Titkos paktum: Putyin és Irán szövetsége megváltoztatja a háborút? – Takács Márk

[00:00:00]Sok szeretettel köszöntöm a Hit Rádió minden kedves hallgatóját és nézőit.

[00:00:02]Én Nagy Pató Jonatán vagyok és folytatódik a terepasztal ezúttal digitálisan.

[00:00:05]A Zoom túlsó végén sok szeretettel köszöntöm Takács Márk katona jellemzőt.

[00:00:12]Szervusz Márk.

[00:00:12]Köszönöm szépen, hogy így is a rendelkezésünkre állsz.

[00:00:16]Szervusz.

[00:00:16]Köszönöm a meghívást így digitálisan is.

[00:00:19]És Ukrajnával fogunk kezdeni szokás szerint.

[00:00:21]Mi a helyzet most a fronton?

[00:00:23]Azért csöndes volt az elmúlt hetekben a kőpolitika, nyilván a magyar választások okán.

[00:00:28]Mi történt addig a az ukrajnai fronton történt bármi jelentős változás?

[00:00:33]Igen, érthető okokból a magyar belpolitika, legalábbis Magyarországon érthető okokból elnyomta a külpolitikát meg a főleg az ukrajnai híreket.

[00:00:41]Ö érdekesség, hogy változás nem történt, és mégis ez az érdekesség, ugyanis a frontvonalon tényleg gyakorlatilag négyzetméterkben mérhető változások történtek, mióta a legutóbb beszéltünk már majdnem egy hónapja, ami azért ritkaság, tehát mindig szokott olyan lenni, hogy ugye 11 hadműveleti irányt ismerünk, és valamelyben mindig történik valami.

[00:01:05]viszont most nem történt, hiszen nem azt jelenti, hogy a hogy a katonák ne szenvednek ne szenvednének továbbra, és ne lenne továbbra is egy felfoghatatlan vérfürdő az egész két ok miatt.

[00:01:17]Az egyik, hogy ugye Oroszország továbbra is támadja Ukrajnának a hátországát.

[00:01:23]Van amikor legitim katonai célpontokat találnak el.

[00:01:26]Van amikor úgymond tényleg bizonyíthatóan véletlenül technikai hiba miatt lőnek.

[00:01:32]mellé is van átatlan áldozata, de van amikor bizonyíthatóan direkt polgári lakosságot támadnak.

[00:01:36]És azért minden héten egy-két gyermek például vagy idős ember, aki tényleg már 80 pluszos életét veszti ebben a légi hadjáratban, ami azért ami azért mindenképp nemzetközi jogellenes, meg hát elég szomorú.

[00:01:50]És az ukránok is támadják Oroszország hátországát.

[00:01:53]Itt kevesebb civiláldozatról számolnak be.

[00:01:58]Az orosz hatóságok pedig ugye valakinek érdekében állna ezt kihangsúlyozni, akkor az egyértelműen az orosz állami média.

[00:02:05]De például legutóbb április 27-ről 28-án véradó éjjel a tuapsei kőolajfinomítót támadták meg az ukránok már másodszor, ugyanis nagyjából a ugye magyar választások körüli napokban támadták meg először, és ez négy napig égett ez a főolajfinomító, csak április 2021-én sikerült eloltani.

[00:02:24]És amikor úgy megkezdték volna a helyreállítást, akkor az ukránok megint megtámadták, és most megint ég.

[00:02:31]27-én éjszaka 28-án hajnalban volt a támadás.

[00:02:34]Most amikor 29-én beszélgetünk, kicsivel ebéd előtt ránéztem, akkor állítólag még mindig nem sikerült eloltani a tüzet.

[00:02:41]Hát egy kőolajfélit van minek égnie, úgyhogy ezen nem is lepődünk meg.

[00:02:45]Csak hogy a pusztítás nagyságáról meg az orosz gazdaságra gyakorolt hatásáról beszéljünk, ez a kőalajfinomító egy évben nagyjából 12 millió tonna finomított petrolkémiai terméket exportál.

[00:03:00]az Oroszország exportálásai képességének az egyik legnagyobb áteresztő képességű kőolajfinítója.

[00:03:05]Ez egy általában exportra termelő kőolajfinomító.

[00:03:08]És ez azért fontos, hogy a kőolajfinomítóból valahogy el kell vinni a finomított termékeket, és nem mindegyik orosz kőolajfinomítónak van meg az a nagy áteresztőképességű kapacitása, ami mondjuk akár egy kikötőbe vagy egy nemzetközi csővezetékbe például barátság be tud táplálni.

[00:03:25]Na, ennek megvolt, és azért mondom csak volt, mert hát valószínűleg nagy része megsemmisült a a szivattyútel.

[00:03:32]Ilyenkor nem is általában azt támadják, ott kőolaj van, mert azért nem kár még úgus, hogy hordója már 100 dollár fölött van, hanem mer ugye az az gyakorlatilag számolatlanul van a világon még kőolaj, vagy akár finomított termék is, de ma a szivattyú telepek, szabályozó központok, vezérlő központok, ezeket azért nehéz helyreállítani.

[00:03:53]Ezeket támadták az ukrának.

[00:03:53]És ez a 12 millió tonna kapacitás, ez valószínűleg kiesett.

[00:03:57]Ha nem is teljes évről, hiszen hiszen az év elején ez működött, de a 122-ből olyan 5-6 millió tonna kiesik.

