Láncreakció - HírTV

[00:00:01]Felmondhatja a Putyinnal kötött alaszkai megállapodást Donald Trump.

[00:00:03]Orosz támadásra készülnek a balti államok, és a legköszönő brit miniszterelnök lehet az új NATO főtitkár.

[00:00:09]Milyen láncreakciót indítanak el ezek a folyamatok?

[00:00:12]Erre keressük a választ.

[00:00:13]Köszöntöm önöket.

[00:00:13]Én Nádori Teodóra vagyok.

[00:00:15]Ez a láncreakció.

[00:00:30]Köszöntöm a stúdióban Kis Rajmundot, az MCC diplomáciai műhelyének vezetőjét.

[00:00:34]Szervusz Rajmund.

[00:00:34]Köszönöm, hogy elfogadtad a meghívásunkat.

[00:00:37]Szia Teó!

[00:00:37]Köszönöm, hogy itt lehetek veled.

[00:00:39]Nézzük meg, hogy az Európai Unió most mire készül Ukrajnával kapcsolatban.

[00:00:44]Újabb akár 45 milliárd eurós kölcsönt adna az Unió Ukrajnának, ha folytatódik a konfliktus Oroszországgal.

[00:00:49]Erről az Ukrajna EU parlamenti együttműködési bizottság vezetője beszélt az Európai Parlamentben.

[00:00:56]A jövőre vonatkozó tárgyalások és tervezés már folyamatban vannak, hogy biztosítsák, 2027 után se legyenek hiányosságok a támogatásban.

[00:01:05]Mondta Pekka Taveri az Inveszciahírcsatornának.

[00:01:10]Brüsszel 2026-27-es Ukrajna finanszírozása eddig 90 milliárd eurót jelent, és a további pénzeknek Európától és más támogatóktól körülbelül 30-45 milliárd euróig kellene kiterjednie a Kievi rezsim számára, tette hozzá.

[00:01:26]Közben a Vatikán kettős mércével vádolja az Európai Uniót a háborúk és a szankciók miatt.

[00:01:31]A politikónak nyilatkozó Fernández Bíboros, a hittani kongregáció vezetője azt mondta, a mai államok egyre inkább a politikai haszonszerzés, nem pedig az egyetemes értékek alapján értelmezik a nemzetközi ok normáit.

[00:01:45]külön bírálattal illette az Európai Unió politikáját is.

[00:01:48]Az Európai Unió gazdasági szankciókat vezet be az egyik ország ellen, miközben pénzügyi segélyt és fegyvereket küld a másiknak, de nem teszi meg ugyanezt más, akár még súlyosabb, egész népekre nézve még pusztítóbb következményekkel járó lerohanások esetén.

[00:02:06]Idézi a politikó a bíboros szavait.

[00:02:09]A bíboros felhívta a figyelmet arra, hogy idézem, ha egy ország ellenségnek számít, antidemokratikusnak bélyegzik, és különféle szankciókkal sújtják.

[00:02:18]Ha viszont szövetségesről van szó, akkor a szólásszabadság, az emberi jogok vagy a demokrácia hiányát egyszerűen figyelmen kívül hagyják.

[00:02:32]Kezdjük onnan, hogy Brüsszel egy újabb segédcsomagot akar adni most Ukrajnának.

[00:02:36]Ez egy 30-tól 45 milliárd euróig terjed.

[00:02:41]Most az is egy nagy kérdés, hogy honnan teremti elő az unió ezt a pénzt, illetve az, hogy most Brüsszel tulajdonképpen egy hosszú háborúra készül.

[00:02:49]Hosszú háborúra készül.

[00:02:49]Négy éve tulajdonképpen finanszírozza.

[00:02:54]Az Európai Unió és a korábbi amerikai adminisztráció köldők zsinórján lógott mindig Ukrajna.

[00:03:00]Ukrajnának nincs gazdasága, nincs költségvetése.

[00:03:01]A 90 milliárd eurós európai uniós hitelnek is az az első felében a tematika, hogy a közfeladatok ellátásához szükséges összegeket biztosítani kell Ukrajnak számára.

[00:03:19]Tehát Ukrajna nem tudja biztosítani a saját társadalmának a közfeladatokat ellátásához biztosított az egészségügy oktatás az infrastruktúrát nem tudja működtetni.

[00:03:31]Ezt működteti az Európai Unió miközben Ukrajnát támogatja ezenkívül még fegyverrel.

[00:03:36]De ez a 90 milliárd euró hitelfelvétel, ez még nem futott ki.

[00:03:41]Ennek a folyósítása a múlt héten kezdődött el.

[00:03:44]Itt ültünk múlt héten pénteken Annával a láncreakció műsorában, amikor éppen erről beszéltünk, amit te szerkesztettél.

[00:03:52]Tehát most indult meg a folyósítás, és már arról beszél a Finn Európa parlamenti képviselő, aki nagyon jól tudja, hogy mennyibe kerül egy háború, hiszen nyugalmazott tábornoka a Finn hadseregnek, hogy majd 202-től megint egy 35-40 milliárd most árfolyam függően, de nyugodtan mondhatjuk a nézőinknek, hogy 14-15000 milliárd Ftról beszélünk.

[00:04:15]Elképesztő összegek.

[00:04:18]És akkor azt is tegyük hozzá, hogy egyébként Ukrajnának a saját hadseregét nincsen miből finanszíroznia.

[00:04:25]Tehát ezt mind az uniós pénzekből, illetve a Világbank, az Európai Központi Bank és a többi segélyből finanszírozza.

[00:04:33]De azért az is benne van, hogy zsoldosokat akar Ukrajna fölvenni, tehát ugye azoknak a fizetése még magasabb.

[00:04:40]Tehát tulajdonképpen akkor az látszik, hogy az Európai Unió, Brüsszel egy hadsereget finanszíroz, ami nem a sajátja, hanem az ukránok oké.

[00:04:48]Ráadásul egyelőre nem is európai uniós, és nem is lehet NATO tagállam.

[00:04:50]Ezt már megmondták a németek is, franciák is, sőt az Amerika Egyesült Államok elnöke is, hiszen ez volt az egyik kiváltó oka annak, hogy Oroszország megtámadta 2022 februárjában Ukrajnát.

[00:05:03]Tehát egy olyan hadsereget finanszíroznak az Európai Unió tagállamai, aminek egyébként nagyon nagy része NATO tagállam is.

[00:05:11]Mondjuk Ausztria nem, de a legtöbb európai uniós tagállam NATO tagállam is, ami elvileg most nem csatlakozhat a NATOhoz sem, hiszen akkor az egyértelműen a harmadik világháborút jelenteni.

[00:05:23]Akkor miért finanszírozzák?

[00:05:25]Kérdezhetem sajnos most már akár többes szám első szemében, miért finanszírozzuk?

[00:05:33]És tulajdonképpen ezt a kérdést feszegeti a Vatikán is, mert most Fernandez Bíboros egy elég komoly bírálatot fogalmazott meg.

[00:05:40]A politikó közölte le ezt a bírálatot, és egészen konkrétan azt mondta, hogy az Európai Unió kettős mércét alkalmaz a háborús konfliktusokkal kapcsolatban.

[00:05:49]Tehát, hogy olyan háborúkat támogat, amelyeket ideológiák mentén ítél meg, és olyan háborúkban nem nyújt segítséget, amelyekben pedig pontosan ugyanannyira lehetne részt vennie.

[00:06:01]Ez nem Európa érdeke, a háború támogatása, nem az Európai Unió érdeke, és egyáltalán nem a mi érdekünk.

[00:06:09]A mi érdekünk az lett volna, hogyha 2022-ben Boris Johnson vagy Joe Biden nem győzi meg Volodimir Zelenskit, Ukrajna elnökét, hogy ne kösse meg azt a békét, ami egyébként jobb feltételeket biztosított volna akkor 22 tavaszán, március áprilisban, amiben Istanbulban megállapodtak Oroszországgal.

[00:06:30]Ebben kellett volna az Európai Uniónak együtt dolgozni.

[00:06:33]De láttuk, mi történt tavaly, amikor beiktatták Donald Trumpot 2025.

[00:06:37]január 20-án, és elkezdődtek februártól a béketárgyalások, megalakult Nagy-Britannia, Franciaország és Németország vezetésével a hajlandó koalíciója, hogy folyamatos támogatásról biztosítsa az Európai Bizottság vezetésével együtt Ukrajnát Oroszország ellen.

[00:06:58]Ez a kettős mérce, amire a Vatikán utalt, és az is, hogy eldönti az Európai Unió politikai vezetése ideológiai alapon, hogy van a jó háború és a rossz háború.

[00:07:07]Ilyen valóban van a szentírásban, ilyen van a Bibliában, de ezt az Európai Unió politikai vezetése nem döntheti el.

[00:07:14]És egészen konkrétan úgy fogalmaz a Hitani Kongregáció vezetője, hogy a mai államok egyre inkább politikai haszonszerzés, nem pedig az egyetemes értékek alapján értelmezik a nemzetközi jogot.

