Megkezdődött a bekerítés: Amerika lángba borítaná Kína határait? - Horváth Levente

[00:00:00]Tisztelettel köszöntöm a Hit Rádió minden kedves nézőit és hallgatóját.

[00:00:01]Én Nagy Pató Jonatán vagyok.

[00:00:03]A következő percekben pedig Kínával fogunk foglalkozni.

[00:00:07]Vendégünk itt a stúdióban Horvát Levente korábbi Sánkai főkonzul, az MCC ázsiai magyar kapcsolatok iroda vezetője.

[00:00:14]Köszönöm szépen, hogy elfogadta a meghívásunkat.

[00:00:15]Üdvözlöm.

[00:00:18]Jó napot kívánok.

[00:00:18]Köszönöm a meghívást és üdvözlöm a hallgatókat.

[00:00:22]Kezdjük Magyarországgal, illetve Kínával.

[00:00:24]Ugye április 12-én országgyűlési választásokat tartottak Magyarországon.

[00:00:27]Hogyan csapódott le ez a kínai sajtóban, illetve milyen számításai vannak a kínai közéletnek a magyar közéletel kapcsolatban?

[00:00:37]Egyrészt a kínai médiában az érezhető, hogy egy kivárás van.

[00:00:39]Várják, hogy milyen, hogy fölálljon a Tisza kormány tulajdonképpen, és hogy milyen külpolitikát fognak folytatni.

[00:00:46]De első körben ugye a Magyar Péter leendő miniszterelnöknek az első nemzetközi sajtótájékoztatóján a kínai újságírók kérdése egy nagyon pozitív választ adott.

[00:00:59]Úgyhogy a Kínában a médiumok nagyon felfigyeltek rá.

[00:01:04]Kiemelték Magyar Péter beszédéből a három leget, ugyanis Magyar Péter leendő miniszterelnök azt mondta, hogy Kína az egyik legfontosabb, legnagyobb és legerősebb ország.

[00:01:15]És ez a kínai médiában körbe is ment a három leg.

[00:01:21]Úgyhogy bizakodóak a kínai médiában a kínai cégek.

[00:01:24]Ugye a kínai kormány is nyitott a Párbeszédre, és ahogy Magyar Péter is említette, ők nyitottak a tárgyalásokra, de természetesen a kínai befektetések kapcsán szigorúbb feltételekhez kötik a különböző környezetvédelmi, ami egyébként úgy gondolom természetes.

[00:01:40]És ezáltal nagy a bizakodás a kínai oldalról.

[00:01:47]Egyre több pozitív cikk is jelenik meg a kínai vállalatok részéről is, hogy Magyarországon tulajdonképpen egy kormányváltás van, de kína politika valószínűleg nem változik, és nyitottak az együttműködésre.

[00:02:02]A kínai miniszterelnök is gratulált már Magyar Péternek, a lendő miniszterelnöknek, és a együttműködésről és a nyitottságról beszéltek, de ugye azt kell tudni, hogy a kínaiak amúgy is nyitottak mindenkivel az együttműködésre, és nem szólnak bele az országok belpolitikájába.

[00:02:22]Kína részéről egyetlen egy feltétele van az együttműködéseknek, hogy a másik fér se szóljon bele az ő belpolitikájába.

[00:02:29]Tehát hogyha a tájváni kérdést kezdik el boncolgatni, vagy az emberi jogokat satöbbi, satöbbi, akkor a magyar-kínai kapcsolatok egy más irányt fognak venni.

[00:02:40]De amíg nincs erről szó, és valóban egy kölcsönös előnyökön alapuló kölcsönös együttműködés és a kölcsönös tiszteletről van szó, addig a magyar-kínai kapcsolatok a továbbiakban is fejlődni fognak.

[00:02:53]És én úgy gondolom, hogy a Tisza kormány támogató lesz Kínával kapcsolatban, hiszen ezt már sokszor láttuk a magyar választások idején, a magyar választások életében, hogy aki ellenzékben van, az mindig ellenzi, hogy a adott kormány Oroszországa és Kínával jó kapcsolatot ápol ki.

[00:03:12]Aztán amikor kormányra lépnek, akkor ők ugyanúgy folytatják a kínai kapcsolatokat.

[00:03:19]Tehát, hogy például a magyar-kínai kapcsolatokról a 2010-et szoktuk említeni, mint keleti nyitás indulása, de valójában már a meggyesi kormány ideje alatt 2002-ben elindult egy nagyon komoly magyar-kínai kapcsolatépítés, és az folytatódott, a keleti nyitás, vagy hát keleti nyitás jegyében egy magasabb fokozatra lépett.

[00:03:42]Úgyhogy bizakodóak a kínai médiában is, és a kínai nagykövetség is már több posztot kitett, hogy akkor várják az együttműködést.

[00:03:50]hogyha két-három tanácsot meg kéne fogalmazni akkor az új kormányzat irányába, akkor az, hogy hogy ne igazán pedzegessük Tá kérdését.

[00:04:00]Tehát a javaslatok az lennének, hogy igen, a kölcsönös tisztelet az egy Kína elvének az elfogadása.

