Láncreakció - Megvétózza a lengyel köztársasági elnök az LMBTQ-házasságról szóló törvényt - HírTV
- A lengyel államfő megvétózta a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvényt, arra hivatkozva, hogy az alkotmány a házasságot férfi és nő kapcsolataként határozza meg, és az elnök feladata az alkotmány őrzése.
-
„Az államfőknek pontosan ez a szerepe, ez a célja, hogy az alkotmányt őrizzék." – Nádori Teodóra
- Lengyelországban az elnöki vétó erősebb, mint Magyarországon: a parlament csak háromötödös többséggel írhatja felül, ami jelenleg nincs meg a kormányoldalnak.
- A southamptoni gyilkosságnál a rendőrök a súlyosan sérült áldozatot gyanúsítottként kezelték és megbilincselték, amit a szakértő a DEI-elvek (sokszínűség, méltányosság, befogadás) túlzott alkalmazása számlájára ír.
- Ukrajna drón- és robotgyártási kapacitásait egyre inkább kiszervezi Európába és Kanadába, ami Stier Gábor szerint Európa „ukránosodásához” és egy gyakorlati Európai Védelmi Unióhoz vezet.
- Oroszország a dróngyárak elleni intenzív csapásokkal és az EU közvetlen háborús részvételének hangoztatásával válaszol, miközben a technológiai versenyben hol az egyik, hol a másik fél kerül előnybe.
- Franciaország visszakozik a korábbi nukleáris ernyőre vonatkozó elképzelésektől: nem telepítenek saját atomfegyvereket más országokba, és nem váltanák le az USA által biztosított NATO-ernyőt.
- Jeffrey Sachs nyílt levelében hat pontban sorolja Németország háborúhoz vezető hibáit, a NATO-bővítéstől az Északi Áramlat felrobbantásáig, és nyílt háború veszélyére figyelmeztet.
-
„Németország a hadiiparra próbál átállni, tehát az autógyárakat szépen sorban zárják be, és amíg van háború, addig 15-20-szoros áron lehet ezeket a fegyvereket eladni." – Vukics Ferenc
Részletes összefoglaló megjelenítése
Lengyel köztársasági elnök vétója az LMBTQ-házasságról szóló törvény ellen
A műsor első témája a lengyel köztársasági elnök, Karol Nawrocki vétója volt, amellyel megakadályozta a Donald Tusk vezette lengyel kormány azon törvényjavaslatát, amely lehetővé tette volna azonos nemű párok számára, hogy közjegyző előtt aláírt szerződéssel a házassághoz hasonló jogokat szerezzenek. Lengyelország alkotmánya a házasságot kizárólag férfi és nő között határozza meg, így azonos neműek házassága nem létezik az országban. A kormány javaslata a bejegyzett élettársi kapcsolat bevezetésére tett kísérlet volt, amit a lengyel jobboldal és a konzervatív ellenzék az azonos neműek házassága felé tett lépésként értékelt.
Haraszti Gyula, a Magyar Nemzet újságírója kiemelte: Lengyelországban a konzervatív oldal nyerte a választásokat, mégis Donald Tusk maradt a miniszterelnök, miközben az államfő konzervatív. Az elnök vétójogával élve megakadályozta, amit a vendég az alkotmány kijátszására tett kísérletnek nevezett.
„Az államfőknek pontosan ez a szerepe, ez a célja, hogy az alkotmányt őrizzék." – Nádori Teodóra *
Haraszti Gyula két fontos szempontra hívta fel a figyelmet. Egyrészt az LMBTQ lobbi erőteljes európai uniós nyomulására, megemlítve, hogy Magyarországon éppen a trianoni emléknapon indult el a Szivárvány Televízió. Másrészt az államfői vétó erejének kérdésére: míg Magyarországon az államfő legfeljebb megfontolásra visszaküldheti a törvényeket vagy az Alkotmánybíróságtól kérhet normakontrollt, addig Lengyelországban a vétó sokkal erősebb – csak a parlament háromötödös többsége írhatja felül.
„Lengyelországban viszont ez sokkal erősebb. Megvétózhatnak akár törvényeket és csak a háromötöde a parlamentnek szavazhatja meg, hogy ez a vétó ne működjön, amit az államfő kijelent." *
A vendég párhuzamot vont a magyar belpolitikával is, ahol a jelenlegi kormányfő – Magyar Péter – folyamatosan támadja a köztársasági elnököt és lemondásra szólítja fel. Ezt alkotmányos demokráciában elfogadhatatlannak nevezte. Történelmi kontextusba helyezve elmondta: az alkotmányos demokrácia a második világháború után jött létre, hogy megakadályozza egy újabb Hitler-szerű vezető hatalomra kerülését. A köztársasági elnök az alkotmány őre, aki a parlament és a kormányfő felett őrködik. Felidézte Tildy Zoltán köztársasági elnök esetét, akit Rákosi Mátyás egyik napról a másikra mondatott le – hasonlóan ahhoz, ahogy most próbálják lemondatni a jelenlegi államfőt.
Nagy-britanniai gyilkossági ügy és a rendőri mulasztás
A második téma egy Nagy-Britanniában történt gyilkossági eset volt, amely heves tiltakozási hullámot váltott ki. Southamptonban egy 18 éves egyetemista, Henry Novák ellen egy 23 éves szikh férfi, Bikrum Digva követett el gyilkosságot egy 21 centiméteres rituális tőrrel. A testkamerák felvételei szerint a kiérkező rendőrök a földön fekvő, súlyosan vérző áldozatot gyanúsítottként kezelték, megbilincselték és a földön vonszolták, miközben Novák kilencszer elmondta, hogy súlyosan megsérült és haldoklik.
„Nem hiszem azt, haver." – az intézkedő rendőr válasza az áldozat segélykérésére *
A rendőrök csak akkor vették le a bilincset és kezdték meg az újraélesztést, amikor Novák már elvesztette az eszméletét, de ekkor már késő volt. A gyilkost a bíróság legalább 21 év börtönbüntetésre ítélte. A felvételek kiszivárgása után Southampton utcáin több ezres tüntetések kezdődtek „Igazságot Henrynek" néven, amelyek összecsapásokba torkolltak.
Haraszti Gyula szerint az eset a Diversity, Equity and Inclusion (DEI) elvek – befogadás, méltányosság, sokszínűség – káros következményeit mutatja. A brit rendőrségnél bevezetett „faji cselekvési terv" alapján a rendőröknek figyelembe kell venniük az intézkedés alá vont személy származását és kultúrkörét. Ez oda vezetett, hogy a rendőrség bizonyos esetekben nem mer intézkedni, nehogy megszegje ezeket az elveket. Példaként említett egy pakisztáni bandát, amely kiskorúakat zaklatott szexuálisan és rabszolgaként tartott, de a rendőrség félt intézkedni.
„Átestek a ló túlsó oldalára, ma már megbénul a rendőrség gyakorlatilag ezeknek az elveknek az alkalmazásától." *
A műsorvezető felvetette, hogy a George Floyd-eset után világszerte térdeplések voltak, de most várható-e hasonló szolidaritás. Haraszti Gyula szerint nem, mert Európában nem ugyanazzal a mércével mérnek. Hozzátette: ha vallási okokból lehet ilyen fegyvereket hordani, akkor a keresztény európaiak is elkezdhetik felfegyverezni magukat, ami akár polgárháborús állapotokhoz is vezethet.
Ukrajna mint a drónháború Szilícium-völgye
A műsor második felében Stier Gábor, a moszkvatér.com főszerkesztője és Vukics Ferenc katonai szakértő voltak a vendégek. A beszélgetés középpontjában az ukrajnai drónháború és az európai biztonságpolitika állt.
Az európai és ukrán hadiipar összefonódása
A romániai drónincidens kapcsán – ahol Galac városában egy drón zuhant egy épületre, tüzet okozva, 70 ember evakuálásával – Németország egységes oroszellenes uniós választ ígért. Románia kiutasította az orosz főkonzult Konstancáról, Olaszország pedig mintegy 100 katonát és vadászgépeket küldött Romániába kiképzési céllal.
Ursula von der Leyen bejelentette, hogy Ukrajna az uniós drónvédelem része lesz és támogatást kap. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök drónmegállapodást sürget az Egyesült Államokkal, és engedélyeket kér a Patriot rakéták tömeggyártásához. Marco Rubio amerikai külügyminiszter Ukrajnát a háború Szilícium-völgyének nevezte, dicsérve a mesterséges intelligencia és a drónellenes technológiák integrálását.
„Mindenféle drónt el tudunk pusztítani, sok különböző rakétát el tudunk pusztítani, de a teljes programozási rendszerünkben még mindig nincs antiballisztikus rendszer." – Volodimir Zelenszkij *
Stier Gábor szerint az európai és ukrán katonai képességek egyre inkább összefonódnak, ami az „Európai Védelmi Unió" gyakorlati megvalósulása. Ukrajna megkerülhetetlenné teszi magát Európa számára, méghozzá Európa pénzén. A modell: Ukrajnának van harci tapasztalata és szovjet időkből megmaradt hadiipari tudása, de pénze, munkaereje és nyersanyagai nincsenek. A gyártást ezért kiszervezik Európába és Kanadába – részben a finanszírozás miatt, részben hogy az orosz rakéták hatótávolságán kívülre kerüljenek.
„Európa válik túszává Ukrajnának, tehát Európa ukránosodik." *
Oroszország válasza az ukrán hátország elleni támadások fokozása – Kijevtől egészen a Kárpátokig egyre intenzívebb csapások érik a dróngyárakat és egyéb létesítményeket. Az orosz retorikában pedig egyre hangsúlyosabban jelenik meg, hogy az Európai Unió közvetlenül részt vesz a háborúban.
