Ikon - Herczegh Anita: Csak a szerencsének köszönhető, hogy megismerkedtünk - HírTV

[00:00:00]Tényleg csak a szerencsének köszönhető, hogy megismerkedtünk.

[00:00:02]Én nem akartam várni a gyerekvállalással és és ez mindennél fontosabb volt.

[00:00:08]Úgy gondoltam, hogy lesz időm még a munkaerőpiacon bizonyítani.

[00:00:12]Az első gyermekünk március 28-án született, a Fidesz meg 30-án alakult.

[00:00:21]Úgyhogy sokan mondják, hogy a férjem alapítótag, ami nem igaz, mert nálam volt a kórházban, és éppen a első gyermekét csodálta [nevetés] a kórházban.

[00:00:33]Ő pár nappal később lépett be a Fideszbe.

[00:00:37]Én mint bíró nem tudtam volna folytatni a munkámat, vagy újra kezdeni a munkámat, miközben a férjem köztársasági elnök.

[00:00:44]Én is vartam maszkot, meg próbáltunk különböző kórházakba segítséget vinni különböző típusúakat, de egyrészt kevésnek éreztem, másrészt meg az ember be van zárva elnöki párként, nem lehet kimenni, törölték a programokat, minden elmaradt.

[00:01:05]És csak a hírekből hallottuk, hogy már megint hányan estek áldozatául a járványnak.

[00:01:12]Akkor egyik este döntöttünk úgy, hogy hogy akkor hozzunk létre egy alapítványt, mert már több 100 ilyen esetről hallunk.

[00:01:19]Tehát ez a szám olyan magas, hogy már megérdemlik, hogy egy külön alapítványt kapjanak.

[00:01:23]Szerencsére nagyon sok olyan covidárva egyetemistával beszélgettem, aki azt fejtegeti nekem, hogy majd egy kicsit már elindult az önálló munka világában, és és esetleg jól keres, akkor ő hogyan fog másokat segíteni?

[00:01:43]Hogyan fogja meghálni azt a segítséget, amit adtak?

[00:01:53]Köszöntöm önöket.

[00:01:53]A mai vendégem Herceg Anita Áder János korábbi köztársasági elnök felesége.

[00:01:58]Köszönöm, hogy elfogadta a meghívásunkat.

[00:02:01]Örülök, hogy itt lehetek.

[00:02:01]Köszönöm.

[00:02:03]Ön egy olyan családból származik, ahol a jogi gondolkodás és a közélet igen erősen jelen volt.

[00:02:08]Édesapja jogász, professzor, alkotmánybíró, majd a Hágai Nemzetközi Bíróság bírája.

[00:02:12]Ez mennyiben volt meghatározó a pályaválasztásakor?

[00:02:19]Hát nem csak apám, hanem sok felmenőm is jogász volt vagy bíró, úgyhogy valóban ennek több generációs előzménye van.

[00:02:29]Apám az én szememben inkább tanár volt, hiszen Pécset az egyetemen tanított, amikor a pályaválasztásomról szó volt.

[00:02:39]Az, hogy ő később alkotmánybíró lett, vagy Hágai bíró, addigra én már rég férnél voltam, és elvégeztem a jogot, úgyhogy ez utólag történt így.

[00:02:50]Biztos vagyok benne, hogy hogy szerepet játszott.

[00:02:54]Azért humán beállítottságú voltam, és kerestem a helyem.

[00:02:59]Nem nagyon tudtam még, hogy mi leszek, ha nagy leszek és aztán valahogy nem rábeszélésből, de hát lehet, hogy az is, de végül is a jogi egyetemet jelöltem be.

[00:03:15]És az édesanyja mit szólt ehhez?

[00:03:18]Ő sem szólt bele tulajdonképpen.

[00:03:20]Nagyon [torokköszörülés] szerintem megsepődött a döntésen, de még én sem tudtam, hogy hogy jogá ha jogárc leszek, akkor azon túl mi leszek.

[00:03:31]Tehát egyértelmű volt, hogy valami humán.

[00:03:36]Szerettem a nyelveket, gondoltam, hogy a jog a a nyelvek majd az egy jó párosítás lesz.

[00:03:42]Milyen értékeket hozott otthonról, amelyek a mindennapjait is meghatározzák?

[00:03:49]Hát ezt nehéz lenne felsorolni.

[00:03:53]Ahogy öregszem, azt látom, hogy egyre inkább úgy élek, vagy úgy élünk, ahogy a a szüleim.

[00:03:57]Tehát én nem még akkor sem nagyon lázadtam kamaszként sem.

[00:04:04]És hát apám kisebbség létben született, tehát ő felvidéki származásunk megyéből.

[00:04:15]És amikor már tehette, akkor látogatta a felvidéki rokonokat, sőt a szöleim egy alapítványt hoztak létre a felvidéki magyarság megsegítésére.

[00:04:30]Van olyan rokonom, aki Kárpátaljára került, felkeresték őket és segítették a kárpátaljai rokonokat is.

[00:04:39]Tehát ha úgy tetszik, röviden összefoglalva a hazaszeretet vagy a vagy a magyarság, mint olyan csupa nagy betűvel, az az nekik minden mindkettőjüknek nagyon fontos volt.

