Áthelyezheti közel-keleti bázisait az amerikai hadsereg - HírTV

[00:00:12]Folytatódik a láncreakció adása.

[00:00:12]Akik pedig a kérdésekre válaszolnak, Kusai Sándor Voltpekingi Nagykövet.

[00:00:16]Köszöntöm Nagykövet úr.

[00:00:19]Örömmel vagyok itt.

[00:00:20]És kapcsoljuk Robert C.

[00:00:20]Castel biztonságpolitikai szakértőt, az alapjökér Központ biztonságpolitikai tanácsadóját.

[00:00:25]És elsőként kezdjük is azzal, hogy egyre fokozódik a feszültség Kína közelében.

[00:00:33]Riasztást adtak ki a Tajván közelében végzett kínai tevékenység miatt a nyugati szövetségesek.

[00:00:37]Peking hajókat küldött a sziget keleti partjainál fekvő vizekre egy úgynevezett különleges tengeri rendészeti művelet keretében.

[00:00:44]Az Egyesült Államok, valamint Nagy-Britannia, Franciaország és Németország közölték, hogy ezek a lépések veszélyeztetik a regionális stabilitást és a hajózás szabadságát.

[00:00:56]Kína indoklásában emlékeztetett, hogy Japán és a Fülöp-szigetek hivatalos tárgyalásokat kezdtek a tengeri határokról, amit Peking úgy értelmezett, hogy az a Tajwan közeli kínai vizeket is érinti.

[00:01:06]A kínai Tajwan ügyi hivatal szóvivője Pekingben újságíróknak nyilatkozva elmondta, hogy az érintett vizek Kína kizárólagos gazdasági övezetéhez tartoznak.

[00:01:15]Tppej egyértelművé tette, hogy a keleti partjain elfekvő tengerrész nem tartozik Kínához, és Peking nem érvényesíthet semmiféle joghatóságot.

[00:01:25]Az amerikai Külügyminisztérium destabilizálónak nevezte a kínai parti őrség fellépését, miután jelentések szerint kereskedelmi hajókat zaklattak a térségben.

[00:01:34]Pekin közlése szerint közel 200 vízi járművet ellenőriztek, köztük olyanokat is, amelyek a tenger alatti kábelekkel átszőt területeken haladtak át.

[00:01:43]Hozzátették, hogy a Partiőrség művelete jogszerű, indokolt és szükséges volt, mivel a célja a nemzeti szuverenitás, valamint a tengeri jogok és érdekek védelme volt.

[00:01:55]Hát bonyolítja a helyzetet, és éppen erről beszélgettünk nagykövet úrral így az adás előtt, hogy ugye Kína saját részének tekinti kvázi ezt a tengerrészt, Tajwánt is.

[00:02:03]Az Egyesült Államok Szövetségének felfogása egy kicsit más ezzel kapcsolatban.

[00:02:07]És amiket mondanak az ilyen külügyminisztériumi sajtótájékoztatókon, azt lehet, hogy részben a kameráknak mondják, de amikor elhangzik az, hogy a tengeri határok, a nemzetközi vizek tengeri határok, és hogy milyen kábelek futnak a tenger alatt, az már egy izgalmasabb kérdés.

[00:02:24]Miről szól jelenleg ez a feszültség?

[00:02:27]Én hadd kezdjem azzal, hogy mindig egy kicsit most már a történelmi tapasztalatok okán egy kicsit úgy megnő a vérnyomásom, amikor különleges műveletekről hallok, mert ugye Ukrajnában egy különleges orosz hadművelet zajlik.

[00:02:43]Ez a kínai különleges tengeri rendészeti művelet, ez azért úgy rossz áthallást hoz.

[00:02:49]Szóval summa sumárom, ez az egész történet arról szól, hogy kikontrollálja a Csendesócán nyugati részének, azaz Kína környéke, Japán dél-kínai tenger környékének a hajózási útvonalait.

[00:03:09]Ki az, aki a szabadhajózást garantálja?

[00:03:11]Ezt így szoktuk mondani.

[00:03:13]Ugyanis aki valamit tud garantálni, az azt jelenti, hogy másnak meg tudja tiltani.

[00:03:19]És itt ez a kérdés, ez a kínai tengerészeti erődemonstráció, ez arról szól, hogy Kína az, aki a hozzá közel lévő tengerrészeken garantálni kívánja a szabadhajózást, azaz ő akarja eldönteni, hogy kinek szabad hajózni és kinek nem.

[00:03:41]Ö ez egyébként kínai szempontból, ahogy említetted, teljesen logikus, hiszen a kínai megközelés szerint Tajvan-kína része, következésképpen a Tajvan környéki tengeri részek Kínához tartoznak.

[00:03:57]Természetesen a tajpei kormányzat meg úgy gondolja, hogy nem.

[00:04:03]És ugye áttételesen, bár ezt jogilag nyíltan nem mondja ki se Amerika, se Nagy-Britannia, se Franciaország, se Németország, hogy ők nem ismerik el az egy Kína elvet, de azért a gyakorlatban azt mondják, hogy ami Tajvan körül van tenger, ott a kínaiaknak nincs keresnivalójuk.

[00:04:22]Az egésznek én egy fontos tanulságát látom.

[00:04:26]Az ukrajnai háború zajlik.

[00:04:30]A Közelkeleten az Iránnal folytatott háború nem tudjuk, hogy most zajlik vagy nem zajlik.

[00:04:37]Ennek majd meglátjuk, hogy mi lesz a vége.

[00:04:39]Az még állandóan ott fortyjuk.

[00:04:41]És itt a harmadik valódi nagy hatalmakat érintő konfliktuszóna, ahol egy újabb katonai irányú feszültségnövekedés zajlott.

