Láncreakció - Válságban a német ipar, egy hónap alatt tizenötezer munkahely szűnt meg - HírTV
- A Hormuzi-szoroson napi 31 hajó halad át a háború előtti 120–140 helyett; az USA heti 15 millió hordó olajat szabadított fel készleteiből, Kína tengeri importja a felére csökkent.
- A 60 napos tűzszünet törékeny: Irán nukleáris programja, 300 milliárd dolláros helyreállítási igénye és az áthaladási díj terve rendezetlen, Izrael is ellenzi a békefolyamatot.
- A katari LNG-termelés egy hónap alatt 50%-ra, két hónap alatt 80%-ra állítható helyre, de a maradék 20% (a globális LNG 3%-a) évekig hiányozni fog.
- Az Északi Áramlat 2 üzemeltetője beperelte az EU-t, mert az orosz gázimport 2027-es kivezetése de facto kisajátítás, és szankciós lépésként egyhangú döntést igényelt volna.
- A német fémipari és elektrotechnikai szektorban egy hónap alatt 15 000 munkahely szűnt meg; 2018 óta 270 000 állás veszett el a magas energiaárak, bérek és adók miatt.
- Németországban 2026 első felében 13 000 vállalat jelentett csődöt, a nagyvállalatoknál közel 30%-os növekedéssel; a csődhullám még nem tetőzött.
- A német politikai patthelyzetet a CDU–SPD kényszerkoalíció okozza: az SPD magas adókat és állami beavatkozást, a CDU alacsony adókat és piaci megoldásokat szorgalmaz.
- Az európai gáztárolók töltöttsége 40%-os a három évvel ezelőtti 75% helyett; Németországban 20–30 GW új földgázerőműre lenne szükség, de nincs befektető.
„Mindenki, aki olajról beszélget, de a földgázhelyzet kritikus.” – Toldi Ottó
- Dan Jørgensen EU energiaügyi biztos a Green Deal folytatását szorgalmazza, miközben Toldi Ottó szerint a naperőmű (350 EUR/MWh) jóval drágább a földgáznál (120) és az atomnál (60–90).
- Az IMEC gazdasági folyosó diverzifikációs szempontból jó ötlet, de hosszú távú projekt, amely nem oldja meg az azonnali energiaválságot.
Részletes összefoglaló megjelenítése
A Hormuzi-szoros helyzete és hatásai a világpiacra
A jelenlegi forgalom és az aknák problémája
A műsor első blokkjában Horta Olivér, a 10 vég energia és klímapolitikai üzletág vezetője volt a vendég. A szakértő elmondta, hogy a Hormuzi-szoroson jelenleg naponta körülbelül 31 hajó halad át bekapcsolt jeladóval, ami még mindig messze elmarad a háború előtti napi 120-140 hajós forgalomtól. Az előzetes megállapodás bejelentése óta a legnagyobb forgalmú napon 35 hajó haladt át. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy az Iráni Forradalmi Gárda által elhelyezett aknák pontos helye továbbra sem ismert.
"A tegnapi napon 31 olyan hajó haladt át, amelynek be volt kapcsolva a jeladója. [...] A háború kirobbanása előtt egy átlagos napon 120-140 hajó is átment." *
Optimista és pesszimista forgatókönyvek
Horta Olivér szerint az olajpiaci elemzők között két markánsan eltérő véleménycsoport alakult ki. Az olajár a Brent típus esetében a korábbi 90 dollár feletti szintről visszaesett a háború előtti 72-73 dolláros szintre. Ezt két tényező magyarázza: egyrészt a Hormuzi-szorossal kapcsolatos pozitív várakozások, másrészt az, hogy az Egyesült Államok hatalmas mennyiségű olajat szabadít fel a készleteiből – egy hét alatt több mint 15 millió hordót bocsátottak a piacra, ami a valaha volt második vagy harmadik legnagyobb heti mennyiség. Ezzel párhuzamosan Kína tengeri olajimportja a felére csökkent, ami arra utal, hogy szintén nagymértékben szabadítja fel saját készleteit.
Az Egyesült Államok ambivalens pozíciója
A beszélgetés részletesen elemezte az USA kettős érdekeltségét. Donald Trump elnöknek a félidős választások miatt belpolitikai szempontból az az érdeke, hogy alacsonyak legyenek az üzemanyagárak, hiszen Joe Biden bukásához korábban is hozzájárult a magas infláció és üzemanyagár. Ugyanakkor az USA nettó olajexportőrként jól jár a magas olajárakkal, ráadásul ezek az árak fedezetet biztosítanak az új szénhidrogénipari beruházásokhoz, ami Trump "Fúrj, bébi, fúrj!" kampányígéretével is összhangban van.
"Nem mindegy, hogy két dollár, 3 dollár vagy négy gallon vagy 5 dollár. [...] Volt olyan is, hogy 5 dollár fölé emelkedett az elmúlt időszakban." – Gulyás Áron *
A megállapodás törékenysége és a megoldatlan konfliktusok
A szakértő komoly kételyeit fejezte ki a 60 napos tűzszüneti megállapodás sikerességével kapcsolatban. Több súlyos konfliktuspont is rendezetlen maradt: Irán nukleáris programja, az Irán által igényelt 300 milliárd dolláros helyreállítási összeg (amit Trump szerint az Öböl-menti országoknak kellene összedobniuk, ami Horta Olivér szerint meglehetősen valószínűtlen), valamint Irán azon törekvése, hogy Ománnal közösen díjat szedjenek a szoroson való áthaladásért – ezt az USA és az európaiak is határozottan elutasítják. Izrael is rossz néven veszi a békefolyamatot, különösen mivel Irán a libanoni konfliktust is a megállapodás részének tekinti.
A katari LNG-termelés helyreállítása
A Qatar Energy bejelentése szerint a cseppfolyósított földgáz kitermelésének helyreállítása a Hormuzi-szoros megnyitása után egy hónapon belül 50%-ra, további egy hónap alatt 80%-ra növelhető. A maradék 20% eléréséhez azonban évekre van szükség, és ez a 20% is a globális LNG-forgalom 3%-át jelenti – pont azt a puffert, ami a zavartalan ellátáshoz korábban szükséges volt.
"Ez a 20%-os arány, ez is a globális LNG forgalomnak mintegy 3%-át jelenti. Tehát pont azt a puffert, ami korábban biztosította volna azt, hogy az ellátás az zavartalan legyen." – Horta Olivér *
Az Öböl-menti országok exportkapacitásának helyreállítása
Az alternatív vezetékes útvonalak már maximális kihasználtsággal működnek, napi körülbelül 7 millió hordó olajat irányítanak át. Ez azonban messze elmarad a korábbi több mint 20 millió hordós napi áthaladástól. A szakértő szerint nagy különbségek várhatók az egyes országok (Irak, Kuvait, Szaúd-Arábia, Emírségek) exporthelyreállítási képességei között, mivel eltérő típusú mezőkről van szó. A háború kitörése után ezek az országok először a készleteiket töltötték fel, így a szoros megnyitása után először a raktárkészleteket ürítenék, és csak ezt követően indítanák újra fokozatosan a termelést.
Az Északi Áramlat pere az Európai Unió ellen
A per háttere és jogi érvei
Az Északi Áramlat 2-t üzemeltető svájci székhelyű vállalat beperelte az Európai Uniót, mivel a 2027 végéig az orosz gázimportot fokozatosan megszüntető szabályozás de facto kisajátításnak minősül. A vállalat érvelése szerint a szabályozás valójában szankciós intézkedés, amelyet egyhangú tagállami támogatással kellett volna elfogadni, nem pedig minősített többséggel, ami megkerülte Magyarország és Szlovákia vétóját. Horta Olivér megerősítette, hogy jogilag valóban indokolt a per. A gázbeszerzések korlátozásának menetrendje már részletesen kidolgozott: az azonnali vezetékes ügyleteket tiltó rendelkezés körülbelül másfél hete lépett hatályba, korábban már az azonnali LNG-beszerzéseket is tiltották, 2027 januárjától a hosszú távú LNG-beszerzésekre, szeptembertől pedig a hosszú távú vezetékes gázszerződésekre is tilalom vonatkozik.
"Kitiltani az orosz beszállítókat a piacra, az egy szankciós lépés, amihez egyhangú döntés kellene. Úgyhogy szerintem itt az eljárás az nagyon is indokolt." – Horta Olivér *
A vezeték mint rendezetlen seb
A szakértő hangsúlyozta, hogy az Északi Áramlat ügye továbbra is rendezetlen seb az EU és Németország testén. Történelmi léptékű terrorakció történt a kritikus infrastruktúra ellen, és több év után sincsenek rendezve a viszonyok. A négy vezetékből álló rendszerből három megsérült, egy érintetlen maradt, de ennek az engedélyét a német kormány soha nem adta ki. Az Európai Bizottság a szabályozással a helyreállítás lehetőségét is ellehetetlenítené, holott a Bizottságnak nincs jogosultsága ilyen döntéseket hozni. Németországban az AfD rendszeresen napirenden tartja az ügyet, és felmerülhet a jövőben a vezeték helyreállításának igénye.
A német gazdaság összeomlása
A fémipari és elektrotechnikai szektor drámai leépülése
A második blokkban Toldi Ottó, a Klímapolitikai Intézet vezető kutatója és Sebescsén Géza, az MCC gazdaságpolitikai műhelyének vezetője elemezte a német gazdasági válságot. Egy hónap alatt több mint 15 000 munkahely szűnt meg a német fémipari és elektrotechnikai szektorban, és az ágazatban akár 150 000 munkahely is megszűnhet 2026-ban. A szektor két éve recesszióban van, és 2018 óta már 270 000 munkavállaló vesztette el az állását. A szakszervezetek a magas energiaárakat, a vállalati adókat és a társadalombiztosítási járulékokat okolják.
A politikai patthelyzet mint alapvető ok
Toldi Ottó szerint a német válság alapvető oka a politikai döntésképtelenség. A CDU az SPD-vel kényszerült koalícióra, de a két párt gazdaságpolitikai álláspontja 180 fokos különbséget mutat: az SPD magas adókat és nagy állami beavatkozást szorgalmaz, míg a CDU alacsony adókat, kisebb államot és piaci kezdeményezéseket támogatna. Az AfD közben 2019 óta megduplázta népszerűségét (14%-ról 30% környékére), beszorítva Friedrich Merzet ebbe a kényszerkoalícióba.
"Hogyha van egy erős felhatalmazással bíró határozott politikai vezetése Németországnak, akkor erre megvannak a iskolapadba illő módszerek, hogy hogyan lehet az ilyen típusú válságokból kilábalni." – Toldi Ottó *
A költségoldali problémák: energiaárak, bérek, adók
Sebescsén Géza hármas költségoldali szorítást azonosított. A német nagykereskedelmi villamosenergia-ár a francia ár duplája, ami az energiaintenzív iparágakat ellehetetleníti. A német munkások nettó bére Európán belül is magas, a vállalati adók és a TB-járulékok pedig szintén rendkívül magasak. Kínával összehasonlítva mindhárom tényezőben jelentős a hátrány. A belföldi megrendelések a rossz gazdasági dinamika miatt, az exportmegrendelések pedig a kínai verseny és a kereskedelmi háborúk miatt csökkennek. A szakértő szerint a német ipar olyan mértékben veszítette el versenyképességét, hogy már csak védett piacokon (például hadiipari beszerzések) tud érvényesülni.
