Németországban havi tízezer munkahely szűnik meg az euró miatt!? - Kiszelly Zoltán

[00:00:00]Tisztelettel és szeretettel köszöntöm a kedves hallgatókat a Hit Rádió legfrissebb adásában.

[00:00:03]Én Gavra Gusztá vagyok és itt van velem a vonalban Kiszeri Zoltán a századék politikai elemzési igazgatója.

[00:00:08]Jó reggelt kívánok.

[00:00:10]Jó reggelt kívánok.

[00:00:13]És hát ma az Euro bevezetéséről fogunk beszélgetni.

[00:00:15]Ugye talán a Tiszakormánynak egy nagyon fontos gazdasági vállalása volt az, hogy szeretnék az eurót tenni Magyarország hivatalos pénznemévé.

[00:00:24]Úgyhogy az euró bevezetésének lehetőségei lesz akkor a mai témánk.

[00:00:29]Először is megkérdezném, hogy ugye amióta csatlakoztunk az Európai Unióhoz, azóta a levegőben lóg ez a kérdés, hogy eddig még nem került bevezetésre az Eurómagyarországon.

[00:00:41]Igen.

[00:00:41]Amikor csatlakoztunk az Európai Unióhoz 2004-ben, akkor a szerződésben minden új tagország vállalta, hogy bevezeti az ERót.

[00:00:50]Ugye korábban Dánia és amikor még tag volt, az Egyesült Királyság kapott felmentést, úgynevezett opting autot az Euro bevezetése alól, tehát nekik nem kell bevezetni, de a többi tagországnak igen.

[00:01:06]még a 2000-es években, amikor az ERO még új volt, tehát még az első Fidesz kormány idején, akkor volt szó arról, hogy esetleg a csatlakozással Magyarország is csatlakozna az EU az eurozónához.

[00:01:19]És akkor voltak is ilyen gondolatok.

[00:01:22]Mondjuk a 2000-es évek elejét, ha nézzük, még talán a közepén is voltak olyan viták Magyarországon, hogy hogyan lehet a költségvetési hiányt, illetve az államadósságot olyan szintre csökkenteni, hogy az ERO bevezetés lehetővé váljon.

[00:01:37]Tehát igazából a kérdésére a rövid válasz az, hogy hogy be kell vezetni az EROT a lisszaboni szerződés, illetve a csatlakozási szerződés alapján.

[00:01:46]Azonban a fej a az úgynevezett konvergencia kritériumokat is teljesíteni kell.

[00:01:52]Itt négy ilyen feltétel van.

[00:01:55]És ameddig ezeket Magyarország nem teljesíti, vagy nem konvergál erősebben ezen feltételek teljesítése irányába, na addig hivatalosan nem lehet bevezetni az EROT-t.

[00:02:07]Bár az utóbbi időben azt látjuk, hogy a bizottság nagyvonalúan kezeli ezeket az adatokat és már nem kell mondjuk 60%-ra lecsökkenteni az államadósságot, ez most Magyarországon olyan 75% körül van, hanem elég idézőjelben konvergálni.

[00:02:27]Tehát egy olyan törekvést is elfogad már az Európai Központi Bank, ami abba az irányba tett valós lépéseket és hát első eredményeket mutat.

[00:02:38]Hát azért még így is van hova fejlődni, meg van hova dolgozni még, mert azt látjuk, hogy jelen pillanatban egyik kritériumot sem tudja Magyarország teljesíteni gazdasági teljesítőképesség szempontjából.

[00:02:49]Nézzük meg pontosan, mik a feltételei az eurónak ahhoz, hogy bevezetésre kerülhessenek, mert ugye itt említette, hogy azért most már van nagy vonalúság talán a bizottságban, de azért mégis csak van valami ilyen számadat, amihez igazodnunk kell.

[00:03:04]Igen, négy konkrét számadat van.

[00:03:04]Ugye a legközkeletűbb talán ez a bizonyos 60%, tehát GDP arányosan az államadósság 60% lehet.

[00:03:15]Ugye ez amikor ezeket a számokat meghatározták még jóval az euró bevezetése előtt.

[00:03:20]Ezek ugye azért is mászristi konvergenciakritériumok, mert hát a másri risti szerződésben kötötték ezeket ki.

[00:03:28]Ez 1992-ben volt, amikor ugye ezt a szerződést elfogadták.

[00:03:33]Az unió életében ez egy nagyon fontos mérföldkő volt.

[00:03:36]Ekkor nevezték át például az addigi európai közösségeket Európai Unióvá, illetve az intézményrendszer is nagyot fejlődött, és ekkor határozták el ezeket a feltételeket.

[00:03:48]Akkor még egyfajta optimizmus volt.

[00:03:49]A német újraegyesítés után voltunk Kelet-Közép-Európa rendszerváltása után, és a mi térségünk, a korábbi államszocialista országok csatlakoztak a nyugati rendszerhez.

[00:04:00]egy nagy gazdasági átalakulás volt, egy ilyen pionier volt, egy ilyen indulási, hogy mondják ezt ilyen ilyen optimizmus volt.

[00:04:09]Igen.

[00:04:09]Tehát ez a jó kifejezés.

[00:04:11]És azt gondolták, hogy a gazdasági növekedéssel ezeket a számokat sikerült teljesíteni.

[00:04:17]Tehát a GDP arányos 60%-os államadósság egyébként a a amikor 2002-ben az első Fidesz kormány átadta a stafétát a megyesi kormánynak, akkor 53% volt ez a mutató.

[00:04:29]Azóta persze a GDP is sokkal nagyobb, az adósság is, és most nagyjából ilyen 73-75% körül van.

[00:04:33]Ugye a második mutató az a költségvetési hiány.

[00:04:39]Ugye ez évről évre mutatkozik.

[00:04:39]Ennek 3% alatt kell lennie.

[00:04:44]Tehát m 3% az jó, vagy 3% alatt.

[00:04:46]Ugye azt látjuk, hogy a covid alatt ezt a szabályt felfüggesztették.

