Láncreakció - Újabb amerikai nukleáris fegyverek jöhetnek Európába - HírTV
- Az EU mind a 27 tagállama zöld utat adott az Ukrajnával és Moldovával folytatott csatlakozási tárgyalások első klaszterének megnyitásához, az első hivatalos forduló még a ciprusi elnökség június végi lejárta előtt megtörténhet.
- Kis Rajmund szerint Ukrajna nem tesz érdemi lépéseket a feltételek teljesítésére, Európa egyik legkorruptabb országa, és a csatlakozás 180 milliárd euróba kerülne, miközben az EU gazdasági-politikai immunrendszere a nullához közelít.
- A szakértő kiemelte: Ukrajna felvétele az EU-t a háború részesévé tenné, hadserege Európa legnagyobbja lenne, és a korrupció az elnöki hivatalt is elérte – Andrij Jermak kabinetfőnök ellen büntetőeljárás folyik.
„Európa egyik legkorruptabb országáról beszélünk, amelyik jelenleg is a világ legnagyobb területű országával háborúban áll. Nem tudnak elszámolni az eddigi támogatásokkal, hitelekkel se.” – Kis Rajmund
- A zaporizzsjai atomerőmű hűtését biztosító áramellátást találat érte, a reaktorok jelenleg dízelgenerátorokra támaszkodnak; a szakértők szerint a támadások szándékosak, és egy esetleges nukleáris katasztrófa beláthatatlan következményekkel járna.
- A NATO-Ukrajna tanács története során először ülésezett Kijevben, ami erős demonstratív üzenet, és a találkozón az ukrán hadiipar, különösen a dróngyártás felértékelődése is kiemelt téma volt.
- Az ukrán innovációs infrastruktúra rendkívüli módon megerősödött, az alkatrészek jelentős részét már saját maguk állítják elő, és a szakértők szerint néhány éven belül Ukrajna láthatja el drónokkal a NATO-országokat.
- A béketárgyalások terén párhuzamos diplomáciai erőfeszítések zajlanak, de gyors előrelépés nem várható; a Hormuzi-szorosban kialakult konfliktus az olajár emelkedésén keresztül pénzinjekciót jelent az orosz költségvetésnek.
- Titkos tárgyalások folynak további amerikai atomfegyverek európai telepítéséről, ami a szakértők szerint olcsóbb elrettentési eszköz, mint nagy létszámú csapatok állomásoztatása, de komoly orosz ellenlépéseket válthat ki.
Részletes összefoglaló megjelenítése
Ukrajna EU-csatlakozási tárgyalásainak megkezdése
Az uniós döntés és az ukrán reakció
A műsor első felében Udvari Anna és Nádori Teodóra Kis Rajmunddal, az MCC diplomáciai műhelyének vezetőjével beszélgetett arról, hogy az Európai Unió mind a 27 tagállama zöld utat adott az Ukrajnával és Moldovával folytatott csatlakozási tárgyalások első klaszterének megnyitásához. Az ukrán miniszterelnök, Julia Sviridenko fantasztikus hírként értékelte a döntést, hangsúlyozva, hogy az igazságszolgáltatás függetlenségét, a jogállamiságot és a demokratikus normákat felölelő első fejezetcsoport megnyitásával Ukrajna egy lépéssel közelebb került az EU-tagsághoz. A ciprusi elnökség bejelentette, hogy azonnal megkezdték a technikai előkészületeket, és az első klaszter hivatalos megnyitására még a ciprusi elnökség június 30-i lejárata előtt sor kerülhet, ami utat nyithat a maradék öt fejezetcsoport júliusi megnyitásához is.
„Fantasztikus hírként értékelte Julia Sviridenko, ukrán miniszterelnök, hogy az Európai Unió mind a 27 tagállama zöld utat adott az Ukrajnával és Moldovával folytatott csatlakozási tárgyalások első klaszterének megnyitásához.” *
Kis Rajmund kritikája: Ukrajna nem tesz érdemi lépéseket
Kis Rajmund élesen bírálta a folyamatot. Szerinte Ukrajna semmilyen érdemi lépést nem tesz a csatlakozási feltételek teljesítése érdekében. Európa egyik legkorruptabb országáról van szó, amely háborúban áll a világ legnagyobb területű országával, és még a kapott támogatásokkal sem tud elszámolni. Kiemelte a kényszersorozást, az orvosok megvesztegetését, a dezertálást és a gazdaság katasztrofális állapotát. Álláspontja szerint amelyik országnak nincs szuverén gazdasága, az nem lehet szuverén – Ukrajna pedig az EU, illetve korábban az amerikai adófizetők „köldökzsinórján” lóg.
„Európa egyik legkorruptabb országáról beszélünk, amelyik jelenleg is a világ legnagyobb területű országával háborúban áll. Nem tudnak elszámolni az eddigi támogatásokkal, hitelekkel se.” *
A szakértő szerint az európai társadalomnak nem érdeke Ukrajna felvétele, még ha egyes tagállamok pillanatnyi politikai és gazdasági érdeke ezt diktálja is. Hangsúlyozta, hogy a csatlakozás 180 milliárd euróba kerülne az EU-nak, és Ukrajna a legnagyobb hadseregével, korrupciójával és bizonytalan biztonságpolitikai helyzetével Európa létét fenyegeti.
Biztonságpolitikai kockázatok és a háború kérdése
Udvari Anna felvetette, hogy az EU vezetése biztonságpolitikai kérdésként kezeli Ukrajna felvételét, mondván, az az Unió biztonságát is garantálná. Kis Rajmund szerint azonban ha Ukrajnát jelenleg felvennék, az EU résztvevőjévé válna az orosz-ukrán háborúnak. Bár a csatlakozási tárgyalások elindulnak, a háború lezárására nem látni konkrét uniós lépéseket. Emlékeztetett arra, hogy Emmanuel Macron francia elnök és Friedrich Merz német kancellár is azt mondta: nem lehet gyorsított eljárással felvenni Ukrajnát, és egyesek kompromisszumos, nem teljes tagságot fontolgatnak – ezt azonban Zelenszkij teljesen elutasította.
Kis Rajmund párhuzamot vont Szerbia (több mint 10 éve tartó) és Törökország (több mint 20 éve tartó) csatlakozási folyamatával, valamint a nyugat-balkáni országokkal, amelyek szintén több mint 100 milliárd euróba kerülnének az EU-nak. Hozzátette: egyikük sem jelentene akkora biztonságpolitikai kockázatot, mint Ukrajna, amelynek hadserege a csatlakozással Európa legnagyobbja lenne – és nem tudni, ki lenne a vezérkar, illetve mire használnák fel a háborúban szerzett tapasztalatokat.
„Nem tudjuk, hogy milyen oligarchák, beszéltem az előbb a korrupcióról. Ezt az Európai Unió vezetői ugyanúgy tudják. Terveik vannak. Terveik voltak a háborúval, terveik voltak a fegyvereladással. Most terveik vannak az újjáépítéssel és az Európai Uniós csatlakozással. Az ukrán társadalmat hitegetik.” *
A bővítési fáradtságtól a háború által felgyorsított folyamatig
A műsorvezetők felidézték, hogy a 2010-es évek végén, 2020-as évek elején bővítési fáradtság volt megfigyelhető az EU-ban, és olyan országok, mint Montenegró vagy Szerbia beragadtak a folyamatba. Ukrajna csatlakozási perspektívája sem volt széles, ám az orosz-ukrán háború ezt teljesen háttérbe szorította, és éppen a háborúban álló ország került előtérbe – gyorsított eljárás hangoztatásával. Kis Rajmund szerint ez egyértelműen így van: 2022-től 2025 januárjáig, Donald Trump beiktatásáig az EU-nak és a Biden-adminisztrációnak is prioritása volt Ukrajna EU-csatlakozása. Trump azonban kizárta a NATO-csatlakozást, az EU-ban pedig a korábbi magyar kormány volt a leghangosabb ellenző, elsősorban a kárpátaljai magyarok helyzetére hivatkozva.
Az ukrán társadalomnak reménysugár – de milyen áron?
Kis Rajmund elismerte, hogy a csatlakozási perspektíva erőt és reménysugarat jelenthet az ukrán embereknek, különösen a fronton harcolóknak, de hangsúlyozta: a háború több mint négy éve tart, és szinte nincs család, amely ne veszített volna el valakit. Szerinte azonban az EU-nak saját magával kellene törődnie: az agrár- és más szektorokra gyakorolt hatással, a vámmentes ukrán termékek beáramlásával, valamint azzal, hogy az EU három alappillére – a béke, a szabad munkaerőáramlás és a szabad kereskedelem – sérül. Külön kiemelte, hogy a magyar kormány most már támogatja Ukrajna EU-csatlakozását, szemben a korábbi időszakkal.
A német AFD álláspontja
A műsorban bejátszották az AFD parlamenti csoportjának közleményét, amely elutasítja a csatlakozási tárgyalások megkezdését és felgyorsítását. A párt szerint egy ekkora állam integrálása beláthatatlan és finanszírozhatatlan gazdasági terheket róna az EU-ra, amit legnagyobb nettó befizetőként a német adófizetők fizetnének meg. Ukrajna semmilyen tekintetben nem felel meg a feltételeknek: történelmi léptékű a korrupció, súlyos hiányosságok vannak a jogállamiság és a demokratikus intézményrendszer terén. Emellett egy aktív fegyveres konfliktusban álló ország felvétele közvetlen biztonsági kockázatot jelentene, és az uniót még mélyebben belesodorná a háborúba. Az AFD a csatlakozási folyamat megakadályozását követeli.
Az EU felkészületlensége és a negyedik koppenhágai kritérium
A műsorvezetők rámutattak, hogy az EU nem mérte fel, milyen hatással lenne rá Ukrajna csatlakozása – csak országjelentések és egy 2023-ban kiszivárgott jelentés létezik, amely horribilis összegekről szól. A koppenhágai kritériumok mellett létezik egy negyedik, az EU saját „házi feladata”: fel kell mérnie, milyen hatással lenne rá egy új ország csatlakozása. Ezt azonban nem teszi meg. Kis Rajmund szerint az EU gazdasági és politikai immunrendszere közel a nullán van: nem tudott érdemben reagálni az orosz-ukrán háborúra (21 szankciós csomag ellenére sem), Kínával és az USA-val ellentmondásos a viszony, a közel-keleti béketárgyalásoknál vendég sem volt, a német autógyárakban történelmi leépítések zajlanak, és most kellene 200 milliárd eurót kifizetni Ukrajna csatlakozásáért.
„De milyen állapotban érni ez a csatlakozás jelenleg az Európai Uniót? Nem mindegy, hogy milyen az egészségi állapotunk, amikor éppen elkapunk valamilyen vírust. Hogyha nagyon jó az immunrendszerünk, akkor sokkal hamarabb kijövünk ebből. De most az Európai Uniónak a gazdasági biztonság, politikai immunrendszere közel a nullán van.” *
Korrupció az elnöki hivatalig
Kis Rajmund részletesen beszélt a korrupcióról, amely elérte az elnöki hivatalt is. Andrij Jermak, Zelenszkij elnök kabinetfőnöke és korábbi producere ellen büntetőeljárás van folyamatban, óvadék ellenében bocsátották szabadlábra – az óvadék 1 milliárd forintnyi hrivnya volt, amit a barátai 48 óra alatt összekalapoztak. Több minisztert letartóztattak, az ügyészség Zelenszkij családját is vizsgálta. A szakértő hangsúlyozta: a korrupció a háború előtt is borzalmas volt, ezt független nemzetközi statisztikák is alátámasztják. Eddig sem tudták monitorozni az euró- és dollármilliókat, és a csatlakozással ellenőrizetlen termékek árasztanák el az EU piacát, ami komoly biztonságpolitikai kockázatot is jelentene.
A csatlakozás strukturális következményei
A műsorvezetők felvázolták, hogy Ukrajna csatlakozása teljesen felborítaná a nettó befizető és haszonélvező országok rendszerét: aki eddig kapott, annak csökkenne a támogatása, egyes államok haszonélvezőből befizetővé válnának. Kis Rajmund megerősítette, hogy a csatlakozási folyamat nem véletlenül tart évekig – Magyarországnak is 10 évre volt szüksége békeidőben, prosperáló gazdasággal. Ukrajna esetében azonban a háború után sem lett volna 10 év, a folyamatot mindössze néhány hónap alatt akarják végigvinni. Szerinte fel kell tenni a kérdést: mit nyer az európai család Ukrajna csatlakozásával? A szolidaritási klauzula értelmében, ha a háború nem zárul le, az EU könnyen háborút kaphat.
