Ikon: Kivételes interjút adott Kovács Kati, a hazai könnyűzene legnagyobb csillaga - HírTV
- Kovács Kati a háború végén született, egy teherautó tetején már akkor ordított; édesapja a fronton harcolt, édesanyja egyedül nevelt három gyereket szegénységben, szigorúan.
- Eredetileg építésznek készült, nem akart énekes lenni; édesanyja nevezte be a Ki mit tudra, ahol eleinte „ordibálásnak” minősítették, de napi 5-6 óra gyakorlással sajátos hangot alakított ki.
- 1966-ban megnyerte a táncdalfesztivált, Gyulai Gaál János fedezte fel; filmes karrierje is elindult, de Latinovits Zoltán tanácsára inkább énekes maradt, mert a színészet kiszolgáltatott.
- Számos külföldi fesztivált nyert: Tokióban japánul énekelt, Kubában a rock miatt tönkretették a színházat, Hamburgban listavezető lett, de nem költözött ki, mert öt évig nem jöhetett volna haza.
- Politikai nehézségek: a „Nem, nem, soha” dal miatt menekülnie kellett a tömeg elől; Erdélyben előbbre hozták a fellépését, hogy a kinti magyarok ne legyenek túl sokan.
- Filmes kalandok során többször is életveszélybe került: átrepültek egy derékszögű kanyar fölött, és egy menetrendszerinti vonat majdnem elütötte őket.
- Stúdióban a négy sávos technika korlátai között Laux József engedélyével fölénekelt egy rock and roll dalt, hogy az keményebben szóljon.
- Már gyermekként lázadó volt: visszaszólt a tanárnak, hogy visszaadja a pofont; történelem érettségin visszaadta a Szovjetunióról szóló tételt.
- Jellegzetes, karcos hangját később fejlesztette ki; a covid alatt maszkban nem ismerték fel, de amint megszólalt, azonnal felismerték.
- Koncerteken szeret improvizálni; szabadidejében teniszt és focit néz, kedvenc játékosai közé tartozik Szoboszlai Dominik és Varga Barnabás, akik vele egy napon születtek.
Részletes összefoglaló megjelenítése
Gyermekkor és családi háttér
Kovács Kati a háború végén született, ami rendkívül nehéz időszak volt, különösen édesanyja számára. A műsorvezető megjegyzi, hogy a vendég már a születésekor is „ordított", méghozzá egy teherautó tetején – ez egy fontos momentum az életében, amire később vissza is térnek.
„És ha jól emlékszem, egy teherautó tetején kezdődött a születésem, és már akkor ordítottam." – Kovács Kati *
Édesapja a fronton harcolt, és bár fizikailag jelen volt, érzelmileg nem igazán volt velük. Kovács Kati utólag megbocsátott neki, mert úgy véli, aki megjárta a frontot, az nem tudott normálisan élni. Édesanyja egyedül nevelt három gyereket, rendkívül nehéz sorsa volt.
„Borzasztó nehéz lehetett a sorsa. Úgyhogy nagyon szívesen elénekeltem, az úgy szeretném meghálni." – Kovács Kati *
A család szegénységben élt, de Kovács Kati hangsúlyozza, hogy erről nem szeretne részletesen beszélni, mert a húga kérte, hogy ezt ne említse. Egy melegítőben élte át középiskolás éveit.
Édesanyja nagyon szigorú volt: ha nem értek haza a megadott időre, pofonok jártak, és megkergette őket. A gyerekek gyorsabbak voltak, de a szigornak megvolt az értelme. Édesanyja szeretett énekelni, és nagyon jó hangocskája volt, bár fogalma sem volt a hangnemekről és a zenei szerkezetről. Kovács Kati soha nem szólt neki, ha hamis volt, mert nagyon szerette hallgatni, ahogy énekel. Elsőként vásárolta meg a „pacsirta rádiót".
„Édesanyámnak nagyon jó hangucskája volt, de fogalma se volt arról, hogy milyen hangnemben, és melyik sor után, hogy következik a zene. És soha nem mondtam neki, hogy édesanyám, ez hamis volt..." – Kovács Kati *
A pályakezdés: Ki mit tud és az első sikerek
Kovács Kati eredetileg építész szeretett volna lenni, a tököli úton felvételizett, de nem sikerült a felvétele. Énekesnő soha nem akart lenni – ezt többször hangsúlyozza.
„Nem, most se akarok, de már mindegy." – Kovács Kati *
1965-ben édesanyja nevezte be helyette a Ki mit tudra. Az első versenyen Egerben egy olyan ember nyert, aki nem tetszett neki – a dal címe az volt, hogy „Jaj, mit tett velem ez a Jenő, az örök hűszerelmemő". Ő akkor már spirituálékat énekelt, és sokkal nehezebbnek tűnt a saját dala. A Ki mit tudon azt mondták neki, hogy „csak ordibál össze-vissza", pedig pontosan kijött a zenével.
„Mert az első Kimiton, azt mondták, hogy csak ordibál össze-vissza. Hát mondtam, hogy nem zenével pontosan kijövök." – Kovács Kati *
A Ki mit tud sokkal nehezebb volt, mint a táncdalfesztivál, mert ott minden alkalommal más dalokat kellett énekelni, legalább 8-10-et. A dalokat ő maga választotta, és minél nehezebb volt egy dal, annál jobban tetszett neki. A gyakorlásra rendkívül sok időt fordított: napi 5-6 órát énekelt.
„Nagyon-nagyon sokat gyakoroltam, napi öt-hat órát énekeltem, és szerintem jellegzetes lett a hangom" – Kovács Kati *
A táncdalfesztivál és a filmes karrier kezdete
1966-ban megnyerte a táncdalfesztivált. Gyulai Gaál János zeneszerző fedezte fel, aki látta őt énekelni, és azt mondta, hogy „neki az a kislány kell, aki ott énekelt". A filmes karrierje is innen indult: az első táncdalfesztiválon valaki meglátta, és azt mondta, hogy „neki ez az énekes kell, mert olyan figura voltam".
Kovács Kati kezdetben nem akart színésznő lenni, mert úgy érezte, nem tud színészkedni. Amikor elolvasta a forgatókönyvet, azt mondta, hogy „itt természetesnek kell lenni, minél egyszerűbben játszani". A filmvásznon megtanulta, hogy minél halkabban és természetesebben kell játszani.
„És volt, emlékszem olyan rendező a Bácskai Lauró István, a Hamis Izabellával, aki eljött hozzám többször is, mert azt mondta, hogy ő ezt a figurát képzelte el" – Kovács Kati *
Volt olyan eset, amikor beleszólt a forgatókönyvbe, és átírták azt az ő kívánsága szerint. Máskor viszont rájött, hogy a rendezőnek volt igaza. Kölcsönösen megbeszélték a dolgokat, és ez játék volt számukra. Latinovits Zoltán egyszer megkérdezte tőle, hogy énekesnő vagy színésznő szeretne-e lenni, és ő azt válaszolta, hogy marad énekesnő. Latinovits helyeselte ezt, mert tudta, milyen bonyolult és kiszolgáltatott a színészek világa.
„Ő tudta, hogy ez a világ ez milyen bonyolult és milyen kiszolgáltatott egy színész. Úgyhogy azóta is örülök, hogy nem lettem színésznő meg filmszínésznő, mert a színésznő az parancsot teljesít" – Kovács Kati *
Édesanyja viszonya a sikereihez
Édesanyja rendkívül büszke volt rá, de nem értette a stílusváltásokat. Amikor Kovács Kati egy televíziós műsorban operettet énekelt – élő egyenesben, eredeti hangnemben, az operaház eredeti kosztümjében –, édesanyja azt mondta neki: „kislányom, tudsz operettet énekelni? Hát ezt hozta a feladat. És akkor miért ordibálsz össze-vissza?" Édesanyjának a melodikus zene jobban tetszett, míg Kovács Kati másképp nőtt fel és másképp kísérletezett.
„Édesanyám rendkívül büszke volt rám, és mondta, hogy kislányom, tudsz operettet énekelni? Hát ezt hozta a feladat. És akkor miért ordibálsz össze-vissza?" – Kovács Kati édesanyja *
Külföldi sikerek és kalandok
Kovács Kati számos külföldi fesztivált nyert, és rengeteget utazott. Írországban saját autóval kellett mennie – ez szokatlan volt a szocialista viszonyok között. Megkérdezték, mivel szeretne utazni, és amikor azt mondta, autóval, elkérte a jogosítványát. Egy Ford Escortot kapott, és meglepte, hogy milyen lezseren kezelték a dolgot, ellentétben a szocialista érában megszokott bürokráciával.
