Donald Trump aláírta az Iránnal kötött szándéknyilatkozatot - HírTV

[00:00:11]Jó napot kívánok!

[00:00:11]Én Ferkó Dániel vagyok.

[00:00:12]Önök a láncreakciót látják.

[00:00:16]A patrióta erők ma tanácskozást tartanak Brüsszelben, amelyen Orbán Viktor a Fidesz elnökkel volt miniszterelnök is részt vesz.

[00:00:25]A Fidesz külpolitikája továbbra is elkötelezett támogatója marad a hazafias európai mozgalomnak, és célja változatlan marad.

[00:00:31]Brüsszelt meg kell reformálni.

[00:00:33]Jelentette ki Orbán Viktor volt miniszterelnök szerdán a belga fővárosban tartott nemzetközi sajtótájékoztatón.

[00:00:40]Orbán Viktor, aki csütörtökön részt vett a patrióták Európáért párcsalád találkozóján, rámutatott, hogy a Fidesz választási veresége nem változtat azon a szerinte történelmileg meghatározó tényen, hogy a hazafias politikai szervezetek, közösségek és pártok továbbra is teret nyernek Európa szerte.

[00:00:58]Egyetlen választás vagy választási vereség sem írhatja felül ezt a történelmi folyamatot.

[00:01:01]jelentette ki Orbán Viktor hozzátéve, hogy Európa szerte az a várakozás uralkodik, hogy ez a tendencia folytatódni fog, és hogy a bevándorlásellenes és szuverenitáspárti politikai erők az elkövetkezendő hónapokban és években még erősebbé válnak.

[00:01:19]Most pedig kapcsoljuk Farkas Vajkot, az alapjogokért Központ Madrid irodavezetőjét.

[00:01:23]Üdvözlöm.

[00:01:26]Üdvözlöm.

[00:01:26]Köszöntöm a nézőket.

[00:01:29]Ugye uniós csúcs lesz ma Brüsszelben, és a patrióták is nagy tartanak, amelyen részt vesz Orbán Viktor.

[00:01:35]Vajon a Fidesz választási veresége visszavetheti-e a patrióták lendületét Európában?

[00:01:41]Ugye azt azért le kell szögezni, hogy Orbán Viktor mindenféleképpen egy meghatározó szereplője ennek a ennek a közösségnek, aki lendületet vitt ebbe.

[00:01:58]Ez így van.

[00:01:58]Ugye amikor nagyópai állam és kormányfők tanácskozásai vannak, akkor előtte mindig találkoznak a nagy-európai pártcsaládok is.

[00:02:06]Így tesznek most a patrióták is.

[00:02:12]Ez az első olyan alkalom, hogy a miniszterelnök úr, vagy hát a korábbi miniszterelnök úr, Orbán Viktor úgy vesz részt, hogy már nem miniszterelnöke az országnak.

[00:02:21]Így most a patriótáknak nem kettő, hanem csak egy miniszterelnökkel vesz majd részt az uniós tanácsülésen.

[00:02:30]Ö de hát itt ilyenkor átbeszélik azokat a nagy Európát érintő kérdéseket, amikről majd aztán szó lesz a tanácsüléseken.

[00:02:38]hogy ezt a miniszterelnök is mondta, szerintem ez a helyzetértékelés az megállja a helyét, hogy annak ellenére, hogy a Magyarországon a Patrióta pártcsorádot is alapító Fidesz most egy nagy vereséget könyvelhetett el 16 év kormányzati idő után, az önmagában nem befolyásolja azt, hogy Európában milyen folyamatok fognak zajlani.

[00:03:02]Tény és való, hogy szimbolikus értelemben azért ez nem jött jól értelemszerűen a patriótáknak, mert hát Orbán Viktor a magyar kormány patrióta kormányzett személyesen Orbán Viktor is azért egy szimbolikus alakja volt nem csak Európában, hanem hanem a nyugati világban is ennek a az újfajta jobboldali erőnek.

[00:03:24]Na de azért az a politikai tapasztalat és politikai tudás, ami egyébként magával a vereséggel is hát nőtt, az hozzáfog adni egyrészt a patrióták működéséhez is.

[00:03:35]És ne felejtsük el, hogy az európai parlamentben jelenlévő magyar patrióták száma az ettől függetlenül meg nem változott, tehát hogy azért a súlyuk azért az továbbra is megvan a magyar patrióta képviselőknek.

[00:03:54]És hát az is tény, hogy ha Európa nagyobb országait nézzük, pláne ott azok a politikai pártok, amelyek a patriótákhoz tartoznak, azok folyamatosan folyamatosan növekszik a támogatásuk.

[00:04:10]Itt a legfontosabb kérdés az majd Franciaország lesz, ugye ott jövőre tartanak majd elnökválasztást és hát azért ott elég jó esélye van annak, hogy hát az új francia államfolyt egy patrióta párt adja.

[00:04:22]azért az egy gyökeres változást hozhat az egész Európai Unió működésében.

[00:04:26]De ne felejtsük el, hogy ott van Spanyolország, ugye ahonnan most én is jelentkezem, ott a Vox is folyamatosan erő erősödik, ugyan harmadik párt továbbra is, de hogyha itt egy jobboldali fordulat lesz az országban, akkor az a box nélkül elképzelhetetlen.

