Izrael gyanús alkut kötött Libanonnal a totális győzelem kapujában? – Csepregi Zsolt

[00:00:00]Tisztelettel és szeretettel köszöntöm a kedves hallgatókat a Hit Rádió legfrissebb adásában.

[00:00:03]Én Gabra Gusztá vagyok és itt van velem a vonalban Csepregi Zsolt, Közelkelet szakértő.

[00:00:06]Jó napot kívánok.

[00:00:09]Jó napot kívánok.

[00:00:11]Izraellel fogunk a mai adásunkban foglalkozni.

[00:00:13]Tart továbbra is az iráni háború, és ennek természetesen izrael tekintetében fontos eleme a libanoni hadszintér.

[00:00:23]Volt itt több érdekes információh hír is az elmúlt napokban.

[00:00:27]Ugye talán ami a leginkább fölkavarta a kedélyeket, az az IDF katonának a Jézus szoborral szembeni atrocitása.

[00:00:31]De nézzük akkor meg, hogyha egy kicsit kivesszük innen erről a konkrét esetről a fókuszt.

[00:00:38]Mit csinál most Izrael Libanonban?

[00:00:38]És miért?

[00:00:42]Ugye Izraelnek a a libanoni aktivitása két párhuzamos menetben zajlik.

[00:00:48]Az első az, hogy van egy valódi fegyveres konfliktus, alacsony szintű fegyveres konfliktus Libanonban, mivel jelenleg egy tűzszünet van érvényben.

[00:00:59]Ugye amerikai közvetítéssel Izrael és Libanon az állam, tehát nem a Hezbollak terrorszervezet, hanem maga a libanoni állam egy tűzszüneti megállapodást kötöttek egy héttel ezelőtt, amelyet tegnap három hét, további három héttel meghosszabbítottak.

[00:01:16]Tehát emiatt a tűzszünet miatt egy alacsony szintű konfliktusról beszéltünk.

[00:01:19]Az izraeli csapatok egy néhány kilométeres mélységekben behatoltak Libanon területére annak érdekében, hogy egy biztonsági zónát hozzanak részre létre Izrael északi határainál, hogy a Hezbollak csapatai ne tudják vagy ne annyira tudják az izraeli településeket rakéta és dróntámadásokkal célba venni.

[00:01:43]Azonban nem a tűzszünet nem egy teljes fegyvernyugvást jelent, mivel folyamatosak a hezbollak által a tűzszünet, a tűzszünetnek a megsértésére irányuló szándékok.

[00:01:54]És hát természetesen az izraeliek pedig ilyenkor egy mindig válaszcsapást mérnek.

[00:01:58]Ugye általában kiemelt személyeket támadnak a a HBO vezetési struktúrájában.

[00:02:07]Ugye ez olyan szempontból nyilván egy aktív fegyveres konfliktus, hogy hogy történnek csapások, csapatmozgások, de az ami néhány héttel ezelőtt láthatunk, hogy gyakorlatilag Bejrut déli részét, Libanon fővárosának déli részét az izraeliek rendszeresen légitámadásokkal pusztították ott a Hezbolláknak a főadiszállásait.

[00:02:27]egy jóval alacsonyabb szintű konfliktusról beszélhetünk, merthogy ugye a másik a a talán bizonyos szempontból ez ennél fontosabb pálya, hogy Washingtonban hétről hétre most már második alkalommal zajlott Libanon állama és Izrael állama között egy béke tárgyalás, aminek ennek célja az lenne, hogy az 1948 óta gyakorlatilag háborúban álló, még akkor is, hogyha hát egy tűzszünet van érvényben most már évtizedek óta, a két állam között, de akkor is egy bék megállapodást hozzanak tető alá a felek.

[00:03:04]Ennek egy nagyon komoly feltétele az, hogy ehhez valahol a terrorszervezetet le kellene fegyverezni Libanon államnak.

[00:03:10]Tehát itt azt láthatjuk, hogy hogy vagy Izrael katonai erővel fogja a házbólahot lefegyverezni, tehát a háború, vagy úgy mondjam, az iráni háború libanoni frontja nem zárult le, de nyitva van annak a lehetősége, hogy diplomáciai úton lehessen egy megoldást találni erre az év évtizedes konfliktusra.

