Hit Rádió 35:22

Elveszítjük a gyerekeinket a SzivárványTV és az influencerek miatt? – Bedő Imre

belpolitikaválasztáscsaládoktatáslmbtqközélet
Irányultság: KonzervatívKötődés: Fidesz-közeli
Elveszítjük a gyerekeinket a SzivárványTV és az influencerek miatt? – Bedő Imre
tl;dr

Nagy Batolyan műsorvezetővel beszélget Bedő Imre, a Férfiak Klubja alapítója és közgazdász. A beszélgetés a 2026-os választások után a magyar társadalom kulturális és családi értékeinek jövőjéről szól.

Bedő szerint a választási eredmény – bár számszerűen jelentős – szerencsés, mert egyértelmű felelősséget ad az új kormánynak, és elkerülte a polgárháborús helyzetet. A legnagyobb veszély nem az elfogadás hiánya, hanem az, hogy az influencerek és az olyan platformok, mint a Szivárvány TV, a fiatalokat a szétszóródás és a triviális tartalom felé vonzzák. A gyerekek először kinevessék ezeket a tartalmakat, majd annyiszor hallgatják meg, hogy végül internalizálják azokat.

Az EU Bírósága által jogtalannak ítélt gyermekvédelmi törvénnyel kapcsolatban Bedő szerint a valódi probléma nem az elfogadás, hanem hogy miért csak az LMBTQ kisebbség mindennapjairól beszélünk az iskolákban, és nem az autisták, a mozgássérültek vagy a külföldi magyarok helyzetéről. Ha már befogadásról van szó, azt minden kisebbségre egyformán kellene alkalmazni.

A társadalom alapvető problémája, hogy az emberek megunták a félelmet (covid, háború, infláció), és helyette a gyűlölet sokkal erősebb érzelemmé vált – ez magyarázza a választási eredményt. A racionalitás kiment divatból, az érzelemalapú politizálás és az „élménypolitika" vette át a helyét.

A családok jövője sötét, mert az iskola és az állam fokozatosan átveszi a szülői felelősséget, míg a szülők ezt szívesen átadják. Az igazi megoldás az lenne, ha az oktatás a kognitív képességek fejlesztésére, az önuralomra és a tanárok becsületének helyreállítására összpontosítana – nem pedig az LMBTQ-témákra, amely Bedő szerint marginális és szükségtelen kérdés az iskolában.

Részletes összefoglaló megjelenítése

A választási eredmény értékelése

Bedő Imre szerint a 2026-os választási eredmény – bár számszerűen „durva" – végül is szerencsés volt. Ha az ellenzék (a mostani kormánypárt) 53%-kal nyer, az „polgárháborús állapotokat" eredményezett volna az utcákon, végtelen obstrukciót és „pankrációt a sárba". Az új helyzetben viszont egyértelmű felelősség egy kézbe kerül, és „szabadszemmel jól látható lesz", mit tud megvalósítani az új kormány.

„Ha nyeridesz, akkor ma ilyen polgárháborús állapotok lettek volna az utcákon. Így meg durva ugyan, de a felelősség tényleg egy kézbe kerül, és szabadszemmel jól látható lesz, tud történni meg tud történni az, ami amit meg akarnak, hogy történjék." *

A kulturális háttér: 16 év konzervatív kormányzás után

Az elmúlt 16 év alatt a Fidesz-kormány a családvédelem és az egészséges családkép erősítésére törekedett. Bedő szerint az új TISZA-kormány valószínűleg nem fog nyíltan a családok ellen fordulni, azonban a progresszív nyitás retorikáját használja majd. A családtámogatási rendszer megmarad, mert az emberek már hozzászoktak hozzá, és egy „óriási vágás" lenne, ha valaki erre rányúlna.

„Én azt gondolom, hogy józan politikai erő ma nem megy szembe a családokkal, tehát olyan értelemben, hogy szembe menjen velük." *

A Férfiak Klubja és a férfi-nő szövetség

Bedő szerint a Férfiak Klubja nem politikai, hanem kulturális és regenerációs szereplő, amelynek célja a férfiak visszaintegráláása a családokba. Ez nem azt jelenti, hogy a férfi lesz a „király" vagy a „főnök", hanem hogy a férfi vállaljon felelősséget a munkahelyén túl, a generációs kapcsolódásban és a jövő nemzedék megerősítésében.

Az új kormányzat alatt javaslatot tesz egy horizontális pozícióra a kormányzatban, amely – hasonlóan az környezeti fenntarthatóságot figyelő intézményekhez – biztosítaná, hogy semmilyen törvény, reklám vagy kampány ne hangolja egymás ellen a férfit és a nőt. Ez a férfi-nő szövetség erősítése lenne az igazi cél.

„A férfinő szövetség újraépítése az nagyon-nagyon fontos lenne, hogy soha tehát ne fordulhasson elő, hogy olyan törvények, olyan reklámpropaganda, olyan kampányok szülessenek, ahol egymás ellen vezetik a nemeket." *

A Szivárvány TV és az influencerek problémája

Bedő szerint a fiatalok elvesztésének folyamata egy jól azonosítható minta követi. Régen volt mondanivalóval rendelkező zene, amely érzelmi vagy társadalmi témákról szólt. Ma azonban a gimnáziumot végzendő 10-12 éves gyerekek olyan „súlyos szövegeket" hallgatnak, amelyeket kezdetben csak kinevessék, mert otthon tiltottak. Azonban annyiszor hallgatják meg ezeket a „legaljabb dolgokat", hogy végül kívülről tudják, és minden bulin tele torokból újra meg újra megismétlik.

Ugyanez történik az influencerekkel: a gyerekek először azért követik őket, hogy kinevessék őket (például egy „kifestett körmű, álcázott fiú" típusú influencert), de olyan sok tartalmat látnak tőlük, hogy végül megbarátkoznak velük, és az ő világképüket kezdik fogyasztani.

„Azt látom a saját gyermekeim korosztályán, de körülnéztünk akkor az összes olyan gyereken, aki ezeken a koncerteken tombol. Én láttam ennek a folyamatát. Ez úgy zajlik, hogy ők régen volt egyfajta mondanivalóval rendelkező zene, amit a fiatalok hallgattak." *

A Szivárvány TV hasonló „karrierrel" rendelkezik: a fiatalok azért mennek oda, mert „olyan dolgok fognak történni, ami nagyon érdekes lesz nekik, mert eddig ilyet nem láttak", majd addig nézik, ameddig ott normális dolgokat is hallanak, de egészen más szemszögből. Ez egy „kevert világkép, egy kevert cél, egy kevert látásmód" alakul ki, amit utána követni kezdenek.

„Így ragadnak ott, és ilyen értelemben egy LMBTQ, vagy nem tudom, ez a Szivármány TV is hasonló ugye hogy mondjam karrier van predesztinálva, hogy az összes fiatal azért megy oda, mert ott olyan dolgok fognak történni, ami nagyon érdekes lesz nekik." *

Az EU Bírósága döntése és a gyermekvédelmi törvény

Az Európai Unió Bírósága jogtalannak ítélte a magyar gyermekvédelmi törvényt, amely korlátozza az LMBTQ-témák óvodai és iskolai megjelenítését. Az EU indoklása szerint a törvény nem szexuális propagandáról szól, hanem az LMBTQ emberek mindennapjairól való közbeszédről.