[00:04:49]Ezt mutatja, hogy apám halála után anyám ugyanolyan energiával és lelkesedéssel viszi tovább ezt az alapítványt, és ugyanolyan fontosnak tartja, annak ellenére, hogy ő nem onnan származik.

[00:05:05]Tehát ez a ez a hozzáállás, illetve hát a rászorulok segítése, ez több szintén több generációra visszamenőleg jelen van, és ez később az én életében is visszaköszönt.

[00:05:16]Erről is beszélünk majd.

[00:05:19]A jogi és a bírói hivatás egy nagyon szabályozott világ.

[00:05:21]Mi vonzotta ebben?

[00:05:23]Jogászként hamarosan [horkantás] kialakult bennem, hogy hogy a bíróságon szeretnék dolgozni.

[00:05:30]A bírói pályában leginkább kezdetben az vonzott, hogy hogy nem vagyok kiszolgáltatva vagy kitéve az ügyfeleknek.

[00:05:38]Tehát nem az ő ügyeiket képviselem, hanem bíróként döntök.

[00:05:45]És hát ugye 90-es években lettem bíró, akkor már nem tényleg csak a jogszabályoknak voltunk alárendelve, tehát nem volt semmiféle nyomás ilyen szempontból, vagy más szempontból rajtunk.

[00:06:00]Aztán eldöntöttem, hogy mivel én eléggé, ha úgy tetszik, érzelmes lény vagyok, tehát amikor fogalmazóként fiatalkorúak büntető ügyeivel vagy szűrősebb családjogi perekkel találkoztam, akkor azt láttam, hogy ez nekem nekem valót.

[00:06:21]Én én ebbe a lelkemet azt hiszem egy kicsit belevinném, és az nem helyes, vagy megsérülne hosszú távon.

[00:06:30]Úgyhogy kikötöttem a cég jognál cégek egymás közötti vitáiban dönteni.

[00:06:37]Az ember kevésbé viszi bele az érzelmeit, vagy a kevésbé viseli meg az ember lelkét.

[00:06:44]Úgyhogy én cégbíró lettem, illetve hát a pontosabban fogalmazva a gazdasági perket tárgyaltam, és onnan vitt az utam a cégbíróságra, és ott utána cégbíróként dolgoztam.

[00:06:59]Az egyetemhez kötődik az is, hogy ott ismerkedett meg a férjével.

[00:07:03]Ez már egy több helyen elmesélt történet.

[00:07:06]Én első éves voltam, a férjem meg végzős, már csak egy államvizsgája volt hátra, úgyhogy tényleg csak a szerencsének köszönhető, hogy megismerkedtünk.

[00:07:19]Volt a az egyetemen egy úgynevezett külügyi csoport.

[00:07:26]83-at írunk a amelyik hát ilyen egyetemközi kapcsolatokat épített.

[00:07:33]Természetesen mondjuk lengyel és NDK viszonylatokban nyilván.

[00:07:39]És én ennek a csoportnak tagja lettem a német nyelvtudásomnak köszönhetően.

[00:07:42]És és ez a külügyi csoport szervezett egy lengyelországi síábort márciusra.

[00:07:53]És aztán Száer József az utolsó pillanatban le kellett, hogy mondja a részvételét családi okokból.

[00:07:57]És mivel a külügyi csoport tagjainak olcsóbb volt a a az utazás a sítábor, mint külsősnek, ezért próbált engem rávenni, hogy vegyem át a helyét, hogy ne vesszen kárba a az ő pénze és az ő helye.

[00:08:13]És aztán így kerültem be a síáborba, ahol megismertem a férjemet.

[00:08:18]És akkor már így alakult haza.

[00:08:20][nevetés] Igen.

[00:08:22]Nagyon korán ezt követően össze is kötötték az életüket.

[00:08:24]Mit szóltak akkor?

[00:08:27]Ő még 20 éves sem volt.

[00:08:27]Talán még akkoriban is ez ritkaságszámba ment, hogy hogy ilyen fiatalon házasodjon valaki.

[00:08:36]Hát igen, ez nem volt jellemző már akkor sem.

[00:08:39]Ö sokan meg voltak lepődve, hogy hova sietünk, minek kapkodunk, de szerencsére a család nem, tehát se az én szüleim, se anyósom nem bánta, vagy nem rökönyödött meg, vagy nem próbált lebeszélni bennünket erről.

[00:08:54]Mi meg úgy voltunk vele, hogy hogy eldöntöttük, akkor miért várjunk.

[00:09:01]Persze közben a férjem már végzett, tehát ő ő elkezdett dolgozni.

[00:09:07]Én még egyetemista voltam, de de elkezdtük a közös életet.

[00:09:12]Nem volt önben?

[00:09:12]Félsz, hogy akkor hogy fogja tudni befejezni az egyetemet?

[00:09:16]Hogyan lép majd a munkaerőpiacra kisgyermekkel?

[00:09:20]Ö fel se merült, hogy a az ös önmagában a házasság kötésre bármilyen hatással lenne.

[00:09:26]A gyermek a az első gyermekünk az egyetem befejezése után született, úgyhogy a karrieremet, ha úgy tűnik, hátráltatta, de az engem egy csöppet sem zavart.

