Láncreakció - Hamarosan életbe lép a mindenkire kötelező migrációs paktum - HírTV
- Az EU migrációs paktuma június 12-től hatályos, de Marsai Viktor szerint a szigorítások gyakorlatban kijátszhatók, a 12 hetes határeljárás után döntés nélkül be kell engedni a kérelmezőket.
- A visszatérési központok ötletét Marsai „Batmanhez" hasonlította, mert még senki sem látta működni, és a harmadik országokkal való együttműködés továbbra is a rendszer gyenge pontja.
- Mihálovics Zoltán szerint Spanyolország, Olaszország és Görögország technológiailag nincs felkészülve a biometrikus azonosításra, ami a végrehajtást veszélyezteti, és akár újabb haladékhoz vezethet.
- Magyarországnak a befogadás, a 20 000 eurós hozzájárulás vagy az operatív támogatás között kell választania, de az utóbbit a frontország elutasíthatja.
- Marsai német bűnözési adatokat idézett: az afgán bevándorlók bűnelkövetési rátája 100 000 főre vetítve közel 9000, szemben a német állampolgárok 1800-as értékével.
- A jelenlegi uniós modell fenntarthatatlan: 100 milliárd eurót költenek az embercsempészeket megfizetni tudó „elitre", miközben a helyszíni segélyezésre alig jut forrás.
- Törökország Szomáliában a kitermelt kőolaj 95%-át szerzi meg, amíg befektetései meg nem térülnek, ami Marsai szerint „nagyon sokáig" eltarthat, és gyarmatosító szerződésként értékelhető.
- A szomáliai bányászatot az Al-Shabaab terrorszervezet jelenléte akadályozza, ezért a törökök offshore mezőkbe fektetnek, és katonai erőt is telepítettek Mogadishuba.
- Marsai szerint ahelyett, hogy 100 milliárd eurót költenek a határok védelmére, 10 milliárd afrikai munkahelyteremtésre fordítható lenne, ami csökkentené a terrorszervezetek vonzerejét.
Részletes összefoglaló megjelenítése
Az EU migrációs paktumának közelgő életbe lépése
A beszélgetés apropóját az adja, hogy az EU migrációs és menekültügyi paktumának kétéves átmeneti szakasza június 12-én lejár, és a tagállamoknak hamarosan alkalmazniuk kell az új szabályokat. A paktum tíz jogi aktusból áll, és a bizottság május 8-án jelezte, hogy a legtöbb tagállam jó előrehaladást ért el a felkészülésben.
A paktum elméleti szigorításai és gyakorlati gyengeségei
Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója szerint a paktum jogilag számos szigorítást tartalmaz, ugyanakkor a gyakorlatban ezek az elemek kijátszhatók.
„Jogilag számos szigorítást tartalmaz. [...] Ugyanakkor, és ezt szoktuk mondani a migrációkutató intézetben, hogy gyakorlatban azonban ezek legtöbb eleme kijátszható." – Marsai Viktor *
Kifejtette: a paktum szélesebben értelmezi a biztonságos harmadik országok körét, ahová az elutasított menedékkérőket vissza lehet küldeni, és bevezeti a határnál lefolytatott eljárást, amelynek értelmében a menedékkérőket 12 hétig nem engedik be az unió területére. Csakhogy ha ez az idő letelik jogerős döntés nélkül, a személyeket be kell engedni.
„Ha letelik a 12 hét a határon, és nincs jogerős döntés, akkor be kell engedni a személyeket." – Marsai Viktor *
A rendszer Achilles-sarkának továbbra is a harmadik országokkal való partnerséget nevezte, mert ha egy ország nem fogadja vissza állampolgárait vagy a rajta áthaladt menedékkérőket, az unió tehetetlen. Példaként említette Üzbegisztánt, amely kategorikusan elzárkózott a migránsok befogadásától, és Albániát sem nevezte lelkesnek.
A paktum új eleme a visszatérési központok létrehozása olyan országokban, ahol a menedékkérők nem is haladtak át. Marsai ezt így jellemezte:
„Ez olyan, mint Batman, akiről mindenki beszél, de senki nem látta. Tehát, hogy ennek még nincs gyakorlati megvalósulása. Fogalmunk sincs, hogy hogy fog működni." – Marsai Viktor *
Hozzátette: zajlanak tárgyalások, felmerült Ruanda vagy Ghána mint lehetséges partner, Líbia viszont szerinte kevésbé elképzelhető, és a megvalósulásnak komoly jogi és gyakorlati buktatói vannak.
A tagállamok felkészültsége és a végrehajtás nehézségei
Mihálovics Zoltán, a Macronom Intézet geopolitikai elemzője hangsúlyozta, hogy a migrációs politika továbbra is rendkívül megosztó a 27 tagállam között. A végrehajtás kulcskérdése, hogy a tagállamok technológiailag mennyire állnak készen az újításokra, például a biometrikus azonosításra és az új ujjlenyomat-adatbázis (Eurodac) bevezetésére.
„Több frontország, például Spanyolország, Olaszország ebben az esetben még nem áll készen arra, hogy ezeket végrehajtsa." – Mihálovics Zoltán *
Szerinte ha a migrációs nyomás alatt álló országok (Spanyolország, Olaszország, Görögország) nincsenek felkészülve, a végrehajtás rendkívül nehéz lesz. Elképzelhetőnek tartotta, hogy ha a jogi és technikai viták nem rendeződnek, a bizottság újabb haladékot ad, bár ez a saját hitelességét rombolná.
Svédország „önkínzó" gyakorlata
A műsorvezető felvetette Svédország példáját, ahol a hátralévő napokban felpörgették az állampolgársági kérelmek elbírálását, túlóráztatva a migrációs hivatal dolgozóit. Mihálovics Zoltán ezt „önkínzó folyamatnak" nevezte, és előrevetítette, hogy a paktum életbe lépése után hasonló tempót kell majd diktálni a tagállami szervezeteknek, ami óriási adminisztratív terhet jelent. Kérdésesnek nevezte, hogy lesz-e elegendő humán erőforrás a kérelmek időben történő feldolgozására, különös tekintettel a 12 hetes határidőre.
Magyarország helyzete és a Magyar Péter–Ursula von der Leyen sajtótájékoztató
A műsorvezető felidézte Magyar Péter miniszterelnök és Ursula von der Leyen bizottsági elnök sajtótájékoztatóját, ahol a bizottsági elnök hangsúlyozta, hogy minden tagállamnak végre kell hajtania a migrációs paktumot. Magyar Péter gyorsan terelte a témát, és azt hangsúlyozta, hogy illegális migránsok nem lesznek Magyarországon – csakhogy a paktum nem illegális, hanem legális migránsok szétosztásáról szól.
Mihálovics Zoltán kifejtette: Magyarországnak uniós tagállamként valamilyen opcióval élnie kell. A három lehetőség: a befogadás, a pénzügyi hozzájárulás (20 000 euró/fő/nap), illetve az operatív támogatás a frontországok számára. Többször elhangzott ez a harmadik opció, ám a frontország dönthet úgy, hogy az operatív támogatást nem fogadja el, így végül csak a befogadás vagy a fizetés marad. Szerinte addig, amíg a jogszabálycsomagot nem fogadják el, minden találgatás.
A bevándorlás és a közbiztonság összefüggései
Egy sokkoló brit eset és a párhuzamos társadalmak
A műsorvezető egy friss brit esetet említett: június 1-jén életfogytiglani börtönre ítéltek egy 23 éves, brit állampolgárságú, szikh származású férfit, aki egy 18 éves southamptoni egyetemista lányt késelt meg, vallási okokra hivatkozva. Marsai Viktor rámutatott, hogy ez egyértelműen rasszista indíttatású gyilkosság volt, ahol az áldozat fehér származású brit volt. A rendőrség kezdetben elhitte a támadónak, hogy őt támadták meg rasszista indítékból. Marsai párhuzamot vont a George Floyd-ügy kapcsán tapasztalt társadalmi fellángolással, amely szerinte jóval nagyobb volt, mint amikor fehér személyek ellen követnek el rasszista támadást.
Az integráció kapcsán Marsai kifejtette: a számok számítanak. Az integráció nem lehetetlen küldetés, de nem mindegy, hogy évente 10 000 vagy 1 millió embert kell integrálni – az utóbbi egészen biztosan nem lehetséges.