Bedő szerint azonban az érvelés félrevezető. Szerinte a valódi kérdés az, hogy ha már a különféle kisebbségek mindennapjairól beszélünk az iskolákban, akkor miért csak az LMBTQ-témák kerülnek előtérbe, és nem az autisták, a Down-szindrómás gyerekek, az ADHD-s gyerekek, a cukorbetegek, a mozgássérültek, a vakok vagy a siketeknek a problémái?

„Az én javaslatom az lenne, hogy ha már ezen a pályán maradunk, és ennek az érvelésnek akarunk teret adni, akkor minden kisebbségnek a mindennapjairól beszélni kellene. És akkor beszélni kellene a a az autistákról és a daunosokról beszélni kellene az ADHD és mindenféle ugye ilyen típusú kisebbség." *

Bedő szerint az arányok azt mutatják, hogy az LMBTQ-kérdés az összes kisebbségi probléma közül csak egy, és ha valóban az elfogadásról lenne szó, akkor az összes kisebbség egyformán kellene, hogy képviseltesse magát az oktatásban.

A társadalom puhulása és a szabályok felbomlása

Bedő szerint a magyar társadalom alapvető problémája, hogy egyre kevésbé képes betartani azokat a szabályokat, amelyek megtartanák az életét. A házasságok működéséhez szükséges hűség szabálya fellazult, az iskolákban a mobiltelefonra vagy az érkezésre vonatkozó szabályok nem tarthatók be, mert a szülők és tanárok ellenállnak.

„Tehát a maga a társadalmunk gyengül, tehát egyre kevésbé vagyunk képesek betartani azokat a szabályokat, amik megtartanák az életünket." *

Ez egy vicious circle-t hoz létre: minél puhább egy társadalom, annál puhább lesz az őt megszólító politika, hogy ne veszítsen szavazókat. Az egyház, a színházi kultúra, az iskola – mindegyik hozzápuhul a szétszóródó társadalomhoz. Az iskola például ahelyett, hogy megtanítaná a gyerekeket 40-50 percig figyelni, pár másodperces vagy pár perces tartalmakat ad nekik.

Az érzelemalapú politizálás és a racionalitás bukása

Bedő szerint a 2026-os választás egyik legfontosabb felismerése az, hogy a racionalitás teljes mértékben kiment divatból. Az érzelemalapú politizálás, az „élménypolitika" vette át a helyét – az a kérdés, hogy ki nyújt jobb élményt.

A választás során két érzelem versenyzett: a félelem és a gyűlölet. A félelem kampány racionális alapú volt (ezt és azt és azt a környezetben így és úgy van), de a gyűlölet sokkal erősebb volt, mert van egy aktivitása: „fel lehet akasztani, meg lehet ölni, fel lehet négyelni". A gyűlöletnek van egy végkimenetele, a félelemnek nincs.

„A félelemnek a végén nincsen ilyen aktivitás, a gyűlületnek a végén van ilyen aktivitás. És ezért is győzött az a az a fajta kampány." *

Ráadásul az emberek már megunták a félelmet – 2020 óta velük van (covid, háború, infláció, energiaválság). A gyűlölet sokkal jobb alternatívának tűnt.

„Egyszerűen a félelem egy olyan érzet, ami 2020 óta velünk van. Először a covid rettenetesen megijesztett. Utána jött a háború, aztán az infláció, aztán az energiaválság, aztán a újabb háború, aztán az újabb. És a a Európa fegyverkezik. Egyszerűen megunták az emberek a félelem érzését, és egy sokkal jobbat találtak helyette. Ez a gyűlölet." *

Bedő szerint az érzelemalapú politizálásban az önuralom, a fókuszálás, a koncentrálás nem adható át élményen keresztül – csak racionálisan lehet ezt átadni. Az érzelemalapú döntések mindig elviszik az embert (bulizni megy az érzelem helyett, megcsalja a párját, stb.).

A családok jövője és az állam szerepe

Bedő pesszimista a családok jövőjét illetően. Azt állítja, hogy az iskola és az állam fokozatosan átveszi a szülői felelősséget, és a szülők ezt szívesen átadják. Az iskolarendszer helyett az iskolára hárítják a nevelési feladatokat, és a szülők azt gondolják, hogy pénzért majd egy pszichológus, coach vagy edző helyettesíti őket.

„Szerintem sehogy. Na már nem vagyok optimista ebben az esetben, ebben a témában, mert a amikor azt gondoltuk, hogy lehet tenni és törvények tiltották és nem, akkor is maguk az atanárok is saját hatáskörben ezt csinálták." *

Bedő szerint a szülőknek vissza kellene terhelni az ő felelősségét, de ezt kulturálisan is el kellene mondani nekik – hogy nincs más, nem fog kiváltani. Az állam és a biznisz azonban azt üzeni: „mi sok mindent átveszünk, és fizessél, és akkor mi is sok mindent átveszünk".

Az oktatás strukturális problémái

Bedő szerint az iskola valódi feladata nem az LMBTQ-témákkal foglalkozni, hanem a kognitív képességek fejlesztésére, az önuralomra és a fegyelmezésre összpontosítani. A gyerekek hihetetlen veszteséget szenvedtek el a gondolkodásképességben, a memóriában és az önuralomban.

Az iskola feladata az lenne, hogy a gyerekeket 50 percig tudjon figyelni, nem pedig azt, hogy egy percet tudjon figyelni. Bedő szerint 100 évvel ezelőtt ez nem volt probléma – nem azért, mert megverték a gyerekeket, hanem egyszerűen oda tudtak figyelni.

„Az iskolának talál például olyanokkal kellene foglalkoznia, hogy hogyan és tudom, hogy a nemzeti alaptalant tervzt hozzá kell nyúlni meg nem tudom mi. Oké, de nem az LMBTK dologgal kéne foglalkozni, hanem az, hogy hogyan erősítjük meg a kognitív, az összes kognitív funkcióban a gyermekeinket." *

Bedő szerint az oktatás visszaállításához több strukturális változásra van szükség:

  1. A tanárok becsületének helyreállítása: A tanároknak vissza kell állítani a fegyelmezési jogát. Jelenleg a neveletlen gyerekek és az agresszív szülők tartják terrorba az iskolát, és a tanárok emiatt elhagyják a pályát.

  2. A szülőség újradefiniálása: A szülőknek vissza kell tanulniuk, hogy mi az ő felelősségük. Egy szülő akadémiával együtt kellene működnie az iskolának.

  3. A technológia korlátozása: A svédek és finnek már betiltják a technológiát az iskolákban – ezt Magyarországon még gyorsabban kellene csinálni.

„Már nem akarnak iskolaigazgatók lenni emberek, mert mert már már ezzel ezzel a milővel lehetetlen, ahol a neveletlen gyerekek és azoknak a szülei tartják terrorba az egészet." *

Bedő szerint az LMBTQ-téma az iskolában egy „szükségtelen és marginális probléma" ehhez képest. Az elfogadás már olyan szinten van, hogy „mindenki a 100-on van" – 120%-os elfogadás hová?

Az elfogadás kérdése a magyar társadalomban

Bedő szerint a magyar társadalom már elég elfogadó. A fiatalok, akik az elmúlt 16 évben nőttek fel, pont olyan elfogadók, mint a nyugati társadalom fiataljai, és pont olyan harcosai az LMBTQ-elfogadásnak.

