Láncreakció - HírTV

[00:00:01]Elutasítja az újabb uniós közös hitelfelvételt Németország, valamint ismét kiemelt szerepet kapott Ukrajna az EU csúcson, és engedélyezte Finnország a nukleáris fegyverek telepítését, valamint a befagyasztott orosz vagyonból finanszírozzák a brit drónokat Ukrajna számára.

[00:00:16]Milyen láncreakciót indítanak el ezek a folyamatok?

[00:00:18]Erre keressük a választ.

[00:00:20]Köszönti önöket Udvori Anna és Gulyásáron.

[00:00:23]Ez a láncreakció.

[00:00:37]Induljunk is el onnan, hogy megnézzük, melyek azok a legégetőbb kérdések, amelyekben már tegnap egyeztettek az uniós állam és kormányfők, és melyek azok, amelyek ma kerülnek terítékre.

[00:00:51]Az uniós állam és kormányfők kétnapos csúcstalálkozóra ültek össze Brüsszelben csütörtökön, hogy megvitassák a blokk legsürgetőbb geopolitikai és gazdasági kihívásait.

[00:01:00]Tegnap a fókusz Ukrajnán és a belbiztonságon volt.

[00:01:02]Miközben az uniós vezetők Ukrajna gyorsított csatlakozási tárgyalásainak kérdését vitatták meg, és Voladimir Zelenskét hallgatták meg, eközben már informális kapcsolatfelvétel indult a Kramellel a háború lehetséges rendezése érdekében.

[00:01:15]Napirendre került a migrációs politika, emellett kiemelt szerepet kapott az EU- Kína politikája is.

[00:01:22]Ma pedig a gazdasági realitások és a jövőbeli uniós költségvetésé a főszerep.

[00:01:27]A vita középpontjában az európai versenyképesség és a védelmi iipar finanszírozása áll.

[00:01:31]Friedrich Mert a csúcs legnehezebb témájának nevezte a kérdést, és határozottan elutasította a közös hitelfelvételt, kijelentve, hogy nem lehet új európai adósság.

[00:01:40]A mai nap tétjejé így az, hogy hogyan pörgessék fel a kontinens gazdaságát újabb hitelek nélkül úgy, hogy az új versenyképességi alap Kirj Ákos Mitsakis görög kormányfőfigyelmeztetésének megfelelően ne növelje tovább a szakadékot az erős és a gyengébb tagállamok között.

[00:02:00]Most pedig kapcsolunk is a helyszínre Brüsszelbe, az MCC brüsszeli irodájának vezetőjéhez, Frank Füredihez üdvözlöm.

[00:02:08]Mielőtt rátérnénk az állam és kormányfők egyeztetésére, nem mehetünk el amellett, hogy a patrióta pártok előjáróban egyeztettek a és az EU csúcs margóján egy közös nyilatkozatot is kiadtak, ugye, amelyben többek között kiállnak a hagyományos uniós politikák védelme mellett.

[00:02:25]Ön hogy látja, milyen lehetőségei vannak az elkövetkező időszakban a patriótáknak ezekre a ezeknek a hagyományos uniós értékeknek a védelmiért folytatott harcban?

[00:02:38]Egy bizonyos pontig eléggé optimista vagyok, mert évről évről a a patrióták megerősödnek, és több és több ember egész Európában úgy lássák, hogy nagyon fontos nekik, hogy ezek a tradíciók meg ezek a ezek a régi hagyományokat meg kell védni mindenképpen.

[00:02:58]De az a baj, hogy minél közelebb van a vannak a patrióták a hatalomhoz, minél erősebbek, annál nagyobb a reakcióellenük.

[00:03:08]Úgyhogy én úgy látom, hogy a következő évbe, következő másfél évbe nemcsak, hogy viták lesznek, hanem harcok lesznek a a patrióták ellen, pláne a Franciaországban, meg Németországba, ahol igazán félnek attól, hogy elő tudnak törni elég gyorsan.

[00:03:23]Úgyhogy ebből a szempontból nagyon érdekes lesz, hogy mennyire tudják a paciák megvédeni a a hely a helyüket, és mennyire tudják meg valahogyan megvalósítani az azt az álmat, amit már évek óta nagyon fontos volt nekik, és amit milliós milliós ember hasonlása érzi.

[00:03:47]Az Európai Unió jelenlegi helyzetének tekintetében gondolok itt most az orosz-ukrán háborúra, a migráció kérdésére, vagy a biztonságpolitikára, illetve a következő évek gazdasági kihívásaira, vagy éppen a következő hét éves költségvetésre.

[00:04:02]Ugye ön mit vár a mostani EU csúcstól, illetve az EU-tól az elkövetkezendő évben?

[00:04:12]Hát én én igazából úgy látom, hogy azt fogják csinálni, hogy kívülről azt fogják megmutatni, hogy minden rendben van, hogy mindenki hasonló lássa a jövőt.

[00:04:22]De igazából pláne amikor a költségvetésről beszélünk, lehet látni, hogy hogy teljesen nem hasonlóan gondolkoznak.

[00:04:31]Lehet látni, hogy nagyon nagy viták vannak erről, és szerintem alá fognak írni valamit, amit majd hat hét hónap múlva elfelejtenek róla.

[00:04:44]Úgyhogy én úgy látom, hogy a a gazdasági kérdések a legfontosabbak, és minél és minél nehezebb a gazdasági helyzet, annál többet beszélnek a külpolitikáról, annál többet beszélnek Ukrajnáról meg Zelenskiről, mert minél többet, minél kevesebbet kell látnia az embereknek, hogy milyen nehéz, milyen nehéz a helyzet, a gazdasági helyzet Európában, és mennyire a tulfajta országok máshogy lássák ezeket a kérdéseket.

[00:05:14]annál annál fontosabb nekik, hogy meg tudják játszani azt a azt a helyzetet, hogy mi teljesen együtt vagyunk, együtt lássuk a külpolitikát.

[00:05:21]Úgyhogy nem emiatt nem kell nekik kimutatni, hogy milyen nagy különbségek vannak a belpolitikában, meg a gazdasági politikában.

[00:05:32]Frankfüredinek nagyon szépen köszönöm.

[00:05:35]Mi pedig maradunk ennél a témánál, méghozzá az EU csúcs témájánál, és köszöntöm is a stúdióban kis Rajmundot.

[00:05:43]az MCC diplomáciai műhelyének vezetőjét.

[00:05:46]Köszönöm, hogy elfogadta a meghívásunkat.

[00:05:47]Köszönöm, hogy itt lehetek.

[00:05:47]És amint ugye mondtam, maradunk az EU csúcs témájánál, ahol tegnap többek között Kína mellett Ukrajna is várható módon terítékre került több tekintetben is ugye elsősorban a finanszírozás kérdésében, majd a csatlakozásának kérdésében, illetve az orosz-ukrán háborút lezáró béketárgyalások tekintetében.

[00:06:10]És innen a végéről indulnék el.

[00:06:13]Ugyan már többször beszélgettünk arról, hogy vita volt az unióban a tekintetben, hogy egy lehetséges béketárgyaláson ki lehetne a legmegfelelőbb személy a tekintetben, hogy képviselje az Európai Uniót.

[00:06:24]Tegnap ugye az is kérdéses volt a tagállamok között, hogy egyáltalán kell-e erre a feladatra kijelölni bárkit, majd végül a többség Franciaországot és Németországot leszámítva Antonio Kosta mögé állt be, aki ugye az Európai tanácsnak az elnöke.

[00:06:43]Ön hogy látja, mennyiben alkalmas az ő személye erre a feladatra?

[00:06:48]Nézzük meg a jó hír, hogy már végre erről beszélünk több mint négy év után és az elmúlt hetekben valóban, ahogy Anna utalt rá, több korábbi német kancellás Rődel Merkel asszony szóba került, hogy ki tudja képviselni, hiszen akinek kellett volna, ő közölte, hogy nem.

[00:07:05]Tehát Kaja Kallas az Európai Bizottság küls és biztonságpolitikai főtárgyalója az első számú diplomatánk az Európai Unióban közölte, hogy ő nem tárgyal Oroszországgal.

[00:07:16]És azért indult el egy ilyen válogatás.

[00:07:18]Egyébként Costa pedig a kezébe vette a kezdeményezést.

