Láncreakció - Új digitális rendszerrel figyelheti meg saját állampolgárait a brit kormány - HírTV

[00:00:01]Szabadon engedni a mesterséges intelligenciát az argentin elnök.

[00:00:03]Aztán a brit kormányzat új digitális rendszerrel figyelheti meg a saját állampolgárait, és végül a mesterséges intelligencia alkalmazása a háborúban már egy visszafordíthatathatatlan folyamat.

[00:00:18]Milyen láncreakciót indítanak el ezek a folyamatok?

[00:00:20]Erre keressük a választ.

[00:00:22]Üdvözlöm önöket!

[00:00:22]Én Ferkó Dániel vagyok.

[00:00:24]Ez a láncreakció.

[00:00:39]A fokozódó banda bűnöző elleni küzdelem részeként Svédország a jövőben csökkentené a büntethetőség korhatárát.

[00:00:48]Már a 14 éves bűnelkövetőket is börtönbe zárhatják Svédországban.

[00:00:51]A Dajcsevellet cikke szerint a skandináv országban egyre gyakrabban 13-14 éves fiatalkorúakat toboroznak a bűnszervezetek, akiket robbantásokhoz, utcai lövöldözésekhez vagy akár bérgyilkosságokhoz használhatnak fel.

[00:01:04]A svéd törvények szerint jelenleg a 15 év alatti gyermekek nem vonhatók felelősségre büntetőjogi értelemben.

[00:01:10]Ezt csökkenteni a svéd vezetés.

[00:01:13]A vita nem csak Svédországban zajlik.

[00:01:16]Dánia 2010-ben 15-ről 14 évre csökkentette a büntethetőségi korhatárt.

[00:01:21]Két évvel később azonban visszavonták a reformot.

[00:01:26]A tudományos értékelések szerint a szigorítás nem volt visszatartó erejű.

[00:01:30]Hollandiában már 12 éves kortól indulhat büntetőeljárás, Írországban pedig alapvetően szintén 12 év a határ, de különösen súlyos esetekben, például gyilkosság, emberölés, nemi erőszak vagy súlyos szexuális bűncselekmények, akár 10-11 éves gyerekek is felelősségre vonhatók.

[00:01:46]Ez azonban nem jelenti automatikusan a felnőtt börtönrendszer alkalmazását.

[00:01:50]Szakértők szerint az a probléma, hogy a bűnszervezetek alkalmazkodnak.

[00:01:54]Ha Svédország csökkenti a büntethetőség korhatárát, a bandák még fiatalabb gyerekeket kezdhetnek toborozni.

[00:02:00]A svéd kormány nemrég visszavonta azt a javaslatát, hogy súlyos bűncselekmények esetén 13 évre vitte volna le a büntetőjogi felelősségre vonás korhatárát, mivel nem volt meg a megfelelő támogatása a parlamentben.

[00:02:13]Az új javaslat szerint ezt most 14 évre csökkentenék.

[00:02:15]Azonban a döntéshozók tartanak a megosztó döntés elfogadásától, különösen a szeptemberi választások előtt.

[00:02:25]Vendégem pedig Dóc Vedita a Migráció Kutatóintézet vezető elemzője.

[00:02:27]Köszönöm, hogy elfogadta a meghívásunkat.

[00:02:28]Köszönöm szépen.

[00:02:31]Hát miért miért kell erről egyáltalán beszélni, hogy hogy megjelenik a bűnözés ilyen fiataloknál 12 éves korban, 13 éves korban, ami miatt most most azon gondolkoznak, hogy hogy 14 évre meg 13 évre csökkentsék a büntethetőség korhatárát.

[00:02:48]Nos, ugye ez a probléma így az elmúlt években alakult ki elsősorban nyugati, illetve Észak-Európában, ott is inkább a skandinávszágok esetében.

[00:02:55]És ugye itt egy arról van tulajdonképpen szó, hogy ugye a a különféle terror és bűnszervezetek egyre gyakrabban használnak, alkalmaznak gyermekeket a mai gyermekkatonákként.

[00:03:09]Ö, és itt nagyon érdemes szerintem felidézni azt, amit még 2023-ban mondott a svéd miniszterelnök, merthogy ő pont arra mutatott rá, hogy a svéd szabályrendszer nincsen kiépítve sem arra, hogy a bandaháborúkat érdemben fel tudják számolni, illetve banda bűnszervezeteket, illetve sem arra, hogy a gyermekkatonák ellen gyermekkatonák használata, alkalmazása ellen szintén egy érdemben fel tudjanak lépni.

[00:03:33]Most tulajdonképpen ennek a vitának még a a további folytatását látjuk, hiszen azért hiába a különféle szabályozások, amiket a felvezetőben is hallhattunk, hogy csökkentik a korhatárokat, vagy hogy éppen vita van erről a parlamentben, hogy azért ugye a bűnszervezetek valóban azt látni, hogy alkalmazkodnak.

[00:03:51]Ugyanez van egyébként például az embercsempész hálózatoknál is.

[00:03:55]Hiába vannak szigorítások a határon, hiába vannak jobban megfigyelt útvonalak, ezekhez mind-mind alkalmazkodni fognak a szervezetek.

[00:04:03]De ezt úgy kell elképzelni, ugye szerintem a kedves nézők is latinamerikai latinamerikából, latinamerikai filmekből, drogartellek kapcsán ismerhetik azt, hogy vannak ezek a szikáriók, ezek 10 éves kortól már motorra pattannak, és gyakorlatilag felbérelik őket a drogártelek, és gyilkosságokat hajtanak végre.

[00:04:23]Ugyanez gyűrűzött most át, vagy jelent meg Svédországban, Nyugat-Európában?

[00:04:30]Gyakorlatilag igen, ugye azért a szórakoztatóiparban láttunk erre azért számos amerikai filmet, amik azért nyilván nem a valóság teljes képét mutatják meg, de azért hozzávetőlegesen el tudjuk képzelni, hogy pontosan milyen történetekről van szó.

[00:04:43]És tulajdonképpen egy nagyon hasonló dolog jelent meg Európában is.

[00:04:46]A különbség az inkább abban rejlik, hogy még a latin-amerikai országokban ott inkább a különféle csempészetre használták elsősorban a a gyermekeket.

[00:04:56]Itt Európában most már inkább azért azt látjuk, hogy például gyilkosságokhoz akár bombák használatára tanítják őket, vagy például ugye különféle lőfegyverek használatára tanítják őket.

[00:05:08]Ezek pedig ugye nem feltétlenül már csak a bandaháborúkhoz kötődnek, hanem nemrkán azért a civil lakosságot is célba veszik, vagy bármilyen más civil célpontokat.

[00:05:20]Hogyan találnak ilyen gyerekeket 13 évesen, akik kaphatók bérgyilkosságra?

[00:05:24]Milyen társadalmi rétegből jönnek ezek a gyerekek?

[00:05:28]Nos, manapság azért inkább az online tér az, ahol elsősorban tudnak gyermekeket toborozni.

[00:05:32]Nyilván ugye a közösségi média, hiszem melyik gyerek az, amelyik ma már nem használ közösségi médiát, és azért egyre jobban lecsökken a korhatár itt is.

[00:05:40]Tehát minél, tehát hogy haladunk egyre az időbe, annál fiatalabb gyermekek fognak belecsöppenni a különféle közösségi médiás felületek világába.

[00:05:48]És például ott, ott például a zárcsoportok, ahova rendkívül nehéz bejutni.

[00:05:53]Ezek például kifejezetten alkalmasak tudnak lenni erre a célra, de hogyha még toborzásról beszélünk, akkor például akár a videójátékok is ilyenek lehetnek, hiszen ott is meg tudják egyből szólítani a gyermekeket.

[00:06:06]Német bűnüldöző szervek adatai szerint Hamburgban, Schleswake Holsteinben, Kölnben rögzítettek eseteket.

[00:06:11]15 éves holland állampolgár, gyerek csecsenem bűnöző vezérre lőtt rá.

[00:06:16]15 éves azerbajdzsáni fiú, egy fodrászüzletben nyitott tüzet Zild szigeten, aztán szintén Staszvake Holsteinben Albán tínédzser beismert egy gyilkosságot.

