Titkos alkuk a háború árnyékában: Mit lép Zelenszkij és Trump? – Stier Gábor
- Oroszország tömeges megtorló csapással fenyegeti Kijevet, ha Ukrajna megzavarja a május 9-i moszkvai parádét; egy ukrán támadás esélye nőtt, de ez eszkalálná a háborút.
- Stier Gábor szerint a legvalószínűbb egy szimbolikus ukrán csapás, nem feltétlenül Moszkva ellen, amit az erős orosz légvédelem jó eséllyel kivéd.
- A visszafogottabb parádé (haditechnika nélkül) helyes döntés, mert a frontra kell a technika; a nyugati narratíva ezt gyengeségként tálalja, ami a szakértő szerint ellentmondásos.
- Mindkét fél saját érdekei szerint kommunikál: Ukrajna hol felnagyítja az orosz veszélyt, hol Oroszország gyengeségét hangsúlyozza; Moszkva Kijev megbízhatatlanságát kommunikálhatja Trump felé.
- Trump akár a Starlink kikapcsolásával is nyomást gyakorolhat Ukrajnára, ha az eszkaláció amerikai érdekeket sért; Európától nem várható erős nyomás Kijevre.
- A transzatlanti viszony megromlott geopolitikai és ideológiai ellentétek miatt; Trump 5000 katona kivonását jelentette be Németországból, de ez inkább szimbolikus lépés.
- Trump 25%-ra emelte az európai autók importvámját; ez a „csapkodás” hosszú távon gyengíti a Nyugat globális versenyképességét.
- Trump visszatérése kikényszerítheti Európa stratégiai autonómiájának megteremtését, ami esélyt jelent a kontinens számára.
„Az egésznek a legnagyobb veszélye ebben az egészben az, hogy eszkalálódik a háború." – Stier Gábor
Részletes összefoglaló megjelenítése
Az orosz-ukrán háború aktuális helyzete és a győzelem napi ünnepség
A május 9-i győzelem napi parádé biztonsági kockázatai
A beszélgetés egyik központi témája a közelgő, május 9-i moszkvai győzelem napi ünnepség volt, amelyet beárnyékolt Oroszország azon fenyegetése, hogy tömeges rakéta-válaszcsapást mér Kijevre, ha Ukrajna megzavarná az eseményt. Stier Gábor szerint jelenleg már egyáltalán nem lehet kizárni egy ukrán drón- vagy rakétatámadást, ugyanakkor Kijevnek mérlegelnie kell a következményeket.
„Ez egyértelmű, hogy eszkalálná a háborút." – Stier Gábor *
A szakértő kiemelte, hogy Donald Trumpnak sem állna érdekében a konfliktus ilyen irányú eszkalációja, mivel az Egyesült Államok figyelme jelenleg elsősorban a Közel-Keletre összpontosul. Az egész helyzet előzménye, hogy április 28-án Trump és Putyin másfél órás telefonbeszélgetése során az orosz elnök kétnapos tűzszünetet hirdetett május 8-9-re. Ukrajna erre a saját narratívájával válaszolt: Zelenszkij május 5-6-ra éjszakára hirdetett tűzszünetet, és amíg Kijev nem fogadja el az orosz javaslatot, addig Oroszország sem reagált az ukrán "kontrázásra". Stier Gábor szerint Zelenszkij ebből érezheti felhatalmazva magát egy esetleges támadásra.
Egy potenciális ukrán támadás forgatókönyvei
Stier Gábor több lehetséges forgatókönyvet vázolt fel:
- Moszkva elleni támadás: Ha Ukrajna bevállalja a parádé megzavarását, azt nagy számú drónnal és rakétákkal kellene végrehajtania. A Moszkva körüli légvédelem azonban meglehetősen erős, így nem lenne meglepő, ha egy támadás el sem érné a várost.
- Eszkaláció: Ha a támadás mégis eléri Moszkvát, az egyértelmű eszkalációhoz vezetne, orosz válaszcsapásokkal Kijev ellen. Kijevet ballisztikus rakétatámadások eddig is érték, méghozzá sikeresen, mivel az ukrán légvédelem gyengébb és lyukacsosabb.
- Oresnyik rakéták: Felmerültek az Oresnyik rakéták is, amelyeket a nyugati légvédelmi rendszerek képtelenek kivédeni. Ezek azonban túl drágák ahhoz, hogy csak úgy lövöldözzék őket, és igazán komoly károkat csak nukleáris fejjel felszerelve okoznának – ez viszont akkora eszkaláció lenne, ami nem biztos, hogy Oroszország érdekében áll.
A szakértő véleménye szerint a legvalószínűbb forgatókönyv egy szimbolikus ukrán csapás orosz területre, nem feltétlenül Moszkvára, és ha mégis, azt az orosz légvédelem jó eséllyel semlegesíteni tudja.
„Az egésznek a legnagyobb veszélye ebben az egészben az, hogy eszkalálódik a háború. Egyébként is a végjáték, mert egy nagyon elhúzódó, de mégis csak végjátékban vagyunk benne." – Stier Gábor *
A háború információs hadszíntere
Stier Gábor részletesen elemezte a konfliktus információs dimenzióját is. Rámutatott, hogy egy esetleges ukrán támadás célja az ukrán társadalom és hadsereg önbizalmának erősítése, valamint Oroszország presztízsének gyengítése lenne. Ugyanakkor mindkét fél a saját érdekei szerint kommunikál:
- Ukrán oldal: Amikor katonai támogatásra van szükség, felnagyítják az orosz veszélyt (például Zelenszkij nemrég azt mondta, hogy Oroszország hatalmas nyári támadást fog végrehajtani, és ezért kért újabb légvédelmi rendszereket). Amikor viszont a morált kell erősíteni, Oroszország gyengeségét hangsúlyozzák.