1972-ben a tokiói Budokanban énekelt, de a „Minden rosszban" című dalával nem aratott nagy sikert, mert az túl modern volt a japán közönségnek. Ekkor jött rá, hogy nem kaptak eligazítást arról, milyen dalt kellene vinni. A zenekar megkérte, hogy énekelje el a dalt japánul is – a japán nyelv a magyaroknak könnyű volt, ellentétben az angolokkal. Két-három dalt énekelt el japánul, és a mai napig emlékszik a szövegre.
„Anno akarui hikariga jalteu sonó mukonió kibóa cuccukóza. Még mindig emlékszem" – Kovács Kati (japán szöveg idézése) *
Kubában egy hónapig énekelt, a Teatro Amadeo Roldánban. A kubaiak könyörögtek neki, hogy ne énekeljen tempós rockokat, mert a közönség felállt a bársonyszékek tetejére és tönkretette a színházat. Ő azonban azt mondta, hogy a lírai dalokkal nem lenne sikere – a kubaiaknak éppen a vad rock and rollból volt hiányuk.
Németországban, Hamburgban listavezető lett egy dalával, és rögtön beindult a gépezet: felajánlottak neki egy lakáskulcsot, hogy költözzön ki. Ő azonban nem akart kiköltözni, mert otthon filmezett és mindent csinált, és öt évig nem jöhetett volna haza. Édesanyja azt mondta: „kislányom, hamar eltelt volna ez az öt év."
„Én otthon filmeztem, mindent csináltam és nem akartam kiköltözni Hamburgba. Pláne öt évig akkor nem jöhettem volna haza." – Kovács Kati *
A svájci Montreux-ben a hú együttes beállt mögé léggitározni és dobolni. A Led Zeppelinnel is találkozott Hamburgban, ahol ők voltak előtte a fellépési sorrendben. Amikor kijöttek, megtapogatták és megfogdosták, hogy „Jézus Máriám, a vasfüggöny mögül jött valaki" – akkoriban azt sem tudták, hogy lehet saját biciklijük.
Politikai nehézségek és a „Nem, nem, soha" dal
Kovács Kati beszámol egy politikai konfliktusról is. A magyar rádió munkatársai előírták neki a „Nem, nem, soha" című dalt, ami egy terület-visszakövetelő dal volt. Kevesen voltak, akik értették a dal jelentését, de annál inkább megszidták őket, hogy azokat a területeket már nem kapják vissza. Menekülnie kellett a tömeg elől, mert az emberek azt hitték, hogy ő kérette magát előbbre, és nem akar nekik énekelni időben.
„Még mindig kiráz a hideg, ha erre gondolok." – Kovács Kati *
Egy másik alkalommal Erdélyben azért hozták előbbre az éneklését, hogy a kinti magyarok nehogy véletlenül túl sokan legyenek.
Filmes kalandok és veszélyes jelenetek
A filmezés során számos veszélyes kalandban volt része. Bacsó Péter filmjében, a „Csirkék az országúton" (később „Fejlövés") címűben eredeti helyszíneken vették fel a jeleneteket. A Horváth Charlie nem tudott jól autót vezetni, ezért a veszélyes jelenetekben Zsombolyai János vezetett. Egy alkalommal átrepültek egy derékszögű kanyar fölött, és alattuk beomlott a föld.
„És emlékszem, hogy átrepültünk egy derékszögű kanyar fölött, mert nagyon gyorsan mentünk utasítás szerint, és alattunk beomlott a föld." – Kovács Kati *
Egy másik filmben a rendőr biztosította a helyszínt, de a vonatra nem gondoltak – a menetrendszerinti vonat teljes sebességgel ment el mögöttük, és majdnem meghaltak.
„És csak annyit tudtam mondani, hogy a vonat, a vonat és elment mögöttünk így teljes sebességgel a vonat, úgyhogy majdnem meghaltunk egyszer-kétszer" – Kovács Kati *
Zenei stúdiómunkák és technikai változások
Régen még négy sávból dolgoztak a zenei világban: egy a gitárnak, egy a zenekarnak, egy az énekesnek, és összesen négy sáv volt. Egy alkalommal Laux József dobos és Presser Gábor bent voltak a stúdióban, és azt mondták, hogy a rock and roll dal, ahogy elénekelte, tökéletes. Kovács Kati azonban szerette volna rekedtebben és nagyobb vehemenciával énekelni. Presser azt mondta, hogy a négy sávot meg kell tartani, de Laux József engedélyt adott neki, hogy fölénekeljen. Végül úgy került lemezre, ahogy ő szerette volna: sokkal határozottabban, keményebben.
„Fölénekeltem és azt mondta a Laux József, hogy ugye igaza volt, igazam volt nekem is, neki is, mert úgy énekeltem, ahogy lemezre került, sokkal határozottabban, keményebben" – Kovács Kati *
Iskolai emlékek és lázadó természet
Kovács Kati már gyerekként is nagyon határozott volt. Az iskolai kórusban unatkozott, mert túl egyszerűnek találta a szólamokat, és rosszalkodott az órán. A tanár kiküldte a folyosóra. Később a gimnáziumban egy lyukas órán egy tanár azzal vádolta, hogy ő csinálta a felfordulást, és fel akarta húzni a fülénél fogva. Kovács Kati visszaszólt: „tanár úr, visszaadom a pofont, ha megüt". Mindenki meglepődött, hogy szembeszállt a két méter magas Jakab tanár úrral.
„És mondtam neki, hogy tanár úr, visszaadom a pofont, ha megüt. És annyira meglepődött mindenki, hogy én szembeszálltam a 2 méter körüli magas Jakab tanár úrral" – Kovács Kati *
A történelem érettségin kihúzta a nagy honvédő háborúról szóló tételt, és visszaadta, mert nem volt hajlandó megtanulni a Szovjetunió forradalmát és történelmét. A következő tétel ötös lett, így kapott egy kettest, amivel nagyon boldog volt.
„És visszaadtam a tételt, mondtam a 40-ből, azt hiszem ez az egyetlen egy, amit nem tudok, mert nem voltam hajlandó megtanulni a Szovjetunió forradalmát, meg a történelmét" – Kovács Kati *
A hangjáról és annak egyediségéről
A műsorvezető kifejezi, hogy Kovács Katinak van az egyik legszebb hangja az országban, és hogy a hangok művészetében él. Kovács Kati meghatottan köszöni meg. Ő maga átlagosnak érzi a hangszínét, de a sikerek bizonyítják, hogy mások szerint egyáltalán nem az. A karcos hangja később alakult ki, nem volt mindig ilyen. A covid alatt, amikor maszkot hordott, nem ismerték fel külsőleg, de amint megszólalt, azonnal felkiáltottak: „Jézus Máriám, ez a Kovács Kati hangja!"
„De amikor megszólaltam, akkor Jézus Máriám, ez a Kovács Kati hangja, olyan aranyosak voltak." – Kovács Kati *
Koncertek és improvizáció
Kovács Kati szeret improvizálni a koncerteken, és ha eltéveszti véletlenül, akkor újra kezdik. Hálás a kiváló zenekarának. Vannak azonban helyzetek, ahol nem lehet rögtönözni: például az MVM Dome-ban vagy a Várkert Bazárban, ahol meghatározott sorrend szerint kell menni, mert a vonósok és a fúvósok játéka összehangolt.
„Egészen egyszerűen szeretek improvizálni, és ha eltévesztem véletlenül, akkor újra kezdjük." – Kovács Kati *
Vannak dalok, amelyeket a közönség minden koncerten követel. A zenei irányítója, Felicián, azt mondta neki, hogy van 10-15 dal, amit nem lehet kihagyni. A zongoristája annyira szórakoztatóan és bonyolultan játszik, hogy néha elfelejti, mit kellene énekelnie, mert őt figyeli.
Szabadidő és sportok
Kovács Kati szabadidejében teniszt néz, és régebben teniszezett is. Mostanában elesett, és nehezen szedi össze magát. Társasági tenisztornákon vett részt a férjével, aki informatikus. A foci iránt is érdeklődik: a futball világbajnokságot nézi, és kialvatlan emiatt. Kedvenc játékosai közé tartozik Szoboszlai Dominik és Varga Barnabás, akik ugyanazon a napon születtek, mint ő (október 25-én). Régebben maga is focizott, mert a Zorán zenekarral dolgozva azt mondták neki, hogy ha nem áll be focizni, akkor este nem kísérik le.
