Hit Rádió 31:52

Rendkívüli bejelentés: Donald Trump ultimátumot adott Iránnak, jön a végső csapás? - Robert C Castel

izraelirángeopolitikabiztonságpolitikainterjú
Irányultság: KonzervatívKötődés: Fidesz-közeli
Rendkívüli bejelentés: Donald Trump ultimátumot adott Iránnak, jön a végső csapás? - Robert C Castel
tl;dr

Nagy Patoló Jonatán (Hit Rádió) Robert C. Castel-lel (Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója, Magyar Nemzet főmunkatársa) beszélgetett Jeruzsálemből az iráni–izraeli háborúról és annak geopolitikai következményeiről. Castel szerint az egyik legkárosabb mítosz, hogy Irán pusztán azért nyerésre áll, mert még nem vesztett – ez abszurd állítás, mivel az államok nem a puszta létezésükért, hanem konkrét célok megvalósításáért léteznek. A katonai eredmények egyértelműek: Izrael és az USA 40 nap alatt katasztrofális vereséget mért Iránra, egyetlen repülőgépet sem vesztett, míg Irán légvédelmi rendszerei teljesen kudarcot vallottak. Kína és Oroszország gyakorlatilag nem segítette Iránt – ez a hiányuk az igazi hír, nem a jelenlétük. A béketárgyalások sikere valószínűtlen, mivel Trump és az iráni vezetés között hatalmas az ideológiai és politikai távolság. Castel szerint a háború újra kiújul, és az egyetlen valódi megoldás egy iráni rezsimváltás lenne; addig pedig Izraelnek a rendszer valós katonai képességeit kell elpusztítania, nem pedig papíralapú megállapodásokra hagyatkoznia.

Castel kritizálja az izraeli liberális elit európai szövetségeseire való támaszkodását, mivel szerinte Izrael és az EU között ideológiai ellentét áll fenn – Izrael a szuverén zsidó államban látja a holokauszt után a választ, az EU pedig a nemzetállamok felszámolásában. Magyarország pedig stratégiai hibát követett el azzal, hogy nem ápolta a helyi magyar diaszpórát Izraelben, amely az ország lakosságának 10%-át teszi ki.

A háborúval kapcsolatos mítoszok és félreértelmezések

Castel szerint az egyik legkárosabb mítosz Henry Kissinger elméletéből ered: hogy a gerilla (vagy állam) pusztán azáltal, hogy túlél, már nyert. Ezt abszurdnak tartja, mert az államok és szervezetek nem a puszta létezésükért, hanem konkrét célok és víziók megvalósításáért léteznek.

„Se az államok, se a gerillák nem azért léteznek, hogy puszta létüket fenntartsák, hanem azért, hogy különböző célokat vagy álmokat, víziókat valósítsanak meg." *

Castel gyakorlati példával illusztrálja: egy 40 éve csőd szélén álló üzletet nem neveznénk sikeresnek pusztán azért, mert még nem ment csődbe. Ugyanez igaz az államokra is.

Yuval Noah Harari terror elleni háborúról szóló tézisét is elutasítja Castel, amely szerint a terrorizmus elleni háború értelmetlen, mert a nagyobb ország sosem nyerhet. Castel szerint ez „kapitális marhaság", és empirikus adatok bizonyítják az ellenkezőjét: az esetek 94%-ában az állam nyeri meg a terrorszervezetekkel szembeni konfliktusokat. Harari professzor kutatásai ezt világosan dokumentálják.

„Empirikusan bizonyítás nyert, hogy valahányszor egy terrorszervezet áll szembe az állammal, az esetek döntő többségében talán 94%-ában ezeket a konfliktusokat az állam szokta megnyerni." *

Castel kritizálja azt is, hogy Harari soha nem vállalt nyilvános vitát egy konzervatív gondolkodóval, csak olyan helyeken beszél, ahol egyedül van a pódiumon.

A katonai helyzet értékelése

Castel szerint február 28-án (az iráni támadás napján) minden elmélet megbukott. Az Izrael és az USA által elért katonai eredmények drámaiak:

„Ez egy drámaian sikeres háború, és mindig azt tudom mondani, hogy próbáljuk meg kiemelni a kontextusból ezt a háborút. Hogyha ezeket az eredményeket rávetítjük az orosz-ukrán háború valóságára, én azt hiszem, hogy a drukerek mindkét oldalon leborultak volna Mekka felé, ha 40 nap alatt ilyen eredményt érnek el." *

Castel hangsúlyozza: ha Oroszország vagy Ukrajna 40 nap alatt ilyen eredményt érne el, az történelmi fordulat lenne.

Kína és Oroszország szerepe – vagy annak hiánya

Castel szerint a legfontosabb hír Kína és Oroszország hiánya a konfliktusban, nem a jelenlétük.

„Fölteszem a kérdést, hogy hol van Kína? Nincs. Kína nincs itt." *

Kína ugyan küldött hírszerzési információkat és egy rombolót, de nem jelent meg gyakorlati katonai segítséggel. Görög és pakisztáni csapatok jelentek meg Irán mellett, de kínai csapatok nem.

Kínai légvédelmi rendszerek kudarca: Ez már a második nagy kudarc a kínai légvédelmi eszközöknek – Pakisztánban és most Iránban is. Ez komoly kérdéseket vet fel a kínai fegyverrendszerek megbízhatóságáról.

„Ez ez már a második kudarca a kínai légvédelmi eszközöknek. Láttunk Pakisztánban egy igen markáns kudarcot, láttunk most Iránban egy igen markáns kudarcot." *

Oroszország és Irán viszonya: Castel szerint Oroszország kihasználta Iránt. Irán nem csak az „aranytojásokat" adta el (drónokat), hanem a tyúkot is (a dróngyártó üzemet). Ezután Oroszországnak már nem volt szüksége Iránra.

Az öbölmenti arab államok megértették, hogy csak az Egyesült Államok tud nekik valódi védelmet nyújtani ballisztikus rakéták ellen – sem a kínai, sem az orosz rendszerek nem működnek.

Diplomácia és béketárgyalások

Castel szkeptikus a béketárgyalások sikerét illetően. Az Iszlámábádban folyó tárgyalások során olyan nagy a távolság az amerikai és iráni álláspont között, hogy valószínűtlen az egyezség.

Fő problémák:
- Trump elnök többszörösen megismételte vörös vonalait, és nem akar „második Obamának" tűnni.
- Az iráni küldöttség tudja, hogy ha olyan megállapodást írnak alá, amit otthon nem fogadnak el, az az életükbe kerülhet.
- Irán belső ellentmondásai: Az iráni elnök elnézést kért az öbölmenti arab államoktól a támadások miatt és ígért, hogy nem folytatódnak – de folytatódtak. A külügyminiszter azt mondta, a Hormuz-szoros nyitva van, de a Forradalmi Gárda azt mondta, hogy nem.

„A talán a legnagyobb probléma ezekkel a bármilyen egyezménnyel, ami megszülethet az Egyesült Államok és Irán között, hogy nem tudjuk, hogy az, aki aláírja ezt a papírt, az feljogosított-e arra, hogy Irán nevében beszéljen." *

Castel szerint az irániak általában nem tartják be a szerződéseket, de ez egy másik kérdés.

