Washington NATO-fegyverzetet von ki EurópábólRobert C. Castel, Kusai Sándor - HírTV

[00:00:12]Folytatódik a láncreakció adása, akik pedig a kérdésekre válaszolnak.

[00:00:14]Kusai Sándor volt Pekingi Nagykövet és Robert Szcastel, az alapjogokért Központ biztonságpolitikai szakértője, a Magyar Nemzet főmunkatársa.

[00:00:22]Szervusztok!

[00:00:24]Köszönöm szépen, hogy elfogadtátok a meghívásunkat.

[00:00:26]Kezdjük azzal, hogy most úgy tűnik, hogy Amerika és Irán között elkezdődtek a valódi megállapodások.

[00:00:35]Lemondta az Irán ellen tervezett amerikai hadműveletet Donald Trump tegnap este, mivel jelentősen haladtak a tárgyalások az amerikai iráni egyetértési memorandum megkötéséhez.

[00:00:46]Az izraeli miniszterelnöki hivatal megerősítette, hogy az amerikai elnök telefonon egyeztetett benjamin Netanyoval a kialakulóban lévő egyetértési megállapodásról, amelynek része lesz az iráni dúsított urán eltávolítása, a dúsítás infrastruktúra lebontása, a rakétagyártás korlátozása és az Irán által terrorista szervezeteknek nyújtott támogatás megszüntetése is.

[00:01:07]Korábban Trump azzal fenyegetőzött, hogy elfoglalja Irán kulcsfontosságú olajexport központját, Kark szigetét.

[00:01:14]és egy újabb bombázási hullámban súlyos csapást mér Iránra.

[00:01:20]Teljes ellenőrzésünk alá vonjuk az olaj és gázpiacukat, ahogyan azt Venezuelával is tettük.

[00:01:24]Írta Trump.

[00:01:24]Később a közösségi oldalán és a New York Postnak adott interjúban azt mondta, hogy a megállapodás nagyjából lezárult, a dokumentumok pedig a végső szakaszban vannak.

[00:01:34]Hozzátette, hogy a megállapodást Irán legmagasabb szintjein, és több regionális szereplő, köztük Szaarábia, az Egyesült Arab Emírségek és mások is jóvágyták.

[00:01:45]Energiaügyi vezetők közben figyelmeztették a fehérházat, hogy az iráni háború miatt kialakult energiaválságban a kulcsfontosságú olajtartalékok veszélyesen alacsonyak.

[00:01:55]Közölte a CNM.

[00:01:55]Az iráni parlament elnöke szerint a rossz stratégiák és az impulzív döntések az egész tárgyalási folyamatot alááshatják, bizonytalanná teszik az energiainfrastruktúrát és a piacokat, és egy végtelen mocsarat hozhatnak létre, amelyben évekig benne ragadhatunk.

[00:02:14]Robert, hadd kérdezzelek meg arról, hogy most ez a megállapodás valójában milyen szakaszban lehet.

[00:02:18]Ugye úgy tudni, hogy az amerikai elnök egyeztetett az izraeli miniszterelnökkel is, viszont Irán minthogyha azt mondta volna, hogy hát még nem tartanak abban a szakaszban, hogy a megegyezés az valóban aláírásra kerüljön.

[00:02:34]Én már régóta nem számolom azt, hogy hányszor hallottuk Donald Trumptól azt, hogy ez a megegyezés a az utolsó stádiumban van.

[00:02:41]És tisztában kell lenni avval is, hogy egy, ezt mindig elmondom, hogy egy 99%-os híd az nem híd, mert nem lehet rajta átkelni.

[00:02:48]És a tárgyalásoknak a természetes menete az, hogy a a legsúlyosabb problémákat a végére hagyják.

[00:02:56]Tehát azokat a problémákat, amikkel kapcsolatban nincs megegyezés.

[00:03:00]Viszont hogyha nem sikerül meg nem sikerül azt a maradék 1%-ot lezárni, akkor ebből a hídból hídból nem lesz híd.

[00:03:06]És én egyáltalán nem tartom kizártnak azt, hogy ahogy az már többször megtörtént, újra vissza fogunk térni a a az egyes az egyes négyzetbe, és újra kezdjük előről az egész folyamatot.

[00:03:18]Nagykövet úr, Trump részéről elhangzott az a fenyegetés, hogy Kark szigetét, ami ugye az Olajexport központja Iránnak elfoglalja.

[00:03:25]Ezt nem először mondta Trump, sőt már az előző elnöksége idején is volt egy ilyen javaslata.

[00:03:29]Na most azzal láthatóan a venezuelai forgatókönyvet gondolta volna megismételni.

[00:03:39]Ez fenyegetés szintjén retorikailag képzelhető csak el, vagy valóban meg tudná lépni?

[00:03:46]Szerintem ez nagyjából az amerikai közvéleménynek, a belső közvéleménynek szóló kijelentés.

[00:03:50]Hadd utaljak vissza az előbb, amit az előbb mondott Róbert.

[00:03:56]Én utánanéztem, eddig 38szor jelentette be Donald Trump, hogy már majdnem kész a megállapodás.

[00:04:03]Ez a mostani, a 39.

[00:04:08]Tehát én messze nem fogadnék arra, hogy ez valóban meg is történik.