Kézilabdázott versenyszerűen, tornázott, és ha elég magas lett volna, kosárlabdázott volna. A sportokat általában is nagyon szereti, és sportos alkatnak tartja magát. Csodálattal nézte a Fosbury-stílust, amikor a magasugrók először háttal ugrottak. A rúdugrásban Duplantis a kedvence.
„Hát a duplantisz szegénykén most jó kitolt magával mostanában." – Kovács Kati *
Jövőbe tekintés és záró gondolatok
Kovács Kati nem szeret előre gondolkodni, mert az megterhelné. Inkább a múltat szereti emlegetni, bár nem visszatekintős típus. Ha tehetné, 2082-ben szeretne élni, mert kíváncsi a technikai újdonságokra. Michael Jackson példáját hozza fel, aki amikor megtudta, hogy 50 előadást kell tartania 8 helyett, napokon keresztül nem evett, nem ivott, és végül fiatalon meghalt.
„Én inkább a múltat szeretem emlegetni már a zenében. Amúgy nem vagyok visszatekintős típus. Egyáltalán nem érdekel, hogy mi volt tegnap előtt, vagy tegnap." – Kovács Kati *
Az interjú végén elnézést kér a dadogásért, és elmondja, hogy nagyon nehezen ad interjút, mert az előző éjjel már nem aludt, és az interjú után sem fog. Az emlékek és élmények kavarognak benne. Megjegyzi, hogy tipikus nő, mert a ruhákról minden eszébe jut, de azt már nem tudná megmondani, hogy mikor énekelt valahol.
„Ha megkérdeznéd, hogy mikor énekeltem valahol, azt már nem tudnám megmondani... de a ruhákról eszembe jut minden." – Kovács Kati *
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- „a Gyulaig Gá János, zeneszerző meglátott engem" – a név valószínűleg Gyulai Gaál János, de az ASR torzította.
- „Bácskai Laguró István, a Hamis Izabellával" – a rendező neve bizonytalan, feltehetően Bácskai Lauró István, a film pedig a „Hamis Izabella".
- „a zsombolyai János" – feltehetően Zsombolyai János operatőr/rendező.
- „a Feliciánú" – a zenei irányító neve bizonytalan, valószínűleg Felicián.
- „a Hallid Balaton miatt" – az ASR torzítása, feltehetően „a balatoni fellépés" vagy hasonló.
- „a Horvát Charlinak" – feltehetően Horváth Charlie.
- „a lecepelinékkel" – feltehetően a Led Zeppelin együttesről van szó.
- „a foszbőri óta" – a Fosbury-stílusra utal.
- „a duplantisz" – a svéd rúdugró, Armand Duplantis nevének torzított alakja.
- „Móikón zenéit" – bizonytalan, feltehetően valamely zeneszerző vagy előadó neve.
- „Halman Péterrel" – feltehetően Halmai Péter vagy hasonló név.
- „Laus József, a Dobos és Presser Gábor" – Laux József dobos és Presser Gábor zeneszerző-billentyűs.
- „Ella Fitserádnak az improvizációját" – feltehetően Ella Fitzgerald.
- „a Zoránig kézerítettek" – feltehetően a Zorán zenekarral kapcsolatos.
- „Vince Viktória" – bizonytalan, feltehetően egy másik énekesnő neve.
- Több helyen a „rock and roller" kifejezés szerepel, ami valószínűleg a „Rock and roller" című dalra utal.
- „a nagyhonvédő háború Szovjetunióban" – feltehetően a Nagy Honvédő Háborúra utal, ami a Szovjetunió második világháborús megnevezése.
- „a Budokáhalban" – a tokiói Budokan sportcsarnokra utal.
- „a Teatro Amadeo Roldánzem" – feltehetően a havannai Teatro Amadeo Roldán színház.
- „a Vagyunk Minden rosszban" – a dal címe feltehetően „Minden rosszban" vagy hasonló.
- „Jennyis Joplin" – feltehetően Janis Joplin.
- „a pacsirta rádiót" – feltehetően a Pacsirta rádióra utal.
- „a Sláger TV-t a Magyar Televíziónak a megbízásából" – a műsor címe bizonytalan.
- „a Zorán zenekarral dolgoztam" – feltehetően a Zorán együttesről van szó.
- „a Várkertbazárban" – a Várkert Bazár rendezvényhelyszín.
- „az MVM Domban" – az MVM Dome rendezvényhelyszín.
- „a Horváth Charlie" – Horváth Charlie énekes.
- „a Bacsó Péternek a csirkék az országúton aztán később fejlövésé módosult" – Bacsó Péter filmje, a „Csirkék az országúton", ami később „Fejlövés" címen futott.
- „a Honti Hanna" – feltehetően Honthy Hanna operaénekesnő.
- „a Hajmási Péter Hajmási Pál" – operettdal, feltehetően „Hajmási Péter, Hajmási Pál".
- „a Szoboszlai Dominik" – Szoboszlai Dominik labdarúgó.
- „Varga Barnabás" – Varga Barnabás labdarúgó.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]Amikor orvosi rendelőben dolgoztam, akkor a kettő rendelés között mindig maradt egy pár órám, és állandóan énekeltem.
[00:00:07]Úgyhogy ha kellett, ha nem énekeltem otthon a kutyának, a macskának vagy a kecskének.
[00:00:12]Annak idején a Gyulaig Gá János, zeneszerző meglátott engem, aki mit tudon énekelni, és azt mondta, hogy neki az a kislány kell, aki ott énekeltm volt olyan film, amikor kifogásoltam a a forgatókönyvírónak, illetve a rendezőnőnek.
[00:00:29]hogy ezt a részt nem így képzelem el.
[00:00:32]Volt, amikor hallgattak rám, mert természetesebb volt a jelenet, de volt, amikor amikor rájöttem, hogy nekik volt igazuk.
[00:00:38]Egészen egyszerűen szeretek improvizálni, és ha eltévesztem véletlenül, akkor akkor újra kezdjük.
[00:00:45]Hál istennek kiváló zenekarom van.
[00:00:54][zene] Köszöntöm önöket.
[00:00:56]A mai vendégem, Kovács Kati.
[00:00:59]Köszönöm szépen, hogy elfogadtad a meghívásunkat várpeléten.
[00:01:03]Ha jól sejtem, nem volt egyszerű a gyermekkor a háború idején.
[00:01:09]Hát igen, ennek a korosztálynak nagyon nehéz dolga lehetett, főként az édesanyámnak nagyon nehéz volt, mert pont a háború közepén a végén végén születtem inkább.
[00:01:21]Ühüm.
[00:01:21]És ha jól emlékszem, egy egy teherautó tetején kezdődött a a a születésem, és már akkor ordítottam.
[00:01:31]Erre majd később visszatérünk, mert ez ez egy fontos momentum a te életedben.
[00:01:36]1965-ben nyerted meg a második ki mit tudott, és erre a versenyre édesanyád adta be a jelentkezést.
[00:01:44]Hogy emlékszel vissza erre az időszakra?
[00:01:47]Nagyon érdekes volt.
[00:01:49]Egerben elindultam egy versenyen, és egy olyan ember nyert, aki nekem egyáltalán nem tetszik, nem tetszett.
[00:01:56]Az volt a dalának a címe, hogy jaj, mit tett velem ez a Jenő, az örök hűszerelmemő.
[00:02:03]És én én akkor már spirituálikakat énekelgettem, és sokkal nehezebbnek tűnt a saját dalom, és soha többet nem akartam énekesnő lenni.
[00:02:12]Addig se akartam.
[00:02:16]De de édesanyám helyettem benevezett, úgyhogy így kezdődött az én karrierem.
[00:02:21]Íme a szülőknek a felelőssége vagy fontossága.
[00:02:24]Azt említetted, hogy soha nem akartál énekesnő lenni?
[00:02:27]Nem, most se akarok, de már mindegy.
[00:02:30]Tulajdonképpen nagyon érdekes, hogy semmi nem akartam lenni, építész akartam lenni.
[00:02:37]A tököli úton felvételiztem, de vagy szerencsémre, vagy a közönség pechére nem sikerült a felvételem.
[00:02:48]Úgyhogy így az éneklés az mindig is az életed része volt.
[00:02:52]Állandóan énekeltem.