Bűnözési statisztikák Németországban
Marsai Viktor részletes statisztikákat ismertetett:
„A német állampolgárok 100 000 főre levetítve, által 1800-an kerülnek valamiféle bírósági eljárás alá bűncselekmény vádjából. A külföldiek esetében ez olyan 4600 fő 100 000 főre levetítve. Az afgán származású bevándorlóknál pedig ez majdnem 9000 fő." – Marsai Viktor *
Hozzátette: ez már nem magyarázható kizárólag szociológiai okokkal. Az afgánok egy traumatizált társadalomból érkeznek, ahol 50 éve folyamatos háborús konfliktus van, és teljesen más az erőszakhoz való viszonyuk. Minél nagyobb tömegről van szó, annál nehezebb ezt kordában tartani. Kitért arra is, hogy a brit hatóságok gyakran nem mernek fellépni bizonyos etnikai vagy vallási csoportokkal szemben, mert automatikusan rasszizmussal vádolják őket.
A jelenlegi modell fenntarthatatlansága
Marsai Viktor élesen bírálta az uniós menekültügyi rendszer aránytalanságait. Elmondása szerint a rendszer annak a nagyon kevés embernek segít, akinek van pénze kifizetni az embercsempészeket (5–10 000 eurót), ami csak töredéke a valóban rászorulóknak.
„Egy dollárt vagy eurót költünk el ott a helyben segítésre, és 150-ből segítjük a töredékét azoknak az embereknek, akik elég bátrak és van pénzük ahhoz, hogy eljöjjenek Európába." – Marsai Viktor *
Hozzátette: éves szinten 100 milliárd eurós nagyságrendű összeget költenek arra, hogy ezt az „elitet" kezeljék Európában, miközben a menekülttáborokban maradóknak alig tudnak valamit nyújtani. Ez a modell szerinte hosszú távon nem fenntartható.
Nigéria és a Boko Haram
Tömeges túszszabadítás
A műsor második felében a nigériai Boko Haram terrorszervezet tevékenysége került terítékre. A nigériai hatóságok hónapokig tartó fogság után több száz állampolgárt szabadítottak ki, akiket a Boko Haram fegyveresei raboltak el egy márciusi támadás során. A hadsereg szerint legalább 360 foglyot mentettek ki egy távoli rejtekhelyről, a helyi közösség vezetői viszont azt állítják, hogy a szabadon engedettek száma meghaladja a 400-at, és nem katonai akció, hanem helyi tárgyalások biztosították a szabadságukat.
A Boko Haram mint terrorszervezet és bűnözői szindikátus
Marsai Viktor elmondta: a Boko Haram Afrika egyik legnagyobb terrorszervezete, amely az elmúlt években több részre szakadt a Csád-tó medencéjében. Az egyik frakció szoros kapcsolatot ápol az Iszlám Állammal. A szervezet egyszerre terrorszervezet és bűnözői szindikátus, amely tömeges emberrablásokra rendezkedett be, és váltságdíjakat követel – akár csak néhány száz dollárt fejenként. Éves szinten több tízezer embert rabolnak el Nigériában.
Amerikai katonai szerepvállalás
Az Egyesült Államok 200 katonát telepített Nigériába, hivatalosan a keresztények védelmére és a terrorellenes küzdelemre. Marsai szerint az amerikaiak dróntechnológiával, felderítési képességekkel és légicsapásokkal próbálják segíteni a nigériai erőket. Nigéria északi területén három-négy magyarországnyi terület áll a felkelők ellenőrzése alatt.
Regionális biztonsági összefüggések
Mihálovics Zoltán rámutatott, hogy a Boko Haramhoz hasonló szervezeteket rendkívül nehéz felszámolni, mert decentralizáltan működnek, gyakran föld alatti szervezetként. Párhuzamot vont a Hamasszal és a Hezbollahhal. Marsai Viktor hozzátette: a Sáhelből folyamatosan áramlanak lefelé a terrorcsoportok a Guineai-öböl partvidéki államai felé, részben az emberrablási lehetőségek, részben a kereskedelmi útvonalak megadóztatása miatt. A konfliktusok regionalizálódtak: Nigéria északkeleti részén (Csád-tó medencéje) és északnyugati részén is megjelent az Iszlám Állam, és a két góc elkezdett összekapcsolódni.
Szomália természeti kincsei és a nagyhatalmi versengés
Törökország dominanciája
A beszélgetés harmadik nagy témája Szomália partjainál rejlő természeti kincsek és az értük folyó nagyhatalmi vetélkedés volt. Szomália Törökországgal kötött energetikai partnerséget, amelyet az urán és kritikus ásványi anyagok kitermelésére is kiterjesztene. A szomáliai kőolaj- és ásványkincsért felelős miniszter, Dahir Shire Mohamed Isztambulban tárgyalt Alparslan Bayraktar török energiaügyi miniszterrel.
Marsai Viktor elárulta a tavaly megszavazott szomáliai–török olajkitermelési megállapodás részleteit:
„A kitermelt kőolaj 95%-a Törökországot illeti meg azon címszó alatt, hogy hát amíg nem térülnek meg a befektetési költségek, addig ez így lesz. [...] Élek a gyanúperrel, hogy nagyon sokáig fognak ezek a befektetési költségek megtérülni." – Marsai Viktor *
Hozzátette: a szerződés nagy botrányt kavart Szomáliában, és érdemes az „új jövevények" szerződéseit is megvizsgálni, amikor a nyugati szereplők „új gyarmatosításáról" beszélünk.
Mihálovics Zoltán megerősítette, hogy a megállapodás egyértelműen Törökországnak profitál. Szerinte Szomália azért lépett partnerségre a törökökkel és nem az amerikaiakkal, mert a Trump-adminisztráció támogatni kezdte Szomáliföld törekvéseit, ami miatt megromlott a viszony Washingtonnal.
Szomália nyersanyagpotenciálja
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség adatai szerint Szomália becslések szerint 10 200 tonna uránkészlettel rendelkezik, ebből körülbelül 7 600 tonna potenciálisan kereskedelmi szempontból kitermelhető. Mihálovics Zoltán megjegyezte, hogy bár az uránkészlet az ország méretéhez képest érdemleges, Szomália nem tud versenyezni Nigerrel vagy Kazahsztánnal. A fő potenciál szerinte a partvidéken van: kőolaj, földgáz, valamint az ország hosszú partvonala miatt jelentős sólepárlási kapacitás.
Törökország geopolitikai stratégiája
Marsai Viktor kifejtette: Törökország 2011 óta építi szomáliai jelenlétét, és a mogadishui repülőtér, valamint a kikötő menedzselése is török vállalatok kezében van. Törökország két okból közelít Szomáliához: egyrészt növelni szeretné saját kőolaj-kitermelését, másrészt ellenőrizni akarja a Báb el-Mandeb szoros bejáratát, részben kereskedelmi okokból. Katar mellett Szomáliában található Törökország egyetlen külföldi katonai bázisa is.
Biztonsági kihívások: kalózkodás és Al-Shabaab
Mihálovics Zoltán a szomáliai kalózkodást emelte ki, amely a mai napig intenzíven zajlik, és profin kiépített ökoszisztémával rendelkezik. A jemeni húszik is kooperáltak a szomáliai kalózokkal, amikor a Báb el-Mandeb szorosban szabotálták a tankerhajók áthaladását. Marsai Viktor hozzátette: a szárazföldi bányászati projektek azért nem indulnak be, mert a bányát nem lehet elmenekíteni – az ország területének jelentős részét az Al-Shabaab, a világ egyik legerősebb terrorszervezete ellenőrzi. A törökök éppen ezért az offshore mezőkbe fektetnek, és török légierőt, biztonsági személyzetet, valamint kommandósokat is telepítettek Mogadishuba.
Más nagyhatalmi szereplők
Mihálovics Zoltán Kínát említette, amely az Övezet és Út kezdeményezés (BRI) keretében korábban aktív volt Afrikában. Regionális hatalomként az Egyesült Arab Emírségeket nevezte meg, amely kilépett az OPEC-ből, így a kvótarendszer nem köti, és több erőforrást fordíthat regionális hatalmi ambícióira. Az Emírségek Indiával és Kínával is aktívan kereskedik, és nincs kizárva, hogy Afrika felé is terjeszkedni fog. Hasonló szereplőként említette Katart is.
