Irán újranyitott rakétabázisai rávilágítottak az amerikai bombázási terv korlátaira - HírTV

[00:00:03]Jó reggelt kívánok!

[00:00:03]Folytatódik a napindító.

[00:00:04]Kuba után közelkelet.

[00:00:04]Itt van már velünk Hideguti Konstantin [zene] nemzetközi kapcsolatok szakértő.

[00:00:09]Jó reggelt kívánok!

[00:00:11]Jó reggelt!

[00:00:11]Jó reggelt kívánok!

[00:00:13]Kuvait tegnap bejelentette, hogy drón és rakétatámadás érte a nemzetközi repülőterét.

[00:00:17]Halálos áldozatot is követelt az eset, illetve több tucatember megsérült.

[00:00:20]Tárgyalások helyett vagy a megállapodás helyett eszkalációt látunk?

[00:00:25]Gyakorlatilag igen, egyik oldalról, másik oldalról pedig pont itt ez ennek a a konfliktusnak a a legnagyobb ilyen méregfoga, hogy ahhoz képest, hogy tárgyalásokról van szó, alapvetően egyre inkább megint csak az eszkaláció irányába fordulnak el a opciók, meg az állások ebben a helyzetben.

[00:00:50]És azt is érdemes megjegyezzük, hogy nemcsak az Egyesült Államok volt az Izrael mellett, amelyik különböző műveleteket végrehajtott a Irán elleni konfliktus során.

[00:01:03]Például aztán utólagosan kiderült, hogy az Emirátusok, az Egyesült Arab Emirátusok is például a saját mirá 2000 vadászgépeivel hajtott végre csapásokat Tiránon belül, illetve a szintén az emirátusok által alkalmazott kínai Wing Long 4, ha jól emlékszem, típusú drónt, és drónnak pontosabban annak a roncsait is valahogy megtalálták itt a Irán közelében, És miután egyedül az emirátusok az az egyedüli alkalmazója ennek a típusnak a térségben, emiatt nagy a valószínűsége, hogy emirátusi drón repült be itt a közelítette meg az iráni légteret, és itt a kuvaiti akciónál is volt egy, mondhatjuk ilyen előzönge, hogy akkor a Irán szerint a Kuvaitot felhasználva indítottak támadást Irán, illetve iráni terület ellen.

[00:01:59]Mire jött akkor itt az, hogy akkor idézőjelesen a a kuvaiti reptér volt itt az iráni támadásoknak a célpontjában, de össze összefoglalva azt lehet elmondani, hogy sok minden nem változott ebből a szempontból.

[00:02:12]Szóval az oda-vissza rakétázás, lövöldözés az továbbra is megmaradt február 28-a óta.

[00:02:23]Tehát akkor tűzszünetről gyakorlatilag nem is nagyon beszélhetünk, de ugye Trump ragaszkodik ahhoz az álláspontjához, hogy rendben van, mennek a tárgyalások, továbbra is folytatódnak, és valahogy ettől nem annyira tágít, de közben meg halljuk a támadásokról a híreket.

[00:02:40]Elméleti szinten már nem fogom tudni megszámolni, hogy hányszor hozták be itt a tűzszünetet, meg hányszor állapodtak meg, és hányszor kerültek olyan közel a megállapodás, hogy hogy megállapodáshoz, hogy aztán utána megint megrakétázzák egymást.

[00:02:54]Szóval ez mondhatjuk azt, hogy ez az itteni konfliktusnak a velejárója, hogy a ukrajnai konfliktus is 24 órán belül lezáródott volna, aztán 2026 június 4-ét írunk.

[00:03:06]Szóval ez egy külön történet ebbe a ebbe a viszonyrendszerbe, de alapvetően most éppenséggel az a leg frissebb infó, hogy megint tűzszünetet kötött Izrael és Libanon itt a Hezbollak Hezbolach rakétázása, illetve az a a illetve ezzel kapcsolatosan a déllibanoni csapásmérések kapcsán, hogy ez milyen tartóságú lesz, meglátjuk.

[00:03:33]Szóval azért megint csak nem ez az első a tűzszünetsértés, viszonyssértés és a többi ebben a konfliktusban.

[00:03:40]Szóval itt a eléggé törékeny a tűzszünet, miközben a világgazdaságnál azért a globális olajkészletek, mármint a tartalékkészletek, azok szépen fokozatosan fogynak, és ezeket a tartalékkészleteket valahogy vissza kéne tölteni.