A francia nukleáris ernyő és a visszakozás
A Der Spiegel cikke nyomán szóba került Franciaország nukleáris politikája. Párizs kijelentette, hogy nem akar saját atomfegyvereket telepíteni más országokba, és nem akarja lecserélni az USA által biztosított NATO-ernyőt. A korábbi elképzelésekkel szemben – amelyek szerint a francia atomfegyverek lennének a közös európai arzenál alapjai, a Rafale gépeket pedig a Kalinyingrád-Budapest vonalon vetnék be – most visszakoznak.
Vukics Ferenc megjegyezte, hogy vannak nyugati szakértők, akik szerint érdemes lenne újra tanulmányozni De Gaulle hagyatékát, aki megpróbálta függetleníteni Franciaországot a világ és a NATO eseményeitől. Emellett öt ország nem ért egyet Ukrajna végtelen támogatásával, és nem biztos, hogy folyamatos vámháborút akarnak az USA-val, vagy konfrontációt Kínával és Oroszországgal.
Robotok és drónok a harctéren
A CNN beszámolója szerint Ukrajna figyelemre méltó fejlődésen ment keresztül: a háborús erőfeszítések nagy részét ma már robotok, drónok és távirányítású tankok végzik. A gépeket föld alatti bunkerekből irányítják, a korábbi legbrutálisabb harcok – Avgyijivka és Bahmut – veteránjai. Zelenszkij áprilisban azt állította, hogy először foglaltak el orosz állást tisztán robotok és drónok segítségével, és január óta pilóta nélküli gépek 22 000 bevetést hajtottak végre.
Kanada bejelentette, hogy észak-amerikai gyártóközpontot indít Ukrajna számára. Stier Gábor szerint ez tökéletesen illeszkedik abba a képbe, hogy az ukránok kiszervezik a gyártást, mert harci tapasztalatuk van, de munkaerő és pénz nincs. Kanada és Európa egyre inkább összecsúszik – Mark Carney kanadai miniszterelnök korábban a brit jegybank elnöke volt.
„Minél tovább háborúban lehet így tartani Ukrajnát, mert a drónokkal sok minden kiváltható, az élőerő egy része, de a végsőkig nem váltható ki az élőerő." *
Vukics Ferenc a technológiai versenyfutás ciklikusságára hívta fel a figyelmet: minden fegyverre előbb-utóbb megjelenik az ellenszer. A drónok most néhány ezer dollárért több millió dolláros technikát számolnak fel, de amint megjelennek a filléres drónelhárító eszközök, a drónok hatékonysága jelentősen visszaesik. Hasonló történt a páncélok és a tűzfegyverek esetében is a történelem során. Oroszország 2012 óta hatalmas energiákat fektet a drón- és robotfejlesztésbe, és bár a háború elején hátrányban volt, gyorsan alkalmazkodott. A technológiai versenyben hol az egyik, hol a másik oldal kerül előnybe.
A CNN cikke és a nyugati média tudósításai Stier Gábor szerint részben az információs háború részei, amelyek azt a narratívát támogatják, hogy fordulat állt be a háborúban és Ukrajna jobban áll – valójában azonban nincs fordulat.
Jeffrey Sachs nyílt levele a német kancellárhoz
A műsor utolsó témája Jeffrey Sachs amerikai közgazdász, a Columbia Egyetem professzorának nyílt levele volt, amelyben Friedrich Merz német kancellárt arra szólította fel, akadályozza meg a nyílt háborút Oroszországgal. Sachs hat pontban sorolta fel Németország hibáit, amelyek az orosz-ukrán háború kirobbanásához vezettek:
-
A NATO keleti bővítése: Németország az újraegyesítéskor ígéretet tett Moszkvának, hogy nem folytatódik a NATO keleti bővítése. A 2+4 szerződés még azt is tartalmazta, hogy az NDK területére nem telepítenek NATO-bázisokat.
-
A 2008-as bukaresti NATO-csúcs: Angela Merkel emlékiratai szerint a német vezetés tisztában volt vele, hogy Grúzia és Ukrajna NATO-tagságának ígérete háborús felhívás Oroszország felé. Merkel a franciákkal együtt ellenállt, de a meghívás így is bekerült a zárónyilatkozatba.
-
A Majdan és a 2014-es puccs: 2014 februárjában a németek garanciát vállaltak a 2004-es alkotmány visszaállítására és nemzeti egységkormány létrehozására, amit az oroszok elfogadtak. 24 órán belül katonai puccsal megdöntötték Janukovicsot, a garanciavállalók pedig ezt elfogadták. A garanciavállalók között ott volt Frank-Walter Steinmeier, a későbbi német köztársasági elnök.
-
A minszki megállapodások be nem tartása: Az ukrán kormányok mindig jelezték, hogy eszükben sincs végrehajtani a megállapodásokat, amelyekről később kiderült, hogy Merkelék csak időnyerés céljából kötötték meg őket.
-
A 2022-es isztambuli megállapodás: Ez megfordíthatta volna a háború menetét, de nem jött létre – Stier Gábor szerint alapvetően brit elképzelés volt a megállapodás megakadályozása.
-
Az Északi Áramlat felrobbantása: Sachs szerint ez a legmegdöbbentőbb. Biden a Fehér Házban, Olaf Scholz jelenlétében jelentette ki, hogy ha Oroszország bevonul, az Északi Áramlat 2-nek vége lesz, és megvannak hozzá az eszközök. Scholz nem szólt semmit, és akkor sem, amikor a terrorakció megtörtént.
„A diplomácia az sokkal kevesebb költséggel jár, mint ennyi pénzt beleölni a fegyverekbe." *
Stier Gábor hangsúlyozta: a német vezetés jelenleg rendkívül népszerűtlen – Friedrich Merz, Keir Starmer Nagy-Britanniában és Emmanuel Macron Franciaországban egyaránt népszerűtlen vezetők, mégis ők támogatják leginkább az ukrajnai háborút. Németországban pénz van Ukrajnára és a hadiiparra, de az idősotthonok finanszírozására nincs – az időseknek el kell adniuk a házaikat, hogy gondoskodjanak róluk.
„Németország a hadiiparra próbál átállni, tehát az autógyárakat szépen sorban zárják be, és amíg van háború, addig 15-20-szoros áron lehet ezeket a fegyvereket eladni. Tehát Németországnak most jelen pillanatban a háború éri meg." – Vukics Ferenc *
Sachs figyelmeztetett: Európa és Oroszország nyílt háborúba sodródik, és a német kancellárnak egyedülálló felelőssége van ebben a helyzetben. Az orosz külügyminisztérium már azt tanácsolta az USA-nak és más országoknak, hogy evakuálják diplomáciai személyzetüket Kijevből – ez Sachs szerint egy hatalmas eszkaláció kezdetét jelenti.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- „a dögolóizmusnak jobban lenne, hogyha a hagyatékát egy kicsit jobban alaposan átkutatná megint mindenki" – valószínűleg Charles de Gaulle francia elnök nevének eltorzult alakja, aki Franciaország független külpolitikájáról volt ismert. A kontextus alapján De Gaulle hagyatékáról van szó.
- „TDI Zoltán" – Tildy Zoltán volt köztársasági elnök nevének félreismert alakja.
- „Stí Gábor" – a moszkvatér.com főszerkesztője, valószínűleg Stier Gábor.
- „Vukics Ferenc" – katonai szakértő, a név pontos alakja bizonytalan.
- „Tér Gábor" – valószínűleg Stier Gábor nevének változata.
- „a szentséges és mindent legyő legyőzni tudó nem a Pufi lekvár" – értelmezhetetlen szakasz, valószínűleg szarkasztikus megjegyzés lehetett.
- „Bikrum Digva" – a gyilkos neve, az átiratban így szerepel, pontos alakja bizonytalan.
- „Porzood rendőrös" – valószínűleg a southamptoni rendőrőrsre utal.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:01]A drónháború Szilicium völgyének nevezte Ukrajnát az amerikai védelmi miniszter.
[00:00:06]Közben Kanada is megkezdi az ukrán drónok gyártását, és felszólították a német kancellárt, akadályozza meg a közvetlen nyílt háborút Oroszországgal.
[00:00:15]Milyen láncreakciót indítanak el ezek a folyamatok?
[00:00:17]Erre keressük a választ.
[00:00:18]Köszöntöm önöket.
[00:00:18]Én Nádori Teodóra vagyok.
[00:00:20]Ez a láncreakció.
[00:00:34]És köszöntöm a stúdióban Haraszti Gyulát, a Magyar Nemzet Újságíróját.
[00:00:38]Köszönöm, hogy elfogadtad a meghívásunkat.
[00:00:40]Köszönöm szépen a meghívást.
[00:00:41]Most nézzük meg legelőször, hogy a lengyel köztársasági elnök él a vétójogával egy igen komoly témában.
[00:00:50]Megvétózza a lengyel köztársasági elnök az LMBTK házasságok engedélyezésére vonatkozó parlamenti döntést.
[00:00:55]A Donald Tusk vezette Lengyel kormány törvényjavaslata lehetővé teszi az azonos nemű párok számára, hogy közjegyző előtt aláírt szerződést kössenek, amely számos olyan jogot biztosít számukra, amelyek jelenleg csak a házaspároknak járnak.
