Vlagyimir Putyin Amerikával tárgyalna - HírTV

[00:00:08]Jó reggelt kívánok.

[00:00:08]Ez a napindító, a Hírtv reggeli műsora június 30-án kedden.

[00:00:12]Én Szamosi Tímel vagyok és Zsíros Misi kollégámmal együtt szeretettel köszöntjük önöket.

[00:00:17]Jó reggelt kívánok én is mindenkinek, és be is mutatom első vendégünket, Vukics Ferenc katonai szakértőt.

[00:00:22]Hamarosan vele tekintjük át a nemzetközi híreket.

[00:00:26]Köszöntöm.

[00:00:27]Jó tégeket kívánok.

[00:00:29]De mindezek előtt elmondjuk önöknek még, hogy kik érkeznek hozzánk.

[00:00:31]Ugyanis egy súlyos és sokkoló és megdöbbentő eset látott napirágit Budapesten.

[00:00:35]Egy kórházi dolgozót azzal gyanúsítanak, hogy hazavitt emberi testrészeket és evet belőle.

[00:00:42]Érkezik hozzánk a témába Kitanics Márk, kriminálpszichológus.

[00:00:47]Utána viszont megpróbáljuk feloldani ezt a megrázóhírt, mégpedig egy színházi előadással Naftalin.

[00:00:51]Itt a nyáron, a Zente Ferenc színházban, mégpedig élő zenével a Budapest Bárral együtt.

[00:00:56]Lépnek színpadra Susán Ferenc, a Zentefer Ferenc színház igazgatója érkezik egyfelől a napindítóban, másfelől pedig Farkas Róbert, a Budapest Bár zenekari vezetője.

[00:01:06]És maradunk a mozgásnál, mégpedig akrobatikus rock and rollal kapcsolatban érkezik hozzánk Mavis Anita edző és Mohácsi Emma táncos.

[00:01:15]Na viszont akkor csapjunk bele itt a napindítóba.

[00:01:17]Nézzük át a nemzetközi híreket, illetve az orosz-ukrán háborút.

[00:01:22]Vladyimir Putyin most állítólag várja a tárgyalókat Amerikából, Moszkvába.

[00:01:24]Mi lehet itt a téma?

[00:01:27]Mennyiben lehet ez annak köszönhető, hogy Amerika most valamiféle megállapodásra jutott Iránnal.

[00:01:33]És mennyiben köszönhető annak, hogy közben Ukrajna fokozza a nyomást Oroszországon itt a dróntámadásokkal, akár Moszkvát is elérik, de Szent Péterváron is láttuk, vagy éppen a Kretében.

[00:01:46]Egyértelmű, hogy európaiak nem nagyon, az európai hatalomnak nem nagyon tetszik, hogy megér visszaérkezett az Egyesült Államok.

[00:01:53]Most abban reménykednek, hogy meg tudják győzni Trumpot azzal kapcsolatban, hogy az ő elveik szerint kössön, indítson el valamifajta békekötést, békekötési tárgyalásokat Oroszországgal felé.

[00:02:05]Közben azt látjuk, hogy a lengyelek azért nem érzik jól magukat amiatt, mert az E3-ak azok magukba akarják ezt a feladatot megoldani, és őket ki akarják zárni ebből a történésből.

[00:02:18]Ugye ki is jelentették, hogy bármilyen olyan megállapodás, amelyikből őket kizárják, azt ők nem fogják támogatni és nem fogják segíteni.

[00:02:25]Tehát vannak problémák a az európai szövetségeseknek a az oldalán is.

[00:02:30]És most jelen pillanatban ugye az a lengyel elképzelés, ugye a Tusk a tegnapi nap arról beszélt, hogy az volna a legjobb, hogyha az ukránok és az oroszok teljesen közvetlenül tárgyalnának egymással, ne lenne semmiféle közvetítő, ne legyen se európai, se amerikai közvetítés, mert a az vezet a végén igazi eredményekre, mert itt mindenki csak a másikat akarja megtéveszteni a a vélt vagy valós eredményeivel.

[00:02:57]És ennek nincs értelme.

[00:02:57]A két fél nagyjából tisztában van a front valóságával, tisztában van a saját gazdasági helyzetével, a a támogatottságával, és ennek a fényében folytassák le a a tárgyalásokat.

[00:03:09]Az amúgy egy elég pozitív meglátás a a lengyeleknek a részéről.

[00:03:14]Ö és hát az elmúlt napok nyilatkozatai ugye arról szóltak, hogy és az európai sajtó ezt próbálta felerősíteni, hogy valójában annyira jól állnak már az ukránok, hogy Donald Trump is csak érdeklődve figyeli a az eseményeket a fronton, mert hogy milyen jó helyzetbe került most már tényleg Ukrajna győzelemre áll.