[00:03:56]És amint megkezdődne ezeknek a tartalékkészleteknek a visszatöltése, az olajáram legutóbb, tegnap azt hiszem 906 dollár körül volt.

[00:04:08]Ma reggel is annyi volt, ahogy néztem.

[00:04:10]Nagyjából az szépen föl fog menni 100, 110-10 dollár fölé potenciálisan 150 környékére, ha meg nem nyílik a hormuzi szoros.

[00:04:20]A hormózi szorosra még visszatérünk, de Donald Trump időközben azt is állítja, hogy megegyeztek az atomprogramot illetően, és Irán vállalta, hogy ezt leállítják, és nem lesz atomfegyvere.

[00:04:31]Ezt valóban elfogadhatta Irán, vagy ha igen, akkor akkor mit kérhettek cserébe?

[00:04:35]Mert eddig ez volt tulajdonképpen a legkritikusabb pontja az egyezménynek.

[00:04:39]lehetséges megállapodásnak.

[00:04:41]Ez is ilyen teljesen párhuzamos univerzumokba történő létezést, mert korább, mert nem sok megelőzően talán a Rajter hozta le, vagy így amerikai hírszerzési információ szerint a 2025-ös 12 napos háború óta most van Irán úgy értve legközelebb az atomfegyverhez, hogy szándéknyilatkozat szerint, hogy az atomfegyverre történő kifejlesztésre történő szándék szerint, merthogy ott vannak ebben a helyzetben, hogy és úgy is megtámadott minket az Egyesült Államok, ez most az iráni álláspont, akkor miért ne fejlesszünk ki atomfegyvert?

[00:05:19]Illetve aki ennek a legnagyobb gátja volt az iráni atomprogramnak, az maga az ajatollak volt, akit meg hát a háború első első 24 órájában likvidáltak.

[00:05:29]Szóval itt a kérdés az az, hogy igen, valószínűleg a fő, az egyik fő ilyen problémája ennek a tárgyalássorozatnak, hogy akkor most mi legyen az iráni dúsító uránnal, illetve az atomprogrammal, ha tényleg ebbe belementek, de mondom, azért Trumpnak a nyilatkozatainál kellő körül tekintéssel figyeljük azokat.

[00:05:57]Szóval, hogyha tényleg belementek ebbe, akkor mindenféleképpen az a zárolt iráni külföldi vagyon teljes egészébe történő átadása a szankciók egy jó részének a fel megszüntetése, felfüggesztése, a hormoziszoros irániként történő elismerése potenciálisan az, hogy akkor vámot szedjenek úgymond itt a hormozis szoroson történő átkelésért.

[00:06:22]Pontosan minden olyasmi, amit az Egyesült Álok kezdettől fogva elutasított, és megint csak odajutunk vissza, mint a Monopolinál a nulladik pozíció, nulladik helybe, hogy akkor hogy akkor itt ez olyat jelentene, aminél a valamelyik fél gyakorlatilag egy ó teljesen föladta az eddigi tárgyalásai pozícióját.

[00:06:42]Szóval meglátjuk.

[00:06:45]Ugye Trump itt ezt azzal is azzal is megtámasztotta, hogy azt mondta, hogy az iráni legfelsőbb vezető is részt vesz ugye a béke megállapodást elősegítő tárgyalásokon.

[00:06:54]Az viszont azért egy komoly szint, már ugye mindig szoktuk mondani, hogy arra kell figyelni, hogy kik vesznek részt az adott tárgyaláson, és ugye minél magasabb rangú a delegáció, annál inkább van esélye arra, hogy ténylegesen születik valami ö megállapodás.

[00:07:08]Ez mennyire lehet garancia?

[00:07:16]Ebbe ebben a helyzetben mindenféleképpen részt kell vennie akárcsak támogatói szinten a tárgyalásoknál, mert különben meg nem fog eredményhez vezetni, illetve ebben a kontextusban valakinek úgymond alá kell írnia.

[00:07:31]Szóval ha már június 4-e, illetve hát Trianon évfordulója, Aponyi Albertnek is alá kellett írnia Magyarország részéről a trianoni békediktátumot, ha akarta, ha nem.