[00:01:09]Lengyelország alkotmánya a házasságot kizárólag férfi és nő között határozza meg, ezért Lengyelországban nem létezik azonos neműek házassága.
[00:01:18]A kormány által támogatott legújabb törvény azonban a bejegyzett élettársi kapcsolat bevezetésére tett kísérlet, amelyet a lengyel jobboldal és az ellenzéki konzervatívok Navrocki elnökhöz csatlakozva az azonos neműek házasságának elfogadására irányuló kísérletnek tekint.
[00:01:34]Karol Navroti Lengyelnök egyértelművé tette, megvétózza azokat a törvényeket, amelyek szerinte a házasság alternatív formáját vezetnék be Lengyelországban az azonos nemű párok számára.
[00:01:49]Kezdjük azzal, hogy ugye Lengyelországban a választásokon a konzervatív oldal nyert, ennek ellenére a miniszterelnök, továbbra is Donald Tusk, akik másodikként végeztek, és az államfő konzervatív.
[00:02:02]Most úgy tűnik, hogy az alkotmánnyal ellentétben, vagy az alkotmányt kijátszva megpróbáltak keresztülnyomni egy olyan törvényt, ami egyébként a lengyel többségnek annyira nem tetszik.
[00:02:15]És a köztársasági elnöknek van egy igen komoly lehetősége, vétójoga, hiszen az államfőknek pontosan ez a szerepe, ez a célja, hogy az alkotmányt őrizzék.
[00:02:28]Igen.
[00:02:28]Hát ebben a dologban két dologra kell odafigyelni.
[00:02:30]Az egyik, hogy mennyire nyomul az LMBTQ lobbi az Európai Unióban, az összes tagállamban.
[00:02:38]Ugye például ma Magyarországon ugye a trianonia emléknap van, de állítólag bejelentették, hogy ma indul el a Szivárvány Televízió, tehát Magyarországon is elindult már az LMBTQ lobbinak az erőtjes lobbizása azért, hogy minél több jogot megszerezzenek.
[00:02:55]Most ez Lengyelországban nagyon nehéz, hiszen hát ez egy hagyományosan konzervatív katolikus ország.
[00:03:01]Itt a többség ezt biztos nem szavazná meg.
[00:03:03]Ezért került bele az alkotmányba egyébként ott is, ahogyan nálunk is, hogy a házasság az férfi és nő között jöhet létre.
[00:03:10]Ezt megkerülve próbálják, az alkotmányt megkerülve próbálnak ki új szabályokat kialakítani.
[00:03:18]Tehát gyakorlatilag alkotmánysértést akarnak fő alatt elkövetni az LMBTQ lobbi érdekében.
[00:03:24]A másik kérdés ezzel kapcsolatosan az, hogy mi az államfőnek a szerepe, hogy mennyire erős lehet egy államfői vétó.
[00:03:31]Ugye Magyarországon legfeljebb visszaküldhetik megfontolásra az mindenkori államfők a törvényeket az országgyűlésnek, illetve az Alkotmánybíróságtól kérhetnek normakontrollt.
[00:03:44]Lengyelországban viszont ez sokkal erősebb.
[00:03:46]Megvétózhatnak akár törvényeket és csak a három-ötöde a parlamentnek szavazhatja meg, hogy ez a vétó ne működjön, amit az államfő kijelent.
[00:03:57]Tehát az államfőnek a szerepét is egy kicsit megvilágítja ezt, hogy mennyire fontos, hogy legyen egy olyan kontroll a mindenkori kormányok felett, amelyik meg tud akadályozni olyan jogszabályokat, törvényeket, ami nem a nemzet egységét képviseli, vagy nem a többség érdekeit képviseli.
[00:04:21]És hát ez különböző dolgokat jelent.
[00:04:23]ugye magyar belpolitikára nézvést is, különösen arra való tekintettel, hogy a jelenlegi kormányfő folyamatosan támadja a a köztársasági elnököt és lemondásra szólítja fel.
[00:04:38]Állandó fenyegetésben van a magyar köztársasági elnök, ilyet nem lehet csinálni egy alkotmányos demokráciában.
[00:04:44]Lengyelországban megmutatják, hogy nem lehet megkerülni az alkotmányt.
[00:04:46]Nekünk is ezt meg kellene mutatni Magyarországon.
[00:04:50]Azért is érdekes, itt különböző jogvitákat folytatnak, meg próbálják értelmezni, meg történelmi alapokon vizsgálni a köztársasági elnöknek a helyzetét.
[00:05:01]viszont azt szögezzük le, hogy szigorúan történelmi kontextusba helyezve maga az alkotmányos demokrácia úgy jön létre, hogy a második világháború lezárásakor, illetve hát amikor megfordul a hadiszerencse és az amerikaiak partra szállnak, bevonulnak Berlinbe, akkor ott állnak a katonák, és az admirális azzal a problémával szembesül, hogy amennyiben szabad választások kiírását engedik Németországnak, megint megválaszthatnak egy olyan vezetőt, aki Hitlerként viselkedik, és tulajdonképpen az amerikaiakik kezdhetik előről az egészet, és akkor táviratozik Washingtonba, és az lesz a megoldás, hogy az alkotmányos demokráciát vezetik be innentől kezdve minden olyan országban, ahol előzőleg diktatúra volt.
[00:05:44]Tehát az alkotmánynak az őre, a köztársasági elnök örködik afelett, hogy a parlament, illetve egy kormányfő ne viselkedjen többet Hitlerként.
[00:05:52]Ezt azóta nem változtatták meg sehol, ahol alkotmányos demokrácia van.
[00:05:58]Hát pontosabban ugye Európa keleti felében a második világháború után megváltoztatták, ugye azt mondták látszólag papíron, hogy alkotmányos demokrácia lesz.
[00:06:08]Itt is tartottak parlamenti választást is, de aztán jött Rákosi Mátyás és az egészet fölülírte.
[00:06:12]Tehát úgy küldte el TDI Zoltánt köz akkori köztársasági elnököt egyik napról a másikra úgy mondatta le, ahogyan például most próbálják meg lemondatni a jelenlegi köztársasági elnököt.
[00:06:24]Tehát minden törvényességet, mindent megkerülve jött egy olyan rendszer, a kommunista rendszer, ami újra diktatúrát tudott bevezetni.
[00:06:34]De az tény, hogy a hogy az alkotmányos demokráciák megerősítése az a második világháború után nagyon fontos alappillére volt Európának, nyugat a nyugat-európai politikának.
[00:06:46]És hogyha ehhez az Európához akarunk tartozni, akkor nyilván ehhez kell tartani magunkat az Európai Unióban is.
[00:06:55]Na most az alkotmányosságot tekintve nemcsak az LMBTQ jogokkal kapcsolatban van komoly szerepe a köztársasági elnöknek, hanem a migrációval kapcsolatban is.
[00:07:03]Most nézzük meg, hogy Nagy-Britanniában milyen eset korbácsolta fel a kedélyeket.
[00:07:10]Heves tiltakozási hullam tört ki Nagy-Britanniában, miután nyilvánosságra hozták egyetemista fehér férfi meggyilkolásának felvételeit, akinek a kiérkező rendőrök nem nyújtottak segítséget.
[00:07:20]Az eset még tavaly december 3-án történt Southamptonban, ahol a 18 éves egyetemista Henry Novák este hazafelé tartott, amikor egy brit születésű 23 éves szik fiatalember, Bikrum Digva nekitámadt, és a magánál tartott 21 centis rituális törrel ötször lecsapott rá.
[00:07:37]Az egyik szúrása szívét érte.
[00:07:40]A fehérfiú jajveszékelésére a közelben lakók kiszaladtak és rendőrséget hívtak.
[00:07:44]Ám mire a hemsíri járőrök kiérkeztek, a gyilkos édesanyja már elrejtette a fegyvert.
[00:07:48]Digva pedig azzal fogadta az egyenruhásokat, hogy ő egy rasszista támadás áldozata.
[00:07:53]Az elkövető szik férfi azt hazudta, hogy Novák megütötte, rasszista megjegyzéseket tett rá, és letépte a turbánját.
[00:08:01]A nyilvánosságra hozott felvételek tanúsága szerint a kiérkező rendőrök azonnal elhitték, amit a gyilkos mondott, és a földön fekvő, súlyosan vérző áldozatot gyanúsítottként kezelték.
[00:08:11]Megbilincselték, megragadták a haldokló fiú csuklóját, próbálták felrángatni, majd a földön vonszolták, miközben Novák többször kétségbeesetten kiáltotta: "Nem kapok levegőt."
[00:08:20]A rendőröket annyira nem érdekelte a megkéselt fiú, hogy a szerintük elkövetett testértés miatt már éppen a jogait olvasták fel, amikor Novák elvesztette az eszméletét.
[00:08:30]Csak ekkor vették le róla a bilincset, és kezdték meg az újraélesztést, de már késő volt.
[00:08:37]A bíróság ugyan legalább 21 év letöltendő börtönbüntetésre ítélte Digvát.
[00:08:41]A testkamerafelvételek kiszivárgása után elszabadultak az indulatok.
[00:08:44]Southampton utcáin több ezres igazságot Henrynek elnevezésű demonstrációk kezdődtek, amelyek gyorsan összecsapásokká fajultak a Porzood rendőrös közelében és a sziggyilkos családjának utcájában.
[00:08:59]Na most a felvételek szerint a földön fekvő Henry Novák, akit azonnal elkezdtek megbilincselni a rendőrök, többször mondta el, összesen kilencszer a testkamera felvétel alapján, hogy hogy ő ő súlyosan meg van sérülve és hogy haldoklik.