[00:06:30]Jellemző a bevándorló háttér, tehát bevándorló hátterű gyermekeket alkalmaznak, nyernek meg arra, hogy elismerjenek gyilkosságokat, amiket nem is ők követtek el, merthogy a maffia vagy a bűnelkövetők erre is használják őket.

[00:06:44]Igen.

[00:06:44]És ez egy nagyon fontos pont, hogy nem csak kifejezetten arra használják a gyermekeket, hogy most csúnyán mondva használják, ugye alkalmazzák őket, nem csak arra, hogy támadásokat kövessenek el, hanem ugye arra is, hogy rákényszerítsék őket arra, például fenyegetéssel vagy például pénztigernek azért cserébe, hogyha olyan támadásokat ismernek el, amelyeket nem ők követtek el.

[00:07:03]A bevándorló háttér alapvetően azért is figyelhető meg leginkább, mertogy ugye honnan honnan érkeznek ezek a gyermekek?

[00:07:10]azért, aki jellemzően egy biztos családi háttérrel rendelkezik, megfelelő családi környezettel, egy mondjuk egy középosztályú családban, ott azért kevésbé beszélhetünk ilyen esetekről.

[00:07:21]A bevándorló háttérhez viszont hozzájárul az, hogy ezek a gyermekek nagyon sokszor kirekesztve érzik magukat.

[00:07:27]Tehát ugye ha itt a a társadalmilag is megvizsgáljuk, akkor például a szegáció azért ezekben a körökben rendkívül magas, és és ugye ez egy ez egy ok tud lenni, hiszen így a gyermek is tud valamilyen kapcsolódási pontot találni.

[00:07:43]A covid és a bevándorlás összefüggésére hívta fel a figyelmet egy brit parlamenti képviselő.

[00:07:50]A covidjárvány is közrejátszott abban, hogy az Egyesült Királyságban több vízumengedélyt adtak ki.

[00:07:54]Erről beszélt a brit parlament felsőházának képviselője, Lord Matthew Elliot a GB News-nak a Brexit utáni téves számításról beszélt, amely hozzájárult a migrációs válsághoz a lamascsatornán keresztül.

[00:08:06]A politikus úgy fogalmazott, a covid idején történt a téves számítás.

[00:08:11]Volt egy elképzelés, hogy az emberek hozzászoktak az otthoni munkához, nem fognak visszatérni a munkahelyekre, és több munkaerőre van szükség az országban.

[00:08:20]Emiatt a vízumok száma megemelkedett.

[00:08:22]A Lordokháza igazságügyi és belügyi bizottsága friss jelentésében elismerte, nem tudják, mely bevándorlók vannak jelen az Egyesült Királyságban, és hányan vannak.

[00:08:31]Mint írják, számos kérelmező esetében nincs adat arról, hogy valóban elhagyták-e az országot akkor, amikor kellett volna.

[00:08:39]Lord Foster, a bizottság elnöke szerint a kormánynak nem reagálnia kellene a migrációra, hanem előre kellene terve.

[00:08:46]Ennek jegyében három évente migrációs tervet kell készíteni.

[00:08:51]Na most kezdjük ezzel, amit a Lordokháza igazságügyi bizottság friss jelentésben mondott, hogy jelenleg az a helyzet Nagy-Britanniában, hogy nem tudják, hogy hány bevándorlóhátterú vagy illegális bevándorló van az országban.

[00:09:03]Nem tudják, hogy kik hagyták el az országot, akiknek el kellett volna hagyniuk.

[00:09:08]Ekkora a káosz Nagy-Britanniában ekörül tulajdonképpen igen.

[00:09:12]Tehát mondhatjuk, hogy azért elég kaotikusak így a az állapotok, az adminisztratív dolgokat tekintve.

[00:09:18]De egyébként ez nem csak Nagy-Britanniára igaz, hanem azért az elmúlt években azt azok folyamatosan napirendre kerültek a nyugat-európai országokban, köztük például Németországban is, de ugye még az Egyesült Államokból is hallhatunk ilyen híreket, hogy egyszerűen nem tudják a hatóságok, hogy hol vannak azok az állampolgárok, akiket kiutasítottak.

[00:09:38]Nem tudják, hogy ugye hol vannak most kiutasítják őket, de ott maradnak és egy párhuzamos társadalmat hoznak létre tulajdonképpen.

[00:09:45]Igen.

[00:09:45]Tehát ugye ilyen ezekről az esetekről is van szó, meg ugye azért olyan esetek is vannak, amikor amikor mondjuk kiutasítanának valakit, de de nem tudják megtenni, mert egyszerűen nem tudják, hogy hova küldjék meg neki például a kiutasító határozatot sem.

[00:09:59]Tehát, hogy ezek azért rendkívül súlyos adminisztratív problémákra mutatnak rá.

[00:10:03]A kérdés szerintem itt inkább az, hogy hogyha most az Egyesült Királyság lép ebben a kérdésben, az még az még az még rendben lesz-e, mert hogy azért ezek nem most keletkező problémák, ezek olyan jellegű dolgok, amik már évek óta gyűrűz gyűrűznek itt az országban.

[00:10:18]hogy a az Egyesült Államokban az ICE éppen ennek a folyamatnak állt neki, hogy azokat, akiket egyébként korábban kiutasítottak, de a Biden adminisztráció nem tudta elérni, hogy ezek az emberek el is hagyják, bűnelkövetők sok esetben az Egyesült Államokat, most mennek és szisztematikusan ugye kiutasítják őket.

[00:10:37]De beszéljünk egy kicsit arról.

[00:10:37]Ez, hogy a hatóságok nem tudják, hogy akiket kiutasítottak, hol vannak, elmentek-e, nem mentek-e, durva dolog.

[00:10:45]Na de az, hogy egy bevándorló pedofilt beengedtek például Nagy-Britanniába, akiről tudják, tehát ez le van papírozva, hogy 2023-ban, illetve 2008-ban 25 éves korában szexuális bűncselekményt követett el kiskorú sérelmére.

[00:11:02]És ezt tudják a hatóságok, és ezt Angliában is tudják.

[00:11:07]Ennek ellenére beengedik, mert azt mondják, hogy ennek az embernek személyiségi jogai vannak.

[00:11:11]és az előbbre való, mint az, hogy megvédjük a briteket egy pedofiltól.

[00:11:16]Hát ez egészen elképesztő.

[00:11:20]Így van.

[00:11:20]Tehát itt azért megkérdőjelezhető az, hogy ez mennyire tekinthető mondjuk egy mondjuk úgy, hogy épeszű döntésnek, hiszen azért amit mondjuk én azt gondolom, hogy laikusként, hogy hogy amit előtérbe kellene helyezni, az nyilván itt a a biztonsági kérdések egy egy ilyen egy ilyen jellegű ellenőrzésnél.

[00:11:36]És azért azt gondolom, hogyha ugye átmegy már egy biztonsági ellenőrzésen az illető, és ott van ott van rajta, tehát hogy tudják róla már azt, hogy ő szexuális bűncselekményt követett el, akkor az akkor azt normál esetebben azért azt gondolom, hogy vissza kellene utasítani.

[00:11:52]Nyilván itt ugye meg kellene nézni, hogy a britek esetében itt pontosan mi állt a döntés mögött, milyen milyen milyen dolgokat vettek elsősorban figyelembe.

[00:12:00]De én nem gondolnám azt, hogy az, hogy valakit beengednek, aki olyan egy olyan személyt, aki bizonyítottan veszélyes a közbiztonságra, az mondjuk rendben lenne.

[00:12:09]Mennyire terheli például a skandináv államokat, merthogy most itt hoznak jogszabályokat, például azt, hogy hogy a letelepedési engedélyeket megszüntetik, felülvizsgálják, mennyire terheli bűnözés szempontjából meg pénzügyi szociális szempontból a skandináv országokat, Németországot, Nagy-Britanniát, a bevándorlás, illetve az illegális bevándorlás?

[00:12:31]Nos, a svédek azért illetve más kandináv országok is azért egy kicsikét speciálisabb helyzetben vannak, hiszen ezek ezek az országok nem voltak elsősorban kifejezetten elsődleges célpontok a bevándorlók számára.

[00:12:45]Ugye 10 évvel ezelőtt ez a Németországba ment mindenki, meg ugye néha még Franciaországba is, de ugye inkább Nyugat-Európában összpontosultak ezek a ezek az utazások.