[00:07:44]És itt is a megállapodást, hogyha születik egy ilyen megállapodás, azt valakinek alá kell írni mind amerikai, mind iráni oldalról, hogy ez meg fog-e történni vagy nem, ott megint csak odajutunk vissza, mint az elmúlt több hónapban, hogy akkor sikerül megállapodni és milyen feltételek szerint, de ez ugyanúgy húzódik és húzódik minél tovább, mint a orosz-ukrán háborúnak a rendezése, hogy már mindjárt köz már mindjárt mindjárt itt a béke, Hallhatjuk ezt másfél éve.

[00:08:16]Az atomprogram mellett egy másik kritikus kérdés, az a ballisztikus rakéták helyzete.

[00:08:19]Ezeket Amerika, illetve Izrael a támadások során próbálta itt elzárni az útvonalakat, mert ezek föld alatti bázisokban vannak raktározva.

[00:08:29]De most azt lehet olvasni, különböző műholdfelvételek alapján a CNN azt írja, hogy irány gyakorlatilag markológépekkel ehhez újra hozzá tud férni.

[00:08:39]Mennyi rakéta lehet még készleten Iránnak?

[00:08:42]várható volt.

[00:08:42]Szóval, hogyha megnézzük, hogy mi történt a 12 napos háború idején, ott is az volt, hogy mire mire megjöttek az amerikai bombázók, a B2-k, a bunkerrombolók és a többi és a többi.

[00:08:55]Addigra Irán szépen elkezdte betömködni itt a az alagutaknak a bejáratát, és az lett ennek a vége, hogy persze párlátványos csapás volt meg, ami földfelszíni urándítási vagy alapvetően itt nukleáris programmal kapcsolatos objektum.

[00:09:11]azt azt tudta az Egyesült Államok mutogatni.

[00:09:16]De miután Irán hagyományosan a ballisztikus rakétákat tároló létesítmény, vagy ezeket a rakétabázisokat pontosan a potenciális légitámadások elkerülése érdekében hegyekbe, szó szerint kiválva hegyeket telepítette.

[00:09:34]Ezeknek a kiiktatása rendkívül nehéz.

[00:09:37]Szóval persze hidegháborúban erre szórták volna a taktikai atomokat, csak hát az akkor már egy úgyis egy harmadik világháborút jelentett volna.

[00:09:47]És miután taktikai atombevetése ebben a kontextusban eléggé eléggé minimális, ahogy Ukrajnában a hidak esetében is, éppen ezért csak korlátozott eredményességgel lehet ezzelkel operálni.

[00:09:59]És itt van az, hogy hogyan lehet akkor kiiktatni, vagy legalábbis használhatatlanná tenni egy ilyen rakétabázist, úgy, hogy elzárjuk valamilyen módon a ki és bejáratokat.

[00:10:10]És ezért volt az, hogy akkor a különböző amerikai fegyverek azok pont ezeket a kijáratokat, bejáratokat, szellőzőket támadták-e a háború során.

[00:10:22]viszont itt a másik része, hogy Irán is pontosan megint csak erre készült.

[00:10:27]Szóval itt ez a mikor van egy védendő objektum, akkor mind a két fél, mind a támadó, mind a védekező fél készül arra, hogy akkor itt hogyan lehet támadni.

[00:10:35]És ezért volt az, hogy voltak alternatív kiésbejáratok, csali bejáratok, hogy igazából van, de de csak végetér 5 m után, vagy éppenséggel álcázott bejáratok, hogy azokat egészen nem tudom én meddig nem használják, vagy használták, hanem csak akkor, amikor mondjuk megtörtént a főki és bejáratnak a kiiktatása.

[00:10:57]Szóval itt ez várható volt ebből a szempontból, hogyha nem taktikai atomokkal szórják meg a rakétabázisokat, akkor azok túl fogják élni az amerikai bombázásokat.

[00:11:08]Hitekkuti Konstantint arra kérném, hogy menjünk ki a letalhoz, mert ugye a kollégáink segítségével készítettünk egy ábrát.

[00:11:14]Zsuzsi, egy picit magadra hagyunk, remélem, hogy nem bánod.

[00:11:17]Figyelj benneteket és visszatérünk rá.

[00:11:20]Jövünk hamarosan és a kollégáim pedig már be is tették ezt az ábrát nekünk.

[00:11:25]Megnézhetjük ezen mindjárt, hogy milyen hatótávolsága van ezeknek a különböző rakétáknak.

[00:11:30]És akkor kérném is Hideekuti Konstantint, hogy segítsen nekünk, hogy mit jelentenek ezek a különböző körök, milyen típusú rakétákról van szó, és milyen hatótávolsággal rendelkeznek.

