Láncreakció - Radikális muszlim szervezet terjeszkedik Európában - HírTV
- Az USA újabb légicsapásokat mért Iránra kommunikációs rendszerek és fegyverindítók ellen; Trump további támadásokat helyezett kilátásba, Irán pedig a Hormuzi-szoros teljes lezárásával válaszolt
- A Hezbollah védelme miatt Irán a tűzszünet feltételéül szabja a harcok befagyasztását minden fronton, miközben Izrael folytatja a szervezet felőrlését Dél-Libanonban
- Törökország összetett érdekei szerint Erdoğan Izrael megállítására szólított fel, de a szakértő szerint ez nem hozott újdonságot – Trump is hasonló nyomást gyakorolt Netanjahura
- Irán és Oroszország 25 milliárd dolláros nukleáris együttműködési megállapodást írt alá; Kis-Benedek meggyőződése, hogy Moszkva az atomfegyver-kifejlesztéshez szükséges technológiát is átadja Teheránnak
-
„Én nekem meggyőződésem az, hogy ezen a területen az oroszok segítik az iráni atomprogramot." – Kis-Benedek József
- A Muszlim Testvériség Európában alulról építkező hálózatot működtet, erős tematizálási képességgel, de tényleges befolyása a muszlim közösségeken belül korlátozott
- A NAÜ amerikai támogatással követeli Irán nukleáris létesítményeinek ellenőrizhetőségét; a szervezet 2019 óta nem jut be, mióta Trump felmondta az Obama-kori atomalkut
- Belfasti és hasonló migráns erőszakos esetek kapcsán a szakértők szerint a hatóságok sok támadást titokban tartanak, és 2015 óta nincs kapacitás a milliós bevándorló-tömeg mentális szűrésére
Részletes összefoglaló megjelenítése
Az iráni–amerikai konfliktus eszkalációja és a Hormuzi-szoros lezárása
A beszélgetés kezdetén a műsorvezető felvázolja a legfrissebb fejleményeket: az amerikai haderő újabb támadást hajtott végre Irán ellen, kommunikációs rendszereket, megfigyelőeszközöket és fegyverindítókat célozva. Donald Trump elnök további csapásokat helyezett kilátásba, amennyiben Teherán nem hajlandó megállapodni. Válaszul Irán bejelentette a Hormuzi-szoros teljes lezárását, és közölte, hogy minden forgalmat célba vesznek a térségben.
Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő szerint rendkívül zavaros a helyzet. Bár bejelentették a tárgyalásokat, érdemi megállapodás nem született, a támadások pedig nagyobb intenzitással folytatódnak. Irán bevonta a proxy erőit is – a húszik támadást indítottak Izrael ellen, amit a szakértő korábban előre jelzett, mint Irán kezében lévő komoly tartalékot.
„Tulajdonképpen az a gyakorlat, hogy Trump szeretné azért befejezni ezt az egész műveletet. Az irániak meg úgy vannak vele, hogy nehogy már a Trump győzzön. Tehát itt Iránt nem lehet legyőzni." – Kis-Benedek József *
A szakértő vitatja Trump azon állítását, miszerint 100 millió hordó olajat sikerült kihozni a térségből, és úgy látja, jelenleg inkább az eszkaláció, mint a megegyezés irányába haladnak a folyamatok. Az irániak kijelentették, hogy amennyiben Izrael támadja a Hezbollahot, nem írnak alá semmilyen megállapodást az Egyesült Államokkal.
A Hezbollah és a húszik szerepe a konfliktusban
Szajfó Omár, a Migrációkutató Intézet kutatási vezetője szerint a március végén kezdődő háborúnak két fontos frontja van iráni szempontból: Irán és Libanon. Április 8-án tűzszünetet kötöttek az USA és Irán között, de Izrael nem volt része ennek a megállapodásnak. Izrael kihasználta a helyzetet, és bár az iráni célpontok elleni támadásokkal felhagyott, folytatta az előrenyomulást Dél-Libanonban, hogy a Litáni folyó déli részét megtisztítsa a Hezbollahtól.
Irán nem engedheti meg magának, hogy feláldozza a Hezbollahot, amely a proxy hálózatának „koronaékköve". Ezért ragaszkodik ahhoz, hogy a tűzszünet meghosszabbításáról szóló tárgyalások feltétele legyen a háború befagyasztása minden fronton. A szakértő kiemeli: Irán az Izraellel való újabb lövésváltással azt kommunikálja támogatói és a világ felé, hogy nem hagyja el a szövetségeseit.
„Donald Trump próbál nyomást gyakorolni Benjamin Netanjahura, ugyanakkor ne felejtsük el, hogy Izraelben választások következnek. Az Izraelnek is megvannak a maga biztonsági érdekei. Tehát Benjamin Netanjahu részlegesen tesz eleget Donald Trump kéréseinek, és folytatja gyakorlatilag a Hezbollahnak a felőrlését Libanon déli részén." – Szajfó Omár *
A húszik mozgástere is szűkült – a Hormuzi-szoros blokádja óta a Szuezi-csatornán és a Vörös-tengeren átmenő forgalom helyreállt, ami Egyiptomnak bevételeket, Szaúd-Arábiának pedig lehetőséget biztosít az olajkivitel fenntartására. Mindkét ország informálisan nyomást tud gyakorolni a húszikra, és anyagilag is érdekeltté tudják tenni őket a hajóforgalom átengedésében.
A közel-keleti országok viszonyulása és Irán újjáépítési képességei
Arra a kérdésre, hogy Bahrein, Kuvait és Jordánia hogyan viszonyul a kialakult helyzethez – különös tekintettel arra, hogy iráni támadások érték a területükön lévő amerikai bázisokat –, Kis-Benedek József elmondta: az öbölmenti arab országok egyáltalán nem örülnek a támadásoknak, mivel azok gazdasági helyzetüket nagymértékben rontják. Jordánia dicsekedett azzal, hogy kivédte az Iránból indított rakétákat.
Iránnak sikerült megbontania a szunnita arab országok közötti viszonyt és a közel-keleti politikai erőviszonyokat. Az arab országok most azon gondolkodnak, hogyan hozhatnának létre olyan szövetséget, amely megakadályozza az amerikai befolyás túlzott érvényesülését a térségben. A szakértő szerint megbomlott a bizalom az Egyesült Államok és az öbölmenti országok között.
Az iráni újjáépítésről szólva Kis-Benedek elmondta: senki nem tudja pontosan megmondani, mit sikerült helyreállítani, de a munkálatok folyamatban vannak. A nyugati hírszerzés elsősorban a levegőből próbálja követni ezeket a fejleményeket.
Törökország regionális szerepe és Erdoğan elnök állásfoglalása
Törökország szerepével kapcsolatban a műsorvezető megjegyezte, hogy Erdoğan elnök felszólította a nemzetközi közösséget, hogy ne engedje Izraelt tovább támadni Libanont, mivel a Hezbollah elleni támadások destabilizálhatják Törökországot és az egész térséget.
Szajfó Omár szerint ez a kijelentés nem meglepő vagy bátor – a sajtóhírek szerint a múlt héten Donald Trump ennél sokkal keresetlenebb szavakkal próbálta rábírni Benjamin Netanjahut a libanoni támadások felfüggesztésére. Erdoğan gyakorlatilag csak megismételte ezt, saját török biztonsági érdekeit hangsúlyozva.
A szakértő rámutatott Törökország összetett érdekrendszerére: NATO-tagként a tagságának köszönheti helyi erőviszonyait és súlyát Oroszország viszonylatában; ugyanakkor történelmileg kiegyensúlyozott kapcsolatai vannak Iránnal. Szíriában egyfajta „neoszmán restauráció" zajlik, hiszen az új rezsim Törökországnak köszönheti hatalomra kerülését. Ennek ellenére Ankara Izraellel is kötött együttműködési megállapodást Szíria kapcsán, direkt elkerülve a konfliktus eszkalálódását.
„Tehát ez egy politikai üzenet volt Erdoğan elnök részéről, de nem hozott újdonságot." – Szajfó Omár *
Kis-Benedek József hozzátette: Törökország fő célja ma már nem az EU-csatlakozás – arról régen letettek. Az iszlám vonal irányába mennek, iszlám országokkal építenek ki politikai, gazdasági és katonai kapcsolatokat. A helyzet kínos, mivel éppen Ankarában tartottak NATO-csúcsértekezletet is. Az Izraellel való viszony sokat romlott: Erdoğan kijelentette, hogy Törökország biztonsága Gázánál, Szíriánál és Libanonnál kezdődik. A szakértő ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a viszonyok nem merevedtek le teljesen – például az USA és Törökország között védelmi ipari együttműködés és technológiai átadás is zajlik.
Oroszország szerepe és az iráni atomprogram támogatása
A műsorvezető beszámolt arról, hogy Irán és Oroszország rekordösszegű, 25 milliárd dolláros nukleáris együttműködési megállapodást írt alá. Ennek keretében négy atomerőművet fejlesztenek, elsősorban a Hormoz atomerőművet, valamint bővítik a busheri atomerőművet is. A megállapodás kiterjed a nukleáris gyógyászatra is. Eközben a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) igazgatótanácsa amerikai támogatással elfogadott egy határozatot, amelyben követelik, hogy Irán adjon át minden információt nukleáris készleteiről, és biztosítson hozzáférést a szakemberek számára a helyszíni ellenőrzéshez.