[00:04:45]Ott van Portugária, ott is a második első hely között mozog a patrióták száma.

[00:04:52]vagy hát a patrióták, a patrióta párt a a csega, tehát az, hogy változás elé néz az európai politika a következő években, az az egy megalapozott állítás.

[00:05:02]és hogy ebben a patriótáknak fontos szerepe lesz.

[00:05:08]függetlenül attól, hogy még egyszer mondom, most 16 év után, és azért ne felejtsük el zárójában azt, hogy 16 évig tudott egy politikai párt folyamatosan kormányozni egy európai országot, az önmagában egy óriási teljesítmény.

[00:05:21]De az, hogy most ez nem így alakult, az még egyszer mondom, nem veti vissza azt, hogy Európában, az európai intézményekben és az európai tagállamokban a patrióták továbbra is fontos szerepet fognak játszani.

[00:05:35]Farkas Faknak köszönjük szépen a bejelentkezést Madridból.

[00:05:40]Köszönöm szépen.

[00:05:42]Pedig folytassuk azzal, hogy jó esély mutatkozik most már arra, hogy végetérhet az iráni háború.

[00:05:52]Donald Trump bejelentette, hogy aláírta az Iránnal kötött szándéknyilatkozatot.

[00:05:56]Az amerikai és az iráni elnök szerdán este távolról, egymástól függetlenül írták alá a konfliktus lezárásáról szóló okmányt.

[00:06:03]Donald Trump, amerikai elnök, aki a G7 csúcstalálkozó alkalmából Franciaországban tartózkodott, a Versi kastélyból távozva kijelentette, épp most írtam alá.

[00:06:12]A Fehérház egyik tisztviselője ezt követően közzétett egy videót az X-en, amelyen látható, ahogy Donald Trump Emmanuel Macron mellett felemelt hűvelykúlyjal és mosolyogba írja alá a megállapodást.

[00:06:22]A szöveget Massut Pezseskián iráni elnök is aláírta.

[00:06:27]jelentette be az iráni külügyminisztérium szóvivője, aki kiemelte, hogy az amerikai alelnök, GD Vens és az iráni parlament elnöke, Mohamed Bugler Galib által eredetileg péntekre Svájcban tervezett hivatalos aláírási ceremónia ennek következtében most már értelmetlenné vált.

[00:06:46]És köszöntöm a stúdióban Csizmadia Tamás jogász elemzőt.

[00:06:48]Köszönöm, hogy elfogadta meghívásunkat.

[00:06:51]illetve itt van velünk Zoom, Jeruzsálemből jelentkezik Robert Castter, a Magyar Nemzet főmunkatársa, az alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója.

[00:06:59]Üdvözlöm Robert!

[00:07:04]Üdvözlöm!

[00:07:05]Hát kezdjük azzal, hogy kinek jó ez a megállapodás, ez a keretegyezménye.

[00:07:11]Egyelőre beszéljünk róla úgy, mert ezt a ezt a szót használja mindkét fél.

[00:07:13]Ki örülhet jobban, Irán vagy az Egyesült Államok?

[00:07:21]Én úgy gondolom, hogy egyetlen egy mondatban lezárni ezt az egészet, hogy ez Amerikának rossz, Iránnak jó, Izraelnek jó, másoknak rossz, ez egy igen som más megállapítás lenne.

[00:07:30]Úgy gondolom, hogy min az összes hadviselő fél megkapott olyan dolgot, amit szeretett volna megkapni, sikerült elérnie bizonyos dolgokat, egyéb tereken pedig nem sikerült elérnie azt, amit szeretett volna.

[00:07:45]És avval is tisztábban kell lennünk, hogy ez a ez a keretegyezmény tulajdonképpen 90% pejva.

[00:07:49]Tehát van benne két dolog, ami ami operatív és azonnali.

[00:07:55]Az egyik a tűzszünet, evvel kapcsolatban is vannak még különböző viták, és a másik pedig a a hormózi szorosnak és az olajáramlásának a megnyitása.

[00:08:03]Minden egyéb dolog, ami benne van, az a jövő zenéje, további tárgyalások, a különböző feleknek a a a teljesítményén múlik.

[00:08:14]Tehát csupa olyan dolog, amit most nem lehet nem lehet nem lehet kézzel fog foghatóvá tenni.

[00:08:19]Én úgy gondolom, hogy ez a háború egy lehetőséget ad az Egyesült Államoknak arra, hogy kiszálljon ebből a háborúból, hogy az iráni konfliktus ne alakuljon át egy olyan mocsár, mint az oroszokrán háború például.

[00:08:33]A jogi szempontból nézzük, hogyha nézzük a hormoziszorosnak a a helyzetét, itt is vannak különböző információk.

[00:08:38]Most az hangzott el, hogy ahogy bejelentették vasárnap azt, hogy meg fog születni egyfajta békemegállapodás, már hat-hét kereskedelmi hajó át tudott menni a hormózi szoroson.

[00:08:50]bizonyos iráni hajók átmentek vagy keresztülmentek az amerikai blokádon, de jogilag a szorosnak a helyzete továbbra is rendezetlen.

[00:09:01]Attól függetlenül, hogy bejelentették azt, hogy hát megpróbálják lezárni ezt a háborút.