[00:04:51]Tehát a nagyhatalmak katonai ütközésének a veszélye ismét egy fokkal megnőtt.

[00:05:02]És amerikai szempontból nézzük meg Robert ezt a kérdést, ugye nemrég jelentette be az Egyesült Államok, hogy indítanak egy új amerikai parancsnokságot az indőcsendes óceáni térségben.

[00:05:12]Azt, hogy ezt hogyan akarják, vagy milyen módon megcsinálni, arról nagyon-nagyon sok részletet azért nem tudunk.

[00:05:19]annyit közöltek, hogy a összekapcsolják a haderő egyes kiberhadviselési eszközeit más eszközökkel és más területekkel.

[00:05:26]Miről szól ez az új amerikai parancsnokság?

[00:05:29]Terjeszkedésről szól, vagy csak szimplán arról, hogy modernizálják a már meglévő képességeket és bázisokat?

[00:05:38]Van egy kihívás, amivel az összes modern hadseregnek meg kell küzdenie, az az, hogy hogyan visszük le a kiber, az űrhadviselés, a mesterséges intelligencia és az egyéb új hadszintereket a a harcoló csapatoknak a harcoló csapatoknak a szintjére, a terepnek a szintjére.

[00:05:57]Hogyan válik a stratégiai hírszerzés vagy a stratégiai csapásmérés relevánsá a lövészárkokban a katonák számára?

[00:06:06]És nagyjából erről szól a dolog.

[00:06:08]Tehát láttunk egy hasonló folyamatot a az izraeli hadseregben is, ami lehetővé tette, hogy mindazt, amit a a a hírszerzés tud kínálni, azt be lehessen kötni egészen a a a rajnak a szintjeig is, műholdak meg satöbbi.

[00:06:20]És amit itt láttunk, az Egyesült Államoknak ez a próbálkozása, hogy a hetedik gyalog hadosztályt, amelyik Délkelet-Ázsiában állomásoz állomásozik, fúzionálják evvel az új hightech haderővel.

[00:06:35]Gyakorlatilag ez a célja a dolognak, hogy hogyan tesszük ezeket a dolgokat, amik régen igazából a vezérkar szintjén voltak relevánsak.

[00:06:44]Hogyan visszük le ezeket a képességeket a harcoló csapatoknak a szintjére?

[00:06:49]illetve nagyon érdekes még Japán szerepe ebben a térségben és ebben a kérdésben.

[00:06:54]Ugyanis most bejelentették, hogy rekordszintű védelmi költségvetést fognak elérni idén, ami 66 milliárd dollár.

[00:07:01]Azért amerikai viszonylatban ez egy apró összeg, hogyha megnézzük, hogy mennyit költenek az amerikaiak védelemre.

[00:07:07]Viszont beszéltek nagyhatótávolságú csapásmérő eszközökről meg tomaokrakétákról is, amiket a az Egyesült Államoktól akarnak venni.

[00:07:14]kérdés, hogy a jelenlegi helyzetben ezek a tomahalkok valóban megérkeznek-e Japánban, mert ezért az amerikaiak sincsenek olyan jó helyzetben rakéták tekintetében, de ha valóban megkapják a tomahalkokat, azért ez egy nagyon komoly segítség a japánok számára.

[00:07:27]Mit reagálhat Kína a japán lépésekre?

[00:07:34]úgymond egyelőre nehéz megmondani.

[00:07:35]Én úgy gondolom, hogy azt a kínaiak is tudják, hogy például a tomahók, rakéták azok meg fognak érkezni.

[00:07:44]A kérdés, hogy mikor?

[00:07:46]Tehát nyilvánvalóan az Egyesült Államok le fogja gyártani.

[00:07:49]Nyilvánvalóan első lépésként a saját készleteit tölti fel, amelyek megcsappantak a közelmúltban az iráni háború okán elsősorban, de miután azzal végzett, vagy azzal párhuzamosan Japán is kap ilyen fegyvereket és más fegyvereket is, és ez a kínaiak számára vörös posztó.

[00:08:12]kicsit hasonlóan, ahogy az oroszok számára minden német fegyverkezés vöröspó, hiszen azt ne felejtsük el, hogy a 19.

[00:08:23]század vége után a kínai történelem tulajdonképpen folyamatosan arról szólt, hogy a japánok megpróbálták ezt azt a részét elfoglalni, vagy az egészet, vagy valamennyit.

[00:08:35]Tehát ott egy permanens több mint 150 éve már egy permanens kínai japán szembenállás zajlik.

[00:08:43]Van egy feszültség történelmi okokból.

[00:08:45]Történelmi okokból.

[00:08:45]Na most nagyjából ugyanígy vannak az oroszok a németekkel.

[00:08:49]Úgyhogy én szerintem a kínaiak reakciója erre nem lehet más, mint saját folyamatos fegyverkezés.

[00:08:55]Tovább növelik a kínai eszközöket, csapásmérőerőket.

[00:09:01]És egyébként az előző témában érintett, vagy az előző bejátszóban érintett katonai vagy flottaakciók és egyebek egyre gyakoribbá válása.

[00:09:13]Tehát a kínai hadsereg konkrét hadgyakorlatokkal, mindenféle akciókkal fogja azt demonstrálni, hogy ő képes arra, hogy Japánt féken tartsa.

[00:09:26]Ilyenkor az a veszély, hogy ez kicsúszik az ellenőrzés alól, bármelyik félrészéről.

[00:09:32]Úgyhogy szerintem ez egy kifejezetten a térségbeli feszültséget növelő kockázatokat felszaporító információ.