[00:12:55]A skantináv országok esetében viszont azért az a helyzet, hogy hogy egy ideig tulajdonképpen hát mondjuk úgy, hogy ők is ültek a babérjaikon, és nem igazán kezdték kezdték el a szigorításokat.

[00:13:07]Tehát pont amit még az adás elején is említettem, hogy a svéd miniszterelnök már 2023-ban rámutatott arra, hogy a svéd jogszabályrendszer nincsen felkészülve arra, hogy a bandaháborúkat érdemben kezelni tudja, sem a gyermekkatonák esetére.

[00:13:22]És ugye ez már három évvel ezelőtt volt, és három év óta óta sem változott azért érdemben a helyzet.

[00:13:28]Továbbra is hallunk arról, hogy a svéd nagyvárosokban nogózónák vannak.

[00:13:31]Ezeket nem sikerült ugye felszámolni.

[00:13:35]Továbbra is vannak olyan kerületek vagy városrészek, ahova a rendőrség nem megy be.

[00:13:39]Ezt a problémát szintén nem sikerült évek alatt orvosolni.

[00:13:41]Az, hogy most a skandináv országok szigorítanak, én azt gondolom, hogy az jelzésértékű önmagában, de szintén itt feltehető a kérdés, hogy nem nem léptek-e már túl későn.

[00:13:54]Norvégia most a legújabb európai ország, amely bejelentette, hogy módosítja az állampolgársági szabályokat Finnországban már ez megtörtént.

[00:14:03]Ott a minimális tartózkodási időt öt évről nyolc évre emelték, tehát csak nyolc év után lehet állampolgárságot szerezni.

[00:14:10]De ami még érdekesebb, hogy azt vezetik be, hogy állampolgársági teszthez kötik azt, hogy valaki megkapasssa az állampolgárságot.

[00:14:21]Erre miért miért van szükség?

[00:14:23]Hát ugye azért ezek az országok nagyon sokáig sokkal liberálisabban álltak az állampolgárság kérdéséhez, például azzal is, hogy nem volt állampolgársági teszt.

[00:14:34]Tehát, hogy voltak persze kritériumok, amiknek meg kellett felelni, de mondjuk liberálisabban álltak ehhez a kérdéshez, mint például Németország vagy más nyugat-európai ország, ahol például nyelvvizsgát is mondjuk elkérnek a a kérelmezőktől, mert hogy az a probléma, hogy ezek az emberek nem hogy nem beszélik az adott ország nyelvét, hanem meg se akarják tanulni, nem?

[00:14:55]Tehát ilyen probléma is van nagyon sokszor.

[00:14:57]Igen.

[00:14:57]És pont ezért nem sikerül jellemzően az integráció sem.

[00:15:01]Ezért alakulnak ki például a párhuzamos társadalmak is, vagy éppen a nógózónák, merthogy merthogy ugye ezek az emberek nem szeretnének beilleszkedni, nem feltétlenül szeretnének elhelyezkedni a munkaerőpiacon.

[00:15:11]Nyilván vannak közzük olyanok, akik akik de a szociális kutatásokra igényt tartanak.

[00:15:16]azokra hát jellemzően azért azért igen, tehát hogy ugye nyilván felveszik a pénzeket, megkapják a különféle egyéb támogatásokat, például gyermekek után is kapnak támogatásokat, egészségügyi ellátásban részesülnek, nem beszélve a lakhatásról és a rezsiköltségekről, de általánosságban azért így van elmondható, hogy ők nem feltétlenül szeretnének integrálódni.

[00:15:38]Dóc Editnek köszönöm szépen a beszélgetést.

[00:15:40]Köszönöm szépen.

[00:15:41]Önök pedig ne menjenek messzire, a 13 óra hírek után folytatódik a láncreakció.

[00:15:44]És beszélünk majd arról, hogy a botrányairól is híres Havier Milei Argentina elnök szabadon engedni a mesterséges intelligenciát országában, amelyre sokak fülében megszólalt a vészcsengő, illetve a brit kormányzat digitális rendszert, olyan digitális rendszert vezetne be, amivel megfigyelheti a saját állampolgárait.

[00:16:09]Sokan itt már orvelli világot vizionálnak.

[00:16:11]Csizmadia Tamássrals és Miálovic Zoltánnal beszéljük ki ezeket a témákat.

[00:16:16]Tartsanak velünk, érdemes lesz.

[00:16:35]Folytatódik a láncreakció adása, akik pedig a kérdésekre válaszolnak.

[00:16:39]Csizmadia Tamás Jogász elemző és Mihálovic Zoltán.

[00:16:40]a Makronom Intézet geopolitika jellemzője.

[00:16:43]Köszönöm, hogy elfogadták a meghívásunkat.

[00:16:47]Köszönjük szépen.

[00:16:47]Szépen.

[00:16:48]És folytassuk azzal, hogy szabadon engedni a mesterséges intelligenciát az argentin elnök.

[00:16:56]Argenína meghívja a mesterséges intelligenciát, hogy felszabadítsa önmagát.

[00:16:59]Ezzel a címmel között véleménycikket a Financial Times-ban az Argentina elnök.

[00:17:03]Jaier Milei azt állította, hogy az Eminek állami szabályozástól mentes kell lennie ahhoz, hogy megmutathassa a teljes potenciáját.

[00:17:12]Kormánya olyan jogszabálymódosítással kívánja Argentínába vonzani a vállalatokat, amely külön jogi keretrendszert hozna létre a mesterség és intelligencia alkalmazására.

[00:17:20]Az argentí elnök javaslata szerint jogi státuszt kapnának az úgynevezett nem emberi vállalatok, vagyis azok a cégek, amelyeket teljes egészében mesterség és intelligencia működtett.

[00:17:31]A telegrf értékelése szerint ezek a vállalatok tulajdon birtokolhatnának, alkalmazottakat vehetnének fel, részt vehetnének a nemzetközi kereskedelemben, perelhetnének vagy perelhetőek lennének a bíróságon, sőt akár politikai kampányokat is támogathatnának.

[00:17:46]Jaier Milei úgy fogalmaz: Idézem, ahogyan az ipari forradalom felszabadított minket az emberi izomerő korlátai alól, úgy a mesterséges intelligencia felszabadít majd minket az emberi agy korlátai alól.

[00:17:59]A nagy vállalatok érdeklődve figyelik a fejleményeket.

[00:18:01]A chpt létrehozó Open AI amerikai vállalat létrehozna egy mesterséges intelligenciát kiszolgáló hatalmas adatközpontot az argentíai Patagóniában.

[00:18:11]Sajtóhírek szerint a paltír társalapítója Peter Till szintén érdeklődik a projektek iránt.

[00:18:16]Eliza Cario korábbi parlamenti képviselő kritikával illette az elnök lépését.

[00:18:22]Szerinte Argentínát választották ki egy olyan társadalmi kísérlet helyszínél, amelynek súlyos következményei lehetnek az emberi szabadságra nézve.

[00:18:32]Hát talán megdöbbentőnek is mondható, hogy egy ilyen új korszakba lépünk át, úgy tűnik, hogy olyan cégek jönnek létre, amelyeket nem emberek irányítanak, hanem gépek, mesterséges intelligencia.

[00:18:45]És Havr Mielei Argentina elnök most azt mondja, hogy ennek teret enged az országában.

[00:18:50]Jöjjenek.

[00:18:50]Mit mit vet ez előre?

[00:18:53]Igen, nagyon érdekes volt az argentí elnöknek ez a Financial Timeson megjelentetett véleménycikke.

[00:18:57]Vont érdekes történelmi párhuzamokat is ugye a hollandi időszakkal.

[00:19:04]Viszont ha megnézzük kicsit jobban, hogy azon túl, hogy az argentí előnöknek voltak azért meglepő húzásai hivatalba lépése óta, ugye gondoljunk erre a radikális bürokrácia csökkentésre.

[00:19:16]mondott olyanokat is, hogy a központi bankok igazából felesleges intézmény satöbbi.

[00:19:20]De ha megnézzük nemcsak Mileinek a gondolkodását, hanem ennek az illusz társaságnak, aki most kormányzati pozícióban van Argentinában, akkor azt láthatjuk, hogy ők libertariánusok.

[00:19:33]Tehát és ugye mi a gondolkodásuknak a sarokköve a lib libertariánusoknak?