- Orosz oldal: Ha Ukrajna mégis támadna, Moszkva azt kommunikálhatja Trump felé, hogy Kijevben nem lehet bízni, hiszen a megállapodások ellenére sem tartják be a tűzszünetet.
„Tehát mindenki játsza a maga kis játékát az információs térben" – Stier Gábor *
A visszafogottabb parádé üzenete
A beszélgetés során szóba került, hogy idén a katonai parádén a haditechnika nem vonul fel, és a kadétiskolák sem vesznek részt. Stier Gábor ezt azzal magyarázta, hogy háborús helyzet van, és a technikát a front támogatására van szükség, illetve a Moszkva környékére történő felvonultatásuk célponttá tenné őket. A szakértő helyes döntésnek tartotta ezt:
„Most én úgy gondolom, hogy az helyes döntés volt, hogy most nem parádézni kell, hanem harcolni, ha már egyszer ez a háború négy éve, vagy több mint négy éve folyik." – Stier Gábor *
A nyugati és ukrán narratíva szerint ez Oroszország gyengeségét mutatja, de Stier Gábor szerint ennek önmagában nincs ilyen jelentősége. Felhívta a figyelmet a nyugati kommunikáció ellentmondásosságára: egyszerre állítják, hogy Oroszország gyenge, és azt, hogy öt éven belül lerohanhatja Európát – attól függően, hogy éppen milyen üzenetet akarnak eljuttatni.
Európai és amerikai nyomás Ukrajnára
Arra a kérdésre, hogy az európai szövetségesek mennyire gyakorolnak nyomást Zelenszkijre az eszkaláció elkerülése érdekében, Stier Gábor elmondta: az európaiak kérték már, hogy Ukrajna ne támadja olyan intenzíven az energetikai infrastruktúrát, mert ez az olajárakat az egekbe löki, de Kijev ezt nem vette figyelembe. Az európai militáns hangnemet látva a szakértő nem vár túl nagy nyomást Európától a május 9-i helyzet kapcsán.
Sokkal fontosabbnak tartotta az amerikai reakció lehetőségét. Ha Trump úgy érezné, hogy a háború amerikai érdekek szempontjából kedvezőtlenül eszkalálódik, akár a Starlink kikapcsolásával is nyomást gyakorolhatna Ukrajnára. Stier Gábor szerint egy ilyen lépés drasztikusan csökkentené egy ukrán támadás hatékonyságát.
Donald Trump és Európa feszült viszonya
A transzatlanti kapcsolatok megromlása
A beszélgetés második nagy témája Donald Trump Európával kapcsolatos legújabb lépései voltak. Stier Gábor szerint egyértelműen látszik, hogy a transzatlanti viszony megromlott, aminek két fő oka van:
- Geopolitikai szembenállás: Az európai "globalista-progresszivista" fősodor és az amerikai adminisztráció között.
- Ideológiai szembenállás: Az Amerika vezette patrióta-szuverenista vonal és a globalista-progresszivista-liberális vonal között.
A szakértő hangsúlyozta, hogy mind a NATO, mind az Európai Unió komoly válságban van, amit tovább súlyosbít az amerikai vámpolitika, amely hiszterizálja a világgazdaságot és nyomást gyakorol Európára, miközben német cégeket szipkáz el Amerikába.
A németországi csapatkivonás bejelentése
Trump bejelentette, hogy 5000 amerikai katonát vonna ki Németországból, és a Tomahawk rakétákat sem szállítja le, amelyekről még a Biden-adminisztráció egyezett meg Németországgal. A bejelentés előzménye, hogy Friedrich Merz német kancellár egy közösségi médiás bejegyzésben kijelentette, hogy az Egyesült Államok elszámította magát Irán megtámadásával, és ez nem Németország háborúja, abban nem fognak részt venni.
„Tehát mi ez? Hogyha mint a nagyra nőtt óvodások vitatkoznának itt egymással." – Stier Gábor *
Stier Gábor azonban rámutatott, hogy a csapatkivonás valószínűleg csak szimbolikus lépés. Jelenleg körülbelül 68 000 amerikai katona állomásozik Európában (egyes becslések szerint 80 000 felett), és ezt a számot jelentősen csökkenteni jogilag sem lehetne kongresszusi jóváhagyás nélkül. A németországi bázisok – köztük Ramstein – kulcsfontosságú logisztikai csomópontok Afrika és a Közel-Kelet felé, így az amerikai érdekek is azt diktálják, hogy a katonák Európában maradjanak.
„Ezért nem gondolom én azt, hogy itt óriási csapatkivonásra sor kerülhetne meg sor kerülne. Az is lehet, hogy átcsoportosít, egyes országokat büntet, másokat jutalmaz." – Stier Gábor *
A szakértő szerint a csapatkivonás végrehajtása legalább fél évet venne igénybe, és addig Trump "háromszor meggondolhatja magát". A lengyelek egyébként már be is jelentkeztek, hogy szívesen befogadnák a Németországból kivont katonákat.
A vámemelés és a kereskedelmi feszültségek
Trump a meglévő kereskedelmi megállapodás ellenére 15%-ról 25%-ra emelte az európai személygépkocsik és tehergépkocsik importvámját. Stier Gábor szerint ez a "csapkodás" és "vagdalkozás" része, miközben a korábban Skóciában kötött megállapodás eleve nem túl kedvező Európa számára. A szakértő úgy véli, ez a fajta politika hosszú távon nem tartható fenn, mert a nyugati blokkon belüli ellentétek kiéleződése csökkenti a Nyugat esélyeit a globális versenyben.