Lehetséges forgatókönyvek

Castel két fő lehetőséget lát:

  1. Egyezmény születik: De ez nem jelenti a háború végét. Irán hamarosan olyan lépéseket tesz, amelyek Izrael vagy az USA számára elfogadhatatlanok, és a háború újra kiújul.

  2. Nincs egyezmény: A háború folytatódik.

Az egyetlen valódi megoldás: Egy iráni rezsimváltás. Enélkül a konfliktus folytatódik – szalámi-szeletelés módszerrel.

Rezsimváltás lehetősége

Castel szerint szárazföldi csapatok nélkül is lehet eredményt elérni, de nem garantált a rezsimváltás. A katonai erő csupán feltételeket teremthet:

„Amire a katonai erő képes, az megteremteni a feltételeket ahhoz, hogy egy rezsim megbukjon." *

Például, ha az USA és Izrael módszeresen támadja Irán gazdasági alapjait, a rendszer előbb-utóbb nem tudja fizetni a Forradalmi Gárdát és a Bazicot (idegenlégiósokat). Láttuk, hogy már nem tudtak fizetni az Afganisztánból, Pakisztánból és Irakból behívott külföldi katonáknak.

„Tudjuk, hogy a fülemülét sem esétetik, és a forradalmi gárdista se fogja kockáztatni az életét rakétázással vagy drónozással, hogyha a hónap végén nem kap érte fizetést." *

Azonban Castel hangsúlyozza: a katonai erő politikai tartalmat nem tud termelni. Ez igaz Iránra és bármely más régióra.

Izrael és az Európai Unió közötti ideológiai háború

Castel szerint Izrael és az EU között nem csupán politikai, hanem ideológiai háború zajlik.

Izrael válasza: A második világháború és a holokauszt után a szuverén zsidó állam.

Az EU progresszív elitjének válasza: Nemzetállamok felszámolása, föderalista Unió, amely garantálja a békét és kiirtja a nacionalizmust.

„Itt két válasz van. Valaki téved, valaki téved ezen a téren. És az ideológiai ellentét egy teljesen ideológiai szembenállás, messze a napi érdekeken túl." *

Castel szerint Izraelnek a „románca Európával végetért". Orbán Viktor lassította ezt a folyamatot, de az EU egyre ellenségesebb terület lesz Izrael számára.

Szélsőséges forgatókönyv: Castel nem zárja ki, hogy a következő muszlim atomfegyver, amit Izraelnek le kell bombáznia, Franciaországban vagy Angliában lesz – ha olyan kormány kerül hatalomra, amely ezeket az atomfegyvereket nem megfelelően kezeli.

„Én nem tartom kizártnak, hogy a közö a következő muszlim atomfegyver, amit Izraelnek le kell bombázni, az Franciaországban lesz, vagy Angliába." *

Magyarország stratégiai hibái

Castel kritizálja Magyarországot, amiért nem ápolta megfelelően az izraeli magyar diaszpórát:

„Nemzetstatégiai szempontból az, hogy Magyarország szinte teljesen elengedte az itteni magyar diaszpórát, ez egy óriási tévedés." *

Castel szerint az izraeli liberális elit nem ismeri fel Magyarország valódi szerepét Izrael támogatásában – ezt az EU-s és nemzetközi média narratívája eltakarta.

A háború jövője

Castel szerint, ha pénzre fogadna, arra tenné, hogy a háború újra kiújul:

„Hogyha Polimarketen kéne fogadnom pénzbe, akkor arra fogadnék, hogy a háború ki fog újulni." *

Miért? Mert ez egy zéróösszegű játék:
- Vagy Iránnak van atomfegyvere, vagy nincs.
- Vagy Irán ellenőrzi a Hormuz-szorost, vagy nem.
- Nincs félterhesség ezekben a dolgokban.

Castel szerint ezt már 2-3 napon belül látni fogjuk, ha az iszlámábadi tárgyalások lecsengnek. Ha hosszabb tűzszünet lesz, akkor hosszú távon mindenképpen folytatódik a háború.

Izrael érdekes: Castel szerint Izrael érdekes az, hogy a háború kiújuljon és Irán valós képességeit elveszítse.

„Ezek a papírok, amikre amiket Irán aláírna Trump elnökkel vagy bárki mással, ezek annyit sem érnek, mint az a papír, mint az a darab papír, amire ráírják, és kár volt ezért kivágni egy fát." *

Hosszú távú stratégia: Az iráni rendszer valódi katonai képességeit kell elpusztítani, nem a szándékait változtatni. A szándékok pillanat alatt megváltozhatnak, de a képességek elpusztítása hosszú évtizedek munkája.

Castel megjegyzi: Irán körülbelül 500 milliárd dollárt fektetett a nukleáris projektbe – ezt a pénzt a belpolitikai fejlesztésekre lehetett volna fordítani.

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • „Kissinger teszt testelt ránk" – valószínűleg „Kissinger tesztelt ránk" vagy „Kissinger testesített meg" volt az eredeti
  • „Juven Noarari" / „Juvel Noar Áit" / „Jovan Noarari" – az átirat többször torzítja Yuval Noah Harari nevét, következetesen a helyes alakot használtam
  • „Odri Ronin professzor" – valószínűleg „Audrey Kurth Cronin" vagy hasonló kutató neve, de az átirat nem egyértelmű
  • „Sehád drónok" – valószínűleg „Shahed drónok" (iráni drón típus)
  • „Bazics" – valószínűleg „Basij" (iráni félkatonai szervezet)
  • „Tuszuljtik Juvel Noar Áit" – értelmezhetetlen szakasz, valószínűleg „túszul ejtik Yuval Noahot" vagy hasonló
  • „Mérce mérces" – valószínűleg „médiamérce" vagy „mainstream média"
  • „Páneurópai valami" – szándékos homályos kifejezés az eredeti szövegben
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]Sok szeretettel köszöntöm a Hit Rádió minden kedves nézőt és hallgatóját.

[00:00:02]Én Nagy Patoló Jonatán vagyok.

[00:00:04]A következő percekben pedig a Közelkelettel fogunk foglalkozni.

[00:00:07]Vendégünk a Zoom túlsó végén Robert Castel, az alapjókért Központ biztonságpolitikai tanácsadója, Magyar Nemzet főmunkatársa.

[00:00:14]Szervusz!

[00:00:16]Köszönöm szépen, hogy így a rendelkezésünkre állsz.

[00:00:19]Szervusz Jonatán!

[00:00:19]Nagyon szívesen és nagy szeretettel köszöntöm a Hit Rádió hallgatóit egy napsütéses Jeruzsálemből.

[00:00:26]Itt most egy esős Budapest van.

[00:00:26]Ö az adás első felében alapvetően értékelni fogjuk fogjuk a az elmúlt hát lassan két hónapját a háborúnak, illetve fogunk beszélni aktualitásokról is, Kínáról, Ukrajnáról, illetve az Európai Unióról is a Közelkelet törésében.

[00:00:41]Mik a legelterjedtebb és legtévesebb mítoszok az iráni háborút illetően?

[00:00:47]Ugye nagyon sok elmélet megbukott szerintem február 28-án.

[00:00:53]Miket látsz te onnan a Közelkeletről?

[00:00:57]Szerintem a legbosszantóbb és a leg elcsépeltebbosz az, amit gyakorlatilag Kissinger teszt testelt ránk.