„Tehát semmiben nem állunk rosszabbul a progresszió szerint, mint nyugaton, és semmiben nem állunk jobban a konzervatív oldalról, mint ahogy ahogy ahogy nyugaton állnak." *

Az a probléma, hogy a magyar fiatalokkal nem lehet semmilyen módon, még egy ártalmatlan beszélgetésben sem felvetni az LMBTQ-kérdéseket – ez tabu. Ez pedig azt mutatja, hogy az elfogadás már olyan szinten van, hogy további nyitás nem fog többet hozni.

A jövő perspektívája

Bedő szerint az igazi megoldás az lenne, ha az új kormányzat a strukturális, fontos kérdésekre összpontosítana: a tanárok becsületének helyreállítása, a gyerekek kognitív képességeinek fejlesztése, az önuralom megtanítása. Ezek „hihetetlen komoly célkitűzések", amelyekre 100 évvel ezelőtt nem volt szükség, mert a gyerekek oda tudtak figyelni.

„Tehát én nagyon remélem, hogy hogy az ilyen hangok is valamilyen módon meghallgattatnak, mert hogyha maradt volna a Fidesz kormány, én ugyanezt mondtam volna, tehát tehát én ez a kulturális ember vagyok, és van nekem 30 ilyen pontom, hogy hogyan kéne ezeket a strukturális, fontos kérdéseket." *

Bedő szerint az LMBTQ-téma az iskolában egy „szükségtelen és marginális probléma" az igazi kihívásokhoz képest – a valódi feladat az, hogy visszaszerezzük a fiatalokat az értelmes gondolkodás, az önuralom és a fegyelem felé.

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • „A támadjuk" – az átirat elején értelmezhetetlen szövegrészlet, valószínűleg ASR-hiba, de a kontextusból nem rekonstruálható pontosan
  • „nemzeti alaptalant tervzt" – valószínűleg „nemzeti alaptanterv" volt az eredeti, de az ASR-hiba miatt értelmezhetetlen
  • „hogy mondjam" – a beszélő gyakran használja ezt a kitöltő kifejezést, amely az átiratban többször megjelenik, de nem érdekes tartalmi információ
  • „szükségtelen és marginális probléma" – Bedő ezt az LMBTQ-témára vonatkozóan használja az oktatásban, de az értelmezés világos
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]Sok szeretettel köszöntöm a Hit Rádió minden kedves nézőit és hallgatóját.

[00:00:01]Én Nagy Batolyan.

[00:00:03]A támadjuk.

[00:00:03]A következő percekben pedig belpolitikáról és kultúráról fogunk beszélgetni.

[00:00:06]Vendégem itt a stúdióban Bedő Imre a férfiak klubi alapítója, közgazdás.

[00:00:10]Szervusz Imre, köszönöm, hogy itt vagy.

[00:00:12]Szervusz és üdvözlöm a nézőket.

[00:00:12]Köszönöm a meghívást.

[00:00:15]Mennyire lepett meg téged a választásnak az eredménye?

[00:00:20]Érzhető volt a közhangulatból, vagy hogyha a családi környezetben szétnéztünk, vagy a baráti körben szétnéztünk, hogy a abból a hangulatból érezhető volt, hogy hogy lesz változás, de a mértéke nem, de a mértéke is ugye kettős, mert hogyha szám szerint nézzük, akkor is ugye nagyon durva, de a képviselőszámot tekintve még durvább, de ott ugye Nyilván a választási rendszernek a sajátosságai miatt ez van.

[00:00:50]Én azt állítom, hogy ha talán ha mondhatom ugye, hogy jobb jobb ez így, mert ha nyeridesz, akkor ma ilyen polgárháborús állapotok lettek volna az utcákon.

[00:01:11]Tehát az azért senkinek se hiányzott volna, hogyha nyer az ellenzék, az akkori ellenzék, tehát a mostani kormánypárt mondjuk 53%-kal, akkor meg egy végehossza nélküli totolyázás és obstruálás és pankráció a sárba, ami megint csak nem jó.

[00:01:30]Így meg durva ugyan, de a felelősség tényleg egy kézbe kerül, és szabadszemmel jól látható lesz, tud történni.

[00:01:43]meg tud történni az, ami amit meg akarnak, hogy történjék, hogy hogy egyértelművé váljanak a dolgok, és a valamerre el tud mozdulni bár minden, és akkor utána meglátjuk, hogy a következő választásokig mi fog történni, de itt legalább nincsen maszatolásra lehetőség, úgyhogy a azt hiszem, hogy végsősoron most mindenki megrázza magát mind a két oldal, és neki kellene fogni dolgozni.

[00:02:11]Kezdj folytassuk a kulturális térrel.

[00:02:13]Azért te a férfi klubi alapítója vagy, és eddig az elmúlt 16 évben azért egy olyan fronton kellett harcolnunk, vagy harcolnod, ami azért kormányzati szerep vagy a kormányzat oldaláról egy támogatott szerep volt.

[00:02:27]Tehát azért a az egészséges családkép az a kormányzat számára egy fontos programpont volt.

[00:02:33]Most ez lehet, hogy meg fog változni.

[00:02:35]Ugye itt a választásokat követően bejelentették, hogy meg fog alakul meg fog alakulni majd a Szivárvány TV, ugye az Európai unió bírósága jogtalannak ítélte a gyermekvédelmi törvény, tehát csomó fronton megindult a támadás a családokkal szemben.

[00:02:49]Milyen elkövetkezendő négy évre számítasz a családvédelem és a a férfiak klubja oldaláról?

[00:02:59]Én azt gondolom, hogy józan politikai erő ma nem megy szembe a családokkal, tehát olyan értelemben, hogy szembe menjen velük.

[00:03:06]Az más, hogy azt megpróbálják eladni, hogy a a nyitás, tehát a progresszív irányban való nyitás az nem szemben menetel, hanem az egy extra.

[00:03:17]Tehát erő erről külön lehetne beszélni.

[00:03:19]Tehát én nem hiszem azt, hogy tényleg család ellenes legyen.

[00:03:22]A a jelenlegi retorikában az van, hogy mindent megtartanak, ami családtámogatás.

[00:03:27]Sőt, és azt hiszem, hogy a demográfiai igyekezen szóval ez ezeknek valahogy fenn maradni és a az emberek is hozzászoktak ehhez.

[00:03:36]Tehát óriási vágás lenne, hogyha valaki ehhez hozzányúlna.

[00:03:40]A mi munkánk végsősoron egy kulturális, tehát mi nem politikai szereplők vagyunk, hanem mi kulturális, regenerációs szereplő vagyunk.

[00:03:48]visszaállítani azt a kultúrát, hogy a férfiakat vigyük vissza a családokba.

[00:03:52]Erősödjünk meg azért, hogy a családban a mi értékeink öröklődni tudjanak a férfi nő szövetség megerősítésében.

[00:03:58]Ugye megint csak a helyünkre kell kerülni.

[00:04:01]Tehát a férfi helyére kerül.

[00:04:01]Az nem azt jelenti, hogy ő lesz a király meg a főnök, hanem az, hogy az, hogy a munkahelyekről és a munkahelyeken túli felelősségvállalása generációs kapcsolódás, a jövő nemzedék megerősítésébe otthon, otthon a abban a jövőteremtésben, ami otthon zajlik, abban hogyan vesz részt.

[00:04:19]És azt gondolom, hogy ez egy örök érdek, tehát nem hiszem, hogy ezt túl tudtuk volna még lépni.

