Hit Rádió 30:40

Merz kancellár titkos kényszerpályája és a koalíció végjátéka – Rehák-Rimaszombati Andrea

német politikagazdaságpolitikainterjúmigrációautóiparközélet
Irányultság: KonzervatívKötődés: Fidesz-közeli
Merz kancellár titkos kényszerpályája és a koalíció végjátéka – Rehák-Rimaszombati Andrea
tl;dr

Rehák-Rimaszombati Andrea, a Betiltott Hírek szerkesztő műsorvezetője Szabó Józseffel beszélget a Hit Rádióban Németország jelenlegi politikai és gazdasági helyzetéről. Az interjú középpontjában Friedrich Merz német kancellár népszerűségének zuhanása, a kormányzati koalíció válsága, valamint az Egyesült Államokkal való feszült kapcsolatok állnak.

Merz kancellár támogatottsága mindössze 21% körül mozog, ami történelmi mélypontot jelent. Az interjú, amelyet az egy éves kormányzati évforduló alkalmából adott, csupán marketing célú lépés, amely nem képes megfordítani a német társadalom elégedetlenségét. A kormányzati koalíció szétesésének veszélye valós: az SPD vezetői (Lars Klingbeil és Bärbel Bas) várnak az alkalmas pillanatra, hogy kiszorítsák a CDU-t a hatalomból, miközben az AfD és kisebb pártok is meglovagolják a krízist.

Donald Trump szimbolikus katonakivonása (5000 amerikai katona Németországból) valójában nem gazdasági vagy biztonsági fenyegetés, hanem politikai nyomásgyakorlás. Németország azonban továbbra is függő az amerikai csepfolyós gáztól és katonai támogatástól az iráni konfliktus kezelésében, így Trump nem engedheti meg magának, hogy teljesen szakítson Berlinnel.

A német társadalom súlyos demográfiai és szociális válsággal néz szembe: az elmúlt 20 évben 70%-kal nőtt a migráns munkavállalók száma, ugyanakkor egyre többen hagyják el az országot. A fiatal felnőttek 20%-a nem fejezi be az iskolát, közülük kétharmada migráns háttérből származik. A német jóléti állam válságban van, az életköltségek megemelkedtek, és az emberek egyre inkább elhagyják az országot.

A Mercosur-megállapodás a német autóiparnak lehetőséget kínál új piacokra, ám kétélű fegyver: az olcsóbb dél-amerikai és kínai termékek versenyképes nyomást gyakorolnak a prémium német autógyártásra. A kínai elektromos autóipar már megelőzte Európát a Mercosur-tárgyalásokban, ami hosszú távon veszélyt jelent a német autóipar dominanciájára.

Részletes összefoglaló megjelenítése

Merz kancellár népszerűségének zuhanása és a kormányzati válság

Az interjú kiindulópontja Friedrich Merz kancellár egy éves kormányzati évfordulójára adott interjúja, amely azonban nem az elvárt hatást érte el. Rehák-Rimaszombati Andrea szerint az interjú csupán marketing célú lépés volt, amely a kancellár népszerűségének növelésére irányult.

„Az interjú az igazából egy ilyen extra lépés arra, hogy valahogy növeljék Mercnek a népszerűségét, mert egyáltalán nem elégedettek vele az emberek." *

Merz támogatottsága mindössze 21% körül mozog, ami történelmi mélypontot jelent a német kancellárságban. Ez az alacsony támogatottság nem véletlen: Merz a geopolitikai helyzetre és külső körülményekre (amerikai vámok, orosz-ukrán háború) hivatkozva magyarázza, miért nem tudja teljesíteni választási ígéreteit.

„Tehát az a lényeg, hogyha történik bármi, de nem az, amit elvileg megígért a választóknak, akkor az nem azért van, mertogy nem akarja ezt ő megtenni, hanem azért, mert a geopolitikai helyzet, az amerikai vám és egyéb tarifák miatt nehéz." *

A német társadalom azonban már nem fogadja el ezeket az indoklásokat. Az emberek közvetlenül érzékelik a válság hatásait: az üzemanyag drágasága, a fűtési költségek megemelkedése (a magyarországi szinthez képest háromszor magasabbak), és az általános bizonytalanság.

A koalíció szétesésének veszélye

A kormányzati koalíció – amely a CDU, az SPD és a Zöldek szövetsége – instabil alapokon áll. Az előző koalícióválság során az FDP (Szabad Demokrata Párt) lépett ki, ami előrehozott választásokhoz vezetett. Most az SPD vezetői, Lars Klingbeil és Bärbel Bas, nyíltan várnak az alkalmas pillanatra, hogy kiszorítsák a CDU-t a hatalomból.

„Tehát hogyha megnézed a háttérben, hogy mit csinál a Lars Klingbeil meg a Bärbel Bass, akik ugye az SPD-nek a vezetői így így párban, akkor egyértelműen lehet látni, hogy nagyon is várnak arra a lehetőségre, amikor ki tudják tolni a vezetőszerepből a CDU-t." *

Az SPD stratégiája világos: várnak, amíg Merz és a CDU népszerűsége olyan mélyre süllyed, hogy a szocialisták átvehessék a vezetést. Ezt támogatja az AfD (Alternatív Németország) és más kisebb pártok nyomása is, amelyek a kormányzat gyengeségét kihasználva erősítik pozícióikat.

Merz azt állítja, hogy nincs alternatívája a jelenlegi koalíciónak, de ez a kijelentés egyre kevésbé meggyőző. A német társadalom egyre nagyobb része támogatja az előrehozott választások kiírását.

Az SPD kettős játszmája: migráció és szociális politika

Az egyik legérdekesebb momentum az interjúban az SPD-s Bärbel Bass nyilatkozata a Bundestag előtt, amelyben azt állította, hogy Németországban senki nem vándorol be szociális juttatások miatt. Ez a kijelentés nyilvánvalóan ellentmond a valóságnak, és az interjú vendége szerint ez vagy a propaganda sikere, vagy a vezetők szándékos megtévesztése.

„Azt kérdezték tőlük, hogy ha annyira kellene csökkenteni a szociális kiadásokat, akkor miért nem a bevándorlóknak adott szociális juttatásokon kezdik? Tehát a bevándorlást kellene korlátozni? És akkor a Bärbel Bass azt mondta, de ez egy ilyen elképesztő, azt mondta, hogy Németországban senki nem vándorol be a szociális juttatások miatt." *

Az SPD valódi stratégiája azonban sokkal összetettebb. Az interjú vendége szerint a szocialisták tudatosan tartják a migráns közösségeket függőségben, mert ez szavazatokat biztosít számukra. A szociális juttatások fenntartása és a migráció ösztönzése a baloldali kormányzatok érdeke, mert ezáltal biztosítják a szavazóbázist.

