Megbukhat Netanjahu kormánya a háború közepén? – Nagy Dávid

[00:00:00]Tisztelettel és szeretettel köszöntöm a kedves hallgatókat, nézőket a Hit Rádió legfrissebb adásában.

[00:00:03]Én Gabra Gusztá vagyok és itt van velem a stúdióban Nagy Dávid Izrael szakértő.

[00:00:07]Szervusz!

[00:00:08]Köszönöm, hogy itt vagy velünk ma.

[00:00:09]Köszönöm a meghívást.

[00:00:11]És hát ezúttal nem háborús témában fogunk beszélgetni, bár talán ezt szokták meg alapvetően a kedves nézők, hallgatók.

[00:00:17]Nyilván ki fogunk rá térni majd, hiszen érinti a mai adásunk témáját is, de elsősorban most az izraeli kormányválság lesz az, ami miatt itt összeültünk, hiszen tegnap érkezett a hír.

[00:00:27]Ugye ezt ma csütörtökön vesszük föl, hogy Benjamin Tanyalhunak lehet, hogy megbukott a kormánya, méghozzá az ultraortodoxok miatt.

[00:00:34]Nézzük át egy kicsit, hogy pontosan mi történt tegnap.

[00:00:40]Tehát mi az a pont, ami miatt most ezt lehet mondani, hogy itt veszélyben van az izraeli kormánynak a jövője, és hogy mit okozhat ez a közelgő választások kapcsán?

[00:00:49]Igen.

[00:00:49]Maga az esemény az ugye arról szól, hogy az Egyesült Tóra, judaizmus nevű párt, hogyha magyarul így lefordítható, beadott egy indítványt, ami a parlamentnek, vagyis ami a kormánynak a a feloszlatását, parlamentnek a feloszlatását kezdeményezi.

[00:01:06]Ezzel egyébként többször fenyegettek már az évek során, kitérek nemsokára arra, hogy miért.

[00:01:14]De mindeddig ezt nem lépték meg.

[00:01:14]Most úgy tűnik, hogy ezt meg fogják lépni.

[00:01:19]Ezzel beelőzték egyébként az ellenzéki pártokat és azt az ellenzéki Netánu ellenes koalíciót, aki szintén fontolgatta már ezt a ezt a fajta indítványt.

[00:01:28]Azért ez egy nagyon hosszú jogi folyamat, azt kell róla tudni, hogyha ezt el is fogadja a házelnök ezt a fajta indítványt, akkor négy olvasat után lehet belőle tényleg bármilyen jogerős határozat.

[00:01:46]Tehát ezután lehet új választásokat kiírni.

[00:01:48]Azt tudni kell, hogy legkésőbb október 27-éig egyébként is választásokat kell tartani Izraelbe.

[00:01:56]Tehát lejárt most a négy éves ciklus a a Net kormánynak.

[00:01:58]Ezzel, hogyha jó esetben átmegy egy ilyen gyorsítottá eljárás során ez az egész procedúra, esetleg hetekkel, egy-két hónappal tudják előrehozni a választásokat.

[00:02:14]hogyha ugye meglépik ezt és elfogadják és átmegy, ahogy mondtam, ez az egész procedúra, akkor öt hónapon belül ki kell írni a választásokat, tehát ki lehet számolni.

[00:02:22]Körülbelül ugyanott vagyunk, mint ahol egyébként is lettünk volna, hogy október végéig meg kell tartani a választásokat.

[00:02:28]Amit Netu szeretne elkerülni, az az, hogy október 7-i évfordulóhoz, tehát a 2023 október 7-i terror akciónak az évfordulójához közel legyen a választás.

[00:02:42]Nyilván ez számára nem lenne egy szerencsés időpont, és ez kampány szempontból ez neki nagyon rosszul tudna kijönni, de nincs most arról kifejezetten megegyezés, hogy mi lenne az új időpont, hogyha most föloszlik a KNEST.

[00:02:56]Az ultraortodox pártok inkább ilyen szeptember közepét javasolnák itt a a zsidó ünnepek miatt, az őszi ünnepek miatt.

[00:03:05]számukra az lenne a kényelmes.

[00:03:05]És akkor kicsit a hátteréről ennek az egésznek meg az, mert azt gondolom, hogy az egész abból a problémakörből pattant ki, hogy az ultraortodoxoknak a kérdése, jobban mondva az ultraortodox fiatalok besorozásának a kérdése egy nagyon régóta fennálló probléma.

[00:03:24]Mondhatnám, hogy évtizedes probléma Izraelben.

[00:03:28]Kérjük, hogy az egyházaknak felajánlható adó 1%-ukkal támogassák a hit rádió fenntartóját, a hit gyülekezetét.

[00:03:35]Technikai számunk 0279, hiszen bocsánat, csak annyit tegyünk hozzá, hogy Izraelben ugye kötelező a sorkatonai szolgálat, mind férfiaknak, mind pedig nőknek.

[00:03:43]És engem egyébként már az is eleve meglepett, hogy lehet választásokat tartani egy háborúban álló országban Izrael esetében.