[00:04:10]Visszatérve a harszigetre, szóval az az igazság, hogy az iráni kőolajexport az ottani létesítményekből kerül a hajókba, és úgy szállítják.

[00:04:26]Viszont elég közel van a szárazföldhöz, tehát bármilyen csapásmérő eszközzel a szárazföldről csapást lehet rámérni.

[00:04:36]Magyarul, ha az amerikaiak partra szállnak, én nem gondolom, hogy az irániak annyira képzetlenek lennének, hogy ezeket a bizonyos olajlétesítményeket már nem aknázták volna alá.

[00:04:46]És akkor amerikai katonák halnak meg annak érdekében, hogy olyan olajlétesítményeket foglaljanak el, amelyek egyébként akár fel is robbanthatók.

[00:04:58]Tehát ennek az egésznek nagyon kevés értelme van.

[00:05:01]egyébként éppen tegnap délután vagy este már magyar idő szerint este mondta azt Donald Trump, hogy nagyon el kéne foglalni ezt a Karkiget személyesen valamelyik amerikai tévében, de az amerikai közvéleménynek nincs gyomra a várható nagyszámú áldozathoz.

[00:05:20]Na most akkor mi van?

[00:05:23]Mondom, 39.

[00:05:23]bejelentés.

[00:05:27]Várjuk ki, amíg valóban történik valami.

[00:05:30]Állítólag Vens alelnök fog Európába utazni és egy európai helyszínen fogja az irániakkal aláírni a memorandumot.

[00:05:40]Na most azt azért jó, ha a hallgatók tudják, a nézők tudják, hogy a memorandum az nem szerződés, az szándéknyilatkozat.

[00:05:51]Tehát még ha aláírják, sincs garancia arra, hogy meg is valósul, mert hiszen a szerződéseket minden ország parlamentjének is jóvá kell hagyni.

[00:06:04]Márpedig szerintem bármit ír alá a memorandumban az Egyesült Államok elnöke vagy alelnöke, abból a szenátusban nem lesz szerződés, legalábbis amennyire én az amerikai erőviszonyokat most látom.

[00:06:19]Robert, Venezuelára visszatérve a gyakorlatban hogyan lehetne elképzelni egy ilyen elfogást, elfoglalást, mint amit ugye Venezuelában megtettek, és akkor ezt emlegette Trump Kark szigetével kapcsolatban.

[00:06:32]Tehát katonai szempontból ez hogyan lehet nekitelezhető?

[00:06:40]Két dologra, két dologhoz szeretnék hozzászólni.

[00:06:42]Az egyik a katonai tervezés, a másik, hogy mi az a forgatókönyv, mik azok a feltételek, amik valószínűvé tesznek egy igen valószínűtlen forgatókönyvet.

[00:06:50]Egyébként teljesen egyetértek a nagykövet úrral avval kapcsolatban, amit mondott a a problematikával kapcsolatban.

[00:06:57]Tehát tisztában kell lenni avval, hogy megérkezett Izraelben a 82.

[00:07:03]légiszállítású hadosztálynak a törzse, hogy pont egy ilyen tervet dolgozzanak ki a Harksziget, Bandarabas és egyéb partmenti iráni kulcsfontosságú létesítmények elfoglalására.

[00:07:12]Most ez a jelenlegi politikai helyzetben teljesen abszurdumnak tűnik.

[00:07:17]Mi mi az a forgatókönyv, ami ezt valószínűvé teheti, ha kialakul egyfajta interregnum irántban, egyfajta káosz, mikor a központi iráni hatalom megszűnik ellenőrizni a már nem fogja tudni ellenőrizni a a az eseményeket, és a különböző katonai vezetők egy ilyen ballisztikus kéregetésbe fognak, hogy mindenki magánszorgalomból rakétázza a perzsöblöt, hogy kapjon egy aktatáskányi pénzt, akkor mikor tehát egy ilyen olyan helyzet alakul ki, hogy nincs kivel tárgyalni.

[00:07:46]Tehát ebben a helyzetben én semmilyen más esélyt vagy semmilyen más módját nem látom annak, hogy megnyissák a perzsa öblőt és a a hormózi szorost, mint egy ilyen katonai bele bel beavatkozás.

[00:07:57]Kerül amibe kerül amibe kerül.

[00:08:00]A másik másik alternatíva az lenne, hogy a világ egyszerűen lemond erről a erről a kulcsfontosságú tenger szakaszról és erről a kulcsfontosságú öbölről, és hagyjuk, hogy egy ilyen belső káoszba vagy polgárháborúba süppedjen ez a ez a régió.

[00:08:17]A ami az olaj meg a gázmezőket illeti, ugye itt az Egyesült Államoknak igen komoly haszna van abból, ami történt az elmúlt néhány hónapban.

[00:08:26]Tehát itt a palagáz kitermelés, a kőolajexport, amit a Washington fölpörget szinte maximumra, az az Egyesült Államoknak komoly bevételt hozott.

[00:08:36]Tehát ez egyébként Nyugat-Európa számára, illetve Ázsia számára, tehát főleg a keleti térség számára nagy probléma.

[00:08:43]Kína remekül betárazott, tehát hogy az ő számukra nem akkora, de hogy az amerikai vállalatok elég sokat kerestek most a hormuzis szoros lezárása óta, és közben viszont az Európai Unióban most fordul elő három éve elő óta először, hogy az eurozónában kamatot kellett emelni egészen konkrétan az energiaárak emelkedése miatt.