[00:09:40]Én én már nagyon vágytam gyerekre, úgyhogy alig alig vártam, hogy vége legjön az egyetemnek, és és belevághassunk ebbe a kalandba, mert nem tudom, nekem ez én én én nem akartam várni a gyerekvállalással, és ez mindennél fontosabb volt.

[00:09:57]Úgy gondoltam, hogy lesz időm még a munkaerőpiacon bizonyítani.

[00:10:03]Sokakban azt gondolom, hogy felmerül az a gyerekvállalással kapcsolatban, hogy hogyan tudnak majd elhelyezkedni a munkaerőpiacon, főleg a mai világban.

[00:10:11]Mit gondol erről?

[00:10:15][sóhajtás][zihálás] Hát az időszak talán en ebből a szempontból más volt.

[00:10:19]Én már akkor elhelyezkedtem egyetem után a bíróságon fogalmazóként, és onnan mentem szülni.

[00:10:30]Inkább azt a fajta nyomást éreztem, hogy volt egy-két ilyen elejtett megjegyzés, hogy lusta vagyok dolgozni, azért szülök mindig, ami azért rosszul esik az embernek.

[00:10:45]Ö pláne úgy, hogy mondjuk egy, két-három gyerek mellett azért dolgoznom is kellett, ugyanúgy, mint másnak, akinek egy sincs.

[00:10:52]Tehát én ezt nem igazán így éreztem, hogy ez részemről lustaság lenne, de az biztos, hogy három gyerek után volt bennem egy kis bizonyítási vágy, hogy na azért én itt is meg akarom mutatni, hogy komolyan kell venni és tudok teljesíteni.

[00:11:13]Pekemre akkor volt a legmagasabb ügyszám, ügyteher egy bíró számára.

[00:11:19]Tehát a a Varsári Irén utcába, a gazdasági csoportba, akkor 240 folyamatos ügye volt az embernek, és ez kezdőként három gyerekkel elég nagy kihívás volt, pláne, hogy ez 98-2002 közéett igazából, tehát sőt kicsit előbb kezdődött, de mindenesetre amúgy is zűrös és megterhelő időszakot jelentett körülöttünk, és mellette kellett kezdőbíróként teljesít Úgyhogy azt hiszem az életem legnehezebb időszaka volt.

[00:11:53]Férje Áder János révén a közélet és a mindennapjaik része volt.

[00:11:55]Hogyan érintette ez a családi életet?

[00:12:03]Igazából lassan-lassan szoktunk bele.

[00:12:05]Tehát ugye 94-ben házasodtunk össze, 98 a politikában is egy izgalmas időszak kezdete, és szinte napra pontosan az első gyermekünk születése.

[00:12:21]Tehát első gyermekünkkel egy idős a Fidesz.

[00:12:23]Tehát az első gyermekünk március 28-án született, a Fidesz meg 30-án alakult.

[00:12:30]Úgyhogy sokan mondják, hogy a férjem alapítótag, ami nem igaz, mert nálam volt a kórházban, és éppen a első gyermekét csodálta a kórházban.

[00:12:41]Ö pár nappal később lépett be a Fideszbe, amikor elkezdte a rendőrség vegg zálni a az alapítótagokat, és ő Kövér Lászlóval nagyon jóban volt már akkor is, és inkább a barátja melletti szolidaritás indította őt arra, hogy na ha ez így van, akkor viszont most be kell, hogy lépjek.

[00:13:03]Úgyhogy ő pár nappal később lépett be a frissen megalakulott Fideszbe.

[00:13:11]Kevesen emlékeznek rá talán, de az önférje 2009-ben Európai Parlamenti képviselő is volt.

[00:13:16]Akkor önök Brüsszelbe költöztek.

[00:13:18]Hogyan emlékszik vissza erre az időszakra?

[00:13:21]Hiszen a bírói hivatását akkor háttérbe kellett szorízan.

[00:13:26]Hát kell.

[00:13:26]Igen, hát ez egy alapvető döntés volt számunkra, hogy nem akartuk se ő, se én, hogy egy hétvégi apuka legyen a négy, akkor már négy gyerekünk életében.

[00:13:42]Főként a két kisebb miatt volt ez érdekes, hiszen a két nagyobb már egyetemista volt, de a kicsi akkor fejezte be az óvodát.

[00:13:53]És akkor ha ő kimegy, akkor ott van hétfőtől csütörtökig, péntekig, és hétvégén látjuk, miközben a gyerek elkezdi itthon az iskolát, ezt egyikünk se akarta, és végül is úgy döntöttünk, hogy inkább kivisszük a két kisebbet, akik nagy lelkesedéssel jönni is akartak.

[00:14:12]Én szüneteltem a bírói hivatásomat, és akkor pár évre kimegyünk vele, aztán majd volt.

[00:14:24]Hát nagyon sokat mérlegeltünk pro és kontra érveket, és végül mind a ketten ezt tartottuk a jobb megoldásnak, akkor még nem tudtuk, hogy mit hoz a jövő, és hogy ez ilyen hosszútávú kihatású döntés is lesz.

[00:14:45]De nekem szakmailag én úgy gondoltam, hogy hát jó pár évet kihagyok, utána folytatom.

[00:14:50]Olyan lesz, mintogyha még egy gyerekünk született volna.

