Trump szerint a Hormuzi-szoros nyitva áll, miközben Irán megtámadott egy teherhajót - HírTV

[00:00:00]Jó reggelt kívánok.

[00:00:00]Ez a napindító a Hírtv reggeli műsora június 26-án pénteken.

[00:00:05]Én Szamosi Tímá vagyok és Perjesi Tamás kollégámmal együtt szeretettel köszöntjük önöket.

[00:00:11]Jó reggelt kívánok.

[00:00:11]Az iráni forradalmi Gárda óvaintett a hormuzos engedély nélküli átkelésről.

[00:00:17]Kijelentették, hogy a szabályokat be nem tartó hajókat lényegében megbüntetik és bírálták is az új vízi útvonalat.

[00:00:24]Eszerint tehát éppen most nyitva van a hormózi szorosnó.

[00:00:27]hogy mennyire és egyáltalán mi áll a fenyegetés mögött, mennyire kell komolyan venni.

[00:00:33]Máris itt lesz velünk az éteren keresztül Robert Cik Castell biztonságpolitikai szakértő, az alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója.

[00:00:41]Jó reggelt kívánok.

[00:00:41]Mi történik most a hormuzis szorason?

[00:00:43]Tehát ezek szerint, ha minden igaz nyitva van, mennyire van nyitva egyáltalán?

[00:00:47]Mennyire könnyű ott az átkelés?

[00:00:49]Mennyire kell komolyan venni egy ilyen fenyegetést a forradalmi gárda részéről?

[00:00:55]Jó reggelt Tomi és jó reggelt Timinek is, és jó reggelt a nézőinknek egy napsütéses Jeruzsálemből.

[00:00:59]Tehát ami a Holmózi szorrost illeti, el kell mondani, hogy itt egy feltételes többes számban beszélünk a hormóziól.

[00:01:05]Itt tulajdonképpen két hormózis szorosról van szó, vagy két hajózási útvonalról.

[00:01:11]Irán szeretné megváltoztatni a hagyományos hajózási útvonalakat, áttenni őket a az északi part irányába, ott a az iráni szigetek szigetek térségébe, ott szeretnék stabilizálni az új hajózási útvonalakat, és ezzel szemben ott vannak a régi a hagyományos hajózási útvonalak, ahol a az öbölnek a a a domborzata, mondjuk úgy a mélysége a teszi lehetővé a legbiztonságosabb hajózást, de ez a déli, az ománi partok mellett van, És láttunk két eltérő narratívát.

[00:01:42]Az egyik a forradalmi gárdának a narratívája, miszerint ők ellenőriznek mindent, másrészt az amerikai narratív, amizerint a forradalmi gárda nem ellenőriz semmit, és a a szoros nyitva van.

[00:01:52]Tehát beszélni lehet, a beszéd az olcsó.

[00:01:56]Amit láttunk a cselekedetekben, hogy igen-igen sok hajót sikerült az Egyesült Államoknak evakuálnia, mondjuk úgy, a Perzsaből, de ez még mindig a hajóforgalom még mindig nem érte el a háború előtti szintet.

[00:02:06]És látjuk azt, hogy az utóbbi órákban a forradalmi gárda elhatározta elhatározta, hogy fellép az omán által megnyitott déli hagyományos csatorna ellen, és ott egy drón eltalált, egy, ha jól emlékszek, taivá kereskedelmi hajót eltalált egy iráni drón.

[00:02:24]És evvel akarja jelezni a forradalmi gárda, hogy a haj ez a hajózási útvonal nincs nyitva, és mindenki kénytelen lesz az ő új hajózási útvonalukat használni.

[00:02:36]Mindez hogyan hat akkor?

[00:02:36]Az érintett országok hajóira, illetve az érintett országokra esetleg visszacsapnának?

[00:02:44]Hát egyrészt látjuk azt, hogy az Egyesült Államok eldöntötte, az Amerika Trump adminisztráció eldöntötte, hogy a következő négy hónapon át megpróbálnak időt húzni evvel a diplomáciai folyamattal Iránnak, ameddig le nem zajlanak a a félidős választások az Egyesült Államokban.

[00:02:59]Hogy utána mi lesz, azt azt nem tudjuk.

[00:03:01]De ismerve Donald Trumpot, ismerve a jellemét, ismerve a eddigi viselkedési formáját, hogy gyakorlatilag a legkisebb sérelmet is megtorolta, én nem tartom kizártnak azt, hogy november a novemberi választások után, november elején teljesen más hangnemet fog megütni a a Trump adminisztráció, de ez még négy hónap, és azt a négy hónapot meg kell meg kell élni.

[00:03:24]Látjuk azt, hogy az öbölmenti országokat Amerika megpróbálja megnyugtatni bizonyos szinten, hogy meg fogják őket védeni, hogy az érdekeiket szem előtt tartják a tárgyalások során Iránnal.

[00:03:36]Ugyanakkor minden minden épesző játékos megérti, hogy Trumpnak meg kell nyernie a a republikánusoknak meg kell nyernie a félidős választásokat, és ez az érdek minden mást felülír.

[00:03:47]És hogyha nézzük, akkor most mennyire vág egybe az izraeli, illetve az amerikai érdek?

[00:03:51]Ugye erről is volt korábban szó, és ennek a tűzüneti tárgyalássorozatnak az egyik fontos eleme, hogy egyébként mi a helyzet Libanon és Izrael viszonylatában.