[00:09:07]Bizony, de az Európai Unió most a 21.

[00:09:10]orosz szankciós csomagon szorgoskodik, és azt fogja elfogadni, merthogy az a logikája a dolgoknak, hogy az unió megy egy saját irányvonalon, és csak a tények nem zavarják.

[00:09:24]Ez az ő problémája, illetve hát amilyen kis de ami az energiaviszonyokat illeti, ez ráadásul azzal az összefüggéssel is jár, hogy nemcsak a kőolaj mennyiségével kell számolni.

[00:09:38]hanem a kőolajok fajtájával, minőségével is.

[00:09:41]Tehát az Egyesült Államok ugyan nettó, tehát összességében kőolajexportőr, de egy sor úgynevezett nehéz olajat importálnia kell, mert az amerikai kőolaj az könnyű kőolaj, az azt jelenti, hogy sokkal kevesebb dízelt lehet belőle előállítani, dízel olajat, mint amennyire szüksége van az amerikai gazdaságnak, ahol a szállítás egy jelentős része teherautókon történik.

[00:10:13]Szóval összességében a a kőolaj kérdés az továbbra is nyitott, és minél tovább tart a perzsőből blokkolása, annál jobban ki fog éleződni.

[00:10:24]Nem csak Európában, hanem az Egyesült Államokban, Ázsiában pedig különösen.

[00:10:32]Robert, ami a hormózi szoros lezárásával kapcsolatban fölmerül számos szakértőben, hogy amennyiben ezt nem sikerül rendezni ezt a konfliktust, és a hormozi szoros nem biztonságosan hajózható, ez a konfliktus vagy ez a fajta geopolitikai helyzet megismétlődhet a többi tengerszorosnál, elsősorban például a Babelmandib szorosnál.

[00:10:53]Ugye, hogyha a huszik ott Jemenben komolyan beszállnak ebbe a történetbe.

[00:10:58]És a Malaka szoros ugye ami ott Kínánál igen jelentős.

[00:11:01]Tehát hogyha elkezdődik az, hogy elakasztják a tengeri forgalmat és a zárú kereskedelmet, mert ez egy komoly geopolitikai befolyásszerzés, akkor a világgazdaságot sokkal jobban megviselheti ez a történet.

[00:11:18]Ez teljesen egyértelmű.

[00:11:18]gyakorlatilag a második világháború lezártával kialakuló Breton OC világrend, mondjuk úgy, és világgazdaság, ami a aminek az egyik alap pillére a a szabad hajózás és a szabad kereskedel, ami amit az amerikai haditengerészet garantál tulajdonképpen.

[00:11:37]Ez ez kerülhet veszélybe.

[00:11:37]ez a dolog kerülhet veszélybe, és akkor a a világ ilyen szempontból visszaprimitivizálódhat egy ilyen korai újkor szintjére, mikor a tengerek zárt tengerek voltak, nem nyílt tengerek, voltak tengerek, ahol csak bizonyos hatalmaknak volt szabad hajóznia, kereskednie.

[00:11:53]És én nem tartom kizártnak, hogy egy ilyen egy ilyen helyzet kialakul, de ha még nem megyünk, ha nem távolodunk el ettől a régiótól egészen a malakai szorosig, és csak erről a három szorosról beszélünk, itt a közelkeleten gondolok itt a hormózi szorosra, a Babelmandebbre és a szezi csatornára, csupán ez a három három átjáróház, mondjuk úgy, bonyolítja le a világ kereskedelmének a körülbelül 30%-át, körülbelül 30%-át a világ kereskedelmének.

[00:12:24]És ha a Bábelmandebnek a lezárása vagy a vagy a támadása, vagy ezek az iráni fenyegetések épp úgy lezárhatják a a szezi csatornát is, aminek sok létjogosultsága a Babelmand megnyitása nélkül amúgy sincs.

[00:12:36]Amúgy sincs.

[00:12:39]Ez teljesen átrendezheti a sok-sok országnak a belső gazdaságát.

[00:12:44]Tehát a a ezek ezek a kereskedelmi útvonalak több 100 éven átalakultak ki.

[00:12:49]Igen.

[00:12:49]Sok országnak a megélhetése, Egyiptom a klasszikus példa múlik ezeken a kereskedelmi útvonalakon.

[00:12:54]És hogyha most ezeket elvágjuk, akkor itt olyan másodlagos meg harmadlagos következmények is lehetnek, mint egy hatalmas menekült menekült hullám.

[00:13:04]Például Egyiptomból amelyik elesikvi szinten körülbelül 10 milliárd dollár bevételtől a szue csatorna akadozása miatt.

[00:13:11]Tehát ennek nagyon durva következményei lehetnek ennek a dolognak.

[00:13:16]is ahogy ahogy hallottuk ez kreálhat egy precedenst is mondjuk a a malakai szorossal kapcsolatban, ami ami viszont Kínát folytja meg és a távolkeleti országokat.

[00:13:29]Most nézzük meg azt, hogy a balti térségben hogyan súlyosbodik a helyzet, ott a NATO elkezdett felkészülni egy háborúra.

[00:13:37]A balti államok tartanak az ukrajnai háború átterjedésétől az elmúlt hónapokban történt drónincidensek miatt.