[00:14:51]Ezt már ugye megszoktam, tehát pár évről van szó.

[00:14:54]Úgy gondoltuk, hogy így a legjobb, és ezt azóta se bántuk meg.

[00:15:03]Tehát én azt hiszem, hogy ma is így döntenék.

[00:15:07]Milyen volt az élet Brüsszelben?

[00:15:10]Hát azt hiszem, nyugalmasabb, mint most.

[00:15:12]Tehát ugye 2009-től 12-ig ö még azért a bevándorlás nem volt ennyire éles probléma a városban.

[00:15:23]Fokozatosan változott ilyen szempontból a helyzet.

[00:15:30]Annyiból szerencsénk volt, hogy barátaink éltek már Brüsszelbe, és tanácsokat kaptunk tőlük, többek közt azt, hogy van a a magyar ház, ami körül egy intenzív magyar közösségi élet folyik.

[00:15:45]Van a Havasatya, akinek érdemes a miséjére járni, és valóban kiköltöztünk augusztus 20-a körül, elmentünk az első misére, és ott minden szükséges információval elláttak a az ottani magyarok.

[00:15:59]Nagyon sok családdal barátkoztunk össze mindenhol.

[00:16:05]Két-három, négy- öt gyerek volt, nagyjából a mieinkkel egy idősek, tehát nem voltunk egy elveszve, nem egy idegen helyre csöppentünk, és ez a közösség abszolút megkönnyítette a beilleszkedést a városba, vagy egyáltalán a gyerekeknek az iskolába.

[00:16:24]Amikor a férje Áder János köztársasági elnök lett, akkor ön is a figyelem középpontjába került egyre inkább.

[00:16:32]Hogyan élte ezt akkor meg?

[00:16:35]Szerencsére ez is fokozatosan alakult.

[00:16:38]Ugye 9822 között parlament elnöke volt.

[00:16:40]Már akkor is voltak protokolláris feladatok.

[00:16:48]Külföldi delegációt, parlamentelnökét vagy a feleségét nekem kellett fogadni, kísérni.

[00:16:54]Tehát volt ennek előzménye, és minden ilyen lassan, fokozatosan alakult az életünkben.

[00:17:00]Nem egy hirtelen bár hát elég hirtelen jött, mert ugye két 2012-ben Smid Pál lemondása egy hirtelen megváltozott helyzetet eredményezett, de mindenesetre a férjem ismertsége az az fokozatosan már akkor is egyre nagyobb volt.

[00:17:24]Tehát ilyen szempontból nem volt hirtelen a változás a mi életünkben.

[00:17:30]De annyiból azért ez is több döntést provokált ki a családban, hiszen épp berendezkedtünk Brüsszelben, a gyerekek megszokták, a lányom a nagyobbik a két kisebb közül egy évre volt az érettségitől, amikor már nagyon nehéz országot váltani, vagy iskolát, pláne iskolarendszert ahhoz, hogy az érettséget itt ugye ugye más tantárgyakat tanultak, mint ott.

[00:18:00]És ez volt a legfontosabb döntés, hogy hogy mi legyen vele.

[00:18:06]Tehát egy évvel az érettségi előtt álló gyerekkel most megint rángassuk haza, mert apukád munkája ezt követeli, amikor egyszer már kivittük.

[00:18:16]épp megszokott volna Brüsszelben, illetve az ottani iskolában, úgyhogy ezt már vele kellett megbeszélni, és ő azt mondta, hogy ő inkább vállalja, hogy egyedül kint marad, és befejezi ott a középiskolát.

[00:18:34]Szerencsére, ahogy említettem, elég sok barátra tettünk szert, akik figyeltek rá, vagy akikhez fordulhatott, hogyha gondja van.

[00:18:41]Úgyhogy ügyesen szépen befejezte ezt az utolsó évet gond nélkül.

[00:18:46]Úgyhogy ez is utólag jó döntésnek bizonyult.

[00:18:49]És a saját karrije ekkor már akkor már véglegesen dönteni kellett.

[00:18:58]Hát akkor már ugye jogszabály nem mondta ki az összeférhetetlenséget, de azért azt laikus is bele tud gondolni, hogy én mint bíró nem tudtam volna folytatni a munkámat, vagy újra kezdeni a munkámat, miközben a férjem köztársasági elnök.

[00:19:18]Úgyhogy ez egyértelművé tette, hogy ez a szüneteltetéshez hosszabb időre szól.

[00:19:23]Akkor még úgy gondoltuk, hogy még öt évre.

[00:19:27]És [sóhajtás] bennem volt mindig is egy ilyen karitatív hajlam, ha úgy tetszik.

[00:19:32]Tehát még mielőtt kimentünk Brüsszelbe is, én jártam ide-oda önkénteskedni, vagy Beiteg Csabával, gyerekeivel, karácsonyiándék támogatások, tehát volt egy-két ilyen kezdeményezés, amiben részt vettem, volt ilyen Brüsszelben is, és hát amikor ő köztársasági elnök lett, akkor nem volt ellenemre, hogy úgy tetszik, hogy ebbe a karitatív létbe, vagy ebbe a ezekbe a tevékenységek be akkor teljes erő erőbedobással intenzívebben kezdjek el dolgozni.

