Titkos alkuk és katonai feszültség a műsorban- HírTV

[00:00:00]Donald Trumppal találkozott Zelenski a G7 csúcson.

[00:00:02]Zárt ajtók mögött egyezkednek a világ legnagyobb gazdaságainak vezetői.

[00:00:06]És most először foglaltak el a brit fegyveres erők egy olos orosz olajtankert.

[00:00:10]Milyen láncreakciót indítanak el ezek a folyamatok?

[00:00:14]Erre keressük a választ.

[00:00:16]Köszöntöm önöket.

[00:00:16]Én Nádori Teodóra vagyok.

[00:00:17]Ez a láncreakció.

[00:00:32]És köszöntöm a stúdióban Kis Rajmundot, az MCC diplomáciai műhelyének vezetőjét.

[00:00:36]Szervusz Rajmund!

[00:00:36]Köszönöm, hogy elfogadtad a meghívásunkat.

[00:00:38]Köszönöm, hogy itt lehetek te.

[00:00:40]Nézzük meg, hogy Voladimir Zelenski ki mindenkivel kíván egyeztetni a G7 csúcson.

[00:00:47]Felajánlotta Voladimir Zelenski, hogy személyes találkozón tárgyaljanak Vladyimir Putyinnal a négy éve tartó háború lezárásáról, akár a franciaországi G7 csúcstalálkozón, akár az Egyesült Államokban.

[00:00:57]Moszkva egyelőre nem adott egyértelmű választ a megkeresésre.

[00:01:01]Ukrajna elnöke elmondta, hogy az Egyesült Államok beleegyezett, hogy meghívja Putyint a hétfőn kezdődő Ghét csúcsra.

[00:01:08]Azt az üzenetet adtuk, átmondta Zelenszki, hogy készen állunk találkozni Putyinnal a G7 csúcstalálkozón.

[00:01:14]Mert Trump és Macron is ott van, tehát európaiak és Amerika is.

[00:01:19]Ez egy jó, szerintem nagyon jó alkalom arra, hogy mindannyian együtt találkozzunk.

[00:01:23]Jelentette ki Zelenszki újságíróknak Kievben.

[00:01:25]Vladyimir Putyin közben telefonon beszélt Donald Trump amerikai elnökkel annak születésnapja alkalmából.

[00:01:31]A Kram tájékoztatása szerint megállapodtak, hogy az Egyesült Államok elnökének különleges képviselői, Steve Witkoff és Jared Kusner hamarosan Oroszországba látogatnak.

[00:01:44]Most olvastuk, hogy a independent hozta le, hogy sikerült is találkozni a Zelenskek Trumppal, Emmanuel Macronnal együtt, és hát valamilyen megbeszélést, egyeztetést folytattak, amiről Trump aztán azt mondta, hogy jó hangulatú megbeszélés volt, és ezt majd folytatni fogják.

[00:02:00]Tulajdonképpen itt a G7 csúcsra Macron hívta meg Zelenszkét.

[00:02:03]Mi várható vajon az egyeztetések során?

[00:02:10]Könnyű kérdés, Teó.

[00:02:12]Hát az már érdekes, hogy ott van a G csúcson, de megszokhattuk az elmúlt négy évben, hogy európai uniós és NATO csúcsokon is folyamatosan részt vett Ukrajna elnöke, ami célravezető lenne, hogy ne csak az Amerikai Egyesült Államok, hanem végre Európa, az Európai Unió nyugati nagyhatalmai, tehát Franciaország is üljön asztalhoz és vegyen részt a békét célzó tárgyalásoknak a támogatására.

[00:02:40]Oroszország és Ukrajna között.

[00:02:40]Eddig Emmanuel Macron teljesen más politikát képviselt, mint Trump.

[00:02:46]2025 tavaszától optimisták voltunk, amikor megkezdődtek a béketárgyalások és az amerikai közvetítés.

[00:02:55]Pontosan ezt a közvetítést állította meg a hajlandók, bátrak és főleg a francia, brit és a németek koalíciója.

[00:03:04]Nem tudom, hogy milyen kompromisszumot tud most kitalálni Macron, Trump és Zelenski.

[00:03:09]Az biztos, hogy Zelensk egyetlen egy dologért ment Iviánba a francia városba, hogy pénzt és fegyvert kérjen.

[00:03:18]Így nehéz béketárgyalásokat kezdeményezni, hogy folyamatosan tegnap éppen mondjuk Moszkvát támadt a 25 Roman.

[00:03:25]Ma reggel is egyébként megtámadtak egy olajfinomítót, egy olajraktárat nagyon mélyen Oroszország belsejében, de hát ugye Oroszország is folyamatosan támadja Ukrajnát.

[00:03:37]Viszont ugye itt Nagy-Britannia, Franciaország és Németország kidolgoztak egy javaslatcsomagot még június elején, hogy milyen feltételek mellett hajlandó Ukrajna békét kötni Oroszországgal.

[00:03:47]Na most erre válaszunk.

[00:03:48]Moszkva behívatta a hajlandó koalícióinak nagyköveteit, és ott Moszkvában elmagyarázták nekik.

[00:03:55]Objektív tájékoztatást adtak arról, hogy mennyire destruktívnak tartják a hajlandó koalícióinak résztvételét az Ukrajna győzködésében, hogy folytassa a háborút.

[00:04:05]Most Lavrov, az orosz külügyminiszter elutasította az unió, illetve hát a ezeket az ultimátumokat, amiket itt megfogalmaztak.

[00:04:13]Tehát nem tűnik úgy, mintogyha Putyin hajlandó lenne találkozni Zelenszkijel a közeljövőben.

[00:04:20]Találkozna vele?

[00:04:20]Szó szerint elmondtál szinte mindent.

[00:04:22]Lavrov fogadta az Egyesült Királyság Franciaország és Németország nagykövetét és elmondta, hogy ugyanúgy ragaszkodnak a 2025 alaszkai megállapodáshoz, amikor Donald Trump, az Amerika Egyesült Államok elnöke fogadta az orosz föderáció elnökét, Vladyimir Putyint.

[00:04:41]Mi pontosan nem tudjuk, hogy miről beszéltek, de nem lennék meglepődve, ha esetleg még Irán, Kuba, Venezuela, Kína, akár még Tajvan is a térképen lett volna, de Oroszország és Ukrajna biztos.

[00:04:56]Ott megállapodott Amerika és Oroszország valamiben, de Ukrajna nem volt ott, az Európai Unió nem volt ott.

[00:05:04]Pár nap múlva már az Európai Unió Bizottságának a vezetője, Urszula von der Lien kezét fogva a Fehér házba megérkezett Volodimir Zelensk Trumphoz.

[00:05:16]Mindenki azt hitte, hogy amiben Amerika és Oroszország megállapodott, az megvalósítható.

[00:05:21]Sajnos nem.

[00:05:24]Az Európai Uniónak és a hajlandó koalíciójának teljesen más tervei vannak.

[00:05:29]Erre mondta Szerge Lavrov, amit idéztél, hogy az európai ultimátumot, most idézem szó szerint az orosz elnököt, nem fogadjuk el.

[00:05:36]Tartjuk magunkhoz, Donald Trump és és Putyin megállapodásához.

[00:05:46]Közben az Nyugat-Európába elkezdték betelepíteni az ukrán drógyárakat.

[00:05:48]Azt is tudjuk, hogy Németország teljes egészében a hadiipar felé fordult, tehát az autógyáraknak egy jelentős részét zárja be, és hadipari termelést kezd el ott.

[00:06:00]Oroszország közölte, hogy célpontoknak fogja tekinteni az ukrán drógyárakat.

[00:06:05]Sőt, Zaharovának volt egy erős kijelentése, amikor azt mondta, hogy a Kanadában létrehozandó ukrán dróngyárnak akár ki is adhatják az oroszok a koordinátáit.