[00:04:51]Ugye akkor olyan plusz kiadásokat eszközöltek a tagállami kormányok, hogy nem tudták ezt betartani, de hát most már eltelt ugye lassan négy-öt év a covid vége óta, az négy év és én most már vissza kell térni a a 3%-os hiánycél felé, hát nem tudják az országok teljesíteni.

[00:05:08]Ugye Magyarországnak tavaly 4,7-es% volt a költségvetési hiánya, Franciaországnak öt.

[00:05:16]És hát az idén ugye még nem tudjuk, hogy az új Tiszakormány milyen intézkedéseket hoz.

[00:05:20]De nagyjából idén is egy 5%-os költségvetési hiány várható.

[00:05:25]Ugye a másik két feltétel az már nehezebb.

[00:05:27]Ugye itt a az Euro irányadó kamatlábához képest van egy elvárás.

[00:05:34]Ugye ez most, ha jól emlékszem, ilyen 2%.

[00:05:37]Tehát, hogy az Európai Központi Bank irányadó kamata az 2%, és ehhez képest lehet plusz mínusz 2% a a az adott valutának a a a kamata.

[00:05:51]Tehát ilyen szempontból talán itt itt jó irányba tartunk, tehát itt már a konvergenciát talán elfogadnák, hogy hogy azért a forintnak a a tehát a nemzeti bankirányadó kamata közeledik úgymond ehhez az Európai Központi banki előírásho vagy kamatlábhoz.

[00:06:07]És hát a negyedik feltétel az pedig az infláció, ugye, hogy az eurozóna inflációjához képest is ilyen plusz mínusz 2% legyen.

[00:06:18]Hát az eurozóna hivatalos inflációja az 2 és3% között van.

[00:06:21]Hát ott is persze attól függ, hogy hogy számolják.

[00:06:24]A lakbéreket nem nagyon teszik bele.

[00:06:26]Ugye a nagyvárosi lakbérek nagyon durván emelkednek Nyugat-Európában.

[00:06:30]Ezt ezt kevéssé számolják bele.

[00:06:32]Az élelmiszerárak is nagyon elszálltak, ezt is hanyagolják.

[00:06:36]Tehát azt látjuk, hogy ilyen 2-3%-os infláció.

[00:06:39]Hát ugye most Magyarországon mi is konvergálunk, tehát ilyen szempontból mondjuk nálunk még magasabb az infláció, ilyen 5% körüli, de a tendencia itt is van.

[00:06:49]És hát van egy plusz feltétel.

[00:06:51]Igazából ez ez talán a legnehezebb, mert a többinél elfogadják a konvergenciát.

[00:06:56]Ugye ahhoz, hogy az erót egy ország bevezethesse, mint legutóbb Horvátország, vagy most január 1jétől Bulgária, az azt jelenti, hogyan az országnak be kell lépnie az ERO előszobájába, az Európai monetáris rendszer második szakaszába.

[00:07:11]És ez azt jelenti, hogy az Euro bevezetését megelőző kettő évben egy árfolyamot meg kell határozni, hogy m hogy mondjuk az adott valuta milyen árfolyamban mar van az Eurohoz képest.

[00:07:25]És ezt és ami nehezebb, hogy ezt az árfolyamot két éven keresztül tartani kell.

[00:07:29]Tehát ez azt jelenti, hogy például hogyha a a gaz a hogyha ez az árfolyamsávból kilépne a valuta, mondjuk erősödne vagy gyengülne, akkor a nemzeti banknak a gazdaság teljesít teljesítményére építve ugye be kell avatkoznia, tehát az árfolyamsávot tartani kell.

[00:07:46]Ugye ennek a két éves felkészülési időnek több oka van.

[00:07:49]Az egyik, hogy ugye később is a nemzeti banknak, illetve a kormányzatnak garantálnia kell, hogy a valuta értéke az stabil legyen.

[00:07:59]És ez a felkészülési szakasz, ez a Nemzeti Banknak és a kormánynak is egy jó próba arra, hogy hogy később amikor bevezetik az ERót, akkor utána ezt ezt ugye ezt meg kell tartani, ezt a szintet meg kell tartani.

[00:08:13]olyan, mint egy autó vagy egy ház, hogy oké, nehéz megszerezni, veszünk egy autót, veszünk egy házat, de hát ugye ott is mindig valamit karban kell tartani.

[00:08:20]Tehát ez a nehéz, hogy két évig meg kell tartani, stabilan kell tartani az árfolyamatot, tehát ezeket a feltételeket kéne teljesíteni, de Magyarország ezeket nem teljesítette.

[00:08:30]Mondjuk nem is nagyon igyekeznek az országok ezt teljesíteni.

[00:08:31]Azt látjuk, hogy a az utóbbi időben ugye csak Horvátország és Bulgária csatlakozott.

[00:08:38]Tehát Svédország, Csehország, Lengyelország, Magyarország nem sieti el ezeknek a feltételeknek a teljesítését.

[00:08:48]És akkor adja is magát itt az utolsó mondatából a kérdés, hogy miért?

[00:08:50]Tehát mi lehet a úgymond ennek az európai kánoáránnak az ellenérdeke?

[00:08:56]Mi lehet az oka annak, hogy valaki esetleg azt mondja, hogy ő nem kér ebből?

[00:09:01]Ugye a svédeknél tudva levő, hogy ott volt egy népszavazás, ami miatt nemet mondtak erre.

[00:09:05]De nagyon érdekes, hogy mondjuk a lengyelek a Zlotyit, vagy a csehek a koronát, vagy a magyarok a forintot miért nem akarják lecserélni euróra?

[00:09:12]Igen, hát ugye ennek leginkább gazdasági okai vannak.

[00:09:15]Ugye van egy gazdasági szuverenitási oka, hogy hol hozzák a döntéseket.

[00:09:19]Tehát hogyha egyszer bevezetik az EROT, akkor onnantól kezdve a frankfurti központi bank hozza meg a döntéseket.

[00:09:26]Ugye ennek van egy egy igazgatótanácsa, amelyben minden eurozóna tagország jegybank elnöke tag.

[00:09:33]Tehát ilyen szempontból ugye a közösen hozzák meg a döntéseket.