[00:01:05]Ő azt írt az egyik könyvében, hogy a a gerillával kapcsolatban, hogy a gerilla pusztán azáltal, hogy túllél, ameddig túlél, addig addig megnyerte a háborút és és az állam pedig, amelyik a gerilla ellen harcol, az addig vesztésre áll, ameddig nem győzte le a gerillát.

[00:01:21]Tehát valami ilyesmi.

[00:01:23]Tehát van egy ilyen asszimmetria kettő kapcsolatában.

[00:01:24]És én úgy gondolom, hogy ez egy iszonyatos baromság még a a gerillával kapcsolatban is, de amikor két állam háborújáról van szó azt állítani, hogy az egyik állam pusztán azért, mert nem veszít nyert, ez tehát ezt legalábbis be kéne bizonyítani, egy olyan állítás, amit be kéne bizonyítani.

[00:01:39]És én miért gondolom, hogy ez egy abszurd állítás?

[00:01:42]Tehát tegyük föl, hogy van egy üzletünk, amelyik már 40 ides tava közel 50 éve állandóan a a csőd szélén áll, de még nem ment csődbe.

[00:01:51]Most akkor ezt fölteszem a kérdést.

[00:01:54]Ezt az üzletet mi egy sikeres üzletnek neveznénk pusztán azért, mert mert még nem ment csődbe.

[00:01:59]Hát én evvel nem vagyok evvel kapcsolatban nem vagyok biztos, és se az államok, se a gerillák nem azért léteznek, hogy létezzenek, hogy a puszta létüket fenntartsák, hanem azért, hogy különböző célokat vagy vagy álmokat valósítsanak meg.

[00:02:12]víziókat valósítsanak meg.

[00:02:14]Tehát ez szerintem ez ez talán a legkárosabb és a legostobább mitosz evvel a háborúval kapcsolatban, mert hogy Irán pusztán azért, mert még nem vesztett vagy nem ismerte be a veszteségét, ezért nyerésre áll.

[00:02:26]Egy izgalmas szempontot hoznék be.

[00:02:28]egyetemen nekem kötelező volt Hararit olvasni, és az egyik elmélete neki az volt, hogy a terror elleni háborúnak semmi értelme nincs, mert hogy a terroristák akkor ér el igazán a céljukat, hogyha a egy terrorcselekményt követően a nagyobb ország az megtámadja a kisebb országot, merthogy egy ilyen háborút soha nem nyerhet meg a nem nyerheti meg a a nagyobb egyébként terrortámadást szenvedő ország.

[00:02:51]Erről mit gondolsz?

[00:02:53]Hát én úgy gondolom, mint sok más, amit Juven Noarari mond, ez is egy minősítetlen marhaság.

[00:02:56]Tehát kapitális marhaság.

[00:02:59]És egyszerűen rá kell kérdezni ezekre a kérdésekre, hogy miért is tulajdonképpen.

[00:03:03]Tehát vegyük a dolognak a a gyakorlati részét.

[00:03:06]Tehát Juval Noarari itt lakik tőlem nem olyan messzeilionba.

[00:03:11]Most mondjuk azt, hogy júdai hegyeken átjön három palesztin terrorista és megtámadják a települését és mondjuk tuszuljtik Juvel Noar Áit, akkor én, mint a a mondjuk a a kerületi rendőrfőkapitány, azt mondom neki, tudod mit?

[00:03:24]Mi akkor nem teszünk semmit.

[00:03:24]Tehát a terroristák vigyenek magukkal, hogyha akarnak, mert ugyebár neked van egy ilyen tézised, hogy hogy nincs értelme harcolni a terrorizmus ellen, meg ne állj ellen a gonosznak meg hasonló hasonló ostobaságok.

[00:03:35]Tehát vigyük le a gyakorlat szintjére a dolgot.

[00:03:37]Vajon juvel No a Rari hogyan érezné magát, hogyha a rendőrség azt mondá, nem kérem, én is nálad tanultam és nem jövünk, nem teszünk semmit az ügy érdekében.

[00:03:43]Tehát nyilvánvaló, hogy ez ez ez egy fenntarthatatlan dolog.

[00:03:47]Ez az első dolog.

[00:03:48]A második dolog az, hogy empirikusan bizonyítás nyert, hogy valahányszor egy terrorszervezet áll szembe az állammal, ott az eseteknek a döntő többségében talán 94%-ában ezeket a ezeket a konfliktusokat az állam szokta megnyerni, és nem a terrorszervezet.

[00:04:03]Tehát Odri Ronin professzorasszonynak van egy nagyon komoly kutatása evvel kapcsolatban, és bárki utánanézhet az interneten, és ott szépen le van fektetve számokba, hogy miért az állam nyer.

[00:04:13]De ha nem terroristáról, hanem gerilláról beszélünk, ott is az állam az esetek döntött többségében ezeket a konfliktusokat a gerillák ellen az államok nyerik meg.

[00:04:21]Tehát egy azt állítani, hogy az állam nem nyerhet, ez egy abszurd állítás, mert van van erre egy empirikus cáfolat.

[00:04:27]Kettő szerintem a gyakorlati a józan paraszti észintjén fenntarthatatlan álláspont.

[00:04:36]Hogyha már olyan közel laktok egymáshoz, van, hogy le is ültök kávézni, vagy ez lehetetlen.

[00:04:41]Ja, nem, azt hiszem, hogy ezt ezt én én én én nagyon szívesen leülök bárkivel kávézni.

[00:04:45]Tehát itt a szelekció azt hiszem inkább a másik oldal irányából jön.

[00:04:48]Mert mi úgy gondoljuk, hogy a az az oldal tévedők úgy gondolják, hogy mi gonoszak vagyunk.

[00:04:53]Tehát ez a különbség, ez az asszimmetria két oldal között.

[00:04:58]Ezért nem gondolom, hogy Jovan Noarari leülne velem, vagy nem itt nem rólam van szó személyesen, vagy valaki, aki olyannal, olyas valakivel kávézni, aki olyan nézeteket képviselne, mint én.

[00:05:07]Én nem tudom, különben szeretnék itt egy egy kihívást intézni a a hallgatóink, a nézőink elé.

[00:05:14]Érdemes utánanézni, hogy hányszor vállalt el Juval Noarri nyilvános vitát egy konzervatívval.

[00:05:19]Én egy ilyen alkalmat se ismerek.

[00:05:21]Tehát általában ő a szép prózájával ott villog, ahol egyedül van a egyedül van a a a nézőtéren, egyedül van a a a pódiumon, és senki nem kérdez rá ezekre a bővített körmondatokra, amiket amikben szokott így fogalmazni.

[00:05:37]Senki nem senki nem szerepel oponensként ezekben a szerepléseiben.

[00:05:43]Tehát én nem ismerek egyetlen olyan alkalmat sem, mikor vállalta volna a szereplést egy konzervatív gondolkodóval.

[00:05:51]egyébként Izraelben ezek a mondjuk sztárok azért a nyugati elit részében vagy részéről Harari egy vagy szemében egyfajta ilyen sztártörténész.

[00:05:58]Izraelen belül a sztároknak van más élete, mint az átlagembernek.