Szajfó Omár szerint Oroszország támogatása politikai, gazdasági és technológiai szempontból is elengedhetetlen Irán számára. Moszkva többször felajánlotta közvetítő szerepét a dezeszkalációban, és azt is, hogy elraktároznák a 400 kg 60%-osnál sűrűbb uránt, ezzel megoldva a konfliktus egy részét. Az 130 iráni hőerőmű technológiai hátterét is jelentős részben oroszok biztosítják, és a Hormuzi-szoros blokádja miatt a Kaszpi-tengeren keresztül érkezik az iráni élelmiszerellátás jelentős része. A katonai együttműködésnek azonban vannak korlátai – Moszkva nem vállal túlzott kockázatokat az Egyesült Államok ellenében.
Kis-Benedek József határozott véleménye szerint Oroszország mindenképpen támogatja Iránt, viszonozva azt a segítséget, amit az irániak nyújtottak az ukrajnai háború kezdetén rakéták átadásával, sőt később gyár létesítésével orosz területen. Az oroszok ezt technológiai transzferrel „fizetik meg", elsősorban az atomprogram területén. A szakértő meggyőződése, hogy ez nem csak békés célú felhasználásra vonatkozik, hanem az atomfegyver kifejlesztéséhez szükséges technológia átadására is.
„Én nekem meggyőződésem az, hogy Oroszország ehhez sok támogatást adna, mert hogyha az uránt tudják is dúsítani az irániak, az egyáltalán nem biztos, hogy tovább tudnak lépni, hogy mondjuk egy atombombát akarnak. Tehát ahhoz kell egy olyan tapasztalt, ismert technológiát átadni, és ehhez kell egy ország, aki ezt biztosítja, és ez nagy valószínűséggel 100%-osan nem tudjuk, mert oroszok vehemensen cáfolják ezt a dolgot, de én nekem meggyőződésem az, hogy ezen a területen az oroszok segítik az iráni atomprogramot." – Kis-Benedek József *
A szakértő emlékeztetett arra is, hogy más országok – például Észak-Korea és Pakisztán – is képesek lennének technológiát átadni Iránnak. Izrael számára létfontosságú cél, hogy Iránnak ne legyen atombombája, és ha ennek jeleit észlelik, azonnali légicsapásokkal válaszolnak. A szakértő szerint ebben a komplex segítségnyújtási hálózatban Oroszország technológiai támogatást ad, más atomhatalmak is besegíthetnek, és az Iránnal szövetséges erők (Hezbollah, húszik) az ellenség lefogásával segítenek. A szakértő kifejezte aggodalmát, hogy a Báb el-Mandeb-szorost is lezárhatják, ami súlyos csapást jelentene Egyiptomra, a vörös-tengeri forgalomra és Izraelre.
Pakisztán lehetséges szerepe és a NAÜ hozzáférése
Szajfó Omár Pakisztán kapcsán elmondta: bár az ország pragmatikus kapcsolatot ápol Iránnal és közvetítőként lép fel a tárgyalásokon, gazdaságilag rendkívül nehéz helyzetben van, és Szaúd-Arábiától kapott 3 milliárd dolláros segélyt. A két ország között védelmi megállapodás van, ami gyakorlatilag a NATO 5. cikkéhez hasonlít, így nehezen elképzelhető, hogy Pakisztán Iránnal „bútorozna össze" Szaúd-Arábia ellenében.
A NAÜ határozatával kapcsolatban a szakértő felidézte: a szervezetnek korábban volt bejárása Iránba a Barack Obama által aláírt megállapodás értelmében, egészen 2019-ig, amíg Donald Trump fel nem mondta azt. Azóta a NAÜ nem jutott be a létesítményekbe, így nincs objektív információ arról, mi zajlik az iráni hegyek gyomrában.
„Tehát ez egy teljesen legitim kérés. A probléma összességében az egyébként tegyük hozzá, hogy ez a dezeszkaláció irányába is vezethet, és amennyiben az iráni-amerikai tárgyalások is úgy haladnak, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnek szükségszerűen lesz fontos szerepe, és ez nagyszerű dolog, hogy ők most színre léptek." – Szajfó Omár *
Ugyanakkor kérdéses, hogy Donald Trump a jelenlegi helyzetben jobb alkut tud-e kötni Iránnal, mint annak idején Obama, és hogy az Egyesült Államok jobban jön-e ki ebből, mint az eredeti atomügyi megállapodás idején.
A Muszlim Testvériség európai terjeszkedése
A második nagy témakör a Muszlim Testvériség európai térnyerése volt. A műsorvezető ismertette: a szervezetet 1928-ban alapította Egyiptomban Hasszán al-Banna tanár, azzal a céllal, hogy minden lehetséges eszközzel – akár törvényes politikai tevékenységgel, akár erőszakos terrorizmussal – bevezesse az iszlám törvényeket az egész világon. Az izraeli kormány értékelése szerint a szervezet egyre kiterjedtebb hálózatot épített ki, elsősorban Németországban és Olaszországban. 2024-ben Németországban körülbelül 12 000 személyt tartottak ideológiailag vagy szervezetileg a hálózat tagjának. A szervezet alulról felfelé terjeszkedik, oktatási, vallási, ifjúsági és vezetőképzési programok révén, és kiterjedt gazdasági infrastruktúrát épített ki, amely jótékonysági egyesületeket, adományokat, ingatlanvagyont és üzleti szervezeteket foglal magában.
A szervezet története és működési mechanizmusa
Szajfó Omár elmondta: a Muszlim Testvériséget egy egyiptomi iskolai tanár alapította – tehát nem vallástudós – aki a muszlim társadalmak alulról jövő „megtisztítását" tűzte ki célul, abból az utópiából kiindulva, hogy ha a társadalmak visszatérnek a vallási gyökereikhez, akkor levetik a zsarnokokat, királyokat, diktátorokat. Éppen ezért a legtöbb arab országban be vannak tiltva, hiszen megkérdőjelezik a politikai és a vallási elitet is.
Mivel a Közel-Keleten üldözték őket, sokan politikai menekültként Európába távoztak, és a 90-es években tudtak igazán megerősödni. Az európai kormányok ekkor keresték azokat a muszlim elöljárókat, akiken keresztül a diaszpórákkal kommunikálhatnak. A Muszlim Testvérek léptek fel ebben a szerepben, azt állítva, hogy ők a „miszteriszlámok", rajtuk keresztül kell kommunikálni az európai muszlimokkal. Ennek következtében sok európai állam és maga az EU is együttműködött a szervezet európai alapítványaival.
A szakértő hangsúlyozta: a szervezet tényleges hatása a muszlim közösségeken belül nem túl kiterjedt, de tematizálási képességük nagyon erős. Például egészen a 90-es évekig az európai muszlimokat nem izgatta különösebben a palesztin–izraeli konfliktus, arab–izraeli konfliktusként tekintettek rá. A Muszlim Testvériség és hasonló szervezetek keretezték át ezt muszlim ügyként.
A szervezet európai hálózata és az iszlám törvények kérdése
Kis-Benedek József rámutatott, hogy a szervezet határokon átívelően működik, hiszen ideológiájukban a határok nem számítanak. Egyiptomban keményen fellépnek ellenük, Szíriában is hasonló a helyzet, mert az arab országok tudják, mire képesek. A szervezet távolabbi célja az iszlám uralom, a kalifátus létrehozása, de ezt nem hangoztatják naponta – inkább üldöztetésükre hivatkozva kérnek segítséget, amit az európai liberális szellem meg is ad nekik.
„A radikalizálódás ugye nemcsak Nyugat-Európában jellemző, hanem általában Európában, beleértve Kelet-Európát. És nyugodtan kimondom, hogy beleértve Magyarországot is, ott is vannak radikalizálódott fiatalok, akik azt mondják, hogy ez a vallás, illetve a szervezet, mondjuk az Iszlám Állam, nekünk szimpatikus, nekünk célunk az, hogy lehetőleg közel kerüljünk hozzájuk, megismerjük az ideológiát." – Kis-Benedek József *
A szakértő szerint a háttérben ott van a terrorizmus kérdése, és bár az európai kormányok nem feltétlenül érdekeltek abban, hogy erre rámutassanak, az EU terrorizmushelyzet-jelentései pontosan leírják az ideológia és a radikalizmus terjedését.
A saria (iszlám törvénykezés) bevezetésének követelésével kapcsolatban Szajfó Omár kifejtette: a saria egy absztrakt fogalom – Isten vélt akaratát jelenti, aminek gyakorlati megvalósulása a fiqh (vallási jog). Még az arab országokban sincs tökéletesen bevezetve, ott is hibrid jogrendszerek vannak, és még Iránban is keveredik a francia jogalkotás a vallási tradícióval. A saria jellemzően a családjogra terjed ki ezekben az országokban. A szakértő szerint amikor európai muszlim aktivisták a saria bevezetését követelik, az inkább egy jelszó, amin keresztül a vallási identitást próbálják erősíteni, elszigetelve a muszlimokat a többségi társadalomtól és hátráltatva az integrációt.
Migráció és erőszakos cselekmények Európában
A műsorvezető felidézte a belfasti esetet, ahol egy 30 éves szudáni migráns késelt meg egy fogyatékkal élő férfit az utcán – a felvételek rendkívül brutálisak, az áldozat kómában van. A támadó ideiglenes tartózkodási engedéllyel tartózkodott az Egyesült Királyságban.
Kis-Benedek József szerint a nyugat-európai hatóságok becsukják a szemüket, és nem nagyon akarják nyilvánosságra hozni az ilyen eseteket. A tolerancia jegyében próbálnak segíteni, és a Muszlim Testvériséget sem tekintik terrorszervezetnek, pedig a valóság mást mutat. A szakértő szerint ahogy egyre több ilyen esemény váltja ki a lakosság tiltakozását, úgy kényszerülnek majd lépéseket tenni a hatóságok. Hasonló jelenségek tapasztalhatók nap mint nap Németországban, Franciaországban, Belgiumban is. A szakértő úgy véli, az események jelentős részét titokban tartják.