[00:13:43]Észtországban, Lettországban és Litvániában komoly háborús felkészülés zajlik.

[00:13:48]A védelmi költségvetések megugrottak, a katonai gyakorlatok intenzívebbé váltak, és leginkább az orosz exklávéval, Kalinráddal határos Litvániában.

[00:14:00]Kalinyingrád egy Litvánia és Lengyelország között lévő orosz terület, ahol nukleáris fegyverek szállítására alkalmas iskander rakétarendszerek találhatóak.

[00:14:09]Ráadásul elhelyezkedése miatt csak egy szűk földsáv a 65 km hosszú szárazföldi szuvalki folyosó áll rendelkezésre a balti térség és a többi NATO ország összeköttetésére Kinyingrád és Fehér Oroszország között.

[00:14:22]Ezért a NATO legsebezhetőbb pontjának tekintik.

[00:14:26]Katonai jellemzők arra figyelmeztetnek, hogy az orosz hadsereg megpróbálhatja elvágni a szuvalki szorost Kalinyingráttól és Fehér Oroszországtól, hogy elszigetelje a balti államokat, mielőtt a NATO reagálhatna.

[00:14:36]Ezért a NATO nemrég megkezdte az északkeleti hadtestpancsnokság átszervezését, mivel Észtország és Lettország más műveleti problémával néz szembe, mint Litvánia és Lengyelország.

[00:14:48]Ez az egyik legvilágosabb jelzése annak, hogy a szövetség az elrettentés pozíciójából egy olyan felé halad, amely a nagyszabású harci műveletek végrehajtására összpontosít.

[00:14:59]Eközben az északi térségben Oroszország megkezdte egy új katonai bázis építését Karéliában, nem messze a finhatártól.

[00:15:07]Erről a FIN ile című lap számolt be műholdfelvételekre, építési dokumentumokra és orosz kormányzati adatokra hivatkozva.

[00:15:13]Az orosz hatóságok szerint a leendő helyőrség több mint 50 létesítménynek ad majd otthont.

[00:15:18]Az ott állomásozó katonák számát 15000-re becsülik.

[00:15:23]Ez az első teljesen új katonai bázis, amelyet Oroszország épít a Finnhatár közelében, mióta Finnország csatlakozott a NATO-hoz.

[00:15:33]Nagykövet úr, ez a mostani helyzet ugye egyrészt a Finnország, Svédország NATO csatlakozása óta élesedik, és azt is tudjuk, hogy a szuvalki folyosó, amely ugye a Kaliningrádi Exclávé mellett húzódik, ez a NATO számára egy nélkülözhetetlen térség.

[00:15:50]viszont Oroszország Kaliinrádba is nukleáris fegyvereket telepített, illetve Fehér Oroszországba is.

[00:15:57]És mostanra már a drónincidensek, amelyek a balti országok légterén keresztül támadják Ukrajna részéről az orosz olajxportot annyira föl fokozódtak, hogy már a balti országok kezdenek el tartani Oroszországtól.

[00:16:18]Így is lehet fogalmazni.

[00:16:18]Bár hogyha a balti országok tartanak Oroszországtól, akkor érthetetlen, hogy a Litván honvédelmi miniszter miért beszélt a lengyel vezérkari főnökkel közösen arról, egy nyilvános fórumon, hogy a NATO 24 óra alatt el tudja foglalni Kalinyingrádot.

[00:16:38]Nem Putin elnök mondta, hogy ő tud valamit 24 órán belül elfoglalni, hanem a NATO részéről hangzott el ez a nem igazán barátságos kijelentés.

[00:16:47]Szóval Summa Summárum a balti tengeren, Kalinyingát környékén, a balti országokban folyamatosan nő a feszültség.

[00:17:00]És az a komoly veszély van, hogy Európában az ukrán hadszintér mögött a konfliktus elsőként ezen az északi részen a balti tenger térségében fog kiterjedni.

[00:17:11]Ez sajnos nagyon nagy veszély, és elsősorban azért, mert itt létérdeke van Oroszországnak Kalinrád tekintetében.

[00:17:25]Kalinyingrád egy exklávé.

[00:17:25]Az exklávék történetének a tanulmányozása az azt mutatja, hogy ha három négy generáción belül nem sikerül egy exklávit stabilizálni és az anyaországgal valahogy földrajzilag, fizikailag összekötni, akkor azok az exklávék el szoktak veszni, azaz azokat elveszíti az anyaország.

[00:17:52]Tehát itt Oroszország motivációja nemcsak napi, nem csak az ukrajnai konfliktushoz, a drónokhoz és a NATO Finnország és Svédország általi kiterjesztéséhez kapcsolódik, hanem egy mélyebb hosszútávú történelmi stratégiai folyamathoz is.

[00:18:12]Ezért én úgy gondolom, hogy itt a veszély egyre nagyobb arra, hogy kicsúszik az ellenőrzés alól a most még fegyverkezési verseny és esetenként egy-egy incidens formájában korlátozódó szembenállás.

[00:18:29]Robert, a kialakult helyzetet egyrészt katonai és biztonságpolitikai szempontból hogyan látod?

[00:18:34]Főleg úgy, hogy a NATO északkeleti parancsnokságát láthatóan elkezdték átszervezni.