[00:07:23]korábban ő is többször elhatárolódott Oroszországtól és a Kremültől és bármilyen kétoldalú tárgyalástól, de állítólag brüsszeli hírek szerint most egyébként a többi tagállammal nem egyeztetett és felvette a kapcsolatot a diplomáciában ezt úgy hívjuk, hogy informálisan a Kremllel, hogy egyeztessenek.

[00:07:43]Ezt egyébként ennek a gazdasági előzményeit is meg kell néznünk.

[00:07:48]nem csak a közelkelet, hanem az Európai Unió versenyképességének a csökkenése is vezetett oda, hogy végre az Európai Unió tagállamainak és magának a brüsszeli bizottságnak a vezetői is arra jöttek rá, hogy igenis egy pragmatikus kapcsolat kell nemcsak a békét célzó tárgyalásokkal, hanem egy esetleges kétoldalú gazdasági kereskedelmi kapcsolat majd Oroszországgal.

[00:08:11]Természetesen erről még nem beszélnek.

[00:08:14]Alapvetően arról lehet tudni valamit, hogy António Kostának milyen az eddigi kapcsolata a Moszkvával?

[00:08:20]Volt egyáltalán közöttük kapcsolat?

[00:08:22]Semmilyen kapcsolat nem volt.

[00:08:22]Sőt ő az egyik nagy hangadója volt annak, hogy Oroszországot le lehet és le kell győzni.

[00:08:29]Talán nem annyira radikálisan, mint mondjuk Urszula von der Lien vagy Kaja de természetesen Antonio Costa sem támogatta mondjuk Trump elnöknek a békét irányzó, békét célzó kezdeményezéseit, amikor több tárgyalás szervezett meg Szaudarábiól több országon keresztül az orosz és az ukrán delegáció számára.

[00:08:53]illetve alapvetően az egy érdekes pontja lehet ennek és a tegnapi napnak is, hogy ugye egy közös következtetést fogadtak el az állami és kormányfők, amelyben többek között Ukrajna további finanszírozására tettek kísérletet, vagyis hát, hogy javaslatot.

[00:09:09]Azért itt ellentmondás van akkor Antoni Kosta béke iránti törekvései tekintetében.

[00:09:18]Miben nem volt tegnap ellenmondás?

[00:09:18]Tehát versenyképességről beszélünk.

[00:09:20]Teljes mellszélességgel támogatjuk Ukrajnát, mondta másfél év után 27 Európai Uniós tagállam.

[00:09:29]Erre az első számú nagyhatalom vezetője Merc még a megegyezés előtt közli, hogy újabb hitelfelvételbe Németország nem megy bele.

[00:09:37]Most vettek fel 90 milliárd eurót, ugye, amiből támogatják Ukrajnának a létezését.

[00:09:45]Folyamatosan ellentmondás van, és még nem beszéltünk a Kína politikáról, nem beszéltünk a Közel-Keletpolitikáról, de az biztos, hogy Amerika kiszállt a támogatási rendszerből, legyen az fegyver, vagy legyen az gazdasági támogatás.

[00:09:58]szívesen elad majd fegyvert Amerika az Európai Uniónak vagy a NATO valamelyik tagállamának, hogy ők majd adják oda ajándékba, vagy hitelbe esetleg Ukrajnának.

[00:10:08]Tehát a támogatás terheértelműen Brüsszelen és az Európai Unió tagállamain plusz Nagy-Britannián van.

[00:10:17]Ennek ellenére ugye említette Friedrich Mercet, a mai napi tárgyalás egyik legvitatottabb pontja ugye a következő hét éves költségvetés tervezetének kialakítása.

[00:10:27]És ezzel kapcsolatban mondta ugye a német kancellár, hogy újabb közös hitelfétel nem jöhet szóba.

[00:10:34]Ennek ellenére ő volt az egyik legnagyobb bírálója annak, hogy Antonio Kosta Moszkvával kezdeményezett némi kapcsolatot.

[00:10:41]Tehát alapvetően, mert kihagyták ebből, ahogy mondjuk máánu a Macront is, de miért ne hagyták volna ki, hiszen a hajlandók koalíciója, a brit miniszterelnök, a német kancellár és a francia elnök folyamatosan hátráltatta ezeket a békét célzó tárgyalásokat, és egyértelműen Volodimir Zelenski és Ukrajna pártján foglaltak állát.

[00:11:05]De itt felmerül a kérdés, hogy mennyiben hátráltatja az elmúlt években adott Ukrajnának az Ukrajnának adott támogatást?

[00:11:12]Tehát ez egy óriási mértékű összegről beszélünk, illetve ugye ez a 90 milliárd eurós hitelfétel is Ukrajna javára történt.

[00:11:21]Tehát akkor ez befolyásolhatja alapvetően a közös hét éves költségvetés kialakítását természetesen, hiszen most már van egy új szereplőnk hivatalosan és eddig is volt, úgy hívták, hogy Ukrajna, de most a héten megkezdődött, ahogy ezt a bővítésért felelős biztos asszony mondta, vagy Zelenski, aki a G7 után most már megjelent az Európai Unió kormány és államfői csúcstalálkozóján is, hogy történelmi nap volt a hétfő és történelmi hét van, hiszen az első tárgyalási klasztert.

[00:11:52]Az első tárgyalási fejezet meg is nyílt Ukrajna számára, miközben több tagállam vezetője, állítólag a magyar miniszterelnök is, elhatárolódott az úgynevezett gyorsított eljárástól.

[00:12:06]Meddig hagyhatják egyébként még az Európai Unió államai, hogy Ukrajna megossza őket?

[00:12:11]Ugye ez is egy vitás kérdés, hogy most milyen tempóban érdemes akkor haladni?

[00:12:17]Nem lehet gyorsabban haladni, mint korábban lehet.

[00:12:18]Ezt már Macron is elmondta, és Merc is azt mondta, sőt azt mondta, hogy lehet, hogy teljesen más jogosultságaik lehetnek az újonnan csatlakozand országoknak.

[00:12:27]Legyen az mondjuk Moldova vagy Ukrajna, nyugatbalkáról még természetesen mindig nem beszélünk, hogy esetleg bizonyos szavazati jogokat vonnának meg, amit egyébként Ukrajna nem tud elfogadni.

[00:12:39]Így van.

[00:12:39]Ezt Voladimir Zelenski teljes mértékben elutasította.

[00:12:41]Sőt, tegnap ugye egyébként ő is részt vett az állam és kormányfők egyeztetésén, ahol el is mondta, hogy Ukrajna uniós csatlakozási folyamatát mindenképpen fel kell gyorsítani, mivel az ország ezért a lehető legnagyobb árat fizette.

[00:12:58]Nem lehet felgyorsítani, mert jelenleg sem felel meg.

[00:13:00]Sokszor beszéltünk már több műsorban, de a láncreakcióban is a kritériumokról, aminek Magyarországnak meg kellett felelni.

[00:13:09]Ukrajna jelenleg háborúban van Oroszországgal.

[00:13:12]Nem mondtam újat a kedves nézőknek, nincsen gazdasága, nincsen átlátható jogrendszere, korrupció van.

[00:13:19]A nemzetiségi jogokat most például Magyarország kétoldalú tárgyalásoknak köszönhetően próbálja rendezni, de rengeteg, rengeteg olyan problematikus fejezet van a jogállamiság kérdésétől kezdve, nem Magyarországon vannak ennek problémái, vagy voltak, hanem Ukrajnában.

[00:13:38]Tehát rengeteg fejezetnél látni fogják majd az Európai Uniós szakértők is, hogy messze nem áll egyelőre készen a csatlakozáshoz, annak ellenére, hogy a korábbi szlovén diplomata, jelenlegi csatlakozásért felelős Marta Kos biztos asszony azt mondja, hogy azonnal megindulhat a tárgyalás, és még egyetlen tagállamnak sem sikerült olyan gyorsan csatlakoznia, ahogy majd Ukrajnának sikerülni fog.

[00:14:06]Erre azért majd térjünk vissza, mert alapvetően elmondható az, hogy azért halad ilyen gyorsan, mert hagyják neki.

[00:14:12]várható, hogyha adott esetben tényleg az öszteső tárgyalási fejezetet megnyitják, akkor is szemet hújnak Ukrajna hiányosságai felett, vagy adott esetben kicsit az unió jobban figyel majd a saját belső működésére, illetve a saját érdekeire azzal, hogy ugye közelebb kerül Ukrajna a csatlakozáshoz, tehát hogy vélhetően lassulhat majd a folyamat.