[00:09:14]És erre azt mondta az intézkedő rendőr, hogy nem hiszem azt, haver.
[00:09:20]Hát ez annak az eredménye, amit már nem csak magyar, nem csak Európában, hanem az Egyesült Államokban is tapasztalhattunk.
[00:09:26]Ugye ott elindult egy úgynevezett BLM mozgalom.
[00:09:30]Nagy-Britanniában pedig az úgynevezett Dai elveket akarják betartani.
[00:09:34]Ez azt jelenti, hogy hogy befogadás, méltányosság és sokszínűség irányelveket kell alkalmazni mindenhol.
[00:09:42]Most a rendőrségen el is indult egy úgynevezett faji cselekvési terv ennek megfelelően, aminek aminek már a kifejezés elborzasztó egyébként, ami arról szól, hogy ha intézkedik egy rendőr, akkor azt is figyelembe kell venni, hogy milyen származású, illetve milyen kultúrkörből érkezik az elkövető, vagy aki ebben a bűncselekményben részt vesz.
[00:10:04]Ez azt eredményezte, hogy gyakorlatilag már olyan dolgok megtörténnek Angliában, hogy bizonyos zavargásokra nem mennek ki, mert olyanok a résztvevői, akiket nem akarnak bántani, nehogy túllépjék ezt a ezeket az elveket, nehogy megszegjék ezeket az elveket.
[00:10:23]Volt olyan, hogy egy pakisztáni bandát azért nem füleltek le, akik egyébként kisgyerekeket szexuálisan zaklattak, és rabszolgaként tartottak, mert féltek ettől, hogyha kimennek és intézkednek, akkor mi lesz ebből?
[00:10:38]Tehát átestek a ló túlsó oldalára, ma már megbénul a rendőrség gyakorlatilag ezeknek az elveknek az alkalmazásától.
[00:10:45]Tehát hogyha errefelé tart Európa, az a teljes káoszt fogja eredményezni.
[00:10:50]És ez ez eléggé szörnyű jelenség sajnos.
[00:10:53]És alapvető jogi problémák is vannak ezzel.
[00:11:00]Ugye ha valaki rasszista megjegyzéseket tesz, akkor se szúrjuk le több késszúrással.
[00:11:05]Pláne, hogyha nem tesz ilyen megjegyzéseket.
[00:11:08]És a rendőrnek pedig tiros az alapján bárki ellen intézkednie, hogy milyen származású vagy milyen kultúrkörből érkezik, hogyha egy súlyos bűncselekményről van szó, mert akkor megsérti a törvény előtti egyenlőség elvét.
[00:11:21]Tehát Európa ott tart, hogy a törvény előtti egyenlőségi elvét veszi veszi semmibe azért, hogy a sokszínűséget, a befogadást és az úgynevezett méltányosságot meg tudja tartani fő irányelvként.
[00:11:34]Ez nagyon rossz irány.
[00:11:37]Na most ugye a székeknél az egy ilyen vallási előírás vagy vallási tartalom, hogy ők egy ilyen hatalmas 21 centis tört visznek magukkal, és akkor ők vallási előjogokra hivatkozva ezt megtehetik.
[00:11:52]Egyetlen egy kérdésem van, mert már gyakorlatilag nincs időnk.
[00:11:54]Sokan a George Floyd esetre asszociálnak ebből, ugye akkor ott a félvilág térdelt, és a focipályákon a mérkőzések előtt letérdeltek a csapatok.
[00:12:03]George Floydra emlékezve, most lesz térdeplés?
[00:12:07]Hát sajnos nem hiszem, hogy lesz.
[00:12:07]Sajnos nem azzal a mércével mérnek az Európai Unióban, az európai politikában, hogy emiatt is legyen térdeplés.
[00:12:14]De azért azt jegyezzük meg, hogyha mondjuk a vallási okokból lehet ilyen fegyvereket hordani magukkal az embereknek, akkor lehet, hogy Európa elkezdti, a keresztény Európa vagy a keresztény emberek elkezdik majd magukat felfegyverezni másfajta fegyverekkel, hogy védekezhessenek.
[00:12:32]Ez pedig polgár polgárháborús állapotokat is okozhat akár.
[00:12:36]Tehát bármennyire is egyedi esetnek tűnik ez a gyilkosság, nagyon nagyon nagyon sok általános problémára világít rá.
[00:12:46]Nagyon szépen köszönöm Haraszti Gyulának, hogy itt volt velünk.
[00:12:47]Önöknek pedig azt ajánlom, hogy tartsanak velünk a továbbiakban is, mert érkezik hozzánk Stí Gábor és Vukics Ferenc, és arról beszélgetünk, hogy Ukrajnát a Silícium völgynek nevezte drónháború ügyében az amerikai védelmi miniszter.
[00:13:19]Folytatódik a láncreakció adása, akik pedig a kérdésekre válaszolnak, Vukis Ferenc katonai szakértő és Tier Gábor a moszkvatér.com főszerkesztője.
[00:13:28]Most nézzük meg, hogy mi a helyzet Németország reakcióival az ukrajnai, illetve romániai dróntámadások miatt.
[00:13:37]Németország egységes oroszellenes uniós választ ígért a romániai drónincidensre.
[00:13:43]Az európai országok egységes fronton fognak reagálni.
[00:13:45]Jelentette ki Johan Vadepull, német külügyminiszter az ENS-ben New Yorkban tett látogatása alkalmával.
[00:13:51]A romániai eseményeket Oroszország lépésének nevezte.
[00:13:53]Május 29-én éjjel a romániai Galac városában egy drón zuhant le egy épület tetejére, és tüzet okozott.
[00:14:02]A hatóságok tájékoztatása szerint több sérült is van, körülbelül 70 embert evakuáltak.
[00:14:05]Az esetet követően a román külügyminisztérium behívatta Vladyimir Lipajev orosz nagykövetet, és a konstanai orosz főkonzult, Andrej Koszilint nem kívánatos személynek nyilvánította.
[00:14:17]A román hatóságok megígérték, hogy bezárják az orosz főkonzulátust Konstancába.
[00:14:21]Olaszország körülbelül 100 katonát és több vadászgépet küld Romániába.
[00:14:26]A csapatokat azért vetik be, hogy kiképezzék a román hadsereget az orosz fenyegetések elhárítására.
[00:14:32]A küldetést előre megtervezték, de a május 29-ig galatában lelőtt orosz drón incidens felgyorsította a helyzetet.
[00:14:39]Kormányzati források szerint a jelenlegi művelet eltér majd a szokásos NATO légi járőrözési missziótól.
[00:14:45]A kiképzés körülbelül egy hónapig tart majd.
[00:14:51]Most miközben Németország bejelentette ezt, Urszula von derlen pedig azt jelentette be, hogy innentől kezdve Ukrajna az az uniós drónvédelem része lesz, és támogatást is fog kapni érte.
[00:15:04]Itt bennem az merül föl kérdésként, hogy akkor az európai légvédelmet Ukrajna fogja majd garantálni, illetve, hogy ezek a védelmi költségvetési pénzek, amiket Európa elkülönített, ezeket Ukrajna milyen mértékben kapja majd.
[00:15:18]Ugye most azt halljuk, hogy az ukránok szeretnék, hogyha az amerikaiak a rendelkezésükre bocsátanánk a licenszeket, amivel például patriot rakétákat gyárthatnának le, nagy valószínűs ezt nem fogják megkapni, mivel hogy a a gyártásban azért a a piaci érdek is vannak, nem csak politikai érdekek jelennek meg.
[00:15:37]illetve mellette azt állítják, hogy miután ők ma, akik az egyedüliek, akik megfelelő tapasztalatokkal rendelkeznek, ezért a drón tappasztalataikat adnák cserébe a különböző licenszekért.
[00:15:45]is, hogy amúgy, hogyha Európa meg Amerika nem tudja legyártani ezeket az eszközöket, akkor majd a szentséges és mindent legyő legyőzni tudó nem a Pufi lekvár, hanem mondjuk a a az ukrán hadipari kapacitások, amelyek olyan dolgokat is meg tudnak valósítani, amelyeket az Egyesült Államok nem tud, merthogy ők képesek lesznek elegendő munkaerőt meg termelési kapacitást biztosítani ahhoz képest, mint amit az amerikaakikak és a nyugatiak tudnak.
[00:16:15]Tehát ők meg tudják többszörözni mondjuk a rakéták gyártási kapacitását.
[00:16:19]Még azt is megígérik, hogy az európai meg az amerikai készleteket majd az ukránok fogják föltölteni.
[00:16:24]De ne felejtsük el, hogy az ukránoknak az egyik legnagyobb problémája most jelen pillanatban az, hogy munkaerőjük legyen, és hogy azt honnan fognak szerezni.
[00:16:31]Gondolom akkor a migrációból korábban megszerőztetett számok azok most már egyből a hadipari kapacitásba fognak majd dolgozni.
[00:16:38]De jelen pillanatban Ukrajnának ilyen jellegű, tehát az emberek is problémásak, nem hogy a képzettségük vagy a technológiai szint lenne.
[00:16:46]Az látjuk, hogy több mint 110 iskolát már levittek a föld alá is, ott üzemeltetik őket és az elkövetkező időszakok is úgy néznek ki, hogy továbbra is ezeket a az iskolákat ott próbálják működtetni.
[00:16:59]De akkor ez azt jelenti, hogy a dróngyárakat is oda le kell vinni, vagy a a ezeket a gyárakat is, mindegyiket a föld alá kell helyezni, ami jelentősen meg fogja majd növelni azért a a költségeit ezeknek a az eszközöknek.