Arra a kérdésre, hogy ezek a támadások szervezettek-e, Szajfó Omár elmondta: voltak ilyen esetek, de a legtöbbször mentális okokra vezetik vissza ezeket a hatóságok. Ez részben megállhatja a helyét, hiszen 2015 óta 4-5 millió ember érkezett irregulárisan Európába. Sokan már traumával érkeztek, mások itt traumatizálódtak, amikor szembesültek azzal, hogy az európai álom nem olyan, mint amilyennek elképzelték.
„Innentől kezdve itt rengeteg olyan ember van, aki magára marad a démonaival, és ennek ilyen következményei lehetnek, mint amit látunk." – Szajfó Omár *
A szakértő hangsúlyozta: ennyi ember mentális szűrésére egyszerűen nincs kapacitás Európában.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- „adipari területen" – Valószínűleg „védelmi ipari területen" (defence industry), az ASR félrehallotta.
- „ramad devil repülőcsapások" – Valószínűleg „Ramat David" izraeli légibázis elleni légicsapások, az ASR jelentősen torzította.
- „Katamel Ambia központi parancsnokság" – Valószínűleg a Forradalmi Gárda (IRGC) vagy a Quds Erő parancsnoksága, az ASR torzítása.
- „Napó kérdés alá" – Értelmezhetetlen, valószínűleg „nukleáris kérdésben" vagy hasonló kifejezés torzult alakja.
- „Litáni folyó" – Valószínűleg a Litani folyó Libanonban.
- „Maszut Peszeskián" – Valószínűleg Maszúd Peszeskján iráni elnök nevének torzult alakja.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:02]Irán ismét lezárta a hormuzis szorost az amerikai támadások után.
[00:00:04]Moszkva rekordösszeggel támogatja Irán atomprogramját, és terjeszkedik Európában a szélsőséges muszlim testvériségcsoport.
[00:00:12]Milyen láncreakciót indítanak el ezek a folyamatok?
[00:00:14]Erre keressük a választ.
[00:00:16]Köszöntöm önöket.
[00:00:16]Én Nádori Teodóra vagyok.
[00:00:18]Ez a láncreakció.
[00:00:33]És akik a kérdésekre válaszolnak, Kis Benedek József biztonságpolitikai szakértő és Szajfó Omár, a Migrációkutatóintézet kutatási vezetője.
[00:00:41]Köszönöm szépen, hogy itt vagytok, hogy elfogadtátok a meghívást.
[00:00:44]Nézzük meg, hogy mi történik most megint Iránban, illetve a Hormúzi szoros körül.
[00:00:50]Újabb támadást hajtott végre az amerikai haderő éjjel Irán ellen.
[00:00:52]Kommunikációs rendszereket, megfigyelő eszközöket, fegyverindítókat céloztak meg.
[00:00:59]Jelentette az amerikai központi parancsnokság.
[00:01:01]A Szentcom közölte, a katonai műveletek egyelőre befejeződtek.
[00:01:06]Donald Trump amerikai elnök azonban újabb csapásokat helyezett kilátásba, ha Teherán továbbra sem hajlandó megállapodni az USA-val.
[00:01:12]Az amerikai támadásokra válaszul Irán hadserege teljesen lezárja a hormuziszorost.
[00:01:17]Ettől a pillanattól kezdve a régióban uralkodó bizonytalanság miatt a hormuzis szorost lezárták minden hajó előtt, és minden forgalmat célba vesznek.
[00:01:26]Közölte az iráni Katamel Ambia központi parancsnokság.
[00:01:30]Ugyanakkor Donald Trump bejelentette, az elmúlt hónapokban az amerikai hadsereg titkos küldetést hajtott végre, hogy lehetővé tegye a tankerek kijutását a Hormuzis szorosból.
[00:01:42]Ennek köszönhetően az Egyesült Államok 100 millió hordó olajat segített kihozni a térségből.
[00:01:46]Az amerikai légicsapások megkezdése után az iráni média robbanásokról számolt be Irán déli hormozgant tartományában.
[00:01:53]Válaszul Teherán a szomszédos semleges közelkeleti országok területét támadta Bahreinben, Kuvaitban és Jordániában.
[00:02:00]Az iráni forradalmi gárda 18 amerikai katonai létesítményt céloz meg a régióban.
[00:02:06]Eközben tegnap óta Qatar béketárgyalói fegyverszüneti egyeztetéseket folytatnak Teheránban.
[00:02:13]Maszut Peszeskián iráni elnök azt mondta, a háború biztosan nem az ország érdeke, de ha azt hiszik, hogy méltóságunk, területünk és hazánk megsértésével megadjuk magunkat, vagy meghátrálunk, akkor csak álmadozzanak róla.
[00:02:27]Ezredes úr nagyon úgy tűnik, hogy Irán nem akar meghátrálni.
[00:02:29]A tárgyalások azok továbbra sem jutottak tovább, tehát itt főleg az atomprogram miatt nem nagyon sikerül megállapodni.
[00:02:36]A hormuziszoros lezárásáról se tudjuk, hogy most ott pontosan mi a helyzet, mert Trump azt mondja, hogy kivittek onnan nagyon sok kőolajat, tehát minthogyha az amerikaiaknak lenne ott mégis csak mozgásterük.
[00:02:48]Irán azt mondja, hogy ez nem igaz.
[00:02:50]Tehát, hogy valójában mi a helyzet a térségben?
[00:02:53]Azt lehet látni, hogy rendkívül zavaros a helyzet.
[00:02:55]Tehát beindultak egy tárgyalások, bejelentették, hogy Napó kérdés alá fogják írni a megállapozást, közben semmit nem írtak alá.
[00:03:01]támadások ugyanúgy folytatódnak, mint korábban, sőt nagyobb intenzitással folytatódnak, és ráadásul a proxikot is bevonják.
[00:03:07]Most már lehet látni, hogy a hút is támadást indítottak Izrael ellen.
[00:03:12]Én már jeleztem ezt jóval korábban, hogy ez egy nagy komoly tartalék irán kezbe az egész húti társaság, és hogyha szükséges, akkor Irán úgy dönt, hogy be kell őket vetni.
[00:03:23]Ez már megtörtént.
[00:03:23]Hogy milyen intenzitással, az majd azt majd meglátjuk.
[00:03:26]Tulajdonképpen az a gyakorlat, hogy Trump szeretné azért befejezni ezt az egész műveletet.
[00:03:30]Az irányak meg úgy vannak vele, hogy nehogy már a Trump győzzön.
[00:03:34]Tehát itt Iránt nem lehet legyőzni.
[00:03:36]Ezt is elmondták már többször iránű vezetők.
[00:03:38]Én úgy látom, hogy itt egyelőre nem tudnak ebből az egész zavaros helyzetből kimenni.
[00:03:42]A hormoziszoros most megint teljes egészében zárva van.
[00:03:46]Én erősen vitatom azt, hogy hány 100 hordó vagy 1000 hordó teljesen mint hogy miket mondanak, mert ez nem felel meg a valóságnak.
[00:03:53]tudnak szállítani.
[00:03:56]Nincs megállapodás, ez az igazság, és inkább a háború irányába megyünk.
[00:04:01]Na most Izrael esetében is lehet azt látni, hogy ők is rendesen támadják a hezbollakot.
[00:04:05]Ugyanakkor az irák megmondták, hogy ha az izraeliek támadják a hezbollakot, akkor mi semmiképpen nem fogunk semmiféle megegyezést aláí aláírni az Amerikai Egyesült Államokkal.
[00:04:18]Tehát itt a dolgok láncreakció, arról beszélünk, nagyon összefüggönek egymással és hát az egyik viszi magával a másikat.
[00:04:24]Sajnos most azt kell mondom mondjam, hogy inkább az eszkaláció, mint csak a megegyezés irányába haladunk.
[00:04:33]A hezbollaknak ebben a történetben mi lehet a szerepe?
[00:04:35]illetve ugye a hutikkal is az már évek óta tart, hogy a hutik megpróbálnak megegyezni, aztán úgy is úgy vannak vele, hogy ők beszállnak ebbe a történetbe, tehát akkor lezárják a vöröstengeri térséget, most ismét beszálltak ebbe a háborúba, nyilván Irán proxiairól van szó, de hogy ők milyen erővel rendelkeznek, és mi lehet a céljuk?
[00:04:58]Hát a március vége óta végén kezdődő háborúnak két fontos frontja volt.
[00:05:00]Az egyik Irán, a másik Libanon.
[00:05:02]izraeli szempontból legalábbis, hiszen ezek voltak a fő célpontjai Izraelnek.
[00:05:08]Április 8-án megkötetett a tűzszünet az Egyesült Államok és Iránk között.
[00:05:11]Izrael azonban nem volt része kezdetektől sem ennek a tűzszünetnek, és Izrael kihasználta ezt az alkalmat természetesen Donald Trumpnak eleget téve felhagyott az iráni célpontok elleni támadásokkal.
[00:05:23]Ugyanakkor folytatta Déliban Banonban az előnyrenyomulást azért, hogy alapvetően szavatolni tudja a saját biztonságát, a litáni folyó déli részét megtisztítsa a Hezbollaktól.
[00:05:33]Ezzel párhuzamosan különböző Hezbollak Fellegvárak, Bejrútban, BK völgyben lévő fellegvárak ellen indított légicsapásokat.
[00:05:42]Alapvetően Irán nem engedhette meg magának, hogy feláldozza a Hezbollakot, mint a proxi hálózatának a korona éégkövét.