Európa stratégiai autonómiája mint lehetőség
A beszélgetés egyik legfontosabb következtetése az volt, hogy Trump visszatérése a Fehér Házba – bár Európa rettegett tőle – valójában esélyt jelenthet Európa számára. Stier Gábor szerint Trump kikényszeríti Európából azt, amit az "elkényelmesedett jóléti gondolkodásban" évtizedeken keresztül nem tett meg:
„Ki kényszeríti Európából azt, amit az elkényelmesedett jóléti gondolkodásban nem tett meg évtizedeken keresztül. Most meg kell teremteni a védelmi képességeket, meg kell teremteni a valamilyen módon a közös hadsereget, vagy a NATO kívül is valamit még." – Stier Gábor *
A szakértő hangsúlyozta, hogy Európának nemcsak katonai értelemben kell erősödnie, hanem stratégiai gondolkodását is újra kell alapoznia. Eddig Európa az esetek 90%-ában egyszerűen felsorakozott az amerikai gondolkodás és lépések mögé, de az új helyzetben a saját érdekeit kell figyelembe vennie, akár Amerika ellenében is. Bár a szükséges lépések nem olyan ütemben történnek, ahogy azt a jelenlegi világhelyzet megkívánná, Stier Gábor pozitívnak tartja, hogy "valami megint elindult".
A nyugati blokk belső válságának globális következményei
Stier Gábor kitért arra is, hogy a nyugati blokkon belüli szembenállás és a NATO gyengülése hogyan hat a globális erőviszonyokra. Amíg Amerika és Európa egymással van elfoglalva, addig Kína, Oroszország és India "hátradőlhet". A szakértő szerint a jelenlegi helyzetben, különösen az Iránnal kapcsolatos feszültségek miatt, a globális Dél országaiban is van egyfajta zavar Trump "álomfutásával" kapcsolatban, de részben azért sem reagálnak, mert hagyják, hogy a Nyugat "egyre inkább belesüllyedjen a mocsárba".
„De azért a ez már középtávon, de még rövid távon is a nyugati blokknak az esélyeit csökkenti az, hogyha a póluson belül ennyire kiéleződnek az ellentétek Európa és Amerika között" – Stier Gábor *
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- "Stír Gábor" – A műsorvezető következetesen így ejti a vendég nevét, de a leírásban és a vendég saját bemutatkozásában nem hangzik el a pontos név. A moszkvater.com alapító főszerkesztőjének neve nagy valószínűséggel Stier Gábor.
- "Enkoricban" – Valószínűleg egy helyszínre vagy megállapodásra utal, de a kontextusból nem rekonstruálható pontosan. Lehetséges, hogy Isztambulra vagy egy másik egyeztetési helyszínre utal.
- "Oresnyék" – Többször elhangzó kifejezés, amely nagy valószínűséggel az Oresnyik (orosz hiperszonikus rakéta) többes számú alakja.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]Sok szeretettel köszöntöm a Hit Rádió minden kedves nézőit és hallgatóját, és köszöntöm itt a stúdióban mai vendégünket.
[00:00:04]Itt van velünk Stír Gábor, a moszkvatér.com alapító főszerkesztője.
[00:00:08]Jó napot kívánok, köszönöm, hogy elfogadta a felkérésünket.
[00:00:11]Jó napot kívánok, köszönöm a meghívást és üdvözlöm a kedves nézőket.
[00:00:16]Több típusú hírrel készültem a mai napra, de akkor az orosz-ukrán háború aktualitásaival kezdenénk, aztán rátérnénk arra, hogy úgy tűnik, hogy Donald Trump ismét beszigorít egy kicsit Európával kapcsolatba.
[00:00:27]Ugye hétvégén 9-én lesz a győzelemnapi ünnepség Moszkvában, és ezt az adást május 7-én csütörtökön vesszük fel, de már most lehet különféle híreket az eseménnyel kapcsolatban hallani.
[00:00:41]Talán ami a legnagyobbat szólt így az elmúlt napokban, hogy Oroszország tömeges rakétaacsapással fenyegette meg Kievet abban az esetben, hogyha megpróbálnák megzavarni ezt a győzelemnapi ünnepséget.
[00:00:53]indítsunk onnan, hogy ön mire számít kapcsán az ünnep ünnepség kapcsán, mennyire lehet ténylegesen számolni azzal, hogy Ukrajna megpróbálna akár drón, akár rakétacsapásokkal valamilyen módon beavatkozni.
[00:01:10]Ezt jelen pillanatban már egyáltalán nem lehet kizárni.
[00:01:12]Ugyanakkor Kievnek gondolnia kell arra is, hogy egyrészről itt, ahogy a kérdés fölvezetésben is említette, hogy hogy Oroszország komoly válaszcsapástal reagálna egy ilyen ilyen ilyen lépésre.
[00:01:33]Ez egyértelmű, hogy eszkalálná a háborút.
[00:01:35]Ez ez az egyik része a dolognak.
[00:01:38]A másik pedig az, hogy hogy én úgy gondolom, hogy Donald Trump sem örülne annak, hogyha Kiev ilyen módon fokozná a feszültséget és eszkalálná, vagy ez a helyzet eszkalálná a háborút.
[00:01:58]Az Egyesült Államoknak most a legkisebb gondja is nagyobb annál, hogy most az Ukra ukrán orosz háborúnak a fokozódásával kelljen foglalkoznia.
[00:02:11]Tehát ő most máshova a Közelkeletre koncentrál.
[00:02:13]És és hát az egész történet azzal kezdődött, hogy április 28-án Donald Trump és Vladyimir Putyin másfél órás telefon beszélgetésekor jelentette be az orosz elnök, hogy erre a két napra tűzszünetet hirdetne.
[00:02:29]Az ukrán lépés az az ilyenkor szokásos játszma része, tehát akkor nem akar alkalmazkodni vagy részt venni az orosz narratívában, ha úgy tetszik, hanem elkezdi, elindítja a saját narratíváját, hogy nem, hanem akkor ötödikéről 6-áról 6-ára bíradó éjszaka hirdetett Zelenszkii tűzszünetet.
[00:03:00]És amíg Kiev nem reagál a 8ig 9 tűzszünetre, vagy hát ilyen mindenféle nyilatkozatokkal, de olyan értelemben nem reagál, hogy elfogadná, addig Oroszország nem reagált erre a erre a kontrázásra, ha úgy tetszik.