A zaporizzsjai atomerőmű elleni támadások
A hőerőmű elleni csapás és a nukleáris kockázat
A műsor második felében Nádori Teodóra Kis Benedek József biztonságpolitikai szakértővel és Csizmadia Tamással, a Makronóm Intézet vezető elemzőjével beszélgetett. Az első téma a zaporizzsjai atomerőmű körüli feszültség volt: súlyos támadás érte a zaporizzsjai hőerőművet, amely kulcsszerepet játszik az orosz ellenőrzés alatt álló atomerőmű áramellátásában. A dolgozók értesítették a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséget (NAÜ), miután az egyik közeli állomást találat érte, és a vészhelyzeti dízelgenerátort kellett üzembe állítani. Az atomerőmű egyetlen megmaradt villamosenergia-vezetékét az elmúlt hetekben többször lekapcsolták, jelenleg teljes mértékben a dízelgenerátorokra támaszkodik a hat reaktor hűtéséhez. Rafael Grossi, a NAÜ főigazgatója a támadások azonnali leállítását követelte.
Kis Benedek József értékelése
Kis Benedek József hangsúlyozta, hogy egy atomerőművel nem lehet szórakozni, a nemzetközi egyezmények tiltják a harctevékenységet az atomerőművek közelében. Bár a reaktort még nem sikerült eltalálni, a segédberendezéseket és a hűtést biztosító áramellátást már támadták. Ha a hűtés megszűnik, óriási tragédia következhet be, amely nemcsak Ukrajnára, hanem Oroszországra is veszélyes. A szakértő szerint a támadások nem véletlenek, hanem kifejezetten káros tevékenységek, és az oroszoknak is fontos lenne az erőmű, mivel a Krím áramellátását biztosítaná – jelenleg azonban nem működik. Május 27-én 12 órára a kommunikációs kapcsolat is megszakadt az erőművel, ami sérti a nemzetközi egyezményeket, hiszen állandó kapcsolatot kell fenntartani a nemzetközi szervezetekkel.
„Ez nem játék. Tehát egy atomerőművel nem lehet szórakozni. Nem lehet egyébként nemzetközi egyezmények is tiltják, hogy az atomerőművek közelében harctevékenységet folytassanak. Hát itt nem a harctevékenység, hanem támadják az erőmű közvetlen környékét.” *
Csizmadia Tamás: a NAÜ tehetetlensége és a szándékosság
Csizmadia Tamás rámutatott, hogy Enerhodar városát (ahol az atomerőmű található) az orosz hadsereg foglalta el, Zaporizzsja viszont nincs orosz irányítás alatt. Az elmúlt négy és fél évben rendszeresen, két-három havonta történtek hasonló incidensek, de most komolyabb a helyzet egy nagyobb arányú dróntámadás miatt. A NAÜ-nek nincs szankciós lehetősége, így a felhívásai hatástalanok. Szerinte a támadások szándékosak, mivel a drónok ma már meglehetősen pontosak, nem tudnak „eltévedni”. Hozzátette: Ukrajna területén volt Csernobil, így az ukránoknak különösen emlékezniük kellene arra, milyen kiterjedt problémákat okozhat egy atomerőmű-baleset.
A szovjet típusú reaktorok speciális kockázatai
Csizmadia Tamás kifejtette, hogy az ukrajnai atomerőművek szovjet RBMK típusúak, amelyeknél a fűtőelemeket leállított állapotban is folyamatosan hűteni kell bóros vízben, hogy ne induljon be a nukleáris folyamat. Ha a hűtést le kell állítani és tartalékgenerátorra kell átkapcsolni, annak szigorú menetrendje van – a csernobili katasztrófa pontosan azért következett be, mert ezt a menetrendet nem tudták megfelelően garantálni. Ha a folyamat megszakad, percek alatt nukleáris katasztrófa következhet be. Kis Benedek József megerősítette: az atomerőműveknél nagyon szigorú biztonsági protokollok vannak, és a támadások azt mutatják, hogy ezeket nem veszik komolyan.
Medvegyev fenyegetése és annak értékelése
Szóba került, hogy a korábbi támadás után Dmitrij Medvegyev kijelentette: ha Zaporizzsjában nukleáris katasztrófa történik, Oroszország válaszcsapást mér a NATO-tagállamok atomerőműveire. Csizmadia Tamás szerint ennek a logikai összefüggései nehezen felfedezhetők, hiszen Ukrajna nem NATO-tag, és ha Oroszország támadna, az sem lenne NATO-tag. Medvegyev szerepe a nagy, éles és kegyetlen odamondások terjesztése a médiában, és őt nem kell komolyan venni. Kis Benedek József egyetértett: Medvegyevnek „nagyon felvágták a nyelvét”, és Oroszország meggondolná, hogy megtámadjon egy nyugat-európai atomerőművet.
A NATO-Ukrajna tanács történelmi kijevi ülése
A találkozó jelentősége és üzenete
A NATO-Ukrajna tanács története során először ülésezett Kijevben, mind a 32 tagállam nagykövetének, Mark Rutte NATO-főtitkárnak és Giuseppe Cavo Dragone admirálisnak, a NATO katonai bizottsága elnökének részvételével. A megbeszélések középpontjában további Patriot légvédelmi rendszerek biztosítása, az amerikai fegyvervásárlások európai finanszírozásának bővítése, valamint a júliusi ankarai NATO-csúcstalálkozó előkészítése állt. A NATO-főtitkár szerint ez önmagában is erős üzenetet küld a NATO és Ukrajna közötti tartós kötelékről, és Zelenszkijjel együtt kijelentették: nem adták fel Ukrajna jövőbeni tagságának gondolatát.
Orosz reakció és a demonstráció kockázatai
Kis Benedek József szerint az oroszokat rendkívül zavarja ez a találkozó, különösen, hogy nem Brüsszelben, hanem Kijevben szervezték, és odavitték az összes NATO-nagykövetet. Biztonsági szempontból ezt veszélyesnek tartja, még ha az oroszok nem is támadták meg a találkozót – pedig figyelmeztettek, hogy minden nyugati és amerikai diplomatának távoznia kell Kijevből. A szakértő szerint a NATO éppen azért ment oda, hogy megmutassa: nem távoznak, és Ukrajnát végtelenségig támogatják. Ez tudatos szervezés eredménye, és demonstrálja, hogy a NATO-Ukrajna bizottság nemcsak működik, hanem együttműködést is megvalósít. Felvetette, hogy talán történt valamilyen egyeztetés az oroszokkal, mert óriási balhé lett volna, ha a nagyköveteket megtámadják.
Az ukrán hadiipar és dróngyártás felértékelődése
Csizmadia Tamás kiemelte, hogy a NATO-nagykövetek találkoztak az ukrán védelmi ipar képviselőivel, katonai parancsnokokkal és szakértőkkel, ami jelzi: az ukrán hadiipar és dróngyártás kulcskérdéssé vált. A Hormuzi-szorosban zajló események is megmutatták, hogy egy olcsó drón (például egy 15-2000 dolláros iráni Sahed) lelövéséhez akár 1 millió dolláros légvédelmi rakétára van szükség. Ukrajna rendkívüli módon megerősítette innovációs infrastruktúráját, redundáns technológiát használ, sok helyen kis garázsokban, pincékben gyártanak drónokat, és az alkatrészek jelentős részét már saját maguk állítják elő – nem igaz, hogy mindent Kínából rendelnének. A NATO számára ezért vonzó lehet az olcsó, megbízható, harctéren bizonyított technológia beszerzése. Kis Benedek József hozzátette: nem lenne meglepő, ha néhány év múlva Ukrajna látná el a NATO-országokat drónokkal.
„Rendkívüli módon megerősödött egyébként az innovációs infrastruktúra Ukrajnában. Elképesztően redundáns technológiát használnak. Nagyon sok helyen kis garázsokban, pincékben gyártanak, több helyről többszörösen összeszedhető drónalkatrészeket. Ráadásul már az az általános sajtóban elterjedt állítás se igaz, hogy mindent Kínából rendelnek… az alkatrészek jelentős részét már saját maguk állítják elő.” – Csizmadia Tamás *
Béketárgyalások és a nemzetközi mozgások
Párhuzamos diplomáciai erőfeszítések
A műsorban elhangzott, hogy az orosz elnöki megbízott amerikai elnöki megbízottakkal tárgyalt az ukrajnai háború lezárásáról, miközben Németország, Franciaország és Nagy-Britannia (az „E3-ak”) összefogva Kijevvel tárgyalóasztalhoz akarják kényszeríteni Oroszországot, de olyan feltételekkel, amelyek az európaiaknak is megfelelnek. Zelenszkij nyílt levelet írt Putyinnak a Szentpétervári Gazdasági Fórum idején, és elindult egy oda-vissza üzengetés. Kis Benedek József szerint azonban gyors előrelépés nem várható: Putyin reagálásában nem is említette Zelenszkijt, csak a parlament elnökét nevezte meg lehetséges tárgyalópartnerként, és az orosz célok nem változtak – továbbra is az eredetileg kitűzött területek megszállására törekszenek. Az E3-ak most közösen próbálnak valamit tető alá hozni, ami mögött amerikai-európai egyeztetés sejthető, és Európa nagyhatalmai így próbálják jelezni, hogy nem maradnak ki a nemzetközi válságkezelésből.
Mélységi támadások és a szentpétervári fórum
Csizmadia Tamás három fontos pontot emelt ki. Először: az oroszok egyik deklarált célja 2022-ben az volt, hogy Ukrajna ne legyen képes 40 km-nél mélyebb csapásokra – ez a cél nem teljesült, hiszen most több ezer kilométeres mélységi támadások is történnek, például a Storm Shadow és feltehetően Tomahawk rakétákkal, illetve saját fejlesztésű eszközökkel. Az ukránok közölték, hogy ha a nyugatiak nem adják meg a nagy hatótávolságú fegyvereket, akkor maguk készítik el – és meg is tették. Másodszor: a Hormuzi-szorosban zajló konfliktus pénzinjekciót jelent az orosz rezsimnek, mivel az olajár 92 dollár körül van, miközben az orosz költségvetés 70 dolláros hordónkénti áron van egyensúlyban. Az, hogy az amerikaiak és a németek a szentpétervári fórumon megjelennek, abszurd, de tulajdonképpen saját geostratégiai hibájuk orvoslása: miután elkezdték bombázni Iránt, és Irán képes lezárni a Hormuzi-szorost, kénytelenek az oroszokkal tárgyalni. Harmadszor: minden nagyhatalomnak készülnie kell arra, hogy a háborúnak egyszer vége lesz, és Európának nemcsak energiahordozók, hanem ritkaföldfémek és más nyersanyagok tekintetében is Oroszország az olcsó beszállító – a kapcsolatokat érdemes fenntartani és újraépíteni.
„Az egészen bizonyos, hogy nagyjából az orosz költségvetés körülbelül 70 dolláros hordónkénti áron van egyensúlyi állapotban. Na most az, hogy Hormúzban jelen pillanatban vannak az események és körülbelül 92 dolláron van az olaj mindenkori ára, az nagyjából azt jelenti, hogy pénzinjekciót a hormúzi konfliktus jelent a jelenlegi orosz rezsimnek.” – Csizmadia Tamás *
A JP Morgan vezérigazgatójának figyelmeztetése
A műsor végén elhangzott, hogy a JP Morgan vezérigazgatója figyelmeztette Európát: nagyon rossz állapotban van a gazdaság, és ha nem hajtják végre a Draghi-jelentés reformjait, a befektetők elpártolnak. Az ellátási láncok, a ritkaföldfémek és az energiahordozók terén Európa versenyképessége romlik, és ez az amerikai üzleti érdekeket is sérti. Kis Benedek József szerint ez azt jelenti, hogy az amerikaiak szeretnének üzletet kötni, és ha Európa gyengébb, az nekik is káros – ezért szólították fel Európát, hogy „szedje össze magát”.
Újabb amerikai nukleáris fegyverek Európában?