[00:04:25]Ugyanakkor látszik, hogy a talán a hangsúlyok eltolódhatnak, és ennek kapcsán felmerül az a kérdés, hogy vajon most, de most őszintén, ha most ha ketten beszélgetnénk a mit tudom én, egy sör mellett, akkor is ugyanezt kérdezném, hogy vajon a magyar társadalomnak, vagy a magyar iskolarendszernek, vagy a magyar óvodai rendszernek az-e a legnagyobb problémája, hogy nincs befogadás, hogy nem elfogadó.

[00:04:52]Tehát 16 év ugye keresztény konzervatív kormányzás után semmilyen ilyen, hogy mondjam hibát vagy semmilyen probléma nem volt az elfogadás területén.

[00:05:08]Tehát a fiatalok, én látom a saját gyermekeimen is, tehát az egész világ olyan mértékűleg ez ezen dolgozik, hogy fel sem merül a fiatalokban vagy az idősebbek semmiféle ilyen ellenérzés, vagy vagy ellentét, vagy vagy ellenzés, vagy nem is tudom, mert nem is tudok már ezeket a kifejezéseket.

[00:05:28]Tehát alapvetően a magyar egy nagyon elfogadó társadalom, és ez az egész elfogadás, ez nem egy kérdés.

[00:05:34]Nagy kérdés, hogy mi van akkor, ha mégis most ilyen örömből kinyitunk errefelé.

[00:05:40]És megint csak kulturálisan szeretném megközelíteni ezt a kérdést, hogy lássuk a jelenség lényegét.

[00:05:45]Én azt látom, hogy a a fiatalokat, és itt most a Szivárvány TV kapcsán is ugyanez a a nagy kérdés, hogy hogyan veszítjük el a fiataljainkat?

[00:05:58]Azt látom a saját gyermekeim korosztályán, de körülnézünk akkor az összes olyan gyereken, aki ezeken a koncerteken tombol.

[00:06:04]Én láttam ennek a folyamatát.

[00:06:07]Ez úgy zajlik, hogy ők régen volt egyfajta mondanivalóval rendelkező zene, amit a fiatalok hallgattak.

[00:06:15]Ezek érzelmekről, párkapcsolatokról, buliról, könnyebb nyárról vagy valamiről szóltak, de volt neki valamiféle tartalma, és mindig voltak igazán alja, trágár, semmit mondó, sőt félrevivő zenék akkor is, de azt bizony azok az alja emberek hallgatták, akik a társadalomnak a a legal alján voltak valamilyen okbóki kifolyaló most teljesen mindegy.

[00:06:40]Olyan hülyén hangzik ez, hogy azt mondom, hogy alja emberek, de az embereknek van egy olyan része, akik vagy ilyen-olyan kulturáltság, vagy kulturálatlansági dolgok miatt kapcsolódni tudnak ezekhez a nagyon hogy mondjam, tehát kulturálisan tényleg a a legalja dolgokhoz.

[00:06:55]És ma ott tartunk, hogy a a gimnáziumot, egyetemet végzendő fiatalok 12 éves korukban, vagy 10 éves korukba elkezdik ezeket hallgatni, ezeket a nagyon súlyos ugye szövegeket.

[00:07:09]azért hallgatják, mert nagyon érdekes, mert otthon tilos, ugye káromkodni, és azért hallgatják, hogy kinevessék, tehát nevetni akarnak rajta, és kuncognak és röhögnek rajta, de olyan sokszor hallgatják meg ezt a legaljabb dolgot, amit produkál az a bizonyos művésrétegnek hívjuk őket így, hogy olyan sokszor hallgatják meg, hogy a végén kívülről tudják, és minden buliba tele torokból újra meg újra megismétlik.

[00:07:32]Tehát nem újra meg újra azokat ismétlik el, aminek van valami olyan mondanivalója, ami elmond neki valamit a szerelemről, a párkapcsolatról, a csalódásról, a a a az előremenet erről, a felállunk, hogyha elesünk a vágyról, a nem tudom, a a az a motivációról, bármiről mindenféle zeneszámok vannak, amiknek volt ilyesmi tartalma.

[00:07:53]Nem ehhez kap nem ezt üvöltik teletorokból, hanem ezt az ajadékságot üvöltik teletorokból.

[00:08:00]Ugyanígy kapcsolódnak azokhoz az influencerekhez, akik mondjuk most nem mondok neveket, de milliós követettségű kifestett körmő lánynak ugye álcázott fiú, aki azért kezdik el követni, és azért lesz milliós követőtábora, mert a gyerekek még gyerekkorba azért mennek oda, hogy kinevessék, hogy nevessenek rajta.

[00:08:20]Ezt ők nagyon jól tudják egyébként.

[00:08:22]Majd olyan sok tartalmat látnak ezektől a az emberektől, olyan sok mondat talál be, hogy akkor megbarátkoznak vele, és azt mondják, hogy ez egy végül is egy nagyon rendes ember, és az ő, hogy mondjam, identitásán keresztül az ő általa prezentált világot kezdik el fogyasztani, mert folyamatosan követni kezdik.

[00:08:42]Tehát így ragadnak ott, és ilyen értelemben egy LMBTQ, vagy nem tudom, ez a Szivármány TV is hasonló ugye hogy mondjam karrier van predesztinálva, hogy az összes fiatal azért megy oda, mert ott olyan dolgok fognak történni, ami nagyon érdekes lesz nekik, mert eddig ilyet nem láttak, majd addig addig nézik, ameddig ott is hallanak nyilvánvalóan normális dolgokat, de egészen más szemszögből, és ez keveredik mindig.

[00:09:11]Tehát az a abból a fajta identitásból egy kevert világkép, egy kevert cél, egy kevert látásmód alakul ki, amit utána elkezdenek követni.

[00:09:20]Tehát most én csak azt szeretném ezzel mondani, hogy nem valószínű, hogy a mi problé a legnagyobb problémánk ez a társadalomban, hogy nem voltunk elég nyitottak, hogy valaki is valaki ellen lenne.

[00:09:33]Tehát ebbe az irányba nyitni ilyen értelemben lesz romboló.

[00:09:37]Nem olyan értelemben, hogy hogy most konkrétan valakik le akarnának rombolni valamit, hanem ez ez ilyen mint ahogy Petőfi Sándom mond, mint aki titkos vérek fog a rág, ugye, tehát olyan lassan lassan hervadni el, mint a virág, ugye, hogy a gyökereket szépen elkezdi szétszálozni ez az egész történet.

[00:09:54]Tehát és kicsit ugye ugyanezt kivetítjük még a gyermekvédelmi törvényre.

[00:10:00]Tehát most az Európai Uniós Bíróság ugye azt mondta, hogy a mi gyermekvédelmi törvényünk nem jót.

[00:10:06]többek között azért, mert például igen, hogyha nem engedjük be, tehát mi úgy gondol, tehát mi akik törvényt alkottak, ugye, vagy azok a szülők, mondjuk maradjunk annyiban, mer ilyen értelemben ezt használ, hogy mi, hogy akik tehát én magam is azt gondolom, hogy nem az óvodába való az, hogy a nemi identitását még nem is konyító gyermek elkezdjen folyamatosan arról hallani, hogy vannak fiúk, akik lányoknak, lányok, akik akik fiúknak ő maga is elkezdjen gondolkozni, egy vajon ő tényleg lány vagy tényleg fiú, aki azelőtt nem is gondolkodott volna rajta.