[00:06:16]Tehát itt egyre élesedik az Európai Unió és Oroszország közötti retorika Ukrajnával kapcsolatban.

[00:06:28]Hányszor beszéltünk arról még korábbi műsorunkban és a láncreakcióban is, hogy hol a vörös vonal.

[00:06:33]A sisakoktól meg a mentőmellényektől eljutottunk a rakétákig, és ki kell mondani, amit kimond Merc vagy a Baltikum bármelyik államának akár a védelmi minisztere.

[00:06:48]Legújabban éppen a norvég védelmi miniszter és a vezérkari főnök szólalt meg.

[00:06:52]Nem tudjuk, hogy miért, hogy már ők is lassan hatban állnak Oroszországgal.

[00:06:58]Tudjuk, hogy közvetve folyamatosan kapott katonai hírszerzési és közvetlenül anyagi támogatást Ukrajna.

[00:07:06]Különben már rég nem beszélnénk semmiről.

[00:07:08]Egyre feszültebb a helyzet.

[00:07:08]Ez történt Kárpátalján is, amikor sokan azt gondolták, hogy egy kávégép összeszerelő üzem volt Kárpát alján.

[00:07:17]Egy Magyarországon is ismert vállalkozás neve alatt nem mondom a nevét, mert nem fizet nekünk kezér.

[00:07:25]Miközben kiderült, hogy tölténygyár volt és drógyár volt.

[00:07:28]Ezek természetesen potenciális célpontok lehetnek.

[00:07:30]Tehát hogyha Magyarország ellen valahol fegyvert gyártanának, akkor a magyar honvédelemnek azokat a gyárakat ki kellene lőni.

[00:07:39]likvidálnia kell, hogy ne tudja támadni Magyarországot.

[00:07:44]Most kapcsoljuk Kárpátajai tudósítónkat Dunda Györgyat.

[00:07:47]Szervusz Gyuri.

[00:07:49]Az a kérdés, hogy itt a G7 csúccsal kapcsolatban mik a várakozások kijelő részéről, illetve hát most az EU csatlakozás is úgy tűnik, hogy egyre gyorsabban halad előre Ukrajna számára.

[00:08:07]Nem hall minket Dunda György.

[00:08:07]Akkor viszont amit meséltél vagy említetted a Baltikumot, itt a balti országoknál egyre inkább az látszik, hogy tehát olyan védelmi vonalat építenek föl Oroszországgal szemben, olyan kommunikációt folytatnak, ami egyre erősebb.

[00:08:25]És akkor most például a The Telegraph hozta le azt a hírt, hogy az egyik altáborny, a német légierő parancsnoka jelentette ki, hogy készen állnak Kalinrád és Szent Pétervár megtámadására, amennyiben Oroszország agresszíven lép fel a NATO-val szemben.

[00:08:44]Azt kihagyta, hogy az oroszok már a Spájcban vannak.

[00:08:46]Egyelőre még a dombas sem sikerült elfoglalni.

[00:08:51]Értem én ezt a politikai kommunikációt az Európai Unió és az Európai Uniónak a baltikumi tagállamai részéről, de nem értem meg.

[00:09:00]Értem, de nem értem meg.

[00:09:03]Eddig sem jelentett sem a NATOra, sem az Európai Unióra semmilyen veszélyt Oroszország az Európai Unió gazdasági versenyképességét biztosították.

[00:09:10]A Baltikumban értem sikerült a a 90-es évek legelején függetlenedni.

[00:09:16]Azóta egyébként az orosz gazdaság köldökzsinórján voltak.

[00:09:20]Óriási orosz politikai dominancia volt.

[00:09:23]Most viszont skandinávok uralják tulajdonképpen a pénzügyi, a telekommunikációs és a teljes gazdasági rendszert a Baltikum mindhárom tagállamában, hogyha ez nekik jobb.

[00:09:37]Értem, hogy félnek az oroszoktól, ahogy a lengyelek is.

[00:09:39]Történelmi tapasztalataik vannak, de pragmatikus politiká nélkül nem lehet sem gazdasági, sem pedig politikai sikereket elérni.

[00:09:50]Ukrajna-európai Uniós csatlakozásával pedig óvatos lennék, hogy klasszikust idézzek.

[00:09:55]Nik ugri bugri lángzam spacéren.

[00:09:58]Mondta a korábbi kormányfő.

[00:10:01]Tegnap megkezdődött az első tárgyalási fejezetnek a kitárgyalása, úgynevezett klaszter.

[00:10:07]Na de ez lehet 10 vagy akár 15 évig is, amire olyan jogosultságot fognak kapni, nem csak Ukrajna, Moldova is, amit mondjuk Magyarország megkapott a csatlakozásra.

[00:10:20]Ami a Baltikumot illeti, itt most a Letország újonnan kinevezett védelmi minisztere mondta azt, hogy teljes mértékben támogatja Ukrajna dróncsapásait az orosz balti tengeren lévő olajterminálokkal szemben, mondván, hogy Ukrajnának jogában áll megvédeni magát.

[00:10:38]És azt is hozzátette a LT védelmi miniszter, hogy ők minden más drónt le fognak lőni.

[00:10:45]Na most azért ez akkor azt jelenti, hogy a NATO légterét ő ezzel tulajdonképpen kölcsön adta Ukrajnának, hogy támadni lehessen Oroszországot, vagy hogy van ez?

[00:10:57]Ez sajnos pontosan így van.

[00:10:57]Borzalmas.

[00:11:01]Hát láttuk az elmúlt hetekben több incidens volt a Baltikumban, Romániában is.

[00:11:06]Nem tudjuk, hogy ez a mesterséges intelligencia által irányított drónokat kitérítette el, vagy valóban ezek orosz figyelmeztetések voltak arra, hogy ne provokáljatok bennünket.

[00:11:19]Én azt gondolnám, megint klasszikust idézve, hogy stratégiai nyugalomra lenne szükség a Baltikumban is, mert tényleg egy pár milliós ország, és ezzel nem sértem meg őket.

[00:11:28]légtérvédelemmel nem rendelkeznek.

[00:11:31]Többek között a magyar grippenek és magyar pilóták segítik a Baltikumban a légvédelmet.

[00:11:36]Azt gondolom, hogy szerényebb politikai kommunikáció és biztonságpolitikai kommunikáció lenne elvárható a részükről, de ez döntsék elő.

[00:11:46]És akkor hát erre rácsatlakozva most Voladimir Zelenski azt mondta már Kruttéval közös sajtótájékoztatóján, hogy az ukrán drónvédelem szakértői oda fognak menni a Baltikumba, tehát Észtországba, Letországba, Litvániába, azért, hogy segítsenek a drónvédelemben.

[00:12:07]Sajnos pont egy amerikai nagyon komoly szakértő mondta, hogy a az ukrajnai háború lett a háborúk szilikonvölgye, hiszen az elmúlt négy évben nagyobb lett a kutatásfejlesztés sikere a háborúban.

[00:12:21]Ez pontosan a drón tervezésnek, gyártásnak, kivitelezésnek köszönhetően Ukrajna nyugodtan mondhatjuk, hogy drón világhatalom lett.

[00:12:28]Nem csak a Közelkeleten árulja a drónokat, amikre most újabb 20 milliárdot kért például Mark Rütte támogatásával, de ez nem azt jelenti, hogy NATO tagállamokat Oroszországgal határos NATO tagállamokkal együtt kell provokálni, miközben levelet ír, békét kér.

[00:12:49]meghívta Eviánba a G7 csúcsra Franciaország és Amerika támogatásával.