Afrika jövője és a migrációs kilátások
A műsor zárásaként a műsorvezető arról kérdezte a vendégeket, hogy a demográfiai robbanás, a terrorszervezetek burjánzása és a migrációs paktum életbe lépése összességében mit jelez előre Európa számára. Marsai Viktor ironikusan megjegyezte, hogy a Migrációkutató Intézet számára mindenképpen lesz mivel foglalkozni. Komolyra fordítva a szót, ismételten bírálta az uniós megközelítést:
„Arra koncentrálunk, hogy mi történik az európai határokon, 100 milliárd eurót minimum elköltünk, ahelyett, hogy mondjuk ebből elvinnénk 10 milliárd eurót Nigériába, amiből munkahelyek lennének, és akkor a helyi fiatalok lehet, hogy nem a terrorszervezetekbe látnák a karrierlehetőséget, hanem mondjuk abba, hogy ott kapnak munkát." – Marsai Viktor *
Mihálovics Zoltán Afrika potenciáljáról szólva elmondta: a kontinens óriási lehetőségekkel rendelkezik, például a zöld energia terén, de az alapvető biztonsági struktúrák hiánya miatt ezeket egyelőre nem lehet kiaknázni. A kereskedelmi útvonalakat terrorszervezetek adóztatják, és amíg nincs biztonsági környezet, addig Nigéria és a hasonló országok potenciálja kihasználatlan marad.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- „Mihálovic Zoltán, a Macronom Intézet Geopolitika jellemzője" – ASR-hiba, a helyes név valószínűleg Mihálovics Zoltán, aki a Macronom Intézet geopolitikai elemzője.
- „Urzula Fonder leens" – ASR-hiba, a helyes név Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.
- „Boletinubu nigéria elnöknek" – ASR-hiba, a helyes név Bola Tinubu, Nigéria elnöke.
- „Alparsan Bajráktár török Energia és Természeti erőforrásminiszterrel" – ASR-hiba, a helyes név Alparslan Bayraktar.
- „Dahir, Sir, Mohamed, szomáliai kőolaj és ásványksekért felelős miniszter" – ASR-hiba, a helyes név valószínűleg Dahir Shire Mohamed.
- „Moga Disu" – ASR-hiba, a helyes alak Mogadishu.
- „Bábel Mandep szoros" – ASR-hiba, a helyes alak Báb el-Mandeb szoros.
- „Ársabában" – ASR-hiba, a helyes alak Al-Shabaab (szomáliai terrorszervezet).
- „Nizerrel meg egy Kazachztánnal" – ASR-hibák, a helyes alakok Nigerrel és Kazahsztánnal.
- „sorlepárlási kapacitása" – valószínűleg „sólepárlási kapacitása", de a kontextus alapján nem teljesen egyértelmű.
- „Mreb térséggel" – ASR-hiba, a helyes alak Maghreb térséggel.
- „aharai törekvéseket" – ASR-hiba, a helyes alak szaharai törekvéseket.
- „Járdánben érkeznek Európa felé" – bizonytalan, a kontextus alapján valószínűleg „Csádban" vagy „Szudánban", esetleg „Jordániában", de egyik sem illik tökéletesen a szövegkörnyezetbe.
- „gínaiből partmenti államai" – ASR-hiba, a helyes alak Guineai-öböl partvidéki államai.
- „20-ik" – ASR-hiba, a helyes alak húszik (jemeni lázadók).
- „Babel Vandep Sorost" – ASR-hiba, a helyes alak Báb el-Mandeb szorost.
- „OPEG" – ASR-hiba, a helyes alak OPEC.
- „Egyesült a Arab Emiruségek" – ASR-hiba, a helyes alak Egyesült Arab Emírségek.
- „Ján Kaszpár" – a szerkesztő neve, pontos írásmódja bizonytalan.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:11]Folytatódik a láncreakció, akik pedig a kérdésekre válaszolnak.
[00:00:13]Marsai Viktor, a Migrációkutatóintézet igazgatója, az NKE oktatója és Mihálovic Zoltán, a Macronom Intézet Geopolitika jellemzője.
[00:00:23]Köszönöm, hogy elfogadták a meghívásunkat.
[00:00:24]Köszönjük szépen.
[00:00:27]És folytassuk azzal, hogy napok kérdése és életbe lép a migrációs paktum.
[00:00:34]Az EU migrációs és menekültügyi paktumának két éves átmeneti szakasza június 12-én ér véget.
[00:00:38]A tagállamok hamarosan megkezdik az új európai migrációs és menekültügyi szabályok alkalmazását.
[00:00:45]A paktum egységes és szigorúbb keretrendszert hoz létre a migráció, a menekültügy, a határigazgatás és az integráció területén.
[00:00:54]célja, hogy az unió egészében igazságosabb, koherensebb és biztonságosabb megközelítést alakítson ki a migráció kezelésére.
[00:01:01]Az intézkedések megerősítik a külső határokat, közös menekültügyi eljárásokat határoznak meg, biztosítják a felelősségmegosztást a tagállamok között, és nemzetközi partnerségeket hoznak létre az illegális migráció elleni küzdelem érdekében.
[00:01:19]A közös végrehajtási terv a paktumot 10 jogi aktusra bontja, hogy megkönnyítse a tagállamok általi bevezetését.
[00:01:23]Ez magában foglalja többek között a szűrésről szóló rendeletet, amely kötelező előzetes ellenőrzéseket vezet be.
[00:01:32]A menekültügy visszatérítési eljárásról szóló rendeletet, amely a bizottság szerint méltányos és hatékony eljárásokat ír elő a menedékjog iránti kérelmek elbírálására, valamint az Eurodak rendeletet, amely egy új új lenyomat adatbázisról szól.
[00:01:46]Bár az eljárásokban és az infrastruktúrában továbbra is vannak hiányosságok, a bizottság május 8-án jelezte, hogy a legtöbb tagállam jó előrehaladást ért el nemzeti rendszereinek felkészítésében a 2026 júniusára tervezett teljes körű bevezetésre tekintettel.
[00:02:07]Mit is jelent ez a paktum az Európai Unió számára?
[00:02:09]hogyha egy rövid választ adnék én személy szerint azt mond semmi jót, de vitáznak erről, hogy vannak, akik a szigorítást látják benne, vannak pedig azok, akik pedig azt mondják, hogy hát ez csak elősegíti a migrán migránsok szétosztását, és csak rosszabb lesz a helyzet.
[00:02:26]Hú, erre nehéz röviden válaszolni megpróbálok.
[00:02:29]Tehát a ugye az látszik, hogy jogilag számos szigorítást tartalmaz.
[00:02:35]Tehát hogyha megnézzük például a biztonságos harmadik országok kapcsán jóval szélesebben értelmező, hogy hova lehet majd visszaküldeni az elutasított vagy medékkérőket, vagy azok magakat, akiknek a kérelmét nem lehet befogadni.
[00:02:47]Azt látjuk, hogy a határnál lefolytatott eljárás bevezetésével ugye létrehoz egy olyan púlját a menedékkérőknek, akiket nem engednek be, legalábbis 12 hétig a az unió területére.
[00:02:59]Tehát ezek mindenképp szigorítások.
[00:03:01]Ugyanakkor, és ezt szoktuk mondani a migrációkató intézetben, hogy gyakorlatban azonban ezek legtöbb eleme kijátszható.
[00:03:07]Például ha letelik a 12 hét a határon, és nincs jogerős döntés, akkor be kell engedni a személyeket.
[00:03:16]És ugye az egész rendszernek az AILES sarka, mint ahogy eddig is volt, az a harmadik országokkal való partnerség, mert teljesen mindegy, hogy mit mond, ki az EU vagy a tagállam, milyen jogi keretrendszert alkalmaz.
[00:03:27]Ha az adott ország azt mondja, hogy ő nem fogadja vissza saját állampolgárját, vagy a rajta áthaladt menedékkérőt, mert akkor innentől kezdve az unió és a tagállamok nem tudnak mit tenni.
[00:03:37]Onnantól kezdve, hogy a menedékkérő beadta a menekültügyi kérelmét, az adott tagállam felelős érte.