A Financial Times értesülései titkos tárgyalásokról
A műsor záró témája a Financial Times értesülése volt, miszerint titkos tárgyalások folynak az amerikai atomfegyverek európai telepítésének bővítéséről. Az Egyesült Államok mérlegeli, hogy további nukleáris fegyvereket telepítsen a NATO európai tagállamaiba, kiegészítve a jelenlegi hat országot (Belgium, Németország, Olaszország, Hollandia, Törökország és az Egyesült Királyság), amelyek amerikai nukleáris bombázókat fogadnak. A tárgyalások a NATO és az EU között zajlanak, miközben erősödik az aggodalom, hogy a Trump-adminisztráció kivonja csapatait és fegyvereit Európából, és ragaszkodik a tagállamok nagyobb védelmi hozzájárulásához. A hír bátorítást jelenthet olyan országoknak, mint Lengyelország és a balti államok, amelyek eddig is érdeklődtek a washingtoni nukleáris ernyő bővítése iránt.
Kis Benedek József: a hidegháborús eszközök és a keleti irány
Kis Benedek József emlékeztetett, hogy ezek az atomeszközök már a hidegháború idején telepítésre kerültek, amerikai tulajdonban vannak, és a belső őrzésvédelmet is amerikai erők biztosítják. A júliusi NATO-csúcstalálkozón keményen fel fog merülni az amerikai hozzájárulás kérdése Európa védelméhez, és az amerikaiaknak valamit be kell dobniuk, nehogy kritika érje őket a kivonulás miatt. Ugyanakkor a telepítést nem feltétlenül Németországba vagy a Benelux országokba kellene erőltetni, hanem minél keletebbre, közelebb Oroszországhoz – ami nyilván kiváltja az oroszok nem baráti reakcióját. Az oroszok már most is olyan eszközöket telepítettek, amelyekkel Európa bármely pontját elérhetik. A szakértő szerint az amerikaiak nem fognak kiszállni Európából, és folytatják a fegyvertelepítési folyamatot, beleértve az atomeszközöket is.
Csizmadia Tamás: olcsóbb atomfegyvert telepíteni, mint katonákat etetni
Csizmadia Tamás cinikusnak nevezte a helyzetet: egy atomfejet telepíteni sokkal olcsóbb, mint ezer embert etetni, és ezek az eszközök már megvannak az amerikai raktárakban. Felhívta a figyelmet a hír hátterére: ezek „titkos tárgyalások”, amelyek a világ egyik legismertebb újságjában jelennek meg – ez egyértelműen üzenet. Az üzenet lényege: olcsóbb atomfegyvereket telepíteni, mint valós csapatokat mozgatni, és az európai NATO-tagállamok is fizessenek többet. A „titkos tárgyalások” valószínűleg két tisztviselő emlékeiből származnak, és a megoldás az, hogy elővették az atomkártyát. Hozzátette: Belgiumban a 70-es években még üdvös volt atomfejeket tárolni, de ma már messze van mindentől – Lengyelország viszont közelebb van az ellenfélhez.
„Ez tudom, hogy cinikus megjegyzés lesz ez tőlem, de sajnos egy atomfejet telepíteni sokkal olcsóbb, mint 1000 embert etetni. Tehát az a helyzet, hogy ezeknek az atomeszközöknek a léte az megvan az Egyesült Államok raktáraiban.” – Csizmadia Tamás *
A Tomahawk rakéták németországi telepítésének visszavonása?
A műsor végén szóba került a Politico értesülése, miszerint a Pentagon visszavonhatja a Tomahawk rakéták Németországba telepítésének tervét, mert attól tartanak, hogy ez felbőszíti Oroszországot, amely a kalinyingrádi exklávéban atomfegyvereket és nukleáris csapásmérő képességeket állomásoztat. Kis Benedek József szerint ha az atomeszközöket kelet-európai országokba, különösen a balti államokba telepítenék át, az nagyon felbosszantaná az oroszokat, és ellenlépésekre kell számítani. Putyin korábban azt mondta, hogy a három balti ország együttesen sincs akkora, mint néhány orosz város. A szakértő szerint fennáll annak a lehetősége, hogy az oroszok „bepipulnak”, és megfenyegetik ezeket az országokat, különösen ha atomtölteteket fogadnak be. Ugyanakkor a balti országok inkább retorikában használják ezt a kifejezést, és azt hiszik, hogy ezzel megfélemlítik Oroszországot – ez azonban nem igaz, és rájuk nézve nagyon negatív lehet.
„Nem szabad elfelejteni azt a politikai nyilatkozatsorozatot, amelyeket ezek az országok vezetői tesznek. Hát ugye Putyin azt mondja, hogy mit akar a [balti államoktól], hát szóval tulajdonképpen ez a három ország együttesen nincs olyan nagy, mint néhány orosz város.” – Kis Benedek József *
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- „megcsinálták, mint a Merikel Tábra mutatja” – a kontextus alapján valószínűleg egy ukrán fejlesztésű fegyverre vagy hadműveletre utal, de a pontos név nem rekonstruálható (lehet „Merkel-tábor” vagy egy eltorzított projektnév).
- „mit akar a köhögból ha hát szóval tulajdonképpen ez a három ország együttesen nincs olyan nagy, mint néhány orosz város” – a „köhögból” szó értelmezhetetlen, a mondat Putyin egy korábbi, a balti államok méretére vonatkozó lekicsinylő megjegyzését idézheti, de a pontos kifejezés nem rekonstruálható.
- „Nezemseket” – a szövegkörnyezet alapján valószínűleg a NASAMS légvédelmi rendszerről van szó, de a torzítás miatt nem egyértelmű.
- „GP Morgnek” – a JP Morgan vezérigazgatójára utal, a név torzult.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]Ukrajna hivatalosan is az uniós csatlakozás útjára lépett, valamint elutasítja a német ellenzék az Ukrajnával folytatott uniós csatlakozási tárgyalásoknak a megkezdését.
[00:00:11]Először ülésezett Kievben az északatlanti tanács, és mindeközben Európába újabb amerikai nukleáris fegyverek érkezhetnek.
[00:00:18]Milyen láncreakciót indítanak el ezek a folyamatok?
[00:00:21]Erre keressük a választ.
[00:00:23]Köszönti önöket Nádori Teodóra és Udvari Anna.
[00:00:25]Ez a láncreakció.
[00:00:39]Vendégem pedig Kis Rajmund, az MCC diplomáciai műhelyének vezetője.
[00:00:43]Köszönöm, hogy elfogadta a meghívásunkat és köszöntöm a stúdióban.
[00:00:47]Köszönöm szépen, hogy itt lehet.
[00:00:47]Még azon van, mielőtt elkezdenénk a beszélgetést, induljunk el onnan, hogy megnézzük, hogy miként is értékelte az ukrán miniszterelnök azt, hogy megkezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások Ukrajnával.
[00:01:01]Fantasztikus hírként értékelte Julia Sviridenko, ukrán miniszterelnök, hogy az Európai Unió mind a 27 tagállama zöld utat adott az Ukrajnával és Moldovával folytatott csatlakozási tárgyalások első klaszterének megnyitásához.
[00:01:16]Az ukrán miniszterelnök bejegyzése szerint az igazságszolgáltatás függetlenségét, a jogállamiságot és a demokratikus normákat felölelő első tárgyalási fejezet csoport megnyitásával a két ország egy lépéssel közelebb került az EU tagsághoz, és folyamatosan haladnak a céljuk felé.
[00:01:32]A megállapodást követően az Unió Soros elnökségét betöltő Ciprus bejelentette, hogy azonnal megkezdték a hivatalos technikai előkészületeket a tárgyalások megnyitására.
[00:01:43]A ciprusi elnökség közleménye szerint az egyhangú döntés jelentős mérföldkő az országok európai integrációs útján.
[00:01:50]egyúttal erőteljes üzenetet közvetít az EU egységéről és elszántságáról egy olyan időszakban, amikor Kiev már több mint négy éve küzd az orosz invázió ellen.
[00:02:00]Az uniós bővítési biztos Márta Kosz várakozásai szerint az első klaszter hivatalos megnyitására még a ciprusi elnökség június 30-i lejárata előtt sor került, ami megnyithatja az utat a maradék öt fejezett csoport júliusi megnyitása előtt is.
[00:02:19]Nos, ugye az ukrán miniszterelnök szavaival élve az EU tett egy lépést a bővítés terén.
[00:02:24]De milyen lépést, illetve lépéseket tesz Ukrajna?
[00:02:26]Ugyanis számos területen, ha például a kopenhágai kritériumokat nézzük, még számos olyan feltételt kellene teljesíteni, ami ugye elengedhetetlen ahhoz, hogy az Európai Unió tagja legyen.
[00:02:38]Itt gondolok ugye politikai, gazdasági, jogi és intézményi feltételekre is.
[00:02:45]Ez nagyon diplomatikus volt, Anna, amit mondtál.
[00:02:46]Egy mondatban semmilyen lépést nem tesz Ukrajna.
[00:02:50]Európa egyik legkorruptabb országáról beszélünk, amelyik jelenleg is a világ legnagyobb területű országával háborúban áll.
[00:02:56]Nem tudnak elszámolni az eddigi támogatásokkal, hitelekkel se.
[00:03:03]Hallottunk, láttunk videókat, sajnos több mint négy éve zajlik ez a borzalmas háború a kényszer sorozástól, az orvosok megvesztegetéséig, a dezertálásig.
[00:03:14]Borzalmas állapotban van az ukrán gazdaság, ha egyáltalán van.
[00:03:16]Szerintem nincs.
[00:03:19]És az az ország, amelyiknek nincsen szuverén gazdasága, az nem lehet szuverén.
[00:03:23]Hogyha az Európai Unió köldökzsinórjá lóg, ahogy korábban az amerikai adófizetőknek a köldögzsinórjá lógott, akkor nem lehet szuverén.
[00:03:30]Az, hogy európai uniós tagállamoknak ez most a pillanatnyi rövid, középtávú politikai és gazdasági érdeke, higgyék el a nézőink, az európai társadalomnak nem ez az érdeke.
[00:03:44]Nagyon sokszor beszéltünk mi is ebben a műsorban az európai versenyképességről.
[00:03:48]Most nem arról beszélek, hogy 180 milliárd euróba kerülne az Európai Uniónak Ukrajna csatlakozása.
[00:03:57]Ez egy gazdasági, pénzügyi kérdés.
[00:04:00]Itt Európa lét fenyegeti Ukrajna a legnagyobb hadseregével, a legnagyobb korrupcióval és egy borzalmasan bizonytalan biztonságpolitikai helyzettel.
[00:04:12]De viszont továbbra is háború ide vagy oda, az Európai Uniós vezetés azon az állásponton van, hogy ugye Ukrajna felvétele az Európai Unió biztonságát is garantálná, tehát hogy alapvetően egy biztonságpolitikai kérdéssé teszik Ukrajna felvételét.
[00:04:27]És hát alapvetően azt látjuk, illetve az uniós szerződések alapján azt lehet mondani, hogyha az országot jelen pillanatban felvennék, azzal ugye azt eredményeznék, hogy maga az Európai Unió is résztvevőjévé válna az orosz-ukrán háborúnak.
[00:04:43]És ugye most a csatlakozási tárgyalások el fognak indulni, viszont a háború lezárására nem látunk konkrétabb lépéseket az Európai Uniótól.
[00:04:54]Hát oly annyira meg fognak kezdődni a tárgyalások, hogy ahogy a bejátszóban is hallhattuk, két héten belül megnyitják az első fejezetet.
[00:05:03]Ez nem jelent semmit.
[00:05:03]Ettől még ez tarthatna 10 évig.
[00:05:05]Korábban Emánuel Macron, francia köztársasági elnök, Friedrich Merc német kancellár is azt mondta, hogy nem lehet gyorsított eljárással, vagy próbálnak majd egy olyan kompromisszumot kötni Ukrajnával, hogy nem teljes tagságot kapna.
[00:05:19]Ettől Zelenski teljes mértékben elzárkózott.
[00:05:25]Hiába nyitják meg a fejezetet, megnyitották több mint 10 évvel ezelőtt Szerbiával, több mint 20 évvel ezelőtt Törökországgal, ott vannak még a NyugatBalkánon további öt ország, ami szintén több mint 100 milliárd eurójába kerülne az Európai Uniónak.
[00:05:40]De miből?
[00:05:40]De egy de egyetlen egy ország, még Georgia, korábbi Grúzia vagy Moldova sem jelentene akkora biztonságpolitikai kockázatot, mint Ukrajna.