[00:11:40]Alapvetően az iráni arszenának a többségét azok a rakéták teszik ki, amivel a közvetett környezetét tudja támadni.

[00:11:49]Szóval itt az öbbölmenti amerikai állásokat vagy éppenségebb egyéb öbölmenti államoknak itt a katonai infrastruktúráját.

[00:11:57]Ezek a rövid hatótáv kuvait esetében.

[00:12:00]Pontosan rövid hatótávolságú ballisztikus rakéták.

[00:12:02]Mondjuk maximum 500 kmes hatótávolságig.

[00:12:08]Ezek megint csak erre kifejezett erre a hatszintére történő használatra ezek elegendőek.

[00:12:13]viszont amivel már mondjuk Izraelt lehet támadni, vagy éppenséggel a ciprust vagy így a környező területeket, ahhoz már közepes hatótávolságú balisztikus rakéta kell.

[00:12:29]És alapvetően az iráni arszenak a megint csak a döntőhányadát azok azok az eszközök teszik ki, amivel a környékbeli öbölmenti térséget tudja támadás alatt tartani.

[00:12:40]És e mellett jönnek aztán a közepes hatótávolságú ballisztikus rakéták.

[00:12:44]Ö volt korábban egy úgymond nagyjából 2500 km-es önkéntes korlátozása ennek a rakétatechnológiának, hogy az a maximális hatótávolsága, de miután a pár hónappal ezelőtt Diego Garcia bázisát támadta az amerikai oldalról, Diego Garcia az egy sziget az indiai óceánon, és az meghaladta megint csak ezt az önkéntesen vállalt 2500 km-es hatótáv távolságot.

[00:13:15]Ez azt jelenti, hogy igazából ez egy megint csak főképp politikai korlátozás volt, nem az, hogy technológiai szinten az iráni fél nem tudott volna olyan rakétákat kifejleszteni, amivel tud nem amivel csak mondjuk amivel 2500 km távolság fölött is tud támadni.

[00:13:34]Akkor ezért van, hogy a NATO tagországok nem csatlakoztak Amerikához.

[00:13:36]Tehát például Spanyolország ugye korlátozta a bázisait, a repülőtereit, hogy amerikai csapatok ne tudják használni, merthogy félnek egy esetleges ilyen támadástól.

[00:13:47]Spanyolország az egy nagyon érdekes állatorvosió ebben a tekintetben, mert hogyha megnézzük, hogy Spanyolországnak milyen a viszonya a Közelkelettel, illetve Izraellel, itt azért inkább inkább oda térünk vissza, hogy a ezeket a politikai szinten nem támogatják, ezeket a műveleteket, ezeket az akciókat itt a Közelkeleten.

[00:14:07]És éppen éppen ezért Spanyolország ilyen külön ottas politikát folytat ebből a szempontból.

[00:14:14]mondjuk mondjuk akár Görögországhoz vagy Ciprushoz képest, míg mondjuk Ciprus esetében ő egy hát érintett fél ebben a ebben a helyzetben, illetve hát ott is benne van az, hogy például Görögország és Ciprus az részben Izrael segítségével próbál Törökországgal szemben pozíciókat fölépíteni.

[00:14:36]Törökország meg ennek és még számos más oknál fogva inkább Izraellel szemben pozicionálja magát.

[00:14:45]Iránnal szemben indifferens ebben a konfliktusban, ahogy látjuk, de megint csak azért például a felderítő repülések ugyanúgy zajlanak ebben a konk ebbe ebben a helyzetben.

[00:14:56]Szóval ez egy összetett kapcsolati háló itt az, hogy hogy ki kivel hogyan, miként operál a Közelkelet térségében.

[00:15:03]De visszatérve a ballisztikus rakétákhoz, azért a fő fő operál fő működési terület, az továbbra is odajutunk vissza, hogy Irak, Kuvait, Katar, Emirátusok, Szaarábia, Omán lenne az, de Omán meg itt a közelkelettsvájcaként inkább a olyan területént szolgál, ahol a felek megpróbálnak egymással valamilyen szinten tárgyalni, illetve hát az egy közvetítő fél is, például a mostani konfliktusban is, hogy akkor az Irán iráni üzenetet átadja az Egyesült Államoknak, Egyesült Államok üzeneteit Iránnak.

[00:15:41]Szóval akkor innen fogjuk folytatni.