[00:03:58]Tehát most ezek az érdek azon az oldalon, akik tulajdonképpen a háború egyik résztvevői, az amerikaiak és az izraeliek, mennyire vágnak egybe?

[00:04:08]Nagyon érdekes dolog.

[00:04:08]Gyakorlatilag két rendezési folyamat, két párhuzamos rendezési folyamat fut Libanonban.

[00:04:12]Az egyik, amit Vens alelnök próbál tető alá hozni az irániakkal, egyfajta megegyezés, egyfajta, tehát meg Vpróbálja izraeli valutában kifizetni Iránt avval, hogy biztosítja a Hizbalának a túlélését, vagy mondjuk úgy, hogy ő jobb, nagyobb megért nagyobb megértést tanúsít az iráni érdekek iránt Libanonban.

[00:04:37]Annak ellenére, hogy a libanoni keresztények megkeresésére válaszul, azt mondta, hogy természetesen Libanon egy szuverén ország és Iránnak semmi beleszólása nincs meg satöbbi.

[00:04:44]De látjuk azt, hogy a cselekedetei nem erről szólnak.

[00:04:48]Ugyanakkor evvel pár párhuzamosan van egy másik diplomáciai csatorna.

[00:04:53]Ez közvetlenül Libanon állama és Izrael között.

[00:04:55]És ezt pedig az amerikai külügyminiszter és nemzetbiztonsági tanácsadó Marco Rubio menedzseli.

[00:05:01]És ma is folynak ezek a tárgyalások.

[00:05:04]És én nem tartom kizártnak, hogy még ma, vagy a talán a hét folyamán megszületik egy szerés Libanon és Izrael között, ami lehetővé teszi egy ilyen pilot program elindítását, miszerint Izrael kivonul a az Alier hegylánc környékéről, és oda a libanoni hadsereg fog bevonulni, hogy és evvel gyakorlatilag a két fél kiszorítja a Hiszbalát.

[00:05:26]Most nyilvánvaló, hogy Iránnak ez ez nem tetszik.

[00:05:29]Nyilván Irán azt akarja, hogy a megoldásokat Libanonban ő diktálja, és nem a libanoniak vagy Izrael vagy bárki más.

[00:05:36]És számíthatunk arra, hogy Irán meg fog meg fog próbálni betenni mondjuk ugyan betartani ennek a ennek a a libanoni izraeli szerződésnek.

[00:05:45]De lehetséges egy hezbola nélküli dél Libanon.

[00:05:51]Timi, ez egy nagyon jó kérdés.

[00:05:51]Láttunk egy drámai változást.

[00:05:53]Tehát sajnos itt a dolgok elsikadnak a a gyorsan pergő hírek között, de a Hizbala ameddig voltak nem szövetségesei, és Hizbalának volt egy nagyon fontos nemíta keresztény szövetségese Libanonban.

[00:06:04]Addig addig a Hizbala úgy tudta prezentálni magát, mint a mint Libanon védelmezője.

[00:06:09]Abban a pillanatban, hogy a libanoni keresztény, ez a libanoni keresztény frakció, ez a párt visszavonta a támogatását a Hiszbalától.

[00:06:16]Gyakorlatilag a hiszbal abban a pillanatban egy iráni proxival egy iráni az iráni érdekek helyi képviselőjévé zsugorodott mondjuk úgy.

[00:06:25]És látjuk azt, hogy a libanoni kormány, a libanoni közvény, libanoni média egyre nagyobb önbizalmat nyer, egyre inkább mer fellépni a Hizballa ellen.

[00:06:37]Tehát ezek a tárgyalások, amiket most látunk Libanon és és Izrael között, elképzelhetetlenek lettek volna úgy, hogy Nasrala még életben van, és a Hiszbalának a katonai ereje még még még az ereje tejében van, mondjuk úgy.

[00:06:51]Tehát csak néhány hónappal ezelőtt a Hiszbala még egy puccsal fenyegette a a Libanoni kormányt, de látjuk, hogy a szervezet meggyengült, tehát az Irán meggyengülésével és a szervezet meggyengülésével a központi kormány Libanonban erőre kap.

[00:07:06]És mindaz, ami zajlik tehát Libanonban, vagy éppen úgy Unblock a Közelkeleten, az hogyan csapódik le Izraelen belül?

[00:07:12]Benjamin Netu, miniszterelnök pozíciója most mennyire stabil adott esetben?

[00:07:14]Ott mi történik éppen az országban?

[00:07:19]Tehát van itt néhány demográfiai folyamat, ami egyértelműen abba az irányba mutat, hogy Izrael, az izraeli társadalom évről évre egyre vallásosabb és egyre jobb oldalibb lesz.

[00:07:28]Tehát ez egy tény, ez nem ez nem vélemény.

[00:07:30]Azt is tudjuk, hogy a az újonnan szavazóknak a 71-72%-a, akik először szavaznak a fiataloknak a döntő többsége, tehát itt több mint a 3árom negyede vagy két több valahol kétharmad és a 3om negyed között a jobboldali pártokra szavaz, és lesz körülbelül 100000 ilyen új szavazó a következő választások során.

[00:07:50]Most teljesen egyértelmű, hogy a Netaniónak a politikai ellenfelei megpróbálnak mindent.

[00:07:57]Megpróbálják még azt is bemutatni, hogyha vizen jár, hogy tulajdonképpen csak azért jár vízen, mert nem tud nem tudott megtanulni úszni.

[00:08:03]Tehát bármit tesz, azt megpróbálják egyfajta negatív szintben lefesteni.

