Ikon - „Nem örök fiatal vagyok, hanem örök gyerek” – Interjú Szandival - HírTV

[00:00:00]Készültem a fellépéseimre, és mutattam, hogy hogy fogok táncolni a színpadon, és alattuk a Klári néni fölkopogott, mert nem volt hozzászokva ehhez.

[00:00:08]És állítólag én odamentem a bejárati ajtóhoz, és mondtam, hogy Klári néni, nekem most lemezem jelent meg, és nekem fellépéseim lesznek, és készülnöm kell.

[00:00:17]Tessék megérteni, mert én ugyanúgy Pintácsi Alexandraként akartam bemenni az iskolába, és nem akartam, hogy kivételezzenek velem se negatív, se pozitív szempontból.

[00:00:28]Igen, a testvérem Viki a Petőfi csarnokba ment szórakozni az egyik barátnőjével, ugye hát azóta már nincs a Petőfi csarnok.

[00:00:35]És és akkor meglátta a keverőpultnál a Fenyő Miklost, és odament hozzá, hogy hallgassa meg a hugát.

[00:00:42]Énekeltem neki Whitney Houston Barber Strayandot, hogy ilyen nagyívű dallamokat mutassak neki.

[00:00:48]És akkor kérdezte, hogy tudok-e valami mást is.

[00:00:50]Mondtam, hogy hát például rck and rollt minden hétvégén buliztunk, hogy hát ismertem az összet Chberől, Litro Richard, Connie Francis, Wonder the Jackson Brandon és soroltam ezeket ott 12 évesen ezeknek ezeket a neveket és és mondta, hogy énekelnél egyet Brandalól [torokköszörülés] az I'm sorry.

[00:01:04]Jó és akkor ezt enéltem és az volt a szikra.

[00:01:06]Mai napig azt mondják nekem, hogy Szandika, de hát kerek évfordulót mondjuk ki az 50-et fogom ünnepelni most 7ó 7-én, de szerintem én 80 évesen is a Szandika maradok.

[00:01:19]Örök gyerek vagyok.

[00:01:19]Nem örök fiatal, örök gyerek.

[00:01:27][zene] Nagy szeretettel köszöntöm önöket.

[00:01:30]A mai vendégem Szandi.

[00:01:32]Szervusz!

[00:01:32]Köszönöm, hogy elfogadtad a meghívásunkat.

[00:01:36]Szia!

[00:01:36]Örülök, hogy itt vagyok.

[00:01:36]Köszöntöm a nézőket is.

[00:01:39]Egy általános iskolába járó gyermek délután leckét ír, edzésre, különára megy.

[00:01:44]Neked azonban az általános iskolás évek egészen mást hoztak.

[00:01:47]Már akkor koncerteztél, interjúkat adtál?

[00:01:51]Igen.

[00:01:51]És tanultam és leckét is tanultál [nevetés] és mindemellett egyáltalán nem mondható átlagosnak ez az időszak sem az életedben.

[00:01:58]Hogy emlékszel vissza?

[00:02:00]Nem játéknak fogtam fel.

[00:02:00]Az volt a jó ebben, hogy hetedik osztályos általános iskolás voltam, és és nem nem fogtam fel igazán, hogy mi történik körülöttem.

[00:02:11]És éppen ezért én én teljesen megmaradtam ugyanaz a az átlagos idézőjelben kislány, általános iskolás kislány, mint amilyen előtte voltam.

[00:02:29]Az volt a különbség, hogy ugye nem volt annyi időm tanulni, de de azért ezt igyekeztem bepótolni minden lemaradást.

[00:02:37]tulajdonképpen azt, hogy amikor nyolcadikos voltam, és már a második lemezem jelent meg, és tényleg őrület volt az az életünk, a a barátnőmnek, a legjobb barátnőmnek, akivel a mai napig tartjuk a kapcsolatot, és és a az Attila bácsinak, az osztályfőnökömnek volt köszönhető, hogy az a nyolcadikat is még 4,7-es átlaggal végeztem, mert Attila bácsinak nagyon fontos volt a mi osztályfőnökünknek, hogy hogy a az ő diákja ugyanúgy tanuljon, sőt ellenezte, azt mondta, hogy hagyjam abba, majd ráérek felnőtt koromban, most tanuljak és majd tovább kell tanulnom.

[00:03:18]Természetesen tovább tanultam gimnáziumban meg leérettségiztem, meg ilyesmik, csak ő azt akarta volna, hogy legyen valami rendes munkám.

[00:03:27]Ez akkor hogy érintett téged?

[00:03:29]Hát igazából a szüleimet érintette ez érzékenyen, mert ők álltak vitában Attila bácsival ez ügyben, mert ők meg azt mondták, hogyha hogyha ez így jött az életembe, egyszerűen azt érzem, hogy a jó Isten így ebbe az irányba terelt, és leágazás se volt, egyszerűen nem tudtam más irányba menni.

[00:03:48]Jó, nem is akartam igazán, mert sodródtam bele örömmel ebbe az egészbe, mert fantasztikus érzés volt azt a rengeteg szeretetet kapni az emberektől.

[00:03:58]És képzeld el, hogy én nem is emlékeztem erre, hogy találkoztam az utóbbi pár napban öfolytában üzengetünk egymásnak, mert teljesen felajzott állapotba kerültünk.

[00:04:13]Közel 30 év után találkoztunk az általános iskolai osztálytársaimmal.

[00:04:20]néhánnyal, és felelevenítettünk régi emlékeket, és képzeld el, az első lemezem megjelent, és mi az első emeleten laktunk lakótelepi lakásban, és az egyik ő volt osztálytársnőm, meg a hatodik emeleten, és készültem a fellépéseimre, és mutattam, hogy hogy fogok táncolni a színpadon, és alattuk a Klári néni fölkopogott, mert nem volt hozzászokva ehhez.

[00:04:45]És állítólag én odamentem a bejárati ajtóhoz, és mondtam, hogy Klári néni, nekem most lemezem jelent meg, és nekem fellépéseim lesznek, és készülnöm kell.

[00:04:55]Tessék megérteni.

[00:04:55]És én erre nem is emlékszem, hogy állítólag ilyen ilyen sztorik voltak abban az időszakban.

[00:05:02]Mert akkor is tudatos voltál, kötelességtudó, tudatos, azért egy általános iskolás lánytól nem feltétlenül ez a megszokott.