[00:14:36]adás után megyek vissza a belvárosba, akkor a bussában valószínű gyorsabban tudnék haladni, vagy mondjuk az M7-esen a Balaton a vezetőforgalomban a leállóságban csak egyik se szabályos a kres szerint, tehát lehet egy gyorsítós Ukrajnának, csak nem szabályos.

[00:14:50]Tehát lehet gyorsabban haladni, de hivatalosan nincs ilyen, nem lehet.

[00:14:59]illetve még egy nagyon nagy momentumként értékelte az európai tanács tegnap ugye azt, hogy mintegy egy év után végre megint, mint már beszéltünk róla, ezt a közös következtetést kiadta ugye az európai tanács Ukrajna tekintetében.

[00:15:17]És hát el kell mondanunk, hogy ugye alapvetően ez Orbán Viktor vétója miatt nem történhetett meg az elmúlt egy évben.

[00:15:25]Viszont szerintem itt nem feltétlenül az a kérdés, hogy miért volt eddig vétó, hanem hogy megnézzük azt, hogy konkrétan melyek voltak azok az ügyek például Ukrajna tekintetében is, ami miatt a korábbi miniszterelnök szót emel.

[00:15:42]Tehát nem a vétó ténye, hanem inkább az oka itt a lényeg.

[00:15:46]Pontosan.

[00:15:46]maximálisan egyetértek.

[00:15:48]Egyébként közel másfél éve nem tudott elfogadni a kormány és államfői Európai Uniós csúcs közös záróilatkozatot Ukrajna érdekében.

[00:15:57]De miért is kellett volna, vagy mitől jobb ettől most az Európai Unió polgárainak?

[00:16:02]Ettől nem lesz versenyképesebb a gazdaságunk.

[00:16:05]Ettől nem fogunk nagyobb biztonságban élni.

[00:16:08]Ezért értek maximálisan egyet azzal, amit szerkesztő asszony mondott.

[00:16:12]Nem az a lényeg, hogy vétóztuk, hanem hogy miért, milyen okok, fegyvert nem szállítunk.

[00:16:18]Főleg amikor mondjuk blokkolták az olajszállítást Oroszországból, Magyarország irányába.

[00:16:22]Természetesen akkor a pénzügyi támogatásokat is blokkolta a korábbi magyar kormányfő.

[00:16:31]Emellett még egy, az is egy nagyon érdekes vonulata ennek az egész kérdésnek, hogy ugye mennyiben határozza meg az Európai Unió működését ez a következtetés, tehát hogy ennek milyen hatása van az Európai Unió működéséér?

[00:16:44]Ezt mennyiben kell figyelembe vennie mondjuk a többi szervnek, a bizottságnak, a parlamentnek?

[00:16:50]Hát láthatjuk, hogy már több EU csúcson Ukrajna volt a főszereplő.

[00:16:52]Tegnap is pedig azért a a G7 csúcson még mondjuk Trump elvitte a sót az iráni megállapodással.

[00:16:59]Dérezhetően már a tegnapi EU csúcson újra Ukrajna lett a főszereplő.

[00:17:04]És hogyha nem lett volna egy együttműködési megállapodás, most ezért egyelőre egy együttműködési megállapodásról beszélhetünk Amerika, az Amerikai Egyesült Államok és Irán között, akkor is Ukrajna lett volna most a főszereplő, ahogy mondjuk lehet, hogy több NATO csúcson is, hogyha nem lesz ott Amerika, vagy nem úgy lesz, vagy egy másik adminisztrációval, akkor Ukrajna lesz a főszereplő.

[00:17:29]Láthatjuk, hogy az európai politikában, akár van kompromisszum, akár van egyetértés, akár nem, Ukrajna igenis 2022 márciusától főszerepet kapott.

[00:17:40]Kis Rajmunnak nagyon szépen köszönöm a beszélgetést.

[00:17:43]Most egy rövid szünet következik, majd azzal folytatódik a láncreakció adása, hogy nukleáris fegyverek állomáshatnak Finnország területén, valamint, hogy a befogyasztott orosz vagyonból finanszírozzák a brit drónokat Ukrajna számára.

[00:17:56]Gulyásáron kollégám várja majd önöket.

[00:17:59]Én köszönöm a megtisztelő figyelmet.

[00:18:18]Folytatódik a láncreakció adása, akik pedig a kérdésekre válaszolnak.

[00:18:21]Kisberdek József biztonságpolitikai szakértő és Mihállovic Zoltán a Makronómint intézet geopolitikai jellemzője.

[00:18:27]Köszönöm, hogy elfogadtátok a meghívásokat.

[00:18:29]Köszönjük a meghívá.

[00:18:30]És kezdjük is mindjárt azzal, hogy az amerikai védelmi miniszter nagyon kemény és határozott figyelmeztetést küldött az európai Náló tagállamoknak.

[00:18:39]Felülvizsgálja európai csapat telepítéseit az Egyesült Államok.

[00:18:40]Pitt Hexet Amerikai védelmi miniszter Brüsszelben bejelentette, hogy egy hat hónapos vizsgálat veszi kezdetét.

[00:18:49]Emellett bírálta a NATO szövetségeseket a tehermegosztás miatt.

[00:18:51]A Bloomberg beszámolója szerint Washington felkérte az európai NATO tagállamokat, hogy több katonai eszközt jelöljenek ki az esetleges válsághelyzetek kezelésére.

[00:19:03]Az Egyesült Államok emellett nyomást gyakorol a kontinens országaira, hogy pótolják a képességbeli hiányosságokat.

[00:19:10]Az amerikai védelmi miniszter úgy fogalmazott, a NATO túl sokáig volt papírtigris, de ennek most vége.

[00:19:14]Pitt Hexeth emlékeztetett, hogy az Éjszakatlanti szövetség az utóbbi időszakban olyan kérdések felé fordult, mint a nemi egyenlőség, a klímaváltozás vagy a védelmi megszorítások.

[00:19:26]Szerint a szövetség eltávolodott az alapvető katonai céljától.

[00:19:30]A tárcavezető leszögezte, az Egyesült Államok csökkenteni fogja a hozzájárulását, ha a szövetségesek nem költenek gyorsan és többet a saját védelmükre.

[00:19:39]A Trump kormányzat nemrég bejelentette, hogy mintegy 5000 főnyi amerikai egységet von vissza Németországból.

[00:19:48]Már krötten átó főtitkár azt állította, hogy nem lesz azonnali hatása annak, ha az Egyesült Államok csökkenti a szövetségesek rendelkezésére álló csapatok és eszközök számát.

[00:19:56]A főtitkár szerint hamarosan rendelkezni fognak azokkal a képességekkel, amelyek kompenzálni tudják az amerikai csapatok visszavonását.

[00:20:09]Hát úgy tűnik, hogy nagyon optimista a NATO főtitkára, viszont az amerikai védelmi miniszter nagyon egyértelműen fogalmazott, és ilyen összefüggésben ezt talán még nem is hallhattuk Pete Hegettől, amikor amikor azt mondta, hogy az amerikai hozzájárulás attól függ majd, hogy a többi ország teljesíti-e időben a védelmi vállalásait.

[00:20:22]Ez hogyan néz ki a valóságban?

[00:20:25]érinti azt, hogy amerikai csapatokat vonnak vissza, akik nem teljesítik mondjuk a kellő vállalást, a különböző összegeket, nem fordítják elő mennyiségbevédelmi kiadásokra, vagy hogy kell ezt elképzelni ezred?

[00:20:38]Ebből a nyilatkozatból?

[00:20:38]Nekem két dolog jut eszembe.

[00:20:40]Az első az, hogy jövő hónapban lesz a NATO csúcsekezlet, ugye Ankarába, és hát el kell mondani azt, hogy körülbelül mivel számol az Amerikai Egyesült Államok.

[00:20:48]A másik dolog pedig az, hogy fölmondta leckét.

[00:20:50]Tehát amit eddig a amerikai elnök mondott, több alkalommal, sőt, hogy a tavalyi műhöi biztonságpolitikai fórumon ugye ezt az amerikai alelnök is elmondta, ő most ugyanezt megismétli.

[00:21:03]Tehát gyakorlatilag figyelmezteti az európai országokat, hogy ne szórakozzatok a saját védelmetekkel, mert nem fogtok kapni amerikai támogatást.

[00:21:11]Ebben az égvilágon semmi új nincs.

[00:21:13]De van benne igazság.