[00:09:04]klasszikus nemzetközi jogiszabályok szerint 16, tehát 16 mérföldig tart egy úgynevezett szuverén víz, tehát a szuverén vize a különböző országoknak, tehát azok azok ugye nem nemzetközi vizeknek számítanak.

[00:09:21]Tehát a a klasszikus nemzetközi jog szempontjából tulajdonképpen nem is volt igazándiból kérdés, hogy hogyan zajlik a a konfliktus.

[00:09:32]Itt a probléma az a gyakorlat és a probléma a a az úgymond a nagyon csúnya valóság.

[00:09:37]Tehát például úgy lehet vámot szedni, hogy nem is nem is a vámnak hívott eszköz, amit az irániak alkalmaztak.

[00:09:51]Például, hogy volt olyan információ, hogy Bitcoin szedték, volt olyan információ, hogy különböző más kriptovalutákban szedték ugye az áthaladásért az irániak ezt a fajta tarifát, nevezzük így tulajdonképpen azon az alapon, hogy nekik vannak ott lövegeik meg különböző aknáik, és akkor ők nem robbantják föl azt az áthaladó.

[00:10:14]Akkor például volt olyan inform, hogy de a kínai vagy Kína irányában menő olajtankereket, azokat átengedik.

[00:10:22]Aztán most meg az amerikaiak játszották pontosan, hogy ez hogy akkor most átengedtek iráni olajszállítókat.

[00:10:31]Tehát itt a a nemzetközi jognak alapvetően ugyanolyan szerepe van, mint a a fekete tengernél az ukrán háborúban.

[00:10:40]Hát nemzetközi vizeken lőtték ki a Moszkva cirkálót.

[00:10:42]Tehát, hogy ez nem feltétlenül nemzetközi jogi kérdés.

[00:10:48]Ez ez egy faktuális gyakorlati kérdés.

[00:10:48]Ö tudja felügyelni a Hórmozi Szorost?

[00:10:55]Milyen körülmények között és meddig?

[00:10:58]alapvetően egy háborús helyzetben, úgy tűnik, a jogi megoldások azok meglehetősen komolyan háborús jogi kérdésekké alakulnak, amelyek aztán utána évtizedek múlva jogász professzorok közti megbeszélések tárgyai lesznek, de a valóság itt más.

[00:11:15]Robert, a nukleáris megállapodással kapcsolatban ugye azt lehetett olvasni, hogy megkötik ezt a keretmegállapodást, de hogy azzal kapcsolatban, hogy Iránnak milyen kötelezettségei lesznek, nem dúsíthat Uránt, nem fejleszthet atomfegyvert, erről később fognak tárgyalni.

[00:11:33]Tehát most akkor Iránnak meg kell ezt tennie, tehát írásba kell adnia, hogy nem fogatom fegyvert fejleszteni, vagy ez a kérdés, ez még valahol lebeg a levegőben a megállapodás ellenére?

[00:11:53]Ezekre a dolgokra, amik le vannak fektetve a szerző ebben a keret keretegyezményben, a az atomsorompóegyezmény keretén belül.

[00:12:01]Tehát tulajdonképpen amit amit amire Irán kötelezte magát ebben a papírban, ebben a darabpírban, az tulajdonképpen ugyanazok a kötelezettségek, amik amiket már eleve magára vállalt, mikor belépett a a az atomsorompó egyezménybe még anno.

[00:12:16]Tehát ez az egyik dolog.

[00:12:16]A másik dolog, nyilvánvaló, hogy ez a ez az egyezmény annyit nem ér, mint az a bocsánat, nyilvánvaló, hogy ez az egyezmény annyit nem ér, mint az a darab papír, amire aláírták, és senki nem gondolja komolyan, hogy ez a darab papír fogja az útját állni az irániaknak, hogyha elhatározzák azt, hogy a a lerombolt nukleáris létesítményeiket újraépítik, hogy megpróbálják kinyerni a a lerombolt három létesítmény alatt fekvő dúsított uránt, és és helyreállítani a a nukleáris fegyver projektjukat, amelyik drámai drámai károkat szenvedett ebben a két háborúban, de nyilvánvaló, hogy nem ez a papír fogja fogja elhozni a tavaszt, mondjuk úgy, nem ez lesz az a fecske, amelyik elhozza a tavaszt.

[00:12:59]Ugyanakkor van egy jelzésértéke, van egy szimbolikus értéke annak, hogy Irán újra újra aláírta ezt a dolgot.

[00:13:05]Talán még egy megjegyzés, ami igen patetikus, mondjuk úgy, hogy amerikai részről az Amerikai Egyesült Államok írta alá ezt a ezt a papírt, aki gyakorlatilag döntéshozói pozícióban van.

[00:13:17]Azt viszont az iráni elnökkel kapcsolatban mindannyian tudjuk, hogy hogy döntéshozó hozói pozícióban biztos, hogy nincs.

[00:13:25]Hogy teljesen más személyek hozzák meg a valóban fontos döntéseket irányban nem az iráni elnök.

[00:13:29]És fönnáll a veszélye annak, hogy azok, akik a valódi döntéseket hozzák, hát azt azt fogják mondani, hogy kérem, az iráni elnök aláírhat bármit, írhatott volna hozzá egy magyar nótát is.