[00:05:48]éppen ezért ragaszkodott ahhoz, hogy a békekötésnek, de előtte már a tűzszünetnek is, ne felejtsük el, jelenleg zajlik egy háttér tárgyalás az Egyesült Államok és Iránk között a tűzszünetnek a 60 napos meghosszabbításáról.
[00:06:01]Tehát, hogy ennek a feltétele részükről, hogyha minden fronton befagyasztják a háborút.
[00:06:05]Donald Trump próbál nyomást gyakorolni Benjamin Netanjaura, ugyanakkor ne felejtsük el, hogy Izraelben választások következnek.
[00:06:10]A Izraelnek is megvannak a maga biztonsági érdekei.
[00:06:13]Tehát Benjamin Nettanyagu részlegesen tesz eleget.
[00:06:16]Donald Trump kéréseinek, és folytatja gyakorlatilag a Hezbollaknak a felőrlését Libanon déli részé déli részén.
[00:06:23]Alapvetően most történt egy nagy fordulópont, újra történt egy lövésváltás Irán és Irán és Izrael között.
[00:06:32]Ezzel Irán azt kommunikálja elsősorban a saját támogatóinak, másrészt a társ a teljes világnak vagy politikai prénumnak a a világon, hogy nem hagyja el a támog a támogatottjait, kiáll továbbra is a Hezbollak egyéb proxiai mellett.
[00:06:51]Ugyanakkor azért látjuk, hogy a Hezbollaknak meglehetősen szűk a mozgásterre Libanon belül a belső nyomás miatt, mint ahogy egyébként a húsi lázadóknak is szűk viszonylag a mozgástere.
[00:07:01]Ne felejtsük el, amoziszoros blokádya óta a szueezi csatornán átmenő forgalom és a vöröstengernek a forgalma most már újra eljutott a korábbi háború előtti időszakra, tehát még amikor még egyáltalán ott bármi gond lett volna, ezzel egyiptomis bevételekhez jut, Szaudarábia lehetőséghez jut az olaj kivitelének a fenntartására, szinten tartására.
[00:07:23]És itt már két olyan hatalomról beszéltünk, akik informálisan a hútikra nyomást tudnak gyakorolni, és egyébként tegyük hozzá érdekelti tudják anyagilag is tenni a hútikat arra, hogy azért engedjék át a hajóikat.
[00:07:36]Ezredes úr, vajon egyrészt a közelkeleti országok hogyan viszonyulnak ehhez a kialakult helyzethez?
[00:07:40]Ugye Bachrein, Kuvait és Jordánia, ahol amerikai katonai bázisokat támadtak az irániak.
[00:07:49]Másrészt pedig Iránban mennyire sikerült vajon újjáépíteni azokat a gyárakat, azokat a komplexumokat, amelyeket az USA, illetve Izrael lebombázott?
[00:07:57]Igen, hát jogos a kérdés.
[00:07:57]Senki nem tudja megmondani pontosan, hogy mi az, amit sikerült újjáépíteni, de újjáépítik, tehát folyamatban vannak a munkálatok.
[00:08:04]Nyilván ezt megpróbálják követni különböző lehetőségekkel, főleg a levegőből, de az igazság az, hogy itt viszont, hogyha megnézzük a másik oldalt, tehát az öbölülmenti arab országokat, egyáltalán nem örülnek ezeknek a támadásoknak.
[00:08:17]Az az teljesen természetes, gazdasági helyzeteket nagy mértékben rontja.
[00:08:22]És hát mondjuk Jordániát is megtámadták, de Jordánia dicsekedett azzal, hogy kivédte azokat a rakétákat, amelyeket indítottak Iránból.
[00:08:34]sikerült Iránnak elérni, nem tudom mennyire volt szándékában, mert inkább az amerikaiakat akarja ő zavarni, de sikerült elérni azt, hogy a sétai szonita országok nem valami jó viszonyban vannak most már egymással.
[00:08:44]És hát ezzel gyakorlatilag a közelkeleti politikai erőviszont is sikerült megbontani, ami ami azt jelenti, hogy most már a öbölmenti arabors országok, és nem csak az ebőlmenti, hanem egyéb arab országok is azon gondolkodnak, hogy hogyan lehetne valami olyan szövetséget létrehozni, ami megakadályozza azt, hogy az amerikaiak nagyon nagy befolyást gyakorolnak e gyakoroljanak ebben a térségben.
[00:09:12]Ez azt jelenti, hogy az amerikaiak ott azért hátrébe fognak szorolni.
[00:09:17]Nem kapják meg azt a támogatást, amit eddig szerettek volna.
[00:09:20]Persze vannak országok, ahol amerikai bázisok vannak, és nekik ezt továbbra is érdekük, mert azért elég sok pénzt kapnak ezért, de valahogy valahogy megbomlott a bizalom az Egyesült Államok és az ebből menti országok között.
[00:09:32]Ez gyakorlatilag ennek a háborúnak köszönhető.
[00:09:37]Törökország szerepe ebben vajon hogyan alakulhat?
[00:09:40]Mert Törökország, mint NATO tag, egy igen komoly bástya, és nagyon komoly haderővel is rendelkezik.
[00:09:46]Most fölhívták a tehát Erdogán elnök felhívta a nemzetközi közösséget, hogy ne engedjék, hogy Izrael tovább támadja Libanont például, merthogy a Hezboll elleni támadások azok destabilizálhatják és a Libanonban zajló támadások azok destabilizálhatják Törökországot is és ezen keresztül az egész térséget.
[00:10:07]Tegyük azért hozzá, hogy ez a kijelentés nem egy túlzottan bátor vagy megdöbbentő kijelentés Erdogán elnök részéről, hiszen az elmúlt héten állítólag a sajtóhírek szerint ezt valahokik cáfolták, valakik megerősítették, zajlott egy nagyon heves hangvételű beszélgetés Donald Trump és Benjaminyagú között telefonon, ahol Donald Trump ennél sokkal keresetlenebb szavakkal próbálta rábírni Benjamin Netanyautat libanoni támadások felfüggesztésére.
[00:10:36]Öhet, hogy ez vagy igaz, vagy nem, de a nemzetközi nyilvánosságnak egy jelentős része ezt tényként kezeli.
[00:10:40]Innentől kezdve mindegy, hogy mi történt valójában.
[00:10:44]Ilyen körülmények között Erdogán elnök nem tett mást, mint végső soron ezt megismételte, és egyszerűen a saját török biztonsági érdekét hozta be ebbe.
[00:10:54]De azért ne felejtsük el, hogy Törökországnak azért meg állandóak az érdekei.
[00:10:57]Tehát Törökország NATO tag.
[00:11:00]Törökország nagyon jól tudja, hogy a NATO tagságának köszönheti a helyi erőviszony, a helyi erőviszonyokat, és azt is, hogy neki súlya van például Oroszország viszonylatában.
[00:11:10]Ugyanakkor Törökországnak történelmileg kiépült és mondhatjuk, hogy kiegyensúlyozott kapcsolatai vannak Iránnal.
[00:11:17]Törökországnak vannak regionális ambíciói, egyfajta neoszmán restauráció, ami most már Szíriában kézzel fogható, hiszen végsősoron az új rezsim Törökországnak köszönheti azt, hogy hatalomra került.
[00:11:28]Tehát egyszerűen Törökország ezt csak megismételte, de ez nem jelenti azt, hogy itt bármiféle akció fog ezt követni, hiszen például Ankara Izraellel is kötött egyfajta együttműködési megállapodást Szíria kapcsán, direkt azt elkerülve, hogy eszkalálódjon ott bármiféle konfliktus.
[00:11:46]Tehát ez egy politikai üzenet volt Erdogán elnök részéről, de nem hozott újdonságot.
[00:11:50]Ezredes úr, Törökország, ahogy a Nomár is elmondta, rendszeresen fölmerül, hogy a régi oszmán birodalomnak az elképzelése az az megint előkerül számukra, és hogy területeket szeretnének adott esetben.
[00:12:05]Na most Erdogán azzal is megvádolta Izraelt, hogy esetleg Izrael is terjeszkedne.
[00:12:10]Itt valójában milyen erőviszonyok működnek a Közelkeleten, és kiknek mi lehet az érdeke, illetve szándéka?
[00:12:18]Hát az erőviszonyok azok elég érdekesek.
[00:12:20]Nem szabad elfelejteni, hogy Törökországnak a fő irány a fő célja most már nem egy európai uniós csatlakozás, mert meg régen letettek, tehát eszükben sincs nekik csatlakozni.
[00:12:30]lehet bármit is mondani.
[00:12:30]Ők a iszlám vonal irányába mennek, az iszlám országokkal építenek ki politikai, gazdasági és katonai kapcsolatot egyaránt.
[00:12:39]Ugyanakkor kínos a helyzet abból a szempontból, hogy most ezt ugye éppen Ankarában a NATO csúcsértekezett, tehát nekik azért valamit mutatni kéne NATO felé is.
[00:12:48]Tehát ebből a szempontból kellemetlen helyzetben vannak, de meg fogják oldani.
[00:12:52]Ugyanakkor az Izraelel való viszony az sokat romlott az elmúlt időszakban, és egyáltalán nem lehet látni azt, hogy valami javulás is bekövetkezne.
[00:13:01]Ők ugyan jelentkeztek, hogy a Gázai kérdés megoldásába szeretnének beszállni, mert azt mondta Izrael, hogy ő nem szeretne, hogyha Törökország ott lenné, ott lenne.