[00:04:04]Ezáltal igen, a taivá kérdésben nem kellene a magyar-kínai diplomáciai kapcsolatokban aláírt és a két ország közötti diplomáciai kapcsolatfelvételben rögzített egy Kína elvet felrúgni.

[00:04:18]Ugye láttunk erre már példát itt Közép-Kelet-Európában.

[00:04:25]2015-16-ban Csehország volt az ország, aki nagyon komoly kína kapcsolatokat ápolt, és nagyon baráti volt a viszony.

[00:04:32]Ugye a Zéman elnök és az egész cseh kormány is szoros kapcsolatban volt.

[00:04:38]Akkoriban a legtöbb kínai befektetés a mi régiónkban, Csehországba érkezett, és a legtöbb kínai turista is Prágába utazott, hogy Prág nézzék meg.

[00:04:46]és a kínai médiában a különböző szórakoztató műsorokban is Prágát és Cseországot mutatták be, mint egy ilyen meseszerű álom ország, ahova érdemes elutazni.

[00:04:56]És aztán jött a kalózpárti prii főpolgármester, aki éppen megújította volna a pekingi prágai testvérvárosi kapcsolatokat, de felszólalt, hogy miért van abba benne az, hogy az egy Kína elvét el kell fogadnia.

[00:05:17]Üüm.

[00:05:17]És akkor innét kezdődött egy nagyon komoly diplomáciai konfliktus.

[00:05:19]Aztán a csek kormány is elkezdett taivánal is egyezkedni, és tajváni delegációt is fogadtak.

[00:05:27]És onnét kezdve tulajdonképpen a cse kínai kapcsolatok azok elhidegültek, és onnét kezdve viszont a magyar kapcsolatok felmelegedtek még jobban, és nagyon sok befektetést országból átjött Magyarországra is.

[00:05:43]Tehát érdemes folytatni, kell is folytatni.

[00:05:45]Ahogy Magyar Péter miniszter, leendő miniszterelnök is mondta, a Kína az egyik legnagyobb, a legfontosabb és a legerősebb ország.

[00:05:52]Nem lehet őt megkerülni.

[00:05:55]Fontos partner amellett természetesen, hogy az Európai Unióval és más országokkal is szoros kapcsolatot kell kialakítani.

[00:06:04]Folytatjuk akkor most Iránnal a Hmzi szoros kapcsán.

[00:06:07]Donald Trump három-négy nappal ezelőtt azt írta ki a Truth Watchörre, hogy ő Kínával megegyezett abban, hogy meg fogják nyitni a a hormoni soros.

[00:06:15]Ez egy hatalmas előny Kínának és hogy Sicin Pingman egy hatalmas kövérőleléssel kell, hogy ezt meghá hálálja.

[00:06:22]Hogyan reagált erre a híre a kínai sajtó?

[00:06:24]Mire számítanak Irán kapcsán, illetve a hormoni szoros megnyitása kapcsán?

[00:06:29]És mi lesz majd a a Trump citimping találkozóval?

[00:06:33]Ugye tudjuk már, hogy hamarosan lesz.

[00:06:35]Pontos időpont esetleg van már?

[00:06:39]Május 14-15-én tervezi Donald Trump, hogy Kínába látogasson.

[00:06:45]Úgyhogy megvan a pontos időpont.

[00:06:45]Sőt, még az is a kínai médiában nagyon nagy szerepet kapott, hogy bejelentették, hogy Eric Trump a második fia a harmadik házasságából, de a Trump birodalomnak az egyik vezetője.

[00:06:58]Ő is csatlakozik a delegációhoz, nem mint politikus, nem mint politikai szereplő, úgyhogy a hivatalos tárgyalásokon nem is vesz részt, de a kínaiak szemében ez egy fontos jel.

[00:07:09]Ez azt mutatja, hogy Donald Trump akkor tulajdonképpen nem konfliktust eszkalálni megy Kínába, hanem tényleg a enyhíteni a két ország közötti problémákat és konfliktusokat.

[00:07:24]Ugye arra ne számítsunk, hogy itt egy nagy békekötés lesz és egymásra egymás keblére borulás, hanem inkább tényleg ez a ahogy az angolban fogalmazzák, ez a managing rivalry, tehát hogy a rivalizálás menedzelése, vagy tehát egy ilyen kapcsolat van most a két ország között.

[00:07:46]És ugye az Amerikai Egyesült Államok emellett még készül a idők a választásokra is, a amely novemberben lesz az Amerikai Egyesült Államokban.

[00:07:57]És hát ennek kapcsán is most eredményeket kell elérnie a Donald Trumpnak, hogy jó eséllyel indulhassanak a 2026-os novemberi választásokon.

[00:08:11]És neki meg kell állapodnia most Kínával.

[00:08:14]Vannak kérdések, ugye a kínai és az amerikai kereskedelmi kapcsolatok azok folyamatosan csökkentek az elmúlt években, de azért azt fontos kiemelni, hogy Kínának ellen ezzel ellentétben mégis a teljes kereskedelmi import exportja meg az egész világban növekedik, hiszen az Európa Unióval is 8% növekedés volt a kínai kereskedelem, de a délkelet-ázsiai országokkal, Afrikával és Dél-Amerikával is folyamatosan növekedett az együttműködés.