[00:05:51]Tényleg nem tudom, hogy milyen adást néznek az Európai Unió vezetői, vagy melyik Európában élnek.
[00:05:56]A mediterrán cipruson is kellene tudni, hogy a világ legnagyobb hadserege jelenleg, illetve az Európai Unióban, Európában a török, de akkor az ukrán lenne, és egyáltalán nem tudjuk, hogy ki lenne a vezérkariök, és mire használnák fel azt a tudásukat, amit az elmúlt négy évben tapasztaltak.
[00:06:15]Mindennek fényében nagyon érdekes az is, hogy annak ellenére, hogy ahogy ugye ön is rávilágított, több olyan országban, aki már több 10 éve várja azt, hogy csatlakozhasson az Európai Unióhoz, mégis a a 2010-es évek vége fele, 2020-as évek elején ez a bővítési fáradtság jelenség volt megfigyelhető az Európai Unióban.
[00:06:37]Tehát tulajdonképpen ugye az említett Montenegro vagy Szerbia is beragadtak ebbe a csatlakozási fázisba.
[00:06:45]nem történt tulajdonképpen semmi.
[00:06:47]Ukrajnának pedig alapvetően a csatlakozási perspektívája sem volt túl széles, majd mégis jött az orosz-ukrán háború, ami a bővítési fáradtságot teljesen a háttérbe szorította.
[00:06:58]Viszont ahelyett, hogy alapvetően a már csatlakozásra régóta váró országok kerültek volna előtérbe, éppen Ukrajna lett az a háborúban álló ország, méghozzá úgy, hogy olyan hangok érkeztek, hogy ugye gyorsított eljárással kell felvenni.
[00:07:13]Hogyan függhet össze, vagy miért vonhatunk aközött egy kötőjelet, hogy a háború előidézhette Ukrajna csatlakozásának a felgyorsítását és úgy alapvetően a terítékre kerülését?
[00:07:27]Ez egyértelműen így van, hiszen 2022-től 2025 január 20-ig, amíg nem iktatták be az Amerika Egyesült Államok 47.
[00:07:35]elnökét, Donald Trumpot, kettő prioritása volt az Európai Uniónak és a korábbi Biden adminisztrációnak.
[00:07:44]Bidenéknek nagyon jó, hogyha az Európai Unióhoz csatlakozik, egyébként még Oroszországnak is, mert akkor ott van Európában vesszem velük európai nagyhatalmat, gyengülni fog Franciaország, Németország az összes olyan ország, ami eddig tulajdonképpen közvetlenül támogatta Ukrajnát és közvetve viszont háborúban áll Oroszországgal.
[00:08:04]De jött Trump és azt mondta, hogy a NATO-hoz nem lehet csatlakozni.
[00:08:07]a NATO csatlakozást teljesen kizárták.
[00:08:09]Az Európai Unióban ennek a leghangosabb zászlóvivője az előző magyar kormány volt, amely azt mondta, hogy nem lehet az Európai Unióhoz ebben a formában elsősorban a nemzetiségi jogok a kárpátaljai magyarok helyzete miatt csatlakozni Ukrajnának.
[00:08:25]Másrészt pedig ennek rengeteg gazdasági, kereskedelmi, biztonságpolitikai, de ha csak a 94-es kopenhágai kritériumokat nézzük, egyetlen egy feltételnek sem felel meg.
[00:08:38]Nem tudjuk, hogy milyen oligarchák, beszéltem az előbb a korrupcióról.
[00:08:40]Ezt az Európai Unió vezetői ugyanúgy tudják.
[00:08:45]Terveik vannak.
[00:08:45]Terveik voltak a háborúval, terveik voltak a fegyvereladással.
[00:08:50]Most terveik vannak az újjáépítéssel és az Európai Uniós csatlakozással.
[00:08:54]Az ukrán társadalmot hitegetik.
[00:08:57]A az ukrán társadalmat hitegetik.
[00:08:59]Hitegették évtizedeken keresztül 2008-tól a NATO csatlakozással, most pedig az Európai Uniós csatlakozással.
[00:09:08]Az ukrán embereknek egyébként ez az a csatlakozási perspektíva jelenthet erőt és egyfajta reménysugarat, vagy adott esetben a fronton harcoló katonáknak erőt ahhoz, hogy még kitartsanak?
[00:09:21]Egyre nehezebb szerencsétleneknek, hiszen ahogy már beszéltünk róla a műsorunkban, több mint négy éve zajlik ez a borzalmas háború.
[00:09:26]Talán nincs olyan család, aki ne veszítette volna el valamelyik hozzátartozóját, barátját, ismerősét.
[00:09:33]Egyre több a halálos áldozat a fronton, orosz oldalon is, ukrán oldalon is.
[00:09:37]Az biztos, hogy ez egy reménysugár lehet, hogyha a NATO-hoz nem is, hiszen az tényleg a harmadik világháborút jelentené, de legalább az Európai Unióhoz csatlakoznak.
[00:09:46]Csak itt vagyunk mi az Európai Unióban.
[00:09:48]Rólunk kellene beszélni, nem arról az országról, amelyik háborúban áll és sajnáljuk.
[00:09:55]És minden humanitárius, humanitárius segítséget megadtunk nekik, hogy mi lesz velünk, mi lesz az agrárral, mi lesz bármilyen szektorral, mi lesz egy olyan kereskedelem politikával, ahol minden egyes ukrán termék és szolgáltatás vámmentesen juthat el az Európai Unió minden országában.
[00:10:13]Az Európai Uniónak a legnagyobb vívmánya a béke volt, hogy annó Nagy-Britannia, Franország, Németország 1000 év után végre nem háborúott egymással.
[00:10:21]A szabad munkaerőáramlás és a szabad kereskedelem.
[00:10:26]Ez volt a három nagy alappillére az Európai Uniónak, és ebbe húzzuk most be most már a magyar kormány támogatásával is Ukrajnát, hiszen a magyar kormány most már támogatja Ukrajna-európai Uniós csatlakozását.
[00:10:40]Ahogyan az előző időszakban az előző kormány, úgy jelenleg is azért vannak olyan hangok, amelyek hát elutasítják azt, hogy Ukrajna csatlakozzon az Európai Unióhoz.
[00:10:50]Ilyen például az egyik német ellenzéki párt, az AFD.
[00:10:54]Nézzük is meg, hogy ők hogyan vélekednek a kérdésben.
[00:11:00]Elutasítja a német ellenzék, az AFD parlamenti csoportja az Ukrajnával folytatott uniós csatlakozási tárgyalások megkezdését és felgyorsítását.
[00:11:10]A német jobboldali ellenzéki párt parlamenti frakciója szerint egy ekkora állam integrálása beláthatatlan és finanszírozhatatlan gazdasági terheket róna az Európai Unióra, aminek a számláját az EU legnagyobb nettó befizetőjeként egyértelműen a német adófizetőkkel fizettetnék meg.
[00:11:25]A politikai formáció azzal érvel, hogy Ukrajna semmilyen tekintetben nem felel meg a csatlakozáshoz szükséges alapvető feltételeknek, hiszen az országban történelmi léptékű, rendszerszintű problémát jelent a korrupció.
[00:11:38]Emellett súlyos hiányosságok mutatkoznak a jogállamiság és a stabil demokratikus intézményrendszer működése terén is.
[00:11:45]A gazdasági és jogi aggályokon túl a párt arra is felhívja a figyelmet, hogy egy aktív fegyveres konfliktusban álló ország felvétele közvetlen és súlyos biztonsági kockázatot jelentene az egész kontinens számára, mivel az uniót intézményesen is még mélyebben belesodorhatne a háborúba.
[00:12:03]Azd frakciójának érvelése szerint a csatlakozási tárgyalások megkezdése pusztán szimbolikus, ugyanakkor geopolitikailag rendkívül elhibázott döntés, amely ráadásul hamis illúziókat keltievben.
[00:12:16]Mindezek alapján a párt, a német gazdaság, a belső biztonság és az európai stabilitás védelme érdekében a csatlakozási folyamat megakadályozását követeli.
[00:12:28]Na most ugye egy nagyon érdekes vonala ennek az egész kérdésnek, amire az imént már ön is utalt, hogy alapvetően, hogyha az ember megpróbálja kikeresni azt, hogy az Európai Unió felmérte-e azt, hogy számára a jelenlegi szabályrendszerére, működésére milyen hatással lenne az, hogyha Ukrajnát felvennék, akkor alapvetően országjelentéseket lehet találni Ukrajnával kapcsolatban, de ugye az sem az unió felkészültségi szintjét mutatja, illetve egy 2023-ban kiszivárgott jelentés lelhető még föl, ami egyébként horbilis összegekről beszél.
[00:13:05]És itt szerintem nagyon fontos megemlíteni azt, hogy már beszéltünk a kopenhágai kritériumokról, azonban van egy negyedik is, amiről sokan hajlamosak elfeledkezni.
[00:13:15]Ez tulajdonképpen az EU-nak egy házi feladat, amit el kell végeznie.
[00:13:20]Az pedig az, hogy fel kellene mérnie azt, hogy milyen hatással lenne rá egy új ország, adott esetben most Ukrajna.
[00:13:27]csatlakozása alapvetően ezt nem teszi meg.
[00:13:30]Miért?
[00:13:30]Miért nem láthatunk erre az előző éveknek megfelelően az előző országokhoz hasonlóan példát?
[00:13:37]Biztos vagyok benne, hogy az AFD vagy az AFD-nek a társelnöke nagyon sok láncreakciót néz, hiszen ugyanazt fogalmazták meg ugyanazokat a pontokat, amiről mi az előző 10 percben beszéltünk anélkül, hogy láttam volna a bejátszót korábban, ami pedig a a csatlakozást érinti.
[00:13:55]óriási veszély és óriási gazdasági katasztrófát jelentene Európának.
[00:13:58]De milyen állapotban érni ez a csatlakozás jelenleg az Európai Uniót?
[00:14:03]Nem mindegy, hogy milyen az egészségi állapotunk, amikor éppen elkapunk valamilyen vírust.
[00:14:10]Hogyha nagyon jó az immunrendszerünk, akkor sokkal hamarabb kijövünk ebből.
[00:14:12]De most az Európai Uniónak a gazdasági biztonság, politikai immunrendszere közel a nullán van.
[00:14:20]Nem tudott érdemben reagálni az orosz-ukrán háborúra.
[00:14:24]tudott, 21 szankciós csomagot bevezetett, semmi nem történt, a háborúnak nem lett vége, Oroszország nem kér nem kényszerül térdre.
[00:14:31]Kínával a kapcsolatok nagyon ellentmondásosak.
[00:14:36]Ugyanilyen ellenmondásos az Európai Unió kapcsolata az Amerikai Egyesült Államokkal.
[00:14:41]A közelkeleten bármilyen békeszerződés lesz, vagy volt korábban akár Izrael és a Hamas, vagy a Hezbollak között, az Európai Unió még vendég sem volt az asztalnál ebben az állapotában.
[00:14:54]Folyamatosan csökken a gazdaságnak a versenyképessége.
[00:14:58]A német autógyárakban történelmi leépítések vannak.
[00:15:01]És nekünk most kell 200 milliárd euróért kifizetni mondjuk Ukrajna csatlakozását.
[00:15:07]Elképesztő tragédia lenne az Európai Unió tagállamain részére.
[00:15:11]De Brüsszel ezt teröltheti.
[00:15:15]És látjuk azt is, hogy egyébként a pontos felmérésnek a hiányában egyébként már több szálon kötődik egymáshoz az Európai Unió és Ukrajna.
[00:15:22]Ugye gondolok arra, hogy már például a dróngyártásukat összekapcsolták, és hát tulajdonképpen az EU a védelmi iparát is már összefűzte Ukrajnával.
[00:15:32]A védelmi iparban is nagyon fontos a tapasztalat és a gyakorlat.
[00:15:34]Nem csak a puding próbája az evés.
[00:15:37]És az elmúlt négy évben Európában, Ukrajnában volt a háború.
[00:15:42]Ráadásul sokkal költséghatékonyabb az ukrán gyártás az orosz is egyébként.
[00:15:46]Tehát mondjuk 1 milliárd Ft értékű rakétákat tud egy 3000 eurós Ukrajnában készült drón megsemmisíteni.
