Hír TV 36:56

Láncreakció - Európa nyílt háború felé sodródik? - HírTV

ukrán háborúdrónháborúgeopolitikanukleáris fegyvernémet politikaközélet
Irányultság: KonzervatívKötődés: Fidesz-közeli
Láncreakció - Európa nyílt háború felé sodródik? - HírTV
tl;dr
  • A galaci dróntámadás után Románia kiutasította az orosz katonai attasét és bezárta a konstancai főkonzulátust, miközben Olaszország kiképzési céllal katonákat és vadászgépeket küldött az országba.
  • Ukrajna az európai légvédelem és hadiipar megkerülhetetlen szereplőjévé válik: harctéri tapasztalatot és szovjet örökséget kínál, cserébe licenceket és finanszírozást kér, bár súlyos munkaerő- és nyersanyaghiánnyal küzd.
  • Az ukrán gyártás fokozatosan Európába és Kanadába települ át, ami kettős célt szolgál: kivonja a kapacitásokat az orosz csapások hatóköréből, és egyre szorosabban összefonja Ukrajnát Európával, növelve egy közvetlen konfliktus kockázatát.
  • A francia nukleáris ernyőre vonatkozó korábbi ambiciózus tervekhez képest Párizs visszakozott: nem telepítenének saját atomfegyvert más országokba és nem váltanák le az amerikai atomernyőt.
  • A drónháború ciklikus technológiai versenyfutás, ahol minden új eszközre előbb-utóbb megszületik az ellenszer; a jelenlegi ukrán drónfölény nem állandó, és a költséghatékonyság romlásával a mostani fölény megszűnhet.

    „Minden fegyver, meg minden csodafegyver nem tart örökké. [...] Amikor a drónoknak a hatékonysága jelentős mértékben vissza fog esni [...] a végén a harctéren látjuk lehullani százával ezeket a darabokat.” – Vukics Ferenc

  • Jeffrey Sachs nyílt levele szerint Németország sorozatos hibái – a NATO-bővítéstől az Északi Áramlat felrobbantásának szó nélkül hagyásáig – Európát a nyílt háború szélére sodorták, és a német kancellárnak egyedülálló felelőssége van a megállításban.
  • A háborút leginkább szorgalmazó európai vezetők – Merz, Starmer, Macron – saját országukban rendkívül népszerűtlenek és gyengék, miközben a hadiiparra való átállás gazdasági értelemben Németországnak most kifejezetten megéri.
Részletes összefoglaló megjelenítése

Romániai drónincidens és a nemzetközi reakciók

A műsorvezető és a vendégek, Vukics Ferenc katonai szakértő és Tier Gábor, a moszkvater.com főszerkesztője, a romániai dróntámadással és az arra adott nyugati válaszokkal kezdték a beszélgetést.

  • Május 29-én éjjel a romániai Galac (Galați) városában egy drón zuhant egy épület tetejére, tüzet okozott, mintegy 70 embert kellett evakuálni, több sérült is volt.
  • Johann Wadephul német külügyminiszter (a műsorvezető "Johan Vadepul" néven idézte) New Yorkban, az ENSZ-ben tett látogatásakor egységes oroszellenes uniós választ ígért, és Oroszország lépésének nevezte az eseményeket.
  • A román külügyminisztérium behívatta Vlagyimir Lipajev orosz nagykövetet, a konstancai orosz főkonzult – a műsorban Andrej Koszilin néven említették – nemkívánatos személynek nyilvánította, és bejelentették a konstancai orosz főkonzulátus bezárását.
  • Olaszország hozzávetőleg 100 katonát és több vadászgépet küld Romániába. A misszió célja a román hadsereg kiképzése az orosz fenyegetések elhárítására. A küldetés előre megszervezett volt, de a galaci incidens felgyorsította a telepítést. Kormányzati források szerint a mostani művelet eltér a szokásos NATO légi járőrözéstől, a kiképzés körülbelül egy hónapig tart.
  • Ursula von der Leyen bejelentette, hogy Ukrajna innentől az uniós drónvédelem része lesz, és támogatást is kap rá.

Ukrajna európai légvédelmi szerepe és a dróngyártási törekvések

A műsorvezető felvetette, hogy vajon az európai légvédelmet Ukrajna fogja-e garantálni, és a védelmi költségvetési forrásokból milyen arányban részesül Kijev.

  • Az ukránok szeretnék, ha az Egyesült Államok licenceket adna át számukra, például Patriot-rakéták gyártásához. A műsorvezető szerint ez nem valószínű, mert a gyártásban piaci érdekek is jelen vannak, nem csupán politikaiak.
  • Ukrajna azzal érvel, hogy ők rendelkeznek a legtöbb harctéri drónos tapasztalattal, és ezért cserébe licencsegítséget kérnek. Állításuk szerint ha Európa és Amerika nem tudja legyártani a szükséges eszközöket, akkor az ukrán hadiipari kapacitás képes megsokszorozni a termelést, és fel tudja tölteni az európai és amerikai készleteket is.
  • A műsorvezető rámutatott a belső ellentmondásra: Ukrajna legnagyobb problémája a munkaerőhiány, ezért kérdés, honnan szereznek dolgozókat a hadiiparba, esetleg a migrációból. Emellett több mint 110 iskolát már a föld alá vittek, és ha a dróngyárakat is föld alá kell telepíteni, az jelentősen megnöveli a költségeket, ráadásul az oroszok nem biztos, hogy nyugodt építkezést engednek majd.

„Nekünk van a tapasztalatunk, mondjuk Ukrajnának tényleg van tapasztalatunk. Egyébként pedig a még a szovjet időkből, hát ami még megmaradt tudás, tehát a fegyvergyártáshoz, a hadiipari tudás is ott van. Kérdés, hogy mennyi maradt ebből, viszont pénz az egyáltalán nincs, munkaerő egyáltalán nincs, és nyersanyagok se nagyon vannak.” – Tier Gábor *

Európa és Ukrajna hadiipari összefonódása

A beszélgetés egyik központi gondolata szerint az „Európai Védelmi Unió” a gyakorlatban egyre inkább Európa és Ukrajna katonai képességeinek összefonódását jelenti.

  • Ukrajna megkerülhetetlenné teszi magát Európa számára, mindezt európai pénzből – hangzott el az elemzésben.
  • Az ukrán hadiipari tudás (szovjet örökség és friss harci tapasztalat) megvan, de pénz, munkaerő és nyersanyag hiányzik.
  • A gyártás Európába történő kiszervezésének kettős célja van: egyrészt a teljes összefonódás, másrészt a termelési kapacitások kivonása az orosz rakéták hatótávolságából.
  • Oroszország válasza már látható: egyre intenzívebbek a támadások az ukrán hátország – Kijevtől a Kárpátokig – ellen, és ez a tendencia a nyáron tovább erősödhet. Oroszország mindent meg fog tenni e képességek elpusztításáért.
  • Az orosz retorika egyre hangosabban hangoztatja, hogy az Európai Unió közvetlenül részt vesz a háborúban.

„Minél inkább összefonódik ez a két oldal, és főleg hadiipari biztonságpolitikai értelemben Európa, annál inkább kitett célpont […] egyre inkább közeledhet – reméljük, hogy csak közeledhet – egy ütközés Oroszország és Európa között.” – Tier Gábor *

Francia nukleáris ernyő és a visszakozás

A Der Spiegel cikke nyomán a francia nukleáris elképzelések ellentmondásosságáról esett szó.