[00:12:55]Ugyanígy Kievben is vannak áldozatok, sajnos civil áldozatok is vannak orosz oldalon, ukrán oldalon, de szerintem nehéz Vladyimir Putyin bizalmát kivívni, hogy folyamatosan mondjuk az olaj infrastruktúrát támadják, vagy akár civil központokat, és egyre inkább precíziós fegyvereket, és olyan fegyvereket kérnek és vásárolnak, amivel el lehet érni Szentpétervárt és Moszkvát.

[00:13:22]Voladimir Zenkek egyébként a mozgástere az mennyire bővül vagy szűkül?

[00:13:28]Tehát ugye most meghívták őt a G7 csúcsra, de nyilvánvalóan Emmanuel Macronnak ez az utolsó olyan helyzete, hogy egyáltalán ilyen nagy csúcsot szervezhet, hiszen utána le fog köszönni jövő tavasszal, de láthatóan azok az országok, amelyek nagyon szeretnének a hadiiparból gazdagodni, mérhetetlenül támogatják Zelenskit.

[00:13:50]Nagyon jó a kérdés.

[00:13:50]Macronnak, a brit miniszterelnöknek és Friedich Mersnek összesen nincs akkora támogatása, mint talán Ukrajnában Zelenskének.

[00:13:59]Tehát egy egy politikai fordulat Németországban, jövőre Franciaországban, Lengyelországban is választás lesz.

[00:14:09]Tehát 2027-ben teljesen megváltoztat, miközben nagyon remélem, hogy 202-ben nem lesz háború, de nem tarthatjuk kizártnak.

[00:14:19]2025-ben azt gondoltuk, hogy ez az év végéig sikerül a békét megkötni, de hát hol van már 2022 február.

[00:14:24]Kis Rajmunnak köszönöm szépen, hogy itt volt velünk.

[00:14:30]Önök pedig ne menjenek messzire, mert hamarosan jövünk vissza többi között azzal a témával, hogy most először foglaltak el brit tengerész gyalogosok egy orosz olajszállítót.

[00:14:51]Folytatódik a láncreakció adása, akik pedig a kérdésekre válaszolnak.

[00:14:53]Toldi Ottó, a klímapolitikai intézet vezetőkutatója és Sebes Géza, az MCC gazdaságpolitikai műhelyének vezetője.

[00:15:02]Köszönöm szépen, hogy itt vagytok.

[00:15:04]Köszönjük.

[00:15:04]Most nézzük meg, hogy a G7 csúcson mi várható.

[00:15:09]Zárt ajtók mögött tanácskoznak a G7 országok az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaal Genfió partján hétfőtől szerdáig.

[00:15:16]A résztvevők nem korlátozódnak.

[00:15:18]A G7 országok, vagyis Franciaország, Kanada, Németország, Olaszország, Japán, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok kormányfőire, hanem 2026-ban részt vesz India, Dél-Korea, Kenya és Brazília vezetője is.

[00:15:31]Továbbá Volodimir Zelenszki ukrán elnök, illetve Perzsa öbölől menti országok vezetői.

[00:15:36]A legfőbb témák között szerepel az ukrajnai és az iráni háború.

[00:15:42]A pénzügyi stabilitást veszélyeztető globális gazdasági hiányok, valamint a mesterséges intelligencia jövője.

[00:15:46]Ennek megfelelően a meghívottak között vannak a tech óriások csúcsvezetői is.

[00:15:52]A G7 csoportot az 1973-as OPEC olajembargót követően hozták létre, hogy a leggazdagabb nemzetek fórumot biztosítsanak a világgazdaságot érintő válságok megvitatására.

[00:16:06]Oroszország 1997-ben tagja lett a csoportnak, de 2014-ben felfüggesztették, miután annektálta a krímet.

[00:16:13]A G7 hatáskörét az 1980-as évektől kibővítették, hogy politikai kérdéseket is magában foglaljon, és az utóbbi években szokássá vált más nemzetek meghívása.

[00:16:23]Az idei csúcs előtt a G7 csoport bejelentette, hogy egységesen kívánja majd támogatni Ukrajnát az Oroszországgal szembeni háborúban.

[00:16:31]A brit miniszterelnök hétfőn azt mondta, hogy az Egyesült Királyság Ukrajna hosszútávú energiabiztonságának megerősítésére törekszik.

[00:16:38]Kirsmer közölte, London segíteni fog dúsított urán szállításában Ukrajna számára.

[00:16:47]Most a G7 csoport láthatóan erőteljesen támogatja Ukrajnát.

[00:16:52]Az én eddigi megfejtésem szerint talán azért, mertogy ugye hadiiparra akarnak átállni nagyon sokan, és Ukrajna lett a szilicium völgye a dróngyártásnak.

[00:17:02]Legalábbis az amerikai védelmi miniszter ezt mondta.

[00:17:06]Jobban megértjük a G7-nek a lényegét akkor, ha egy picit picit áttekintjük nagyon röviden, hogy hogy mik is voltak az ő fő aktivitásik, mert tulajdonképpen a G7, hogy mi mik voltak a fő akció.

[00:17:16]A G7 tulajdonképpen nem más, mint annak a páratlantista orientációjú, nyugati orientáció országnak az érdekvédelmi szervezete, amelyek 50%-át adják a világ GDP-nek körülbelül.

[00:17:34]És a célja az, hogy biztosítsa minden körülmények között a piacot, az az ő piacaikat megvédje.

[00:17:39]Ehhez összehangolt akciókat terveznek, és hogyha köztük is szám van egy kis súlódás, akkor azt is igyekeznek ilyenkor elsimítani.

[00:17:48]Az összes többi, hogy még ezeket is meghívták, meg fejlődők, meg van pántlika a virágcsokron, az az egy kicsit olyan körítés.

[00:17:56]Itt a nézzük meg, hogy hogy miket csináltak eddig.

[00:17:59]Mi volt az első nagy akciójuk?

[00:18:01]Az, hogy a kommunista világrendszer összeomláskor segítettek úgymond a posztkommunista országoknak kialakítani a piacgazdaságot.

[00:18:10]Mit csináltak?

[00:18:10]Piacot vettek.

[00:18:12]A következő lépésük 2008-ban az volt, hogy megtámogatták azokat a bankokat, amik épp összeomlottak.

[00:18:16]És ugye emlékszünk arra, hogy akkor volt egy világgazdasági válság.

[00:18:20]Miért?

[00:18:20]Hogy megőrizik hosszú távon a saját piacaikat.

[00:18:24]Kicsit visszafektettek a a beszedett pénzből, és utána működhetett tovább a történet.

[00:18:29]Utána a következő lépésük az volt, hogy 2022-ben kialakították ugye a szankciós rendszert az oroszok ellen, az orosz-ukrán háború után satöbbi, satöbbi.

[00:18:38]Miért?

[00:18:38]Hogy biztosítsák az ukránpiacot és kiszorítsák az oroszokat az európai piacról?

[00:18:44]Semmi másról nem szól ez a történet, csak az ő önző érdekeiknek a biztosítása.

[00:18:50]Az, hogy még cserébe elbeszélgetünk még a a fejlődő világ adósságállományáról meg meg pár apróságról, az csak habatortán.

[00:18:57]És ugye most mi a napirend?

[00:19:00]Ukrajnában a piacok biztosítása továbbra is, hogy ott ők mondják majd meg a tutit, és hogy megerősítsék a nem tudom hanyadik szankció tervezgetésé, vagy az oroszok ki legyenek szorítva az ők európai piacaikról.

[00:19:13]Ez itt a fő téma, és ehhez kell mérni mi minden egyéb dolgot.

[00:19:20]Ugye a az, hogy az, hogy még emellett ugye Iránról is lesz szó, Hormúziorosról is lesz szó.