[00:03:38]Mondjuk a Bloomberg egy kicsit visszafogottabban nyilatkozott ezzel kapcsolatosan, mert az ő véleményük szerint Trumpnak a véleménye az, hogy éppen most miket állít vagy miket nem, az nem fogja azt jelenteni, hogy a végén még keményebb szankciók alá fogja majd vetni Oroszországot.

[00:03:55]És azt se felejtsük el, hogy itt közben megjelent két európai hatalom, ugye a franciák és az olaszok meglepően, akik már nem támogatják, hogy minél keményebb nyomásgyakorlás legyen az oroszokon.

[00:04:06]Tehát egy érdekes folyamat zajlik le.

[00:04:08]zajlik egy az információs térben egy narratíva építés azzal kapcsolatban, hogy Oroszország az most nagyon meggyengült a fronton és akkor itt most ezen csapásokat lehet mérni.

[00:04:20]Egy másik, amikor látszik, hogy hogy mondjuk a franciák és az olaszok meg azt mondják, hogy ha tárgyalni akarnak az oroszokkal, akkor most már nem lehet további nyomásgyakorlásokat, mert mert az nem jó bevezető a a nyomásgyakorlásnak a ez a formája ahhoz, hogy a végén béketárgyalások legyenek.

[00:04:36]És közben Putyinék pedig ugye azt állítják, hogy na valószínűleg a az alaszkai szellem, az enkorsi szellem eltűnhetett a korábbi megállapodásokból, és úgy néz ki, hogy az Egyesült Államokat ez már nem érdekli.

[00:04:46]És itt van egy nagyon fontos, hogy a legutóbbi megnyilvánulásoknál, hogy válaszoltak erre az oroszok, mert ugye azért, mert mindenki mindenről beszél, de hogy a végén azért van egy egy másik fél is ebben a háborúban, és hogy vajon ők mikan vélekednek erről.

[00:05:00]Erről ugye keveset szoktak beszélni.

[00:05:01]Az oroszok arról kezdtek el beszélni újból, hogy Novoraszia, vagyis, hogy nem a Dombasz, és nem az, hogy a két megyéből vonják ki a az erőket, hanem elkezdtek arról beszélni, hogy akkor Novor Rossziának a felszabadítása az az hogyan kellene, hogy lefoljon.

[00:05:19]És a az elmúlt időszakokról erre ez nem volt jellemző, hogy hivatalos szinten ez megfogalmazásra kerüljön újból.

[00:05:25]Ők másképp látják, hogy a fronton áll a helyzet.

[00:05:29]ők azt nézik, hogy mi van a Kramatolsk előtti térségben, hogy mi van Szumiban, hogy mi van Konstantinovkában.

[00:05:40]Itt ugye megpróbálták azt is bevetni az ukránok, hogy a a Kirmunfokon ott valójában ők már ott partra szálltak.

[00:05:48]ők ők ott ki elüldözték az oroszokat, mondjuk komoly csapásra kérik a az ott lévő orosz erőket, de azzal, hogy a drónoról ledobnak egy ukrán zászlót, és ezáltal megállapítják, hogy akkor ők már ott vannak, az egy eléggé nevetséges állítás volt.

[00:06:01]Tehát a katonai szakértők azért ezt nem veszik be.

[00:06:03]A legtöbb nyugati jellemző is azt mondja, hogy ez szerint többet ártanak az ilyen PR akciók, mert nagyon könnyen lebuknak.

[00:06:09]És most látjuk, hogy a Harkivi térségben az ukrán határt orosz erők törték át.

[00:06:15]Tehát úgy tűnik, hogy új frontokat akarnak nyitni az oroszok.

[00:06:20]És Sirskynek a megállapítására is azért felhívnám a figyelmet mindenkinek, mert tudom, hogy általában számokat senki nem akarja megjegyezni, de Sirski nemrégiben bejelentette, hogy még nagyobb lett az orosz hadsereg, ami Ukrajnában van, mint eddig volt bármikor.

[00:06:37]Hogy 21 néhány ezer fővel megnőtt a létszáma.

[00:06:39]És hogyha megnézzük a kijelentéseit, akkor azt lehet látni, hogy amikor az orosz hadsereg nagyságáról, méretéről beszélt, hogy az orosz haderő folyamatosan nő, a létszáma folyamatosan nő.

[00:06:50]Tehát most körülbelül olyan 730000 főre sacolják, hogy körülbelül annyi orosz katona lehet Ukrajnában.

[00:06:58]Miközben mindenki arról beszél, hát az oroszok annyira rosszul állnak és annyi embert veszítenek, hogy nem tudják pótolni a sebesülteket és a a halottakat, tehát hogy folyamatosan csökken a létszámuk, miközben a a az ukrán legfőbb parancsnok pedig arról beszél, hogy pont az ellenkezője történik meg.