[00:09:39]Illetve van a a van az eurozónának is egy tanácsa.

[00:09:42]Ugye a az eurozóna pénzügyminiszterei külön találkoznak minden uniós csúcs előtt.

[00:09:46]Ez is egy szokás, hogy hogy megbeszélik az eurozóna ügyeit külön a pénzügyminiszterek.

[00:09:53]Tehát nem csak a jegybanki elnökről ö monetáris oldalról van egy egyeztetés, hanem a kormányok szempontjából is fiskális oldalról.

[00:10:04]Tehát vannak egyeztető mecchanizmusok.

[00:10:06]Igazából miért nem sietik?

[00:10:06]Milyen sietjüket?

[00:10:08]Hát ugye az ERO előnyei már elmúltak, tehát ugye vannak előnyei és hátrányai, mind a kettőt be meg kell vizsgálni.

[00:10:17]Tehát az erónak az előnye az volt, amikor bevezették, hogy főként a déli tagországokban az ERONAK a kamata az messze alacsonyabb volt, mint a mint a saját valutának a kamata.

[00:10:30]Tehát a Drachma, a Líra, a francia frank sokkal magasabb kamatot követelt meg a az ottani gazdaságtól, mint az ERO.

[00:10:38]Tehát ez azt jelentette, hogy bevezették az erót és mondjuk 6-10%-os kamat helyett 0 vagy 2%-os kamatra kaptak hitelt.

[00:10:47]Ugye hát az ötlet az volt, hogy ezt a pénzt strukturális reformokra fordítsák, mondjuk a nyugdíjkassza reformjára, közigazgatás digitalizálására, a közlekedés javítására.

[00:11:00]és amit amit befektetnek ezekbe a reformokba, akkor csökken az állam működési költsége, vagy ugye a a közlekedési infrastruktúra fejlesztésével új cégek jönnek, új munkahelyek jönnek létre, és az egy lökést ad a gazdaságnak.

[00:11:13]Na, ehhez képest azt látjuk a legtöbb eurozóna országban, főként a délibben a mai napig most Franciaország lesz az idén az, amelyik Olaszország után bedőr.

[00:11:22]Ugye Olaszország a covid alatt dőlt be, elszálltak a kamatok, 8%-ra ment föl a az az olasz állampapírok kamata.

[00:11:29]Ezt nem tudják kifizetni.

[00:11:31]A központi banknak kellett megmentenie Olaszországot.

[00:11:33]És idén meg Franciaország az, amelyik a legtöbb elemző, vagy a várakozások szerint elszáll.

[00:11:40]Franciaország sem tudja finanszírozni a az az államháztartását, a kiadásokat, és ezért a központi banknak kell majd várhatóan ősszel megmentenie Franciaországot, mert egyszerűen nem hajtották végre azokat a strukturális reformokat az olcsó euróval a 2000-es évek közepén, a nyugdíjreform, ö szociális rendszerreformja, állami igazgatás reformja, és ez most a nyakukba dől.

[00:12:03]Tehát az alacsony kamatot nem használták ki az országok.

[00:12:05]És ha megnézzük mondjuk Lengyelországot, Csehországot, vagy mondjuk Magyarországon is a jelenlegi mondjuk a cégek számára elérhető 3%-os kedvezményes hitelkonstrukciókat, akkor vannak olyan kedvezményes konstrukciók a cégeknek vagy a lakosságnak célhoz kötte, mondjuk lakásvásárlás, energiahatékonyságnövelés, vagy a cégek számára beruházások, vagy kapacitásbővítés, ami miatt nem kell az erót bevezetni, mert ha meg megoldható a saját valutával is ez az, amit az ERótól várnak, hogy alacsony kamatra kapjanak a cégek és a lakosság bizonyos kiemelt célokra h hitelt.

[00:12:44]Tehát ilyen szempontból emiatt nincsen szükség az eróra.

[00:12:48]A másik, ami nem jó, hogy ha az erót bevezetik, akkor onnantól kezdve nem lehet a pénz leértékelésének eszközével élni, ami persze egy egy látszatmegoldás.

[00:12:59]Ez olyan, mintha az embernek fáj mondjuk a dereka, bevesz egy fájdalomcsillapítót, de attól még, ha mondjuk valami reumája van, vagy valami más baja, attól még el kell menni az orvoshoz, és lehet, hogy mondjuk egy komolyabb beavatkozásra is szükség van, amit a fájdalomcsillapító csak elfed, de hogyha nem vizsgálja meg az orvos, és nem gyógyítja meg ennek a fájdalomnak az okát, akkor akárhány fájdalomcsillapítót szedek be, az az ok nem múlik el.

[00:13:25]És hát ugyanezt látjuk, hogy ha bevezetik az erót, akkor onnantól kezdve nem lehet leértékelni a valutát, a nemzeti valutát.

[00:13:32]Ezzel most például a magyar kormány az utóbbi időben nagyon sokszor élt, hiszen ezzel a versenyképességet lehet növelni.

[00:13:38]És onnantól kezdve úgynevezett belső leértékelésre van már csak lehetőség, ami azt jelenti, hogy csökkenteni kell a kiadásokat, mert ugye a leértékeléssel el lehetett inflálni például az adósságot, vagy mondjuk a leértékeléssel versenyképessé lehetett tenni az országot, mint termelési telephelyet.

[00:13:57]De hát elég Olaszországra nézni, ahol az Euró bevezetése óta a termelőszektor fele megszűnt, elvándorolt, vagy Franciaországban is, ahol az Euró bevezetése óta az ipari munkahelyek tömege szűnt meg, és Németországban ez most kezdődik.

[00:14:12]Havonta 10000 ipari munkahely megy tönkre.

[00:14:16]Németországban ennyi szűnik meg, mert ugye egyszerűen ez az ERO ez ez túl drága és hát jobban megéri ott termelni.