Az amerikai-német kapcsolatok feszültsége

Donald Trump és Friedrich Merz között nyíltan ellenséges a légkör. Trump azt közölte, hogy az Egyesült Államok nem nyerhet az iráni konfliktusban, amit Merz nyilvánosságon előadásban is megerősített. Ez a kijelentés rendkívül szokatlan szövetségesek között.

„Tehát ugye diákok előtt is tartott előadást és egyértelműen kimondta nyilvánosság előtt, hogy hogy itt nem nyerhet az nem nyerhet Amerika. És ugye ez azért egy olyan kijelentés, ami aminek van súlya a nemzetközi kommunikációban. Tehát ilyet szövetségesek egymással, szövetségben álló felek nem mondanak." *

Trump válasza a szimbolikus katonakivonás volt: 5000 amerikai katona elhagyása Németországból. Az interjú vendége azonban hangsúlyozza, hogy ez csupán szimbolikus lépés, amely nem jelent valódi gazdasági vagy biztonsági veszélyt.

„Ez egy szimbolikus lépés. Ez kvázi egy ilyen odanyomok az orrod alá egy egy fülest, tehát ilyen jellegű kivonás." *

Az Egyesült Államoknak valójában szüksége van Németországra az iráni konfliktus kezeléséhez, mivel a német légitámaszpontok nélkülözhetetlenek az amerikai légiműveletek számára. Emiatt Trump nem engedheti meg magának, hogy teljesen szakítson Berlinnel.

A német-amerikai gazdasági függőség

A német gazdaság többszörösen függ az Egyesült Államoktól. Egyrészt az energiafüggőség: mivel az orosz gáz szankcióval sújtott, Németország az amerikai csepfolyós gázra szorul. Másrészt a kereskedelem: az amerikai vámok közvetlenül érintik a német exportőröket.

„Amerikától abban az értelemben is nagyon függ a német gazdaság, hogy ha nem tud Norvégiából meg mondjuk a szúdiak irányából hajókon csepfolyós gázt szerezni, akkor nem marad csak az Egyesült Államok, aki még ad el csepfolyós gázt." *

Az interjú vendége szerint azonban a függőség kölcsönös: az amerikai német cégek Amerikában adóznak, de Európából szereznek be nyersanyagot és alkatrészeket. A vámok tehát mindkét felet sértik, ami miatt egyik félnek sem érdeke a teljes szakítás.

A német társadalom válsága: demográfia és szociális problémák

Az interjúban két fontos statisztika kerül elő, amely a német társadalom mélyreható válságát mutatja. Egyrészt az elmúlt 20 évben 70%-kal nőtt a migráns munkavállalók száma Németországban. Másrészt – és ez még aggasztóbb – az idei évben először több ember hagyta el Németországot, mint ahány új munkavállaló érkezett.

„Az egyik az, hogy ő elvileg az elmúlt 20 évben 70%-os növekedés jelentette a a azt, hogy hány migráns dolgozik vagy bevándorló dolgozik Németországban. És emellett hoztam még egy adatot, ami itt az Eurone Euronws között májusban, miszerint ő az idei évben 25 év után megfordult, és többen mennek Németországba, mint ahány vagy Lengyelországba, mint ahhányan Lengyelországba mennek Németországba dolgozni." *

Ez a fordulat azt jelzi, hogy a német jóléti állam, amely korábban vonzó volt az európai munkavállalók számára, már nem képes megtartani őket. Az oka összetett: az életköltségek megemelkedtek, az üzemanyag és a fűtés drágasága, valamint az általános bizonytalanság.

Az oktatási válság és a második generációs migránsok problémája

Az egyik legaggasztóbb adat az interjúban az, hogy a német fiatal felnőttek 20%-a nem fejezi be az iskolát. Ez közel 3 millió embert jelent a 20-34 éves korosztályban. Ennél még aggasztóbb azonban az, hogy ennek a csoportnak a kétharmada migráns háttérből származik – és közülük sokan már Németországban születtek.

„Tehát azt írja az Epoch Times, hogy szinte minden ötödik fiatalember, aki ugye elméletileg kellene, hogy rendelkezzen legalább egy szakmunkás végzettséggel vagy érettségivel, tehát minden ötödik az nem végzi el az iskolát. Tehát ez azért szerintem egészen durván sok." *

Az interjú vendége szerint ez a probléma szorosan kapcsolódik a szociális politikához. Azok a fiatalok, akik szociális juttatásokból élnek, nem érzik szükségét az iskolai végzettségnek. Emiatt nem tudnak beilleszkedni a munkaerőpiacra, és továbbra is függőek maradnak az államtól.

„Tehát az, hogy hogy ugye a azok, akik segélyből jól élnek, azok majd tanulnak és elmennek dolgozni. Ez pedig nem érdeke a német jóléti államnak." *

Az interjú vendége szerint ez egy szándékos stratégia: a baloldali kormányzatok érdekében áll, hogy a migránsok és szociálisan hátrányos helyzetű emberek függőségben maradjanak, mert így szavazatokat biztosítanak.

A munkaerőpiaci paradoxon

Érdekes paradoxon, hogy miközben a német fiatalok 20%-a nem fejezi be az iskolát, Németországban 54 000 nyitott munkahely van, amely szakértőket vagy szakembereket igényel. Ez azt jelenti, hogy munka van, de az emberek vagy nem képesek, vagy nem akarnak dolgozni.

„Tehát lehet, hogy dolgozni lehet, mert például most is kijöttek ilyen statisztikák, hogy 54000 olyan munkahely van Németországban nyitva, ami szak szakértők vagy szakembereknek tehát ilyen mértékű iskolai végzettséget követel meg." *

Az interjú vendége szerint azonban az élet Németországban olyan szinten nem biztonságos és drága, hogy még a magasabb fizetés sem kompenzálja az alacsonyabb életszínvonalat. Az emberek, akik Kelet-Európából Németországba mennek, gyakran csalódottak, mert az ott elképzelt megtakarítások nem valósulnak meg a magas költségek miatt.

A Mercosur-megállapodás: lehetőség és veszély

A május 1-jén ideiglenesen elkezdett Mercosur-megállapodás (az Európai Unió és a dél-amerikai MERCOSUR-blokk közötti szabadkereskedelmi megállapodás) a német autóipar számára új piacokat nyit. Az interjú vendége azonban rámutat, hogy ez egy kétélű fegyver.