[00:07:27]Na most, hogyha ezt kibontjuk és megnézzük a hajlandó koalíciójának vezető országait, Nagy-Britanniát, Franciaországot, Németországot, mindenütt jelen pillanatban olyan vezetők vannak, akiknek a nagyon alacsony a népszerűsége.

[00:07:40]Tulajdonképpen Macron már megbukott, Kir Starmer most mondott le.

[00:07:46]És ha innen értelmezzük a politik, vatosság a történelmi mélypont.

[00:07:48]Igen.

[00:07:50]Tehát hogyha innen értelmezzük a politikai haszonszerzést, akkor valójában már maga a Vatikán mutat rá arra, hogy ezek az európai államok a azért, hogy bizonyos politikusok életben maradjanak a saját országukban, vezetői szerepben, azért támogatják az ukrajnai háborút.

[00:08:06]Ez elképzelhető?

[00:08:07]Én tovább mennék.

[00:08:07]Ez már nem is politikai haszon, ez már üzlet a londoni City-nek a bankárjainak, a német bankároknak, a franciáknak, akik azt mondták, hogy majd fegyverrel támogatják Ukrajnát, de azt a azokat a fegyvereket majd Franciaországban kell gyártani, és az Európai Uniónak kell összeadni.

[00:08:22]Ezt természetesen megértem, hogyha egy országnak az elnöke a saját gazdaságát helyezi előtérbe, mégis jobb lenne, mint mondjuk Ukrajna gazdaságát, de egyértelmű, hogy kisebbnagyobb csoportoknak ez óriási anyagi előnyt jelent, miközben egy társadalom félholdt állapotban van Ukrajnában, ezrek halnak meg naponta, hetente mindkét oldalon, és egy olyan háborút támogatnak, amit nem lehet megnyerni.

[00:08:50]Az, hogy egyébként melyik társadalom milyen állapotban van, azt ez a fajta fegyverkezés és hadipari átalakulás, ez megmutatja, mert Németországban most 100000 embert készülnek el bocsátani a Volkswagentől, azért, mert ezeket a gyárakat hadiipari gyárakká alakítják át, tehát páncélosokhoz gyártanak alkatrészeket, lőszert, fegyvert satöbbi.

[00:09:12]És a német gazdaság átáll hadiiparra.

[00:09:15]Na most ahhoz, hogy ezek a fegyverek sokba kerüljenek, 10-20szoros áron lehessen eladni őket, kell egy háború.

[00:09:24]A német ggazdaság rendkívül fontos Európának, az Európai Uniónak és így Magyarországnak is.

[00:09:28]Korábban a legnagyobb befektetőnk volt, jelenleg a legnagyobb exportpartnerünk, ahogy szinte minden európai uniós és nem Európai Uniós tagállamnak is.

[00:09:36]nek az egyik húzóágazata az autóipar, amit folyamatosan engedett el a német politikai vezetés, de teljesen más a fizikai struktúrája az autóipari beszállításnak, az autóipari tömeggyártásnak, mint a védelmi iparnak.

[00:09:54]Ez teljesen más technológiát igényelt.

[00:09:56]Ezeket a sorokat nem lehet egyik hétről, A7-ről B hétre átállítani.

[00:09:58]Nekünk nagyon fontos, hogy hogy muzsikál a német gazdaság, sőt a világnak is nagyon fontos, de látjuk, hogy milyen feszültség van a német társadalomban, látjuk, hogy a brit társadalomban milyen feszültségek vannak.

[00:10:12]Mi van Franciaországban káosz van, illegális migráció.

[00:10:17]Ezt nem tudják megfékezni, és Ukrajna támogatásával próbálják a valós, társadalmi, gazdasági, politikai problémákat szőnyeg alá söpörni.

[00:10:29]Ami nekem most erről eszembe jutott, van egy friss hír, hogy a sorkatonaságnak a bevezetése az Németországban egyre közelebb kerül.

[00:10:36]És ugye látjuk azt, hogy az európai államok elkezdtek ezen gondolkodni és terveket készíteni, hogy a sorkatonaságot visszavezetik.

[00:10:43]Tehát ez mindenképpen a háborúba való belesodródásnak az egyik lépcsőfoka, de azért azt is tegyük hozzá, amit mondtál, hogy migráció.

[00:10:52]Tehát ezekben az országokban a hadseregnek is egy jelentős részében migránsok vannak katonaként.

[00:10:59]Ezeket az embereket, hogy lehetne egy európai háborúba, úgy, hogy Európa védelmét ellássák belevinni?

[00:11:06]A német fiatalok pénzért sem lennének katonák.

[00:11:09]Nem magyar, nem konzervatív, nem patrióta, közvéleménykatás szerint az Európai Unióban a német fiatalok egyáltalán nem szeretnének.

[00:11:18]A 14%-uk azt mondta, hogy lenne katona, és ott van 86%, aki még több 1000 euróért se lenne.

[00:11:27]Egyébként a Zsolt nem annyi lenne, 1600€ lenne, akkor sem védené meg a hazáját.

[00:11:33]Ez a statisztika például Magyarországon közel 50%-a azt mondja a magyar fiataloknak, hogy ő bizony megvédeni a hazáját.

[00:11:40]Még egyszer hangsúlyozom, Németországban ez 14%.

[00:11:42]Nem lehet haderőt növelni, hogyha nincsenek önkéntesek.

[00:11:46]És egyébként nem lehet úgy köteleződvé tenni a sorkatonaságot Németországban, hiszen ennek évtizedes hagyományai voltak, hogy még a a sor kötelezettség is szitokszó volt.

[00:12:01]És akkor közben ugye ide hadd hozzam vissza, hogy elhangzott az Európai Unió biztosa részéről, hogy hát akkor majd az ukrán hadsereg fogja védeni Európa határait.

[00:12:12]Ez visznek is rossz.

[00:12:14]Akkor most nézzük meg azt, hogy Lengyelország milyen lépéseket tervez Ukrajnával kapcsolatban.

[00:12:21]Lengyelország megvétózhatja Ukrajna uniós csatlakozását a szélsőséges Stepan Bandera tisztelete miatt.

[00:12:26]A lengyelvédelmi miniszter szerint Kiev nem léphet be az unióba, míg a lengyel lakosság elleni népirtás vezetőit élteti.

[00:12:33]Egyre élesedik a diplomáciai konfliktus, miután a lengyel államfő visszavonta Voladimir Zelenszki fehér sas kitüntetését, mert az ukrán elnök a második világháborús bűnök résztvevőiről nevezette el egy katonai egységet, és hősöknek nevezte a lengyel lakosság elleni népirtás vezetőit.

[00:12:49]Banderával Ukrajna nem fog belépni az Európai Unióba.

[00:12:54]Szögezte le a lengyel miniszterelnök helyettes.

[00:12:55]A lengyel elnöki hivatal pedig úgy látja, az ukrán vezetés szándékosan szítja a feszültséget a belső problémák elfedésére.

[00:13:03]A lengyel elnöki Hivatal nemzetközi politikai irodájának vezetője korruptnak és kleptokratának nevezte az ukrán vezetést.

[00:13:10]Derül ki az ukrajinska Pravda beszámolójából.

[00:13:13]Machin Prisdat szerint Kiev pusztán azért szítja a két ország közötti történelmi konfliktust, hogy elterelje a figyelmet az elmaradt reformokról és a valódi jogállamiság hiányáról.

[00:13:27]Tehát Lengyelország megvétózza Ukrajna uniós csatlakozását, amennyiben ezeket a második világháborús bűnösöket élteti.

[00:13:35]az a Lengyelország, amely 2022 óta a legnagyobb támogatója Ukrajnának, nem csak létszám és a gazdaság képessége alapján, ugye az Amerikai Egyesült Államok után Németország, de már Németország, Lengyelország egyértelműen a 40 milliós Lengyelország a legtöbb ukránt fogadta be és a legtöbb fegyvert és több milliárd eurót biztosított Ukrajna számára az elmúlt négy évben.

[00:14:00]Érezhető a feszültség.

[00:14:03]A történelmi sérelmek nagyon nehezen gyógyulnak.

[00:14:05]Ezt mi magyarok sajnos tudjuk és tudjuk, hogy a a Szovjetunióban az akkori ukrán területeken a náciém csapatokkal milyen borzalmas népirtás történt Lengyelország ellen és a lengyel társadalom ellen.

[00:14:19]Több 10000 embert gyilkoltak le hideg vérrel, aminek az egyik vezetője ugye Bandara volt, amire utaltál a bejátszóban is, hogy így nem lehet az Európai Unió családjához tartozni.

[00:14:32]Ezek történelmi sérelmek, ezeket ki kell tárgyalni, meg kell beszélni, ezeken túl lehet esni, túl lehet tenni magát a két nemzetnek komoly diplomáciai munkával, de itt sokkal többről van szó.

[00:14:45]Lengyelország egy regionális, nyugodtan mondhatjuk, középhatalom a maga gazdaságával, létszámával, most már védelmi képességeivel, GDP arányos védelmi kiadásaival.