[00:05:10]Ö igen, de azért nagyon szerencsés vagyok, mert olyan emberek vettek körül, akik ösztönöztek engem erre.

[00:05:17]Ugye a már említett Attila bácsi, az osztályfőnök, aki aki követelt és megkövetelte azt, hogy akármi is van az életemben, akármennyire is felfordult körülöttünk a világ, én akkor is fontosnak kell, hogy tartsam az a tanulást.

[00:05:35]És hát az Ildi barátnőm, aki pedagógus lett, aztán már akkor is, hát tulajdonképpen rajtam gyakorolt, és nem engedte, hogy ne tanuljak.

[00:05:43]Mi együtt készültünk, és hát aztán az is azért nehéz volt, hogy hogy a a turnébuszon kellett kellett tanulnom.

[00:05:53]Tehát míg a zenekar tagjai szórakoztak a buszon és és sztorizgattak, nekem nekem tanulnom kellett, mert készülnöm kellett a az éppen aktuális dolgozatokra.

[00:06:06]Nem hagytam, hogy hogy engedjék, hogy ne írjam meg, mert én ugyanúgy Pintácsi Alexandraként akartam bemenni az iskolába, és nem akartam, hogy kivételezzenek velem se negatív, se pozitív szempontból.

[00:06:22]volt, hogy érezted, hogy kivételeznek veled?

[00:06:25]Hát volt olyan, hogy a a tanári előtt álltam, és és mondták, hogy énekelj a valamelyik dalomból egy részletet, és akkor nem kell meginom a dolgozatot, és nem fogadtam el, mert azt gondoltam, hogy ez nem fa az osztálytársaimmal szemben, hogy én én megtehetem azt, hogy nem írom meg azt a dolgozatot, hisz holott ugyanúgy járok az iskolában, mint ők.

[00:06:49]Szóval ez nekem nagyon fontos volt.

[00:06:51]Valahogy ezt úgy ösztönösen éreztem.

[00:06:51]És még egy nagyon fontos személy volt az életemben, aki így az elején úgy ott volt velem, János Atya, sajnos ő már nincs köztünk.

[00:06:59]Antal János plébános.

[00:07:03]Ő én 12 éves voltam, amikor megkeresztelkedtem önszántamból.

[00:07:07]Fantasztikus családban nőttem fel egyébként.

[00:07:09]Tehát tényleg ott olaszos, temperamentumos, ott minden hétvégén bulik voltak, apukám volt DJ.

[00:07:16]És és én már pelenkás koromban tudtam rock and rollt meg Rumbát táncolni [nevetés] és és tényleg tényleg szuper gyerekkorom volt, de valahogy nem volt nem hitben éltünk, de sem ilyen szinten.

[00:07:28]Tehát húsvétkor nem beszéltünk arról, hogy mégis ilyenkor emlékezünk ugye Jézus Krisztus feltámadására.

[00:07:37]karácsonykor sem beszéltünk arról, hogy Jézus Kréuska születéséről van szó ilyenkor.

[00:07:44]Tehát szeretet megvolt.

[00:07:47]És aztán egyik pillanatra a másikra éreztem, hogy a hogy a hogy a jó Isten így megszólított engem egy teljesen hétköznapi napon, és azt éreztem, hogy hogy hogy nekem nekem valahova így így tartoznom kell ilyen ilyen szempontból.

[00:08:05]És és a szomszéd asszonyunk ismerte János atyát, és így megismertem.

[00:08:10]És ő volt még egy olyan fantasztikus ember az én életemben, aki egy életre, útravalóul szolgált nekem.

[00:08:20]Mit szóltak akkor ehhez a szüleid?

[00:08:23]Apukámnak lelki lelkiismeretfuldalása volt.

[00:08:25]És akkor ő elkezdett velem járni a templomba, és és mondta, hogy jaj, bánta, hogy nem ő mutatta meg ezt az irányt.

[00:08:31]Igen, a tudod a rendszer és úgy elkezdte kicsit így magyarázkodott, lelkiismeret furdalása volt, de aztán nagyon örült nagyon örült, hogy hogy én így magamtól, illetve nem magamtól, engem a jó Istenem, mint a ámora leendő szerelmesekbé így egy nyilatlő, [nevetés] hogy lányom téged most én itt megtaláltalak.

[00:08:48]Szóval ez egy nagyon érdekes dolog volt és aztán ugye 16 éves voltam, amikor megismertem Csabit.

[00:08:52]De hát ugye Fenyő Miklós, mindenképpen meg kell őt említsem, ö ő volt az első években a menedzserem és a zeneszerzőm.

[00:09:04]Nagyon-nagyon fontosnak tartom azt, hogy soha ne felejtsük el, hogy kinek mit köszönünk, köszönhetünk.

[00:09:07]És én azt, hogy ő elindított úgy a pályán, ahogy ahogy kevesen tudtak volna, az azt azt én soha nem fogom neki elfelejteni.

[00:09:18]Ti találkozásotok is egészen különleges volt.

[00:09:21]Igen, igen.

[00:09:21]A testvérem Viki a Petőfi csarnokba ment szórakozni az egyik barátnőjével.

[00:09:26]Ugye hát azóta már nincs a Petőfi csarnok.

[00:09:27]És és akkor meglátta a keverőpultnál a Fenyő Miklost, és odament hozzá, hogy hallgassa meg a hugát, mert ugye én megnyertem előtte egy modern Hungária együttes által meghirdetett énekversenyt.

[00:09:43]Úgyhogy annyira nem is nagyon érdekel, csak a nagymamám nevezett be a tudtom nélkül.

[00:09:46]Szóval, de ha már így akarta, akkor elénekeltem, bekerültem a döntőbe, és aztán megnyertem egyszer csak.

[00:09:51]De azon kívül, hogy kaptam egy vázát, meg egy oklevelet, nem történt semmi.

[00:09:54]A Fenyőmiklós nem volt ott, mert akkor már összevesző félben voltak.

[00:09:58]És én ugyanúgy jártam tovább a az iskolába, és éltem a hétköznapi életet, és a családomat viszont zavarta, hogy nem történt semmi a a azon kívül, hogy megkaptam ezt a vázát, meg az oklevelet, amit a kutyánk aztán össze is tört vázát.

[00:10:13]Szóval már még már sincs az a váza.