[00:06:04]Azért kérdezem, amikor én voltam Izraelben, akkor úgy tűnt nekem, minthogyha igazából a az Izraelben élő sztárok ugyanolyan emberek lennének, vagy ugyanúgy kezelni a társadalomet, mint egy átlagember?

[00:06:16]Nem tudom, én ezeket az embereket egyáltalán nem tekintem sztároknak.

[00:06:19]Tehát azt hiszem, hogy ezek gondolkodók vagy véleményformálók, vagy esetleg szakemberek a maguk témájában, hogyha van egyáltalán ilyen, de mondjuk Juven Noarit legfeljebb, mint mint mint írót aposztrofálnám.

[00:06:30]Tehát nagyon szép prózát tud írni.

[00:06:32]Ez teljesen egyértelmi.

[00:06:32]Egy egyértelmű, mint gondolkodó.

[00:06:34]Én soha nem tartottam különösebben sokra.

[00:06:36]Ha elolvassuk a a a legelső könyvét, akkor akkor ha valaki úgy igazán szerzett egy egy általános műveltséget egy közép-európai iskolában 12 év alatt, akkor én nem hiszem, hogy ebben a könyvben találkozott egy olyan gondolattal, ami túlságosan új lett volna számára.

[00:06:53]Tehát én azt hiszem, hogy tehát az, hogy Juval Noar Rarik ennyire ennyire népszerű manapság, az az inkább a a közönségről állít árul el valamit.

[00:07:04]Tehát így így devalválódott Umberto Echo egyfajta Dan Brownnál is.

[00:07:06]Tehát valahogy ez történt a gondolkodás terén is, mint ahogy Umberto Ecoból lett egy Dan Brown.

[00:07:14]Folytassuk akkor a a kemény politikával.

[00:07:16]Most ugye a szoft politic megvolt.

[00:07:19]Azt látjuk, hogy teljesen átalakul a Közelkelet.

[00:07:21]Kína Szaudarábiával telefonálgat, megnyitották úgy látszik a hormóziszorost, aztán a másik másnap be is zárják.

[00:07:28]Ukrajna drónmegállapodásokat köt az öbölmenti államokkal.

[00:07:31]Hol van Izraelnek a helye ebben az átalakuló hát nem is világrendben, de közelkeletben?

[00:07:39]Hát én először is erősen vitatnám ezt a Kína dolgot.

[00:07:42]Én Én mondjuk úgy, ha Kínával kapcsolatban egyetlen egy mondot kéne mondatot kéne mondanom a evvel a a jelenlegi konfliktus keretén belül, akkor azt mondanám, hogy hol van Kína.

[00:07:53]Föltenném a kérdést, hogy hol van Kína?

[00:07:55]Nincs.

[00:07:55]Kína nincs itt.

[00:07:55]Kína nincs itt.

[00:07:57]Tehát fölteszem a kérdést, miben támogatta Kína iránt a 2025-ös konfliktusban?

[00:08:02]mire miben támogatja most iránt a 2026-os konfliktusban nem látok semmilyen gyakorlati segítséget.

[00:08:07]Nyilván valahogy hallunk arról, hogy ilyen műholdas felvételekkel, hírszerzési információkkal támogatják.

[00:08:12]Küldtek egy hírszerzési célból egy kínai rombolót is, de de hol van Kína?

[00:08:17]Tehát hol van Oroszország?

[00:08:20]Én ezeket a ezeket a faktorokat nem látom.

[00:08:22]Nem láttam például kínai csapatokat megjelenni, megvédeni Szaudarábi Irán ellen, ahogy megjelentek görög és pakisztáni csapatok.

[00:08:29]Tehát én azt hiszem, hogy a Kínával kapcsolatban Kínának a hiánya a az az ordító hír ebben a ebben a jelenlegi válságban, és nem Kínának a jelenléte.

[00:08:39]De hogyha vitatod ezt a véleményemet, akkor nagyon szívesen folytathatjuk ezt a vonalat.

[00:08:45]Én egyáltalán nem.

[00:08:45]Tehát én is úgy látom, hogy Kína talán még nem, vagy erre kíváncsi vagyok, hogy te hogy látod, de mintogyha Kína nem tenné azért a a tűzbe a kezét a különböző szövetségeseiért, azért Maduro kapcsán se volt annyira hangos.

[00:08:58]Nyilván egy-két dokumentum elfogadásán túl.

[00:09:02]Iránnal kapcsolatban se annyira hangos, de azért talán Irán kapcsán hangosabb, mint volt Maduro kapcsán.

[00:09:11]Nem, hát Irán Irán kapcsán látjuk azt, hogy Kína valóban próbálta segíteni Iránt hírszerzési információkkal.

[00:09:17]A háború előtt küldött némi légvédelmi felszerelést, és látjuk, hogy ez sokat nem ért, sokat nem segített Iránon.

[00:09:23]Ez ez már a második kudarca a kínai légvédelmi eszközöknek.

[00:09:28]Láttunk Pakisztánban egy igen markáns kudarcot, láttunk most Iránban egy igen markáns kudarcot.

[00:09:34]És ez úgy úgy úgy föltesz egy bizonyos kérdéseket Kí Honi légvédelmével kapcsolatban.

[00:09:38]Persze lehet azt állítani, hogy ők csak az ócskavasat adják el külföldre, és a a tutit otthon tartogatják.

[00:09:44]Ugyanakkor tisztában kell lenni, hogy minden ilyen fegyvereladás egyfajta kirakat is.

[00:09:48]Tehát hogyha a fegyvereid külföldön nem brilliroznak, akkor nem fogja senki megrendelni tőled ezeket a fegyverrendszereket.

[00:09:55]És látunk itt egy egyértelmű kudarcot, ami a kínai légvédelmet illeti.

[00:10:00]Ugyanakkor a kínai hírszerzési eszközök azok segítették iránt bizonyítottan.

[00:10:04]Ö látjuk azt, hogy ma fogtak el, vagy tegnap fogtak el az amerikaiak egy konténerhajót, amelyik olyan alapanyagokat szállított Kínából, amiből Iránba, ami amivel rakéta a rakétajtóműveket lehet ez ez az üzemanyag.

[00:10:19]elő lehet állítani az üzemanyagát a rakétahajtóműveknek, tehát azt se lehet állítani, hogy Irán egyáltalán nincs jelen.

[00:10:25]Ugyanakkor az a fajta diplomáciai befolyás, amire szertett a azáltal, hogy közvetített Irán és Szúdi Arábia között, az most nyilvánvaló, hogy eltűnt.

[00:10:35]És az öbölbeli Arab Államok megértették, hogy csak egyetlen egy játékos van, aki úgy komoly védelmet tud nekik adni.

[00:10:41]Ez az Egyesült Államok.

[00:10:45]És aki aki vitatja ezt a dolgot, annak meg kell válaszolni ezt a kérdést, hogy pontan pontosan honnan szereznének be légvédelmi rendszereket ballisztikus rakéták ellen ezek az államok.

[00:10:53]Tehát látjuk, hogy a a kínai rendszerek nem működnek, az orosz rendszerek nem működnek.

[00:10:58]Honnan szerezne be Szaarábia vagy zemérségek vagy Katár légvédelmi rendszereket ballisztikus iráni ballisztikus rakétafenyegetés ellen?

[00:11:08]Vagy az Egyesült Államokból, vagy Izraelből per pillanat nincs nincs más forrása ezeknek az eszközöknek.