„Tehát elméletben nyilvánvaló, hogy azért akarták ezt a Márkúrt a németek, mert nincsen szabályozásra, tehát úgy tudnak üzletelni egymással, hogy nincsen például Amerikának a keze benne." *

A probléma az, hogy az Európai Unióban szigorú szabályozások vannak (minőségbiztosítás, szállítás, környezetvédelem), amelyek megemelkedik a termékek árát. Dél-Amerikában és Kínában azonban ezek a szabályozások nem léteznek, így az ottani termékek sokkal olcsóbbak. Az interjú vendége szerint ez a német autóipart veszélyezteti.

„Tehát az a német autó akármilyen kiváló, meg egyébként hihetetlenül jó autókat gyártanak a németek, ebben nyugodtan megegyezhetünk az is, aki nem ért hozzá, azért ezek ilyen minőségi sztenderdek, tehát hogy hogy Mercedes minőség, vagy mondjuk az, hogy hogy még a Volkswagen is, ami ugye tömegutó magasan veri a a piacon a a azokat, akik ugye mellette ott vannak. Tehát ezt nem lehet olcsón odaadni." *

Az interjú vendége rámutat arra is, hogy a kínai elektromos autóipar már megelőzte Európát a Mercosur-tárgyalásokban. Addigra, amíg a német autóipar belépne a dél-amerikai piacra, már meg kell küzdenie a kínai versennyel.

„Szóval lehet, hogy ameddigre a német autó ipar odajérne-ne, hogy belépjen Dél-Amerikára, akkor ott ott már meg kell küzdenie kínai autókkal." *

Merz vezetői alkalmatlanságának következményei

Az interjú végén az egyik legfontosabb megállapítás az, hogy Merz nem rendelkezik Angela Merkel erős vezetői képességeivel. Merz sodródik a nemzetközi politikában, nem irányít, csak „elöl van".

„Tehát Merkel azért egy egy nagyon erős ember volt a politikai, geopolitikai palettán, és azért ott ő tehát tudta irányítani azért úgy a folyamatokat, hogy hogy a németek mindig jól jö jöjjenek ki belőle, de Mert az sodródik. Látszik, hogy nem ő irányít, de ő van elöl." *

Ennek az a következménye, hogy a retorziók nem az angolokat vagy a franciákat érik, hanem a németeket. Trump és más nemzetközi szereplők ezt érzékelik, és ennek megfelelően kezelik Németországot.

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • „Mai veddingunk Reá Krimo szabadi Adria" – valószínűleg „Mai vendégünk Rehák-Rimaszombati Andrea" volt az eredeti szöveg, az ASR több szinten torzította a nevet.
  • „Mert" – az interjúban Friedrich Merz kancellár neve így rövidítve jelenik meg, de az ASR többször „Merc"-nek írta, amit a kontextus alapján korrigáltam.
  • „Hormozia szoros" – valószínűleg a Hormuzi-szoros (Strait of Hormuz) volt az eredeti, amely a Perzsa-öböl és az Ománi-öböl között található.
  • „Pepitában" – az ASR által torzított szöveg, valószínűleg „gyakorlatban" vagy hasonló szó volt az eredeti.
  • „Benzinkútra" – helyesen „benzinkútra" (tankolóhelyre).
  • „Szénájuk" – valószínűleg „helyzetük" vagy „szituációjuk" volt az eredeti.
  • „Kenyértörésre vinné" – valószínűleg „végletekig vinné" vagy hasonló kifejezés volt az eredeti.
  • „Temunak" – az interjúban a kínai Temu online vásárlási platform neve így jelenik meg.
  • „Merkózor" – helyesen „Mercosur" (a dél-amerikai kereskedelmi blokk).
  • „Szúdiak" – valószínűleg „szaudiak" (Szaúd-Arábia) volt az eredeti.
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]Hittel semmi sem lehetetlen.

[00:00:02]A hit segít kitörni a mélyszegénységből.

[00:00:06]Reményt ad a gyógyuláshoz, fényt visz a sötétségbe.

[00:00:10]Szolidaritást vállal az üldvözöttekkel, és bátran hirdeti az örömhét az utcákon.

[00:00:17]Értéket közvetít és megfogja a kezed a bajban.

[00:00:21]Hívő emberekre mindig szükség van, mert együtt küzdünk hittel Magyarországért.

[00:00:32]Készült a HT gyülekezete megbízásávól.

[00:00:35]Köszöntök minden kedves hallgatót a Hit Rádió legfrissebb adásában.

[00:00:37]Én Szabó József vagyok.

[00:00:38]Mai veddingunk Reá Krimo szabadi Adria, a hetek újságírója, a betott hírek szerkesztő műsorvezetője.

[00:00:44]Szia!

[00:00:44]Szervusz!

[00:00:46]Szia!

[00:00:46]Én is üdvözlöm a hallgatókat.

[00:00:49]Ma is Németországgal fogunk foglalkozni, és kezdésnek beszélgessünk a tegnapi nap adott márc interjúról, hiszen hogyha jól tudom, tegnap tartott egy egy éves évfordulós interjút Merc kancellára, ahol többek között a németországi helyzetről és a német nehézségekről beszélt.

[00:01:04]Mi derült ki ebből az interjúból?

[00:01:06]Mennyire van most a kormánykoalíciónak támogatottsága és hogyan néz ki most a német politika a vezető szemszögéből?

[00:01:12]Hát az a helyzet, hogy a az interjú az igazából egy ilyen extra lépés arra, hogy valahogy növeljék Mercnek a népszerűségét, mert egyáltalán nem elégedettek vele az emberek.

[00:01:24]És alapvetően Mert szempontjából ugye a kényszerpályák azok, amelyekről beszélni kell.

[00:01:33]Tehát, hogy az a lényeg, hogyha történik bármi, de nem az, amit elvileg megígért a választóknak, akkor az nem azért van, mertogy nem akarja ezt ő megtenni, hanem azért, mert a geopolitikai helyzet, az amerikai az amerikai vám és egyéb tarifák miatt nehéz, vagy a az Oroszország, tehát az orosz-ukrán háború az ami fő prioritás.

[00:01:59]Tehát alapvetően ez egy olyan beszélgetés, ami abszolút csak a marketing javítására jó, és nem is kifejezetten áll jól a szénája Mercnek.

[00:02:10]Alapvetően, hogyha megnézzük a többi kancellárhoz képest, akkor igazi mélypont van.

[00:02:15]Tehát nagyjából ilyen 21 nehány százalékkal mérik a a népszerűségét jelen pillanatban.