[00:03:14]És akkor ez alapján érzi felhatalmazva magát Zelenské vagy Kiev arra, hogy hogy akár csapást mérjenek a moszkvai parádé idején Moszkvára vagy Oroszország más valamiféle részeire, mert mert nem zárom ki azt sem, hogy egyrészt mi mi lehet, ugye előttünk van még ez, de de mi lehet?
[00:03:44]Tehát egyrészről, ha bevállalják azt, hogy megtámadják, megzavarják a moszkvai parádét, akkor akkor fölmerül a kérdés, hogy hogy ezt a támadást azt feltehetően akkor nagy számú drónnal kell, hogy megvalósítsák, plusz még rakétákkal, ha sikert akarnak elérni, hogy hogy milyen hatékonyan tudja kivédeni az orosz légvédelem.
[00:04:10]azért Moszkva körül meglehetősen erős a légvédelem.
[00:04:13]Tehát egyáltalán nem lennék meglepődve, hogyha van egy támadás, de az nem éri el a Moszkva városát.
[00:04:25]Az sincs kizárva, hogy eléri, akkor akkor egyértelmű az eszkaláció útja.
[00:04:31]Tehát akkor válaszcsapások Kievre.
[00:04:31]És kérdés, hogy milyen objektumokat érintenének.
[00:04:36]kijevt balisztikus rakétatámadások idáig is érték, méghozzá sikeresek, mert az ukrán légvédelem gyengébb, lyukacsosabb, mint az orosz légvédelem Moszkva körül.
[00:04:48]Máshol ott sem olyan egyértelmű a a helyzet.
[00:04:51]Szóval milyen, meg mivel?
[00:04:57]És itt fölmerülnek már az oresnyék, mert az oresnyéket képtelenek a nyugati légvédelmi rendszerek, tehát beleértve akkor az ukránt is ezek a légvédelmi rendszerek kivédeni.
[00:05:09]De egy oresnyék túl drága ahhoz, hogy csak úgy lövöldözzenek.
[00:05:15]Igazán komoly károkat úgy lehetne vele okozni, hogyha azt atom nukleáris fejjel indítanák el, vagy szerelnék föl.
[00:05:24]Az meg már akkora eszkaláció, hogy az nem nem biztos, hogy érdekében áll Oroszországnak.
[00:05:33]Tehát rengeteg a nyitott kérdés.
[00:05:33]Én jelen pillanatban azt valószínűsítem, hogy Ukrajna valamiféle szimbolikus csapást orosz területre mér, de nem biztos, hogy Moszkvára.
[00:05:50]Ha Moszkvára, akkor pedig jó eséllyel az orosz légvédelem ezt azért semlegesíteni tudja.
[00:06:01]Az egésznek a legnagyobb veszélye ebben az egészben az, hogy hogy eszkalálódik a háború.
[00:06:10]Egyébként is a végjáték, mert egy nagyon elhúzódó, de mégis csak végjátékban vagyunk benne.
[00:06:16]Nem tudjuk, mikor lesz vége, de ez a végjáték, ez még tart meglepetéseket.
[00:06:25]Ez durva lesz, én úgy gondolom.
[00:06:25]És magán magán a a 1200 kmes fronton is egyre nagyobb a nyomás, egyre intenzívebb az orosz intenzívebbek az orosz támadások.
[00:06:38]Tehát van ilyen értelemben eszkaláció, de itt most másról beszéltünk.
[00:06:43]Ami pedig a az egésznek a, hogy mi van mögötte, miért ez a játék az egész tűzszünet körül, és miért nem lehet arról beszélni, hogy a második 81 évvel ezelőtt egy széleskörű nyugati szovjet összefogással legyőzték a a gonoszt, az akkori gonoszt, a náci Németországot.
[00:07:10]Tehát nem lehet, mert mert most ezzel kell foglalkozni, mert ki kell belőle hozni mindent, mert amennyiben egy kicsit is sikeres egy ilyen támadás ukrán részről, az megerősíti az ukrán társadalomnak a az önbizalmát, a hadseregnek az önbizalmát, gyengíti Oroszország presztízsét és zavart okozhat akár a társadalomban is, vagy legalábbis a célja az, ezért Tudomásul kell venni, és egyébként az oroszok is tudomásul vették azt, hogy háború van, még ha nem is annak nevezik, meg nincs is hadzenet, de azzal, hogy a katonai parádén a haditechnika nem vonul föl, és a egyes kadétiskolák sem, ez egyértelműen azzal magyarázható, hogy akárhogy is itt más biztonsági helyzet van, más helyzet van általában háború van.
[00:08:10]És itt nem csak arról az egy óráról beszélek, vagy nagyjából egy óráról, hanem arról is, hogy itt már a technikát akkor előtte föl kell hozni Moszkva környékére, célponttá válik, nyílt mezőn vannak általában.
[00:08:24]És egyébként pedig ezekre a technika egy részére, nem, ha nem is közvetlenül a fronton, de a frontot támogatva van ilyenkor szükség.
[00:08:35]Tehát úgymond fölösleges parádé ez ilyen értelemben.
[00:08:41]Persze ez mindig mutatja egyrésztő Oroszország erejét.
[00:08:47]Ez egy dem erődemonstráció is.
[00:08:50]De most én úgy gondolom, hogy az helyes döntés volt, hogy most nem parádéni kell, hanem harcolni, ha már egyszer ez a háború négy éve, vagy több mint négy éve folyik.
[00:09:01]Ennek mi az üzenete egyébként kifele, hogy ez most egy visszafogottabb parádél ezt?
[00:09:06]Talán pont a tavalyi évben, amikor jubileumi évfordulója volt a második világháború lezárásának, akkor egy elképesztő ünnepséget lehetett látni és ugye azért a nyugati sajtóba időről időre cikkeznek arról, hogy a meglátásuk szerint a szankciók milyen sokat ártanak Oroszországnak.