[00:08:09]Ö a kormánypártok pedig egyértelműen megpróbálják védeni azt, amit sikerült elérni ebben a háborúban.

[00:08:16]Van egy nagyon durva narratíva harc.

[00:08:17]És itt a probléma az, hogy a nyugati a nyugati média, nyugati közvélemény általában az izraeli baloldali sajtóból érvényesül, és és ez meglehetősen torzítja azt a képet, ami ami ami amit ami az izraeli társadalomról kialakul itt.

[00:08:32]Nagyon érdekes, amit mondott, hogy a fiatalok kétharmada, 3yede váltott, és hogy vallásos lett, illetve jobboldali.

[00:08:39]Mi az, ami átfordította őket?

[00:08:42]Úgy gondolom, hogy az egyik drámai, tehát először is nem ez nem most történt, mert ez egy hosszútávú folyamat már igen hosszú ideje a társadalom, az egész tábla tolódik el jobb irányba, jobb a jobb és a vallásos irányba mondjuk úgy, a fiatalok szintén is ilyen szempontból Izrael egy egy kirívó, egy egy kivételt képezne.

[00:09:00]Általában nyugati társadalmakban minél fiatalabb valaki, annál inkább baloldalra szavaz.

[00:09:06]Izraelben ez nincs így.

[00:09:06]Ennek az egyik oka a háború.

[00:09:08]Tehát látjuk azt, hogy azok a fiatalok, akik vagy most vonulnak be, vagy már katonák, és ebből a pozícióból szavaznak, nyilvánvaló, hogy ez némiképpen átalakítja a a világnézetüket.

[00:09:23]Tehát mikor a az ellenféllel találkozol, nem a nem a tudom én, nem a tévképernyőkön, hanem tárgyalóasztalnál találkozol vele, hanem a harcmezőn, ez átalakítja teljesen a a perspektívájukat.

[00:09:35]És ez a az október 7-i trauma, ami az izraeli társadalmat ért érte, ez nem csak a fiatalokra hat, hanem az elektorátusnak az egészére.

[00:09:46]És ez akkor inkább úgy csapódik le, hogy ezeket a konfliktusokat akár föl is vállalják.

[00:09:50]Tehát nem az van, hogy akár mink meg is ijednek ettől a helyzettől, vagy menekülnének egy háborús helyzetből, hogy csak ne kelljen harcolni, vagy ne nekem kelljen megvívni ezt a háborút, mondjuk a fiatalok esetében, hanem inkább eltökéltté, vagy még inkább eltökéltétté teszi őket, és és akkor úgy állnak ehhez a kérdéshez.

[00:10:08]szerint igen teljesen egyértelmű látjuk azt, hogy például az Irán elleni háborúnak a folytatása ez ilyen drámai támogatást élvez az izraeli közvéleményben tehát gyakorlatilag a zsidó közvéleménye, ami a lakosságnak több 71%-a, körülbelül 72%-a hatalmas arányaiban támogatja ezt az Irán elleni háború folytatását.

[00:10:27]És ö ugyanakkor nagyon sok a taktikai szintű kritika éri a kormányt, ami teljesen jogos tulajdonképpen ö a lakosság nincs megelégedve a háború eredményeivel.

[00:10:41]Tehát azt is mondhatnánk, hogy a a kormánypolitikának a középvonala és a a közvélemény középvonala nem ugyanazon a ponton parkolnak a közvélemény középvonala sokkal jobbra, sokkal inkább jobbra van, mint amit a kormány képvisel.

[00:10:53]Sokkal többet vártak volna el ettől a háborútól.

[00:10:56]sokkal több eredményt és sokkal ö sokkal határozottabb szembenállást az amerikai nyomással szemben.

[00:11:02]Hogyha megnézzük Izraelt, akár a politikában, akár pedig a közvéleményben, hogyan vélekednek arról, hogyha létrejön egy tűzszünet vagy egy békekötés izraelis Iránk között, akkor ez tartós béke lehetne, vagy csak béke néhány hónapra, vagy néhány évre?

[00:11:20]Hát a két nép között nincs konfliktus.

[00:11:22]Tehát látjuk, aki is, aki követi ezeket a Facebook csoportokat, van nagyon sok ilyen izraeli iráni vagy perzsa, izraeli perzsa zsidó Facebook csoport.

[00:11:29]Ö van egy nagyon komoly affinitás a két nép között, talán még Kürosz idejére, ókorra visszamenőleg nem volt egy egy hagyományosan kétszövetséges népről van szó, általában nem háborúztak egymással szemben.

[00:11:44]Volt egy közös ellenség, ez az arab etnikum, amelyik ott van a ugye a ami elválasztja a perzsákat a zsidóktól.

[00:11:51]Ö, és ez a jelenlegi konfliktus, ezt a jelenlegi forradalmi kormánynak, az iráni forradalmi kormánynak az ideológiája szítja, mondjuk ugye ezelőtt ez nem volt így.

[00:12:02]És a közvélemény nagyon szívesen venné venne egy rendszerváltást és egy visszatérését a a perzsa zsidó kapcsolatoknak a normalitáshoz, ahogy ahogy az a sah alatt volt.

[00:12:13]Erre sok realitás most nincs.

[00:12:15]A közvélemény tisztában van van avval, hogy ezt a a jelenlegi rendezési folyamatnak a békáját le kell nyelni azért, hogy a hogy a republikánus párt az Egyesült Államokban megnyerje az időközi választásokat.