[00:10:14]Na és akkor odament a Fenyő Miklóshoz és akkor másnap már ott voltunk nála és meghallgatott és egyik pillanatról a másikra változott meg ott minden, amikor énekeltem neki Whitney Houston Barber Strayandot, hogy ilyen nagyívű dallamokat mutassak neki és akkor kérdezte, hogy tudok-e valami mást is.

[00:10:35]mondtam, hogy hát például Rck and Rolt minden hétvégén bistunk.

[00:10:36]Hát ismertem az összet Chberől, Litro Richard, Connie Francis, Wonder the Jackson Brandon soroltam ezeket ott 12 évesen ezeknek ezeket a neveket és és mondta, hogy énekelnél egyet Brandalytól az I'm sorry.

[00:10:49]Jó és akkor ezt enéltem és az volt a szikra.

[00:10:51]Úgyhogy ez egy fantasztikus, ez ez egy nagy találkozás volt.

[00:10:55]Óriási óriási fantasztikus évek jöttek utána, amik az egész életemre rányomták a bélyegét.

[00:11:05]Szárnyalja alávett téged, és elképesztő szandiláz alakult ki az országban.

[00:11:08]Te akkor ezt fel tudtad fogni, hogy mennyi rajongód van, hogy televíziós semmi nem jutott el így az agyamig, a szívem mégig Igen.

[00:11:18]Tehát, hogy nagyon de a legnagyobb alázattal kezeltem egyszerűen ösztönösen.

[00:11:22]Tehát én nem ájultam el ettől, hogy hogy én hogy én most hú én most sztár lettem.

[00:11:26]pedig pedig mondjuk ki, hogy hogy hát egy országosan ismert előadóművész lettem, egy szár énekesnől lettem, akkor fogalmazzunk így, de én ezt egyáltalán nem, tehát mi ugyanúgy na ezt is felelemenítettük a csajokkal most, hogy találkoztunk sok-sok év után hogy délutánonként ugyanúgy pedig én voltam akkor már aszandi, lövöldöztük a [nevetés] az ablakból a lakótelepen az arrajárókat ilyen vízi pisztoly és pröcsköltük őket, és akkor azt élveztük, hogy utána lebukunk az ablak alá, és ez ilyeneket ját én változatlanul maradtam ugyanaz a kislány.

[00:12:06]És a Dióval, az én drága Miklós bátyám lányával is a mai napig tartom a kapcsolatot, mert mi akkor a legjobb barátnők lettünk, sülve főve együtt voltunk.

[00:12:17]Szóval, szóval ezek nagyon meghatározóak egy életre.

[00:12:20]rányomta a bélyegét az életemre a szandiság, a piros pöttyös ruha, a svájci sapka.

[00:12:28]Szóval aztán én megismerkedtem 92-ben Csabival, a férjemmel.

[00:12:34]És hát idén ennek most már 34 éve, és és egyszerűen annyira fantasztikus, tehát hogy ez is ez is egy egy nagy találkozás volt a a mi a mi megismerkedésünk Csabival.

[00:12:53]Hogy történt ez a megismerkedés?

[00:12:53]Úgyhogy ő volt a gitáros a turném, és és azért hoztam ezt most fel egyébként, mert de még mielőtt folytatnám, szóval a megismerkedés az úgy zajlott, hogy hogy bementem 92 májusában a próbaterembe, megláttam őt, és abban a pillanatban egy láthatatlan szál összekötött minket.

[00:13:13]Ezt nem lehet másképp megmagyarázni, és ez sokkal több annál, mintogy első látásra a szerelem, mert a szerelem az vak.

[00:13:23]Ez az első pillanattól kezdve sokkal sokkal mélyebb, tisztább és őszintébb és magaszt magasztosabb és nem is tudom még milyen szavakat használjuk volt az első pillanattól kezdve.

[00:13:37]És aztán elkezdtünk együtt dolgozni és 95.

[00:13:40]január 29-én, mindent megünnepelünk egyébként ezt is, odaköltöztem hozzá.

[00:13:47]Mai napig megünnepeljük ezt is minden évben.

[00:13:50]És onnantól kezdve mi tényleg a mai napig 024 együtt vagyunk, együtt is dolgozunk.

[00:13:58]Nekünk ez bejött.

[00:13:58]Van ahol a távkapcsolat működik nekünk ez.

[00:13:59]Nem is érsz rá kérdezni egyfolyt, [nevetés] hogy beszéle.

[00:14:03][zihálás] Ez nagyon jó.

[00:14:06]Igen, akkor jó.

[00:14:06]Csak mert sok tényleg sok sok sok minden történt az életemben.

[00:14:12]És aztán ami nagy dilemma volt és azért mondtam, hogy rányomta a bélyegét az életemre, hogy hogyan tovább.

[00:14:16]hogy lesz a kislányból felnőtt értnő, hogy fogja elfogadni a közönség ezt?

[00:14:25]És ezzel nagyon-nagyon sokan megküzdöttek egyébként.

[00:14:32]Nagyon nagy kedvencünk egy Szelin Dionról szóló film is, ahol őt is ugye a férje menedzselte, és ők is pontosan ugyanezt végigjárták ezt az utat, hogy hogy lesz abból a pici lányból felnőtt nős, hogy fogadja el a közönség.

[00:14:51]Szóval emlékszem, hogy azért ez ez nem volt könnyű nem volt könnyű menet.

[00:14:58]és a mai napig emlegetik a pöttyös ruhát, a svájci sapkát, de nincsen ezzel semmi baj.

[00:15:04]Azt gondolom, hogy mára már így 34 év után szépen lassan eljutottunk odáig, hogy hogy a a közönség elfogadta azt, hogy azt, hogy azt, hogy felnőtt nő lett belőlem, lassan nagymama.

[00:15:24][nevetés] És és és igazából olyan olyan jó érzés, hogy kicsit kicsit úgy úgy úgy kezelnek a mai napig.

[00:15:36]Te jó érzés és mondom, miért, hogy úgy kezelnek, mintha gyerekük lennék, mert én nem mert mai napig azt mondják nekem, hogy Szandika, de hát kerek évfordulót mondjuk ki az 50-et fogom ünnepelni most 7ó 7-én, de szerintem én 80 évesen is a szandika maradok.

[00:15:53][nevetés] Örök gyerek vagyok.

[00:15:55]Nem örök fiatal, örök gyerek.

[00:15:57]Ez zavar téged, hogy Szandikának neveznek?