  • Párizs kijelentette: nem akar saját atomfegyvereket más országokba telepíteni, és nem akarja lecserélni az Egyesült Államok által biztosított NATO-atomernyőt. A felszálló bombázók továbbra is amerikai atombombákat hordoznának.
  • A francia javaslat a légtér, a légibázisok célzott használatáról és a Rafale vadászgépek légi utántöltéséről szól – ez a korábbi ambiciózusabb tervekhez képest visszalépésként értelmezhető.
  • Korábban felmerült, hogy a francia atomfegyverek lennének a közös európai arzenál alapjai, és a csapásmérő eszközök a Rafale-ok lennének, akár a Kalinyingrád–Budapest vonalon bevetve, ha Oroszország atomfegyvert használna Ukrajna ellen.
  • A NATO főtitkára korábban „kegyetlen választ” helyezett kilátásba, de most bizonytalan, hogy ki tudná ezt biztosítani.

Felmerült, hogy egyes nyugati szakértők szerint érdemes lenne újra tanulmányozni a de Gaulle-i időszakot (a műsorban „dögolóizmus” néven említve), amikor Franciaország részben függetleníteni próbálta magát a világpolitikai eseményektől és a NATO-tól is. A műsorvezető szerint több európai ország számára is tanulságos lehetne ez a megközelítés, különösen annak fényében, hogy öt európai ország nem ért egyet Ukrajna végtelen támogatásával, és nem kíván sem vámháborút az USA-val, sem konfrontációt Kínával, sem háborút Oroszországgal.

A drónháború új szakasza és a technológiai versenyfutás

A CNN beszámolójára hivatkozva beszéltek arról, hogy a háború egyre inkább robotok és távirányítású eszközök küzdelme.

  • Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sürgeti az Egyesült Államokat, hogy kössön drónmegállapodást Ukrajnával. Rámutatott, hogy mindenféle drónt és rakétát el tudnak pusztítani, de antibalisztikus rendszerük még nincs, ezért levelet küldött a Fehér Háznak és a kongresszusnak.
  • Zelenszkij kérte Németország korábbi és jelenlegi kormányát, hogy adjon engedélyeket Ukrajnának; vállalta a Patriot-rakéták gyártásának növelését.
  • Marco Rubio amerikai külügyminiszter Ukrajnát a háború Szilícium-völgyének nevezte, méltatva a mesterséges intelligencia és a drónellenes technológia integrációját.
  • A CNN interjúi szerint a drónokat és pilóta nélküli tankokat föld alatti bunkerekből irányítják, olyan veteránok, akik korábban Avgyijivkában és Bahmutban harcoltak. A bevetéseket egyfajta élőközvetítésben, felderítő drónok segítségével követik.
  • Áprilisban Zelenszkij azt állította, hogy először foglaltak el orosz állást kizárólag robotokkal és drónokkal, és január óta a pilóta nélküli gépek 22 000 bevetést hajtottak végre. Humanoid robotok is megjelentek a harctéren, köztük olyan amerikai eszközök, amelyek tulajdonosi köre a Trump családhoz köthető – a műsorvezető ezt annak jeleként értékelte, hogy Trump üzleti érdekei nem térnek el a háborús konjunktúrától.

Vukics Ferenc óvott a csodafegyver mítoszától:

„Minden fegyver, meg minden csodafegyver nem tart örökké. […] Mi történik akkor, amikor a drónelhárítás olyan eszközrendszereket talál meg, mint ami felé most tartunk. […] Amikor a drónoknak a hatékonysága jelentős mértékben vissza fog esni, illetve a költséghatékonyság […] a végén a harctéren látjuk lehullani százával ezeket a darabokat.” *

Hozzátette: a technológiatörténet ciklikus – minden új fegyverre megjelenik az ellenszer, és a jelenlegi drónfölény sem tart örökké.

Oroszország drón- és robotikai képességei

Tier Gábor elmondta: Oroszország már 2012 óta hatalmas energiákat fektet a drón- és robottechnológiába. Bár a háború elején hátrányban volt – ezért szorult iráni Sahed drónokra –, jellemzően lassan reagál, de aztán gyorsan és hatékonyan alkalmazkodik. A háború közepe óta a drónok váltak a legfontosabb fegyvernemmé, ami egy állóháborús, zónás jellegű hadviselést eredményezett.

  • A technológiai versenyfutás hullámzik: fél évvel ezelőtt orosz lendület volt tapasztalható, most az ukrán–nyugati oldal tűnik előrébb járni a fejlesztésekben, de pár hónapon belül Oroszország újra lépéselőnybe kerülhet.
  • A nyugati fősodor médiájában felerősítve jelenik meg az ukrán sikerek narratívája, ami részben egy információs háború része, hogy a fordulat látszatát keltse – valójában a hadszíntéren nincs döntő fordulat.

Kanada belépése és a gyártás kiszervezésének logikája

Kanada részvételét a vendégek egy tágabb folyamatba illesztették:

  • Az ottawai CANSEC védelmi kiállításon bejelentették, hogy kanadai gyártóközpontot hoznak létre ukrán drónok számára.
  • Ez illeszkedik abba a képbe, hogy az ukrán gyártást biztonságosabb, fronttól távolabbi helyszínekre szervezik ki, miközben a pénzt és a gyártókapacitást más országok adják. Mindeközben Ukrajna egyfajta túszejtő pozíciót épít ki: az európai hadiipar egyre inkább ráutalttá válik, azaz Európa „ukránosodik”.
  • Mark Carney kanadai miniszterelnök korábban a brit jegybank elnöke volt, ami a vendégek szerint jól mutatja, mennyire összecsúszik a kanadai és az európai politikai-gazdasági fősodor.

„Eddig baltizálódott, most pedig ukránizálódik [Európa].” – Tier Gábor *

Jeffrey Sachs nyílt levele és Németország felelőssége

A beszélgetés második felének fókusza Jeffrey Sachs amerikai közgazdász (a műsorban "Jeffrey Zach" néven említett) nyílt levele a német kancellárhoz.

  • Sachs a romániai drónincidens után szólította fel a német kancellárt: akadályozza meg a nyílt háborút Oroszországgal. A Kolumbia Egyetem professzora fél évvel korábbi levélben is erre kérte Németországot, de szerinte a helyzet azóta drámaian romlott, Európa és Oroszország nyílt háborúba sodródik, és ebben a német kancellárnak egyedülálló felelőssége van.
  • Sachs veszélyes eszkalációként értékelte, hogy mindkét főváros (Kijev és Moszkva) folyamatos tűz alatt áll, ukrán drónok mélyen Moszkvában is becsapódtak polgári célpontokba, miközben az orosz támadások Kijev ellen felerősödtek. Ukrán drónok balti légterekbe is behatoltak, ami egy incidens révén közvetlen európai háborúba sodorhat kontinenst.
  • A luhanszki iskola elleni ukrán támadás után Szergej Lavrov Putyin utasítására közölte az amerikai külügyminiszterrel, hogy az orosz fegyveres erők mostantól szisztematikusan és folyamatosan támadják a kijevi létesítményeket és döntéshozatali központokat. Az orosz külügyminisztérium azt tanácsolta az Egyesült Államoknak és más országoknak, hogy evakuálják diplomáciai személyzetüket és állampolgáraikat az ukrán fővárosból – Sachs szerint ez hatalmas eszkaláció kezdete.

