Európa az összeomlás szélén, a kapitlizmus menthet meg minket? - Pásztor Szabolcs

[00:00:00]Kérjük, hogy az egyházaknak felajánlható adó 1%-ukkal támogassák a Hit Rádió fenntartóját, a Hit gyülekezetét.

[00:00:06]Technikai számunk 0279.

[00:00:09]Sok szeretettel köszöntöm a Hit Rádió minden kedves nézőit és hallgatóját.

[00:00:11]Én Nagy Bató Jonatán vagyok, a következő percében pedig gazdasági kérdésekkel fogunk foglalkozni.

[00:00:16]Vendégem itt a stúdióban Pásztor Szabolc az Ökonóz gazdaságot Alapítvány kutatási igazgatója.

[00:00:21]Szervusz!

[00:00:21]Köszönöm szépen, hogy itt vagy.

[00:00:23]Köszönöm szépen a lehetőséget és jó reggelt kívánok.

[00:00:25]elsősorban arról fogunk beszélni, hogy hogyan hat az európai és a világgazdaságra az iráni háború.

[00:00:32]Kezdjük talán az Európai Unióval, az európai gazdasággal, hogyha így össze kéne foglalni, akkor mik a tapasztalatok így az elmúlt hát közel már három hónapnak?

[00:00:41]Hát tudnék egy mondatot is mondani.

[00:00:41]Ezt elmondom, aztán majd utána kifejtem.

[00:00:43]Ez az egy mondat pedig az, hogy nemcsak kőolajat hozunk be abból a térségből, hanem egyébként magasabb árakat is, tehát inflációt is ezt lehet mondani.

[00:00:53]De azért korrekcióra szorul ez a mondat, mert ugye Európa nem feltétlenül abból a térségből hozza be a kőolajat, viszont a világpiaci változásokat megérzi.

[00:01:03]Rögtön láttuk azt, hogy a kőolaj világpiaci ára emelkedik, és egyébként a az európai árak is emelkedtek.

[00:01:12]Nem olyan régen az Európai Bizottság közzétette azt a számot, hogy a konfliktus kitörése óta az energiaszámla 24 milliárd euróval növekedett.

[00:01:24]Úgy, hogy egyébként egyetlen molekulával sem importáltunk többet abból a térségből.

[00:01:30]Ez teljes egészében abból származik, hogy megemelkedett a kőolajvilágpiaci ára.

[00:01:34]Úgyhogy azt lehet mondani, hogy érezzük Európa kitettségét az energiaszállítások kapcsán.

[00:01:39]Most többet fizetünk.

[00:01:42]Az Ökonomusználnál csináltunk egy elemzést arra vonatkozóan, hogy az utóbbi időben a 27 Európai Uniós tagországból 23-ban máris emelkedett az infláció.

[00:01:53]Magyarországon is emelkedett az infláció egyébként, annak ellenére, hogy van védett ár, ami sokat fog az árak emelkedésén.

[00:02:01]Úgyhogy összességében ugye ez most a világgazdasági helyzetkép, és ez tulajdonképpen Európa esete, Európa helyzete.

[00:02:11]És még egyébként azt el lehet mondani, hogy az inflációs löket az még csak most fog megérkezni, tehát hogy ez még a tornádó előszele.

[00:02:18]Hogyha lehet ilyet mondani.

[00:02:20]Milyen inflációra számítanak egyébként a gazdasági intézetek?

[00:02:26]Illetve milyen árakra majd a jövőben, akár benzinárak, akár pedig hát ugye mindenhova át fog gyűrűzni ez az infláció.

[00:02:33]Pont most jókor beszélgetünk erről, hiszen az Európai Központi Banknapokkal ezelőtt kiadta azt a jelzését, amelyben arra hívja fel a figyelmet, hogy a 2026-ra vonatkozó inflációs adatok azok az eurozónában magasabbak lesznek.

[00:02:47]bőven 2% felett lesz.

[00:02:50]Úgy, hogy egyébként 1 2% alatti mutatót vártak, 1,9%-ot egyébként.

[00:02:57]Tehát rögtön azonosítható egy nagyobb inflációs nyomás.

[00:03:00]A németek ugyanígy jártak el, az inflációs várakozásokat megemelték egyébként a GDP növekedési várakozásokat pedig letekerték.

[00:03:09]Nagyjából egy 0,5%-os növekedést várnak idénre.

[00:03:13]100 szónak is egy a vége.

[00:03:15]2026-ra a hatások magasabb infláció, alacsonyabb növekedés.