[00:16:00]Egy időben zavart, most már nem.

[00:16:00]Már nem, mert És tudod, hogy miért nem?

[00:16:03]Mert szeretetből fakad.

[00:16:06]Ez ez szintiszta szeretet.

[00:16:09]És amikor odajönnek az utcán és megszólítanak, közös fotót kérnek, vagy autogramot kérnek, ez sem zavar, mert ez is mind-mind szeretetmegnyilvánulás.

[00:16:19]Vagy egy-két kedves mondatot mondanak.

[00:16:21]Ezekhez semmi baj nincs.

[00:16:24]Csak amikor mondjuk vásárolok a közértben és éppen beszélgetek valakivel, emlékszem valamelyik gyerekemmel pöröltem éppen, hogy jaj, kisfiam, képzeld el, odajött egy egy pasi, megcsípkedte úgy az arcomat, mintha a kislánya lennék, és azt mondta nekem, miközben én kommunikáltam éppen valakivel, beszélt hozzám: "Szandika, hát mosolyogjál!

[00:16:51]Ál.

[00:16:55]Nem így szoktunk meg.

[00:16:59]És most [nevetés] nem tudtam, hogy erre erre hogy reagáljak.

[00:17:02]Na, ez már azért túlmegy egy határon.

[00:17:08]Igen.

[00:17:08]Az az nagyon nehéz lehetett, hogy a Tinisztárból felnőtt nő lett, és azért az időmúlásával változik az ember, akár a gondolatiságát tekintve, akár zeneileg.

[00:17:20]Hogy tudtad ezt az átmenetet menedzselni?

[00:17:25]Úgyhogy és ez a mai napig így van, és mindig így is lesz.

[00:17:28]Csabival mindig mindent nagyon alaposan átbeszélünk, a szakmai döntéseinket is, a szakmai dolgainkat is.

[00:17:37]Ugyanakkor magánéletben is, tehát mint pár, mint házaspár is nagyon hiszek a kommunikáció erejében.

[00:17:46]Nagyon fontos mindig mindent megbeszélni, elmondani azt is, ami kellemetlen.

[00:17:49]Ugyanez érvényes a gyerek szülőkapcsolatra is szerintem.

[00:17:52]Szóval úgy tudtuk ezeket a dolgokat áthidalni, hogy természetesen nem mindig hoztunk jó döntést.

[00:18:01]És volt, amikor utólag megállapítottuk, hogy m hát azt azt ha ma csinálnánk, azt azt azt azt akkor nem úgy tennénk.

[00:18:11]Jó, de erre mondják azt, hogy utólag könnyű okosnak lenni.

[00:18:12]Igen, igen, igen, igen, igen.

[00:18:17]Viszont nagyon fontosnak tartom az önazonosságot, hogy soha ne üljünk fel egy divatnak, csak azért, mert van egy divat.

[00:18:24]Tehát mindig önmagunk legyünk.

[00:18:27]Ez nagyon fontos, mert a a közönség érzi, hogyha valami bűzlik, ha valami valami nem oké.

[00:18:32]Ö ugyanakkor el kell engedni a a mindenféle görcsöt.

[00:18:35]Tehát ha valamit görcsösen akarsz, akkor a akkor az sose jó.

[00:18:42]Meg mindig azt szoktam mondani a gyerekeknek is, mármint a saját gyerekeinknek, hogy ha nem csinálsz semmit, akkor nem történik semmi.

[00:18:51]Tehát otthon várod a sült galambot, hogy majd fú, majd milyen szuper lesz.

[00:18:54]nem lesz szuper, mert nem csinálsz semmit azért, hogy történjen valami.

[00:19:00]És és mindig emlegetnek ilyen mondataimat, amiket szoktam nekik mondani.

[00:19:05]De egyébként meg tudom, tudom tudom, hogy szer tudom tudom, hogy szerintem most akkor tudom, vagy szerintem szóval szerintem igazam van, hogy most szerény legyen ez a dolog.

[00:19:16]Amúgy meg tudom is.

[00:19:16]Tehát csak ezek a mondatok, amiket gyakran emleget.

[00:19:19]Nézzed el, hogy most gondolkodtam azon, hogy ha fogod mondani, valahogy eszembe fog-e jutni, de most hirtelen nem jut eszembe, de ilyen kettő, három, négy olyan mondat van, ami ami ami ilyen tipikus, amit mindig mondok nekik, de ez a ez a ha nem csinál semmit, nem fog történni semmi.

[00:19:33]Ez most így eszembe [nevetés] jutott.

[00:19:33]És és tényleg tényleg így van.

[00:19:39]mindig mindig tehát soha nem mentem a dolgok elébe, hanem felismertem a lehetőségeket és felismertük a dolgokban, a történésekben rejlő lehetőséget.

[00:19:52]És hogyha azt felismerem, akkor tudok előrni és és élek a bizonyos dolgokkal, amik megtalálnak engem.

[00:20:00]Azt is nehéz eldönteni, hogy mire mondjak nemet, mire mondjak igent.

[00:20:08]Nagyon-nagyon nehéz.

[00:20:22]Csabinak a véleménye sokat nyom alatba egy-egy ilyen döntés.

[00:20:26]Igen, igen.

[00:20:26]És egyre inkább bevonom a döntéseimbe a gyerekeket is.

[00:20:33]Ühüm.

[00:20:33]Blanka bár 10000 kmrel odébb él, mint mi Los Angelesben.

[00:20:41]Ővele rengeteget beszélek.

[00:20:41]Blanka is mindenről tud, a szakmai és magánéleti, magánjellegű dolgainkról is, és vele is mindig, mindig mindent megbeszélek.

[00:20:54]Tudné ők egészen tehát a fiatalok, ezek a 20 év körüli fiatalok egészen másként látják a világot.

[00:21:00]Az egyértelműen érezhető a gyerekeinken, hogy családban nőttek fel, tehát nem nem ilyen elveszett gyerekek.

[00:21:12]Tehát van egy van egy határozott értékrendjük, egy látásmódjuk, hogy ők látják a világot.

[00:21:15]Ugyanakkor megvan mégiscsak a saját véleményük, ami ami nagyon színes, és olykor-olykor felnyitja a mi szemünket is egy-egy mondat.

[00:21:26]és nagyon nagyon szeretek velük velük beszélgetni és ki kikérni a a tanácsaikat.