[00:15:41]Most egy rövid szünetre kell menjünk, de utána folytatjuk, illetve Irán légvédelmét is megnézzük, illetve a Hormozi szoros helyzetét, hogyha tehetik, akkor tartsanak velünk a továbbiakban is.

[00:15:59]És ahogy ígértük, újra itt vagyunk és folytatjuk tovább.

[00:16:00]A napindított vendégünk pedig továbbra és Itkuti, Konstantin.

[00:16:03]Jó reggelt kívánok ismét.

[00:16:05][zene] Nem hagytunk magadra.

[00:16:07]Nem hagytatok magadra, de itt a minden szavatotokat itt a térképnél.

[00:16:09]Úgyhogy mindenre nagyon figyeltem.

[00:16:11]Folytassuk is Iránnal.

[00:16:12]Én azt gondolom és maradjunk még egy kicsit a fegyverkezésnél.

[00:16:16]Ugyanis Irán azt állítja, hogy új légvédelmi rendszerevel rendelkezik.

[00:16:20]Hogy ez mennyire jelentős, ez továbbra is kérdés.

[00:16:22]Ugye azt is mondták, hogy ennek az új légvédelmi rendszernek a segítségét vetették be a legutóbbi amerikai drónok lelövéséhez és a hormuzis szorosnál.

[00:16:32]Egyik oldalról a drónok lelövése légvédelmi kontextusba kábé annyit jelent, mint egy puikavadászat.

[00:16:37]Főleg, hogyha ez ilyen nagyobb mértékű nagyobb mértékű, nagyobb kiterjedésű drónokról van szó.

[00:16:44]Például itt a MQ1, MQ9 család, szóval ez a Predátor család például, hogy egyszerűen ami hát mondjuk úgy, hogy inkább célt repül, mintogy mint nem fog aktív manőverezésbe kezdeni.

[00:16:56]Szóval ez egy teljesen más drón drón, mint amiket mondjuk látunk Ukrajnában, amiket Irán a saját sahegy drónjait.

[00:17:04]Szóval ez egy másik, ez a úgynevezett Male drón, hogy akkor közepes repülési magasság, hosszú őrjáratozási idő.

[00:17:11]Ezek általánosságban például itt a Afganisztánban is az életek használva, ugye akkor x órát kerz az adott terület fölött, és aztán meglátja, meglátja a kijelölt célpontot, beledrant egyet mondjuk egy barrangba, vagy éppen egy konvoyba, vagy akármi, hogy így ezek gyakorlatilag a csapásmérő repülőgépeket váltják ki.

[00:17:30]Jóval olcsóbb vált üzemeltetési költségekkel.

[00:17:35]Ez az egyik része.

[00:17:38]A másik része meg, hogy ezek ugyanúgy képesek felderítő repülésre, például itt a Perzsa nemzetközi vizei felett haladva.

[00:17:46]Ez az egyik része és a másik része, hogy mivel lehet ezeket akkor úgymond ledurrantani.

[00:17:50]Itt jön az itt jön elő az, hogy akkor kétféle alapvetően kétféle módszer van, amivel lehet operálni.

[00:17:55]Az egyik az a radaros légvédelem, csak hát ez miután az Egyesült Államoknak légifölénye van, nem teljes légiuralma, csak légifölénye van az Irán esetében, az Irán felete miatt.

[00:18:07]A kicsit olyan a helyzet, mint mondjuk a Jugoszláv Jugoszláv háborúban Jugoszláv polgárháborúban, mikor a NATO elkez például Szerbiát bombázni, hogy amint fölkapcsolják a radar radarokat, akkor szinte azonnal az amerikai fél érzékeli, és akkor a lokátor romboló rakétát, hogy egyéb módon meg indítva, vagy egyéb módon megkezdi ezeknek a kiiktatását, ez az úgynevezett se doktrina.

[00:18:32]És pontosan ennek következtében az iráni fél is inkább elment a passzív passzív módon működő légvédelmi rendszerekhez.

[00:18:43]Azaz azt jelenti, hogy a adott célpont által kibocsátott megint csak jelentős részben infravörös infravörös sugárzást alkalmazva.

[00:18:54]Infravörös sugárzás alatt értve azt, hogy hő.

[00:18:56]Szóval itt hőképalkotós módszerrel mérik be a vonatkozó célpontot, és indítják rá akkor itt a az infravő öirányítás vagy éppenséggel optikai rávezetésű rakétát.