[00:20:13]És ha az ember belekóstol, akkor nagyon meg lehet szeretni.

[00:20:17]A karítatév tevékenységének fókuszában pedig a gyermekek állnak.

[00:20:21]Miért?

[00:20:26]Hát nem tudom, talán ez belőlem fakad meg abból, hogy négy gyerekünk van.

[00:20:29]Ö ezt ezt nagyon szerettem.

[00:20:32]Meg hát ö a gyermekek alapvetően a legkiszolgáltatottabbak.

[00:20:39]Ha kicsik, akkor azért, ha esetleg fogyatékkal élők azért.

[00:20:44]De ha tehetségesek, akkor meg azért, mert érdemesek rá, és ha nem segítjük őket, akkor talán nincs lehetőségük ezt kibontakoztatni.

[00:20:54]Van az a mottó, hogyha valaki kézen fogad gyermeket, máris tett valamit a jövőért.

[00:20:59]Ezt én őszintén így éreztem.

[00:21:03]De hát azért ez volt a fókusz, de nagyon sok más olyan dolgot is csináltam, ahol ahol mindenképp a valamilyen szempontból rászorulók vagy segítségre szorulók voltak a fókuszban, és ezt a mai napig folytatom.

[00:21:31][zene] Amikor a férjek köztársasági elnök lett, nyilván a karitatív tevékenység az fókuszba került az ön életében is.

[00:21:40]Milyen elvárásoknak kellett még megfelelni, mint házastárs?

[00:21:46]Hát elvárás kimondva vagy leírva nem létezik.

[00:21:51]Az elődeim munkáját nézve is láttam, hogy mindegyik a saját egyéniség mentén élt ezzel a lehetőséggel.

[00:22:06]És valóban az a lényeg, hogy hogy őszinte is szívből jövő legyen.

[00:22:09]Tehát ez ha egy szerep, akkor az úgy is látszik.

[00:22:14]azt kell fókuszba emelni, ami ami tényleg az emberből belső indíttatásból fakad.

[00:22:24]És sok sok mindent tanultam az elődeimből is, de semmilyen munkaköri leírás ilyen szempontból nincs.

[00:22:33]Természetesen a delegációk, protokoll, vacsorák vagy id látogató házastársak programjainak kész előkészítése vagy nekik megmutatni a az ország legszebb oldalát, legszebb nevezetességeit.

[00:22:51]Ez is feladat.

[00:22:51]Ez talán a leginkább elvárt feladat, de szerencsére a a nyelvtudásaim miatt ez gondot nem okozott.

[00:23:02]És igazából rengeteg felkérést kap az ember.

[00:23:05]Ö az motivált engem is, hogyha van egy olyan kezdeményezés, ami érdemes, hogy rávilágítsa az ember a figyelmet.

[00:23:18]Úgyhogy én ilyen szempontból válogattam a a felkérések között.

[00:23:20]volt olyan, ahol egy vidéki nyugdíjas szervezet kezdeményezése volt, ami ami szerintem nagyon érdemes az elismerésre, és nem csak országos jelentőségű ügyeket karoltam föl, hanem olyat, amelyiknél a teljesítményt érdemes megtapsolni és és megköszönni és és rávilágítani a figyelmet, hogy tessék, lehet folytatni, vagy lehet eltanulni ezeket a az ötleteket.

[00:23:52]Úgyhogy én ezt nagyon szerettem csinálni.

[00:23:58]Amikor egy-egy delegáció Magyarországra érkezik, akkor egy-két három napot töltenek mindössze hazánkban.

[00:24:03]Mit igyekezett bemutatni az ideérkezőknek?

[00:24:10]Ez ilyenkor úgy van, hogy azért kap az ember egy felkészítőanyagot, és lehet tudni, hogy mondjuk mi a civil foglalkozása a házastársnak, vagy mi a hobbija.

[00:24:21]És ezt kell összefésülni azzal, hogy hány szabad órája van, vagy persze esetleg.

[00:24:27]Úgyhogy próbáltuk mindig személyre szabottra alakítani ezeket a programokat, hogy hogy nekiziszóló legyen a program.

[00:24:40]Hogyha textilek érdeklik, akkor azt, hogyha építészet, akkor azt, hogyha egy gyerekkórház működésére kíváncsi, akkor az.

[00:24:50]Tehát mindig egy ilyen személyzre szabott kínálatot állítottunk össze.

[00:24:55]Volt olyan is, hogy hogy több alternatívát próbáltunk ö kialakítani, és abból választhatott, hogy őt mondjuk melyik érdekli jobban.

[00:25:08]Ugyanígy volt a a protokolajándékokkal is.

[00:25:11]Mindig igyekeztünk valami olyan személyes tárgyat adni, ami ami amiből érezhető, hogy ez neki szól.

[00:25:17]és nem csak levettünk a polcról egy egyet sok közül.

[00:25:22]Említette már a karitatív tevékenységet, ami ami nagyon fontos önnek.

[00:25:25]Ez a covid időszakában egyre inkább felerősödött, amikor is nagyon sok gyermek maradt árván, félárván, ekkor jött létre a regőci Alapítvány.

[00:25:36]Hogyan emlékszik vissza az indulásra?