[00:07:14]És itt van még egy nagyon fontos dolog, hogy ugye beszéltél a dróncsapásokról, a mélységi csapásokról, és ez tényleg komoly problémát okoz Oroszországnak.

[00:07:23]találtak a az ukránok egy rést utánpótlásnak a az egyik fontos elemét a különböző finomitóműveken keresztül, illetve az üzemanyagszállító kapacitáson keresztül, ami tényleg hatást gyakorol közvetlenül a fronton zajló eseményekre, tehát hogy milyen milyen men milyen mennyiségű üzemanyag jut el.

[00:07:44]De azért mennyiben vetheti vissza Oroszországot.

[00:07:46]Ezt de itt van egy nagyon fontos dolog, hogy ennek egy ennek sokkal nagyobb eleme nem a csapások, amelyeket végrehajtanak.

[00:07:53]hanem sokkal nagyobb eleme az információs háború elem, tehát az információs hadviselési elem.

[00:07:58]Ugyanis ha valaki megnézi és megnézi az orosz benzinkutakról készült fényképeket és akkor látja, hogy a 24 tonnás terraautó be van állva, tele van köbös tartályokkal és ott mind és teljesen teletöltik a a benzinkutakon ezeket.

[00:08:15]Vagyis, hogy elkezdődött egy felvásárlási hullám, amikor az emberek elkezdtek felkészülni arra, hogy tényleg majd egyszer majd hiányozni fog a az üzemanyag.

[00:08:23]És az üzemanyagnak a döntő része, a benzinkutakó azért kezd hiányozni, mert túlvásárlások vannak, és arra meg nem készültek fel.

[00:08:29]Vannak, ahol megjelennek azok a típusú hiányok, amelyek esetleg igazolhatják a nyugati jelentéseket, de meg kell nézni ezeket a a képeket.

[00:08:38]Tehát a és és hogy ezt ezt valaki föltöltheti és megveheti azt a mennyiségű üzemanyagot ott azon a azon a kúton ahol ahol ez mondjuk ez most mondtam valamit, ez mondjuk 200 kbmnyi üzemanyagot megvásárolhat.

[00:08:51]Ez nem egy normál szokványos vásárlási folyamat, vagyis, hogy sokkal többet értek el, hogy elhitették azt, hogy majd nem lesz üzemanyag.

[00:09:02]És ennek a következtében a lakosság részéről egyfajta felvásárlási lás kezdődött el, ami ami tud generálni ugye mesterségesen is ilyen jellegű hatásokat.

[00:09:10]De amire szintén felhívnánk a figyelmet, az elmúlt két hétben több mint 150 ukrán benzinkút esett áldozatul az orosz támadásoknak a következtében.

[00:09:22]Az eléggé meglepő, amikor az ember megy az úton, és akkor a szomszédban lévő amúgy civil létesítményt, egy benzinkút dróntámadás ér, és akkor csak annyit lát, hogy egy hatalmas robbanás van a a benzinkútnak a helyét.

[00:09:34]És ugye erről keveset beszélnek, a nyugati média erről nem beszél, a fronthelyzetről nem beszél.

[00:09:39]az, hogy az ukránok milyen nehéz helyzetbe kerülnek minden úgynevezett sikeres orosz támadás után, erről általában nem nagyon beszélne.

[00:09:49]Említette, hogy Franciaország, illetve Olaszország támogatná azt, hogy végre beszéljenek a felek egymással, vagy beszéljenek Oroszországgal.

[00:09:56]Miért?

[00:09:56]Mi változott most négy év után?

[00:10:00]Hát igazából az elsősorban, amiről ők beszéltek, az, hogy ha azt akarják, hogy hogy valamifajta békekötés felé lépések történjenek, akkor nehéz azzal kezdeni, hogy akkor megint egy nagy újabb szankciós csomaggal indítani, ha ha párbeszédet akar valaki folytatni.

[00:10:18]Miközben vannak olyan szereplők, mint a németek és a britek, akik szerint meg most kell nyomni, és még még nagyobb nyomást kell tudni gyakorolni Putyinra.

[00:10:28]Ö elindult egy az ugye az ez az információs hadviselésnek ez ugye bejelentett struktúrája is.

[00:10:33]Ugye 45 napról beszél Zelenski, hogy ő most elindított egy 45 napos műveletet, amivel rákényszeríték Oroszországot arra, hogy a végén aláírja a békét.

[00:10:45]És ebben nagyon jól összerakott elemek vannak.

[00:10:48]Tehát megjelentek az első videók azzal kapcsánban, hogy orosz katonák most már Putyin ellenszegülnek és el fognak menni Moszkvába, és át fogják venni a hatalmat.