[00:13:11]Ugyanakkor Erdogan elnök a napokban azt mondta, hogy Törökország biztonsága az Gázánál kezdődik, Szíriánál kezdődik, és ez nekik azért egyáltalán és Libanonnál.
[00:13:21]Tehát most ezeket támadják az izraeliek, tehát itt nagy barátságról nincs szó.
[00:13:26]Hát Törökországunnak azt szokták mondani, hogy egy jó barátja van a tenger, és azzal nincs vitája, aztán azonkívül mindenki másol van vitája.
[00:13:32]De ezek a törekvések, amelyet említett Omár is, ezek egyértelműen azt mutatják, hogy ők azért az iszlám vonalat erültetik, és hát azokkal az országokkal, különös tekintettel Izraelrel, Izraelre a akik hát nem fogadják el a török dominanciát, azt lehet látni, hogy a viszony megromlott.
[00:13:56]Sőt, még az amerikaiakkal is vannak vitáik a a törököknek, de ugyanakkor vannak kapcsolatok is, tehát Egyesült és Törökország között azért elég jó kapcsolatok vannak adipari területen, technológiai átadás a témakörben.
[00:14:10]Tehát nem lehet azt mondani, hogy lemerevedett frontvonalak vannak.
[00:14:14]Vannak olyan jelenségek, amelyek azt mutatják, hogy működik a kapcsolat, és sajnos vannak olyanok, amik azt mondják, hogy nem működik a kapcsolat.
[00:14:22]Nézzük meg, hogy Oroszországnak most mi a szerepe a térségben zajló konfliktusokban.
[00:14:31]Irán és Oroszország rekordösszegű nukleáris együttműködési megállapodást írt alá, amely alapján teherán nukleáris infrastruktúráját bővítik.
[00:14:38]A Moszkvában tartott konferencián Irán oroszországi nagykövete bemutatta a Teherán és Moszkva között valaha indított legáttfogóbb nukleáris együttműködési projektet, amelynek középpontjában négy atomerőmű, elsősorban a Hormoz atomerőmű fejlesztése áll.
[00:14:53]Oroszország 25 milliárd dollár értékben segíti Irán atomprogramját polgári célú felhasználás érdekében.
[00:15:00]A megállapodás kiterjed a Buseri atomerőmű bővítésére is.
[00:15:03]Ez Irán egyetlen működő atomerőműve, amely jelenleg is villamosenergiát termel.
[00:15:10]Kazem Yaleli iráni diplomata kiemelte a Teherán és Moszkva közötti partnerséget az atomenergiaszektorban, különösen a nukleáris gyógyászatban, a diagnosztika és rákkezelési célokra használt radioaktív gyógyszerek gyártása terén.
[00:15:24]Irán régóta tagadja, hogy atomfegyvereket fejlesztene.
[00:15:26]A nyugati országok szerint azonban a fegyverkezés az oka Irán kiemelt nukleáris tevékenységének, mivel a hegyekbe épített titkos létesítményekben zajló urándósítás messze meghaladja a polgári felhasználáshoz szükséges mértéket.
[00:15:41]Eközben a Nemzetközi Atomenergiaügynökség igazgatótanácsa tegnap jóvá hagyott egy az Egyesült Államok által támogatott határozatot, amelyben követelik, hogy Irán adjon át minden információt nukleáris készleteiről és létesítményeiről.
[00:15:55]Teheránt arra is felszólították, hogy biztosítsa a szakemberek számára szükséges hozzáférést a bejelentett adatok helyszíni ellenőrzéséhez.
[00:16:05]Itt az is fölmerül kérdésként, hogy Irán számára mennyire megnyugtató és mennyire stabil Moszkva támogatása.
[00:16:14]Nemcsak fegyverzet vagy bármifajta technológia szempontjából, hanem egyáltalán az, hogy a nemzetközi kapcsolatai iránnak valamilyen módon megmaradjanak.
[00:16:24]Hát politikai, gazdasági, technik technológiai szempontból elengedhetetlen irány számára Törökországnak a támogatása.
[00:16:30]Tehát gondoljunk nem csak az atomenergiai együttműködésre, amelynek egyébként a deaszkalációjában Moszkva szeretne szerepet játszani, több alkalommal felajánlottak, bár nem csak közvetítés, de azt is, hogy ezt a 400 kg 60%-osnál sűrűbb uránt el elraktároznák, megoldva ezzel a konfliktusnak egy részét legalábbis.
[00:16:50]De gondoljunk arra, hogy például az 130 iráni hőerőműnek a technológiai hátterét is jelentős részben az oroszok biztosítják.
[00:16:57]Most például az a hormózi blokád kapcsán a Kaszpi tengeren keresztül érkezik az iráni élelmiszerellátásnak jelentős része.
[00:17:09]Ez igazából ezek mind nagyon fontosak és nagyon fontosak az iráni túlélés politikai társadalmi túlélés szempontjából.
[00:17:16]Ugyanakkor azt azért látjuk, hogy a katonai együttműködésnek finoman szólva is korlátai vannak, és hogy Moszkva túlzott kockázatokat nem akar vállalni az Egyesült Államok ellenében Irán megsegítéséért, de láthatóan ez nem rontja meg a kapcsolatokat, hiszen Teherán is tisztában van ezekkel a korlátokkal.
[00:17:36]Hezredes úr, a nyugati elemzések azt írják, hogy Oroszország a hadműveletek során nagyon sok támogatást adott Iránnak, tehát adott esetben technológiai támogatást a Teherán számára, hogy csapásokat mérjen a közelkeleti amerikai bázisokra.
[00:17:56]Azt régóta tudjuk, hogy fegyvereket, helikoptereket, harci gépeket is adott át Iránnak ezt már évtizedek óta.
[00:18:01]De hogy Oroszország mennyire vádolható azzal például, hogy az iráni konfliktusban tulajdonképpen részt vesz, vagy mennyire mondhatjuk azt, hogy egyszerűen csak Iránt olyan módon támogatja, hogy mind gazdaságilag, mind diplomáciailag ott áll mellette?
[00:18:20]Ez az abszolút így van.
[00:18:20]Tehát Oroszország azért mindenképpen támogatja iránt.
[00:18:24]Az oroszok nem felejtik el azt, hogy az Ukraján orosz háború kezdetén azért az irániák a saját rakéták átadásával, sőt később gyár létesítésével Oroszország területén nagyon sokat segítettek.
[00:18:36]Na most az oroszok ezt úgy fállják meg, hogy technológiai transzfert hajtanak végre.
[00:18:43]Tehát gyakorlatilag az iráni atom atomprogramot támogatják.
[00:18:45]Nyilván nem úgy, hogy most mindenki minden tudja, hogy miről van szó.
[00:18:49]Ö mindenki ismeri azt, hogy itt vannak természetesen olyan kísérletek is, amelyekhez kell technológia.
[00:18:57]Ez elsősorban atomprogram területén, és nem a békés céló felhasználást illetően, hanem a atomfegyverkifejlesztése területén.
[00:19:06]Én nekem meggyőződésem az, hogy Oroszország ehhez sok támogatást adna, mert hogyha az uránt tudják is dúsítani a irániak, az egyáltalán nem biztos, hogy tovább tudnak lépni, hogy mondjuk egy atombombát akarnak.
[00:19:19]Tehát ahhoz kell egy olyan tapasztalt, ismert technológiát átadni, és ehhez kell egy ország, aki ezt biztosítja, és ez nagy valószínűséggel 100%-osan nem tudjuk, mert oroszok vehemesen cáfolják ezt a dolgot, de én nekem meggyőződésem az, hogy ezen a területen az oroszok segítik az iráni atomprogramot.
[00:19:42]Sőt, ugye vannak itt más országok is, akik be tudnak segíteni ebben az atomprogramban.
[00:19:46]Nem kell nagyon messze menni, mondjuk Észak-Korea például azért csak rendelkezik katonfegyverrel, át tudnak adni, ha nagyon akar Pakisztán, ők is tudnak segíteni az irániaknak.
[00:19:57]Tehát gyakorlatilag ez a titkos iráni atombomba fejlesztési program az így szépen szépen megy előre, legfeljebb nem a nyilvánosság előtt.
[00:20:06]Na most ezt akarják minden áron megakadályozni.
[00:20:08]Hát Izraelnek létfontosságú célja az, hogy Iránnak ne legyen ne is lehessen a trombombája.
[00:20:14]és ha megszagolják azt, hogy ott valami komoly fejlesztések is vannak, akár külföldi segédlettel, ebben az esetben nyilván, hogy indulnak a ramad devil repülőcsapások, mint ami ellen most éppen a napokban a iráni rakétákat elindították, és gyakorlatilag hát próbálják ezt a bázist, ami 50 hajfa mellett hát nem sikerrel, de mindenképpen megzavarják az ott folyó tevékenységet, tehát megpróbálják akadályozni azt, hogy hogy hogy Izrael támadást indíthasson iráni létesítmények ellen.
[00:20:48]És hát ebbe irániak nyilván számíthatnak a segítségre, akár a Hezbollakot nézzük, akár a huti hutikat nézzük.
[00:20:56]Tehát tulajdonképpen itt egy komplex segítségről van szó.
[00:20:59]Ebben benne van technológiai Oroszország, benne vannak még egyéb atomhatalmak és és nyilván azok az országok, amelyek a ellenség lefogásával tudnák segíteni a irániakat.
[00:21:14]És ebbe HZbollak is nem véletlen támad, pont akkor, amikor itt különböző konfrontációk vannak, vagy a hutik sem véletlen támadnak.
[00:21:20]És ez még egy olyan folyamat, amely a jövőben tovább folytatódhat.
[00:21:25]Tehát hogyha én nagyon tartok attól, hogy a Babel Mandopszorost le fogják zárni.