[00:25:42]Hát pár hete ünnepeltük az Alapítvány ötödik születésnapját, tehát májusban volt öt éve, hogy létrehoztuk az alapítványt.

[00:25:52]Az induláskor arra emlékszem, hogy hogy nagyon nyomasztott a tehetetlenség érzése.

[00:26:01]Persze én is vartam maszkot, meg próbáltunk különböző kórházakba segítséget vinni, különböző típusúakat, de de egyrészt kevésnek éreztem, másrészt meg az ember be van zárva elnöki párként, nem lehet kimenni, törölték a programokat, minden elmaradt.

[00:26:26]Ö és csak a hírekből hallottuk, hogy már megint hányan estek áldozatául a járványnak.

[00:26:30]Ez rettenetes depresszív volt, hogy hogy egyszerűen tehetetlenül nézem, hogy itt egyre rosszabb a helyzet.

[00:26:43]És amikor már nem csak arról volt szó, hogy idős krónikus beteg, hanem 50-es, 40-es, 30-as áldozatai voltak, soetben sok gyermeket hagytak árván, vagy félárván az elhunytak, akkor még nyomasztóbb volt a légkör.

[00:27:02]Valószínűleg hozzájárul az is, hogy akkor született az első unokánk ebben a légkörben, és nyilván jobban át tudtuk érezni azokat a sorsokat, amikor a kismamát mondjuk már nem lehetett megmenteni a babát szerencsére igen.

[00:27:18]És ott maradt az édesapa, egy-két három, vagy akár hét gyerekkel egyedül, meg az újszülettel és a korábbi gyerekekkel.

[00:27:33]Tehát ebbe belegondolni ez valami elviselhetetlen volt.

[00:27:37]És akkor egyik este döntöttünk úgy, hogy hogy akkor hozzunk létre egy alapítványt, mert már több 100 ilyen esetről hallunk.

[00:27:47]Tehát ez a szám olyan magas, hogy már megérdemlik, hogy egy külön alapítványt kapjanak, hiszen voltak már korábbi Alapítványok, mondjuk Egyszülős Alapítvány, vagy különböző gyerekeket támogató, vagy nehez nehéz sorsú gyermekeket támogató alapítvány, de itt már egy nagyobb létszámról van szó, tehát nem lehet másik alapítványb tagozni ezt a sok-sok árvát.

[00:28:11]És akkor döntöttünk úgy, hogy akkor ez lesz a mi feladatunk.

[00:28:19]Elnöki párként azért ez talán könnyebb volt ennek nyilvánosságot adni, felhívni a figyelmet az ügy fontosságára, támogatókat szerezni.

[00:28:31]És ez segítette az is, hogy érezhető volt, hogy az emberek nagyon akarnak segíteni.

[00:28:36]Tehát amint bejelentette a férjem ezt a szándékot, abban a pillanatban égtek a vonalak az elnöki palotába, hogy hova utaljak, hadd segítsek, én is szeretnék adni.

[00:28:49]Tehát szinte kezelhetetlen mennyiségben.

[00:28:52]Több volt a segíteni akaró, mint a rászoruló.

[00:28:56]Ö de hát sajnos ez a 4-500, amiről először hallottunk, covidárva, később 1650 körülre emelkedett a létszámunk, tehát végül is sokkal nagyobb lett a feladat, mint amire öt évvel ezelőtt vállalkoztunk, de szerencsére nagyon sok segítséget kaptunk magánszemélyektől, önkormányzatoktól, kiscégektől, nagyvállalatoktól és hát az államtól is.

[00:29:24]Ö, úgyhogy így tudtuk eddig teljesíteni, amit vállaltunk.

[00:29:27]Hosszútávú és személyre szabott segítséget kívántunk adni a gyermekeknek, illetve a családjaiknak, ami azt jelenti, hogy 18 éves korukig mindenképp, ha tanulnak, ha nem.

[00:29:41]És azon túl meg ha nappali tagozatos tanulmányokat folytatnak, akkor a tanulmányok befejezéséig, de az egész családot támogatjuk, tehát nem csak a gyermeket, hanem az összvegyet is adott esetben pszichés, mentáligiénés, tanácsadással, terápiával, nyaralási lehetőségekkel, sport és kulturális programok kínálatával.

[00:30:07]Úgyhogy ma már egy nagyon szerte ágazó segítségnyújtás lett ebből.

[00:30:13]Hogyan lehetett egy ilyen szervezetet felépíteni viszonylag rövid határidőn belül úgy, hogy az az hosszú távon is működőképes legyen?

[00:30:23]Hát az első évek nagyon nehezek voltak.

[00:30:27]Talán leginkább azért, mert nem tudtuk, hogy hány embert kell segíteni és mennyi pénzből.

[00:30:32]Tehát úgy beosztani, úgy kialakítani a támogatási rendszert, hogy nem tudom mennyi pénzt sikerül összekalapoznom, és nem tudom még hány áldozata lesz a járványnak.

[00:30:46]Úgyhogy és ezt mindezt a a ez azt tehát rendszerezni és számítógépre vinni az összes rászorulót, az összes személyi adatot úgy, hogy ez jogilag támadhatatlan legyen.