[00:17:10]És nem biztos, hogy a építkezésnek a korai szakaszában mondjuk a az oroszok engedni fogják, hogy ezek az építkezések nyugalomban folyjanak le.
[00:17:21]Hát épp ezt akartam kérdezni, hogy vajon Oroszországnak mi lesz erre a válasza?
[00:17:24]Tehát az Európai Unió az most teljes egészében az ukrán drógyártásra fog támaszkodni, és akkor azt csinálnak itt az ukránok, amit akarnak.
[00:17:34]Hát induljunk ki abból, hogy hogy egyre többet hallunk arról, hogy hogy össze lényegében összeáll az Európ összefonódik az európai és az ukrán katonai kép összefonódnak a katonai képességek.
[00:17:51]Tehát az, amit amit megfogalmaztak így Európai védelmi Unió címén, az a gyakorlatban egyre inkább megvalósul.
[00:17:57]És ennek a vége az egyértelműen az, hogy hogy Ukrajna megkerülhetetlenné teszi magát Európa számára, hiszen és ráadásul mindezt teszi Európa pénzén.
[00:18:09]Tehát, mert a modell az nagyjából úgy áll össze, hogy nekünk van a tapasztalatunk, mondjuk Ukrajnának tényleg van tapasztalatuk.
[00:18:19]Egyébként pedig a még a szovjet időkből hát ami még megmaradt tudás, tehát a fegyvergyártáshoz, a hadiipari tudás is ott van.
[00:18:28]Kérdés, hogy mennyi maradt ebből, viszont pénz az egyáltalán nincs, munkaerő egyáltalán nincs, és nyersanyagok se nagyon vannak.
[00:18:38]Nyersanyagok se nagyon vannak.
[00:18:38]És itt jön a másik dolog, hogy mit szól hozzá Oroszország.
[00:18:42]Nem véletlenül, tehát egyrészt az ebben a gondolatkörbe ill ebbe a gondolatkörbe illik az, hogy miért viszik ki Ukrajnán kívülre, tehát Európába, a gyártást.
[00:18:52]Tehát egyrészt az, hogy hogy összefonódjon teljesen, másrészt akkor a finanszírozás még egyértelműbbé válhat.
[00:19:00]De legalább olyan fontos az, hogy hogy az orosz rakétáknak a hatótávolságából kivigyék, mert ami az utóbbi időben történik, és hát ez az orosz válasz, és ez még inkább erősödni fog az utóbbi hetek, hónapokban és a nyáron még inkább ez ez a trend fog fölerősödni.
[00:19:23]egyre intenzívebbek az orosz támadások az ukrán hátország ellen.
[00:19:27]Tehát itt most már Kiev, mert Kievben is rengeteg drón gyár van, mert Kievnek volt a hát most már elég lyukacsos, de a legjobb légvédelme, tehát odatelepítettek, valamint minél távolabb egészen a Kárpátaiáig, tehát a a nyugati határig.
[00:19:46]És ez a ez a rész, tehát egész Nyugat-Ukrajna Kievtől egyre inkább az orosz támadásoknak a a célkeresztjébe kerül.
[00:19:56]Tehát Oroszország mindent meg fog tenni azért, hogy hogy ezeket a képességeket pusztítsa.
[00:20:02]Ez az még egy félmondat.
[00:20:05]Tehát annyi még, hogy egyébként pedig az orosz retorikában egyre intenzívebben és hangosabban jelenik meg az, hogy látják ám, hogy az Európai Unió, mert amiről beszéltünk idáig, az azt jelenti, egyre inkább közvetlenül részt vesz a háborúban.
[00:20:24]Most a Derspel leközölt egy cikket arról, hogy Franciaországnak mik az elképzelései a nukleáris ernyő meg a nukleáris biztonsággal kapcsolatban.
[00:20:33]Én próbáltam értelmezni, de amennyit fölfogtam belőle, az az, hogy Párizs kijelenti azt, hogy nem akar saját atomfegyvereket telepíteni különböző országokba, nem akarja lecserélni azt a fajta NATO ernyőt, amelyet az USA biztosít.
[00:20:49]Tehát továbbra is a felszálló bombázók azok amerikai atombombát fognak tudni hordozni.
[00:20:54]Csak nem értem, hogy akkor tulajdonképpen mit akar Párizs ezzel a nukleáris ernyővel, tehát hogy mit akar biztosítani.
[00:20:59]Azt mondta, hogy inkább a légtér, a légibázisok célzott használatáról és a francia vadászgépek légi utántöltéséről van szó.
[00:21:08]Hát az látszik, hogy visszakoznak.
[00:21:10]Ja, értem.
[00:21:10]Tehát visszakoznak a korábbi megállapításokkal kapcsolatosan, mert ugye ez erről szólt, hogy a francia atomfegyverek lesznek a közös európai nagy atomfegyver arsenalnak az alapjai, illetve, hogy a csapásmérésre a rafal gépeket fogják majd használni.
[00:21:24]Ö és ugye, hogy is szólt a dolog, hogy Kaliinyingrád és Budapest vonalon fogják majd őket bevetni esetlegesen az oroszok ellen.
[00:21:33]Akkor hogyha az oroszok mondjuk Ukrajna ellen bevetnének atomfegyvereket, akkor ugye itt volt a válasz, hallhattuk a NATO főtitkárától, hogy akkor ugye kegyetlen válasz érkezne nyugati irányból.
[00:21:47]De most ilyenkor már nem tudjuk, hogy ki vol ki volt az, aki a kegyetlen választ igazából tudni ad vagy biztosítani tudná.
[00:21:54]De úgy tűnik, hogy a franciák, ne felejtsük el, vannak, vannak olyan nyugati szakértők, akik azt mondják, hogy a dögolóizmusnak jobban lenne, hogyha a hagyatékát egy kicsit jobban alaposan átkutatná megint mindenki, mert lehet, hogy a jövő szempontjából nagyon fontos tanulságok vannak azzal kapcsolatosan, hogy mondjuk Franciaországnak is melyik irányba kéne tartani, de lehet, hogy sok európai ország számára tanulsággul szolgálhatna a dögoli időszak, amikor egy kicsit megpróbálta magát függetleníteni a világ különböző eseményeitől.
[00:22:24]És amúgy a NATO-ban zajló eseményektől is.
[00:22:27]És azért ne felejtsük el, hogy itt vannak olyan szereplők, ugye van az az öt ország, amelyik nem nagyon ért egyet avval, hogy most végtelenségig támogassák Ukrajnának a a pozícióját és megfelelő pénzeket biztosítsanak a számukra.
[00:22:42]Tehát itt van látszik, hogy vannak szereplők, akik kezdik újra értelmezni, meg átgondolni mindaz, ami körülöttük van.
[00:22:49]Nem biztos, hogy akarnak egy folyamatos vámháborút az Egyesült Államokkal.
[00:22:54]Nem biztos, hogy hogy neki akarnak ugrani a a kínaiaknak, és nem biztos, hogy annyira lelkesek avval kapcsolatosan, hogy hogyan kellene mondjuk egy háborút megvívni Oroszországgal.
[00:23:06]Most nézzük meg, hogy Voladimir Zelenszki minden áron drónmegállapodást akar az Egyesült Államokkal, Kanadával úgy tűnik, hogy sikerült ezt megkötnie, és közben pedig a drónháború most már robotokkal zajlik Ukrajnában.
[00:23:20]Voladimir Zelenski sürgeti az Egyesült Államokat, hogy kössön drónmegállapodást Ukrajnával.
[00:23:24]Az ukrán elnök egy interjúban beszélt arról, hogy az Egyesült Államok engedélyére és támogatására van szüksége az elfogó rakéták tömeggyártásához is.
[00:23:32]Úgy fogalmazott, mindenféle drónt el tudunk pusztítani, sok különböző rakétát el tudunk pusztítani, de a teljes programozási rendszerünkben még mindig nincs antibalisztikus rendszer.
[00:23:42]Ezért levelet küldtem a Fehérháznak és az Egyesült Államok Kongresszusának, és remélem, hogy megértik és válaszolnak.
[00:23:50]Növelnünk kell a termelést.
[00:23:50]Hangsúlyozta Voladimir Zelenski, és hozzátette, szélesebb körű termelést kell végeznünk.
[00:23:57]Németországnak most már vannak engedélyei.
[00:23:58]Kértem az előző kormányt és a mostani kormányt is kérem, hogy adjanak engedélyeket Ukrajnának.
[00:24:02]Növelni fogjuk a patriot rakéták gyártását.
[00:24:04]Az amerikai külügyminiszter nemrég azt mondta, hogy Ukrajna rendelkezik a legerősebb hadsereggel egész Európában.
[00:24:13]Marco Rubi az ukrán hadszinteret a háború Szilicium völgyének nevezte, és dicsérte, hogyan integrálták a mesterséges intelligenciát és a drónellenes technológiát is.
[00:24:21]A CNN arról számolt be, hogy Ukrajna figyelemre méltó fejlődésen ment keresztül, és háborús erőfeszítéseinek nagy része ma már robotok, drónok és távirányítású tankok bevetése.
[00:24:32]Áprilisban Volodimir Zelenski azt állította, hogy először foglaltak el orosz állást tisztán robotok és drónok segítségével, és hozzátette, hogy január óta pilóta nélküli gépek 22000 bevetést hajtottak végre.