[00:10:57]Tehát megjelennek ezek a a videók, aztán jönnek a a következő szereplők, hogy amúgy különben az oligarchák azok már fel akarnak lázadni, és mindenki min véget akarnak vetni Putyin hatalmának is.

[00:11:11]Ezek mennek így tovább.

[00:11:13]Szerintem ezekben majd látványos csapásokat láthattunk még hidak ellen, orosz nagyvárosok elleni támadások kapcsán, talán a 45 napnak a végén mondjuk a kercsi híd elleni nagy támadással esetleg ez befejeződhet, de a lényeg az, hogy szépen megpróbálják felépíteni azt a narratívát, hogy amúgy Putyin mindjárt a putyini rendszer az mindjárt megbukik, és ennek, aki majd az elmúlt elkövetkező 40 napban figyelni fogja az eseményeket, akkor ennek a narratívának az elemei fognak megjelenni.

[00:11:42]és már mindenki pontosan tudni fogja, hogy miközben mondjuk ukrán erődvárosok fognak elesni, emellett a sajtó avval lesz tele, hogy hogy hogy valójában a Putyin rendszer hogy fog megbukni.

[00:11:56]És természetesen mellette az ukrán újságok, akik eddig nagyon következetesen hozták a fronton meg egyéb helyen zajló eseményeket, jelen pillanatban a hőséggel vannak elfoglalva, a labdarúgó világbajnokságnak az eseményeivel vannak elfoglalva, a legkisebb csipcsop ügyekkel vannak elfoglalva, és természetesen ennek az ennek a ezek a művelett sorozatnak a felfújt oroszországi hatásmechanizmusával, mert azért az otthoniaknak is valamifajta reményt kell adni, de mindig azt szokták mondani, mondani, hogy amikor a az ukrán média a fronton lévő eseményekről hallgat, akkor kell nagyon figyelni a fronton zajló eseményeket.

[00:12:33]Na, kérdés, hogy mire kell figyelni Szerbiában, mertogy ott is nyomásgyakorlás van, csak éppen Alexander Vucics kormányán, ugye egy két évvel ezelőtti baleset miatt kezdődtek tüntetések.

[00:12:43]Most tegnap itt foglalkoztunk már a napindítóban azzal, hogy VCS lemondana a köztársasági elnöki címéről.

[00:12:49]nem lehet már harmadszor megválasztani az alkotmány értelmében, és elképzelhető, hogy miniszterelnökként indulna a kampányban, előrehozott választásokat terveznek.

[00:12:58]Tegnap kérdeztük Kis Rajmundot, ő abszolút erre számít, hogy miniszterelnök szeretne lenni.

[00:13:04]Vsics, Vukics Ferenc mire számít?

[00:13:07]Hát azért ne felejtsük el, hogy ez úgy tűnik, mintogyha csak gyorsan átjátszódna a hatalom, de hát választások vannak előtte, tehát a szerbek eldönthetik, hogy hogy akarják-e miniszterelnöknek a a korábbi elnököt, vagy vagy nem akarják miniszterelnöknek.

[00:13:21]Ezt a szerbeknek a döntése.

[00:13:22]Természetesen a nyugat beharrazta, hogyha ha esetleg megválasztanák miniszterelnöknek az előrehozott választásoknál, akkor azok a választások, hogy biztos, hogy hogy törvénytelenül zajlottak le.

[00:13:32]Ha meg ha meg nem választják meg, akkor meg akkor is biztos, hogy sok törvénytelenség fordult elő.

[00:13:41]Akkor akkor ugye vannak olyan szakértők, szerb ellenzéki szakértők, akik arról beszélnek, hogyha ha egyfajta az ellenzék nem tud hasonló Magyarországhoz hasonlóan egyfajta kétharmados többséget vagy még annál többet kialakítani, akkor ott biztos, hogy el vannak csalva a választások, mert hogy a a lakosság il milyen mértékben elégedetlen a az ottani rendszerrel.

[00:14:03]És én úgy gondolom, hogy előrehozott választások lesznek, és amit itt is láthatunk, akár a tüntetéseknek a felerőlsödése közben, ez nem csak nem, hogy csökkentette volna a feszültséget Szerbiában, hanem inkább növelte, tehát felbátorította azokat a csoportokat, akik a rendszerváltást ki akarják eszközölni.

[00:14:20]Ebben szerintem sok minden benne van, mert nem ma már nem mondhatjuk el azt akár a magyarországi események kapcsán, hogy hogy teljesen 100%-ra mehet bárki bármilyen elemzésben, de azt tudom mondani, hogy a Szerbiában is be fognak következni azok a folyamatok, amik nálunk láthatók voltak, mondjuk a közösségi média leszabályozásban, a különböző politikai nézeteknek az eltüntetésében az ott találkozni lehet, tehát azért majd oda oda fogja tenni magát, ahogy ahogy hogy Moldovában is odatette magát a a mondjuk az európai hatalmi elit, hogy hogy a számára kedvező eredmény szülessen meg.