[00:21:34]A kisebbik fiúnk, Csabi, ő ő talán azért fontosabb számomra, hogy mit mond, mertogy ő ő valamilyen szinten a mi szakmánkban akar majd elhelyezkedni, illetve már végül is valamilyen szinten elhelyezkedett, merthogy dolgozott már különböző showműsorokban, meg divatsókon, mert ő divattervező szeretne lenni.

[00:21:59]Ő egy elegáns férfi, és most már sorra gyártja, tervezi meg meg varja a ruhákat, és és neki nagyon nagy álma bekerülni divattervezőként, ruhatervezőként ezekbe a sóműsorokba öltöztetni műsorvezetőket, zsűritagokat olyan ruhába, ami ami olyan elegáns, de mégis azért azért van benne valami valami olyan olyan, ami miatt egy igazi sóműsorba való való ruha.

[00:22:31]Tehát mindegyikben van valami kis kis érdekesség.

[00:22:33]Tehát ő azért belelát a mi szakmánkba jobban.

[00:22:36]Ezért szeretem sokszor őt megkérdezni.

[00:22:41]A nagyobbik fiúnk, ő meg gazdasági informatikát tanul egyetemen, és mellette egy szoftver cégnél dolgozik.

[00:22:46]ö egészen más más területen, mint a mi tehát elkezd beszélni lelkesen és rendkívül nagy szenvedéllyel a szakmájáról, és ez tök jó, hogy szenvedélyesen szereti.

[00:23:02]M nagyon okosan szoktam nézni és bólogatni, [nevetés] hogy örüljön és ha akarok, se tudok közbólni, vagy bá bármilyen véleményt formálni.

[00:23:14]Csak annyit, hogy szuper kisa, mert a bíztatod és támogatod [torokköszörülés] talán 2%-ot értek belőle, az és meg a meg a a meg a szavakat.

[00:23:23][nevetés] Szóval szóval ő ő ő ő ez a típus.

[00:23:28]Hát Blanka meg a a csaj, a nő nőtársam, akivel így össze vagyunk nőve.

[00:23:36]Így és ez és ez nagyon jó érzés.

[00:23:40]Meg hát meg hát jó ez a jó a családi kohéziónk együtt így öten.

[00:23:47]Milyen típusú anyuka vagy?

[00:23:47]Szigorú vagy inkább lazább?

[00:23:53]Hú, hát én ha most hiszünk az asztrológiában, valami van benne.

[00:23:56]Én Rák vagyok, tehát a a Ráksillagjegyben születtem, és Ikrek az aszcendensem.

[00:24:07]Csapongó vagyok, nagyon csapongó.

[00:24:10]Nagyon nagy amplitúdóim vannak.

[00:24:13]Ugyanakkor szenvedélyes vagyok és és sokszor kiszámíthatatlan, de ugyanakkor van egy kiszámítható énem is.

[00:24:25]Kiszámíthatóan tudok örülni mindennek.

[00:24:27][nevetés] Tehát, hogy tehát amikor a gyerekek ö most is, most nem mondom még el, de a az 50.

[00:24:34]születésnapom lesz ugye nyáron.

[00:24:37]Hetedik hó hetedik-én van a születésnapom, és és egy nagyon ilyen jó kis extrém születésnapi ajándékot kértem, amit a családommal együtt szeretnék megélni, merthogy élmény élményeket szeretnék már gyűjteni, nem kellenek tárgyak, élmények kellenek, amik amik itt bent megmaradnak a szívemben, az az agyamban.

[00:24:55]És és a kisebbik fiam mondta, hogy anya, tipikus te vagy.

[00:25:02]Annyira tipikus te vagy, hogy te milyen milyen ajándékot kérsz.

[00:25:04]Szóval elárulod, hogy mi ez az ajándék?

[00:25:08]Nem, nem, még egyelőre nem még nem, de nagyon nagyon nagyon várom már.

[00:25:11]De egyébként én megyek a gyerek hiszem, hogy adrenalin lesz benne.

[00:25:16]Az az [nevetés] lesz, mert adrenalinfüggő vagyok.

[00:25:21]Szóval én én én alapvetően úgy állok hozzá az élethez, hogy és így jön elő az a kérdés, hogy hiszünk-e abban, hogy következő élet meg előző meg meg ilyesmik, de hogy ezt az életet, amit itt most élünk, ezt egyszer éljük, az biztos.

[00:25:35]és és hogy hogy próbálok nem aggódni azon, amin nem tudok változtatni, mert teljesen felesleges és minden minden apróságot észrevenni, hogy jaj, de jó, ó szuper, hogy most egy percre kisütött a nap, tudod, amikor van egy olyan nap, hogy felhős, tehát hogy vagy nem tudom, bárminek lehet örülni, hogyha az ember úgy áll hozzá, hogy én próbálok próbálok így élni egyre inkább.

[00:26:05]Ez a pozitív életszemlélet a a rajongókra, a közönségre is átragad, inspirálóan hatsz rájuk.

[00:26:13]Én Én érzed ennek a felelősségét.

[00:26:15]Abszolút, abszolút.

[00:26:15]Ez igen, igen.

[00:26:18]Nagyon felelősségteljes dolog az, hogy én én mit mondok Ühüm.

[00:26:23]akár két dal között a színpadon.

[00:26:23]És képzeld el, hogy volt egyszer, hogy egy koncertem után odajött hozzám egy hölgy fekete ruhában, és mondta, hogy hogy neki öt éve halt meg a férje, és ő azóta fekete ruhát hord, és egyszerűen nem tudja elengedni ezt a dolgot.

[00:26:41]Borzasztó nehéz lehet.

[00:26:46]És és olyan hatással volt rá a koncertem, hogy eddig hiába mondta neki bárki, hogy hogy most már kezdjen el egy kicsit nyitni az emberek felé, színes ruhát hordani, hogy hogy próbáljon meg megint élni.

[00:27:06]Nem, semmit nem tudott változtatni, de a koncertem olyan hatással volt rá, hogy elhatározta, hogy holnaptól színes ruhát fog hordani, és elkezdi újra élni az életét.

[00:27:17]És és ez ez annyira jó érzés volt.

[00:27:17]Ez ez a lényege az egésznek.

[00:27:22]Igazából az egész életünknek ez kéne, hogy legyen a legyen az értelme, hogy hogy tudunk egymásnak segíteni, hogy tudjuk egymást szeretni és hogy tudunk valóban egymásnak egymásra figyelni.