[00:10:43]És az az érdekes, hogy a akik a törvényt alkották, azok azt mondták, hogy ilyen ne legyen.

[00:10:47]Tehát hagyják békén a gyerekeket 18 éves korig.

[00:10:52]És ez nem úgy van prezentálva, hogy szexuális ugye propagandát tolnak a a óvodákba és a kiskolákba, hanem úgy, hogy az LMBTK embereknek a mindennapjairól beszélnek.

[00:11:04]Tehát ez az indoklás a törvénybe, hogy ez a törvény azért súlyosan EU értékellenes, európai értékellenes, meg törvényellenes, mertogy nem engedi a ennek a kisebbségnek a mindennapjairól való közbeszédet az óvodákba és az iskolákba.

[00:11:20]Tehát ők nem a szexualitásról beszélnek, hogy valaki fiúnak érzi magát, meg lánynak meg minden, hanem ők a bizonyos nagyon szűk kisebbségnek a mindennapjáról beszélnek.

[00:11:28]És ez önmagában az érvelése nagyon érdekes, amire nekünk valamilyen módon gombot kell varni, mert látszik, hogy itt mi, nem tudom, azok a szülők most mondom a mi, akik úgy gondoljuk, hogy ez egy negatív hatással lehet a gyermekekre, mi szexuális értelmezést adunk ennek, ők meg a mindennapok bemutatásának és a befogadásnak a az elősegítését gondolják-e mögé.

[00:11:51]És de talán, ha már így van, akkor az én javaslatom az lenne, hogy ha már ezen a pályán maradunk, és ennek az érvelésnek akarunk teret adni, akkor minden kisebbségnek a mindennapjairól beszélni kellene.

[00:12:07]És akkor beszélni kellene a a az autistákról és a daunosokról beszélni kellene az ADHD és mindenféle ugye ilyen típusú kisebbség, akik akik azzal küzdenek, azoknak a mindennapjairól, de beszélni kellene a cukorbetegekről, beszélni kellene a mozgássérülteknek, a vakoknak és gyengén látóknak, a siketeknek a problémáiról.

[00:12:33]És akkor ugye tehát érződik az, hogy ja ennek az összes kisebbségnek ugye, mert hogyha hogyha az összes ilyen probléma, ami mindig befogadási kérdés, hogyha a 40 ilyenből egy lenne az LMBTQ, akkor egészen mások lennének az arányok, de valahogy semmi nem kerül elő, vagy nagyon, nagyon, nagyon ritkán és szörmentén kerül elő az összes többi, holott ugyanúgy találkozunk ez ezekkel a az embertársainkkal.

[00:13:01]Tehát valahogy előbb-utóbb ki fog derülni, hogy mi van, de én érvként azt gondolom, hogy talán ezt hozhatjuk, ha már ők ezt az érvet használják, hogy a különféle kisebbségeknek a mindennapjairól legyen szó, akkor az összes kisebbség mindennapjáról legyen szó, amiben valamilyen pici-pici részt kaphatnak ugyanolyan.

[00:13:22]kőhoni magyaroknak az élete például, mert az ugyanolyan kérdéskör, hogy ott vannak specialitások és bizony a külhoni magyarok elfogadása sokkal-sokkal rosszabb helyzetben van, mint a mi bármiféle szexualitás rendelkező emberek elfogadása Magyarországon.

[00:13:37]Tehát ez nagyon ezek mind-mind most azért is beszélünk erről, hogy hogy hogy vannak olyan gondolatok, amik szerintem középen állnak.

[00:13:46]És hogyha ha hogyha van középen álló gondolat, akkor az ez ami amiről most beszélek, hogy akkor akkor tegyük össze ezt így, és akkor mindenki nyugalomban lesz.

[00:13:56]kezeljük egyformán ezt az egész kérdést, ugye, ami ami a ami ezekre a kisebbségekre vonatkozik, de akkor sem hiszem, hogy az óvodásoknak és a kisiskolásoknak ez lenne a dolga, hogy 40-féle ugye mindenféle szempontból hogy mondjam, bonyolultabb élethelyzetű kisebbségnek a a mindennapjairól hallgasson állandóan, mert r ez rengeteg, ugye, de az biztos nem jó, hogy ezek közül kiválasztunk egyet, ami a nemiséggel és a szexu végsősoron szexualitás van összefüggésben, és arról legyen.

[00:14:31]Tehát erre nem építhetünk társadalmat, mert a nyugati társadalom ugye hát látszik is, hogy hogy a motivációban meg egyebekben hogy állnak, de de ez ez ha aki erre épít, és ez a legfontosabb mondani való, hogy építőköve, az van nekünk elég dolgunk.

[00:14:49]Tehát most csak mondok néhány dolgot.

[00:14:51]Jó, mert eszembe jutott pár dolog, amire érdemes lenne foglalkozni.

[00:14:54]kedő milyen társadalomat kellene építeni?

[00:14:55]Tehát ha én most ugye új világot kezdenék építeni, ezt a javaslatot megtettem ugye korábban is, csak még nem jutottunk oda, hogy valamiféle realitása legyen, de most lehet realitása ennek, hogy hogy például olyan horizontális pozíciót kellene létrehozni a kormányzatba, ami úgy, ahogy figyeli a a környezeti fenntarthatóságot, hogy minden terület, amely minden minisztérium és bármilyen terület, ami ami létezik, az környezetileg fenntart adható kéne legyen.

[00:15:26]Ugyanúgy minden területen levő jogszabályokat és törvényeket és rendeleteket figyelemmel kíséri, hogy sehol ne legyen olyan, ami a férfit és a nőt egymás ellen hangolja.

[00:15:38]Tehát a férfinő szövetség újraépítése az nagyon-nagyon fontos lenne, hogy soha tehát ne fordulhasson elő, hogy olyan törvények, olyan reklámpropaganda, olyan kampányok szülessenek, ahol egymás ellen vezetik a nemeket.

[00:15:54]Ilyen van.

[00:15:54]Rengeteg, rengeteg területen van, amit üzletileg is csinálnak, amit politikailag is csinálnak, és ami nagyon, nagyon, nagyon rossz.

[00:16:04]Tehát, hogy ezt létre kellene hozni, hogy a férfi nő szövetség erősítésébe a férfinő ellentm vagy ellenérzést csökkenteni, tehát a mi kapcsolatunkat stresszmentesíteni kellene, állandóan erre külön figyelni kellene.

[00:16:18]Semmi olyan indoklás, semmi olyan érvelés nem jó, amelyik egyik nemet degradálja, a másikat meg fölemeli, és folyamatosan egymás levez vezeti és feszültséget kelt.

[00:16:30]vagy éppenséggel egy jó gazdaságpolitikának a célja.

[00:16:33]Ma ugye megkérdezzük, hogy mire való a gazdaság.

[00:16:37]hogy azt mondják, hogy hát a úgy kell olyan gazdaságot kell építeni, hogy majd a felsőoktatásból kijönnek, meg a szakképzésből kijönnek, és hogyha bejönnek a multicégek meg a magyar cégek, akkor a munkaerőpiacot el tudjuk látni, és tudjunk munkát adni mindenkinek, és nem ugye tehát olyan gazdaságot kellene építeni, aminek az a célkitűzése, hogy a családok elláthassák a feladatukat.