[00:12:30]Ugyanakkor nagyon sokan ezt egyfajta árulásként érzékelik vagy könyvelik el Trump elnök részéről.

[00:12:39]Na, ha már itt tartunk, akkor mi az a béka pontosan, amit le kell nyerni?

[00:12:43]Tehát mi lesz ennek a vége?

[00:12:43]Mi az, amit el kell fogadni akár mind a két pélnek?

[00:12:48]Mi lesz a kompromisszum, amely aztán lehet, hogy hosszabb távon azért ön is fogalmazott, majd akár már négy hónapos távlaton kívül is változhat.

[00:12:58]A saródás abból fakad, hogy volt egy olyan érzés, hogy a katonai sikerek lehetővé tesznek egy lehetővé teszik a politikai realitásoknak a megváltoztatását, esetleg egy egy a rezsimnek az összeomlását irántban és egy teljesen új közelkelet kialakulását.

[00:13:13]Tehát valami, ami ami egy sokkal magasabb politikai stratégiai szinten is változást hoz.

[00:13:17]És ezzel szemben mit látunk?

[00:13:19]Láttuk azt, hogy a háború minden eredmény ellenére gyakorlatilag csak a füvet nyírta.

[00:13:22]Tehát sikerült visszanyesni Iránnak a nukleáris programját, a balisztikus rakéta programját, a a proxig drámaian összezsugorottak, de de ez csak fűnyírás, és mindenki tisztában van avval, hogyha Irán megkapja a gazdasági erőforrásokat, akkor ő 5 10-15 év múlva ugyanott leszünk, ahol ahol most voltunk a háború kitörése előtt.

[00:13:40]Tehát ez a fajta frusztráció, hogy a ahelyett, hogy tudom én, ötös találatot nyertünk volna a lotón, ez csak egy négyes volt, vagy három és feles, mondjuk úgy.

[00:13:50]Ez rettenetesen frusztrálja azokat, akik igen komoly áldozatokat hoztak ebben a háborúban.

[00:13:57]Említette, hogy Marco Rubio külügyminiszter megígérte a Perzsa öbölmenti országoknak, a szövetségeseinek, hogy megvédik, megvédi őket.

[00:14:05]Hogyan csökkentené az egyesült, hogyan csökkentené a régióban?

[00:14:08]Mi lenne annak a jövője, hogyha az Egyesült Államok kivonulna onnan?

[00:14:12]Hiszen azért ismerjük Donald Trumpot, egyik nap ezt mondja, másik nap azt mondja.

[00:14:17]Milyen forgatókönyv lenne ekkor?

[00:14:21]Én nem gondolom, hogy ez egy reális forgatókönyv lenne.

[00:14:23]Az amerikai befolyás mindenképpen meg fog maradni a Közelkeleten.

[00:14:26]Tehát látjuk 1979 óta a Carter doktrina kihirdetése óta, hogy az Egyesült Államok külésbiztonságpolitikája egy létfontosságú övezetként kezeli a Perzsa böl környékét.

[00:14:40]Itt nem feltétlenül a hormózis szorosra gondolok, hanem az egész Perzsa böl környékére.

[00:14:45]mondjuk úgy minden, ami a szezi csatorna, Vöröstenger és a Perzsa öbölől között van.

[00:14:49]Tehát ez az Egyesült Államok szempontjából egy létfontosságú övezet, mondjuk úgy.

[00:14:54]És ez 1979 óta nem változott.

[00:14:58]Ez olyasmi, amit a a földrajz diktál most, hogy az amerikaiak honnan fogják kivetíteni a katonai erőt ebbe a régióba, hogy ez a az öbölmenti arab országokból lesz, vagy tesznek egy lépést hátra, és visszavonják ezeket a bázisaikat, bázisai bázisaikat mondjuk Izraelbe.

[00:15:13]Tehát ezt sem tartom kizártnak.

[00:15:15]Látjuk például, hogy az amerikai légiután töltő gépeket kivonták Qatarból, Elud Date bázisából és Izraelben parkolnak valahol.

[00:15:22]Nagyon sok repülőgépről van szó, nagyon számot tevő amerikai erő.

[00:15:27]Miért?

[00:15:27]Azért, mert nagyon sebezhetőek voltak ott Iránhoz közel.

[00:15:31]Azt se tartom kizártnak esetleg, hogy a gázai övezet egy bizonyos része fog átalakulni egy ilyen amerikai bázissá, de az, hogy az amerikai befolyás ott megmarad, arra arra mérget vehetünk.

[00:15:42]Na és hogyha már amerikai bázisok, akkor itt ezen apropóból azért elhangzott az is, hogy Irán lényegében nagyobb fenyegetést jelent Európára, mint az Egyesült Államokra.

[00:15:50]Ha csak megnézzük ugye, hogy ott tulajdonképpen a hormózis szoroson milyen hajóforgalom van, és ehhez képest Európában több ország sem engedélyezte a katonai bázisok használatát az Egyesült Államok számára, ami azért némi feszültséget is okozott a nyugati szövetségi rendszeren belül.

[00:16:05]Ezt hogyan értékeli, ez?

[00:16:08]Hol tart most jelen pillanatban ez a feszültség?

[00:16:13]Hát ez nem egy új dolog.

[00:16:13]Ha láttunk, a 73-as háború alatt volt egy hasonló forgatókönyv, és ha a globális perspektívából nézzük a dolgot, akkor az egy hatalmas ö hátszelet ad mondjuk Oroszországnak.

