Láncreakció - Európa súlya a világgazdaságban drasztikusan csökken - HírTV

[00:00:11]Üdvözlöm a kedves nézőket.

[00:00:11]Ez a Láncreakció adása.

[00:00:13]Én Ján Kaspar vagyok.

[00:00:16]Kezdjük a mai műsorunkat azzal, hogy a balti és skandináv vezetők Talinban gyűltek össze tegnap.

[00:00:20]Volimir Zelenski is jelen volt.

[00:00:22]Nézzük meg a részleteket.

[00:00:26]Nyolc skandináv és balti ország vezetői kedden egy tallini regionális csúcstalálkozón elfogadott közös nyilatkozatban kifejezték támogatásukat Ukrajna visszafordíthatatlan NATO felé vezető útja iránt.

[00:00:37]Ukrajna a NATO stratégiai biztonsági partnere, amely közvetlenül hozzájárul az euroatlanti biztonsághoz.

[00:00:46]Támogatjuk Ukrajnát visszafordíthatatlan útján a teljes euroatlanti integráció felé, beleértve a NATO tagságot is.

[00:00:54]Nyilatkoztak a tallini találkozón összegyűlt kormányfők, Volodimir Zelenszki ukrán elnök jelenlétében.

[00:01:00]Az északi és balti országok kormányfői azt is kifejezték, hogy szeretnék, ha Ukrajna a lehető leghamarabb csatlakozna az Európai Unióhoz.

[00:01:07]Nyilatkozatukban a vezetők üdvözlik a KIV által ezen az úton elért előrelépéseket, és szorgalmazzák az Oroszországgal folytatandó tárgyalások haladéktalan megkezdését 2026 júniusában és júliusában, mivel úgy vélik, hogy Ukrajna EU csatlakozását a lehető leghamarabb le kell zárni.

[00:01:29]Vendégem pedig Haraszti Gyula, a Magyar Nemzet újságíról.

[00:01:31]Köszönöm, hogy elfogadtad a meghívásunkat.

[00:01:33]Köszönöm szépen a meghívást.

[00:01:33]No, nekem már megint az érzésem, hogy itt a a baltiak vezetik az EU-t, hiszen ők támogatják a NATO tagságot, és akkor kapsolják ugye Zumon Emanuel Macront, és ő azt mondja, hogy persze, persze ez jó, menjünk előre.

[00:01:51]Miközben tudhatjuk, hogy azért talán sem a franciák, sem a németek nem támogatják ezt.

[00:01:56]Az EU csatlakozást azt természetesen, de a NATO az biztos, hogy nem.

[00:02:00]Hát igen, a Balti Államok érdekes helyzetben vannak, ugyanis ez a térség egy olyan térség, ami állandóan úgy érzi, hogy fenyegetve érez érzi magát Oroszországtól, ugyanakkor viszont még a saját légtérvédelmét sem tudja ellátni, ezért rendkívül módon rászorul arra, hogy a katonai védelmét mások lássák el.

[00:02:20]Ezért van az, hogy egyből Macronhoz telefonálnak.

[00:02:24]Ugye ott jelenleg Rafal vadászrepülőgépek látják el a légtérvédelmet, illetve né néha román F16-osok is.

[00:02:31]Illetve hát ott van egy olyan kommandós csapat a franciák részéről, egy ilyen 350 fős kommandós csapat, amelyik szintén közreműködik a a ennek a térségnek a védelmében, nem beszélve a a haditengerészetről, amelyik a balti tengeren próbál beavatkozni.

[00:02:52]Tehát gyakorlatilag ők kiszolgáltatottnak érzik magukat, viszont valahogy indikálják magukat a jogot, a maguknak a jogot arra éppen ezért, hogy hogy beleszóljanak abba, hogy mi történjen Európában, sőt a nemzetközi katonapolitikában.

[00:03:08]És hát mindig előjön ez ez a NATO tagság kérdése, ami hát egyrészt gyakorlatilag megvalósíthatatlan, hiszen az alapszerződésben az szerepel, hogy az az állam, amelyik háborúban áll, annak előbb le kell zárnia a fegyveres konfliktusát, és utána csatlakozhat csak a NATO-hoz.

[00:03:25]Ráadásul az ötödik cikkelyek szerint, ha valaki, aki háborúban áll és csatlakozik, akkor annak a védelmére az összes NATO tagállamnak be kell avatkozni ebbe a háborúba.

[00:03:34]Tehát belesodorná az Európai Uniót egy ebbe a konfliktusba.

[00:03:41]Valószínűleg inkább csak arról lehet itt szó, hogy a tárgyalási pozíciókat erősítsék meg Ukrajna tárgyalási pozícióit egy lehetséges béketárgyaláson.

[00:03:51]ugyanis hát mind az Egyesült Államok kimondta azt, hogy nem nagyon támogatja ugye a NATO csatlakozását Ukrajnának, és Oroszország is ezt tartja az egyik legfőbb sarokpontjának, a béketárgyalásoknak, hogy mondjon le örökre Ukrajna a NATO csatlakozásról.

[00:04:08]Magyarán, hogyha van egy ilyen szándék, megerősített európai szándék, hogy engedélyezik, hogy Ukrajna csatlakozzon a NATOhoz, akkor jobb tárgyalási pozícióba kerülhet Ukrajna, hogyha azt mondja, hogy na jó, lemondok erről a NATO csatlakozásról.

[00:04:24]Tehát érdekes diplomáciai kérdés ez inkább, mint mint gyakorlati kérdés.

[00:04:29]Valószínűleg ez nem fog megvalósulni a NATO NATO csatlakozás, vagy nagyon különös lenne, ha ez meg tudna bármikor is valósulni.

[00:04:39]Bulgária ugye ott nemrlékkormányváltás volt és nagyon féltek akkor Brüsszelben, aztán kiderült, hogy mégsem akkora a gond, nem fog szofia vétózni mindenben.

[00:04:49]De most jelentette be a bolgár kormány, hogy már nem szállítanak több fegyvert nába.

[00:04:58]Itt, hogy mondjam?

[00:04:58]Tehát a kérdés szerintem legfontosabb kérdés az, hogy már nem akarnak több fegyvert szállítani.

[00:05:05]Bár vagy már nem lehet, mert már mindent átadtak.

[00:05:09]Hát igen, ez is fontos kérdés.

[00:05:09]Ugye a bolgárok azt mondják, hogy van elég fegyvere szerintük Ukrajnának.

[00:05:14]Nem ez a kérdés, hanem le kéne ülni a tárgyalóasztalhoz.

[00:05:20]És hát a másik alapvető kérdés, hogy ő ugye új kormány van Bulgáriában.

[00:05:24]Ez egyfajta váltást is jelentett a külpolitikában.

[00:05:31]Inkább a patrióta álláspontot kezdi el képviselni az új kormány, amelyik azt mondja, hogy nem fegyverekkel kell támogatni az az ukránokat az orosz-ukrán háborúban, hiszen ez csak újabb emberáldozatokat jelent.

[00:05:43]nem viszi előre ezt a háborút.

[00:05:45]Megrekedtek a frontok, gyakorlatilag csak mélységi dróntámadásokat lehet látni évek óta, ami semmilyen eredményt nem hoz, ezért ez teljesen fölösleges.