[00:18:42]Másrészt itt Oroszország most újra vizekre bocsátotta azt az atommeghajtású csatacirkálóját, amelyet hosszú időn keresztül újított föl.

[00:18:51]És ennek a cirkálónak az a feladata, hogy a nukleáris triádot védje Oroszország részéről.

[00:18:59]Tehát lehet látni, hogy az északi térségben már a vizeken is úgy készül Oroszország, hogy megvédje magát.

[00:19:09]Itt talán néhány szót szólnék az általános képről, és utána beszélünk, beszéljünk egy kicsit az Arktikumról.

[00:19:15]Tehát én úgy gondolom, hogyha nagy képet nézzük, Európa Európa viselkedése igen furcsa ezen a téren.

[00:19:21]Tehát egy olyan konstellációban, mikor a kapcsolatok az Európai NATO és az Egyesült Államok között a történelmi mélyponton vannak, mikor azt halljuk úton, minden úton és útfélen, hogy az Egyesült Államok csapatokat és hadieszközöket akar kivonni Európából, mikor látjuk azt, hogy nincs egyetértés a a szövetségen belül, például a közelkeleti helyzettel kapcsolatban, látjuk, hogy különböző európai államok megpróbálnak betenni az Egyesült betartani az Egyesült Államok külön különböző ambícióinak Grönlandon meg Kubába.

[00:19:54]Tehát ez a ez az a legmegfelelőbb idő arra, hogy Európa érezze a víz a a a ezt a ezt a feszültséget Oroszországgal.

[00:20:01]Én nem vagyok benne biztos, és akkor még nem is beszéltünk az európai kínai kapcsolatokról.

[00:20:06]Tehát én úgy gondolom, hogy a maximális geopolitikai gyengeség pillanatában fokozza maximálisan Európa szövetség a ezt a feszültséget Oroszországgal, ott, ahol józan paraszti ésszel végiggondolva dolgot, csökkenteni kéne ezt a feszültséget.

[00:20:20]A másik dolog pedig az, hogy most itt egy régi fogalmat ások elő, a nem offenzív védelem fogalmát.

[00:20:26]Tehát föltepődik a kérdés, hogy az, amit mi védelmi intézkedéseknek állítunk be, vagy Oroszország a maga részéről védelmi intézkedésekként állít be a saját és a világ közvéleménye előtt, azok miben különböznek egy háborúról, egy támadóháborúra való felkészüléstől.

[00:20:47]Tehát hogyan erősítjük meg itt ez 1 millió dolláros kérdés, hogy hogyan erősítjük meg a védelmünket anélkül, hogy evvel egy fenyegetést kreálnánk a a másik fél számára, az orosz fél számára.

[00:20:57]És ezt érdemes végiggondolni ezt a dolgot.

[00:20:59]Nem mindegy, hogy mit telepítünk, mi a posztúra satöbbi, milyen eszközöket.

[00:21:03]Nem, nem mindegy egyáltalán.

[00:21:05]Ami az Arktikumot illeti, ez most a második kérdés.

[00:21:07]A hidegháború alatt a szovjetek tisztában voltak avval, hogy a nyílt tengeren, a tenger alattjáróik, a amik amik a nukleáris triádnak egy jelentős részét képviselik, nem képesek felvenni a versenyt az amerikai meg nyugati tenger alatt járó technológiával.

[00:21:24]Ezért hozták létre ezeket a bástyákat, mondjuk úgy, vagy tenger alatti erődöket ott az északi tengerben, ahol különböző védett területeket hoztak létre szenzorokkal, meg tudták figyelni ezeket a területeket, és ezeken ezeken a védett területeken belül állomásoztak azok a szovjet atomtenger alattjárók, amiknek el kellett rettenteni az Egyesült Államokat, és kevésbé kellett tartaniuk attól, hogy valaki megsemmisíti őket, hogyha kitör a háború.

[00:21:52]Most akkor ennek a mondjuk úgy, hogy ennek az erődrendszernek, a víz alatti erődrendszernek a víz feletti komponense ez a ez a csatacirkáló egy igen érdekes hajókategória.

[00:22:03]Nem nagyon hallunk a rejtőenféle elveszett cirkálót nem nagyon hallunk cirkálókról.

[00:22:09]Egy olyan hajó osztályról van szó, amelyik igencsak kiment a divatból.

[00:22:17]A nyugaton ennek nincs tel egy tökéletes megfelelője ennek a hajóosztálynak.

[00:22:22]Ugyanakkor mi ez a hajó?

[00:22:22]Tulajdonképpen ez a hajó egy hatalmas rakétazköztár, egy úszó rakétazköztár.

[00:22:27]Úgy légvédelmi rakéták, mint csapásmérőeszközök.

[00:22:29]És evvel kívánják az oroszok erősíteni a ezeknek a bástyáknak, tengeralattjáró bástyáknak a védelmét az Arktikumban.

[00:22:39]Ezzel fogjuk folytatni.

[00:22:39]Mi most tartunk egy rövid szünetet, és azzal jövünk vissza, hogy Moszkva behívatta a hajlandó koalíciójának nagy követeit, hogy figyelmeztesse őket destruktív viselkedést folytatnak Ukrajna háborúra való ösztönzésével.

[00:22:50]Maradjanak velünk!