[00:03:22]Magyarországon is ugyanígy most, hogy ittunk a stúdióban egy pénteki napon, most jött ki az inflációs adat.

[00:03:28]2,1% lett, 1,8% volt.

[00:03:33]Itt idehaza is emelkedik.

[00:03:36]vélhetően 5-6% környékére emelkedhet az infláció, inkább ötöt lehet mondani 2026-ra, úgyhogy meg fogjuk érezni ezeket a hatásokat mi is.

[00:03:46]Úgyhogy hát rázós terepet tartogat még 2026 számunkra.

[00:03:52]Egyébként az ilyen 4-5% körüli infláció az nem jó a gazdaságnak?

[00:03:57]Hát ez már egy picit magasabb egyébként, mint a kívánatos.

[00:03:59]Örülök ennek a kérdésnek, mert valóban egy egészséges szintű infláció azért jó, illetve ez jelzi azt, hogy a gazdaság jó állapotban van.

[00:04:09]Ha 0% az infláció, akkor annak az egyén szintjén mindenki örülhet, hiszen akkor nem emelkednek az árak.

[00:04:15]De amúgy ha 0%-ról van szó, akkor máris azonosítható valamilyen strukturális probléma, hiszen az a természetes jelenség, hogy a gazdaság egy meghatározott dinamizmust mutat, és enyhén emelkednek az árak.

[00:04:28]Onnan lehet tudni, hogy mi a jó inflációs sáv, hogyha például megnézzük azt, hogy a jegybankok mit mondanak.

[00:04:34]Ugye Magyarországon van egy tolerancias.

[00:04:37]Ugye az MMB tolerancia sávjáról van szó.

[00:04:40]Ez alapvetően 3% plusz mínusz, ugye 1%.

[00:04:43]Ez belefér.

[00:04:47]Ha ugye számolunk, akkor lehet látni, hogy egy 2-4% közötti infláció az még úgymond egy jó inflációs mutató.

[00:04:53]Az európai központi banknál ez a ez a tolerancias egy picit más.

[00:04:59]2% plusz mínusz 1%.

[00:05:02]Ott ugye az a jó.

[00:05:02]Szóval igazából ez az egészséges ráta, vagy ez az egészséges mutató, a 4-5% egyébként már Magyarországon is, és értelemszerűen az eurozónában is az elfogadott tartományon kívül van, azt kezelni kell.

[00:05:19]Az infláció ugye a szegények adója, az megakasztja a fogyasztást.

[00:05:22]Ugye árszínvonal, emelkedés a legsérülékenyebbeket sújtja, úgyhogy ott mindenféleképpen fel kell írni valamilyen orvosságot.

[00:05:33]És hogyha mondjuk defláció van, az miért rossz a gazdaságnak?

[00:05:34]Hiszen az egyén szintjén ez tök jó dolog, olcsóbbak a termékek, többet ér a pénzem.

[00:05:38]Ez miératt rossz a gazdaságnak?

[00:05:40]rossz a gazdaságnak, és méghozzá amiatt, mert tényleg egyén szintjén az jelentkezik, hogy csökken az ár.

[00:05:46]De azonban nemzeti gazdasági szinten az történik, hogy ugye mindenki azt várja, hogy még tovább fog csökkenni az ár.

[00:05:53]Tehát ugye az érvelés az, hogy nem most vedd meg az új órádat, mert lehet, hogy három hónap múlva még olcsóbb lesz.

[00:06:02]elhalasztják a beszerzéseket, elhalasztják egyébként a vásárlásokat, teljes egészében megáll a gazdaság.

[00:06:08]Tehát nincs ilyenkor gazdasági növekedés, hanem ugye gazdasági visszaesés, recesszió következhet be, úgyhogy legalább annyira kerülendő az áraknak a visszaesése, illetve legalább annyira kerülendő ugye a stakfláció, illetve a defláció, mint az infláció is.

[00:06:28]Az a jó, hogyha van egy kis árnyomás a rendszerben.

[00:06:30]Hát a kívánatos talán mondjuk ezt is ki lehet, hogy ilyen 1-2% és ez a jó vagy a 2% körüli inflációs mutató, ez a leggészségesebb.

[00:06:37]Ha különböző tanulmányokat, kutatásokat nézünk, akkor azt mondhatjuk, hogy hogy ekkor lehet látni, hogy a gazdaság azért egyensúlyi szinten van, jól működik, dinamikusan tud esetleg bővülni és létrejön az úgynevezett árstabilitás.