[00:24:46]A CNN interjúiból kiderült, hogy a gépeket föld alatti bunkerekből irányítják, méghozzá a korábbi legbrutálisabb ukrajnai harcok veteránjai, akik Advivkában és Bachmutban harcoltak.
[00:24:57]A CNM beszámolója szerint a csatákat gézékekből irányítják, és felderítő drónokról figyelik a katonákat élő közvetítésen keresztül.
[00:25:06]Kanada közben bejelentette, hogy észak-amerikai gyártóközpontot indít Ukrajna számára.
[00:25:14]Kezdjük ezzel, ahogy Kanada bejelentette, hogy akkor Észak-Amerikában fognak ukrán drónokat gyártani.
[00:25:20]Ezt egészen pontosan ottában a Kunsek védelmi kiállításon jelentették ki, merthogy itt megkötötték ezt az új megállapodást.
[00:25:28]Tehát akkor Kanadában gyártanak ukrán drónokat.
[00:25:33]Ez tökéletesen beleillik abba a nagyképbe, amiről idáig beszéltünk, hogy hogy kiszervezik az ukránok a gyártást, mert egyébként úgy beszélnek, mint ha tényleg körülöttük forogna a világ, de de a képességek tekintetében azért nem állnak olyan jól.
[00:25:50]Tehát egyértelmű, hogy harci tapasztalat az van, de se munkaerő se pénz.
[00:25:58]Tehát és ez jó mondjuk Európának, jó Kanadának.
[00:26:02]Kanada és Európa lényegében nagyon nagyon nagyon kezd össze összecsúszni.
[00:26:10]Hát már olyan olyan hangok is vannak, hogy az Európai Unióban jelentkezik.
[00:26:14]Igen.
[00:26:14]Ugye most a Mark Carni, ő a brit központi banknak volt a brit jegybanknak volt az elnöke, mielőtt Karada miniszterelnöke lett volna.
[00:26:21]Igen.
[00:26:21]Tehát ez a az európai fősodorba, amely egyébként hát mégis csak a a Cityől eléggé erőteljesen függ.
[00:26:35]Ez tökéletesen beleillik.
[00:26:35]mondom, ez a ez az egész az egész folyamat, hogy és ennek emögött van még egy nagyon fontos tényező, tehát az, hogy minél tovább háborúban lehet így tartani Ukrajnát, mert a drónokkal sok minden kiváltható, az élőerő egy része, de a vég végsőkig nem váltható ki az élőerő.
[00:26:56]Ugyanakkor a háború, tehát arra tökéletes a jog, hogy a háború elhúzható.
[00:27:03]Oroszország is gyengül, mind Ukrajna pusztul, de ez mondjuk el kevésbé érdekli a a nyugatiakat.
[00:27:09]De itt van egy egy csavar megint, és ehhez a ehhez a nagy képhez, ami tartozik megint, hogy hogy miközben a nyugati fősodor most itt nem az amerikait, hanem az európait, de akár a kanadait is vehetem, úgy gondolja cinikus módon, hogy Ukrajnát proxiként használva gazdasági értelemben, védelem, biztonságpolitikai értelemben háborúban tartja, és ez az előretolt védvonal alözben nem tudom, de nem mintha nem akarná észrevenni azt, hogy hogy Ukrajna is elég erőteljesen elkezdi használni ezt a fősodort, ezeket a az Európ főképpurópai politikusokat.
[00:27:58]És ahogy már említettem, annyira meg összefonódik az európai és ukrán, de egyébként itt most a kanadait idezem az európaihoz.
[00:28:10]az európai és az ukrán hadíipar minden, hogy hogy végül Európa válik túszává Ukrajnának, tehát Európa ukránosodik.
[00:28:20]Tehát ezek ez a hadiipari összefonó eddig baltisodott.
[00:28:24]Igen.
[00:28:24]Eddig baltizálódott, most pedig ukranizálódik.
[00:28:28]Idáig is volt, tehát ez párhuzamosan ment.
[00:28:30]Szóval ez ez egy ez egy szerintem egy nagyon-nagyon kemény csapdahelyzet, de és még egyetlen egy dolog, ami ami ebből következik, az az, hogy minél inkább összefonódik ez a kett két két oldal, és főleg hadipari biztonságpolitikai értelemben Európa annál inkább kitett célpont, tehát az orosz támadásoknak, és tehát egyre inkább közeledhet het reméljük, hogy csak közeledhet egy ütközés Oroszország és Európa között, ami a dróntechnológiát, illetve a robotikát illeti.
[00:29:10]Most ugye a CNN leközölt egy nagyon érdekes cikket interjúkkal, és ebből az derül ki, ugye azt már az Egyesült Államok védelmi minisztere korábban mondta, hogy szilícium völgye tulajdonképpen a háborúnak Ukrajna, merthogy egy olyan kísérleti technológiai fejlődésen ment keresztül, ami példátlan.
[00:29:28]és hogy már mindenki Ukrajnához fordul, hogy egyáltalán lássa, hogy hogy kell a hadszintéren a drónokat és a robotokat használni.
[00:29:36]De a CNN konkrétan beszélt ezekkel a parancsnokokkal, akik elmondták, hogy ők korábban mondjuk Bachmutban vagy Advivkában voltak harcosok, veteránok, és ők irányítják bunkerekből ezeket a drónokat, illetve ilyen pilóta nélküli tankokat, és így tudnak harcolni a csatatéren.
[00:29:58]Most ráadásul ugye humanoid robotok is megjelentek a harczéren.
[00:30:01]Volt egy időszak, amikor ez nem nagyon sikerült.
[00:30:06]Most újból bevetésre kerülnek ezek a amerikai eszközök, amelyek próbáztatva lesznek a a harctéren.
[00:30:11]Ami még inkább érdekes, hogy a Trump családhoz köthető vállalatoknak a tulajdonában állnak ezek az eszközök, amelyek itt bevetésre kerülnek.
[00:30:22]Tehát úgy tűnik, hogy hogy ez nem nem okoz változást ebben.
[00:30:26]Tehát, hogy hogy a Trumpnak más az elképzelése, de a üzleti elképzelése pedig ugyanaz, mint a mint a többieknek.
[00:30:36]Tehát fel fogják tudni használni ezeket a a lehetőségeket.
[00:30:38]Amit én továbbra is szeretnék egy kicsit hangsúlyozni, hogy minden fegyver meg minden csodafegyver nem tart örökké.
[00:30:46]A nagyon gyorsan most am arról beszélünk, hogy hát néhány 1000 dolláros vagy 10000 dolláros drónnal több millió dolláros technikát föl lehet számolni, de mi történik akkor, amikor a drónelhárítás olyan eszközrendszereket talál meg, mint amifelé most tartunk.
[00:31:05]Tehát egyre inkább megjelennek azok az eszközök, amelyek fillérekért, néhány dollárért le tudják lőni ezeket a drónokat.
[00:31:10]Ettől a pillanatófva a drónoknak a hatékonysága jelentős mértékben vissza fog esni, illetve a költséghat hatékonyság, mint amiről beszélünk.
[00:31:19]Egyszerűen majd arról fog szólni, hogy a végén a harctéren látjuk lehullani 100z évvel ezeket a darabokat, és akkor mindenki azon gondolkodik rajta, hogy akkor merrefelé menjen tovább.
[00:31:30]Valamikor úgy gondolták, hogy a páncél a mindennek a megoldása.
[00:31:32]Akkor kiderült, hogy utána megjelent egy tűzfegyver, amelyik átütötte ezt a páncélt.
[00:31:37]Akkor mindenki levette a a ruhákat, de utána 100 év múlva senkinek nem jutott eszébe, hogy lehet, hogy íjat kellett volna használni az elöltöltős nagyon nehezen használható lőfegyverek helyett.
[00:31:48]Tehát, hogy itt a tudások néha eltűnnek a harctérről, néha bonyolulttá válnak, de egy olyan biztos, hogy folyamatos változások vannak.
[00:31:55]És ahol megjelenik egy eszköz, az elleneszköz a végén szintén meg fog jelenni egy olyan elleneszköz, amelyik sokkal olcsóbb, gazdaságosabb lesz, és akkor megint átalakítja az egész struktúrát.
[00:32:04]Szép dolog, hogy mindenki robotokat akar bevetni és azokat használni, de jelen pillanatban mondjuk ezeknek a a halálossága meg a pontossága nem vetegszik azzal, amennyire mondjuk egy harcos meg fel tudja számolni, vagy meg tudja semmisíteni ezeket az eszközöket, vagy akár a drónok, mondjuk akár egy humanoid robotharcos fel tudnak számolni.
[00:32:27]Oroszországnak egyébként ilyen eszközökből milyen arsenája van, illetve mekkora energiát és költséget fektett bele abba, hogy drónokat, robotokat és önjáró tankokat fejlesszen.
[00:32:42]Hatalmas energiákat fektet bele már 12 óta.
[00:32:45]Már 12.
[00:32:45]Abszolút.
[00:32:45]Tehát az, hogy a háború ere elejét, hogyha nézzük, akkor a drónok tekintetében hátrányban volt.
[00:32:54]Egyértelműen hátrányban volt, ezért szorult például a az iráni saedokra.
[00:32:59]De de olyan tehát itt is megmutatkozik ezen a téren is az az orosz jellegzetesség, hogy hogy nehezen tápászkodnak föl, így megrázzák a fejüket, hogy jé, most akkor ez itt kell, és akkor hirtelen és gyorsan és hatékonyan alkalmazkodnak az új körülményekhez.
[00:33:18]És ami pedig a dróntechnológiát illeti, jelen egy a háború közepétől egyértelműen a drónok vették át a a háborúnak a ezek a legfontosabb fegyverei.