[00:21:16]Igazsága az, hogy az elmúlt években, mondhatnek évtizedet is, az európai országok azért eléggé visszafogták magukat, mert az volt a szlogen, hogy majd az amerikaiak megvédenek bennünket, az amerikaiak itt lesznek, az amerikaiak telepítettek erőket, az áthozata nem okoz különösebb problémát akár légiúton, akár tengeri úton.

[00:21:35]És hát azok a fegyverek, amelyekre az első lépésben szükség van, azok itt vannak Európa területén.

[00:21:41]Na most, hogy ebből mi lesz itt a ankarai csúcsértelkezleten vissza fogják venni ezt a hangot.

[00:21:46]Tehát itt azért szövetségen belül aré kínosan fognak arra ügyelni, hogy ellentétek ne legyenek.

[00:21:53]Ugye a Donald Trump is személyesen ott lesz.

[00:21:55]Tehát lehet, hogy lesz elég éles nyilatkozat is mondjuk az amerikai elnök részében.

[00:21:59]Nem biztos, hogy lesz.

[00:21:59]Tehát látjuk, hogy az amerikai elnök is óvatosan nyilatkozik.

[00:22:03]Tehát amikor a többi ország is ott van, akkor ugye elmondja, hogy oda kell figyelni, mert most mi van Oroszországban, hogyan áll az orosz-ukrán háború és nekünk ott van még Kína is, satöbbi, satöbbi.

[00:22:13]Ezeket elmondják, de hát nyilván vannak zárt ülések is, akkor ahol azért megbeszélik azt, hogy mennyi a hozzájárulás, mennyit kell egyáltalán a fegyverek területén fejleszteni, milyen új eszközökre kell odafigyelni, mit lehet tenni az orosz-ukrán konfliktusban.

[00:22:28]Ez egy fő téma lesz.

[00:22:30]Tehát ezt ezt nem tudják megkerülni.

[00:22:32]Szó sincs, de nem is akarják.

[00:22:33]És hát hogyha most egy kicsit a jelenlegi helyzetet nézi az ember, elég egyértelműen nyilatkoztak a G7-es csúcstalálkozón, és amikor azt mondták, hogy Ukrajna támogatása az alapvető feladatunk és ebben érdekes dolog, hogy az amerikaiak nem oponálnak.

[00:22:48]Tehát most ők is ezt mondják, hogy erre azért nagyon oda kell figyelni.

[00:22:52]És hát látszik az, hogy ezen az egész fronton, az orosz-ukrán frontra gondoltam, hát egy komoly eszkalációval találkozunk.

[00:23:00]Tehát ami a napokban történt ugye itt a a üzemanyag vonalon a támadás során, ugye, ahol ahol 500 drónt indítottak az ukránok és hát Moszkvát támadták.

[00:23:12]Ez azért nem mindennap fordul elő.

[00:23:15]Tehát az egyértelmű jelzi számomra az eszkalációnak a növekedését, illetve jelzi azt is, hogy erre válasz lesz.

[00:23:25]Tehát most nem tehetünk pontot a mondat végére, mert hogy erre az oroszok válaszolni fognak, abban teljesen biztos vagyok.

[00:23:30]És hát ez azt jelenti, hogy ez a konfliktus tovább folyik, és nem arról beszélünk, amit már nálunk is megpengetek egyszer-kétszer, hogy majd lesz itt egy Putyin Zelenski találkozó felelősségem teljesó tudatában jelentek, hogy nem lesz belátható időn belül.

[00:23:44]Nem azt mondtam, hogy soha belátható időn belül nem lesz.

[00:23:49]Tehát én ebben az évben nagy csodának tartanám, ha mondjuk az év végére lenne valamit, de nem úgy néz ki.

[00:23:55]Évvégére akkor lehet, hogyha kifáradnak mind a két oldalról.

[00:24:00]Beszélünk még az ukrán drónképességekről, de ha már ezredes úr érintette a különböző fegyverrendszereket és fegyvereket, hogy az amerikaiak mit állomásoztatnak itt Európa területén, akkor felvetődött az az Egyesült Államok vonatkozásában, hogy több fegyverrendszert is visszavonhatnak.

[00:24:14]Adott esetben szóti stratégiai bombázókról ennek a 30%-át vonhatják vissza volt ilyen tervezés.

[00:24:21]Tehát vannak olyan eszközök, amikkel csak az Egyesült Államok rendelkezik, tehát hogy bármennyire is optimistán nyilatkozik a NATO főtitkár és a a NATO tisztviselők, azért vannak olyan eszközök, amiket egyszerűen nem tudnak pótolni.

[00:24:35]Ez így van.

[00:24:35]És itt visszatérve egy kicsit a az amerikai védelemminiszternek a nyilatkozatára, azért azt hozzá kell tenni, hogy jól látható, hogy az amerikaiak próbálják kiugraszani a nyulat a bokorból, hogy úgy mondjam.

[00:24:44]Ö, tehát tesztelik lényegében az európai NATO tagoknak a, illetve már Küttének is ö azt a azt az ígéretét, hogy valóban komolyan gondolják-e ezt a ezt a fegyverkezést és a védelmi kiadásoknak a növelését, ugye, és meg is jött egyébként, ennek meg is lett az eredménye, hiszen már itt nyilatkozott is utána, hogy hogy folyam folyamatos mondta, hogy mennyivel növelték a védelmi kiadásaikat satöbbi.

[00:25:08]Ugye itt amit te mondasz, hogy a fegyverrendszereket visszavonni, nyilvánvalóan én ezt is ebbe a narratívába illeszteném bele, hogy eszerint van keretezve az egész.

[00:25:18]Az egy másik dolog, hogy ez tényleg meg fog-e történni belátható időn belül.

[00:25:22]Ez azért nem úgy, ezt azért nem úgy kell elképzelni, hogy egyik nap van egy döntés, akkor másik nap is vonják ezeket a fegyverrendszereket.

[00:25:29]Tehát azért ez egy hosszabb távú tervezést igényel.

[00:25:31]Én azt gondolom.

[00:25:31]A másik dolog pedig itt már ezredes úr is utalt arra, hogy jól látszik ez Trump első ciklus elnöki ciklusában is már nagyon jól látható volt, hogy az amerikaiak a korábbi munkamegosztást a NATO belül azt gyökeresen felül akarják írni.

[00:25:46]Tehát nagyjából, hogyha megnézzük a védelmi kiadásokat a NATO összesség NATO összességében, akkor Európa védelmét lényegében az amerikaiak finanszírozták.

[00:25:57]Ez el is hangzott.

[00:25:58]Nagyjából egy kéthad arányban oszott meg az amerikaiak javára a védelmi kiadás, mert ugye az volt a mondás, hogy itt az amerikai nukleáris védőernyő és ezeket a amit most a védelmi kiadásokra allokálnak, a növelésre allokálnak az Európai Államok, azt előtte a szociális hálónak a finanszírozására allokálták.

[00:26:19]Ezért mondta egyébként például Friedrich Merc is, hogy nem nagyon tartható fenn a mostani jóléti modell, jóléti modell, ami ami az elmúlt évtizedekben volt jellemző Európára.

[00:26:28]Tehát az is igaz, hogy hogy nem Donald Trump az első elnök, aki ezt szóvá teszi.

[00:26:35]Nyilván ő erőteljesebben tette szóvá.

[00:26:39]Ennek két oka van.

[00:26:39]Az egyik az, hogy tőle a a republikánus szavazótábor nagy része egyrészt ezt várja.

[00:26:44]A másik dolog meg, hogy neki az is elhangzott, mert hogy itt Kína Kína kihívása van az Egyesült Államoknak.

[00:26:50]Tehát nagyon jól látszik szerintem, hogy hogy az Egyesült Államok próbálja belenyomni abba Európát, hogy egyfelől az orosz kihívást azt nagyjából az úgy keretezik, hogy nagyjából az az ő ügyük, nekik van Kína és nagyjából legyen egy fókuszmegosztás a NATO belül, hogy ebből mi lesz hosszú távon, az majd az majd a jövő zenéje lesz.

[00:27:11]Maradjunk Kínánál, mert nagyon érdekes jelentést tett közzé a stratégiai és nemzetközi tanulmányok központja, és ez lényegében arról szól, hogy az amerikai egységek tekintetében a nehéz dandárokat az ő javaslatuk szerint ott kéne hagyni Európa keleti, közép-keleti részén bármilyen esetleges orosz konfliktusról beszélve, illetve a repülőket, a vadászgépeket, illetve a flottának egy jelentős részét át kéne csoportosítani az indocsendes óceáni térségben.