[00:06:58]Kicsit visszatérve az iráni konfliktusokhoz, a gazdasági kihívásokhoz, ugye az Európai Unió meghirdette már jó régen a zöld átállást.

[00:07:05]Azáltal, hogy az Európai Unió ezt meghirdette, és egyre inkább a zöld iparba fektette az energiákat, ezáltal mérsékelte lényegében most az iráni háborúnak a nyomását Európára.

[00:07:15]Tehát hogyha mondjuk visszamegyünk 10 évet és nincs zöldállás, akkor lehetséges, hogy most még nagyobb slomasztikában lennénk is is.

[00:07:23]Igazából igenis meg nem is.

[00:07:23]Most én Magyarországról gondolok első helyen.

[00:07:30]Magyarországon felépült egy nagyon komoly napelemkapacitás.

[00:07:34]Ma már ugye talán aki tájékozódik, tudhatja, hogy a a napelem súlya az energiatermelésben az legalább akkora, mint Paksé.

[00:07:44]Ugye van egy feladat, a betárazás, és nem túlzás azt mondani, hogyha minden jól megy, akkor 2030-ra elektromos áramból Magyarország exportőré válhat, és ugye néhány régiós országot ki tud szolgálni.

[00:07:58]Tehát hogyha most ez nem lenne, akkor értelemszerűen nagyobb lenne a sérülékenység.

[00:08:03]Én szemény szerint a zöldítést, a zöld átállást jónak gondolom, annak a túlerőltetését viszont egyébként nem.

[00:08:09]És ugye az Európai Unió vezetőinél most például a a az iráni háború kapcsán az jelenik meg, hogy lassú volt a zöld átállás, azt egyébként gyorsítani kellett volna, és ezért vagyunk ugye nagyobb slamasztikában.

[00:08:25]Az az igazság, hogy tehát a zöldtárás az egy hosszú táv.

[00:08:31]A rövid távonban egy ilyen fenntarthatóbb olyan megközelítést kellene, hogy hozzon, amiben nem éri, vagy nem érheti energia sokk a rendszert.

[00:08:43]Szóval én így amellett érvelnék, hogy valóban diverzifikálni, zöldíteni kell, de biztosítani kell, hogy rövidebb távon is stabilak maradjanak az árak, kiszámíthatóak legyenek az árak.

[00:08:54]És ugye bárki bármit mondjon, az, hogy van egy konfliktus, az most nagyon megrázza az Európai Uniót.

[00:09:02]És még még egyszer mondom, nem is érezzük teljes egészében, hogy mi következik majd az ezután lévő hónapokban.

[00:09:09]Jó, már azért természetesen lehet olyan híreket hallani, hogy kerozinány lehet, de még a javas csak most jön, és még akkor is így van ez, hogyha a konfliktus rendeződik például a mai napon, vagy például a holnapi napon.

[00:09:24]Szóval alapvetően maradt az energiafüggőség az Európai Unióban kerozimból például 90%-os szinten.

[00:09:32]Ezt tudná oldani a zöld átállás, de nem rövid távon, nem azonnal, hanem egy ügyesen menedzselt folyamattal majd hosszabb távon.

[00:09:43]Ugye azért az európai államok nem csak a Közelkeletről, illetve nem csak Oroszországból exportáln vagy importálnak energiahordozókat, de mondjuk Norvégiából is, ugye ő nem az Európai Uniónok a tagja.

[00:09:53]Miért nem lehet egy ilyen helyzetben azt mondani, akkor Norvégiából még többet importálunk, vagy mondjuk Azerbajdsán valami szintén nagy olajmezőkkel rendelkezik?

[00:10:03]Hát a rövid válasz az, hogy ez is egyfajta kitettség vagy sérülékenység.

[00:10:07]Tehát, hogy itt megint nem az történik, hogy akkor saját van és akkor önálló mozgástér van, hanem akkor megjelenik két másik szereplő a rendszerben, akitől vásárolni kell.

[00:10:17]És hát nyilván ez a fajta diverzifikáció már zajlik, tehát nem lehet azt mondani, hogy csak egy csatornás, vagy egy csatornás volt a beszerzés, de önmagában véve a problémákat nem oldja meg.

[00:10:29]És az Európai Unió vezetésétől most azért már egyre többször lehet hallani azt, hogy önfenntartóvá kellene tenni a rendszert.

[00:10:41]Hát ez oldaná meg leginkább a kitettségnek a problémáját, hogyha még több saját energia előállítási kapacitás lenne a zöldítés eredményeképpen például ugye napelemek, napenergia úgymond megcsapolása, aztán szélerőművek.