[00:19:37]Ők azt mondják, hogy lényegében nem kell állami beavatkozás.

[00:19:43]Ez az egyik.

[00:19:43]A másik dolog, hogy szabad piac kell, tehát az állam ne nagyon avatkozzon be a piaci mechanizmusokra.

[00:19:49]És ide kapcsolódik egyébként ebből levezethető szerintem, hogy miért ezt mondja a mesterséges intelligencia tekintetében.

[00:19:55]A harmadik opció pedig a társadalmi szabadság.

[00:19:57]Azt tartják nagyon nagy becsben.

[00:20:00]És Milei ennek a társaságnak is, a radikálisabb szárnyának a képviselője.

[00:20:07]Ugye ő önmagát anarchokapitalistának azonosítja.

[00:20:10]Ö lényegében, hogyha egy mondatban meg kéne fogalmazni, hogy ők meg mégy is mit mond ezzel kapcsolatban, akkor ő lényegében nem akar állami beavatkozást, hogy nagyon minimálisat.

[00:20:22]Ez ez olvasható volt a véleménycben is, hogy megteremtik a jogi kereteket, mint állam, mint kormányzó erő, és onnan onnantól kezdve, amint ez megtörtént, onnan leveszik a kezüket ezekről erről a történetről a mesterséges intelligenciára vonatkozóan mondom ezt.

[00:20:37]De nyilvánvalóan megnézzük, hogy mi mi a motiváció mögött.

[00:20:39]nyilvánvalóan oda akarják Argentíába vonzani a nagy AI cégeket és ebből valamilyen szinten profitálni.

[00:20:47]És hogyha megnézzük, hogy a mesterséges intelligencia kapcsán milyen elképzelések vannak most szerte a világban, most Argentí csak az egyik, és felhúzunk egy számegyenest, akkor az egyik oldalán nyilván láthatjuk a túlszabályozást, ami kezd Európában láthatóvá válni.

[00:21:01]A másik oldalon pedig pont az argentin példát, aki pedig pont azt mondja, hogy megteremtjük a jogi kereteket, aztán mindenki csináljon, amit szeretne.

[00:21:11]És aki ellentmond Havier Mileinek, az félhet a láncfűrészétől.

[00:21:13]Ugye azt mindig beindítja am olyan botrány hősként.

[00:21:15]De tényleg, hogy ez tehát nem emberek által irányított vállalatok, és hogy tovább is megy ez a történet, hogy ezek tulajdont birtokolhatnának, kampányokat vezethetnének ezek a gépek lényegében.

[00:21:30]Nem tudom.

[00:21:30]perelhetnén neki is.

[00:21:33]Tehát mondjuk egy mesterséges intelligencia által vezetett cég beperelheti az amerikai kormányt, vagy a kínai kormányt?

[00:21:39]Hát hogyha jogi személyisége van, akkor elelhetőség van.

[00:21:41]Tehát ugye a jogképesség fogalma az nagyjából azt jelenti, hogy még a magyar PTK-ban is úgy fogalmazzák meg, hogy jogok és kötelezettségek alanya lehet, és hogyha cselekvőképességet is adunk nekik, tehát élhet ugye ezekkel a jogokkal és kötelezettséggel, akkor igen perelhet is.

[00:21:58]Tehát, hogy ez egy létező kérdés.

[00:22:03]A az első probléma egyébként, ami itt a a Zolinak az érvelésében van, ugye ez a libertariánismus gondolkodás.

[00:22:08]Az a helyzet, hogy egyébként azért az az ország az egy nagyon furcsa helyzetű ország, tehát hogy ott rendszeresen mindig minden össze szokott omolni, ideírtve a valuta, de közben egy nagyon nagy hatalmas nagy összefogott állam volt.

[00:22:27]Ugye a Milei a nagy láncfűrészével az mindig arról beszélt, hogy a bürokráciát kell lecsökkenteni, hát meg iszonyú infláció, 200%-os infláció.

[00:22:35]Ugye most már most már sokkal jobb, mert csak 60 van.

[00:22:37]Tehát hogy hogy tehát hogy a milei nagyon nagyot sikerült húznia azzal a különböző bürokrácia csökkentő és egyéb ilyen intézkedésen mihez képest libertáriánus ugye az argentin államhoz képest libertariánusnak lenni az egy az egy érdekes szemlélet de ami egyébként hogy mondjam avicet félretéve hogy egy klasszikust idézzek az a helyzet hogy a mindenkori mesterséges intelligencia cégek őrületes méretű pénzeket, hatalmas forrásokat szedtek össze.

[00:23:11]Tehát csak a Stargate projektben, amit ugye Trump elnök beiktatása után gyakorlatilag beiktatási beszédében bejelentett, ott 500 milliárd dollár volt.

[00:23:21]Na most a mostani ugye ez a SpaceXO alkalmából egy 1,7 trillió, tehát hogy 1700 milliárd dollár vagy billió, mer ugye a ugye ezen ezen már ezen már folytak vitták, hogy ugye a magyar az másképp értelmezik, de a lényeg az, hogy hogy ezek a pénzek, ezeknek egy jelentős része adat úgy ilyen adatközpontokba, datacenterekbe kell, hogy ö koncentrálódjanak, mert kell egy infrastruktúra, egy fizikai infrastruktúra a mesterséges intelligenciák modellás modellek mögött, és ez óriási befektetés, elképesztő hihetetlen munkaerő igény tud lenni, kezdve az építéstől kezdve a a különböző környezeti tényezőkön át.

[00:24:10]Ö, és egyébként, ha odamegy egy ilyen cég, és kellően megengednek neki nagyon sok mindent, akkor fog vinni olyan technológiát is oda, amit adott esetben az argentinok akár el is tanulhatnának.

[00:24:26]Eddig volt a PR szöveg, de nem fogják eltanulni, mert Argentína egy fejleten állam.

[00:24:31]Záró.

[00:24:31]Na most hog hogy kell ezt elképzelni, hogy egy ilyen mesterséges intelligencia által irányított céget, tehát csak a cégvezetés, a mesterséges intelligencia, ott nincs ember, de egyébként alatta emberek dolgoznak, tehát hogy tényleg bemennek bemennek az emberek reggel 8 órára dolgozni, de nincsen mondjuk csoportvezető, nincsen főosztályvezető, nincsen nincsen igazgató, de emberek ülnek irodában, asztalok mögött, és különböző chatbotokon keresztül kapják az utasításokat, hogy most ezt vagy az eken keresztül.

[00:25:09]Nem kell vágó, nem kell szerkesztő, nem kell szövegíró.

[00:25:16]Értem most nekünk nekünk üzelsz médiásoknak, hogy ez várjünk.

[00:25:21]Így van.

[00:25:21]Így van.

[00:25:21]Ez történik.

[00:25:21]Ez a rossz hír.

[00:25:23]Egyébként számos ilyen területen, aki ezeket nem tudja mostan úgy nagyjából nem zárkózik föl.

[00:25:31]És most ez egy borzasztó hír, de és nem tehát, hogy egy kicsit izé kicsit, hogy mondjam a a kis bögdös és csintalankodás mellett azért jegyezzük meg, hogy számos olyan emberi munkahely, számos olyan emberi tevékenység, ami eddig az automatizálás erőtt volt, az meg fog szűnni.

[00:25:50]Tehát bocsánat, de gyakorlatilag a tolmácsok szakmája, mint olyan, az lényegében ebben abban az értelemben, amiben volt, az nincs.

[00:26:02]Jó, nem kell bocsánatot kérni, de hát tudjuk, hogy ebbe az irányban megy a történet, de a kérdésem az, hogy a beosztottak azok fizetést is kapnak a mesterséges intelligenciától, a főnöktől?

[00:26:13]Hát itt igen, ez is egy érdekes kérdés.

[00:26:16]Itt ugye ha most konkrétan csak az argentí elnöknek a vélemény cikkéből indulunk ki, ugye ezek nincsenek konkrétan lefektetve, hogy ő is egyébként hogy képzeli el ezt a történetet.

[00:26:25]Nyilvánvalóan mikor meg őt is a mesterséges intelligencia fogja irányítani.

[00:26:29]Hát talán talán odáig azért nem jutunk el, de nyilvánvalóan a vélemények az volt az első szem motivációja, hogy az AI cégeket Argentíába vonzza.