[00:05:58]Nem fegyveres támogatásra van szükség, hanem azt kell szorgalmazni, hogy minél előbb üljenek le a felek tárgyalni.

[00:06:03]Most Bulgáriának azért azt tudni kell, hogy a 4%-át költik a költségvetésnek, a GDP-nek a 4%-át költik hadi kiadásokra.

[00:06:13]Tehát azért nem jött rosszul az elmúlt évtizedekben a háború.

[00:06:19]Ez megdobta egy kicsit a gazdaságát, de ennek ellenére az új kormány úgy döntött, hogy hogy ezt a pénzt inkább másra költeni, mint arra, hogy felfegyverezze az ukránokat.

[00:06:33]Nos, jön a 21.

[00:06:36]szankciós csomag.

[00:06:36]Sőt Ursula Fander Leennel azt mondta, hogy Songsuing hatnak.

[00:06:43]Kaya kalas azt állítja, hogy tégláról téggrára romboljuk le az Oroszország háborús gazdaságának alapjait.

[00:06:54]Miről fog szólni ez a szankciós csomag?

[00:06:56]Hiszen hogy lehet az, hogy kell még egy szankciós csomag, miközben azt állítják, hogy működnek az eddigi szankciók.

[00:07:00]Hát igen, ez itt van a kutyaállásra.

[00:07:03]Tehát hogyha működnének az eddigi szankciós csomagok, akkor nem kéne már azzem 21.

[00:07:09]csomagot elfogadni.

[00:07:09]Tehát gyakorlatilag a szankciók önmagukban nem működnek.

[00:07:14]Ehhez kell nyilván egyfajta nyomásgyakorlás a fronton is, hogy hogy valami történjen, előrelépés történjen, de hát egyik sem működik igazán.

[00:07:25]Most azt találták ki, hogy például akik részt vesznek az orosz-ukrán háborúba, azoktól meg megtagadják a a be utazást az Európai Unióba, akkor a bankokra kiszabtak különböző szankciókat megint a a a kriptovaluta szolgáltatókra, hogy ne tudják megkerülni a bankok szankcióit, illetve hát az olajár maximalizálás az a legnagyobb varázsszavuk, ugye, hogy nem lehet drá drágábban oroszoktól olajat venni, mint amennyire ők megszabnak.

[00:07:55]Na de hát ezt mindenhol megsértik.

[00:07:58]Tehát az utóbbi években például Kína annyi olajat vett az oroszoktól, amennyit nem szégyelt, és ahol csak tudják, megkerülik ezeket a szankciókat, és különböző útokon, módokon, árnyékflottákon, egyéb tankhajókon keresztül jut el az oroszolaj a világba.

[00:08:19]Tehát ez sem volt semmilyen hatással.

[00:08:21]Tehát az újabb szankció sem lesz valószínűleg eredményes.

[00:08:28]Ráadásul itt is az a helyzet, hogy Oroszországnak a a gazdaságát a hadiipar tartja fenn.

[00:08:34]Tehát 30-40%-a a GDP-nek az vagy az orosz gazdaságnak ebből él az a hadíiparból.

[00:08:41]Magyarán minél tovább tart a háború, a annál jobban érzi magát az orosz gazdaság.

[00:08:48]És köszöni szépen.

[00:08:50]Jól van.

[00:08:52]Most kapcsoljuk New Yorkba.

[00:08:52]Ha minden igaz.

[00:08:54]Itt van velünk Gulyás Virág.

[00:08:54]Az egy nagyon érdekes eset az múlt hét óta mindenki erről beszél az USÁban.

[00:09:03]Donald Trump azt állítja, hogy választási csalás történt Los Angelesben, összeveszett a sajtóval.

[00:09:14]Mi történik pontosan?

[00:09:14]És miről szól ez az egész.

[00:09:20]Jó reggelt!

[00:09:20]Köszönöm szépen a meghívást ismét.

[00:09:22]Hát nézzétek, Kaliforniát nézve magyar szemmel vagy európai szemmel azért nehéz megérteni azt, hogy ez hogy történhet meg egy ilyen egy ilyen helyen, mint Kalifornia.

[00:09:32]Tehát itt úgy szavaznak az emberek, hogy lényegében beküldik postán a szavazatukat.

[00:09:37]Kaliforniában 80%-a a szavazóképes állampolgároknak így szavaz.

[00:09:40]Erre utalt Trump abban a bizonyos interjúban és az NBAC-n, ahonnan ő ugye kisétált majdnem egy óra után, tehát annak több oka is volt, de ez volt az utolsó csepp a pohárban.

[00:09:52]Kaliforniát mindig ilyen csalási kérdések övezik, pontosan emiatt.

[00:09:57]Tehát nézzük meg Európai Uniós szemmel, ez mennyire ütné ki a biztosítékot például az Európai Unió jogszabályait illetően.

[00:10:04]Tehát gondoljátok el, hogy szavaztok, majd beledobjátok a postaládába.

[00:10:08]És tény és való, hogyha ugye három ember futott most polgármesternek.

[00:10:13]Az egyik a Karen Boss, aki jelen pillanatban is a polgármester.

[00:10:18]Ő az, aki elintézte azzal a helyzetet, ugye amikor Los Angelesban a nagy tűzvész volt, hogy nincsen víz és nincsen tartalékban a víz összeszedve.

[00:10:29]Tehát ilyen helyzetekre akkor van Nitya Ramman, aki egy nagyon-nagyon progresszív demokrata, és van Spencer Brant, aki amúgy egy ilyen valóságsból jött, de ő képviselte inkább a republikánus konzervatív oldalt, noha függetlenként indult, és végig azt lehetett látni, hogy Spencer vezetett, majd utána amikor lezárták a hivatalos a szavazást második-án, akkor onnantól kezdtek bejönni a postai úton érkező szavazatok, és teljesen megfordult.

[00:10:53]De hát olyan dolgok voltak, hogy 20000 szavazat alatt Spencer nem kapott egyet sem, amit végül kimagyaráztak, és azt mondták, hogy ez csak egy ilyen számolási probléma volt.

[00:11:05]De hát itt több kérdés felmerül.

[00:11:07]Meg azért vannak itt esetek, kimondottan egyet említenék, ahol is ez nem most történt, hanem januárban, ahol hajléktalanoknak fizettek na tényleg 5-10 dollárról beszélünk azért, hogy szavazzanak, és akkor vitték őket szavazni.

[00:11:21]Vagy hát a legfontosabb az, hogy nem kell személyigazolvány és semmilyen iratot bemutatni ahhoz, hogy te szavas szavazhassál Kaliforniában.

[00:11:29]Tehát ez egy európai helyzetben, környezetben ez elképzelhetetlen, hogy valaki személyi nélkül szavazzon.

[00:11:37]Úgyhogy a kérdések sokasága Kalifornia körül megint itt van.

[00:11:41]Jelen pillanatban Kerem Bas az, aki nyerésre áll.

[00:11:44]Majd novemberben kiderül.

[00:11:46]Köszönjük szépen Virág a bejelentkezést.

[00:11:50]Haraszti Gyúlának köszönöm szépen az elemzést.

[00:11:52]Köszönöm.

[00:11:52]A nézők pedig ne menjenek messzire.

[00:11:54]A híradó után is folytatik a láncreakció.