[00:14:23]azért jönnek ide a gyárak, mondjuk a Mercedes azért hozta ide a az A osztályt, ezért duplázza meg nálunk a Mercedes a termelést évig 200-ról 400000 autóra, vagy a Bosch azért hozza ide a Németországban bezárt gyárait, mert itt nem csak az energia olcsóbb, a munkabérek is olcsóbbak, a német bérek harmadát kapják a magyar munkások, de igazából azt is látni kell, hogy a valuta leérték, vagy a gyengébb valuta miatt itt jobban megéri termelni.

[00:14:51]Ez egy ez egy előny, hogy nincs nálunk eró.

[00:14:56]világos.

[00:14:56]Most nyilván elképzelhető, hogy Horvátországban és Bulgáriában mondjuk még az előny időszaka megmaradt, de azért csak megkérdezem, hogy hogyha tényleg ennyi probléma van mostanában az Európal Euróval és most már látszódik a hátulütője a nyugati országokba, akkor Horvátország és most legfrissebben Bulgária miért dönthetett úgy, hogy mégis bevezeti?

[00:15:19]Igen.

[00:15:19]Tehát ennek van egy szimbolikus része is.

[00:15:22]Mondjuk Szlovákia is azért igyekezett bevezetni az ERót, vagy a balti országok, mert ők azt gondolják, hogy jobb ott ülni az asztalnál, mint nem ott ülni.

[00:15:31]Persze ettől még Mált sem kérdezi senki, vagy Szlovákiát sem kérdezi senki az eurózónában, hogy hogy mit gondolnak az eróról, mert ezt a németek, franciák, hollandok, osztrákok, a nagy befizetők eldöntik, és a többiek persze beleszólhatnak, meg ők is szavaznak, de a legfontosabb kérdésekben igazából nem nem kérdezik meg őket.

[00:15:51]Tehát van egy szimbolikus része is, hogy oda akarnak tartozni.

[00:15:53]Van egy másik része is, mond a szlovákok ugye a csehekhez képest, lengyelekhez, magyarokhoz képest hamarább vezették be az eurót, ugye.

[00:16:01]Tehát ez egy szimbolikus rész.

[00:16:04]A horvátoknál például vagy a bolgároknál van egy másik szempont is.

[00:16:09]Ugye ők a turizmusból élnek javazt.

[00:16:09]És ugye az EROK ez tényleg egy előnye, tehát én nem azt akarom mondani, hogy az ERONAK nincsen előnye, van előnye az ERONak, csak az én állításom az, amennyire én ezt meg tudom a magam tapasztalatával ítélni, politikai szempontokból főként, de részint gazdasági szempontokból is, hogy most már az ERO előnyei azok elmúltak és a hátrányai hatványozottan jelentkeznek.

[00:16:32]Tehát az előnyökről kérdezett szerkesztő úr és az egyik előny például az árak összehasonlíthatósága, tehát ez tényleg egy jó szempont.

[00:16:38]Ugye ugye most például az idei nyáron sajnos az öbölmenti konfliktus miatt például ugye az a rész Izrael, Egyiptom leértékelődik a turisták szemében, mert sajnos a háborús cselekmények miatt mondjuk Ciprus is ugye most úgymond veszélyessé válik és majd Spanyolország az ami felértékelődik, mert Spanyolország messze van a konfliktustól és olcsó.

[00:17:01]És ugye most a horvátok, vagy mondjuk Bulgária, mint szintén ugye a Fekete tengerpartján egy turista övezettel rendelkező ország, most tudják mondani, hogy mondjuk Euróban könnyebb összehasonlítani a német, holland, belga turistáknak, hogy mennyibe kerül egy hét nyaralás Spanyolországban, mennyibe kerül Horvátországban vagy Bulgáriában.

[00:17:21]Tehát az árak összehasonlítása biztos vagyok.

[00:17:22]Ugye említettük azt, hogy a korábbi valutákhoz képest az eurónak alacsonyabb a kamata.

[00:17:27]Tehát például ez is megjelenhet Horvátországban és Bulgáriában, hogy hogy akkor most a gazdaság olcsóbban jut forrásokhoz.

[00:17:37]Persze itt utaltam a francia vagy az olasz példára, hogyha ezt a vagy a görögöknél ugye ők olimpiát csináltak az olcsó pénzből 2004-ben.

[00:17:43]Tehát hogyha ha ha ezt a pénzt, ezt az olcsó hitelt nem hatékonyságnövelésre fordítják, akkor hiába van olcsó pénz, hogyha azt felélik.

[00:17:53]Tehát igazából ez a nyilván ez már a kormánynak a felelőssége.

[00:17:55]Tehát vannak előnyök vitathatatlanul.

[00:18:00]Ugye a cégek számára egyszerűbb a könyvelés, de manapság a mesterséges intelligencia korábban bármely bármikor át lehet számolni.

[00:18:06]És ugye abból, hogy Magyarországon nem Eeró van, ebből tehát nem csak veszteség keletkezik, hanem nyereség is.

[00:18:13]Gondoljanak bele, hogy mondjuk a azok a nyugati cégek, amelyek Magyarországon jelen vannak, az elmúlt időszakban felhalmoztak euró fortot, és akkor mondjuk, amikor 400 vagy 420 Ft volt az Euró, nyilván nem váltották át a forintjukat Euróra, de most, hogy az Euro mondjuk már 300 80 vagy 370 Ft, akkor most jobban megéri az évek során felhalmozott forintjukat erróra átváltani.

[00:18:39]Tehát itt akár még nyereséget is elkönyvelhetnek.

[00:18:41]Ugye van árfolyam, veszteség, árfolyam, nyereség.

[00:18:45]A lényeg az, hogy az ember pluszban végezze a a nap végén, vagy amikor a a mérleget megvonja.

[00:18:50]Tehát a a a forintból is ki lehet szállni pozitívan.

[00:18:53]Nem muszáj ahhoz az eurónak legyen, hogyha az árfolyam nyereség erősebb, mint az árfolyam veszteség.

[00:19:02]Világos?

[00:19:02]Tegyünk rendbe egy kifejezés párt, mert amikor itt készültem az adásra egy kollégámmal beszélgetve, folyton újra előkerült, hogy van a német euró és van a francia euró, és a kettő között óriási különbség van.

[00:19:16]Miért szoktak erről beszélni?