[00:02:20]És ugye ezt azért a protestpártok meg a kispártok azt meg is próbálják meglovagolni, de még a másik kormánypárt is, tehát az SZD is megpróbálja ezt most meglovagolni, és igazából ki akarják szorítani a CDU-t, a aki ugye a választásokon győztes párt volt, ki akarják szorítani a kormányzatból, és egyre nagyobb számban gondolják azt a németek, hogy egy új választást kellene megint kiírni, és hogy ezt tudjuk, hogy mert is úgy került hatalomba, hogy egy előrehozott választást tartottak a amikor a három pártból álló koalícióból a liberális párt, az FDP azt mondta, hogy ők nem hajlandóak asszisztálni ahhoz a tervhez, amit ugye megpróbáltak az SZD irányából érkező terveket a a CDU megpróbálta ugye átvinni.

[00:03:13]És mivel mindig a kispártok a a koalícióban azok, akik ugye a nadrágot viselik, hogy így mondjam, tehát mindig a kispárt dönt, mert őrá van szükség ahhoz, hogy kormányzóképes többség tudjon lenni.

[00:03:26]Ezért ugye összeomlott a kormánykoalíció, és akkor ebből lett a a az új Mercormány, ami megint csak hát kvázi ugyanazt Pepitában meglépte, és ugye olyan hihetetlen módon érzik most már a németek a bőrükön a problémát, hogy ez ezt nem lehet már retorikai módszerekkel, meg azzal, hogy Trumpra meg Amerikára meg a a geopolitikai helyzetre fogjuk a dolgokat, mert ugye a másik oldalon meg azt akarjuk súlykolni, hogy Németország az egy erős gazdaság, egy erős nemzet, aminek a szavára a többi nemzet kénytelen hallgatni.

[00:04:02]Ugye vezetőpozícióban van az Európai Unióban és így tovább.

[00:04:06]Tehát egymásnak ellentmondó üzenetek jönnek, amit egyre nehezebben fog meg egy német, mert odamegy a benzinkútra és nagyon tehát limitált mennyiséget tankol alapvetően, mert ugye kevés az üzemanyag, másrészt megiszonyult drága.

[00:04:25]És a rezsiér már már most azt talán megszokták, hogy legalább háromszor annyit fizetnek, mint amennyit mi fizetünk itt Magyarországon, mert ugye ott nem az a helyzet van, hogy a kormányzat bármilyen lépést tenne annak érdekében, hogy itt bármilyen enyhülés legyen a a kisembernek a szintjén.

[00:04:46]Szóval kezd azért most már a helyzet egy olyan állapotba kerülni, hogy nem álljuk el a szénájuk.

[00:04:53]viszont még mindig nem elég rossz a helyzet ahhoz, hogy ebből tényleg bármit a a lakosság csináljon.

[00:05:01]Többek között Merc azt is mondta, hogy nincs alternatívája ennek a koalíciónak.

[00:05:06]Elmondható az, hogy az előző kormányválsághoz képest most legalább a a szocialisták nem akarnak kilépni?

[00:05:13]Hát ez egyáltalán nem annyira egyértelmű, hogy nem akarnak kilépni a szocialisták.

[00:05:17]Tehát hogyha megnézed a háttérben, hogy mit csinál a Lars Cllinkbile meg a Berbel Bass, akik ugye az SPD-nek a vezetői így így párban, akkor egyértelműen lehet látni, hogy nagyon is várnak arra a lehetőségre, amikor ki tudják tolni a vezetőszerepből a CDU.

[00:05:36]Tehát én nem mondanám ezt, hogy nem akar kilépni az SZPD ebből a koalícióból.

[00:05:40]Inkább azt mondom, hogy várnak a megfelelő pillanatra, hogy mikor ér el egy olyan mélypontot ez az egész, hogy sikerüljön ez a ez a húzás.

[00:05:52]De közben meg ugye nyilván az alternatív média meg kongatja a vészharangot.

[00:05:55]Tehát ugye volt most egy AFD-s kérdés a Berwel Basshoz a a Bundesztákban.

[00:06:01]Azt kérdezték tőlük, hogy ha annyira kellene csökkenteni a szociális kiadásokat, akkor miért nem a bevándorlóknak adott szociális juttatásokon kezdik?

[00:06:11]Tehát a bevándorlást kellene korlátozni?

[00:06:13]És akkor a Berbelbe azt azt mondta, de ez egy ilyen elképesztő, azt mondta, hogy Németországban senki nem vándorol be a szociális juttatások miatt.

[00:06:24]Tehát ez egy olyan delírium, amiben vannak, vagy annyira elhitték a propagandát.

[00:06:27]Ugye utána következett a következő mondat, hogy azért tehát Németországba szakmunkások érkeznek, akik a munkaerőpiaci hiányt hivatottak valahogy ellensúlyozni, és akkor így egyszerűen ezen mindenki így leakadt, hogy ne ne már.

[00:06:42]Tehát azért itt már nagyon régóta tisztában van vele mindenki, hogy nem erről van szó, de az SZP-nek az első számú vezetője ez teljes nyilvánosság előtt a bundesztákban ki tudta mondani.

[00:06:56]Tehát az a helyzet, hogy itt szerintem egyáltalán nem arról van szó, hogy együttműködjünk, meg megoldjuk a válságot, hanem arra várnak, hogy a Mercre ráverik az egészet, és aztán az SZPD, mint ahogy most is, tehát a legnagyobb veszteséget ők könyvelték el ezen a választáson, ahol ugye ez a kormány létrejött, mégis erőpozícióban vannak a kormányban, tehát azért ezt azért lehet úgy nevezni, hogy jól lavíroznak.

[00:07:23]És ez, hogy ugye látszik a háttérben, hogy hogy folyamatosan helyezkednek.

[00:07:30]Ezt én szóval én nem zárnám ki, hogy ez a kormány ez nem fog összeomlani.

[00:07:37]Menjünk át egy következő hírre, ami szerint Donald Trump szeretne kivonni 5000 amerikai katonát Németországból.

[00:07:45]Alapvetően azt lehet tudni, hogy azért ezek az amerikai katonak, hogy mondjam, a GDP-hez is valamilyen szinten hozzájárulnak, hiszen mégis csak ott élnek Németországba.

[00:07:52]bázisokba, akiket ki kell szolgálni.

[00:07:54]Mennyire viseli meg Németországot, hogy ezek a katonák elmennének?

[00:07:58]Mennyire biztonságpolitikai ügyez?

[00:08:01]És mennyire gazdasági ügyez?