[00:19:25]Igen, valószínűleg minden, miután Európa most már rendszeresen kimarad az európai, az Egyesült Államoknak a béketervezetéből, egyszerűen milyen súlytalanok nincsenek bevonva ebben?

[00:19:36]Nyilván szeretnék tudni a a függ, a kulisszák mögött történt megállapodás részleteket szeretnék tudni.

[00:19:41]Ez természetesen egy ilyen körben ez ez ehhez joguk van.

[00:19:45]A kérdés, hogy Trump mennyit köt erről az orrukra.

[00:19:49]Nyilván szeretnék tudni azt, hogy mi lesz a hormóziszorossal.

[00:19:51]Bár az az igazság, hogy a hormozi szorosbeli problémák Európára csak árttételes hatásúak voltak, és tudjuk, hogy a hormozisz sorosbeli problémákat már az USA egy alternatív módon szinte már mindegy, hogy mi történik a hormóziszorossal, mert gyakorlatilag olyan az USA olyan mértékben növelte az olajexportját, árulja a venezu olajat is, hogy az ázsiai szuper tank, flotilla számra mennek a szupertankerek a mexikó jöbörbe, ott föltankolnak venezuén meg amerikai olajjal.

[00:20:20]tudjuk, hogy az Egyesült arabélyiségét is csatlakozott ez a top öt kitermelőből három már itt van.

[00:20:26]Az oroszok is ki vannak engedve a szankció elől.

[00:20:29]Irán is kereskedhet a maga olajával.

[00:20:31]India viszont eladhatja az orosz olajat.

[00:20:33]Úgyhogy gyakorlatilag a mennyiség ott van a piacon.

[00:20:35]A hormózis szoros a Perzsa bőmenti országokból hiányzó mennyiség az az pluszban bekerült a piacra.

[00:20:42]Az látható a olajárakon nem 120 dollár per hordó, hanem 80 körül van, ami még nem alacsony, de azért messze azt mutatja, hogy ez az ez a görcs oldódik.

[00:20:51]Most ehhez még, hogyha a hormoziszorban feloldódik valóban a az embargó, akkor akkor ehhez még csak hozzátesz.

[00:21:00]Kína nincsen a meghívottak között, pedig ugye a G7 csoport minden alkalommal azt hív meg, akit gondol.

[00:21:05]És hát Kínával, Európának, az Uniónak igen komoly vitája van.

[00:21:10]mind a vámokat, mind a kritikus nyersanyagellátást tekintve, és Kínát nem sikerült meghívni.

[00:21:18]Úgy tűnik, hogy Emmanuel Macronnak nem is nagyon volt erre szándéka.

[00:21:22]Mi lesz Európával, hogyha Kínával nem sikerül közös nevezőre jutni?

[00:21:29]Ha azt nézzük, hogy a világ három fő gazdasági erőközpontja, tehát az EU, Ozusa és Kína, hogyan teljesített az elmúlt évtizedekben, akkor azt láthatjuk, hogy Európának igazából egy nagyon jó múltja van, de jelene az már meglehetősen ködös.

[00:21:44]Ugye, hogyha pont Kínával akarjuk a helyeztet tisztázni, akkor láthatjuk azt, hogy már régen nem az a szituáció, hogy európai cégek fektetnek be Kínában és vesznek meg kínai cégeket, hanem sokszor kínai cégek vesznek meg európai cégeket és fektetnek be Európában.

[00:22:02]Tehát gyakorlatilag már most Kína lehagyta Európát, hogyha gazdasági hatalomként nézzük ilyen szempontból is, de hogyha azt nézzük, hogy hol van a technológiai fölény, akár autógyártásban, akár egyébként mesterséges intelligenciában, akkor Kína már sokkal erősebb.

[00:22:20]És nyilván Európa próbálja védeni valamennyire a pozícióit.

[00:22:24]A kereskedelmi háborúk, a vámok is erről szólnak részben.

[00:22:27]Csak az a probléma, hogy annyi gondtól terhelt az európai gazdaság, hogy ezt önmagában a vámok nem tudják ellensúlyozni.

[00:22:36]Tehát nagyon drága az energia, nagyon drága a termelésnek az energia költsége, főleg Kínához képest, ami eleve egy előnyt ad a kínai gazdaságnak.

[00:22:47]A munkaerők költségben is egy jelentős különbség van.

[00:22:50]Nyilván Európa és Kína között Kí brutális mértékben robotizál.

[00:22:52]Tehát most már humanit robotokat tanítanak be termelési folyamatokba.

[00:22:57]Európában sehogy nem állunk ezen a téren, vagy hát sokkal hátrébb állunk.

[00:23:03]És ugye mesterséges intelligában is Kína már egyértelműen lehagyta az Európai Uniót.

[00:23:07]Tehát valóban Európa próbál egy kicsit ugye helyezkedni a saját kártyáit úgy keverni, hogy ne legyen annyira rossz a helyzet, hogy ne most derüljön ki, hogy be kell dobni a lapjait, hanem egy kicsit talán később.

[00:23:20]De az a fő problémám nekem, hogy amiket látunk az Európai Unió részéről, intézkedéseket, bejelentéseket, azok soha nem a gazdaságról szólnak, hanem mindig valamilyen olyan erkölcsi kinyilatkoztatások, vagy valamilyen teljesen elvont ígéretek vagy ötletek, amik nem arról szólnak, hogy megerősítenék az európai gazdaságot.

[00:23:42]Tehát igen, most nem hírták meg kinet, nem tárgyalnak vele, ez része a problémának szerintem is, de ennél sokkal mélyebb szerintem a a probléma, sokkal mélyebb a gond.

[00:23:49]A gond az az, hogy Kína az egy nagyon fókuszált gazdaságfejlesztést, gazdaságfejlesztési programot visz már egyébként évtizedek óta teljesen konzekven, még Európa pedig a gazdaságával nem törődik, és folyamatosan épül le az európai ipar, a német ipar.

[00:24:07]A G7 most kidolgozott az elmúlt hónapokban egy olyan tervezetet, amiben a kritikus ásványi anyagoknak az ellátási láncát próbálják meg szétszálazni, új helyekről beszerezni.

[00:24:20]nikkelt, rezet, lítiumot, tehát egy rakás olyan dolgot, ami például az elektromos autókhoz, a fegyvergyártáshoz, a csípekhez, a telefonokhoz, ilyenekhez kell.

[00:24:27]Viszont ami problémát itt fölsoroltak, azt nem oldja meg az a helyzet, hogy egyébként azokkal az országokkal nincsenek jó viszonyban, ezeknek az anyagoknak a kitermelése zajlik.

[00:24:42]Tehát most gondolok Dél-Amerikára, gondolok Afrikára, a kongói Demokratikus Köztársaság, ahol ugye Kínának van a legtöbb érdekeltsége, vagy Latin-Amerikában, Chile, Peru, ahol a részbányák vannak.

[00:24:54]Tehát, hogy a G7 országok erre nem nagyon találtak eddig megoldást.

[00:25:00]Igen.

[00:25:00]Hogyha a stratégiákat meg a terveket kell nézni, akkor az most az Európai Unióval kezdeném.

[00:25:04]A G7 nyilván ennek a negatív oldalát örökölte meg ilyen szempontból, mert az Európai Unióban stratégiai szinten tökéletes az élet.

[00:25:15]Tehát itt már meg van oldva 2050-ig meg 2100-ig minden.

[00:25:17]Tehát hogy honnan lesz, meg hogy lesz, meg ki kivel fog összekacsintani, meg ki honnan mit fog beszerezni, meg milyen iparági stratégiák lesznek, csak éppen a következő öt évet nem fogjuk túlélni.

[00:25:29]Tehát ahhoz, hogy 2050-ig gond nélkül megoldódak a problémák, vagy 2006 2040-ig, azt pont az következő öt évvel nem tud mit kezdeni senki.