[00:03:31]Én személyesen azt gondolom, hogy a kettő megközelítésnek a valamifajta keveréke lesz a megoldás.

[00:03:38]Tehát izrael katonailag meggyengíti, olyan szinten meggyengíti a Hezbolakot, hogy már a libanoni állam, a libanoni állami hadsereg is kordában tudja tartani ezt a terrorszervezetet.

[00:03:48]Azonban nem tudhatjuk, hogy nem-e lesz egy újabb eszkalációs szakasz, mielőtt a diplomácia sikerrel sikerrel végződhetne, ha egyáltalán sikeres lesz lesznek ezek a béketárgyalások.

[00:04:03]Természetesen így van.

[00:04:03]Nyilván várjuk meg, hogy miks sülnek ki a tárgyalásokból.

[00:04:06]Mindenesetre az biztatójá lehet, hogy Donald Trumpon bejelentette, hogy három héttel meghosszabbítják az elvileg hétfő lejáró tűzszünetet Libanon és Izrael között.

[00:04:17]Ilyenkor, amikor van egy állam, egy hivatalos állam, és van egy terrorszervezet, ami gyakorlatilag bele van fonódva az államba, ugye itt a Hezbakról beszélhetünk így, nagyon nehéz lehet elválasztani, hogy ha valaki mondjuk leül tárgyalni az állammal, akkor a terrorszervezete közben harcol.

[00:04:34]Szóval hogyan lehetne ezt jól leszálazni Izraelnek, hogy egyszerre tudjanak békére törekedni Libanonnal és közben mégis hatékonyan tudjanak fellépni a Hezbollakkal szembe, mert nyilván az tarthatatlan, hogy az izraeli hadsereg ne lépjen föl a Hezbollakkal szembe, aki viszont folyamatosan lő?

[00:04:54]Igen, hát a tragédiája ezeknek a helyzeteknek, hiszen ez nem csak Libanon esetében igaz, de Szíria, Irak, Yemen, számos olyan állam van a Közelkeleten, ahol ezek a terrorszervezetek, vagy hát milíciák, milíciák, akik közben terrorszervezetek is, ugye ezek a szervezetek nagyon gyakran azzal operálnak, hogy hát nekik van egy politikai szárnyuk, meg van egy katonai szárnyuk, de hát terrorszer terrorakciókat is hajtanak végre.

[00:05:19]Erre ugye a válasz egyre inkább az Egyesült Államok és az Európai Unió részéről, hogyha egy szervezet terrorakciókat hajt végre, akkor az egy terrorszervezet.

[00:05:29]Tehát így lett a Hamas, a Hezbollah, az Iszlám forradalmi gárda Iránban és más például Iraki Iránhhoz köthető milíciák egyszerűen megszüntetve azt a korábbi évtizedekben zajló gyakorlatot, hogy akkor tárgyalunk a politikai ágával a terrorszervezetnek, de közben meg elítéljük a terrorakciókat.

[00:05:53]Erre azt mondták ugye leginkább az október 7-e Hamas terrort támadást követően, hogy hogy nem ezek a ezek a szervezetek terrorszervezetek és úgy kell velük szemben fellépni, mint terrorszervezet.

[00:06:05]A tragédia ebben az, hogy amikor ilyen hibrid szervezről, hibrid szervezetekről van szó, pontosan ahogy ön is utalt rá, nem lehet elválasztani attól, hogy az az állam, ahova ezek a a szervezetek beférkőztek, vagy vagy hát a hballak esetében, azt nem lehet letagadni, hogy ezek organikusan emelkedtek ki.

[00:06:25]Ugye Libanon egy egy nagyon megosztott állam, ugye három nagy felekezet lakja.

[00:06:33]Sita muszlimok, szunita muszlimok és egy nagy keresztény közösség.

[00:06:35]Emellett vannak még kisebb közösségek, a drzok, örménykeresztények, ami egy sajátos szekcióját jelenti a a libanoni társadalomnak.

[00:06:46]De de való igaz, hogy a sita közösségnek a politikai képviselete és fegyveres védelme a 70-es80-as években nem volt megoldva.

[00:06:57]Erre volt egyfajta válasz a különböző fegyveres szervezetek, akik közül séta fegyveres szervezetek, akik közül kiemelkedett a HBO a egyik legradikálisabb, az egyik legnagyobb katonai és terrorista potenciálra rendelkező.