[00:04:05]Hogyha úgy számolunk, akkor ez az orosz kőolaj, finom finomított kőolajtermék exportási kapacitásnak három kötője 10%-a attól függ, mennyit exportálnak és mennyi esett ki.

[00:04:16]Tehát ez azért ez nem ez fogja megrygyantani az orosz gazdaságot, de hogyha hozzáadjuk, hogy az elmúlt fél évben folyamatosan támadták az ukránok jellemzően amúgy hazai gyártású eszközökkel az orosz kőolajfinomítókat, és ezzel átlagosan egy olyan 10-20% közötti pusztítási fokot fenntartva az orosz kőolajfinatási kapacitásban, akkor ez már igen komoly csapás az orosz gazdasának, még akkor is, hogyha a kőolajár emelkedésével azok a pénzügyi pénzügyi ilyen constraint, nem tudom magyarul, hogy kell szépen mondani, pénzügyi megszorítási hatások, szorongató hatások, azok elmúltak, amit 2025 év végén még tudtunk, azok ugye robbanásával elmúltak, de még semmiképp nem kellemes.

[00:05:01]Tehát ez a hadászati légi a gyártés, hog magán a fronton ugye mi az, ami változott és mégse változott ukrán források szerint és egyelőre orosz cáfolat nem érkezett.

[00:05:13]Idén április Zsinorban az ötödik, hanem hanem a hatodik hónap ugye tavaly novembertől kezdődött, zsinorban a hatodik hónap amikor több orosz katonát ölnek vagy sebesenek meg, tehát több végleges veszteséget okoznak az orosz hadseregnek, mint amennyi orosz katona be tud jönni a rendszerbe.

[00:05:32]Illetve április lesz az a hónap, ez megint ukrán állítás, majd majd kiderül nemsokára, hogy igaz-e vagy se.

[00:05:37]Április az a hónap, ahol egy hónapban 300 orosz katonát megöltek.

[00:05:43]Nem csak a halott sebesült hadifogó, hanem hanem csak az elesettek száma.

[00:05:47]Tehát ez látszik az példá ebből mi az, ami ezt alátámasztja?

[00:05:54]Az, hogy tényleg csökkent az orosz támadások intenzitása számos szektorban, míg ahol továbbra is intenzív, például Konstyantyi nyitifkában, ott pedig nem sikerült előrehaladni.

[00:06:02]Ö, és akkor most nem is mennénk körbe, ha megengeded a szokásos északról, óra tudójárása megegyező irányba a fronton, mert tényleg nem sok mindenről lehet beszámolni.

[00:06:14]Talán ami érdekesség, hogy Limanváros, amit már 25 őszén progresztizáltak, hogy el fog esni, még mindig stabilan tartja magát, és körülötte az a terep, ami azok a terepelemek, amik segítik a védőt.

[00:06:27]Ugyanez igaz a Siverstől nyugatra lévő platóra nem sikerült a mai napig felkapaszkodni az oroszoknak.

[00:06:33]Érdekesség ugye, amikor legutóbb beszéltünk, az lassan négy hete, akkor egy nyiki Forivka nevű kis falu elfoglalása volt újdonság.

[00:06:43]Az elmúlt négy hétben az oroszok teljesen birtokba vették a falut.

[00:06:45]A falu széli kis bokros erdős területet tényleg mindenki volt már falu szélén, látott már kicsi kicsi kis kis erdőt, ahogy mondja a a közmondás.

[00:06:55]Tehát nagyjából azt tudták elfoglalni, körülbelül 80 fő halott árán ez a csak a videóval bizonyított elesettek száma.

[00:07:03]Tehát ilyen mértékű vesztességekről van szó.

[00:07:05]És ami másik irány, ahol az ukránok sikeres ellentámadásáról számoltunk be még április elején, ugye ez március végén csengett le.

[00:07:16]Ott is az oroszoknak sikerült viszont stabilizálni a frontvonalat jellenzően ugye folyami akadályra és beépített, illetve támaszkod.

[00:07:23]Tehát nagyjából így ez most a helyzet.

[00:07:26]Egyébként az orosz veszteségek az azt mondod, hogy nagyjából 300 per hónap.

[00:07:32]Mennyire tartod ezt egy valós számnak?

[00:07:34]Ugye azért tudjuk, hogy a háborús félek szernek ezen kozmetikázni.

[00:07:36]És mennyi ezzel párhuzamosan nagyjából az ukránoknak a vesztesége?

[00:07:44]Az orosz veszteségeket nagyjából valósnak tartom, főleg azokat az adatokat, amelyik mögé oda van téve ugye videóban bizonyított.

[00:07:50]Tehát vannak emberek, akik most már ugye AI algoritmusok is még ezzel foglalkoznak, hogy megszámolják a a felek által havonta több terabtnyi feltöltött adatból, hogy mennyi a a veszteség, elesettek sebesültek száma.

[00:08:04]Tehát ez azért így nagyjából hihető.

[00:08:09]A másik oldala, hogy az ukrán veszteség mennyi, ez meg ez meg nem nyelni nem tudom.

[00:08:16]Valószínűleg az se alacsony.

[00:08:16]És ez is olyan, hogy mint az orosz, hogy terepszakaszonként eltérő.

[00:08:20]Tehát van olyan terepszakasz, mondjuk konstyantyifka, ahol amúgy főleg volt rendőrökből és belügyi erőkből alakított, toborzott vagy kevésbé önkéntesen toborzott alegységek harcolnak.

[00:08:34]Ott valószínűleg magasak a veszteségek, nagyjából egy-egy.