[00:15:58]Óriási a kapacitásbővítése Ukrajnának, és sajnos óriási a tapasztalata.
[00:16:01]Az elmúlt években láthatjuk, hogy a drónoknak milyen fontos kutatásfejlesztési háttere volt.
[00:16:07]Most már mesterséges intelligencia, ezért 10 katonai védelmi gazdasági termelési központot hoz létre Európa-Ukrajnával, még nem Európai Uniós országgal, az Egyesült Királysággal is.
[00:16:20]Az, hogy kétoldalú katonai védelmi együttműködés van egy harmadik országgal, nem baj, csak ennek az árát is mi fizetjük.
[00:16:27]Meg eddig mi exportáltunk, nem Magyarország, Európa, az Európai Unió exportált fegyvereket.
[00:16:34]Ukrajna már annyi drónt tud gyártani, hogy most már az Irán ellen a közelkeleti monarchiáknak is felajánlotta, hogy értékesít ukrán drónokat.
[00:16:44]És ugye minden szempontból egy hatalmas átrendeződést jelentene Ukrajna nem csak a háború miatt, hanem adott esetben ugye a területének a nagysága, a lakosságának mértéke tekintetében is.
[00:16:57]Ugye jelenleg a nettó befizető és haszonélvező országok rendszere teljes mértékben megváltozna, felborulna felborulna teljesen teljesen.
[00:17:04]Tehát aki eddig kapott bizonyos összeget, annak csökkenne.
[00:17:09]Adott államok átkerülnének eddigi haszonélvezőkből befizetőkké.
[00:17:12]De ugye ez sincsen teljes mértékben letisztázva, és alapvetően ott van ugye, amire már ön is utalt, a korrupció, hogy eddig is nagyon-nagyon sok pénzt adott az Európai Unió Ukrajnának.
[00:17:23]Ha pedig taggá válna, ugyanúgy jogosult lenne bizonyos uniós forrásokra, mint a már jelenleg tagországok.
[00:17:30]És ez sincsen letisztázva, főleg úgy, hogy látjuk azt, hogy a korrupció egyre magasabb szálakig ér el.
[00:17:40]És úgy nyitották meg az első klasztert, ugye aminek a része például a korrupciónak a felszámolása, hogy az előző országjelentésekben is benne van, hogy Ukrajna ezen a téren nem igazán halad a megfelelő tempóban.
[00:17:52]Ráadásul a korrupció elérte az elnöki hivatalt is.
[00:17:59]Legyünk jó hiszeműek, de nagyon nehéz elképzelni, hogy a legjobb barátja Andri Jermák, Voladimir Zelenskének, Ukrajna elnökének korábbi producere, az elnöki hivatal, kabinetfőnöke, hivatal vezetője ellen is büntetőeljárás van, nem polgári peres eljárás, büntetőeljárás van.
[00:18:18]óvedék ellenében bocsátották szabadlábra, ami 1 milliárd Ft értékű hrivnya volt, amit 48 óra alatt a barátai gyorsan összekalapoztak neki.
[00:18:28]Hangsúlyozom, megint 1 milliárd Ftról beszélünk.
[00:18:30]Több minisztert már letartóztattak.
[00:18:32]Az ügyészség folyamatosan vizsgálta még Zelenszki családját is.
[00:18:36]Egy ilyen országról beszélünk.
[00:18:38]Ennek semmi köze a háborúhoz.
[00:18:41]A háború előtt is borzalmasan korrupt volt Ukrajna.
[00:18:43]Ez teljesen független amerikai nemzetközi statisztikák szerint abszolút nem vagyunk elfogultak, amikor Ukrajna korrupciójáról beszélünk.
[00:18:51]Eddig sem tudták monitorözni, eddig sem tudták ellenőrizni az euró és a dollár milliókat.
[00:18:59]Akkor innentől hogyan tudnák?
[00:19:01]Ráadásul hangsúlyozom, ránk szabadulna minden olyan termék, aminek ami teljesen ellenőrizetlen és komoly biztonságpolitikai kockázat is kockázatot is jelentene számunkra.
[00:19:14]Tehát nem véletlenül alakították ki még az 1990-es évek végén ugye azt a rendszert, azt a struktúrát, ami alapján a a tagállamokat felveszik.
[00:19:22]Tehát nem véletlenül vannak meg azok a meghatározott lépések, amin egy tagjelölt országnak végig kell mennie.
[00:19:30]Nem véletlenül van az, hogy ez egy bizonyos ideig tart, tehát hogy nem négy hónapig, mint Ukrajnának, hogy ugye Magyarországnak ez 10 év volt.
[00:19:38]Így van.
[00:19:38]Így van.
[00:19:38]Tehát de nem háború után 10 év.
[00:19:41]Így van.
[00:19:41]Tehát ez ez olyan országok esetében sem volt négy hónap.
[00:19:43]Tehát itt évekről beszélünk, minimum egy-két évről a legfejlettebb nyugati országok esetében is.
[00:19:50]Tehát, hogy nem véletlenül tart ez a folyamat évekig, mert nem csak az adott tagjelölt országnak, hanem az Európai Uniónak is lehetősége vanna arra, hogy felkészüljön az új tagállamnak a befogadására.
[00:20:00]viszont felmerül a kérdés, hogy egyébként mindaddig, amíg az Európai Unió a saját maga által szabályok szerinti saját házi feladatát, gondolok itt most a már említett negyedik Koppenhágai kritérium, nem tartja be, és nem végzi el, addig hogy várható el ez egyébként bármelyik tagjelölt országtól?
[00:20:20]egy nagyon jó gazdasággal biztos, biztonságpolitikai háttérrel rendelkező országban is vannak ennek politikai következményei.
[00:20:29]A minisztériumoknak egyenként fel kell készülni az Európai Uniós jogharmonizációs folyamatokra.
[00:20:37]Erre külön főosztályok kellenek, erre külön államtitkárságokat kell létrehozni.
[00:20:42]Egy nagyon jó állapotban lévő Magyarországnak kellett 10 év, és egy nagyon nehéz 10 év volt, hogy az agrárpiactól kezdve a médiajogi szabályozáson keresztül a versenyjogi szabályok.
[00:20:57]Így van.
[00:20:57]És ezek nagyon komoly viták is.
[00:20:58]Ez rengeteg szakemberkel felkészülés, tudás, hangsúlyozom, de békeidőben prosperáló gazdaság.
[00:21:06]Az is nagyon fontos kérdés, hogy mit kapunk mi.
[00:21:09]Tehát az, hogy az Európai Unió mit kapott Magyarországtól, azt tudjuk.
[00:21:13]Egy versenyképes gazdaságot óriási piacal, kiváló élelmiszerekkel, nagyon okos fiatalokkal, óriási potenciális humán erőforrással mit kapunk, mit fog nyerni az európai család Ukrajna csatlakozásával.
[00:21:29]Ezt a kérdést kell feltenniük az európai vezetőknek.
[00:21:34]Hát a szolidaritási klauzula értelmében jelen pillanatban jó eséllyel, ha nem zárul le a háború, akkor az Európai Unió is könnyen háborút kaphat.
[00:21:42]Kis Rajmunnak nagyon szépen köszönöm a beszélgetést.
[00:21:47]Most pedig egy rövid szünet következik, majd azzal folytatódik a láncreakció adása, hogy először ülésezett a NATO északatlanti tanács a Kievben, valamint hogy újabb amerikai nukleáris fegyverek érkezhetnek Európába.
[00:21:58]Nádori Teodóra kolléganőm várja majd önöket, ahogyan ezt már megszokhatták.
[00:22:03]Én pedig köszönöm a megtisztelő figyelmet.
[00:22:25]Folytatódik a láncreakció adása, akik pedig a kérdésekre válaszolnak.
[00:22:27]Kis Benedek József biztonságpolitikai szakértő és Csizmadi Tamás a Makronom intézet vezető elemzője.
[00:22:33]Nézzük meg, hogy most a zaporizsai atomerőmű körül továbbra sem csíulnak az indulatok.
[00:22:41]Súlyos támadás érte a zaporizsiai hőerőművet, ami kulcsszerepet játszik az orosz ellenőrzés alatt álló zaporizsiai atomerőmű áramellátásában.
[00:22:51]A nemzetközi atomenergia ügynökséget a dolgozók értesítették.
[00:22:53]A hőerőmű egyik közeli állomását érthet csütörtök reggel találat a vészhelyzeti dízelgenerátort kellett üzembe állítani.
[00:23:01]Az incidens komoly aggodalomra ad okot, mert a zaporísiai atomerőmű egyetlen megmaradt villamosenergiavezetékét az elmúlt hetekben többször is lekapcsolták.
[00:23:12]Jelenleg az erőmű teljes mértékben a vészhelyzeti dízelgenerátorokra támaszkodik a hatareaktor hűtéséhez és a nukleáris baleset veszélyének elkerüléséhez szükséges áramtermelés érdekében.
[00:23:23]A villamosenergiaellátás egyelőre folyamatos, de a beszámolók szerint a nukleáris létesítmény dolgozói menedéket keresnek a csapások elől.
[00:23:33]Európa legnagyobb atomerőműve 2022 márciusa óta orosz felügyelet alatt áll.
[00:23:38]Azt nem tudni, hogy orosz vagy ukrán csapás történt-e, de az ENS égisze alatt működő szervezet főigazgatója, Rafael Grossi a támadások azonnali leállítását követelte.
[00:23:50]A háború kezdetétől fogva az aporizsiai atomerőmű körül folyamatos problémák vannak.
[00:23:56]Most az utóbbi hetekben fölerősödtek megint a dróntámadások, és az erősödő dróntevékenység következtében az egyik blokkot, a hatos blokkot érte támadás.
[00:24:09]Ott maga a reaktor nem sérült meg szerencsére, de ugye már akkor figyelmeztetett a Nemzetközi Atomenergiaügynökség, hogy ebből nagyon nagy baj lehet.
[00:24:19]Hát azt tudom mondani, hogy Rafael Grossénak teljesen igaza van.
[00:24:21]Tehát ez egy nem ez nem játék.
[00:24:23]Tehát egy atomerőművel nem lehet szórakozni.
[00:24:24]Nem lehet egyébként nemzetközi egymények is tiltják, hogy az atomerőművek közelében harctvékenységet folytassanak.
[00:24:32]Hát itt nem a harctevékenység, hanem támadják az erőmű közvetlen környékét.
[00:24:37]Szerencsére még nem sikerült eltalálni a reaktort, de a segédberendezéseket vagy a hűtés biztosító erőműnek a áramellátását, azt megszüntették, illetve hát az biztosítja az áramot az erőműhöz, és hogyha nem hűtik, akkor bekövetkezik h egy óriási tragédia, amely nem csak Ukrajna számára veszélyes, hanem akár az oroszok részére is.
[00:25:00]Tehát itt meg kellene gondolni azt, hogy érdemes-e itt ezen a területen harclövévékenységet folytatni, vagy egyáltalán az atomerőműhöz tartozó egyéb kiegészítő berendezéseket akár mondjuk a hulladéktározót is támadni.
[00:25:11]Én úgy látom, hogy ez nem következett be.
[00:25:14]Tehát hiába beszélnek a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség részéről, pedig vannak ott megfigyelőik, rendszeresen ellenőriznek, amit engednek nekik, de úgy egyébként azt lehet látni, hogy a kiemelt célok között szerepelnek.
[00:25:30]Pedig annyi cél van Ukrajnában, hogy nem is tudnám összeszámolni, hogy mennyit lehet támadni.
[00:25:35]És hát ez nem véletlen van.
[00:25:37]Tehát ezek nem éppen most ráérünk és csapjunk egyet az atomermű környékérre.
[00:25:42]Tehát ezzel kifejezetten káros az egész tevékenység, amit csinálnak, nem beszélve arról, hogy ugye az oroszok közemeltetik, és hát nekik ez az atomerőmű fontos lenne abból a szempontból, hogy a Krimnek az áramellátásit biztosítsa.
[00:25:54]Áramellátás biztosítja akkor, amikor nem működik az erőmű.
[00:26:00]De hát most nem működik.
[00:26:00]Tehát itt azt jelenti, hogy hogy valami megállapodást kellene kötni, vagy tiszt vagy tiszteletbe tartani azokat, amiket a szakemberek javasolnak.
[00:26:08]az ermőeni támadások megakadályozása céljából.