[00:27:39]válaszol a kínai terjeszkedésnek a megfékezésére.

[00:27:41]Lehet-e ilyen gondolat a washingtoni vezetők fejében, vagy akár a Pentagonban, hogy hogy igen, át kell csoportosítani ezeket az eszközöket a most említett módon?

[00:27:53]Hát a Pentagonban sok gondolat van, mert nekik azért föl kell készülni egy elég széles konfrontációs lehetőséggel, és ebben benne van Kína, benne van Európa, benne van Európa, illetve Oroszország.

[00:28:04]És hát nem szabad elfelejteni azt, hogy azért mintogyha az Amerikai Egyesült Államok része lenne a NATO-nak.

[00:28:07]Tehát itt most tetszik vagy nem tetszik.

[00:28:09]Én úgy látom ebbe az egész dumába, amit itt elmondtak, hogy sok a propaganda tudnék.

[00:28:16]Hogyha megnézzük most, hogy hány darab repülőgép van Európában, európai kézbe, tehát európai tulajdonba, és mennyi van Oroszországba, akkor a NATO három az egyhez vezet.

[00:28:25]Tehát itt most stratégiai bombások.

[00:28:28]A stratégiai bombázóknál az a helyzet, hogy amit az utóbbi időben gyártottak, azokat nem feltétlen kell Európába tartani.

[00:28:34]Azokat most már át lehet csoportosítani Európába elég gyorsan, ha szükség van rá.

[00:28:38]Azok pedig, amelyeket fel kell használni egy hadművelet során, azok rendelkezésre állnak.

[00:28:44]Tehát itt itt pánikba nem kell esni, hogy most a amerikaiak ezt mondják meg azt ez inkább inkább a nagy közönségnek szól.

[00:28:50]Valójában ha megnézzük a tervezést, tehát a NATO tervezést, pontosan meg van határozva, hogy mennyi gépnek kell, milyen készültségi fokó lenni, hol kell, melyik ország a felelős egy azonali reagálásra, és nyilván figyelni kell ahhoz, hogy mi van a másik oldalon.

[00:29:06]Tehát én úgy látom, hogy itt felkészültség megvan.

[00:29:08]Na most a Kína esetében nem feltétlen kell most arra gondolni, hogy most itt háború lesz.

[00:29:13]Ne felejtük el, hogy most volt éppen egy találkozó, ugye a Szicin Ping, illetve a Trump között, ahol a Trump azért elég tisztességesen viselkedett, tehát nem bírálta kínaiakat, és így meg szinte meg volt hatódva.

[00:29:26]Gondolom, hogy itt voltak négyszemközti megbeszélések és azt abban megegyeztek, hogy nem fogjuk egymást bántani.

[00:29:33]Tá ugyan ugyan érdemel annyit, hogy az amerikaiak odafigyeljenek jobban, és hogyha valami van, akkor közebbezzanak.

[00:29:41]De a helyzet az, hogy pillanatilag a kínaiak nem akarnak Tajvan kapcsán valami komolyabb lépést tenni.

[00:29:49]A feszültség fenntartása az folyamatos, de ebből nem lesz háború.

[00:29:53]Attól függetlenül persze át lehet csoportosítani erőket.

[00:29:55]Na most itt itt azért amikor a hadműveleti tervezés folyik, kiszámolják azt, hogy mennyien állnak, mennyien személyek és mennyi haditechnikai eszközzál rendelkezésére ott is, meg ott is, itt is, meg ott is, tehát a NATO oldalán is, illetve az oroszok oldalán is lehet látni azt, hogy az oroszok is átcsoportosítottak már nekik ugye a nyugati hadszintératkozásában kell lesz vizsgálni.

[00:30:20]A NATOnak pedig ez az előret védelem meg az azonali reagálású erők azért ott azok megvannak.

[00:30:26]Tehát itt itt nyilvánvaló, hogy nehéz technikát azt nem fogják elvinni.

[00:30:29]Nem is lehet, meg nincs is értelme, mert mondjuk a távolkeleti adszintére nem nehéz technikát kell alkalmazni.

[00:30:37]Ugyanakkor a személyeket el lehet vinni nyugodtan, akár amerikai területre is.

[00:30:43]És hogyha van egy feszültség, egy bizonyos kontingensit kell tartani, és ha van egy feszültség, akkor a repülőgépet már kitalálták, és pillanatok alatt áthozzák az embereket.

[00:30:52]Át fölveszik a technikát.

[00:30:52]Én többé ilyen gyakorlatot láttam.

[00:30:54]ahol az amerikaiak megérkeznek, lerakják őket a repülőtéren, onnan elviszik a a bázisokra, ahol a hadittechnik találhatók, azok elő vannak készítve, feltöltve lőszer, üzemanyag satöbbi, fölveszik és már mehetünk is.

[00:31:08]Tehát ez már évtizedek óta így működik.

[00:31:10]Ebben különösebb változás nincs.

[00:31:12]Na most a az amerikaiak itként bedobnak, mint péld amit most is látunk, különböző ötleteket.

[00:31:19]Ezeket annyira komolyan nem kell venni.

[00:31:22]Viszont a tegnapi brüsszeli találkozón többször is előkerült az úgynevezett NATO 3.0.

[00:31:26]Azért ezt eddig ilyen kontextusban nem gyakran halltuk.

[00:31:30]Pithegzet azt mondta, hogy a NATO 1.0 szerinte az a az a szövetségi rendszer volt, illetve ennek az a formája, amely a hidegháborúban tevékenykedett.

[00:31:36]Úgymond a NATO 2.0-át pedig erőteljesen bírálta, ahogy hallhattuk, hogy nem egészen azzal voltak elfoglalva, főképpen az európai országokat bírálta, hogy a haderőfejlesztéssel költsenek, hanem különböző minden más dologgal.

[00:31:49]Mondjuk így a NATO 3.0 az mit jelent egészen pontosan?

[00:31:54]És kitérnék egy kis dologra, mégpedig Lengyelország szerepére, akik továbbra is lobbiznak azért, hogy ne csak rotációs alapon állomásozzanak amerikai erők náluk, hanem állandó jelleggel.

[00:32:06]Csapatkivonások tekintetében lehet-e egy fordulat, hogy Lengyelországba áttelepítik mondjuk azokat a az egységeket, akiket Németországból kivonnak?

[00:32:16]Igen, itt sokszor hangzott már el a NATO 3.0 kifejezés, viszont azt hozzá kell tenni, hogy most itt lehet különböző hangzos kifejezéseket kitalálni, de lényegében a NATO logikája az a kezdetétől fogva nem nagyon változott.

[00:32:29]Maximum a szerepfelfogás finom hangolásáról lehet beszélni, hogyha így akarunk fogalmazni.

[00:32:36]Ugye itt az amerikai védelemminiszter is mond 1.0, NATO 2.0, NATO 3.0.

[00:32:41]De lényegében, hogyha most meg akarnám fogalmazni, hogy a 3.0-ás koncepció az mit jelent, az nagyon leegyszerűsítve azt azt jelenti tartalmi értelemben, hogy az Egyesült Államok egyet visszalép, az az Európai NATO tagállamok pedig egyet előrelépnek.

[00:32:58]Tehát itt itt is az az a felfogás látható, amit korábban is említettem, hogy azt várja el Washington és a Trumpadminisztráció, hogy az európai államok érdemen növeljék a védelmi kiadásaikat, és egyfajta tehermegosztás, igazságosabb tehermegosztás tudjon létrejönni.

[00:33:13]Ugye itt a lengyel dologra is rákérdeztél.

[00:33:16]Ugye itt merültek fel lengyel igények is, meg amerikai válaszok is.

[00:33:22]Ugye itt azt hozzá kell tenni, hogy hogy nem csak arról van szó, hogy simán ott állomásoztatni bizonyos egységeket Lengyelországon, tehát hogyha ott állomásoztatja az Egyesült Államok huzamosabb ideig, akkor az óriási kiadás, tehát hogy ott az élelmezés, akkor a ruházás, akkor gyakorlatok szervezése satöbbi.

[00:33:39]Tehát az óriási kiadás, tehát ez nem úgy működik, hogy hogy akkor a lengyelek gondolnak valamit, vagy az amerikaiak gondolnak valamit, és akkor akkor másn másnap az van.