[00:10:57]Tehát ez jelentené önmagában véve a megoldást, hogyha már fosztilis energiahordozó nincsen.

[00:11:05]De még egyszer mondom, tehát hogy rövidt távon meg középtávon a fosztilis energiahordozótól nem lehet, nem tudunk elszakadni.

[00:11:11]És van még egy faktor, amit még nem is említettünk a beszélgetésben, ez pedig az atomenergia.

[00:11:19]Én egyébként személy szerint örülök annak a bejelentésnek, ami most már azt lehet mondani, hogy néhány hónappal ezelőtt ugye megjelent.

[00:11:25]Az Európai Bizottság elnöke mondta azt, hogy stratégiai hiba volt az atomenergiáról való levállás.

[00:11:32]Én azt gondolom, hogy ennek visszaemelésével lehetne emelni a stratégiai önállóság szintjét, függetlenség szintjét, és hát ez lenne a kívánatos, ez lenne a jó.

[00:11:45]hogyha újabb csatornákat, függőségi csatornákat kreálunk, akkor a nap végén marad a függőség a továbbiakban is.

[00:11:54]Hogyha Európát mondjuk a versenyképesség szempontjából vizsgjük, volt a drága jelentés talán két évvel ezelőtt, ami azt mondta lényegen, hogy innovációs hátrán Európa a világ többi részéhez képest.

[00:12:04]Ez a az iráni válság, ez mondjuk az Európai Unió kihívóit, az Egyesült Államokat, kínai népköztárságot hogyan érinti?

[00:12:13]Tehát, hogy mi azért jobban kijövünk ebből, mint mondjuk a kínaiak, akik szintén azért energiaimportőrök.

[00:12:21]Első helyen az jutt eszembe, hogy voltak olyan LNG hajók, amelyek Európa felé tartottak, és menet közben kaptak egy jobb ajánlatot, és Ázsiába érkeztek meg.

[00:12:32]Nem a Rotterdami kikötőbe például, vagy nem az LNG terminálokba, Európába.

[00:12:34]Tehát azt lehet mondani, hogy ugye sérülékeny ez az európai rendszer így.

[00:12:41]A piaci árak azok a döntőek, azok a meghatározóak, és hogyha ott van a versenytárs, többet fizet, hamarabb fizet, akkor ő elviszi az energiát.

[00:12:52]Tehát, hogy azért ez egyértelműen is jól látható, de azért senkinek ne legyen kétsége.

[00:12:57]Megrázza a kialakult helyzet a dél-koreaiakat is, a kínaiakat is természetesen, hogyha valaki egy picit olvasgat, akkor lehet arról hallani, hogy négy napos munkahetet vezetnek be, letekerik a klímákat egyébként, meg letekerik a gyártókapacitásokat is az üzemanyaghiány miatt, vagy az árak drágulása miatt.

[00:13:20]Tehát, hogy azért ott is hoz versenyképességbeli problémákat, és ezek elérkeznek áttételesen ide is, tehát hogy drágulnak a termékek, nem érkeznek meg időben a termékek.

[00:13:30]De azért azt lehet látni, meg azt lehet mondani, hogy hogy kvázi Ázsia lehet, hogy jobb helyzetben van ebben a kialakult helyzetben, ugyanis talán ügyesebben, jobban tud alkalmazkodni, és az sem egy utolsó szempont, például itt az energiáról beszélünk, hogy egyfajta atomenergiarenzánsz van India, illetve Kína miatt, hiszen nagy számban épülnek az atomerőművek, és nagy számban épülnek a hőerőművek.

[00:14:00]K is egyre több szenet és szen egyre több és több szenet égetünk el például 2025-ben, 26-ban is így volt, szerintem 27-ben is így lesz, hiszen sorra épülnek a hőerőművek Európán kívül, Ázsiában, Kínában, illetve Indiában, mert ugye kell az energia, és ugye ez ugye saját vagy önálló saját bázisokra, kőszén lelőhelyekre épít, és hogy jól láthat igyekeznek az energiaszuverenitásukat növelni ezek az országok.

[00:14:34]Ugye Európában pedig ki sem lehet mondani azt, hogy szénerőmű vagy egyébként fosszilis energiahordozó visszaemelése az energiamixbe, mert ugye ennek a zöldek nem örülnek.

[00:14:47]Lehet, hogy rosszul gondolom, de hogyha mondjuk Európában is elérkezne ez a négy napos munkahét, mert azért lehet erről olvasni, hogy Európában is megjelenhet.