[00:03:44]Ez a harmadik ország, ez a például amikor Üzbegisztán, ha jól tudom, azt mondta, hogy ők biztos, hogy nem mennek ebbe bele, hogy ők befogadjanak migránsokat, tehát hogy egy ők egy harmadik ország legyenek.
[00:03:54]Ez nekik elfogadhatatlan.
[00:03:56]De Albánia se lelkes.
[00:03:59]Igen.
[00:03:59]Ugye ez a tranzit a bocsánat, a visszatérési központokra vonatkozá.
[00:04:01]Ez megint csak egy új elem.
[00:04:03]Tehát hogy lehet olyan országokkal kötni megállapodást, ahol nem is haladtak át egyébként a menedékkérők, de oda az elutasított menedékkérőket el lehetne vinni.
[00:04:12]Ugye picit olyan ez a gyakorlat, mint a azt szoktam mondani, a Batman, akiről mindenki beszél, de senki nem látta.
[00:04:17]Tehát, hogy ennek még nincs gyakorlati megvalósulása.
[00:04:19]Fogalmunk sincs, hogy hogy fog működni.
[00:04:21]zajlanak tárgyalások, tehát fölmerült itt szerintem racionális szereplő vagy elképzelhető szereplő, mondjuk Ruanda vagy gána a tárgyalásokon szerintem kevésbé elképzelhető, mondjuk a Líbia, nem is értem, de az, hogy ez meg fog-e valósulni, működni fog-e, ez a jövő zenéje és azért nagyon komoly jogi és gyakorlati buktatók vannak ebben is.
[00:04:43]Zoli, hogyan látja, hogy fog hatni, vagy hogy fog működni ez a rendszer az Európai Unióra nézve?
[00:04:50]elárasztják a migránsok Európát, vagy vagy tényleg ez egy ez egy ez egy szigorítás lesz, tehát majd szűrve lesznek az emberek.
[00:04:56]Igen, itt ahogy Viktor is mondta az előzőekben, itt azért erről nagyon nehéz így egyoldan kijelenteni akármit is, mivel egy komplex jogszabálycsomagról beszélünk, nem beszélve arról, hogy igaz, hogy most júniusra van ütemezve ennek az életbe lépése, ugye az átmeneti az most most fog letelni, viszont továbbra is a migrációs politika sok egyéb más terület mellett továbbra is nagyon megosztó a 27 tagállam között.
[00:05:22]És ö hogyha itt a konkrét végrehajtásra kérdezel, én azt mondanám, hogy itt az lesz a kulcskérdés szerintem az egyik legalábbis, hogy mennyire állnak készen a tagállamok ezekre az újítások, mennyire vannak felkészülve mondjuk a technológiai értelemben ezekre az újításokra, amit megkövetel ugye ez a konkrét jogszabálycsomag.
[00:05:42]Tehát például a biometrikus azonosítást, ha mondunk mondunk egy példát, vagy az újlanyomat tekintetében, újlanyomatok tekintetében, ha mondunk egy példát és a legutóbbi értesülések szerint, amit legalábbis én olvastam, hogy több Frontország például Spanyolország, Olaszország ebben az esetben még nem áll készen arra, hogy ezeket végrehajtsa.
[00:06:03]És hogyha valakin lesz lesz nyomás, valamely országokon lesz érdemi migrációs nyomás a menedékkérelmeknek a feldolgozását tekintve, akkor például tipikusan azok az országok lesznek, akiknek akik még nem állnak ebbe a tekintetbe kézen.
[00:06:19]Spanyolország, Olaszország, Görögország.
[00:06:22]Tehát, hogy in innen nagyon nehéz a végrehajtás.
[00:06:23]Szóval én el tudom képzelni, hogyha hogyha ezeken ezek napokon belül nem rendeződnek ezek a jogi, illetve technikai viták, akkor lehet, hogy lesz még egy kis haladék.
[00:06:32]Nyilván ezt a bizottságnak mérlegelnie kell.
[00:06:35]Az egyik oldalon a serpenyében nyilván az van, hogy már így is volt egy átmeneti időszak, így a saját hitelességét rombolja a bizottság, ha megint elhalasztja valamennyivel.
[00:06:42]A másik dolog meg, hogyha nem halasztja el, akkor meg nem tudják egyszerűen végrehajtani a jogszabályban foglaltakat.
[00:06:48]Tehát ez egy nagyon komplex dolog szerintem összességében.
[00:06:52]Ez világos, de hogy nyilván mindenkit az érdekel, főleg a a migrációval elárasztott vagy fertőzött, hogy így fogalmazzak államokat, hogy ez a paktum képes-e a mi az illegális bevándorlók által kellett erőszakos cselekményeket hát háttérbe szorítani, megfékezni, lecsökkenteni?
[00:07:11]Nyilván nem, hiszen a paktum azokkal, akik itt vannak, lényegében már nem kezd semmit.
[00:07:15]Tehát, hogy most reménykedhetünk, hogy a visszatérési rendelet az majd hatékonyabban fog működni, tehát azok kapcsán, akik három, négy, ö 5, hat éve itt vannak, ez ez nem fog változtatni.
[00:07:23]És a ugye paktummal szerintem a legnagyobb probléma az az, hogy a nap végén teljesen mindegy, hogy most határnál lefolytatójárás elméletileg kik fogjuk tudni tolancolni ezeket az embereket, majd az elutasítják a menedékkérelmüket.
[00:07:38]A nap végén akik elérik az EU külső határait, azok be fognak tudni jutni.
[00:07:41]És onnantól kezdve hihetetlen nehéz lesz hazatoloncolni őket.
[00:07:46]Itt azért éves szinten, tehát az elutasított menedékkérelmek az több 100zez számot tesznek ki.
[00:07:52]Tehát itt óriási tömegről van szó.
[00:07:54]Logisztikailag hihetetlen nehéz lenne elvinni őket.
[00:07:57]És ugye van még egy még egy nagyon fontos dolog.
[00:07:59]Tehát az EU nem tehát továbbra is az egész EU-s menekültügyi rendszer annak a nagyon kevés embernek segít.
[00:08:05]És tegyük felok tényleg konfliktúj zónákból jönnek satöbbi satöbbi, vagy üldöztetik őket.
[00:08:12]akinek van pénze kifizetni az embercsempészeket, ami egy töredéke a valóban rászorulóknak, mert a döntőtöbbségnek nincs 5-10000 eurója ahhoz, hogy Afganisztánból vagy Szomáliából megfizesse az embercsempészeket, arra költünk el éves szinten 100 milliárd eurós nagyságrendű összegeket, 100 milliárd euró nem fortos összegeket, hogy ezt az elitet próbáljuk itt valahogy kezelni Európában, miközben azoknak, akik ott maradnak a a menekülttáborokban, van vagy a városok peremén alig tudunk valamit nyújtani.
[00:08:46]Ugye a számítások alapján nagyjából egy a 150-hez az arány.
[00:08:49]Tehát egy dollárt vagy eurót költünk el ott a helybesegítés és 150-ből segítjük a töredékét azoknak az embereknek, akik elég bátrak és van pénzük ahhoz, hogy eljöjenek Európába.
[00:08:59]Ez hosszú távon nem túl jó modell.
[00:09:02]Az az minek tudható be, hogy vannak ilyen nem tudom éltanuló vagy minek nevezzem országok, mint például Svédország, akik kihasználják a hátralévő három napot, és gyorsan felpörgették az állampolgársági kérelmeknek az elbírálását.
[00:09:16]Tehát, hogy minél több bevándorlóknak adják meg a svéd állampolgárságot, itt túlóráznak az alkalmazottak a svéd migrációs hivatalban.
[00:09:26]Kicsit olyan, mintogyha ez egy ilyen egy ilyen önkínzó folyamat lenne, amit végeznek.
[00:09:31]Igen.
[00:09:31]És szerintem ez előrevetíti azt, hogyha életbe lép az a jogszabálycsomag júniussal, hogy akkor milyen tempont kell diktálni a hasonló szervezeteknek, illetve intézeteknek, hiszen itt azért óriási adminisztratív terhet fog ez jelenteni a menedékkérelmeknek a feldolgozása.
[00:09:50]És megint hangsúlyozom, nyilván először a frontországokban fog ez érvényesülni és én azt gondolom, hogy a svédek már erre készülnek összességébe véve.