[00:33:48]Tehát, hogy ezért is mondta a lengyel miniszterelnökséget vezető miniszter, ha jól emlékszem, hogy jó lenne tudni, hogy mit akar az Egyesült Államok, mert nekik erre fel kell készülni, hogy a bázisok meg minden tekinteté.

[00:33:58]Így van.

[00:33:58]Így van.

[00:33:58]Meg az infrastruktúra, meg hogy pontosan mennyi mennyi emberről is van szó, meg hogy milyen jellegű csapatokról van szó.

[00:34:03]összességében.

[00:34:06]Tehát itt én azt gondolom, hogy a lengyeles, és az amerikai fél között azért ez egy nem is azt mondom, hogy nagyon hosszú tárgyalás, de azérdemi érdemi hosszúságú tárgyalásnak kell lenni, hogy ebben meg tudjanak állapodni, hogy akkor a legélországban való csapatok állomásoztatásával végül mi is legyen.

[00:34:22]Tegnap ugye Voladimir Zelenski is részt vett a brüsszeli NATO találkozón.

[00:34:24]több fajta csoportban is tárgyaltak, ugye, és volt egy érdekes kijelentése Voladimir Zelenskinnek, mégpedig azt állította az ukrán elnök, hogy Ukrajna ma de facto a szövetség, vagyis a NATO második hadserege.

[00:34:38]Na már most azért ez nem egy gyenge kijelentés, pláne, hogy hozzátette, hogy nem maradnak el sok tekintetben az oroszoktól sem, és azt is mondta, hogy de jó és jó lenne.

[00:34:47]Tehát hogyha ténylegesen is ez lenne a NATO második legerősebb hadserege, tehát ebből egyértelműen úgy tűnik, hogy ők nem tettek le arról, hogy a NATO tagjai legyenek.

[00:34:56]Mennyire erős ez a kijelentés az ukrán elnök részéről?

[00:35:00]Hát a Zelenszki is tud nagyot mondani, ha nagyon akarja, pláne, hogyha szeretne valamit kapni, és ilyenkor tesz egy-két megjegyzést, nem mondanám azt, hogy a ukráncsereg a második helyén áll, de egy biztos óriási tapasztalattal rendelkezik, háborús tapasztalatokkal.

[00:35:15]És ha megnézzük most ezt a híres euroszatik kiállítást, ami Párizsban van és minden évben megrendezik, ott azért az ukránok meglehetősen előkelő helyen vannak, és olyan új eszközöket mutattak be, amire az európaiak is csak néznek, hogy igen.

[00:35:29]És nyilván most már beindultak, nem most kezdődött már ez a közös gyártás.

[00:35:33]Tehát azt jelenti, hogy akár Nyugat-Európa területén is gyártatnak az ukránoknak ukránokkal együtt különböző eszközöket, főleg légvédelem területén, illetve van közös brit ukrán együttműködés például gyárakat is hoznak.

[00:35:48]Így van.

[00:35:48]Hát ez felbősítette rendesen az oroszokat, mert azt mondták, hogy akkor mi viszont meg fogjuk támadni azokat az európai gyárakat, ahol ezeket előállítják.

[00:35:56]Hát ennek már én egyáltalán nem örülök, mert ez egy európai háborút jelent.

[00:35:59]Tehát ilyen kijelentős tenni elég felelőtlen dolog.

[00:36:04]Ugyanakkor, hogyha ezt Ukrajna területén teszik, akkor ebben az esetben viszont az oroszok odacsapnak elég gyorsan, hogy most az oroszok közül nyilván propagandaszika célján mondják azt, hogy ezt meg fogják valósítani.

[00:36:15]Hát bizonyos dolgokat le lehet gyártani titokba, de azért ebből nagy felhajtást nem lehet csinálni, és nem tudom elképzelni, hogy az oroszok ellen egy nyugat-európai ország elleni támadással válaszolnának.

[00:36:28]Tehát ez ez egy fontos kérdés.

[00:36:31]Ugyanakkor az is, hogy hogy az ukránok olyan új eszközöket fejlesztenek, ami háborúban volt.

[00:36:37]Tehát hogyha én ezt el akarom adni, mondjuk az ukránok eladják majd háború után most is adnak el persze, mert Afrikaan rengeteget szállítanak, de hogyha a háború után ez kialakul, akkor tényleg az ukránok tudják ellátni Európát, és nem véletlen az, hogy a NATO is amellett van, hogy Ukrajnát mindenképpen támogatni kell, és ebben nincs vita.

[00:36:57]Most már semmi vita nincsen átom belül ebben a témában.

[00:37:00]És hát nem szabad elfelejteni azt, hogy még például amit most csináltak ugye a napokban, hogy összeházasítják a rakétát a drónnal és óriási sebességgel megy.

[00:37:13]Tehát az azt jelenti, hogy az oroszoknak ezellen valamit ki kell találni és gondolom foglalkoznak ezzel a témával.

[00:37:18]Nem mondanám azt, hogy a NATO második legnagyobb, legerősebb hadserege itt nem szabad elfele, hogy ott vannak a britek is.

[00:37:25]Nekik is vannak háborús tapasztalataik.

[00:37:28]hangzatos kijelés nem is lehet persze azért mondom hogy ez duma hat nem kell ezt nagyon komolyan venni de az biztos hogy nagyon sokat fejlődött és az ukrán mérnökök nagyon kemények tehát jól dolgoznak új dolgokat tudnak beállítani és hogyha valami a hat szintéren kiderül ezt másképp kellene csinálni akkor gyorsan meg is valósítják és itt a drónáborúb a drónok elleni háborúban nagyon sok olyan kérdés van amire gyorsan kell reagálni na most neki könnyű reagálni Hát könnyűen nem biztos, hogy örülnek neki, de hát ezek a drónok azért Oroszországból is érkeznek elég nagy számmal, és az utóbbi időben ez a jellemző.

[00:38:06]Viszont amit Voladimir Zelenszki még említett, ugye Ezredes úr már érintette, hogy lesz Ankarában egy NATO csúcstalálkozó július elején az arra szólította fel, ez is mennyire szép megfog megfogalmazás, hogy felszólította a szövetségéseiket arra, hogy készítsenek elő konkrét döntéseket, hogy hogyan mélythetik el a NATO tagállamok az Ukrajnával való kapcsolatokat.

[00:38:24]Tehát, hogy ez is egy még egy olyan nyilatkozat, ami azt erősíti meg, hogy ő személy szerint egyértelműen abba a tudatban ma is úgy képzeli el, hogy Ukrajna helye az az északlanti szövetségi rendszeren belül található.

[00:38:38]Igen.

[00:38:38]És egyrészről logikus egyébként az ukrán elnöknek ez a ez a gondolatmenete meg a retorikája, de nyilván egyetértek azzal, hogy nem nagyon kell ezt komolyan venni igazából, mert egyrészt nyilván akar támogatást a NATO tagállamoktól és a nyugati szövetségi rendszertől, másfől meg odahaza, ugye az ukrán társadalom Zelenskitől lényegében ezt várja.

[00:38:56]Tehát ne felejtsük el, hogy Zelenskinnek is a tábora, szavazóbázisa, az lényegében nagyon atlantista, illetve nyugat felé orientálódó.

[00:39:07]Tehát ebből a szempontból mindenképpen logikus, amit tesz.

[00:39:11]Viszont ugye itt a NATO tagság az már a háború eleje óta lényegében ugye napirenden van.

[00:39:17]Ugye az ukránok nyilvánvalóan nem tettek le arról, hogy ők valamikor NATOK szeretnének lenni.

[00:39:21]Az oroszok nyilvánvalóan egyik háborúsként ezt jelölték meg, hogy Ukrajnának a NATO-való integrációját mindenképp meg akarják akadályozni, mondván, hogy ez számukra biztonsági fenyegetést jelent.

[00:39:35]Ugye itt szeretném megnézni, itt az EU-agságról még nem volt szó egyáltalán.

[00:39:38]És most sincs egyébként szóval a NATO tagságról van szó.

[00:39:41]És az oroszok se említették sose az EU tagságot, a NATO tagsággal volt kifejezetten és van is kifejezetten problémájuk.

[00:39:49]A másik dolog viszont pedig, hogyha a szabályozási környezetet meg a konkrétumokat nézzük, hogy azért itt minden NATO tagállamnak rá kéne bólintania, hogy Ukrajna bejöjjön a szervezetbe, és néhány ország már kijelentette azért korábban a korábbi találkozókon, hogy ezt nem feltétlen tartja jó irának például az Egyesült Államok, igen.