Sachs hat pontban sorolta fel Németország tévedéseit, amelyek hozzájárultak a háború kirobbanásához:

  1. A NATO keleti bővítésének meg nem akadályozása: Németország az újraegyesítéskor ígéretet tett Moszkvának a bővítés leállítására, a 2+4-es szerződés pedig arra is garanciát adott, hogy az egykori NDK területére nem telepítenek NATO-bázisokat – ezeket az ígéreteket nem tartották be.
  2. A 2008-as bukaresti NATO-csúcs: Angela Merkel emlékiratai szerint a német vezetés tisztában volt vele, hogy Grúzia és Ukrajna NATO-tagságának megígérése háborús felhívás Oroszország felé. Merkel ellenállt, de a záródokumentumba végül bekerült a meghívás – ezt elsősorban az Egyesült Államok erőltette.
  3. A 2014-es Majdan és a megdöntött garanciák: 2014 februárjában a németek és mások garanciát vállaltak a 2004-es alkotmány visszaállítására és nemzeti egységkormány létrehozására; Janukovicsot 24 órán belül megbuktatták, a garanciavállalók ezt elfogadták. A garancialevélen Steinmeier (későbbi német köztársasági elnök) is rajta volt.
  4. A minszki megállapodások: Ukrajna és Merkel később elismerték, hogy a minszki folyamatot csak időnyerésre használták, Kijev soha nem állt szándékában végrehajtani a megállapodásokat.
  5. A 2022-es isztambuli megállapodás: Ez megfordíthatta volna a háború menetét, de egy angolszász kezdeményezésre meghiúsult.
  6. Az Északi Áramlat felrobbantása: Biden a Fehér Házban, Olaf Scholz jelenlétében kijelentette, hogy ha Oroszország bevonul, az Északi Áramlat 2-nek vége lesz, és megvannak az eszközeik. Ennek ellenére Scholz nem szólalt fel sem akkor, sem a robbantás után. A vendégek hangsúlyozták, hogy a németek mára kiderítették, kik állnak a terrortámadás mögött, de arról nem beszélnek, hogy kik álltak a végrehajtók mögött – egy ilyen mélységi, technikailag komplex művelet nem képzelhető el az Egyesült Államok részvétele nélkül sem.

„Írhat levelet a saját elnökeinek is, mert az Egyesült Államok felelőssége elvitathatatlan.” – Tier Gábor *

Sachs konklúziója: a diplomácia sokkal kevesebb költséggel jár, mint a fegyverkezés, és a biztonsági dilemma logikája alapján a nagy hadseregépítéssel senki sem lesz nagyobb biztonságban, csak rengeteg pénzt költenek el.

A háborúpárti európai vezetők paradoxona

A műsor zárószakasza arra a jelenségre reflektált, hogy a háborút leginkább támogató vezetők saját országukban rendkívül népszerűtlenek és gyengék:

  • Friedrich Merz német kancellár (a műsorban "Friedrich Merc") saját pártjának egy része is le akarja váltani; a német gazdaság gyengélkedik, miközben a kormány a védelmi iparba öli a forrásokat, de az idősgondozásban például csak azokat látnák el, akik eladják a házukat és felélik magánvagyonukat.
  • Keir Starmer brit miniszterelnök és Emmanuel Macron francia elnök hasonlóan népszerűtlen; Macron utolsó elnöki ciklusát tölti.
  • E „gyenge vezető, válságban lévő ország” kombináció Tier Gábor szerint történelmi léptékben is nagy veszélyeket hordoz, és Németországnak most Sachs levelén túl is szüksége lenne észhez térésre – bár az első levélnek sem volt hatása, és Németországban az alternatív média eléréseit jelentősen korlátozzák.
  • Németország átáll a hadiiparra, autógyárakat zárnak be, miközben háborús körülmények között 15–20-szoros áron lehet fegyvereket értékesíteni – a vendégek szerint tehát Németországnak most a háború éri meg.

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • „dögolóizmus” / „dögoli időszak”: A szövegkörnyezet alapján szinte bizonyosan a De Gaulle-izmus (gaullizmus), illetve a De Gaulle-féle időszak félreismert változata; a javított jelentés a francia politika relatív függetlenedési kísérletére utal a hidegháború idején.
  • „GR székekből irányítják”: Valószínűleg „gamer székekből” vagy egyszerűen irodai székekből történő irányításról van szó; az ASR a „gamer” szót félreértve „GR”-t rögzített.
  • „Cytitől”: Nagy valószínűséggel a londoni City pénzügyi központra utal (a brit gazdasági függés kontextusában).
  • „Vladyimir Lipajev”: Az orosz nagykövet neve; ASR torzulás, de a pontos névalak az átirat alapján nem rekonstruálható teljes bizonyossággal. (Az orosz nagykövetek listája alapján a kontextusba illő név ellenőrzendő, itt szándékosan nem pótoltuk ki.)
  • „Johan Vadepul”: A német külügyminiszter neve, kontextus alapján Johann Wadephul; a javítás a referencialista által nem fedett, önálló ASR-hiba.
  • „Andrej Koszilin”: A konstancai orosz főkonzul neve, az átiratban így szerepel, a valós személy pontos névalakja az anyag alapján nem tisztázható.
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:12]Folytatódik a láncreakció adása.

[00:00:12]Akik pedig a kérdésekre válaszolnak, Vukis Ferenc katonai szakértő és Tier Gábor a moszkvatér.com főszerkesztője.

[00:00:21]Most nézzük meg, hogy mi a helyzet Németország reakcióival az ukrajnai, illetve romániai dróntámadások miatt.

[00:00:30]Németország egységes oroszellenes uniós választ ígért a romániai drónincidensre.

[00:00:36]Az európai országok egységes fronton fognak reagálni.

[00:00:38]Jelentette ki Johan Vadepul német külügyminiszter az ENS-ben New Yorkban tett látogatása alkalmával.

[00:00:45]A romániai eseményeket Oroszország lépésének nevezte.

[00:00:47]Május 29-én éjjel a romániai Galac városában egy drón zuhant le egy épület tetejére, és tüzet okozott.

[00:00:55]A hatóságok tájékoztatása szerint több sérült is van, körülbelül 70 embert evakuáltak.

[00:00:59]Az esetet követően a román külügyminisztérium behívatta Vladyimir Lipajev orosz nagykövetet, és a konstancia orosz főkonzult, Andrej Koszilint nem kívánatos személynek nyilvánította.

[00:01:10]A román hatóságok megígérték, hogy bezárják az orosz főkonzulátust Konstancába.

[00:01:14]Olaszország körülbelül 100 katonát és több vadászgépet küld Romániába.

[00:01:18]A csapatokat azért vetik be, hogy kiképezzék a román hadsereget az orosz fenyegetések elhárítására.

[00:01:25]A küldetést előre megtervezték, de a május 29-ig galatában lelőtt orosz drón incidens felgyorsította a helyzetet.

[00:01:31]Kormányzati források szerint a jelenlegi művelet eltér majd a szokásos NATO légi járőrözési missziótól.

[00:01:38]A kiképzés körülbelül egy hónapig tart majd.

[00:01:44]Most miközben Németország bejelentette ezt, Urszula von derlen pedig azt jelentette be, hogy innentől kezdve Ukrajna az az uniós drónvédelem része lesz, és támogatást is fog kapni érte.

[00:01:57]Itt bennem az merül föl kérdésként, hogy akkor az európai légvédelmet Ukrajna fogja majd garantálni, illetve hogy ezek a védelmi költségvetési pénzek, amiket Európa elkülönített, ezeket Ukrajna milyen mértékben kapja majd.

[00:02:08]Ugye most azt halljuk, hogy az ukránok szeretnék, hogyha az amerikaiak a rendelkezésükre bocsátanánk a licenszeket, amivel például patriot rakétákat gyárthatnának le, nagy valószínűs ezt nem fogják megkapni, mivel hogy a a gyártásban azért a a piaci érdekek is vannak, nem csak politikai érdekek jelennek meg.

[00:02:29]illetve mellette azt állítják, hogy miután ők ma, akik az egyedüliek, akik megfelelő tapasztalatokkal rendelkeznek, ezért a drón tappasztalataikat adnák cserébe a különböző licenszekért.

[00:02:38]És hogy amúgy, hogyha Európa meg Amerika nem tudja legyártani ezeket az eszközöket, akkor majd a szentséges és mindent legyő legyőzni tudó nem a Puf lekvár, hanem mondjuk a a az ukrán hadipari kapacitások, amelyek olyan dolgokat is meg tudnak valósítani, amelyeket az Egyesült Államok nem tud, merthogy ők képesek lesznek elegendő munkaerőt meg termelési kapacitást biztosítani ahhoz képest, mint amit az amerikaiakik és a nyugatiak tudnak.

[00:03:08]Tehát ők meg tudják többszörözni mondjuk a rakéták gyártási kapacitását.