[00:26:35]például ugye itt konkrét területek is már elhangzottak, mint mondjuk Patagónia, ami az adatközpontoknak egyébként a a klímát tekintve nem egy rossz környezeti adottságokkal rendelkező terület.

[00:26:50]De visszatérve a kérdésedre, hogy dolg hogy hogy a mesterséges intelligencia által irányított és chatbotok chatbotokat alkalmazó cégek alatt dolgozának emberek, ez egy érdekes kérdés.

[00:27:02]Szerintem ez igazából jog jogi szabályozás kérdése lesz az elkövetkező időszakban.

[00:27:06]hogyha egyébként az argentin törvényhozáson ezt át lehet verni.

[00:27:11]Meg a kirúgási papírt is majd a chatbottól kapja meg az az ember.

[00:27:14]Jó, mindegy.

[00:27:16]Nem, nem akarom ilyen síkra terelni, de hát végülis ez is a realitás része.

[00:27:19]Az amerikai techcégeknek mekkora mekkora üzlete?

[00:27:23]Azt tudjuk, hogy ott nagyon hasít a mesterséges intelligencia.

[00:27:26]Van egy van egy három probléma egyébként, tehát hogy a különös aktualitást ez a bizonyos Fable vagy Mytos nevezetű modell jelenti, ugyanis a Mosz osztályú Android chatbotot, vagyis hogy mesterséges intelligenciás agentet alkalmazást, ezt letiltotta az amerikai kormány az egész Glóbuszon, mondván, hogy olyan biztonsági kockázatokat okoz, bármi megkeghető vele, gyakorlatilag egy elképesztő ö hatalmas méretű ugrást jelentett egyébként az eddigiekhez képest, ezért öt napig volt a világban elérhető.

[00:28:01]Aztán az amerikai elnök közölte, illetve hát nem az elnök, hanem Scott Bessen pénzügyminiszter.

[00:28:08]De hát ugye ez nyilván Trump szócsövének tekinthető, hogy nem nem lehet innentől kezdve külföldön felhasználni, és hát ugye ennek megfelelően ezt le lehetett állítani.

[00:28:21]Ugye mi ezzel kapcsolatban a lényeg?

[00:28:23]hogyha csinálnak egy olyan jogi személyiségű társaságot, ami mondjuk egy argenentin társaság, akkor ott nincs majd megszabva különböző exporttilalom, és ezt meg lehet kerülni.

[00:28:37]Ráadásul ami a valószínűleg az európai gazdaság egyik legnagyobb hibája, ugye ez az állandó túlszabályozás.

[00:28:46]Álproblémák ellen állküzdelem zajlik egyébként az Európai Unióban.

[00:28:48]Ö ez történik folyamatosan.

[00:28:52]Ezzel kapcsolatban hatalmas nagy könnyebbség minden ilyen cégnek az argentin új szabályozás bejelentés.

[00:29:01]Igen.

[00:29:01]Na most figyelmeztet egy szakértő, bizonyos Ariel Garbár, aki hát a veszélyekre hívja fel a figyelmet, amikor így rászabadítanak egy társadalomra a mesterséges intelligenciát, hogy hogy a gépek főnökök lesznek és az emberek beosztottak.

[00:29:15]lényegében ezt mondja, hogy szabadon engedi, rászabadítja a társadalomra a mesterséges intelligenciát, programozott büntetlenség az embereké a a nyereség, ahogy Tamás említette, tehát nyilván hatalmas pénzeket lehet kaszálni.

[00:29:30]A társadalomia kár, ezt mondja a szakértő, merthogy a döntést kiveszik az emberek kezéből, meg egyébként ugye munkahelyeket is elveszthetnek, és a felelősséget azt meg a gépekre lehet hárítani.

[00:29:43]Tehát mondjuk mondhatja Mile is, hogy ja, bocsánat, én vagyok az elnök, de hát itt itt az MA irányít mindent.

[00:29:51]Szóval ezek a veszélyek.

[00:29:53]Így van.

[00:29:53]És tehát nincs emberi felelősségvállalás.

[00:29:56]Igen, ez az egyik legfontosabb potenciális következménye egy ilyen szabályozásnak, amit most az Argenentí elnök a fájzon megpengetett.

[00:30:02]A másik dolog pedig, hogy mint Argentína, mint állam, ugye ott is vannak nyilvánvalóan jogszabályok, illetve kötelezettségek, amit mindenkinek be kellett tartani eddig legalábbis.

[00:30:13]És hogyha létrehoznak egy ilyen jogi személyiséget és mindazt, amiről eddig most idáig beszélgettünk, akkor akkor itt a jogszabályoknak a betartatása is kérdés.

[00:30:25]például a mesterséges intelligenciával, hogy tarthatja be mondjuk a a hatóság például a jogszabályokat, és így a társadalmi hierarchia is át tud rendeződni.

[00:30:34]Tehát, hogy a tehát hogy valamiféleképpen én azt gondolom, hogy az nem megoldás, hogy szabadjára engedjük a mesterséges intelligenciát.

[00:30:40]A más nem is egy minimális jó kerületet kell körépíteni.

[00:30:45]Különben óriási problémák is tudnak keletkezni ebből, amit itt beszéltünk is az előbbiekben.

[00:30:52]Na és hát csak kedves nézőknek mondom, hogy nyilván Argentína egy kísérleti terep, tehát ezt globális szinten kell elképzelni ezt a ezt a dolgot.

[00:30:57]Lépjünk tovább.

[00:31:00]Úgyhogy visszatérhetnek egyesek szerint az orvelli idők.

[00:31:04]Nagy-Britanniában a brit kormány digitális személyazonosítóval korlátozná a telefonhasználatot.

[00:31:10]Erről írt azoge.

[00:31:10]A portál szerint a munkáspárti vezetés arra kívánja kötelezni az Apple-t és a Google-t, valamint más technológiai vállalatokat.

[00:31:19]Korlátozzák olyan mértékben az okostelefonokat, hogy azok teljeskörű használatához digitális személyezonosító igazolványra legyen szükség.

[00:31:27]Azo emlékeztet, hogy amit a brit kormány a gyermekek védelmeként mutat be, az a kritikusok szerint valójában egy hátsó ajtón bevezetett kötelező digitális azonosítás, amely az életkor ellenőrzési rendszer kiterjesztése lenne.

[00:31:39]Szilky Carlo a BBW civil szervezet igazgatója úgy fogalmazott: "Idézem: a gyermekek online védelme létfontosságú, de ezek a tervek felháborítóak.

[00:31:48]A korlátozások megnyithatnák az utat az úgynevezett kliensoldali tartalomvizsgálat előtt.

[00:31:55]Ezek olyan technológiák, amelyek az eszközön vizsgálják a felhasználók adatait, még azok titkosítása előtt.

[00:32:00]Silky Carlo szerint egy ilyen rendszer régóta célja a brit szerzésnek, és úgy véli, hogy az ilyen rendszereket rövid időn belül más célokra is felhasználnák.

[00:32:09]Jelenleg a különböző állami szervek külön adatbázisokban kezelik az emberek adatait.

[00:32:13]Egy egységes azonosító azonban lehetővé tenni, hogy összekapcsolják többi közt az adóhatóság jövedelmi adatait az egészségügyi rendszer adataival.

[00:32:21]Így egyetlen átfogó személyes profil jönne létre.

[00:32:24]A digitális személyazonosító egyik lényeges különbsége a hagyományos igazolványhoz képest, hogy lényegesen könnyebben nyomon követhető.

[00:32:31]Az új rendszer kritikusai figyelmeztetnek, hogy mindez tömeges azonosítást, eszközszintű ellenőrzést, kliensoldali szennelést és élethosszig tartó adatprofilokat biztosítanának.

[00:32:42]A Liberty jogvédő szervezet szerint egy ilyen rendszer példátlan megfigyelési lehetőséget biztosíthatna a kormány számára.

[00:32:52]Hát egyébként szülőként mondjuk azt mondhatom, hogy ez egy ez egy álomdolog lenne, amikor tudjuk, hogy a gyerekek rá vannak kattanva az okostelefonra már mondjuk négy-öt éves koruktól, és akkor ők nem tudnak belépni a telefonba, nem tudnak különböző tartalmakat megnézni, mert a digitális személyazonosító kell, és akkor letiltja őket.