[00:02:52]Ühüm.
[00:02:55]Úton útfélen, ha kellett, ha nem amikor orvosi rendelőben dolgoztam, akkor a kettő rendelés között mindig maradt egy pár órám, és állandóan énekeltem.
[00:03:05]Nagyon-nagyon szorgalmas voltam a gyakorlást illetően.
[00:03:07]Hárman vagyunk testvérek.
[00:03:08]Van egy húom Évike és van egy bátyám akik sok szerintem sokkal jobb zenei memóriával rendelkeznek, mint én, de valahogy én szorgalmasabb voltam és családszeretőbb, azt is mondhatnám.
[00:03:25]Úgyhogy ha kellett, ha nem énekeltem otthon a kutyának, a macskának vagy a kecskének annak idején édesanyám nagyon nagyon látszívű ember volt és emlékszem, hogy a kecskét elajándékozta, mert azt mondta, hogy nincs szíve levágni, de minden macskát befogadtunk, minden kutyát befogadtunk akárcsak mostanában.
[00:03:46]A szüleid elváltak?
[00:03:46]Úgy utólag megbocsátottam az apukánknak is, mert mert azért ő részt vett a a fronton harcolt, és bár nem nagyon törődött velünk, de de szerintem aki megjárta a frontot, az biztosan nem sikerül, az nem nem tudott normálisan élni.
[00:04:06]Ühüm.
[00:04:08]De édesanyámnak nagyon sok dolga volt három gyerekkel.
[00:04:10]Borzasztó nehéz lehetett a a sorsa.
[00:04:12]Úgyhogy nagyon szívesen elénekeltem, az úgy szeretném meghálni.
[00:04:18]Édesapád hiányzott?
[00:04:22]Tulajdonképpen velünk volt, de de nem nagyon volt velünk.
[00:04:28]Szóval nem is akarok erről erről részletesen mesélni, mert azt mondta a húgom, hogy csak egy dolgot ne mondjál az, hogy mire vágytunk, hogy szegénységben nőttünk fel.
[00:04:39]akkoriban mindenki azt hiszem ó úgy nem volt nehéz, hogy hogy állandóan énekeltem meg rendet csináltam, borzasztóan szeretek rendet rakni ö [horkantás] meg a családot is elvileg én tartottam össze, de azért volt nehéz, mert mert egy melegítőben éltem át a elmúlt pár évemet már úgy írtve, hogy a középiskolában.
[00:05:06]Igen.
[00:05:07]Édesanyád szigorú volt veletek?
[00:05:09]Édesanyám, nagyon szigorú volt.
[00:05:09]Ha ha nem értünk haza a megadott időpontra, akkor bizony jöttek a pofonok, megkergetett bennünket, hogy utóljen.
[00:05:18]De mi gyerekek gyorsabbak voltunk, de azért nagyon nagy szigorral nevelt bennünket, és megvolt az értelme.
[00:05:27]Édesanyád viszont szeretett énekelni.
[00:05:31]Jó hangja volt?
[00:05:33]Édesanyámnak nagyon jó hangucskája volt, de fogalma se volt arról, hogy milyen hangnemben, és melyik sor után, hogy következik a a zene.
[00:05:39]És soha nem mondtam neki, hogy édesanyám, ez hamis volt, vagy rosszul intonáltál, vagy ehhez hasonlókat.
[00:05:49]Nagyon nagyon szerettem, hogy énekel.
[00:05:51]Állandóan énekelt, és elsőként vásárolt vásárolta meg a a pacsirta rádiót.
[00:05:57]Hát te neked nem mond semmit.
[00:06:00]Tudod miért vállaltam ezt a ezt a ezt a műsort?
[00:06:04]Igen.
[00:06:04]Mert szerintem te neked van az egyik legszebb hangod.
[00:06:06]Neked van az egyik legszebb hangod az országban.
[00:06:09]Komolyan?
[00:06:10]Nagy nagyon hálás vagyok ezért.
[00:06:10]Köszönöm szépen.
[00:06:13]Nem tudom, hogy tudod Kovács Katitól hallani azért nagyon nagy dolog.
[00:06:16]Én a hangok művöletében élek és és nagyon szeretem a hangodat.
[00:06:20]Nagyon kedves vagy.
[00:06:20]Köszönöm szépen.
[00:06:21]Igen.
[00:06:21]1966-ot írunk.
[00:06:21]Megnyerted a táncdalfesztivált.
[00:06:28]Ez úgy volt, hogy elképesztő lászban égett az ország.
[00:06:31]Igen, hogy valaki meglátott, a Gyulaig Gá János zeneszerző meglátott engem, aki mit tudon énekelni, és azt mondta, hogy neki az a kislány kell, aki ott énekelt Egerben, vagy a mit tudom én, országos verseny volt, aki mit tudon énekeltem és aztán úgy kerültem a filmhez is, hogy hogy később valaki meglátott a első tárdalfesztiválon, és azt mondta, hogy neki ez az énekes kell, mert olyan figura voltam.
[00:07:01]Ühüm.
[00:07:01]Édesanyád is szeretett énekelni.
[00:07:01]Ő hogyan élte meg a te sikereidet?
[00:07:07]Szoktam mesélni, elnézést kérek tőle, így utólag is szoktam mesélni, hogy egyszer elénekeltem a egy televíziónak volt egy műsora, ahol operettet kellett volna énekelnem.
[00:07:20]Ühüm.
[00:07:21]És a férfi partner lemondta előző este, mert megijedt a dolog túl, a feladattól.
[00:07:27]Én kölcsön kölcsön kaptam az operaszínháztól az eredeti kosztümöt, amiben a Honti Hanna is énekelt, és eredeti hangnemben énekeltem élő egyenesben a Hajmási Péter Hajmási Pál című dalt.
[00:07:41]Édesanyám rendkívül büszke volt rám, és mondta, hogy kislányom, tudsz operettet énekelni?
[00:07:45]Hát ezt hozta a feladat.
[00:07:49]És akkor miért ordibálsz össze-vissza?
[00:07:52]Ez volt az ő véleménye, hogy ha tudsz operettet énekelni, miért kiabálsz mindenféle dolgot?
[00:07:57]Rock and roller meg spirituálék meg satöbbik.
[00:07:59][horkantás] Énekeltem nagyon sok Jennyis Joplin dalt, énekeltem sok sokfilit énekeltem és édesanyámnak a melódikus zene jobban tetszett.
[00:08:12]Én már én már másképp nőttem föl, meg másképp kísérleteztem, de ő nagyon-nagyon szerette, ahogy operettet énekeltem.
[00:08:21][horkantás] Ezt az elején is, az interjú elején is említetted, hogy már akkor ordítoztál, de hogy akkor ez az ordítozás ez többször visszajött az életedben, hogy édesanyád is ezt mondta, az első Kimitudon is ezt mondták neked, hogy hogy ordítozol.
[00:08:35]Igen, igen.
[00:08:35]Mert az első Kimiton, azt mondták, hogy csak ordibál össze-vissza.
[00:08:42]Hát mondtam, hogy nem zenével pontosan kijövök.
[00:08:45]Pontosan megtanultam, hogy hogy vannak a részletek, de de nekik úgy tűnt, hogy én kiabálok.
[00:08:50]Tehát persze, persze kiabáltam.
[00:08:53]Melyik fiatal nem kiabál?
[00:08:58]Ezt lehet abból, tehát fakadhat ez abból, hogy a te karcos hangod az az egy másik másik stílust is hozott, és és nem volt annyira megszokott az emberek fülének.
[00:09:11]Nem volt karcos hangom akkoriban még.
[00:09:13]Azzá alakult.
[00:09:14]Az alakult.
[00:09:14]in inkább azt mondhatnám, ahogy te is megszülettél egy hanggal.
[00:09:20]Azt nem tudom, hogy kinek van nálatok ilyen hangja.
[00:09:23]Talán édesapámnak.
[00:09:24]Igen, neki van ilyen szép hangja.
[00:09:24]Igen, de anyukád is gyönyörködik benne, ugye?
[00:09:29]Te énekelsz egyébként?
[00:09:30]Absolút?
[00:09:30]Nem, de kár.
[00:09:30]Fö ajánlottam volna, hogy duettet énekelhetnénk.
[00:09:35][nevetés] Akkor lehet, hogy még még meggondolom magam, bár nem biztos, hogy hogy jól járnál vele.
[00:09:40][nevetés] Szóval nem volt könnyű.