[00:09:23]Ez is üzenetértékű lehet, hogy mondjuk a különböző haditechnikai eszközöket nem Moszkvába szeretnék most csoportosítani, hanem a frontra.
[00:09:30]Ennek kifelé milyen üzenete van?
[00:09:33]Hát olyan üzenete van a nyugati oldalon meg ukrán oldalon, amiről Zelenski is beszélt, hogy ez is mutatja Oroszország gyengeségét.
[00:09:41]Én szerintem ez önmagában nem mutatja Oroszország gyengeségét.
[00:09:47]Oroszország gyengeségét sok más demonstrálta, de e ennek olyan nagy jelentőséget én nem tulajdonítanék.
[00:09:56]van szimbolikus, az információs térben valamiféle jelentősége.
[00:10:00]Ezt igyekszik is kihasználni a nyugati oldal, de a nyugati oldalon egyébként azért ilyenkor el kell dönteni, hogy most az orosz hadsereg vagy Oroszország önmagában gyenge, mert az egyik pillanatban ezt kommunikálják, vagy pedig olyan erős, hogy öt éven belül Londonban köt ki, és és lerohanja Európát.
[00:10:20]Tehát ezek a hogy mikor mit kommunikál az egyik vagy a másik fél, az attól függ, hogy mit akar elérni, milyen üzenetet akar eljuttatni.
[00:10:32]Hogyha mondjuk Zelenski, vegyünk egy friss példát.
[00:10:36]Zenzké azt mondta, hogy Oroszország a nyáron hatalmas támadásra támadást fog végrehajtani.
[00:10:42]És akkor már a következő mondat, ezért kérek újabb légvédelmi ütegeket, rendszereket, rakétákat.
[00:10:51]Tehát akkor, amikor szükség van a katonai támogatásra, akkor fölnagyítják például ukrán oldalon a a az orosz veszélyt, az orosz katonai nyomást.
[00:11:03]akkor, amikor a az Oroszország presztízsét kell gyengíteni, vagy a az ukrán társadalom önbizalmát kell megerősíteni, vagy a hadsereg önbizalmát, vagy a morálját kell erősíteni, akkor akkor meg az, hogy lámlám, hát ez olyan gyenge, hogy hát semmit nem tudnak ők nem haladnak előre.
[00:11:27]Az más kérdés, hogy a fölőrülőháború akkor is működhet, hogyha ha nem igazán haladnak előre.
[00:11:33]Tehát mindenki megpróbálja kihozni ebből, amit ami amit tud.
[00:11:39]Például Vladyimir Putyin, mert arról kevesebbet beszélünk, meg akárhogy alakul a dolog, de főképp, hogyha ha Ukrajna mégis lesz olyan bátor vagy vakmerő, hogy hogy itt most bepróbálkozik, akkor orosz oldalról pedig azt fogják a kommunikációs térben előhúzni, hogy lámlám Ukrajnában nem lehet bízni Trumpnak üzenve, hogy valamit kezdjetek már Ukrajnával, mert lám megegyeztünk, hogy egyrészt Enkoricban, hogy mi lesz a mik lesznek a békefeltételek.
[00:12:17]Most megegyeztünk egy tűzszünetbe, s lámlám ők nem tartják be.
[00:12:20]Tehát mindenki játsza a maga kis játékát az információs térben, és ezen gondolkozik el jelen pillanatban, mikor itt ezt az adást fölvesszük, valószínűleg Zelenski és az ukrán vezetés is, hogy mit hoz és mit visz egy ilyen esetleges támadás.
[00:12:41]Még egy kérdés ide, aztán akkor váltanék a következő témára.
[00:12:43]De az európai szövetségesek részéről mennyire érkezhet nyomás Zelenszki elnökre a tekintetben, hogy ne feszítse túl a hurt és ne eszkalálja tovább ezt a konfliktust?
[00:12:55]Ugye nemrégiben engedélyezték a 90 milliárd eurós hitelnek a a folyósítását Ukrajnának, és kérdés, hogy ilyen módon tartozik-e valamiféle kötelezettséggel feléjük.
[00:13:07]sok mindennel tartozik, de például az európai szövetségesek kérték nyomatékosan zelensként arra is, hogy az energetikai infrastruktúrát most ne támadja olyan intenzíven, mert ez löki az egekbe az olajárat.
[00:13:22]Ez is már nem csak ez, de nem segít a a globális energiaválság csillapításában.
[00:13:31]ilyen kérések, nyomás érkezett európai oldalról, kiebe nem vették figyelembe.
[00:13:37]Itt sokkal fontosabbnak tartom az európai nyomásnál.
[00:13:43]Én szerintem az európai militáns hangnemet, Oroszországgal szembeni militáns hangnemet látva, ez a május 9-i történet kapcsán nem várok túl nagy nyomást európai oldalról.
[00:13:58]Az sokkal fontosabb kérdés, hogy az amerikaiak lépnek-e valamit, egyáltalán ráérnek-e most arra, hogy erre figyeljenek, mert annak komoly következményei lehetnének.
[00:14:14]Például, hogyha azt mondaná Donald Trump, hogy vagy úgy érezné, hogy tényleg Amerika szempont, amerikai érdekei szempontjából rosszul alakulhatnak a dolgok, tehát úgy eszkalálódhat a háború, ami nem kívánatos az amerikaiak számára, és ezért és nem lehet igazán beszélni az ukránokkal, ők mennek a saját fejük után, érdekeik után.
[00:14:38]Akkor erre az időre kikapcsoljuk a Starlinket.
[00:14:44]No, akkor már mondjuk egészen biztos, hogy hogy egy ilyen támadásnak sem lehetne olyan egy ilyen támadásra lehetne olyan hatékony, mint azzal együtt.