[00:14:59]Hát akkor lehet, hogy kétszer, háromszor annyi szavazóhelység van Izlandon fölállítva, mint amennyi mondjuk Oroszországban.

[00:15:09]Attól függetlenül, hogy a másik helyen 100zerszer több olgár él, és hogy ő ki hogy adja le a szavazatát, akkor azt azért lehet befolyásolni, sok minden egyéb dolgot csinálni.

[00:15:20]Ez szerintem a ebben a pakliban itt mindenki arról beszél, hogy Jucic hogyan fogan fogja hatalmát átmenteni, de előfordulhat, hogy hogy nem fogja megszerezni a a többséget a az elkövetkező időszakban.

[00:15:37]Van egy nagy támogatói köre, azért ne felejtsük el, hogy hogy Koszovónak a kérdésköre azért még a a szerb ellenzék esetében se azt jelenti, hogy ott el kellene ismerni, mint államot.

[00:15:49]És ugye itt a csatlakozási folyamatban sok minden benne van.

[00:15:51]Vannak olyan politikónak van olyan elemzése, amiben ugye arról beszélnek, hogy nevüket elhallgatását kérő szakértők, hogy ők azért azt szeretnék, hogy Szerbia mindenképpen folytassa a csatlakozási folyamatot, ha egy kicsit késve is, de a kapcsolat maradjon fel az Európai Unió és Szerbia között, ne mérgesedjen el végtelenül.

[00:16:12]Tehát ha véletlenül húcsi maradna, akkor sem kellene teljesen a csatlakozási folyamatot leállítani, hanem a a párbeszédet folyamatosan folytatni kellene, mert ahol ők nem jelennek meg, azt az időt ki fogja tölteni majd mást.

[00:16:28]Tehát sok minden megvalósulhat.

[00:16:28]Én csak egy tapasztalatot tudok elmondani.

[00:16:31]Én nemrégiben családdal voltam Szerviában, Szabadkán Újvidéken és Belgrádban.

[00:16:37]És viszonylag azt kell mondanom, hogy nagyon jó beszélgetések voltak, nagyon kellemesen érezte magát az ember.

[00:16:46]Az utolsó pillanatig Szabadkán történt egy olyan, hogy egy pékség előtt a családommal beszélgettem, és akkor ott megérkezett egy ellenzéki szereplő, már a kiszállt a az enyéménél szerintem 10szer vagy 15-ször drágább autójából egy fele annyi idős párjával, és a ugye az ellenzéki tüntetőknek a a jelvényei voltak felragasztva a a kocsijára és odaszólt nekem szerből, hogy ebben a városban szerből beszélhetsz csak.

[00:17:25]És az volt bennem a az elképzelés, hogy vajon a felvilágosult liberális szerb ellenzék úgy látszik, hogy teljesen másképpen viszonyul az európai értékekhez, mint ahogy gondoljuk, mert azok, akik meg szertb nacionalisták voltak, azok akik akik akik valamikor akikre rá lehetett valamikor mondani, hogy hogy itt a Temerini fiúkkal meg a többiekkel mit műveltek.

[00:17:48]És akkor azt lehetett látni, hogy ott egy kiegyezés, egy megbékélés van.

[00:17:51]És úgy tűnik, hogy a az ellenzéki szereplőkben továbbra is vannak olyan olyan elemek, amelyek meg lehet, hogy nem az európai értékek mentén haladnak valójában.

[00:18:01]Tehát amit éppen állít folytatása az esetnek.

[00:18:03]Ö nem, hát én csak annyit, őt visszaszóltam neki, és elmondtam neki, hogy Magyarországon nyugodtan eljöhet és nyugodtan beszélhet annyit szerből, amennyit akar és és képzelj el, hogy vannak olyan emberek, akik itt Magyarországon még a szomszédos államoknak a nyelvét is megtanulják annak érdekében, hogy hogy hogy tudjanak velük kommunikálni, és hogy ez egy fontos érték amúgy két ország kapcsolatában.

[00:18:25]És a legfontosabb, amit igazából szeretnék mondani, hogy a mi érdekünk az, hogy ez a szerbmagyar megbékelési folyamat folytatódjon.

[00:18:32]És hogyha a bármilyen változás megtörténik Szerbiában, nekünk ebből a szempontból kell elsősorban értékelni, hogy ez a folyamat ez folytatódni fog-e vagy sem.

[00:18:45]Na hát akkor innen folytatjuk, illetve beszélünk majd arról is, hogy Szerbiában több mint 10 10 év után visszavezetnék a kötelező sorkatonai szolgálatot.

[00:18:52]Vajon miért éppen most?