[00:09:42]nagyon-nagyon sokat gyakoroltam, napi öt-h órákat énekeltem, és e szerintem jellegzetes lett a hangom, de én nem tudom megállapítani, ahogy egy ember magáról nem nagyon tudja, hogy hogy igazán milyen hangszíne van, vagy milyen hangja van.
[00:09:59]Egy biztos, hogy hogyha amikor a képzeld el, amikor a a maszkkal jártunk a covid idején, akkor nagyon sokat veszítettünk.
[00:10:07]Persze, mert az emberek megismertek külsőleg, de ha maszkot hordtam, akkor nem nagyon ismertek meg.
[00:10:14]De amikor megszólaltam, akkor Jézus Máriám, ez a kovácskati hangja, [nevetés] olyan aranyosak voltak.
[00:10:21]És akkor mert a hangod mindenkinek a fülében Igen.
[00:10:25]Igen.
[00:10:25]Én nem vettem észre, hogy jellegzetes lenne a hangom.
[00:10:26]Én átlagosnak érzem a hangszínemet, de úgy látszik másokn egyáltalán nem az.
[00:10:31]Igen.
[00:10:33]Tehát ezt a sikerek is bizonyítják.
[00:10:35]Tehát nemcsak Magyarországon, hanem külföldön is elképesztő sikereket értél el.
[00:10:39]Hogyan emlékszel vissza arra az időszakra?
[00:10:42]Hát sok felé voltam a nagyvilágban, ahogy mondtam, Írországban fesztivált nyertünk, ott saját autóval kellett menni.
[00:10:49]Ez nagyon érdekes történet volt.
[00:10:51]Megkérdezték tőlem, megszoktuk a szocialista berkekben, hogy busszal vagy vonattal megyünk tovább, és megkérdezték tőlem, hogy mivel szeretne tovább utazni.
[00:11:02]Hát mondtam, hogy én természetesen autóval azt mondták, hogy kérjük szépen a jogosítványát.
[00:11:08]Nálam volt a jogosítványom, mint mindig ilyen rózsaszínű nemzetközi jogosítványom volt.
[00:11:13]És azt mondták, hogy képzeld el, hogy 16.
[00:11:16]sor, 80adik autó és ott van egy Ford Escort, az lesz a magáé.
[00:11:19]mondom, se aláírás, se valami, megszoktuk, hogy a a szocialista érában nagyon komolyan vették, hogyha mi beültünk egy autóba, akkor akkor mindenféle igazolás, igazolvány, felírtak mindent, nagyon lezseren kezelték a dolgot.
[00:11:36]Amikor kint voltam 1972-ben a Budokáhalban, énekeltem Tokióban, akkor nem nagyon nem aradtam nagyon nagy sikert.
[00:11:50]aó minden rosszban című dalommal, mert az nekik túl modern volt, mit tudom én, a Vince Viktória énekelt egy dalt, hogy hány éjjel, vártam, hogy hozzám visszatérj, és akkor jöttem rá, hogy hogy sajnos nem kaptunk eligazítást, hogy milyen dalt kéne vinni.
[00:12:06]Jó kis modern dalt énekeltem a Vagyunk Minden rosszban.
[00:12:09]És a zenekar megkért arra, hogy ezt énekeljem el japánul is.
[00:12:15]Furcsa módon a az angolokkal nem nagyon birkóztak, nem bírták a a az angolok a a japán nyelvet, de nekünk magyaroknak ez könnyű volt.
[00:12:23]És igazság szerint én két dalt, két-három dalt énekeltem japánul, és nekem nagyon könnyű volt.
[00:12:32]Angolul angolul leírták és nem fonetikusan, hanem angol kiejtéssel és el tudtam énekelni.
[00:12:38]Úgyhogy ha akarod, bebizonyítom neked itt és most.
[00:12:44]Igen.
[00:12:44]Anno akarui hikariga jalteu sonó mukonió kibóa cuccukóza.
[00:12:49]Még mindig emlékszem [torokköszörülés] és a többire is.
[00:12:56]Mennyire kellett egyébként a közönség igényeihez alkalmazkodni, amikor külföldön jártatok?
[00:13:04]Hát egyszerre emlékszem, hogy hogy Hamburgban lett volna egy lehetőségem énekelni, de az Országos rendezőiroda nem adott ki, mert volt egy nyári műsorom a Hal Balaton és mondták, hogy ha ha érdekli a stábot, akkor majd kimegy később.
[00:13:21]Na most kétszer háromszor próbálkoztak, nem kaptam akkor meg az út a lehetőséget az utazásra.
[00:13:29]És miért nem kaptad meg a lehetőséget?
[00:13:33]Mert az országos turné miatt, a Hallid Balaton miatt az útlevelet megkaptam, de de nagyon érdekes volt és nagyon szórakoztató volt.
[00:13:40]Hát voltunk Bulgáriában, voltunk minisortban, énekeltem, hát akkoriban még megtehettem, vagy voltunk például olyan helyen, ahol ahol előbbre hozták az éneklést.
[00:13:58]azért, mert azt hiszem, Erdélyben voltunk valahol.
[00:14:03]Ja, nem mindegy, összekeverem a kettőt.
[00:14:06]Eddében voltam és a és mindjárt mondom, összeszedem magamat, nehéz az emlékek között kutatni, [horkantás] hogy azért hoztak előbbre, mert a a kinti magyarok nehogy véletlenül túl sokan legyenek.
[00:14:20]Szóval megküzdeni a politikai elemekkel.
[00:14:23]És hál istennek, vagy sajnos hál istennek a magyar rádiónak a munkatársai azt adalt ír írták nekem elő, hogy nem nem soha nem nem.
[00:14:34]Na most tudnod kell, hogy ez egy trónvisszakövetelő vagy területvisszakövetelő dal volt.
[00:14:42]Akkoriban te ezt nem tudhatod, mert akkor nem éltél még.
[00:14:47]Viszont hallottam róla.
[00:14:49]Ér olvastam is erről.
[00:14:49]Igen.
[00:14:50]Hallvastál róla?
[00:14:50]Igen, akkor mindent tudsz rólam.
[00:14:52][nevetés] És nagyon nehéz volt énekelni, mert mert kevesen voltak, akik értették a nem nem soha nem cím dalt, de annál inkább megszíttak bennünket, hogy hogy azokat a területeket már nem kapjuk vissza.
[00:15:04]Úgy úgyhogy úgyhogy úgy kellett menekülnöm bizony a tömeg elől, akik akik azt mondták, hogy én kértem magamat előbbre egy pár nappal, és nem a verseny időpontját, mert mit tudom én, pénteken énekeltem volna, és előrehozták keddre.
[00:15:22]a a Ühüm.
[00:15:23]a fesztivál rész rendezői, úgyhogy jó kitoltak velem.
[00:15:27]Nagyon nehéz volt menekülni az emberek elől, mert ők azt hitték, hogy én nem akarok nekik énekelni időben.
[00:15:37]Még mindig kiráz a hideg, ha erre gondolok.
[00:15:38]Igen.
[00:15:40]Számos külföldi fesztivált is nyertél?
[00:15:43]Igen, voltunk Brasóban, voltunk Tokióban, voltunk, voltunk Amerikában, Kubában egy hónapig énekeltünk, ott többször is voltam.
[00:15:54]Ühüm.
[00:15:54]És a könyörögtek a kubaiak nekem a Teatro Amadeo Roldánzem úgy hívták a helyet, hogy kérjük szépen ne énekeljen ilyen tempós rockkokat, mert a közönség teljesen oda van magáért, vagy érted, és fölálltak a bársonyszékek tetejére, és tönkretették a színházat, és mondták, hogy könyörgöm, könyörgünk, hogy ne énekeljen ilyen vadrokkokat, hanem líra dalokat.
[00:16:24]Mondtam, azzal nem lenne sikerem.
[00:16:25]Hát igen.
[00:16:25]Úgyhogy a kubaiak nagyon szerették a tempós rock and rollokat.
[00:16:31]Abból ott hiány volt.
[00:16:33]Ühüm.
[00:16:33]De Németországban is énekeltem, Hamburgban is.
[00:16:36]Hamburgban listavezető lett egy dalom, és rögtön beindult a gépezet, hogy akkor akkor most itt marad, itt egy lakáskulcs, ez az örökre a magá, költözzön ki, és hú, ha mondtam, hog nem nem úgy van az Magyarországon.
[00:16:54]Én otthon filmeztem, mindent csináltam és nem akartam kiköltözni Hamburgba.