[00:07:14]Tehát a problémát két oldalról érdemes megfogni, sőt három oldalról.

[00:07:19]Az első az, hogy ahogy ön is említette, a katonai nyomást Izrael nem fogja a Hezbollakkal szemben abbahagyni.

[00:07:26]Tehát ameddig a ball a katonai és terrorfenyegetést jelent, addig lesz izraeli katonai fellépés Libanon területén.

[00:07:33]A második aspektus az, hogy egyszerűen a libanoni államnak kell elég erősnek lennie ahhoz, hogy ne tudjanak ezek a terrorszervezetek a területükről támadást indítani.

[00:07:43]Tehát minden egyes állam felelős a saját területéről kiinduló támadásért.

[00:07:50]A libanoni állam nem elég erős.

[00:07:50]A libanoni hadsereg nem elég erős, vagy inkább úgy fogalmazzék, hogy nem volt elég erős az október 7-i, 2023.

[00:07:57]október 7-i támadást megelőzően, hogy fellépjen.

[00:08:04]Azonban Izrael az elmúlt években nagy mértékben meggyengítette a HZBA.

[00:08:08]Másrészt pedig a libadoni államnak a partnerei és szövetségesei nagy mértékben megerősítették a reguláris libanoni hadcsereget.

[00:08:15]Tehát előbb-utóbb a következő hónapokban bekövetkezhet egy olyan erőátrendeződés, hogy a libanoni haderő már fel tud lépni ahhez bolachaz szemben, akár fegyveresen is.

[00:08:25]A libanoni állam nagyon komoly jogi és politikai lépéseket tett a házbalakkal szemben.

[00:08:32]Olyan apró, ami nekünk apróságnak tűnhet, hogy a libanoni médiában egy hónappal ezelőttig izraelről csak úgy beszéltek, hogy az ellenség, és most már úgy beszélnek róla, hogy Izrael.

[00:08:43]Tehát ez is azt mutatja, hogy Libanonban hatalmas változások vannak, ami arra mutat, hogy van egy nyitottság arra, hogy Izraellel egy normális, nyilván nem lesz a legbarátibb kétoldalú kapcsolat, de egy egy viszonylag normális bilaterális kapcsolatra lépjen Libanon.

[00:09:00]Tehát a libanoni államnak erősnek kell lennie.

[00:09:03]És a harmadik, és ez tagadhatatlan, hogy magának a libanoni síta közösségnek kell olyan politikai képviselet, ami képes valóban képviselni az érdekeiket, és nem pedig belerángatni Libanont egy háborúba Izraellel, merthogy támadásokat indítanak Libanonban.

[00:09:19]És ez viszont a libanoni, hát részben a libanoni sétáknak, de általában a libanoni népnek a a felelőssége, hogy hogyan lehet a a sí emberek millióiról beszélünk, akiknek teljesen legitim vágyaik vannak, egészségügy, gazdaság, oktatás satöbbi.

[00:09:36]Tehát az a az a kapcsolat, hogy hogy gyakorlatilag a Hezbollak politikai szárnya az Hegemon pozícióban képviselte a a síta közösséget Libanonban.

[00:09:46]Ennek ennek véget kell vetni.

[00:09:50]Nem véletlen, hogy két évvel el is halasztották az idén esedékes libadaloni parlamenti választásokat.

[00:09:55]Pontosan azért, hogy ez a a katonai konfliktus követően egyfajta politikai átmenet is végre végbe mehessen.

[00:10:04]Lehet, hogy még visszatérünk akkor Libanonra, de először rákérdeznék.

[00:10:05]Szóba hozta október 7-ét.

[00:10:08]Nyilván ez az izraeli társadalomban a hétköznapok szintjén, az átlag emberek szintjén is egy nagy változást hozott talán hozzáállásban a megbékélés, a két állami megoldás kapcsán.

[00:10:20]Jelen pillanatban milyen az izraeli társadalomnak az állapota, és főleg a hozzáállása az Irán ellen, vagy akár kifejezetten a Libanon és azon belül is a Hezbollok ellen folytatott hadműveletekkel kapcsolatban?

[00:10:35]Igen.

[00:10:35]A a helyzet az, hogy a hossz most már hosszú évek két három év háborúját követően az izraeli társadalomban kettős folyamatok zajlanak.