[00:13:40]Itt a döntéseket mi hozzuk, és nem ő.

[00:13:44]Most azért is kezdtem ezzel a az adást, vagy a beszélgetést, hogy kinek jó ez a megállapodás az USA-nak vagy Iránnak.

[00:13:51]Ugye Irán a maga részéről úgy interpretálja ezt az egészet.

[00:13:53]Ö egész konkrétan Mohamed Bagger Galibaff az állami televízióban az iráni főtárgyaló egyébként azt mondta, hogy ez a megállapodás egyértelműen az Egyesült Államok kudarcát jelenti, az emberek megismerik majd és levonják belőle a saját következtetéseiket.

[00:14:13]Hát szóval, hogyha igaz, hogy 300 milliárd dollárt majd különböző csatornákon, ugye ez is egy nagyon jó kérdés, hogy ezt ami a kiszivárgott hírekből legalábbis tudható, hogy 300 milliárd dollárt fizetnek valamilyen csatornákon valahogyan az amerikaiak.

[00:14:29]És ha igaz, akkor abban az esetben hát fogalmazzunk úgy, hogy ez az Epic Fury nevezetű, vagyis, hogy legendás düh nevezetű hadművelete az Epic Failure, vagyis, hogy legendás pofára esés nevű hadműveletnek kéne, hogy hívják.

[00:14:51]Szóval az a helyzet, hogy hogy Amerika céljai.

[00:14:54]Első kérdés, ugye az urán, dúsított urán az egyes hírek szerint elvitték az irániak, másik hírek szerint nem sikerült utánuk különböző keresőhadműveleteket indítani.

[00:15:08]Harmadik hírek szerint nem sikerült elpusztítani.

[00:15:12]Tehát az megvan, hogy egyébként hogyan lehet tovább dúsítani azokat az uránium készleteket.

[00:15:18]Sehogy, azokat viszont az Amerikai Egyesült Államok lebombázta.

[00:15:24]Tehát ebből a szempontból legalább ezt a célt sikerült elérni.

[00:15:26]Ugyanakkor úgy tűnik, hogy az a nukleáris veszélynél nagyobb veszélyt okozott az előbb említett hormuzi csatorna.

[00:15:32]Tehát hogyha ott viszont nem áramlik az olaj, akkor abban az esetben az amerikaiak elérték azt, hogy most újra ugyanúgy áramjon, mint addig.

[00:15:42]Ami hát most azért lássuk be egymás között, akkor a túl nagy sikernek nem értékelhető.

[00:15:49]Az biztos, hogy Izraelnek az egy kedvezőbb helyzetet teremt, hogy azokat az uránium tartalékokat, amelyeket már létrehozott Irán, azokat most újra még magasabb fegyverszintű uránium szintre nem fogják tudni fölfejleszteni, szaporítani, mert az szaporító reaktorokra lenne szükség, azokat meg lebombázták.

[00:16:13]Tehát ez a helyzet fönn állt már a az egy évvel ezelőtti akciónál is, vagy legalábbis nagyrész fönn állt.

[00:16:23]Tehát a helyzet az, hogy Amerika szempontjából azért minimum két arcú helyzetről kell, hogy beszéljünk.

[00:16:31]Robert, hogyha az amerikai célokat nézzük, akkor mégis csak azt kell mondani, hogy amit Trump kitűzött, tehát rezsimváltást nem sikerült elérni Iránban.

[00:16:38]Továbbra is a forradalmi gárda vezeti lényegében a az országot.

[00:16:42]az iráni hadsereget nem sikerült megtörni lényegében.

[00:16:48]Tehát ezek az amerikai célok nem teljesültek, mert csak egyetlen egy probléma volt, hogy ezek nem van, hogy ezek nem voltak az amerikai célok.

[00:16:55]Tehát pontosan tudjuk, hogy mik az mik voltak az amerikai célok.

[00:16:58]Meg kell nézni a hivatalos a hivatalos dokumentumokban.

[00:17:03]Itt három cél volt tulajdonképpen.

[00:17:03]Az első cél a nukleáris képességeknek a felszámolása, a második cél a balisztikus rakéta képességeknek a visszanyírbálása.

[00:17:11]Nyilvánvaló volt, hogy teljesen megsemmisíteni nem lehet.

[00:17:13]És a harmadik cél pedig a proxiknak a a vissza a visszanyírása, mondjuk úgy.

[00:17:17]És el kell mondani azt, hogy még a annak ellenére, hogy Izrael rettenetesen frusztrált ettől a ettől a az emutól, ettől a keretegyezménytől, el kell mondani, az Egyesült Államok a saját céljait nagyjából elérte.

[00:17:29]Tehát látjuk azt, hogy a 2026-os háború előtt Iránnak még maradtak különböző nukleáris létesítményei, a fegyveresítési projektnek a különböző létesítményei.

[00:17:42]Tehát volt még vagy 10-12 létesítmény, amiket nem ért támadás 2025-ben.

[00:17:45]Az első háború során azok most megsemmisültek.

[00:17:48]A nukleáris, ami a balisztikus rakétákat illeti, ezeknek 1egyharmada elpusztult, 1ada ott van, ott van az alagutakban, és azokat az irániak most mentik ki.