[00:11:56]Vuk Ferenc és Tirgábor lesznek a vendégeim.

[00:12:17]Folytatódik a Láncra Show adása.

[00:12:20]Üdvözlöm a stúdióban Pukics Ferenc katonai szakértőt és Tiergábor a moszkvatér.com főszerkesztőjét.

[00:12:28]Európa hanyatlik, legalábbis azt állítja egy francia külpolitikai szakértő.

[00:12:34]Nézzük meg a részleteket.

[00:12:37]Franciaország egyik legbefolyásosabb külpolitikai szakértője súlyos figyelmeztetést fogalmazott meg.

[00:12:41]Relatív értelemben az Európai Unió háromszor gyorsabban hanyatlik, mint a 19.

[00:12:48]században a Csing Dinasztia összeomlása idején a császári Kína.

[00:12:50]Louis Vassé azzal érvel, hogy Európa nem képes felfogni a hatalmi politika brutális valóságát egy olyan világban, amelyet egyre inkább az erő és nem a nyugati szabályok és értékek uralnak.

[00:13:01]írásában azt állítja, hogy Európa elmozdult attól a pozíciótól, amelyben saját elképzeléseit, értékeit és befolyását vetíti ki a világra egy olyan helyzetbe, ahol most a világ vetíti ki rá a sajátját.

[00:13:15]Bássi szerint 1990 és 2005 között az amerikai és az európai GDP összege a világ vagyonának több mint felét tette ki.

[00:13:23]Ez megnyitotta az utat a történelem vége elméletek és a transzatlanti kulturális egység előtt.

[00:13:30]Az EU jelenlegi pályáját a kínai Csing dinasztia drámai bukásához hasonlítja.

[00:13:36]Megjegyezve, hogy még Kína hanyatlása évtizedekig tartott, Európa hatalmának és befolyásának relatív csökkenése sokkal gyorsabb ütemben zajlik.

[00:13:45]Franciaország jelenleg a világ népességének 1%-át, a teljes termelésnek pedig 2,5%-át adja.

[00:13:49]Az Európai Uniós újja a globális gazdaságban 2008 és 2025 között, vagyis 17 év alatt 30%-ról 17%-ra esett vissza.

[00:13:59]Kína ugyanezt a folyamatot 1820 és 1870 között élte át.

[00:14:07]Írja Vassi.

[00:14:10]A hanyatló nyugat, ahogy szokás fogalmazni, hát a számok azt mutatják, valóban, azt nem lehet tagadni, hogy Európa gazdasági súlya csökken, kínai kína súlya pedig egyre fontosabb.

[00:14:28]Kíváncsi vagyok, hogy hogyan látják ezt a ezt az elemzést.

[00:14:34]2000 évvel ezelőtt, hogyha elmúlt 2000 évet nézzük, akkor azt tudjuk mondani, hogy a világ két meghatározó hatalma továbbra is India volt és Kína, mind a gazdasági teljesítmény kapcsán, mind a kulturális értékek, a találmányok létrehozásának, megszületésének kapcsán, és az elmúlt k-300 év tekinthető a nyugat felemelkedésének, ami inkább kivétel az emberi történelemben, mint mint általános érvényű szabály lenne.

[00:14:56]Az a baj, hogy a a mi történetoktatásunk döntő részében a nyugati történelemre összpontosít.

[00:15:04]És hogyha kicsit többet összpontosítana, mondjuk az indiai történelemre, vagy a kínai történelemre, vagy a két ország közötti történelemre például, vagy a két civilizáció közötti egymás mellettiségre, akkor kicsit átfogóbb képünk lenne az egész emberiségnek a a kultúrájáról, műveltségéről és sok minden egyéb másról.

[00:15:24]És ez a nyugatra történő koncentrálás ejtett bennünket abba a hibába, vagyis ejtette amúgy Európát és a a az atlanti világot abba a hibába, hogy alábecsülje azokat a szereplőket, akik azért több 1zer éven keresztül bizonyítottak az emberi történelemben.

[00:15:38]A mostani állapot meg azért különösen fájdalmas, mert nagyon gyorsan zajlik le.

[00:15:44]És azt látható tényleg ez, hogy 17 év alatt, mondjuk 30%-ról 17%-ra esik vissza mondjuk a kontinensnek a a gazdasági képessége.

[00:15:57]És nézzünk csak egy egyszerű dolgot, hogy valamikor körülbelül másfél évtizeddel ezelőtt az amerikai gazdaság és a európai gazdaság körülbelül hasonló nagyságú volt.

[00:16:06]Igaz, elmondhattuk, hogy sokkal több európaira volt szükség ahhoz, sokkal többen voltak az európaiak ahhoz, hogy ezt a szintet fönt tudják tartani.

[00:16:15]Most ott tartunk, hogy a jóval kisebb lakosságú Egyesült Államoknak a gazdasága 30%-kal nagyobb, és ez döntő részében a versenyképességi különbségeknek köszönhetően értékel.

[00:16:24]És itt amikor a francia jellemző arról beszél, hogy ebben van intellektuális probléma is, mármint az, hogy hogy Európa itt tart, az intellektuális probléma az azt is jelenti, hogy sokkal kevesebb a kiváló elme, sokkal kevesebb a az új találmány, sokkal kevesebb a képzett szakember, sokkal több inkább az ideológiáktól megfertőzött gondolatmenetekben megrekett embercsoport.

[00:16:52]És mi meg azt látjuk, hogy közben a a kínai mérnökök, az amerikai mérnökök, az indiai mérnökök, tudósok milyen eredményeket értek el a az elmúlt időszakokban.

[00:17:02]Tehát egyértelműen látszik a a leszakadása.

[00:17:04]És még egyszer, az intellektuális csapdáról valójában a vezetők is egy intellektuális csapda, mert ilyen gyenge vezetői garnitúrája Európának még a történelemben soha nem volt.

[00:17:17]És pont abban az időszakban cseng össze ez a kettő, amikor gazdasági problémák, népesedési problémák vannak.

[00:17:25]Amikor a migráció súlyos problémákat okoz, és akkor amikor amúgy biztonsági problémák és stratégiai problémák előtt áll az Egyesült Európa.

[00:17:31]Túl idealisták lettünk, ha jól elértem.

[00:17:35]Nem vagyunk eléggé realisták már.

[00:17:36]Ez ugye Kínában pont fordítva van, hiszen ők amikor hanyatlóban voltak a 19.

[00:17:42]században, ugye a Csing korszak alatt a megalasztatások korszaka beszélnek.

[00:17:53]Tudják, hogy mi európaiak veszélyt jelenthetünk számukra, ugye főleg a brittekről van szó azért, hogy hogy legyünk teljesen őszinték, opjumi háborúk és így tovább.

[00:18:05]Nem azért beszél intellektuális hanyatlásról ez a szakértő, mert leginkább itt arról van szó, hogy mi azt hiszik, hogy mindenki lehet a mi partnerünk, és nincsen már veszélyforrás a világban.

[00:18:22]Mindenki kedves együttműködni, miközben a legtöbben úgy látják, hogy a másik a szomszéd, még továbbra is veszélyt jelenthet számára.

[00:18:32]több dologra szeretnék reagálni, és hát a kérdés kapcsán rögtön az jut eszembe, hogy hogy Kína példája is mutatja, hogy a történelem fejlődése ciklikus, tehát egyszer lent, egyszer fent.