[00:09:43]Robert, a stratégiai és nemzetközi tanulmányok központja kiadott egy friss jelentést, egy júniusi jelentést, és ebben hát ajánlatokat fogalmaztak meg, mondjuk úgy felvezettek egy olyan száriót, hogy az amerikai hadsereg úgy kéne elcsoportosítsa az erőit, hogy a nehéz dandárok és a nehéz fegyverzet, azok maradjanak Európában, Kelet-Európában, előrevetítve bármilyen orosz fenyegetésnek a viszonylatában.

[00:10:04]És minden, ami flotta és bombázók és a légierő egységei, azok meg kerüljenek át ide az indocsendes óceáni térségbe, válaszul a kínai terjeszkedésre.

[00:10:15]Úgymond megfontolandó ez a lépés az amerikaiak részéről, vagy már lehet, hogy el is kezdték ezt megtenni?

[00:10:25]Hát én úgy gondolom, hogy a a kocsit kötjük a ló elé evvel a evvel a megállapítással.

[00:10:29]Tehát mi mielőtt azon gondolkodunk, hogy milyen fegyvert hova teszünk, először az Egyesült Államoknak azt kéne eldöntenie, hogy mik a prioritásai.

[00:10:36]Mik a prioritásai?

[00:10:36]Mit akar elérni tulajdonképpen?

[00:10:39]Hol akarja megharcolni a jövő háborúját Kínával?

[00:10:43]Hol akarja megharcolni a jövő háborúját Oroszországgal?

[00:10:45]Tehát kimondta azt, hogy az Oroszországgal megvandó jövőbeli hipotetikus háború, az csak egy szárazföldi háború lesz mindenféle tengeri vagy légi komponens nélkül?

[00:10:55]kimondta azt, hogy a Kínával megvívandó jövőbeli háborúnak nem lesz egy szárazföldi komponense.

[00:10:59]Tehát én úgy gondolom, hogy először a prioritásokat kéne eldönteni.

[00:11:03]És én lát tehát ami ebből a jelentésből kiderül, az hogy a jelentés összeállítói makacsul nem akarnak tudomást venni arról a hadszintéről, ahova az Egyesült Államok kénytelen kelletlen mindig visszatér, és ez a közelkelet.

[00:11:17]Tehát az lehet, hogy az Egyesült Államoknak vannak van egy vágyállma, hogy a Közelkelete nem akar több háborút vívni.

[00:11:23]Ugyanakkor látjuk azt, hogy ha nem te nem látogatod meg a közelkeletet, akkor a közelkelet látogat meg téged, és akkor általában 70.

[00:11:31]emeleti ablakon kopogtat be a az utaszállító repülőgéppel.

[00:11:33]Tehát ez nekem először is ez hiányzik ebből az elképzelésből a közelkeleti hadszintér, ahova látjuk, hogy az amerikaiak mindig visszatérnek.

[00:11:42]A másik dolog a prioritás a három hadszintér között.

[00:11:44]És én úgy gondolom, hogy sokkal-sokkal rugalmasabban kéne ezt kezelni, mint azt mondani, hogy ami ami tudom én, ami bádog az Európában marad, ami alumínium az a távolkeletre megy.

[00:11:54]Tehát szerintem egy kicsit bonyolultabb ennél.

[00:11:58]Igen.

[00:11:58]Még beszélünk majd később a közelkeletről is, de most maradjunk az Egyesült Államoknál, hogy Robert említette, hogy hányféle hadszintér lehetséges úgymond hipotetikus értelemben a jelenlegi washingtoni vezetés.

[00:12:09]Ugye ismerjük, hogy van egy nemzetbiztonsági stratégiája ami nemrég jelent meg.

[00:12:14]Donald Trumpnak ott azért egyértelműen inkább Kínát jelölte megfenyegetésnek.

[00:12:21]Ennek fényében most nem is pont a katonai mozgásokra gondolok, hanem más módon hogyan terelődhetnek át akár az erőforrások, tehát most pénzről beszélek, vagy más módon az amerikaiak figyelme az indocsendes óceáni térség felől?

[00:12:37]Hogy mondjam?

[00:12:37]azt majd pontosan részleteiben a a konkrét történések fogják megmutatni, hogy pont hogyan.

[00:12:43]Az, hogy át fognak terelődni, ez teljesen biztos.

[00:12:50]Ugyan az amerikai nemzetbiztonsági stratégiának minden szavát nem szabad készpénznek venni, mert az összes ilyen terv az akkor válik igazán értelmezhető, amikor a gyakorlatba kezd átültetni.

[00:13:05]Tehát, hogy mi a szándékunk, ezt gyönyörűen leíratjuk.

[00:13:09]És aztán ebből mit sikerül a gyakorlatban megcsinálni, azt majd meglátjuk.

[00:13:11]De hogy a szándék a törekvés az ez az egyértelmű, és ez nem csak a katonai erőkre vonatkozik, hogy a bádog itt van, vagy a az alumínium meg ott van, ahogy Róbert mondta, zseniális megoldás, mert ugye a nehéz páncélosok ők a bádog, ők a vas, a repülők meg a durumínium, amiből vannak.

[00:13:33]Tehát de azt, amit látunk, hogy tényleg nem tudja Amerika eldönteni, ugye az egyik nap azt jelenti be Donald Trump, hogy 5000 fővel csökkenti az amerikai csapatokat Európában.

[00:13:43]A második nap azt jelenti be, hogy plusz 5000 katonát telepít Lengyelországban.

[00:13:48]Na most mintha Lengyelország a Holdon lenne, nem Európában.

[00:13:53]És a lengyelek lobbiznak, hogy még több amerikai katona érkez.

[00:13:55]Igen.