[00:33:30]És a ebből fakadóan ez a drónáborúnak a jellegzetessége, hogy lényegében egy állóháború alakult ki.
[00:33:39]Nem is frontvonalról, hanem zónákról beszélhetünk, és itt nehéz az előrehaladás.
[00:33:45]És ami pedig a technológiai versenyfutást illeti, jelen pillanatban ott tartunk fél évvel, mondjuk hatolc hónappal ezelőtt éppen egy orosz lendület volt.
[00:33:56]Most pedig valamivel a fejlesztésekben az ukrán nyugati oldalál előbb előbbre, és Oroszországnak kell reagálni, és fejlesztik az orosz tárlinket meg sok mindent és egy pár hónapon belül valószínűleg az lesz, hogy megint most ők fognak egy kicsit előbbre kerülni.
[00:34:14]Ami pedig a mostani helyzetet illeti, hogy hogy a nyugati fősodor médiában egyértelműen azt látjuk, hogy hogy fölturbózva jelenik meg az, hogy hogy micsoda fejlesztés, micsoda csodálatos eredményeket élnek el, érnek el az ukránok.
[00:34:31]Egyés folytatni szeretnék, másrészt pedig ez része annak a annak a a az információs háborúnak, amelynek a lényege az, hogy megtámogassák azt, hogy azt a a narratívát, hogy hogy fordulatáld be a háborúban, Ukrajna jobban áll, és és ezzel támasztják ezt alá.
[00:34:51]pedig valójában nincs fordulat, és ez a dróntechnológiában zajló verseny is, ez folyamatosan egyik meg a másik oldalál egy kicsit előbbre.
[00:35:03]Most tartunk egy rövid szünetet, majd azzal folytatjuk, hogy felszólították a német kancellárt, akadályozza meg a nyílt háborút Oroszországgal.
[00:35:25]Folytatódik a láncreakció adása Vukics Ferenccel és Tér Gáborral, és a német kancellárhoz fordult az egyik legnagyobb amerikai közgazdász és gondolkodó, hogy akadályozza meg a nyílt háborút Oroszországgal.
[00:35:37]A romániai drónincidens után Jeffrey Zach amerikai közgazdász nyílt levélben szólította fel a német kancellárt, akadályozza meg a nyílt háborút Oroszországgal.
[00:35:45]A Kolumbia Egyetem professzorának nyílt levele így kezdődik: "Aikor fél évvel ezelőtt nyíltet írtam önnek, arra kértem Németországot, hogy a háború normalizálása helyett inkább a diplomáciai megoldást keresse Oroszországgal."
[00:35:58]Hat hónappal később a helyzet Európában drámai mértékben romlott.
[00:36:02]Európa és Oroszország nyílt háborúba sodródik.
[00:36:05]Ebben a helyzetben önnek, kancellár úr, egyedülálló felelőssége van.
[00:36:09]Hangsúlyozta Jeffre Zax.
[00:36:11]A közgazdász úgy látja, az elmúlt napok veszélyes eszkalációt hoztak magukkal, amely minden európait fel kell, hogy rázzanak.
[00:36:18]Mindkét főváros folyamatos tűz alatt áll.
[00:36:20]Ukrán hosszú hatótávolságú drónok mélyen Moszkvában csapódtak be, köztük polgári célpontokba is.
[00:36:27]Az orosz rakétás és drónos támadások pedig Kiev ellen jelentősen felerősödtek.
[00:36:33]ukrán drónok behatoltak a balti államok légterébe.
[00:36:35]Figyelmeztett Zax.
[00:36:35]Ezzel pedig előidézték egy incidens veszélyét, amely Európát közvetlen háborúba sodorhatja.
[00:36:41]Zax a nyílt levélben figyelmezteti a német kancellárt.
[00:36:43]Egy szörnyű ukrán támadás egy fiú iskola ellen Luhangsban még inkább eltüntette a visszafogottság utolsó maradványait.
[00:36:52]Szergei Lavrov külügyminiszter Putyin elnök utasítására tájékoztatta az amerikai külügyminiszter, hogy az orosz fegyveres erők mostantól szisztematikusan és folyamatosan támadásokat hajtanak végre kievi létesítmények és döntéshozatali központok ellen.
[00:37:05]Zax felhívja a figyelmet, hogy az orosz külügyminisztérium azt tanácsolta az Egyesült Államoknak és más országoknak, hogy gondoskodjanak diplomáciai személyzetük és állampolgáraik evakuálásáról az ukrán fővárosból.
[00:37:15]A közgazdás szerint ez a hír egy hatalmas eszkaláció kezdetét jelenti, és a diplomáciára most nagyobb szükség van, mint valaha.
[00:37:27]Na most ugye Ax ezt a nyílt levelet elég komolyan részletezi, hogy milyen hibákat látott ő, amiket elkövetett Németország, és ami miatt az ukrán orosz háború, illetve hát az orosz-ukrán háború kirobbant, hogy miért támadtak az oroszok.
[00:37:41]Ami az első dolog, és ami miatt ZX nekiállt részletezni Németországnak a felelősségét, az éppen a NATO keleti bővítésének a a megakadályozása lett volna, hiszen Németország akkor, amikor az újraegyesítés történt, akkor ígéretet tett arra Moszkvának, hogy nem folytatódik a NATO keleti szárnyának a bővítése.
[00:38:04]Ugyanis a 2 plus4 szerződés még durvább dolgokat is tartalmazott, hogy az NDK területére nem érkeznek ilyen jellegű bázisok.
[00:38:10]Tehát, hogy nem nem csak arról szól, hogy attól majd keletebbre nem fog majd működni, hanem az NDK területén sem fognak majd telepítésre kerülnek.
[00:38:17]És hogy ez a hat pont, ami nő végigmegy, ez ugye részletezi azokat a hibákat, amelyeket elkövetett.
[00:38:23]Itt gondolom majd Gábor úr is erről néhány szót majd szól, de annyit azért vessünk föl, hogy most felszólít egy olyan embert, aki itt jelen pillanatban éppen legalábbis a német média benfenteseinek a tudósításai szerint a saját pártja is le akar váltani, merthogy úgy érzik, hogy annyira meggyengült a pozíciója, illetve, hogy nem abba az irányba megy Németország, mint amint kellene.
[00:38:47]Itt amíg a szünet tartott, beszélgettünk éppen arról, hogy Németországban most ott tartanak, hogy pénz az van Ukrajnára, meg a hadipari kapacitásoknak a növelésére, de idős gondozásban csak azokat az időseket akarják bevonni, akik majd a saját lakásaikat és házaikat eladják, tehát a magánvagyonuktól megszabadulnak, és akkor talán majd fognak az idős gondozásban velük is valamilyen úton, módon foglalkozni, és ezáltal megakadályozzák, hogy a következő nemzedéknek valamifajta vagyonfelhalmozása bekövetkezzen örökség vagy örökösödés kapcsán.
[00:39:18]Tehát mindenre van pénze Németországnak, mármint ami a háborút támogatja.
[00:39:23]Ez nem véletlen, ezt mindenki látja, Szaxis ezt látja, hogy hogy ebbe az irányba megy, de közben van egy nagyon gyenge vezetője, egy nagyon népszerűtlen vezetője, van egy nagyon gyengékedő német gazdaság, és közben pedig az látszik, hogy hogy mindent megtesznek annak érdekében, hogy politikai ellenfeleket meg teljes egészében kiiktassanak, vagy ellehetetlenítsenek törvényi erővel, megpróbálják megakadályozni, hogy esetlegesen valahol tartományi szinten kormányra kerüljenek, vagy pedig jelentősebb szerepet játszanak meg a német politika formálások.
[00:39:58]Na de azért hadd kapcsoljam azt ide, hogy Németországban Friedrich Márc, aki rendkívül népszerűtlen.
[00:40:03]Nagy-Britanniában Kir Starmer ugyanilyen népszerűtlen.
[00:40:05]Franciaországban mindenki biztos volt benne, hogy már holnap nem is lesz.
[00:40:08]Macron nem tudom hanyadik kormányát fogyasztja, és már mindenki alig várja, hogy elmenjen ez az utolsó elnöki ciklusa.
[00:40:15]Na most ezek azok az országok, amik a leginkább támogatják az ukrajnai háborút.
[00:40:21]Pont ezt akartam mondani, hogy hogy egy népszerűtlen vezető, egy válságban lévő ország, ez így ilyen kombóban óriási veszélyeket rejt magában.
[00:40:32]És hogyha visszatekintünk a történelemben, és mondjuk csak a német történelemre tekintünk vissza, akkor hát nem ietni akarok, de a németek, hogyha kicsit hibázni nem tudnak, csak nagyot.
[00:40:47]És amit most látunk, meg hallunk főképp, tehát az a retorika.
[00:40:51]Tehát egyrészt Feri mondta, hogy hogy vagy említ, tehát utalt rá, hogy micsoda pénzeket tölnek bele a védelmi iparba, a hadsereg fejlesztésébe.
[00:41:02]Egyrészről úgy gondolja Mersz, hogy ez fogja kihúzni a német gazdaságot a a kátyúból, vagy legalábbis ez sokat segít.
[00:41:12]Hát Zax elmondja, hogy nem.
[00:41:13]Hát ez ez nem tehát ez nagyon rövid idő ciklusban, rövid időtávban segíthet, de nem megoldás a problémákra egyáltalán.