[00:09:59]viszont viszont itt megint megint feljön ugye a humán erőforrásnak a kérdése, hogy ki fogja ezt a ki fogja ezeket a kérelmeket majd ilyen tempóban, ha bírják egyáltalán humán erőforrással bírva feldolgozni időben.
[00:10:13]Ugye it a 12 hét megint a kritikus pont ugye a jogszabálycsagban, ahogy Viktor is említette, hogy 12 hét ha letelik akkor igazából utána tovább lehet menni.
[00:10:20]Tehát hogy hogy itt azért még alapvető dolgok nincsenek letisztázva.
[00:10:26]Visszatérve a bevándorlók által elkövetett erőszakos cselekményekhez, most június 1jén életfogy tigrani börtönre ítéltek egy 23 éves férfit.
[00:10:32]Ő egy brit állampolgárságú szikkármazású férfi egy 18 évesoni southamptoni egyetemi hallgatót késelt meg.
[00:10:43]Azt mondta, hogy vallási okokból ő ezt a macsetét azt mindig magánál hordja.
[00:10:52]Hogyan lehet megájt parancsolni ezeknek a ezeknek az eseteknek?
[00:10:54]Mit tudt?
[00:10:54]Biztos törekszik erre Nagy-Britannia vagy Franciaország, Macron sokszor tett kijelentéseket, de hogy úgy tűnik, hogy ennek nincs vége.
[00:11:04]Hát azért egyrészt érdemes kihangsúlyozni, hogy ez egy egyértelműen rasszista indító, rasszista hátterű gyilkosság volt, csak ebben az esetben ugye egy fehér származású brit egyetemista volt az áldozat.
[00:11:16]És hát ugye a rendőrségi intézkedésnél ugye kiderült, hogy elhitték a szik átterű gyilkosnak, hogy őt támadták meg rasszista indítókkal.
[00:11:26]Tehát ebből azért elég komoly hosszútávú következményeket láttunk, és érdemes visszagondolni a George Floyd féle fellángolásra, ami szintén ugye egy nagyon brutális fellépés volt ugye a rendőrség részéről, csak érdekes módon itt a amikor fehér személyek ellen követik ezt ezt az rasszista indíttatású támadást és rasszista keretű rendőrség intézkedést, ott ennél jóval kisebb ellenállást látunk.
[00:11:54]Ha visszalépünk egyébként és megvizsgáljuk ugye a a párhuzamos társadalmok és a bevándorás problémáját, ugye a számok számítanak.
[00:11:59]Tehát hogy hogy az a probléma, és ez világosan látszik a német, a francia, belga példá, hogy hogy az integráció ugye az az nem egy mission impossible, de hogy nem mindegy, hogy mondjuk 10000 embert kell évente integrálni, vagy 1 milliót.
[00:12:12]Tehát, mert lehet, hogy 10000 embert lehet integrálni, 1 milliót egészen biztosan nem lehet.
[00:12:15]Ez ez látszik a német adatokon és ugye látszik sajnos a a bűnözési statisztikákon is, tehát hogy a általában ugye a bevendorló populáció, mivel a fiatal férfiak jelentik jelenleg a zömét az Európában érkezőknek, ők eleve szociológiailag felülrezentáltak a bűncselekményekben, és az látszik, hogy bizonyos hátterű személyeknél ez még magasabb.
[00:12:37]Tehát, ugye a német adatokat megnézzük, a német állampolgárok 100000 főre levetítve, által 1800-an kerülnek valamiféle bírósági eljárás alá bűncselekmény vádjából.
[00:12:48]A külföldiek esetében ez olyan 4600 főszáz főre levetítve.
[00:12:50]Az afgán származású bevándorlóknál pedig ez majdnem 9000 fő.
[00:12:55]Tehát ami már nem magyarázható csak szociológiai okokból, ne felejtsük el, az afgánok egy traumatizált társadalomból jönnek, ahol gyakorlatilag 50 éve folyamatos háborús konfliktus van.
[00:13:07]teljesen más az erőszakhoz való viszony, mint mondjuk az európai társadalmakban.
[00:13:10]Igenis ez a jelenség létezik, ezzel szembe kell néznünk, és minél nagyobb tömegről van szó, ugye annál nehezebb ezt kordában tartani.
[00:13:19]Különösen egyébként, hogyha bizonyos rendőrségi gyakorlatok ezt támogatják.
[00:13:23]Tehát azért nem a mostani brit ügy az, aminek során kiderült, hogy a hatóságok nem mernek föllépni bizonyos etnikai csoportokkal vagy vallási csoportokkal szemen, mert automatikusan rasszizmussal vádolják őket.
[00:13:34]inkább azt mondják, hogy akkor törtjen ilyen, ami történik, ő nem akarja, hogy kirúgják.
[00:13:39]Mit vet az előre Magyarország szempontjából, amit láthattunk, Magyar Péter és Urzula Fonder leens sajtó tájékoztatóját, hogy a bizottság elnöke ránézve, odafordulva Magyar Péternek jól hangsúlyozva kimondta, hogy és ugye minden tagállam végrehajtja a migrációs paktumot, majd Magyar Péter gyorsan leterelte ezt a témát, és azt hangsúlyozza, hogy illegális migránsok nem lesznek Magyarországon.
[00:14:03]Csak hát a a migrációs paktum nem is illegális migránsokat említ, hanem legális migránsok szétosztásáról beszél.
[00:14:10]Mire számítson Magyarország?
[00:14:13]Nyilvánvalóan a mivel Magyarország az Európai Unió tagja, hogyha ezt a jogszabálycsomagot elfogadják, valamilyen opcióval kell élni a jogszály csomag végrehajtását tekintve.
[00:14:21]Tehát itt többször lett hangsúlyozva az is, hogy van egy olyan opció a három közül, ugye az egyik opció ugye nyilvánvalóan a befogadás, másik, hogyha nem fog második opció, hogyha nem fogadják be az adott nem fogadja be, akkor fizetni kell.
[00:14:36]Ugye ha jól emlékszem 20000 euró talán per fő naponta.
[00:14:41]Naponta igen.
[00:14:41]A harmadik pedig ugye az operatív támogatás főleg a frontországok tekintetében.
[00:14:46]És többször hangzott el ugye ez a harmadik opció.
[00:14:48]Viszont itt is az achilles sarka az egész történetnek az, hogy a Frontország dönthet úgy ugye, hogy az operatív támogatást nem fogadja el.
[00:14:57]És akkor nyilvánvalóan akkor már csak megint két opció marad, ugye az anyagi meg ugye befogadásrész.
[00:15:01]Nyilván hogyha elfogadásra kerül ez a jogszabályság, akkor meglátjuk, hogy az egyes országok melyik irányba fognak elindulni, addig szerintem minden igazából találgatás.
[00:15:12]Lépjünk tovább.
[00:15:12]Nigériában a Bokoháram szervezet tartja rettegésben régóta a társadalmat.
[00:15:19]Most sikerült a nigiriéi hatóságoknak egy eredményt elérni.
[00:15:25]Hónapokig tartó fogság után szabadon engedtek több 100 nigériai állampolgárt, akiket a Bokoharam fegyveresei raboltak el egy márciusban Nigéria északkeleti részén egy falu ellen indított pusztítótámadás során.
[00:15:36]Ez az elmúlt évek egyik legnagyobb túszabadítási akciója a régióban.
[00:15:41]A négyériai hatóságok szerint a hadsereg legalább 360 foglyot mentett ki egy távoli rejtekhelyről a pornó állambeli mandarahységben a kamerüni határ közelében.
[00:15:51]A helyi közösség vezetői azonban azt állítják, hogy a szabadon engedettek száma meghaladja a 400-at és azt is állítják, hogy nem katonai akció, hanem helyi tárgyalások biztosították szabadságukat.
[00:16:04]A foglyokat márciusban közösség ellen indított nagyszabású támadás során rabolták el.
[00:16:08]Az akkori jelentések szerint a terroristák számos civilt megöltek, megtámadtak egy katonai létesítményt és egy menekülttábort, valamint több 100 nőt és gyermeket raboltak el.
[00:16:18]A szabadonbocsátás körülményei továbbra is vitatottak.