[00:10:45]Az egyik, hogy hogy azért rá kell arra mutatni, hogy van egy állandóság az izraeli biztonsági érz a biztonságról való gondolkodásban.

[00:10:53]Tehát egy olyan állam, amelyik ö amelyik egy olyan történelmi emlékezetre épül, hogy hogy a a támadás, a külvilágnak az ellenségessége az az egy állandó tényező.

[00:11:06]Öt ott mindig meglesz az a gondolat, hogy hogy ellenségek veszik körül Izrael államát.

[00:11:18]Ö és még akkor is, ha esetleg átmeneti fegyvernyugás van, nem langadhat a figyelme az izraeli államnak.

[00:11:26]Még akkor is, hogyha hogyha ugye bizonyos vádak nyilván nem alaptalanul felmerültek, hogy 2023 október 1-én az izraeli állam nem állt készen a a Hamas támadás teljes elhállítására, akkor is maga a Izrael állama, ugye az általános hatkötelezettség, nőkre, férfiakra vonatkozóan, tehát egy nagy mértékben egy olyan katonai állam épült ki, amelyiknek amelyiknek nagy mértékben hagyatko zik a hadseregre, hogy hogy megvédje mindenfajta külső támadástól.

[00:11:56]A másik oldalon tehát van van egy van egy évtizedeken át ható folyamat, ami amire igazából ráerősített az október 7-i terrortámadás és az azt követő háború.

[00:12:08]A másik, hogy valóban 2023-ra azért nagyon sok olyan gondolat felmerült az izraeli társadalom bizonyos szegmenseiben, hogy hát azért bizonyos szempontból lanyulhat ez a figyelem, lehet fókuszálni más nemzeti prioritásokra.

[00:12:30]És ezt október 7-e teljes mértékben visszafordította.

[00:12:32]Tehát a Izrael biztonságának elsődleges garantora az a katonai erő.

[00:12:39]És emiatt az izraeli társadalom 2026 tavaszán azt lehet látni, hogy nagyon bizalmatlan bármilyen más megoldással, mint ami nem az egyértelmű katonai fölényre épít.

[00:12:55]Tehát amikor az amerikai, amikor Washington nyilván a saját globális nagyhatalmi érdekei mentén tűzszünetet kötött Iránnal, illetve hát rá hát rákényszerítette Izraelt, hogy hogy Libanonnal is lépjen tűzszünetre, még azelőtt, hogy a Hezbola teljesen meggyengítette volna.

[00:13:15]Ö az az izraeli társadalom relatív többségében, tehát nem az abszolút többségében, de ilyen 40-45%-os relatív többségében elutasításra talál.

[00:13:28]Nem érti az izraeli társadalomnak egy jelentős része, hogy miért kellett tűzszünetet kötni akkor, amikor az izraeli hadsereg sikertsikerre halmozott Iránnal szemben, és a Libanonban, a Hezbolakkal szemben.

[00:13:40]Egy egy újabb komoly szegmense, mint egy 1egyharmada, a 30% nem érti.

[00:13:44]Tehát egyszerűen csak azt mondja, hogy ő nem érti a szituációt, nem válaszolna.

[00:13:48]És mindössze 24 pár százalék a különböző felmérések szerint az, aki támogatja a tűzünetet.

[00:13:56]Tehát az izraeli társadalom, és ugye ma a ezen a héten ugye nagyon fontos ünnepek zajlottak Izraelben.

[00:14:02]A mártírok napja, a különböző katonai konfliktusokban és terrortámadások miatt meghaltakról való emlékezés napja, és rögtön ezt követően az izraeli függetlenségi nap hétfőnkedden.

[00:14:16]Ö ezek pont azok a a napok, amikor megemlékszik arról az izraeli társadalomról, hogy mennyi áldozata volt, és hogy ezekre az áldozatokra kizárólag a a honvéd honvédő háborúk, a honvédelmi készültség adhat választ, és és ez a ez adja a biztonságot.

[00:14:33]Tehát amikor van az izraeli társadalomban egy ilyen gondolat, hogy a katonai biztonság az elsődleges, de közben egy nyertes pozícióból a politikai vezetés tűzszetet köt, nagyon sokakban értetlenséget vált ki.

[00:14:47]Nyilvánvalóan az átlag izraeli polgár nem a legnagyobb globális és regionális stratégiai térképeket nézi, hanem hanem ilyen alapvetőbb dilemmái vannak.