[00:11:14]Szerinted az, ami Iránban történt február 28-án, az presztízsveszteség Oroszországnak és Kínának, vagy igazából nem történt ezen államok részéről presztízsveszteség?

[00:11:27]Én úgy gondolom, megint csak visszatélek ahhoz a cikkhez, amit írtam ezelőtt néhány héttel.

[00:11:31]Ezt állandóan idézem ezt a cikket, mert azt hiszem, hogy a címe találó, és a címe úgy szól, hogy se kollektív nyugat, se globális dél.

[00:11:36]Tehát én úgy gondolom, hogy ezek a dilibábos gondolatok, ez az Eurázsia, meg a globális dél, meg a kollektív nyugat, meg a szabadvilág, ezek abszurd és életidegen bölcsészeknek a fejébe születtek, és ezek a nagy hatalmak csak a saját érdekeiket nézik.

[00:11:53]Tehát látjuk azt, hogy Irán szempontjából ez az orosz kapcsolat meg a kínai kapcsolat igen-igen fontos volt.

[00:11:59]Oroszország meg Kínai Kína szempontjából ezek ez egy ilyen viszonzatlan szerelem.

[00:12:04]Mondjuk úgy, Oroszország kihasználta Iránt.

[00:12:05]Irán elkövette azt a hibát, hogy nem csak az aranytojásokat adta el Oroszországnak, hanem a tyúkot is, amelyik az aranytojásokat tojta, a sehád drónokat gyártó üzemet is eladta Oroszországnak.

[00:12:19]És ettől a pillanattól kezdve már Oroszországnak már nem volt szüksége Iránra.

[00:12:22]és látjuk azt, hogy nem is segítette Iránt semmilyen komoly vagy oly olyan módon, ami befolyásolta volna ennek a háborúnak a menetét.

[00:12:30]Különösen azután, hogy Izrael lebombázta a Kaspi tengeri kikötőit Iránnak és megsemmisítette azokat a ezt az útvonalat, mondjuk úgy, amelyik összekötte a Kaspi tengeren Oroszországot Iránnal.

[00:12:40]Tehát én úgy gondolom, hogy ezek a játékosok eleve nem exponálták magukat túlságosan.

[00:12:43]a diplomácia terén adtak némi támogatást Iránnak, de mikor kézzel fogható dolgokat keresünk, akkor igen kev igen kevés dolgot találunk.

[00:12:52]Folytassuk a háborúnak a az értékelését.

[00:12:54]Hogyan látod, milyen irányba hatnak most a a konfliktusnak a szálai?

[00:13:01]Ugye olvashatunk arról, hogy Libanonnal most ugye tűzszünet van, és a békét készítik elé előremélhetőleg Iránnal kapcsolatban is felmerültek különböző hírek amerikai iráni tárgyalásokról.

[00:13:13]Most már a béke kapujában vagyunk, majd azért ez is el fog húzódni, mint az orosz-ukrán háború.

[00:13:20]Hát én úgy gondolom, hogy olyan nagy a távolság még mindig az amerikai meg az iráni álláspont között, hogy az esélye annak, hogy ma pontosabban holnap reggelig Iszlamabadban sikerül egyfajta egyezményt kikalapálni, bocsánat, holnap nem tudom, hogy holnap holnap a holnapi nap végéig lejár a tűzszünet.

[00:13:38]Tehát addig kéne egy egy tűzszeti egyezményt kikalapálni Irán és az Egyesült Államok között.

[00:13:43]Per pillanat olyan nagy a távolság, hogy én nem látom, hogy hogyan sikerül ezt ezt a távolságot áthidalni.

[00:13:49]Különösen, hogy a a az egyik oldalon ott van Trump elnök, aki milliószor megismételte, hogy mik a saját vörös vonalai, és az utolsó dolog, amit akar, az egy második Obamának tűnni, ami pedig az irániakat illeti.

[00:14:02]Az iráni küldöttség tisztában van avval, hogy ha ha olyasmibe egyeznek bele, amit otthon nem fogadnak el, akkor az az életükbe kerülhet.

[00:14:11]Tehát láttuk konkrét eseteket, hogy az iráni elnök elnézést kért az öbölmenti arab államoktól a a támadások miatt, és megígért, hogy a támadások nem fognak folytatódni, és a támadások tovább folytatódtak.

[00:14:22]Láttuk azt, hogy az irái külügyminiszter kijelentette, hogy a Hormuz nyitva van, és akkor a forradalmi gárda azt mondta, hogy nincs nyitva.

[00:14:30]Tehát itt a a talán a legnagyobb probléma ezekkel a ezekkel a bármilyen egyezménnyel, ami megszülethet az Egyesült Államok és Irán között, hogy nem tudjuk, hogy az, aki aláírja ezt a papírt, az feljogosult-e arra, hogy Irán nevében beszéljen.

[00:14:45]Én ebben látom a legnagyobb problémát.

[00:14:47]Arról nem is beszél be, hogy az irániak általában nem tartják be ezeket a szerződéseket, de ez egy másik tészta.

[00:14:52]Ez egy ez egy általános szokás.

[00:14:56]Folytassuk a lehetséges kimenetelekkel.

[00:14:58]Te milyen forgatókönyveket látsz akár a háború lezárása, akár az elkövetkezendő évek kapcsán.

[00:15:02]Ugye sokan nem emlékeznek, de 79 előtt Izraelnek és Iránnak a a kapcsolata egy ilyen hát aranykorszak volt a két ország történetében.

[00:15:13]Visszatérhetnek-e ezek az idők, vagy azt látod, hogy inkább az iráni rezsim maradásával eszkalálódni fog a helyzet tovább?

[00:15:23]Hát tisztában kell lenni avval, hogy ez nem egy egyszeri eset.

[00:15:25]Látjuk azt, hogy van egy elhúzódó háború Izrael és Irán között.

[00:15:29]Ebbe néha az Egyesült Államok is bele belezendít, mondjuk úgy, vagy Iránnak a proxijai és néha beleavatkoznak, néha kivonulnak.

[00:15:38]Attól függően, hogy milyennek ítélik a kül a különböző feleknek az esélyeit ebben a háborúban.

[00:15:42]Látjuk most például, hogy a proxi, az a a huszik a huszi proxik szinte teljesen eltűntek ebből a ebből a játékból.

[00:15:50]Valószínűleg ők is tisztában vannak avval, hogy a kenyér melyik oldala van megkenve vajjal.

[00:15:56]Látjuk, hogy a Hizbala megpróbált egy ilyen jelképes gesztust tenni, jelképesen beleavatkozni a háborúba, és ezt használta ki Izrael arra, hogy beleálljon két lábbal, ahogy pestül mondják ebbe a konfliktusba, Hizbalával is.

[00:16:09]Én úgy gondolom, hogy itt két lehetőség van per pillanat a háborúval.

[00:16:13]vagy megsz vagy születik egyfajta egyezmény, és akkor itt különböző for alforgatókönyvek lehetnek, vagy nem lesz egyezmény, és akkor a háború tovább folytatódik.

[00:16:21]De ugyanakkor még egy gondolat, ha megengeded Jonatán, az hogy születik most egy jegyezmény, az nem jelenti azt, hogy a háború nem fog folytatódni, mert nagyon hamar azt fogjuk látni, hogy az irán annak ellenére, hogy van ez egy egy jeg egyezmény, az irániak fognak tenni bizonyos lépéseket, amik amik Izrael vagy az Egyesült Államok számára elfogadhatatlanok.