[00:19:09]És ez pedig azt jelenti, hogy akkor ezeknek megvan az a korlátja, hogy sokkal kisebb a hatótávolsága, illetve az időjárási körülmények is jobban befolyásolják ezeknek a rendszereknek a működését, de megvan az előnye, hogy nem bocsát ki saját maga sugárzást, és akkor kev kisebb az esélye annak, hogy kiiktassák.

[00:19:30]És hogyha nézzük itt az iráni eszközöket, akkor azért azoknál is látjuk azt, hogy szeretik civil teherautó platformokra, alvázakra pakolni ezeket az eszközöket.

[00:19:37]Megint csak azért, mert hogy könnyebben lehet ezeket elrejteni, illetve másik oldalról olcsóbb meg jobban lehet ezeket így gyártani.

[00:19:48]Közben Irán a vártnál gyorsabban indította újra a rakéta gyártását, még kicsit kapcsolódva az előző témánkhoz is.

[00:19:54]Ezt épp az amerikai hírszerzés tette közzé.

[00:19:57]Ez pedig felveti azt a kérdést, hogy alulbecsülték irán katonai képességeit, vagy elmérték ezt?

[00:20:04]Elszámították magukat az amerikaiak.

[00:20:06]egyik oldalról várható volt, másik oldalról a hírszerzési közösség ezt valószínűleg szinte biztosan erről tájékoztatta az amerikai elnököt.

[00:20:13]Az, hogy az, hogy ez történt, amire amire figyelmeztették Trumpot, hogy ez fog történni, de mégis megindult a konfliktus, eset meg már egy politikai probléma és politikai döntés.

[00:20:26]Szóval miután megint csak ezek a mind a rakétaüzemek, mind a rakétatároló létesítmények, a rakétabázisok így különböző hegyeknek a mélyén vannak elhelyezve, lehetőség szerint minél mélyebben.

[00:20:41]Ennek következtében, még visszatérve az előző pontokhoz, nehéz a kiiktatása, merthogy persze ki lehet iktatni mondjuk a 22-ből 14 bejáratot, de itt a itt is jelenti, itt is fönnál a probléma, hogy mondjuk marad nyolc, hogy éppenséggel, hogy mi hogy iktatják ki, mert ha csak éppenséggel kicsit leomlik a bejárat, aztán helyre lehet állítani relatíve könnyen építőipari technológiák alkalmazásával, azaz kidózerolják a törmeléket és aláduccolják aztán lehet használni, akkor így igazából csak átmeneti károkat vagy átmeneti ilyen süppedést okoznak itt az iráni rakétagyertás tekintetében.

[00:21:23]Az viszont már más kérdés, hogy például a hormozis szoros blokkolása kapcsán itt már lehet olyanokat, hogy akkor Irán hogyan szerzi be, vagy honnan szerzi be a rakétazemanyagot, mert az egy dolog, hogy akkor legyártja a rakétatestet, a robbanófejet, a rakétaajtóművet és a többit, de hát valamivel mennie kell.

[00:21:41]És azért a rakétaüzzemanyag az meg már egy összetettebb vegyipari kérdés.

[00:21:45]És itt is volt az, hogy a 12 napos háború után itt úgymond az elő a rakétaüzzemanyag gyártásához szükséges alapanyagokat, azok a irán például Kínából szerezte be.

[00:21:57]Itt jön az be, hogy ha viszont blokkolva van a hormoziszoros, akkor ezeket nehezen, vagy csak vagy egyáltalán nem is tudja beszerezni.

[00:22:04]Szóval ez egy kicsit összetettebb probléma.

[00:22:05]És itt például a blokádnak potenciálisan lehet hatása, de ez azért még meglátjuk a való valóságban, illetve hát az, hogy mennyire tárolt be itt rakétaüzzemanyagból irán, mert megint csak a 12 napos háború után volt az, hogy akkor elkezdte ezeket a készleteket irán újratölteni, és akkor volt az egyik ilyen kikötőben egy nagy robbanás, onnan lehetett tudni, hogy rakétazemanyag, mely ilyen narancssárga narancssárga felhő keletkezett, és narancssárga felhő pedig nitrogéoxidok ésénél keletkezik, ami pedig a rakétaüzzem anyagra utal.

[00:22:40]Szóval itt visszaérünk a kör végére, de szárazföldi összeköttetése persze lehet mondjuk akár az iráni vagy na az a pakisztáni, vagy ha nagyon úgy van, akkor a afgán határon keresztül, csak hát ott van az, hogy az áteresztő képessége a szárazföldi útvonalnak a tengeri útvonalhoz képest drasztikusan kisebb.