[00:31:03]Viszonylag kislétszámú apparátusra, hogy ne magunkra költsünk, hanem minden támogatást, ami befolyik a gyerekekre, családjaikra költhessük.

[00:31:10]Ö nehéz időszak volt, de szerencsére mondom, vitt minket a lendület.

[00:31:18]Első évben még az elnöki aparátus is szinte önkéntesként részt vett ebben a munkában.

[00:31:25]köszönhető annak, hogy tényleg lecsökkentek az egyéb hivatalos teendők, de hát aztán ki kellett alakítani ennek egy egy struktúrát, három tagú kuratóriumot, és mai napig is három főállású munkatársunk van, aki ebben részt vesz.

[00:31:44]Első időben pénzügyi segítség volt, ami a legfontosabb, hiszen sokszor a családfenntartót veszítették el még hagyatéki eljárás lezárultáig, még a közös bankszámlaszámhoz sem fértek hozzá, tehát mindenképp a pénzügyi segítség volt a leg fontosabb.

[00:32:05]De közben megtanultuk azt, hogy hogy amit említettem, hogy a pszichés mentálhigién és egészségükre is oda kell figyelni, mert amíg ez nincs rendben, addig se az özvegy nem tud talpra állni, se a gyerek, és addig nincs továbblépés.

[00:32:20]És ennek része az is, hogy élményekhez juttatjuk őket, táborozási lehetőséghez.

[00:32:26]Ez nagyon sok olyan intézménytől kaptunk, kapunk mai napig ingyenes, vagy szinte ingyenes jegyeket.

[00:32:36]Színházak, cirkusz, opera, operet, táborozási lehetőségek, Erzsébet tábor, de vidéki magánszemélyektől vagy közösségektől is kaptunk olyan felajánlásokat, hogy táboroztatni tudunk gyerekeket, családokat.

[00:32:53]Most már több külföldi nyaralásunk is volt.

[00:32:56]Erdélybe vittünk fiatal felnőtt covidárvákat, Felvidékre családokat tudtunk vinni, nyaraltatni, és voltunk egy ausztriai sítáborban is, ahol a támogatott családjaink részt vehettek.

[00:33:15]És hát el szoktam mondani minden alkalommal, hogy olyan köszönőleveleket kapunk a családoktól, amit legszívesebben minden támogatónknak felolvasnék, hiszen ha ők nem támogatnak minket, akkor akkor ezt nem tudnánk folyósítani.

[00:33:33]És hát mi kapjuk a köszönetet, de igazából ez a minket segít őket illeti.

[00:33:37]De hát próbálunk.

[00:33:41]Most már ugye nem sokan beszélnek a covidról, mindenki elfelejtkezik róla néha szándékosan, hogy felejtsük már ezt a rémálmot, de hát a legkisebb támogatottjeink még csak négy évesek, úgyhogy 2040-ben lesznek nagykorúak.

[00:33:56]Nagyon sok munkánk van még ahhoz, hogy hogy amit elhatároztunk, véghez is vigyük.

[00:34:00]Úgyhogy gyűjtjük az 1%-os adó 1%-os támogatásokat, és próbálunk minden megoldást kitalálni, hogy hogy könnyűgyjen minket támogatni.

[00:34:12]Ott van a honlapunkon a felajánlási lehetőség, oldal, utalás, telefonos támogatás.

[00:34:21]Próbálunk a mai napig, mert azért érezhető, hogy a támogatási kedvár lanyhul.

[00:34:25]Ugyan csökken a covidárvák száma annyiból, hogy hogy sokan felnőttek dolgoznak, kirepültek a támogatotti körből, de a leg szörnyűbb az, hogy épp múlt héten 16-ra emelkedett azon gyerekek száma, akik a covidban elveszítették az egyik szülőt és azóta a másikat már rákban.

[00:34:50]Úgyhogy ők már teljesen árvák.

[00:34:50]Öltalában egyetemisták vagy középiskolások, de hát őket k kiemelten kell támogatni, mert azt nem akarjuk hagyni, hogy amiatt, mert elárbultak teljesen, esetleg ne tudjanak tovább tanulni.

[00:35:07]Igen.

[00:35:07]A covidárváknak nem csak egzisztenciális kérdése, hanem egy mély lelki törés is az, hogy elveszítették egyik vagy akár mindkét szülőjüket.

[00:35:16]Egy ilyen országos programban hogyan lehet mégis az egyéni problémákra is figyelni?

[00:35:23]Hát próbálunk igazságosak lenni.

[00:35:27]Mindenki, aki hozzánk jelentkezett Covidárba, valamilyen szintű támogatást kap, de nyilván differenciálunk az egyéni sorsok ismeretében rászorultságtól függően.

[00:35:46]Hogyan lehet ilyen helyzetben döntést hozni?

[00:35:49]Nagyon sok családot személyesen felkerestem.

[00:35:52]A első időtől fogva természetesen aki nyitott rá, tehát hogyha aki szívesen fogad, ott a lakásukban beszélgetve velük sokkal több mindent lehet megtudni róluk értelemszerűen, mintogyha csak egy adatlapot küldenek vissza kitöltve.

[00:36:10]nagyon sok tehát akkor rálát az ember, hogy mi az, ami itt a legégetőbb seg probléma, és mi az a segítség, ami leginkább hasznosul.