[00:15:00]És és én azt gondolom az izraeli médiából tájékozódva, hogy az izraeli politikai elitnek egyelőre nem sikerült elmagyarázni a társadalomnak a jelentős többsége felé, hogy miért jó Izraelnek ez a tűzünet.

[00:15:12]Nyilván ha a következő napokban, hetekben lesz egy békemegállapodás Libanonban, abban a pillanatban teljesen más megvilágításba fog kerülni a mostani tűzszünet.

[00:15:20]Ha újabb eszkaláció lesz, és úgy fogja érezni az izraeli társadalom, hogy egyszerűen csak elvesztegette Izrael az előnyét és időt vesztegetett, akkor még negatívabb vélemények fognak kialakulni az izraeli társadalommal.

[00:15:32]Tehát ez kicsit ugyanolyan, mint mint maga a libanoni front, hogy akkor fog értelmet nyerni az izraeli társadalom mostani hát értetlensége és nagyfokú elutasítása, hogyha meglátjuk, hogy milyen politikai következményei lesznek ezeknek a tűzszüneteknek, meg hát maguknak a a fegyveres konfliktusoknak.

[00:15:54]Valóban, reméljük, hogy meg is fogjuk látni.

[00:15:57]De azért nézzük meg egy kicsit a másik oldalt is.

[00:15:59]Libanonban jelenleg van arról bármilyen információ, hogy mekkora a társadalmi támogatottsága jelenleg a hezblaknak, mert nyilván alapvetően arról már beszéltünk, hogy politikai értelemben hogyan képviseli hát gyakorlatilag az egyharmadát a társadalomnak, hogyha lehet ilyen sarkosan fogalmazni, de közben azért nyilván senki se tesz túl népszerűvé, hogyha miatta lövik az ember országát.

[00:16:26]Igen, két két részre szétszedném a válaszom.

[00:16:30]Az egyik az, hogy Libanon nagyon nehezen vizsgálható egyben, mert a különböző felekezeteknek nagyon eltérőek a az érdekeik.

[00:16:36]Tehát tehát a hosszú évtizedekig kisemmizett síta a közösségnek valóban hosszú ideig úgy tűnhetett, hogy van egy olyan politikai és katonai és hát nemzetközi fogalmakkal egy terrorista erő, amelyik legalább meg tudja őket védelmezni.

[00:16:57]Na most ez a pozitív kép nagyon sokat gyengült nem Izrael miatt, hanem még korábban a szíriai polgárháború miatt, amikor síta fiúk, konkrétan fiúk, tehát hogy vagy vagy nagyon fiatal férfiak, ezrei haltak meg Szíriában az Asszad rezsim védelme érdekében, merthogy merthogy hát keményebb ellenállást tanúsítottak gyakran a Hezbolaknak a a harcosai, mint maguk a szír kormányerők.

[00:17:21]Tehát ott már ott már a a a libanoni síták elkezdték azt érezni, hogy nem biztos, hogy a Hezbollah az ő érdekeik mentén politizál, és nem pedig Iránnak a a regionális befolyása és és hatalmi pozíciói érdekében küldi 1000 számába az ő fiaikat.

[00:17:41]A másik aspektus, hogy akkor, amikor amikor Libanonban háború zajlik, tehát egyrészt Izraelnek a az Izrael iránti szimpátia a háború nem fogja növelni a keresztény és a szunnit a muszlim közösségben sem, de én úgy látom, hogy a a nemit közösségek is sokkal inkább vádolják már a Hezbullahot, hogy miért provokál újra és újra konfliktus Izraellel.

[00:18:12]Tehát a legutolsó ilyen konfliktuszakaszt is a Hezbola kezdte el.

[00:18:17]Három rakétát indítottak Izrael ellen.

[00:18:21]Izrael pedig megindított egy offenzívát.

[00:18:23]Erre nyilván lehet azt mondani, hogy három rakétával szemben miért nem másik három rakétátott Izrael.

[00:18:30]Ugye ez egy ez egy ilyen tipikus ö hát ilyen politikai deklaráció, hogy az arányos válasz.

[00:18:38]Nyilván ez nagyon nehéz a közelkeleti körülmények között is, hogy mi mi jelenti az arányos választ.