[00:23:03]Meg azért láttunk arra is példát, hogyha mondjuk Irán blokkolja a hormuziszorost és saját magának kellenek rakéta üzemanyag, akkor valahogy megoldódik.

[00:23:09]Ez meg ugye jó pénzért is engedtek már ott át hajókat egészen véletlenül meg oligarhajót, tehát azért kivételek mindig vannak.

[00:23:17]Ami a nagyobb probléma az nem is annyira rájuk néz a probléma, hanem a világ többi részére az üzemanyaggal kapcsolatosan.

[00:23:24]Ugye Amerikában már ugye a veszélyhelyzeti olajkészlet is nagyon gyorsan zsugorodik.

[00:23:30]Ők meddig tarthatnak?

[00:23:33]illetve hogyha ez már tényleg elérte a nagyon-nagyon vészes határ alatti részt, akkor eszkalálódhat még inkább ez a háború, hogy más lesz Amerika lépése.

[00:23:43]Kettő probléma van itt a alapvetően szénhidrogének egyik oldalról maga a gáz.

[00:23:48]Ühüm.

[00:23:49]A alapvetően a gáz, illetve a földgáz kérdések, mert földgázt jóval nehezebben lehet globális szinten tárolni.

[00:23:55]Szóval itt erre szolgáltak volna az RNG hajók, erre szolgáltak volna az, hogy akkor valahogy csepfolyósított módon tárolni.

[00:24:06]Csak hát itt van az, hogy miután a hormoziszoros blokkolva van, emiatt volt az, hogy például az olaj esetében, kőolaj esetében még továbbra is folytatták vala persze csökkentett szinten a oblmenti országok a kitermelést, de a csefolyósított földgáznál vagy alapvetően a földgáznál azonnal pár napon belül azonnal elzárták itt a kitermelést, mert egyszerűen nem lehetett volna hova betárolni ezt a mennyiséget.

[00:24:31]És miért fontos ez?

[00:24:31]Mert földgázból szintetizálják az ammóniát, amiből aztán ami aztán itt a műtrágya gyártás, nitrogén műtrágya gyártás fő alapanyaga.

[00:24:41]És látjuk már a távolkelete, hogy például Tájföldön azt hiszem felére csökkent a műtrágya használat.

[00:24:46]És mit jelent az, hogyha csökken a műtrágya használat?

[00:24:50]azt, hogy akkor kevesebb lesz a termés, értve itt például a rizs rizmés a 2026-os évben, hogyha csökken a élelmisernek a termelése, az óhatatlanul még részbe akkor még az elnút nem is mondtuk, ami még egy időjárási pluszterhet is ad itt a globális élelmiszeriparra vagy élelmiszer agrárágazatra, és hogyha itt csökken a termelés, akkor az árnövekedést jelent, ami különbözté régiókat különböző mód módon érint.

[00:25:20]Szóval úgymond a fejlettebb országokat a fejlettebb világnál itt az, hogy akkor megnövekszik az élelmiszernek az ára.

[00:25:27]Ugyanezz lesz Európába, Egyesült Államokba, Japánba, Kínába és a többi.

[00:25:33]Ez még úgymond az a könnyebb, ez még a vállalható verzió, mert a másik oldalt jelenti a harmadik világ, vagy a fejlődő világ, ahol meg egyszerűen nem tudják ezt kifizetni, és ott ott viszont akkor élelmiszerhiány lesz, és potenciálisan tüntetések, lázadások, polgárháború és a többi.

[00:25:52]Szóval azért a Afrika szarvára lesz érdemes majd figyelni meg alapvetően Afrikára, hogy ott akkor most az élelmiszerellátás az hogyan lesz, vagy inkább hogy nem lesz.

[00:25:59]De ez itt a gáz része.

[00:26:01]A másik része az olaj.

[00:26:01]Az olajnak megvan az a előnye, hogy ezt jobban lehet jobban lehet tárolni.

[00:26:10]viszont itt is az van, hogy ha nagyjából a mostani tartalékkészletek azok úgy június végéig még eléggek globális szinten.

[00:26:18]Ez most világpiacot, hogyha nézzük, de azért ott is volt már olyan jelentés, hogy 1 milliárd hordó olaj hiá nem került a piacra a közelkeleti konfliktus kitörése óta.