[00:08:04]Hát ez szerintem egyik sem a háromból, mert ez egy ellenyésző kisebbség a Németországba állomásozó amerikai katonákból.

[00:08:13]Tehát ez egy szimbolikus lépés.

[00:08:15]Ez kvázi egy ilyen odanyomok az orrod alá egy egy fülest, tehát ilyen jellegű kivonás.

[00:08:21]Főleg azért, mert ugye ha megnézed a az ellenállást Európában Trumpnak a katonai lépésével szemben, amit ugye Iránnal szemben foganatosítanak az amerikai hadseregben, ha nem lenne Németországban működő amerikai légitámaszpont, ami amin aminél mondjuk tankolni tudnak a a szállítójárművek, vagy a Honnét mondjuk deponálni tudnak a Irán szomszédságába fegyvert vagy lőszert, vagy bármit, akkor nem tudnák menedzselni tovább ezt a légitámadást Irán ellen.

[00:08:59]Tehát őnekik abszolút szükségük van Németországra.

[00:09:01]Ez egy teljesen szimbolikus dolog.

[00:09:03]Az, hogy ez a 6000 ember, ez ki lesz vonva, hát ez szinte meg tehát ez ez nem szoroz.

[00:09:08]Én igazából nem foglalkoznék ezzel a részével, hogy gazdaságilag érinti-e, mert nyilván 6000 ember, főleg, hogyha tehát ezek az emberek, ezek nem a Német Államnak az alkalmazottai.

[00:09:20]Ezek valószínűleg Amerikából kapják a a juttatásaikat.

[00:09:25]Azt, hogy fogyasztanak ott, ahol élnek a bázison, az is nagy valószínűséggel egyébként.

[00:09:32]Tehát Amerikából kapják az ellátmányt.

[00:09:35]Tehát vagy nem az van, hogy ott élnek a a családjukkal, és akkor járnak bevásárolni.

[00:09:39]Lehet, hogy valami ellennyésző rész az van, de ezek a bázison meg a bázis körüli kontrollált környezetben élnek ezek az emberek.

[00:09:48]Tehát valójában nem jelent nagy kiesést, hogyha ezt a 6000 embert kivonja Amerika.

[00:09:53]Ez inkább egy szimbolikus cselekedet, hogy figyelj ide, egy mozdulatomra ha nagyon ugrálsz, akkor bármit meg tudok tenni, de mindenki tudja, az a németek is tudják, hogy nem nem adhatja fel addig, amíg nem viszi Iránban kenyértörésre a dolgot az Egyesült Államok Izraellel, vagy akár ott a szaúdiakkal, a egyéb segítséggel, addig szüksége van a németekre.

[00:10:17]És emiatt ez ilyen megint nekem mindig az az érzésem, mikor ezt látom, hogy így vitatkoznak a gyerekek a homokozóba, és nagyjából ennyi hatással is lesz ez a a német gazdaságra.

[00:10:31]Azért, ha nem rakszöl, akkor csak vizsgáljuk meg azt a tényt, hogy az, hogy kivonják e ezt az 5000 katonát, ez mennyire, hogy mondjam?

[00:10:38]Szóval tudjuk tudjuk nagyon jól, hogy Donald Trumpnak nem túl jól kapcsolata az európai vezetésekkel.

[00:10:43]Itt vannak újra olyan hangok is, hogy vámat is újra be fog vezetni Európával szemben.

[00:10:49]Igen.

[00:10:49]Mennyire nehezíti meg a német amerikai kapcsolatokat az, hogy például egyre ellenségesen álltak hozzá az iráni háborúhoz az európaiak?

[00:10:59]Hát szerintem ennél rosszabb nem nagyon nagyon régen volt az amerikaiak és a németek viszonya, tehát sokat már nem tud romlani, mert ugye Németország Angliával és Franciaországgal karöltve ugye meghijúsította legelején azt, hogy ebből az orosz-ukrán konfliktusból béke megállapodás legyen.

[00:11:19]És folyamatosan pénzelik Ukrajnát.

[00:11:22]úgy, hogy hogy a a Trump kormányzat az egyáltalán nem támogatja ezt, sőt ráadásul ugye folyamatosan agitálják is a az Elenszkét a megállapodások ellen.

[00:11:34]Tehát ezt ezt azért nem szabad elfelejteni.

[00:11:37]Viszont Amerikától abban az értelemben is nagyon függ a német gazdaság, hogy ha nem tud Norvégiából meg mondjuk a szúdiak irányából hajókon csepfolyós gázt szerezni, akkor nem marad csak az Egyesült Államok, aki még ad el csepfolyós gázt, és hogyha nem tudnak megfelelő mennyiséget beszerezni, akkor kénytelenek lesznek az amerikait megvenni.

[00:12:00]Márpedig most mindenkinek kevés van.

[00:12:02]Most mindenki pont azért, mert ugye a hormozis szorosban van ez az óriási konfliktus.

[00:12:06]Most az amerikaiak is érzik ezt egyébként a saját bőrükön, tehát ott is drágább lett az üzemanyag, de ezt tehát nem nem adhatják fel kölcsönösen egymással szemben ezeket a a függőségeket, amik kialakultak a történelem során.

[00:12:22]Tehát azért az, hogy hogy tehát a németek gazdaságilag nagyon sok szálon kötődnek Amerikához, és ugye a vámok azok érintik Amerikát is, tehát azért nem csak a német gazdaságot érintik, hanem ugye ott is.

[00:12:39]Tehát hogyha nagyon megnézzük, akkor azok a német cégek, amelyek például Amerikában rendelkeznek kirendeltségekkel, azok Amerikában adóznak, de ezek Európából szereznek be egy csomó mindent.

[00:12:50]magyarul őket is negatívan érinti a Vám ebben ebben a helyzetben, és ott akik dolgoznak, azokat ugye egyértelműen Amerikában is érinti, hogy valahol megnehezedik a munka.

[00:12:59]Nyilván ez csak egy vetülete ennek az egész versenynek, de a másik oldalon meg ezt folyamatosan tehát tudják, hogy Trump használja ezt a fegyvert és hogy hogy valószínűleg fog is ezzel majd élni, hogyha de eddig nem tántorította őket vissza semmitől.

[00:13:17]Tehát, hogyha megnézzük, akkor az, hogy be voltak vezetve védővelok, nem akadályozta meg azt, hogy hogy Zelenszkit továbbra is uszítsák, meg hogy az Európai Unión belül ugye folyamatosan tolják a az ukrán érdekeket az amerikaival szemben, mert ugye Amerika meg akart állapodni, meg akartak állapodni Putyinnal, tehát azt akarták, hogy üljenek asztalhoz.