[00:16:24]Tehát Oroszország látja azt, hogy az Egyesült Államok nem számíthat Európára, látja a megosztottságot a NATO-n belül, látja az állandó, hallja az állandó kritikákat, amivel az amerikaiak illetik az európai szövetségeseket.

[00:16:37]nem megalapozatlan kritika.

[00:16:39]És ez még akkor is bátorítja az oroszokat, hogyha itt nem történt szerződésszegés.

[00:16:45]Tehát hogyha megvizsgáljuk ezt a vitát most az olaszok és az Egyesült Államok között, Meloni és Trump között, akkor az olaszok nem szegtek meg semmilyen szerződést.

[00:16:53]De ugyanakkor Trump azt mondja magának, hogyha az európai szövetségesei a előveszik az apró betűs paragrafusokat a a szerződésekben, és azt nyújtanak segítséget, akkor ezt fogja tenni az Egyesült Államok is Oroszországgal szemben.

[00:17:07]És én úgy gondolom, hogy hosszú távon ez egy nagyon rossz befektetés volt Európának.

[00:17:11]Tehát látjuk azt, hogy gyakorlati szinten az Európai NATO mégis nyújtott bizonyos segítséget az Egyesült Államoknak.

[00:17:18]viszont a politikai szinten az, hogy szembefordultak az amerikaiakkal, ezt Donald Trump és a többi amerikai ezt árulásként érzékeli, és ez fog rögződni a köztudatban.

[00:17:28]Nem az, ami valójában történt, hanem a politikai optika, amit amit kivetítettek ezek az európai politikusok.

[00:17:35]Na hát ha már Európa, akkor innen folytatjuk, hogy és belekezdünk az orosz-ukrán konfliktus elemzésébe.

[00:17:39]Marad velünk továbbra is az ételen keresztül Robert Szik Castell, biztonságpolitikai szakértő.

[00:17:45]Maradjanak velünk továbbra, Rökés.

[00:17:52]És hogy hogyan segítenek a magyarok Venezuelában, ezzel is foglalkozunk majd hétfőn a napindítóban.

[00:17:56]De vissza tehát az orosz-ukrán háborúhoz.

[00:17:58]Ezzel folytatjuk máris továbbra is itt van velünk az étteren keresztül Robert Szikaster biztonságpolitikai szakértő, az alapjókért Központ biztonságpolitikai tanácsadója.

[00:18:08]És ugye arról volt szó, hogy itt tulajdonképpen ahogyan fogalmazott, ha az apró betűs részeket nem vették figyelembe akár az európaiak, az amerikaiak esetében a közelkeleti konfliktusnál, akkor lehet, hogy hasonlóan jár el az Egyesült Államok is majd az orosz-ukrán háború vonatkozásában.

[00:18:24]De hol tartunk most az Egyesült Államok jelen pillanatban?

[00:18:26]Hogy áll ehhez a konfliktushoz?

[00:18:27]Kérdezem csak azért is, mert Oroszországból is egyre több bírálat érkezik az USA hozzáállásával kapcsolatban.

[00:18:33]Szerge Lavrov is tulajdonképpen azt sejtette, hogy az alaszkai csúcstalálkozó az egy trükkje lehetett akár az Egyesült Államoknak is, hogy időt nyerjenek arra, hogy újra tudják fegyverezni a kievi vezetést.

[00:18:46]A külügyminiszter helyettese, Szergeir Jákov azzal vádolta lényegében az Egyesült Államokat, hogy eltér azoktól a megállapodásoktól, amelyeket ugye a Tankorage-ban a két vezető, Vládimir Putyin és Donald Trump egymással megbeszélt.

[00:18:59]És korábban is már volt erről szó, hogy lehet, hogy az Egyesült Államok az oroszok narratívája szerint nem tartja magát azokhoz a megállapodásokhoz.

[00:19:11]Segítsen nekünk tisztán látni.

[00:19:11]hogyan értékeli az Egyesült Államok, hogy áll jelen pillanatban ehhez az orosz-ukrán háborúhoz?

[00:19:18]Én úgy gondolom, hogy a legfontosabb megjegyezni azt, amit vagy megemlíteni azt, evvel kezdeni, amit Donald Trump mondott, hogy a az ukrán orosz háború nem a nem az Egyesült Államok háborúja.

[00:19:27]Az Egyesült Államok nagyon szívesen elad jó pénzér fegyvereket az európai az európai szövetségese, amerikai fegyvereket, de ez nem egy olyan olyan háború, ami fontos az Egyesült Államok számára.

[00:19:38]Hogy is mondta Trump?

[00:19:38]több 1000 kmre van az Egyesült Államoktól.

[00:19:41]És ebben Trump nem mondott semmi újat.

[00:19:45]Tehát ha megvizsgáljuk az amerikai stratégiai tervező dokumentumokat 1991-től egész napjainkig, akkor látunk egy rövid időszakot a Szovjetunió összeomlása után, mikor a szovjet tömegpusztító fegyverek ott maradtak Kazachsztánban, meg a a Szovjetunió korábbi részeiben.

[00:20:01]Ameddig ezeket nem sikerült megoldani ezt a problémát, addig Ukrajna fontos volt az Egyesült Államok számára.

[00:20:07]abban a pillanatban, hogy ez lekerült az asztalról, Ukrajna eltűnik ezekből a dokumentumokból.

[00:20:11]Tehát ez egy olyan dolog, ami nem véleménykérdése.

[00:20:14]Bárki leülhet, végezzen egy tartalom elemzést, és számolja meg, hogy hányszor szerepel minden ilyen dokumentumban az Ukrajna szó.