A védelmi ipar mint lehetséges kiút – és annak árnyoldalai
A műsorvezető felvetette, hogy a védelmi ipari megrendelések jelenthetnének kiutat a válságból, hiszen a fém- és elektrotechnikai szektor megrendelésállománya jelentősen nőtt a védelmi iparból érkező állami megrendelések miatt. Toldi Ottó hozzátette, hogy a hadiipari beruházások lehetőséget adnak a német cégeknek a versenyeztetés nélküli megbízásokra, ugyanakkor aggasztónak tartja, hogy ehhez fenn kell tartani a háborús fenyegetettség érzetét. Sebescsén Géza szintén aggasztónak nevezte, hogy a korábban prémium minőségű termékeket gyártó német ipar most védett piacokra szorul.
A csődhullám méretei
2026 első felében majdnem 13 000 vállalat jelentett csődöt Németországban, és a szakértők szerint a csődhullám még nem tetőzött. Különösen ijesztő, hogy a 250 fő feletti nagyvállalatoknál közel 30%-kal nőtt a csődök száma. A teljes csődszám 2013 óta nem volt ilyen magasan.
A Bundesbank ellentmondásos álláspontja
A Német Bundesbank alelnöke szerint fel kell gyorsítani az energetikai átállást, és kockázatosnak nevezte a fosszilis üzemanyagokat. Sebescsén Géza értetlenül állt e logika előtt: amikor hiány van energiában, akkor nem a kínálatot kell tovább szűkíteni, hanem alternatív forrásokat kell keresni. A szakértő egy metaforával érzékeltette a helyzet abszurditását: ez olyan, mintha valaki, aki belevágta a kezébe egy baltát, a fájdalom csillapítására egy fűrésszel az egész karját levágná.
"Amikor hiány van valamiből, akkor nem még tovább kell csökkenteni azt az eleve alacsony szűkös kínálatot, amiből ki tudjuk a keresletünket elégíteni, hanem kell alternatív forrásokat keresni." – Sebescsén Géza *
A német energiafüggőség és a földgáz kritikus helyzete
Az atomerőművek leállításának következményei
Toldi Ottó emlékeztetett arra, hogy 2023-ban ütemérzékkel robbantották fel az utolsó működő német atomerőművet, azóta a franciáktól vásárolják az áramot. Eközben a német áramtermelés 40%-a időjárásfüggő megújulókból származik, ami miatt 20-30 GW-nyi új földgáztüzelésű erőműre lenne szükség a kiegyensúlyozáshoz. Azonban amikor az állam tendert írt ki ezekre, senki nem jelentkezett, így az államnak kell beruháznia.
Európa kritikus gázhelyzete
Az európai földgáztárolók töltöttsége jelenleg mindössze 40%-os, szemben a három évvel ezelőtti 75%-kal. Mindeközben az EU szabályozása már most leállította a rövid határidejű orosz földgázszerződéseket, és 2027-ig a hosszú távú szerződéseket is fel kell mondani. A diverzifikáció a Közel-Kelet felé a Hormuzi-szoros bizonytalan helyzete miatt nem lehetséges. Sebescsén Géza ironikusan utalt Robert Habeck korábbi tanácsaira, miszerint az emberek ne mossák a ruháikat, elég szárítani, és elég hetente egyszer fürdeni.
"Mindenki, aki olajról beszélget, de a földgázhelyzet kritikus." – Toldi Ottó *
Az AfD energiapolitikai alternatívája
Toldi Ottó felvázolta az AfD energiapolitikai programját: azonnal visszakapcsolnák a legutoljára leállított három atomerőművet, és körülbelül hat hónap alatt megjavítanák az Északi Áramlat vezetékeit. Az Északi Áramlat 2 esetében ráadásul az engedélyeztetési folyamat hivatalosan még nincs lezárva – a német kormány politikai okokból nem adta ki az engedélyt.
Az Európai Unió energiapolitikájának kritikája
Dan Jørgensen, az EU energiaügyi biztosának vitatott állításai
Az Európai Unió energiaügyi biztosa, Dan Jørgensen szerint az EU sokkal felkészültebben kezelte a 2026-os energiaválságot, mint a 2022-es krízist. A biztos szerint "fosszilis energiahordozókkal kezelni az energiaválságot olyan, mint cukrot adni egy cukorbetegnek." A Green Deal folytatása mellett érvelt, üdvözölte a megújulók térnyerését és az elektromos autók terjedését.
Toldi Ottó szakmai kritikája a biztos hátteréről és állításairól
Toldi Ottó kifejtette, hogy a biztos politológiát végzett az Aarhusi Egyetemen, és szakmai szempontból teljesen alkalmatlan az energiaszektor irányítására. Részletes számításokkal támasztotta alá, hogy a megújulók gazdaságilag észszerűtlen alternatívák: egy naperőmű 16 órás tárolási kapacitással 350 EUR/MWh költségen termel, egy földgázerőmű 120 EUR/MWh-ért, míg egy modern atomerőmű 60-90 EUR/MWh-ért. Ráadásul a naperőmű 25 évre épül, a földgázerőmű 40 évre, az atomerőmű pedig 50-70 évre, tehát a beruházási költségek is eltérő időközönként jelentkeznek. A szakértő szerint egy válságban lévő Európai Unió vezetője nem mondhat olyat, hogy csinálja még jobban azt, amitől még megfizethetetlenebb lesz az áram ára.
"Ez az ember, ez a Dan Jørgensen ennek a nem ismeretében mondja, amit mond, mert egy válságban lévő európai energiaválságban lévő Európai Unió emberekért, választópolgárokért felelős vezetője nem mondhat olyat, hogy csinálja még jobban azt, hogy még megfizethetetlenebb legyen az áram ára." – Toldi Ottó *
Az IMEC mint hosszú távú, de nem azonnali megoldás
A beszélgetés végén szóba került az India–Közel-Kelet–Európa gazdasági folyosó (IMEC), amelyet az EU alternatív energiabeszerzési útvonalként fejlesztene. Sebescsén Géza szerint ez diverzifikációs szempontból jó ötlet, de hosszú távú projekt, ami nem oldja meg a mostani, azonnali problémákat. Ráadásul számos olyan országon haladna keresztül, amelyek nem tekinthetők teljesen biztonságosnak – Magyarország pontosan megtapasztalta, milyen az, amikor egy háborús országon keresztülhaladó vezeték csapjait elzárják geopolitikai okokból.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- Nincs ilyen szakasz.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:01]Válságban a német ipar egy hónap alatt 15000 munkahely szűnt meg.
[00:00:04]Aztán beperelték az Európai Uniót az Északi áramlatvezeték miatt, és végül több mint 1000 hajó rekedt a hormozis szorosban.
[00:00:13]Milyen láncreakciót indítanak el ezek a folyamatok?
[00:00:15]Erre keressük a választ.
[00:00:17]Köszöntöm önöket.
[00:00:17]Én Gulyás Áron vagyok.
[00:00:19]Ez a láncreakció.
[00:00:33]És itt van már velem a stúdióban Horty Olivér a 10 vég energia és klímapolitikai üzletág vezetője.
[00:00:38]Szervusz, köszönöm, hogy elfogadtad a meghívást.
[00:00:40]Nagy szeretettel köszöntöm a kedves nézőket és hát nagyon szépen köszönöm a meghívást.
[00:00:44]Elsőként nézzük is meg, hogy mi a helyzet a hormuzis szorosban.
[00:00:48]1150 hajórekedt a hormoziszorosban mintegy 125 milliárd dollárnyi rakománnyal számolt be az Alliance.
[00:00:53]A biztosítótársaság elemzése szerint az iráni háború lezárását célzó keretmegállapodás ellenére továbbra sincs jelentős forgalom a kulcsfontosságú tengeri átjárón.
[00:01:03]A cég közölte, hogy a hajókon tartózkodó tengerészek száma elérheti a 200zret.
[00:01:07]A nemzetközi tengerészeti szervezet főtitkára elárulta, hogy az iráni konfliktus kezdete óta 14 tengerész vesztette életét a civil teherhajók elleni támadásokban.
[00:01:20]A Kepler adatai szerint az iráni amerikai keretmegállapodás óta mintegy 20 olajszállító tanker haladt át a szoroson.
[00:01:27]Ezek várhatóan augusztus elejére érkeznek meg végső célállomásaikra, amelyek többsége Ázsiában található.
[00:01:33]Irán a hétvégén ismét kilátásba helyezte a hormuzis szoros lezárását, arra hivatkozva, hogy nem tartja be Izrael a déliban banonra vonatkozó fegyverszünetet.
[00:01:42]A bizonytalan helyzet ellenére szerdán több mint 3 dollárral csökkent a Brend típusú nyersolajára.
[00:01:48]Chris Wright Amerikai Energiaügyi miniszter szerint Irán a továbbiakban nem lesz képes lezárni a szorost.
[00:01:54]Az Egyesült Államok pedig akár a Teheránnal kötött megállapodás nélkül is garantálja a szabad hajózást, ha kell, katonai eszközökkel is.
[00:02:04]Hát eléggé hektikus és labilis a helyzet.
[00:02:06]Ugye papíron kijelöltek két ideglenes útvonalat a kereskedelmi hajóknak, amin papíron közlekedhetnek.
[00:02:12]De hogy továbbra se tudjuk például, hogy hol vannak azok az aknák, amiket az iráni forradalmi gárda elhelyezett a szorosban.
[00:02:17]Mi a helyzet jelenleg a hormózi szorosnál?
[00:02:20]A tegnapi napon 31 olyan hajó haladt át, amelynek be volt kapcsolva a jeladója.
[00:02:25]Az elmúlt másfél hétben, mióta bejelentették a szándéknyilatkozatot, azóta a legnagyobb volumenű áthaladás szombaton történt 35 hajóval.
[00:02:34]A háború kirobbanása előtt egy átlagos napon 120-140 hajó is átment.
[00:02:41]Tehát az áthaladás még mindig mérsékelt, de azért valamivel nagyobb, mint a szándéknyilatkozat bejelentése előtt volt.
[00:02:52]Egy nagyon érdekes helyzet alakult alakul ki, hogyha a nemzetközi elemzéseket olvassuk, akkor azzal szembesülhetünk, hogy vannak nagyon pozitív, nagyon optimista vélemények.
[00:03:08]Ez egy véleményborék, és vannak nagyon pesszimista vélemények is.
[00:03:10]Az elmúlt napokban másfél hétben az olaj hordónkénti ára jelentősen csökkent a brand típusú olyan 90 dollár fölötti szintről.