[00:41:22]De hogyha hozzáveszem azt, hogy hogy az a retorika, amit egyébként az a militáns retorika, amelyben Friedrich Merc jár az Élen Európában, akkor ez a kettő megint csak azt mondatja velem, hogy hogy én megijedek, megijedek ettől, mert mert rossz felé megy ez az egész, nagyon rossz felé megy.
[00:41:43]És és erre utalok akkor, amikor azt mondom, hogy hogy a válság, a gyengülő politikai hatalom együtt veszélyeket rejt magában és és nagyon én szerintem jó helyre címezte Jeffre Zax a nyíltét, mert mert adott esetben megint csak Németországot kell észhez téríteni, egy kicsit ráébreszteni arra, hogy hogy merre halad.
[00:42:14]ad, de nincsenek illúzióim.
[00:42:14]Az első levél sem, a nagyjából fél évvel ezelőtti első levél sem rázta meg a német társadalmat, a politikai elített meg még kevésbé.
[00:42:25]Tehát hát ha egyáltalán tudnak róla, mert azért Németországban ilyen szempontból elég korlátozott információhoz mihez juthatnak hozzá?
[00:42:34]Igen, a társadalom kevésbé tud róla, maximum az alternatív médiából, ami meg azért pont amikor a ZXféle nyilatkozatok voltak a legjobban lekorlátozva, tehát akik feldolgozták ezeket az anyagokat, azok hirtelen tizedannyi megtekintéssel gazdagodtak ezen ezen anyagok elkészítésére kapcsán.
[00:42:51]Ne felejtsük el, hogy szépen végigveszi azt a hat elemet, ami szerintben, amiben szerint a németek tévedtek.
[00:42:58]Ugye a második pontnak ugye az első volt ugye maga a 90-es indulás, a második pont és az akkori ígéretek, a második pont pedig 2008-as bukaresti találkozó, ahol a ugye Angela Merkel emlékiratait emlégeti fel, amiben Angela Merkel tisztában volt vele, hogy 2008-ban azzal, hogy Grúziát és Ukrajnának NATO tagságot ígértek, akkor valójában az egy háborús felhívás Oroszország felé, tehát hogy teljes mértékig tisztában volt a német vezetés azzal, hogy ez mit fog jelenteni.
[00:43:26]És aztán meg utána érkezik ugye a következő rész, ugye a majdan.
[00:43:30]Igen.
[00:43:30]Egy pillanatra visszatérve 2008-ra, tehát azért hadd említsem meg ennek kapcsán azt, hogy hogy a a német politikának voltak a jelenleginél, hogy mondjam, ilyen szebb lapjai is.
[00:43:42]Tehát Angela Merkel igenis jól látta, és megpróbál, és ell ellenállt annak egyébként a franciákkal és néhány országgal együtt ellenállt annak, hogy hogy ezt így kimondják, és ezért csak a NATO csúcsnak a záró részébe került bele így utalásszerűen a meghívás lényegében Ukrajna és Grúzia számára.
[00:44:07]És tehát az, hogy hogy ennyire degradálódott a német elit vagy az európai elit, ez ez azt mutatja, hogy hogy már semmiféle veszélyérzet nincs.
[00:44:20]Pedig nem is olyan régen, mert történelmi léptékekben ez nem is olyan régen volt 2008, azért tökéletesen látták az európai nagyhatalmak vagy európai hatalmak vezetői, hogy hova vezethet ez és hova vezet.
[00:44:33]Hát ide vezethet.
[00:44:36]Igen.
[00:44:36]És ZX ugye azt nagyon konkrétan leírja ebben a levélben, és ezért is szerettem volna ezeket idézni, ezeket a sorokat, hogy a Majdannál ugye 2014 februárjában konkrétan kit dolgozzák és a németek garanciát vállalnak a a arra, hogy visszaállítják a 2004-es alkotmányt, nemzeti egységkormányt hoznak létre satöbbi.
[00:44:57]Ezt így aláírják, az oroszok elfogadják, és 24 órán belül katonai pccsal megdöntik Janukovicot, és akkor javasolja ugye az garanciavállalók erre azt mondják, hogy hát ez van, hát ez van.
[00:45:13]És akkor az amerikai külügyminiszter javasolja Zelenskit.
[00:45:17]Így van.
[00:45:17]És a garanciavállalók között ott van az a Steinmeyer, aki utána a köztársasági elnöke Németország.
[00:45:22]Igen.
[00:45:24]És ugye itt a minsky megállapodások ben nem tartatását, hogy nyolc éven keresztül ment itt a húavonal, hogy akkor ezt nefjsük el, mi volt a belső tartalom az, hogy ugye Donycki autonóm területnek a a dolgáról szólt ezt le is írja az ugye, hogy hogy ott megalakul egy ilyen jellegű megpróbálják a méreg fogát kihúzni a polgárháborúnak, mert ez akkor még polgárháború volt.
[00:45:46]Most már mindenki számára ugye nyugaton egyértelmű, hogy 2014 óta tart ez a hábor, és mindig is az oroszok ellen zajlott.
[00:45:53]Itt most már nem tudjuk elmondani, hogy akkor ki az orosz, ki az ukrán néha a konfliktusban, mert a hogy különböző történelmi időszakokban mondjuk a New York Times melyiket melyiknek mondta, az olyan sokat változott, hogy ugyanazok a szereplők, akik ugyanazokkal a nevekkel már minden oldalon voltak valaha.
[00:46:09]Ö de a lényeg az, hogy itt van a ugye a Minsky megállapodások, amiket soha és ezt ki is jelentették ö ugye az a kelit az előbb dicsértem, de hát ugye ő is változott igen, hogy hogy az egy az ukrán kormányok is mindig jelenték, hogy eszükbe sincs végrehajtani ezt.
[00:46:27]Utána kiderült, hogy Merkelék csak időnyerés céljából akarták ezeket a minsky megállapodásokat.
[00:46:35]Ö ugye beszél időrendben ugye ötödiként az ő felsorolásában hatodikként ugye a 22-es isztambuli ö megállapodás megállapodásról, ami megfordíthatta volna a háborúnak a dolgát, de leginkább megdöbbentő számára az északi áráml felrobbantásával kapcsolatos történéseknek a kezelés.
[00:46:57]Igen, mert ott ugye elmondja a Biden a Fehér házban, és úgy, hogy hogy ott van Olaf Scholc, és elmondja azt, hogy ha Oroszország bevonul, az Északi Áramlat 2-nek vége lesz és meg fogjuk oldani, és azzal nem kell foglalkozni senkinek, hogy az hogyan fog történni, megvannak hozzá az eszközök.
[00:47:18]Így van.
[00:47:18]Így van.
[00:47:18]És és Olaf Solc nem szól semmit, és akkor sem szól, amikor megtörténik a a az akció.
[00:47:24]Ez egy a terrorakció.
[00:47:29]És azért a németek németek, mert évek során azért mára kiderítették, hogy hogy kik állnak az akció mögött, konkrétan kik állnak.
[00:47:39]Arról nem szól a fáma, hogy hogy kik állnak azok mögött, akik éppen robbant.
[00:47:45]Egy ilyen technológia, tehát olyan mér lemerülni, ezeket a vezetékeket ilyen módon fölrobbantani, azt nem tudják csak úgy saját maguk.
[00:47:51]Így van.
[00:47:53]És akkor tehát az istanbulnál és az északi áramlatnál is, mert itt a a német felelősséget sorolja föl Jeffre ZX, de ennél a két pontnál, sőt részben a a 2008-asnál is, tehát sőt nem részben, tehát az Egyesült Államok felelőssége elvitathatatlan, tehát írhat levelet a saját elnökeinek is, és mert mert a sem az északi áramlatnak a fölrobbantása nem képzelhető el szerintem az Egyesült Államok nélkül.
[00:48:26]Meg hát be is ismertem, mint az előbb említetted, a 2008-as erőltetett meghívó, hát nevezzük meghívónak, azt is a NATO-ban, azt is az amerikaiak erültették.
[00:48:38]És az, hogy hogy az isztanbuli megállapodás nem jött létre, az alapvetően egy angol száz elképzelés volt, tehát ők léptek a fékre.
[00:48:52]Egy a végére azért ne felejtsük el, hogy a a végső összegzése mi?
[00:48:54]Az, hogy a diplomácia az sokkal kevesebb költséggel jár, mint mint ennyi pénzt beleölni a fegyverekbe.
[00:49:02]És ne felejtsük el, ott van a biztonsági dilemma.
[00:49:03]Ha valaki azt gondolja, hogy ő is sokkal nagyobb hadsereget akar építeni több fegyverrel, hatékonyabban azért, hogy megőrize a saját biztonságát, ugyanez fogja tör ez fog történni a többi szereplővel, aminek a végén egy csomó pénzt elköltünk, és viszont a biztonság nem fog növekedni.
[00:49:19]Igen.
[00:49:19]És azért azt is tegyük hozzá, hogy Németország a hadiiparra próbál átállni, tehát az autógyárakat szépen sorban zárják be, és amíg van háború, addig 15-20szoros áron lehet ezeket a fegyvereket eladni.
[00:49:30]Tehát Németországnak most jelen pillanatban a háború éri meg.
[00:49:34]Stí Gábornak és Vuks Ferencnek nagyon szépen köszönöm, hogy itt voltak.
[00:49:37]Önöknek pedig a megtisztelő figyelmet köszönöm a stáb nevében is.
[00:49:38]Holnap ismét jelentkezünk Láncreakció című műsorunkkal, amelyben megmutatjuk önöknek a válságok hátterét és más fontos összefüggéseket.
[00:49:45]A viszontlátásra!