[00:08:42]Sőt, még Oroszországgal is most kiemelt együttműködésben vannak, amely az iráni konfliktusból is következik.

[00:08:50]Hogyan reagálnak erre a kínai médiában és a kínai politikusok arra, hogy Donald Trump tulajdonképpen folyamatosan bevonja Kínát ebbe a háborúba, vagy ebbe az eszkalációban.

[00:09:05]Ugye például az egyik ilyen démonizálás az Amerikai Egyesült Államok részéről, hogy Kína fegyveres fegyverekkel támogatja iránt.

[00:09:15]Ezt is sokszor hangoztatja a médiában.

[00:09:17]Ez nem feltétlenül igaz.

[00:09:21]Ellenben az Amerikai Egyesült Államok Tajvánt folyamatosan ellátja különböző fegyverekkel, hogy a kínai taiváani konfliktus az fenn maradjon.

[00:09:33]És a kínai médiában inkább mémeket készítenek Donald Trumpnak az elhibázott politikájáról.

[00:09:39]Tehát, hogy Donald Trump most nagyon sokat költ arra, hogy enyhítje és békét teremtsen a szorosban, de tulajdonképpen ő maga generálta ezt az egész konfliktust.

[00:09:50]Tehát hogyha nem csinált volna semmit, akkor most nem kéne arra költeni, hogy béke legyen.

[00:09:53]A másik, ami ilyen mém a kínai médiában, hogy viccesen azt mondják, hogy miért úgy neveznek el egy háborút, ahol éppen a háború zajlik.

[00:10:05]Mert hogyha mindig a támadóférről neveznék el a háborúkat, akkor minden háborút amerikai háborúnak neveznének.

[00:10:14]Úgyhogy tele van a kínai média blogok és a különböző szakértők ilyen jellegű gondolatokkal.

[00:10:21]Kína az a kínai kormány részéről meg pedig diplomáciai tevékenység zajlik folyamatosan, hogy hogyan tudják megoldani a konfliktusokat.

[00:10:29]Ugye azt fontos hangsúlyozni, hogy nem létezik ez a oroszkína Irántengely.

[00:10:34]Ugye szokták emlegetni a nyugati médiában, hogy vannak a jók és a rosszak.

[00:10:39]A rosszak ez a Irán orosz kínai tengely.

[00:10:42]De Kínának az egész közelkelet egy nagyon fontos gazdasági együttműködő partner.

[00:10:48]Tehát nem csak Iránnal van nagyon szoros kapcsolatban, de a többi országgal is.

[00:10:54]Ezért van az, hogy például tegnap is Szin Ping, kínai államfő Szaudarábia vezetőivel folytatott telefonbeszélgetést, ahol megint csak kondta, hogy nagyon fontos, hogy a szorosban minél előbb rendeződjön a helyzet, és ne legyen a blokád alatt.

[00:11:12]Ugye a másik ilyen mém, ami még megjelent a kínai médiában, viccesen még a Donald Trumpot egy ilyen szuncénak figurázva, hogy az ő háború és művészete az, hogyha valaki blokád alá vonja a kereskedelmi útvonat, akkor ő is blokád alá vonja a blokádot, és akkor ezzel a blokád az blokkolásra kerül.

[00:11:32]Tehát, hogy direkt így többször használva a blokádolás szót, tehát hogy így igazából nevetnek rajta a kínai médiában, sőt Donald Trumpot, Don, tehát hogy mindenhez értőnek is nevezik.

[00:11:46]És ugye a Donald és a Donvang az még áthallás is van, tehát hogy még illik is így a nevének a fordítására, tehát hogy a legtöbb ilyen blogba, bejegyzésben és a kínai emberek által tett kommentekbe Donnak, tehát hogy mindenhez értőnek nevezik Donald Trumpot iran, és várják, hogy megoldódjon a helyzet.

[00:12:09]És a kínai kormány emellett viszont tényleg nagyon sok diplomáciai tevékenységet lett.

[00:12:12]Ez látjuk folyamatosan fogadja és találkozik a különböző közelkeleti országok vezetőivel, tanácsadóival.

[00:12:23]Folyamatos tárgyalásokban vannak.

[00:12:23]De emellett fontos hangsúlyozni, hogy nem csak a közelkeleti országokkal, hanem például most volt ott Tajwán az ellenzék legnagyobb ellenzéki párt, a Koming tannak az elnökasszonya is, Kínába tett látogatást, egy hat napos látogatás volt és nyolc éve nem volt ilyen magas szintű látogatás Kínában.

[00:12:46]És Sieinping, kínai államfő is fogadta Tajwán Commingtang pártjának az elnökasszonyát.

[00:12:52]És ugye azt kell tudni, hogy a jelenlegi tajváni kormánynak a vezetője a a azok habár elnökét ők adták, de a kormányban nincsenek többségben, és ők nagyon szepatista, vagy hát független pártiak inkább, és amerika pártiak, a Tajwán elnöke, de a Komingang az meg inkább egy ilyen békepárti, és ezért volt érdekes most, hogy itt találkozó volt.

[00:13:20]Emellett pedig Spanyol országminiszterelnöke is volt most Pekingbe tárgyalni, de a portugál országgyűlés elnöke is volt.