[00:03:21]most már a háború előtti 72-73 dolláros szintre mérséklődött, ami szerintem két fő tényező együttes következménye.
[00:03:32]Az egyik tényező a hormózi szorossal kapcsolatos pozitív várakozások, az előbbi véleményborékba tartozóknak a az ügyetei.
[00:03:42]A másik pedig az, hogy továbbra is rendkívül nagy mennyiségű olajkészlet ömlik, áramlik a piacra.
[00:03:48]Hát éppen tegnap jöttek ki az Egyesült Államok elmúlt hétre vonatkozó készletfelszabadítási adatai, és annak ellenére, hogy a hormózi szoroson a forgalom elkezdett valamelyest visszaépülni, annak ellenére az USA, hogyha a kereskedelmi és a stratégiai készleteket együttesen nézzük, akkor egy hét alatt több mint 15 millió hordó olajat bocsátotta a piacra, ami a valaha volt talán második vagy harmadik legnagyobb heti mennyiség.
[00:04:21]Ez párhuzamosan bár Kínáról nincsenek hivatalos készletezési adatok, azt láthatjuk, hogy Kínának a tengeri olaj importja csaknem a felére csökkent a korábbi időszakhoz képest, amiből azt a következtetést vonhatjuk, hogy Kína is nagy mértékben szabadítja föl a készleteit folyamatosan.
[00:04:43]Úgyhogy ez talán az egyik ok.
[00:04:45]A másik ok pedig hát egyszerűen a hormózisz szorossal kapcsolatos várakozások.
[00:04:49]Bár szerintem ezt is komoly bizonytalanságok övezik.
[00:04:51]Itt van egyrészt a a az aknák kérdése, amit te is mondtál, és itt van az is, hogy a hormózi szoros megnyitása az mennyiben csak annak a következménye rövid távon, hogy egyszerűen azt mondják, hogy tűzszünet lesz, béke lesz és így tovább.
[00:05:09]és mennyiben a az azt követő, mondjuk a biztosítók magatartásából fakadó helyzetnek.
[00:05:15]Azért nagyon óvatosak ott továbbra is a a hajók, mert nagyon nehéz biztosítást kapni az áthaladásra.
[00:05:22]Még mindenki nagyon óvatos, de hát itt kereskedelmi hajókról van szó, bár egyes hajókat katonai erővel átkísérik, tehát akkor is ott ott azért még mindig nagyon kockázatos áthajózni.
[00:05:33]Igen.
[00:05:33]És hogyha már az Egyesült Államokat említetted, akkor nagyon érdekes és faramuci helyzetben van az USA, mert egyrészről van Donald Trumpnak egy ígérete, hogy lezárja az iráni konfliktust.
[00:05:42]Ez nyilván félidős választások előtt egy fontos dolog az amerikaiak szempontjából.
[00:05:48]Viszont amit említettél, hogy nagyon jól keresnek az amerikaiak most a jelenlegi helyzeten, hogy hatalmas mennyiségű olajat szabadítanak fel.
[00:05:53]És ami amikor az említett 90 vagy akár 100 dolláros ár környékén mozgott az olaj, akkor azért azon is jól keresett az Egyesült Államok.
[00:06:03]Most úgy tűnik, az a legfrissebb nyilatkozata az amerikai energiügyi miniszternek, hogy az amerikai flotta kíséri át a hajókat a hormózi szoroson.
[00:06:09]Hogy ez valóban így lesz-e, és hogy annak milyen hatása lesz, az viszont egy másik kérdés már.
[00:06:16]Az amerikai flotta már régebb óta a szándéknyilatkozat aláírása előtt is átkísért hajókat.
[00:06:21]Szerintem Amerika pozíciója, helyzete nagyon érdekes, és hát és a saját kollégáimmal is sokat vitatkozunk rajta.
[00:06:30]Tehát egyrészt valóban ott van a félidei választások ügye, amire utaltál.
[00:06:34]Ebből a szempontból szerintem nem is a konfliktus lezárása az, ami elsődlegesen számít, vagy az amerikai belpolitika szempontjából meghatározó, hanem sokkal inkább az Egyesült Államokban tapasztalható üzemanyagárak.
[00:06:48]A korábbi választáson is azt láthattuk, hogy hogy Joe Biden bukásához érdemben hozzájárult az az inflációs sok és az az üzemanyagem, amit a ciklusában az amerikai választók megtapasztaltak.
[00:07:04]Nem mindegy, hogy két dollár, 3 dollár vagy négy gallon vagy 5 dollár.
[00:07:06]Igen, volt olyan is, hogy 5 dollár fölé emelkedett az elmúlt időszakban.
[00:07:11]Tehát az amerikai elnöknek belpolitikai szempontból a félidei választás szemüvegén keresztül az az érdeke, hogy olcsó legyen az olajár és valóban minél előbb megoldódjon a konfliktus.
[00:07:22]A másik oldalról viszont én is úgy látom, hogy számos olyan egyéb tényező van, ami miatt az Egyesült Államoknak a jelenlegi helyzet, vagy akár a korábbi egy hónappal ezelőtti helyzet nem feltétlenül rossz.
[00:07:37]Én nagyon szeretem azt az összevetést, ami a 70-es éveket a mostanihoz hasonlítja, mert az a hipotézisem, hogy sok szempontból a mostani probléma hasonlít a 79-es olajválsághoz, de az egy nagyon nagy különbség, hogy most az USA nettó értelemben olajexportőr, és ennek megfelelően, hogyha a világpiaci olajárak növekednek, akkor az az USA bevételeit erősíti.
[00:08:00]Nem véletlen, hogy az USA az elmúlt hetekben, hónapokban nemcsak a készlet felszabadításában döntött rekordokat, hanem az exportjában is rekordokat döntött.
[00:08:12]Ráadásul a magas olajárak fedezetet jelenthetnek azoknak az új beruházásoknak, amelyek Trump kampányígéreteinek egy fontos részét képezték.
[00:08:22]Trump azt mondta, hogy fúj, bébi, fúj, újra nagát esszük az amerikai szénhidrogén ipart, növelni fogja az energiapiaci dominanciáját.
[00:08:31]Elvileg nyitják is az új fúrótornyokat papíron.
[00:08:35]Így van.
[00:08:35]Hogyha magasak az árak, akkor a piaci szereplőknek megéri beruházni és fejleszteni, bővíteni a kapacitásokat.
[00:08:43]És még vannak más tényezők is.
[00:08:43]Szerintem az Egyesült Államok relatív pozícióján is segít az, hogyha a versenytársai drágábban juthatnak energiahordozókhoz.
[00:08:56]Az infláció kapcsán is sokan azt mondják, hogy a magas amerikai államadósság miatt, hogyha jön egy inflációs nyomás, vagy egy nagyobb inflációs nyomás, különösen, hogyha a kamatok azt nem követik, akkor az az Egyesült Államoknak nem feltétlenül rossz.
[00:09:10]Tehát ilyen módon az Egyesült Államok pozíciója az ambivalens, de az elmúlt időszak nyilatkozatai és konkrét cselekményei alapján úgy tűnik, hogy Trump próbálja megoldani, vagy valamiféle nyugvópontra helyezni ezt a konfliktust, és próbálja elintézni ténylegesen azt, hogy a hormózi szoroson keresztül a kereskedés az újraindulhasson.
[00:09:34]A nagy kérdés az az, hogy azokat a kulcskonfliktusokat, amik a háború kirobanása óta az asztalon vannak, azokat mennyiben lehet 60 nap alatt megoldani?
[00:09:47]Tehát Irán nukleáris fegyverekkel kapcsolatos ügyeit.
[00:09:52]Akkor a Irán finanszírozási igényét.
[00:09:55]Ebbe a szándéknyilatkozatba beterült egy 300 milliárd dolláros helyreállítási összeg.
[00:09:59]Nem világos, hogy ezt kifizetné.
[00:10:02]Trump, illetve az a Trump adminisztráció úgy nyilatkozott, hogy ezt az öbölmenti országok dobnák össze.
[00:10:09]De azért itt vannak kétségeim, hogy valóban az öbölmenti országok ezt összedobnák, de majd meglátjuk.
[00:10:14]Akiknek most lőtték szét, Irán most lőtte szét az infrastruktúráját.
[00:10:16]Tehát legalábbis szokatlan lenne egy ilyen típusú kárpótlás vagy vagy a helyreállítás finanszírozása.
[00:10:22]A hormóziszoros önmagában is szerintem egy nagy konfliktuspont.
[00:10:27]Irán több ízben úgy nyilatkozott, hogy a 60 napos türelmi időszak, tűzszünet után Ománnal együtt díjat szeretne szedni az áthaladásért.
[00:10:40]De erről az Egyesült Államok és egyébként az európaiak is, meg a világ többi része hallani sem akar.
[00:10:46]Izrael nagyon rosszul, rossz néven veszi ezt az egész békefolyamatot.
[00:10:52]Irán a békefolyamat részének értelmezi a a a libiai ügyeket is, tehát a a a Hezbolach és az izraeli közötti konfliktus kérdését is.
[00:11:06]Igen.
[00:11:06]Libanon az egy fontos bocsánat, Libanon.
[00:11:07]Igen.
[00:11:07]Tehát, hogy itt itt nagyon sok olyan kérdés van, nagyon sok olyan konfliktus van, ami nem világos, hogy hogyan oltható meg 60 nap leforgása alatt.
[00:11:18]És ezek a tényezők, ezek inkább az utóbbi pesszimistább csoport narratíváját erősítik, és arra utalnak, hogy hogy a a az a az az elképzelés vagy történet, hogy ez csak egy átmeneti probléma volt, már kifelé jövünk az alagútból és minden nagyon gyorsan meg fog oldódni, az túlzottan optimista.
[00:11:40]Röviden még térjünk ki az öbölenti országoknak a helyzetére, mert ahogy említetted a különböző olajfinomító létesítményeket, a gázmezőket, rengeteg mindent szétlőttek az irániak, és számolgattunk korábban is, korábbi adásban is, hogy ezt vajon mennyi idő újraépíteni, mert erre érdemben az amerikaiaknak nincsen hatása.
[00:11:59]Ezt az öbölmenti országoknak kell rendezni, és súlyos pénzek, súlyos milliók, súlyos hónapok, mire ez újra működőképes.
[00:12:07]egy ilyen létesítmény, pláne úgy, hogy az Európai Unió is ebbe az irányba akar diverzifikálni, vagy legalábbis vannak ilyen tervek.
[00:12:12]Most jelenleg az van, hogy a Qatar Energynek a a vezetése azt mondja, hogy az egyik csepfolyosított földgáz kitermelő üzemüket, azt most helyre tudják-e állítani papíron egy hónapon belül.
[00:12:25]Tehát, hogy ez azért egy rövidebb időtelp, mint amivel mi számoltunk, hogy akár fél év vagy egy év, mire ezeket helyreállítják.
[00:12:30]Ez egy pozitív dolog.
[00:12:33]Az akár az árakra nézve.