[00:16:21]A nigériai hadsereg az akciót az elmúlt évek egyik legjelentősebb túszmentő műveleteként jellemezte, és kijelentette, hogy a csapatok hírszerzési információk alapján támadták meg a fegyveresek hegyvidéki erődítményét.
[00:16:35]Katonai tisztviselők szerint a művelet gyorsasága és nagyságrendje miatt egyes lázadók menekülni kényszerültek, mások pedig megadták magukat.
[00:16:45]Ugye a Bokoháram az Iszlám Állam egyik frakciója.
[00:16:48]Milyen milyen problémát okoz a Bokoháram ebben az országban, Nigériában, illetve illetve Afrikának ezen a részén?
[00:16:55]Igen.
[00:16:55]Ugye a Boko Harám Afrika egyik legnagyobb terrorszervezete, ami egyébként az elmúlt években több részre szakadt itt a Csátó medencéjében.
[00:17:04]És ugy az egyik frakció az, ami nagyon szoros kapcsolatot ápol a az Iszlám Állammal.
[00:17:09]És ugye a ugye nagyon nehéz róluk beszélni, mert hogy egyik oldalról terrorszervezet, a másik oldalról egy bűnöző szindikátusról van szó, és ráálltak arra egyébként nem csak ők, hanem más csoportok is Nigériába, hogy 100-ával rabolnak el embereket, akikért aztán váltságdíjat kérnek.
[00:17:27]Lehet, hogy csak pár százá dollárt fejenként, de ugye ez egy nagyon virágzó üzlet ággá nőtte ki magát sajnos.
[00:17:31]Éves szinten több 10000 embert rabolnak el Nigériában.
[00:17:36]És ugye most azt láttuk, hogy a hadseregnek, legalábbis feltételezzük, hogy a hadsereg volt, az akció azok kiszabadítottak több 100z embert.
[00:17:43]De hát ez nem új egyébként.
[00:17:45]Gondoljunk vissza a csiboki lányok elrablására 2014-ben.
[00:17:46]Tehát a jelenség az ott van.
[00:17:49]Ugye ami most változott az az, hogy az Egyesült Államok ugye 200 katonát telepített Nigériába.
[00:17:54]Ugye Trump elnök hivatalos kommunikációjában ugye a keresztények védelmére és ugye a terrorellenes küzdelemre.
[00:18:01]De hát valójában az látszik, hogy az amerikaiak részben dróntechnológiában, részben felderítési képességekkel, és ugye a drónok kapcsán itt a légicsapások is beleférnek a a spektrumba.
[00:18:10]Próbálják segíteni a nigéri erőket, mertogy nem tudnak gátat szabni.
[00:18:15]A bokahárám is a különféle hozzá lazán vagy jobban kapcsolódó terrorszervezetek is fegyveres csoportoknak a térnyerésére.
[00:18:24]Gyakorlatilag jelen ma Nigéria északi területén három-négy magyarországi terület az, ami többé-kevésbé a felkelők ellenőrzése alatt áll.
[00:18:34]Nyilván egy ilyen terrorszervezetnek a tevékenysége az fokozhatja a migrációs nyomást, tehát hogy nyilvánvalóan az elvándorlást elősegítheti.
[00:18:42]Ráadásul ebben az országban demográfiai robbanásról is is beszélhetünk, ami fokozhatja az Európa felé való migrációt.
[00:18:53]Igen, itt szerintem két dologra kell figyelni.
[00:18:55]Nyilván említetted először a migrációs nyomást.
[00:18:57]Ö, az igaz, hogy van egy demográfiai robbanás, ugye nem csak Nigériában, hanem ott a térségben, meg úgy egyébként Afrikában.
[00:19:04]Viszont érdemes megyezni, hogy minimálisan, de az ütem az már elkezdett csökkenni.
[00:19:09]Igaz, hogy még szemmel nem olyan látható, de statisztikailag kimutatható.
[00:19:13]Ez az egyik megjegyzés.
[00:19:15]A másik megjegyzés, hogy hogy a bokaháramhoz hasonló szervezetekkel való ö szervezeteknek a kezelése terrores akciók tekintetében nagyon nehéz.
[00:19:27]Ugye ezt láthattuk a Hamasnál is, hogy a Hamas se sikerült felszámolni, meg az ilyen szervezeteket nagyon nehéz felszámolni, mert egyrészt nem nem feltétlen centralizáltan működnek.
[00:19:34]Tehát nagyon sok esetben decentralizált szervezetekről beszéltünk, hogyha egyáltalán szervezetekről beszélhetünk.
[00:19:42]Itt ez idé itt ezt itt idézőjelesen értem.
[00:19:44]Tehát nem véletlen, hogy a Bokoharán ugye itt említésre került, hogy több frakcióra szakadt, ami szintén nehezíti ugye a tevékenységeinek a felderítését, illetve a kezelését.
[00:19:52]A másik dolog pedig, hogy decentralizáltan tudnak működni és sokszor föld alatti szervezetként például a Hamaszt is lehet említeni, a Hezbollakot is lehet említeni, meg számos más afrikai hasonló jellegű szervezetet.
[00:20:05]hogy az, hogy ugye beszéltünk ebben a műsorban is arról, hogy az amerikai katonai szerepvállalás már nem olyan erőteljes, a franciák kivonultak Észak-Afrikából, és ugye ők kifejezetten a dsihadista mozgalmak elleni harcban hát jeleskedtek, nem mostanában, régebben.
[00:20:22]Ez oka annak, hogy hogy ahogyan említetted, nem tudnak ellenállni most már ezeknek a szervezeteknek?
[00:20:30]Ugye ez egy érdekes dolog.
[00:20:30]Tehát Nigériában nem voltak külső katonai erők, tehát hogy az, hogy most amerikaiak érkeztek, ez új.
[00:20:35]Hát Trump elnök valószínű meglehetősen nyomatékosan jelezte Boletinubu nigéria elnöknek, hogy ő már szeretné, hogyha a határozott lépések történnének és ezért Nigéria beleegyezett.
[00:20:46]Na most amit Nigériában látunk, abban viszont ott van a Sáhelnek a hatása és a Sáheli terrorszervezetek hatása, mert gyakorlatilag az történik, hogy a Sáhelből folyamatosan ezek a terrorcsoportok legyenek szó az Iszlám Államhoz köthető csoportokról, de az látszik egyébként az Alkaidához köthető szervezetek is elkezdenek lefele haladni a gínaiből partmenti államai felé.
[00:21:11]Egyrészt, mert kiváló lehetőség van ugye az emberrablásra.
[00:21:14]A másik, hogy a partvidékről itt vezetnek a fő kereskedelmi útvonalak, és ezek a szervezetek megadóztatják ezeket, és ezzel generálnak maguknak profitot.
[00:21:23]És az látszik, hogy a konfliktusok regionalizálódtak.
[00:21:27]Ugye a ha lenne egy térkép, meg lehetne mutatni, hogy a ugye a Csátó Merence Észak-kelet-Nigériában van, ugye ez Nagyország 1 millió négy km Nigéria, de az ország észak nyugati részén, tehát a másik oldalon is megjelent az Iszlám Állam.
[00:21:40]Sőt, ugye az elmúlt egy év eredmény úgy néz ki, hogy ez a kettő ez elkezdett összekapcsolódni.
[00:21:44]És ugye ez az, ami nagyon ijesztő, hogy itt már nem csak pontszerűen elszórt tevékenységekről van szó, hanem összefüggő gyakorlatilag terrorhálózatokról, amik, mint említettem, magyarországi területeket tartanak többé-kevésbé az ellenőrzésük alatt.
[00:22:02]Mi lesz Afrika jövője ebben a térségben?
[00:22:05]Tehát amit Viktor felvázolt, az az, hogy mintogyha átvennék ezek a terrorszervezetek a a hatalmat, az uralmat.
[00:22:10]És gyakorlatilag amiről sokszor beszélünk, hogy nem látszik az, hogy egyfajta normális társadalmi élet ki tudna alakulni Afrikában, legalábbis ezen a részen.
[00:22:22]Nyilván nem dél-afrikai köztársaságról beszélünk.
[00:22:23]Igen, itt nyilván a helyzeten nem segített a franciáknak a kiszorulása például ugye a Sáhel térségéből, illetve az észak afrikai térség, Mreb térséggel is, térség országaival is a Macron kormányzatnak eléggé megromlott az utóbbi időszakban a viszonya.