[00:14:55]Az azt jelenti, hogy az emberek kevesebb pénzt kapnának, hiszen nyilván öt napért többet fizetnek, mint négy napért.

[00:14:58]Ebből az következik, hogy az emberek kevesebbet költekeznek, am következik, hogy az államnak kevesebb bevétele lesz.

[00:15:05]Tehát ez ilyen mintha egy ilyen spirál lenne.

[00:15:06]Veszélyt jelenthet-e ez mondjuk az európai piacokra?

[00:15:10]Az az igazság, hogy ha úgy nézzük, akkor ez az európai négynapos munkahelyét, ez valahol már megvalósult.

[00:15:15]Én az egyetemen hosszú-hosszú évek óta emlegetek egy egészen jó könyvet, ami arról szól, hogy Európa miért nem versenyképes annyira.

[00:15:27]Ennek a könyvnek van egy olyan fejezete, ami nagyjából úgy hangzik, hogy Europeans on holiday, Americans at work.

[00:15:34]Tehát az európaiak vakációznak, az amerikaiak pedig a munkahelyükön vannak, dolgoznak.

[00:15:40]egyébként a könyvet két olasz közgazdász írta, Alessina, illetve Jaavadzi, és az a címe magyarul is megjelent egyébként, hogy Európa jövője, reform vagy bukás.

[00:15:54]A dosnál jelent meg még egyébként 2008-ban, hogyha jól emlékszem.

[00:15:56]Tehát az élvelésük az, hogy korábban évtizedekkel ezelőtt ugyanannyit dolgoztak az európaiak, mint az amerikaiak, de egyébként a szakszervezetek miatt, a jóléti társadalmak kiépítése miatt Európában visszaesett az a az az évente ledolgozott órák száma.

[00:16:17]És tényleg, hogy ha azt nézzük, szegről végről, megvalósult valahol a négy napos munkahét, szóval kevesebbet dolgozunk már.

[00:16:26]Na most abban az esetben, hogyha ezen tovább kurtítanánk, akkor én azért amellett érvelek, hogy még inkább visszaesne a versenyképesség.

[00:16:36]Ha jövedelem csökkenne, akkor valóban visszaesne a fogyasztási szint, és ez ugye minden jövedelmi kategóriát érintene természetesen.

[00:16:43]Én nem ebben látom a jövőt, hanem például abban, hogy legyen hatékonyabb a munkavégzés, legyenek saját versenyképes vállattaink, legyünk innovatívabbak például, és emeljük az egy munkaórára jutó hozzáadott értéknek a nagyságát.

[00:17:01]És hogyha már igazán versenyképesek vagyunk, akkor lehet kurtítani a munkaidőn, mert nyilván az a jó, hogyha valaki egy munkaóra alatt nagyon-nagyon hatékony, hát miért kell 12 órát dolgozni alacsony hatékonyság mellett?

[00:17:14]Amúgy van erre is példa Európában.

[00:17:14]Ugye a görögök klasszikusan sokat dolgoznak, de nem a legfejlettebb technológiával és nem a legfejlettebb menedzsment módszerek mentén.

[00:17:22]Tehát nyilván ez nem jó.

[00:17:25]Úgyhogy én azt gondolnám, hogy további kurtitás az nem jó.

[00:17:28]lehet majd a későbbiekben, hogyha tudjuk emelni a versenyképességet.

[00:17:35]Sokat lehet arról is olvasni, inkább talán ez ilyen kevésbé tudományos helyeken, hogy igazából Európá az annyira hanyatlás szélén van, vagy az összeomlás szélén, hogy a jövőben már az összes olyan munkahely, ami nem teremel fizikai eredményt, vagy nem terem fizikai eredményt, az az veszélybe kerülhet, hiszen lényegében azért az emberek mégis csak annak örülnek jobban egy válságos helyzben, amikor hogyha csinálnak valamit, annak fizikai eredménye is van.

[00:18:02]Hogyan látott ezt a helyzet?

[00:18:03]kerülhetünk-e ilyen problémába?

[00:18:05]Én egyébként Európát nem temetném, mert egy nagy koncentrált piac, mégis vannak itt innovatív ötletek, más kérdés, hogy ezek meg tudnak-e valósulni.

[00:18:13]Vannak azért még versenyképes vállalatok értelemszerűen.

[00:18:17]Meg hát ugye van egy nagyon komoly turisztikai szektor is, tehát sokan érkeznek Európába, és a szolgáltatások, például turizmus, azért mégis csak erősek.