[00:26:33]Szóval itt van az, hogy ezt ez persze részbe lehet azzal, hogy akkor kisebb a fogyasztást kibalanszolni, de akkor akkor is valami minimálfogyasztása mindig is lesz.

[00:26:42]Különben, hogyha a minimálfogyasztás is beuhan, akkor meg már úgyis egy gazdasági válságban vagyunk globálisan, akkor az meg már úgy is mindegy.

[00:26:49]Szóval a legfrissebb hírek szerint egyébként körülbelül 9%-kal csökkent vagy csökkenhet a nemzetközi kereslet, de 20% esett ki, tehát még mindig van egy 11%-os rés.

[00:27:00]Pontosan.

[00:27:00]És ezért ez e ezért is van magasabb olaj olajárszint, illetve hát ott van az, hogy azért a kitermelők sem sietnek itt a vonatkozó hiány kipótlására, mert az olajkitermelés, az olajpiac az nem olyan, hogy akkor megnyitom a fürdőszobai csapot, kiengedek 50 l meleg vizet, csak mondtam egy példát, aztán elzárom, és akkor másnap meg másnap megismétlem.

[00:27:24]Szóval itt sokkal a nehezebb.

[00:27:26]Persze ez most kitermelési helyszíntől is, technológiától is, szóval sok sok ismeretlenes egyenlet, de ez nem olyan, hogy maguk az olajmezők meg a gázmezők nem olyanok, hogy akkor így gyorsan lehet itt a termelési volumeneket itt rángatni ebben a helyzetben.

[00:27:43]Ez az egyik része, másik része, hogy ehhez meg kell szervezni a logisztikát.

[00:27:47]És hogyha nincsen meg például, ha induljunk ki orosz példából, a nyugat-zibériai olajmezőkről valahogyan el kell juttatni a kikötőbe.

[00:27:56]El kell juttatni megint csak, hogy kihez viszem az olajat, hogyan viszem, van-e vevő rá, milyen árszinten, milyen biztosítással.

[00:28:02]Szóval ez egy nem egyik pillanatról a másikra azonnal átállítható helyzet.

[00:28:08]És azt látjuk, hogy megint csak Oroszország is jelentős részben, illetve azért az Egyesült Államoknál is látjuk azt, hogy persze történt valamekkora kitermelésbővülés, kitermelés növelés, de megint csak azért pontosan arra készülnek itt az olajipari szereplők, hogy mi van, ha mi van, ha holnap ráesik egy zongora a fejemre, vagy akkor a hormozi szoros megnyílik, mert akkor ami bele el lett tárolva, vagy a tárolási tároló tartós tárba [nevetés] lett helyezve itt a az öbörmenti országoknál, akkor azok már ki tudnak jutni a világpiacre.

[00:28:47]És ezz megint csak a olajipari szereplők azok árérzékenyek, mert ott is megvan az a problémájuk, hogy nem mindegy, hogy milyen a kitermelési mennyi a világpiaci szint árszint, mert van egy kitermelési árszint is, és ez például repesztéses technológiánál olyan 60 dollár körül szokott lenni.

[00:29:06]Szóval, hogyha az olajára tartósabb benéz 60 dollár alá, most 96 megint csak, de hogyha hipotetikus szenáriba benéz 60 dollár alá, akkor veszteséges a kitermelés, lekapcsolják a kutakat, hogy akkor úgymond a a kínálat az csökkenjen és fölémenjen az ár.

[00:29:24]Szóval itt ez egy nem elég szegény olajpiacnál az, hogy a geopolitikai realitások is napi szinten rángatják az árfolyamatot.

[00:29:32]Ott van még a technológiai probléma is ebben a hely ebben a helyzetben.

[00:29:36]Szóval az megint csak, hogyha a mostani állapot szerint folytatódik ez az egész konfliktus és mondjuk június végére is zárva lesz itt a hormozi szoros, akkor a vonatkozó tartalékkészületek újratöltése szükségessé válik és akkor olajáremelkedés.

[00:29:58]Hát folytathatnánk akár azzal, hogy ez az amerikai félidős választások eredményét mennyiben fogja befolyásolni vészesen közel.

[00:30:03]De erre majd egy következő adásban lesz időnk.

[00:30:05]Hidekúti Konstantinnak köszönjük, hogy eljött ma reggel.

[00:30:09]Én köszönöm.

[00:30:09]Ja.