[00:14:56]Sokkal többet vártak egyébként az ukrán barát politikától, még a jog és igazságosság is, és tuszk is az Európai Uniótól is, és Amerikától is nem kapták meg még mindig azt az elismerést és azt a gazdasági potenciált, ami egyébként benne lehetne Lengyelországban, és attól tartanak, hogy itt lesz egy új Európai Unióban Ukrajna, ami a az ország, amelyik el fogja vinni a forrásoknak a legnagyobb részét.

[00:15:25]Ebben biztosak lehetünk.

[00:15:27]Minden kedves tévnék biztos lehet, hogy Ukrajna igényt tartana minden olyan forrásra, ami egyébként a lengyelga kellene, a csegazdáknak.

[00:15:34]De hát minket az érdekel leginkább, hogy mondjuk a magyar gazdákkal mi lesz, és az ellenőrizetlen élelmiszerekkel.

[00:15:41]És amire maar utaltál, hogy van egy 800000-es hadsereg, az Európában a legnagyobb hadsereg lenne az Európai Unióban biztos ugye a török mellett, de a Törökország nem tagja az Európai Uniónak szerintem.

[00:15:54]Soha nem is lesz.

[00:15:57]Tehát érezhető, hogy Tuszkis csapdában van a lengyel érdek és az ukrán érdek támogatása mellett.

[00:16:02]Eddig az Európai Unió kedvezően állt hozzá Lengyelországhoz.

[00:16:06]Az európai tanács elnöke volt Donaldus, mielőtt miniszterelnök lett Lengyelországban a 2023-as választásokat követően.

[00:16:13]Most viszont érezhető, hiszen a lengyel társadalom már 65%-a nem támogatja Ukrajna Európai Uniós csatlakozását.

[00:16:24]Valamit most Tusznak döntenie kell, miközben az elnök egyértelműen Zelenski ellen van.

[00:16:29]a lengyelnökről beszélek, aki megfosztotta a Fehérsas Érdemrendtől, amit nagyon diplomatikusan Zelenszk postán küldött vissza.

[00:16:36]Most az jutott eszembe arról, amit mondtál, erről a középeurópai nagyhatalmi, középhatalmi törekvésről, hogy itt nem csak az Európai Unióval kapcsolatban vannak kérdések, hanem hogyha a NATO-nak azt a fajta átalakulását nézzük, hogy a keleti szárnyak a védelme egyre fontosabbá válik, de közben Lengyelország aggódhat amiatt, hogy az amerikai csapatokat, illetve az amerikai eszközöket elkezdi kivonni, hiszen náluk van a legtöbb amerikai katona és amerikai eszköz.

[00:17:05]Na most, hogyha ők ott maradnak ezzel a helyzettel, és ott van mellettük egy nagyon komolyan felszerelt Ukrajna, akkor itt valóban a védelem szempontjából komoly kérdések fölmerülnek.

[00:17:18]Ez pontosan így van.

[00:17:18]Sajnos a történelemben láttuk, hogy a világhatalmak többször cserben hagyták Magyarországot.

[00:17:23]Ha mi azt gondoljuk, hogy velünk a jó Isten néha szigorú volt, akkor nézzük meg a lengyel történelmet.

[00:17:29]Tehát velük aztán meg tényleg még szigorúbb volt Sztalin és Hitler között majdnem, hogy megszűnt Lengyelország és nagyon nehéz évszázaduk is volt.

[00:17:37]És a amit az előbb mondtam, azt az elismerést most sem kapták meg sem Donald Trumptól.

[00:17:42]Nukleáris fegyvert kérnek évek óta, ami mondjuk egyértelműen provokációs fenyegetés lenne akár Oroszország részére.

[00:17:48]Sokkal többet szeretne elérni Lengyelország, de most megjelent egy új kedvenc az Európai Unióban, Voladimir Zelenski és Ukrajna.

[00:17:59]És nyugodtan mondhatjuk, hogy a lengyel babérokra is törhetnek.

[00:18:03]És akkor itt a lengyel elnöki hivatalnak volt egy nagyon érdekes nyilatkozata, mert ők azt mondták, hogy ez az egész fehér sasrend körüli botrány, tehát ugye Zelenszki visszaküldte ezt az érdemrendet, méghozzá postai úton, amit a lengyel elnöki hivatal nagyon nehezményezett, mert ez valóban nem Igen.

[00:18:22]És hát a lengyel elnöki hivatalnak a vezetője azt mondta, hogy valójában Ukrajna a saját korrupcióját és a kleptokráciáját próbálja védelmezni, mert hogy eszük ágában sincsen az uniós jogi követelményeket végrehajtani, hanem önmaguk fenntartására törekednek, mármint a vezetés.

[00:18:42]Hát sajnos tökéletesen igaza van Navr hivatalának, hiszen tudjuk, hogy a háborútól független, teljesen független európai unió statisztikák és kutatások alapján Ukrajna az egyik legkorruptabb ország, és sajnos ezen a háború nem segített.

[00:18:57]Rengeteg adásban, év az elmúlt években foglalkoztunk az ukrán korrupcióval.

[00:19:01]Sajnos szerintem még fogunk is.

[00:19:04]És ebben igazuk van a a lengyeleknek, és abban is igazuk van, hogy egy európai uniós családhoz tartozó ország nem adhat gesztusokat egyébként a nagyon fontos ukrán szélső jobboldali szerencsére kisebbségnek, de senki nem lehet úgy elnök, még Zelenszk sem, hogyha nem ad gesztusokat a szélső jobboldali vagy náci akár harcoló vagy nem harcoló alakulatoknak.

[00:19:27]És ezt használta ki Zenki, de ezzel lehet, hogy maga alatt vágja a fát, hiszen azért a lengyel barátság és a lengyel támogatás a NATO-ban és az Európai Unióban kulcsfontosságú lett számára.

[00:19:42]Főleg azért, mert ugye Fehér Oroszországgal szemben voltak nagyon erős kijelentései Zelenskének, tehát egészen konkrétan bombázással fenyegette meg Lukasenkát.

[00:19:49]Azért, mert a megítélése szerint, mármint Zelenski megítélése szerint az ukrán fehérorosz határon olyan átjátszó tornyok vannak, amellyel a fehérorosz hadsereg segíti az Ukrajna elleni támadás.

[00:20:01]Né és fél éve retteg ettől, hogy Belorusz irányából elindul majd a második front, hiszen a anno egyébként a Kiev elleni hadművelet onnan indul, de azóta mondja ezt, az az érdeke Zelenszkények, hogy több országot bevonjon ebbe a háborúba.

[00:20:16]Olyan divatos szó lett sajnos az eszkaláció, nem csak a Közelkeleten, mint a proxi háború.

[00:20:22]Annyit beszélünk, hogy eszkalálódik, tehát kibővül a háború.

[00:20:24]Ez kapóra jöhetett volna Zelenskek, hogyha valóban Lukasenka fizikailag is besegít Putyinnak, a régi szövetségessének, azonnal fordulhatott volna a nyugathoz, hogy ő most már két ország ellen kell, hogy megvédje a hazáját, ezért mondjuk kér közvetlenül, nem csak közvetve brit, német vagy francia segítséget, de azt gondolom, hogy akkor is példa nélkül az a fenyegetés, amit Zelensk megfogalmazott Belorusz és Lukasenka ellen, hogy egy egy szuvarén állam nak éppen nem azt mondta, hogy úgy beszórja a drónnal, mint egy bájos képzavarral lélve mondjuk Moszkvát a hótélen.

[00:21:00]Tehát ezt mondjuk nem lehetett megtenni korábban soha senkinek, főleg nem egy olyan országnak, amelyiknek elindult az első klaszter tárgyalása, hogy az Európai Uniós család tagja legyen.

[00:21:13]Igen.

[00:21:13]És hogyha innen nézzük meg Lengyelországnak az érdekeit, illetve szerepét, hát ugye Lengyelország közvetlenül határos Fehér Oroszországgal, és oda az oroszok igen komoly nukleáris arenát telepítettek.

[00:21:25]Tehát Ukrajnának az, hogy mondjuk Lengyelországgal egy jó kapcsolatot ápoljon, ahelyett, hogy mindenkivel összevész maga körül, az érdeke lenne.

[00:21:33]Van 2023 óta úgynevezett taktikai atomfegyverei vannak Oroszországnak, Beloruszban.

[00:21:39]Ez a kétoldalú, a két elnök személyes megegyezése alapján Lukasenka és Putyin állapodott meg erről.

[00:21:44]Ezeket a fegyvereket szerencsére eddig természetesen nem használta senki, de maximálisan egyetértek veled.

[00:21:50]Ukrajnának a régióban nincsen sok barátja.

[00:21:52]akinek valóban lenne szava akár a NATOban, akár az Európai Unióban.

[00:21:57]Ezzel nem a balti barátainkat szeretnénk megsérteni, de a balti államok egyértelmű orosz ellenes politikája sem től sem riad vissza mondjuk Oroszország, de Lengyelországnak a NATO és az Európai Uniós ereje már egy teljesen másik játékost jelent.

[00:22:13]Kis Rajmond, köszönöm szépen, hogy itt voltál velünk és elmondtad mindezt.