[00:08:37]Tehát azt mondja, azt azt állítják az ukránok, és mondok egy számot, még nem volt ilyen állítás, hogy konzentyifkáér egy hónap alatt meghalt 1000 orosz katona, akkor valószínűleg védőről beszélünk, de nagyjából ugye a a beépített terület harc jellege megváltozott, de nagyjából egy ilyen 5-600 elesett ukrán katona minimum volt azon a terepszakaszon.

[00:08:57]Viszont van olyan terepszakasz is előbb említett Szivstől, Nyugat felévő Plató, nyíki Forka falunál, ahol ahol az a 80 szerencséten elesett orosz katonához gyakorlatilag egy új se nyúltak hozzá ukránok, mindegyiket drón vagy tüzérségölte meg.

[00:09:13]Tehát itt azért mondom terepszakasza válogatja, azt látjuk és nagyjából így így lehetne így egy ilyen ilyen educated gas, egy ilyen nagyjából egy ilyen ilyen óvatos szakértői besléssel élni, hogy jelen az elmúlt egy hónapban az ukrán veszteségek jóval alulmúlják az orosz teljes háború egészében.

[00:09:33]Nagyjából egy 20-25%-kal alacsonyabb.

[00:09:36]És ami viszont az igazán fontos itt a felőlő háború dinamikáját tekintve, hogy Oroszország úgy veszít már fél éve több embert, mint amennyit be tud hozni, tehát csökken a rendelkezésálló támadóerő, hogy nem nagyon ér el vele területi sikereket.

[00:09:54]Sőt, amúgy az elmúlt fél évben nagyjából egára jön ki a kétféle által elfoglalt területek nagysága.

[00:10:02]Úgyhogy ez is egy érdekes adat.

[00:10:04]És tényleg nagyjából egy utolsó utáni állítás, ami viszont teljes mértékben igaz, és bármikor mögé tudok állni, nem csak ilyen vecslés, hogy az orosz támadások sikeressége az mindenképp megszűnt, és az orosz támadások üteme egy kettő adművelet irányt leszállítva pedig jelentősen visszaesett.

[00:10:26]Van még bármi egyébként, amit a az ukrajnai háborúhoz hozzáfűzni?

[00:10:27]Mert nem, akkor mehetünk tovább, ha gondolod, akkor a az iráni háborúra, és utána meg egy még be híreket még dolog az íszem.

[00:10:34]Érdekes megjegyezni még, hogy a május 9-éi szokásos orosz győzelemnapi díszemlét amúgy idén haditechnikai eszközök nélkül tartják.

[00:10:46]És ez megint egy ilyen narratíva kérdés.

[00:10:48]Nem azért, mert elfogytak.

[00:10:48]Az orosz orosz haderőben több harckocsi van hadrendben most, mint 2022 februárjában.

[00:10:57]Egyszerűen azért, mert a drónfenyegetéstől tartanak, ugye díszemlét, esetleg ukrán drónok támadnák meg, és haditechnikai eszközt érne találat.

[00:11:05]Az embereket valahogy nem féltik.

[00:11:06]Az díszemle azért fontosabb, mint pár ember, de a technikát azt nem kockáztatják.

[00:11:13]Akkor szerintem most térünk rá talán az ukrajnai hírekre, és utána pedig majd foglalkozunk az iráni háborúval is.

[00:11:18]Egy hír, hogy Ukrajna rekordszámú 33000 drónt lőtt le márciusban.

[00:11:25]Minek köszönhető az, hogy úgy látszik, hogy a dróntechnika javulásával és a dróngyártás javulásával, hiszen Ukrajna egyre inkább saját maga gyártja saját magának a drónokat, még a drón elhárításban is sikeres tud lenni.

[00:11:39]Minek köszönhető ez?

[00:11:45]Alapvetően technikai fejlődésnek, mert nyilván a a háború egy elég nagy muszáj, motiváció és muszáj hadi technikát fejleszteni, ha szeretnék túlélni.

[00:11:56]Nyilván jelentős pénzbe kerül, ami pénznek jelentős része nyugati támogatóktól érkezik.

[00:12:00]Ugye most friss hír ugye, hogy Európai Unióban elhárult az akadály az Ukrajnának folyósítandó adi kölcsönnel kapcsolatban is.

[00:12:08]Tehát már nem csak úgymond vissza nem térendő támogatás, hanem hanem hadi kölcsön forjában is tudják támogatni Ukrajnát, ami amiből ugye Ukrajnának hiány szenvedett mindig is a Patriot rakétánkon kívül.

[00:12:21]Amúgy az a pénz most úgy néz ki, hogy ez egy darabig meg lesz oldva.

[00:12:26]Amúgy annak köszönhető egyszerűen, hogy a hadiipart úgy alakította át Ukrajna, hogy az ilyen ki két ketté vette igazából, és erről beszéltünk párszor.

[00:12:36]Tehát a hagyományos fegyverek tekintetében, amire még mindig szükség van, harckocsi, vadázombázol, tüzérségi eszközök satöbbi, ott egyszerűen a a régi jól felépített nagy hadipari komplexumokra van szükség, akik képesek az ilyen irgalmatlan erőforrásokat igénylő.

[00:12:53]emiatt nagyon drága és nagyon hosszú fejlesztési és gyártás idejű eszközöket legyártani.

[00:12:57]De úgymond az ilyen demokratizálódottabb ága a hadiiparnak az az, amikor a nagyon egyszerű, olcsón hozzáférhető, alacsony bejutási küszöböt jelentő technikai eszközöket, fejlesztés gyártó kis és közepes vállalkozásokat hagyják fejlődni.