[00:33:09]De ugye itt arról beszélnek, hogy itt nem egészen erről, vagy nem csak erről van szó, ez csak az álca, hanem itt meg akarják figyelni az embereket meg profilozni.

[00:33:20]Tehát ugye Starmer miniszterelnök utolsó húzásainak egyike volt.

[00:33:22]Még ugye nem mondott le, csak lemondott, tehát hogy jövőre vonatkozólag mondott le, de ugye neki volt az egyik utolsó húzása, hogy 16 éves korban szeretnék minimalizálni a különböző úgynevezett social média felületek, lást például a Facebook vagy Twitter vagy satöbbi való hozzáférés.

[00:33:42]Tehát ez az első lépés és akkor azt úgy gondolják, hogy úgy kellene bevezetni, hogy ezt az úgynevezett digitális azonosítót bevezetik.

[00:33:50]Na most ugye a helyzet az, hogy lépjünk egy egy lépéssel hátrább.

[00:33:53]Tehát az a rossz hírem van, hogy ez egyébként ezek az úgynevezett adatok, meg ezek a kérdések egyébként már most akkora adat halmokat hagyunk magunk után, akkora digitális lábnyomot hagyunk magunk után.

[00:34:08]Ugye egyébként a jelentős része különböző cégeknél már megvan.

[00:34:10]Most ugye amit a különböző jogvédők problémának okoznak, az az, hogy egy ilyen általános egységes profilt lehet összehozni.

[00:34:23]Ugye az érvelés ez nagyon hasonlít a a valamikori régi alkotmánybíróságnak az érveléséelzésé.

[00:34:31]Akkor itt sikolt föl bennünk egy sólyom László, hogy hát akkor egy ilyen profilt összehozni, és ez elektronikusan hosszú idej tárolható, és elképesztően komoly személyiség és egyéb mindenféle magánéleti kérdésekre is.

[00:34:48]Na ez az, hogy mit tudhatnak meg rólunk, tehát ami a telefonunkban benne van, amit mit tudom én üzentem az asszonynak vagy a gyereknek, azt mind lementik.

[00:34:54]A vál a válasz erre az a mindent, amit akarnak és ez nem is nehéz.

[00:35:02]És hogy kerül itt a képbe a brit hírszerzés?

[00:35:04]Mert hogy itt arról szól a fáma, hogy hogy nekik ez egy régóta dédelgetett tervük, hogy ez ez megvalósuljon.

[00:35:11]Tehát ez egy totális megfigyelés, profilozás mindenkinek a különböző embereknek a vallási, nemi szexuális családi beállítódását, információkat, mindent.

[00:35:26]De miért?

[00:35:26]Miért akarják ezt?

[00:35:29]Itt ugye Tamás is mondta már, az is elhangzott, hogy egyébként már most is nagyon óriási ilyen digitális lábnyomunk, tehát hogy ha lesz egy ilyen döntés a brit brit munkáspárti kormányos parlament által akkor igazából olyan sok mindent nem kell tenniük, mint intézményesítik ezt a történetet.

[00:35:47]Tehát óriási adatmennyiség áll rendelkezésére ezeknek a cégnek.

[00:35:51]Nyilván az most egy részletkérdés, hogy most a brit kormány, hogyha meghozza ezt a döntést, akkor melyik intézménynek szignálja ki, hogy intézményesítse ezt az egész történetet.

[00:36:01]Lehet ez például a brit hírszerzés is, hogy ő fogja ezeket végrehajtani.

[00:36:02]És nyilván akkor lényegében, hogyha ezek az adatok rendelkezésre állnak, akkor lényegében bár bármilyen adatunkhoz hozzá tudnak majd férni.

[00:36:11]Mondom még egyszer, hogy így is óriási adathalmaz van a birtokukban, az a különböző nagy digitális cégeknek.

[00:36:20]Tehát összességében én azt gondolom, hogy a brit intézkedés, hogyha hatályba fog lépni és elfogadja a brit parlament törvényhozás, akkor igazából csak intézményesülésről van szó.

[00:36:30]Na most a Tamás említette, hogy egy egy rendszerbe, egy elég labilis rendszerbe gyűjtik össze ezeket az adatokat.

[00:36:35]Ezek összekapcsolódnak ezek a ezek a rendszerek ott vannak, de mi van, ha ezek kikerülnek és illetéktelen kezekbe kerülnek mondjuk hackkertámadás miatt?

[00:36:48]Hát ilyesminkre voltak egyébként több esetben különböző precedensek.

[00:36:51]Ugye kórházakat támadtak meg hacker csoportok és akkor bizonyos adatok, biológiai adatok, illetve egyáltalán az, hogy működjön a klíma a kórházban, vagy vagy lehessen operálni, az azért pénzt kértek, hogy ezek ne szivárogjanak ki, vagy éppen működjenek bizonyos berendezések.

[00:37:10]A veszély természetesen fenn áll, de a rossz hír a következő, hogy ez nem egy instabil infrastruktúra, hanem egy igenis elég jól megalapozott infrastruktúra.

[00:37:20]Nem hackkertámadások szempontjából jól megalapozott infrastruktúra, hanem azért jól megalapozott, mert bármilyen rendszert bármilyen rendszerrel most már nagyon-nagyon gyorsan, nagyon-nagyon könnyen össze lehet kötni.

[00:37:34]Tehát a a mindenkori hackertámadás az a legkisebb veszély.

[00:37:39]A legnagyobb veszély az, hogy mondjuk egy Satyan Adella nevezetű ember, hogyhogy nem pont a Microsoftnak a vezérigazgatóját hívják így, vagy adott esetben egy Very Page nevezetű ember, aki a Google-nek a tulajdonosa, az azt mondja, hogy akkor innentől kezdve modellezzétek le a 60 millió brit állampolgárnak a különböző jövőbeli viselkedését.

[00:38:04]megbeszéli a brit miniszterelnökkel, hogy jó, akkor ennyiért meg annyiért mi átadjuk ezeket és azokat az adatokat.

[00:38:11]Igazándiból az állampolgárok úgynevezett valós beleszólási jogai, tehát miközben minden egyes valamikori 19.

[00:38:18]századi, 18.

[00:38:23]századi és 20.

[00:38:23]századi elv, hogy a demokrácia létezik, az tulajdonképpen továbbra is fennáll, de az életük valódi döntéseit, az életükben folyó akár politikai, akár gazdasági, akár másmilyen döntései, azok anélkül, hogy egyébként sejtésük lenné lenne róluk, kikerülnek a kezükből.

[00:38:42]Hát meg a privát szféra, ha már demokráciát emlegeted, hát a privát szférának a megsértésát, a a demokráciának az is része, hogy az embereknek egy jól körülhatárható életterük van, privát szférájuk van, nem pedig a kommunizmusban élünk, ha már Orvelt emlegettem az elején, hogy egyszerűen belenyúlnak, belepiszkálnak az emberek életébe, és a hatalom ott van az emberek életében.

[00:39:06]De ez most olyan, mintha eszköszönne visszaébén nekem a JD Vensnek a a müncheni konferencián elmondott szavai csengenek a fülembe, aki feltette a kérdést, hogy mielé haladnak itt Európában, tehát a a az emberi jogoknak a a lábbaltiprása, a a szólásszabadságnak a lábbaltiprása és az embereknek az ilyen formán való nyomonkövetése meg meg korlátozása.

[00:39:32]Igen.

[00:39:32]Itt a szűk határmezgy egyébként az egyéni szabadság, ahogy te is mondtad, meg szólás szabadság és egyéb alapvető szabadságok, és ugye a a digitalizált működés például, ugye, mert ez a szabályozásnak a motivációja nyilván, ahogy itt te is mondtad a az imént, ugye a gyermekvédelem és satöbbi, ami amúgy egyébként egy tök tök jó dolog, hogy egy jó szlogen, ugye, tehát kimenne ezzel szembe, hogyha így ez a szlogen a szűk, ha termes még egyszer az egyéni szabadságjogok és a digitalizált működés között, am lehet digitalizálni az állami működést, meg szerintem kell is, hogy hatékonyan tudjon működni.

[00:40:11]Vannak erre már jó példák, például lelki az igazgatás, ott egyébként tök jól tudnának működni ezek a a dolgok.