[00:26:14]Május 27-én 12 órára megszakadt a kommunikációs kapcsolat az atomerőművel.
[00:26:20]Tehát ott az internet kábelek is meg nagyon sok minden megsérült.
[00:26:22]Na most ez konkrétan sérti a nemzetközi jegyezményeket, amelyek a nukleáris létesítményekre vonatkoznak, hiszen állandó kapcsolatot kell fenntartaniuk a nemzetközi szervezetekkel ahhoz, hogy a biztonságot garantálni lehessen.
[00:26:36]Hát az elmúlt négy és fél évben ugye ez először próbáljuk egy kicsit távolabb lépni.
[00:26:40]Ez NRHár, amely településről beszélünk.
[00:26:43]Igen.
[00:26:44]Ez egy körülbelül 55000 fős település.
[00:26:46]Ezt foglalta el az orosz hadsereg.
[00:26:46]A Zaporizsja település meg ugye nem tehát nincsen ugye orosz irányítás alatt.
[00:26:55]Ez az egyik kérdés.
[00:26:57]És a másik kérdés az az, hogy hogy ez már gyakorlatilag az elmúlt körülbelül négy négy és fél évben minden, bocsánat, tehát kettő kettő és fél hónapban egyszer történt már ilyen.
[00:27:09]Most egy kicsit komolyabb a helyzet, mert ugye egy nagyobb arányú dróntámadás történt, és ha minden igaz, akkor ez már elég elég közel jutott.
[00:27:19]Tehát ez a tehát tehát először érdemes innen megközelíteni.
[00:27:24]Aztán utána érdemes a következő problémát figyelembe venni.
[00:27:27]A nemzetközi atomenergia ügynökség nagyon sok felhívást tehet közzé, de igazándiból szankciós lehetősége egyik fél számára sincsen.
[00:27:39]Tehát nem tudja őket szankcionálni azzal, hogy kérem tisztelettel ne lőjenek, mert mi a nemzetközi atomenergiaügynökség.
[00:27:44]Azt mondtuk, tehát ide egy komolyabb tárgyalás, egy komolyabb megállapodás lenne szükséges a harcolófelek között.
[00:27:54]Ami azt hiszem, hogy hát legyünk egész egyszerűen őszinték, saját érdekük, hát ugye Ukrajna területén volt Csernobil, tehát ha valakik, akkor ők azért emlékeznek arra, hogy egy atomerőműnek a problémái mennyire kiterjedtek tudnak lenni hál istennek.
[00:28:11]Tehát a helyzet az, hogy addig, amíg ez a négy és fél év alatt ezek két két három havonta meg tudnak ismétlődni, ez egy ez egy rendkívül aljas tevékenység, bárki is lövi őket, és egyébként nyilvánvalóan szándékos, most már meglehetősen pontosak ezek a drónok.
[00:28:36]Tehát nem tud úgy eltévedni egy drón, mint valamikor el tudott tévedni.
[00:28:40]Tehát enerhodár ugyanis nem Zaporésiában van.
[00:28:48]Ezek az atomerőművek, amelyek Ukrajnában vannak, ezek a szovjet rmk típusú atomerőművek.
[00:28:54]Ugye ezeknek az a jellegzetessége, hogy a fűtőelemeknek ebben a leállított állapotban is folyamatosan biztosítani kell a hűtését.
[00:29:02]Bóros vízben kell tartani ezeket a fütőelemeket ahhoz, hogy ne induljon be a nukleáris folyamat.
[00:29:10]hogyha folyamatosan le kell állítani a hűtést, tartalékgenerátorra kell átkapcsolni, ugye ennek is van egy menetrendje, a csernobili atomkatasztrófa pontosan azért következett be, mert ezt a menetrendet ezt nem tudták megfelelően garantálni, hogy hogyan állnak át alacsony teljesítményről a külső generátor általi hűtésre.
[00:29:31]Tehát hogyha ebben a rendszerben a folyamat valahol megszakad, akkor az percek alatt nukleáris katasztrófát tud előidézni.
[00:29:37]Ez pontosan így van.
[00:29:39]Az atomerőműveknél nagyon szigorú szabályok vannak, amiket be kell tartani.
[00:29:44]Nagyon kemények a protokollok.
[00:29:46]Hát nem a security, hanem a safety kifejezést használjuk, ami a műszaki biztonságra vonatkozik.
[00:29:50]És hát ezeket a szabályokat, ha nem tartják be, akkor tényleg komoly komoly probléma keletkezhet.
[00:29:59]És hát látni kell azt, hogy mivel mondta kedves barátom is az, hogy elég sokszor hajtottak már végre támadást, akkor azt lehet látni, hogy valahogy nem veszik komolyan ezeket a figyelmeztetéseket, pedig ezeket komolyan kell venni.
[00:30:15]És hát nem biztos, hogy mondjuk egy olyan erőműv egy másik erőművet is támadtak, és az a másik erőmű az hőerőmű, ami az áramot biztosítja ahhoz, hogy tudják hűtést megvalósítani az aprós erőmű esetében.
[00:30:30]Hát azt is megtámadták.
[00:30:30]Aztán ezenkívül lehet azt látni, hogy itt olyan alapvető biztonsági rendszabályok nem kerültek végrehajtásra, ami egy nemzetközi előírás.
[00:30:42]Tehát ezzel nem lehetne játszani.
[00:30:43]Úgyhogy én ismételten azt tudom mondani, hogy a gross figyelmeztetését célszerű lenne azért figyelembe venni.
[00:30:50]Aki azért ezt a területet ismeri.
[00:30:52]En ismeri, mert állítólag rossz nyelvek szerint ő lesz az ENS főtitkár a következő főtitkár.
[00:30:59]Tehát itt azért az sem mindegy, hogy milyen kapcsolatot tartanak a Nemzetközi atomenergiai ügynökséggel.
[00:31:04]Én úgy látom, hogyha hogyha valamilyen megállapodás születik.
[00:31:10]Óvatos vagyok ebben a kérdésben, hogy mikor és milyen megállapodás, de vannak jelzések, hogy mind a kettő fárad, és valamit most már tenni kellene.
[00:31:18]Azt tudom mondani, hogy a atomerőművek biztonságával kapcsolatban egy esetleges megállapodásnak mindenképpen tartalmaznia kell azt, hogy tiszteletbe kell tartani a nemzetközi szabályokat.
[00:31:34]Ami még itt kérdésként fölmerül, hogy Oroszországnak mi lehet a reakciója, ugye a múltkori támadásnál Medvegyev, aki általában a csúnya dolgokat szokta elmondani, ő kijelentette, hogy amennyiben itt Zaporizsiában egy nukleáris katasztrófa történik, ugye Zaporizsia Európa legnagyobb atomerőműve, akkor viszont Oroszország nagyon komoly válaszcsapást fog mérni a NATO tagállamok atomerőműveire.
[00:32:00]Hát ugye ezt fogalmazzunk úgy, hogy Medvegyevnek megint éleset lehetett mondani, mert kellett is neki mondania azért itt tehát, hogy egyrészt Ukrajna nem NATO tagállam, ha véletlenül Ukrajna támadná.
[00:32:14]Oroszország meg végképp nem NATO tagállam, ha véletlenül ő támadná.
[00:32:18]Tehát itt, hogy mondjam, a logikai összefüggéseket kicsit nehezen vélem fölfedezni.
[00:32:22]Ebben a az volt egyébként a logikai összefüggés, hogy a ukrán Ukrajna nem saját drónokkal, hanem adott esetben nyugatról beszerzett drónokkal támadott.
[00:32:33]Hát Oroszország meg másonnan szerzi be ezeket a drónokat, és Kínából akkor esetleg Kínát is figyelembe vehetné, vagy Iránt Iránt is figyelembe vehetné Medvenyev.
[00:32:43]Tehát szóval nézzé, ez az a helyzet, hogy az ő mindenkori szerepe a nagy, éles és nagyon kegyetlen, nagy odamondásoknak a médiában való terjesztése.
[00:32:54]Ezt ő meg is teszi.
[00:32:57]Én meg kell, hogy mondjam, csúnyán fogok egyszerűen és nagyon nagyon nagyon egyértelműen fogalmazni.
[00:33:04]Nem kell komolyan vedni medvegyevet.
[00:33:06]Teljes mértékben egyetértek a Tamással.
[00:33:08]Tehát nagyon felvágták a nyelvét ennek az óriembernek már elég régen.
[00:33:10]És nyilvánvaló, hogy oroszországi föderációnál azért nem ő a vezető egyrészt, másrészt pedig azért ezzel meggondolnák azt, hogy egy nyugat-európai atomerőmt megtámadjanak, bárhol is legyen az.
[00:33:24]És most folytassuk azzal, hogy Kievbe látogatott a NATO északatlanti tanácsa és most először a történelem során ott üléseztek.
[00:33:33]Történelme során először ülésezett az ukrán fővárosban a NATO-Ukrajna tanács.
[00:33:39]Mind a 32 NATO tagállam nagykövetei, valamint már körüdte NATO főtitkár és Gavo Dragone admirális, a NATO katonai bizottságának elnöke is ellátogatott Kievbe.
[00:33:49]A megbeszélések középpontjában további patriot légvédelmi rendszerek biztosítása az amerikai fegyvervásárlások európai finanszírozásának bővítése, valamint a jövő hónapban Ankarában megrendezésre kerülő NATO csúcstalálkozó és Ukrajnával kapcsolatos konkrét eredmények előkészítése álltak.
[00:34:06]A NATO főtitkár és a NATO katonai bizottságának elnöke találkozott Mihló Fedorov ukránvédelmi miniszterrel is, hogy megvitassák Ukrajna katonai prioritásait.
[00:34:16]A NATO nagykövetek ukrán katonai parancsnokokkal, ipari képviselőkkel és parlamenti képviselőkkel tárgyaltak.
[00:34:23]Ez önmagában is erős üzenetet küld a NATO és Ukrajna közötti tartós kötelékről.
[00:34:31]Mondta az északatlanti szövetség főtitkára a találkozó után.
[00:34:32]Már Krütte és Volodimir Zelenski a találkozón kijelentették, hogy a NATO és Kiev nem adta fel Ukrajna jövőbeni szövetségi tagságának gondolatát.
[00:34:45]Most az első kérdés az ezredes úr, hogy mit szól ehhez vajon Oroszország?
[00:34:47]Hiszen az ukrajnai háború kitörésekor az egyik legfőbb indok az volt, hogy Ukrajna nem lehet NATO tag.
[00:34:56]Így van.
[00:34:56]És hát nyilvánvaló, hogy az oroszokat az rendkívüli módon zavarja, különösen még ráadásul, amikor úgy szervezik ezt a találkozót, hogy nem Brüsszelbe, hanem Ukrajnába és hát odaviszik az összes NATO nagy követet, tehát én biztonsági szempontból ezt elég veszélyesnek tartom.
[00:35:12]Éppen ha oroszok meg akarták volna támadni, megtehették volna, mert nyilvánvaló, hogy erre lehetőségük van, de ezt nem tették meg.
[00:35:20]Hát ráadásul az oroszok figyelmeztettek előtte, bocsánat, hogy Kievből minden nyugati diplomata és amerikai diplomata távozzon, mert azért mentek oda, pontosan azért mentek oda, hogy megmutassuk, hogy igenis lehet, és nem fogunk tám távozni és Ukrajnát végtelenségig fogjuk támogatni.
[00:35:38]Tehát nyilvánvaló, hogy ez nem véletlen volt.
[00:35:40]Ez direk tudatos szervezés.
[00:35:40]És hát a ukrán orosz közös bizottság az működik.
[00:35:45]Tehát ezzel is demonstrálták, hogy nem csak működik, hanem elmennek Ukrajnába, felkínálnak különböző lehetőségeket, együttműködést próbálják megvalósítani.
[00:35:55]És hát érdekes dolog az, hogy itt amerikai is beszállt ebbe az egész játékba.
[00:36:00]Éppen ma hallottam azt a hírt, hogy az amerikaiak újabb nagy összeget biztosítanak Ukraának.
[00:36:05]Tehát most már mintogyha közeledne egymáshoz a NATO belőle azok a vélemények.
[00:36:10]Hát lesz egy csúcstalálkozó ugye júliusban.
[00:36:12]Ez is fontos.
[00:36:14]Tehát az amerikaiak is demonstrálni akarják azt, hogy ők azért csak a NATO tagjai mindenféle trumpi kijelentés ellenére.