[00:13:15]Nyilván van egy van egy pontozási rendszer, van azért kell, hogy legyen egy értékelési szempont, azért ne nem adunk minden hülye ötletre pénzt, mert azért mégis csak emberéletilet múlik rajta, akkor pénz sem se végtelen.

[00:13:28]De hogy alapvetően ha valakinek van egy jó ötlete, vagy esetleg egy alakulatnak van egy igénye, és ő tud rá pénzt szerezni, akkor azt megvalósítják, és így egyszerűen a a virágozék minden virág, és a a nem elnyomott, hanem szabadon bújázni hagyott innováció, hogy az innovációnak ez a kulcsa, hogy nem szabad keretek közé szabni, de egyszerűen megteszi a magáét.

[00:13:47]Ez az egyik.

[00:13:48]A másik a szervezési kérdések, tehát ugye meg a drónot drónt lőtt le Ukrajna.

[00:13:52]Tehát drón az egy ez egy átfogó fogalom, mint azt mondjuk, hogy gépjármű.

[00:13:57]Tehát ugye a személyi gépkocsitól kezdve az egészen nagy külön műszaki eszközökig minden gépjármű.

[00:14:01]ö drónokból inkább itt most főleg amiket könnyebb relatívan előnézek a shahed drónok vagy ger drónok illetve a nagyobb orosz harcászati hadműveleti felderítő drónok mint például akár az Orlán vagy akár egyéb egyéb a Zala ugye a vagy a Lanset az mér ilyen csapásférő drón de ezeket azért relatíve könnyebb felderíteni és lelőni vagy esetleg leütközni és miért mondom ezt ez egy hattudományos érdekesség és én nagyon érdekes párhuzom fut az első világháború a repülőgépekkel, hogy a drónok is úgy indultak, mint a repülőgépek, hogy először megfigyelő, aztán ilyen egyszerű gombajtő, aztán ezt integrálták, aztán ezek elkezdtek egymásra vadászni.

[00:14:43]Most itt járunk, hogy az esetleg valamilyen eszközzel legyen az egy radar, vagy csak a saját szemükkel felderített drónra a kicsi fürge FPV elfogó drónokat irányítják rá, hogy nekiüléssel leverjék az égről, míg ugye a a Shab típusú drónokra, amik inkább csapásmérő robot repülőgépek már inkább, az ellen meg a területvédelemre alkalmas, ugye sting, tehát mint fullang az egyik típusa.

[00:15:08]Ez márkájú típusú elfogó drónokkal lentről felfele kilövik és az önmagától elvileg most már tudja önmagát irányítani de amit még láttunk az ember irányította módon leütközi shahed drónokat de azért például az ukránok alkalmaznak továbbra is helikopteres elfogóvadászcsapatokat hogy helikopterre feltesznek géppuskával sörétes puskával vagy mesterét puskával ezt ezért egy kísértetezés zajlik ezért mondom ezt a három eszközt embereket akik odarepülnek a shahed mellé és lelövik Ilyen is történt, valamint olyat is láttunk már, hogy kis légcsavaros, két üléses kiképző repülőgép hátsó üléséből gép karabéljal lövöldözték le a drónokat.

[00:15:50]Tehát ugye szükség az nagyon.

[00:15:54]Folytassuk akkor még egy másik hírrel.

[00:15:56]Az AP News számolt be arról, hogy a béke és a rendezés Ukrajnában azért sem valósulhat meg a közeljövőben, mert Iránban háború van, és először azt akarja elzárni az Egyesült Államok adminisztrációja.

[00:16:09]Szerintem ez egy valós dolog lehet, hogy egészen addig, ameddig Iránban nem lesz béke, és egyelőre úgy tűnik, hogy nem lesz, aztán majd erről majd később beszélünk, addig Ukrajnában sem lehet béke.

[00:16:21]Ez ez két dolog, és igyekszem röviden válaszolni.

[00:16:23]Nyilvánvalóan látszik, hogy az Egyesült Államoknak jelenlegi hírán sokkal fontosabb.

[00:16:27]Ez ez ebből a szempontból ez az állítás igaz, amit az a hír állít.

[00:16:32]A másik, hogy amúgy ha Valyimir Putyin úgy dönt, hogy leállítja Háborút, akkor akár következő órában vége lehetne.

[00:16:39]Ő valószínűleg nem fog így dönteni.

[00:16:41]Bár még ez kétséges.

[00:16:41]Ugye most az ukrán elnök kezdeményezett egy találkozót az orosz elnökkel.

[00:16:45]Meglátjuk, lesz-e belőle valami jellegogyan operre, hogy nem.

[00:16:52]És akkor egy kis átkötésként, vagy még az átkötés előtt Trump azzal fenyegetőzött, hogy felfüggesztheti Spanyolországnak a NATO tagságát.

[00:16:59]Ugye azért Spanyolország nem mindenben tett tényleg az Egyesült Államok kérésének.

[00:17:05]Fogalmazhatunk így is, de azért Trump összeveszett George Melonival is, olasz miniszterelnökasszonnyal és a pápával is.

[00:17:11]Tehát igazából nehéz lenne olyan embert a kontinensről mondani, akivel még nem veszett össze.

[00:17:17]Hogyan látod, milyen jövője lehet így a NATO-nak?

[00:17:19]Túlélheti-e a NATO Donald Trumpot?