[00:18:55]marad velünk továbbra is Ferenc katonai szakértő.

[00:19:04]Mi pedig Szerbiánál tartottunk a szünet előtt, és ahogy Timi említette, újra bevezetik a kötelező katonaságot.

[00:19:08]A 30 év alatti férfiaknak szól ez, és 75 nap várhatóan a szolgálat ideje.

[00:19:14]Vukics Ferencet kérdezzük, hogy egyáltalán mire elég 75 nap?

[00:19:18]Mire lehet kiképezni ennyi idő alatt a fiatalokat?

[00:19:23]75 nap nem túl sok, de az 51 nap se.

[00:19:23]És akkor ilyenkor fölteszik a kérdés, hogy mi köze a 75 napnak az 51-hez.

[00:19:28]Az, hogy 75 napon keresztül a 30 év alatti fiataloknak valamifajta katonai tudásnak az alapjait kellene tudná elsajátítani Szerviába.

[00:19:38]51 nap pedig áll rendelkezésre egy ukránnak, hogy felkészüljön arra, hogy holnap lehet, hogy meg kell halni.

[00:19:47]És hogy ezt az 51 napot nem nagyon tartják be Ukrajnában, bár ígérték, hogy minimum 51 nap kiképzés lesz, de előfordul, hogy egy-két hétre silányodik ez az idő, és akkor utána kerülnek ki ezek a szereplők.

[00:19:59]És hogy itt azt tudjuk elmondani, hogy hogy ha valaki nem kap elegendő és minőségi jellegű kiképzést, akkor a túlélési esélyei szinte a nullára esnek vissza.

[00:20:09]És a a végén azt mondjuk, hogy hát persze vannak a veteránok, akik vagy szerencsések voltak, és túlélték az első időszakokat, és eleget tudtak az előtte lévő veteránoktól tanulni, hogy hogyan kell viselkedni Kint a a harctéren, annak érdekében, hogy a túlélést valamilyen szinten biztosítani tudja.

[00:20:29]Hát 75 nap alatt alapvető fegyverkezelési készségeket lehet elsajátítani.

[00:20:34]Komoly harcászati tudásra nem lehet szerttenni.

[00:20:38]És én azt tudom mondani, hogy bármilyen gyorsított felkészítési formával is minimum egy év felkészítés kell ahhoz, hogy a hogy valaki az al azokat a készségeket, képességeket, jártaságokat meg tudja szerezni, fel tudja építeni, amelyek alkalmassá teszik őt, hogy hogy egy ilyen környezetben fel tudja venni a a harcot, és meg tudjon küzdeni mindazzal, ami nem csak az ellenséget jelenti, hanem a körülményekkel is.

[00:21:05]meg avval a pszichológiai nyomással, ami evvel jár, hogy erre valamilyen szinten fel tudjon készülni, de lehet, hogy hogy kevés ez.

[00:21:16]És én annyit tudok mondani, hogy a politikusoknál ugye itt beszélgettünk itt közben arról, hogy hogy ők beletanulhatnak a politikus szakmába meg a hivatásba, hogy ha valamit rosszul csináltak, akár né négy év előnyt is adnak nekik azzal kapcsolatosan, hogy ez a betanulási folyamat menjen.

[00:21:31]De a katonáknál a hibákat a azt a meszes gödörrel szokták jutalmazni.

[00:21:38]Tehát nem élük, nem éljük túl, hogyha hogyha nem kapjuk a megfelelő mennyiségű fegyvert, eszköztkiképzést, akkor és a a mondjuk a vezetés rossz döntéseket ho, az a vége mindig ugyanabba az irányba mutat, és azt nagyon kegyetlenül meg ott a narratíva nem számít.

[00:21:56]Az, hogy milyen propaganda terjed, ott az senkit nem érdekel.

[00:21:58]És ezt az ukrán katonák sajnos megtanulták az elmúlt időszakban.

[00:22:04]Őnekik, amikor arról beszélnek, hogy milyen békekötés lesz, meg milyen külpolitikai meg geopolitikai események zajlanak, meg milyen tanácskozások lesznek, őket teljes mértékben hidegen hagyja.

[00:22:13]Ők azt mondják, hogy ez akár a Holdon is lehetne, meg a Marson is, mert olyan távol van tőlük, mert azt vették észre, hogy semmilyen esemény nem zajlik le, mármint, hogy az ő életükben semmilyen változás nem történik.

[00:22:24]az ő életükben akkor történne a változás, hogy legalább egy tűzszünet lenne, vagy pedig békekötés is.

[00:22:28]Visszatérve a szervekre, ő Szerbia úgy készül, és hogy majd a választásoknál kiderül, hogy hogyan készül a továbbiakban.

[00:22:37]Úgy készül, hogy túl sok az ellenség körülötte.