[00:13:55]Ami ami a nem akarok belemenni, ugye a lengyel történelemnek a az utóbbi 300 évben a legnagyobb, az egyik legnagyobb problémája, hogy a szövetségese előbb Nagy-Britannia, most meg Amerika az ilyen 4 6-8000 km-re van tőle, az ellenségei meg a szomszédai.

[00:14:18]Ez egy olyan probléma, amit szerintem mondjuk 5 vagy 10000 amerikai katona, vagy 20000 amerikai katona odatelepítése sem old meg, de mindegy, ez legyen a lengyelek gondja.

[00:14:28]Majd szentelünk egy külön adást Lengyelországnak.

[00:14:30]Az egy külön érdekes dolog.

[00:14:30]Mindegy.

[00:14:32]Amirő amit említett, az az, hogy igen, tehát hogy pont hogyan fog ez például ez a jelentés arról, hogy a páncélosok maradjanak Európába, a hajók meg a repülők menjenek Ázsiába.

[00:14:44]Ez egy kísérlet arra, hogy megoldjuk, hogy hogyan.

[00:14:48]És ennyit hadd reagáljak még arra, amit Róbert mondott.

[00:14:51]Igen, az már nagyjából kiderült, hogy a most folyó második hidegháborúnak három főhadsz szintere van.

[00:15:01]Sok kicsi kisebb másik is van.

[00:15:04]Afrikától Szahel öövezetig, tehát sok van, de a három fő hadszintér az Kelet-Európa, a Közelkelet és a nyugatcsendes óceáni térség, Kína és környéke.

[00:15:18]Ez a három főhad szintén.

[00:15:21]Na most, hogy ezek között milyen arányok alakulnak ki a konfrontációban, ez mindig a konkrét helyzet függvénye.

[00:15:26]De azok az elképzelések, amelyek ebből az egyik hadszintteret kiveszik és úgy kezelik, mintha nem is lenne, azok kudarcra vannak ítélve.

[00:15:35]Ezt tudom mondani.

[00:15:38]Robert, beszéljünk még röviden arról, és emelném a tétet egy másik jelentéssel, amit Robert Peters, az Elison Nemzetbiztonsági Központ igazgatóhelyettese fogalmazott meg.

[00:15:46]Itt most nem is a Bádogról beszélt konkrétan, hanem arról, hogy nukleáris fegyvereket, kis ható kis hatóerejű nukleáris fegyvereket kellene telepítenie az amerikai hadseregnek ide a Csendes óceáján térségbe, akár Dél-Koreába, vagy akár Japánba.

[00:16:02]Na már most mekkora a realitása ennek, és vajóban ne juthatunk el odáig, hogy elrettentés címszó alatt megjelenjenek az amerikai nukleáris fegyverek, akár Japánban vagy akár Dél-Koreában.

[00:16:16]Néhány megjegyzés evvel kapcsolatban.

[00:16:16]Az első megjegyzés az, és ezt a jelentés is kiemeli, hogy nem ekvivalens egy nukleáris fegyver, amit egy szövetséges országban telepítesz avval a nukleáris fegyverrel, amelyik egy amerikai hadihajón hajózik, vagy amerikai repülőgépnek a gyomrában üldögél.

[00:16:29]Tehát abban a pillanatban, hogy elhelyezel egy szövetséges ország területén egy nukleáris fegyvert, ahogy ezt Oroszország tette Belerusszal, van egy óriási fokú elkötelezettség is ennek a a az országnak a megvédésére, és egy jelzés a a környezet számára, hogy ezt az országot hajlandó vagyok igen magas ár áron is megvédeni, mondjuk úgy.

[00:16:48]És hogy tehát ez az első megjegyzés.

[00:16:51]A második megjegyzés az, hogy ez volt az amerikai stratégia Európában a hidegháború alatt, és ez az amerikai nukleáris stratégia a közös felhasználással mind a mai napig is Európában.

[00:17:02]Tehát látunk hat európai országot, ahol amerikai atomtölteteket tárolnak, és amiket európai katonai eszközök, repülőgépek juttatnák célpontba.

[00:17:14]Tehát hogyha ez igaz volt Európában, ez valid volt Európában, ez valid lehet a távolkeleten is.

[00:17:18]A harmadik megjegyzés az, hogy ennek van egy olyan célja is, hogy elvegye a kedvét, vagy elvegye a szándékot, mondjuk úgy Japántól, Dél-Koreától, Taiwántól csupa olyan ország, amiknek a múltban volt egy nagyon jelentős nukleáris fegyverprojektje, és amit az Egyesült Államoknak sikerült megállítania, mondván, hogy majd én biztosítom számotokra a nukleáris ernyőt.

[00:17:40]Tehát ennek a egy ilyen atomfegyvertelepítésnek az az is az az lenne a járulékos haszna, hogy az említett országok nem fejlesztenének ki önálló nukleáris csapásmérőt, amire például Japán igen-igen rövid idő alatt képes lenne.

[00:17:53]És az utolsó megjegyzést pedig, hogy lát látjuk a drámai átalakulását a kínai nukleáris doktrinának, posztúrának.

[00:18:00]Látjuk azt, hogy a nukleáris töltetek száma a a a magas két számjegyűből a magas háromszámjegyűbe ment át.

[00:18:07]Teljesen átalakult a doktrina is, és sokkal agresszívabb, sokkal szuperhatalmib nukleáris doktrinát tesz magáévá Kína.

[00:18:16]És evvel kapcsolatban is ez egy teljesen racionális lépés.

[00:18:18]Nyilvánvaló, hogy a a világbéke meg a meg a szeressük egymást gyerekek szempontjából sokkal jobb lenne, hogyha mind a két szuperhatalom tenne egy lépést hátra, de gondolom ez a veszély nem fenyeget minket.