[00:19:19]Azért ez tényleg több helyen is előkerült már beszélgetésekben és interjúkban is, itt a Hit Rádión is, emlékeim szerint.

[00:19:25]Mi az, hogy német Euró és mi az, hogy francia euró?

[00:19:29]Kezdjük talán innen.

[00:19:31]Igen.

[00:19:31]Hát mielőtt válaszolok a kérdésre, ugorjunk vissza az időben, mondjuk 30 évet, nem kell sokat.

[00:19:36]És mondjuk ha visszaemlékszünk, vagy vissza tekerjük a a történelmet, akkor azt kell látni, hogy a német, nyugat-német gazdaság volt ugye és mai napig a legerősebb az európai integráción belül.

[00:19:51]És mielőtt bevezették az erót, volt egy fix átváltási kulcs.

[00:19:54]Ugye hát egy ilyen árfolyamsávnak hívták ezt, de egy német márka, nyugat-német márka az mondjuk három frankot ért és mondjuk hét osztrák silinget ért.

[00:20:05]Akkor a holland forint az 10%-kal volt gyengébb, mint a német márka.

[00:20:09]A svájci frank meg 10%-kal volt erősebb.

[00:20:12]Tehát volt egy ilyen az, hogy is volt az olaszoknál talán a végén már, hogy egy nyugat-német márka az mondjuk 1000 olasz lirát ért.

[00:20:18]És akkor így tudták az emberek, a turisták is tudták, hogy egy márkáért kapok 1000 lirát, és az nagyjából annyit ér.

[00:20:24]Ugye itt látjuk a számokból, hogy mondjuk a a franciáknak ugye három frankot kellett adni egy márkáért.

[00:20:31]Tehát ez mutatta is, hogy a vás a pénz vásárló erejét.

[00:20:34]És igazából most ez úgy néz ki, hogy van német vagy északi eró meg déli eró.

[00:20:40]Hivatalosan tudom, hogy csak egy eró van.

[00:20:42]De ha megnézzük, tehát ez az EROK a legnagyobb hátránya.

[00:20:44]Ezért mondom azt, hogy nem érdemes most bevezetni, mert a tehát gondoljanak bele, hogy most mondjuk 400 Ft egy euró, most egy kerekszámot mondtam.

[00:20:52]Tehát a hogyha lenne egy északi eró, egy német, osztrák, holland, Finn, szlovák euró, akkor az 650 Ftot érne.

[00:20:59]Ha lenne déli euró, francia, olasz, spanyol, görög, akkor az meg mondjuk 250 Ft-ot érne.

[00:21:09]Most ugye a 400 Ft-os euró, ami egy egységes euró, ez a németeknek jó, mert a német termékeket nem 650 Ft-ért árulják, hanem 400 Ft-ért.

[00:21:18]Tehát a németek sokkal több terméket tudnak 400 Ft-ért eladni, mintha a csodálatos prémium minőségű német termékekért 650 Ft-ot kéne fizetnünk, akkor kevesebben engedhetnék ezeket meg maguknak.

[00:21:30]Tehát a németek jól járnak azzal, hogy hogy ez az ERO van, merthogy hogy ez a német termékeket olcsóbbá teszi.

[00:21:37]Na igen ám, de hogyha azt mondtam, hogy a déli euro, a francia olasz, spanyol görög euró az 250 Ft-ot érne, akkor az azt jelenti, hogy amit mondjuk egy olasz autót vagy egy spanyol autót nézünk, ami ami 250 Ft-ot érne, ha lenne ez a déli euro, azért 400-at kell fizetni.

[00:21:55]Na, ezért vándorol el a termelés délről, mert egyszerűen az emberek nem akarnak 400 Ft-ot fizetni azért, ami az ő megítélésük szerint, vagy presztízsben mondjuk csak 250-et ér.

[00:22:06]Miután viszont ugye azt beszéltük korábban, hogy nincsen lehetőség leértékelni a valutát.

[00:22:15]Tehát Olaszország, Franciaország nem tudja az EROT leértékelni, mert az a központi bankásköre.

[00:22:18]Ezért ugye mit kell csinálni?

[00:22:21]Csökkenteni kéne a költségeket.

[00:22:23]de nem tudja csökkenteni a költségeket, tehát nem tudja azt mondani, hogy hogy magyarországi fizetést adok a francia munkásnak, vagy vagy lengyelországi fizetést adok az olasz munkásnak, mert akkor ott forradalom lenne.

[00:22:35]És ezért inkább azt csinálják a cégek, hogyha 250 Ft-ot ér az a termék, akkor 250 Ft-ból kell kihozni, és elhozzák a termelést ide.

[00:22:46]Tehát igazából így értik meg a hallgatók, hogyha bevezetnék nálunk is az eurót, és ami nálunk 250 Ft-ot ér, mint a déli, hirtelen 400 Ft-ba kerülne, akkor tőlünk ugyanúgy elvándorolna a termelés, mert nem éri meg nálunk megtermelni azt, amit nem tudnak majd mondjuk nem 200 nem tudnak eladni, mert amit 250-ér gyártanak, azt nem nem lehet 400-ér eladni.

[00:23:10]Tehát igazából ez az a dilemma, amit ugye belső leértékeléssel, megszorításokkal kéne megoldani.

[00:23:17]Vagy hát van egy másik lehetőség is, amit Japán vagy Kína követ, de ugye ez se jó az embereknek, hogyha mondjuk magasak a bérköltségek, akkor robotizálni kell.

[00:23:25]Ugye Japánban, ezt már korábban megcsinálták, Kína Dél-Kore is ebbe az irányba megy.

[00:23:29]Nem engednek be vendégmunkásokat, hanem robotokkal váltják ki a termelést.

[00:23:33]De hát az embereknek ugye az nem jó, mert akkor nem az emberek dolgoznak, hanem a gépek.

[00:23:39]Tehát így értik meg a hallgatók, hogy az északi és a déli euró között mi a különbség.

[00:23:43]Egyébként ez az egyik forgatókönyv, hogy hogy az ERO, ugye az Európai Unió az ERO mentén eshet szét.