[00:36:21]De hát bátorság volt azért ezt elvinni Ukrajnába.
[00:36:24]Én úgy látom, lehet, hogy történt valami egyeztetés az oroszokkal, hogy hagyjuk egymást békát.
[00:36:31]A óriási balhé lett volna, hogyha a NATO nagy követeket mondjuk megtámadják.
[00:36:35]Ukrajnába, de ennek a lehetősége egy háborúban soha nem zártó ki.
[00:36:39]Lehet egy véletlen támadás is.
[00:36:42]Hál istennek nem történt semmi, de eléggé látványosan bíz bizonyították azt, hogy veletek vagyunk.
[00:36:50]Tamás, itt a NATO nagykövetek találkoztak az ukrán védelmi iparnak a képviselőivel, katonai parancsnokokkal, szakértőkkel.
[00:36:58]Tehát nyilvánvalóan az ukrán hadiipar és drógyártás az egy kulcskérdés jelen pillanatban.
[00:37:03]Úgy tűnik, hogy a NATOónak is hát ugye az alapprobléma az már látható volt a Hormuzi válságban és az Hormuziölben ö zajló események alatt is.
[00:37:14]Kilő mondjuk Irán egy körülbelül 15-2000 dollárba kerülő.
[00:37:21]Most akkor fordítsuk le egyszerűen magyar összegre 6 millió Ftba kerülő ott Sahednek hívják azt a drónt és akkor ezt lelövik egy 1 millió dolláros légvédelmi rakétával ami mondjuk az 300 millió Ft 6 millió VS 300 millió Ft az azért nem egészen jó ugye az ukránoknak van ezek ellen a saed drónok az ilyen tömegd drónok ugye ott a saed drónokat Gerának hívják Gerán kettesnek tehát hogy ezek ellen van drón elhárít olsó drón kapacitása.
[00:37:51]Rendkívüli módon megerősödött egyébként az innovációs infrastruktúra Ukrajnában.
[00:38:01]Elképesztően redundáns technológiát használnak.
[00:38:03]Nagyon sok helyen kis garazsakban pincékben gyártanak több helyről többszörösen összeszedhető drónalkatrészeket.
[00:38:12]Ráadásul már az az általános sajtóban elterjedt állítás se igaz, hogy mindent Kínából rendelnek és hogy Kína egyszerre szállít Oroszországnak és Ukrajnának is.
[00:38:21]Nem az alkaterészek jelentős részét már saját maguk állítják elő.
[00:38:27]Így van.
[00:38:27]És ennek megfelelően hogyha a NATO szeretne, és hát ugye miért is ne szeretne olcsó, megbízható, harctéren bizonyított technológiát vásárolni, hát akkor oda kell menni, ahol ez van.
[00:38:42]És hát jelen pillanatban ez Ukrajnában van.
[00:38:45]Igen.
[00:38:45]Ugye a tegnapi adásban beszélgettünk arról, hogy például Ukrajnát már a drónháború szilíicium völgyének nevezte az amerikai védelmi miniszter, és Kanada most például a sorban következőként Ukrajnának drógyárat fog nyitni.
[00:38:58]Viszont közben különböző egyeztetések történtek.
[00:39:01]Tehát az orosz elnöki megbízott jelezte, hogy az amerikai elnöki megbízottakkal tárgyalt az ukrajnai háború lezárásáról.
[00:39:10]Közben Németország, Franciaország és Nagy-Britannia azt jelezte, hogy ők összefogva Kievvel tárgyalóasztalhoz akarják kényszeríteni Oroszországot, de olyan feltételek mentén, amelyek az európaiaknak is megfelelnek.
[00:39:21]Tehát itt most elkezdődött egy igen erőteljes mozgás.
[00:39:25]Nyílt levelet írt Zelenszki Putyinnak a Szentpétervári gazdasági fórum elős közepén, akkor ott tehát elkezdődött egy ilyen oda visszaadók kapok válaszadás.
[00:39:34]Tehát mi lesz ezzel a béketárgyalással?
[00:39:38]lesz itt valamifajta előrelépés a területi kérdésekben megegyezés, vagy merre haladunk?
[00:39:44]Hát egyelőre gyorsan én véleményeim szerint nem lesz.
[00:39:46]Putyin reagált erre az egész dologra és azt mondta, hogy ha van olyan személy Ukrajnában, akivel én le tudok ülni, akkor rendben van.
[00:39:54]Mondjuk például a parlament elnökével, Rádának az elnökével nem is említette a Zelenskét, tehát neki úgy tűnik, hogy nem partner a Zelenski.
[00:40:02]Tehát azt lehet látni, hogy mondjuk ezzel az egész tárgyalással az az oroszok nem nagyon kapkodnak, és azt mondják, hogy ráérünk arra még én úgy látom, hogy a orosz célok nem változtak.
[00:40:14]Tehát nekik ez az egész terület, amit eredetileg is kitűztek, hogy meg fogják szállni, azt továbbra is folytatni akarják.
[00:40:21]Óriási nagy engedményeknek kellene történnie ahhoz, hogy ezt megvalósítsák.
[00:40:26]látszik, hogy most már az ilyen nyugati közvetítés is megy.
[00:40:29]Ebben benne van az is, hogy a amerikaiak felé jelezni akarják, hogy azért mi nem maradunk ki a nemzetközi válságok kezelésében.
[00:40:36]Ha már a hormózis szorosnál nem veszünk részt, vagy nem vettünk részt, legalábbis korlátozott mértékben, akkor így próbálunk lépni.
[00:40:46]És az E3-ak ugye Németország, Franciaország és Nagy-Britannia közösen próbálnak most valamit tető aláhozni, ami hogyha megvalósul, akkor próbálják a plutyint rávenni arra, hogy valamilyen megáadás kösönnek, legalábbis üljenek le, hogy aztán most kivel meg mikor, az egy más kérdés, de én úgy látom, hogy itt van egy egyeztetés az amerikaiak és az európaiak között.
[00:41:08]Európában pedig egyértelműen a a középhatalmak, tehát a nagyzágok próbálnak valamit tenni annak érdekében, hogy előrelépés történjen, mert az utóbbi időben meglehetősen sok támadás történt Ukrajna részéről is és kényes területeken, illetve hát orosz részéről pedig látjuk azt, hogy mi történik.
[00:41:27]Naponta 6-800 drón, szóval azért nem semmi.
[00:41:30]Ami azt jelenti, hogy elég komoly pusztítást végeznek, emberáldozatok is vannak.
[00:41:34]És hát ebbe valamilyen előrelépést kellene tenni, ezért mentek oda, és próbálják most az ukránokkal szorosabbra fűzni a kapcsolatot politikai területen és nyilván gazdasági területen is.
[00:41:47]Tehát a hadipari megállapodások arra engednek következtetni, hogy Ukrajnának a képességét ki fogják használni.
[00:41:54]És nem lennék meglepve, ha néhány év múlva mondjuk az ukránok látnák el a NATO országokat különböző drónokkal.
[00:42:01]Nagyon nagy tapasztalatuk van ezen a területen és mind él háborúban szerzett tapasztalat.
[00:42:10]Mindeközben tehát amiről Ezredes úr is beszélt, zajlanak a támadások.
[00:42:12]Tegnap éppen amikor a Gazdasági Fórum Szent Péterváron megnyitott, ugye Oroszországnak ez minden évben egy nagyon komoly eseménye nemzetközi résztvevőkkel, akkor történt komoly súlyos támadás Szent Pétervár ellen Hajnalban, és mindeközben zajlik ez a fórum.
[00:42:30]Ö, egyrészt a mélysegi támadásnak a súlyossága az, amire Ukrajna már képes, az is meglepő.
[00:42:36]Másrészt pedig az, hogy ezen a nemzetközi gazdasági fórumon közben megjelenik egy amerikai küldöttség, közben megjelenik egy németországi küldöttség.
[00:42:44]Tehát olyan, mintogyha egyébként a nyugati nagyszágok, gazdaságilag valóban jelentős országok elkezdenék fölvenni a kapcsolatot Oroszországgal, hiszen az amerikaiak 10 éve nem küldtek a Szentpétervári gazdasági fórumra senkit.
[00:43:01]Tehát három dolgot érdemes megjegyezni.
[00:43:03]Tehát volt az orosz cél 2022 február 24-én.
[00:43:05]Ez egy kinyilvánított orosz cél volt, hogy hogy Ukrajna ne legyen képes 40 km-nél mélyebb csapásokra.
[00:43:13]Na most hát ez azért itt több 1000 kmről van szó, tehát hogy azért ez ez a cél, ezt lássuk be, nem teljesült.
[00:43:23]Tehát ez abszolút fiaskó.
[00:43:27]Az Stormshadow és a például Tomahók rakétákat, amik mindig szóba jöttek, és akkor hol valaki földobta ezt az igényt, aztán mégsem történt semmi, aztán megint hosszú tárgyalások zajlottak róla, aztán mindig mindenki elmondta, hogy de ez mégsem.
[00:43:46]illetve azok az esetek, amikor amerikaiak adtak nagy ható távolságú fegyvereket, például Nezemseket, de azt megtiltották, hogy mélységi csapást, tehát igazán komoly mélységi csapást tudjanak az ukránok velük vele végrehajtani, és főleg nem olajinfrastruktúra irányában.
[00:44:06]Tehát ez mindig mindig egy ilyen ki nem mondott cél volt hát az ukránok közölték, hogy hát akkor ők megcsinálják saját maguk és megcsinálták, mint a Merikel Tábra mutatja.
[00:44:17]És hát a baldi térségben rengeteg orosz val infrastruktúrát támadtak.
[00:44:20]Így van.
[00:44:20]Így van.
[00:44:20]De hát ugye az a helyzet, hogy nem ők kezdtek a háborúba, tehát háborús félként Oroszország legitim célpont.
[00:44:26]Ez az egyik kérdés.
[00:44:26]A második kérdés, gazdaság.
[00:44:28]Ugye az egészen bizonyos, hogy nagyjából az orosz költségvetés körülbelül 70 dolláros hordónkénti áron van egyensúlyi állapotban.
[00:44:39]Na most az, hogy Hormózban jelen pillanatban vannak az események és körülbelül 92 dolláron van a az olaj mindenkori ára, az nagyjából azt jelenti, hogy pénzinjekciót ponthormózi konfliktus jelent a jelenlegi orosz rezsimnek.
[00:44:57]Az, hogy az amerikaiak odalátogatnak a németekkel satöbbi, az ugye egy nagyon abszurd, de tulajdonképpen a saját maguk által elkövetett hogy mondjam, geostratégiai hiba, hogy elkezdték bombázni Iránt, és Irán képes jelenleg is lezárni a hormózi szorost, annak egyfajta orvoslásaként elmennek most az oroszokhoz, akivel egyébként szintén ők volt szintén voltak folyamatosan konflik, igazá nem nagyon volt más választásuk, de támogatják Ukra Ukrajnát.
[00:45:26]Tehát ez egy ilyen egyik kezem nem tudja, a másik kezem mit csinál esemény.
[00:45:33]A harmadik kérdés az pedig ugye a az úgynevezett másik nagy hatá például Németország kérdése ugye a leningrádi gazdasági fórumon.
[00:45:43]Arra is készülnie kell minden nagyhatalomnak, hogy ennek a háborúnak valamikor egyszer valamilyen módon vége lesz, hogy ez Putyin rezsimmel, nem Putyin rezsimmel, egy év múlva, 10 év múlva, fél év múlva lesz, de egyszer vége lesz ennek a háborúnak.
[00:46:00]És Európának nemcsak energiahordozók tekintetében, hanem ritka földfémek tekintetében, más nyersanyagok tekintetében, acélgyártás, ugye nem kell sorolnom itt mindent, számos nyersanyag tekintetében olcsó beszállítója egész egyszerűen földrajzi realitások miatt Oroszország tud lenni.
[00:46:17]Hogy ez milyen rezsimben, milyen megoldások között, milyen kérdések között zajlik majd.
[00:46:22]Hát erről majd a Jós Gömbök elővétele után tudunk nyilatkozni.
[00:46:28]De hogy a kapcsolatokat érdemes fönntartani, illetve elkezdeni újraépíteni, az is biztos.