[00:18:29]Meglátjuk, de még nagykövető úr szeretném, hogyha reagálna röviden erre a kínai nukleáris doktrinára, hogy látunk híreket, hogy hova telepítik ezeket az eszközöket akár a saját országukon belül, és hogy miben változik jelenleg Kínának a felfogása a saját nukleáris fegyverzetével kapcsolatban.

[00:18:48]Azt láthatjuk, hogy az a cél, hogy azért továbbra is fejlődjenek és hogy lassan megközelítsék az Egyesült Államokat.

[00:18:54]És maga a Donald Trump is erre figyelmeztetett, hogy akár öt éven belül elérhetik akár azt a szintet, ami az amerikaiaknak van.

[00:19:01]A globális a világrend átalakulása, a globális katonai, gazdasági, hatalmi viszonyok új stádiuma az tényleg rákényszeríti, vagy érdekelté teszi Kínát abban, hogy megváltoztassa a doktrináját.

[00:19:18]Eddig a kínai nukleáris doktrína az elégséges elrettentésen alapult.

[00:19:24]Ehhez viszonylag kevés atomfegyver is elég.

[00:19:27]Itt az a logikája ennek, hogyha Amerika Sangháj bombázza, akkor mi Los Angeles bombázzuk.

[00:19:36]És Los Angeles az elég nagy ahhoz, hogy inkább ne kezdje el Amerika.

[00:19:42]Amire most Kína átlép, az a Kína teljes értékű csatlakozása a nukleáris szuperhatalmak közé köré közé.

[00:19:50]Tehát jelenleg két nukleáris szoverhatalom van.

[00:19:56]Az Egyesült Államok és Oroszország sok ezres tartalék és 1800-as bevethető atomfegyverrel.

[00:20:03]Az összes többi ország az a 100-as kategóriában van, tehát minőség azt látják is most a kedves nézőket.

[00:20:11]Ami a kínai meghirdetett, hivatalosan bejelentett cél, az az, hogy Kína átlép a 100-as országokból, az ezres országokba, belátható négy-öt éven belül.

[00:20:24]Tehát gyakorlatilag felzárkózik Oroszországhoz és az Egyesült Államokhoz, és 1000ernél több nukleáris fegyvere lesz.

[00:20:32]Ezzel mintegy kiegyenlítődik a nukleáris szuperhatalmiság világa, és a másik kategória, ahol 101 néhány pár száz atombomba van, az másodrendű nukleáris hatalom lesz.

[00:20:47]Ez a kínai tendencia.

[00:20:49]Az egész folyamat, amit a világban látunk, efele tolja Kínát, és akár akarja nem, Kína ezt ezt a lépést meg kell, hogy tegye belátható időn belül.

[00:21:01]Úgyhogy ez meg fog történni.

[00:21:03]Beszélünk még a témáról, de most tartunk egy rövid szünetet.

[00:21:04]Majd pedig azzal folytatjuk, hogy Kuba egyre és egyre nehezebb helyzetben van, hiszen lényegében nem érkezik olaj a Szigetországba.

[00:21:11]Maradjanak velünk a szünet után is.

[00:21:32]Folytatódik a láncreakció adása Kusai Sándorral és Robert Szí Kasztellel.

[00:21:34]És ahogy ígértem, nézzük meg, hogy mi a helyzet Kubával.

[00:21:39]Kína felszólította az Egyesült Államokat, hogy vessen véget a Kuba elleni blokádnak.

[00:21:43]A kínai Külügyminisztérium szóvivője szerint Washington a nyomásgyakorlással megsérti a kubai nép túléléséhez és fejlődéséhez való jogát.

[00:21:51]Peking mindezt azután követelte, hogy az Egyesült Államok újabb büntetőintézkedéseket vezetett be a kubai bányászati, pénzügyi és logisztikai vállalatok ellen.

[00:22:00]Összesen öt szervezetet és egy magánszemélyt vettek fel a szankciós listára, amiért azok bevételt biztosítottak a kubai kormány számára.

[00:22:08]Marco Rubio, amerikai külügyminiszter elmondta, hogy az intézkedések jogalapját Donald Trump elnök 2026 május 1jén aláírt rendelete biztosítja.

[00:22:17]Ez azokra a személyekre és szervezetekre irányul, amelyeket a kubai elnyomás támogatásával, illetve az Egyesült Államok nemzetbiztonságát és külpolitikai érdekeit veszélyeztető tevékenységgel vádolnak.

[00:22:28]A Szigetországban egyre kritikusabb a helyzet, többi közt az üzemanyaghiány miatt.

[00:22:34]Oroszország kísérletet tett rá, hogy olajat szállítson Kubába.

[00:22:37]Azonban az Insiderok nyomozóportálja szerint ez kudarcot vallott.

[00:22:41]A mintegy 270000 hordónyi vízelüzemanyagot szállító Universal tartályhajó áprilisban indult el Kuba irányába.

[00:22:48]A hajózási adatok alapján irányt váltott, még mielőtt elérte volna a Szigetországot.

[00:22:53]Az insider szerint az amerikai hatóságok nem engedélyezték a tankereknek, hogy tovább hajózzanak Kubába.

[00:22:59]A korábban leszállított készletek pedig április végére kimerültek.

[00:23:03]Az Egyesült Államok kijelentette, hogy politikai és gazdasági változásokat szorgalmaz Havannában, valamint reformokra szólította fel a sziget kommunista vezetését.

[00:23:13]Sajtóhírek szerint Washington a USS NIMS repülőgéphordozót és annak csapásmérő csoportját is Kubához közeli vizekre vezényelte.

[00:23:24]Hát mondhatjuk, hogy az előző évtizedekben azért erőszövetségesei voltak Kubának.