[00:25:37]Ez pont ugyanaz egyébé ilyen szempontból az USA is hasonlít.

[00:25:41]Jelen pillanatban egy ritka földfém bányája működik.

[00:25:43]Körülbelül 10-20%-át képes saját magát ellátni ezekből a dolgokból.

[00:25:48]Még működhetne még öt, és akkor saját magát már ellátná.

[00:25:50]És akkor ott van a havai mellett az a hatalmas polimetallikus gömmező az óceáni talapzaton, amivel meg még az összes nyugati szövetségest el tudná látni, ha a technológia ki lenne dolgozva, és és megmaradna mellette a tengeri élővilág is, az se lenne baj egyébként, meg hogyha tengerjogilag tisztázva lenne ez a helyzet.

[00:26:10]Tehát megoldódhatná.

[00:26:12]És ugye ott ott van a hátsódó a Dél-Amerika, ott van a a híres rész háromszög, vagy ritka földfém háromszög, Csille, ott az egy pár Kolumbia, egy pár országot, három ország Dél-Amerika fölső részén ide tartozik.

[00:26:28]Ők is gyakorlatilag globális játékosok lehetnének, igaz, hogy a készletek felén ott van a kínaiak keze, de a másik felén még mindig tudnának tudnának mit kezdeni.

[00:26:38]Csak az a baj, hogy ez körülbelül 10 év.

[00:26:39]És mire teljesen önellátók és teljesen függetlenek lennének, az körülbelül 20 év, ami Kínától meg tudnának szabadulni, mert a gond az, hogy a feldolgozó technológiák is mind a kínai fejlesztések.

[00:26:51]Jelen pillanatban nem csak az, hogy a bányák, bányák nagy részében van kínai tulajdons szerte a világon, meg önmaguknak is hatalmas mennyiségek állnak rendelkezésre.

[00:27:01]Sőt, miután sikeresen Biden és sikeresen összekalapácsolták az oroszkínai koalíciót, ezért az oroszoknak is van egy csomó ilyen.

[00:27:09]Tehát nekik maguknak is, de a technológiailag is ugye ők vezetnek, ők dolgozták ki.

[00:27:14]A másik, hogy amennyiben ezek a technológiák a nyugati országokban lesznek alkalmazva, annak a költsége lesz hatalmas.

[00:27:23]ugyanis ezek nagyon energia-intenzív iparágak, nagyon széndioxid kibocsátás intenzív iparágak, nagyon vízigényes iparágak.

[00:27:31]Ezeket valószínűleg jó sokáig nem fogják még robotizálni sem, tehát ezek ezek hatalmas költséggel fognak menni, drága, tehát árban akkor sem fognak tudni versenyezni a kínai feldolgozással, hogyha önellátók lesznek.

[00:27:44]Tehát hogyha valaha még visszatérünk a normál piaci körülmények között, akkor hogy fognak talpon maradni?

[00:27:51]csak politikai támogatással, meg csak vámháborúval, vagy pedig tömbösödéssel.

[00:27:56]Szép jövő.

[00:27:59]Ugye meghívták erre a G7 csúcsra most a tech vállalatok, a tech óriásoknak a vezetőit, olyanokat, mint például az antropik, amelyek úgy fejlesztenek, hogy a hadiiparban is nagyon komoly fejlesztéseket hajtanak végre mesterséges intelligenciával kapcsolatban.

[00:28:16]is beszéltünk mi már néhány adással korábban arról, hogy Donald Trumpnak az egyik komoly terve az, hogy a mélytengeri bányászaton keresztül próbálja meg a kritikus ásványokat pótolni, merthogy ezek a polimetalikus csomók, amelyek a tenger mélyén vannak, ez nikkelt, rezet, nagyon sok minden olyat tartalmaz, amelyet egyébként bonyolult lenne kibányászni.

[00:28:39]Trumpnak egyébként van más ötlete is, majd beszélünk erről is még, de hogy tehát Kínának is és az USA-nak is komoly tervei és elhatározásai vannak, az Európai Uniónak meg pedig mindig csak valamifajta ködös elképzelése arról, hogy hogyan menti meg saját magát.

[00:28:54]Igen.

[00:28:54]És nagyon fontos az, hogyha nézzük akár Kína stratégiáját, akár az Amerikai Egyesült Államok stratégiáját, akkor mind a kettőnél ott van, hogy tudják azt, mind a ketten tudják azt, hogy a nyersanyag az nagyon fontos.

[00:29:06]És egyébként az energia is, amikor Európa a virágban tényező volt, tehát akár gazdasági, akár politikai szempontból, akkor volt komoly nyersanyagforrásunk, energiaforrásunk és voltak olyan nyersanyagaink, amiből föl tudtunk építeni egy ipart.

[00:29:21]Ez mindig nagyon fontos.

[00:29:22]Tehát kellenek a nyersanyagok, kell az olcsó elérhető energia.

[00:29:24]Ugye régen Angliában ezek a színbányák voltak.

[00:29:27]kell az olcsó energia, kellenek nyersanyagok, amiből az ipart fel tudjuk építeni, kell egy erős ipar, és aztán arra lehet építeni persze kutatásfejlesztés, lehetnek szoftverfejlesztőink, lehetnek a baristáink esetleg a a bárokban, de önmagában csak a legfelső szint az nem működik.

[00:29:43]Sajnos Európai Unió, és sokszor egyébként Magyarországon is találkozom evvel a szemlélettel, úgy gondolkozik, hogy nekünk csak egyetemi oktatók kellenek, meg kutatásfejlesztésben dolgozó emberek kellenek, meg szoftverfejlesztők kellenek, és nem akarunk evvel a koszos iparral, a koszos bányászattal nem akarunk foglalkozni.

[00:30:01]Nyilván egyébként Európának megvan az a problémája, hogy nem is rendelkezik sokszor komoly olyan készletekkel, amikre itt szükség van.

[00:30:06]Másrészt ugye túlzsúfolt olyan szempontból, hogy nehéz lenne az élit bányászatot beilleszteni ugye az európai térképen bárhova is a túlnépesített városok közé.

[00:30:16]Tehát persze ez egy létező probléma, de ettől függetlenül ezt valahogy meg kell oldanunk együttműködésekkel akár más országokkal és partnere együttműködésekkel, nem úgy, hogy próbáljuk őket lenyomni mondjuk egy vámháborúval, mert azt gondoljuk, hogy mi vagyunk azok, akik majd kitaláljuk azt, hogy merre van előre.

[00:30:31]Tehát ez nagyon komoly problémás, ha nincsen meg az erős alapja a gazdaságnak, akkor összeomlik, mint egy kártyavár, nem fog a legfelső szintre jól működni.

[00:30:39]Európának vannak még jó erős szoftver cégei, meg a a legfejlettebb technológiában még erős cégei, de ezek a cégek is folyamatosan mennek el Európából.

[00:30:47]Tehát valóban erre lenne szükség, amit Amerika is csinál, amit Kína is csinál, hogy ezt az alapot, ezt a biztos alapot ezt kiépítsük.

[00:30:52]Nincs sajnos meg, de pont azért dupla kéne dolgoznunk, mint Kínának vagy Amerikának, hogy egyáltalán eljussunk valameddig, legalább ha nincs is nekünk saját nyersanyagunk, akkor legyen egy partnerünk, akivel együtt tudunk működni.

[00:31:04]Ez nincsen meg.

[00:31:04]És ezért van az sajnos, hogy igen, akiket meghívnak most mesterséges intelligencia cégeket, hát azok általában nem európai cégek, hanem amerikai cégek lesznek, hiszen nekünk nem nincsenek ilyen cégeik, mert hiányzik az az alap, amire föl lehet építeni azt a céget, ami profitális tud lenni majd azon a szinten fönt.