[00:23:09]Folytatódik a láncreakció adása Kusai Sándorral és Robert Szastellel.

[00:23:11]Nézzük meg, hogy Európa hova jutott Moszkvával, Pekinggel és úgy Ukrajnával kapcsolatban.

[00:23:22]Az Egyesült Államok jelentős mértékben tervezi csökkenteni az Európai NATO hadműveletek támogatására kijelölt katonai eszközeit.

[00:23:28]A döntés értelmében Washington korlátozná az északlanti szövetség nagy hatótávolságú csapásmérő és felderítő képességeit, írja Reuters.

[00:23:39]Az amerikai elképzelések szerint az F16-os és F15E típusú vadászgépek számát 150-ről 100-ra csökkentenék.

[00:23:44]A tengeri járőrgépek számát 26-ról 15-re, a korábban Európának biztosított nyolc légi utántöltő repülőgépet pedig teljesen kivonnák a térségből.

[00:23:56]Washington emellett rakétahordozó tenger alatt járót és egy repülőgéphordozót is átcsoportosítana a kísérő hadihajókkal és repülőgépekkel együtt.

[00:24:04]A lap értesülései szerint a korábban Európa védelmére kijelölt két bombázó kötelék egyikét is más műveleti területre irányítanák.

[00:24:15]Az Egyesült Államok által Európából folyamatban lévő kulcsfontosságú katonai eszközök kivonása 500 milliárd euróba fog kerülni, ha azokat pótolni kell.

[00:24:24]jelentette korábban Andrius Kubilius, az Európai Bizottság védelmi biztosa, és arra figyelmeztetett, hogy az Uniónak össze kell fognia és el kell kezdenie a gyártást.

[00:24:33]Csütörtökön lemondott a britvé védelmi miniszter a kormány védelmi kiadási terveinek hiányosságai miatt.

[00:24:40]John Haly bírálta Kir Starmer Brit miniszterelnököt és azzal vádolta, hogy nem hajlandó finanszírozni az ország fegyveres erőit.

[00:24:46]Németország közben tömegesen toboroz új alkalmazottakat a hadiiparba, és több milliárd dollárnyi befektetést irányít új gyárakba és kutatásokba.

[00:24:55]A meglévő termelési helyszíneket bővítik, új létesítményeket építenek.

[00:25:00]Németországban egyre több vállalat keres új alkalmazottakat a hadiiparban, mérnököket, szoftverfejlesztőket, mesterséges intelligencia szakértőket és szerelőket.

[00:25:10]Jelentette a build.

[00:25:13]Tehát akkor ott tartunk, hogy Washington elég komoly fegyverzetet vonna ki Európából.

[00:25:18]Európa szeretne fegyverkezni.

[00:25:22]Viszont most a brit védelmi miniszter azért mondott le, merthogy a brit miniszterelnök nem biztosít a költségvetésből megfelelő mennyiségű összeget a hadseregre.

[00:25:32]A brit miniszterelnök azért nem biztosít költségvetésből megfelelő összeget a hadseregre, mert nincs.

[00:25:37]Tehát hogy mondjam, ez egy ilyen nagyon egyszerű matematikai dolog.

[00:25:43]Ha a költségvetésben több a lyuk, mint a pénz, akkor egyszer csak elfogy a pénz.

[00:25:51]Szóval az az igazság, hogy az Egyesült Államok földrajzi prioritásainak átalakulásáról már nagyon régóta beszélünk.

[00:26:02]A nyugatcsendes óceáni, kelet-ázsiai, az indocsendes óceáni térség.

[00:26:05]Az Egyesült Szállam Államok számára ma a stratégiailag legfontosabb kérdés.

[00:26:10]Itt van a legerősebb kihívóhatalom, Kína.

[00:26:16]Ebből kifolyólag az egyébként fejlett, potenciálisan komoly hadipart is létesíteni tudó európai országokról az Donald Trump kor és kormányzata, de egyébként már az előző amerikai elnököknek is az volt a véleményük, hogy gondoskodjon magáról.

[00:26:38]Tehát az, hogy az Egyesült Államok vállalja Európa stratégiai védelmének a NATO költségeinek körülbelül kétharmadát vagy 3/4edét, ez teljesen irracionális ahhoz képest, hogy az Egyesült Államoknak ma Európa minimum másodlagos, de inkább harmadlagos fontosságú Kelet-Ázsiához, illetve a Közelkelethez képest.

[00:27:08]Ennyi történik, semmi több.

[00:27:08]Az meg, hogy az angoloknak nincs elég pénzük, hát istenem, hogy a németeknél, azt olvassuk itt a hírekben, elhangzott a bejátszóba is, hogy keresik a mérnököket, a szoftverfejlesztőket és így tovább.

[00:27:28]Arról itt nem szól, hogy meg is találták.

[00:27:30]ugyanis az alapvető probléma Németországban is, hogy a műszaki végzettségű, műszaki képzettségű, kibernetikai képzettségű emberekből hiány van.

[00:27:42]Kész.

[00:27:46]Robert, a mindazt, amit most itt végigvettünk, hogy mi történik Nagy-Britanniában, Németországban, illetve Washington kivonná ezeket a komoly eszközöket Európából, ez biztonságpolitikai szempontból milyen következményekkel jár?

[00:28:03]Tehát nyilvánvaló, hogy ez kreál egy vákuumot, és tudjuk, hogy a a természet borzad a vákuumtól joggal.