[00:23:27]gondolhattunk itt akár az oroszokra, vagy most a közelmúltban Kína, Venezuela is szóba került.

[00:23:31]Robert, beszélhetünk-e jelen pillanatban geopolitikai magányról?

[00:23:37]Mondjuk így, mertogy ha nem érkezik nagyon gyorsan nagy mennyiségű olaj az országba, látjuk, hogy áramszünetek vannak 24-ben 23 órán keresztül, havanna sötétbe van, akkor meddig tartható ez az állapot fent?

[00:23:54]Tehát szerintem szó sincs geopolitikai magányról.

[00:23:56]Amit láttunk, az egy geopolitikai siralomház.

[00:24:00]Tehát Kuba egy geopolitikai siralomházban van.

[00:24:02]Látjuk azt, hogy a második Trump adminisztráció gyakorlatilag a nyugati féltekével kezdte és kiszorította Panamából is, meg Venezuelából is a kínai orosz iráni érdekeket.

[00:24:19]Láttunk egy hírszerzési fellépést is a a különböző dél-amerikai országok elhárításain keresztül a Hizbalának a különböző jelenlétei jellen a a Latin-Amerika különböző országaiban.

[00:24:29]És úgy úgy tűnik, hogy megérett az idő arra, hogy a koronaégékszert mondjuk ugye azt is azt is lesék könyökkel az amerikaiak.

[00:24:40]És én azt hiszem, hogy mint olyanok, akik hosszú évtizedeket töltöttünk egy kommunista diktatúrában szovjet megszállás alatt, azt hiszem, hogy csak szimpatizálani tudunk a a kubai néppel a hogy végre megnyílt a lehetőségük arra, hogy visszakapják a szabadságokat.

[00:24:57]Én azt hiszem, hogy ez mindenképpen egy pozitív dolog.

[00:25:00]És látjuk azt, hogy eresztékeiben recseg a rendszer.

[00:25:02]Látjuk, hogy egyre több reformot hoznak, liberalizálták először a az idegenforgalmat, ott próbáltak idegenbefektetőket bevonzani.

[00:25:09]Most tegnap vagy tegnap előtt láttunk egy hír, egy hírt avval kapcsolatban, hogy a bankrendszert is megpróbálja decentralizálni ez a kommunista rezsim.

[00:25:19]És nekem úgy tűnik, hogy kicsit ilyen Gorbácsov féle késői szovjet szklózisban szenvedt Kuba, és valószínűleg a a az elvárásoknak, a növekvő elvárásoknak a forradalma meg fogja változtatni ezt a rendszert.

[00:25:36]Nyilvánvaló, hogy evvel bele fog együtt fog járni egy geopolitikai irányváltás is.

[00:25:40]Ima az imairánya Kubának meg fog változni, de a kubai kisembernek egyértelműen jobb lesz az élete ezután a változás után.

[00:25:48]Viszont az a helyzet, hogy Mexikó próbálkozik, legalábbis most bejelentették, hogy megpróbálnak magántulajdonban lévő vállalatokon keresztül olajat szállítani Kubába, hogy ne a az állami szervezeteken keresztül tegyék ezt.

[00:26:00]Megpróbálják megkerülni Washington, megpróbálják megkerülni, vagy hát a blokádot ugye lényegében nem tudják megkerülni, de el tudják azt intézni, hogy valamilyen úton, módon Mexikóból olajat szállítsanak Kubába?

[00:26:12]Szerintem el tudják intézni, de ez hogy mondjam?

[00:26:17]Ez nem jelent alapvető változást a a helyzetben.

[00:26:24]Az egy külön tészta, hogy hogy az első hírnél, amelyől beszéltünk, arról beszélt az Egyesült Államok, hogy hajózás szabadsága, most meg arról beszélünk, hogy klub a blokád alatt van, ott nincs hajózás szabadsága.

[00:26:37]Na mindegy.

[00:26:39]Ami a lényeg, hogy én szerintem a nyugati féltekén, különösen az Egyesült Államok közelében, a karibi térségben, Közép-Amerikában, Dél-Amerika északi részén nincs reális kapacitása egyetlen geopolitikai tényezőnek sem ma, hogy az Egyesült Államok szándékait megakadályozza.

[00:27:01]Tehát a kínaiak is nyilatkozatokat tesznek tutyutyi módon, nagyot mondanak, utána nem csinálnak semmit.

[00:27:10]Nagyjából ugyanez látszik az oroszok részéről is.

[00:27:12]Tehát ami Kubában várható, az egy rendszerváltás.

[00:27:17]Én nem hiszem, hogy az Egyesült Államok katonai akcióra, szárazföldi katonai akcióra készülnek, mert a kubai dzsungelekbe egy újabb, kisebb új Castro által vezetett gerilla csapat az elbújhat, és az problémás.

[00:27:34]A Disney öbelbe se működött út.

[00:27:36]Így van.

[00:27:36]Még az is lehet, hogy elfoglalják Havannát vagy valamit, de akkor a a radikálisok bemennek az őserdőbe és mit tudom én, 15 évig ott gerilla bujdoklást játszanak.

[00:27:46]Tehát ez kevésbé, ami a venezuellai modell, annak nagyobb az esélye.

[00:27:52]A kubai vezetés elkezdett reformokat, újabb és újabb reformokat csinálni, és láthatóan arra készül, hogy kiegyezik az amerikai vezetéssel, ahogy a Madurótól megszabadított venezuelai vezetés is kiegyezett az amerikai vezetéssel.

[00:28:13]Venezuelában olyan értelemben nem történt rezsimváltás, hogy az alelnöktől lefele mindenki maradt.