[00:40:17]Viszont a brit javaslat az túlmegy ezen, ahogy te is mondtad, tehát itt a privát szférába is már az adat adatok révén, mert nekik megvannak már a cégeken keresztül ugye ezek az adatok.

[00:40:26]A privát szférát sérti már meg az alapvető szabadságjogokat.

[00:40:30]Tehát én azt gondolom, hogyha hogyha komolyan gondolja a munkáspárti brit kormány ezt ezt a javaslatot, akkor ezt még alapvetően finom hangolni kell, hiszen még olyan részletszabályozások nincsenek kidolgozva, illetve olyan nincsen nincsenek még alapvető konkrétumok, amit szerintem mindenképp még bele kell foglalni egy ilyen javaslatcsomagba.

[00:40:51]Most rövid szünetre megyünk, majd azzal folytatjuk, hogy a hadseregek egy olyan úton indultak el az automatizációs fegyverkezési versenyben, aminek nem lehet látni a kimenetelét.

[00:41:01]Ugyanez a dilemma merült fel egyébként annak idején a nukleáris fegyverek esetében is.

[00:41:08]Ezzel folytatjuk, tartsanak velünk a szünet után is.

[00:41:28]Folytatódik a láncreakció Csizmadia Tamással és Mihálovic Zoltánnal.

[00:41:30]Hát régóta ott lebeg a fejünk felett az a dilemma, hogy a jövő háborúiban egy hadviselésben emberek helyett esetleg gépek fognak dönteni.

[00:41:43]A mesterséges intelligenciával folytatott hadviselés már nem visszafordítható.

[00:41:46]Erről között véleményiket a Wall Str znál.

[00:41:48]A lap emlékeztet, hogy Ukrajnában már ma is olyan drónok harcolnak, amelyek mesterség és intelligencia segítségével azonosítják és követik célpontjaikat.

[00:41:58]Alexi Babenko egy ukrán drógyártóvállalat vezetője úgy fogalmazott, vagy a robotok ölnek meg minket 50 év múlva, vagy az oroszok fognak megölni minket egy éven belül.

[00:42:05]A NATO és a Pentagon jelenleg is azon dolgozik, hogy új szabályokat alkosson az autonóm fegyverekre.

[00:42:11]A vita középpontjában az áll, maradjon-e mindig az ember a döntési láncban, vagy a gépek idővel átveszik a végső döntéseket is.

[00:42:18]A cikk szerint a következő lépcső egy teljesen autonóm drónraj lesz, amely emberi beavatkozás nélkül kutat fel és semmisít meg célpontokat.

[00:42:27]A portál úgy összegez, csak az atombomba váltott ki a mesterséges intelligenciához hasonló civilizációs dilemmát, mert ahogy a nukleáris fegyverek esetében is, a hadseregek egy olyan úton indultak el az automatizációs fegyverkezési versenyben, amelynek kimenetelét nem látják előre.

[00:42:46]Láttam, hogy Zoli elmosolyodott ezen a mondaton, amit mondott Olexi Babenko, hogy vagy a robotok ölnek meg minket 50 év múlva, hogyha ugye az AI átveszi a hatalmat, vagy az oroszok fognak minket megölni egy éven belül.

[00:42:59]Ez egy ilyen elég nulla összegű játszmának hangzik így elsőre.

[00:43:03]Elég abszurd mégis csak jobbnak tűnik az az alternatíva 50 év múlva.

[00:43:08]Tehát hogy hogy de szóval a problémát azt egyébként valahol tehát nagyon-nagyon ijedezünk itt a mesterséges intelligenciától, de szóval megijedtünk a kengyeltől is, amikor könnyen lehetett egy lóra fölülni, és könnyen meg lehetett támasztani a lábunkat és könnyen lehetett nyilazni.

[00:43:28]Megijedtünk a puskaportól is.

[00:43:30]Mindig volt egy kard és pajzs, ami mindig kifejlődik egy egyfajta rendszer, amely amely ellen egy ellenrendszer létezik itt a Jó, de megijedtünk az atombombától is, és azt jól tettük, hogy megijedtünk.

[00:43:44]Ez ez teljes Na hát igen, egyébként de ugye a probléma az, hogy egyébként a Puskapor is megölt sok száz embert.

[00:43:52]Ahogy egyébként a nyilak is megöltek sok száz embert.

[00:43:54]Tehát a helyzet az, hogy egy háborúban emberek szoktak meghalni.

[00:44:00]Ennek a metódusai ezek különböző kegyetlenségekkel folytatódnak.

[00:44:02]Az alaprobléma egyébként itt ez ezzel kapcsolatban valóban van egy mélyebb akár filozófikus probléma, ami egyébként tényleg mélyen meghúzódik emögött a hír mögött.

[00:44:16]Eddig azért mindig volt egy gomb mögött egy valaki, aki megnyomta azt a bizonyos gombot.

[00:44:22]Tehát azért valahol volt egy emberi döntés.

[00:44:24]A rakéta kilövő gombját.

[00:44:26]A rakéta kilövő gombját.

[00:44:28]annak az embernek, aki ott megnyomta, annak az elnök mondta meg, mondjuk az Amerikai Egyesült Államokban, vagy a pártfőtitkár mondta meg a Szovjetunióban, nevezhetünk különböző főembereket mindenhol.

[00:44:39]Ugyanakkor itt elképzelhető az a helyzet, hogy egy elindított rajnál, itt már nem mondja meg sem az elnök, se az ott ülőt, semmi.

[00:44:48]Ezek önálló, autonóm döntéseket hozó gépek.

[00:44:54]Ebben valóban újdonság van.

[00:44:58]És ez az újdonság azért jelent egy minőségi másságot, mint az eddigi technológiai fejlődésben, mert alapvetően nem emberi mennyiségi kérdéssé tud válni a háborús győzelem, hanem egy ipari kapacitási kérdéskörré.

[00:45:16]Na de itt még nem tartunk egyébként, amit amit mármint ott nem tartunk, hogy ne legyen egy ember legalább a gomb mögött, mert ugy az amerikai hadsreg most egy olyan mesterséges intelligenciarendszert tesztel, amely lehetővé teszi, hogy egyetlen katona több autonóm drónt rajt irányítson.

[00:45:36]Tehát egy katona azért ott van.

[00:45:39]Igen.

[00:45:39]És nem csak az Amerikai Egyesült Államok tesztel egyébként, hanem nyilván a háttérben mindegyik állam tesztel valamilyen fél mesterséges intelligencia vagy modellt, amit majd a fronton potenciális konfliktusokban lehet használni.

[00:45:50]Ugye a legjobb példa szerintem az orosz-ukrán háborúnál maradva Ukrajna drónok tekintetében elképesztő fejlődést érdekel.

[00:45:57]Nyilván az oroszok, fehér oroszok is igyekeznek felzárkózni és fejleszteni a saját drónk kapacitásukat.

[00:46:03]És ne tagadjuk el, hogy azért a mesterséges intelligenciát is már most is használják ezekre a fejlesztésekre, illetve a jövő szerintem egyértelmű az, hogy mesterséges intelligenciát fogják használni minél nagyobb arányban a hadviselésben.

[00:46:19]Nyilván itt, ahogy Tamás is meg te is mondtad, itt itt a szűk keresztmetszet meg az aggodalomra ra okot adó dolog, ugye, hogy nem lesz egy ember a döntés mögött, tehát a lényegében a döntés, így pedig a felelősség is ki lesz szignálva egy vagy több gépnek, amely önálló döntést tud hozni.

[00:46:37]Rengeteg magáncég fejleszt egyébként ilyen hadviselésben alkalmazott mesterséges intelligenciaarendszereket, de lehetett lehet ezt szabályozni, van erre szabályozás?

[00:46:47]Hát a probléma az, hogy egyébként lehetne, csak Ukrajnában nem fogjuk tudni, mert ott éppen az életükért küzdenek, tehát hogy ott nyilván nem az a szabályozás lesz.

[00:46:56]És ahol egy ilyen technológia elterjedt, kifejlődik, mindig a háborúk szokták egyébként a haditechnikai újdonságokat fejleszteni.

[00:47:05]A második világháborúban is ez történt, tehát eljutottunk 4 és fél év alatt a a sugárhajtású vadászrepülőkig.

[00:47:15]miközben korábban még kétfeledes repülőgépek voltak.