[00:17:57]És van 1, ami azonnal bevethető állapotban van.

[00:18:03]Ugyanakkor az az ipari háttér, az az ipari bázis, amelyik ezeket a balisztikus rakétákat gyártotta, ez nem létezik.

[00:18:08]És ami a proxikat illeti, hát látjuk milyen állapotban van a Hamas meg a Hisbala meg a Iránnak a többi proxijai.

[00:18:14]Tehát ez ilyen szempontból az Egyesült Államok azt mondhatja, hogy a katonai célok azok teljesültek, hogy ennek a h hosszút távon mi lesz a politikai következménye, mik lesznek a hogyan fogja átalakítani az erőeggyensúlyt ez a ezek hogyan fogják ezek a katonai sikerek átalakítani az erőeggyensúlyt?

[00:18:30]Ez vita tárgya és ez majd a jövő zenéje.

[00:18:33]De én úgy gondolom, hogyha 2026 februárjában Iránnak volt még egy részleges atomfegyverprogramja, volt egy balisztikus rakétaipara, volt egy haditengerészete, volt egy légierje, volt egy légvédelmi rendszere, most ezek a dolgok nincsenek.

[00:18:48]Tehát azt állítani, hogy ez a háború nem ért el semmit, az nem igaz.

[00:18:52]Látjuk azt, hogy a hormuziszoros, amelyik gyakorlatilag Iránnak a titkos fegyvere lett volna, ez is most megnyílt.

[00:18:57]Tehát odajutottunk gyakorlatilag, ahol a háború előtt voltunk, csak Irán rövidebb azokkal a dolgokkal, amiket említettem, atomfegyverekkel, balisztikus rakétákkal, proxikal, haditengerészletel, ezek most nincsenek.

[00:19:08]Tehát ez az, ami változott.

[00:19:10]Robert azt említette, hogy Izrael viszont frusztrált jelenleg az amerikai iráni keretmegállapodás miatt.

[00:19:15]Miért frusztrált Izrael?

[00:19:17]Izrael úgy érzi, hogy nem sikerült elérni a céljait, vagy netán folytatná a háborút.

[00:19:24]Hát én azt hiszem, hogy per pillanat nincs frusztráltabb ország ma a világon, mint Izrael a keretegyezmény miatt.

[00:19:27]És ez az, amit úgy hívnak, hogy az ezüstéremnek a a a frusztrációja.

[00:19:32]Tehát általában, aki az ezüstérem megszerzi az ezüstérmet, és ott áll a dobogon, azt mondja magának, te úristen, még egy pici erőfeszítés és aranyérmes lettem volna, meg megkaptam volna mindent, amit amit akarok.

[00:19:45]És van egy van egy kutatás evvel kapcsolatban, egy nagyon híres sportpszichológiai kutatás evvel kapcsolatban, hogy kik a legfrusztráltabb sportolók.

[00:19:53]Hát ezek az az ezüstérmesek, és ez igaz Izraelre is.

[00:19:57]Tehát a az izraeliek nem azt mondják maguknak, hogy úristen, október 23-ához képest, mikor a padlón voltunk, most milyen nagyon mennyi mennyivel jobb a helyzetünk és objektív jobb a helyzetünk, nem?

[00:20:06]Hanem azt mondják maguknak, hogyha még egy kicsit tartott volna a háború még két hétig, még három hétig, akkor sokkal jobb eredményeket sikerült volna elérni.

[00:20:14]talán megbukott volna a rendszer, annak ellenére, hogy Izrael se határozta a rendszer megbukását, se határozta meg a rendszer megbuktatását, mint egy formális célját a háborúnak.

[00:20:23]Voltak evvel kapcsolatban politikai kommunikációk, de a dokumentumokban ilyen cél nem szerepel.

[00:20:30]Tehát a itt a kérdés az, hogy a a sajtból csak a sajtot látjuk, vagy a sajtból csak a lyukakat látjuk, és per pillanat Izraelben csak a lyukat látják ebből a sajtból.

[00:20:38]És szerintem ez ez tévedés.

[00:20:40]Folytassuk azzal, hogy a világ most abban reménykedik, hogy a hormózis szoros forgalma visszaáll a háború előtti állapotba.

[00:20:47]De vajon mindenki így gondolja ezt?

[00:20:52]Irán megerősítette, hogy a 60 nap letelte után szolgáltatási díjat fog felszámítani.

[00:20:56]A hormozi szoros nem fog visszatérni a háború előtti állapotba.

[00:21:01]Nyilatkozt teherán főtárgyalója egy szerdán este az iráni televízióban sugárzott interjúban.

[00:21:05]Iránnak szuverén joga van a hormuzis szoros felett, és természetesen díjat fogunk szedni ezekért a szolgáltatásokért.

[00:21:13]Hangsúlyozta Galib.

[00:21:13]A két fél által nyilvánosságra hozott szándéknyilatkozat szövege szerint az Iráni Iszlám Köztársaság minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy biztosítsa a kereskedelmi hajók biztonságos áthaladását kizárólag 60 napigjmentesen a stratégiai jelentőségű tengeri útvonalon, amelynek Teherán általi lezárása a háború kezdete óta jelentősen megzavarta a világgazdaságot.

[00:21:39]Na hát akkor most hogyan lesz ez az egész történet?