[00:16:59]Pláne öt évig akkor nem jöhettem volna haza.
[00:17:01]És édesanyám olyan édes volt, azt mondta kislányom, hamar eltelt volna ez az öt év.
[00:17:08]Nem akartál soha külföldön élni?
[00:17:11]Nem, így úgy utazgatni jó volt.
[00:17:14]Mindenhol énekeltem.
[00:17:16]A svájci montrőben például beállt a hú együttes mögém, léggitároztak, doboltak és mondták nekik, hogy fiúk, elég lesz a viccelődésből.
[00:17:24]Most már igazán komolyan szeretnénk kamerapróbát tart venni az énekes könyvre.
[00:17:29][nevetés] De a lecepelinékkel is találkoztam, mert Hamburgban ők voltak előttem.
[00:17:37]Ezt biztosan elolvastad már sokszor.
[00:17:37]Ők voltak előttem, és amikor kijöttek, akkor megnézték, mondták nekik, hogy fejezzétek be az éneklést, mert itt van Magyarországról egy énekesnő, és ő fog énekelni.
[00:17:49]És akkor megtapogattak, megfogdostak, hogy Jézus Máriám, a vasfüggöny mögül jött valaki.
[00:17:58]Akkoriban azt se tudták, hogy hogy lehet saját biciklink.
[00:18:07][zene] [zene] 1967-ben a filmipar is felfedezett, mert két évvel később az év színésznője is lettél.
[00:18:22]Hogyan jött a színészet?
[00:18:24]Ahogy mondtam az előbb, hogy meglátott valaki az első magyar táncdorfesztiválon, és könyörögtek nekem, hogy hogy menjek filmezni, és mondtam, nem vagyok filmszínésznő, én nagyon tisztelem a színészeket, minden elismerésem az övék, mert alkalmazkodnak egy rendezőnek a az elképzeléseihez, de én én nem tudok színészkedni.
[00:18:44]És mondták, hogy nem is kell.
[00:18:48]És amikor elolvastam a forgatókönyvet, akkor azt mondtam, hogy hogy itt természetesnek kell lenni minél egyszerűbben játszani, mert a óriási a vásznón, a filmvásznón megtanultam a televízióból, hogy a televízióban egyetlen szem villantás egészen mást jelent és hangsúlyossá válik, de a filmen meg még nagyobb a vászon és minél halkabban és természetesebben kell játszani.
[00:19:16]És volt, emlékszem olyan rendező a Bácskai Laguró István, a Hamis Izabellával, aki eljött hozzám többször is, mert azt mondta, hogy ő ezt a figurát képzelte el, és mondtam, hogy hogy én nem szeretnék olyan jelenetet átélni, amikor leszúrnak, és azt mondták, hogy hogy szeretné?
[00:19:36]És akkor elmagyaráztam a forgatókönyvírónak, hogy én mit szeretnék.
[00:19:40]jelzésekből úgy is látszik, hogy hogy mi történik a jelenetben, vagy az azt megelőző pillanatokban.
[00:19:48]És végül is átírták a forgatókönyvet a kívánságom szerint, úgyhogy részt vettem a filmben, az év filmje is lett nagyon sokszor játszotta a magyar televízió és így legalább 8-10 filmet készítettünk akkoriban.
[00:20:04]Azt mondtad, hogy hogy jelezted, hogy nem vagy filmszínésznő, de akkor ez ösztönből jött.
[00:20:11]Persze, de volt olyan, amikor közbe kotyogtam, mert emlékszem, hogy volt olyan film, amikor kifogásoltam a a forgatókönyvírónak, illetve a rendezőnőnek, hogy ezt a részt nem így képzelem el.
[00:20:26]Volt, amikor hallgattak rám, mert természetesebb volt a jelenet, de volt, amikor amikor rájöttem, hogy nekik volt igazuk.
[00:20:33]Szóval kölcsönösen megbeszéltük.
[00:20:36]Nekünk játék volt, ahogy a Horvát Charlinak is játék volt ez az egész.
[00:20:41]És játék volt nekünk igazán.
[00:20:46]És nem ez volt a fő irányot.
[00:20:47]Nem ez volt a a fő.
[00:20:47]Egyszer Latinovic Zoltán megkérdezte tőlem, hogy hogy mi szeretne lenni?
[00:20:51]Énekesnő vagy színésznő vagy filmszínésznő.
[00:20:54]És mondtam, hogy én maradok énekesnő.
[00:20:55]Az a jó.
[00:20:55]Helyesen teszi, jól teszi.
[00:20:58]Ő tudta, hogy ez a világ ez milyen bonyolult és milyen kiszolgáltatott egy színész.
[00:21:05]Úgyhogy azóta is örülök, hogy nem lettem színésznő meg filmszínésznő, mert a színésznő az az parancsot teljesít, ugye?
[00:21:17]Igen.
[00:21:18]Igen.
[00:21:19]De azért mégis csak a legnagyobb rendezőkkel tudtál együtt dolgozni?
[00:21:22]Hát dolgoztam Jancsó Miklóssal.
[00:21:22]Sokat tanultam tőle, mert ő például nekem is azt mond nekem is adott tanácsokat.
[00:21:31]Ő nagyon hosszú snitteket készített.
[00:21:34]Nagyon-nagyon sok sokat próbáltunk, és akkor egyszerbbe kellett fölvenni.
[00:21:37]De nekem például azt mondta, hogy hogy ne állj meg a színpadon sohasem statikusan, mert az az nem szül jó vért, az az nem mutat.
[00:21:47]És akkor járkáljak, mozogjak, táncoljak.
[00:21:50]Úgyhogy köszönöm szépen így utólag is.
[00:21:55]Milyen rázós helyzetekre, vagy milyen különleges emlékek, vagy milyen különleges emlékek élnek benned a filmezés kapcsán?
[00:22:05]Gondoltál valamire?
[00:22:07]Hát például amikor mondjuk autós üldözést vettetek fel és jaj, számtalan kalandban volt részünk.
[00:22:15]Képzeld el, hogy eredeti helyszíneken vettük föl a a Bacsó Bacsó Péternek a majdnem Igen.
[00:22:22]Bacsó Péternek a a csirkék az országúton aztán később fejlövésé módosult.
[00:22:30]Eredeti helyszíneken vettük fel.
[00:22:30]Igen ám, de a horvátsé nem tudott még akkor annyira vezetni, jól autót vezetni.
[00:22:34]és a zsombolyai János, remélem jól mondom a nevét, Zsombi vezetett, veszélyes jelenetekben ő vezetett, és emlékszem, hogy átrepültünk egy ilyen derékszögű kanyar fölött, mert nagyon gyorsan mentünk utasítás szerint, és és alattunk beomlott a föld.
[00:22:55]Úgyhogy csak azt láttam, hogy hogy mindenki az fejéhez kap, hogy Jézus Máriám, el le fognak esni a szakadékba.
[00:23:03]eredeti helyszíneken menekültünk, ott készítettünk a jeleneteket, de volt olyan is, amikor egy másik filmben, hogy minden a túloldalról biztosította a rendőr mindenféle helyszínt, hogy áj, filmezés van, majd negyed óra múlva elengedjük magukat satöbbi.
[00:23:24]Egy dologra, egy dologra nem gondoltak, a vonatra, a vonatra jött a menetrendszeri szerinti vonat.
[00:23:32]És csak annyit tudtam mondani, hogy a vonat, a vonat és elment mögöttünk így teljes sebességgel a vonat, úgyhogy majdnem meghaltunk egyszer-kétszer, és úgyhogy veszélyes volt hát ma már, amikor olyan jeleneteket vesznek föl, illetve technika segítségével, ahogy a ahogy a zenében is változott minden, mert régen még négy sávból dolgoztunk, az zenei a zene ö világában.
[00:24:04]És volt egy gitárnak, nem tudom, a zenekarnak, egy az énekesnek és összesen négy sáv volt.
[00:24:11]A négy sával gazdálkodtunk, illetve garázálkodtunk.
[00:24:16]És volt, amikor ezt elmesélhetem?
[00:24:16]Persze volt, amikor Laus József, a Dobos és Presser Gábor bent voltak a stúdióban, és mondták, hogy a rock and roller az úgy, ahogy elénekeltem, az tökéletes.
[00:24:27]És mondtam, hogy valamit még bele kéne tenni, mert nekem sokkal érdekesebb lenne, hogyha rekettebben énekelném és sokkal nagyobb vehemenciával énekelhetnék.