[00:20:20]Nem szerepel, nem szerepel.

[00:20:21]Ukrajna visszatér újra a az orosz krími akció Krim bekebelezése után egy ilyen rövid villanásra, és utána megint eltűnik a 2022-es háború kitöréséig.

[00:20:31]Tehát ez az amerikai álláspont Ukrajnával szemben.

[00:20:36]Most föltefődik a kérdést, mi ez az Alaska, ez az Encore egyezmény?

[00:20:38]A pontos a pontos szövegét ennek az egyezménynek, vagy nem is tudom, hogy van egy ilyen szöveg, de volt egy megegyezés, ami az akkori erőviszonyokat tükrözte, és az Egyesült Államok látszólag elismerte azt, hogy Oroszország a végső rendezés keretében meg fogja kapni Donjeck egészét.

[00:20:56]Tehát Ukrajnának ki kell majd vonulni azokról a területekről is, amiket Oroszország nem foglalt.

[00:21:04]De legalábbis az oroszok így értelmezik azt, ami ott történt.

[00:21:07]Ugyanakkor tisztában kell lennie való.

[00:21:09]És ez a harmadik dolog, hogy az akkori egyezmény az akkori erőviszonyokat tükrözte.

[00:21:13]És most kialakult egy olyan percepció, amit én részben vitatnék, mondjuk úgy, hogy a háború sorsa megfordult Ukrajna javára.

[00:21:24]És nyilvánvaló, hogy az a a minden jövőbeli rendezés a a az előviszonyokat tükrözi, és nem azt, amit ezelőtt tudom én egy évvel vagy fél évvel, nem tudom pontosan, már nem emlékszek, hogy mikor volt ez a találkozó Talazkában, papírra fektetek.

[00:21:36]Tehát legyünk már ennyire reál politikusok, hogy megértsük ezt a dolgot.

[00:21:40]És én egyébként erősen vitatnám azt, hogy látunk valamilyen drámai változást Ukrajna javára ebben a háborúban.

[00:21:48]Na most orosz és ukrán források egyre gyakrabban beszélnek arról, hogy a háború kimenetele az északi fronton és a kijevi térségben dőlhet el.

[00:21:54]Miért pont ott?

[00:21:58]Amit nemvel egyáltalán nem értek egyet.

[00:22:00]A háborúnak a sorsa nem ott fog eldőlni.

[00:22:02]Tehát azért, hogy azért, mert vannak tábornokok, orosz tábornokok, akik azt vizionálják, hogy Oroszország vissza fog térni és egy újabb támadást fog indítani Kiev ellen Belarusz irányából.

[00:22:09]Ennek én per pillanat még a jeleit nem látom.

[00:22:15]Tehát nem kizárt, hogy ez meg fog történni.

[00:22:16]egy év múlva, két év múlva teljesen benne van a pakliban.

[00:22:18]Per pillanat én ennek egyetlen egy nyomát sem látom, amit viszont látunk.

[00:22:21]Tehát látjuk azt, hogy egyrészt Ukrajnának valóban sikerül egyre nagyobb nyomást gyakorolni a Krimre, sikerül egyre nagyobb nyomást gyakorolnia az orosz kőolajfinomítókra és egyéb infrastruktúrákra.

[00:22:34]Ugyanakkor ugyanakkor evvel evvel egyidejűleg látjuk azt, hogy Oroszországnak sikerült gyakorlatilag bedarálnia Ukrajnának az elektromos áram generálóképességét.

[00:22:44]Tehát Ukrajna 2022-ben 36 GW-ról kezdteve, ez most lement 9 GW alá a termelési kapacitás.

[00:22:53]Ma éjszaka is ért egy ilyen támadás a kramcsuki hőerőművet.

[00:22:55]És látjuk azt, hogy Ukrajna kábé a felét tudja megtermelni annak annak az áramnak, amire szüksége van.

[00:23:02]Látjuk azt, hogy az oroszoknak sikerül ketté vágniuk az orosz az ukrán energiaháztartást.

[00:23:07]A a termelőüzemek ott vannak a nyepernek a a a termelőegységek ott vannak a a Nyneppernek a nyugati partján.

[00:23:16]Ugyanakkor a a felhasználói ennek az energiának igen nagy mértékben a keleti parton vannak.

[00:23:21]Az oroszok igen sikeresen támadják ezt a kapcsolatot.

[00:23:23]És ami pedig az ukrán erődrendszert illeti, úgy a a a ennek az erődrendszernek a a lerohanása talán éveket venne igénybe, de az oroszoknak erre nincs szükségük.

[00:23:33]Az oroszok igen közel vannak ahhoz, hogy elvágják ezt az erődrendszert Ukrajna többi részétől.

[00:23:38]Úgy az északi, az 40-es úton ott a az Oszkil folyó környékén olyan tudom tudom én olyan 20 km hiányzik ahhoz, hogy az oroszok elérjék ezt a ezt az útvonalat.

[00:23:48]És Dobropiliánál pedig ott Pokrovshoz közel látjuk, hogy a harcok szintén igen közel folynak már Doblopilliához.

[00:23:58]És hogyha ezt a két pontot, ezen a két ponton az oroszok elvágják az utánpótlását az ukrán erődrendszernek, akkor akkor gyakorlatilag meg akkor már nincs szüksége arra, hogy ezt egy ilyen frontális rohammal bevegyék.

[00:24:07]Tehát én én úgy gondolom, hogy drámai változás a háború menetében nem történt.