[00:16:41]és ö és akkor a háború ki fog újulni.

[00:16:44]Tehát én úgy gondolom, hogy az egyetlen dolog, ami lezárná ezt a háborút véglegesen, az egy rezsimváltás lenne Iránban.

[00:16:49]Ha nem, akkor ez a szalám, a szalámi további szelletelését fogjuk látni.

[00:16:56]Leváltható-e új jegyrezsim?

[00:16:56]Ugye ez egy nagy kérdés a az iráni háború kapcsán, hogy nincsenek szárazföldi csapatok.

[00:17:02]Mert azért a a Foreign Affairs lapjai vagy hasábon is sokan érverdek azzal, hogy csak akkor vártható le az iráni rezsim, hogyha itt tényleg Bootson a ground lesz, tehát hogy szárazfoli csapatok fognak Iránba partra szállni.

[00:17:15]Mivel igazából az Egyesült Államok is Izrael mulasztotta azt a lehetőségét, hogy akkor, amikor egy névfelkelés volt a kormányzat ellen, akkor beavatkozzon?

[00:17:25]Hát én nem vagyok benne biztos, hogy ha Izrael és az Egyesült Államok beavatkozott volna abban a pillanatban, amikor a népfelkelés volt, akkor az a kimenetel másképp lett volna.

[00:17:32]Tehát abban a pillanatban, hogy a rezsim hajlandó megölni a tüntetőket 100zrével egy esetleges külső háború, az csupán további legitimációt adott volna nekik arra, hogy ezt megtegyék.

[00:17:43]Tehát mindenütt a a háborús törvények sokkal szigorúbbak, és ez lehetővé tett volna, egy külső támadás lehetővé tett vol tette volna azt, hogy a a rezsim még még véresebb kézzel lépjen föl a tüntetők ellen.

[00:17:57]Arról nem is beszélve, hogy az Egyesült Államok és Izrael még nem volt készen erre az akcióra.

[00:18:00]Tehát ez ez ami az első dolgot, illeti, hogy meg lehet-e buktatni ezt a rezsimet a levegőből.

[00:18:04]Én úgy gondolom, hogy még a szárazföldről se biztos, hogy bármilyen rezsimet meg lehet buktatni.

[00:18:10]Amire a katonai erő képes, az megteremteni a feltételeket ahhoz, hogy egy rezsim megbukjon.

[00:18:16]Például, hogyha most az Egyesült Államok és Izrael elkezdik módszeresen támadni a Iránnak a gazdasági alapjait, mondjuk úgy, és a rendszer előbb-utóbb olyan helyzetbe kerül, hogy már nem tud fizetni a forradalmi gárdának meg a Bazicnak.

[00:18:28]Láttuk, hogy olyan helyzetbe kerültek, hogy ezeknek a sita idegenlégiósoknak, akiket Afganisztánból, Pakisztánból és Irakból hívtak be, ezeknek már nem tudtak fizetni, és akkor kényszerítették a a az üzletek az üzletek tulajdonosait, akik a ezeknek a bázisai mellett vannak, hogy ők etessék ezeket a az idézőjelbe tett idegenlégiósokat.

[00:18:51]Tehát hogyha a rendszer egy olyan helyzetbe kerül, hogy nem tudja fizetni az embereit, akkor föltevődik a kérdés, hogy mennyi ideig fog fog fog fenn maradni.

[00:18:58]Tehát tudjuk, hogy a fülemülét sem eséetetik, és a forradalmi gárdista se fogja kockáztatni az életét rakétázással vagy drónozással, hogyha a hónap végén nem nem kap érte fizetést.

[00:19:09]Tehát ezeket a dolgokat meg lehet lépni, garantálni azt, hogy a folyamat végén lesz egy egy rezsimváltás, vagy egy olyan rezsim kerül uralomra, amelyik jobb lesz, mint a mostani.

[00:19:18]Azt senki nem tudja pusztán katonai erővel garantálni.

[00:19:19]És ezeket a dolgokat elmondtuk, elmondtam a háború kitörése előtt, elmondtam a háború kitörés háború alatt, és el fogom mondani a háború végén is.

[00:19:28]Tehát a katonai erő politikai tartalmat nem tud termelni.

[00:19:32]Ez igaz Iránra és ez igaz bármilyen más régióra a világban.

[00:19:38]Meglátásod szerint a a béketárgyalások alatt most jelenleg kinek vannak jobb ütőkártyai?

[00:19:43]Iránnak vagy az Egyesült Államoknak és Izraelnek?

[00:19:47]Kinek fog hajlani hamarabb a gerince?

[00:19:50]Hát ha pusztán a katonai eredményeket nézzük, én azt hiszem, hogy ez teljesen egyértelmű, hogy hogy iránt egy 100 milliós országot, vagy közel 100 milliós országot kevesebb mint két hónap alatt levittek kajakra.

[00:20:00]Tehát ez a fajta katonai összeomlás, amit irántban láttunk, én nem tudnék hirtelen példát mondani erre.

[00:20:06]És ne felejtsük el, sokan a párhuzamba állítják a hat napos háborúval, ne felejtsük el, hogy a hat napos háború alatt Izrael elvesztette a légierejének körülbelül a 20%-át.

[00:20:14]Ez egy olyan adat, amivel ami amivel általában nem vagyunk tisztában.

[00:20:18]Tehát nagy győzelem, minden szép, minden jó, de volt egy komoly ára.

[00:20:22]Ebben a háborúban Izrael egyetlen egy repülőgépet sem vesztett.

[00:20:26]Az amerikaiak is csupán ezeket a ezeket ezt a két repülőgépet vesztették el, amiről beszélünk a a levegőben, tehát harci körülmények között.

[00:20:34]És voltak repülőgépek, amik megsemmisültek a a repülőteleken, az arab az az arab félszigeten, az iráni drón meg rakétatámadások alatt.

[00:20:42]Tehát én úgy gondolom, hogy ez egy drámaian sikeres háború, és mindig azt tudom mondani, hogy próbáljuk meg kiemelni a kontextusból ezt a háborút.

[00:20:50]Tehát hogyha ezeket az eredményeket rávetítjük az orosz-ukrán háború valóságára, én azt hiszem, hogy a a drukerek mindkét oldalon leborultak volna Mekka felé, ha 40 nap alatt ilyen ilyen eredményt érnek el.

[00:21:01]Tehát én azt hiszem, hogy ezt érdemes ezt a gondolatot itt itt hagyni, hogy hogy hogy hogy hogy hogy lepedjen.

[00:21:09]Érdemes elgondolkozni, hogy mi lett volna, hogyha Oroszország 40 nap alatt ilyen eredményt ér el, hogy a repülőgépei szabadon kószálhatnak Kiev légterébe, vagy Kiev vagy vagy az ukránok olyan eredményeket érnek el, hogy a repülőgépei napi szinten szabadon kószálhatnak Moszkva fölött.

[00:21:23]Ezek drámai dolgok.

[00:21:25]Drámai dolgok.

[00:21:25]Nem láttuk ennek az 1edét, az 1edét se az orosz-ukrán háborúban.