[00:31:22]Hagy hadd kérd mondják már ehhez egy mondatot, hogy az a baj, Európában ez is át van politizálva, mint általában a klíma és az energia teljes mértékben.

[00:31:30]Ugye ha felröppentek hírek, hogy a norvég partoknál hatalmas ritka földfémlelőhelyeket találtak.

[00:31:34]Norvégia, mint nem EU tag, rögtön úgy is érezte, hogy szabadon belevághat abba, hogy ezt kitermelje, meggyőzve a norvég publikumot, hogy ezzel használ a világnak.

[00:31:44]Erre azonnal a bizottsággal, az európai bizottsággal vitába keveredett, hogy ez hogy fogja rombolni a tengerélőeket.

[00:31:50]Szerbiában is találtak nagy lelőhelyeket, és a Rajna völgyben Németországból egy mondat nincs azóta róla, hogy elkezdődöt volna a bányászat vagy valami hasznosítás.

[00:31:59]Tehát Európa skizofrén egy méregzöld vonal miatt gyakorlatilag nincs nettó eredője egy tervnek.

[00:32:08]Ugye Európa függek független akart lenni mindenkitől, de 2050-ig nem fog csak 30%-ig eljutni.

[00:32:13]Én kétlem, hogy addig is elfog, hiszen minden ilyen kezdeményezést az egyik kezével támogat, a másikkal meg megtorpedózza.

[00:32:22]Nézzük meg, hogy az energiaellátás szempontjából mit fog okozni az az új helyzet, hogy a brit fegyveres erők egyszer csak elfoglaltak egy orosz olajtankert a tengeren.

[00:32:33]A brit fegyveres erők először foglaltak el egy orosz olajszállítót.

[00:32:35]A királyi tengerészalogság kommandósai csütörtökön a Lamans csatorna partjánál feltartóztattak egy szankciók alatt álló az árnyékflotta kötelékébe tartozó tankhajót.

[00:32:46]Közölte a brit védelmi minisztérium és Kir Starmer miniszterelnök.

[00:32:49]A Smirtos nevű hajó orosz nyers oolajat és kőolajtermékeket szállított, és az ukrán katonai hírszerző ügynökség árnyékflotta hajóinak adatbázisa szerint az Unió, az Egyesült Királyság, Svájc, Kanada és Ukrajna szankciói alatt áll.

[00:33:03]A Merintrafic weboldala szerint a Smirtos kameruni zászló alatt hajózik, és június 5-én hagyta el az oroszországi úszluga kikötőt.

[00:33:13]Úticélként pedig az egyiptomi portszajúot jelölte meg.

[00:33:15]A hat órán át tartó katonai műveletet a brit tengerészeti légicsoport repülőgépei támogatták.

[00:33:22]Kier Starmer márciusban beleegyezett, hogy a brit fegyveres erők és a rendvédelmi tisztviselők a nemzetközi joggal összhangban felléphetnek az árnyékflotta hajóival szemben.

[00:33:32]A Smirtos ideiglenesen egy Anglia déli partjainál lévő horgonyzóhelyre szállították.

[00:33:36]A hajó elleni végrehajtási intézkedés nemzetközi vizeken történt.

[00:33:40]A hazai és a nemzetközi joggal összhangban áll a brit miniszterelnöki hivatal honlapján.

[00:33:45]Kier Starmer miniszterelnök azt mondta, ez a művelet újabb csapást mért Oroszországra és emlékezteti azokat, akik Putyin ukrajnai háborúját táplálják, hogy nem rejtőzhetnek el.

[00:34:01]Az az én elsődleges kérdésem, hogy ez a hajó, ez az orosz olajtanker, ez fönt van egy olyan adatbázisban, amit az ukránok üzemeltetnek, tartanak fönt, és ott mint az árnyékflotta egyik tagja szerepel.

[00:34:14]De ez a hajó, ez az oroszországi uszlugak kikötőből indult el, és az egyiptomi port szaitba szállított kőolajat meg kőolajtermékeket.

[00:34:22]Na most akkor ez azt jelenti, hogy azért, mert fölteszik egy szankciós listára bármelyik országban a tankert, függetlenül attól, hogy nem Európába szállított volna kőolajat, egyszerűen elfoghatják a tengeren.

[00:34:36]És ez megfelel a nemzetközi jognak?

[00:34:40]Hát a nagy kérdés az, hogy a nagy kérdés az az, hogy rajta szerepel-e a 20 meg a 21.

[00:34:45]szankciós csomagnak a szankcionált hajói között ez a hajó, mert ha igen, akkor akkor annyiból jogos a az egész történet, hogy hogy ha mégis elmert indulni, pedig szankcióistán van, akkor valahol, ha viszont nem, akkor én is szankcionálhatok egy orosz tankhajót, és akkor a magánhadseregemmel elfoglalom.

[00:35:04]Tehát akkor meg ilyen alapokon áll.

[00:35:04]De én onnan közelítenék, hogy ez az egész olyan tragikomikus ez a történet.

[00:35:08]Ugye a a brit miniszterelnöknek a politikai támogatottsága 19%.

[00:35:13]Ezt a történetet eladta a brit sajtóban, mint egy hatalmas összehangolt komplex katonai akció, amikor a 15-20 főnyi fegyvert nem biztos, hogy fegyvertelen, mert azért volt lehetett sejtéseik ma már az orosz matrózoknak bármilyen kereskedelmi ajon, hogy nem olyan békés az ő életük.

[00:35:30]Hát azért indiai matrózok voltak.

[00:35:32]Egy k a részleteket nem nem ismerem, de a lény lényeg lényeg az, hogy hogy eladták egy hatalmas ilyen katonai akciónak, ahol a hadiflotta a Royal a királyi légier összehangol támadásaval elfoglalták ezt a tankert.

[00:35:46]Semmi nem kell a brit miniszterelnöknek, mint a 19%-os tetszésindekét és a 60%-os elutasítság elutasítottságát próbálja ezzel szerintem kimosni.

[00:35:57]Ez egy ez egy politikai szimpla marketing akció volt én szerintem.

[00:36:04]És és gyakorlatilag úgy, hogy az USA kiengedte az oroszokat a szankció alól, gyakor gyakorlatilag India szabadon India sem sújtják már büntetőválmok, mert az orosz olajjal keletkez kereskedik.

[00:36:16]A az árnyékflottánakval meg annyi lehet a baja bárkinek is, hogy nem a nagy multikereskedő cégek üzemeltetik meg, nem a nagy multibiztosító társaságok adják hozzá a nevüket, hanem eddig ezen a területen kisebb szerepű cégek.

[00:36:31]Ennyi a baj az árnyéklottával.

[00:36:34]Meg hogy időnként egy kicsit már leselejtezett lesz és előtt álló kicsit rozdás hajókat is alkalmaznak, de teljesen legálisan működnek.

[00:36:44]teljesen legális.

[00:36:46]Hogyan kell ezt a történetet most tekinteni?

[00:36:49]Tehát ez most innentől kezdve egy olyan eset, ami követendő, és akkor ezt megtehetik a brit fegyveres erők bármikor, vagy más nemzetekkel, mert ugye arról is volt szó, hogy egy ilyen katonai együttműködést hoznak létre a különböző nemzetekkel, amelyek szankcionálni akarják az orosz árnyékflottát, és akkor közösen elfogják ezeket a hajókat.

[00:37:09]De ezzel akkor ez azt jelenti, hogy az északi tenger felől érkező hajók, vagy akár a fekete tenger felől érkező hajók, amelyek nem Európába akarnak orosz energiahordozót szállítani, azok elfoghatóak lesznek.