[00:46:35]És akkor hadd hozzom ide most azt a hírt, az ma reggel jött ki, hogy a GP Morgnek a vezérigazgatója figyelmeztette Európát, hogy nagyon rossz állapotban van a gazdaság, és hogyha nem hajtják végre a drágiféle jelentésnek a reformjait, akkor a befektetők egyszerűen el fognak pártolni.
[00:46:52]És pontosan ezeket sorolta föl, hogy az ellátási lánc, a ritkaföldfémek, az energiahordozók, tehát hogy az európai összgazdaság az már a befektetőknek is kezdi nem megérni.
[00:47:05]Igen.
[00:47:05]Emött éppen amerikai igények vannak, mert ez azt jelenti, hogy ők szeretnének üzletet kötni.
[00:47:08]És hogyha a Európa gyengébb, és azon a területen, ahol éppen am említésre kerültek, hogy ezek a speciális területek nem tudnak üzletet kötni, akkor az nekik is káros.
[00:47:20]Tehát nem árt egy kicsit megmondani neki, hogy gyerekek, szedjétek már össze magatokat, mert különben le fogtunk maradni a világba.
[00:47:26]De azt nem mondta, hogy és akkor mi meg nem tudunk üzletet kötni.
[00:47:30]És ez egy nagyon fontos kérdés.
[00:47:33]Erről szól a történet.
[00:47:33]Tehát itt a gazdaságnak a meghatározó szerepe az világosan érzékelhető, és lehet látni azt, hogy milyen szándéka van az amerikaiaknak.
[00:47:44]Most rövid szünetet tartunk, aztán azzal jövünk vissza, hogy egyes értesülések szerint titkos tárgyalások folynak Amerikával újabb nukleáris fegyverek telepítéséről ide Európába.
[00:48:12]Folytatódik a láncreakció adása Kis Benedek Józseffel és Csizmadia Tamással és újabb amerikai nukleáris fegyverek érkezhetnek Európába.
[00:48:22]Titkos tárgyalások folynak az amerikai atomfegyverek európai telepítésének bővítéséről.
[00:48:26]Értesült a Financial Times.
[00:48:29]A lapforrásai szerint az Egyesült Államok mérlegelik, hogy telepítsene nukleáris fegyvereket a NATO európai tagállamaiban, bővítve ezzel már meglévő arsenáját.
[00:48:38]Így kiegészíthetnék a jelenlegi hatországot, amelyek amerikai nukleáris bombázókat fogadnak.
[00:48:43]A jelentést szigorúan bizalmas tárgyalások után tették, amelyek a NATO és az Európai Unió között zajlanak.
[00:48:49]Miközben erősödik az aggodalom, hogy a Trump adminisztráció kivonja csapatait és fegyvereit Európából, és ragaszkodik hozzá, hogy a tagállamok nagyobb mértékben járuljanak hozzá saját védelmű költségeihez.
[00:49:02]Jelenleg Belgium, Németország, Olaszország, Hollandia, Törökország és az Egyesült Királyság kapott jóváhagyást arra, hogy nukleáris fegyverek hordozására alkalmas repülőgépeket és előre telepíthető atombombákat fogadjon.
[00:49:15]A Financial Times szerint az amerikai tárgyalásokról szóló hírek bátorítást fognak jelenteni olyan országok vezetőinek, mint például Lengyelország és a balti államok, amelyek eddig is érdeklődést mutattak a washingtoni nukleáris ernyő bővítése iránt.
[00:49:33]Ezredes úr, ugye ebben a hatországban jelenleg a NATO ernyő részeként ott vannak ezek az atombombák és az a hordozásukra alkalmas repülőgépek.
[00:49:44]Lengyelország jó ideig jelentkezett, hogy ő vállalná azt, hogy telepítsenek oda amerikai nukleáris fegyvert.
[00:49:48]Most a Financial Times úgy tudja, hogy a tárgyalások ezekkel kapcsolatban folytatódnak.
[00:49:55]A helyzet az, hogy ezek az atomeszközök már a hidegháború idején kerültek telepítésre, tehát ezek egyáltalán nem újak.
[00:50:01]Bizonyos karbatartásokat hajtottak végre valamennyi országban.
[00:50:04]Ezek amerikai tulajdonban vannak, tehát az azt jelenti, hogy semmiképpen nem adják át az adott országoknak, ahol éppen települnek.
[00:50:12]A belső őrzésvédelmet is az amerikai erők biztosítják.
[00:50:15]A külső az nyilván az adott országnak a jogköre, de nem szabad elfelejteni azt, hogy most kezdődik rövidesen a NATO csúcsértekezlet júliusban, és hát itt azért föl fog merülni nagyon keményen az amerikai hozzájárulás, vagy az amerikai nem hozzájárulás Európa védelméhez.
[00:50:32]Na most, hogyha ezt megnézzük, hogy az idő az eléggé szoros, akkor érthető az, hogy az amerikaiaknak valamit most be kell dobni, nehogy esetleg kemény kritika érje őket, hogy ki akarnak vonulni az európai hadszintéről.
[00:50:47]Ugyanakkor azt is látni kell, hogy kelet felé mennek, tehát nem feltétlen kellene Németországba vagy a Benedbur országokba a telepítést erőltetni, hanem menjünk minél kelletebbre, magyarul közelebb Oroszországhoz.
[00:51:03]ami nyilván ki fog váltani egy orosz reakciót, nem kifejezetten baráti jellegűek lesznek ezek.
[00:51:10]És azt is lehet látni, hogy az oroszok olyan eszközöket telepítettek, amivel el lehet érni Európa bármely pontját, bármely pontját.
[00:51:17]Tehát ezek lehetnek rakéták vagy akár atomfegyverek hordozására alkalmas repülőgépek.
[00:51:22]Tehát itt tulajdonképpen közelebb kerülnek egymáshoz a csapásmérő eszközök, ami azt jelenti, hogy hát itt valami megápára lenne szükség.
[00:51:32]Na most ennek nincs egyelőre látható jele.
[00:51:34]Én azt látom ebből az egészből, hogy az amerikaiak azért nem fognak Európából kiszállni, és folytatni akarják ezt az egész fegyvertelepítési folyamatot.
[00:51:44]És sajnos nem örömmel állapítom ezt meg, ez vonatkozik az atomászközökre is.
[00:51:54]Tamás, a ugye a legnagyobb félelme Európának az, hogy Amerika csapatkivonásokat, az amerikai csapatkivonásokat fölgyorsítja.
[00:52:01]Ugye arról már volt szó, hogy Németországból 5000 katonát kivonnak, akkor volt olyan hír, hogy Lengyelországból is, majd kiderült, hogy mégis csak mennek oda katonák, de ugye általában rotációs rendszerben.
[00:52:10]Most az derült ki, hogy Litvánia rotációját fejezi be az Egyesült Államok, és nem csak a csapatokat, hanem a hozzájuk tartozó fegyvereket és minden egyéb harci eszközt is elviszik Anna Litvániából.
[00:52:23]Márpedig a balti államok eléggé kitettek ilyen szempontból.
[00:52:25]Ez tudom, hogy cinikus megjegyzés lesz ez tőlem, de sajnos egy atomfejet telepíteni sokkal olcsóbb, mint 1000 embert etetni.
[00:52:33]Tehát az a helyzet, hogy ezeknek az atomeszközöknek a léte az megvan az Egyesült Államok raktáraiban.
[00:52:41]Amennyiben ezekről szó van, főleg kicsit figyeljünk a hírnek a hátterére.
[00:52:47]Ezek titkos tárgyalások, amelyek megjelennek a világ vezető globálisan egyik legismertebb újságjában.
[00:52:55]Tehát amikor egy olyan titkos tárgyalásról beszélünk, amelyik megjelenik a világ egyik legismertebb újságában, akkor ez nem tudok eltekinteni attól a helyzettől, hogy ez egy üzenet.
[00:53:05]Tehát a következő első pont olcsóbb atomfegyvereket telepíteni, mint sok embert valós csapatokat etetni, mozgatni, mozgatni, felszereléseket nekik is biztosítani.
[00:53:21]A második az, hogy ezek az híres titkos tárgyalások, amelyek meg megjelennek a Financial Times-ban, hogyan és milyen körülmények között zajlottak.
[00:53:30]Én attól tartok, hogy ezt két tisztviselő emlékeikből bányászták elő ezeket a titkos tárgyalásokat.
[00:53:39]Ugyanakkor ezek a tisztviselők azt is elmondták, hogy hát alapvetően nyilván hozzátehetően emelni kell a hozzájárulást a az úgymond európai NATO tagállamoknak is.
[00:53:50]Így tulajdonképpen a megoldás a következő.
[00:53:57]Elővették ők is egy kicsit az atomkártyát.
[00:54:01]csapatokat talán nem is kell annyit fizetni, és a kedves európai NATO tagállamok is legyenek kedvesek és fizessenek.
[00:54:09]Nagyjából ez a diplomáciai megoldásnak a metódusrendszere.
[00:54:12]Az pedig, hogy egyébként menjenek tovább keletre.
[00:54:14]Igen, hát Belgiumban atomfejeket tárolni nagyon üdvös volt a 70-es években, de jelen pillanatban Belgium meglehetősen távol van.
[00:54:26]Mindentől Lengyelország is látó tagállam, ugye az pedig közelebb van a jelen pillanatbeli ellenfélhez.
[00:54:33]Akkor most ennek tükrében értelmezzük azt a hírt, hogy úgy tűnik, hogy a Pentagon visszavonhatja a Tomahak rakéták Németországba telepítésének a tervét.
[00:54:42]írja meg a politikó, merthogy attól tartanak, hogy ez felbőszíti Oroszországot, amely egyébként a Kalinyingradi exklávéban, tehát ott Lengyelország mellett közvetlenül atom fegyvereket, különböző nukleáris csapásmérő képességeket állomásoztat.
[00:55:00]Most akkor ez hogy van?
[00:55:00]Hát ez egy reális veszély egyébként, hogyha ezeket áttelepítik kelet-európai országokba, különös tekintettel, mondjuk a balti államokba, akkor az azt jelenti, hogy nagyon fölbosztantják az oroszokat.
[00:55:12]Nyilván ellen lépésekre kell számítani.
[00:55:14]Nem szabad elfelejteni azt a politikai nyilatkozatsorozatot, amelyeket ezek az országok vezetői tesznek.
[00:55:22]Hát ugye Putyán azt mondja, hogy mit akar a köhögból ha hát szóval tulajdonképpen ez a három ország együttesen nincs olyan nagy, mint néhány orosz város.
[00:55:32]Tehát fönn áll annak a lehetősége és esélye, és nagyon feltételesen mondom, hogy esetleg be fognak egy kicsit pipulni, és azt fogják mondani, hogy meg fogjuk támadni ezeket az országokat, és különösen ha befogadnak mondjuk atom tölteteket és különböző raktárakba telepítik, nem könnyű, mert nem egy hegyes vidékről van szó.
[00:55:53]Tehát eléggé nyilvánvaló lehet az, hogy hova helyezik ezeket ezekben az országokba.
[00:55:59]Mondjuk a mai szállítási körülmények között sokkal egészségesebb lenne Lengyelországba telepíteni.
[00:56:03]Bár mondjuk a lengyeleságon sem könnyű olyan helyet találni, ahova ezt le lehet tenni, de a déli területre viszont igen.
[00:56:12]Ugyanakkor azt is én én úgy látom, hogy hogy ezt egyelőre nem nagyon fogják erültetni sem az amerikaiak, sem a balti országok.
[00:56:21]Az a balti országok inkább retorikába használják ezt a kifejezést.
[00:56:26]Azt hiszik, hogy ezzel Oroszországot megfélemlítik.
[00:56:29]Ez nem igaz.
[00:56:29]Ez rájuk nézve nagyon negatív lesz.
[00:56:31]És azt azt jelenti, hogy nem lehet tudni, hogy a orosz elnök mikor fogja azt mondani, hogy lépjünk már egy kicsit nyakukra ezeknek az országoknak.
[00:56:41]Kis Benedek Józsefnek és Csizmadia Tamásnak köszönöm szépen, hogy itt voltak.
[00:56:46]Önöknek a megtisztelő figyelmet köszönöm a stáb nevében is.
[00:56:48]Jövő héten ismét jelentkezünk Láncreakció című műsorunkkal, amelyben megmutatjuk önöknek a válságok hátterét és más fontos összefüggéseket.
[00:56:55]A viszontlátásra!