[00:12:36]és az energiaellátásra nézve.
[00:12:38]Hát a Katalon Energy vezetése azt mondja, hogy onnantól kezdve, hogy megnyílik a hormuzis szoros és ők magabiztosan tudnak exportra termelni, onnantól kezdve egy hónap kell ahhoz, hogy a korábbi exportkapacitásukat 50%-ra visszahozzák.
[00:12:54]Utána újabb egy hónap kell ahhoz, hogy elérjék a 80%-ot.
[00:13:00]Viszont a maradék 20% eléréséhez már évekre lesz szükség.
[00:13:06]Ez egyébként egybevág a korábban megfogalmazott állításokkal.
[00:13:09]És azt is érdemes ehhez szerintem hozzátenni, hogy ez a 20%-os arány, ez is a globális LNG forgalomnak mintegy 3%-át jelenti.
[00:13:18]Tehát pont azt a puffert, ami korábban biztosította volna azt, hogy hogy az ellátás az zavartalan legyen.
[00:13:27]Tehát szerintem ezt túlzó lenne optimistaként értelmezni ezt a bejelentést.
[00:13:34]Ha ténylegesen megnyílna a hormózi szoros és ténylegesen az a ez a helyreállítási folyamat elindulhatna, az természetesen egy nagyon jó hír lenne.
[00:13:43]Az olajinfrastruktúráról kevesebb információnk van.
[00:13:47]Tudjuk, hogy a szaúdiak, illetve bizonyos mértékben az emirátusok is képesek voltak alternatív vezetékes útvonalra irányítani az exportjuknak egy részét.
[00:13:59]Ezek az alternatív útvonalok, ezek most is maximális kihasználtsággal működnek.
[00:14:04]Van egy kelny nyugat irányú vezeték, hogyha jól emlékszem, de az már maximális kihasználás.
[00:14:08]Így van.
[00:14:08]Körülbelül körülbelül napi 7 millió hordóra becsülik azt a mennyiséget, amit átirányíthattak a Hormuzi szorosról.
[00:14:15]Igen, ez szemben áll a korábbi több mint 20 millió hordós napi áthaladással.
[00:14:22]Az, hogy a hogy az ottani, az öbölmenti országok mennyi idő alatt milyen mértékben tudják visszaállítani az exportjukat, az egyelőre nem látható teljesen pontosan.
[00:14:33]Itt nekem az a benyomásom a rendelkezésre álló információk alapján, hogy nagy különbségek lesznek az Irak Kuvaiti, illetve a szúdi emirátusokbeli exporthelyreállításban is.
[00:14:45]Egyszerűen azért, mert más típusú mezőkről beszélünk, mások a készletkapacitások.
[00:14:54]A miután kitört a háború, ezek a szereplők először a készleteiket töltötték föl.
[00:14:58]hogyha a hormóziszoros ténylegesen helyreállna, akkor először a készleteiket ürítené ki.
[00:15:04]Ezzel párhuzamosan elindíthatnák azoknak az exportkapacitásoknak a az újraindítását, elindíthatnák az újraindítását, amelyeket nem ért erős támadás, és akkor el tudnának kezdeni úgy újra a raktárkészletekre termelni.
[00:15:23]De könnyen lehet, hogy itt is vannak olyan kapacitások, amelyeknek a kijavításához, helyreállításához, hónapokra vagy akár bizonyos esetekben, évekre is szükség lenne.
[00:15:34]Meglátjuk.
[00:15:34]Most a közelkeletről térjünk át Európára.
[00:15:36]Ugyanis az északi áramlatot üzemeltető vállalat beperelte az Európai Uniót.
[00:15:43]Beperelte az Európai Uniót az Északi Áramlat kettőt üzemeltető vállalat.
[00:15:45]A cég vezetője azt kéri, hogy semmisítsék meg az EU azon kötelező érvényű szabályozását, amely 2027 végéig fokozatosan megszünteti az orosz gázimportot.
[00:15:56]A svájci székhelyű társaság szerint az intézkedés de facto kisajátításnak tekinthető, mivel megfosztja a céget attól a lehetőségtől, hogy kereskedelmi célra használja a vezetéket, miközben semmilyen kártalanítást nem biztosít számára.
[00:16:11]Emellett álláspontjuk szerint az orosz gáztilalom valójában szankciós intézkedésnek minősül, melyet csak az összes tagállam egyhangú támogatásával lehetett volna megszavazni.
[00:16:19]A jelenlegi szabályozást ugyanis nem egyhangúlag, hanem minősített többséggel fogadták el, de facto megkerülve Magyarország és Szlovákia vétóját.
[00:16:28]Az orosz gáztilalom gyakorlatilag kizárja az északi áramlat újraindítását.
[00:16:32]A balti tenger alatt húzódó, négy vezetékből álló rendszer évente összesen 110 milliárd köbméter földgázt lenne képes szállítani Németországba.
[00:16:41]A Gazprom által ellenőrzött vezetéket 2022 augusztusában felrobbantotta egy ukrán szabotáscsapat.
[00:16:49]Idén júniusban az orosz elnök már arról beszélt, hogy az Északi áramlat 2-1ik éppen maradt vezetékén keresztül akár azonnal újraindulhatna a gázszállítás Németország felé.
[00:17:00]Hát azt tudjuk, hogy az ilyen peres eljárások azért hosszú évekkel tölelnek fel és hosszú időbe telnek.
[00:17:04]Viszont az Európai Unió ugye 2027 végéig ki akarja vezetni az orosz földgázt, meg minden mást is.
[00:17:13]Tehát akár az olajról, olajról is beszélhetnénk majd.
[00:17:15]Lenne-e értelme annak, hogy vagy van-e értelme annak, hogy beperelte-e az Európai Uniót ez a vállalat?
[00:17:22]És hogyha igen, akkor ennek mi lehet a kifolyása?
[00:17:24]hiszen hogy így levezették papíron nekik van igazuk, de hogy a valóság mit mutat, az majd meglátjuk.
[00:17:32]Hát ha jogszerűtlenség történt, akkor van értelme perelni.
[00:17:33]Itt két dolgot szerintem érdemes külön választani.
[00:17:36]Az egyik az az, hogy az úgynevezett Repower EU csomag, aminek keretében az Európai Unió kitiltaná teljes egészében az orosz beszerzéseket, az mennyire jogszerű, mennyire számít szankciónak.
[00:17:47]Én ebben erősebbnek érzem azt, hogy már korábban Magyarország és Szlovákia is pert indított, vagy bírósági eljárást indított.
[00:17:57]A helyzet egyébként valamivel rosszabb, mint amit felvázoltál, mert a gáz esetében már konkrét elfogadott csomag van a kivezetésre, és elfogadott mérföldkövek vannak.
[00:18:08]Tehát körülbelül egy másfél héttel ezelőtt lépett hatályba azonnali vezetékes ügyleteket tiltó rendelkezés.
[00:18:17]Már korábban hatályba lépett az azonnali csepfolyósított földgázbeszerzésekre vonatkozó rendelkezés.
[00:18:23]Jövő év január 1jével fog a hosszútávú LNG beszerzések, szeptemberben pedig a hosszútávú vezetékes gázra vonatkozó tilalom.
[00:18:30]Ö az olaj esetében a szintén van egy 2027 évvégi határidő, és ennek kapcsán az Európai Bizottság most várja a tagállamoktól, hogy a saját ütemterv javaslataikat az az asztalra tegyék.
[00:18:48]A másik területe a pernek, bocsánat még ehhez egy gondolat, hogy ez nyilvánvalóan ez egy szankciós lépés, tehát kitiltani az orosz beszállítókat a piacra, az egy szankciós lépés, amihez egyhangú döntés kellene.
[00:19:04]Úgyhogy szerintem itt az eljárás az nagyon is indokolt indokolható.
[00:19:08]A másik terület az kifejezetten az északi áramlattal kapcsolatos.
[00:19:13]Itt arról van szó, hogy maga a vezeték földrajzi adottsága az determinálja a a beszállítót.
[00:19:20]Tehát nem képzelhető el olyan helyzet, hogy ott ne orosz gáz érkezzen az Európai Unióba.
[00:19:32]Ezért én itt is indokoltnak tartom az eljárást.
[00:19:34]Persze meglátjuk majd a hogy mi lesz a vége, de ami az északi áramlatt gázvezetékekkel kapcsolatban szerintem egy fontosabb dolog lenne, hogy ez ez továbbra is egy nem kitisztított sebópai unió testén és Németország testén.
[00:19:51]Nem véletlen, hogy Németországban az AFD szinte minden héten megkongatja a vészharangot, hogy ezzel az üggyel valamit már kezdeni kellene.
[00:20:01]A közösség kritikus infrastruktúrája ellen elkövetett történelmi léptékű terrorakció volt.
[00:20:08]Eltelt több év és még mindig nincsenek rendezve a viszonyok.
[00:20:13]Ahogy az sincs rendezve, hogy mi lesz a jövője a a vezetékeknek.
[00:20:17]Az Európai Bizottság abba az irányba próbálja tolni a szabályozást, hogy teljesen ellehetetlenítse a vezeték újraindításának, helyreállításának a lehetőségét is.
[00:20:33]Ugyanakkor az Európai Bizottságnak nincs joga meghozni ilyen típusú döntéseket.
[00:20:36]A jövőben elképzelhető, hogy felmerül az igény a vezeték pár, a vezeték a két vezetékpárból három vezetékszál sérült.
[00:20:48]Egy az érintetlen, de annak az engedélye még nem az engedélyét még nem állították ki, tehát hogy a valamilyen módon történő helyreállításra, akár a javításra, akár az engedélymegadásra elkép elképzelhető, hogy hogy igény keletkezik a jövőben.
[00:21:03]Meglátjuk, hogy mi lesz, de ennyi fért az adásunk első félében.
[00:21:04]Horta Olivérnek köszönöm szépen az elemzést.
[00:21:07]Nagyon szépen köszönöm.
[00:21:07]Most pedig tartunk egy rövid szünetet, majd pedig azzal folytatjuk, hogy egyre rosszabb helyzetben van a német gazdaság.
[00:21:14]Maradjanak velünk, érdemes lesz.
[00:21:33]Folytatódik a láncreakció.
[00:21:33]akik pedig a kérdésekre válaszolnak.
[00:21:35]Toldi Ottó klímapolitikai intézet vezetőkutatója és Sebescsén Géza az MCC gazdaságpolitikai műhely vezetője.
[00:21:41]Uraim, köszönöm, hogy elfogadtátok a meghívást.
[00:21:44]Köszönjük szépen.
[00:21:45]És mindek előtt kezdjük azzal, hogy mi a helyzet a német gazdasággal.
[00:21:49]Egy hónap alatt több mint 15000 munkahely szűnt meg a német fémipari és elektrotechnikai szektorban.
[00:21:53]Közölte a Gezant Metál ügyvezető igazgatója.
[00:21:58]Oliver Cander rendkívül súlyosnak nevezte a helyzetet.