[00:23:50]egyébként Marine Le Pen 2017-ben, illetve Mateo Salvini 2019-ben felvetette, hogy Olaszország és Franciaország lépjen ki az euró zónából, na nem az Európai Unióból, meg nem az egységes belső piacból, hanem az euro zónából vezesse vissza a saját valutáját, és akkor azt rögtön leértékelnék, és akkor ami 250 Ft-ot ér, és 400-ba kerül, akkor rögtön helyreállnak a matek és a frankkal vagy az olasz lírával ismét 250 Ft-ba kerülne mondjuk egy olasz termék vagy egy francia termék és sokkal versenyképesebbek lennének.

[00:24:28]Tehát ugye most már ez a ugye van egy ilyen szó, hogy vesztalgia.

[00:24:32]A vesztalgia nyugaton egy nagyon erős fogalom.

[00:24:35]Az ember osztrákokkal beszél, vagy hollandokkal, vagy bárkivel Nyugat-Európában, ahol most eró van.

[00:24:40]ők arra emlékeznek vissza vesztalgiának, tehát a nyugat iránti nosztalgiával, hogy amikor a siling volt, vagy a nyugat-német márka, akkor sokkal többet ért a pénzük, ami igaz.

[00:24:50]És ugye most azt gondolják, vagy most már nem gondolják, csak csak így nosztalgiáznak, hogyha visszatérne a francia frank, vagy az olasz líra, vagy az osztrák siling, akkor az a fajta jólét is visszatérne, ami korábban még jellemző volt.

[00:25:06]A rossz hír az, hogy nem tér vissza.

[00:25:07]Ugyanis ha a gyárak elmentek akár Kínába, és nem jönnek vissza a gyárak, akkor az a jólét sem fog visszajönni.

[00:25:17]Hát ez egy egyre izgalmasabb egyébként, mert nyilván amiközben fölvetődik Nyugat-Európában adott esetben bizonyos hangoknál már az, hogy vissza kéne vezetni a nemzeti valutát, itthon meg úgy tűnik, hogy a kormányalakításra felhatalmazást kapott párt, ő ugye a Tiszapárt kifejezetten bevezetné az eurót.

[00:25:36]Egyrészt kérdés, hogy ha valóban széteshet az eurózóa, akkor ez mikorra történhet meg?

[00:25:43]És hogy lesz-e még a magyar gazdaságnak azelőtt bevezetni az eurót, hogy szétesne az eurozóna?

[00:25:51]Igen.

[00:25:51]Ugye Angela Merkelnek volt sok jó mondása volt.

[00:25:53]Az egyik mondás, amit én rengetegszer idézek tőle, még az ERO válság idején, ilyen 2011-12 körül mondta ezt, hogy ha megbukik az ERO, a közös valuta, na akkor bukik meg az Európai Unió.

[00:26:05]Tehát ez nem most lesz, mert egyre inkább egy egy ilyen adósságunióvá válik.

[00:26:11]Én ezért mindig Euro adósság zónáról beszélek.

[00:26:16]Tehát nem Eurozónáról, hanem euró adósság zónáról érdemes beszélni.

[00:26:20]Ugyanis azt látjuk, hogy a franciákat, olaszokat már jó részt a központi bank tartja életben, minden szabályt megszegnek.

[00:26:27]Tehát az unióban tilos a költségvetés finanszírozása, mondjuk a központi bank által.

[00:26:33]Mi történik?

[00:26:33]Például az olasz államkötvényeknek 40%-a növekvő tendenciával a központi bank tulajdonában van.

[00:26:41]Ők úgy védik ki ezt a történetet, azt mondják, hogy a szerintük a szabály csak a közvetlen kötvényvásárlást tiltja.

[00:26:48]Tehát az Európai Központi Bank nem vehet az olasz banktól vagy államkincstártól olasz államkötvényeket.

[00:26:55]ők ezt úgy értelmezik ilyen kreatív jogértelmezéssel, hogy miután ők a másodlagos piacon vesznek olasz államkötvényeket, ezért ők nem látják azt, hogy ők az olasz költségvetést finanszírozzák, miközben de.

[00:27:07]Tehát meg így tudják alacsonyan tartani a kamatokat.

[00:27:10]Mis 1% kamatemelkedés az állampapíroknál az év a 100 milliárd euró plusz terhet jelent, amit nem tudnak kifizetni.

[00:27:18]Ezért, hogyha mindenki tudja, hogy az amerikai állampapírok iránt van kereslet az olajimportőrországok között, így értik meg a hallgatók egyébként az iráni háborút, és hogy miért fog ez nagyon elhúzódni.

[00:27:30]Ugyanis minél tovább tart a háború, és minél magasabb az olajár, minél több fegyverre van szükség.

[00:27:35]És ha a fegyvereket meg az olajat dollárban számolják el továbbra is, akkor ugye amerikai állampapírt kell vásárolnom, hogy ki tudjam fizetni a fegyvert meg az olajt.

[00:27:45]És ezért amerikai állampapírban tartom a pénzemet.

[00:27:48]Ha tudom, hogy az olasz meg a francia állampapírokat az Európai Központi Bank tuti meg fogja venni, akkor nyilván a a kamat is alacsonyabb, mert azt a rizikót, amit Olaszország vagy Franciaország a rossz gazdaság helyzete gazdasági helyzet miatt Olaszország rizikós lenne, de ha ott van mögötte a központi bank, amely felvásárolja a kötvényeket, akkor már nyilván ez a kockázat is kisebb, és ezért a kamat is kisebb.

[00:28:13]Tehát így tartják mesterségesen víz fölött ezeket az országokat.

[00:28:17]És nyilván ezért van az, hogy a melóni nem mehet szembe a a brüsszeli akarattal, mert akkor rögtön elvágnák ezt a ezt a ezt a köldögzsinort, vagy ezt a lilegeztetőgépet.

[00:28:27]Tehát igazából nyilván a Tiszakormánynak ez egy szimbolikus.

[00:28:32]Ugye azzal kezdtem a válaszomat, hogy a a szlovákoknak, a horvátoknak, a balti balti országoknak, ez egy szimbolikus ügy, hogy ők a nyugathoz akarnak tartozni.