[00:22:17]Mi pedig majd jövünk vissza a hírek után, és azzal folytatjuk, hogy Trump felmondhatja a Putyinnal kötött alaszkai megállapodást.

[00:22:24]Maradjanak velünk!

[00:22:45]Folytatódik a láncreakció adása, akik pedig a kérdésekre válaszolnak.

[00:22:47]Vukics Ferenc katonai szakértő és Tier Gábor a moszkatér.com főszerkesztője.

[00:22:53]Szervusztok!

[00:22:53]Köszönöm szépen, hogy itt vagytok.

[00:22:54]És most nézzük meg első körben azt, hogy az amerikai orosz megállapodások hol tartanak.

[00:23:02]Felbonthatja Donald Trump a Putyinnal kötött alaszkai megállapodásokat.

[00:23:07]Az Exios hírportál szerint az amerikai elnök ezt a G7 csúcson jelezte.

[00:23:09]Az orosz és az amerikai elnök tavaly augusztusban találkozott az alaszkai Encoricban és több órán át tárgyaltak az ukrajnai háború lezárásáról.

[00:23:18]Az enkori megállapodások értelmében Washington elfogadta Moszkva követelését, ami szerint az egész Donbas orosz ellenőrzés alá kerülhet.

[00:23:27]Az orosz külügyminiszter múlt héten azt mondta, nem is akarom gyanítani, hogy az alaszkai megállapodás, akár csak az európaiak lépései, arra szolgált, hogy időt nyerjen a kievi rezsim újrafegyverkezéséhez.

[00:23:39]Nem is akarok erre gondolni, de a valóságban a dolgok így alakultak.

[00:23:41]Ez három és fél évvel azután történt, hogy Angela Merkel volt német kancellár 2022-ben beismerte, hogy a minsky megállapodások csupán egy trükk volt, amellyel időt akartak nyerni Kiev újra fegyverzéséhez.

[00:23:56]Putyin híres válassza egy hónappal később így hangzott: Hosszú ideig kitartottunk, hosszú ideig próbáltunk megállapodásra jutni, de ahogy most kiderült, egyszerűen csak az orrunknál fogva vezettek minket.

[00:24:05]Donald Trump a G7 csúcson kijelentette, hogy Moszkvának megállapodást kell kötnie, és hogy ellenkező esetben Washington újra bevezetheti a felfüggesztett szankciókat, majd aláírta a G7 közös nyilatkozatát, amely több fegyverszállítását szorgalmazza Ukrajnának.

[00:24:21]Kiev szerint az Encorigi szellem halott.

[00:24:24]Oroszországnak pedig szembe kell néznie a valósággal.

[00:24:26]Putyin vasárnap azt mondta, az iráni válság rendeződése után amerikai tárgyalókra vár, és Moszkva készen áll rá, hogy újraindítsa a párbeszédet az Egyesült Államokkal az ukrajnai háborúról.

[00:24:37]Az orosz elnök elutasította Kijev javaslatait a nagy hatótávolságú rakéták használatának korlátozására, és közölte, Moszkva folytatja a háborút Ukrajna ellen.

[00:24:51]Ezt most mindkettőtöktől kérdezem, hogy felbonthatja Putyinnal az alaszkai megállapodásokat Donald Trump, vagy ez inkább egy ilyen dezinformációs hadművelet az idősebb jogán.

[00:25:05]Hát kezdjük azzal, hogy vannak olyanok, nem is kevesen, akik azt mondják, hogy nem is volt ilyen megállapodás.

[00:25:09]Csak akkor azt nem értem, hogy mi volt az a megállapodás, mert ugye szerintem volt, amely amelynek 28 pontját 20-ra csökkentették, meg amit bíráltak.

[00:25:20]Tehát azért itt van egy hatalmas logikai bukfenc, de tényleg vannak ilyenek.

[00:25:26]Sőt, a legutóbb Marco Rubio, amerikai külügyminiszter is azt mondta, hogy hát ez nem megállapodás volt satöbbi, satöbbi.

[00:25:36]De hát maradjunk annyiban, hogy volt egy megegyezés, hát nem egy írásos megállapodás, egy tervezet, egy keretmegállapodás.

[00:25:45]A probléma ezzel az, hogy és ezt az orosz oldalon is egyre inkább, de kezdetben is látták, de most már egyre inkább látják.

[00:25:55]A másik oldalon, az európai és az ukrán oldalon pedig kezdettől fogva megpróbálták megakadályozni azt, hogy ez érvényre jusson.

[00:26:02]Tehát a fő probléma az, hogy Donald Trump nem tudta és nem tudja a saját térfelén, a saját szövetségesein keresztülvinni ezt a ezt a keretmegállapodást, ezt az elképzelést, akkor fogalmazzunk így.

[00:26:18]És és ezt látja Oroszország, egyre inkább látja, de kezdettől fogva volt egyfajta, nem most jött rá Moszkva erre, egyfajta bizalmatlanság Trumppal, hogy jó, jó, lehetne beletárgyalni, de mekkora a mozgástere, mit tud végigvinni és egyébként meg hát nagyon sok a hogy mondjam, túlmozgásos Donald Trump és nem véletlen az egyébként és nem trollkodás volt, amikor azt mondta még a választások az amerikai választások előtt Vladyimir Putyin, hogy hát lehet, hogy jobb lenne, hogyha maradna Joe Biden, mert az egy kiszámítható ellenséges magatartás, egyszerűbb a a az orosz álláspont, tehát ahhoz ahhoz a tehát egyszerűbb ahhoz alkalmazkodni.

[00:27:11]Szóval a fő probléma az, hogy Trump mozgástere kicsi, Trump gyenge ahhoz, hogy a saját elképzeléseit.

[00:27:18]Egyébként ez nem nem az arról szól az Encorigi megállapodás, hogy hogy az oroszok tolba mondták Trumpnak.

[00:27:26]Itt amerikai elképzelések voltak, amelyek alkalmazkodtak a realitásokhoz és az orosz érdekekhez, mert úgy gondolták, hogy és szerintem egészen sokáig, most van egy kis elbizonytalanodás, úgy gondolják, hogy ezen keresztül az oroszi érdekek figyelembe vételén, tehát figyelembe vételén nem több keresztül lehet közelebb eljutni a háború lezárásához.

[00:27:53]Ugyanezt szeretném kérdezni tőled, csak amit Gábor mondott, ahhoz hadd tegyem hozzá, hogy ugye megjelenik a hajlandó koalíciója, a brit, francia, német társaság, akik elkezdik iszonyatos mennyiségű fegyverrel, pénzzel támogatni Ukrajnát, illetve ezzel párhuzamosan az is megtörténik, hogy Amerika megköti Ukrajnával az ásványi anyag szerződést a kritikus ásványokra, és ugye azért ezeknek egy jelentős része az a Donbas térségében van.

[00:28:20]Az egyik ilyen fontos dolgok, hogy aki talán még kicsit idősebb a békköri időkre emlékszik, ugye ott is volt megállapodás Oroszországgal, csak hát papír nem volt róla.

[00:28:29]Az oroszoknak ebben nagy tapasztalatuk van, hogy hogyan történik meg egy megállapodás, amit utána sok mindenki nem tart be.

[00:28:34]Ugye sokan azt mondják, hogy ugye ezek a folyamatok vezettek a mostani háborúhoz.

[00:28:40]Ez az első része.

[00:28:40]A másik az, hogy természetesen most elindult egy európai kommunikáció azzal kapcsolatban, ahogy Ukrajna nyer.

[00:28:48]Emellett pedig, hogy amúgy Trump már átállt az ő oldalukra, és ugye ezt a kievi rezsim is megpróbálja felerősíteni, hogy itt most már aztán tényleg semmi mozgástere nincs a Putytinnak.

[00:28:59]Ettől függetlenül a Bloomberg azt írja, hogy nagy valószínűséggel Trump azokat, amiket itt most mondanak, hogy mi mindent fog tenni meg, ez ügyben az európaiak mellett nagy valószínűséggel nem fogja megtenni, vagyis, hogy ez is csak egy belengetett trükközés, ami most jelen pillanatban zajlik.

[00:29:17]Nézzünk egy másik hírt.

[00:29:17]Ebben pedig az van, hogy Olaszország és Franciaország már nem támogatja az Oroszországgal szembeni szankcióknak a növelését, vagyis, hogy a a kényszerítő intézkedéseket, mert akkor szerinte nem lehet békét kötni.

[00:29:30]És akkor jön egy következő ütem, hogy a lengyelek meg azt mondják, hogy az ukránoknak és az oroszoknak személyesen kellene tárgyalnia a háborúval kapcsolatosan, mert most már egyáltalán se európai, se amerikai közvetítőkre egyáltalán nincsen szükség.

[00:29:45]Mind a két fél látja a saját maga erőforrásait, lehetőségeit, és akkor tegye meg az ezzel kapcsolatos lépéseket.

[00:29:53]Vagyis az látszik, hogy itt nem megoldás irányába mennek, vagy valamelyik irányba eltolódnak, hanem még inkább zűrzavarossá válik a ez az egész ügy, hogy ki mit akar csinálni.