[00:17:23]Mindenképp túl fog érni Donald Trumpot, mert a NATO, mint az összes, és nem csak nyugati, hanem a keleti érdeks szérába tartozó ilyen szupranacionális nemzetközi szervezet sokkal lassabban működik annál, mint hogy egy vezető kényekedve szétverje.

[00:17:36]Nem véletlenül.

[00:17:38]Tehát pont ez egy ilyen ilyen önvédelmi mechanizmus ez a tehetlenség ennek a szervezetnek, akár direkt beépítve, akár csak így utólag meghagyva, amitán rájöttek, hogy ez jó.

[00:17:46]Tehát ez az egyik.

[00:17:49]A másik, hogy azért ez így újdonságnak tűnik, hogy az Egyesült Államok Bütykéredán Spanyolország, de ez amúgy nagyon nagyon nagyon sokszor előtt fordult.

[00:17:56]Most azt a 40.

[00:17:58]évfordulója például az Eldorá kanyonhadműveletnek, amikor az amerikaiak Líbiában bombáztak célokat és ott is például Spanyolország nem engedte át a légterén az amerikai kötékeket, és Franciaország sem.

[00:18:08]Laken heből felszálló repülőgépek körbementek az egész félszigeten.

[00:18:15]Gibralánál repülték át ugye a a bepüldták át a főközi tengerre és utána a tenger felől támadták meg Líbiát.

[00:18:23]Tehát azért ez ez nem újdonság, és az, hogy az Egyesült Államoknak a geopolitikai érdekei szembennek néha egyes európai szövetségese, azon nem kéne meglepődni, mert mondom volt már és még lesz is ilyen.

[00:18:36]Ami viszont újdonság, hogy ugye ilyen ilyen fenyegető lépéseket tesz az amerikai elnök.

[00:18:40]Azért ne felejtsük el, hogy mondjuk például míg mondjuk a NATO keleti szárnyán nagyobb szükség van az USára, mint nekik ránk, Spanyolországra ez már nem feltétlenül igaz.

[00:18:52]Spanyolországot ugyanis semmilyen olyan konvencionális katonai fenyegetés nem érinti, amit az Egyesült Államok nélkül ne tudna megoldani.

[00:19:02]Viszont az Egyesült Államoknak például nagyon fontos bázisai vannak a stratégiai fontosságú helyen lévő spanyol területeken.

[00:19:08]Úgyhogy és ez a például Nagy-Britanniára is igaz.

[00:19:13]Tehát amikor az Egyesült Államok elnöke ezzel fenyegetőzik, akkor nyilvánvalóan annak a azon tudat hiányába teszi, hogy milyen szüksége van neki ezekre a szövetségességekre.

[00:19:24]És akkor a következő hír az egy az egy összeveszés vagy egy vitatkozás.

[00:19:26]Ukrajna szankciókat kíván kivetni Izraelre, hogyha Izrael továbbra is fog venni gabonát Oroszországtól.

[00:19:33]Olyan gabonát, amit ukrán források szerint a megszállt területekről is hoznak.

[00:19:38]Hogyan látod az Izrael, illetve az Ukrajna között kialakult vitát?

[00:19:43]Lehet-e ennek békés rendezése, illetve szerinted Ukrajna hálás lehet-e Izraelnek az elmúlt négy és fél év miatt?

[00:19:50]Mert azért az Izraeli fél elég sok mindent felhozott, hogy mit tett Ukrajnáért az elmúlt években.

[00:19:57]Így igaz.

[00:19:57]Végéről válaszolva igen, mert mindenképp sok mindent tett Izrael Ukrajna érdekében.

[00:20:02]Viszont ez egy érdekes szintlépése az ukrán önbizalomnak vagy geopolitikai gondolkodásnak.

[00:20:09]Most vagy valós vagy nem, ezt majd mindig utólag derül ki, de úgy érzik, hogy hogy Oroszországot azért tudják tartani.

[00:20:16]Amúgy láthatóan ez működik is, ugye beszélgetés első felében azért ezt körüljártuk.

[00:20:20]viszont most már olyan annyival erősebbnek gondolják magukat, és ez összefügg azzal, amit esetleg majd az ukránoknak az öbölbeli tevékenységéről tudunk beszélni, hogy egyszerűen úgy érzik, hogy megtehetik, hogy ha nekik van egy ilyen érdekük, hogy a megszállt területekről az ő véleményük és a nemzetközi jog szerint is jogtalanul exportált gabonát, azt azt ne vegyeje meg Izrael különben szankciókkal néz szembe, mert ezzel ugye a megszállót támogatja, mondják tök jogosan az ukránok.

[00:20:51]Tehát ez egy, mondom, ez egy geopolitikai attitűdváltást jelez Ukrajnában, hogy ennyire gondolják magukat erősnek, hogy egy az egyik nem a legfontosabb, de mégiscsak jelképes és fontos támogatójukat így így megpróbálják így felhívni a figyelmét arra, hogy helló, helló.

[00:21:11]Nyilván ez nem nyilván ez összefügg azzal is, azzal a fiaskóközeli helyzettel, amib például Izrael manőverezte magát Amerikával együtt Irán kapcsán.

[00:21:18]Tehát itt azért minden összefügg mindennel.

[00:21:21]És akkor folytassuk is Iránnal, illetve Izraellel, illetve az Egyesült Államokkal.

[00:21:25]Ez a hármas így elég sok témát szolgáltat, szolgáltat nekünk február 28-a óta.

[00:21:29]Mi a helyzet most a a fronton?