[00:22:41]a nemrégiben megkötött különböző együttműköd katonai együttműködési szerződések a horvátok, az albánok és egyéb szereplők között ők egy fenyegetettségi érzést látnak ebben a a történetben.

[00:22:54]Továbbra is Koszovúak az ügye megoldatlan az ő részükről.

[00:22:56]A szerb társadalomban nincs olyan szereplő szerintem a a nyugaton születetteken és felnevelteken kívül, aki mondjuk Koszovó poét azt átadná, mint a szerb államiságnak egyfajta szülőföldjét, vagy a legnagyobb áldozathozatali helyét, azt azt arról csak bármilyen körülmények között lemondana.

[00:23:17]Ö és az belpolitikai katasztrófához is vezet bármelyik politikai csoport esetében, aki aki mondjuk Koszovo elismeréséről elkezdene beszélni.

[00:23:28]Ugye ez egy nagy dilemma a az európai csatlakozás kapcsán, mert hogy a az európaiak azt szeretnék, hogy a hogy a feltételek egyik része az Koszovónak a elismeréséhez kötődjön.

[00:23:39]Be szerbe a politikában az nem megoldható.

[00:23:46]És ez a csatlakozási tárgyalásokat azt nagy mértékben fogja majd befolyásolni az elkövetkező időkben.

[00:23:52]De amit látunk, az egy fegyverkezésű verseny, ami megindult a Balkánon.

[00:23:58]Horvetországban is sőt ott már be is.

[00:24:00]Így van.

[00:24:00]Ugyanúgy az albánoknál Koszovóban is láthatóak ezek a az események erre a szerbek, mert ugye 1900 2012-től fogva folyamatos haderőfejlesztéssel válaszoltak.

[00:24:10]Erre a következő lépés most az, amikor a arról beszélnek, hogy ezt a 75 napot mindenkinek teljesíteni kell, és hogy a a 30 év alatti korosztály azt jelenti, hogy legalább 12 behívható évfolyamuk van.

[00:24:28]Ami amúgy egy nagy kérdés, hogy mondjuk a szerb hadsereg képes-e arra, hogy 12 évfolyamot most így gyorsított eljárással felkészítsen.

[00:24:37]A 75 nap nagy valószínűség meg arról szól, hogy számot vetettek azzal, hogy hogyan tudnak alapvető katonai készségeket minél nagyobb tömegeknek átadni, hogy ez a 12 évfolyam ez hogyan kaphatja ezt meg.

[00:24:48]De előfordul, hogyha a 12 évfolyammal végeznének, mármint úgy, hogy ennek ennek a felkészítésre befejeződne, akkor ettől a pillanattól fogva jobban kiterjesztik majd, tehát több nap lesz a a katonai kiképzés a az elkövetkező időkben.

[00:25:03]Tehát ez most egy ilyen válságmegoldás a fenyegetettségre történő válaszul, meg egy meg egy jelzés a szomszédok felé, hogy azért továbbra is mi úgy gondoljuk, hogy ha kell, akkor megvédjük saját magunkat, és azért érdemes megnézni meg megkérdezni a szerb fiatalokat a a az útán.

[00:25:22]Én ugye nekem volt lehetőségem Belgrádban fiatalokkal beszélgetni, és ők pozitívan álltak ehhez a a dologhoz, úgy gondolják, hogy hogy ez erre lehet, hogy szükség van.

[00:25:34]Amúgy érdekes, az idősebb korosztály, aki harcolt a háborúba, ott mind a két oldalról, itt horvátokkal is beszélve, szervekkel is beszélve, azt lehet látni, hogy ők meg nagyon ki vannak akadva arról, hogy nem azért harcoltak végig egy polgárháborút, hogy utána a gyerekeiknek meg az unokáiknak ezt esetleg meg kelljen ismételni.

[00:25:50]És hogyha valaki filmeket ismerő emberek vannak, akkor tudják, hogy van egy egy nagyon drámai a Jugoszláv polgárháborúról szóló film, amelyik arról szól, hogy a nagyapáik annak idején ugyanazon a területen, pont ugyanazokkal a nevekkel, ugyanazokkal az arcokkal vívtak egy háborút egymás ellen, majd utána az unokáik ugyanazon a területen, ugyanazon a földön, ugyanazokon a hegy hegycsúcsokon, ugyanogy megvívták a háborúikat egymás ellen, csak csak teljesen más összetételbe.

[00:26:23]Ugye a filmnek az az egyik ilyen furcsasága, hogy akik ott szövetségesek voltak mondjuk 43-ban, 44-ben egymással, azok a családok, azok ellenségek voltak két generáció múlva a polgárháború megívása kapcsán.

[00:26:37]És az ezek az emberek, akik megvízták ezt a polgárháborút, ők nem szeretnék, hogy az unokáik újból megvíják ezeket a háborúkat.