[00:18:28]Az biztos és bizonyos, hogy vannak természetesen gondok.

[00:18:32]És én ugye felvetném itt azt a dolgot, hogy kell nekünk úgynevezett manufacturing economy, tehát olyan gazdaság, amelyik gyárt, és ne álljunk át, ne álljunk-e át inkább az úgynevezett weightlesseless súlytalan gazdaságra, amely csak a szolgáltatások előállításában jeleskedik.

[00:18:51]Azért vannak olyan közgazdászok, akik azt mondják, hogy hát most persze minek gyártani?

[00:18:57]gyártsanak ott, ahol olcsóbb a munkaerő, szorgosak, mégis csak rendelkezésre áll a technológia, olcsó az energia és hát szolgáltatásokkal foglalkozzanak ott, ahol ugye nagyon komoly tőkekoncentráció van, ügyes ötletek jelennek meg például tehát, hogy ezt a kérdéskört így is lehet értelmezni és sokan amellett térvelnek, hogy miért kell mindig gyártani és kézzelf fogható eszközt gyártani, hogyha például a szolgáltatások területén Sokkal magasabb lehet a hozzáadott érték és sokkal nagyobb versenyképességet lehet elérni.

[00:19:32]Én is ebből a szemszögből közelíteném meg ezt a kérdést, de máris azért felmerül néhány kérdőjel, hogyha például Európát szolgáltatási szektorra szeretnénk ráterelni, akkor hol vagyunk mi?

[00:19:45]AI-ban és hát rossz helyen vagyunk AI-ban.

[00:19:47]Lehet, hogy a turisztikai szektorban azért jól teljesít Európa, de ugye a legversenyképesebb vállalkozások esetében vagy iparágok esetében azért rögtön adódik egy behoznivaló és egy komoly versenyhátrány a azokra a strukturális problémákra, amik mondjuk az európai iparban vagy akár a szolgáltatási szektorban megjelentek, válasz lehet-e mondjuk az európai piac még inkább vagy az európai integráció mélyítése?

[00:20:15]Azt gondolom, hogy igen.

[00:20:18]És ez az első és rövid reakcióm, hogy mindenféleképpen.

[00:20:23]És most gondoljunk bele, mi zajlik Európában 2026-ban is.

[00:20:24]Van egy spanyol KKV, és hogyha kap egy telefont Észtországból, nem tudnak vele mit kezdeni, azt gondolják, hogy ez valamilyen csaló, telefonos csaló vagy online csaló.

[00:20:37]Tehát, hogy vállati szinten mindenféleképpen nagyobb integrációra van szükség.

[00:20:41]A munkaerőpiaci integráció is hagy némik kívánnivalót maga után természetesen.

[00:20:48]Hiába Erasmus program, és hiába vannak azok a munkaerőpiaci programok, amelyek a nagyobb integrációt helyezik előtérbe, azért még most is egymás mellett jár a munkaerőhiány, illetve a munkaerő munkaerő többlet az európai térben.

[00:21:02]Én egyébként személy szerint a Tőiaci uniót és minden olyan liberalizációs intézkedést kívánatosnak tartok, amely emelné az integrációs szintjét árupiacokon, szolgáltatási piacokon, tőke, munkaerő áramlásában.

[00:21:18]Tehát van hová fejlődni.

[00:21:18]Én az eurót is egyébként egy katalizátornak gondolom az intenzívebb kereskedelem szempontjából.

[00:21:26]Ha egyébként mindenütt bevezetnék az eurót, ahol az adott tagország megfelel a követelményeknek, én azt várnám, hogy tovább bővül a kereskedelem, mélyül az integráció.

[00:21:38]Tehát, hogy azért az jól látható, hogy a horizontális integráció mellett a vertikális integrációval, amikor mélyebb, sokkal mélyebb az integráció, tehát amikor ugye ezen haladunk előre, önmagában véve a sérülékenység, önmagában véve a versenyképességi problémák is valamelyes, valamelyest mérsékelhetők, tompíthatók.

[00:22:00]A gazdasági integráció melyítés egyébként kéz a kézben jár a politika integráció mítésével is.

[00:22:08]Én azt gondolom, hogy igen.

[00:22:08]Meg az az egészséges, hogyha együttműködik a kettő.

[00:22:12]De itt Európában a következőt kell látni, és sajnos erről a folyamatról, amit mindjárt kiemelek, egy picit letértünk.