[00:03:11]Még azt is megígérik, hogy az európai meg az amerikai készleteket majd az ukránok fogják föltölteni.

[00:03:16]De ne felejtsük el, hogy az ukránoknak az egyik legnagyobb problémája most jelen pillanatban az, hogy munkaerőjük legyen, és hogy azt honnan fognak szerezni.

[00:03:24]Gondolom akkor a migrációból korábban megszerőztetett számok, azok most már egyből a hadipari kapacitásba fognak majd dolgozni, de jelen pillanatban Ukrajnának ilyen jellegű, tehát az emberek is problémásak, nem hogy a képzettségük vagy a technológiai szint lenne.

[00:03:39]Az látjuk, hogy több mint 110 iskolát már levittek a föld alá is, ott üzemeltetik őket, és az elkövetkező időszakok is úgy néznek ki, hogy továbbra is ezeket a az iskolákat ott próbálják működtetni, de akkor ez azt jelenti, hogy a drógyárakat is oda le kell vinni, vagy a a ezeket a gyárakat is, mindegyiket a föld alá kell helyezni, ami jelentősen meg fogja majd növelni azért a költségeit ezeknek a az eszközöknek.

[00:04:05]És nem biztos, hogy a építkezésnek a korai szakaszában mondjuk a az oroszok engedni fogják, hogy ezek az építkezések nyugalomban folyjanak le.

[00:04:13]Hát épp ezt akartam kérdezni, hogy vajon Oroszországnak mi lesz erre a válasza?

[00:04:17]Tehát az Európai Unió az most teljes egészében az ukrán drógyártásra fog támaszkodni, és akkor azt csinálnak itt az ukránok, amit akarnak?

[00:04:27]Hát induljunk ki abból, hogy hogy egyre többet hallunk arról, hogy hogy össze lényegében összeáll az Európ összefonódik az európai és az ukrán katonai kép összefonódnak a katonai képességek.

[00:04:43]Tehát az amit amit megfogalmaztak így Európai Védelmi Unió címén, az a gyakorlatban egyre inkább megvalósul.

[00:04:49]És ennek a vége az egyértelműen az, hogy hogy Ukrajna megkerülhetetlenné teszi magát Európa számára, hiszen és ráadásul mindezt teszi Európa pénzén.

[00:05:02]Tehát, mert a modell az nagyjából úgy áll össze, hogy nekünk van a tapasztalatunk, mondjuk Ukrajnának tényleg van tapasztalatuk.

[00:05:11]Egyébként pedig a még a szovjet időkből, hát ami még megmaradt tudás, tehát a fegyvergyártáshoz, a hadiipari tudás is ott van.

[00:05:21]Kérdés, hogy mennyi maradt ebből, viszont pénz az egyáltalán nincs, munkaerő egyáltalán nincs, és nyersanyagok se nagyon vannak.

[00:05:30]Nyersanyagok se nagyon vannak.

[00:05:30]És itt jön a a másik dolog, hogy mit szól hozzá Oroszország.

[00:05:35]Nem véletlenül.

[00:05:35]Tehát egyrészt az ebben a gondolatkörbe ebbe a gondolatkörbe illik az, hogy miért viszik ki Ukrajnán kívülre, tehát Európába a gyártást.

[00:05:45]Tehát egyrészt az, hogy hogy összefonódjon teljesen, másrészt akkor a finanszírozás még egyértelműbbé válhat.

[00:05:52]De legalább olyan fontos az, hogy hogy az orosz rakétáknak a hatótávolságából kivigyék, mert ami az utóbbi időben történik, és hát ez az orosz válasz, és ez még inkább erősödni fog, az utóbbi hetek, hónapokban, és a nyáron még inkább ez ez a trend fog fölerősödni.

[00:06:16]Egyre intenzívebbek az orosz támadások az ukrán hátország ellen.

[00:06:19]Tehát itt most már Kiev, mert Kievben is rengeteg drón gyár van, mert Kievnek volt a hát most már elég lyukacsos, de a legjobb légvédelme, tehát odatelepítettek, valamint minél távolabb egészen a Kárpátaiáig, tehát a a nyugati határig.

[00:06:39]És ez a ez a rész, tehát egész Nyugat-Ukrajna, Kievtől egyre inkább az orosz támadásoknak a a célkeresztjébe kerül.

[00:06:48]Tehát Oroszország mindent meg fog tenni azért, hogy hogy ezeket a képességeket pusztítsa.

[00:06:55]Ez az még egy félmondat.

[00:06:58]Tehát annyi még, hogy egyébként pedig az orosz retorikában egyre intenzívebben és hangosabban jelenik meg az, hogy látják ám, hogy az Európai Unió, mert amiről beszéltünk idáig, az azt jelenti, egyre inkább közvetlenül részt vesz a háborúban.

[00:07:17]Most a Derspigel leközölt egy cikket arról, hogy Franciaországnak mik az elképzelései a nukleáris ernyő meg a nukleáris biztonsággal kapcsolatban.

[00:07:26]Én próbáltam értelmezni, de amennyit fölfogtam belőle, az az, hogy Párizs kijelenti azt, hogy nem akar saját atomfegyvereket telepíteni különböző országokba, nem akarja lecserélni azt a fajta NATO ernyőt, amelyet az USA biztosít.

[00:07:42]Tehát továbbra is a felszálló bombázók azok amerikai atombombát fognak tudni hordozni.

[00:07:46]Csak nem értem, hogy akkor tulajdonképpen mit akar Párizs ezzel a nukleáris ernyővel, tehát hogy mit akar biztosítani.

[00:07:52]Azt mondta, hogy inkább a légtér, a légibázisok célzott használatáról és a francia vadászgépek légi utántöltéséről van szó.

[00:08:01]Hát az látszik, hogy visszakoznak.

[00:08:03]Ja, értem.

[00:08:03]Tehát visszakoznak a korábbi megállapításokkal kapcsolatosan, mert ugye ez erről szólt, hogy a francia atomfegyverek lesznek a közös európai nagy atomfegyver arsenalnak az alapjai, illetve, hogy a csapásmérésre a rafal gépeket fogják majd használni.

[00:08:16]És ugye, hogy is szólt a dolog, hogy Kaliinrád és Budapest vonalon fogják majd őket bevetni esetlegesen az oroszok ellen.

[00:08:27]Akkor hogyha az oroszok mondjuk Ukrajna ellen bevetnének atomfegyvereket, akkor ugye itt volt a válasz, hallhattuk a NATO főtitkárától, hogy akkor ugye kegyetlen válasz érkezne nyugati irányból.

[00:08:40]De most ilyenkor már nem tudjuk, hogy ki volt az, aki a kegyetlen választ igazából tudni ad vagy biztosítani tudná.

[00:08:47]De úgy tűnik, hogy a franciák, ne felejtsük el, vannak, vannak olyan nyugati szakértők, akik azt mondják, hogy a dögolóizmusnak jobban lenne, hogyha a hagyatékát egy kicsit jobban alaposan átkutatná megint mindenki, mert lehet, hogy a jövő szempontjából nagyon fontos tanulságok vannak azzal kapcsolatosan, hogy mondjuk Franciaországnak is melyik irányba kéne tartani, de lehet, hogy sok európai ország számára tanulsággul szolgálhatna a dögoli időszak, amikor egy kicsit megpróbálta magát függetleníteni a világ különböző eseményeitől.

[00:09:17]és amúgy a NATO-ban zajló eseményektől is.

[00:09:20]És azért ne felejtsük el, hogy itt vannak olyan szereplők, ugye van az az öt ország, amelyik nem nagyon ért egyet avval, hogy most végtelenségig támogassák Ukrajnának a a pozícióját és megfelelő pénzeket biztosítsanak a számukra.

[00:09:35]Tehát itt van látszik, hogy vannak szereplők, akik kezdik újra értelmezni, meg átgondolni mindaz, ami körülöttük van.