[00:36:21]És hát nagyon sok programon találkozunk személyesen, amiket említettem, kulturális programok, kirándulások, sportesemények, ahol családok eljönnek, ott tudunk beszélgetni a szünetekben.

[00:36:34]Már sokat szor látom őket.

[00:36:38]Ez kell ahhoz, hogy ne csak egy adat, név, gyerekszám, jövedelem, összeg legyen előttem, hanem hanem már személyesen ismerem az ő sok esetben hobbijukat vagy nehézségeiket kiemelt problémákat, ami ami talán közelebb visszahoz, hogy tényleg egy igazságos és okos segítséget adjunk, hogy tényleg a leginkább rászorulók kapják a legnagyobb segítséget.

[00:37:08]Említette, hogy azért nem szeretett volna akár büntető perekkel foglalkozni, mert egy érzelmes ember.

[00:37:12]Egy-egy ilyen helyzetben mégis hogyan lehet kezelni ezeket a az érzelmeket, ezeket a sorsokat látva?

[00:37:23]Hát voltak nehéz pillanatok, voltak, vannak olyan sorsok, amit amit tényleg nehéz felfogni, hogy ezt ezt egyáltalán épésszel, épp lélekkel ezt ezt fel lehet dolgozni és tovább lehet lépni, de az segít ebben, hogy ugyanakkor rengeteg segítőkész emberrel találkozik az ember, aki aki önzetlenül név nélkül.

[00:37:50]Nem azért, hogy a Facebookon posztolja, hogy én jó fej vagyok, mert támogatok meg segítek másokat, hanem úgy adakozik, hogy amikor például a rendezvényen megkértük a cégeket, hogy esetleg tüntessük fel őket támogatókként, akkor mondják, hogy nem, hát ők nem ezért adják.

[00:38:11]Szóval nagyon sokan támogatnak bennünket.

[00:38:14]egyszerűen szívjóságból vagy azért, mert ezt fontosnak érzik, ettől jobban érzik magukat, és soha sehol ezzel nem kérkednek, nem hivalkodnak, nem ezt tartják fontosnak.

[00:38:28]Szerencsére nagyon sok olyan covidárva egyetemistával beszélgettem, aki aki azt fejtegeti nekem, hogy majd ha egy kicsit már elindult az önálló munka világában, és és esetleg jól keres, akkor ő hogyan fog másokat segíteni?

[00:38:49]Hogyan fogja meghálni azt a segítséget, amit adtak?

[00:38:51]Sőt, olyan támogatónk, támogatottunk van Covidözvegy, aki már nem tudom hány alkalommal próbált ő iparművészként az ő munkájával, adományával másokat segíteni.

[00:39:07]Tehát én én hiszek abban, hogy amikor mi támogatunk mást, vagy ugye folyósítjuk a a támogatóink által adott adományokat, pénzösszegeket a rászorulóknak, akkor majd ők is ezt tovább fogják adni.

[00:39:26]Ha ők látnak egy náluk szerencsétlenebb sorsút, vagy rosszabb helyzetbe lépvőt, akkor ők ezt folytatni fogják.

[00:39:37]Ezek a gyerekek, akik ebben nőttek fel, hogyha m rajtunk nem segítettek volna, akkor nem tudtunk volna talpra állni.

[00:39:44]Nem felejtem el.

[00:39:44]Az első meglátogatott család ba az özvegy édesanya mesélte, három gyerekkel maradt egyedül, hogy egyik hát persze a munkatársak, osztálytársak közössége segítette őket, de egyik reggel kiment a postaládába, és talált egy borítékot sok-sok pici piros szívvel kidorálva és a borítékban 100000 Ft.

[00:40:08]mai napig nem tudja, hogy ki volt ez, de a borítékon látszott, hogy ezt egy kisgyerek rajzolta tele szívecskékkel, a szülők belerakták a 100000 Ft-ot, és ez a gyerek, ez úgy fog fölnőni, hogy hogy ebben ő fel, hogy hogy támogatunk, segítünk, hogyha valaki éppen a környezetünkben segítségre szorul.

[00:40:34]Úgyhogy ez egy olyan kezdeményezés sok más mellett, amelyik ami tényleg erről szól, hogy ha tudunk, akkor miért ne segítenénk másokon?

[00:40:45]Mit szeretne, hogy 20 év múlva mit mondjanak a Reggőci Alapítványról?

[00:40:51]Hát épp 20 év múlva 24 évesek lesznek a legkisebb covidárvák.

[00:40:54]Azt szeretném, hogyha elmondhatnánk, hogy teljesítettük, amire vállalkoztunk, hogy minden covidárvát a el tudtunk kísérni felnőtté válásig, az önálló munkába állásig, és az és segítettünk neki abban, hogy ezt a hihetetlen lelki terhet legyűrve, legyőzve épp egészséges lélekkel tudjon elindulni az önálló életbe.

[00:41:25]Nagyon szépen köszönöm, hogy elfogadta a meghívásunkat.

[00:41:29]Köszönöm szépen a meghívást.

[00:41:31]Önöknek pedig köszönöm a figyelmet.

[00:41:31]Szép estét.

[00:41:33]Viszontlátásra.

[00:41:37][zene] เฮ