[00:14:56]Tehát én az amerikai nyomást vagy az amerikai lehetséges válaszokat tartom fontosabbnak, de egyáltalán nem zárom ki azt sem, hogy Trump semmit nem válaszol, semmit előtte nem nem gyakorol nyomást, viszont meglátja, hogy mi lesz, és annak függvényében, tehát hogyha ha Amerika szempontjából rosszul alakul a helyzet, akkor biztos, hogy beszólenszkének, mert egyébként sem a kedvence.
[00:15:25]És mondjuk egy egy ilyen esetben én szerintem azt nem fogja Zelenszki zsebre tenni, amit mondjuk a Fehérztól kap.
[00:15:38]Több Európától kevésbé várok ilyen ilyen kemény fellépést.
[00:15:43]Többször utalt rá, hogy az Egyesült Államok figyelmét elsősorban a közelkeleti konfliktus köti le.
[00:15:47]Mégis azt láthatjuk így az utóbbi pár napból, hogy azért így félszemmel néha néha egy-egy helyre odafigyel Donald Trump.
[00:15:56]Így volt most ez Európával kapcsolatban is.
[00:15:58]Ismét több hát nagy súlyú kijelentést tett.
[00:16:01]Ugye nem először hallhattuk, de most ismét bejelentette, hogy kivonna amerikai katonákat Németországból.
[00:16:08]Most meg is nevezte, hogy 5000 katonát szeretne kivonni.
[00:16:11]És ahogy sajtóértesülésekből lehet tudni, a NATO vezetőit, illetve az európai szövetségeseit előre erről nem tájékoztatta.
[00:16:21]Megy az azzal kapcsolatos találgatás, hogy ennek mi lehetett az oka, illetve ezzel párhuzamosan egy vámemelést is bejelentett, annak ellenére, hogy már született egy kereskedelmi megállapodás.
[00:16:32]hogy látja, mi lehet ezek mögött a döntések mögött, hogy most újra úgy tűnik, hogy egy ilyen feszültebb viszony, vagy újra visszatértünk a feszültségnek a az állapotába az el se tűnt az a feszültség.
[00:16:44]De nézzük a nagy képet.
[00:16:47]Egyértelműen látszik, hogy a transzatlanti viszony megromlott.
[00:16:50]Ennek van egy van egyfajta geopolitikai szembenállása.
[00:16:56]Nyugati az európai és nyugati, mondjuk így nevezzük fősodor, vagy a a globalista progresszivista vonal között és az amerikai adminisztráció között.
[00:17:07]És van egy egy ideológiai szembenállás.
[00:17:09]Na, itt jön a a az Amerika vezette egy hát Európában is vannak a patrióta szuverenista vonal és a globalista progresszivista liberális vonal között.
[00:17:24]Tehát ez ez az a szembenállásnak ez a két nagy öja és azt is látjuk, hogy a mind a NATO, mind pedig az Európai Unió komoly válságban van.
[00:17:40]Plusz még az Egyesült Államok vámpolitikája, vám kapcsolatos lépések hiszterizálják a a világgazdaságot, nyomást gyakorolnak Európára, elszipkázza az eközben ezzel párhuzamosan a mondjuk a német cégeket, vegyipari autóipari cégeket Amerikába, Donald Trump politikája.
[00:18:05]Tehát sok minden van.
[00:18:08]a nyomás óriási amerikai részről Európára.
[00:18:13]És és hát ez a helyzet, ez nem jó.
[00:18:15]Tehát ez nem jó, mert mert egyébként az átalakuló világrendben, ha az Egyesült Államok a saját térfelén belül sem tud rendet tartani, pontosabban fölsórakoztatni maga mögé a a nyugati erőket, tehát mondjuk Európát, és akkor az gyengíti valahol a pozícióit a a nagy játszmában, hogy a világ rendben milyen, hogy tényleg a mert a cél él az, hogy az Amerika legyen a legerősebb pólus.
[00:18:47]Tehát most visszatérve egészen konkrétan Európára, tehát ami itt a a német csapatkivonás körül történt, mert mindezekre, amelyek elég logikus szembenállások, mindenre mindezt leönti vagy rájön Donald Trumpnak a személyisége.
[00:19:05]Ez a közösségi médián tomboló, romboló, randalírozó személyiség.
[00:19:14]És ami mert miről van, miről is van szó?
[00:19:17]Hát azért az az is egy válságjelenség, hogy Friedrich Mert kijelenti szintén valamiféle bejegyzésben, talán X, ha jól emlékszem, hogy hogy hát az Egyesült Államok elszámította magát Irán megtámadásával, és ez nem a mi háborunk, Európa vagy Németország ebben nem fog részt venni.
[00:19:45]és még tesz hozzá egy-két keresetlen szót.
[00:19:50]És akkor erre reagálva Donald Trump azt mondja, hogy hoppá, akkor öt 5000 katonát kivonok Németországból, és plusz még a Tomahauk rakétákat nem szállítom le, amiben még a Biden adminisztráció egyezett meg Németországgal.
[00:20:07]Tehát mi ez?
[00:20:07]hogyha mint mint a nagyra nőtt óvodások vitatkoznának itt egymással.
[00:20:12]És közben azért miről is szól az szól az egész a nyugati blokkon szem belüli szembenállásról, törésvonalakról, a NATO, NATON belüli szembenállásról, a NATO gyengüléséről, a az Amerika Amerikával szembeni bizalom gyeng gyengüléséről egyfajta hát ilyen esetben mondjuk Kína, Oroszország, India kicsit hátradől, hogy jó, hát ami ezek egymá egymással vannak elfoglalva, addig jó nekünk.
[00:20:47]És és én úgy gondolom, tehát hogy egészen konkrétan azért különböző számok röpködnek.
[00:20:57]Egyik az, hogy 68000 durván 68000 katona van.
[00:21:03]Amerikai katona állomásozik Európában.