[00:09:42]Nem biztos, hogy akarnak egy folyamatos vámháborút az Egyesült Államokkal.

[00:09:47]Nem biztos, hogy hogy neki akarnak ugrani a a kínaiaknak, és nem biztos, hogy annyira lelkesek avval kapcsolatosan, hogy hogyan kellene mondjuk egy háborút megvívni Oroszországgal.

[00:09:59]Most nézzük meg, hogy Voladimir Zelenski minden áron drónmegállapodást akar az Egyesült Államokkal, Kanadával, úgy tűnik, hogy sikerült ezt megkötnie, és közben pedig a drónáború most már robotokkal zajlik Ukrajnában.

[00:10:13]Voladimir Zelenski sürgeti az Egyesült Államokat, hogy kössön drónmállapodást Ukrajnával.

[00:10:17]Az ukrán elnök egy interjúban beszélt arról, hogy az Egyesült Államok engedélyére és támogatására van szüksége az elfogó rakéták tömeggyártásához is.

[00:10:25]Úgy fogalmazott, mindenféle drónt el tudunk pusztítani, sok különböző rakétát el tudunk pusztítani, de a teljes programozási rendszerünkben még mindig nincs antibalisztikus rendszer.

[00:10:35]Ezért levelet küldtem a Fehérháznak és az Egyesült Államok Kongresszusának, és remélem, hogy megértik és válaszolnak.

[00:10:43]Növelnünk kell a termelést.

[00:10:43]Hangsúlyozta Voladimir Zeneski és hozzátette, szélesebb körű termelést kell végeznünk.

[00:10:49]Németországnak most már vannak engedélyei.

[00:10:51]Kértem az előző kormányt és a mostani kormányt is kérem, hogy adjanak engedélyeket Ukrajnának.

[00:10:54]Növelni fogjuk a patriot rakéták gyártását.

[00:10:57]Az amerikai külügyminiszter nemrég azt mondta, hogy Ukrajna rendelkezik a legerősebb hadsereggel egész Európában.

[00:11:05]Marco Rubi az ukrán hadszinteret a háború Szilicium völgyének nevezte, és dicsérte, hogyan integrálták a mesterséges intelligenciát és a drónellenes technológiát is.

[00:11:13]A CNN arról számolt be, hogy Ukrajna figyelemre méltó fejlődésen ment keresztül, és háborús erőfeszítéseinek nagy része ma már robotok, drónok és távirányítású tankok bevetése.

[00:11:25]Áprilisban Volodimir Zelenski azt állította, hogy először foglaltak el orosz állást tisztán robotok és drónok segítségével, és hozzátette, hogy január óta pilóta nélküli gépek 22000 bevetést hajtottak végre.

[00:11:39]A CNN interjúiból kiderült, hogy a gépeket föld alatti bunkerekből irányítják, méghozzá a korábbi legbrutálisabb ukrajnai harcok veteránjai, akik Advivkában és Bachmutban harcoltak.

[00:11:50]A CNMN beszámolója szerint a csatákat GR székekből irányítják, és felderítő drónokról figyelik a katonákat élőközvetítésen keresztül.

[00:11:59]Kanada közben bejelentette, hogy észak-amerikai gyártóközpontot indít Ukrajna számára.

[00:12:07]Kezdjük ezzel, ahogy Kanada bejelentette, hogy akkor Észak-Amerikában fognak ukrán drónokat gyártani.

[00:12:12]Ezt egészen pontosan ottábban a Kunszek védelmi kiállításon jelentették ki, mertogy itt megkötötték ezt az új megállapodást.

[00:12:20]Tehát akkor Kanadában gyártanak ukrán drónokat.

[00:12:25]Ez tökéletesen beleillik abba a nagyképbe, amiről idáig beszéltünk, hogy hogy kiszervezik az ukránok a gyártást, mert egyébként úgy beszélnek, mint ha tényleg körülöttük forogna a világ, de de a képességek tekintetében azért nem állnak olyan jól.

[00:12:43]Tehát egyértelmű, hogy harci tapasztalat az van, de se munkaerő se pénz.

[00:12:51]Tehát és ez jó mondjuk Európának, jó Kanadának.

[00:12:54]Kanada és Európa lényegében nagyon nagyon nagyon kezd össze összecsúszni.

[00:13:02]Hát már olyan olyan hangok is vannak, hogy az Európai Unióban jelentkezik.

[00:13:06]Igen.

[00:13:06]Ugye most a Már Carni, ő a brit központi banknak volt, a brit jegybanknak volt az elnöke, mielőtt Karada miniszterelnöke lett volna.

[00:13:13]Igen.

[00:13:17]Tehát ez a az európai fősodorba, amely egyébként hát mégiscsak a a Cytitől eléggé erőteljesen függ.

[00:13:28]Ez tökéletesen beleillik.

[00:13:28]mondom, ez a ez az egész az egész folyamat, hogy és ennek emögött van még egy nagyon fontos tényező, tehát az, hogy minél tovább háborúban lehet így tartani Ukrajnát, mert a drónokkal sok minden kiváltható, az élőerő egy része, de a vé végsőkig nem váltható ki az élőerő.

[00:13:48]Ugyanakkor a háború, tehát arra tökéletes a jog, hogy a háború elhúzható.

[00:13:56]Oroszország is gyengül, mind Ukrajna pusztul, de ez mondjuk kevésbé érdekli a a nyugatiakat, de itt van egy csavar megint.

[00:14:05]És ehhez a ehhez a nagy képhez, ami tartozik megint, hogy hogy miközben a nyugati fősodor most itt nem az amerikait, hanem az európai, de akár a kanadait is vehetem, úgy gondolja cinikus módon, hogy Ukrajnát proxiként használva gazdasági értelemben, védelem, biztonságpolitikai értelemben háborúban tartja, és ez az előretolt védvonal aközben ben nem tudom, de nem mintha nem akarná észrevenni azt, hogy hogy Ukrajna is elég erőteljesen elkezdi használni ezt a fősodort, ezeket a az euró főképpurópai politikusokat.

[00:14:51]És ahogy már említettem, annyira meg összefonódik az európai és ukrán.

[00:14:55]De egyébként itt most a kanadait idezem az európaihoz, az európai és az ukrán hadíipar minden, hogy hogy végül Európa válik túszává Ukrajnának, tehát Európa ukránosodik.

[00:15:11]Tehát ezek ez a hadiipari összefonó eddig baltisodott.

[00:15:16]Igen.

[00:15:17]Eddig baltizálódott, most pedig ukranizálódik.

[00:15:21]idáig is volt, tehát ez párhuzamosan ment.

[00:15:23]Szóval ez ez egy ez egy szerintem egy nagyon-nagyon kemény csapdahelyzet, de és még egyetlen egy dolog, ami ami ebből következik, az az, hogy minél inkább összefonódik ez a kett két két oldal, és főleg hadipari biztonságpolitikai értelemben Európa annál inkább kitett célpont, tehát az orosz támadásoknak, és tehát egyre inkább közeledhet het reméljük, hogy csak közeledhet egy ütközés Oroszország és Európa között, ami a dróntechnológiát, illetve a robotikát illeti.

[00:16:02]Most ugye a CNN leközölt egy nagyon érdekes cikket interjúkkal, és ebből az derül ki, ugye azt már az Egyesült Államok védelmi minisztere korábban mondta, hogy szilícium völgye tulajdonképpen a háborúnak Ukrajna, merthogy egy olyan kísérleti technológiai fejlődésen ment keresztül, ami példátlan.

[00:16:21]és hogy már mindenki Ukrajnához fordul, hogy egyáltalán lássa, hogy hogy kell a hadszíntéren a drónokat és a robotokat használni.