[00:17:00]Ez nagyon fontos lenne, ugye mikor láthatja el a család a feladatát, hogyha annyi pénzzel a zsebébe, olyan lelki és idegállapotba olyan hogy mondjam időben haza tud érni valaki ahhoz, hogy ellássa a a családi feladatait, és ennek a kultúráját is megteremteni, hogy egy férfi és egy nő otthon mit csinál, ne féljenek hazamenni, hanem mondjuk, ha 5 órakor mindenki hazaérne, akkor 5:00-től 10-ig azért öt órája lenne egy családnak, és nem az, hogy valamikor 7-8-kor az edzések után hazavetődnek, és nagyon fáradtan év csak megetetik a gyerekeket, azt lefektetik, de reggel 7:00-kor meg fölkeltik 8-ra meg iskolába beküldik.

[00:17:40]Tehát, hogy nem tudja a család ellátni a feladatát.

[00:17:42]Tehát a gazdaság célja az lenne, hogy annyi annyi pénzt keressen egy család, és olyan időkben érjen haza, és olyan lelki állapotban érjen haza, hogy el tudja látni a feladatát.

[00:17:53]és sorolhatnánk ezeket, ami talán még még ugyanilyen fontos, mert most a politika kapcsán látom ezt, hogy hogy egy egy nagyon furcsa jelenségre szeretném fölhívni az emberek figyelmét.

[00:18:07]Tehát a maga a társadalmunk gyengül, tehát egyre kevésbé vagyunk képesek betartani azokat a szabályokat, amik megtartanák az életünket.

[00:18:14]Tehát tudjuk, hogy az, hogy egy házasság működjön, ahhoz neked a hűség szabályát be kell tartani, de ha már ez föllazult, és már ő sem, meg ő sem, meg hát emberek vagyunk és tévedünk, vagy nem tévedünk, hanem jár nekünk, vagy tehát vagy bármilyen más dologban nem lehet erős határt húzni, mert az emberek gyengébbek lettek.

[00:18:37]És hogyha valaki egy iskolába meg akarja követelni, hogy tartsd be a mobiltelefonra vonatkozó szabályt, tartsd be a a bármilyen az érkezésre vonatkozó szabályt, akkor szülők garmadája és tanárok garmadája fog ellenállni, hogy ne legyél te ennyire szigorú.

[00:18:53]És az a jelenség van, hogy minél puhább egy társadalom, annál puhább lesz az őt megszólító politika, hogy ne veszítsen szavazókat.

[00:19:01]Hozzápuhul a politika a szavazóknak a lelkiállapotához.

[00:19:06]hozzápuhul a kultúra, tehát például az egyház hozzápuhul ehhez, hogy nem meri azt mondani, hogy figyelj, szedjétek össze magatokat, mert akkor nem jönnek többet templomba.

[00:19:14]Tehát ő akkor ő is úgy beszél, hogy esetleg még jöjjenek holnap.

[00:19:19]hozzápuhul a színházi kultúra, és nem azt mondja, hogy van egy magas mérce, amit egy emberként el kell érni, és azt mutatom be neked, hanem a széthulló, ugye ilyen modern színházi mércével mért kulturális dolgokat mutatjuk, amihez nem olyan nehéz felzárkózni, de jól él.

[00:19:38]Az iskola ugyanígy a széthulló gyerekekhez.

[00:19:41]Tehát az, hogyha egy gyerek nem tud másfél percnél többet figyelni, vagy egy percnél, vagy pár másodpercnél, akkor arrafele próbálunk menni, hogy pár másodperces tartalmakat adjunk, vagy pár perces tartalmakat adjunk.

[00:19:53]És nem ez az út.

[00:19:56]Az az út, hogy a gyermeket megtanítsuk odafigyelni 40-50 másod 40-50 perc koncentrációra képes legyen, hogy a a az embereket rávegyük arra, hogy tartsák be azokat a szabályokat, ami az ő életüket tartja meg, ami sikeressé teszi az ő életüket.

[00:20:10]És ezt egyik aktor sem vállalja, mert mindegyiknek veszteségei lesznek.

[00:20:15]A politikus szavazatot veszít, a nagy cégek nem vállalják, úgy kommunikálnak az emberekkel, amennyire puhák ők, mert ők ők ügyfelet veszítenek, vagy vásárlót veszítenek.

[00:20:25]A kulturális vagy szféra, vagy a nem, az az meg ugye ugyanúgy rajongót veszít.

[00:20:30]Egy egy egy énekes vagy színész, vagy zenész nem mer kiállni kemény értékek mellett, hanem mindenki a puha értékek mentén van, mert akkor jobban fogják őt szeretni a puha emberek.

[00:20:41]Értjük ezt, hogy ki fogja megfordítani ezt az egészet?

[00:20:43]Ez ezek óriási kérdések, amelyik most a választás miatt is ugye előkerült ez, mert korábban az volt az érzésünk, hogy a a Fidesz és ez a fajta idős generáció, amit a a Orbán Viktor jelképezett, azok azok ilyen határozott ilyen értékrendi ö, hogy mondjam mércét próbáltak tartani, és látszik már, hogy ezzel nem lehet mire menni.

[00:21:08]Tehát nagyon érdekes lett az egyik legeslekomolyabb.

[00:21:11]Most bocsánat, hogy ilen hosszúra nyúlok, csak ebből átmegyek abba, hogy a választásnak az egyik legkomolyabb ilyen hogy mondjam, felismerése az én számomra az, mintha végképp megszűnt volna az a világ, végképp megszűnik az a világ, amikor a racionalitás dominálni tud, tehát hogy racionálisan el tudj magyarázni tömegeknek bármit, hogy mi a te érdeked, mi fog történni, hogy van.

[00:21:37]Tehát a ráció teljes mértékben kiment divatból, és az érzelem és az élmény jött be.

[00:21:43]És van egy új kifejezés, hogy élményalapú politizálás.

[00:21:45]Az a kérdés egy párt részéről, hogy ki nyújt jobb élményt, de ugye vajon mindent, tehát tudunk-e élményként élményt tudunk adni a a szétszóródásba?

[00:21:58]szórakozás, hogy sanéjel szór szórod magad, abba tudunk élményt adni, de a fókuszálásba, a koncentrálásba, az önuralomba az abba abba azt csak racionálisan lehet átadni, hogy ha te így és így csinálod, akkor az életed rendben lesz.

[00:22:12]Raccionálisan kell rájönnöd arra, hogy neked tudatosan kell cselekedned, és lépéseket teszel a saját edzőterembe mész, visszaveszed a kaját, hogy te mit eszel, és pontosan be tudod azért, mert van észből kezdesz cselekedni az érzelem helyett.

[00:22:27]Az érzelem az mindig elvisz.

[00:22:29]Az érzelemből nem kelek föl, az érzelemből bulliizni megyek, ahelyett, az érzelemből megcsalom, de ha érzelmi alapú, tehát élmény alapú lesz minden, és most úgy tűnik, hogy én nekem ezt mindenkinek ajánlom, fog gondolják át a tömegek szintjén, nagy valószínűséggel a a social média és az egyéb fogyasztás miatt megszűnt az, hogy bármit meg tudunk beszélni, bármit meg tudunk magyarázni, bármit meg tudunk Meg akarunk érteni.

[00:23:01]Itt élmény, élmény kell.

[00:23:05]Élmény, milyen élményt adsz?

[00:23:05]És itt azért ugye nyert, most ugye azért lett kormányváltás, mert két a egyik élmény nagyobb volt, mint a másik, tehát két érzelemversenyzett, valljuk be.