[00:21:06]Van akik ezt nagyobbra teszik 80 fölé, de nagyon lecsökkenteni nem lehet.
[00:21:09]Tehát azt az amerikai törvények sem engedik meg, ahhoz ahhoz kongresszusi jóváhagyás kellene.
[00:21:20]Egyelőre ez megoldható lenne.
[00:21:20]Nem az a töbség egyelőre én nem vagyok benne biztos, hogy a republikánusok ezt megszavaznák, sőt biztos vagyok benne, hogy nem.
[00:21:29]Az amerikai érdekek miatt az amerikai érdekek tehát itt lehet ám akármit, hogy megbüntetjük Friedrich Mercet meg a németeket, mert nem állnak be a sorba.
[00:21:39]Hát önmagát is bünteti.
[00:21:39]Ezért ezért ezért csak egy szimbolikus lépés, hogy 5000 katona, mert egyrészt ezt jogilag még meg lehet tenni, ez nem fáj.
[00:21:47]A lengyelek már be is jelentkeztek, hogy mi ezt szívesen befogadjuk, tehát ott van Európában.
[00:21:56]És mi az amerikai érdek?
[00:21:57]Az amerikai érdek az, hogy hogy egyrészt a a globális súlyát Amerikának alátámasztja az, hogy hogy Európában itt van Európa a vazallusa, Európát irányítja.
[00:22:14]Ha konkrétan nézzük a németországi bázisokat, hiszen nem csak Namsteinről van szó, hanem itt jó néhány bázis van, és körülbelül har 30 36000 amerikai katona Németországban állomásozik, és és ez egy ugródeszka, tehát egy logisztikai csomópont Afrika és a Közelkelet felé, tehát Amerikának szüksége van ezekre a bázisokra.
[00:22:40]Így konkrétan is Németországnak is kedvező ez, mert mert ugye hát idáig legalábbis most már más helyzet van, de a az amerikai védőernyő miatt annyit nem kellett költeni a védelmi kiadásokra.
[00:22:56]Most már kell, de akkor is fontos a az amerikai védőernyő.
[00:23:01]Ahol vannak ezek a bázisok, ott a gazda, a régió gazdaságát ez húzza, a fogyasztást húzza.
[00:23:07]sok minden, akkor ott ott itt vannak modern technológiák, mégis csak a a németek is rálátnak valamennyire, és ez a német hadsereg fejlesztése szempont szempontjából sem utolsó szempont.
[00:23:21]Tehát ezek ez közös érdek megy a vagdalkozás, de de ez mindenkinek érdeke, hogy az amerikai katonák Európában maradjanak.
[00:23:30]És legfőképpen ez amerikai érdek.
[00:23:32]Ezért nem gondolom én azt, hogy hogy itt óriási csapatkivonásra sor kerülhetne meg sor kerülne.
[00:23:42]Az is lehet, hogy átcsoportosít, egyes országokat büntet, másokat jutalmaz.
[00:23:50]Szóval viszont az egész azért mégiscsak mutatja, hogy hol tartunk.
[00:23:53]Hol tartunk, mint nagyra nőtt óvodások.
[00:23:59]Beszólogatnak egymásnak a a közösségi médiában, kivonogatnak katonákat meg minden.
[00:24:06]És még az se biztos, hogy ki fogja vonni Trumpot ismerve, mert ahhoz mondjuk legalább fél év kell, hogy hogy ez végbe menjen.
[00:24:13]Addig még háromszor meggondolhatja magát.
[00:24:17]Ugyanígy a vámok kérdésében ugye, hogy 15-ről 25-re százal-ra emelte föl a az európai személygépkocsik és tehergépkocsik importjának vámját.
[00:24:30]Tehát ez csapkolód, csapkod, vagdalózik a vámokkal, miközben van egy megállapodás egy Európa szempontjából, hát a többségi vélemények szerint és véleményem szerint és nem túl kedvező megállapodás, amit még Skóciában kötöttek, és akkor még ez sem elég, még itt büntizünk meg minden.
[00:24:54]azért ez így nem megy sokáig, mert mert most pillanatnyilag, főleg Irán miatt van egyfajta zavar, én úgy érzem, a a globális délen is, tehát Trumpnak a az álmok futására vagy vagy legalábbis látványos aktivitására azért nem okvetlenül tudtak mindenben válaszolni a nem nyugati blokk országai.
[00:25:23]meg részben azért sem válaszolnak, mert azt látják főkép irán irán kapcsán, hogy hogy hadd hadd menjen ez csak tovább, mi egyre inkább süllyed bele a mocsárba, tehát akkor nem kell nekünk beleszólni.
[00:25:36]De azért a ez már középtávon, de még rövid távon is a nyugati blokknak a az az esélyeit csökkenti az, hogyha ha a póluson belül ennyire kiéleződnek a az ellentétek Európa és Amerika között, és akkor még nem beszéltünk arról, hogy Amerikán belül.
[00:25:59]Tehát rengeteg a probléma, és ezek a hírek ezt mind-mind ezt támasztják alá, és erről szólnak.
[00:26:04]alapvetően véleményem szerint ilyen helyzetben, amikor elég hektikus Donald Trumpnak a kommunikációja, bár azt már azért őszintén megszoktuk, de mennyire bízhatja rá magát Európa vagy akár Németország erre, hogy úgy se fogja tudni végigvinni teljes mértékben ezeket a csapatkivonásokat, nem kell változtatni, vagy ez egyfajta ilyen stratégia lehet Donald Trump részéről, hogy így kényszerítse bele Európát abba, hogy maga kezdje el a saját védelmét.
[00:26:35]jobban megszervezni a haditechnológiába, komolyabb fejlesztéseket bevonni, hogy látja.
[00:26:40]Nehéz ehhez hozzátenni bármit is kérdésben a válasz.