[00:28:08]Mi is borzadunk a vákuumtól, és ezt a vákuumot valaki ki fogja tölteni mindenképpen.

[00:28:14]Tehát én úgy gondolom, hogy legalább két szinten érdemes megvizsgálni ezt a dolgot.

[00:28:17]talán három szinten.

[00:28:19]Tehát azáltal, hogy az európai, az amerikai biztonságexport Európában biztonság is egy olyan termék, mint minden más termék, vagy szolgáltatás, azáltal, hogy ez a a a biztonság mennyisége Európában csökken, Európa egyrészt sebezhetővé válik kifelé, tehát lehet Oroszország vagy lehetnek más játékosok felé is.

[00:28:37]van egy kínai geopolitikai behatolás is Európában.

[00:28:44]Tehát látjuk azt, hogy például Szerbia tervez kínai fegyverrendszereket vásárolni.

[00:28:49]Tehát ez az első fenyegetés, a kívülről jövő fenyegetés.

[00:28:53]Egy második fenyegetés az az európai országok belső stabilitását, tehát az európai országok közötti viszony.

[00:29:00]Tehát azért, mert van egy NATO, meg van egy európai Unió, vannak ezek a betűlevesek.

[00:29:04]A betűleves nevek nem jelenti azt, hogy Európa nem fog visszatérni.

[00:29:10]ahhoz, amit évszázadokon át csinált.

[00:29:12]Tehát az európaiak elvágták egymást torkát, és evvel az egész világot világháborúba sodorták.

[00:29:16]És hogyha nem lesz ott az Egyesült Államok, hogy az oroszokat kint tartsa, az amerikaiakat bent, és a németeket pedig lent, akkor Európa visszatér a régi reflexekhez, és a belső biztonsága Európának nem biztosított, a belső stabilitása.

[00:29:27]A harmadik dolog pedig az államok, ami az államokon belül történik.

[00:29:31]Tehát látjuk azt, evvel a migrációs hullámmal mennyire megbomlott a társadalmi kohéziója.

[00:29:37]ö ezeknek a ezeknek az országoknak és ugyanaz a nyers erő mondjuk úgy, amit amire szükség lenne ahhoz, hogy az országok magukat megvédjék a szomszédaikkal szemben, vagy egy külső fenyegetéssel szemben, ez bent az országon belül is hiányozni fog ahhoz, hogy stabilizáljanak egy egyre egyre kevésbé stabil társadalmat.

[00:29:55]Tehát én úgy gondolom, hogy van itt egy egész sor, másod és harmad rendű következmény, amivel még nem is számolunk, amivel még nem számolunk.

[00:30:05]És én úgy gondolom, hogy érdemes elővenni Európának a történelem könyvét a a két két világháború időszakkal kapcsolat, a két világháború közötti időszakkal kapcsolatban, vagy a 19.

[00:30:15]századdal kapcsolatban, és ott le van írva nagyjából, hogy hogyan hogyan viselkedik Európa, mikor mikor magára hagyják.

[00:30:23]Nagykövet úr, ehhez kapcsolódik az, hogy Moszkvában most behívatták a hajlandó koalícióinak a nagykövetei, tehát a francia, brit és a német nagyköveteket.

[00:30:32]És akkor a hivatalos tájékoztatás szerint az történt, hogy objektív tájékoztatást kaptak arról, írta az orosz külügyminisztérium, hogy milyen destruktív hozzáállást folytatnak azzal, hogy Ukrajnát ösztönzik az Oroszországgal folytatott háború folytatására.

[00:30:50]Szerintem ezt úgy lehet értelmezni, hogy a utolsó előtti előtti diplomáciai figyelmeztetés hangzott el orosz részről.

[00:30:59]Azt látni kell, hogy Oroszországban az utóbbi időszak elsősorban dróntámadásai, de más hadi ukrán cselekményei, Oroszországgal szembeni ukrán hadielekmények hatására óriási felháborodás jellemzi a közvéleményt.

[00:31:20]A a Putytin elnök kormányzatának ezt valahogy kezelni kell.

[00:31:23]Én úgy gondolom, hogy ez a diplomáciai lépés meg ennek a nyilvános interpretálása is egy ennek a kezelésnek egy része, de nem gondolom, hogy ez a történet vége.

[00:31:37]Tehát én attól tartok, hogy ahogy folytatódnak a különböző dróncsapások Oroszország ellen, és olyan szimbolikus ö célpontokat is megsemmisítenek, mint Szevasztopolban a szevasztopoli körkép, amely olyan, hogy mondjam, még nagyobb ö pszichés, érzelmi hatású ö szimbólum Oroszországban mint nálunk mondjuk a feszti körkép.

[00:32:09]És ugye ezt megsemmisítették az ukránok.

[00:32:11]A közvélemény bosszút követel, és nem vagyok benne biztos, hogy a bosszú meg fog állni a diplomáciai figyelmeztetéseknél.

[00:32:26]Szerintem az egyik utolsó diplomáciai figyelmeztetést kapták a nyugati országok, mielőtt sokkal komolyabb immár katonai eszközök alkalmazására is sor kerül.

[00:32:39]Robert, mindeközben Európa ugye elkezdte betelepíteni az ukrán drónipart, tehát nyugat-európai országokban kezdtek el Ukrajnának drónt gyártani.