[00:21:41]hogy fog a világgazdaság visszaállni a rendes kerékvágásba, mert hogy a G7 csúcson elhangzott hiszem Macron vagy Trump szájából, hogy hátha természetesen a hormoziszoros megnyílik és díjmentesen használhatja mindenki, ahogyan eddig.

[00:21:54]Irán meg azt mondja, hogy nem, ők díjat fognak szedni.

[00:21:56]Ezt korábbi számítások szerint nekik évi 60 milliárd dollárt jelentene.

[00:22:02]Nyilván hülyék lesznek lemondani róla.

[00:22:05]Tehát akkor mi lesz ebből?

[00:22:07]Hát mi az, amit amit amit el tudnak érni, tehát hogy akiktől be tudják szedni, azoktól be fogják szedni egyébként ezt a díjat, ha amennyiben ez érdekükben áll, ugyanis három alapproblémával kell szembesülni a hormózi szorossal kapcsolatban.

[00:22:26]Ugye először vegyük a számokat.

[00:22:28]olyan 110 nagy tanker ment át ezen a hormuzzi szoros naponta 110 nagy tankeret.

[00:22:37]Következő szám az egy 60-as, nem egészen a fele.

[00:22:44]Az a körülbelül mennyi volt az átlagos olajár?

[00:22:46]Tehát 60 dollár körül volt.

[00:22:46]És aztán a harmadik szám pedig a 75-ös.

[00:22:50]Ez a 75%.

[00:22:54]Nagyjából az iráni kőolaj exportnak hány százalé-a hova ment?

[00:22:56]Ez Kína 75%-a körülbelül a az iráni olaj exportnak Kína fele, tehát a távolkelet fele ment.

[00:23:07]És hát akkor itt itt még egy, hogy zavart keltsünk, még egy 60-as számot érdemes mondani, ugye ez a 60 nap után.

[00:23:13]Na miért?

[00:23:13]Hát föl vannak halmozódva ezek a tankerek egyébként a hormozik szoroson belül.

[00:23:20]És el kell indítani ugye ezt az áramlást.

[00:23:22]Tehát egy bizonyos ideig nem is nagyon tudnák olyan könnyen fölügyelni ezeket a hajókat.

[00:23:27]Az első kérdés, a második kérdés, miért 60 és miért 120?

[00:23:29]Tehát miért 60 dollár volt előzőleg?

[00:23:33]És miért lett 120?

[00:23:35]És miért nem lett magasabb?

[00:23:39]Ugye a világgazdasági rendszeren belül nagyjából az Amerikai Egyesült Államok palaolajkészletei meg egyéb más olajkészletek, amelyek elindultak és föl lehetett őket skálázni, fönntartották azt, hogy 120 dollárnál viszont nem volt drágább a kőolaj.

[00:23:59]És már a zajlóháború között is, tehát a zajlóháború körülményei között is nagyjából 93-95 dollárra csökkentek le ezek az olajárak, és onnan mostanra hirtelen 80 körüli szintre, és ez várható, hogy tovább megy, tehát hogy okozott áremelkedést, egy igen komoly áremelkedést okozott, de nem strukturális áremelkedést okozott az iráni válság.

[00:24:26]Tehát a világgazdaság, a világgazdasági olajtermelés annyira azért képes volt egy ellensúlyozni az iráni olaj iráni válságnak a hatásait, hogy az igazi komoly strukturális válságot ne okozzon.

[00:24:44]És aztán utána jön a harmadik szám, ugye tehát hogy a 100-15 környéki hajó jusson át ezen a hormózi szoroson.

[00:24:54]Ez valószínűleg be fog következni, hogy ki fogja tudni beszedni ezt a pénzt, mikor, milyen körülmények között.

[00:24:58]Ezt a jövőre bíznám.

[00:24:59]Azért az iráni állam kapott egy igen komoly pofont az Amerikai Egyesült Államoktól.

[00:25:08]Egy igen komoly, nagyon erős katonai csapást.

[00:25:10]Az se biztos, hogy minden alkalommal erre képesek leszek.

[00:25:13]És még az is egy jó kérdés, hogy egyáltalán miben szedik be?

[00:25:16]Ugye legutóbb bitcoinban próbálták beszedni, de ugye a bitcoint is valamikor egyszer valamilyen valutára át kellene váltaniuk.

[00:25:23]Tehát ez is egy hogy mondjam?

[00:25:28]Pénzügyi rendszertechnikai kérdés.

[00:25:31]Úgyhogy a válaszom az, hogy hogy azért Macron mondjam, kincstári optimizmussal élt, de én azért élnék kételkedéssel is.

[00:25:39]Az viszont pozitívum, hogy az olaj innentől kezdve legalábbis az arab öbölből kisebb-nagyobb akadályokkal, vagy inkább kisebb akadályokkal most már áramlani fog.

[00:25:53]De hogy kinek van ebben ebben igazándiból érdekeltsége, jó szerepe és ki lesz ennek az igazi nyerte?

[00:26:03]Kína.

[00:26:05]Robert, az, hogy a hormózi szoros megnyílik, ebben egyetértenek a közvetítők, ugye Pakisztán például a Katár, aki közvetített, de hogy a kérdésem az, hogy vajon mit ajánlott az Egyesült Államok Iránnak cserébe azért, hogy ez a béke keretmegállapodás létrejöjjön.