[00:30:02]Ö a az ukránok azt hangoztatják, hogy ők győzelemben vannak, miközben Moszkva felé azt mondják, hogy amúgy teljesen tökéletesen készen állnak egy békekötésre, és nem arról beszélnek, hogy ők hogy foglalják vissza, meg hogy katonailag hogy fogják legyőzni Oroszországot.

[00:30:18]És ha látszik, hogy az akcióig döntő többségében, logisztikára, civil hát hátországra épülnek, már eszükbe sincs az orosz hadsereget megállítani.

[00:30:27]És közben Silsky maga vallja be megint ellentmond minden nyugati meg magyarországi baloldali újságnak meg híradásnak.

[00:30:34]azt mondja, hogy nem igaz.

[00:30:36]Ezt nem kell annyira komolyan venni, hogy állítólagosan ők mekkora előnyben vannak a harcí az oroszokkal szemben, merthogy amúgy az orosz hadseregnek a létszáma az elmúlt hónapokban is megnőtt, vagyis, hogy nem igaz a hír, miszerint, hogy az oroszok több katonát veszítenek, mint amennyit toborozni tudnak.

[00:30:52]És folyamatosan azt látjuk, hogyha valaki megnézi ezeket egy hónappal ezelőtt, fél évvel ezelőtt, egy évvel ezelőtt, Silsky mit mondott, hogy hány orosz katona van, azt látjuk, hogy szép lassan, megint egy év alatt 100-rel több katona orosz katonával lett lett több a a Ukrajnában, akkor pedig ott azt jelenti, hogy valami egyáltalán nem úgy történik, mint ahogyan eddig bárki más is magyarázna.

[00:31:15]Így van.

[00:31:15]Itt 710000 fölött van már a 721-et mondott mondott most utoljára Szilski, ami azt jelenti, hogy hogy folyamatosan nő az orosz erőknek a létszáma mindenféle híresztelésre.

[00:31:28]És és közben az én becsléseim szerint ilyen 100-200-rel legalább kevesebb a az ukrán oldalon harcolók száma.

[00:31:36]Igen, csak a tehát, hogy annyira ellentmondásos hírek jönnek.

[00:31:38]Tehát én nézem nagyon sokféle sajtót, külföldi sajtót, és elkezdték, ugye hát azt már négy éve hallgatjuk, lassan öt, hogy az orosz gazdaság mindjárt összeomlik.

[00:31:49]Putyinnak is mindenféle halálos betegségei voltak.

[00:31:50]Abból természetesen semmi nem volt igaz.

[00:31:55]Most a vámokkal kapcsolatban, a szankciókkal kapcsolatban, a háborús helyzettel kapcsolatban, és teljes kezd lenni a káosz meg az űrzavar, miközben egy hét múlva lesz egy NATO csúcs, ahol megint Ukrajna támogatásáról fogunk dönteni, ahol már teljesen átrendeződik, majd ezt végigbeszéljük az adásban, átrendeződik a a NATO európai szerkezete mindezt Ukrajna köré meg Ukrajna körül.

[00:32:19]Tehát, hogy egyre inkább ez a dezinformáció az, amit látunk, és lassan már nem is lehet beszélni arról, hogy mi van a valóságban.

[00:32:27]Ez teljesen mindegy, hogy miről beszélünk, mert a tudományos életnek az állításai sem.

[00:32:30]Tehát meg kell kérdezni mondjuk a a légkörkutatókat, hogy nekik mi a véleményük arról, amit a a mainstream média meg a politika terjeszt például a a mondjuk a klímaváltozással kapcsolatos eseményekről, ami van, csak nem azok a fő kiindító pontok, mint amiről a beszélnek.

[00:32:45]Tehát, hogy semmiről nem lehet már beszélni.

[00:32:47]Tehát a a tudomány is megállt, mert a politika és a narratív alakítás átvette a helyszínet.

[00:32:54]Egy háborúnál meg még inkább átveszi.

[00:32:57]Így van.

[00:32:57]Tehát itt a narratív alakítás ez a ez a legfontosabb, és ezért nagyon nehéz az átlagembernek tájékozódnia.

[00:33:04]Tehát itt jelen pillanatban az utóbbi két két és fél hónapban azt látjuk, hogy alátámasztva azt a célt, hogy hogy Donald Trumpot végképp eltérítsék az alaszkai megállapodástól, mert egyébként azt azt mondjuk ki, hogy enkor szelleme úgy szép lassan elpárolgott.

[00:33:25]És tehát ezért van ez a narratíva.

[00:33:25]Tehát a narratíva lényege az, hogy fordulatált be a háború menetében.

[00:33:30]És itt megint van ennek tehát nem nem a fordulatnak, de van igazság alap.

[00:33:36]Tehát igen, az ukránok jelen pillanatban a dróntechnológia terén az ukráni nyugati együttműködés némi előnyre tetszert.

[00:33:46]Tehát ez egy oda-vissza verseny.

[00:33:48]És az oroszok most dolgoznak ezen a, hogy hogy ezt helyre billentsentsék.

[00:33:54]Tehát kezdődött azzal, hogy hogy a Starlinkről lekapcsolták az tehát nincs hozzáférés az oroszoknak, aztán meg a nagyobb hatótávolság satöbbi, satöbbi.

[00:34:03]Tehát az ukránok jobban állnak, mint egy évvel ezelőtt önmagukhoz képest.

[00:34:08]De arról az arról keveset beszélt bárki is, hogy hogy összehasonlításban, tehát az ukrán nyugati és az orosz erők összehasonlításában azért még mindig Oroszország áll jobban.

[00:34:24]És akkor még egy dolog ott, hogy ami Oroszország számára fontos, itt két dolog van.

[00:34:29]A a hátország elleni támadások, tehát azok intenzívebbek annál, mint amit az ukránok az orosz hátország ellen vagy infrastruktúra, olajfinomítók ellen támadnak, vagy ami ami fáj, egyre jobban fáj.

[00:34:43]Tehát ezt is el kell ismerni, de a kettő összehasonlításban nagyobb a pusztítás az ukrán hátországban.

[00:34:49]És még egy, ami Oroszország számára fontos, a Donbasban, mert összességében az előbb említett a a drónviselés mostani állása meg a technológia jelenlegi helyzete miatt, hogy az ukránok egy kicsit jobban állnak.

[00:35:07]lelassult, általában véve az orosz előrenyomulás, de ahol számukra fontos, a kramatorsk, szlavjánk vonalon, tehát itt Limánnál és Konstantyinovkán igenis érezhetően törnek előre az oroszok, tehát ami nekik a legfontosabb.

[00:35:25]És a még annyit, hogy Harkív térségében ugye most az a oroszuk határt is áttörték a a tegnapi napon.

[00:35:32]Itt az van, hogy hogy az orosz elnök ugye evvel volt a felvezetőnk, hogy Moszkva folytatja a háborút Ukrajna ellen.

[00:35:37]És mit mondott az orosz elnök?

[00:35:40]Mert mert nem csak ennyit mondott, hogy folytatja a háborút és el akarják érni a céljaikat, csak Donbas is említette meg Novorosziát is.

[00:35:45]És nagyon régen nagyon régenzóninál és és nagyon régóta nem emlegette ezt.

[00:35:53]Vagyis azt jelentette, hogy ha eszkalálnak a túloldalon, ő is tud eszkalálni ezen az oldalon.

[00:35:56]Vagyis arról beszél, hogy akkor hogy ez a tengerpart és a hozzátartozó területek, azok újból orosz célokká válnak.

[00:36:04]De természetesen ez csak akkor tud megvalósulni, hogyha ha mozgósít Oroszország.

[00:36:11]Ühüm.

[00:36:12]Akkor, hogyha a tényeket nézzük, Putyin most várja azt, hogy az amerikai delegáció megérkezik, vagy valamifajta kapcsolatfelvétel történik, és folytatódnak a tárgyalások.

[00:36:21]Ez elképzelhető?

[00:36:22]Igen.

[00:36:22]Hát valószínűleg, hogy leginkább én azt gondolom, amit itt mondtak, hogy azokat a személyeket várják, akikkel eddig tárgyaltak.

[00:36:30]Ez szerintem mindent elmond, hogy és hogy ha onnan fogják tudni, hogy valami nagyon megváltozott, ha nem azok a személyek fognak érkezni a tár.

[00:36:40]Tehát Steve Witkov és Jared Kusner.

[00:36:42]Így van.

[00:36:42]És még egy nagyon fontos dolog, hogy Witkof és Kusner továbbra sem járt Kievben.

[00:36:48]Ühüm.

[00:36:48]Tehát nem, hogyha elmennek Kie, és akkor a Bloombergnek van igaza.

[00:36:52]Így van.

[00:36:52]Ühüm.

[00:36:53]Jó, akkor most nézzük meg, hogy a NATO kérdésében mi történik, mert a balti államok arra készülnek, hogy Oroszország támadni fog hamarosan.

[00:37:03]Hollandia szerint Oroszország NATO tagállamokat támadhat meg az ukrajnai háború befejezése után egy éven belül.