[00:27:40]Én ezt nagyon fontosnak tartom, vagy például minden egyes koncert után dedikálni.

[00:27:46]Nem, ma már nem is dedikálás, tehát már nagyon elvétve kérnek aláírást, közös fotót kérnek, és tényleg sokszor sokszor van nyáron 45 fokban hozzám bújnak, és ú tudod és mondom, mindegy, nem baj, gyertek, megöllek benneteket, gyertek.

[00:28:05]Mert mert mert szeretettel jönnek oda hozzám, és összeizzadunk ott a koncert után egymástól elved.

[00:28:11]De mindegy.

[00:28:11]A lényeg az, hogy hogy ha ha egy ölelés, egy egy tőlem származó ölelés vagy egy mosoly, egyik se kerül semmibe, ha ha annyit tud adni, hogy egy életet meg tud változtatni pozitív irányba, hát akkor már megérte-e élni.

[00:28:32]Volt olyan időszak az életedben, amikor azt vagy féltél attól, hogy majd lankad az érdeklődés irányodba?

[00:28:41]Szerintem valamilyen szinten ez az érzés mindenkiben ott van.

[00:28:46]Ühüm.

[00:28:47]Mindenki, aki aki által az előadóművészek érzékenyek.

[00:28:53]Tehát mindenki, aki színpadon van, zenészként, vagy énekesként, vagy akármi, biztos, hogy mindig ott van az a gondolat, hogy mi van, ha már nem kellek, vagy mondjuk nem csörög annyit a telefon néhány napig, akkor akkor szerintem hajlamos bármelyik ember meginogni és azt mondani, hogy fú, én én most félek, hogy hogy nem, hogy mi lesz, mi lesz mostantól semmi.

[00:29:19]mindig lesz valahogy hinni kell.

[00:29:24]Én hiszek az isteni gondviselésben.

[00:29:27]Mit szoktam még mondani mindig?

[00:29:27]Igen.

[00:29:29]Isten malmai lassan őrülnek.

[00:29:29]Ez nem az én mondásom, ugye?

[00:29:31]Ezt szokták mondani.

[00:29:35]De de ez tényleg igaz.

[00:29:35]Tehát nyugi Isten malmér lassan őrülnek, majd szépen úgy lesz, ahogy lennie kell, és hidd el, hogy jó lesz.

[00:29:42]És ez is annyiszor annyiszor működik, hogy hogy nem nem kell aggódni, hogyha te teszel érte, ha te csinálod, és és mindent megteszel azért, nem görcsösen, de megteszel azért, hogy hogy működjön, mert ha nem csinálsz semmit, nem történik semmi alapon, te csinálod, akkor akkor annak lesz hozadéka.

[00:30:02]Csak ugye ugye sokszor nagyon rosszak talán ebbe az irányba is megyünk mostanában, hogy kiinduló pont a pénz és akkor az kint, hogy sok pénzem legyen.

[00:30:14]Hú, legyen.

[00:30:16]Nem az a lényeg, az a lényeg, hogy csinálj valamit, aztán az úgy is jön, hogyha te, hogyha te valamit jól csinálsz, akkor utána az jön, vagy nem jön annyira.

[00:30:24]Tök mindegy.

[00:30:24]A lényeg az, hogy az ember azért úgy biztonságban tudjon élni és boldogan tudjon élni.

[00:30:29]Az, hogy önmagában az, hogyha mondjuk valakinek van sok pénze, önmagában mit mit ér az, hogy van sok pénze?

[00:30:35]És akkor mi van?

[00:30:37]Tehát ö én én nekünk például van egy van a van hát két autónk van.

[00:30:42]Az egyik az, amivel járjuk az országot, és a a másik autónk meg az a a amivel a városban jövünk, megyünk.

[00:30:51]12 éves autó.

[00:30:55]Annyira szeretem.

[00:30:55]Ühüm.

[00:30:57]Én azt mondtam, hogy ez az autó, ameddig ez itt beindul és beindul, már nem is így indítunk, ameddig beindul, addig addig én ezt ezzel az autóval büszkén és boldogan boldogan megyek bárhova, mert annyira szeretem.

[00:31:11]Tehát, hogy nem azon múlik, hogy most milyen hiper szuper új autóm van, vagy vagy nem tudom, nem ilyen dolgokon múlik az élet.

[00:31:22]Hm.

[00:31:22]Ez nagyon érdekes, főleg ebben a materiális világban, amikor mindenki mindenfélét mutat már a közösségi oldalakon is, akkor ez is inspirációt jelenthet, hogy nem ez a fontos.

[00:31:36]Nem, egyáltalán egyáltalán nem az életben nem ez a fontos.

[00:31:37]Meg igazából egy csomó hely van, ahova én se fogok soha az életben eljutni.

[00:31:43]De mennyire jó, hogy a videó megosztó felületen, vagy hogy szokták mondani, hogy annyi videót lehet nézni a ahol ahol bejárják a világot, és olyan helyekre eljutnak, olyan szegmenseibe a világnak, ami amit amit így ezáltal egészen részletesen meg tudok nézni.

[00:32:07]Hát tök jó.

[00:32:07]Tehát, hogyha éppen nem vagyok annyira jókedvű, mert én se vagyok mindig jókedvű, van egy rosszabb napom, akkor megnézek egy ilyen videót, és jó kedvem lesz tőle.

[00:32:21]Azért nem olyan régen a világ egyik másik felére eljutottatok, a lányotokhoz, Blankához utaztatok, aki várandós, említetted, hogy hamarosan nagymama leszel.

[00:32:32]Igen.

[00:32:33]Elképesztő ajándék.

[00:32:36]Hát csodálatos.

[00:32:36]Igen.

[00:32:36]Szeptember 5-ére van kiírva.

[00:32:39]És és nagyon-nagyon várjuk.

[00:32:39]Úgy hívják őt, hogy Hazel.

[00:32:44]Először anyukámnak mondtam, aki ugye DMA lesz, hogy hogy Hzel lesz a neve.

[00:32:48]Ezt most nem értem.

[00:32:51][nevetés] Mondom, anyuci, csak hézike?

[00:32:53]Kis mogyoró, mogyoró.

[00:32:56][nevetés] És akkor így megjegyezte.