[00:28:44]Ezzel is ki akarják fejezni, hogy ők nem komporszák, hogy ők nem ide-oda pávatáncolnak, hanem ők odatartoznak.

[00:28:50]De mondom, hogy tehát mi odatartozunk, tehát mi is az unió tagjai vagyunk, a NATO tagjai vagyunk.

[00:28:54]Ugye a Tiszakormánynak ez lehet egy olyan termék, egy politikai terméke, amit hogyha mondjuk a a 2030-as választásra tudnak teljesíteni, ugye itt arról beszéltünk, hogy a konvergencia feltételeket nagyjából kipipálhatjuk, mert ott elég, hogyha konvergálunk.

[00:29:12]Igazából a nehéz része az, hogy két évig kell tartani az árfolyamot.

[00:29:14]Tehát két évig egy fix árfolyamot kell tartani.

[00:29:16]Ez matematikailag lehetséges.

[00:29:18]Akkor ugye 28-tól 30-ig kéne a Tiszakormánynak egy stabil árfolyamot tartania azzal a céllal, hogy mondjuk 2030 január 1jén belépjünk az unióba.

[00:29:29]Azt remélhetik, hogyha az eurerózónában, bocsánat.

[00:29:31]Tehát azt remélhetik, hogyha ezt a célt el tudják érni, hogy Magyarországot beviszik az eurozónába, akkor mondjuk ez a következő választáson nekik egy sikerélmény lehet.

[00:29:42]úgymond, hogy kikötötték Magyarország kompját a nyugati parton.

[00:29:46]Tehát lehet ennek egy ilyen szimbolikus része.

[00:29:47]Nyilván el a magyar gazdaság számára azt mondják, hogy alacsonyabb lesz a kamat.

[00:29:52]Mondjuk hát itt említettem, hogy már most is vannak mondjuk 3%-os programok, célzott programok.

[00:29:59]Tehát ilyen szempontból ez ez már most is elérhető.

[00:30:00]Ez nem hiszem, hogy annyira fontos lenne.

[00:30:02]Hát meg ugye azt is látni kell, hogy ugye látjuk, hogy hivatkozhatnak az Euró bevezetésénél arra, hogy miért kell bizonyos dolgokat megváltoztatni.

[00:30:10]Tehát ez egy olyan, ez egy ilyen nagy raktapasz, ami mindent lefed, mert bármit csinálnak most reformokat, akár mondjuk a nyugdíjrendszerben, egészségügyi rendszerben, mondván, hogy csökkenteni kell a hiányt, a költségvetési hiányt csökkenteni kell azért, hogy bevezessük az ERót, akkor ennek a nagy társadalmi célnak az elérése érdekében kérhetnek áldozatot is, vagy mondjuk elkérhetik a népszerűtlen intézkedések vagy érdeksérelemmel járó intézkedések elfogadását.

[00:30:39]Tehát sok sok oka lehet, illetve hát ugye ha bevisznek minket az eurózónába, amit én eró adósság zónának hívok, akkor az egy ez egy örökletes adósrabszolgaság.

[00:30:49]Tehát az azt jelenti, hogy akkor gondoljanak bele, hogy aki most hallgatja ezt a műsort, ez olyan, ha belépnek a kiszeli eurozónába, vagy a valódi eurozónába, akkor most mindenkinek a nevében fölveszek 500 millió Ft hitelt.

[00:31:00]Tehát, mert most aki hallgatja ezt a műsort, ha belép az eurerzónába, olyan, mintha most rögtön 500 millió Ft hitelt fölvennék a nevében, de ezt nem kell visszafizetni.

[00:31:10]Csak ugye ha belépünk az eurozónába, arányosan mi is majd felelünk a a franciáknak, olaszoknak, másoknak adott hitelekért, amit most nem kell kifizetni, de hogyha jön az elszámolás, akkor bizony majd ezt az 500 fejenként ön mai pénzem mondjuk 500 millió Ft hitelt, amit én veszek föl a többi a hallgatók nevében, az bizony az ő nevükre van írva.

[00:31:31]Tehát igazából itt van a probléma.

[00:31:33]Németország 1000 milliárd eurót tesz be ebbe a játékba, ebbe a piramisjátékba, hogy ne dőljön össze az eurozóna, és a többi országoknak is arányosan be kell tenni pénzt.

[00:31:42]Ugye az a mázli, hogy ez nem olyan pénz, amit a költségvetésből kell kivenni, hanem ezt a központi bank veszi fel a az eurozóna országok terhére.

[00:31:51]De hát ugye ameddig ment a szekér, addig ez nem volt probléma.

[00:31:55]Most ott van a baj, hogy nincs orosz energia, ezért beomlik a termelés.

[00:32:00]Nálunk még van, de ki tudja meddig.

[00:32:00]A másik ugye, hogy technológiaváltás van.

[00:32:05]Amikor azt mondtam, hogy Németországban havi 10000 ipari munkást küldenek el, az azt is jelenti, hogy egy ipari munkahelyhez három szolgáltató szektor munkahely tartozik.

[00:32:12]Tehát azt is hozzá kell számolni, hogy azoknak se lesz munkája.

[00:32:16]És hát a kínai technológia már nagyon sok területen megelőzte az európait, most az elektromos autók terén is, de mondhatnánk a vasútat, mondhatnánk a vegyipart.

[00:32:24]Tehát az az eró mögül az a gazdasági erő erő tűnik el, ami eddig erőssé tette az erót.

[00:32:30]Hát ugye Olaszország Franciaország már kuka, tehát ott az ipari termelés már összeomlott.

[00:32:36]Említettem, hogy az Olaszországban az ipari termelés az Euró bevezetése óta megfelez megfeleződött, és ez a leépülés, ez csak felgyorsult.

[00:32:45]Németország most kezd leépülni, Ausztria most kezd leépülni.

[00:32:47]Tehát ilyen szempontból ez már nem egy nem az az Euró, ami ami mondjuk 2002-ben elindult.

[00:32:54]Ez már egy ilyen kifutó termék, és hát ezért van az, hogy elinflálják az értékét.