[00:21:30]Tehát ez, ami a katonai részét illeti, a politikai rész az teljesen más, az egy teljesen másik porond.

[00:21:36]És amit a politikai résszel el kell mondani, hogy a katonai sikerek megteremtik a lehetőségét a politikai sikereknek.

[00:21:43]Ha nem érsz el katonai sikereket, akkor biztos nem fogsz politikai sikereket elérni.

[00:21:46]Tehát Irán jól ebből a háborúból ki nem jön.

[00:21:48]Ha ha most tudom, hogy ez kicsit szembem megy avval, amit a liberális médiában látunk, mert sokszor olvasom ezeket a címeket, néha arra gondolok, hogy sikerült győzelembe és bőségbe bombáznunk iránt.

[00:22:00]Tehát fölteszem magamnak a kérdést, hogy miért is ne bombázzuk le saját magunkat, hogyha ez egy ilyen jó dolog.

[00:22:04]Tehát körülbelül a az az érzés támad, mintogyha ez a legjobb dolog, ami Iránnal történt volna a perzsaszőnyek föltalálása óta, hogy lebombázták őket.

[00:22:13]Tehát ez ez jön át ezekből a a Foreign Affersből, meg ezekből a ezekből a médiatermékekből.

[00:22:21]De én úgy gondolom, hogy vannak itt objektív dolgok, tehát jól jól Irán ebből a háborúból nem jön ki.

[00:22:25]Látjuk ezeket a károkat, amiket szenvedett, hogy politikailag Trump elnök vagy az Egyesült Államok képes lesz ebből politikai tőkét kovácsolni, ez még egy nyitott kérdés.

[00:22:36]Politika a politikóval fogjuk folytatni.

[00:22:39]Azt arról számot befoly rosszul hangzik.

[00:22:41]Rosszul hangzik.

[00:22:41]Hát rossz is lesz szerintem a tartalma.

[00:22:43]Arról számod be a politikó, hogy Orbán Viktor választási vereségével megnyílhat az Európai Uniónak a az útja arra, hogy folytassa Izraellel szemben a szankciós politikát.

[00:22:55]Itt a politikó cikke több vezetőnek a nyilatkozatát is tartalmazza.

[00:22:58]Pé Fredrik Mercét, aki úgy fogalmazott, hogy mélyen aggódok a Palesztin területeken zajló események miatt.

[00:23:04]Ezt azután mondta, miután értesült arról, hogy megnőtt a Judaszamáriában élő palesztinok ellen a telepesek által elkövetett bűncselekményeknek a száma.

[00:23:12]Olaszország a múlt héten pedig felfüggesztette az Izraellel kötött védelmi és technológiai megállapodását.

[00:23:18]Antonio Tadsani ugye aki a külügyminisztere Olaszországnak úgy fogalmazott, hogy elfogadhatatlan az, amit Izrael Libanonban csinál.

[00:23:27]Milyen viszony vár most Európára és Izraelre?

[00:23:30]Kicsit olyan, mintogyha Európa hátat fordítana.

[00:23:35]Izraelnek.

[00:23:35]Ez azért érdekes, mert mondjuk amikor a hat napos háború során Izrael, illetve az Egyesült Államok sikeres csapásokat hajtott végre Iránnal szemben, akkor Fredrich Mert is úgy fogalmazott, hogy hát igazából Izrael a mi háborunkat vívja.

[00:23:48]Úgy látszik, hogy egy év alatt lejárt az, hogy hogy a mi háborúkat vívja Izrael.

[00:23:54]Hát most engedelmeddel nem válaszolom meg ezeket a ezeket a napirendi pontokat, amiket amiket említettél.

[00:23:58]Azt hiszem, hogy érdemes tenni egy lépést hátra.

[00:24:02]tisztább kell lenni avval, hogy Izrael és az Európai Unió között, a föderalista Unió között van egy ideológiai háború, egy ideológiai szembenállást.

[00:24:10]Tehát itt a modern világ problémáira két egymással ellentétes válaszról van szó.

[00:24:16]Izrael válasz az, hogy a a második világháború és a holokaust szörnyűségeire a válasz az a az egy szuverén zsidó állam.

[00:24:27]az európai progresszívek pedig azt a vagy az európai elit azt a választ adta, hogy a megoldás ezekre a problémákra az, hogyha nem lesz nemzet, nem lesz állam, nem lesz semmi, hanem lesz egy ilyen ilyen páneurópai valami, ami majd garantálja a a a békés jövőt, és mert kihúzza a nacionalizmusnak a méregfogát.

[00:24:45]Tehát itt két válasz van.

[00:24:48]Valaki téved, valaki téved ezen a téren.

[00:24:51]És az ide a szembenállás az egy teljesen ideológiai szembenállás.

[00:24:55]Tehát itt messze a napi érdekeken, meg messze a a különböző politikai talking pointsokon túl itt van egy ideológiai ideológiai ellentét, ami teljesen föloldhatatlan.

[00:25:06]Tehát ameddig az Európai Unió föderalista lesz, és ameddig az Európai Uniónak a az irányát ez a progresszív irány fogja diktálni, és ameddig az Európai Unió el elárasztja magát újurópaiakkal, mondjuk úgy, akik magukkal hozzák a Közelkeresztnek az összes rákvenéjét, mondjuk úgy, addig addig ez lesz a helyzet.

[00:25:26]És én azt hiszem, hogy Izraelnek a románca Európával végetért.

[00:25:29]Európával végetért.

[00:25:32]Végetért már régóta.

[00:25:32]És ezt föl kell ismerni.

[00:25:34]Mondjuk Orbán Viktornak a a vészféke, ezt sikerült meg lelassítania ezt a folyamatot, de látjuk a sodródást ebbe az irányba és Európa egy ellent egy egyre ellenségesebb terület lesz az izraeliek és Izrael számára.

[00:25:46]És én írtam erről egy cikket ezelőtt néhány néhány hónappal, vagy talán egy évvel, hogy én nem tartom kizártnak, hogy a közö a következő muszlim atomfegyver, amit Izraelnek le kell bombázni, az Franciaországban lesz, vagy Angliába.

[00:26:00]Tehát még ezt se tartom kizártnak, hogy hogy egy olyan kormány kezébe kerülnek ezek a a francia vagy az angol atomfegyverek, hogy hogy pont úgy kell majd föllépni ellenük, ahogy most Izrael Irán ellen lépett föl.

[00:26:11]Egyszerűen a az ország túlélése szempontjából.

[00:26:14]Én tudom, hogy ez durva dolog, amit mondok, de hogyha látjuk azt, hogy kik azok a miniszterek, akik a a brit jelenlegi brit kormányba ülnek, azt hiszem, hogy nincs olyan távol ez a nap, mikor ez bekövetkezhet.

[00:26:26]Tehát érdemes ezt a gondolatot úgy valahol eltenni.

[00:26:30]elraktározni a fejünkbe a jövőt illetőleg.

[00:26:33]Hogyan látod egyébként a az izraeli liberális elit fejében mikor fog ez realizálódni?

[00:26:39]Mert amikor én voltam Izraelban, és volt lehetőségem beszélgetni alapvetően liberálisabbállítottságú izraeliekkel, akkor ők vagy zsidókkal ők ők abszolút azt mondtak, hogy hát igen, azért Európában Orbán Viktor mégis egy autókrata államot épít ki, meg hogy az Ávzi azért tényleg egy fasiszta párt.