[00:21:33]Mi a helyzet most Iránnal?

[00:21:33]Mi a helyzet most az Egyesült Államokkal és Izraellel?

[00:21:38]Hát Iránban tűzszünet van, vagyis Irán és az Egyesült Államok kapcsán.

[00:21:40]Ugye Libanonban nincs tűzszünet.

[00:21:42]Ez volt az egyik egyik alapvető vitás kérdés a felek között.

[00:21:47]Mikor bejelentették Irán és Susa közti tűzszünetet, Izrael mondta, hogy Libanonra nem vonatkozik.

[00:21:53]Irán mondta, hogy akkor nincs tűzszünet.

[00:21:55]Ezután következett ugye a óri szoros blokádja.

[00:21:59]Egyelőre egy gazdasági területre kiterjedt konfliktust látok inkább.

[00:22:03]Nagyon-nagyon sok katonai esemény nem történik.

[00:22:05]Ai például érdekesség ugye, hogy azt állította az amerikai külügyminiszter, hogy a Irán ellőtte a rakétái és drónjai felét, és újat nem képesek gyártani.

[00:22:17]Hát ezutóbbal vitatkoznék ismerve, hogy milyen képességeket rejtett Irán a Föld alá.

[00:22:24]Tehát valószínűleg van valami, ha nem is az eredetivel megegyező, de visszafogott gyártási kapacitás van.

[00:22:29]Ez az egyik.

[00:22:29]És hogy amennyiben ez az állítás igaz is, hogy tényleg a felét ellőtte.

[00:22:33]Az amerikaiak az ezek ellen a rakéták ellen védő légvédelmi rakétáknak viszont a 75%-át lőtték el ugyanennyi idő alatt.

[00:22:44]És hogyha a matek nem téved, akkor az amerikaiak hamarabb kifogynának védő rakétákból, elfogó rakétákból, mint az irániak támadóeszközökből.

[00:22:51]És azért ez a teljes kép.

[00:22:56]És akkor folytassuk is még mindig Iránnal.

[00:22:58]Ög az iráni külügyminiszter találkozott Putinnal és ez sokakban kérdéseket ébresztett, hogy pontosan mit jelenthet Oroszországnak, illetve Kínának Irán, mert azért nem úgy viselkedett se Oroszország, se a kínai Népköztaság Iránnal, mint a mint ahogy viselkedtek mondjuk Venezuelával, amikor ugye onnan Madurót kiejtőnyeztették.

[00:23:22]Mennyi segítséget nyújtott Oroszország Irán számára, illetve Kína Irán számára?

[00:23:26]Van-e bel erre bármilyen adatunk?

[00:23:26]És mit jelenthetett ez az iráni védekezés számára?

[00:23:33]Konkrét adatunk nincs.

[00:23:33]Amit tudunk például egy nagy valószínűségre, amikor a Szaarábiában lévő amerikai célok elleni felderítési információkra volt szükség, akkor azokat vagy Irán szerezte be Humint eszközökkel, vagy orosz műholdas információkról kapták meg.

[00:23:48]Ez ez az, amit nagyjából úgy lehet tudni.

[00:23:53]Az, hogy konkrétan Kínából mit kaptak, az úgy, az úgy nagyon nem is.

[00:23:55]Ha már a diplomáciai kiállásnál tartunk, de Reza Talei Nick tandártábornok is elutazott a Sáhelyi együttműködés üléséről.

[00:24:04]Bizony találkozott ugye Oroszország és Kína delegációjával, vagy később, vagy említette is említette, hogy találkoztak Putyinnal is működőminiszteri szinten.

[00:24:15]Hát itt azért mindenképp egy egy fontos ilyen diplomáciai kiállásról van szó.

[00:24:17]És valószínűleg Irán most próbálja felmérni, hogyha esetleg újra eszkalálnák a konfliktust, újra a fegyverszünetből felfele lépnének a az éles konfliktus felé, akkor milyen segítségre számíthatnak.

[00:24:31]Ezek nyilván nem fogjuk megtenni, miről beszéltek.

[00:24:35]De valószínűleg ennek a felmérése zajlik, mert azért Irán sincs jó bőrben.

[00:24:39]Az iráni fordami Gáda parancsnoka, Ahmed Vahidi vezérlőnagyis abban bízik, hogy az ő blokádjuk jobban folyt, mint az amerikai blokád őket.

[00:24:46]Ez is egy gazdasági felőlő háború.

[00:24:48]Az amit mondtam, hogy a gazdasági aratúba terelődött át a konfliktus jelenleg.

[00:24:55]Ugye ők itt abban bíznak, hogy a világban a megemelkedő olajár és amúgy például az olajra rászoruló amerikai szövetségesek és itt nem is elsősorban csak Európáról, hanem mondjuk Délkóráról és Japánról van szó.

[00:25:09]Bár zárójeles érdekesség, Kínának is roppant kellemetlen magas olajár, mint ugye elég erős olajimportáló ország.

[00:25:16]Tehát itt azért Kína nem feltétlenül örül annak, hogy Iránt most mindenképpen támogatni kell ebben a háborúba.

[00:25:23]Örülnének ők egy ilyen visszaelseső olajárnak, nagyon-nagyon örülnének.

[00:25:27]Zárójel bezárva.

[00:25:29]Hát itt abban bíznak, hogy ez a ez a ez a kényszer valamilyen módon meghátrálásra kényszerít az amerikai álláspontot.