[00:13:27]Tehát, ugye a európai vezetők is egymásnak adják a kilincset Pekingben, de ma például afrikai vezetőkkel találkozik, Szin Pink kínai államfő, tehát hogy mindenkivel találkozik.

[00:13:38]Próbálnak mindenhol diplomáciai kapcsolatokon keresztül eredményeket elérni mindenféle konfliktusban.

[00:13:46]Kína nem híve a háborús beavatkozásnak.

[00:13:49]Ez egy nagyon fontos szerep.

[00:13:52]Ugye ő ezt hangsúlyoza, hogy ő a béke közvetítő.

[00:13:55]Korábban is a közelkeleten Irán és Szaudarábia között Kína volt az, akinek a közvetítésével tulajdonképpen újraindultak a diplomáciai kapcsolatok.

[00:14:06]Nem mondhatjuk, hogy béke alakult ki a két ország között, de diplomáciai kapcsolat van.

[00:14:10]Párbeszéd elindult, és akkor már tudnak közeledni egymáshoz a felek.

[00:14:17]Folytassuk a kínai gazdaságnak a helyzetével.

[00:14:19]azért több kínai Kína szakértővel beszéltem, és ők mesélték nekem, hogy amióta ők Kínával foglalkoznak, azóta minden szak minden évben megírták azt, hogy össze fog omlani a kínai rendszer.

[00:14:29]Ez még nem történt meg.

[00:14:31]Ellenben az első negyed évben a kínai gazdaság 5%-ot növekedett.

[00:14:36]Mik egyébként a várakozások most Kínában?

[00:14:38]Hány százalék-os GDP növekedés lesz az évvégén?

[00:14:42]Az egész évre 5%-ot jósolnak.

[00:14:42]Szeretnék is tartani, de ugye az új 15-5 éves tervben ez nagy hangsúlyt kapott, hogy most már nem a mennyiségre mennek, tehát hogy nem is nagyon ezeket a számokon megy a hangsúly, hanem a minőségi növekedés a cél Kínában és valóban 5%.

[00:15:00]Az előrejelzések, a nyugati előrejelzések 4,8-at mondtak, úgyhogy ezt meghaladták.

[00:15:05]És hogyha megnézzük a statisztikai adatokat, amik most így az elmúlt napokban jöttek ki, de még tegnap is jött ki egy új statisztika a külkereskedelemről, az látható, hogy tulajdonképpen valóban egy minőségi változás alakul át, minőségi átalakulás látható a kínai gazdaságban.

[00:15:25]Ugyanis a belső fogyasztás emelkedik nem olyan ütemben, mint ahogy a kínai kormány szeretné.

[00:15:31]2,4% volt a belső fogyasztásnak a növekedése, de növekedés alatt van.

[00:15:36]A befektetések is növekedtek egy kicsit.

[00:15:39]Ami érdekes, hogy az ingatlaniparba való befektetés csökkent nagyon 10%-kal, de ugye erről már volt is szó, hogy az ingatlanbuborék ne fújják túl, ne növeljék túl, ezért másra tették a hangsúlyt.

[00:15:55]És ilyen más, idézőesen más a például a technológiai és innovációs befektetések, ahol több mint 8%-os növekedés volt látható az ilyen területeken való befektetésekre.

[00:16:06]Ez jól látható.

[00:16:08]Például a tegnapi napon is a kínai médiában az volt látható, hogy a félmaraton versenyt tartottak robotoknak, és gyorsabban futották le a robotok a félmaratont, mint az emberek.

[00:16:22]Hihetetlen egyébként ez az egész.

[00:16:25]Ma már igen, igen.

[00:16:25]A kínai holdú évkor meg a részeges karatemester bemutatót tartottak a robotok, és és folyamatosan egyre izgalmasabb eredményeket érnek el.

[00:16:35]Tehát például most már teniszeznek, meg pingpongoznak is, tehát hogy egyből reagálnak a labdának az ívérél, és és elérik és visszajütik olyan erővel, hogy tökéletesen pattanjon be az ellenfél télferére is.

[00:16:49]Tehát a robotizációban egyre nagyobb eredményeket ér el Kína, és és ez a gazdasági szerkezetében is látszódik.

[00:16:59]Emellett fontos kiemelni, amit az imént már Amerika kapcsán említettem, hogy a külkereskedelem is, a kereskedelem, a kínai kereskedelem is folyamatos növekedésben van, mind az import, mind az export.

[00:17:11]Az exportra azt írják a nyugati sajtók, hogy lassulás látható.

[00:17:17]Igen, tehát hogy 10%-kal növekedett csak ez az export mennyisége, az import pedig 20%-kal növekedett, és akkor így kijön egy 15%.

[00:17:27]És azon belül is egy fontos adat, hogy 9%-os adnak a növekedése, ami a kínai hozzáadott értéknek a kereskedelme, tehát amit Kína fejleszt, és nem csak átmegy rajtuk, mint összeszerelő üzem, tehát hogy 9%-os volt ez a növekedés.

[00:17:41]Úgyhogy a kínaiak nagyon bizakodóak, de azt is említik, hogy ezek a geopolitikai konfliktusok, amik láthatóak a Közelkeleten és egyéb más területeken, még nem gyűrűződött be Kínába.