[00:26:42]Tehát igen, akkor amikor arról beszélünk, hogy hogy Donald Trump álmokfutása, kommunikációja olyan, amilyen a személyiségéből mi fakad, azért azt ne felejtsük el, hogy emögött nagyon tudatos lépések, tudatos megfontolások vannak.
[00:26:59]Tehát amit a kérdésben is elhangzott, tehát ez nem ez a felszín, ez a látvány, hogy Trump ilyen meg olyan, és tényleg ilyen meg olyan, de azért ott vannak az amerikai érdekek Európát rövid pórázon tartani, Európából a gazdasági előnyöket kiszivattyúzni, az európai energiapiacot uralni.
[00:27:26]Ezek mind-mind amerikai érdekek, amiket világosan érvényesít Donald Trump, és azt is, amit szintén elhangzott a kérdésben, hogy Európát rákényszeríteni arra, hogy hogy védje meg, vagy növelje a védelmi képességeit, legyen képes megvédeni magát, és emellett pedig tőlünk vásárolja, mármint Amerikától fegyvert minél többet.
[00:27:54]És amikor valami ilyen kiadások vannak, mondjuk Ukrajna fenntartása, vagy a háború folytatás, azt is szépen Európa vegye a vállára.
[00:28:03]Tehát ezek mind-mind világos és racionális amerikai érdekek.
[00:28:08]Ezt látni kell.
[00:28:08]Európa is látja.
[00:28:08]Az előbb említettem már, hogy van egy nagyon-nagyon erős bizalmi válság.
[00:28:12]Tehát Európa már nem bízik Amerikában, hogy megfogja és meg tudja védeni.
[00:28:18]Én úgy gondolom, hogyha kell, megvédi, de közben Európának lépegetnie kell, és egyre nagyobbakat, hogy igenis meg kell teremtenie a a stratégiai autonómiáját, tartalommal kell föltöltenie, megtöltenie.
[00:28:38]Idáig csak dumáltak róla, hogy beszéltek róla, üres szavak voltak.
[00:28:44]És még a Donald Trump megválasztása előtt mondtam, és ma is tartom, hogy Trump visszatérése a Fehérházba, hát rettegett tőle Európa, hogy mi lesz akkor.
[00:28:58]Én úgy gondolom, és egyre inkább megerősítök, megerősítik a lépések, a történtek a azt a véleményemet, hogy ez esély Európa számára.
[00:29:08]Ki kényszeríti Európából azt, amit az elkényelmesedett jóléti gondolkodásban nem tett meg évtizedeken keresztül.
[00:29:17]Most meg kell teremteni a védelmi képességeket, meg kell teremteni a valamilyen módon a közös hadsereget, vagy a NATO kívül is valamit még.
[00:29:34]Tehát költeni kell a védelemre, és stratégiai értelemben is Európának most már lámlám itt van a a iráni, a közelkeleti háború vagy válság körüli föl kell nőni stratégiai értelemben úgy, hogy bizonyos dolgokra önállóan kell reagálnia.
[00:30:01]A saját érdekeit kell figyelembe vennie, ha úgy tetszik, akár Amerika ellenében is.
[00:30:06]Na, azt, amit nem láttunk, Ukraj, én nem látom legalábbis, vagy amit látok, az az szerintem rossz kiindulási pontból kezeli a kérdést, vagy közelít a kérdéshez.
[00:30:17]Nem látunk Ukrajna az orosz-ukrán háború kapcsán, vagy hibás lépéseket látunk.
[00:30:23]azt valami formálódik így a az Irán meg amerikai meg amerikai izraeli megtámadásának kérdésében.
[00:30:31]Tehát ami a lényeg, az az, hogy Európának nemcsak ilyen konkrétan katonai értelemben a védelmi ipar szempontjából kell erősödnie, hanem meg újra kell teremteni, vagy meg kell valahogy a stratégiai gondolkodását megalapozni, hiszen a idáig az Európa lényegében azt tette a legtöbb esetben, esetek 90%-ában, hogy hogy alkalmazkod ott vagy fölsórakozott a az amerikai gondolkodás, az amerikai lépések mellé mögé új helyzet van.
[00:31:08]Tehát ez összességében erősíteni kell, hogy erősí erősíti Európának a az önállóságát, a stratégiai autonómiáját.
[00:31:24]És ez nem rossz, nem rossz Európa számára.
[00:31:26]Ez nem old meg egy sor kérdést az, hogy mi lesz az Európai Unióval, a versenyképességgel, de mégiscsak lépés előre.
[00:31:33]És ezt Donald Trump most már nem csak magával a visszatérésével kényszeríti rá Európára, hanem konkrétan a NATO-on keresztül megköveteli, mert hogyha Európára várunk, hogy majd majd egyszer, akkor az soha nem lesz, mert mert még erre kell költeni a jólétre, nem tudom, most már nem nincs más választás.
[00:32:02]Tehát én úgy úgy értelmezem, hogy ez a fölismerés megvan, a bizalmatlanság megvan, és a korábbiakhoz képest nagyobb lépésekben Európa elkezd valamit önállóan cselekedni, de nem olyan lépésekben történik ez minden mindez, amit a jelenlegi világhelyzet megkívánna, vagy ahogy én elképzelném, de mégiscsak valami megint indult, és ezt én pozitívnak tartom.
[00:32:35]Talán a nagy kérdés, hogy hosszú távon fog-e tudni ténylegesen élni az Európai Unió ezekkel a lehetőségekkel, főleg, hogy azért több törésvonalról beszélhetünk így itt is a szövetségen belül, de most le kell zárnunk ezt a beszélgetést, egy külön adást megérne ez a téma.
[00:32:51]Nagyon szépen köszönöm Stí Gábornak, hogy a vendégünk volt.
[00:32:54]Köszönöm szépen a meghívást, köszönöm szépen a figyelmet.
[00:32:57]A hallgatóknak is köszönjük, hogy velünk tartottak.
[00:32:59]Viszontlátásra!