[00:40:09]A Trump Trumpnak is a korábbi tervezeteiben is mindig szerepelt az, hogy Ukrajna semmiképpen nem lehet a NATO tagja.

[00:40:15]Nyilván ezek az álláspontok változnak folyamatosan, tehát hogy nincs semmi kőbevésve, de Zelenskének ez a kijelentése nyilvánvalóan inkább a kameráknak szólt, mint a realitásoknak.

[00:40:27]Mindjárt folytatjuk tovább, de most tartunk egy rövid szünetet, majd pedig megnézzük azt, hogy a NATO kiadta a legújabb nukleáris nyilatkozatát, amelyben az elrettentés fontos szerepet kapott.

[00:40:36]maradjanak velünk a szünet után is.

[00:40:54]Folytatódik a láncreakció adása Kismerdek Józseffel és Mihálovic Zoltánnal.

[00:40:57]És nézzük meg, hogy miben változhatnak a NATO nukleáris képességei.

[00:41:04]Megállapodtak a nukleáris képességeik modernizálásáról a NATO tagállamok.

[00:41:06]Az északatlanti szövetség nukleáris elrettentésért felelős legfőbb testülete Brüsszelben jóváhagyta a NATO képességeinek korszerűsítését, valamint az elrettentési mecchanizmusok megerősítését.

[00:41:21]A védelmi miniszterek egyértelművé tették, hogy a stratégiai nukleáris erők továbbra is a szövetségesek biztonságának végső garanciáját jelentik.

[00:41:29]A zárónyatkozatban hangsúlyozták annak fontosságát, hogy fenn maradjon egy hatékony és hiteles képességrendszer, amelynek célja a béke megőrzése és az agresszió elrettentése.

[00:41:40]Finnország még a brüsszeli találkozó előtt feloldotta a tilalmat, amely alapján eddig tilos volt nukleáris fegyvereket bevinni az ország területére.

[00:41:47]A finnvédelmi miniszter szerint a NATO nukleáris elrettentését mostantól a skandinávország védelmi rendszerének részévé teszik.

[00:41:54]Anti Hackenon ugyanakkor azt mondta, hogy jelenleg nincsenek tervek arra vonatkozóan, hogy állandó jelleggel állomásoztassanak nukleáris fegyereket Finnországban.

[00:42:07]Tehát egy friss nyilatkozat a NATO nukleáris képességeiről, amely annak modernizálásáról szól.

[00:42:11]Ez a valóságban hogy néz ki, mert azt nem közölték, hogy milyen forrásból, hogyan milyen eszközöket modernizálnának.

[00:42:16]Ez egy nagyon általános megfogalmazásnak hangzik, illetve kinek szól ez az egész?

[00:42:22]Igen, itt önmagában szerintem az érdekes, hogy a NATO ezzel a témával foglalkozik, tehát a nukleáris témával.

[00:42:29]Ugye az elmúlt években azért ez a téma, illetve terület a sok más egyéb történet miatt azért háttérbe szorult.

[00:42:38]Nyilvánvalóan, hogy miért miért most és hogy miért ilyen formában.

[00:42:40]Ugye itt az orosz-ukrán háború meg ugye az iráni háborút is valamennyire ide lehet venni, hogy hangzottak el nukleáris fenyegetések az egyes államok részről.

[00:42:49]És a NATO mint szervezet, mint védelmi katonai szervezet nem teheti meg azt, hogy nem válaszol erre.

[00:42:54]Tehát valamilyen módon válaszolnia kell.

[00:42:56]És nyilván ez az ez az egyik fajta válasz ugye, hogy most konkrét konkrétan ugye te is mondod, hogy konkrétumok nem hangzottak el, hogy milyen forrásból pontosan meg hogy képzelik el ezt egészen pontosan megvalósítani.

[00:43:10]Szerintem az már a lépések az első lépés után már következik.

[00:43:14]Nyilvánvalóan ez azért a egyes munkacsoportoknak a tárgyalásai után születnek meg ezek a a döntések, amint megvannak a a megegyezések az egyes országok, illetve a vonatkozó munkacsoportok között.

[00:43:26]De az önmagában nagyon fontos szerintem, hogy napirenden van a NATO belül ez a téma.

[00:43:31]illetve Ezredes úr, Finnország lépett, méghozzá nem is kicsit, mert megváltoztatták a jogszabályi környezetet, és azt mondták, hogy most már lehet nukleáris fegyvereket bevinni az ország területére.

[00:43:43]Ugye ez eddig ilyenre még nem volt precedens, nem is lehetett a különböző jogszabályok miatt.

[00:43:48]Ennek milyen üzenetértéke és jelentősége van, hogyha mondjuk az Egyesült Államok azt mondja, hogy kedves Finnország, oda akarunk vinni a területetekre nukleáris fegyvereket, akkor ők odaviszik a nukleáris fegyvereket.

[00:44:00]Igen, ez egy nagyon fontos kérdés, és nem véletlen került napirendre.

[00:44:04]Hát, hogyha megnézzük a NATO nukleáris fegyverének az elhelyezkedését a hatországban, ami említésre került, az északi területen nincs.

[00:44:12]A legnagyobb fenyegetettség, hát ugye nem is volt NATO tag, sem Svédország, sem Finnország, tehát nem is lehetett.

[00:44:18]De ha megnézzük a legnagyobb kihívást jelenleg, akkor azt lehet mondani, hogy az északi területen a balti térségben, és hát hogyha ott eddig nem lehetett, most már ugye mind a két ország, NATO ország lehet, tehát nyilván a Finnnek kaptak egy jelzést, hogy lehek szívesek megváltoztatni ezt a törvényt és nem lennék meglepzottan, hogyha esetleg az amerikaiak úgy döntenének, hogy Finnország vagy Svédország területére atomraktárat hoznak létre.

[00:44:42]Na most erről a döntést a NATO atomtervező csoportja hozza létre, ami ugye politikai szervezet ülések is tegnap ebbe Így van.

[00:44:53]Így van.

[00:44:53]Hát gyakorlatilag minden hónapban üléseznek, tehát nem került partvonal ez az egész téma, de azt azért látni kell, hogy egyrészt korszerűsíteni kell az eszközöket, tehát elég elabultak ezek atombombák, amelyek ezekbe a rakéták, ezekbe az országokban vannak.

[00:45:10]A másik dolog pedig az, hogy az Oroszország részéről is történtek változások ezen a területen.

[00:45:15]Tehát nyilván erre reagálni kell a NATOnak.

[00:45:17]És ha már ezt most a Finnnek eldöntötték, akkor az én véleményem szerint ez nem finnötlet volt, hanem kaptak egy jelzést az amerikaiaktól.

[00:45:27]Úgyhogy nagyon nem lennék meglepve, hogyha néhány éven belül, mert nem egy nappal történik ez, telepítenének oda eszközöket.

[00:45:35]És ebben az esetben viszont egyértelmű NATO határozat kell, tehát minden országnak a nukleáris tervezőcsoportban nem csak azok az országok vannak benne, akiknek van fegyverük vagy atomfegyverük vagy nincs, hanem minden ország benne van.

[00:45:51]Tehát konszenzus alapján történik a NATO-ban a döntés és az összes ország azt mondja, hogy oké, javasoljuk a telepítést.

[00:45:57]Finnek most már meghozták a döntést, tehát ennek különösebb akadálya nincsen.

[00:46:02]Ugyanakkor azt is látni kell, hogy nem megnyugtató azért, hogy itt a atomfegyverekkel játszadoznak, meg elég sokat beszélnek róla, de tulajdonképpen, hogyha megnéz, hát reméljük, hogy nem is foglal, ha megnézzük, akkor ez az északi terület nincs lefedőve.

[00:46:16]Hát Törökországban ott van Inlikbe ugye Olaszországban, Aviánokba, Gedibe satöbbi.

[00:46:20]Tehát Németországban is van, briteknél is van, és valahogy ez a északkeleti rész kimaradt.

[00:46:27]Na most ezért van ez szerintem, hogy erre kaptak egy jelzést a finnek, bár ezt mondjuk nem verik nagy dobra, úgyhogy ez egy nagyon fontos kérdés a nukleáris fegyverek kérdése.

[00:46:39]Látszik, hogy az oroszok is elég sokat foglalkoznak ezzel a témával, és hogyha az indokokat keressük, akkor meg kell nézni az oros stratégiát.