[00:18:47]De hogy nagyfokú az elutasítás a Hezbollakkal szemben is Libanonban.

[00:18:52]Tehát itt igazából azt kell látni, én azt gondolom, hogy a libanoni nép úgy érzi, hogy két tűz között van a Hezbolla és Izrael harca közorulnak.

[00:19:01]És amennyire lehet látni a különböző közeleni kutatásokat, egyre több síta a libanoni polgár is érzi azt, hogy egy háború zajlik az ő feje felett.

[00:19:13]szó szerint el kell hagynia az otthonát, el kell menekülnie, és ennek egyszerűen semmi értelme nincsen.

[00:19:21]És az új libanoni kormány, most már néhány hónapja, de de relatíve új libanoni kormányban az a nagyon fontos, hogy meg tudott törni hosszú évek olyan státusz kóját, amikor a Hezbollak egy politikai vétóval rendelkezett a libanoni törvényhozásban.

[00:19:36]Ezzel szemben egy olyan koalíció van jelenleg, amely alapvetően a keresztény és a szunita muszlim közösség partnerségére épít.

[00:19:42]És ez a közösség vagy ez a koalíció az öböl öbölmenti Arab Államok és az Egyesült Államok és az európai partnerek segítségével békét akar kötni Izraellel annak érdekében, hogy ne legyen több fegyveres konfliktus.

[00:19:56]És megint túl hasonl onnak a a gazdasági meg minden egyéb szempontból az újjaépítkezése.

[00:20:00]Tehát egy fantasztikus lehetőségablak van libanoni szempontból a következő hónapokban.

[00:20:06]A kérdés az, hogy Izraelt meddig lehet a tárgyalóasztalnál tartani, hogyha további támadások vannak, illetve hogy a Hezbola melyik az a pont, ahol ahol rá lehet kényszeríteni arra, hogy hagyja abba a támadásokat.

[00:20:22]Sokszor elhangzott a nyugati médiában sok sajtógánom azt a fajta narratívát közvetítette, hogy főleg Libanon tekintetében, de akár még az iráni háborúban is Izrael az agresszor és az izraeli hadsereg az, amelyik az atrocitásokat elköveti, és annak az igazolására, hogy ez bizony így van, most az elmúlt napokban körbejárta a social médiát nyugaton az a kép, amit már említettem is korábban, hogy egy izraeli katonakalapáccsal szétver egy Jézus szobrot.

[00:20:49]Nyilván az IDFR-re reagált.

[00:20:51]Elmondták, hogy ők pénzelték azt, hogy újraépítsék ezt a keresztet, és nagyon elnézést kértek ért, és az adott katonát pedig 30 napos elzárással büntették.

[00:21:01]Kérdésem az volna, hogy akár Izraelben, akár Libanonban hagyott-e valamilyen vagy bármilyen nyomot egyáltalán a társadalomban ez az atrocitás, vagy voltak-e hasonló esetek, amik bármilyen szinten ki tudtak váltani társadalmi visszhangot?

[00:21:19]Szerintem Libanonban azt gondolom, hogy nem váltott ki különösebb reakciót, azért, mertogy maga a háború a összessége az ennél súlyosabb.

[00:21:28]Tehát hogyha az ember hónapok óta azt látja, hogy zajlik egy háború, akkor egy ilyen incidens maximum ráerősít már meglévő ellenérzésekre, de nem gondolom, hogy ott töréspontot jelentett volna.

[00:21:39]Ahol viszont szerintem töréspontot okozhatott, az az inkább Izrael.

[00:21:43]Tehát azt lehet látni, hogy minden a a nagy geostratégiai szinten ö tehát gondoljuk vissza, hogy hol volt 2023.

[00:21:53]október 7-e előtt Izrael volt egy Irán és másik hét olyan front, ahol Iránnak különböző proxis szervezetei voltak és a frontok egysége iráni stratégia keretében ugye az volt a a fenyegetés, hogy ezek egyszerre megtámadják Izraelt.

[00:22:10]Ennek teljesen a fordítottja valósult meg.

[00:22:16]A Has megtámadta Izraelt.

[00:22:18]Valójában egyik iráni proxis se avatkozott be döntőmértékben a többi mellett, hanem Izrael egyesével tudta ezeket vagy megsemmisíteni, vagy nagyon komolyan meggyengíteni.