[00:26:56]Tehát szerintem mikor fog nekik leesni, hogy azért ez nem teljesen úgy van, ahogy ők gondolják?

[00:27:01]Hát én ezt úgy úgy gondolom először is Magyarországnak a sara, hogy hogy nem fektetett bele többet a a abban, hogy megmagyarázza pontosan, hogy milyen álláspontot is képvisel képvisel Magyarország Izraellel vagy a zsidókkal kapcsolatban Európában.

[00:27:15]Tehát gyakorlatilag itt teljesen átengedték a pályát egyfajta narratívának és meg se próbáltak ez ellen harcolni.

[00:27:24]Tehát az, hogy a gyakorlatilag egy a mércének megfelelő média orgánum diktálja azt, amit Izraelben az átlagember tud Magyarországról, az tiszt egészében Magyarországnak a sara.

[00:27:34]Tehát ez egy olyan dolog, amit olyan média harc, amit meg lehetett volna nyerni, mert vannak itt kőkemény bizonyítékok a kezünkben, hogy mennyit segített Magyarország Izraelnek, hányszor támogatta Izraelt, hányszor akadályozta meg ezeket a az izraelenes döntéseket, úgy az Európai Unióban, mint az ENSben, de valahogy evvel evvel ezt ezt a ezt az izraeli politikai élite evvel tisztában volt.

[00:27:56]De az átlag ember ezeket nem tudja.

[00:27:58]Miért?

[00:27:58]azért, mert ilyen mérce mérces stílusú médiaorgánumok uralják a pályát, és ezeket ezeknek engedte át a teret Magyarország.

[00:28:08]És én úgy gondolom, hogy nemzet, hogy hogy egy divatos szót használjak, nemzetstatégiai szempontból az, hogy Magyarország szinte teljesen elengedte az itteni magyar diaszpórát, ez egy óriási tévedés.

[00:28:19]Tehát itt gyakorlatilag Izrael lakosságának egy olyan 10%-a rendelkezik magyar gyökerekkel, akiket meg lehetett volna szólítani, de ezt ezt Magyarország teljesen elengedte, és szerintem ez egy ez egy hiba hiba volt az Orbánkormány részéről, és bármilyen kormány követi az Orbán kormányt, ez egy hiba lesz az ő részükről is.

[00:28:36]Ez egy erőforrás.

[00:28:37]Oroszország például vagy Ukrajna teljes egészében fölismeri azt, hogy micsoda erőforrás az, hogy itt van egy nagy határon túli orosz vagy ukrán diaszpóra, mikor szavazások vannak ezekben az országban itt itt itt urnákat helyeznek el a nagyvárosokban, ahol lehet szavazni és látjuk azt, hogy sokkal inkább ápolják ezt a kapcsolatot.

[00:28:55]Tehát én azt hiszem, hogy ez egy elszálasztott alkalom volt Magyarország részéről, de még nem késő ezt ezt orvosolni.

[00:29:04]zárásképpen beszéljünk arról, hogy te mit vársz, lesz bármiféle lezárása, vagy legalábbis ideglenes tűzszünete a a háborúnak most Iszlam átban.

[00:29:11]Ugye ez Pakisztánnak a fővárosa, vagy arra számíthatunk, hogy ki fognak újulni a a háborús sebek, és Amerika, illetve Izrael folytatni fogja a csapásokat Iránnal szemben.

[00:29:24]Tehát hogyha Polimarketen kéne fogadnom pénzbe, akkor arra fog Igen, akkor arra fogadnék, hogy a háború ki fog újulni.

[00:29:30]háború ki fog újulni, és minél inkább eltávolodunk a mai dátumtól, annál nagyobb a valószínűsége a háborúnak.

[00:29:37]Tehát miért mondom ezt?

[00:29:37]Az esélye annak, hogy most a a az irániak meglebegtetnek egy mézesmadzagot Trump orra előtt, és akkor Trump meghosszabbítja a tűzszetet egy héttel, két héttel, három héttel.

[00:29:46]Ez csupán elodázza a a a törést.

[00:29:49]Van itt egy ez egy zéróösszegű játék.

[00:29:52]Iránnak vagy van atomfegyvere, vagy nincs.

[00:29:55]Vagy birtokolj, vagy a birtokában van ez a dúsított urán, vagy nincs a birtokában.

[00:30:01]A hormuzi szorost vagy ellenőrzi irán, vagy nem ellenőrzi iránt.

[00:30:04]Tehát nincs nincs félterhesség ezekben a dolgokban.

[00:30:09]És előbb-utóbb ez ez töréshez fog vezetni ez a ez a dolog.

[00:30:10]Én azt hiszem, hogy ezt már látni fogjuk két-három napon belül, hogyha az iszlámabadi dolog lecseng.

[00:30:16]És ö de hogyha mégis lesz egy hosszabb nyitása a tűzszetnek, akkor akkor hosszabb hosszabb távlatban mindenképpen lesz ennek folytatása.

[00:30:23]Mind a két fél egy olyan magas lóra kapaszkodott föl, és ez a ló olyan gyorsan szágult már velük, hogy egyre nehezebb lesz leszállni róla.

[00:30:31]És hogyha ha szabad lenne, tehát az én saját perspektívámból nézve a dolgot, Izrael érdeke az, hogy ez a háború kiújuljon, és hogy és Iránnak a a valós képességeit vegyük el.

[00:30:43]Ezek a papírok, amikre amiket Irán aláírna Trump elnökkel vagy bárki mással, ezek annyit sem érnek, mint az a papír, mint a mint az a darab papír, amire ráírják ráírják, és kár volt ezért kivágni egy fát.

[00:30:54]Tehát egy semmi értelme nincs a dolognak.

[00:30:56]A legjobb lenne egy rezsimváltás.

[00:30:57]Ha nincs rezsimváltás, akkor a a valódi kézzelf fogható képességeit kell elpusztítani az iráni rendszernek, és nem próbálni, nem megpróbálni a a szándékaint változtatni.

[00:31:08]A szándékok egy pillanat alatt megváltozhatnak újra.

[00:31:09]a képességeket megváltoztatni az hosszú-hosszú évtizedek munkája.

[00:31:13]Tehát láttuk, hogy ebben a nukleáris projektbe Irán körülbelül 500 milliárd dollárt fektetett bele bizonyos értékelések szerint egy hihetetlen összeg.

[00:31:21]Most gondoljuk el, hogy mit lehetett volna evvel tenni a belpolitikai téren, hogy a gazdaságot felvirilágoztassák.

[00:31:26]És van itt egy geopolitikai egy van itt egy demográfiai pillanata Iránnak, amit Irán most elveszít, és talán erről is lehet majd egyszer beszélni.

[00:31:36]Folytatni fogjuk majd.

[00:31:36]Robert, nagyon szépen köszönöm, hogy Jeruzsálemből is bejelentkeztél hozzánk.

[00:31:42]Nagyon szívesen és a viszontlátásra.

[00:31:44]Hitrádió minden kedves nézőt és hallgatóját arra kérem, hogyha még nem tették meg, iratkozzanak fel a csatornánkra.

[00:31:48]Mindenkinek kellemes napot kívánok.