[00:46:44]És az orosz stratégiában benne van, hogy az atomeszközt abban az esetben alkalmazzák, amikor Oroszország érdeke, Oroszországnak a biztonsági helyzete olyan veszélyben van, hogy másképp nem tudják elhárítani.

[00:46:58]Tehát ez egy háborús lenne nyilvánvaló, egy nagyon komoly háborús veszi esetén, de hát ugye NATO védelmi szervezetnek kik erre is föl kell készülni.

[00:47:08]Foglalkozunk majd még a témával.

[00:47:08]De most menjünk tovább és nézzük meg, hogy a britek milyen forrásból finanszírozzák a drónokat, amelyeket Ukrajnának juttatnak, legalábbis egy részét.

[00:47:19]A befogyasztott orosz vagyonból finanszírozzák a drónokat Ukrajna számára.

[00:47:22]Jelent tette be Brüsszelben a brit védelmi miniszter.

[00:47:24]Dan Jarvis elmondta, hogy az Egyesült Királyság 150000 drónt, valamint több mint 350 légvédelmi rakétát és radart biztosít Ukrajnának egy 752 millió fontos csomag keretében.

[00:47:36]A finanszírozás érdekében a britek hitelt vettek fel, ezt pedig a befagyasztott orosz állami vagyon hozamai fedezik.

[00:47:42]A mechanizmust még tavaly ismertette a pénzügyminiszter, amely lehetővé teszi, hogy Moszkva zárolt pénzeszközeit Ukrajna védelmének a finanszírozására használják fel.

[00:47:53]Danarvis találkozott Volodimir Zelenski ukrán elnökkel is, akit biztosított az Egyesült Királyság rendíthetetlen támogatásáról.

[00:48:01]A védelmi miniszter elárulta, hogy Nagy-Britannia átveszi az Ukrajnát támogató több nemzeti erők parancsnokságát.

[00:48:06]Elmondása szerint Tom Meman vezérőrnagy fogja irányítani azt a több nemzetiségű csoportot, amely koordinálja az Ukrajnának nyújtott támogatást, és felkészül az ukrán fegyveres erő hosszú távú újjáépítésére egy esetleges békemegállapodás után.

[00:48:22]Volodimir Zelenszk ukrán elnök bejelentette, hogy Ukrajna 27 országgal kötötte meg a drónmegállapodást, amelyek közül 15 NATO tagállam.

[00:48:28]Elmondása szerint minden olyan közös projektet fel kell gyorsítani, amely támogatja az ukrán drón és egyéb fegyvergyártást, valamint fokozni kell az oroszországi föderációval szembeni szankciós intézkedéseket.

[00:48:45]Hát az Egyesült Királyság nem is csinál titkot abból, hogy hogyan és miből finanszírozzák azokat a drónokat, amiket most Ukrajnának juttatnak.

[00:48:50]Milyen üzenete van ennek, hogy a orosz befagyasztott orosz vagyoneszközök hozzameit használják fel, hogy konkrét katonai eszközöket adjanak Ukrajnának?

[00:49:00]Ez azért nem meglepő, hogy az orosz vagyonból, illetve annak a hozamaiból, kamataiból finanszírozzák ezeket a dolgokat, hiszen már korábban is volt ugye val egy időben nagyon hotopik volt ugye a G7 csúcstalálkozókon is.

[00:49:11]És végül igazából ez meg is történt, hogy fölhasználják az orosz befagyasztott orosz vagyont erre a célra, finanszírozás céljára.

[00:49:20]Meg ne felejtsük el azt, hogy Ukrajna és az Egyesült Királyság között az elmúlt időszakban köttetett meg egy megállapodás.

[00:49:27]Ugye Kirszarmer és Zenki alá is írt ez vérel megállapodás és ez ebbe a keretbe illeszkedik bele és a drón nem véletlen, hogy kifejezetten a drónokról van most szó.

[00:49:40]Ugye ha megnézzük az orosz-ukrán frontvonalat és a harczinteret, meg megnézzük azt, hogy a egyes katonai incidensek, harci cselekmények hogyan alakultak a háború kezdete óta, akkor azt láthatjuk, hogy a drónoknak a szerepe, bevetése, alkalmazása az elképesztő mértékben felértékelődött.

[00:49:59]Megszaporodtak a drónos incidensek.

[00:49:59]Nem véletlenül.

[00:50:02]Ugye az ukránok is használnak bizonyos típusú drónokat, meg az oroszok is használnak bizonyos típusú drónokat.

[00:50:07]Érdekes egyébként, hogy az oroszok pont az irániaktól szereztek be nagy mennyiségben egyébként shahí drónokat.

[00:50:13]Viszont az ukránok is folyamatosan fejlesztik, illetve tökéletesítik az ilyen fajta rendszereiket és nyilvánvalóan az oroszok is ezt megteszik, hiszen valamilyen szinten ez technológiai verseny is a a frontvonalon.

[00:50:23]Tehát nem véletlen, hogy nyilván itt a britek nem nem arról van szó, hogy a britek most minden drónt egy az egybe küldenek Ukrajnának, és és itt vége a történetnek, hiszen a saját vé védelmük reak esetére is tartanak fenn drónokat, hogy nekik is legyen mivel védenük magunk a drónok tekintetében is, de összességében ez nem meglepő, hogy hogy az árolt rossz vagyonból finanszírozzák ezeket az eszközöket.

[00:50:53]Ígértem ezredes úrnak, hogy foglalkozunk az ukrán drónképességekkel.

[00:50:57]Hát most Vladimir Zelenski azt mondta, hogy 27 országgal kötöttek ilyen drónmegállapodást, és úgy tékk, hogy nem csak európai, hanem akár ázsiai meg afrikai országok, és bár ezt nem konkretizálta, ahogy említette Ezredes úr is, hogy terjeszkednek az ukránok ilyen téren, akár Afrikába, hogy szállítanak különböző eszközöket és ez úgy tűnik, hogy egyre globálisabbá válik.

[00:51:17]Ez is a célja az ukránoknak, hogy megvan az a knohow, az a tudás a drónok tekintetében, hogy hogy képesek legyenek globális szereplővé várni a drónok terén.

[00:51:26]Válaszom egyértelműen.

[00:51:26]Igen.

[00:51:26]Tehát azzal, hogy az ukránok egyébként is jobban álltak, mint az oroszok a drónfejlesztés tekintetében.

[00:51:31]Hát ugye kezdődött az egész háború az, hogy a törököktől megkapták a Bayraktor drónokat, saját maguknak is fejeztettek.

[00:51:40]Ezeket egyébként tovább fedezették, amit a törököktől kaptak.

[00:51:43]És hát tulajdonképpen azzal, hogy most ezeket naponta próbálgatják, hát igen, naponta használják, komoly tapasztalatra tettek szent, akár a drón elhárításban, akár a drónokkal történő támadásban.

[00:51:55]Na most, hogyha ezeket a fegyvereket alkalmazzák, akkor nagyon könnyen el tudják adni.

[00:52:02]Tehát sok ország van, aki azt mondja, hogy hát akkor szeretnék ilyen drónt, amivel ugye tudják bizonyítani az osztrákok, az ukránok elég világosan azt, hogy mennyit tudtunk mi ebből eredményesen használni és nem tudja a másik fél leszedni.

[00:52:15]tudnék, itt azért nagyon fontos a drónok elhárítása, és itt azért nyilvánvaló, hogy a kutatások abba az irányba is folynak, hogy hogyan lehetne ezeket eltéríteni, hogyan lehetne visszaküldeni a feladónak, hogyan lehetne megsemmisíteni.

[00:52:29]Tehát azt tudom mondani, hogy Európában a drónok fejlesztése gyakorlatilag Ukrajnában a legfejlettebb.

[00:52:36]Na most, hogy ez milyen irányba fog menni, én úgy gondolom, hogy abba az irányba, hogy ezt fog fogják fokozatosan fejleszteni.

[00:52:45]Foglalkozunk még majd később a témával, de most ennyi fért a mi adásban Kisbeddek Józsefnek és Mielovi Zoltánnak köszönöm szépen az elemzést.

[00:52:51]Önöknek pedig köszönöm a megtisztelő figyelmet a Stáb nevében és jövő héten ismét jelentkezünk Láncreakció című műsorunkkal, amelyben megmutatjuk önöknek a válságok hátterét és más fontos összefüggéseket.

[00:53:00]Tartsanak velünk akkor is.

[00:53:02]Viszontlátásra!

[00:53:05]เฮ