[00:22:18]Úgy indult az európai integráció, bárki bármit mondjon, hogy azért a vállatok egymással ügyesen együtt szerettek volna működni, elkezdtek kereskedni, és nagyon sokáig Berenté Iván ennek például az egyik szószólója, egy vállati projekt volt az Európai Unió.

[00:22:37]Most ez nem összeesküvés elmélet lesz, hanem egyszerűen az történt, hogy a vállatok, a multinacionális vállalatok egymással összefogva azt mondták, hogy kell nekünk közös piac.

[00:22:47]Utána azt mondták, hogy kell egy integrált munkaerőpiac.

[00:22:49]Azt is mondták, hogy jó lenne egy közös fizetőeszköz.

[00:22:53]És akkor lett tényleg közös piac, lett egyébként sengeni rendszer, lett egyébként euró.

[00:22:58]És egyébként az Európai Bizottság meghallgatta, amit a vállalati szektor mondott, és egyébként utat is nyitott ezen elképzelések előtt.

[00:23:06]Most azért mi történik?

[00:23:08]Hát most is sok mindent mondanak a vállalatok, de gyakran megesik, hogy nem figyel a politikai döntéshozók köre, és azt mondja, hogy nem, nincs igazotok.

[00:23:16]Mondok erre egy példát.

[00:23:19]A német autógyártók azt mondták, hogy a kínai autókkal szemben bevezetendő vámok nem a megoldás részei, és ezt inkább hagyjuk.

[00:23:27]És a németek nemmel is szavaztak, a magyarok is nemmel szavaztak erre.

[00:23:31]Ennek ellenére ugye bevezették ezeket a vámokat.

[00:23:34]Tehát nem mindig figyel, nem mindig hallgat vagy kés késlekedve reagál tulajdonképpen a politikai vezetés.

[00:23:41]És én azt mondanám, hogy jó lenne, hogyha egészséges vagy egészségesebb együttműködés jönne létre.

[00:23:48]Nem mondom azt, hogy nincsen, de én közgazdászként amellett érvelek, hogy jó lenne, hogyha megint egy picit vállatibb projekt lenne az európai integráció, mert hogyha jól működik a vállalati sík, a kereskedelmi sík, akkor ugye látná a politikai döntéshozó köre is, hogy mi a jó, és akkor keretet adna mindannak az elképzelés csomagnak, ami a vállalati szintről érkezik.

[00:24:18]Tehát ha jól értem, akkor az álláspontod szerint igazából az Európai Unió válságára a válasz az nem a kapitalizmusnak és a piacnak a szűkítése, hanemek a ezeknek inkább a a térátadás tulajdonképpen.

[00:24:31]Igen.

[00:24:31]Tehát az, hogy azt érdemes látni, hogy például a a regionális integráció között az Európai Unió nagyrészt azért sikeres, mert az ebben lévő országok egymással kereskednek.

[00:24:43]Tehát Magyarország is döntő többségben más európai uniós országokkal kereskedik.

[00:24:49]Én az egyetemi munkám kapcsán gyakran járok az afrikai térségben, és például Afrikában, Kelet-Afrikában van egy úgynevezett East African Community.

[00:25:01]Az ebben lévő országok, mint például Kenya, Uganda vagy például Ruanda, egymással aligalig kereskednek.

[00:25:07]Külső partnerekkel igen, de egymással alig.

[00:25:10]Na most Európában nagyon intenzív a kereskedelem.

[00:25:15]Én azt mondom, hogy legyen még intenzívebb, és a politikai vezetés adja meg a kereteket arra vonatkozóan, hogy még intenzívebb legyen, és még nagyon még nagyobb legyen az integráció.

[00:25:26]És hogyha egymást tudja erősíteni a vállati szféra, illetve a politikai döntéshozók szférája, akkor abból biztos, hogy csak jó sül ki komolyabb kisugárzó hatással.

[00:25:36]viszont, hogyha egymással ellentétesen érvelnek, akkor az nem jó egyébként sem az integráción belül, illetve kívülről is kakofóniát látni, tehát hogy különböző szólamokat hallani.

[00:25:50]És ez és ez nem jó.

[00:25:50]És még egy apró dolgot engedje meg szerkesztő úr, a amikor 2014-ben, hag gondolkodjak, igen, 2014-ben az Európai Uniós csatlakozás 10 éves évfordulóját ünnepeltük a várban, akkor az akkori kormányzat meghívta Guido Westervellét, az akkori német külügyminisztert, aki már akkor felhívta a figyelmet, hogy hoppá, 500 millióan vagyunk.

[00:26:15]Hát az nem jó, hogyha itt 21 néhány szólamot ütünk meg, mert például Indiából, illetve Kínából mit látnak?