[00:21:30]Na most hogyha ezt lezárják, akkor az egy nagyon komoly csapás jelent, mondjuk Egyiptom számára, vöröstengeri forgalom számára, Izrael számára és ez benne van a levegőben.
[00:21:41]Tehát hogyha az eskaláció különböző lépéseit vizsgáljuk, akkor ezt mindenképpen említeni kell a sorban.
[00:21:48]Omár a ugye most a Nemzetközi Atomenergia ügynökség egy olyan határozatot hozott, hogy akkor mindenképpen hadd jussanak be az atomerőművekbe, hadd lássák, hogy ott mi történik az urándúsítói létesítményekbe, illetve, hogy hadd találják meg végre a dúsított uránt, és akkor lássák, hogy az milyen mértékben dúsították, illetve hol van, mennyi.
[00:22:08]Tehát, hogy szeretnének végre ennek a dolognak a végére járni.
[00:22:12]Mennyire elképzelhető az, hogy Irán ezt megengedi, tehát beengedi oda az ellenőröket, illetve amit Ezredes úr említett, hogy Pakisztán adott esetben támogathatja Iránnak az atomprogramját, ugye Pakisztán is egy igen komoly atomhatalom, tehát hogy elkezdődhet-e egy olyanfajta tengelynek a kialakulása, amiben Irán mégiscsak kap támogatást ahhoz, hogy atomfegyvert fejlesszen.
[00:22:34]Kezdjük talán Pakisztánnal.
[00:22:34]Tehát Pakiszán amellett, hogy egy pragmatikus kapcsolatot ápol Iránnal és közvetítőként lép fel a tárgyalások során, ezzel együtt egy gazdaságilag megleen nehéz helyzetben lévő ország, amelynek a világbank irányába is nagyon nagy kidettségei vannak, nehezen tudja törleszteni, és nem is tudta volna, hogyha Szaarábia most a közelmúltban nem segíti ki 3 milliárd dollárral.
[00:22:58]Szaudarábiának egyébként egy védelmi megállapodása van Pakisztánnal, ami gyakorlatilag a NATO ötödik cikkeihez hasonlít.
[00:23:04]Tehát ha valamelyiket mondjuk adott esetben Szaudarábi megtámadják, akkor Pakisztánnak kötelessége segíteni.
[00:23:10]Tehát ebben a kontextusban nehezen képzelhető el, hogy hirtelen Pakisztán összebútorozzon Iránnal, amely nem igazán tud alternatívát ká kínálni elsősorban a gazdasági nehézségei kapcsán Szúdiarábia ellenében.
[00:23:21]ami a Nemzetközi Atomenergiaügynökséget illeti, azért itt természetes, hogy a a legfőbb autoritás a globális térben, atomügyben szerepet követel magának ebben a helyzetben, és adott esetben a deeszkalációt szeretné a maga eszközeivel segíteni.
[00:23:38]Azért tegyük hozzá, hogy a Nemzetközi Atomenergia ügynökségnek volt bejárása Iránba.
[00:23:43]Ez a Barack Obama és az iráni vezetés által aláírt megállapodás értelmében működött is 2019-ig, amíg Donald Trump ezt fel nem mondta, és azóta az Nemzetközi Atomenergiaügynökség nem jutott be oda, ezért nincs objektív információnk arról, hogy mi zajlik az iráni hegyeknek a gyomrában, és hogy valóban hogy áll az atomprogram.
[00:24:04]Tehát ez egy teljesen legitim kérés.
[00:24:05]A probléma összességében az egyébként tegyük hozzá, hogy ez a deeskaláció irányába is vezethet, és amennyiben az iráni amerikai tárgyalások is úgy haladnak, a nemzetközi Atomerikai ügynökségnek szükségszerűen lesz fontos szerepe, és ez nagyszerű dolog, hogy ők most színre léptek.
[00:24:20]Ugyanakkor az már kérdéses, hogy Donald Trump a jelenlegi helyzetben jobb alkut tud-e kötni Iránnal, mint amit annak idején Barack Obama kötött.
[00:24:29]és hogyha történik is valamiféle rendezés, az Egyesült Államok jobban áll-e, vagy jobban jönnek ki ebből az egészből, mint ami az alaphelyzet volt, mielőtt felmondták volna az atomügyi megállapodást.
[00:24:42]Most tartunk egy rövid kereskedelmi kitérőt, aztán azzal jövünk vissza, hogy terjeszkedik Európában a szélsőséges muszlim testvériség csoport.
[00:24:48]Maradjanak velünk!
[00:24:57]A következő reklámblok 12 éven aluliak számára nem ajánlott.
[00:25:07]El akarod rejteni a bőrgombát?
[00:25:10]Használj Kan a különböző testrészeken, hogy megszabadulj a bőrgombától.
[00:25:15]Kan Plus.
[00:25:15]Keresd a Kanesten Plus termékeket 14% kedvezménnyel az almagyógyszertárakban.
[00:25:21]A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelő orvosát, gyógyszerészét.
[00:25:28]Zolival és Évával évtizedek óta elválaszthatatlan barátok vagyunk.
[00:25:30]Mikor Zoli infarktust kapott, nagyon megijedtünk.
[00:25:35]Az ön szívére nem csak önnek van szüksége.
[00:25:36]Kezdje időben a védekezést az infarktus ellen.
[00:25:38]Védje a saját és szerettei szívét.
[00:25:41]Aszpirin protecttel.
[00:25:43]A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kező orvosát gyógyszerészét.
[00:25:50]Reggelire Eleplant, késő este különlegességekhez, mint a nagyinál.
[00:25:56]Eleant az is, te niant.
[00:26:01]Bármilyen konyhai kalandra is vágysz, mindenhogy finom.
[00:26:05]Ide valami finomabb kell.
[00:26:10]A pulyka szuperhú, szuperfinom és szuperfit.
[00:26:11]Gallio, a pulyka tudja.
[00:26:16]Születésnapunk alkalmából most az akciós extra 25 kölcsönünket kínáljuk mindössze 9%-os kamattal.
[00:26:21]Részletekért hívja a 06199 666-os telefonszámot, vagy érdeklődjön online.
[00:26:28]Provident 25 éve számíthat ránk.
[00:26:32]A Normaflor Magyarország első számú probiotikuma az egyetlen 4 milliárd bacilusz klauzis spórát tartalmazó gyógyszer, amely ellenáll a gyomorsavnak, 14 féle antibiotikumnak és ezzerszeresére szaporodik.
[00:26:42]Norma Flor.
[00:26:44]Hasmenésre és hasi panaszokra az egész családnak.
[00:26:47]A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát gyógyszerészét.
[00:27:16]Sok színű vagyok.
[00:27:16]Egészen én vagyok.
[00:27:20]DM itt vagyok önmagam.
[00:27:20]Itt vásárolok.
[00:27:27]Éges legyen hal vagy a kerivá.
[00:27:30]Újultővel pörög a hódos bónusz.
[00:27:32]Mostantól pontgyűjtés a hé jobbiabban.
[00:27:35]Ilyen egyszerű.
[00:27:35]Töltse le az appot, használja minden vásárlásnál és gyűjtse a pontokat akár öt darab 10%-os kuponért.
[00:27:41]Ötlettől a megoldásig az Obival.
[00:27:45]Harap rá grillezésre a Helmans és Glóbus szószokkal és nyerj.
[00:27:48]Most vásárlási utalvány, grillsütő vagy akár a főnyeremény 2 millió Ft is a tiéd lehet.
[00:27:56]Utazzon velünk nyáron a legszebb tengerpartokra.
[00:27:58]Kényeztesse magát a nagyszerű lehetőségek széles választékából kihagyhatatlan árakon.
[00:28:04]További információkért látogasson el irodáinkba, vagy nézze meg online.
[00:28:09]www.ckartours.hu Most neked passzoljuk a jó árakat.
[00:28:13]Az LGTV 159159 Ft, amihez válaszd tév kalibrációs szolgáltatásunkat a tökéletes képminőségért.
[00:28:22]A JBL fejhallgató 16999 Ft, amihez vásárolj extra védelmet vanet és lopás ellen.
[00:28:29]Let's go Méia Marked.
[00:28:34]A kutyád a jó időre, a külső élősködők a kutyádra vártak.
[00:28:36]A Vectra 3D-vel tarts távol a vérszívókat.
[00:28:39]Stopp a szúnyogoknak, stopp a kullancsoknak, stopp a bolháknak.
[00:28:45]Egy doboz, három hónapédelem, szúnyogok, kullancsok, bolhák és legyek ellen.
[00:28:49]A Vectra 3D-t keresd az állatorvosodnál szaküzletekben és online.
[00:29:02]Együtt könnyebben boldogulunk az életben.
[00:29:06]A kockázat is kisebb, ha megosztjuk egymással.
[00:29:08]Ez az Unika alapelv együtt egy jobb életért.
[00:29:12]Unika.
[00:29:16]Figyelemben is csapat.
[00:29:16]Kempingők érkeznek.
[00:29:18]Készüljetek durva foltokra.
[00:29:21]Ez tényleg örökké fog tartani.
[00:29:23]Láttatok már ilyet?
[00:29:23]Ez simán megoldja az új venispor.
[00:29:29]Lenyűgöző, igaz?
[00:29:30]Ráadásul előkezelés nélkül is hatékony.
[00:29:32]A Venis egyedi formulája eltávolítja azokat a foltokat is, melyeket a mosószer önmagában nem képes.
[00:29:37]Ilyen gyorsan.
[00:29:37]Milyen tiszta koszos ruha be tiszta ki?