[00:13:45]Ezt ugye nem sikerült megoldani.

[00:13:47]És az a helyzet, hogy hogy olyan függőségben él, tehát szóval van egy van olyan dolog, ami az amerikaiaknak nagyon kell, meg van olyan dolog, ami a németeknek.

[00:13:57]Tehát szerintem ez azon kívül, amit látunk így a kommunikáció megromlásában, szerintem olyan érdeksérelmet okozna, hogyha bármelyik kenyértörésre vinné, hogy hogy nem éri meg egyik félnek sem odáig elmenni.

[00:14:11]Még beszéljünk egy kicsit a a az amerikai kapcsolatokról, hiszen azt is tudjuk, hogy a franciák is, a az angolok is próbálkoznak egy segíteni hát vagy legalábbis lezárni ezt a hormózi szorosnál kialakult problémát, és kommunikálni akár a a közelkeleti muszlim világgal, vagy akár Amerikával is egy valamilyen külön megállapodás alapján megoldani ezt a problémát.

[00:14:31]A németek most hogyan állnak hozzá ehhez a kérdéshez?

[00:14:35]Hát ugye ez volt az indok, ami miatt kivonja Trump a a csapatokat, hogy hogy Mert az az elmondta, hogy az amerikaiaknak nincsen más választásuk csak tárgyalni, tehát hogy nem fogják tudni megoldani ezt a problémát.

[00:14:49]Tehát ugye itt is beleszóltak a a Merc ugye a hatalmas tapasztalatával elmondta a véleményét, és ezen döhődött fel annyira a Donald Trump, tehát ugye diákok előtt is tartott előadást öt és egyértelműen kimondta nyilvánosság előtt, hogy hogy itt nem nyerhet az nem nyerhet Amerika.

[00:15:10]És ugye ez azért egy olyan kijelentés, ami aminek van súlya a nemzetközi kommunikációban.

[00:15:16]Tehát ilyet szövetségesek egymással, szövetségben álló felek nem mondanak.

[00:15:21]Főleg úgy, hogy hogy igazából Mercnek alapvetően, ha most a NATO szövetséget nézzük, akkor pont Amerika oldalán kellene állni, meg hogyha annyira emberbarátok lennének, mint ahogyan állítják, akkor alapvetően az lenne a feladata, hogy Iránban egy emberbarát uralom épüljön ki, vagy egy olyan vezető is, ahol az emberek tudnak élni, meg ami nem fenyegeti terrorral az egész világot.

[00:15:54]Tehát ez ez is megint ilyen ilyen kettős mérce.

[00:15:56]Szóval nem jók most a a kapcsolatok.

[00:15:59]És ugye Mert, mint az Európai Unióban legnagyobb vagy vezető tagállamnak a első számú vezetője, ő most itt próbálja ezt ki, ezt érvényre juttatni, de ugye messze elmarad a karaktere a Merkelétől.

[00:16:13]Tehát Merkel azért egy egy nagyon erős ember volt a politikai, geopolitikai palettán, és azért ott ő tehát tudta irányítani azért úgy a folyamatokat, hogy hogy a németek mindig jól jö jöjjenek ki belőle, de Mert az sodródik.

[00:16:31]Látszik, hogy nem ő irányít, de ő van elől.

[00:16:34]Tehát nem az angolok kapják a retorziókat, meg nem a franciák, hanem a németek.

[00:16:38]És ez megint a Mercnek a vezető vezetésre való alkalmatlanságából következik.

[00:16:44]Tehát ezt ezt azért lehet látni, meg ezt érzékelik nyilván az amerikaiak is.

[00:16:49]Tehát ezek olyan bonyolult játszmák, amiben nem lehet óvatlanul ilyen kijelentéseket tenni.

[00:16:55]Tehát ezt én én úgy ítélem meg, hogy hogy azért nyilván van egy csomó függőség, ami miatt nem tudnak felmondani különböző dolgokat.

[00:17:03]Tehát azért ott van egy egy nagyon szoros együttműködés.

[00:17:07]Régóta ugye Amerika a Biden időben meg Obama idejébe pontosan ezért akarta a az az orosz befolyást csökkenteni Németországban.

[00:17:15]Ugye Merkelék megépítették az északi áramlat kettő-t és ezzel ugye ki tudták volna kerülni Ukrajnát, tehát teljes egészében direkben Oroszországból tudott volna jönni Németországba a gáz meg az olaj.

[00:17:31]De igazából ezt minden amerikai kormány nagyon nehezményezte, mert ugye az azt mutatná, vagy azt jelentette volna, hogy az oroszokat nem lehet, tehát az olyan szintű függőség alakul ki az oroszok irányába, ami ellensúlyozza az amerikaiaknak a szándékait, hogy ugye be akarnak lépni, vagy legalábbis az európai piacot is úgy a saját érdeksférájuknak akarják.

[00:17:53]Tehát itt azért nagyon erős gazdasági érdek mozog, és hát sikerült az északi áramlatnak a felrobbantásával, meg ezzel az orosz-ukrán konfliktussal ezt azért visszafordítani.

[00:18:04]Tehát az energiafüggőség az inkább Amerika irányába kezd kialakulni, mert ugye nem lehet orosz erőforrást szerezni, de nyilván most, hogy kitört ez a háború, Iránnal szemben, neki szüksége van Németországra.

[00:18:19]Tehát Trump nem tudja elengedni Németországot.

[00:18:21]Ezért ilyen bonyolult ez az egész.

[00:18:23]És soha nem, tehát nem szabad fehérfeketébe nézni, mert egy jó vezető, aki egy országot vezet, az az mindig tehát soha nem lát fehérfeketébe dolgokat, hanem mindig kell figyelni az árnyalatot, hogy hogy mivel veszít kevesebbet.

[00:18:37]És mert igazából minden egyes ilyen radikális lépés az az valamilyen módon másik oldalon kompenzálásra kerül.

[00:18:45]Tehát itt ez teljes egészében egy nagyon rossz retorika, aminek az lett a vége, hogy hogy ugye befenyítette Trump Németországot ezzel a beígért vámemeléssel, meg a meg a kivonásokkal, a csapatkivonással.

[00:19:05]Sokat beszélünk itt a Hit Rádióban, és főleg veled a demográfiai helyzetéről Németországnak, hogy mennyien migráns meg mennyien dolgoznak ott külföldiek.

[00:19:13]Erről hoztam két adatot.