[00:33:01]És képzeld el, hogy kérdeztem a Blankát, hogy ne legyen inkább Lilián.

[00:33:03]Nem, én már tínédzser koromban a naplónba beleírtam, hogyha lesz majd gyerekem, az első lány lesz, akkor Hézel lesz a neve.

[00:33:15]Na mondom, ennyi beleszólása van a férjednek ezek [nevetés] szerint.

[00:33:16]brazil vejünk van, Ricardo, aki nagyon szép családból jön, van, egy nővére meg egy huga, és 15 éves koruk óta vannak együtt a szülei, és tényleg nag nagyon tényleg gyönyörű családból jön, és Brazíliában élnek ugye a szülők, és és nagyon nagyon-nagyon aranyosak anyukával kapcsolatban vagyok, szoktunk egymásnak üzengetni, meg küldeni videókat, fotókat és és hát ő ragaszkodik ahhoz, hogy a a kislány beszéljen majd portugálul.

[00:33:47]Én meg ahhoz ragaszkodom, hogy beszéljem magyarul.

[00:33:51]Angol adott lesz, úgyhogy élből micsoda ajándék.

[00:33:54]Kap három nyelvet ajándékba ez a gyermek, úgyhogy akkor azért ez azért nagyon jó lesz.

[00:33:58]Úgyhogy nagyon nagyon várjuk és nagyon izgulunk.

[00:34:00]Nagyon jó volt kint lenni, együtt lenni, fogni a pocakját és főztem ö paprikás krumplit a fejem.

[00:34:12]nagyon örült neki, meg hortobágyi pankéket [nevetés] így hirtelen így neveztem el, meg jókai bezz meg ilyeneket főztem neki, ugye, és nagyon kicsit megérezze a magyar virtust.

[00:34:29]Igen, igen.

[00:34:29]Hát azért a magyar virtus meg a brazil vér, na az együtt mindent visz.

[00:34:35][nevetés] De hát emlékszem, kimentünk a tengerpartra és és elment a Ricky futni mezitt láb egy kicsit ott a homokban, és így néztem utána mondom, na ezért ezért tudnak ilyen jól focizni a brazilok, mert a Kopakabánálán is ott rúgják a bőrt egész gyerekkorukban.

[00:34:57]Mezit láb.

[00:34:57]Hát persze, hogy jól megizmosodik a lábuk és jól tudnak focizni.

[00:35:00]Hát épp mondta Ricardo, hogy ő mezitláb nőtt fel Brazíliában, tehát nem ott mindig nyár van, és nem volt nem volt szüksége cipőre.

[00:35:08][nevetés] Említetted, hogy nagyon jó a kapcsolatod Blankával.

[00:35:14]Igen.

[00:35:15]És ő ugye Amerikában hozza majd világra a kisbabát.

[00:35:17]Ez milyen érzés, hogy hogy azért ilyen távolság van köztetek?

[00:35:24]volt időm hozzászokni ehhez a dologhoz, mertogy Blanka képzeld el, hogy négy éves volt, amikor a Szent Margit kórház mellett jöttünk el, ült hátul a gyerekülésben, és mondtam neki, hogy kislányom, itt születtetek, és majd te is itt fogsz szülni.

[00:35:42]Lóbálta a lábát négy évesen, és mondja, hogy nem, én nagyon messze fogok szülni, és fekete férjem lesz.

[00:35:51]Így mondta, fekete.

[00:35:51]Hát nem fekete, de barna bőrű.

[00:35:54]Ugye egy brazil szép kreol bőrű a a Ricky.

[00:35:57]Úgyhogy ez valamilyen szinten bejött.

[00:36:00]Úgyhogy már igazából négy éves korától kezdve kellett magam trenérozni erre, hogy ezt elfogadni, hogy lehetséges, hogy így lesz.

[00:36:09]És aztán egészen szóval ez is nagyon érdekes dolog, hogy egész gyerekkorában arról álmodozott, hogy majd ő Amerikába kimész.

[00:36:18]Ez ez nagyon, hogy látod, hogy már kiskorában, tínédzser korában is beírta a nap naptárába, hogy neki Hzel lesz majd.

[00:36:26]Miért pont Hzel?

[00:36:26]Ez honnan jött, nem tudom.

[00:36:28]Tehát hogy hogy ez ez ez nagyon érdekes dolog.

[00:36:31]Úgyhogy volt időm hozzászokni, meg meg még a pandémia időszak előtt akart ő kimenni.

[00:36:39]Aztán ugye az az keresztbe húzta a számításait, elkezdte itthon az egyetemet, és aztán utána egy év múlva kiment, aztán ott ragadt.

[00:36:50]Hm.

[00:36:50]Milyen zenei projekteken dolgozol most?

[00:36:54]Jaj, hát ami igazából egy új, valamilyen szinten új, mert azért most már több mint egy éves a zenekar, projekt, hogy így fogalmazzak az életemben, az a Sandy Rockband.

[00:37:07]A pandémiai időszakban mutattam meg először a a rokkos énemet, a a rokkos oldalamat, AC/DC, The Purple meg ilyen dalokat énekeltem el.

[00:37:17]És egészen addig én azért annyira nem tudtam, hogy én azt hittem, hogy csak szeretem a rockzenét, de hogy de hogy az éneklést is ennyire magaménak érzem, amikor belehelyezkedek egy ilyen dologba énekesnőként, azt nem tudtam.

[00:37:29]És annyira pozitív visszajelzések jöttek.

[00:37:34]És aztán amikor Guns and Rosistól a Sweet Child of Mind feldolgoztuk, na hát annak akkora sikere lett, olyan nem várt sikere, hogy egyszerűen kiáltott az egész azért, hogy ebből legyen valami.

[00:37:47]Csináljunk egy rockzenekart.

[00:37:49]És és aztán végül is megalakult a Szandi Rockband, úgy, hogy Csabi az egyik gitáros.

[00:37:53]És nagyon-nagyon élvezzük azt, hogy hogy újra színpadon is egy kicsit úgy együtt vagyunk.

[00:38:04]És és nagyon szóval ez egy ez egy igazi örömzenélés, hogy hogy meg egy kicsit ez a lázadás is.

[00:38:14]Én nem értem rá lázadni gyerekkoromban, akkor hadd lázadjak már közel 50 éves koromban, hogy szerinten már nagyok a gyerekek, jön az unoka, akkor hadd legyek már egy kicsit rocknagyi.