[00:21:59]Értékelése szerint az ágazatban akár 150000 munkahely is megszűhet 2026-ban az ágazat két éve recesszióban van.
[00:22:07]2018 óta már 270000 munkavállaló vesztette el az állását.
[00:22:11]A szakszervezetek szerint az energiaárak, a vállalati adók és a társadalombiztosítási járulékok is rendkívül magasak.
[00:22:18]Számos vállalat külföldre helyezi át a székhelyét, vagy leépítéseket indít a költségek csökkentése érdekében.
[00:22:24]Mindezt úgy, hogy 2025 végén a fém és elektrotechnikai ipar megrendelés állománya jelentősen nőtt, főként a védelmi iiparból érkező nagy állami megrendelések miatt.
[00:22:34]Azonban a Gezpetál szerint, ha a többnyire államilag finanszírozott hadi megrendeléseket kiszűrik az adatokból, akkor az ágazat többi részében a kereslet továbbra is rendkívül gyenge.
[00:22:47]Munkavállalók és jobb feltételek nélkül pedig nem tudják teljesíteni a megrendeléseket.
[00:22:54]Hát a német fémipar ugye hagyományosan a leggazdagabb és a legmegbízhatóbb iparágak közép tartozott régen.
[00:22:59]Úgy úgy tűnik, hogy ez már máshogy van, más a helyzet, hiszen 2015 óta nem dolgoztak ilyen kevesen ebbe a szakmába.
[00:23:06]Kezdjük az elején, fejtsük ki, hogy mily ennek az oka, mi hogy kezdődött ez a folyamat, illetve hova vezethet, mert azért például a magyar meg a német gazdaság erősen erősen összekapcsolódik.
[00:23:18]Hát nem tudom, minden egyes adással külön emlékeznek-e a kedves nézők, de évek hát világos évek óta amióta amióta a német gazdaság rejtelmeit próbáljuk megfejteni, ez egy ilyen örök zöld témánk, úgy látszik, a német gazdaság.
[00:23:33]És igazából, hogy megértsük azt, hogy hogy miért van az, hogy rengeteg ilyen ehhez hasonló szomorú történet van a német gazdasággal kapcsolatban, annak azért van egy olyan alapvető oka, hogy a gazdasági problémák akkor szoktak ennyire elmélyülni, hosszútávúvá válni, hogyha közben a politika, a politikai akarat és a döntésképesség kifogy mögle.
[00:24:00]Ez ez nem egy csoda dolog, nem egy hiper hiperbonyolult történet ez a a német válság.
[00:24:05]Hogyha van egy erős felhatalmazással bíró határozott politikai vezetése Németországnak, akkor erre megvan, megvannak a iskolapadba illő módszerek, hogy hogyan lehet az ilyen típusú válságokból kilábalni.
[00:24:17]Ezt egyébként Magyarország is ékesen mutatta.
[00:24:22]A probléma az, hogy ez mindig akkor van, hogyha politikai válság is van, amellett, hogy gazdasági, mert olyankor nincs döntésképesség, elmaradnak a szükséges dolgok, és akkor elkezd egy ilyen önmagátrontó spirállá válni az egész.
[00:24:36]Itt ugye az van, hogy a CDU, hogy hatal, hogy hogy stabilizálja ugye a kormány többségét, ugye az SZPD-t, ugye a bukott SZPD-t, Olasz Solféle SZPD-t bevette a koalícióba.
[00:24:49]Így van.
[00:24:49]És semmibe nem értenek egyet.
[00:24:49]Tehát amilyen válságkezelési lépések kellenének, amilyen lépéseket meg kéne szinte semmiben nem értenek egyet.
[00:24:55]Tehát gyakorlatilag 180 fokos különbség van a két párt között.
[00:25:00]Ugye az SZPD inkább ilyen kommunisztikus sokadóelvonás, nagy állami beavatkozás.
[00:25:06]Ugye a CDU pedig a tipikus jobboldali séma, hogy kisadó kisebb állam, önálló kez kezdeményezések, fejlesztés, támogatás satöbbi, satöbbi.
[00:25:19]Na most a képben még bezavar az AFD, ami 2019 óta megduplázta a népszerűségét, tehát 14%-ról most már 30 környékén tartanak.
[00:25:28]És ez az egész beszorította Friedrich Mercet ebbe a koalícióba.
[00:25:30]most már nem mer kilépni, mert ugye ők úgy ítélik meg az Ádit, hogy az ördögtől való rossz, pedig szerintem előbb-utóbb ki fog derülni, hogy ők ők ők állnak gazdaságilag jó jó oldalon.
[00:25:41]És persze, hogy ennek az a vége, hogy semmi lényeges dolgot nem tudnak megcsinálni.
[00:25:48]A Németországnak sok baja van, de az egyik legfontosabb, ezt a mesterséges intelligencia, ami egy kicsit azért elfogult, meg a meg a mainstream sajtó is kiemeli, hogy a nagyon magas energiára képzeljük el, hogy a nagykereskedelmi német villamosenergiát duplálja franciának duplája, még nagyon sok nyugat-európai országhoz képest is szignifikánsan nagyon magas.
[00:26:08]Hát persze, hogy nem tudnak így termelni.
[00:26:11]Ugye az az egyik ez az energiaintenzív iparágak mentek el elsőnek.
[00:26:16]Na de könyörgöm, a fémipar egy a vegyipar egy csomó ipar kell autógyártáshoz, ami német export 25%-át adta a fénykorában.
[00:26:24]Tehát egy hatalmas 200 milliárd eurós külkereskedelmi többlet negyedét az autóipar adta 2017-ben.
[00:26:31]Ez mára már 10% környékére süllyedt.
[00:26:35]Tehát ugye az energia ugye fém kell az autóhoz, nem?
[00:26:40]Tehát az energia Igen.
[00:26:40]És tehát gyakorlatilag az autóipar alól a költségek is kihúzták.
[00:26:45]A talaj kihúzta a kínai verseny, most már a kínaiak fele annyiért gyártanak egy prémium kategóriás autót, még amikor Európába hozzák is lényegesen ol meg az alap meg az alapiparágakat.
[00:26:57]A másik nagyon nagy baj egy pénzügyi történet volt.
[00:26:59]Ugye pörgették az inflációt, így próbálták eleinte ugye segíteni az exportot, hogy visszahozzák valahogy az exportot.
[00:27:07]Az inflációból meg az lett, hogy túlnőtt rajtuk.
[00:27:09]És ugye ott is vannak most már emiatt pénzügyi oldalról is hiányok.
[00:27:14]Ugye a németgazdaságnak csökken a bevétele és nőnek a kiadásai.
[00:27:18]Ugye ez az alapvető probléma, a többi meg csak szimptóma sajnos.
[00:27:23]Viszont az a helyzet, hogy a vállalati adók és a társadalombiztosítási járulékok továbbra is magasak.
[00:27:28]Tehát amit Ottó már így felvezetetted, hogy ha nem is tudnak megegyezni abban, hogy mi legyen az adók, de úgy tűnik, hogy azért tartósan magasan tartják ezt, ami a vállalatoknak azért nem jó.
[00:27:38]Ezerszer elmondtuk és beszélünk arról, hogy érkeznek nagy védelmi megrendelések, amihez kell a fémipar, kell az elektrotechnikai ipar.
[00:27:44]Hogyha nincsen megfelelő munkaerő, nincsen megfelelő eszközállomány, nincsen nyersanyag, akkor hogy lehet azt a védelmi ipari megrendelést teljesíteni, amire egyébként egész Európának van igénye?
[00:27:56]Hogy lehetséges?
[00:27:59]valóban komoly gondozadók és gyárulékok magas szintje is.
[00:28:02]Mellette tegyük hozzá, hogy azért a német munkásoknak a nettó bére sem alacsony globális összevetésben, de még Európán belül sem.
[00:28:11]És erre jön még rá harmadik komoly költségtényezőként, amiről Ottó mélységében beszélt a magas energiárak.
[00:28:17]Tehát ha költségoldalon nézzük, akkor a német ipiparnak nagyon komoly hátránya van.
[00:28:22]szinte bármelyik más országgal vagy telephellyel szemben.
[00:28:27]És hát különösen mondjuk a feltörökvő Kínával szemben, ahol mind az áram, mind az energia, mind a az adókulcsok, mind pedig egyébként a bérköltségek sokkal kisebbek, tehát eleve egy hatalmas puttonyt hordoznak magukkal.
[00:28:42]És erre jön még rá az is, hogy a az Ottó által szépen bemutatott gazdasági problémák miatt a megrendelés elmény valóban egyébként, hogyha levesszük az állami megrendeléseket, hanem a piaci megrendeléseket nézzük csak mind a belföldit, mind egyébként az export megrendeléseket, akkor mind a kettő nagyon rosszul alakul.
[00:28:59]Ugye a belföldi azért, mert rossz a gazdasági dinamika, a külföldi pedig azért, mert részben már Kína sok területen jobb minőségű termékekkel versenyez, mint a németek.
[00:29:10]Részben pedig azért, mert a kereskedelmi háborúk miatt eleve a külkereskedelemnek a jelentősége az csökken.
[00:29:15]Tehát van egy ugye bevételcsökkenés, van egy költségnövekedés.
[00:29:18]Ez mindenképp egy olyan satu, ami a cégeket a két komoly és nagyon durva hatás közé szorítja be.
[00:29:26]És erre valóban lenne lehetne egy kiút az, hogy az állami megrendelések, például valóban a védelmiipari megrendelések, azok kihúzzák a német cégeket ebből a nagyon súlyos, nagyon mélyválságból.
[00:29:38]De a probléma az az, hogy ahogy ezt szintén a felvezető bemutatta, hogy nagyjából fél millió munkahely veszett el a filmiparban és elektrotechnikai szektorban együtt az elmúlt nyolc évben, vagy hát idei év végéig nagyjából ennyi fog becsülések szerint elveszni.
[00:29:53]Ez egy brutális állomány, ami nyilván hiányzik akkor, amikor az új megrendeléseket teljesíteni szeretnék.
[00:29:59]Tehát nem csak az a gond, hogy eleve drága költségszinten a német ipar, az is gond, hogy amikor vannak megrendelések, akkor meg a szakember hiányzik, mert őket elvesztették a negatív folyamatok miatt.
[00:30:12]És hát nyilván, hogyha mi magarként figyeljük ezeket a sajnálatos trendeket, akkor nekünk sincs túlskokunk ezen kárörvendeleni, hiszen annyira erősen hozzá vagyunk kötve a német iparhoz, hogy amit elvesznek ott akár munkahelyek szintjén, akár ipari megrendelés szintjén, akár GDP szintjén, az mind az egy az egyben megjelenik egyébként Győrben, Kecskeméten vagy Debrecenben a német megrendések csökkenésén keresztül.
[00:30:36]Viszont nem csak a fémiparban, hanem úgy általánoságban is beszéljünk a német vállalkozásokról.
[00:30:41]2026 első felében majdnem 13000 vállalat jelentett csődött.