[00:47:18]Tehát a helyzet az, hogy ahol háború van, ott hiába szabályoz bárki bármit, ott mindent föl fog fölül fog írni az élet és az emberi élet védelme, saját önvédelem vagy a támadás ösztöne.

[00:47:29]És ennek megfelelően ennek a szabályozása ráadásul pontosan azokat a cégeket fogja odacsábítani, amely cégeket egyébként amúgy egy etikus szabályozás megakadályozná.

[00:47:42]Teszem azt, Németországban valaki éppen aktuálisan fegyverdrónokat óhajtana gyártani.

[00:47:49]Ezt Németországban a hihetetlen mennyiségű engedélyi különböző vizsgálatok satöbbi satöbbi előznék meg, hogy ezzel foglalkozzon.

[00:47:58]Na hát akkor ő átteszi a székhelyét Ukrajnába és ott nyugodtan megteheti.

[00:48:05]Na csak, hogy a Zoli említette az előbb, hogy milyen szintre ment már az?

[00:48:07]Az ukránok milyen képességeket fejlesztettek ki a drónhadviselésben a mesterséges intelligencia bevonásával.

[00:48:16]Tehát itt már a a katonáknak az okostelefonjaira érkeznek műholdképek.

[00:48:20]Az alapján látják, hogy hol a a az elpusztítandó ellenség.

[00:48:27]És lényegében azt írják, hogy a célpont kijelölés, a felderítés és a megsemmisítés az gyakorlatilag órákra, percekre korlátozódott vagy redukálódott le már.

[00:48:41]Igen.

[00:48:41]És ha megnézzük a, ha itt említetted te is a drónokat, meg én is az imént, hogy megnézzük, hogy az orosz-ukrán háborúban a háború kezdete óta a harci cselekményeknek az arányát tekintve a drónok által elköltett cselekmények milyen arányt képviselnek a háború elején, meg most azt láthatjuk lényegében, hogy az orosz-ukrán háború most kicsit kis túlzással, de drónháborúvá ö alakult lényegében.

[00:49:07]Tehát nagyon nagy arányát a ezeknek a cselekményeknek már drónokkal hajtják végre.

[00:49:15]És ugye itt jön a képbe az is, amit te mondtál, hogy a katonáknak ugye műhold képek jönnek a telefonjaikra.

[00:49:21]Hát már nem kell fejderítőket kikölteni, hogy hol van az ellenség.

[00:49:24]Igen.

[00:49:24]Igen.

[00:49:24]Igen.

[00:49:24]És itt ez a ez a lényeg, hogy viszont ez csak úgy tud hatékonyan működni, hogyha koordinált ez a történet.

[00:49:29]Tehát az nem működik, hogy jönnek mi a több katonának jönnek műholdképek a telefonjaikra, és mindegyik kijelöl más-más terület, ahol becsap a becsapás hatékony lenne.

[00:49:38]Tehát ha össz-evisszaság van, az úgy nem működik.

[00:49:42]Tehát valamilyen koordináció ebben az esetben is szükséges, de abban neked is meg Tamásnak is igaza van, hogy egyfelől a drónok drónok tekintetében lesz lesz, sőt már van az első olyan terület a katonai beavatkozásoknál, amikor már aktívan tesztelik a mesterséges intelligenciát, és szerintem a jövő abszolút ebbe az irányba fog menni.

[00:50:03]Nyilván a szabályozás az egy másik kérdés, és ahogy itt említésre is került a a katonai konfliktusok, katonai beavatkozások a front frontokon, mindig is így volt, hogy ott tesztelik lényegében az egyes államok, hogy milyen milyen eszközök működnek, hogy működnek, mit kell tökéletesíteni technológiai értelemben.

[00:50:20]Tehát ezben a háborúknál mindig is így van, és én azt gondolom, hogy mindig is így lesz.

[00:50:23]Na, itt a vége beszélgetés vége felé hadd hozzam be a nagy dilemmát, hogy nyilvánvaló, hogy az nagyon vonzó a háborús feleknek, hogy az AI sokkal gyorsabban reagál, mint az ember.

[00:50:36]a mesterséges intelligencia gyorsabb döntést hoz, a másodperc tölt része alatt tud dönteni.

[00:50:41]Viszont ebben a műsorban is beszéltünk arról, azokról a borzalmakról, hogy például az ukrán fronton megáll egy drón és ott vannak civilek akár, és a drón mérlegel aközött, hogy katona van előtte, vagy civil van előtte, egy fejkendős asszony van előtte, hanem legyilkolja.

[00:51:01]És hogy hát nyilván ez a dilemma, hogy amíg az ember ott van a döntés mögött, az elnök, a katona, addig érzelemből tud mérlegelni, de a gépnek nincs érzelme, és nem mérlegel.

[00:51:15]Sajnos elkeserítő híreket kell mondanom.

[00:51:21]Nagyjából a Krisztus előtti ugye bronzkorszaktól kezdve az emberi kegyetlenségről hihetetlen hosszú irodalom született, amióta írni tudunk.

[00:51:31]Tehát az, hogy kegyetlen emberek vannak, tömeggyilkosok vannak, hihetetlen értelmetlen ember mészárlások a történelem erről szól.

[00:51:42]Az, hogy egyébként gépesítve történik valami, sajnos hibák adott esetben akár szándékos népirtás, lásd például Bucsa ez előfordult anélkül, hogy gép.

[00:51:56]De ez szerintem egy kicsit bagatelizálod a problémát, mert mert a a mérlegelést vonja ki.

[00:52:00]Tehát értem, hogy mit mondasz, de a mérlegelés lehetősége is ki van vonva, hogy a drón egy gyereket ne pusztítson el Timur, hanem hanem hanem egy katonát.

[00:52:09]Tehát nincs mérlegban amikor éppen áttört 1400 környékén ugye Ankara fele ment csak egy másfél percünk volt egy akkor akkor ugye a szivasziaknak felajánlott egy meg nem támadást majd aztán utána felajánlotta nekik a szabad eltávozást majd ezek után ellenálltak valamennyire a szivasziak fogta magát ezek és hát ugye megígérte nekik hogyha mégis föladják magukat akkor egy csepvérük sem fog fog ugye hullani.

[00:52:42]Ezek után feladták ugye a meccset a szivaszi pógárok, majd ezek után Timur Lenk mindegyiket a föld alá temette el, és rájuk gyújtotta a talajt.

[00:52:54]Tehát, hogy emberi kegyetlenség is létezik.

[00:52:56]Az, hogy a gép mérlegelése nem az a válaszol nincsen értelme, nincs értelmes válasz tömeggyilkosság.

[00:53:05]Teljesen ide, hogy gép vagy ember követi el.

[00:53:07]Hát nem értek ezzel egyet, de hát itt igazából a felelősség kérdése szerintem itt, amire te is gondolsz ö és ez a szűk keresztmetszet, hogy ilyenkor a cselekmény végén eddig meg tudtál nevezni egy felelőst.

[00:53:20]Tehát volt egy ember, vagy egy embercsoportszervezet, vagy volt egy hum humán erőforrás volt a döntés mögött.

[00:53:26]a ugye a drónok esetében meg a meg ha gépesítve lesz ez az egész történet a hadiselekmények esetében igen, akkor akkor ez nem lesz, tehát a felelősség sem lesz egyértelműen számonkérhető.

[00:53:40]Viszont én azt gondolom, hogy éppen ezért fognak mesterséges intelligencial megtámogatott eszközöket küldeni a frontra, mert egyrészt ugye te is mondtad, hatékonyabban tud gyilkolni adott esetben, mint az ember.

[00:53:51]ö könnyebben eléri a célt.

[00:53:51]Adott esetben lásd iráni drónok az utánpótlása az nem olyan költséges, mondjuk ruházni egy embert.

[00:54:01]Hát szép új világ, meglátjuk.

[00:54:01]Csizmati Csizmadia Tamásnak, Mielovid Zoltának köszönöm, hogy itt voltatok.

[00:54:06]Önöknek a megtisztelő figyelmet köszönöm a felelőss szerkesztők újásáron nevében is.

[00:54:12]Holnap ismét jelentkezünk a Náncreakcióval, amelyben megmutatjuk önöknek a válságok hátterét és más fontos összefüggéseket tartsanak velünk holnap is.

[00:54:20]A viszontlátásra.

[00:54:20]เฮ