[00:26:45]Ugye a fiatalok nem élték át ennek a dolgait, és de bárki, aki a háború eseményeit átélte, az nem kívánja se a gyerekének, se pedig az unokájának.

[00:26:55]De akkor az hogyan tudott így kialakulni, hogy ugyanúgy harcoltak akár a Balkánon, ami ugye puska poros hordó volt, és nem lett jó következménye.

[00:27:03]Ugyanúgy harcoltak Európában az emberek, itt vannak az unokáik, hogy Európai Unióban a fiatalok háború ellenesek, ott pedig akár a katonaságokba is szívesen belépnének.

[00:27:14]Itt Európában nem szívesen lépnének be a katonaságba.

[00:27:16]Hogy alakult ki ez a kettősség, hogy itt így gondolkodnak, ott pedig úgy gondolkodnak mindenről?

[00:27:22]Hát a maga a katonai szolgálatnak a kérdése és az ország megvédésének a kérdése az egy összetet és komplex probléma.

[00:27:29]Nyugat-Európában a minél nyugatabbra megyünk, a fiataloknak annál nagyobb többsége mondja azt, hogy amúgy például háborúzni vagy harcolni kell.

[00:27:38]Viszont amikor megkérdezik tőle, hogy ő mi személyesen milyen áldozatot hozna, akkor annál kevesebben válaszolnak.

[00:27:42]Tehát ilyen ez egy furcsa kettősség, hogy a fiatalok azok szerint mondjuk a háborút akár Ukrajnát támogatni kell.

[00:27:50]Ha ha ha majd valaki a NATO majd megvévi a háborút, valakik, hogy kik lesznek azok, azt ők nem tudják.

[00:27:55]De amikor megkérdezzük őket arról, hogy a hogy ők támogatnák-e ezt avval, hogy akár katonaként vagy hivatásosként vagy szerződésesként belépnének ezekbe a hadseregbe, akkor erre mondják, hogy nem, hát ők nem hülyék, hogy meghalljanak valamiért.

[00:28:11]És ahogy egyre inkább megyünk, és a legkeményebb az, hogy amúgy a muszlim országokban a legnagyobb a saját országának a megvédésével kapcsolatos hozzáállás.

[00:28:19]Ö a például Pakisztán vezeti ezt a már évek óta Pakisztán vezeti a felméréseket, ahol az ország lakosságnak körülbelül 85%-a környékén van az, aki hajlandó lenne megvédeni az országát és fegyvert ragadni.

[00:28:31]Ezzel kapcsolatosan tehát is most ott egy összecsapás.

[00:28:33]Igen.

[00:28:36]Hát jelen pillanatban most a Afganisztán, Pakisztán a ugye azt szokták mondani, a pastú törzsek az a a határ mindkét oldalán élnek, és a tálib mozgalom az országhatár mindkét oldalán kifejti a hatását, és ennek meglettek a a következményei.

[00:28:51]De a legfontosabb része, hogy az európai társadalmaknál ez 10% környékén mozog már most.

[00:28:58]És a ez így volt Japánban, a Japán volt hosszú időn keresztül a vezető.

[00:29:00]Ugye a a ugye kialakult egy olyan típusú társadalmszemlélet, amelyik kerülte a háborút és a a militarizmust és a hadseregette egy felesleges dolognak.

[00:29:12]Tartotta most avval, hogy elkezdték a japán haderőt építeni, és a militarizmus egyre erőteljesebb jegyeket mutat Japánban.

[00:29:19]Most ezek a számok ott is elkezdtek javulni, de a társadalomnak a döntőtöbbsége mindig jelen pillanatban is háború ellenesnek számít.

[00:29:27]Itt Közép-Európában ez körülbelül a 40 és az 50% környékén mozog ebbe a térségbe.

[00:29:31]Tehát magyar ez Magyarországot is jelenti, ami egy erőteljesebb lehetőség.

[00:29:37]És sajnos ezt a, hogy mondjam, az európai szereplők is tudják.

[00:29:43]És most tehát nem jó híreket fogok mondani, és mindenki majd rémhírterjesztésre fog vádolni.

[00:29:46]De amikor azt látod, hogy 12-15%-ja mondjuk vagy 16% gondolja mondjuk a hollandok és a németeknek a a fiatalai közül, hogy megvédeni a saját hazáját, és mondjuk ez mondjuk Közép-Európában ez 40-50%, akkor el lehet képzelni, hogy mondjuk egy európai vezetés melyik népességen gondolkodik, hogy vajon melyiket lehetne felhasználni mondjuk egy háború megvígvására.

[00:30:13]Hát folytassuk innen, mert ez elég sok kérdést felvetett.

[00:30:15]Vukics Ferenc katonai szakértőnek köszönjük szépen, hogy mindezeket elm.