[00:18:43]Tehát ez nem az, hogy abszolút egyetértve a Ferivel, hogy hogy Európa hanyatló stádiumban van, a trend rossz.

[00:18:55]Ugyanakkor én azt gondolom, hogy hogy ez a kínai példa is azt mondhatja, hogy nem kell végkép és örökre eltemetni Európát.

[00:19:04]A óriási potenciál van benne.

[00:19:04]Hát ez most éppen most most rossz passzban vagyunk.

[00:19:09]De ha történelmileg nézzük, azért egy kicsit árnyalnám a képet, hogy hogy azt mondod, hogy az utolsó K300 vagy 300 évben volt a a ugye a nyugat korszaka.

[00:19:22]Hát én azért egy kicsit visszább mennék mondjuk a a görögökre, a római birodalomra.

[00:19:28]Tehát én én ezt kiszélesíteném azért egy picit.

[00:19:31]És az ami az azzal tökéletesen egyetértek, hogy hogy ez gazdasági teljesítményekről szólt, mert ott akkoriban mondjuk Európában vívták 1000erfős háborúkat, ott meg néha 60 millió ember halt meg egy polgárháború során.

[00:19:50]A még még egy dolog, tehát az, hogy Európa most hanyatló fázisban van, és ami amivel tökéletesen egyetértek, az az, hogy hogy ennek az egyik legfőbb oka az, hogy az intellektuális gyengeség.

[00:20:07]Tehát az és még amit a kérdésben fölvetettél, az hogy m nem igazán érti, hát ez a kettő összefügg.

[00:20:18]Tehát az intellektuális gyengeség miatt az európai vezetőelit nem igazán érti a a világ mozgását.

[00:20:26]Merre, milyen dinamikába megy a világ.

[00:20:29]Jól mutatja ezt például az ukrajnai orosz-ukrán háború.

[00:20:32]Tehát úgy áll Európa, nem csak ehhez a kérdéshez, de más kérdésekhez is, mintogyha még mindig ő lenne a világ közepe.

[00:20:41]Tehát ezt ez lenne az első és legfontosabb, hogy hogy reálisan értékeljük önmagunkat.

[00:20:49]Tehát az előbb a a elmondott számok, tehát az, hogy milyen drasztikus gyorsasággal csökken a a gazdasági ereje Európának, ennek ellenére gazdasági szempontból még mindig nagy hatalom.

[00:21:04]Tehát ezt kellene elsősorban megőrizni, és aztán utána többi többit ráépíteni.

[00:21:09]De a legfontosabb, még egyszer azt mondom, hogy hogy a a realitásokkal szembesülni, szembesíteni önmagunkat.

[00:21:17]Tehát az, hogy nem Európa osztja már az észt, nem Európa szabja meg az értékeket, ráadásul ebben a ebbe az értékvilágba belegabajodva csak gyengíti önmagát.

[00:21:31]Én nem azt mondom, hogy ezek rosszak, csak a világ jelen pillanatban az erőn alapul, nem pedig a szép szavakon.

[00:21:41]Ajás úr említette a migrációs kérdés, vagy a ezt az egész témakört egy fogalmazzunk úgy, hogy egy civilizációs szempontból.

[00:21:51]Na most szerintem a ami néhány órája zajlik Belfastban, az jól mutatja, hogy talán milyen szellemi állapotban van az európai közbé beszéd.

[00:22:06]megtörtént ez a szörnyű tragikus késelés, amelynek az elkövetője egy bevándorló, akinek volt engedélye és szakirszágban assiszem 29i maradni szörnyű képeket láttunk erről.

[00:22:18]Majd a lakosság kimegy az utcára, persze a médiában az úgy van tállalva, hogy zavargások, erőszak és így tovább.

[00:22:25]Ez nem az első olyan esemény, tehát 24-ben azem voltak az első ilyen típusú események Északirszágban.

[00:22:38]És nekem van olyan érzésem, hogy a média, a bírók a politikai elit valahogyan árnyalni kívánja ezt a tragikus késelést, majd amikor kimegy a az északiér az utcára, az már egyből zavargás.

[00:23:00]Akkor is ne tagadjuk, ez erőszakos képeket lehetett látni, de mégis ez egy reakció egy olyan eseményre, ami eve kiváltotta ezt az egészet.

[00:23:09]Tehát meg van fordítva ez az egész.

[00:23:11]Ezt Afrikában, Ázsiában el sem lehet képzelni.

[00:23:15]Képzeljük el, én elmegyek Afrikába, elküvödtek egy olyan szörnyűségek, majd kimegy a lakosság, hogy ellen tüntessen, és a rendőrség meg a média elkezd engem megmenteni, miközben szigorúan kán fellépni az ottani lakosság ellen.

[00:23:29]Tehát itt itt itt megáll az ész.

[00:23:31]Ne szépítsük, egy fejlevágási kísérletről van szó.

[00:23:34]Tehát még szerencsére, hogy nem tudta kivitelezni a az úri embert.

[00:23:38]Tehát ott amikor a Melkasán ülve az áldozatának a mind a szemét megsebesítette, mind az arcát, majd utána pedig a nyakát kezdte el vágni, akkor a a környékbeli emberek voltak, akik a segítségére siettek, és ráadásul felvételek is készültek róla.

[00:23:56]érdekesség, hogy azok a szereplők, akik akik mondjuk ezt a felvételt utána megosztották, azokat gyorsan letiltották, illetve büntetőeljárás alá vonják azokat a személyeket.

[00:24:05]Még érdekesebb, hogy elég gyorsan kijöttek az IR meg a brit médiában az ezzel kapcsolatos hírek, de néhány perc múlva eltűntek a platformokról.

[00:24:13]Úgy látszik, hogy volt egy varázsütés, egy varázszó, amelyik arra kötelezte az újságokat, hogy erről a erről az eseményről ne nagyon tájékoztassanak.

[00:24:22]És ennek ugye a következménye pedig az, hogy közben emberek mentek ki az utcára, buszokat gyújtottak fel, épületeket gyújtottak fel és több városba tüntetéseket hirdettek meg.

[00:24:35]És nagyon sokan arról beszélnek, most már úgy ne, hogy két osztályú, két arcú brit rendőrségről beszélnek.

[00:24:41]Ö ugye nemrégiben a Novák ügy kapcsán is felvetődött ennek a kérdésköre, hogy elegendő volt, hogy az ha az áldozatra ráfogta a támadó, hogy valójában ő ő őt érte rasszista támadást, az pont elegendő volt ahhoz, hogy egy tüdőnszúrt fiatalembert, aki éppen a levegőért küzdött és próbált volna életben maradni, a rendőrök a végén semmiféle segítségnyújtást nem tettek meg, mert úgy gondolták, hogy akkor ő volt, aki a szikúri embert megtámadta.

[00:25:11]És itt csak most néhány adatot azért hadd vessünk föl.

[00:25:18]Egyre nagyobb a félelem a briteknél.

[00:25:22]Birminghamen már a iskolai a tehát az az iskolásoknak a 2%-a az akifehér brit.