[00:17:55]Úgyhogy ezek majd később jelennek meg a kínai statisztikákban, de az mindenképpen elmondható, és erre a kínaiak nagyon is büszkék, a kínai kormány és a kínai médiában is olvasható, hogy a kínai kormány, a kínai gazdaságpolitiká kiállja ezeket a geopolitikai konfliktusokat, hiszen továbbra is 5%-os növekedést tud mutatni az első negyed évben.

[00:18:24]És azért ugye ezek a konfliktusok nem most kezdődtek.

[00:18:27]Venezuella is volt januárban, és a tavalyi évben is láthattunk ilyen konfliktusokat.

[00:18:31]És a továbbiakban is fogunk látni.

[00:18:35]Ugye Közel Kelet az egyik ilyen Góc pont, orosz-ukrán háború egy ilyen Góc pont.

[00:18:42]És egyre jobban látszódik, hogy itt Délkelet-Ázsiában lesz a következő ilyen góc pont, ugye a Tajwán szerepe.

[00:18:48]Nem hiába az Amerikai Egyesült Államok, habár tervezi, hogy utazik május 14 és 15-én Pekingbe, de folyamatosan démonizálják Kínát, ugye azzal is, hogy Oroszországot támogatja, hogy Oroszország a Ukrajna ellen harcoljon, Iránt támogatja Venezuellát, és úgy tehát minden konfliktusba próbálják belerántani Kínát, hogy tulajdonképpen ő van a háttérben.

[00:19:13]Ezt kvázi Kína úgy éli meg, hogyha írják is a különböző kínai médiában, hogyha sakjátékról beszélünk, hogy nem a középályán játszik most amerikai sak mattot adjon, hanem a szélső pályán próbál minél több parasztot vagy kisebb bábut leszedni a kínai csapatból, és folyamatos nyomást gyakorolnak Kínára.

[00:19:35]hogy példaként említsem, ugye Japán az egyik ilyen szövetségesük, aki 17-én pont azon a napon, amikor 300 év, amikor az első kínai japán háborúnak a vége lett, és megkötötték a Maguuan Kínaól a Maguan egyességet, annak az évfordulóján, tehát hogy április 17-én a japán egyik hadi hajó több mint 14 órát töltött el a taiváni szorósban, ami ugye Kína szempontjából az a Kínának a területe.

[00:20:12]És miért haladt át a japán katonai hadihajó, hogy részt vegyen az április 20.

[00:20:19]Május 8-a között szerveződő hadgyakorlatban, amelyben hét ország, az Amerikai Egyesült Államok, Japán, Ausztrália, Kanada, Új-Zéland és Franciaország is részt vesz 17000 katonával.

[00:20:33]Emlékszünk, amikor tavaly szeptemberben a Oroszország és Fehér Oroszország egy 17-18000 fős hadi gyakorlatot tartott itt a NATO partjainál, vagy hát a NATO határán, Fehér Oroszországban, akkor mekkora felháborodás volt, és mekkora veszélyként élte meg az egész NATO, és mindent megtettek annak érdekében, nehogy itt bármilyen konfliktus kialakuljon.

[00:20:57]Na most tulajdonképpen a NATO vagy hát a nyugati szövetségesek ugyanezt csinálják Kína határainál rendszeresen és most is Japán részvételével is hét ország a Fülöp-szigeteken 100 kmre Tájvántól egy 17000 fős hadgyakorlatot fog tartani.

[00:21:17]Elég egyértelmű, hogy ez egy ilyen fajta provokáció.

[00:21:21]Ennek kapcsán viszont elmondható, hogy Oroszország is partnere ebben.

[00:21:25]Láthatjuk, hogy Oroszország is hadihajókat küldött Kínába, és Kínával egy közös hadgyakorlatot tart fönn Északon.

[00:21:33]Emellett, ami még egy nagyon fontos és érdekesség, ugye Lavrov külügyminiszter látogatott el Kínába, kínai külügyminiszterrel tárgyan, hogy megalapozzák Putyinnak is, Putyin orosz elnöknek is a látogatását Kínába.

[00:21:46]Tehát, hogy itt májusban nemcsak Donald Trump érkezése várható, hanem Putyin, orosz elnök is ellátogat.

[00:21:53]Egyelőre annyit mondtak, hogy az első a első fél évben, az év első szakaszában, de várhatóan, mint májusban lesz, vagy hát júniusban, tehát végül is igazából már csak két hónap maradt az első félből, de hogy Donald Trump látogatása után az orosz elnök is ellátogat Kínában.

[00:22:11]Úgyhogy Kína most nagyon központi szerepet kap itt a geopolitika és a világpolitikába.

[00:22:18]Úgyhogy nagyon várjuk a fejleményeket, mert ez akkor nekünk jó kis muníció a további kutatásokra.

[00:22:25]Nagyon sok számot mondott és eszembe jutott, hogy nem is emlékszem már hol hallottam, de mesélték, hogy igazából a kínai politikában na nem a jogászok azok, akik dominálják a kínai politikát, hanem inkább a a más alapvetően természettudományi háttérre rendelkező személyek.

[00:22:42]Ugye Sicin Ping iszem vegyészmérnök, persze jogi diplomája is van, de elsődlegesen vegyészmérnök.