[00:22:40]Gondoljunk csak arra, hogy aharai törekvéseket, hogy a Macronék mennyire támogatták, nyilván valamennyire amerikai nyomásra, és hogy mennyire összerúgták a portot Algériával, például tipikusan ez miatt a másik dolog pedig hogy a Sáhel ugye temítésre került Viktor által is, hogy onnan onnan azért Járdánben érkeznek Európa felé ott a gínaiből térségében is men potenciális migránsok.
[00:23:08]Ugye itt nagyon nehéz ilyen klímában helyben helyben kezelni a dolgokat.
[00:23:14]Tehát hogy hogyha az alapvető biztonsági struktúra is hiányzik.
[00:23:18]Hol?
[00:23:18]Ott egyébként, ha itt Afrika jövőjéről kérdeztél, akkor azt lehet mondani, hogy Afrikában egyébként, hogyha önmagában megnézzük az adottságait óriási potenciálan, nyilván itt a Nigériáról beszélünk, beszélhetnénk egyébként a zöld energiáról is, tehát hogy napelemes kapacitásra, tehát benne van az egyik legnagyobb potenciál, csak mivel az alapvető kereskedelem múltalapnak nincs garantálva az alapbiztonsága, hogy MDS került megadóztatják ezek a terrorszercek a kereskedelmi útalának bizonyos szakaszát.
[00:23:47]ebből tartják fönm magukat.
[00:23:49]És mivel visszatérben ígériára a zöld energia tekintetben is kell egy alapvető biztonsági környezet, illetve struktúra, hogy értelmesen tudjon működni, az az ökoszisztéma is.
[00:24:01]Így egyelőre nem lehet kiaknázni a Nigéria és a hasonló országokban rejélő potenciált.
[00:24:07]Összességében nézve, ha azt nézzük, hogy demográfiai robbanás előtt állnak ezek az országok itt Afrikában, Afrika északi részén, hogy a terrorszervezetek egyre inkább elburjánzzanak.
[00:24:16]És nyilvánvalóan ezek fokozzák majd az Európa felirányuló migrációt.
[00:24:22]És beszéltünk a migrációs paktumról, ami napok múlva életbe lép.
[00:24:28]Ez összességében véve mit jelez előre Európa számára a migráció szempontjából?
[00:24:34]Hát a migráció kutatóintézet számára egész biztosan azt jelzi előre, hogy lesz mivel foglalkoznak.
[00:24:37]És csak egy nagyon rövid gondolat, tehát hogy épp erről beszéltünk az előbb, tehát arra koncentrálunk, hogy mi történik az európai határokon, 100 milliárd eurótre minimum elköltünk, ahelyett, hogy mondjuk ebből elvinnénk 10 milliárd eurót Nigériába, amiből munkahelyek lennének, és akkor a helyi fiatalok lehet, hogy nem a terrorszervezetekbe látnák a karrierlehetőséget, hanem mondjuk abba, hogy ott kapnak munkát.
[00:25:01]Most rövid szünetre megyünk, majd azzal folytatjuk, hogy Szomália partjainál felbecsülhetetlen értékű természeti kincs van, és hát nyilván megindult a versenyfutás a nagyhatalmak részéről emiatt.
[00:25:33]Folytatódik a láncreakció Marsai Viktorral és Mihálovic Zoltánnal.
[00:25:36]Felbecsülhetetlen értékű természeti kincs rejtőzik Szomália partjainál.
[00:25:38]Meg is indult érte a nagyhatalmi vetélkedés.
[00:25:45]Szomália arra törekszik, hogy Törökországgal fennálló energetikai partnerségét kiterjessze az urán és kritikus ásványi anyagok kitermelésére is.
[00:25:54]Miközben az ország partjainál folytatódnak a tengeri olaj és gázfúrási munkálatok.
[00:25:59]Jelentette ki Dahir, Sir, Mohamed, szomáliai kőolaj és ásványksekért felelős miniszter.
[00:26:06]Országunk földje alatt rengeteg kincs rejtőzik.
[00:26:08]hangsúlyozta Mohamed, hozzátéve, hogy Moga Disu jelenleg a bányászat terén mélyebb együttműködésre törekszik Törökországgal, különösen a kritikus ásványi anyagok és az uránlelőhelyek feltárása és kitermelése terén.
[00:26:22]Békés, ésszerű és barátságos módon szeretnénk kitermelni és kifejleszteni őket.
[00:26:27]Tette hozzá a miniszter.
[00:26:30]Mohamed kijelentette, hogy az istanbulban Alparsan Bajráktár török Energia és Természeti erőforrásminiszterrel folytatott megbeszélései középpontjában a 2016-ban aláírt bányászati szándéknyilatkozat keretében történő együttműködés felgyorsítása kiterjed az ásványi anyagok feltárására, a geológiai térképezésre, a műszaki képzésre és a szomáliai bányászati szektorba történő beruházásokra.
[00:26:56]A Nemzetközi Atomenergiaügynökség és a Gazdasági együttműködési és Fejlesztési Szervezet nukleáris energia ügynökségének adatai szerint Szomália becslések szerint 10200 tna urán készlettel rendelkezik.
[00:27:11]Ebből körülbelül 7600 tonna potenciálisan kereskedelmi szempontból kitermelhető.
[00:27:20]Ugye Törökország ott van, támogatja ezeket a a fúrásokat, hogy ezeket a kritikus fontosságú ásványi anyagokat kinyerjék szomáliai partjainál.
[00:27:27]De ki nyere ezen igazából?
[00:27:29]Törökország vagy Szomália?
[00:27:32]A törökök egyértelmű.
[00:27:32]Tehát, hogy a sajnos nem tudom sajnos ugye a szomáli parlament megszavazta a a szomáli török olaj kitermelési megállapodást nagyjából egy évvel ezelőtt és aztán egy körülbelül fél évvel ezelőtt nyilvánosság vált ugye a szerződés.
[00:27:47]Ugye ennek értelmében a kitermelt kőolaj 95%-a az Törökországot illeti meg azon címszó alatt, hogy hát amíg nem térülnek meg a befektetési költségek, addig ez így lesz.
[00:28:00]Most azért én élek a gyaruperrel, hogy nagyon soká fognak ezek a befektetési költségek megtérülni.
[00:28:07]Elég nagy botrány is volt Szomáliában.
[00:28:09]Tehát ugye amikor arról beszélünk, hogy hát a csúnya nyugati szereplők milyen új gyarmatosítés új gyarmatosítók és hogyan fosztják ki az afrikaiakat, hát azért érdemes az új jövevényeknek is megnézni a szerződéseit és szándékait.
[00:28:24]Zolian látja?
[00:28:24]Hát ez ennyit érdek, hogy abszolút ez Törökországnak profit leginkább itt az elhangzottak miatt is.
[00:28:31]Itt érdemes a a azt is figyelembe venni, hogy a Szomáliának volt egy elég csúnya porösszerúgása a Trump adminisztrációból, ugye még talán a adminisztrációnak a ciklusának a legelején, ott lényegében nagyon lényegetően leegyszerűsítve az volt a problémája ugye a szomáliai vezetésnek, hogy a Trump adminisztráció már a stratégiájában is elkezdte támogatni ugye a szománi földi törekvéseket.
[00:28:54]Ö nyilván nyilván ez Szomáliának nem tetszett, és én azt gondolom, hogy azért nem a azért a törökökkel léptek partnerségre a fúrások tekintetében, nem az amerik amerikaiakkal, mert hogy a viszony, a kétoldalú viszonyrendszer most nem éppen ideális Washingtonnal.
[00:29:11]Hogyha a kritikus nyersanyagokat nézzük Szomáliában, ott inkább egyébként nem is a szárazföldi potenciál az érdekes Szomáliában, igaz, hogy van urán.
[00:29:20]Szomália méretéhez képest azért érdemleges, ha az arányokat nézzük, de nyilván egy Nizerrel meg egy Kazachztánnal Szomália nem tud versenyezni Urán tekintetében.
[00:29:26]Nem is kell neki szerintem.
[00:29:30]És a másik dolog, hogy a 70-es években fedezték fel, fedeztek fel érdemi urálhelyeket.