[00:25:30]És most ért el azt, hogy a a az iskoláknak a a létszámában körülbelül a fele már biztosan nem eredeti vagy korábbi brit bevándorlóról van, vagy korábbi korábbi brit lakosról van szó, és az óvodákban meg már drasztikusan nagyobb a létszám a ha egész Nagy-Britanniára kivetítjük, de vannak olyan területek, tehát vannak olyan városok, vagyis vannak olyan települések, ahol ahol már brutálisak a viszonyok, és nagyon sokan írnak Nekem azzal kapcsolatban is a az ott élő magyarok körül közül, hogy ha vannak is az osztályokban olyanok, akik mondjuk fehér európaiak, azok döntő részével vagy magyarok, vagy lengyelek, vagy valaki másnak a a családjaihoz tartoznak.

[00:26:12]vagyis, hogy tényleg történik valami olyan változás, olyan óriási mértékű változás Nagy-Britanniában, ami egyfajta hogy mondjam kísérleti terepévé is teszi mindaz, amit itt a Munkáspárt az elmúlt időszakban a politikájával produkált.

[00:26:26]És a megelőző, ne felejtsük el, a megelőző brit politikai csoportok is, amit képviseltek.

[00:26:33]És szerintem előfordul, hogy Franciaország és Nagy-Britannia lesznek azok az első országok, ahol ezek majd súlyos belpolitikai problémákhoz fognak vezetni.

[00:26:42]Nem véletlen, hogy ezekben az országokban is mondjuk a politikai vezetés ennyire népszerűtlen, és mégse sikerül őket politikailag megbuktatni.

[00:26:52]Gábor egy újságírói szempontból mégiscsak hogyan történhet meg az, hogy például tegnap délután, amikor megtudj ezt tragikus eset megtörtént, a párizsi berlini sajtó azt a információt emelte ki, tehát fontosabbnak tartotta azt jelölni, hogy várhatóan, és igazuk lett, várhatóan zavargások lesznek emiatt.

[00:27:19]Tehát számukra fontos a reakció, mint az eredeti probléma.

[00:27:22]Tehát mégiscsak, tehát arra a követésre lehet jutni, hogy francia, német, svéd ír újságírók már nem is tagadják, hogy számukra fontosabb egy idegen embernek a sorsa.

[00:27:37]Teljesen mindegy, hogy milyen szörnyűséget követett el, mint a helyi lakosságnak a biztonsága.

[00:27:46]Hogy lehet?

[00:27:48]Hát úgy lehet, ahogy itt Európa sajnos folytatva azt a gondolatot, hogy hogy nem néz szembe igazából a kihívásaival, tehát vagy vagy próbálja ezt a szőnyeg alá söpörni, és teszi teszi mindezt egy egy morális buborékba menekülve és onnan ki kikandikálva.

[00:28:10]És akkor ebből az jön ki, hogy fontosabb ebben a azért fogalmazzunk nyíltan civilizációs szembenállásban, amelyben az európai civilizáció éppen elveszik, vesztésre áll, bukásra áll.

[00:28:27]Ebben a az értékek túl túlhangsúlyozása lényegében önmagát gyengíti, tehát az európai fehér társadalmakat, tehát és az a kívülről érkező bevándorlók, migránsok fölsőbb egy egy ilyen kedvezőbb megítélés alá kerülnek, mint mint akik akik itt élnek, És és ez az ideológiai meghatározottság, ez az egyik egyik legfontosabb gyengítő tényezője Európának.

[00:29:06]Tehát önmagunkat gyengítjük.

[00:29:09]Tehát már már aki és még egy dolog, aki még itt a az első két-három kérdéshez egy egy adalék, hogy a média ebben nem segít, sőt tetézi a bajt.

[00:29:22]Tehát ez az egyik válasz a kérdésre.

[00:29:25]Beleillik ez abba a fősodor gondolkodásba, amit a politikusok is képviselnek, sőt lényegében átmosták rossz értelemben a a nyugati társadalmok adját.

[00:29:37]És aki megpróbál erre rávilágítani, például az alternatív média, például az olyan politikusok, mint Orbán Viktor, akkor a hírhozót, a szembesítőt, a tükröt verik szét.

[00:29:49]És a legbiztosabb pont, hogy csak orosz befolyásra követhette ezt el.

[00:29:57]Hát ezek már eszközök.

[00:29:58]Ezek teljesen mindegy, hogy Izlandon a népszavazási kezdeményezésről vagy bármi egyébről van szó.

[00:30:01]Tehát ott is az izlendi miniszterelnök meg a külügyminiszter arról beszélt már, hogy hát ott meg fognak jelen.

[00:30:06]Húgy, hogyha az izélandiak nem akarnak mondjuk európai uniós tagok lenni, mondjuk a halászati szabályok miatt, az biztos, hogy orosz probléma.

[00:30:13]Biztos, hogy a Merkoszur megállapodás ellen tüntető francia gazdákat az oroszok.

[00:30:22]Igen, igen, igen.

[00:30:22]És most csak felhívnám a figyelmet még egy másik jelenségre.

[00:30:26]Ugye az elmúlt hetekben zajlott kevesen figyeltünk oda, de Brüsszelbe is zajlott egy tanártüntetés.

[00:30:31]A brüsszeli tanártüntetés kapcsán szép lassan odaálltak a diákok a tanárok mellé.

[00:30:35]Majd hirtelen megjelentek olyan diákok, akik nem biztos, hogy valaha is jártak Brüsszel iskolákba, vagy bármi egyéb másba, és egyszer csak azon vette észre magát mindenki, hogy az utcán elhalapózó erőszak egy egy egészen más stílusra és más témára váltott át döntő részében a bevándorlással kapcsolatos problémakörök iránynyával váltott át, és bevándorló fiatalok vették át a kezdeményezést.

[00:31:01]Tehát nagyon sok helyt lehet azt majd látni az elkövetkező időszakban, hogy bármilyen társadalmi megmozdulás a a végén direktben a a migráció miatt, illetve történik, illetve a végén a migráció rátelepedik, vagy a migrációval kapcsolatos problémakörök rátelepednek az adott tüntetéssorozatra, vagy bármi egyéb másra, és a végén azt vesszük észre, hogy együgyűek lettünk, mert minden csak egy dologról fog szólni, semmi egyéb másról nem fog szólni.

[00:31:28]Ö a nyugati elitek számára, ahogyan ők ezt kinyilvánították, Európa kulturális megújulása a bevándorlók nélkül nem lehetséges.

[00:31:37]A a nem lehetséges, hogy megújuljon a lakosság a létszáma, és nem lehetséges, hogy gazdaságilag megújuljon.

[00:31:45]Tehát őnekik ez a meglátásuk erre a történetre.

[00:31:48]az, hogy amúgy hosszú távon mit fog okozni ez a az európai társadalmaknak, és hogy vajon itt mindig fel szoktam vetni annak, hogy oké, hogyha mondjuk mi most fogjuk magunkat, föltesszük a kezünket és azt mondjuk, hogy pár száz millió európai lakos lehajtja a fejét, tudomásul veszi, hogy átveszik a helyét, és azt gondolja valaki, hogy evvel le fog állni a az erőszak, akkor egy nagy tévedésben van, mert van még pár milliárd ember rajtuk kívül, aki úgy gondolja, hogy erre a sikeres helyszínre ő szívesen belátogatna, és a korábban itt települő itt it letelepülőket ugyanúgy ellenségének fogja tekinteni, mint bárki más.