[00:30:44]Ez azért nem egy kicsi szám.
[00:30:46]És az a várakozás szakértők szerint, hogy 2027-re ez javulhat, de hogy még jelenleg nem tetőzött és további vá vállalatok fognak csődbe menni.
[00:30:57]Valóban 2027-re konszolidálódhat ez a helyzet, vagy tovább haladnak a lejtőn a német vá?
[00:31:02]Igen, konszolidálódhat úgy, hogy így marad.
[00:31:03]Tehát stabilan kiszámíthatóvá válik a a német jövő.
[00:31:06]Ö természetesen ezek a projekciók mindig attól függnek, hogy ki rendeli meg és ki hajtja végre.
[00:31:14]Nem látnak igazából a a nem elfogult vagy nem a valóban független gazdaság jellemző cégek rövidtávon semmifajta kilábalás jelét nem látják.
[00:31:23]Ugye gondoljunk bele, hogy hogy Németországban ilyen leépítésekről beszélünk, amikor talán Nyugat-Európában a skandináv országok mellett Németországban a legerősebb a vállalatésekben a munkavállalói részvétel.
[00:31:38]Tehát komoly szavazati joguk van a vállalatigazgató tanácsokban, a munkavállalókat képviselő szervezeteknek.
[00:31:44]És és gyakorlatilag most már ott tartunk, hogy ezek a szervezetek sem tudnak mit felhozni a mentségükre, mert látják a számokat, látják a vállalat számait, látják a az ágazat számait, és egyszerűen ez nem orvosolható.
[00:32:02]És ugye tudjuk nagyon jól azt is, ez is ez is visszatérő témánk, hogy hogy a német gazdasági modell azon alapult, hogy a az olcsó orosz energia importja az orosz fémipari és ásvány anyagimport ból csinál, amit olcsón beszereztek, csináltak magas hozzáért adott értékű termékeket, és egy nagyon komoly áréssel tudták ezt tovább adni, megérdemelteni, és jogosan voltak büszkék a németek a gazdaságukra.
[00:32:30]Ez olyan szinten borult föl, hogy nemhogy nem importálhatnak olcsó energiahordozókat, hanem megszűnt az oroszokkal a kereskedelem, ami körülbelül még 30 milliárd Ft eurót vesz ki a németek zsebéből.
[00:32:41]Az a külkereskedelmi aktívum, ami az orosz Oroszországgal szemben volt.
[00:32:45]Tehát egy ésszerűtlen ideológiavezérelt politika hajtja bele ebbe Németországot.
[00:32:49]Plusz még az, hogy Franciaországhoz nagyon hasonlóan egy ilyen politikai bénakacsahelyzet alakult ki, aki ami a senki nem mer hatós, kicsit drasztikusabb lépéseket tenni azért, hogy rövidre vágja ezt a ezt a dolgot és sikerüljön kilábalni.
[00:33:07]Ez egyébként nem lett volna rossz ötlet, ez a ez a hadíiparba való befektetés.
[00:33:14]Ugye kicsit rossz íze van, hogyha német, ha újrafegyverkezésről beszélünk, de reméljük, hogy Európa más tagországaib is exportálnak fegyvert.
[00:33:22]A német tehát ha valakinek van egy láncfűrésze otthon, előbb-utóbb elkezd fát vagdosni, ha kell, ha nem.
[00:33:28]Na most, hogyha a németek túl sok fegyvert halmoznak föl, attól én egy kicsit a hátsó kisagyamban azért a kicsi gonosz ördög befészkelődött, hogy egy ilyen egyébként elég jó érdekérvényesítő képességű politikailag legalábbis eddig.
[00:33:42]És hogyha ak és hogyha ha elfogy ez a ha úgy érzik, hogy ettől még vihetnék többre is a akarat érvényesítésbe és ne agy ott lesz az a sok fegyver, azért nekem ettől elég rossz érzéseim vannak, de egyébként nem rossz ötlet.
[00:33:55]ugyanis hogyha az ember a hadíiparba ruház be, akkor hivatkozhat arra, hogy ezek érzékeny információk, tehát nem nyitja meg a piacát, hanem csak német cégek, mert nem juthatnak ki arról paraméterek, hogy hogy milyen pontos milyen fegyverek vannak pontosan a németek birtokában, milyen irányúk a fejlesztések.
[00:34:14]Mondhatja azt, hogy ez ez csak német ide német cégeket hívok meg erre a tenderre.
[00:34:18]Tehát támog ez egy burkolt, erős támogatása a hazai iiparnak.
[00:34:22]ügyes.
[00:34:22]Erre azt tudom mondani.
[00:34:25]És hogyha ez társul a a német mérnöki ismeretekkel, ezek kiváló fegyverek lesznek.
[00:34:29]Nem tudom, ennek megint örüljünk-e, hogy hatékonyak lesznek a feladataikban, de de elvileg ez lehet egy lehet egy kilábalási út hosszú távol németeknek, csak ennek egy baja van, hogy fönn kell tartani a háborús érzetet, fönn kell tartani az orosz-ukrán háborút is.
[00:34:47]Meg hogy majd most ha negy isten vége lenne a az ukrán háborúnak, akkor az oroszok majd megtámadják Európát.
[00:34:54]Tehát ezt ezt kell fönntartani, ezt a ezt az atmoszférát, és akkor az emberek majd indokolnak látják, hogy foly a hadipari fejlesztés.
[00:35:05]Hát reméljük, hogy a háborúnak mielőbb vége lesz.
[00:35:06]Viszont a védelmi ipar mellett, ami még szintén visszatérő meg kedvenc téma, az a zöldeltállás Green Dealen Green Green Deal és zöldítés meg minden, ami ide tartozik.
[00:35:14]És emlékszem, hogy kiváló ütemérzékkel 2023-ban robbantották föl a németek a saját atomerőművüket az utolsót, ami akkor még működött.
[00:35:23]és azóta a franciáktól veszik az áramot.
[00:35:26]Viszont most a Német Bundesbanknak az alelnöke azt állította, hogy fel kell gyorsítani az energetikai átállást, és kockázatosnak nevezte a fosszilis üzemanyagokat.
[00:35:36]Tehát úgy tűnik, hogy a nemcsak a politikusok, hanem még a az úgymond szakmabéliek, most a pénzügyi szakmabéliiek is azt mondják, hogy e igen, ez a jó irány, hogy energetikai átállás, zöldítés, nem jó a fosszilis energia, valóban ez a jó irány.
[00:35:53]Nagyon fontos kérdés, de még három gondolatereig visszatérnék arra, amit amiről az Ottó is beszélt.
[00:35:57]Egyrészt nem csak, hogy nagyon sok csőd van, ahogy erről beszéltetek, hanem ami még ijesztőbb szerintem, hogy most már a nagy vállalatoknál is, Németországban a nagy válatoknál is nagyon komoly csődhullám van.
[00:36:09]A 250 fő fölötti alkalmazott számmal rendelkező vállalatoknál 30%-ot, közel 30%-ot nőtt a csődök száma 2026 első felé félévében.
[00:36:21]Most olyan magasan van a teljes csőelmány, mint 2013 óta soha.
[00:36:22]Tehát brutális a pusztítás, amit nem csak a legkisebb cégeknél, amit ugye nagyon sokszor egyéni vállalkozók most holnap csinál egy másik céget, senkit nem érdekel, hanem nagy komoly cégeknél elveszik a tudást, elveszik a a knohow, hiszen szétszednek a munkatársak, és ez tényleg valóban egy komoly mélyütés a német gazdaságnak.
[00:36:42]A másik, ami fontos, egyetértek Ottóval abban, hogy a hadiparban történő beruházásban van logika, de azért ez milyen szépen mutatja azt, hogy az a modell, amit az Ottó is ugye bemutatott a az előbb, hogy a német ipar az olyan magas minőségű terméket gyártott, hogy mindenhol extra árat, extra prémiumt fizettek érte.
[00:37:02]Most már az a helyzet, hogy védeniük kell a saját piacukat.
[00:37:07]annyira rossz minőségű terméket gyártanak, hogyha nem védett területen versenyezek, ahol kizárják a versenytársakat, például arra hivatkozva, hogy érzékeny információk, érzékeny adatok vannak, amik nem akarják, hogy egy külföldi cég hozzáférjen, csak így tudnak gyakorlatilag most már termelni kis túlzással, de azért mégis csak ez szerintem nagyon-nagyon ijesztő.
[00:37:25]És és a harmadik megjegyzés pedig az, hogy igen, ez összefügg avval, hogy kell egy háborús érzet ahhoz, hogy ez a logika, ez a stratégiai tudjon működni.
[00:37:33]viszont annak nem csak előnyei vannak, nem csak az az előnye van, hogy akkor meg lehet bízni a hazai cégeket versenyeztetés nélkül, hanem hárternyi is vannak, hiszen egy ilyen felfokozott helyzetben, amikor mindenki fél attól, hogy a háborúgasztóval fog terjedni, akkor nyilván a finanszírozes költségek azok sokkal magasabbak lesznek és az egész ország és az összes vállalat meg a magánszemélyek is egyébként nyilván ezt meg kell, hogy fizessék.
[00:37:54]És a grindyre visszatérve, vagy a kérdésre visszatérve alapvetően, hogyha valamiből hiány van, ugye erről beszéltünk, és ez az oka annak a brutálisan magas energiárnak, ami amit Ottó is bemutatott, hogy hiány van energiában.
[00:38:07]Nincs elég energiája Németországnak sem, az egész Európai Uniónak nincs elég energiája.
[00:38:10]Amikor hiány van valamiből, akkor nem még tovább kell csökkenteni azt az eleve alacsony szűkös kínálatot, amiből ki tudjuk a keresletünket elégíteni, hanem kell arvent forráskat keresni.
[00:38:22]Tehát a Dolcs Bundesbanknak, ugye Német jegybanknak is a a vezetője, meg egyébként sok Európai Uniós idézőben szakértő vagy akár komoly tisztégviselőnek is ez a logikája, hogy zárjuk el saját magunkat olyan piacoktól, ahonnan ezt a nagyon komoly hiányt, ami van az európai piacon, azt be tudnánk valahogy tömködni, le tudnánk csükkenteni a nagyon durva, nagyon magas energetika járárainkat, ami a versenyképességünket egyébként nagyon komolyan visszafogja.
[00:38:47]Nem, nem ezt csinálják, hanem helyette még korlátozni akarják a saját beszerzéseiket.
[00:38:51]No ez az a helyzet, amit azt gondolom, hogy épésszel nem lehet az ember nem tudja az ember elemzőnként vagy szakértőként értékelni.
[00:38:59]Tehát ez olyan, mintogyha valaki, mit tudom én látná, hogy belevágta a kezébe és fáj neki, és akkor elkezdé egy fűrésszel az egész karját levágni.
[00:39:07]Tehát semmi értelme az egésznek.
[00:39:09]És ez pont az a stratégia, amivel az eleve rossz helyzetben lévő európai gazdaságot egy még mélyebb gödörb fogják majd taszítani.