[00:28:18]Elképzelhető, hogy Kubában is ez a valószínűbb, hogy ilyen folyamat zajlik le.

[00:28:23]És abban egyetértek Robertel, hogy a a kubai lakosság számára ez rövid és középtávon mindenképpen azt fogja jelenteni, hogy például lesz villany.

[00:28:35]Menjünk tovább.

[00:28:35]És hogyha már szóba került a Közelkelet, akkor nézzük meg, hogy mi a helyzet a térségben.

[00:28:39]Ugye megjelent egy friss hír azzal kapcsolatban, hogy az ott lévő amerikai bázisokat esetleg áthelyezhetik nyugatirányba.

[00:28:48]Áthelyezheti közelkeleti bázisait az amerikai hadsereg.

[00:28:50]Erről számolva a Wall Street Journal.

[00:28:53]A lap szerint az Egyesült Államok felülvizsgálják katonai jelenlétét a térségben.

[00:28:57]Mindezt műholdas felvételekre hivatkozva írják, amelyek szerint egy kulcsfontosságú Bahraini haditengerészeti bázison jelentős károk keletkeztek az iráni csapások következtében.

[00:29:08]A javítások költségei elérhetik a 400 millió dollárt.

[00:29:10]Mint írják, Washington fontolgatja a Bahreini bázis felújítását, miközben csökkenteni a katonai jelenlétét Kuvaitban és Szaarábiában.

[00:29:20]A bázisokat pedig nyugatabbra helyezni át, ahol azok távolabb lennének Irán rakétáitól és drónjaitól.

[00:29:27]A lapnak nyilatkozó tisztviselők szerint Izrael is felvetődött, mint lehetséges helyszín.

[00:29:33]Azonban erről egyelőre még nem született döntés.

[00:29:35]Érvelésük szerint a támadások átfogóan feltárták a gyenge pontokat egy olyan támaszponton, amelyet még azelőtt építettek, hogy Irán kifejlesztette volna jelenlegi rakéta drón képességeit.

[00:29:47]John Miller nyugalmazott ellentenger nagy emlékeztetett, hogy erőik már több mint 50 éve a térségben állomásoznak.

[00:29:54]A közelkeleti amerikai haditengerészeti erők egykori parancsnok változásokat javasolt.

[00:29:59]A Pentagon eddig nem kommentálta a sajtóban megjelent terveket.

[00:30:05]Hát nem lenne kislépés, hogyha valóban megtörténne ez, hogy áthelyezik a bázisokat.

[00:30:08]Robert, erre mekkora az esély már csak azért is, mert ugye az a hivatalos amerikai kommunikáció, hogy lényegében nem sérültek ezek a bázisok, vagy nem komolyan.

[00:30:16]Irán egészen mást mond, hogy tudtak lényegi kárt is okozni.

[00:30:20]A ami felvetődött, hogy Izraelbe helyezhettik át az egyik bázist.

[00:30:23]Ennek mekkora az esélye?

[00:30:25]Men mennyi ennek az egésznek a realitása?

[00:30:29]Tehát először is, egyrészt már megtörtént bizonyos szinten, és mindjárt beszélünk erről is, de de szeretném szeretnék még kitérni az okokra.

[00:30:35]Tehát látjuk azt, hogy Irán Iránnak azok az eszközei.

[00:30:40]Irán számotvően több eszközzel rendelkezik, amikkel ott a a saját szűke pátriájában, ott a Perzóböl környékén kár tud okozni úgy az alapb országoknak, mint az amerikai bázisoknak.

[00:30:51]Izrael egy 1000 km vagy 1000 km-nél nagyobb távolság.

[00:30:55]Tehát onnan elérni, azokat az amerikai bázisokat elérni, hogyha ott lesznek amerikai bázisok, vagy Jordániában, mondjuk az már egy kicsivel bonyolultabb lesz.

[00:31:03]Arról nem is beszélve, hogy Izrael rendelkezik initu.

[00:31:07]egy meglévő nagyon erős légvédelmi rendszerrel, ami gyakorlatilag egy ingyen kupolát, egy ingyen védelmet tud biztosítani ezeknek az amerikai bázisoknak.

[00:31:14]Tehát ez lenne az első megjegyzés.

[00:31:16]A második megjegyzés az Egyesült Államok körülbelül a 20.

[00:31:18]század 21.

[00:31:21]század 10-es éveitől, tehát 12-től 13-tól kezdve felismerte, hogy belülről a perzsa öbölből kitörve át megnyitni a hormózi szorost az iráni tűzerővel szemben nem lehetséges.

[00:31:33]Tehát az ötödik flottának az a Bachrajini bázisa ilyen szempontból inkább egy ilyen aknaszedő hajó bázis volt, mint egy olyan képesség, amivel belülről meg lehet nyitni a hormuzisz orvos.

[00:31:44]Tehát ez nem egy nem egy új felismerés.

[00:31:46]Ezt már ebben régóta tisztában van az Egyesült Államok.

[00:31:49]És én úgy gondolom, hogy ennek a háborúnak a tapasztalatai felerősítik ezt a ezeket a folyamatokat.

[00:31:54]Amit látunk Izraelben, és most itt visszatérek a helyi dolgokra, látjuk, hogy a civil repülőtereket szinte teljesen elfoglalták azok az amerikai légiegységek, amiket kivontak az öbölmenti repülőt amerikai repülőterekről.

[00:32:07]Erről bárki meggyőződhet ezekben a repülő repülőgép követő applikációkban, tehát nem árulok el itt hadiitkokat.

[00:32:14]Azt is látjuk, hogy az Egyesült Államok épít egy igen-igen nagy bázist a gázzai övezett határán Izrael területén belül.