[00:23:15]A félelem kampány a gyűlöletkampánnyal versenyzett.

[00:23:22]És eh is érdemes elgondolkodnunk, hogy hogy mi vagyunk azok, akik akik ezt csináljuk mindannyian.

[00:23:27]Na most a félelemkampány az egy racionális alapú kampány volt, hogy ez és az és az és amasz a környezetben így és úgy van.

[00:23:39]Értjük, hogy mik lehetnek a következményei.

[00:23:42]És az nyilvánvalóan keltfajta félelmet, ami miatt reagálsz valahogy, hogy te azt le akarod-e kezelni, vagy nem.

[00:23:50]De itt a racionalitás bukott, mert a másik oldalon a gyűlölet az sokkal erősebb volt.

[00:23:56]A gyűlöletnek van egy élménye a végén, hogy fel lehet akasztani, meg lehet ölni, nem tudom, fel lehet négyelni és ott van egy aktivitása.

[00:24:05]A félelemnek a végén nincsen ilyen aktivitás, a gyűlületnek a végén van ilyen aktivitás.

[00:24:11]És ezért is győzött az a az a fajta kampány, hogy valami a végén csattanhat, valami a végén keresztre lehet feszíteni, meg lehet őt ölni, bárkit is, ah most csak így képletesen beszélek.

[00:24:24]Másrészről, ami ami nagyon érdekes nekünk, csak hogy lássuk, hogy milyen szép világot élünk, azért is tudott a gyűlölet a félelemmel szemben nyerni, mert a félelmet már megunták az emberek.

[00:24:38]Egyszerűen a félelem egy olyan érzet, ami 2020 óta velünk van.

[00:24:39]Először a covid rettenetesen megijesztett.

[00:24:42]Utána jött a háború, aztán az infláció, aztán az energiaválság, aztán a újabb háború, aztán az újabb.

[00:24:48]És a a Európa fegyverkezik.

[00:24:53]Egyszerűen megunták az emberek a félelem érzését, és egy sokkal jobbat találtak helyette.

[00:24:58]Ez a gyűlölet, ami ami am ugye ezt azért beszélek erről, hogy értsük mind a minden oldalon, hogy emberek álljunk meg, nézzünk magunkra mi is, ha vezethetőek vagyunk ebbe az irányba, akkor milyen szinten vagyunk, hogy most azért itt lenne az idő, hogy ennek a felismerésében is egy picit megálljunk, és azt mondjuk, hogy na jó, hagyjuk a politikusokat, hogy dolgozzanak most.

[00:25:23]Most ez van.

[00:25:23]Figyeljünk mindenki a maga hogy mondjam értékrendje szerint, mert azt akartam mondani, hogy mindenki a maga lövészárkába, ne a lövészárokba, hanem a magad értékrendje vegyük úgy, hogy hogy voltak itt értékrendig kérdések, habár még egyszer mondom, hogy a félelem és a gyűlölet csatájába ugye körülbelül hogy állunk, és hagyjuk őket dolgozni, és lássuk, hogy mi lesz, és ha olyan van, akkor sikítson, aki úgy érzi, hogy sikítania kell, de hát egyéni sikításokkal nagyon kevésre megyünk.

[00:25:56]Hogyan láttad a családoknak a jövőjét?

[00:25:59]Azért, hogyha itt az oktatásban is megjelenik az, ami Szivárvány TV-ben meg fog jelenni, az nyilván a szülőknek is nehézséget fog okozni a saját gyermekük nevelésében.

[00:26:08]És lehet, hogy az lesz itt egy 15-20 éven belül, ami Nyugat-Európában már realitás, hogy elkezdik a a szülők helyett az állam nevelni a gyermeket.

[00:26:18]Szerinted hogyan tudunk ez ellen szülőként vagy állampolgárként tenni?

[00:26:22]És milyen jövőre számít az a családok számára?

[00:26:29]Szerintem sehogy.

[00:26:29]Na már nem vagyok optimista ebben az esetben, ebben a témában, mert a amikor azt gondoltuk, hogy lehet tenni és törvények tiltották és nem, akkor is maguk az atanárok is saját hatáskörben ezt csinálták, illetve a gyerekeink által követett összes belöldi és külföldi influencer, aki hozzápuhul, amit az előbb mondtam, a az aktuális tömeghez, azért, hogy minél többen ben kövessék őt, azt mindezt követik.

[00:27:01]Tehát az összes fiatal, aki ma felnőtt, ebben a korszak, 10-16 évben nőtt fel, akkor születtek, és pont olyan pont olyan 90%-uk, vagy nem tudom, most nincsen erről felmérésem, de de a nagy részük pont ugyanúgy vélekedik, és pont annyira elfogadó, pont olyan harcosai egyébként, annak föl sem lehet vetni kérdésként is, tehát nem lehet semmilyen módon, még csak egy ártalmatlan beszélgetésben ben sem a sem a a másfajta szexualitást, a transzneműséget, a filmekben való túlzó jelenlétüket, a semmit nem lehet fölvetni Magyarországon, a magyar fiatalokkal.

[00:27:45]Tehát semmiben nem állunk rosszabbul a progresszió szerint, mint nyugaton, és semmiben nem állunk jobban a konzervatív oldalról, mint ahogy ahogy ahogy nyugaton állnak.

[00:28:00]Tehát ilyen értelemben ezt ezt ezt nem ezen a fronton lehet megnyitni.

[00:28:05]Nyilván, hogyha ez még el is lesz engedve, olyan sokat valószínűleg nem fog tudni ehhez hozzátenni, mert minden felmérés, most most kérdezzetek meg majd másokat is, de azt mutatja, hogy ez ez a dolog, ez itt is ennyi év ilyen kormányzás után is pont ugyanott tart.

[00:28:23]Na most a családok helyzete annyiban másabb, hogy illetve az sem másabb, mert itt is megszületett ugyanaz, hogy a család annyira nem látja el a feladatát, hogy arra vágyik mindenki titkon, hogy valaki más vállalja az ő gyermekért a felelősséget.

[00:28:41]Ezért vádolják az iskolarendszert a szülők, hogy miért nem nevel az iskola, miért nem farag embert belőle.

[00:28:47]Ugye már a családi életre való nevelést is az iskolába szeretnék áthelyezni, hogy ott kéne tanítani az egész dolgot, ugye hol ott ugye a család életre való nevelésnek a helye mégis csak a család lenne.

[00:28:59]Van egy nagy üzleti háttér, aki azt üzeni ugyanúgy a szülőknek, hogy neked nincs időd nevelni, ezért hozd el ilyen fejlesztéssel, olyan fejlesztésre, és ki fizesd ki.

[00:29:08]És a szülők azt gondolják, hogy de jó, mert a pénzemért engem helyettesít majd az a bizonyos a pszichológus, a coach, az edző, a nem tudom ilyen korai, késői fejlesztő, és mindenhová elviszik pénzért a gyerekeiket.

[00:29:22]Tehát ami ezen a területen lényeges lenne például az oktatás és a nevelés területén, az pont ez lenne, hogy állami szinten kell megoldani, hogy a családoknak vissza kell terhelni a nyakába az ő felelősségét, de ezt kulturálisan is nekik el kell mondani, hogy nincsen más, nem fog kiváltani, mert ezek a vágyak tudat alatti vágyak, tehát nem tudatosult vágyak, hogy majd valaki oldja meg.