[00:26:25]Hát egy kisebb idősödő piac 500 millióan vannak, és hogy ezek ugye 20 2324 féle hangon beszélnek, tehát önmagában véve ennek nincs jó üzenete a világgazdaságban, a világpolitikában, a világkereskedelemben.

[00:26:41]Ugye viszont a szuverenistáknak az a válasza erre a felvetésre, hogy mérítsük a piacot, hogy az Európai Unió az elmúlt években számos akár gazdaság a társadalmi szinten hibát vétett.

[00:26:49]És hogyha elmétenénk a piacot, akkor sokkal mélyebb lenne a gazdasági visszaesés vagy a gazdasági hiba is Európa szinten.

[00:27:00]Erre ugye azt szokta mondani mindig az Európai Unió, hogy kellenek a hibák, kellenek a korrekciók, mert ugye mindig ebből tanul az integráció.

[00:27:07]Ugye Jean Moné mondta mindig azt, hogy az európai projekt azért arról szól, hogy a hibákból, a kihívásokból tanul ez a közösség.

[00:27:18]Hát ez nyilván nagyon fontos.

[00:27:20]és a reflexivitás is nagyon fontos.

[00:27:20]Ha érkezik egy kihívás, arra vonatkozóan van egy válasz.

[00:27:25]Nem mindig sikeresek meg 100%-osan hatékonyak a megoldások.

[00:27:28]Hát ebből értelemszerűen tanulni kell.

[00:27:31]Az a nagy probléma, hogyha nincs önreflexió, meg nincs korrekció egyébként a rendszerben.

[00:27:38]Belekapott szerkesztő úr egy másik lényeges dologba.

[00:27:40]Ez a szuverenitás kérdése.

[00:27:42]Én magam is azon a az állásponton vagyok.

[00:27:45]ö bővülő, mélyülő integráció ide- vagy oda, hogy azért itt valóban van egy korlát, mert ugye az Európai Unióban résztvevő országok más és más kulturális, illetve gazdasági pályáról meg gazdaságtörténeti pályáról érkeznek.

[00:28:01]Nem lehet mindenütt ugye ugyanazokat a kulcsokat használni.

[00:28:07]Máshogy tekintenek az államra, az állam újrerosztó szerepére Görögországban, mint például Svédországban.

[00:28:13]Tehát bizonyá vigyázni kell azokkal a területekkel, amelyeket megpróbálna az Európai Unió egységesíteni.

[00:28:21]És itt például a fiskális politikára gondolok, mert ez rövid távon nem működik.

[00:28:26]És azért valóban látok egy olyat, és a Nemzetközi kereskedelem például használja azt a kfejezést, hogy home bias effect.

[00:28:36]Ez azt jelenti, hogy nagyjából tehát például egy portfóliót nem lehet 100%-ban diverzifikálni, mert mindig marad valami kicsi hazai.

[00:28:44]És az integrációnál is ez látható, hogy azért egy adott tagállam nem fog mindent feladni a szuverenitásából, mindig rá fog mutatni egy olyan zárványra, vagy bármire, amit ő szeretne megőrizni, például gazdaságpolitikának néhány szelete, és azt fogja mondani, hogy nem, nem, ebből én nem kérek.

[00:29:04]Tehát valóban egy ilyen 100%-os integráltsági szintet, azonos fiskális politikát a monetáris politika mellett rövidtávon én se én se tudok elképzelni.

[00:29:15]Sőt egyébként ha szabad még egy párhuzamot vonni az Amerika Egyesült Államok esetében is ugye látjuk, hogy államok között különbségek vannak.

[00:29:24]Ögös a fizetőeszköz, de egyébként nagyon sok olyan tanulmány van, amelyik amellett érvel, hogy ott nincs optimális valótölvezet, ami kell egyébként a közös fizetőeszköz bevezetéséhez, tehát hogy ott is van ám még tennivaló, meg ráadásul országokon belül Európában is vannak különbségek.

[00:29:44]Indultunk egészen a hormozi válságtól és most rájutottunk az Európai Unió problémaköréhez.

[00:29:49]Pásztor Szabos, nagyon szépen köszönöm, hogy itt voltál.

[00:29:53]Köszönöm szépen.

[00:29:53]Nincs lehetősége.

[00:29:55]A itt rádión minden kedves nézőinek és hallgatóinak köszönöm, hogy velünk tartottak.

[00:29:58]Ha még nem tették meg, kérjük iratkozzanak fel a csatornánkra.