[00:22:31]És ha erre a geostratégiai szintre fókuszálunk, akkor Izraelnek a pozíciója erősödött, mert sikerült győzelmet győzelmre halmozni az ellenségei felett.

[00:22:41]De nagyon fontos az, hogy maga az izraeli társadalom is fárad, erodálódik, egyel frusztráltabb az elhúzódó, évek óta elhúzódó háború miatt nem látszik, hogy mi a vége.

[00:22:54]És sajnos egyre több olyan jel van, hogy hogy egyszerűen fárad a társadalom, egyszerűen azok a a a extrém elemek, amiket a belbiztonsági szolgálatoknak, a rendőrségnek kellene kordában tartani, vagy ha elkövetnek egy atrocitást, akkor megbüntetni, hogy azok ki tudják használni azt, hogy a férfiak a fronton vannak, hogy hogy aktív háború zajlik most már most már két és fél éve.

[00:23:27]És azt gondolom, hogy ez az incidens is arra mutat rá, hogy akkor, amikor ennyi ideig már nincsen egy szünet az országban, hogy hogy a társadalom át tudja beszélni, hogy mi történt velük, hogyan lehet előrni, mi az a viselkedést, amit abszolút elítélnek, amit abszolút vagy amit abszolút támogatnak.

[00:23:47]A legtöbb izraeli sajtóban ugye ilyen vezér vezércikk vagy szerkesztőségi cikk jelent meg azzal kapcsolatban, hogy mennyire el kell ítélni a libanoni keresztény közösség elleni ezt a ezt a szimbolikus támadást, hiszen hát maga izraeli társadalomnak 2%-a keresztény meg hogy lehetne egy ilyen tettet büntetés nélkül hagyni.

[00:24:13]Én azt gondolom, hogy igen, ez Izraelben sok hatást váltott ki.

[00:24:17]De ugyanúgy mint nagyon sok másik társadalmi vita, akár az ultraortodox izraeli polgároknak a sorkötelezettsége kapcsán, az ő anyagi támogatásuk kapcsán, általában a tartalékosoknak a különböző elégedetlenségei most már a a két és fél éve tartó háború során a jogállamisági kérdések Izraelben, amik ugye megelőzik az október 7-i terrortámadást, éppen az teremtett egy részeges szünetet.

[00:24:45]Ezek mind olyan társadalmi viták, amiket majd a idén októberben esedékes parlamenti választás fog egy olyan helyzetet teremteni, amikor a politikai elit tud hát egyrészt opciókat adni az izraeli társadalomnak, hogy merre tovább, és aztán meg a következő kormánynak, bárki vezesse azt, lesz a feladata, hogy ezeket a társadalmi problémákat kezelje.

[00:25:09]Tehát én az elmúlt én a az izraeli sajtót olvasva azt látom, hogy igen, sok hatást váltott ki, viszont ez egy ez egy újabb elem abban a abban a láncolatban, ami a legtöbb izraeli véleményformálóban azt a következtetést erősíti meg, hogy igen, most már a belső nemzeti konszolidációra és normalizációra kellene fókuszálni, hogyha végre le lehetne zárni ezeket a háborúkat és fegyveres konfliktusokat.

[00:25:39]Lassan az adásunk végéhez közeledve, akkor itt hadd ragadja meg az alkalmat, és hadd kérdezzek rá, hogy a jelenlegi kormányzat és Benjamin Netányahu milyen eséllyel indulhat ezen az októberi választáson?

[00:25:50]Már csak azért is, mert nyilván volt már korábban is olyan alkalom, amikor Netanyahu kikerült a vezetői székből és és azért voltak időszakok, amikor nagyon alacsonynak mérték a támogatottságát, aztán nyilván a háború ezt is, mint sok minden mást fölborított.

[00:26:06]Szóval mire lehet számítani a friss választásokon?

[00:26:10]Majd teljesen két esélyes választások.

[00:26:12]Tehát a éppen tegnap jelent meg egy új közvé kutatás, ami az első alkalommal jelezte azt, hogy Naftali Benet volt miniszterelnök, aki ugye egy évig töltötte be a a miniszterelnöki pozíciót egy rövid életű koalíciós kormány keretében, hogy az ő pártja beérte a Benjamin Netu vezet Liquid pártot.