[00:37:24]Ez egy nagyon érdekes kérdés.

[00:37:24]Egyébként az is érdekes kérdés, hogy egész eddig talán 700 olyan hajó van, orosz hajó van, ami a szankciós listákon szerepel.

[00:37:34]És eddig annyi történt, hogy mindenféle listákra fölértek ezek a hajókat, de semmi nem történt egyébként.

[00:37:37]Tehát hagyták őket közlekedni, mentek A-ból B-be, vitték amit, amit vittel igazoltatták.

[00:37:44]Legfeljebb igazoltatták őket, de igazából a magát a hajó közlekedését azt nem gátolták.

[00:37:48]Az az első eset, ahol valóban Anglia az bekeményített.

[00:37:53]Egyébként érdekes egybeesés, hogy egy mai BBC hír az, hogy talán emlékszük arra, hogy Kir Stammernek két lakását, meg a volt kocsiját is tavaly felgyújtották.

[00:38:02]Ugye mai hír az, hogy állítólag ott orosz szállak is voltak a az akciók mögött, ugye két állítólagos elkövetőt, és őket a telegramon keresztül állító oroszok bízták meg és egyéb pont most egy hajót azt elfogtak.

[00:38:22]Tehát én azt gondolom, hogy amiket Ottó mondott, mint potenciális magyarázat, azok szerintem maximálisan ott vannak a magyarázatok, lecsőis magyarázatok között.

[00:38:29]És szerintem egy ilyen személyes akár egy ilyen személyes vonulata is lehet ennek a a történetnek, de valóban ez egy érdekes kérdés, hogy mi fog történni.

[00:38:37]Ugye én én nem vagyok jogász, de én úgy tudom, hogyha ugye britvízeken történt volna az akció, akkor jogilag ez stabilabb alapokon állna.

[00:38:45]A hírek szerint, ha jól hallottam, akkor ez nemzetközi vizeken történt.

[00:38:49]Tehát azért mindenképp fölvett kérdéseket.

[00:38:52]És arról ne is beszéljünk egyébként, hogy mit fognak evvel a hajóval csinálni.

[00:38:55]Ezt őrizni kell, azért az nincsen ingyen.

[00:38:59]Lehetséges, hogy perek lesznek, ami megint csak költséges lehet.

[00:39:01]Lehetnek válaszlépései az orosz félnek, ami megint csak problémát jelenthet.

[00:39:05]Tehát nem biztos, hogy utólag majd a britek úgy fogják értékelni ezt az akciót, hogy ez egy sikeres akció volt.

[00:39:11]Szerintem most egy ilyen képzavarral érve tesztelik a britek a vizeket, majd meglátják azt, hogy mi lesz majd a az oroszoknak erre az ellenlépése, és ennek függvényében dől majd el az, hogy ez egy egyszeri akció volt.

[00:39:24]Szerintem egyébként ennek nagyobb az esélye, vagy esetleg lesznek ennek olyan lépések folytatásaként a közében folyamányai, amik további orosz haajókat fognak érinteni.

[00:39:34]Most tartunk egy rövid szünetet, aztán azzal jövünk vissza, hogy Donald Trump már a plutóniumot szeretné használni ahhoz, hogy a mesterséges intelligencia központok adatbázisainak megfelelő mennyiségű energiát adjon.

[00:39:46]Maradjanak velünk!

[00:40:03]Folytatódik a láncreakció adása Toldi Ottóval és Sebesén Gézával.

[00:40:05]Nézzük meg azt, hogy Donald Trump most a plutóniumot magánvállalatoknak adná, hogy a mesterséges intelligencia központok áramellátását biztosítsa.

[00:40:16]Plutóniumot használna az Egyesült Államok a Mesterséges Intelligencia adatközpontok áramellátásához.

[00:40:22]A Trump adminisztráció egy olyan megállapodáson dolgozik, amely fegyverminőségű plutóniumot biztosítana energiégeknek, és tárgyalásokat folytat a vállalatokkal a hidegháborús plutónium üzemanyaggá alakításáról új atomreaktorok számára.

[00:40:35]A terv szerint a leszerelt atombombákból származó felesleges plutóniumot új nukleáris startup cégeknek adnák át.

[00:40:42]Jacob Davit, az egyik ilyen cég az Okló vezérigazgatója azt mondja, hogy építhet egy újfajta kisméretű atomreaktort, amely plutóniummal működhet.

[00:40:51]Ez segíteni fog nekünk abban, hogy gyorsabban több nukleáris energiát állítsunk üzembe.

[00:40:58]Ígéri.

[00:40:58]Ahelyett, hogy megsemmisítenénk azt az 50 tonna plutóniumot, amelyet a kormány nagy költséggel termelt nukleáris fegyverekhez, olyan vállalatoknak adnánk át, amelyek azt állítják, hogy üzemanyagként tudják felhasználni.

[00:41:10]Nukleáris hulladék helyett nukleáris energiánk lenne, állítja a cégvezető.

[00:41:14]Szakértők azonban figyelmeztetnek rá, hogy a rendkívül veszélyes plutóniumot nem szabad magán kézbe adni, mert ez növeli a terrorizmus kockázatát is.

[00:41:22]A plutónium az atomreaktorokban lejátszódó reakciók mellékterméke.

[00:41:27]Amikor az urán 238-as izotóp neutronokat nyelel, nehezebb urán 239-es izotópá alakul, amely gyorsabban bomlik, és először neptónium, majd plutónium keletkezik belőle.

[00:41:39]A kiégett fütőelemekben jellemzően fél1% plutónium található, amely rendkívül radioaktív.

[00:41:45]A plutónium nukleáris hulladék felezési ideje körülbelül 24000 év.

[00:41:50]A plutonium 239-es izotóp felhasználható atomfegyverekben is, ezért a tárolása és a kezelése kiemelt biztonsági kérdés.

[00:42:02]Kezdjük onnan, hogy a mesterséges intelligenciaadatközpontokhoz tényleg ilyen mennyiségű energia szükséges.

[00:42:08]És ennyire fel akarja Trump gyorsítani ezeknek a létrehozását, hogy már a plutónium magáncégeknek adásában gondolkodik?

[00:42:16]A brutális valóban az energiaigény.

[00:42:18]Becsések szerint 2030-ra az Amerikai Egyesült Államok teljes energiafogyasztásának 7-17 száz lesz az, amit a Mesterséges Intelligenciaözpontok el fognak fogyasztani.

[00:42:31]És ami nagyon fontos még itt, hogy nekik stabil energia van szükségük.

[00:42:35]Tehát nyilván, hogyha valaki szeretné használni a mesterséges intelligenciát, és most nem csak arról beszélek, mikor valaki megkérdezi egy chat GPT-t, hogy mondjon neki valami érdekes viccet, hanem ténylegesen, mikor ipari cégek használják a mesterséges intelligenciát konkrét feladatokra, hát nem lehet megvárni, még kisüt a nap, vagy elkezd fújni a szél, nekik folyamatos energiaellátásra van szükségük.

[00:42:57]És ilyen szempontból egyébként az atom atomenergiának a használata az egy teljesen racionális döntés, hiszen ez képes arra, hogy stabil zsinórállamot szolgáltasson a mesterség és intelligenciának is.

[00:43:09]Arról nem is beszélve egyébként, hogy a következő 10-20 évben fog eldőlni az, hogy ki lesz a mesterséges intelligencia terén a vezető állam, akit valószínűleg lehetetlen lesz majd behozni, hiszen egy idő után már a mesterséges intelligencia fogja megtervezni a következő generációit a mesterséges intelligenciának.

[00:43:27]Tehát aki megnyeri a következő pár évet ebben az AI küzdelemben, az lesz valószínűleg a világnak az ura a következő évtizedekben, évszázadokban.