[00:19:13]Az egyik az, hogy ő elvileg az elmúlt 20 évben 70%-os növekedés jelentette a a azt, hogy hány migráns dolgozik vagy bevándorló dolgozik Németországban.

[00:19:24]És emellett hoztam még egy adatot, ami itt az Eurone Euronws között májusban, miszerint ő az idei évben 25 év után megfordult, és többen mennek Németországba, mint ahány vagy Lengyelországba, mint ahhányan Lengyelországba mennek Németországba dolgozni.

[00:19:46]Mit lehet elmondani?

[00:19:48]Alapvetően össze-evissza mondtam, bocsánat.

[00:19:50]Szóval ez a német jóléti állam, ami eddig szimpatikus volt az embereknek, és emiatt vonzotta az ember európai embereket Németországban, ez kezd kifordulni önmagából, és és ez kezd megváltozni.

[00:20:03]Hát ez egyértelműen már egy ideje nagyon nagy változás változáson megy keresztül.

[00:20:08]Tehát az, hogy a bevándorlók hátteri, bevándorló hátterű 70%-kal több dolgozik, azt nagy mértékben köszönhetik a németek az ukrán konfliktusnak, az orosz-ukrán konfliktusnak, meg annak azoknak a lépéseknek, amiket az ukránokkal szemben foganatosítottak, hogy ugye nem kapták már a segélyeket, hanem közölték velük, hogy menjenek el dolgozni.

[00:20:31]Tehát ezek, akik többen dolgoznak, ezek nem muszlimok.

[00:20:35]Nyilvánvaló, hogy azért a muszlimok közül is dolgoznak.

[00:20:37]Tehát nem az van, hogy ott se dolgozik senki, de azt én nem hiszem, meg a eddigi tendenciák nem arra utaltak, hogy ez hirtelen ekkorát változott volna, hanem ez a a folyamatosan beáramló kelet-európai bevándorlás miatt van így, mert ugye a kelet-európaiak azok valóban azt hiszik, hogy Németországban jobb élni, meg jobban lehet keresni.

[00:20:59]És ez sokszor egy ilyen kudarcos dolog, mert ugye azokat a költségeket vetítik ki, amik otthon vannak, arra a bevételre, ami Németországban kapható.

[00:21:09]Viszont abb azzal nem számolnak, hogy a német életnek a költségei is azért nagyságrendi, tehát óriási mértékben magasabbak, mint otthon.

[00:21:23]Szóval igen, tehát van lehetséges ez, de 100%, hogy nem a muzománok, főleg azért sem, mert ugye most van egy olyan statisztika is, hogy ugye egyre kevesebb fiatal felnőttnek van iskolai végzettsége.

[00:21:39]Tehát azt írja az Epoch Times, hogy szinte minden ötödik fiatalember, aki ugye elméletileg kellene, hogy rendelkezzen legalább egy szakmunkás végzettséggel vagy érettségivel, tehát minden ötödik az nem végzi el az iskolát.

[00:21:54]Tehát ez azért szerintem egészen durván sok.

[00:21:57]Tehát ez majdnem 3 millió ember fiatal felnőtt a 20 és 34 évesek között.

[00:22:03]És tehát ez óriási óriási szám.

[00:22:06]Tehát az, hogy a 20%-uk az nem fejezi be az iskolát, az az mutatja, hogy itt azért van egy probléma.

[00:22:14]És ugye, hogyha mellé tesszük azt, hogy ennek a ennek a lényeges része, tehát majdnem a kétharmada, a migrációs hátterű fiatal, akik már ugye Németországban születtek, ezért is ilyen visszása például a rendőrségi statisztika is, merthogy sokan német állampolgárok ugyan, de második generációs bevándorló muszlimok.

[00:22:35]Tehát nagyon, szóval ügyesen lehet manipulálni, főleg, hogyha gyorsított eljárásba tudnak állampolgársághoz jutni, de úgy tűnik, hogy nem fejezik be az iskolát, tehát teljesen fölöslegesnek tartják.

[00:22:45]És ez azért egy olyan mutató, ami az arra utal, hogy hogy itt ők tehát anélkül, hogy iskolát végeznél, nem lehet dolgozni Németországban, csak betanított munkát lehet nálunk is vállalni, hogyha az embernek egy szakmunkás vizsgája sincsen, meg egy érettség sincsen, lassan nálunk már az a betanított munkához is érettségi kell.

[00:23:07]Magyarul ha nem fejezik be az iskolát, akkor semmilyen egyéb munkára nem alkalmasak.

[00:23:11]Tehát még a betanított munkára sem feltétlenül.

[00:23:16]És az, hogy hogy ugye a azok, akik segélyből jól élnek, azok majd tanulnak és elmennek dolgozni.

[00:23:22]Ez pedig nem érdeke a német jóléti államnak.

[00:23:24]Ez a probléma sokszor a baloldali kormányokkal, hogy m Amerikában is egyébként, tehát hogyha a feketéket megpróbálnák arra rávenni, hogy be fejezzék be az iskolát, hogy ne keveredjenek bűnbandákban, ne szedjenek drogot és ne szüljenek gyereket kiskorúként, tehát 16 éves kor előtt, akkor szinte tömegével tudnának kijönni abból a gettólétből, amiben egyébként ez pont benne tartja őket.

[00:23:52]És ugyanez a De akkor ha kijönnek a gettólből, akkor nincsenek nincs szükség szociálisatásra.

[00:24:00]Tehát hogyha van neki saját képessége arra, hogy megéljen, akkor nem kell neki segíteni.

[00:24:05]Ha nem kell neki segíteni, nem kell az államtól pénzt kapni, nem lehet belőle magunknak egy részt eltenni, és akkor megszűnik a kiváló biznisz.

[00:24:12]Tehát ez a háttere ennek az egésznek, hogy a migránsokat is, tehát kell őket hozni, kellenek a németek, akik termelik a az adóval a jövedelmet, hogy tudjuk nekik odaadni, és igazából ezeket bent kell tartani továbbra is ebben az állapotban, hogy függjenek a bal oldaltól, mert akkor szavaznak.

[00:24:32]Tehát akkor a nyilván a nyugdíjasok is arra szavaznak, aki a több pénzt adja, legalábbis Németországban.

[00:24:38]Szóval ez egy ilyen ördögi kör.

[00:24:40]És az, hogy hogy ugye többen mennek el Németországból, mint amennyien jönnek, ez egyértelműen azt mutatja, hogy nem jó Németországban élni.