[00:25:36]Mig az amerikaiak abban bíznak, hogy Irán gazdaságának az egyértelmű, több mint a felét kitevő része ugye a kőolaj és földgázx export, de főleg a kőolaj.

[00:25:45]Ugye a kőolajkutakat, amit kitermelnek, az irániak eddig eladták jellemzően ugye a hormózi szoroson keresztül hajókon.

[00:25:53]Na de ott most nem megy ki egyetlen egy teherhajó se az amerikai ellenblokád miatt.

[00:25:57]És valahova el kell tenni az olajat.

[00:26:02]víz, mert ugye kő kőolajkút az nem olyan, mint a vízcsap, hogy elzárjuk, megnyitjuk, egy olajkutat, elkezdünk kitermelni, akkor azt általában végig ki kell termelni addig, amíg abból el nem fogy az olaj.

[00:26:14]Ha lezárják, akkor utána megnyitni különböző, ezt én is csak azóta tudom, akik ebben nagyon értenek, a különböző geológiai meg egyéb nyomás dolgok miatt szinte lehetetlen újra megnyitni egy lezárt kőolajkutat.

[00:26:27]Tehát ha lezárják, akkor annak vége, ezért valahova el kell tenni a kitermelt olajat.

[00:26:33]És becs egybehangzó becslések szerint olyan 1222 napja van tegnaptól számítva, tehát mától 11-21 napja van Iránnak, amíg már nem tudja hova tenni a kőolajat.

[00:26:45]És az onnan is látszik, hogy például az amerikai haditengerészet az elmúlt két-három napban nem fegyvercsempész vagy kőolajat kifele csempésző iráni hajókat vagy Iránhhoz köthető hajókat állít meg.

[00:26:57]hanem üres tankereket, amelyek befelé mennének.

[00:27:02]Tehát Iránnak valahova tennie kell az olajat, és már tudjuk, hogy egy nagyon nagy 30 éve gyártott, három éve nem használt tankert már befogtak erre a célra, hogy abba is tegyenek olajat.

[00:27:10]Ez egy napi nagyjából olajtermelést el tudnak beletenni arról a kultútról, ahova odaállították, de azért ez nem véges, és nem tudjuk, hogyha hogyha ez a ez a cipő már egyre jobban szorítja az irányakat, mit fognak tenni.

[00:27:25]És hogy a másik kérdés ugye a az iráni gazdaságának azért több jelentős része van, például az acélgyártás, aminek 25-30%-át adó üzemet az amerikaiak elpusztítottak.

[00:27:37]Érdekes, számomra újszerű adat volt, mikor ennek jobban után jártam, hogy a szőnyeg és lakástexília gyártás egy nagyon fontos része volt az iráni KKV-k portfóliójának, és a 80%-uk beszüntette a tevékenységét a gazdasági nehézségek miatt, és hogy Iránban nincs internet.

[00:27:54]ez az állam lekapcsolta több minden miatt ugye a a drónok navigációját nehezíteni az amerikai drónok navigációját nehezítendő, de inkább amúgy a a lakosság felkelésének eltelenlení miatt és egyszerűen az internet hiánya is bizony már dollár milliókban kifejezhető gazdasági károkat okoz.

[00:28:14]És ez alapvetően még ennek egy érdekes vetületét meg lehet még vizsgálni, hogy az iráni sajtóban, amit egy ilyen központi állami propagandasónak gondoltunk, egészen addig, amíg nem volt baj, ugyanis kiderült, hogy a sajtó egyik része a forradalmi gárda kezében van, egy másik része a klérus kezében van, a harmadik része inkább a politikai vezetők kezében van.

[00:28:36]Ezek elkezdtek a sajtóban egymás ellen ágálni.

[00:28:39]a parlament szóvivője, a volt miniszterelnök helyettes miniszterek meg a forradalmi gárda, hogy milyen módon kéne megoldani ezt a helyzetet.

[00:28:49]És azért, hogyha egy ennyire erős elnyomó rezsimen a belső feszültségek ennyire kihallatszanak, az biztos nem azt jelenti, hogy minden rendben van.

[00:28:57]Úgyhogy ezek ezek a azok a tényezők, amiket mindig elmondok, hogy tényezőket érdemes vizsgálni, és azok merre hatnak, ami amik előbb-utóbb azért a megegyezés felé vihetik ezt a kérdést.

[00:29:08]É, hogy jelenleg a két félnek a tárgyalói nem tudtak megegyezni a fegyverszüneti ötletekben, ajánlatokban, de szerintem fog ez még közeledni.

[00:29:19]Zárásképpen akkor beszéljünk egy picit egy cikről, amit te küldtél nekem, ami lényegében egy lehetséges korábbi forgatókönyvet vázol, hogy a Mossád mivel mit tervezett.

[00:29:30]És ennek az elemei, hogyha jól értettem, akkor azok, hogy Mossá létrehozott egy hálózatot, ami kirobbantott egy felkelést Idánban, és erre kellett volna csatlakoznia az iraki kurdoknak, akik bevonulnak ezzel párhuzamosan Iránba.

[00:29:44]És ugye ezt az izraeli források szerint Jay Evens akadályozta meg, illetve Erdogan.

[00:29:51]Mit küldtél nekem, Mark?

[00:29:54]Igen, nagyon érdekes cikk jelent meg Izraelben.

[00:29:56]Amúgy az egyik legnagyobb izraeli hírportál saját oknyomozói derítették ki.

[00:30:01]Nyilván nem kevés állami szivártatásnak köszönhetően.