[00:26:22]Ugye itt említettük már a 300 milliárd dolláros újrafejlesztési alapot, amit 60 nap után biztosíthatnak Irán számára, illetve esetleges szankciók feloldása Iránnal szemben, és vannak iráni pénzügyi kintlevőségek, amelyek be vannak fagyasztva.

[00:26:43]Ezek megoldásra kerülnek Irán számára, amiért Iránnak megéri belemennie ebbe a békébe, tehát jól járnak.

[00:26:51]Iránnak sok más választása nincs.

[00:26:51]Tehát tisztábban kell lenni avval, hogy Irán szempontjából a hormózis szoros lezárása az egy ilyen öngyilkos akció volt, mert hosszú távon az iráni gazdaság nem tud meglenni a egy egy nyitott hormózi szoros nélkül.

[00:27:03]Tehát ugyanez a hormózi szoros, amelyik a az amerikai szöv szövetséges öbölmenti arab országokat táplálja, mondjuk úgy, ez táplálja Iránt is.

[00:27:13]Tehát Irán nem tud exportálni olajat, akkor nincs iráni gazdaság.

[00:27:14]És gyakorlatilag egy ez egy közös érdek volt úgy, úgy az Egyesült Államok, mint Irán részéről, hogy a hormuz megnyíljon, a hormózi szoros megnyílhasson.

[00:27:25]Pontosan, vagy egész pontosak legyünk, hogy egyrészt a az iráni blokád lekerüljön a hormóziszosról, másrészt az amerikai blokád lekerüljön az iráni kikötőkről, amelyik egy nagyobb halmazt képvisel, mint a hormózisz szoros.

[00:27:35]Tehát Iránnak vannak kikötői a hormózi szoroson kívül is, és azokat is vesztekzár alá vették az amerikaiak.

[00:27:44]Tehát itt egy közös érdekről van szó.

[00:27:46]Iránnak nagyjából ez a gazdasági túlélésének a kulcsa.

[00:27:47]Ez egy.

[00:27:47]Kettő, a ha hihetetnünk annak, amit az amerikaiak mondanak, akkor per pillanat az egyetlen bevétel, amit amit Irán kap, az az olajból származó bevételik.

[00:27:58]És az amerikaiak segítenek ebbe föloldották azokat a szankciókat, az iráni olajszankciókat is például.

[00:28:03]Tehát mit értek el evvel tulajdonképpen?

[00:28:05]Evvel két dolgot értek el.

[00:28:07]Az egyik az, hogy Irán szabadon tud exportálni olajat.

[00:28:10]Nem csak fizikailag, tehát nem csak avval azáltal, hogy megnyílt a hormóziszoros, hanem pénzügyileg is szabadon tud exportálni olajat.

[00:28:17]Ez az első dolog.

[00:28:19]Evvel nyilvánvalóan lenyomják az olajnak a világpiaciárát, mert hirtelen hatalmas mennyiségű nyersolaj kerül kerül bele a a az ér a a véráramlatába a világnak.

[00:28:26]És a másik nagyon fontos, amit Amerika elért evvel, hogy ha nincsenek szankciók, akkor nincs szankcionált iráni olaj.

[00:28:35]És akkor Irán nem, akkor Kína nem tud olcsó iráni olajat venni, akkor Irán képes lesz világpiacon, világpiaci áron árulni a nyersolaját, és nem lesz kitéve a a Kína dominanciának, mint a nagyjából egyetlen vásárlója az iráni az iráni olajnak.

[00:28:52]Tehát gyakorlatilag itt Kínán is ütött evvel az Egyesült Államok.

[00:28:55]Ami pedig a különböző pénzeket, illeti, befagyasztott forrásokat, ezt a befektetési alapot, ez a 300 milliárd dollár, ez nem amerikai pénzekről van szó, hanem különböző befektetők, az öbölmenti arab országok és más befektetőknek a befektetéseiről lenne szó.

[00:29:11]És ezekkel kapcsolatban az amerikaiak azt mondták, hogy ez ennek a függvénye a ez gyakorlatilag Irán jó maga viseletének a függvénye.

[00:29:18]Tehát hogyha Irán be fogja tartani azokat a dolgokat, amik le vannak fektetve ebben a dokumentumban, akkor akkor az Egyesült Államok megnyitja ezt a pénzügyi csapat, hogyha nem, akkor nem.

[00:29:29]Hogy mi fog történni valójában, azt majd meglátjuk.

[00:29:34]Ö ez amint amint mondtam az előbb, ez a ez a darab ez egy szerződés, ez egy darab papír tulajdonképpen és a hormóz megnyitásán meg a tűzszüneten kívül sokat nem jelent.

[00:29:42]Még egy megjegyzést, hogyha ha ha szabad lesz.

[00:29:48]A szerződésnek talán az egyik legnagyobb jelentősége az, hogy az Egyesült Államok levette a saját vállairól a felelősséget a hormózi szoros felett.

[00:29:54]Abban a pillanatban, amikor megnyílt a szoros és van egy tűzszet, az Egyesült Államok tehet egy lépést hátra, és innen kezdve minden probléma, ami a Hormúzi szoros körül kialakul, egy újabb iráni blokád, támadások hajó ellen, ez már nem az Egyesült Államok problémája, ez a nagyvilág problémája.