[00:37:07]A holland hírszerző szolgálatok úgy vélik, hogy Oroszország hosszú konfrontációra készül Európával, és korlátozott katonai hadjáratot indíthat.

[00:37:16]Ezért Hollandia egy pilóta nélküli harci repülőgépek fejlesztésére szolgáló speciális laboratórium létrehozásával növeli a védelmi beruházásait.

[00:37:25]A balti térségben is fokozódik a feszültség.

[00:37:28]Finnország atomfegyverek telepítését engedélyezte a területén, és megerősítette készségét a NATO nukleáris elrettentő erejéhez történő csatlakozásra.

[00:37:37]Az orosz külügyi szóvivő figyelmeztetett, hogy Finnország lépése a nukleáris fegyverek tilalmának feloldására további politikai és katonai technikai választ igényel majd Moszkvától.

[00:37:48]Má Zaharova szerint a Finnépnek el kell gondolkodnia azon, hogy az elitjük által hozott döntés valóban növeli-e Finnország biztonságát.

[00:37:58]Észtország pedig elfogadhatónak tartja, hogy ukrán drónok haladnak át a légterén az orosz célpontok elleni támadások során, és időnként lezuhannak.

[00:38:04]Az észt külügyminiszter azt mondta, az ukrán drónok NATO területen történő lezuhanása elfogadható ár, amelyet Kiev szövetségeseinek meg kell fizetniük ahhoz, hogy Vladyimir Putyin orosz diktátor vereséget szenvedjen.

[00:38:17]Számolt be a Financial Times.

[00:38:19]Margus Chakna felszólította a NATO szövetségeseket, hogy ne akadályozzák meg Ukrajnát az újabb mélységi csapások végrehajtásában, mert mindent helyesen csinál.

[00:38:32]Most közben jött egy hír, amiben Boris Pistorius, németvédelmi miniszter bejelentette, hogy a NATO keleti szárnyánál átalakul a parancsnokság, és egyetlen egy parancsnokság alá fog kerülni a Három Balti ország, illetve észak-lengyelországban állomásozó NATO csapatok azért, hogy azonnal tudjanak reagálni.

[00:38:54]Igen.

[00:38:54]Hát mondjuk ez a katonai szempontból ez egy jó, mert minél több törzs van, meg minél több parancsnokság van.

[00:39:00]Ugye itt néha itt Magyarországra elkövették azt a hibát, hogy egy laktanyába több alakulat volt, több parancsnokkal, és akkor az utána nem nagyon találta senki a helyét.

[00:39:08]És ugyanez van a a nagyobb szervezeti formáknál is, hogy hogy arra kell arra kell törekedni, hogy egy felelős legyen, minél minél jobban le legyen szűkítve az a szereplő, aki a végén a felelősséget vállalja ezekért a történésekért.

[00:39:22]És egy parancsnokság egy egy komoly törzsnek a felépítése, a reakcióidőt az tudja majd csökkenteni.

[00:39:30]De hát amit itt látunk, ne felejtsük el, hogy itt néhány hónappal ezelőtt ugye ez egy aktuális nagy téma volt, hogy itt lesz háború vagy nem lesz háború.

[00:39:38]Na most, hogyha azt nézzük, hogy amit a nyugati narratíva mond, az azt mondja, hogy lesz háború.

[00:39:42]Akkor most a nyugati narratívát kell elfogadnunk.

[00:39:44]Ha a orosz narratívát nézzük, az orosz narratíva arról szól, hogy az európaiak meg akarják támadni Oroszországot, akkor az mit jelent?

[00:39:53]Az azt jelenti, hogy a keleti narratíva szerint lesz háború.

[00:39:56]Akkor itt ezek szerint a narratíváknak a alapmállapításának a találkozó pontja az az, hogy háború lesz.

[00:40:04]És ezen kell nekünk itt elgondolkodni az elkövetkező időszakban, hogy hogy most mi mit csinálunk az el mit csinálunk a saját országunkal, mi lesz a mi hozzáállásunk ehhez a történethez, mert lehet, hogy csak mindenki a a stratégiai kétértelműség kapcsán fogalmaz fogalmazza meg ezeket a válaszokat, és itt csak tisztán a Tiszaparton és a Tisza szigeteken látnak.

[00:40:30]Senki máshol nem.

[00:40:30]Ö de úgy tűnik, hogy itt kész van szándék mindkét fél számára, hogy még tovább mélyítsék ezt a konfliktust és eljuttassák egy senki számára se kívánt állapotba, akkor amikor ténylegesen kimondják már, mert azért valljuk be őszintén, a háttérben egy valódi háború zajlik, és itt a és ebben német, brit, francia sok mindenféle szereplő van, és nem csak az ukránok vannak jelen.

[00:40:56]És egy nagy kérdés, hogy a végén ebbe belekeveredődünk mi is vagy sem.

[00:41:00]Igen.

[00:41:02]Tehát ugye a Tisza szerint nincs is háború.

[00:41:04]Na most ehhez képest azt írja itt a jelentés, hogy a lettországi és észtországi szárazföldi erőket holland-német parancsnokság alá vonják.

[00:41:13]Tehát akkor a németek és a hollandok innentől közvetlenül tudják ezt irányítani.

[00:41:16]És akkor hadd tegyem ide azt, hogy Németországról most azok a legfrissebb hírek, hogy a sorkatonaságnak a bevezetését azt most elég konkrétan tervezik akár fél éven belül.

[00:41:28]Igen, azért tervezik, mert mert az a megoldás, amit amit idáig kitaláltak, hogy ilyen félig önkéntes alapon, ez nem működik.

[00:41:36]És ez az egyik legfontosabb dolog, tehát a legnagyobb probléma a hogy lesz háború, nem lesz háború, ki fogja vívni azt a háborút?

[00:41:48]Én úgy látom, hogy addig, amíg nem kell konkrétan arról beszélni, hogy itt lőni is fognak, addig addig úgy elmennek a dolgok.

[00:41:56]De abban a pillanatban, hogyha már ez a veszély közvetlen közelbe kerül, akkor akkor sem a németek, sem mások nem akarnak menni a hadseregbe, és akkor kényt akkor akkor jön a a sorkatonaság bevezetése.

[00:42:11]És még egy nagyon fontos dolog, hogy hogy itt Feréhez kapcsolódva, hogy ki akar háborút.

[00:42:15]Most én ha logikai szempontból közelítek a dolgokhoz, akkor persze Oroszország sem zárja ki, de én nem látom azt logikusnak, hogy Oroszországnak ez érdeke lenne.

[00:42:29]A mostani háború, ami már négy év lassan négy és fél éve zajlik, olyan következményekkel jár, és most nem is az orosz gazdaságra gondolok elsősorban meg az, hogy megint lemaradás lesz, lemarad Oroszország a versenyben, hanem a geopolitikai következményekre.

[00:42:51]Nézzük meg, hogy beleragadt ebbe a ebbe a háborúba Oroszország.

[00:42:53]Ennek az egyik következménye az, hogy számára fontos helyeken, mindenek előtt a postszovjet térségben az alakuló több pólusú világ észak-eurázsiai régiójában, pólusában, amelynek Oroszország lenne a központja, ott veszít a befolyásából.

[00:43:15]Problémák vannak.

[00:43:15]Tehát most ha én ezt továbbviszem, ezt a gondolatot, miért lenne érdeke még egy egy konfliktusba beleülnie, ami ami ami meg még inkább elhúzódó és és olyan kilátástalannak tűnik.

[00:43:29]Tehát ki akar, ha a kijelentéseket, tehát a retorikát nézem, akkor úgy tűnik számomra, mintha, és itt a mintha fontos, mintha a az európai oldal forszírozna ezt a háborút.

[00:43:41]Ez nem fölkészülés egy háború, egy egy támadásra, hanem hanem legyen valami.

[00:43:46]És akkor itt ne felejtsük el, hogy viszont a az ukrán kormányzat, a kievi kormányzat pedig mindent megtesz, hogy az európaiakat bevonja ebbe a történetbe.

[00:43:59]Tehát, hogy a amik itt zajlanak, az döntő répész arról szól, hogy hogyan lehetne megteremteni.

[00:44:04]És ebbe még az is belefér, ezt jelezném előre, hogy nagyon rossz helyzetbe kerüljön Ukrajna, ami kénytelenné teszi majd a szövetségeseket, kénytelenek lesznek akár katonákkal megjelenni, hogy ez bekövetkezzen.

[00:44:17]Akkor mit látunk?

[00:44:17]az fog, hogy Oroszország mozgósít.

[00:44:20]Ha Oroszország mozgósít, Európa mozgósítani fog, mi meg határállammá fogunk válni, és akkor építhetjük Tuszatjával a laktanyákat, a gyakorlótereket, a lőtereket, és gondolkodhatunk rajta majd, hogy hogy mit fogunk kezdeni saját magunkkal az elkövetkező évtizedben.

[00:44:36]Én meg akartam tőletek kérdezni ezt, hogy ugye az És külügyminiszter mondott egy elég meredeket, ami szerint az ukrán drónok NATO területen való áthaladása az Oroszország megtámadásához az nem probléma.