[00:39:16]A műsor elején beszélgettünk Olivérrel arról, hogy az északi áramlatot üzemeltető cég az most bepereli az Európai Uniót.
[00:39:24]Mégpedig azért, mert azt mondják, hogy jogilag kifogásolható az, ahogy ahogy most az Európai Unió döntött, hogy le lecsapják kvázi az orosz gázszállításokat, és mivel ott van a vezeték, ahol nem is tudnak az mást csinálni, az a vállalat, nem tudnak máshonnan gáz szállítani, a németeknek ez lehetne egy kilábolási pont, ahogy erre a Gézés ut egyébként, hogy máshonnan energiát szerezni lehetnének ezek az oroszok, de azt mondják, hogy nem ugye le kell válni az orosz energiáról.
[00:39:55]ami a politikai része, amit megpendítettél Ottó, hogy ezt a német emberek vajon meddig viselik- el, és ha már az update szóba került, hogy a következő német választásokon ez mennyire üthet vissza ez az energiaszegénység, amelyet a német emberek a saját pénztárcájukon éreznek meg?
[00:40:12]Nekem az az érzésem, figyelve azt, hogy az AFD miket nyilatkozik energiapolitikai kérdésekbe, meg klímapolitikai kérdésekben, ugye ők egyrészt az nem is kérdés az AFD-nél, hogy a a azt a három atomerőm, amit legutóbb legutoljára kapcsoltak be, és még és még visszaintegrálható a az energiarendszerbe, azt azonnal visszahoznák.
[00:40:33]Ez ez persze egy nagy kérdés, hogy sikerülhet-e, mert egy ilyen villamosenergiarendszerben, mint a német, ahol az időjárásfüggés a a kulcsszó, tehát egy egy tervezhetően működő erőmű, aki nem tud üzleti tervet készíteni, mert nem tudja az árakat megbecsülni, az az nehezen szeretne visszaintegrálódni egy ilyen rendszerbe.
[00:40:54]De tételezzük fel, hogy az ARD erre fog megoldás.
[00:40:56]Azd-nél az sem kérdés, hogy az északi áramlatot azonnal állítólag körülbelül hat hónapba telne a teljes javítás az Északi Áramlat, Északi Áramlat egynek, illetve a kettőnek.
[00:41:06]Ugye a kettő is elkészült, csak arra az engedélyt a német kormány soha nem adta ki.
[00:41:12]Tehát ott ott valóban van egy ütőkártya a németek kezében, hogy a hivatalos engedélyeztési engedélyeztetési folyamatra még nincs ráütve a pecsét, tehát nincs vége.
[00:41:21]Ott még ott még azzal sakkozhatnak a jelenlegi csak politikai akarat, hogy ez megtörtént.
[00:41:28]Hát persze, hogy nincs meg.
[00:41:28]Hát ugye a zöldek mindenki ugye az ukrán ürgebőrbe volt vart diverzánsokról beszél, ugye amikor föl lett robbanva, de azért az a zöldek is sok mindent megtettek, tehát a kisebb leágazásokat a a LNG portokba csatlakozást meg a szivattyúállomásokat kis átmérőjű fúróval furkálták szét, hogy ne ne lehessen üzembe helyezni.
[00:41:53]Hát azért a németeknek megvan az ötödik hadoszlopa arra, hogy hogy nehéz legyen ezt a földgáz dolgot rendbe tenni.
[00:42:00]Németországnak óriási földgázigénye van éppen azért, mert az áram nagy részét időjárásfüggő megújulók termelik 40% körüli.
[00:42:09]Ez az ez egy hatalmas szám egyébként.
[00:42:11]És emiatt földgáztüzelési elővekre van szükség a kiegyensúlyozáshoz.
[00:42:17]Tehát óriási mennyiségű, legalább 20-30 GW-nyi új földgáztüzelésű erőműre lenne szükségük.
[00:42:25]És amikor meghirdette a német állam a tendert ezeknek, hogy van-e magánvállalkozásban beruházó, aki ezt megépti, és senki nem jelentkezett tudván a helyzetet.
[00:42:32]Tehát a német állam fog beruházni földgáztüzelésű erőművekbe.
[00:42:36]Ennek meg kell törtnie.
[00:42:38]Németországnak szüksége van földgázra.
[00:42:41]Ráadásul, ha most megnézzük az európai helyzetet, ebben már hormózis szoros is benne van.
[00:42:45]40%-osra vannak föltöltve eddig átlagosan az európai földgáztárolók, úgyhogy 75% volt ezelőtt három évvel, most 40%.
[00:42:53]Tehát kritikus az európai földgázhelyzet.
[00:42:58]Mindenki, aki olajról beszélget, de a földgázhelyzet kritikus.
[00:43:01]És ebben a hogy gyorsan befejezzem, ebben a helyzetben engedjük el.
[00:43:06]Ugye ki most már le kellett állítani a rövid határidejű földgáz szerződéseket az oroszokkal, és 202-re le kell állítani a föl kell mondani a hosszútávú szerződéseket is.
[00:43:19]Tehát ebben a helyzetben.
[00:43:21]Így van.
[00:43:21]És ugye még továbbra is tart a betározási időszak szeptemberig, ha jól tudom, még a téli fűtési szezon előtt.
[00:43:27]És hát nyilván minden európai országnak szüksége van arra, hogy a lehető legmagasabb szint legyen a a földgáztárolóknak a töltöttsége.
[00:43:32]Úgy, hogy ugye az oroszoktól nem vesznek gázt, nem tudnak jelenleg érdemben diverzifikálni a Közelkelet felé sem.
[00:43:41]Ugye eléggé labilis ott a helyzet.
[00:43:41]Mi fog itt történni a téli időszakban vajon Németországban?
[00:43:47]Hát gáz lesz, azaz nem nem lesz gáz.
[00:43:47]Nem lesz gáz.
[00:43:50]Ö ez ez komoly probléma egyébként.
[00:43:53]Tényleg azt látjuk, hogy ahonnan lehetne olcsón, megbízhatóan, stabilan jó áron gázhoz jutni, azt az Európai Unió nem akarja azt a beszállítót.
[00:44:05]És hát mindenféle ködös elképzeléseik vannak, hogy honnan fognak majd beszerezni.
[00:44:09]És azért a hormuzi szorost, ha megnézzük, ugye most éppen Trump ugye beleengedte, hogy már megállapodtak, vagy hát ugye van egy ugye ilyen megállapodásuk Iránnal, de hát gyakorlatilag azt se tudják betartani.
[00:44:23]Az is gyakorlatilag egy nap után felborult, hogy a hajók azok ugyanúgy nem közlekednek, tehát nincsen, vagy csak minimálisan.
[00:44:30]Hát minimálisak, de az gyakorlatilag semmit nem jelent.
[00:44:31]Tehát gyakorlatilag az ellátások komoly gondok vannak, nem fog onnan kikerülni.
[00:44:34]mindenféle nagyon hosszú tervei vannak az Európai Uniónak hogyan tudja az energetikai biztonságát, azt mindenféle itt Izrael ellen megállapodva meg akár Ázsiaval megállapodva valahogy pótolni, de a gáznál ez ez a hiány ez úgy néz ki, hogy mindenképpen meglesz.
[00:44:50]És hát aztán majd jöhetnek azok a remek tanácsok, ami például Robek Habeknek volt, hogy nem kell igazából a ruháinkat se mosni, hanem elég szárítani, meg nem kell fűteni otthon, meg nem kell fürdeni sem.
[00:45:06]elég hetente egyszer sajnos ez ahova konvergál az Európai Unió.
[00:45:10]És csak azért ugye azért sok Rox mellett mondjak egy jót is, vagy valamit meg is dicsérjek, mert ugye a Németorszá a rengeteg hibájával együtt, amit mélységében kitárgyaltunk, de például az ipari áramár program az az egy jó ötlet szerintem, amit 26-ban bevezettek, ami azt jelenti, hogy 5 eurent vásárolnak az ipari cégek legfeljebb fogyasztás feléig ipari áramot.
[00:45:32]Ö nyilván vannak feltételek, tehát kell megújú beruházásokat tenni azért, hogy a teljes energiafogyasztásokat azt hosszútávon csökkentsék.
[00:45:41]De ez egy jó ötlet arra, hogy valahogy megoldjuk a problémát.
[00:45:44]Az, hogy valaki elkezd álmodozni arról, hogy milyen jó lenne az, hogyha hogyha hirtelen napenergiával látnánk el meg szélenergiába az egész Európai Uniót.
[00:45:55]Nyilván az az sehova nem visz minket, az csak odavz minket, hogy egy óriási program lesz majd egyszer és majd akkor meg kell találni a felelősséget.
[00:46:02]Meglátjuk, hogy mi lesz.
[00:46:02]Most tartunk egy rövid szünetet, majd pedig azzal folytatjuk, hogy az Európai Unió biztosa szerint ők megfelelően és jól kezelték az energiaválságot.
[00:46:10]Maradjanak velünk a szünet után is.
[00:46:30]Folytatódik a láncreakció adása Toldi Ottóval és Sebescsén Gézával.
[00:46:32]És ahogy ígértem, kezdjük az Európai Unió energiaügyi biztosával, aki nagyon meg van elégedve azzal, ahogy kezelték az energiaválságot.
[00:46:43]Fosszilis energiahordozókkal kezelni az energiaválságot olyan, mint cukrot adni egy cukorbetegnek.
[00:46:47]Ezt állította az Európai Unió energiaügyi biztosa, Dan Jørgensen, a Talking Euro című műsorban arról beszélt, hogy az Európai Unió sokkal felkészültebben kezelte a 2026-os közelkeleti energiaválságot, mint a 2022-es energiakrízist.
[00:47:04]A biztos üdvözölte az Egyesült Államok és Iránk között létrejött előzetes megállapodást, de figyelmeztetett, hogy a helyzet normalizálódása hosszú időt vesz igénybe.
[00:47:13]Jörgensen elismerte, hogy az energiaárak emelkedése fájdalmas volt az ipar és a lakosság számára.
[00:47:18]Szerinte segítették az embereket a megújuló energia arányának növelésével és az energiahatékonyság javításával.
[00:47:24]kiemelte az európai Green Deal folytatását, amely jelentősen visszaszorítaná a fosszilis energiahordozók használatát, különösen az energiaszektorban.
[00:47:33]A biztos szerint az átállás már most is jelentős ütemben halad.
[00:47:38]Állította, hogy a napenergia gyorsan terjed és az elektromos autók értékesítése erősen növekszik, valamint bejelentette, hogy az Európai Bizottság hamarosan új villamosítási tervet is be fog mutatni.
[00:47:52]Hát nagyjából ahogy az energiaügyi biztos levezette ezt az egészet, úgy tűnik, mintogyha nem is lenne semmi probléma, hiszen minden rendben van.
[00:47:58]Az elektromos autók terjednek, ők segítik a lakosságot.