[00:30:10]És aki akar fizetni Iránnak, az fizessen.

[00:30:13]Aki háborúzni akar, Iránnal háborúzhat.

[00:30:14]De az Egyesült Államok felmentést kapott Hormuszból, mondjuk úgy.

[00:30:20]Most rövid szünetre megyünk, majd azzal folytatjuk, hogy Donald Trumpot frusztrálja az, hogy az iráni amerikai megállapodás ellenére Izrael folytatja Hezbolach elleni harcot.

[00:30:29]tartsanak velünk a szünet után is.

[00:30:48]Folytatódik a láncreakció adása Robert C.

[00:30:50]Castellel és Csizmadia Tamással.

[00:30:53]Donald Trumpot frusztrálja azt, hogy a megállapodás ellenére Izrael folytatja a Hezbolak elleni harcot.

[00:30:57]Nem úgy tűnik, hogy Nete meghátrálna?

[00:31:03]Hát Donald Trump szempontjából ez egy, hogy mondjam, érthető álláspont, de azért egy dolgot ne felejtsünk el Donald Trump minden kijelentését az adott éppen aktuális politikai kontextusban, gazdaságpolitikai kontextusban és konfliktusban és egyebekben érdemes értelmezni.

[00:31:20]Tehát ő többször nyilatkozott hogy mondjam a nyilatkozatot a tárgyalástechnikának részekként tekinti.

[00:31:29]Tehát például mint amikor a perui elnök kell hosszú és késhegyig menő, azt hiszem, hogy Twitter vagy True Social és egyéb nyilatkozott párbajban ment, majd miután miután megem megállapodtak, utána kiváló vezetőnek mondta, ugye tehát, hogy ezt azért ne felejtsük el, hogy Amerikának az érdeke és Trump elnök érdekei kontextusából érdemes ezt a dolgot értelmezni.

[00:31:55]Azt ugyanakkor jegyezzük meg, hogy a Hezbollak az amúgy egyébként Izraelnek a problémája.

[00:32:05]Robert, ugyanez a kérdés.

[00:32:05]Donald Trump egész pontosan így fogalmazott.

[00:32:11]Netjaunak azt mondta, hogy kicsit finomabban is eljárhatnál.

[00:32:12]Nem kell minden alkalommal lerombolnod egy épületet, amikor valaki a Hezbolakból belép oda.

[00:32:19]Tehát Trumpot Trump úgy érzi, hogy beleköp a levessébe Izrael azzal, hogy nem fogja magát vissza a Libanonban.

[00:32:28]Én teljesen egyetértek és teljesen csatlakozom ahhoz, amit a kolléga mondott, hogy a a Hizbal az elsősorban Izraelnek a problémája, nem az Egyesült Államok problémája.

[00:32:36]És Trump pedig a magacinikus módján nagyon szívesen fizet európai valutában, izraeli valutában, teljesen mindegy milyen valutában a a ha ez az ő érdekeit szolgálja.

[00:32:45]Tehát látjuk azt, hogy evvel párhuzamosan volt egy van egy békefolyamat Libanon és Izrael között, amit az Egyesült Államok indított el.

[00:32:53]És ennek a a békefolyamatnak az alapgondolata az, hogy bocsánat, miért is van tulajdonképpen hiszbala?

[00:32:58]Tehát mi ez a HZbala?

[00:33:00]Tulajdonképpen ez az iráni forradalmi gárdának egy előretolt helyőrsége, egy szuverén ország.

[00:33:04]Most képzeljük el, hogy Magyarországon állomásozik egy román kontingens, és román és Magyarország területéről támadják Ukrajnát, és aztán az ukránok visszalőnek.

[00:33:13]Tehát én úgy gondolom, hogy ez egy olyan olyan kahuktojás, amelyik egyetlen országnak se jár.

[00:33:17]És erre mondta azt a libanoni elnök a híres interjújában a CNN-ben Christin Ananpornak, hogy a az iráni az irániakhoz fordulva azt mondta, hogy hagyjatok minket élni, hagyjatok minket, ne a mi hátunkon háborúzzatok Izraellel.

[00:33:33]Parancsoljatok, háborúzzatok direktbe, de ne a libanoniak hátán.

[00:33:35]És akkor az teljesen egyértelmű, hogy lehet egy Hiszbala, mint egy legitim párt a libanoni parlamentben, de hogy miért van a Hizbalának egy hadserege, amelyik nagyobb, mint a libanoni hadcsereg, és miért támad egy másik országot Libanon területéről.

[00:33:48]Tehát ezek olyan dolgok, amik nem Libanonnak az érdekeit szolgálják, és ezt is, ezt is figyelembe kell ven.

[00:33:55]Roberci Kastenek és Csizmadia Tamásnak köszönöm szépen az elemzést.

[00:33:57]Önöknek a megtisztelő figyelmet köszönöm.

[00:34:00]Ez volt már a láncreakció.

[00:34:02]Holnap ugyanebben az időpontban jelentkezünk.

[00:34:05]számítunk, akkor is a figyelmükre.

[00:34:06]Tartsanak velünk a viszontlátásra.

[00:34:16]เฮ