[00:32:48]Ez Kanadában is egyébként megjelent.

[00:32:50]Zaharova azt mondta tegnap, hogy a Kanadában létesített dróngyáraknak a pontos célzási helyeit azt adott esetben ők ki fogják adni.

[00:33:00]Tehát itt most csak az éleződésről beszélek.

[00:33:03]viszont Lengyelország most úgy döntött, hogy nem akarja Ukrajnának adni a fegyvertámogatást a továbbiakban ingyen.

[00:33:11]Tehát itt ebből a békekeretből, amiből Európa egymás között elosztva próbálja Ukrajnát támogatni, Lengyelország úgy gondolja, hogy ő nem fogja ezt a végtelenségig, és most 450 millió eurónak a teljes visszafizetését követeli Ukrajnától.

[00:33:28]Két gondolat evvel kapcsolatban.

[00:33:28]Az egyik az, hogy az Irán elleni háború teremtett egy precedenst.

[00:33:32]Nagyon érdekes precedens.

[00:33:34]Tehát látjuk azt, hogy eddig a háborúk a hadviselő feleknek voltak a belügye, mondjuk úgy.

[00:33:39]Most most amit láttunk most az iráni háborúban, hogy Irán csapásokat mért, olyan vagy támadásokat indított olyan országok ellen, akiknek az égvilágon semmi köze nincs ehhez a háborúhoz, vagy legalábbis nincs közvetlen köze ehhez a háborúhoz.

[00:33:54]Tehát gondolok itt Azerbajdzsánra, Törökországra, Görögországra, bocsánat, Ciprósra, nem Görögországra, Ciprósra.

[00:34:00]Tehát látjuk azt, hogy Irán elindított egy sortámadást és ahogy mondani szokás, nem esett ki a világ feneke, és láttuk, hogy a nemzetközi közvélemény átsikló efelet.

[00:34:08]Most akkor szeretném föltenni a provokatív kérdést, hogy ezt miért ne tehetné meg Oroszország is?

[00:34:12]Tehát nem kell nagy dolgokra gondolni.

[00:34:14]Itt egy rakéta, ott egy drón, és hogyha valaki jön és reklamál, akkor azt azt fogják mondani az oroszok, hogy kérem, mi ezt Ukrajnára akartuk kilőni, de viszont az ukrán elektronikai hadviselés olyan szinten zavarta ezt az eszközt, hogy Varsóba csapódott be, vagy vagy Bukarestbe, vagy valahol máshol.

[00:34:29]Tehát ennek a beszéje fenn áll, mert láttuk, hogy keletkezett egy precedens, és a diszfunkcionális és teljesen impotens egy egy szót se szólt erről.

[00:34:39]Nem hallottuk az európai országokat se különösebben felháborodni emiatt.

[00:34:42]És szeretném arra emlékeztetni a a a nézőinket, hogy ha valaki azt mondta volna néhány hónappal ezelőtt, hogy a a dubai üvegtornyokat fogjuk látni leomlani, vagy vagy rakétákat fogunk látni becsapódni, vagy drónokat a a kuvejti nemzetközi repülőtérre, azt mondtuk volna, hogy milyen teljesen abszurd dolog, tehát ilyen nem történhet meg ezek az országok, a bőségnek és a békének a szigetei, ezek a városok, ezek az országok.

[00:35:10]És akkor fölteném a kérdést, hogy ez miért ne történhetne meg?

[00:35:12]ö Európában is.

[00:35:14]Európában is.

[00:35:14]És én is úgy gondolom, hogy Oroszországot minél minél jobban a sarokba szorítjuk evvel a háborúval, annál nagyobb az esélye annak, hogy egy ilyen szürke szürke övezetbeli hadviselésbe fog belekezdeni, kriptohadviselésbe Európa ellen egyre több kinetikus eszközzel.

[00:35:33]És itt nem erőviszonyokról van szó.

[00:35:36]Tehát nincs semmi értelme annak, hogy azt számoljuk, hogy kinek van több harckocsija a Európának, vagy vagy a vagy vagy Oroszországnak.

[00:35:42]Itt egy életformáról van szó, ami kialakult Európában, és ahhoz, hogy ezt az élet ez az életforma megsemmisüljön, vagy átalakuljon végérvényesen, ez nincs szükség sok rakétára.

[00:35:53]Néha egyetlen egy rakétára sincs sincs szükség csupán egy egy hihető fenyegetésre.

[00:35:57]Tehát én úgy gondolom, hogy itt olyan olyan dolgok, olyan tétekről is szó van, amikre senki nem gondol manapság, de én egyáltalán nem tartom kizártnak azt, hogy egy éven belül az vagy két éven belül, három éven belül az az életforma, amit ismertünk Európában, az teljesen át fog alakulni.

[00:36:13]Robert Szcastelnek és Kusai Sándornak köszönöm szépen, hogy itt voltak.

[00:36:17]Önöknek a megtisztelő figyelmet köszönöm a stáb nevében is.

[00:36:19]Jövő héten ismét jelentkezünk Lánreakció című műsorunkkal, amelyben megmutatjuk önöknek a válságok hátterét és más fontos összefüggéseket.

[00:36:26]A viszontlátásra!

[00:36:37]เฮ