[00:29:34]Ez főleg közép és dél-szomália egyébként, de nagyon sok terület még feltáratlan urán tekintetében.
[00:29:40]A fő potenciál Szomária esetében inkább a partvidéken van, tehát a itt ahogy elhangzott a kő kőolaj és a földgázfúrások tekintetében van.
[00:29:47]És nem beszélve arról, hogy mivel Szomália nagyon hosszú partvonal, partvidékkel, partvonallal rendelkezik, így viszonylag óriási arányait tekintve óriási sorlepárlási kapacitása is van.
[00:30:03]összességében Szomáliának, tehát hogy Szomália még jó helyen is van összességében, tehát hogy összességében az ország országnak nagy nyersanyagpotenciája van, de én azt gondolom, hogy nem a szárazföldön kell keresni elsősorban ezt a potenciát, hanem sokkal inkább a partvidéken Törökországnak a geopolitikai energiegetikai stratégiát hogyan erősítheti globális szinten ez a kitermelés, amit most Szomáliában végrehajtanak?
[00:30:27]Világosan kell látnunk, hogy Törökország 2011 óta építi a szomáliai jelenlétét, és hogy a az amerikaiak mellett, akik ugye a világon gyakorlatilag mindenütt a külső partnerek, vagy az a partner, akire muszáj odafigyelni, a törökök fújják a paszcát magadisuban, a szomálik szeretik őket és egyébként az olajkitelés csak az egyik nagy szektor, amit a tör amire a törökök rátették a kezüket, de hát a mogadisúi repülőtér, a mogadísői kikötőnek a menedzselése az gyakorlatilag mind-mind török vállalat tok kezében van.
[00:30:59]Világosan látszik, hogy Törökország két okból közelít alapvetően Szomáliához.
[00:31:06]Az egyik a az energetika, tehát Törökország jelentősen növelni szeretné ugye a saját kőolaj kitermelését, és ebben ugye a szomáliai mezők azok kulcszerepet játszanak.
[00:31:16]A másik, hogy Törökország ellenőrizni szeretnék geostratégia a Bábel Mandep szoros bejáratát Ádenből, indiai óceán, részben kereskedelmókokból.
[00:31:25]Hát ezt a kőolajat valahogy el is kell majd szállítani.
[00:31:29]Részben kifejezett kereskedelmi okokból tehát a török áruk azok letarulták gyakorlatilag nem csak a szomáliai piacot, hanem megjelentek Etiópiában, Kenyában is.
[00:31:38]És ebből a szempontból Szomália kultszereplő Ankara számára nem véletlen egyébként, hogy Katar mellett Szomáliában található a az egyedüli török bázis az országon kívül.
[00:31:52]Beszéltünk a biztonsági problémákról, a Bokohárámról.
[00:31:54]ö milyen biztonsági kihívások fenyegetik az ilyen az ilyen projekteket.
[00:31:59]Hiszen Viktor is említette, hogy ezek bűnözői szindikátusok is, tehát nyilván szeretnék szeretnének ők is profitot ebből az egészből.
[00:32:08]Igen.
[00:32:08]És itt ha Szomáliáról beszélünk, akkor szerintem mindenképp meg kell említeni a kalózkodást, ugye szomári kalózokat.
[00:32:14]Ö legutóbb pont aeni 20-ik tekintetében merült fel ugye a szomári kolózókkal való kooperáció, fegyverkereskedelem és a többik, más illegális tevékenységek.
[00:32:23]És ez mind a mai napig zajlik egyébként a kalózkodás.
[00:32:27]Így sokszor úgy beszélünk róla, mintha ez ilyen középkori dolog lenne, de minden mai napig zajlik egyébként az afrikai kontinens környékén ez a kalózkodás.
[00:32:34]Ez és ez egyik legintenzívebb ütemben, például Szomália esetében, hiszen nézzük meg, hogy hova helyezkedik el az ország.
[00:32:43]Afrika szarban nagyon ideális helyen van a kaló kalózkodás hozz és egy eléggé jól profin kiépített ökoszisztémával rendelkeznek ezek a kalózok tehát hogy tehát hogy a nem véletlen, hogy a jemeni 20-ikkal kooperáltak ugye mikor a Babel Vandep Sorost blokád vagy nem is blokkád alá vonták hanem szabotálták ugye a a tanker hajóknak az áthaladását tehát hogy a kalózkodás szerintem mindenképp egy olyan biztonsági kockázata az ilyen projekteknek amivel a török törököknek és a szomáliai vezetésnek is számolnia kell Igen.
[00:33:13]És hát a az Ársabában az országok nagy terrorszervezete kapcsán, tehát hogy amikor fölmerül az, hogy hát ott az rengeteg urán, más források szerint arany is van, miért nem kezdik kitermelni?
[00:33:22]Azért, mert ugye a a bányát azt nem lehet elmenekíteni.
[00:33:24]Már fölrobbantam nagyon egyszerű.
[00:33:25]Nem véletlen, hogy a a törökök nem nagyon fektetnek ebbe a szektorba.
[00:33:29]Ugye az offshore, a tengeren levő mezőkbe, ott igen.
[00:33:33]öö török légierőt is telepítettek egyébként, és török biztonsági személyzet, illetve kommandósok is ott vannak most máruba.
[00:33:40]Ugye hivatalosan ugye a szomáli kormány támogatására, nem hivatalosan a török érdekeltségek védelmére, de ugye egy olyan országban komoly bányászati tevékenységet folytatni a az ország területének megint csak ugye a az egy ne4 a világ talán legerősebb terrorszervezetének az ellenőrzése alatt áll, az nem biztos, hogy megírja a befektetést.
[00:34:00]Kik azok a nagyhatalmi szereplők, akik még szemet vetnek, vetettek, vagy vetnek a szomáliai ásványksekre, és Törökország mondjuk nem érezheti egyedül magát meg biztonságban ebben a projektben.
[00:34:13]Igen, itt beszéltünk ugye, vagy beszéltem az Egyesült Államokról, hogy Szomáriának most nincs túl jó viszonya Washingtonnal.
[00:34:20]Viszont Kína és Afrikában eléggé aktívan jelen van.
[00:34:23]Ugye gondoljunk, egy pár évvel ezelőtt még nagyon aktívan jelen volt ugye a BRI, tehát az egyvezet egyút kezdeményezés kapcsán különböző infrastrukturális projektek kapcsán volt ez főleg érdekes kínai szempontból.
[00:34:37]Viszont itt regionális hatalmakról is szerintem érdemes beszélni.
[00:34:41]Az elmúlt hetekben volt érdekes téma, ugye az Egyesült a Arab Emiruségek ugye kilépett az OPEGből.
[00:34:45]Ö ez azért érdekes ebben a fénytörésben, Szomália fénytörésében, mert így, hogy az Egyesült Arab Emirsége kilépett az OPEGból, OPEGből így a kvótarendszer, ami főleg szaúdi érdek volt, a fenntartása kitermelés tekintetében, aj kitermelés tekintetében, így nem köti azérségeket már annyira és így sokkal több nagyobb fókusz, illetve több erőforrást tud kötöttségek nélkül, amit a kótarendszer okozott, fordítani a regionális hatalmi ambícióinak a megtámasztására, és különböző kétoldalú kapcsolatokat kötni.
[00:35:16]És nyilván most elkezdtek Indiával is aktívan kereskedni, illetve közeledni Kínával is, és nincs kizárva az, hogy Afrika fele is elkezdzenek egyéb érdekeltségek iránt megfogalmazni igényeket.
[00:35:27]Tehát, hogy Szália tekintetében szerintem az ilyen regionális szereplőket is lehet említeni, mint az emérségek, vagy lehetne említeni Katart is, tehát hogy ezekre is figyelni kell.
[00:35:37]Szerintem ezért éppen ezért Szomária helyzet rendkívül összetett.
[00:35:41]Mihálovic Zoltának, Mars Viktornak köszönöm, hogy itt voltak és elemeztek.
[00:35:45]Önöknek a megtisztelő figyelmet köszönöm a szerkesztő Ján Kaszpár nevében is.
[00:35:49]Holnap ismét jelentkezünk a láncreakcióval, amelyben megmutatjuk önöknek a válságok hátterét és más fontos összefüggéseket tartsanak velünk holnap is.
[00:35:56]A viszontlátásra!