[00:32:25]És én nem tartom azt se kizártnak, hogy a gázai övezetnek egy bizonyos része át fog alakulni egy ilyen amerikai amerikai Diego Garciában, mondjuk úgy a Közelkeletnek a a ezen a részén, vagy egy amerikai az a ciprusi brit bázisok amerikai megfelelőjévé.

[00:32:40]olyan szempontból ez egy hatalmas változás, hogy történelmileg Izraelben nem állomásoznak amerikai csapatok.

[00:32:46]Tehát ott, ahol Európában állomásoztottak a csúcson 300000 amerikai katona, Izraelben történelmileg nem voltak amerikai csapatok.

[00:32:54]Van egy amerikai radarbázis Izraelben, néhány tucatkat amerikai katonában, és nagyjából ennyi volt a helyi katonai kontingens.

[00:33:01]És hogyha most ez megváltozik, annak vannak gazdasági előnyei, vannak politikai előnyei, ugyanakkor számításba kell venni azt is, hogy mikor a medve megölel, akkor nem csak véd, hanem le is fogja a karjaidat.

[00:33:12]Tehát van ennek egy egy ilyen negatív aspektusa is.

[00:33:14]És én nem akarom kísérteni az Istent, de lehet, hogy jobban örülnék neki, hogyha ezek az amerikai bázisok nem Izraelben, hanem Jordániában kerülnek kerülnének megvalósításra.

[00:33:26]A probléma az, hogy Jordánia egy sokkal instabilabb és egy sokkal gyengébb ország.

[00:33:30]Ö sokal többet kéne belefektetni az amerikaiaknak a bázis bázisok védelmi védelmére.

[00:33:35]Tehát így látom ezt a dolgot, de mindenképpen a a ez a változás már elkezdődött.

[00:33:43]Hát meglátjuk.

[00:33:43]Hát nagykövet úr, milyen hatása lenne annak, hogyha az amerikaiak nagyobb erőkkel is megjelennének akár Izraelben, mert beszéltünk itt arról is, ahogy Robert is említette, hogy hogy Irán is egy kulcsfontosságú kérdés fog maradni, nem csak ennek valószínűleg a következő adminisztrációnak is bármilyen megállapodás születik most a 60 napos tárgyalási időszakban.

[00:34:04]És az, hogy mi lesz a az iráni dúsított uránk készlettel, mi lesz az atomprogrammal, amit most akar ellenőrizni a Nemzetközi Atomenergia ügynökség, de én szkeptikus vagyok ezzel kapcsolatban, hogy ez hogyan fog megvalósulni.

[00:34:19]Mi marad velünk ezek után, hogy az amerikaiak egyértelműen, ahogy Robert itt levezette, megmuthatják, hogy mik a szándékaik?

[00:34:27]Teljesen logikus.

[00:34:27]Egyetértek Róbertnek a a hadi technikai vagy vagy katonai jellemzésével.

[00:34:36]Az Egyesült Államoknak a magában, közvetlenül a Perzsa térségében kialakított bázisai, azok itt a háború alatt bebizonyosodott, hogy nagyobb kockázatot, nagyobb kitettséget eredményeznek, mint amennyi védelmet nyújtanak.

[00:34:51]Tehát bizonyos részét el kell innen távolítani úgy, hogy még katonai fenyegetést jelentsen Iránra, de az iráni fegyverzetek ne érjék el.

[00:34:59]Tehát ez a ez biztosan ez lesz az egyik következtetés.

[00:35:04]Aztán, hogy ez hogy valósul meg, azt majd még meglátjuk, mert itt nagyon sok szempont lesz, tehát hogy melyik országba, hogyan, mennyiért, ezt majd még meglátjuk.

[00:35:16]Ez az egyik.

[00:35:16]A másik, amit említettél, hát ez ezánt, hogy az atomenergiaügynökség, hogy és mit fog ellenőrizni.

[00:35:27]Hát ezánt nekem is vannak, eláruló nagyon komoly kétségeim.

[00:35:32]nyilvánvalóan valamilyen árnyi árnyékot adó szerepének lenni kell, de hogy mondjam, a minden ilyen nagy nemzetközi szervezetről tudjuk, hogy valójában nem mások, mint a nagyhatalmak hírszerzéseinek fedőszervei.

[00:35:53]Az atomenergia ügynökség munkatársainak többsége amerikai.

[00:35:58]Az amerikai munkatársak nyilvánvalónan nem az utcáról, hanem az illetékes amerikai szervezetek és ügynökségek köréből válogatják ki.

[00:36:10]És tudjuk, hogy a Nemzetközi Atomenergia ügynökség, és ezt nem csak mi tudjuk, ezt az irániak is tudják, hatalmas szerepet játszott abban, hogy ebben a háborúban már az elején sok iráni atomtudóst megöltek.

[00:36:22]Valaki az adatokat róluk kiadta.

[00:36:28]Úgyhogy én nekem vannak komoly kétségeim arról, hogy a Nemzetközi Atomenergia ügynökségnek mennyi szerepe lesz.

[00:36:33]Aztán ezt is majd meglátjuk, mert ez is a tárgyalások eredményétől függ.

[00:36:39]Igen, hát meglátjuk, hogy milyen megállapodás születik, de ennyi fért a maiásunkban a Kusai Sándornak és Robert Szikásztelnek köszönöm szépen az elemzést.

[00:36:44]Önöknek pedig köszönöm a megtisztelő figyelmet a stáb nevében is.

[00:36:49]Jövő héten ismét jelentkezünk Láncreakció című műsorunkkal, amelyben megmutatjuk önöknek a válságok hátterét és más fontos összefüggéseket.

[00:36:55]Tartsanak velünk akkor is.

[00:36:57]Viszontlátásra!