[00:22:48]Miért fontos az a kínaiaknak, hogy a vezetőik azok ilyen természettudományos témákban legyenek inkább jártasak?

[00:22:52]Ez ennek milyen hatalomtechnikai okai lehetnek?

[00:22:57]Igen, nem is a természetről, hanem hogy mérnökök, tehát hogy vegyész mérnök.

[00:23:03]Igen.

[00:23:03]Szyin Ping és a nyugaton jogászok vannak, mert ugye négy évente választás van, tehát el kell magyarázni, hogy miért ők a jók, és meg kell nyerni a választókat.

[00:23:12]Viszont Kínában nem úgy zajlik a választás, az a kínai kommunista párton belül zajlik a választás, ahol 100 millióan vannak, és tulajdonképpen mérnökök tárgyalják le, és irányítják az országot, és írják meg az ország stratégiáját.

[00:23:27]És ezért kiemeltem fontos ez a mérnöki gondolkodás, mert egyrészt hosszú távon tudnak gondolkodni, öt éves stratégiát tudnak letenni, és tehát tényleg az, hogy mérnöki fejjel, mérnöki szemmel tudnak gondolkodni a különböző országoknak a mármint, hogy Kína belső problémájára, és arra megoldást találni, és nem pedig egy ilyen ügyvédi kiskapukat keresve, és ilyen jó szlogenek kell elütni a és a szőnyeg alá söpörni a problémákat.

[00:24:04]És ugye mindig csak pozitívan beszélek én is általában Kínáról, mert a nyugati sajtó elég sok negatív hírt közöl Kínáról, de természetesen Kínában is vannak problémák, amiket kezelni kell és keresik is rá a választ.

[00:24:18]Ugye legtöbbször az ingatlanbuborékról beszélnek, a demográfia, az előregedésről satöbbi, satöbbi.

[00:24:24]Én szerintem viszont egy van egy teljesen másfajta probléma, amiről nem beszélünk, habár Kína próbálja rá megtalálni a a választ, az az, hogy a kulturális forradalom után a következő 40 évben, 50 évben hatalmas nagy változás alakult ki.

[00:24:46]Tehát az én kínai feleségemnek, vagy hát a feleségemnek, aki kínai, mert csak egy feleségem van, aki kínai, tehát hogy a kínai feleségemnek a szülei a kulturális forradalomban születtek, és ők megélték azt, de aztán a következő 40 évben, 50 évben azt is megélték, hogy mekkora gazdasági fejlődés alakult ki.

[00:25:09]Mindenkinek már két mobilja van, két autója van, több lakása, nincs smog.

[00:25:14]zöldesítés van, robotok, elektromos satöbbi, satöbbi, satöbbi, digitalizálva a gazdaság, hanem azok a fiatalok, akik már ebbe a jóba születnek bele, mint például az én fiam, ő nyolc éves, neki már teljesen természetes, hogy az iskolában is AI órát tartanak, és AI-ról tanulnak, hogy hogyan kell azt használni a hétköznapi életbe.

[00:25:38]Sanghájban jár iskolába, és és hogy az ő életében mekkora változást tud hozni a kínai kommunista párt, mert az amerikai kutatások szerint 90%-a a kínai embereknek támogatja a kínai kommunista pártot, de azért, mert az elmúlt 40-50 évben ekkora nagy változást hozott az életükben.

[00:26:02]is, hogy a következő 10, 20, 30 évben mekkora változást fog tudni, ez egy nagy kérdés, mert ugye eddig a nulláról idézően egyszerű volt följönni az élmezőnybe, de most már Kína vezeti ezt a sort, már Kínának kell újításokat, innovációt, új dolgokat kitalálnia, és Kínának kell vezetnie kvázi az új trend trendeket, a megatrendeket.

[00:26:23]De hát jól látható, hogy Kína erre nagy hangsúlyt fektett, ezért is van a kínai 15 éves tervben nagy hangsúlyt kap a minőségi fejlesztés.

[00:26:35]Az egy övezet egy út is új szlogent és szólamot kamott, tehát hogy a a minőségi együttműködés az övezetés útkezdeményezésben, meg az minőségi fejlesztés, tehát mindenhol megjelenik ez a magas minőség vagy új minőség kifejezés a kínai nyelvben.

[00:26:52]És erre tesznek hangsúlyt, hogy a kínai emberek életében minőségi változást hozzanak.

[00:27:02]És ezért is van, hogy a kínai szolgáltatás, ami nagyon komoly előrelépésekben halad.

[00:27:10]És ennek köszönhető, hogy például még itt Budapesten lakásfelújításban vagyunk, az már lassabb fél éve tart, amikor Sáhába költöztünk az egyik helyről, az egy hét alatt le tudtuk zavarni, mert ott olyan szolgáltatás van.

[00:27:25]És hogyha a feleségem szokta ezeket intéz intézni, de ha nem elégedett bármilyen szolgáltatással, akkor Sáhái önkormányzatának, de minden város önkormányzatánál megvan egy adott telefonszám, ahol föl lehet jelenteni úgymond a szolgáltatót, hogy nem megfelelően végzi a munkáját, és fél órán belül visszajelzést kap mindenki, hogy hogyan kezelték ezt a problémát, és akkor kap valami kupont, vagy kijön újra a a szolgáltató, tehát hogy megbeszélik, hogy hogy mi ennek a megoldása.