[00:32:23]Nagyon röviden, tehát így reagálva vagy summázva a dolgokat, tehát a kinek lenne, vagy kiknek lenne a feladata a szembenézés.

[00:32:30]Egyrészt a média, ami nagyon helyesen fölvetetted, a média nem teljesíti a fősodor média feladatát, hanem szőnyeg alá söpri a problémát, nem a problémákra koncentrál, hanem a problémák elfedésére.

[00:32:45]Ez az egyik dolog, ráadásul ilyen önsorsoltó módon.

[00:32:47]A másik itt a legutóbb éppen itt fölvetetted az oktatás kérdése.

[00:32:53]Az oktatásban tehát hogyha már ott elvesznek a társadalmak, tehát a a fiatalok, a gyerekek azt kapják, amit egyre inkább kapnak, akkor akkor ennek ez lesz a következménye.

[00:33:05]Tehát két nagyon fontos terület, ahol vesztésre áll Európa, és nem tesz semmit azért, hogy hogy ezen a trenden fordítson.

[00:33:12]A csak megerősíteni tudom, hogy hogy igen, ez megint csak az, hogy hogy minden mögött az oroszok állnak.

[00:33:20]Ez pedig megint csak az elfedése a problémának.

[00:33:26]Tehát, hogy ne kelljen szembesülnünk azzal például, hogy hogy Európa akár itt a a civilizációs szembenállásban elveszik, akkor kitalálunk egy egy valamiféle ellenségképet.

[00:33:38]Itt adott esetben az jól bejáratott Oroszország.

[00:33:42]bármi probléma van, az oroszok állnak mögötte, tehát nem kell megoldani, csak az orosz kérdést kell megoldani.

[00:33:47]Hát itt tartunk.

[00:33:50]A izlandi válasz jó volt erre, mert az ott lévő, tehát a külügyminiszterre választható izlandi politikai csoportok azt mondták, hogy elég felnőttek az izlandiak, és elég nagy tapasztalatuk van a demokráciában, hogy el tudják dönteni, hogy melyik híd a valós és melyik a hazugság.

[00:34:04]Nem kell őket ö evvel kapcsolatban felvilágosítani.

[00:34:10]Ezeknek a hangoknak kéne megerősödni.

[00:34:12]Haladjunk tovább.

[00:34:12]Ha már említettük Oroszországot, fontos beszédet tartott Vlanyimi Putyin oroszelnök Szent Péterváron.

[00:34:18]Nézzük meg a részleteket.

[00:34:21]Vladyimir Putyin pénteken tartotta meg nyitóbeszédét az éves szentpétervári nemzetközi gazdasági fórumon, amelyben erőteljesen támaszkodott a több pólusú világról szóló jól ismert érveire, miközben lekíselte azokat a növekvőgazdasági nehézségeket, amelyek Oroszországot az Ukrajna elleni háború közepette sújtják.

[00:34:39]beszédét a globális energiaválságra és a közelkeleti háborúra való rövid utalásokkal kezdve Putyin kijelentette, hogy a világ alapvető geopolitikai és gazdasági változásokon megy keresztül.

[00:34:50]Nem csupán egy fázisból a másikba való átmenetnek vagyunk tanúi, hanem magának a fejlődési paradigmának az átalakulásának.

[00:34:57]Mondta az orosz elnök.

[00:34:59]Az elmúlt két fórumhoz hasonlóan Putyin a bricks országokat tartotta az átmenet főhajtóerejének.

[00:35:07]Putyin szerint a fejlődő országok egyre fontosabb szerepet töltenek be a globális gazdaságban, míg a nyugati országok termelési részesedése csökkent.

[00:35:16]Szerinte a nyugati országok az orosz külföldi vagyon befagyasztásával alásták a saját valutáikba vetett bizalmat.

[00:35:21]Az Oroszország szuverén tartalékai ellen bevezetett szankciók és azok befagyasztása visszafordíthatatlanul rontotta a nemzetközi valuták, a dollár és az euro hírnevét.

[00:35:32]mondta Putyin.

[00:35:34]Akárcsak Oroszország, bármely más ország is elveszítheti hozzáférését a dollárban vagy euróban tartott törvényes vagyonához, valamint a nyugati pénzügyi és fizetési rendszerekhez.

[00:35:43]Állítása szerint a magas államadósság hozzájárult a nyugati intézmények iránti globális bizalom alásához.

[00:35:54]Több pólusú világrend, Európa, anyatlík.

[00:35:59]Ismerjük ezeket a szavakat.

[00:35:59]Ugye Vlanyir Putin szokta, mert év évek óta használ ezek a kifejezéseket.

[00:36:09]Hogy mondjam?

[00:36:09]Izén nézem az orosz demográfiai adatokat, azt látom, hogy egyáltalán nem állnak jól, sőt rosszabbul, mint számos európai ország.

[00:36:24]mindenféle adat azt támasztja alá, hogy Oroszország is ennek a nyatlás így van a nyugati világhoz tartozik és ugyanabban az irányba, mert mint az Európá, mint az Európai Unió.

[00:36:38]Ha megnézzük Moszkvát, például mennyire egy digitalizált persze vannak előnye, de hátrány a többi.

[00:36:45]Tehát ugyanazok a folyamatok történnek Oroszországban, sőt több területen erősebb, tehát gyorsabb ütemben.

[00:36:54]Tehát én én nem látom ezt úgy, hogy Oroszországban mindent virágozna.

[00:37:01]Én ugyanazokat a folyamatokat látom Oroszországban, mint Európában.

[00:37:07]Jelentős mértékből.

[00:37:09]egyet kell értenem.

[00:37:12]Nem, nem az oroszok voltak.

[00:37:12]Nem ők.

[00:37:15]Tehát egyet kell értenem ezzel a ezzel a helyzetképpel.

[00:37:17]Tehát Oroszország is a globális világ része bizonyos értelemben a az európai világ része, a demográfiai helyzet tényleg tragikus, és hát a egyébként a gazdasági helyzet sem olyan jó, mint a sokszor így így elelhangzik.

[00:37:36]Tehát az, ami ami a ami itt a legfontosabb, az az, hogy a a nagyképet, tehát hogy merrefelé halad a világ, hogy ezt több pólusú, több központú, azt Ladyimir Putyin jól írja le és jól látja.

[00:37:51]Ebben aztán a az apróságok vagy a finom mozgás azért ott már maga felé hajlik a a keze.

[00:37:58]Tehát az egyértelmű amerikai törekvés, hogy ebben a a több pólusú világban Amerika, az Amerika vezette nyugati pólus legyen az legerősebb.

[00:38:10]Tehát Donald Trump legutóbbi lépéseit az elmúlt egy év, jó egy évet nagyjából ebből a megközelítésből kell értékelnünk.

[00:38:19]És erre véleményem szerint nem tudott idáig határozott választ adni a BRIX, illetőleg a a BRIX vezette, nem nyugati tömb.

[00:38:29]Ugyanakkor azok a számok igazak, amit Lagyimir Putyin mond, amiről beszél, tehát az, hogy a népesség, a gazdasági erő az egyre inkább efelé billen el.