[00:26:42]Viszont a Naftali Benet korábbi miniszterelnök mellett álló potenciális koalíciós partnerek jobb oldaltól baloldalig ők ők egy mandátumos többséggel rendelkeznének a az izraeli parlamentben, a Knesetben.

[00:26:59]Tehát több helye ledne valószínűleg a az a jelenlegi ellenzéknek a parlamentben, mint a Netanyó vezet koalíciónak.

[00:27:06]Így a legnagyobb kérdés az az, hogy önmagában elég-e az, hogy több helyen rendelkeznek?

[00:27:14]Meglenne-e a 61 mandátumuk, ami a 120 fős parlamentben a a kormányzáshoz szükséges, mert lehet, hogy nem.

[00:27:21]Tehát lehet, hogy az lenne, hogy mondjuk 55 van a mostani ellenzéknek, 50 van a netyónak és más olyan például az arab pártok a vagy a kommunista pártnak lenne néhány mandátum, ami megakadályozná, hogy hogy egy egy kormányzó koalíció jöhessen létre.

[00:27:37]illetve azt kell látni, hogy ha egy esetleg egy padhelyzet van, akkor fenn marad-e az a fajta teljes elutasítás netanyagval szemben, amit a jelenlegi ellenzék felvállal, vagy pedig lenne egy kísérlet egy újabb valamilyen ilyen nemzeti megbékélési kormány felállítására.

[00:27:53]És megint csak vissza kell utalnom arra, hogy ez nagyban függ attól, hogy az egész választás kimehet le, nagyban függ attól, hogy milyen lesz a fegyveres konfliktusak kimehetele.

[00:28:04]Hogyha sikerül egy nagyon komoly iránt mérséklő tűzüneti megállapodást kötni és Libanonnal adott esetben egy békemegállapodást mondjuk a nyár során, akkor Netanyúak az Ázsiója hatalmas mértékben növekedne és akár meg is nyerhetné ki a választásokat, vagy legalábbis az ellenzék nyitottabb lenne arra, hogy hogy Netanyúval valamilyen partnerségre lépjen.

[00:28:25]Ha viszont ezeknek a a katonai konfliktusok politikai lezárása Izrael szempontjából viszonylagos kudarcal fogna végződni, akkor pedig sokkal valószínűbb, hogy Netányul egyszerűen csak elveszíti a választásokat, és a jelenlegi ellenzék alakíthat kormányt októbert, 2026 októbert követően.

[00:28:44]Meglátjuk, hogy lesz.

[00:28:44]Záró kérdés sem csak annyi.

[00:28:46]A háborús konfliktus, amiben Izrael jelenleg is azért van, tűzszünet ide vagy oda, az mennyire befolyásolhatja a választások lezajlását?

[00:28:54]előfordulhat az, hogy esetleg el kell halasztani a választásokat?

[00:29:00]Én azt gondolom, hogy ahhoz olyan mértékű eszkalációak kellene történnie, amit nem látok, hogyha két és fél év után megvalósulnak.

[00:29:07]Tehát, hogy nyilván, hogyha olyan körülmények vannak, hogy Irán a maradék ballisztikus rakétáit éppen a választások napján akarja Izraelre indítani, akkor igen, de én nem gondolom, hogy fél év múlva abban a helyzetben lenne Izrael, hogy emiatt kellene elhalasztani a választásokat.

[00:29:29]Addigra minden valószínűség szerint ez a jelenlegi konfliktus már le fog záródni.

[00:29:33]Nem gondolom, hogy Izraelben emiatt elhalasztódnának a választások.

[00:29:36]Ezek ezek meg fognak valósulni.

[00:29:40]Meglátjuk akkor, hogy pontosan hogy lesz.

[00:29:42]Csepregi Zsoltnak addig is köszönöm szépen a beszélgetést.

[00:29:45]Nagyon szépen köszönöm.

[00:29:46]Önöknek pedig kedves hallgatók, szintén nagyon köszönöm, hogy velünk tartottak.

[00:29:50]Ma is hamarosan újabbásokkal jelentkezünk.

[00:29:51]Addig is mindenkit kérek, hogy iratkozzon fel a Hit Rádió mindkét YouTube csatornájára, és hogyha tehet, akkor kérem, hogy támogassák a munkásságunkat.

[00:29:57]Köszönöm szépen még egyszer a figyelmüket.