[00:43:39]Ezért nagyon fontos most az, hogy a következő időszakban valaki ki tudja használni a lehetőségeket, és ezért fontos az is persze, hogy az áramellátás az megfelelően magas legyen, hogy ezt a versenyt Amerikán belül ez biztosítsa és garantálja azt, hogy Amerika lesz a győztese ennek a a versenyfutásnak.

[00:43:56]Igen, ugye a G7 csúcson is ez az egyik fő téma, kiemelt téma.

[00:43:58]Beszéljünk a plutóniumról.

[00:44:00]Nekünk kiváló ábráink vannak arról, hogy ez a plutónium, ez pontosan micsoda és hogyan keletkezik.

[00:44:05]Ugye egyrészt a nukleáris atomreaktorokban a fűtőelemnek az egyik része, tehát hogy egy ilyen melléktermék.

[00:44:12]Másrészt viszont atomfegyverekben lehet felhasználni a plutóniumot és rendkívül radioaktív.

[00:44:18]Így van.

[00:44:18]Gondoljuk meg, hogy ugye amikor a hidegháború befejeződött, ugye amikor a megszületett az atomsorom, vagy ez a a start egy megállapodás, 70 valahány ezer robbanófejjel rendelkezett az USA és az oroszok Szovjetunió együttesen.

[00:44:32]Ebből ma már csak 12000 létezik.

[00:44:35]az urán tartalmú robbanófejeket, ami ami 90%-ra 90% fölé dúsított urán tartalmaz, azoknak a feldolgozása könnyebb volt, mert 5%-osra vissza kellett nyers uránnal vagy gyengén földokozott uránnal hígítani, és ezeket folyamatosan használják atomerőművekbe.

[00:44:55]Volt az USA meg a Szovjetunió közti barátságot jelképező program is, hogy megatonnák helyett megavadtok.

[00:45:02]Rengeteg, sok 100 tonna ilyen kihígított uránt adott el, vagy meg dúsított uránt is Szovjetunió Amerikának, hogy hasznosítsák ott energiatermelés.

[00:45:14]De ez úgy kell elképzelni, hogy 15000 TW óra volt.

[00:45:16]Öt évre fedezte az USA teljes áramszükségletét.

[00:45:22]Ha magyar áramszükséglettel származunk, ami 44 terra, az 450 évre lett volna elég.

[00:45:29]Tehát ez beindult.

[00:45:29]A plutónium az viszont megakadt mindenkinek a torkán, mert rendkívül költséges.

[00:45:34]Nekem vannak kétségeim, ha ezek az új adatközpontok plutóumre alapozott kismodulális reaktorokkal akarnak fog áramot termelni.

[00:45:43]Lehet, hogy nagyon meg lehet, hogy ezért kell egy ilyen speciális Trumpféle gyengéd ráhatása, hogy ez a projekt beinduljon, mert mert nagyon nehezen tűnik meg megtérülnek.

[00:45:52]Éppen azért, amit Géza is mondott, meg ami a felvezetőben is volt, hogy erősen rádioaktív, nagyon nehéz kezelni, na nagyon problematikus ugye a fűtőelemek kialakítása.

[00:46:05]Vannak ma is ilyen gyors szaporító reaktorok, amik használják.

[00:46:09]A franciák ott vannak benne, oroszok ott vannak benne, Kanada ott van benne, csak pontozusa nincs.

[00:46:14]Úgyhogy, úgyhogy ezzel meg fog gyűlni a baja ezeknek az SMR-knek, de hogyha valami speciális politikai erő áll mögötte és és kedvezményeket kapnak szabályozókkal ebbe az irányba terelik a dolgot, akkor valóban nagyon fontos lenne, hogy ne hulladéklerakókba legyen, és és veszélyeztesse a jövőt, mert ugye ezt ezt el lehet találni egy atomfegyverrel, egy ilyen tárolót, tehát vagy vagy akármilyen bunkerrombolób bombával meg tehát, hogy hogy szabaduljunk meg tőle, legyen elhasználva.

[00:46:43]Tehát ez ez egy jó irány lenne, csak csak gazdaságilag nem tudom, hogy áll meg a láb.

[00:46:50]Illetve hát a másik kérdés, ami fölmerül, az, hogy magáncégeknek odaadni.

[00:46:53]Tehát itt a legtöbb szakértő és egyébként erre már voltak korábban tervek és az Obama kormány is meg sok mindenki foglalkozott már a lehetőséggel, de hogy annak a veszélye, hogy adott esetben terrorizmus ra lehet használni ezt az anyagot, mert hogy a plutónium az nem úgy sugárzik, és nem úgy fertőző, mint például az urán, hogy mondjuk a bőrünk nem bírja, hanem belélegezve rendkívül veszélyes.

[00:47:17]Így van.

[00:47:17]egyébként a 70-es években, mikor volt a nagy olajelrobbanás, akkor is ez fölmerült, hogy az atomenergiát azt komolyabban használják egyébként.

[00:47:24]És akkor Carter és Ford is ugye ellene szavazott egy ilyen kezdeményezésnek.

[00:47:31]Voltak próbálkozások, hogy ezt Ottó is bemutatta, de mint kiderült, valóban ezek nagyon lassú, nagyon költséges, nagyon veszélyes folyamatok és valóban egyébként ott van még az a veszély, hogy akár terrorizmusra, akár konkrét fizikai károkozásra is lehet használni.

[00:47:45]ezeket tehát az, hogy magáncégekhez kerülnek, ez egy komoly komoly kockázat.

[00:47:50]Arról nem is beszélve, hogyha Amerika elindul az ezen az úton, akkor lehet, hogy más országok is, hogy mondjam, ihletet kapnak a kezdeményezés kapcsán.

[00:47:58]És még Amerikáról én azért azt gondolom, hogy valószínűleg ők ezeket a kockázatokat jól tudják viszonylag kezelni, de nem biztos, hogy a világ összes országa ugyanezeket a kockázatokat, hát bár azok az országok, akik egyáltalán élentettek lehetnek, azok ugyanezeket a kockázatokat ilyen jól tudják kezelni.

[00:48:18]Hogyha ez egy olyan szerence lesz, amit kinyitunk, és aztán ugye mindenki elkezd turkálni ugye a a sütésdobozban, akkor annak elég komoly negatív következményei lehetnek.

[00:48:29]Tehát ezért szerintem azért az, hogy itt mindenféle startupok kapnak majd plutóniumot, hogy ők kísérletezgessenek, hogy a saját reaktorukat ki tudják-e fejleszteni, vagy nem, ez nem biztos, hogy a legjobb irány.

[00:48:40]Bár maga az ötlet szerintem egyébként mint ötlet és mint egy lehetséges megoldásra nagyon komoly energiaigényre, mint valóban az AI verseny az támasztta a gazdaságok gazdaságokkal szemben.

[00:48:53]Az ötlet maga az mindenképp egy olyan ötlet, amit szerintem ki kell vizsgálni, meg kell nézni, jellemezni kell.

[00:48:58]És aztán majd eldőlsz, hogy ez egy jó alternatíva, vagy pedig kevésbé az.

[00:49:03]Hát mindenképpen úgy tűnik, hogy a mesterséges intelligenciáé lesz a jövő, és akkor a különböző nagyhatalmak is azon küzdenek, hogy ezt biztosítani tudják.

[00:49:10]Sebes Gézának és Toldi Ottónak köszönöm szépen, hogy itt voltak.

[00:49:14]Önöknek pedig a megtisztelő figyelmet köszönöm a stáb nevében is.

[00:49:16]Holnap ismét jelentkezünk Láncreakció című műsorunkkal, amelyben megmutatjuk önöknek a válságok hátterét és más fontos összefüggéseket.

[00:49:23]A viszontlátásra!