[00:38:42]De hát azért az, hogy ez tudjon érvényesülni, abban ahhoz az is kell, hogy ez a ez a világ hogyan működik együtt egymással.

[00:38:52]Például a BRIX az még mindig inkább egy platform, sem mint egy egy közös gondolkodáson alapó szervezet lenne.

[00:39:07]És és ezt kiválóan időről időre használja ki az Egyesült Államok, hogy megossza például az országokat.

[00:39:16]Indiára játszik a leginkább, részben Brazíliára.

[00:39:19]Tehát ezek azok a pontok, amiben azért azért nem olyan szép a helyzet, mint ahogy az orosz elnök lefesti.

[00:39:26]Ettől függetlenül az a nagyképet, a főtrendet szerintem jól írja le.

[00:39:30]Hát arról azért nem nagyon beszél, mert hát érthető módon, hogy hogy közben Oroszország milyen problémákkal küzd, gazdasági problémákkal, demográfiai problémákkal.

[00:39:43]És ami a legfontosabb, az az, hogy ugyanúgy, ahogy az Egyesült Államok az iráni háborúba, itt Oroszország sokkal hosszabban belesüpped, beleült, beleültették a az orosz-ukrán háborúba, ami közép és hosszútávon nem az orosz pozíciókat erősíti.

[00:40:04]Tele van az európai sajtó azzal a hírrel, hogy most több jel arra utal, hogy hamarosan végetérhet az orosz-ukrán háború, hiszen most már hónapok óta nem tudnak előre haladni az oroszok, illetve ennek következtetében erősebbek lettek lettek az ukrán tárgyalási pozíciók, szóval szerintük vége Lehet ég ennek a szörnyű háborúnak.

[00:40:35]Halezredes úr hogyan látja?

[00:40:37]Konstantinovka védőit kéne megkérdezni erről, hogy ők mit látnak az orosz előrenyomulással kapcsolatban.

[00:40:42]Valószínűleg nekik rettenetesen más véleményük van, mint ami itt megfogalmazásra kerül.

[00:40:48]Azt látható, hogy igen, attól függ, hogy melyik számokat nézzük, mindig Ukrajna nagyon ügyesen megtalálja azokat a pontokat, amelyekben ő esetleg jobb lehet.

[00:40:56]Most kitalálták a négyzetkilométnek a fogalmát, hogy ki mennyit foglalt vissza.

[00:40:59]korábban az volt, hogy hány települést foglaltak vissza, csak sose azt tett nem tettük föl azokat a kérdéseket, hogy ezek stratégiailag mennyire fontosak.

[00:41:07]Tehát hogyha egy közlekedési csomópontról van szó, vagy a vagy a védelemnek egy fontos pontjáról, akkor annak az elvesztése még, hogyha 2 n km is, az súlyos problémákat jelent a az ukrán erők számára.

[00:41:20]Európában most van egy ilyen trend, ami megpróbálja bebizonyítani, hogy Ukrajna mennyire előre tart.

[00:41:27]Érdekes látni, hogy még Zelenské vagy a korábbi külügyminisztere Kba is ellent mondott ezeknek a kijelentéseknek, amikor azt mondják, hogy az ukránok megfordították a háborút.

[00:41:39]Ugye a volt külügyminiszter arról beszél, hogy hát ezt majd a történelem eldönti, hogy megtörtént-e valaha egy ilyen jellegű fordulat.

[00:41:45]Azt nem most szokták eldönteni, de ahhoz legalább kellene egy Stalingrád szintű eseménynek bekövetkeznie, ahhoz egy ilyen jellegű fordulat bekövetkezzen.

[00:41:56]Tehát a azok, akik azért realistán elemzik ezeket a dolgokat, azok azt mondják, hogy a helyzet nem változott se az oroszok, se pedig az ukránok javára.

[00:42:05]Most tartunk egy rövid szünetet, majd azután azzal folytatjuk, hogy két napos látogatást tett a kínai elnök észak-korejába.

[00:42:14]Majd ezt fogjuk kielemezni.

[00:42:16]Maradjanak velünk.

[00:42:36]Folytatódik a láncreakció adása Vukics Ferenccel és Tier Gáborral.

[00:42:41]hivatalos, két napos hivatalos utat tett a kínai elnök észak-korejába.

[00:42:44]Nézzük meg, hogy miről szólt ez a találkozó.

[00:42:51]A CNN szerint Sichinping kínai vezető hét év után tett első észak-koreai látogatása, nem csupán a Kína és régóta fennálló egyben egyetlen szerződéses szövetségese közötti történelmi kapcsolatokat dicsőítő retorikával volt teli.

[00:43:05]A kétnapos állami látogatás inkább alkalmat nyújtott Szí számára, hogy világos képet adjon arról, hogy hogyan képzeli el Kína jövőbeli viszonyát nukleáris fegyverekkel rendelkező szomszédjával.

[00:43:16]Ráadásul egy globális változásokkal teli időszakban.

[00:43:18]A század óta nem látott mélyreható változásokkal szemben mindkét félnek fényesebb kilátásokat kell teremtenie a két ország szocialista ügyének, valamint a regionális békének és fejlődésnek.

[00:43:32]Mondta Sz északkoreai vezetőnek, Kim Jsong Ünnek a hétfői pjongcsangi tárgyalások során.

[00:43:37]Bár a kedd délutáni közleményekben egyik fél sem említette a nukleáris fegyvereket, a találkozók alkalmat nyújthatnak mindkét fél számára arra, hogy megismerjék a másik stratégiáját és álláspontját, és kifejtsék a sajátjukat.

[00:43:50]Szakértők szerint Peking elvárja, hogy Pongcsánk tiszteletben tartsa érdekeit és kerülje a destabilizáló politikákat.

[00:43:56]Szí látogatása, stratégiai gesztus kínfelé, de nem jelent korlátlan támogatást Észak-Koreának.

[00:44:08]egyesek szerint, természetesen inkább angol százemzők szerint itt az történt, mert azért hét éve nem járt oda a kínai elnök, azért sok.

[00:44:17]Igen, sok.

[00:44:22]viszont egyre szorosabbak lettek a kapcsolatok Moszkva és Északkore között, és egyesek szerint, akkor bizonyos elemzők szerint ez egyáltalán nem tetszik a kínaiaknak és azért beszélünk, a nyugati sajtóban is úgy mutatták be ezt a találkozót, hogy pompás, fogadtatás, gesztus és így tovább, mintha valahogyan meg akarták picit a tá támadni Moszkvát ezzel és kínai oldalra állni.

[00:44:53]Hogy önök hogyan látják ezt?

[00:44:56]Ebben mint mind nagyon mindenben van ebben igazság.

[00:44:58]Nagyon sok igazság van.

[00:45:00]Ugyanakkor nagyon föl van ez erősítve.

[00:45:04]Tehát az, hogy hogy tehát a cél valójában az szerintem itt az említett angolszász elsősorban angolszáz elemzők részéről, hogy hogy éket verjenek itt ebbe a háromszögbe, de mondom van ennek alapja.

[00:45:18]Tehát az Kínának persze nem tetszik, de nem ebből olyan nagy ügyet nem csinál.

[00:45:25]Ezért ment el, hogy billentse vissza, billentse egy kicsit az erőviszonyokat ebben a Moszkva, Pjöngcsang, Peking háromszögben, de Kína attól nem reszked, hogy most Oroszország és Észak-korea szorosabb kapcsolatban vannak.