[00:24:12]És látjuk azt, hogy az oroszok, ha igen-igen lassan is, de haladnak előre.

[00:24:15]És ez az ukrán álláspont, hogyha az amerikai, az ISW, a háborús tanulmányok intézetét kérdezzük, ők azt mondják, hogy a front befagyott, vagy az ukránok egy icipicit haladtak előre.

[00:24:25]Ezzel szemben az ukrán adatok, a deep state térképe szerint Oroszország halassan is, de tovább halad előre bizonyos szinten.

[00:24:34]Ha már szóba került Fehér Oroszország, akkor beszéljünk arról is, amiről az ukrán elnök is beszélt, Volodvir Zelenski, aki úgy fogalmazott, hogy az ott működő, mármint ugye a Belarusz területén működő, vagy hogy korábban működő jelovábbító állomások már nem működnek.

[00:24:49]Ezek az orosz drónok segítségére voltak az ukrán célpontok támadása során.

[00:24:54]És ez történt azt követően, hogy ő lényegében rá is parancsolt a fehér oroszokra, hogy ezeket kapcsolják ki, mertogy adott esetben akkor Ukrajna fog intézkedni.

[00:25:05]Mindemellett viszont ugye Alexander Lukesenk a fehéros elnök azért kijelentette, hogy bármilyen helyzetben Oroszország mellett fognak kiállni.

[00:25:12]Milyen szerepe van jelen pillanatban ebben a konfliktusban Fehér Oroszországnak?

[00:25:18]Ha hosszú tavú perspektívát vesszük elő, akkor azt látjuk, hogy a háború elején Fehér Oroszország egyfajta ilyen szerveződési vagy logisztikai hátteret képezett az orosz hadsereg számára.

[00:25:32]onnan indultak, onnan indult például a Kiev elleni támadás is.

[00:25:34]Fehér Oroszország egyfajta ilyen há a háborúban közvetlenül nem résztvevő, de ugyanakkor hadviselőként hadviselő félként lépett fel ebben a háborúban már akkor látjuk a háború előle haladtával Fehér Oroszország az orosz taktikai nukleáris fegyvereknek a bázisává vált.

[00:25:52]látunk nemcsak nukleáris tölteteket, hanem csapásmérőeszközöket.

[00:26:00]Úgy repülőgépeket, mint mint balisztikus rakétákat elhelyezni Belarus területen.

[00:26:05]Tehát látjuk egyfajta fokozódását ennek a dolognak.

[00:26:07]Voltak kisebb epizódok is, emlékszünk, hogy odaevakuálták a a Wagner csapatokat a a Prigojsin féle zendülés leverése, összeomlása után.

[00:26:18]Mondjuk úgy látjuk azt, hogy a a Belerusz kórházakban láttak el orosz sebesülteket, logisztikai támogatást.

[00:26:22]És én úgy gondolom, hogy a mostani meghátrálása Lukasenkának egyértelműen volt itt egy meghátrálás.

[00:26:28]Tehát egyértelműen Lukasenka szedte egy lép egy pragmatikus lépést hátra ezzel az ukrán fenyegetéssel szemben.

[00:26:34]Ez ezt en ennek a ennek a tágabb ebben a tágabb kontextusban kell értelmezni.

[00:26:43]Hogy ez miért történt?

[00:26:43]Ezt én nem tudom megmagyarázni, hogy miért ebben a pontban érezte úgy Lukasenka, vagy a közös az orosz fehér orosz vezetés, hogy inkább tesznek egy lépést hátra.

[00:26:52]Ugyanakkor látjuk azt, hogy hosszú távon ez az orosz Belarusz kapcsolat egyre inkább egyre inkább erősödik, és Belarusz egyre inkább az orosz katonai gépezet szerves részévé válik.

[00:27:04]Hogyha biztonságpolitikai szempontból nézzük, ezek a jelovábbító rendszerek, állomásokat, hogyan kell elképzelni a gyakorlatban?

[00:27:10]Ezeket őrzik?

[00:27:13]Ezek tulajdonképpen a a mobiltelefonhálózatnak a tornyai, vagy vagy további magas létesítmények, például lakóházak is, és ezeknek a tetején elhelyeztek átjátszó jel jelátjátszó állomásokat, gyakorlatilag egy készüléket, ami egy sugárzott jelet fölerősíti és bevetíti tulajdonképpen Ukrajna belsejébe, és evvel lehetővé teszi, hogy ezeket a ezeket a drónokat, főleg sahed drónokat irányítjan irányítani tudjanak Oroszországból.

[00:27:40]És ez az a ez az a rádiókapcsolat, mondjuk úgy, amin keresztül irányítják.

[00:27:44]Látjuk, hogy az ukránok a múltban intéztek több támadást ezek ellen a a ezek ellen az átjátszóállomások ellen.

[00:27:52]És én úgy gondolom, hogy mind a két félnek az érdeke úgy Ukrajnának, mint Belarusznak, hogy ebből ne törjön ki egy közvetlen háború.

[00:28:01]Tehát Ukrajnának sem áll érdeke érdekében, hogy a front most kiszélesedjen a a Belarusz-rán front teljes egészére.

[00:28:07]Tehát én úgy gondolom, hogy itt egy kis kis üzlet volt kis haszonnal mind a két fél számára.

[00:28:15]A volt NATO főtitkár Hers Fog Rasmussen arról beszélt, hogy az Egyesült Államok hozzáállása Európához, Európa védelméhez megváltozott.