[00:27:55]Tehát nagyon szigorúan veszik azt, hogy az embereknek az életminősége tényleg egyre jobb legyen Kínában.

[00:28:06]Folytassuk és zárjuk is Vietnámmal.

[00:28:09]Emlékszem arra, amikor Joe Biden talán 20 2023-ban járt Vietnámban, akkor mindenki az egész nyugati média azt mondta, hogy Vietnám lehet egy következő állam, ami át fog állni az Egyesült Államok mellé, ilyesmi.

[00:28:19]És ha jól emlékszem, ha jól néztem, utána ebben a hónapban választották meg Vietnamnak az új vezetőjét.

[00:28:25]És hát az első útja az Kínába vezetett, ahol több napot töltött Sicimpin Ping államelnökkel.

[00:28:30]Hogyan értékelhető Vietnamnak jelenlegi helyzete?

[00:28:34]És azért a nyugati médiában úgy írtak Vietnamról, hogy egy olyasféle hatalomkoncentráció jöhet Vietnámba, mint ami Kínában van.

[00:28:41]Mennyire kis testvére Vietnam a kínai Népköztársaságnak?

[00:28:47]Ez ez egy nagyon jó kérdés és érdekes kérdés.

[00:28:50]Amikor a vietnámi miniszterelnök Magyarországra látogatott az elmúlt években, akkor tulajdonképpen semmiféle tüntetés és semmiféle probléma nem volt belőle.

[00:29:00]De amikor a kínai állam följött Magyarországra, akkor voltak tiltakozások.

[00:29:03]És ez számomra azért érdekes, mert a vietnámi politikai rendszer az ugyanaz, mint a kínai népköztársaság politikai rendszere.

[00:29:12]Tehát hogyha amikor a kínai államfő jön és tüntetünk, hogy kommunista ország és satöbbi, satöbbi nem kell ide, akkor a vietnámi miniszterelnök ideje alatt miér nem.

[00:29:20]Ebből is látszik, hogy itt igazából nem ideológiai problémák vannak, hanem megy a nagy geopolitikai harc és Kína az, aki a nyugatnak a versenytársa, és ezért Kínát kell démonizálni.

[00:29:31]Vietnamot nem démonizáljuk, de a kérdésre válaszolva, Vietnámnak megvan a saját diplomácia, a bambusz diplomáciának hívják, amellyel amelynek kapcsán Vietnam próbálja az Amerikai Egyesült Államok és Kína közötti egyensúlyt fenntartani a diplomáciájában.

[00:29:51]Az elmúlt években azt láthattuk, hogy ezt nagyon sikeresen is teszi, és valóban Kínával is, és az Amerikai Egyesült Államokkal jó gazdasági kapcsolatot alakított ki.

[00:30:04]Azonban Donald Trump a egész világpolitikában igazából egyfajta ö nem egy kiegyensúlyozott vagy nem egy stabil környezetet alakított ki.

[00:30:14]És például Donald Trump amerikai elnök a Vietnámmal kapcsolatban is többször nyilatkozta, hogy ott vámokat fognak kivetni.

[00:30:24]Ellenben Kína részéről a partnerek, az együttműködő gazdasági nagyhatalmak és középhatalmak, de a kisországok sem tapasztaltak olyat, hogy Kína ugye csak úgy vámokat vagy bármilyen tarif, hát vámfákat akar kivetni az adott partnerre.

[00:30:44]És Vietnámnak is szüksége van egy gazdasági partnerre.

[00:30:46]Kína a megfelelő partner, ugye azt hozzá kell tenni, hogy szomszédos országokról beszélünk.

[00:30:51]a szárazföldön 1300-1400 km-es határuk van, és akkor még ott vannak a tengeri részek, úgyhogy Vietnamnak, hát Vietnamnak van egy negatív emléke az Egyesült Államokkal kapcsolatban.

[00:31:05]E igen.

[00:31:07]Tehát de erről beszélhetnénk, hogy a délkelet-ázsiai országoknak, Fülöp-szigeteknek is egyébként elég komoly negatív tapasztalata van, de mégis még a spanyolokkal is, mondjuk a vietnámaknak viszont franciákkal, de a franciákkal meg de az amerikaiakkal is, tehát hogy igen, de próbálnak helyezkedni.

[00:31:25]Viszont az jól látható, hogy az újonnan megválasztott pártfőtitkár, aki első útja valóban Kínába te Kínába ment, több mint 31 együttműködési megállapodásról írtak alá.

[00:31:39]ez mindent fel, tehát hogy az e az el a megújulóenergiától kezdve az AI, a digitalizáció közlekedési infrastruktúra bef mindent lefednek, egészségügyoktatás és azon belül is 17 konkrét projektet is aláírtak.

[00:31:56]Többek között amire a Vietnámnak nagy szüksége van, ez a gyors vasútálózat, mert a francia érából megmaradtak, de azok már régiek.

[00:32:09]és és lassúak is.

[00:32:09]És ahhoz, hogy egy a Vietnam is bekerüljön a teljes ázsiai gazdasági ér körforkön vérkeringésbe, ahhoz az infrastruktúrát föl kell építeni.