[00:45:42]viszont egy ilyen látogatás egyértelműsíti a koreai az észak-koreai vezetés számára is meg a világ számára is látjuk a reakciókat itt Kína rajtat tartja a kezét Észak-koreán meg a szemét is.

[00:46:02]Felteszem-e a kérdést fordítva.

[00:46:02]Miért volt ennyire fontos Moszkva számára elmélyíteni a kapcsolatokat, kapcsolatait Észak-korejával?

[00:46:08]Hiszen oké, beszélünk fegyverszállításról, egyesek szerint vannak észak-korejai katonák Ukrajnában.

[00:46:17]Ugye vannak vannak Oroszországban Oroszországban azt mondom, hogy egyes szerint Ukrajnában, Oroszországban biztos, hogy vannak, de az ukrán fronton nem tudom, nem nem volt nem tudom.

[00:46:34]Azért Kína mégis csak fontosabb partner Moszkva számára.

[00:46:37]Miért kellett ennyire emteni a kapcsolatokat Észak-Koreával tudva azt, hogy azért mégiscsak nem tetszést fog őt kiváltani Pekinben?

[00:46:50]Hát az első fontos, hogy a oroszoknak túl sok választásuk az első időszakban nem volt, hogy barátságos szereplőket találjanak.

[00:46:56]A a katoniai együttműködési szerződés, amelyik amúgy itt itt van egy nagyon fontos dolog, az arról szól, hogyha Oroszország területét megtámadják, nem véletlen, hogy kursználnál megjelennek a a koreai katonák, de ugye ez a nyugati sajtó próbálja ezt úgy be bizony tehát bemutatni, mintogyha ez Ukrajnában történne és Ukrajnában is ott lennének ezek a katonák, de ezt a szerződést nem teszi lehetővé a a koreai fél számára.

[00:47:22]A koreaiak döntő részében a katonai tapasztalatokért jöttek, meg szerették volna még jobban a gazdasági együttműködést elmélyíteni.

[00:47:30]Az élelmiszerszállításokra, különös néhány ipari berendezésnek a szállítására feltétlenül szükségük van, amit az oroszok tudnak a a rendelkezésükre bocsátani.

[00:47:40]Emellett pedig az, hogy a katonai szerződést megkötötték egymással, a világ egyik legnagyobb atomhatalma hallgatólagosan elismerte az az észak-koreai atomfegyvereknek a létét.

[00:47:50]És ugyanez a látogatás, amikor itt beszéltünk arról, hogy hát az a az atomfegyverekről nem beszéltek, de tudni kell, hogy az atomfegyvereknek a léte volt az egyik legyosabb problémakör észak-korea és Kína között.

[00:48:03]Azzal, hogy ez itt ez a látogatás most megtörtént és egyeztetésre került, annak a körülbelül a stokholmi békakutató intézet szerint körülbelül 60 atomtöltetnek a az elismerését is jelenti, vagyis hogy állandóítja Észak-koreát, mint nukleáris hatalmat.

[00:48:21]Ez ezt is jelenti, vagyis, hogy Oroszország és Kína már elfogadja nukleáris hatalomként létező országként Észak-koreát, és Ész-Koreának szinte ez mindennél fontosabbnak fontosabbat jelent, hogy ez megtörtén, mert az önvédelmi döntő részében erre alapozza.

[00:48:40]Hogyan reagálnak erre Washingtonban?

[00:48:42]Gondolom ez annyira nem tetszik nekik, hiszen voltak ilyen próbálkozások, mire tárgyalások.

[00:48:48]Így van.

[00:48:48]Washington és Iszak-Kore között.

[00:48:51]Most meg odamegy a kínai elnök, azt mondja, hogy én vagyok az első kereskedik partner ennek az ország.

[00:48:58]Vannak az oroszok, de én fontosabb vagyok katonai szempontból is.

[00:49:02]Én vagyok a béke és így tovább.

[00:49:02]azért Washingtonban az nem olyan jó hír persze nem olyan hír, de minden előtt szögezzük le, hogy ne menjünk bele ebbe az angolszász narratívába, mert arról szól ez a narratíva, hogy hogy itt milyen feszültséget teremt egy ilyen látogatás, vagy előtte a az orosz észak-koreai kapcsolatok javulása vagy szorosabbá válása Oroszország és Kína között, azért akkorát nem, mint mint ahogy ezt a az angolszellemzők beállítják.

[00:49:32]és hogy miért állítják be azért, mert például ez nem jó, nem jó az Egyesült Államoknak, nem jó a briteknek, nem jó a nyugati blokknak az, hogyha ez a ez a hármas, ez a háromszög, ez ez azért nagyjából együttműködik.

[00:49:46]Tehát mondogatják, hogy ezek a gonoszár gonoszok meg mit tudom én még, de gonosz tengelye.

[00:49:54]Így van.

[00:49:54]Gos de valójában ez nem tetszik.

[00:49:56]nem tetszik az Egyesült Államoknak, nem az amerikai érdekeket követi.

[00:50:02]És ha a még egy fontos dolgot el kell mondani, hogy amiért elmegy Kína, tehát Kína is, amikor arra a azt említettem, hogy a szemét rajta tartja, kezét rajta tartja, Észak-koreát, hogy azért olyan lépésre ne szánja el magát, ami véletlenül is mondjuk a kínai érdeket sértené.

[00:50:22]Tehát ne önállóskodjon túlságosan.

[00:50:28]De ez ez nem azt jelenti, még egyszer hangsúlyozom, hogy hogy itt olyan feszültség lenne ebben a a három ország viszonyában vagy ebben a házan a háromszögön belül.

[00:50:38]Sokkal inkább nem tetszik ez az amerikaiaknak, a nyugati bloknak, mert mert mégiscsak azt egyértelműsíti, hogy ebben a térségben Kína és Oroszország a meghatározó tényező.

[00:50:53]Ne felejtsük el, hogy a nyugatiemzők egy része is azt mondja, hogy az Oroszország atomfegyverhez való nem nyúlása az döntő részében Kína követelménye, és valószínűleg ugyanebben az esetben ugyanerről beszélhetünk itt is Észak-koreában, ami még azt jelenti, hogy Kína jelenléte meg a a befolyásának az erősítése egyfajta biztosíték azzal kapcsolatban, hogy amúgy a piacot és a kereskedelmet megvaró eseménysor nem történik meg a a világban.

[00:51:20]Úgyhogy ez kicsit meg rövid válasz.

[00:51:23]Gratulálok.

[00:51:23]Nagyon jó.

[00:51:23]Nem csúsztuk ki.

[00:51:26]Viszont most pontot kell tenni az adásnak.

[00:51:28]Vukics Ferencnek és Stí Gábornak köszönöm szépen az elemzést.

[00:51:32]Önöknek pedig a megtisztelő figyelemnek köszönöm a stáb nevé nevében is.

[00:51:36]És ne felejtsék, holnap ugyanebben az időpontban jelentkezünk Lánreakció című műsorunkkal, amelyben megmutatjuk önöknek a válságok hátterét és más fontos összefüggéseket is.

[00:51:45]A viszontlátásra, a viszont hallásra.

[00:51:50]เฮ