[00:24:41]És mondta, hogy a presser mondta, hogy nem, nem, ezt a négy sávot, ezt meg kell tartanunk.
[00:24:45]De azt mondta a Lauk József, hál istennek, hogy ha ennyire szeretné, akkor akkor hadd hadd próbálja meg.
[00:24:54]Fölénekeltem és és azt mondta a Laux József, hogy ugye igaza volt, igazam volt nekem is, neki is, mert úgy énekeltem, ahogy ahogy lemezre került, sokkal határozottabban, keményebben, és úgy ahogy ahogy én szerettem volna.
[00:25:10]Nagyon jó volt.
[00:25:10]Úgyhogy de akkor is voltak, akkor még nem voltak olyan olyan technikai adottságok, hogy ma azt csinálnak, amit akarnak.
[00:25:19]Szerintem a tehetségkutató énekversenyeken van egy olyan szerkezet is, ami ami rögtön ki kristályosítja, vagy tisztába rakja a hangnemet.
[00:25:29]Ha hamis az énekes, akkor akkor egy egy pici spéttel, kicsi késéssel valószínűleg hangnembe teszi az éneket.
[00:25:39]Nem tudom, hogy van-e ilyen, csak feltételezem, mert ennyi jó énekes nincsen, és nagyon izgulnak.
[00:25:44]Hát látom, hogy egy dal alatt elfáradnak, berekednek.
[00:25:51]Persze a ki mit tud, az már csak ilyen.
[00:25:54]Egyébként érdekes módon a a ki mit tud, az az 100-szor nehezebb volt, mint a táncdalfesztivál, ahol csak egyetlen egy dalt kellett énekelni ühüm.
[00:26:01]egy fesztiválon és a kiit tudom pedig mindig változott minden jaesszes dalokat énekeltem és legalább 8-10 zalt meg kellett tanulnom minden alkalommal mást énekeljek az sokkal nehezebb volt a ki mit tud úgyhogy a fesztivál az nekem idézőjelben mondom könnyebb volt.
[00:26:22]Sokkal könnyebb az már új gyakorlat volt.
[00:26:26]Igen.
[00:26:26]Mi alapján dőlt el, hogy milyen dalt viszel akár a Kimitudra, akár a táncdalfesztivál?
[00:26:33]Én választottam.
[00:26:33]Igen.
[00:26:33]Szabad volt a a választás.
[00:26:36]Ennyi volt a választás joga.
[00:26:38]Minél nehezebb volt, annál jobban tetszett.
[00:26:40]És amikor ö gyerekként még iskolai kórussal énekeltünk, szegény szegény tanár úr, és én rossz alkottam az órán, és mondtam, hogy én ezt nagyon unom.
[00:26:57]azt mondja, akkor menjen ki, menjen ki a magázott bennünket.
[00:26:59]És mondtam, hogy hogy ennél bony bonyolultabb dolgokat tanulok én már sokkal a part alatt három varjukaszál.
[00:27:09]Emlékszem, hogy hogy nagyon unatkoztam és nagyon rossz alkodtam.
[00:27:14]egyébként is nagyon határozott gyerek voltam, és kiküldtek a folyosóra, és ott hallgattam, hogy hogy mások szólamot énekeltek volna, de hát nekem túl egyszerű volt.
[00:27:25]És a korsós tanár úr pedig szegény kiküldött.
[00:27:29]Nagyon rossz csont voltam, de később is emlékszem egyszer egyszer énekeltem volna a már a gimnáziumban, és bejött egy egy lyukas óránk volt.
[00:27:43]Bejött egy tanár úr, és nagy magas ember volt és mondta, hogy fogadjunk Kovács, hogy hogy maga csinálta itt az ajt.
[00:27:51]Mondom, nem tanár úr, nem én csináltam.
[00:27:53]azt föl akart húzni a fülemnél fogva, és mondtam neki, hogy tanár úr, visszaadom a pofont, ha meg ütni.
[00:28:01]És és annyira meglepődött mindenki, hogy én szembeszálltam a 2 m körüli magas Jakab tanár úrral, és mondtam, hogy nem én én szajongtam, nem én csináltam, bár előtte énekeltem, de nem én csináltam a felfordulást.
[00:28:17]Ühüm.
[00:28:17]És később is emlékszem, amikor kérdezték tőlem, hogy készült?
[00:28:21]Mondtam, készültem, tanár úr, készültem.
[00:28:25]És hanyasra készült?
[00:28:28]Mondom, írja be, hogy nyugodtan négyes.
[00:28:32]És volt, amikor nem nem készültem és mondtam, hogy ez bizony egyes, de a a történelem érettségi az volt a legjobb.
[00:28:43]Mondanom se kell, hogy kihúzam azt a tételt, hogy a nagyhonvédő háború Szovjetunióban, vagy mi volt akkor?
[00:28:53]És visszaadtam a tételt, mondtam a 40-ből, azt hiszem ez az egyetlen egy, amit nem tudok, mert nem voltam hajlandó megtanulni a a Szovjetunió forradalmát, meg a történelmét, és minden egyebet bármit kérdezhetnek.
[00:29:06]És a következő tétel, amit húztam, az ötös lett, úgyhogy kaptam egy kettest.
[00:29:10]azzal nagyon boldog voltam.
[00:29:14]Igen.
[00:29:15]Szereted a kihívásokat?
[00:29:17]Azt nem tudom, hogy mi a kihívás.
[00:29:19]A kihívás, amit az előbb is említettél, hogy olyan dalokat vittél, vagy olyan dalokkal készültél, olyan dalokat tanultál meg, amik nehezek voltak.
[00:29:29]Igen, de amikor már megtanultam, akkor már könnyű volt.
[00:29:32]Ühüm.
[00:29:32][torokköszörülés] Szóval nem, de addig eljutni az azért mégis csak az az rendkívül nagy szorgalmat és felkészültséget igényelt, mert mert emlékszem, hogy hogy egyszer az Ella Fitserádnak az improvizációját is megtanultam, de de amíg addig eljutottam, addig addig már már nem tűnt kihívásnak, de ha ezt hozza a feladat, akkor bármit megtanulok.
[00:29:59]Hogy néz ki manapság egy Kovács Kati koncert?
[00:30:03]Hát azt szoktam mondani, hogy én nem vagyok máig tudom, hogy hogy kéne énekelni meg viselkedni.
[00:30:10]Egészen egyszerűen szeretek improvizálni, és ha eltévesztem véletlenül, akkor akkor újra kezdjük.
[00:30:17]Hál istennek kiváló zenekarom van.
[00:30:23]De mi valami érdekeset akartam mondani, hogy hogy Halman Péterrel készítettünk egy egy sorozatot, a Sláger TV-t a Magyar Televíziónak a megbízásából, és azt mondta Halman Péter, hogy ő bármit szívesen megcsinál, ha le van írva.
[00:30:42]Mondom, én pedig rögtönözni szeretek, improvizálni szeretek.
[00:30:45]Így nagyon jól kijöttünk és megtanultunk bármit.
[00:30:50]meg rögtönöztem.
[00:30:50]Én rögtönöztem, ő pedig bármit elénekelt, és akkor jöttem rá, hogy a színészet mégis csak tud valami mást hozzátenni, mert ő énekelte a Rock and Roller című dalomat, és sokkal többet mozgott, és azt mondtam, hogy hogy tiszteletre méltó, ahogy ahogy igyekezett megoldani a feladatot.
[00:31:13]Neki nagyon nagy kihívás volt.
[00:31:15]Persze.
[00:31:16]A koncerteken gyakran rögtönzöl, improvizálsz?
[00:31:20]Hát ha hagyják, akkor igen.
[00:31:20]De hát van amikor a például mostanában voltunk a az MVM Domban vagy a Várkertbazárban, és ott nem lehet rögtönözni, mert meghatározott sorrend szerint kell menni, mert mit játszanak a vonósok, mit játszanak a fúvósok, ha én rögtönzök, akkor nagyon nehéz lenne.
[00:31:41]Úgyhogy ott meg van kötve a kezem.
[00:31:47]Mivel töltöd a szabadidődet?
[00:31:49]zenével énekel zenét hallgat Ja, igen.
[00:31:52]Megmondom, mivel töltöm.
[00:31:52]A teniszt nézem.
[00:31:54]Hát teniszeztem is nagyon sokáig teniszeztem.