[00:16:28]De a CNN konkrétan beszélt ezekkel a parancsnokokkal, akik elmondták, hogy ők korábban mondjuk Bachmutban vagy Advivkában voltak harcosok, veteránok, és ők irányítják bunkerekből ezeket a drónokat, illetve ilyen pilóta nélküli tankokat, és így tudnak harcolni a csatatéren.

[00:16:50]Most ráadásul ugye humanoid robotok is megjelentek a harczéren.

[00:16:54]Volt egy időszak, amikor ez nem nagyon sikerült.

[00:16:58]Most újból bevetésre kerülnek ezek a amerikai eszközök, amelyek próbáztatva lesznek a a harctéren.

[00:17:04]Ami még inkább érdekes, hogy a Trump családhoz köthető vállalatoknak a tulajdonában állnak ezek az eszközök, amelyek itt bevetésre kerülnek.

[00:17:14]Tehát úgy tűnik, hogy hogy ez nem nem okoz változást ebben.

[00:17:19]Tehát, hogy hogy a Trumpnak más az elképzelése, de a üzleti elképzelése pedig ugyanaz, mint a mint a többieknek.

[00:17:29]Tehát fel fogják tudni használni ezeket a a lehetőségeket.

[00:17:30]Amit én továbbra is szeretnék egy kicsit hangsúlyozni, hogy minden fegyver meg minden csodafegyver nem tart örökké.

[00:17:39]A nagyon gyorsan most amikor arról beszélünk, hogy hát néhány 1000 dolláros vagy 10000 dolláros drónnal több millió dolláros technikát föl lehet számolni.

[00:17:50]De mi történik akkor, amikor a drónelhállítás olyan eszközrendszereket talál meg, mint ami felé most tartunk.

[00:17:58]Tehát egyre inkább megjelennek azok az eszközök, amelyek fillérekért, néhány dollárért le tudják lőni ezeket a drónokat.

[00:18:03]Ettől a pillanatófóval a drónoknak a hatékonysága jelentős mértékben vissza fog esni, illetve a költséghat hatékonyság, mint amiről beszélünk, egyszerűen majd arról fog szólni, hogy a végén a harctéren látjuk lehullani százével ezeket a darabokat, és akkor mindenki azon gondolkodik rajta, hogy akkor merrefelé menjen tovább.

[00:18:23]Valamikor úgy gondolták, hogy a páncél a mindennek a megoldása.

[00:18:25]Akkor kiderült, hogy utána megjelent egy tűzfegyver, amelyik átütötte ezt a páncélt.

[00:18:30]Akkor mindenki levette a a ruhákat, de utána 100 év múlva senkinek nem jutott eszébe, hogy lehet, hogy íjat kellett volna használni az elöltöltős nagyon nehezen használható lőfegyverek helyett.

[00:18:40]Tehát, hogy itt a tudások néha eltűnnek a harctérről, néha bonyolulttá válnak, de egy olyan, ami biztos, hogy folyamatos változások vannak, és ahol megjelenik egy eszköz, az elleneszköz a végén szintén meg fog jelenni egy olyan elleneszköz, amelyik sokkal olcsóbb, gazdaságosabb lesz, és akkor megint átalakítja az egész struktúrát.

[00:18:57]Szép dolog, hogy mindenki robotokat akar bevetni és azokat használni, de jelen pillanatban mondjuk ezeknek a a halálossága meg a pontossága nem vetegszik azzal, amennyire mondjuk egy harcos meg fel tudja számolni, vagy meg tudja semmisíteni ezeket az eszközöket, vagy akár a drónok, mondjuk akár egy humanoid robotharcos fel tudnak számolni.

[00:19:19]Oroszországnak egyébként ilyen eszközökből milyen arszenája van, illetve mekkora energiát és költséget fektett bele abba, hogy drónokat, robotokat és önjáró tankokat fejlesszen.

[00:19:35]Hatalmas energiákat fektet bele már 12 óta.

[00:19:37]12 abszolút.

[00:19:37]Tehát az, hogy a háború elejét, hogyha nézzük, akkor a drónok tekintetében hátrányban volt.

[00:19:47]Egyértelműen hátrányban volt.

[00:19:47]azért szorult például a az iráni saedokra, de olyan tehát itt is megmutatkozik ezen a téren is az az orosz jellegzetesség, hogy hogy nehezen tápászkodnak föl, így megrázzák a fejüket, hogy jé, most akkor ez itt kell, és akkor hirtelen és gyorsan és hatékonyan alkalmazkodnak az új körülményekhez.

[00:20:11]És ami pedig a dróntechnológiát illeti, jelen egy a háború közepétől egyértelműen a drónok vették át a a háborúnak a ezek a legfontosabb fegyverei.

[00:20:23]És a ebből fakadóan ez a drónáborúnak a jellegzetessége, hogy lényegében egy állóháború alakult ki.

[00:20:31]Nem is frontvonalról, hanem zónákról beszélhetünk, és itt nehéz az előrehaladás.

[00:20:37]És ami pedig a technológiai versenyfutást illeti, jelen pillanatban ott tartunk, fél évvel, mondjuk hatolc hónappal ezelőtt éppen egy orosz lendület volt.

[00:20:47]Most pedig valamivel a fejlesztésekben az ukrán nyugati oldaláll előbb előbbre és Oroszországnak kell reagálni és fejlesztik az orosz tárlinket meg sok mindent és egy pár hónapon belül valószínűleg az lesz hogy megint most ők fognak egy kicsit előbbre kerülni ami pedig a mostani helyzetet illeti, hogy hogy a nyugati fősodor médiában egyértelműen azt látjuk hogy fölturbózva jelenik meg az hogy hogy micsoda fejlesztés, micsoda csodálatos eredményeket élnek el, érnek el az ukránok.

[00:21:24]Egyrészt folytatni szeretnék, másrészt pedig ez része annak a annak a a az információs háborúnak, amelynek a lényege az, hogy megtámogassák azt, hogy azt a a narratívát, hogy hogy fordulatáld be a háborúban, Ukrajna jobban áll, és és ezzel támasztják ezt alá.

[00:21:43]pedig valójában nincs fordulat, és ez a dróntechnológiában zajló verseny is, ez folyamatosan egyik meg a másik oldalál egy kicsit előbbre.

[00:21:55]Most tartunk egy rövid szünetet, majd azzal folytatjuk, hogy felszólították a német kancellárt, akadályozza meg a nyílt háborút Oroszországgal.

[00:22:18]Folytatódik a láncreakció adása Vukics Ferenccel és Tí Gáborral, és a német kancellárhoz fordult az egyik legnagyobb amerikai közgazdász és gondolkodó, hogy akadályozza meg a nyílt háborút Oroszországgal.

[00:22:30]A romániai drónincidens után Jeffrey Zach amerikai közgazdász nyílt levélben szólította fel a német kancellárt, akadályozza meg a nyílt háborút Oroszországgal.

[00:22:38]A Kolumbiai Egyetem professzorának nyíltvele így kezdődik: "Aikor fél évvel ezelőtt nyílt levelet írtam önnek, arra kértem Németországot, hogy a háború normalizálása helyett inkább a diplomáciai megoldást keresse Oroszországgal.

[00:22:51]Hat hónappal később a helyzet Európában drámai mértékben romlott.

[00:22:55]Európa és Oroszország nyílt háborúba sodródik.

[00:22:58]Ebben a helyzetben önnek, kancellár úr, egyedülálló felelőssége van.

[00:23:02]Hangsúlyozta Jeffrey Zax.

[00:23:04]A közgazdász úgy látja, az elmúlt napok veszélyes eszkalációt hoztak magukkal, amely minden európait fel kell, hogy rázzanak.

[00:23:11]Mindkét főváros folyamatos tűz alatt áll.

[00:23:13]Ukrán hosszú hatótávolságú drónok mélyen Moszkvában csapódtak be, köztük polgári célpontokba is.

[00:23:20]Az orosz rakétás és drónos támadások pedig Kiev ellen jelentősen felerősödtek.

[00:23:26]ukrán drónok behatoltak a balti államok légterébe.