[00:32:58]Ugye jövőre vezetik be a digitális erót, a vizártyát, masterkártyát ki akarják szorítani Európából, a digitális erót akarja a központi bank bevezetni.

[00:33:06]Ez egy eszköz arra, hogy hogy gyorsabban el tudják inflálni a a meglévő adósságot.

[00:33:12]És ugye ez azt jelenti, hogy a pénz értéke tovább csökken, hiszen ha nincs meg az a gazdasági erő, akkor máshogy vagy megszorításokkal szabadulnak meg az adósságtól.

[00:33:25]Ez nem lenne népszerű, megbuknának ezek a kormányok.

[00:33:26]Így hát marad a csendes elinflálása a felhalmozott adósságnak.

[00:33:32]És hát ez az, ami amit az nyugat-európai emberek egy lassú életszínvonal romlásnak élnek meg.

[00:33:40]Most nem hozzánk képest meg a szomáliai éhezőkhöz képest, hanem a saját 10-20 évvel ezelőtti ényükhöz képest, vagy mondjuk a szülei generációjához képest.

[00:33:51]Meglátjuk, hogy hogy lesz, de még egy záró kérdésként hadd tegyem föl azt, hogy Magyarországon egyébként van-e arra valamilyen mérés vagy kutatása, ami viszonylag frissnek mondható, hogy a lakosság milyen százalékban támogatja az eurónak a bevezetését, mert azért ez nyilván egy kulcskérdés, hogyha a Tisza valóban szeretné itthon bevezetni az eurót.

[00:34:11]Amilyen méréseket én ismerek, többségben vannak azok, akik támogatják az Euró bevezetését.

[00:34:15]Tehát nem akkora többség, ilyen 53-56%-ra emlékszem.

[00:34:17]Tehát egy abszolút többség biztos, hogy mögötte van.

[00:34:22]ugyanis hát a a forint inflációjához képest, vagy mondjuk a sok ember fejében a magas kamatokhoz képest nyilván vonzóbbnak tűnik, meg hát ugye azt is látjuk, hogy azok az előnyök, amiket a kirakatba szoktak rakni, hogy hát ugye nem kell átváltani a pénzt, vagy össze tudjuk jobban hasonlítani az árakat, tehát általában ezeket szokták a lakosság felé eladni.

[00:34:45]Amikről mi beszéltünk, arról nem nagyon szoktak beszélni.

[00:34:49]A hátrányairól nem nagyon szoktak beszélni.

[00:34:51]Ez olyan, mint 2004-ben, amikor azt mondták, hogy nyithatunk-e cukrázzdát Bécsben.

[00:34:55]Tehát nagyjából itt is az lesz, hogy majd akkor nem kell átváltani a a a forintunkat, hogyha külföldre akarunk menni arany.

[00:35:01]Egyébként most a bankkártyával, ha fizetünk, akkor közép árfolyamon ugye egy nagyjából egy jó, tehát kedvezőbb áron tudunk fizetni, mondjuk ha külföldön bankkártyával fizetünk, mert akkor nem kell átváltás, akkor egy kedvezőbb a bankok egy kedvezőbb átváltást alkalmaznak.

[00:35:15]Tehát most is megvannak azok a azok a lehetőségek, amikkel mondjuk tudunk védekezni a az ilyen ingadozásokkal szemben.

[00:35:24]Hát meglátjuk.

[00:35:24]Nyilván ez most már ez egy gazdasági kérdés, de egy politikai kérdés is.

[00:35:30]És hát ugye ez egy olyan összemzeti cél lehet, amit az új kormány fel tud használni arra, hogy hogy témavezető legyen.

[00:35:38]Csak hát ugye nyilván az a kérdés, hogy a hogy oké, hogy 50 valahány%záz támogatja az Euro bevezetését, csak az a kérdés, hogy milyen áldozatokat hajlandó ennek érdekében vállalni, mert ugye arról beszéltünk, hogy például, hogy két évig kell tartani egy fix árfolyamot, vagy mondjuk a konvergencia.

[00:35:54]És az is kérdés ugye, hogy a voltak ilyen Tisza programja javaslatok, hogy például ugye privatizálni kell egyes állami vagyonokat, és ott is felvet, hogy hogy csökkentsék az államadósságot, hogy a 60%-hoz konvergáljunk.

[00:36:05]De hát ha a franciák 115%-on vannak az államadósságban, az olaszok 140%-on, a görögök 160%-on.

[00:36:12]Tehát eszük ágában sincsen csökkenteni az adósságukat.

[00:36:15]És mint mondtam, így is felvennének minket.

[00:36:19]Hát mi értelme van eladni a a magyar állami tulajdonban lévő repülőteret egy német állami tulajdonban lévő repülőtérüzemeltető társaságnak?

[00:36:26]vagy amit a szocialisták csináltak 94 után, hogy a magyar állami tulajdonban lévő energiaszolgáltatókat eladták német meg francia állami tulajdonban lévő energiaszolgáltatóknak.

[00:36:39]Tehát igazából nagyon sok olyan dolog vetődik fel, mondjuk itt a privatizáció kapcsán, hogyha ez tényleg bekövetkezik, hogy mi értelme van, mert más országok sem igyekszenek például az adósságukat csökkenteni, ahogy ön is fogalmazott.

[00:36:54]Meglátjuk majd akkor, hogy hogy lesz Kiszeli Zoltának mindenesetre most köszönöm szépen ezt a tartalmas beszélgetést.

[00:37:00]Köszönöm én is.

[00:37:02]Önöknek pedig kedves nézők, hallgatók szintén köszönöm, hogy velünk tartottak.

[00:37:05]Ma is hamarosan újabb adásokkal jelentkezünk.

[00:37:07]Addig is mindenkit kérek, hogyha tetszett ez a beszélgetés, akkor kérem, hogy lájkolják és iratkozzanak fel a Hit Rádió mindkét YouTube csatornájára.

[00:37:13]Illetve hogyha tehetik, akkor kérem, hogy támogassák a munkásságunkat.

[00:37:16]További kellemes napot kívánok, viszont halláss