[00:28:23]Ezt részben érintettük mi is korábban, és létre kell hozni amiért egy európai koalíciót, és kell, hogy ebben tulajdonképpen legyen szerepe Ukrajnának is.

[00:28:32]Mindeközben pedig Vladyimir Putyin orosz elnök kijelentette, hogy a NATO háborúra készül Oroszország ellen.

[00:28:38]Másik oldalról pedig már jó ideje halljuk, hogy Oroszország előbb-utóbb meg fogja támadni majd a NATO-t is.

[00:28:44]Ezeket a kijelentéseket hogyan értékeljük?

[00:28:48]valamelyik félcélja ténylegesen egy háborús helyzet előidézése, tehát hogy megtámadja adott esetben a másikat, vagy azért ettől nem kell tartani jelen pillanatban még ez a probléma a kommunikáció, politikai kommunikációval az, hogy kicsit olyan, mint a bűvészinas, hogy elkezdi táncoltatni a seprűt, de egy idő után már nem tudja uralni azt a seprűt.

[00:29:07]És mind a két fél számára nagyon-nagyon fontos ennek a háborús feszültségnek a szítása.

[00:29:15]Tehát az orosz kommunikáció szempontjából fontos azt kommunikálni, részben a a nyugati kommunikációra reagálva, hogy Oroszország nem pusztene a semmi kis Ukrajnával áll háborúban, hanem a teljes nyugati szövetséggel, amiben van valami.

[00:29:28]Van valami.

[00:29:28]Tehát nem nem alaptalan ez az orosz narratíva.

[00:29:32]Ugyanakkor evvel a az orosz politikai propaganda meg tudja magyarázni azt, hogy miért nem sikerült Oroszországnak látványos eredményeket elérnie.

[00:29:39]ami pedig az Európai Uniót illeti, tehát látjuk azt, hogy evvel az Oroszországgal való szembenálláson akarják kikalapálni a közös Európai Uniót.

[00:29:47]Ez az a nagy válság, amire föl lehet húzni a az Európai Uniónak a föderalizálását, mert egy ilyen méretű válsággal szemben nyilvánvaló, hogy egyedül egyetlen kiseurópai állam se tud megállni.

[00:29:57]És hogyha van egy egzisztenciális orosz orosz fenyegetés, akkor itt van a tökéletes kifogás arra, hogy föderalizáljuk Európát, megvonjuk a tagállamoknak a szavazati jogát és a többi többi hasonló lépést.

[00:30:09]Tehát politikailag mind a két félnek a a az érdekében áll ezt a ezt a kommunikációt tolni előre.

[00:30:16]Ugyanakkor katonailag én nem gondolom, hogy úgy Oroszország, mint az Európai Unió valóban keresne egy ilyen háborút a másik féllel.

[00:30:22]ö mind a két fél tisztábban van avval, hogy ennek milyen súlyos következményei lehetnének.

[00:30:29]Sajnos el kell mondani, hogy az egyetlen épesző hang ebben a ebben az orosz-ukrán európai válságban az az Egyesült Államoknak a hangja.

[00:30:35]És ez nem a Trump adminisztrációt jellemzi.

[00:30:37]Tehát tudjuk, hogy már már a Biden adminisztráció is a legfontosabb célként azt határozta meg, hogy az Egyesült Államok ne keveredjen direkt konfliktusba Oroszországgal, tekintve, hogy mind a két országnak több 1000er nukleáris töltete van.

[00:30:51]Tehát látjuk azt, hogy az amerikaiak képviselnek itt hosszú távon már a háború kitörése óta egy aránylag épeszőbb és ö korlátozottabb hangot.

[00:31:02]Tehát akkor ez a katonai hadviselés, de a pszichológiai nyomásgyakorlásnak mekkora szerepe van a háborúkban?

[00:31:05]Akár például itt az orosz-okrán konfliktusban?

[00:31:11]Napóleon erre azt mondta volna, hogy a a lélektani úgy aránylik a fizikaihoz, mint a három az egyhez a háborúban.

[00:31:17]Tehát, hogyha sokat beszélünk, hogyha mindig farkast kiálltunk, akkor előbb-utóbb a farkas meg fog jönni, vagy pedig mikor valóban eljön a farkas, már senkem senki nem fog hinni nekünk.

[00:31:24]Tehát a a szavaknak van egy valóságteremtő van egy valóságteremtő hatása.

[00:31:29]És hogyha a Európa folyamatosan azt kommunikálja Oroszország felé, hogy Oroszország egy egziszenciális fenyegetés és Oroszország háborúra készül, akkor az oroszok még ha ők maguk nem is teszik meg ezeket a dolgokat, ebből arra következtetnek, hogy Európa készül valami hasonló dologra.

[00:31:46]És akkor eszerint fognak reagálni, és így van, így válik a a propaganda egy ilyen önmegvalósít önmegvalósító próféciává.

[00:31:56]Roberci Kastel, biztonságpolitikai szakértő, nagyon szépen köszönjük ezúttal is.

[00:31:59]Rendkívül érdekes volt.

[00:32:01]Megpróbáljuk majd legközelebb is kapcsolni.

[00:32:03]Addig is vigyázzanak magukra.

[00:32:06]Köszönöm szépen a viszontlátásra.

[00:32:10]Mi pedig folytatjuk tovább, ugyanis Amerika témában érkezik hozzánk Magyarics Tamás, Amerika szakértó szakértő.

[00:32:16]Maradjanak velünk továbbra