[00:30:06]Ez is egy érdekesség, hogyha az államból ilyen szintről elkezdenek szivárolni a dolgok nagyon nagyon nagyon mély elégedetlés egy elégedetlenséget jelent a szakma csúcsán lévők irányából a politikai csúcsvezetés felért.

[00:30:19]Hát ezt azért így tegyük el félre gond így hátra.

[00:30:21]Ugye ma idén ősszel lesznek Izraelben választások.

[00:30:25]Jól tudom, de kíváncsian várjuk az eredményt.

[00:30:28]Igen, erről szól a cikk igazából röviden, hogy a Mossad úgy értékelte a helyzetet és úgy gondolta, hogy ők idén júniusra képesek olyan helyzetet teremteni az amerikai szankciókkal közösen, hogy egy idén júniusban kirobbanó felkelés az az eltörli, összefogva ugye a a már ismert és valóban nagyon sikeres lefejező légicsapásokkal együtt eltörli a föld színéről az iráni rezsimet.

[00:30:58]Mindezt ugye szárazföldi invázió nélkül nem lehet, de ők úgy gondolták, hogy a kurdok ugye Irán északnyugati nyugati részén laknak, illetve az észak kellett Iraki, ami ugye Irán a határos részről már amúgy is erős kurd milíciák behatolnának és ők lennének a szárazföldi lábánnak a történetnek.

[00:31:16]Ez így jól hangzik, mint minden olyan terv, ami óriási baklövést eredményez.

[00:31:20]Egy dolog nem számol a másik oldallal.

[00:31:22]És ez a ez egy borzasztó hülyeség, ha szabad így mondani.

[00:31:28]És a a hülyeség minőségében semmiképp nem nem kisebb, mint az a hülyeség, ami mint én az oroszok megtámadták Ukrajnát, hogy győzhetnek, hol ott láthatóan nem.

[00:31:37]Egyszerűen félreértették teljesen a helyzetet, elszámították magukat időben, elszámították magukat geopolitikában.

[00:31:47]Tehát az, hogy mit gondoltak, hogy a törökök le fogják okézni, hogy a kurdok egy újabb sikeres függetlenségi harc jellegű háborút sikeresen megvíjanak.

[00:31:56]Ugye az Iszlám Államot már jelentős részt a kurdok segítségével sikerült legyőzni.

[00:32:00]Ez éppen eléggé bökt a törökök cső.

[00:32:02]Én pont kint voltam akkor Észak-irakban, amikor 2015-ben, amikor az a a iraki északiraki kúrmilíciák sikereitől megijedve Törökország amúgy elkezdte bombázni az iszlán állam ellen harcoló kurdokat.

[00:32:16]Tehát mi láttuk ezeket a légicsapásokat, úgyhogy azért nem tudom, hogy Mosad mit gondolt, meg meg a másik, hogy azért Irán egy egy na sok nemzetiségű ország, nagyon sok etnikum él benne és vallási kisebbség, de a nagy része perzsa és egyszerűen egy egy többer éves szeresen fejlődött kultúráról van szó.

[00:32:35]Most mondjuk, hogy vennék ki a Magyarországot?

[00:32:41]Magyarországon mondjuk valaki úgy akarna egy egy valamilyen rezsimváltást elintézni, hogy hogy megtámadtat minket a szlovákokkal.

[00:32:47]Tehát hogy na tehát ezt lássuk be, ez ez hülyeség.

[00:32:49]Izraelben ezt nem sikerült belátni.

[00:32:52]És és egyszerűen ez még egy fontos dolog, mint talán inkább szakmai oldalról, hogy hogyha egy hírszerzési rendszerben ilyen szintű butaság meg tud maradni és le tudják tenni a politika asztalára, az azt jelenti, hogy a politika felől érkező nyomás és a hűségességi kényszer az az borzasztó mérgező mételyként szivárgott le abba a szervezetbe.

[00:33:17]Ugye láttuk, hogy Oroszországban ez milyen károkat okozott.

[00:33:22]Láttok, hogy Ukrajnában milyen károkat okoz a hadseregbe.

[00:33:23]Az sajnos egy újabb esemény, hogy látjuk, hogy a Moszatba is milyen károkat okozott ez.

[00:33:30]Úgy, hogy 23.

[00:33:30]október 7-e után megfogadták, hogy most ebből aztán tanultunk.

[00:33:34]Hát hát nem sikerült annyira.

[00:33:38]Hát nagyon szépen köszönöm Márka az összefoglalót.

[00:33:40]Beszéltünk Ukrajnáról, Iránról, Izraelről, Oroszországról.

[00:33:45]Majdnem körbejártuk az egész világot.

[00:33:47]Talán majd legközelebb timerről is kéne egy-két szót ejteni mélyebben.

[00:33:48]Márk, nagyon szépen köszönöm rendelkezésünkreál.

[00:33:53]Köszönöm én is a lehetőséget.

[00:33:53]Szervusz.

[00:33:55]Köszönjük a kedves nézőknek és hallgatóknak is a figyelmet.

[00:33:57]Márknak a könyve egyébként elérhető.

[00:33:59]Két hét az élet címmel.

[00:34:01]A reakciókiadó honlapján a Libra Libri honlapján, a Líra honlapján.

[00:34:07]Ezeket a linkeket betesszük a leírásba, onnan meg tudják rendelni.

[00:34:09]Nagyon szépen köszönjük még egyszer a figyelmet.

[00:34:12]Viszontlátásra, viszontásra.

[00:34:12]M.