[00:23:28]Figyelmeztett Zax.

[00:23:28]Ezzel pedig előidézték egy incidens veszélyét, amely Európát közvetlen háborúba sodorhatja.

[00:23:34]Zax a nyílt levélben figyelmezteti a német kancellárt.

[00:23:36]Egy szörnyű ukrán támadás egy fiú iskola ellen Luhangsban még inkább eltüntette a visszafogottság utolsó maradványait.

[00:23:45]Szergei Lavrov külügyminiszter Putyin elnök utasítására tájékoztatta az amerikai külügyminisztert, hogy az orosz fegyveres erők mostantól szisztematikusan és folyamatosan támadásokat hajtanak végre kievi létesítmények és döntéshozatali központok ellen.

[00:23:58]Zax felhívja a figyelmet, hogy az orosz külügyminisztérium azt tanácsolta az Egyesült Államoknak és más országoknak, hogy gondoskodjanak diplomáciai személyzetük és állampolgáraik evakuálásáról az ukrán fővárosból.

[00:24:08]A közgazdás szerint ez a hír egy hatalmas eszkaláció kezdetét jelenti, és a diplomáciára most nagyobb szükség van, mint valaha.

[00:24:20]Na most ugye ZX ezt a nyílt levelet elég komolyan részletezi, hogy milyen hibákat látott ő, amiket elkövetett Németország, és ami miatt az ukrán orosz háború, illetve hát az orosz-ukrán háború kirobbant, hogy miért támadtak az oroszok.

[00:24:34]Ami az első dolog, és ami miatt ZX nekiállt részletezni Németországnak a felelősségét, az éppen a NATO keleti bővítésének a a megakadályozása lett volna, hiszen Németország akkor, amikor az újraegyesítés történt, akkor ígéretet tett arra Moszkvának, hogy nem folytatódik a NATO keleti szárnyának a bővítése.

[00:24:57]Ugyanis a 2+4 szerződés még durvább dolgokat is tartalmazott, hogy az NDK területére nem érkeznek ilyen jellegű bázisok.

[00:25:03]Tehát, hogy nem csak arról szól, hogy attól majd keletebbre nem fog majd működni, hanem az NDK területén sem fognak majd telepítésre kerülni.

[00:25:10]És hogy ez a hat pont, ami nő végigmegy, ez ugye részletezi azokat a hibákat, amelyeket elkövetett.

[00:25:18]Itt gondolom majd Gábor úr is erről néhány szót majd szól, de annyit azért vessünk föl, hogy most felszólít egy olyan embert, aki itt jelen pillanatban éppen legalábbis a német média benfenteseinek a tudósításai szerint a saját pártja is le akar váltani, merthogy úgy érzik, hogy annyira meggyengült a pozíciója, illetve, hogy nem abba az irányba megy Németország, mint amit kellene.

[00:25:40]Itt amíg a szünet tartott, beszélgettünk éppen arról, hogy Németországban most ott tartanak, hogy pénz az van Ukrajnára meg a hadipari kapacitásoknak a növelésére, de idős gondozásban csak azokat az időseket akarják bevonni, akik majd a saját lakásaikat és házaikat eladják, tehát a magánvagyonunktól megszabadulnak, és akkor talán majd fognak az idős gondozásban velük is valamilyen úton, módon foglalkozni, és ezáltal megakadályozzák, hogy a következő nemzedéknek valamifajta vagyonfelhalmozása bekövetkezzen örökség vagy örökösödés kapcsán.

[00:26:11]Tehát mindenre van pénze Németországnak mármint ami a háborút támogatja.

[00:26:18]Ez nem véletlen, ezt mindenki látja, Sax is ezt látja, hogy hogy ebbe az irányba megy, de közben van egy nagyon gyenge vezetője, egy nagyon népszerűtlen vezetője, van egy nagyon gyengékedő német gazdaság, és közben pedig az látszik, hogy hogy mindent megtesznek annak érdekében, hogy politikai ellenfeleket meg teljes egészében kiiktassanak, vagy ellehetetlenítsenek törvényi erővel, megpróbálják megakadályozni, hogy esetlegesen valahol tartományi szinten kormányra kerüljenek, vagy pedig jelentősebb szerepet játszanak meg a német politika formálások.

[00:26:51]Na de azért hadd kapcsoljam azt ide, hogy Németországban Friedrich Merc, aki rendkívül népszerűtlen.

[00:26:56]Nagy-Britanniában Kir Starmer ugyanilyen népszerűtlen.

[00:26:58]Franciaországban mindenki biztos volt benne, hogy már holnap nem is lesz.

[00:27:01]Macron nem tudom hanyadik kormányát fogyasztja, és már mindenki alig várja, hogy elmenjen.

[00:27:05]Ez az utolsó elnöki ciklusa.

[00:27:08]Na most ezek azok az országok, amik a leginkább támogatják az ukrajnai háborút.

[00:27:14]Pont ezt akartam mondani, hogy hogy egy népszerűtlen vezető, egy válságban lévő ország, ez így ilyen kombóban óriási veszélyeket rejt magában.

[00:27:25]És hogyha visszatekintünk a történelemben, és mondjuk csak a német történelemre tekintünk vissza, akkor hát nem ijesztgetni akarok, de de a németek, hogyha kicsit hibázni nem tudnak, csak nagyot.

[00:27:40]És amit most látunk, meg hallunk főképp, tehát az a retorika, tehát egyrészt Feri mondta, hogy hogy vagy említ, tehát utalt rá, hogy micsoda pénzeket ölnek bele a védelmi iparba, a hadsereg fejlesztésébe.

[00:27:55]Egyrészről úgy gondolja Mers, hogy ez fogja kihúzni a német gazdaságot a a kátyúból, vagy legalábbis ez sokat segít.

[00:28:05]Hát Zax elmondja, hogy nem.

[00:28:05]Hát ez ez nem tehát ez ez nagyon rövid idő ciklusban, rövid időtávban segíthet, de nem megoldás a problémákra egyáltalán.

[00:28:15]De hogyha hozzáveszem azt, hogy hogy az a retorika, amit egyébként az a militáns retorika, amelyben Friedrich Merc jár az élen Európában, akkor ez a kettő megint csak azt mondhatja velem, hogy hogy én megijedek, megijedek ettől, mert mert rossz felé megy ez az egész, nagyon rossz felé megy.

[00:28:36]És és erre utalok akkor, amikor azt mondom, hogy hogy a válság, a gyengülőpolitikai hatalom együtt veszélyeket rejt magában, és nagyon én szerintem jó helyre címezte Jeffrey Zax a nyíltét, mert mert adott esetben megint csak Németországot kell észhez téríteni, egy kicsit ráébreszteni arra, hogy hogy merre halad.

[00:29:07]ad, de nincsenek illúzióim.

[00:29:07]Az első levél sem, a nagyjából fél évvel ezelőtti első levél sem rázta meg a német társadalmat, a politikai elített meg még kevésbé.

[00:29:18]Tehát hát ha egyáltalán tudnak róla, mert azért Németországban ilyen szempontból elég korlátozott szó információhoz mihez juthatnak hozzá?

[00:29:25]a társadalom kevésbé tud róla, maximum az alternatív médiából, amit meg azért pont amikor a ZXféle nyilatkozatok voltak a legjobban lekorlátozva, tehát akik feldolgozták ezeket az anyagokat, azok hirtelen tizedannyi megtekintéssel gazdagodtak ezen ezen anyagok elkészítésére kapcsán.

[00:29:45]Ne felejtsük el, hogy szépen végigveszi azt a hat elemet, ami szerintben, amiben szerint a németek tévedtek.

[00:29:50]Ugye a második pontnak ugye az első volt ugye maga a 90-es indulás, a második pont és az akkori ígéretek.