[00:48:03]Valóban ez a helyzet, ez a valóság.
[00:48:06]Megmondom, elárulok egy nagy titkot a kedves nézőknek, hogy én már sok-sok éve figyelem a biztos úrnak a a nyilatkozatait.
[00:48:14]Ugye ő ő a felelős a energiabizt ellátásbiztonságért, az alacsonyárú energiáért, a zöldítésért és egy csomó ilyen dologért.
[00:48:23]Tehát egy kulcsszereplő az Európai Bizottságban nagyhatalmú ember.
[00:48:27]az ő ő kegyétlesi nagyon sok mindenki az iparban, az NGOK területén és a kormányok tekintetében is.
[00:48:36]Megnéztem, mert a nyilatkozatai alapján én nagyon sokszor úgy ér éreztem, hogy ez az ez az ember egy kicsit sem ismeri azt az energiaszektort, amiben ilyen fontos szerepe van, mert nem mondhatott volna ilyet egyébként.
[00:48:50]Tehát most ezt ezt is azt mondani, hogy fosszilis energiával kezelni az energiaválságot olyan, mintha cukorral kezelnénk a cukorbeteget.
[00:48:55]Tehát fogalma nincs arról, hogy egy igazán egy kiegyensúlyozott, több lábon álló energetikai szektor az az, ami válságálló, mert Európában már Európa máig sem nőtte ki az energiaválságot.
[00:49:07]Ugye erről sokat beszélgettünk erről az az előzőben.
[00:49:12]Szóval ez a Dáni Jö Jörgenen ez egy politológiát végzett az árhuszi jegyetemen Dániában.
[00:49:18]ez a végzettsége és ötos Dániában ez egy nagy nem akarom megbántani a kiváló politológus szakértőket egyáltalán tisztelet minden kivételnek szerintem kéne tevékenyked csak csak ezt nálunk Debrecen a Debreceni egyetem úgy hívták hogy könystárszak most ehhez képest a washingtoni egyetemen is még megelmélyítette ezt a politógusi tudását és így lett belőle az energetikái felős legfontosabb döntéshozó az Európai Unióban Na most, hogy mennyire van igaza, tehát Európában energiaválságban, ezt egy kicsit se tudta kinőni a covid óta Európa.
[00:49:59]Ebben a helyzetben ugye ő azt mondja, hogy a megújó energetikai fejlesztéseket kell tovább nyalni nyomni.
[00:50:03]Na most egy nap erőmű rendszer akkor, ha 16 órás tárolási kapacitást mellé rakok, ami minimális, mert ez azt feltételezi, hogy másnap is jó idő lesz.
[00:50:14]Egy ilyen beruházás 350 EUR/ megvatóra, hogyha az így termelt áram árán mérjük le életidőn keresztül, tehát 350 EUR/ MW.
[00:50:25]Ugyanez földgázerőműnél 120 euró per megavatóra.
[00:50:32]Atomerőműnél függ attól, hogy kiépíti, de például a dél-koreai az, de ez új atomű 60-90 EUR/ MW, ha az oroszok építik 90- 100 MW, ha az amerikaiak, franciak építik kicsit drágább.
[00:50:46]Mélyen ez alatt vannak.
[00:50:46]Az atomerőmű az dekarbonizált.
[00:50:49]A földgáztüzelésű erőművek gyakorlatilag hidrogénnel is üzemelthetők.
[00:50:55]A a legújabb típusok már.
[00:50:57]Ezek már eleve úgy épülnek, hogy nem föltétlen fosszilis erőmű lesz majd a végén pár év múlva ezekből.
[00:51:03]Tehát ezek ezek abszolút dekarmonizáltak, tiszták.
[00:51:05]És amíg egy egy naperőmű 25 évre épül, addig egy földgáztüzelésmű 40 évre, tehát a ez a beruházási igény 40 évenként jelentkezik.
[00:51:14]naperőménél 25, atomerőménél meg 50-70 év.
[00:51:17]Tehát ez az ember, ez a Dan Jörgen ennek a nemismeretében mondja, amit mond egyébként, mert egy válságban lévő európai energiaválságban lévő Európai Unió emberekért, választópolgárokért felelős vezetője nem mondhat olyat, hogy hogy csinálja még jobban azt, hogy még megfizethetetlenebb legyen az áram ára.
[00:51:41]Hát arra most vagy meg az energiát, tehát arra esküdöznek, az az egyik fontos pont, hogy hogy vigyék Németországba, az összes többi országból lejjebb az energiárakat, hogy a versenyképesség maradjon.
[00:51:49]Tehát ez ez számomra felfoghatatlan.
[00:51:54]Tehát méltó a politikusi ismereteihez, politológusi ismerete és ugye nem lehet elszámoltatni, hogy azt amit mond természetesen.
[00:52:01]Hát ugye az Európai Unió ugyan az energiapolitikát csinálja, amit Olaf Sorsz Németországba ő belebukott, de a bizottságot nem lehet elszámoltatni.
[00:52:08]Így van.
[00:52:08]Viszont az Európai Unió próbálkozik, próbál új alternatív útvonalakat keresni, ahonnan energiát és minden mást be tudnak hozni, próbálkoznak új kereskedelmi útvonalokat kiépíteni, csak itt mindig az idő faktor a baj elsősorban, hogy ez mennyi idő még valójában kiépül, és ténylegesen lehet rajta bármit is szállítani.
[00:52:24]Itt példaként hoznám ezt az úgynevezett India közelkelet-európa gazdasági folyosót, ezt az IMEC-t.
[00:52:29]Ezt föl akarják fejleszteni különböző csővezetékekkel, meg villamosenergiaát átviteli kábelekkel.
[00:52:35]viszont ez pénz és rengeteg idő.
[00:52:39]Tehát amíg ebből valamit érdemben lát az európai gazdaság, az nem holnap fog bekövetkezni.
[00:52:43]Rövid távon mi az, ami segíthetne?
[00:52:47]Fontos kérdés, de még egy két gondolatik had vissza hozzá, amit amit Ottó is mondott.
[00:52:52]Tehát én szeretnék uniós biztos lenni.
[00:52:55]Tehát az, hogyha valaki saját magának a munkáját értékelheti, ugye elmondja, hogy szerinte kiváló munkát végzett, és gyakorlatilag csodálkozom, hogy fizetés emelést nem adott magának a Zoli barátom.
[00:53:05]jut eszembe, aki általános iskolából, mikor megkérdezte a tanárnő, hogy hogy értékeli a magyar irodalom és nyerte a jegyét, azt mondta, egyik jobb, mint a másik szerinte.
[00:53:12]De aztán végül nem ő írta be a saját jegyét.
[00:53:14]Tehát ilyen szempontból még a Zolnak is rosszabb dolga volt, mint egy európai uniós biztosnak.
[00:53:20]De hát azért gondoljunk bele, hogy itt amit Jorgensen, mint hatalmas eredmény előad, tehát a legjobb éltanuló ki volt, aki ugye leginkább jól teljesített a a zöld átállásban?
[00:53:32]Tehát, hogy ez szélenergia, naenergia, Spanyolország, aki megkapta a maga három napos blackoutját, nem volt három napig áram az egész országban.
[00:53:41]És ez nagyon jól mutatja azt, hogy amiről Ottól beszél egyébként az ár mellett egyébként az ellátás biztonság komponens az mennyire fontos.
[00:53:49]És hát nem tudom egyébként, hogy mikor érzékelni úgy Jorgenzen, hogy nem csinálta jól vagy nem csinálta kiválóan a munkáját.
[00:53:55]Ugye beszéltünk arra, hogy hány német cég ment már csődbe, és mennyi elbocsátás van még folyamatosan a német gazdaságban.
[00:54:02]Lehet, hogy ameddig még egyáltalán egy egy ember dolgozik Németországban, addig ő elégedett magával.
[00:54:08]Hogyha az is elveszíti az elsett utolsó német, akkor lehet, hogy elkezd gondolkozni.
[00:54:11]Tragi komédia az egész.
[00:54:13]Hát tisztá ilyen gyalog galopos hangulata van szerintem annak, ami most a az Európai Unióban ilyen szinten történik.
[00:54:19]És ez a a kérdés maga, amire vonatkozik, ez ugyanaz a történet, mert most nincsen föltöltve a gáztározó.
[00:54:23]Most van komoly energetikai problémája az európai cégeknek.
[00:54:27]Most zárják be az európai cégeket, és viszik át egyébként Ázsiába, Afrikába, sőt akár még Amerikába is a termelést.
[00:54:33]Nem két-három, négy év múlva kéne megoldani ezt a problémát.
[00:54:37]Ezt most kéne megoldani bármilyen áron, de most.
[00:54:39]És ehelyett mindenféle álmokat, hosszútávú terveket délelgetnek.
[00:54:44]Nem rossz egyébként az imet, tehát hogy magas, hogy hidrogént hozzunk ide, meg áramot hozzunk Európába, mindig hiány van.
[00:54:54]diverzifikációs politikának az része.
[00:54:54]Én abszolút egyébként azt gondolom, hogy ez egy jó stratégia lenne, hogyha ez egy eleme lenne egy komplex rendszernek, egy komplex stratégiai rendszernek, aminek egyébként nem csak hosszútávon lennének egyébként ilyen, ha esetleg összejön, akkor örülünk neki jellegű, pozitív kezdeményezései, hanem olyan kezdeményeségek is lennek benne, amik holnap megoldják, vagy ma megoldják azokat a problémákat, amikről egész eddig beszéltünk.
[00:55:22]És azért ne felejtsük el, hogy ez a vezetékrendszer, ami amiről most szó van, azért számos olyan ország mellett vagy országon keresztül haladna, akik azért nem tekinthetők teljesen biztonságos országoknak.
[00:55:34]Mi Magyarország nagyon jól megtapasztaltuk azt, hogy milyen az, mikor egy háborús országon megy keresztül egy fontos energetikai vezeték, és úgy döntenek, hogy elzárják a csapokat.
[00:55:44]Tehát ez ugyanúgy nem lenne megoldás, és a geopolitikai feszültségek az egész világban növekednek.
[00:55:48]Nekünk helyben kéne megoldani a problémánkat.
[00:55:50]Ö a az összes ilyen vezetékes megoldás a következő években, évtizedekben szerintem nem biztos, hogy meg fogja oldani azt a kihívást, amit kezelnie kéne most az Európai Uniónak, meg nyilván sok más országnak is.
[00:56:04]Beszélünk még a témáról, de sajnos ennyi fért a mai adásban.
[00:56:05]Úgyhogy Sebsin Gézának és Tadiótónak köszönöm szépen az elemzést.
[00:56:10]Önöknek pedig köszönöm a megtisztelő figyelmet a stáb nevében is.
[00:56:11]Holnap ismét jelentkezünk Láncreakció című műsorunkkal, amelyben megmutatjuk önöknek a válságok hátterét és más fontos összefüggéseket.
[00:56:18]Tartsanak velünk holnap is.
[00:56:20]Viszontlátásra!