[00:24:50]Tehát lehet, hogy dolgozni lehet, mert például most is kijöttek ilyen statisztikák, hogy 54000 olyan munkahely van Németországban nyitva, ami szak szakértők vagy szakembereknek tehát ilyen mértékű iskolai végzettséget követel meg.

[00:25:08]Tehát lenne munka, hogyha az ember odamenne, de igazából az élet az olyan szinten nem biztonságos, hogy meg hát nem élünk meg abból a pénzből feltétlenül jól, mint a mint amennyi ugye az ember itt gondol, hogy ezen a költségszinten, ahol most vagyunk, ha most én mit tudom én hirtelen 8000 eurót keresnék, akkor azért az jelentős megtakarításra adna lehetőséget.

[00:25:33]Csak hát Németországban nem képes az ember.

[00:25:35]Meg a 8000 EUR az lehet, hogy túlzás is, de ettől függetlenül ez abszolút, tehát aki odamegy és tapasztalja és mondjuk haza tud jönni, vagy vissza tud menni Kelet-Európában ott, ahol ahol él, ha nem egy ilyen putriban tengődött előtte, és annál sokkal jobb a német életszínvonal, azok hazajönnek.

[00:26:00]Utolsó kérdésemel egy kicsit visszatérnék az ipar helyzetére, hiszen a május 1jével idglenesen elkezdődött a Merkosur megállapodás, aminek ugye európai szempontból talán német autóiparra van a legnagyobb hatása.

[00:26:15]Mit lehet elmondani?

[00:26:15]Mit vár a német autóipar márkuszul megállapodástól, illetve mennyire jelenthet dél-amerika piacot a német autóknak?

[00:26:26]Hát alapvetően jó lehet.

[00:26:26]Tehát elméletben nyilvánvaló, hogy azért akarták ezt a Márkúrt a németek, mert nincsen szabályozásra, tehát úgy tudnak üzletelni egymással, hogy nincsen például Amerikának a keze benne, meg az oroszoknak a keze, meg minden.

[00:26:43]Tehát azért itt ennek ez volt a az volt a lényege, hogy behozzanak-e egy olyan nagy piacot, ahol meg lehet mondjuk el lehet adni azt a azt a a megtermelt jószágot, amit egyébként most ne nagyon nehezen lehet a vámok miatt, az amerikai befolyás miatt eladni.

[00:27:04]Na most viszont én a nekem az a benyomásom, hogy ez a merkózor ez egy ilyen kétélő fegyver pontosan azért, mertogy a azért mentek bele a dél-amerikai országok, mertogy ők is piacot szeretnének.

[00:27:17]Tehát ők nem azt akarják, hogy most idejöjjön a gyarmatosító Németország, ide rájuk borítsa az összes mindenét, amit nem tud eladni máshol, kérjen érte egy iszonyatosan magas árat, ők meg szépen, engedelmesen mindent kifizetnek, hanem ők is akarnak nyerni ezen az egészen, és mivel nem ugyanaz a szabályozás vonatkozik rájuk, mint ami egyébként a nagyon szigorúan szabályozott Európai Unióban érvényben van, vagy mondjuk az amerikai európai viszonyokban, mert azért legyünk őszinték, egy csomó sztenderd van amit be kell tartani ahhoz, hogy el tudják adni, egyáltalán piacra lehessen vinni egy terméket.

[00:27:55]Tehát minőségbiztosítási kérdések, szállítás, egyéb.

[00:27:57]Tehát iszonyatosan sok előírásnak kell megfelelni, ami persze megdrágítja a terméket, ami nem feltétlenül ezzel a szigorúsággal létezik, mondjuk Argentínában.

[00:28:09]És akkor ha megnézzük, akkor ugyanígy viszont az olcsó argentin termék el tudja árasztani az európai piacot.

[00:28:19]És ugye ezt láttuk például a németek a legnagyobb felvásárlói a Temunak, ami ugye egy kínai Amerikában hozták létre, de lényegében kínai termékeket lehet online vásárolni, és mindez azért, nem azért, mert minőségileg annyira jó, hanem azért, mert olcsó.

[00:28:36]És ez lehet itt majd a rákfenéje a dolgoknak, hogy az a német autó akármilyen kiváló, meg egyébként hihetetlenül jó autókat gyártanak a németek, ebben nyugodtan megegyezhetünk az is, aki nem ért hozzá, azért ezek ilyen minőségi sztenderdek, tehát hogy hogy Mercedes minőség, vagy mondjuk az, hogy hogy még a Volkswagen is, ami ugye tömegutó magasan veri a a piacon a a azokat, akik ugye mellette ott vannak.

[00:29:07]Tehát ezt nem lehet olcsón odaadni, nem is adják oda olcsón.

[00:29:13]És ugye kérdés, hogy a presztízst azt meg fogják-e fizetni mondjuk az argentin piacon, mert ugye az a helyzet, hogy lehet, hogy az argentinoknak nincsen autóiparuk, de ugye Kínában ez a probléma, hogy Kínában most az elektromos piacon is kiváló autókat lehet kapni.

[00:29:29]És ugye a kínaiakat sose zavarta, hogy lemásoljanak európai dolgokat.

[00:29:34]Tehát az, hogy a kinézetet leutánozzák, vagy magát a belsőt az autóban, az azt lehet ez szóval ezek ilyen egyértelmű dolgok arra, hogy a kínaiak is el akarják adni a saját terméküket, és a kínai az eleve tehát az nem fog háromszor annyiért megvenni egy német kocsit.

[00:29:54]Sőt, és ez szerintem, bocsánat, ez még a szerintem az argentinokra is pontosan ugyanúgy igaz, mert ez egy normális emberi döntés.

[00:30:00]Sőt, egyébként azt is érdekes megnézni, de ez most már nem a az adásunk része, de azt is érdemes megnézni, pontosan nem az adásunk témája, de azt is érdemes megnézni, hogy a kínaiaknak előbb sikerült a Mercusra megállapodni, mint Európának.

[00:30:14]Szóval lehet, hogy ameddigre a német autó ipar odajérne-ne, hogy belépjen Dél-Amerikára, akkor ott ott már meg kell küzdenie kínai autókkal.

[00:30:21]De most le kell szár zárjam ezt a mai adásunkat.

[00:30:26]Reasti Andreak a hetek újságírójának, betiltott hírek szerkesztő műsorvezetőjének.

[00:30:30]Köszönöm szépen, hogy rendelkezésünkre állt.

[00:30:33]Én is köszönöm a lehetőséget.

[00:30:35]Én Szeb voltam a kedves hallgatóinknak köszönjük a figyelmet.

[00:30:37]Viszont halásra.