[00:29:40]Bízzon a Benisben, felejtse el a foltokat.
[00:29:47]A Nurofen Duo hatékonyabb, mint a hagyományos fájdalomcsillapítók.
[00:29:48]Már öt perc után felszívódik, és akár 9 órán áthat.
[00:29:53]Új Nurofen Duo szintlépés a fájdalomcsillapításban.
[00:29:55]A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegt tájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelő orvosát gyógyszerészét.
[00:30:10]Ki a Sportage minden élethelyzetre?
[00:30:13]Válaszd most ajándékutomata váltóval, vagy keresd a limitált Essence változatot már 9990000 Ftól.
[00:30:24]Nem kell a visszaváltó automatához rohannod, itt a szóda stream.
[00:30:26]1 k és kész.
[00:30:31]Mindig frissen.
[00:30:31]Készíts ikonikus Pepsi, Mirinda és Sevenup italokat a saját konyhádban.
[00:30:36]Szóda stream.
[00:30:38]Nyerj a szóda streammel, cserélj eredeti patronra és regisztrálj.
[00:30:42]patroncsere.hu semmi sem állhat.
[00:30:54]Az új Volcani és közép.
[00:30:57]Öt változatos réteg ropogós és krémes találkozása.
[00:31:02]Volcani őrület.
[00:31:02]Alsida őrület.
[00:31:06]Egy milltúróval és egy jó ízű mosollyal még szebbé tehetjük a közös pillanatokat.
[00:31:10]Visszatértek a nagy kedvence, a krémes rákócit túrós és az ellenállhatatlan túrógombóc ízű krémtúró újra a polcokon.
[00:31:18]A jóból sosem elég.
[00:31:21]Válogass a többi Milli íz közül is.
[00:31:23]Milli, egy jó ízű mosoly.
[00:31:44]Folytatódik a láncreakció adása Kis Benedek Józseffel és Szajfo Omárral, és egy szélsőséges iszlamista szervezet terjeszkedik Európában.
[00:31:53]Egyre terjeszkedik Európában a szélsőséges muszlim testvériség.
[00:31:55]A szervezetet 1928-ban alapította Egyiptomban Hassanel Banna tanár azzal a céllal, hogy minden lehetséges eszközzel bevezesse az iszlám törvényeket az egész világon.
[00:32:08]Akár törvényes politikai tevékenységeket, akár az erőszakos terrorizmust is felhasználva.
[00:32:14]A testvériség által létrehozott csoportok közül ma a legbefolyásosabb a Hamas Palesztin terrorista szervezet.
[00:32:18]Az izraeli kormány legújabb értékelése szerint a muszlim testvériség egyre kiterjedtebb szervezeti hálózatot, pénzügyi struktúrákat és befolyásszerző tevékenységeket épített ki, elsősorban Németországban és Olaszországban.
[00:32:34]2024-ben Németországban körülbelül 12000 személyt tartottak ideológiailag vagy szervezeti szinten a muszlim testvériség hálózat tagjának.
[00:32:42]Bár a német hatóságok az elmúlt években fokozták a testvériséggel kapcsolatos pénzügyi hálózatok felügyeletét.
[00:32:48]A szervezet kapcsolt csoportok és ismétlődő márkanévváltások révén továbbra is fenntartotta a működési folytanosságát.
[00:32:58]Ezek a csoportok alulról felfelé terjeszkednek.
[00:32:59]Komoly erőfeszítéseket tesznek az oktatás, a vallási térítés, az ifjúság bevonása és a vezetői képzési programok terén.
[00:33:07]A hálózatba tartozó szervezetek ugyan látszólag függetlenül működnek.
[00:33:11]Tevékenységüket valójában magasrangú aktivisták koordinálják.
[00:33:14]A csoportok kapcsolatban állnak a mozgalomhoz köthető katari és török szervezetekkel, továbbá a Hamashoz kapcsolódó németországi szervezetekkel is.
[00:33:24]A hírszerzési megfigyelések feltártak egy kiterjedt gazdasági infrastruktúrát, amely a muszlim testvériség hálózatát segíti, és amely jótékonysági egyesületeket, adományokat, ingatlanvagyont és különféle üzleti szervezeteket foglal magában.
[00:33:42]Omár, ez a testvériség, ez a muszlim testvériség szervezet, ez tulajdonképpen mióta létezik?
[00:33:47]Micsoda?
[00:33:47]Hogyan tudott így terjedni?
[00:33:51]1928-ban alapította egy egyiptomi iskolai tanár, tehát nem egy vallástudó, és alapvetően ő az egyiptomi, illetve a muszlim társadalmaknak az alulról jövő úgymond megtisztítását tűzte ki célul.
[00:34:03]abból az utópiából kiindulva, hogyha a társadalmak megtisztulnak és visszatérnek a vallási gyökereikhez, abban az esetben majd levetik a hátukról az úgymond zsarnokokat, királyokat, szultánokat és elnököket, diktátorokat.
[00:34:16]Éppen ebből az elképzelésből kifolyólag a legtöbb arabországban be vannak tiltva, hiszen megkérdőjelezik a mindenkori autoritásokat, vezet politikai vezetőket, de a vallási elitet is, ami egyébként szimbiózisban él.
[00:34:27]A vallási elit meg úgy gondolja a dolgot, hogy hát hogy mit akarnak ezek a vallástudományban műveletlen emberek, miért avatkoznak ők a vallás dolga.
[00:34:35]És valóban tehát a muszlim testvérek legtöbb sejje a történelem során nem volt vallástudó.
[00:34:42]Mivel a közelkeleten üldözték őket, többen menekültként távoztak el, politikai menekültekként a hazájukból, és Európában találtak menedéket nagyon sokan.
[00:34:53]elsősorban a 90-es években tudtak nagyon erősen terjeszkedni, amikor is az európai kormányok meg akarták keresni az úgymond miszteriszlámokat, tehát azokat a muszlim elöljárókat, vagy a közösségi szereplőket, akiken keresztül a diaszpórákkal tudtak volna kommunikálni.
[00:35:12]Természetesen ezeknek a diaszpóráknak nem volt vezetőjük, hiszen a muszlimok Európában nagyon sokfélék, sok irányzatba tartoznak.
[00:35:17]Olyan, mint a protestáns világ, tehát teljesen széthúzóak kis helyi csoportokból állnak.
[00:35:22]A muszlim testvérek azonban azt mondták, hogy mi vagyunk a miszteriszlámok.
[00:35:25]Velünk kell beszélni, ha itt az európai muszlimokkal bármit mondani akarnak, vagy csinálni akarnak.
[00:35:30]És emiatt nagyon sok európai állam, a francia állam például a brit állam, de az Európai Unió is, mint intézményrendszer együttműködött a muszlim testvéreknek különböző európai alapítványaival, szervezeteivel satöbbi, miközben a muszlim testvérek elkezdték gyakorlatilag megszólítani az Európában élő muszlimokat, és olyan identitás képeket kezdtek számukra mutatni, amelyek nem minden esetben kompatibilisek az európai értékekkel, és tematizálni tudták a közbeszédet.
[00:35:57]Tehát például egészen 90-es évekig mondhatjuk, az európai muszlimokkat annyira mélyen nem izgatta a palesztin izraeli konfliktus.
[00:36:07]Úgy tekintettek rá, mint egy arabizraeli konfliktus.
[00:36:08]Ez egy Bangladesh itt Londonban nem izgatott különösebben.
[00:36:12]Például a muszlim testvérek és más hasonló szervezetek voltak, akik ezt újra keretezték és egy muszlim ügyként mutatták be az embereknek.
[00:36:20]Tehát az ő tényleges hatásuk nem túl kiterjedt a muszlim közösségeken belül.
[00:36:25]A tematizálási képességük viszont nagyon erős, és a diskurzusban a tényleges súlyuk a túlmutató módon vannak ott.
[00:36:33]Ezredes úr, ugye itt ebben a beszámolóban, amit én elolvastam, benne volt, hogy nagyon komoly hálózatot tudtak kiépíteni, pénzügyi hálózatot, gazdasági hálózatot, adományokkal támogatják őket, ifjúsági programokat szerveznek, bevonják a fiatalokat, gondolom elsősorban az interneten keresztül.
[00:36:50]De hogy ez hogyan lehetséges, hogy Európában egy ilyen szélsőséges csoport gyakorlatilag egy országokon átívelő hálózatrendszert épített ki?
[00:36:59]Így van.
[00:36:59]Sőt, a határokat nem is ismerik, tehát a szóba se jöhet, hogy most itt most Németországból tevékenykednek Ausztriába vagy éppen Franciaországba, mert ugye ebbe az ideológiában a határok nem számítanak semmit.
[00:37:10]Itt teljesen más elvek vannak.
[00:37:12]És hát azért fogadják be, amit Omár mondott, ugye, hogy hát az Egyiptom keményen betiltották, sőt nem nem betiltották, hanem hanem bezárják őket.
[00:37:21]Tehát itt nagyon kemény hatósági fellépés van a betiltott szervezettel kapcsolatban.
[00:37:27]Hasonlókat lehet tapasztalni ismereteim szerint Szíriában is.
[00:37:30]Tehát általában az a országban ezt a egész társaságot nem kedvelik.
[00:37:36]De azért nem kedvelik, mert tudják mire képesek.
[00:37:39]Nem vagyok benne biztos, hogy tudják, hogy mire képesek.
[00:37:40]pedig pedig tudni kell azt, hogy nekik azért megvannak a politikai meg az egyéb céljaik is.
[00:37:44]Tehát a gyakorlatilag az iszlám vallásnak a terjesztése az iszlám uralomnak távolabbbi perspektívábben a kalifátus.