[00:44:46]és hogy felszólította a szövetségeseket, hogy ne akadályozzák Ukrajnát a mélységi csapásokban, mert hogy mindent helyesen tesz.

[00:44:54]És azon gondolkodtam, hogy az észtek mitől ennyire bátrak, de most, hogy kiderült, hogy a német parancsnokság veszi át az észt területnek az ellenőrzését, illetve a mozgósítást ott, így azért azt hiszem, hogy értem.

[00:45:07]Hát igen, mondjuk.

[00:45:10]Szóval, hogyha az észteken, a letteken és a litvánokon múlna, akkor már nyakig benne lennénk a harmadik világháborúban.

[00:45:17]Tehát ők hát azt azt kell, hogy mondjam, mert képességük azért fogalmazzuk úgy, hogy erősen korlátozott.

[00:45:24]Oroszul jól beszélnek.

[00:45:26]E ez a ez a képességük.

[00:45:28]Igen.

[00:45:28]Tehát katonai képességük erősen korlátozott, és ez tényleg nem vicc.

[00:45:33]viszont mindent megtesznek a a közhangulat, a retorika az informá terén, az információs térben azért, hogy hogy feszítsék a Hút.

[00:45:42]És és ott van mögöttük most Németország, ott van a NATO, és azt hiszi ez a három balti állam, ha itt tényleg történik valami, akkor úgyis megvédi a NATO őket.

[00:45:57]Hát én ebben annyira biztos nem lennék, de de igen, lehet, hogy megvédi, de de én én azért nem lennék olyan biztos abban, hogy hogy jól jár, vagy jól jön ki abból ez a térség, hogyha ott és erre van esély sajnos, hogy itt ebben a térségben és a balti tenger térségében valamiféle nem nagy háború, de valamiféle ütközés történik, valami lesz.

[00:46:23]Ez mind a NATO csúcs előtt egy héttel történik, tehát jövő héten ugye Ankarában találkoznak.

[00:46:30]Úgy tudni, hogy mindenki ott lesz, tehát még Donald Trump is elmegy, és Voladimir Zelenszki elnököt is meghívták.

[00:46:36]És most megint arról lesz ugye szó, hogy mekkora támogatást kapjon a NATO részérről Ukrajna.

[00:46:42]Ugye már tudjuk itt halljuk, hogy a 90 milliárd meg a plusz 40 milliárd meg a NATO a 70 milliárdot hogyan rakta nagyjából össze.

[00:46:49]De mi mi szokott történni, amikor Zelenszki utazik valahova, vagy valami konferencia van, akkor azon kívül, hogy kéztartás van és pénzt kér, emellett eszkaláció zajlik.

[00:47:02]Tehát olyankor mindig nagyon nagyon komoly csapásokat mér, Ukrajna bemutatja, akkor ellentámadásokat indít.

[00:47:11]Úgyhogy most ugye a a az ukrán katonák a fronton már készülnek a NATO csúcstalálkozóra, mert biztosak benne, hogy őnekik majd plusz feladataik lesznek itt az elkövetkező időben, és erőm felül kell majd teljesíteni annak érdekében, hogy ő eredményeket tudjon felmutatni.

[00:47:29]És vannak már parancsnokok, akik azon gondolkodnak, hogy ez nekik vajon mennyi katonáikba fog kerülni az elkövetkező időben, hogy valamifajta kommunikációs előny alakuljon ki Zelenszki körül, amikor megjelenik ezeken a találkozókon.

[00:47:44]Robert Ficó most jelezte, hogy ő nem szeretné támogatni a NATO részéről ezt az újabb Ukrajnának nyújtandó csomagot.

[00:47:53]Lesznek itt mások is, például a bolgár miniszterelnök, Rumen Radev.

[00:47:57]Tehát ő sem akar arra költeni, bőven van a saját országában hely helye ennek a pénznek.

[00:48:05]Tehát ez a következő kérdés.

[00:48:08]Tehát itt olyan összegek röpködnek, és ez csak mondjuk egy másfél évre elegendő, ami nyilvános.

[00:48:18]Hát nyilvános.

[00:48:18]Így van.

[00:48:18]olyan pénzek röpködnek, hogy azért fölmerül, hogy meddig lehet ezt folytatni.

[00:48:22]Tehát azt azért tudjuk, hogy hogy Ukrajna abban a pillanatban összeomlana, vagy nem abban, de a következőben, hogyha nincs mögötte a nyugati támogatás.

[00:48:33]Tehát hogyha ezek a ez a ez a pénzfolyam ez csak csökken, akkor akkor már egy új helyzet áll elő, és a végtelenségig nem gondolom, hogy ezt folytatni lehet.

[00:48:49]ha folytatni lehet, akkor az az abba a gondolatmenetbe illeszkedik, ami amit az előbb említettünk, hogy hogy itt tényleg nagy összecsapásra készülnek valakik.

[00:49:01]És akkor ne felejtsük el itt a fehér orosz térséget.

[00:49:02]Ugye úgy tűnik, hogy a valdai találkozó az valójában valamifajta katonai válasz összehangolásáról szólt, hogy mi történik akkor, tényleg komolyan gondolja Ukrajna a Fehérorosz eszkalációt, és hogy utána a Fehérorosz elnök egyből elment Kínába, és ott beszélt erről a dologról, és ott ugye volt nyilatkozata, amiben a fehérorosz integritást erősítették meg, a határokat és sok minden egyéb mást, akkor az azt jelenti, hogy itt végül is van egy nagy egyeztetés és tényleg komoly Hogyan gondolják, hogy előfordulhat az a pillanat, amikor esetleg Ukrajna rosszul áll és tovább akar eszkalálni, és ez egy eszkaláció egy következő frontnak a megnyitását jelenti.

[00:49:41]Valaki erre azt mondta, hogy persze nincs értelme ennek a a történésnek, hiszen egy új frontot nyit meg, de evvel ki kell ki lehet kényszeríteni megint azt, hogy a végén er ehhez nyugati vagy európai katonákra van szükség.

[00:49:54]És egyetlen egy rövid kérdés.

[00:49:54]A dezinformációra visszatérve itt a NATO csúcssal kapcsolatban már megjelennek a hírek, hogy bizonyos újságírókat beengednek tudósítani, és bizonyos újságírókat nem.

[00:50:07]Hát ezen már nem lepődünk meg sajnos.

[00:50:09]Tehát ezen nem lehet meglepődni, mert a a nyugati politikai tömb ilyen értelemben nagyon-nagyon rossz irányba halad.

[00:50:20]És ami pedig még egy gondolat az elő az egész eddig elmondottakhoz, hogy hogy ami itt történik, az az, hogy Amerika amennyire lehet kihúzza a lábát ebből a konfliktusból.

[00:50:35]Teljesen nem tudja, de azért kihúzza.

[00:50:39]Viszont Európa, egyértelműen, Ukrajna, az ukrán kérdés, mondjuk ki a háború túszává válik, és egyre inkább belebonyolódik ebbe a ebben az ebbe az egészbe, és erre rájátszik Ukrajna is, hogy túszul ejtse Európát amennyire lehet.

[00:50:59]És erről fogunk beszélni a következő adásrészben, hogy Amerika szerepe mi lehet vajon, hogyha történik egy konfliktus.

[00:51:05]Maradjanak velünk.

[00:51:23]Folytatódik a láncreakció adás Vukics Ferenccel és Tier Gáborral.

[00:51:25]A hajlandók koalíciójának vezetője pályázik a NATO főtitkári posztra.

[00:51:32]Egyre jobban félnek a kelet-európai országok attól, hogy az Egyesült Államok nem csatlakozna Európa védelméhez egy orosz támadás esetén.

[00:51:39]Lengyelország és a balti államok erre a forgatókönyvre készülnek.

[00:51:43]Korábban az Egyesült Államok külügyminiszterhelyettese nem adott egyértelmű választ arra, mit tenne az USA egy balti térség elleni orosz invázió esetén.

[00:51:52]Thomas Dinno egy észtországi találkozón májusban kitért a kérdés elől.

[00:51:57]Ad hírulad a Guardian brit lap, amely szerint az első vészharangok 2025 februárjában szólaltak meg, amikor Pitt Hexet amerikai védelmi miniszter a brüsszeli NATO központban kijelentette, hogy Washington számára a továbbiakban nem lesz prioritás az európai biztonság.

[00:52:15]tovább növeli az aggodalmakat, hogy váratlanul lemond az európai és afrikai hadsereg parancsnokságáról a NATO erők amerikai vezetője.

[00:52:22]Christopher Donachiu tábornok, aki mindeddig felügyelte az amerikai erő európai és afrikai műveleteit, távozik posztjáról.

[00:52:30]Mindössze 18 hónapnyi szolgálat után erősítette meg a Pentagon.

[00:52:33]Az amerikai hadsereg nem indokolta a hirtelen vezetőváltást.

[00:52:41]Mi lehet az oka annak, hogy az amerikaiak ilyen mértékben átszervezik az európai jelenlétet katonai szempontból?

[00:52:47]Az erőforrások, milyen erőforrásokkal rendelkezik az Egyesült Államok?