[00:32:21]És három vonalat is bejelentettek, amelyek a Kína déli tartományaiból, tehát az egyik a Jünnen, másik pedig a Kongzii tartomány, hogy onnét három útvonalon is becsatlakozzon Vietnam az egész nemcsak Kína, hanem az egész ázsiai körforgásba, és emellett ugye a Kína és a délkelet-ázsiai együttműködésbe is így ezáltal még nagyobb szerepet tud kapni.

[00:32:48]Ami még fontos, és ez Kínának egyfajta siker, hogy a kínai sztandardok alapján építik meg ezeket a vonat útvonalakat Vietnámba.

[00:32:59]De egyébként, ahogy említettem, van befektetés az egészségiparban is, az oktatásiparban és más területeken is, úgyhogy nagyon komoly együttműködés jött létre.

[00:33:08]És a kínai médiában ezt azzal tudják magyarázni, hogy egyrészt ugye politikailag közelebb állnak, másrészt ugye azért mégis csak itt a világpolitikában ugye Kína is természetesen mindig az Amerikai Egyesült Államok ellenében hangsúlyozza ki a különböző eseményeket.

[00:33:25]Tehát, hogy míg Kína az elmúlt 30 évben nem háborúzott, nem volt milyen konfliktusa más országokkal, addig az Amerikai Egyesült Államok az elmúlt években is számtalan háborút indított, vagy csak lebombázott valakit, vagy éppen a egy adott szuverén országnak az elnökét elrabolta például.

[00:33:49]És még egy plusz érdekesség, ami úgy írják a kínai médiában, hogy valószínűleg ez nem, az Amerikai Egyesült Államok nem így tervezte az egészet, hogy Vietnám és Kína megállapodott abban, hogyha a délkelet a délkínai tengeren van valami szigetprobléma, akkor azt ők ketten bilaterális kapcsolatokban, békés úton próbálják megtárgyalni, és nem kell egy harmadik félnek a bevonása ebbe, és az Amerikai Egyesült Államoknak a bevonása nem szükséges ide.

[00:34:24]Úgyhogy szorul ki az Amerikai Egyesült Államok egyrészt délkelet-ázsziai részről, de ahogy említettük, a Fülöp szigetek és japán azért még mindig próbál és és egy jó ideales jó szövetségese az Amerikai Egyesült Államoknak és fenntartja ezt a konfliktust.

[00:34:42]De az elmúlt években láthattuk, hogy a délkelet-ázsiai országok, Szingapúr, Malázia, mindenki már kinyilvánította, hogy ők nem akarnak konfliktust Kínával, ők nem akarnak térfelet választani.

[00:34:53]Ők Amerikával és Kínával is jóban akarnak lenni.

[00:34:57]Tehát, hogy ez nekik a cél, de folyamatosan nyomás az Amerikai Egyesült Államok részéről, hogy igenis ki kell választani a térfelet.

[00:35:06]A Malá miniszterelnök azt mondta, hogy a valóban van szigetvita Kínával, de minden más országgal is vannak szigetvitái, de mégis ugye a médiában mindig csak arról halunk, hogy Kína akarja itt az összes szigetet magának, és így tovább, és így tovább, de holott a délkelet-ázsiai országok egymás között is szigetvitában vannak.

[00:35:23]A másik pedig az Sziget, a Szingapúrnak a volt miniszterelnöke mondta, hogy hogy valóban megéri, a Fülöpszigetekre gondolt, hogy valóban megéri úgy támogatni egy szövetségest, hogy végsősoron ő maga lesz a hadszintér.

[00:35:43]Tehát, hogy Fülöp-szigetek ugye hajlandó négy-öt újabb amerikai katonai bázist nyitni az ő saját országában, azért, hogy nyomást gyakoroljanak Kínára.

[00:35:53]És hogyha itt előbb-utóbb konfliktus lesz, valóban Fülöp-szigetek lesz az egyik ilyen hadszintér a két nagy hatalom között a proxi háborúnak a központja.

[00:36:02]Megéri-e ezt Fülöpszigeteknek?

[00:36:04]A Szingapúr volt miniszterelnöke ezt nem nagyon érti, hogy miért érné nekik.

[00:36:08]Tehát, hogy érdemes két oldalról is közelíteni ezeket a konfliktusokat.

[00:36:12]A nyugati média az általában csak egy nyugati szemszögből, de van az éremnek egy másik oldala is, vagy a történéseknek egy másik olvasata is.

[00:36:24]Azért reméljük, hogy nem fog odáig süllyedni a a két nagyhatalnak a konfliktusa, hogy összecsapjanak.

[00:36:27]Horvát Levente, köszönöm szépen, hogy itt volt.

[00:36:31]Én köszönöm a lehetőséget.

[00:36:32]A itt rádió minden kedves nézőinek és hallgatóinak köszönöm, hogy velünk tartottak.

[00:36:35]Ha tetszett ez az adás, kérk iratkozanok fel a csatornánkra, lájkolják ezt a videót és ha annyira tetszett, akkorák meg ismerőseikkel.

[00:36:43]Köszönjük a figyelmet, viszontlásra, viszontásra.