[00:37:54]Tehát ami az iszlám elbek benne van, ők ezt vallják, csak mondjuk nem szokták naponta ezt hangoztatni, inkább azt hangoztatják, hogy sajnos a közelkeleten bennünket üldöznek.
[00:38:02]Hát segítsetek.
[00:38:02]És a európai liberális szellem azt mondja, hogy ezeket tényleg segíteni kell, mert nagyon nagyon üldözötteknek számítanak.
[00:38:11]Ők ezt kihasználják saját céljaikra.
[00:38:11]Nem biztos, hogy ezt észreveszik a hatóságok és nem lépnek fel ellenük.
[00:38:16]Tehát itt lehet látni, hogy itt érvényesül a radikalizálódás.
[00:38:21]Ebben erősen részt vesznek.
[00:38:23]A radikalizálódás ugye nemcsak Nyugat-Európában jellemző, hanem általában Európában beleértve kellett Európát.
[00:38:31]És nyugodtan kimeren, hogy beleértve Magyarországot is, ott is vannak radikalizálódott fiatalok, akik azt mondják, hogy ez a vallás, illetve a eleve a szervezet, mondjuk az iszlám állam, nekünk nekünk szimpatikus, nekünk célunk az, hogy lehetőleg közel kerüljünk hozzá hozzájuk, megismerjük az ideológiát és hát ők ezt nagyon finoman, nagyon óvatosan igyekeznek kihasználni, de a háttérben ott van a terrorizmus kérdése.
[00:39:00]Tehát itt azért lehet látni vetik el.
[00:39:03]Igen, így van.
[00:39:03]Tehát itt lehet látni azokat a dolgokat, amiket elkövetnek Európában.
[00:39:07]Na most nem biztos, hogy az adott kormányoknak, tehát európai kormányoknak érdeke az, hogy ezeket rámutassanak.
[00:39:15]Tehát itt segítik sok kérdésben.
[00:39:17]Ugyanakkor nem veszik észre azt, hogy ez mekkora veszélyet jelent.
[00:39:20]Meg kell nézni a tesz jelentősöket, az Európai Unió terrorizmus helyzetéről szóló jelentősöket.
[00:39:27]ott pontosan leírják azt, hogy mennyire terjed ez az ideológia, mennyire terjed a radikalizmus Európában, és hát milyen lépéseket kellene tenni ennek megakadályázása érdekében.
[00:39:40]A saria, tehát az iszlám törvényeinek bevezetése, amit ez a szervezet eredetileg célul tűzött ki, ez elképzelhető, hogy Európában egyre nagyobb hangot kap?
[00:39:52]Ez azért nehéz kérdés, mert olyan, hogy a Saria az valójában egy absztrakt fogalom.
[00:39:56]A saria az végsősor a muszlim értelmezésben Isten vélt akaratát illeti, de ez még érinti vagy jelenti, de ez még mindig absztrakt.
[00:40:04]Ennek a gyakorlati megvalósulása az a fik, az a vallást, az a vallási jog, ennek az az akaratnak az alkalmazása a gyakorlataban.
[00:40:12]Tegyük hozzá, hogy Saria még az arabors országokban sincs tökéletes módon.
[00:40:16]Ott is hibrid jogrendszerek vannak, de még a teokráciában, Iránban is, ahol ugyebár a francia jogalkotás keveredik valamifélesít a vallási tradícióval.
[00:40:27]Tehát nekem de akkor mit akarnak ők egészen pontosan, vagy mi az elképzelésük arról, hogy akkor az iszlám törvényeket az egész világon elterjeszteni?
[00:40:34]Ez mit jelent?
[00:40:37]Itt azért nem most mi egy iszlamista szervezetről beszéltünk, de tucatnyi iszlamista szervezet van, és mindegyiknek van valamiféle elképzelése erről a dologról, amelyek amely víziók egymással harcolnak.
[00:40:47]Tehát összességében azért az eléggé ironikus, amikor egy Európában lévő muszlim aktivista akar Sáriát Európában, amikor az saját kibocsátó országában sincsia.
[00:40:57]A saria ezen országokban jellemzően a családjogra terjedt ki, ahol például keresztény kisebbségek a saját jogrendszerüket használhatják, a muszlimok a sajátjukat satöbbi, de minden egyéb téren, ezen országokban is végsősoron nyugati jogrendszer van.
[00:41:14]Például a Sáriában nincs börtönbüntetés, mert nem volt a sivatagban börtön annak idején, de a tolvajnak mondjuk le lehet vágni a kezét.
[00:41:20]Ö de ez a radikális értelmezés az iszlám világon belül sincs.
[00:41:24]Tehát az, hogy mit akarnak, amikor Európában ők Shariát akarnak, ez erre nincs egy egyszerű válasz, mert nagy valószínűséggel ezt ők sem tudják, legalábbis hogyha elolvassuk a röpirataikat, vagy a kommunikációjukat, vagy irodalmuk nincs is igazából a legtöbb ilyen aktivista csoportnak, tehát nem derül ki.
[00:41:41]Azt mondanám, hogy ez inkább egy jelszó, amin keresztül próbálják a vallási identitását megerősíteni az európai muszlimoknak, és ez által elszigetelni őket a többségi társadalomtól, és az integrációt is hátráltatni.
[00:41:56]Ezredes úr, azokat a támadásokat, amelyeket a beengedett illegális migránsok elkövetnek, egyébként Nyugat-Európában szinte egyáltalán nem is tárgyalják.
[00:42:05]Ö nálunk tehát, hogy azért van néhány európai ország, ahol ezekről lehet beszélni, de a súlyos esetekben, mint ami most például Belfastban történt, ott azért már nagyon komoly ellenállás és zavargások törnek ki.
[00:42:18]Most ugye egy 30 éves szudáni migráns késelt meg egyébként fogyatékkal élő, semmit el nem követő férfit, aki az utcán ment.
[00:42:27]Na most ez egy olyan támadás volt, én láttam a felvételeket, nem nagyon lehet őket megmutatni, mert nincs olyan része, amit nem kell kitakarni belőle.
[00:42:36]Tehát a leteperte a földre, a fejét szurkálta össze, és egyes jelentések szerint egyébként azért, mertogy ez le akarta fejezni.
[00:42:43]Most a megtámadott áldozat kómában van, küzdenek az életéért.
[00:42:49]És kiderült, hogy az Egyesült Királyság ideiglenesen adott tartózkodási engedélyt ennek a szudáni férfénak.
[00:42:56]Ez mit?
[00:42:57]Hát elég elég sok embernek ottak ideglenesen tartózkodási engedély, sőt sőt sokan állandó tartózkodási engedélyt is kaptak.
[00:43:03]Valahogy úgy látszik, hogy a nyugat-európai országokban a hazóságok becsukják a szemüket, tehát nem nagyon akarják ezeket nyilvánosságra hozni.
[00:43:13]Kivétel, amikor nagyon komoly dolgok vannak, de ők inkább azt próbálják, hogy toleránsak vagyunk velük szemben, próbáljuk segíteni őket.
[00:43:22]Itt a muzulmán testvéiséggel kapcsolatban is az a helyzet, mert úgy gondolják, hogy a muzulmán testvéiség valójában nem terrorszervezet, vagy nem akarnak olyan dolgokat csinálni, mint néhány ter szervezetnél tapasztaljuk.
[00:43:36]Pedig ez nem így van a valóságban.
[00:43:38]Úgyhogy én úgy látom, hogy itt meg kellene változni a politikának velük kapcsolatban.
[00:43:43]Hát hogyha minél több olyan esemény történik, ami a lakosság tiltakozását kiváltja, akkor nyilván ezekre valamilyen lépéseket fognak tenni, mint ahogy tapasztaljuk ezt most az hírek esetében is.
[00:43:56]De hát hasonló jelenségeket látunk nap mond nap, akár Németországba, akár Franciaországba, vagy akár Belgiumba.
[00:44:04]Tehát nyilván, hogy ez egy olyan téma, ami nem dicsőség az ország vezetésének, a hatóságoknak, ugyanakkor időnként valamit mondani kell, hogy mi történt.
[00:44:15]Tehát ezzel azt akarom mondani, hogy az események jelentős részét titokban tartják.
[00:44:21]Omár, nagyon kevés időnk van, de elképzelhető az, hogy ezeket a támadásokat adott esetben egy szervezet nevében hajtják végre, vagy hogy ezek meg vannak szervezve?
[00:44:30]Voltak ilyen esetek természetesen.
[00:44:30]A legtöbb esetben azonban mentális okokra szokták a hatóságok.
[00:44:33]ezt visszavezetni, ami részlegesen megállhatja a helyét, hiszen azért 2015 óta nég, fél millió ember érkezett irregulárisan Európában.
[00:44:43]Valakik már eleve traumával érkeztek ide, valakik amikor rádöbbentek, hogy az európai álom valójában nem olyan, mint elképzelték.
[00:44:50]Itt traumatizálódtak, és egyszerűen ennyi embernek a mentális szűrésére nincs kapacitás Európában.
[00:44:56]Innentől kezdve itt rengeteg olyan ember van, aki magára marad a démonaival, és ennek ilyen következményei lehetnek, mint amit látunk.
[00:45:03]Szájfárnak és Kis Benedek Józsefnak köszönöm szépen, hogy itt voltatok.
[00:45:07]Önöknek pedig a megtisztelő figyelmet köszönöm a stáb nevében is.
[00:45:10]Holnap ismét jelentkezünk Lánreakció című műsorunkkal, amelyben megmutatjuk önöknek a válságok hátterét és más fontos összefüggéseket.
[00:45:16]A viszontlátásra!