[00:29:47]Ha ő szembesül ezzel, akkor ráébred, hanem a tudat alattiába vergődik a munkahelyén, el van fáradva, és valahová akarja passzolni ezt az egészet, és az egész rendszer azt üzeni neki, az állam az iskolán keresztül azt üzeni, hogy mi sok mindent átveszünk, és a biznisz azt üzeni, hogy hozd ide és fizessél, és akkor mi is sok mindent átveszünk, és ő meg várja a sült galambot, de közben a gyerekeink leromlanak.

[00:30:09]Tehát az iskolának talál például olyanokkal kellene foglalkoznia, hogy hogyan és tudom, hogy a nemzeti alaptalant tervzt hozzá kell nyúlni meg nem tudom mi.

[00:30:19]Oké, de nem az LMBTK dologgal kéne foglalkozni, hanem az, hogy hogyan erősítjük meg a kognitív, az összes kognitív funkcióban a gyermekeinket.

[00:30:28]Minden, ami a gondolkodásképesség, a memória, a az önuralom és a funkció, amivel te az életedet irányítod, mindenben hihetetlen veszteséget szenvedtek el.

[00:30:39]Ezt hogy erősítjük meg, hogy nem más egy percet tudjon figyelni, hanem 50 percet tudjon figyelni.

[00:30:44]Van-e erre szándék?

[00:30:47]Ennek a technológiái, hogy mit használnak?

[00:30:50]Ennek a tanárai, akik ugyanúgy belepuhulnak, ugye a gyerekek kedvére teszek, megint az elpuhuló gyerek kedvét kereső tanár.

[00:30:59]mobiltelefonon ad föl házi feladatot, hogy hozzá, hogy ne veszítse el a rajongótáborát, úgymond, tehát a a gyereket, ugye, vagy a gyermekétől félő szülő, rengeteg szülő fél a gyerekétől.

[00:31:11]Azért a három éves gyerektől megkérdezik, hogy hov, mikor menjünk haza?

[00:31:15]Ő kell eldöntse, ugye?

[00:31:15]És a szülő azért fél fél, hogy a gyerek nem fogja őt szeretni, és a szeretetéért versengve a gyereknek túl korán ad ilyen kompetenciákat.

[00:31:26]újra kell gombolni ezt az iskola és az óvodai rendszeren keresztül az egész szülőséget, hogy a szülőnek mi a felelőssége.

[00:31:32]Tehát egy szülő akadémiával együtt kell működni az iskolából, hogy a gyermekeinket az élet kompetenciáira fel tudjuk nevelni.

[00:31:41]Tehát és ebben szakítanunk kell akár a nyugati, de egyébként a svédek meg a finnek elkezdtek visszafordulni és betiltják a technoló technológia asztát az iskolába.

[00:31:51]Tehát nálunk ezt gyorsabban kellene csinálni, mert ha nem, ha még sokáig totyázzunk, akkor le fogunk maradni és még több generációt veszítünk el.

[00:31:57]De hogy ennek a tanári hátterét minden, tehát hogy ez egy nagy célkitűzés.

[00:32:00]Másik nagy célkitűzés például az iskolában az, hogy vissza kell állítani a tanárok becsületét.

[00:32:06]Vissza kell állítani azt, hogy ők fegyelmezni tudjanak.

[00:32:08]Nem lehetséges, hogy fegyelmezetlen a a gyerekek, akik a önuralomra semmilyen módon nincsenek megtanítva, meg nincsen semmilyen önuralmi képességük.

[00:32:19]azok diktálják, hogy mi történjen az iskolába, és ezeknek az agresszív szülei utána sakba tartják az iskolai adminisztációt, tehát az igazgatótól lefele mindenkit, plusz a tanárokat is, hogy ezt hogyan állítják helyre.

[00:32:31]És ugye ezt felvetni is ernekség, mert itt valami verekedésről van szó.

[00:32:37]Nem, nem, nem, nem muszáj megverni senkit.

[00:32:39]Találjanak ki valami mást, de találjanak ki valami olyat, ahol nem a neveletlen gyerekek diktatúrájában hagyják el a pedagógusok a pedagógus pályát.

[00:32:50]Már nem akarnak iskolaigazgatók lenni emberek, mert mert már már ezzel ezzel a milővel lehetetlen, ahol a neveletlen gyerekek és azoknak a szülei tartják terrorba az egészet.

[00:33:00]Tehát ezek strukturális kérdések, de vajon én azért beszélek erről, mert a nemzeti alaptantervhez még könnyű hozzányúlni, mert az olyan ha nem sikerül, eddig se sikerült olyan jól hozzányúlni, de ha nem sikerül, akkor akkor majd a másik meg innen ki fog.

[00:33:18]De ehhez ki mer hozzányúlni, amiről én beszélek, és enélkül nem lesz megoldás.

[00:33:22]Ezekkel kellene foglalkozni.

[00:33:25]Ehhez képest az LMBTK az iskolában az egy szükségtelen és marginális probléma.

[00:33:30]nem is fog az elfogadásból többet hozni, mert elég van az elfogadásból, tehát mindenki a 100-on van.

[00:33:34]Most 120%-os elfogadás hová?

[00:33:36]És tehát igaz, nincsen a mi gyerekeink 100%-os elfogadási szinten vannak és harcosai ennek az egész dolognak próbálj meg valakivel beszélgetni erről, tehát meg se tudsz nyíkanni.

[00:33:50]Tehát nem az, hogy ellene vagyunk mi, mint öregek, hanem egyszerűen fölvetsz egy kérdést, ilyen bezárás van, állj, itt ez tabu, itt izé itt itt itt itt itt állunk.

[00:33:58]12 évesek így állnak ki magyar Magyarországon, nem Németországba.

[00:34:04]Tehát van amit csinálni, és én nagyon remélem, hogy hogy az ilyen hangok is valamilyen módon meghallgattatnak, mert hogyha maradt volna a Fidesz kormány, én ugyanezt mondtam volna, tehát tehát én ez a kulturális ember vagyok, és van nekem 30 ilyen pontom, hogy hogyan kéne ezeket a strukturális, fontos kérdéseket, de például az, hogy állítsuk vissza a tanárok becsületét és fegyelmező erejét, és tegyük képessé a gyermekeinket, hogy egy iskolába képesek legyenek.

[00:34:33]figyelni 50 percen át, hogy lehessen haladni velük.

[00:34:40]Ezek hihetetlen komoly célkitűzések.

[00:34:40]Ma 100 évvel ezelőtt ez nem volt, és nem azért, mert megverték őket, egyáltalán nem verték meg őket, hanem egyszerűen oda tudtak figyelni, de hogy ezt ma elveszítettük, azt valakinek rá kellene jönni.

[00:34:56]Hát igen, talán ez a legfontosabb kérdés, hogy hogyan tudjuk visszaszerezni a saját fiataljainkat.

[00:34:59]Ez a beszélgetés is remélem, hogy ebbe az irányba vitte a nézőinket, hallgatóinkat, hogy elkezdenek erről gondolkozni.

[00:35:06]Imre veled még fogunk majd beszélgetni előre.

[00:35:08]Viszont most köszönöm, hogy itt voltál.

[00:35:10]Köszönöm én is.

[00:35:11]A rádió minden kedves nézőnek és hallgatónak köszönöm, hogy velünk tartottatok.

[00:35:14]Ha még nem tettétek meg, kérjük iratkozzatok fel a Hit Rádió csatornájára.

[00:35:18]Mindenkinek kellemes napot.