[00:31:57]Most egy kicsit elestem, úgyhogy nehezen nehezen szedem össze magamat.
[00:32:04]De a mai napig játszol?
[00:32:06]Hát a múltkor teniszeztem egy egy úrral, egy férfial, aki versenyző volt valamikor, és mondtam, hogy köszönöm szépen a teniszt.
[00:32:14]visszakérdezett, ez az volt?
[00:32:17][nevetés] Úgyhogy de de jártunk társasági teniszekre és bocsánat korogasom, nem hallatszik bele, ugye?
[00:32:29]Jó, abszolút nem hallatszik be.
[00:32:31]Ö úgyhogy teniszt nézem, ha ha élő tenisz van, akkor azt nézem, de hát most a futball futball világbajnokság van, úgyhogy természetesen kialvatlan vagyok.
[00:32:42]Nézem a focit is.
[00:32:45]Igen.
[00:32:46]Érdeklődsz a foci iránt?
[00:32:47]Persze, nagyon nagyon szeretem a focit és a a jó játékosokat.
[00:32:51]Hát most arra várok, hogy a Messi mikor lesz a Messi.
[00:32:56]Ühüm.
[00:32:56]Igen.
[00:32:56][horkantás] Ki a kedvenc játékosod?
[00:32:59]Hát van ilyen.
[00:32:59]A Szoboszlai Dominik ugyanazon a napon született.
[00:33:02]Állítólag Varga Barnabás futballista is ugyan csak október 25 5-én született, és őket természetesen nagyon figyelem.
[00:33:10]Azt szoktam mondani, hogy egy kicsit megkésve már, de törve nem.
[00:33:14]Én is fociztam valamikor, mert a Zoránig kézerítettek, hogy azt mondták, a Zorán zenekarral dolgoztam és azt mondták, hogy ha nem állsz be focizni, akkor este nem kísérünk le.
[00:33:28]Én, Butuska, elhittem, hogy komolyan [nevetés] zenekarral is fociztunk, de de a sportokat nagyon szeretem, és egy kicsit sportos alkat vagyok, úgyhogy hogy kézilabdáztam is versenyszerűen a kötelező jelleggel, tornáztam is, csak akkor még nem volt olyan olyan egyszerű.
[00:33:51]Szerintem [sóhajtás] kosárlabdáztam volna, hogyha elég magas vagyok.
[00:33:54]Te ideális alkat vagy a kosárlabdádhoz.
[00:34:00]Kosárlabdához és csináltad?
[00:34:03]Igen.
[00:34:03]Igen.
[00:34:03]Rövid ideig ráhívázt.
[00:34:05][nevetés] Igen.
[00:34:07]A sportot nézed és még mi váltak a hétköznap?
[00:34:10]Hát hát nagyon szeretem Móikón zenéit.
[00:34:13]El szoktam sírni magamat, ha őt hallgatom, de általában azért el vagyok foglalva.
[00:34:17]Ö csak az ével foglalkozom.
[00:34:24]És úgy, hogy a a párom már 30 éve a férjem, ő informatikus és azért nem tudom megtanulni a telefonnak a bonyolultságát, meg az informatikát, mert csak nem égetem magamat, mert [nevetés] ő ő informatikus és természetesen jobban írt mindenhez, ami a ezeket a dolgokat illeti, de ő teniszezett is, úgyhogy sok játékon részt vettünk, olyan játékon, tehát társasági tenisztornákon, és nagyon gyakran rámjátszottak, és győztünk is.
[00:34:58]Akkoriban még benne voltam nagyon a teniszjátékban, most már kevésbé.
[00:35:03]Hol láthat legközelebb a közönség?
[00:35:06]Hú, [sóhajtás] nagyon jót kérdezti, ha a múltat nézzük.
[00:35:08]Én nem szeretek előre gondolkodni, mert akkor akkor megterhelne.
[00:35:12]Azt szoktam mondani, hogy Michael Jackson, amikor először arról volt szó, hogy nyolc előadást tartanak, akkor mikor megtudta, hogy 50 előadás lesz, akkor napokon keresztül nem evet, nem ivott, nagyon tor vigyázott magára, és végül is aztán addig addig addig fegyelmezte magát, amíg amíg fiatalom meg nem halt.
[00:35:36]Én inkább a a múltat szeretem emlegetni már a zenében.
[00:35:39]Amúgy nem vagyok visszatekintős típus.
[00:35:44]Egyáltalán nem érdekel, hogy mi volt tegnap előtt, vagy tegnap.
[00:35:49]Min előre szeretnék nézni, hogyha ha lehetne, akkor akkor én 2082-ben szeretnék élni mondjuk, vagy valamikor.
[00:35:57]Miért pont akkor?
[00:35:57]Csak mondtam valamit, de nagyon szeretnék a jövőben élni, mert kíváncsi vagyok a technikai újdonságukra.
[00:36:06]Lebilincselnek a technikai újdonságok, ahogy a a sportok is, hogy egyre magasabbra ugranak.
[00:36:13]Hát csodák csodálattal néztem a fosburyt, tudod, a foszbury stílust, amikor először csak húzogatta kis cipzárját, hogy hogy e tulajdonképpen ő vezette be ezt a foszbury stílust, hogy háttal háttal ugranak.
[00:36:27]Előbb előtte egy killódás volt megnézni, hogy hogy gyötörték magukat a magasugrók és a foszbőri óta szinte mindenki hanyat fekve segítsél.
[00:36:40]Igen.
[00:36:40]Így nekem mondjuk a duplantisz a kedvencem.
[00:36:45]Hát a duplantisz.
[00:36:45]Hát a duplantisz szegénykén most jó kitolt magával mostanában.
[00:36:51]Igen.
[00:36:51]Azt láttad?
[00:36:52]Láttam.
[00:36:52]Igen, igen, igen.
[00:36:53]Hát a duplant 10 persze, de a fóberry stílust azt azt csodálattal nézem, hogy hogy emberben volt ennyi bátorság és újított és azóta mindenki őt követi.
[00:37:06]Igen.
[00:37:07]Sportokat.
[00:37:07]Vannak olyan dalok, amelyeket a közönség minden egyes koncerten gyakorlatilag követel.
[00:37:14]Múltkor ki hagyni voltunk a Várkert Bazárban, és azt mondta a Feliciánú, hogy van 10-15 dal, amit nem szabad, nem lehet kihagyni.
[00:37:22]Ühüm.
[00:37:22]és szót fogadtam neki természetesen, mert ő a zenei irányítóm és nagyon fegyelmezett és nagyon precíz, de azért olyan szórakoztató tud lenni, amikor amikor egy-egy koncerten valamit játszunk, egy egy régi dalt, akkor ő olyan bonyolultan és szórakoztatóan belevisz mindenféle színt és játékot, hogy hogy van amikor nem tudok arra figyelni, hogy mit kéne énekelnem, hanem őt figyelem, hogy annyira szórakoztatóan játszik, mert zseniális zongorista egyébként.
[00:38:02]Nagyon szépen köszönöm, hogy elfogadtad a meghívásunkat.
[00:38:04]Sajnos a műsoridőnk végéhez értünk.
[00:38:06]Köszönöm, hogy mindezeket megosztottad velem.
[00:38:08]Elnézést kérek a dadogásért, de nagyon nehezen adok interjút, mert ak előző éjjel már nem aludtam ilyenkor, és ma se fogok aludni, mert mert kavarognak az emlékek, az élmények bennem, és majd egyszer megtudod, ha ilyen fiatal leszel, mint én, kétszer fiatal, hogy hogy furcsa dolog az emlékezet, mert mindenről egy egy-egy dal jut eszembe, de azért tipikus nő vagyok, mert például a ruhákról meg tudom mondani, hogy mikor énekeltem, de a Ha megkérdeznéd, hogy mikor énekeltem valahol, azt már nem tudnám megmondani, hogy mikor voltam Ausztráliában, vagy vagy mikor énekeltem, mit tudom én, nehezet vagy könnyűt, hányba énekeltem, vagy hányba nyertem, azt nem tudom, de a ruhákról eszembe jut minden.
[00:38:54]Úgyhogy remélem elégedett vagy velem.
[00:38:58]Nagyon szépen köszönöm a kedves szavakat is, és azt is, hogy kicsit múlt idéztünk így együtt.
[00:39:05]Köszönöm szépen, hogy itt voltál.
[00:39:07]Önöknek pedig köszönöm a figyelmet.
[00:39:09]Viszontlátásra!
[00:39:14][zene]