[00:29:58]A második pont pedig 2008-as bukaresti találkozó, ahol a ugye Angela Merkel emlékiratait emlégeti fel, amiben Angela Merkel tisztában volt vele, hogy 2008-ban azzal, hogy Grúziát és Ukrajnának NATO tagságot ígértek, akkor valójában az egy háborús felhívás Oroszország felé.

[00:30:15]Tehát, hogy teljes mértékig tisztában volt a német vezetés azzal, hogy ez mit fog jelenteni.

[00:30:19]És aztán meg utána érkezik ugye a következő rész, ugye a majd.

[00:30:23]Igen.

[00:30:23]Egy pillanatra visszatérve 2008-ra, tehát azért hadd említsem meg ennek kapcsán azt, hogy hogy a a német politikának voltak a jelenleginél, hogy mondjam, ilyen szebb lapjai is.

[00:30:36]Tehát Angela Merkel igenis jól látta, és megpróbál, és ell ellenállt annak egyébként a franciákkal és néhány országgal együtt ellenállt annak, hogy hogy ezt így kimondják és ezért csak a NATO csúcsnak a záró részébe került bele így utalásszerűen a meghívás lényegében Ukrajna és Grúzia számára.

[00:31:00]És tehát az, hogy hogy ennyire degradálódott a német elit, vagy az európai elit, ez ez azt mutatja, hogy hogy már semmiféle veszélyérzet nincs.

[00:31:13]Pedig nem is olyan régen, mert történelmi léptékekben ez nem is olyan régen volt 2008, azért tökéletesen látták az európai nagyhatalmak vagy európai hatalmak vezetői, hogy hova vezethet ez és hova vezet.

[00:31:26]Hát ide vezethet.

[00:31:29]Igen.

[00:31:29]És Zax ugye azt nagyon konkrétan leírja ebben a levélben, és ezért is szerettem volna ezeket idézni, ezeket a sorokat, hogy a Majdannál ugye 2014 februárjában konkrétan kit dolgozzák és a németek garanciát vállalnak a a arra, hogy visszaállítják a 2004-es alkotmányt, nemzeti egységkormányt hoznak létre satöbbi.

[00:31:50]Ezt így aláírják, az oroszok elfogadják, és 24 órán belül katonai puccsal megdöntik Janukovicot, és akkor javasolja ugye a garanciavállalók erre azt mondják, hogy hát ez van, hát ez van.

[00:32:06]És akkor az amerikai külügyminiszter javasolja Zelenskit.

[00:32:10]Így van.

[00:32:10]És a garanciavállalók között ott van az a Steinmeyer, aki utána köztársasági elnöke Németország.

[00:32:15]Igen.

[00:32:17]És ugye itt a minsk megállapodások ben nem tartatását, hogy nyolc éven keresztül ment itt a húzavonal, hogy akkor felejtsük, hogy mi volt a belső tartalom az, hogy ugye Donyeszki autonóm területnek a a dolgárairól szólt.

[00:32:28]Ezt le is írja az ugye, hogy hogy ott megalakul egy ilyen jellegű megpróbálják a méreg fogát kihúzni a polgárháborúnak, mert ez akkor még polgárháború volt.

[00:32:39]Most már mindenki számára ugye nyugaton egyértelmű, hogy 2014 óta tart ez a háború, és mindig is az oroszok ellen zajlott.

[00:32:46]Itt most már nem tudjuk elmondani, hogy akkor ki az orosz, ki az ukrán néha a konfliktusban, mert a hogy különböző történelmi időszakokban mondjuk a New Times melyiket melyiknek mondta, az olyan sokat változott, hogy ugyanazok a szereplők, akik ugyanazokkal a nevekkel már minden oldalon voltak valaha.

[00:33:02]Ö de a lényeg az, hogy itt van a ugye a minsky megállapodások, amiket soha és ezt ki is jelentették ö ugye az a kelit az előbb dicsértem, de hát ez is változott igen, hogy hogy az egy az ukrán kormányok is mindig kijelenték, hogy eszükbe sincs végrehajtani ezt.

[00:33:21]Utána kiderült, hogy Merkelék csak időnyerés céljából akarták ezeket a minsky megállapodásokat.

[00:33:28]ö ugye beszél időrendben, ugye ötödiként az ő felsorolásában hatodikként ugye a 22-es isztambanuli ö megállapodás megállapodásról, ami megfordíthatta volna a háborúnak a dolgát, de leginkább megdöbbentő számára az északárlat felrobbantásával kapcsolatos történéseknek a kezelése.

[00:33:50]Igen, mert ott ugye elmondja a Biden a Fehér házban, és úgy, hogy hogy ott van Olaf Scholc, és elmondja azt, hogy ha Oroszország bevonul, az Északi Áramlat kettő-nek vége lesz és meg fogjuk oldani és azzal nem kell foglalkozni senkinek, hogy az hogyan fog történni, megvannak hozzá az eszközök.

[00:34:11]Így van.

[00:34:11]Így van.

[00:34:11]És és Olap Sóc nem szól semmit, és akkor sem szól, amikor megtörténik a a az akció.

[00:34:17]Ez egy a terrorakció.

[00:34:22]És azért a németek németek, mert évek során azért mára kiderítették, hogy hogy kik állnak az akció mögött, konkrétan kik állnak.

[00:34:32]Arról nem szól a fáma, hogy hogy kik állnak azok mögött, akik éppen robban.

[00:34:38]Igen.

[00:34:38]Egy ilyen technológia, tehát olyan mélyrel lemerülni, ezeket a vezetékeket ilyen módon fölrobbantani, azt nem tudják csak úgy saját maguk.

[00:34:44]Így van.

[00:34:46]És akkor tehát az istanbulnál és az északi áramlatnál is, mert itt a a német felelősséget sorolja föl Jeffre Zach, de ennél a két pontnál, sőt részben a a 2008-asnál is, tehát sőt nem részben, tehát az Egyesült Államok felelőssége elvitathatatlan, tehát írhat levelet a saját elnökeinek is, és mert mert a sem az északi áramlatnak a fölrobbantása nem képzelhető el szerintem az Egyesült Államok nélkül.

[00:35:19]Meg hát be is ismertem, mint az előbb említetted, a 2008-as erültetett meghívó, hát nevezzük meghívónak, azt is a NATO-ba, azt is az amerikaiak erültették.

[00:35:31]És az, hogy hogy az isztamban megállapodás nem jött létre, az alapvetően egy angol száz elképzelés volt, tehát ők léptek a fékre.

[00:35:44]hogy egy a végére azért ne felejtsük el, hogy a a végső összegzése mi?

[00:35:48]Az, hogy a diplomácia az sokkal kevesebb költséggel jár, mint mint ennyi pénzt beleölni a fegyverekbe.

[00:35:54]És ne felejtsük el, ott van a biztonsági dilemma.

[00:35:57]Ha valaki azt gondolja, hogy ő sokkal nagyobb hadsereget akar építeni több fegyverrel hatékonyabban azért, hogy megőrizze a saját biztonságát, ugyanez fogja tör ez fog történni a többi szereplővel, aminek a végén egy csomó pénzt elköltünk, és viszont a biztonság nem fog növekedni.

[00:36:10]Igen.

[00:36:10]És azért azt is tegyük hozzá, hogy Németország a hadiiparra próbál átállni, tehát az autógyárakat szépen sorban zárják be, és amíg van háború, addig 15-20szoros áron lehet ezeket a fegyvereket eladni.

[00:36:23]Tehát Németországnak most jelen pillanatban a háború éri meg.

[00:36:27]Stír Gábornak és Vukics Ferencnek nagyon szépen köszönöm, hogy itt voltak.

[00:36:29]Önöknek pedig a megtisztelő figyelmet köszönöm a stáb nevében is.

[00:36:31]Holnap ismét jelentkezünk Lánreakció című műsorunkkal, amelyben megmutatjuk önöknek a válságok hátterét és más fontos összefüggéseket.

[00:36:38]A viszontlátásra!

[00:36:40]เฮ