[00:52:51]Ugye ezt a ezt a Trump kormányzat, mert előtte, mielőtt hivatalba lépett volna, nagyjából föltérképezték és pontosan tudták, hogy nagy bajban vannak.

[00:53:03]Aztán kiderült, hogy ez a baj sokkal nagyobb, mint amit korábban gondoltak, és megpróbálják realizálni a lehetőségeiket, és egy kicsit, hogy a portfólió tis tisztítása megy, tisztogatásra megy, hogy pontosan mi az, amit a magukénak valljanak, mi az, amit ami nem annyira fontos a számukra.

[00:53:19]Itt látható majd, hogy a közelkeleti bázisoknak a sorsa is egy furcsa kérdéssé fog majd várni, mert látható, hogy mekkora pusztítást szenvedtek el például ezek a bázisok.

[00:53:29]Sokan azt mondják, hogy ezek majd csak ilyen készeléti bázisokká fognak átalakulni, és állandó jelleggel nem fognak ott tartózkodni amerikai katonák, hanem a lehetőség lesz rá, hogy nagy tömegbe lehessen oda majd esetleg katonákat telepíteni, de nincs értelme őket kitenni mondjuk ellenséges tevékenységeknek.

[00:53:45]És ez látható, hogy a hogy az erőforrásokat nagyon alaposan átnézték az amerikaiak és arra a következtetésre jutottak, hogy hogy Európába már pontosan elég ennyi.

[00:53:55]Adják a a nukleáris védőernyőt, a többit meg oldják meg az európaiak, hogy ha meg annyira akarnak háborúzni az oroszokkal, akkor próbálkozzanak magukba.

[00:54:07]Emlékeztetnék arra, hogy körülbelül 15 perccel ezelőtt mit mondtam, tehát az, hogy a baltiak feszítik a húrt, de nem vagyok benne biztos, hogy hogy meg is védenék őket.

[00:54:16]Hát itt az az alátámasztása, hogy hát igen, nem védenék meg őket, mert ez nem éri meg.

[00:54:23]Tehát amit az amit lehetett ebből a konfliktusból, mert azért ne felejtsük el, hogy ezt az Egyesült Államok kezdte, mármint ez a, hogy 2000 Így van.

[00:54:35]amit lehetett, kihoztak.

[00:54:35]Tehát itt most már nem mondom, hogy Amerikának az nem kedvező, hogyha Európán keresztül és Ukrajnán keresztül továbbra is nyomást gyakorolnak, vagy nyomás alatt tart tartják Oroszországot, de ő már ebbe nagyon erőforrást nem tesz bele.

[00:54:51]Tehát ad el fegyvereket amennyi van, mert az biznisz, de ő ezt ma oldjátok meg, ha akarjátok.

[00:55:00]Tehát ezért mondom azt, hogy át kéne gondolni, hogy hogy kalandor akciókba mennyire akar Európa belekeveredni, mert mert idáig ezt úgy tette, meg meg továbbra is azt érzem, hogy hogy azt gondolják, hogy majd az Egyesült Államok megvédi őket, vagy minket, dehogy őket, minket.

[00:55:21]És és hát az Egyesült Államok nem akar közvetlen konfliktusba keveredni Oroszországgal.

[00:55:30]És én még egy gondolat, hogy hogy én aggódom amiatt, hogy hogy az amerikaiak ekkorát hátralépnek, mert jelen helyzetben éppen az amerikai jelenlét a fékező erő az európai forrófejűekkel szemben, a baltiaktól a a britekig.

[00:55:49]Tehát ha az amerikaiak nagyon az amerikaiakat nagyon lekötik mondjuk a a Közelkeleten vagy a Csendes óceáni térségben a konfliktusok, akkor akkor itt sajnos nem azt mondom, hogy bármi, de sok minden történhet.

[00:56:04]Tehát ez a fék, ez kikerül az autóból, vagy vagy erősen gyengül csúszta.

[00:56:09]A Diobserver írta meg, hogy Kir Starmer leköszönő brit miniszterelnök pályázhat a NATO főtitkári posztra.

[00:56:18]Ha ezt onnan figyeljük meg ezt a kijelentést, hogy egyébként Kier Starmer megkötött egy ásványi anyagmegállapodást Ukrajnával öt hónappal azelőtt, hogy Trump megkötte volna ugyanezt, illetve hogy miközben Kir Starmer megbukott, tehát hogy nagyon-nagyon alacsony népszerűséggel kellett, hogy visszalépjen a miniszterelnöki posztról.

[00:56:37]Közben Zelensk felajánlotta, hogy bármikor jöhet Ukrajnába, hiszen ő volt Ukrajna legnagyobb támogatója.

[00:56:43]Na innen nézzük meg ezt a NATO főtitkári posztesélyt.

[00:56:48]Hát ugye erre mondják azt a vízben, hogy még csak az hiányzik, meg hogy az hiányzott, hogy hogy ez a ez a része hiányzik.

[00:56:55]Tehát egy ha tehát ilyen mértékben, ha volt igazán orosz ellenes szereplője a a brit politikának, akkor az egyik legerőteljesebb ilyen jellegű szereplő volt.

[00:57:06]Tehát ez a amit korábban már mondtuk, hogy a hogy a briteknek a baltizálódása az már folyamatban van is, mert folyamatban van az európai nagyobb hatalmaknak is a baltizálódása, vagyis hogy azt jelenti, hogy körülbelül ugyanolyan viszonyrendszert kezdenek ki építeni Oroszországgal szemben, mint a baltiak.

[00:57:25]azért hadd mondjunk valami biztatót is itt a végén, mert Budanov nemrégiben kijelentette, hogy fel kellenek kész vagy át kéne gondolni, hogy hogyan lehet majd a háború befejeztével együtt élni Oroszországgal, mert Oroszország ott lesz a szomszédban, és hogy ennek a gondolatisága mentén szépen össze kellene tudni rakni egy elképzelést, hogy hogyan lehetne valamilyen típusú együttműködést mégis csak kidolgozni, merthogy a szomszédos országok mégiscsak kell, hogy egymással valamilyen kapcsolatot tartsanak, és abban reménykedünk, hogy a hogy a A kievi is inkább a Budanov félék, a realisták kerülnek majd egyszer többségbe, és egyszer csak előfordulhat az, hogy mondjuk az európai vezetők közül is inkább a realisták kerülnek majd többségbe, és mielőtt még az igazi komoly bajok elkezdődnek, de ez döntő részében majd az európai választókon múlik, hogy 27-ben, 28-ban és 29-ben milyen döntéseket fognak majd hozni.

[00:58:16]És az azon is múlni fog, hogy mondjuk azok a szereplők egyáltalán elindulhatnak-e majd az európai választásokon.

[00:58:23]akikben ilyen ilyen típusú reményeink lehetnek.

[00:58:27]Kanyarodjunk vissza a legelejére.

[00:58:27]Ugye arról volt szó, hogy Putyin várja az amerikai tárgyalókat, és hogy fölmerül főleg a nyugati mainstream sajtóban, hogy az alaszkai megállapodásokat Trump fölrúghatja.

[00:58:39]És akkor közben jön ez a hír, hogy akár Starmer lehetne a NATO főtitkár is.

[00:58:46]Hát igen, ez így így nem jól rak nem nem jó felé tereli a dolgokat.

[00:58:52]Történelmileg sem.

[00:58:52]Tehát akkor, amikor a britek dominálták az európai politikát, akkor abból jó, sajnos nem nem következett.

[00:59:01]Tehát itt is a konfliktusok éleződése felé vinni a dolgokat.

[00:59:05]Tehát igen, akkor akkor még inkább megpróbálják félretolni az Encorigin megállapodást, hogy hogy valóban ne is legyen, tehát akkor eltüntetni az egészet, és akkor az a az az E3 vagy hajlandók koalíciója, mert ugye az se hát sokan sokan vagy többen a lengyelek, az olaszoknak nem tetszik, hogy már már a hajlandók koalíciójának egy részét is kihagyják ebből az egészből.

[00:59:37]föl.

[00:59:37]Tehát akkor akkor ez a gondolkodás fog fölerősödni, ez fog érvényesülni.

[00:59:42]És akkor megint csak visszakanyarodok oda, hogy amikor kérdésként tettem föl, hogy vajon ki akar itt most konfliktust, Oroszország vagy pedig az európai hajlandók, az európai fősodor?

[00:59:55]Tehát egy egy brit vagy egy brit vezetésű NATO akkor, miközben az Egyesült Államok energiáit, figyelmét lekötik egyéb konfliktusok, hát azt gondolom, hogy ez nem nem jó előjel.

[01:00:11]Stí Gábornak és Vukics Ferencnek köszönöm szépen, hogy itt voltak.

[01:00:14]Önöknek pedig a megtisztelő figyelmet köszönöm a stáb nevében is.

[01:00:16]Holnap ismét jelentkezünk Láncreakció című műsorunkkal, amelyben megmutatjuk önöknek a válságok hátterét és más fontos összefüggéseket.

[01:00:23]A viszontlátásra!

[01:00:24]เฮ