[00:38:25][nevetés] A pöttyös szoknyától a rockig azért hosszú út vezetett.

[00:38:30]Hát ez az volt időm megérni erre, mert hát amikor be vagy ilyen hozzászólások jönnek, hogy Szandi, hát miért nem ezzel kezdted?

[00:38:38]Hát először is a Rck and Rroll meg a rock ugyanarról a tőről fakadnak, tehát végül is testvérek.

[00:38:47]Nem áll olyan messze egymástól a kettő.

[00:38:49]Ez az egyik.

[00:38:49]Másik pedig, hogy 13-14 éves koromban én még nem tudtam volna ilyen dalokat énekelni.

[00:38:57]Tehát azért akkor hangilag is, meg a személyiségemnek is erre meg kellett érni.

[00:39:01]És és nagyon érdekes, hogy ugye ez, hogy a 90-es években ugye nyomtuk együtt a turnékat, és a úgy, hogy a Csabi ott állt mellettem a színpadon, és ennyi évnek kellett eltérni, így újra így rendszeresen mellettem álljon, ugye a Szandi Rokben a színpadon.

[00:39:19]Ö ez egy ez egy szerelem az életünkben, mert nem az van, hogy mostantól rokénekes nő vagyok, tehát nem nem történt itt műfajváltás, hanem ez színesíti a pályámat.

[00:39:30]Ez egy plusz.

[00:39:32]Tehát a szandi koncertek és fellépések mellé bejött ez a kis Szandi Rockbent projekt is.

[00:39:37]És úgy érzem, hogy hidat képezek a a a ortodox rockerek között, meg a meg az a Szandit kedvelő emberek között, meg a Szandi zenéjét kedvelő emberek között.

[00:39:52]De a Szandi zenéje, hát ez itt a kérdés, mi a Szandi zenéje ma?

[00:39:57]Ugye hát mert nem úgy állok ki a színpadra, hogy Pöttyösuhában, svájci sapkában a kislány hangomon és tehát másképp szólnak a dalok.

[00:40:05]A nyugi Dokiból, Nyugi Doki címodalomból lett egy ilyen Tina Turneres rokkos dal a szandi koncerteken és fellépéseken is, meg hát a tíédzser Lamur és a szerelmes szívek is másként szól már, ugyanakkor azok nélkül nincs szandi koncert.

[00:40:17]De a nyugidok itt már beloptuk a szandíokben műsorba is.

[00:40:19]Tehát egy picit pici szandiságot már oda beleloptunk, és átjön a rockkereknek is.

[00:40:26]Hát azoknak, akik meg egyébként is szeretik a zenémet nekik meg pláne.

[00:40:28]De hát tényleg a egy-két dal után ilyen jó kis White Snake, Erosm ACDC dal után így rockkerek mond.

[00:40:39]Na hát ez jó, ez ez jó a zenekar a mit tudom én nagymamák meg nagymamák.

[00:40:44]Én is az leszek.

[00:40:44]Szóval, hogy inkább azt mond, hogy 70 pluszos nénik meg azt mondják, hogy hm ez nagyon jó.

[00:40:52]Mondta, hogy Szandikám, hát ezeket a dalokat így mind ismerjük, mindegyiket ismerjük.

[00:40:57]Hát ez ez nagyon jó volt.

[00:40:59]Szóval ez ez egy ez egy tök jó dolog az életemben ez a ez a Szandirokben.

[00:41:02]Ez is úgy fel feldobott, egy új erőt adott, egy új inspirációt hozott az életembe.

[00:41:10]És milyen érzés ismét Csabival a színpadon állni?

[00:41:13]Nagyon jó.

[00:41:13]Nagyon, nagyon-nagyon jó.

[00:41:13]Ő, ő egy nyugodt erő így mellettem a Samuval, a billentyűssel.

[00:41:19]Ők ők így tényleg ilyen ilyen nagyon megbízható, nagyon jó zenészek.

[00:41:24]Tudjuk, hogy ott ott hiba nem lesz, ők az alapja az egésznek.

[00:41:30]Mögöttem Virzoli dobos.

[00:41:30]Hát ő hihetetlen attraktív, nagyon szereti ott ott hátul, tehát olyan, mintha elől lenne, nem is hátul, mert annyira attraktívan dobol.

[00:41:41]Nagyon-nagyon jól jól vagyunk így együtt.

[00:41:43]És jobb oldalomon meg wztok elevenedik meg Derzsi Zsoltival meg a Kanóccal, a Takács Roland Kanóc baszgitárosssal, mert két gitárosunk van, a Zsolti meg a Csabi.

[00:41:52]És ez így együtt annyira jól működik, és annyira szeretjük és egyszerűen tudod milyen az egész.

[00:41:59]olyan, mint egy ilyen vihar, amibe szeretnék belecsatlakozni, benne szeretnék lenni, és amikor vége, akkor így hú [sóhajtás] [zihálás] ha ez kemény volt.

[00:42:10]Ilyen érzés egy ilyen koncert, egy szandok bent koncert.

[00:42:17]Mit üzennél a 13 éves Szandinak?

[00:42:21]Hogy csak így tovább.

[00:42:25]Tök jó.

[00:42:25]Tanulj, kislányom, tök jól csinálod.

[00:42:27]és maradj szerény, és ne szállj el magadtól.

[00:42:32]Igazából nem változtatnék semmin.

[00:42:32]Én én megölelném magam, és és csak annyit mondanék, hogy amúgy lesz ez tudod mennyi minden lesz még el se tudod képzelni.

[00:42:41]Mindegy, most élj a jelen mondanám neki.

[00:42:43]És hogy tudod mennyi gyereked lesz.

[00:42:46][nevetés] Ezt lehet valahogy most így hirtelen ez jutott eszembe.

[00:42:54]És reméljük, hogy mennyi unokád lesz.

[00:42:57]Adja a jó Isten.

[00:42:57]Sok szép egészséges unokám legyen.

[00:42:59]Igen.

[00:42:59]Unokánk.

[00:43:01]Nagyon szépen köszönöm, hogy elfogadtad a meghívásunkat.

[00:43:04]Köszönöm.

[00:43:04]Én is örülök, hogy itt voltam.

[00:43:06]Viszlát.

[00:43:06]Sziasztok.

[00:43:08]További szép estét.

[00:43:08]Viszontlátásra.

[00:43:13][zene]