[00:03:48]Úgyhogy ezek szerint valóban akkor az ultraortodoxoknál is ez a kötelező sorkatin szolgálat tűtötte ki a biztosítékot.

[00:03:57]Igen.

[00:03:57]Ezt ezt trúják most föl ez a párt, akit említettem, akik most benyújtották ezt a az indítványt, hogy a Kesset osztassa föl magát.

[00:04:04]ők azt jellemezik, hogy Netu megígérte nekik, hogy napirendre fogják venni ennek a mentességi törvénynek a beiktatását, mert jelenleg 2024-es alkotmánybírósági döntés szerint nem lehet általános engedményt adni az ultraortodox fiataloknak, tehát nem lehet az, hogy ők egyáltalán nem vonulnak be katonának.

[00:04:26]Ezzel szakítva egyébként egy több évtizedes hagyománnyal, sőt Izrael újbói megalakulásának azzal a hagyományával, hogy az Úr ortodox férfiak, jeszivatlók nem vonulnak be, hanem úgymond, ahogy Annú Dávid Bengurion fogalmazott, ugye Izrael első miniszterelnöke, imával járulnak hozzá Izraelnek a biztonságához, és nem fegyverrel védik meg a hazát.

[00:04:47]Na, ezzel szakított az Alkotmánybíróságnak a döntése.

[00:04:53]És azt várták az ultraortodox pártok, hogyha bemennek Netany koalícióba, akkor valamilyen fajta mentességi törvényt át fognak vinni a a parlamenten.

[00:05:02]Erre nem került sor.

[00:05:04]Ezt Natanyahu folyamatosan görgette maga előtt az elmúlt négy évben.

[00:05:07]Mindig valami miatt elnapolták.

[00:05:11]Nem tudták ezt napirendre tűzni.

[00:05:11]És ezt elégelte meg most az ultraortodox párt egyébként két ultraortodox párt is bent van netyámnak a koalíciójában.

[00:05:19]Tehát összesen 18 parlamenti helyel rendelkezik ez a két párt a 120 fős parlamentben.

[00:05:28]Nem egy jelentős, de viszont ha megnézzük az izraeli belpolitikai dinamikát, hogy hogy állnak össze általában Izraelben a kormányok, azok több kispártból összerakott koalícióknak az összessége.

[00:05:42]Netu nagyon ügyes ebben a ebben a fajta koalíciós kormánynak az összerakásában.

[00:05:47]Ugye a Liquid net a Liquidja egy nagy párt körülbelül 30-35 helyet szokott szerezni általában a választásokon, de ez sem elég önmagában, hogy ők egyedül kormányozzanak.

[00:05:59]Szükségük van arra, hogy kisebb pártokat behúzzanak.

[00:06:02]És az ultraortodox pártok és a vallásos és méen cionista pártok klasszikusan szövetségesei ennek a jobb közép likúnak.

[00:06:12]Tehát azt mondhatnám, hogy egyfajta ilyen sevelet, se nélkület kapcsolat van a liquid és az ultraortodox pártok között, mivel az ultraortodox pártok egyedül nem lennének képesek semmilyen fajta kedvezményt kialkudni maguknak, az ellenzékkel nem tudnak összeállni, mert az ellenzéki pártok meg élből elutasítják az ultraortodoxok katonai mentességét, ezért ők meg rá vannak utalva arra, hogy a likuddal és ilyen jobb, közép, jobboldali nagy pártokkal szövetkezzenek.

[00:06:38]Tehát ez egy igazi padhelyzet.

[00:06:43]Az ultraortodoxoknak a kérdésére még csak gyorsan visszatérve, ugye egy nagyon dinamikusan fejlődő társadalmi csoportról van szó, ami az egészn neek a problémáját vagy megoldandó kérdést állít az izraeli kormány elé.

[00:06:54]Most körülbelül a társadalomnak ilyen 1,4 1,5 millió lélekszáma ez az ultraortodox közösség.

[00:07:03]2059-re akár egy 3,sés fél milliós közösség is lehet, akár az izé, azért az mutat valamit népszaporulat tekintetéből is.

[00:07:12]Igen.

[00:07:12]A termékenységi mutatójuk azt ilyen hat 6,7-es, míg a a nem vallásos, nem milyen vallásos izraelieknek ilyen három körül van.

[00:07:21]Tehát amíg egy ultraortodox családban hat-hét gyereket is vállalnak, egy átlag izraeli család inkább kettőt, hármat.

[00:07:27]Ö tehát ez egy mondhatnánk azt is, hogy egy növekvő probléma, vagy egy olyan kérdés, amit amit egyre inkább meg kellene oldani az izraeli kormánynak.

[00:07:35]Már csak azért is, mert most azt látjuk az elhúzódó és többfrontos háborúk miatt, hogy nagyon is szüksége van az IDF-nek, az izraeli haderőnek további utánpótlásra.

[00:07:47]És ezt elsősorban ezekből az ultraortodox fiatalokból is tudná nyerni.

[00:07:52]80000 ilyen fiatal van jelenleg 18 és 24 év között, aki frissen bevonulhatna.

[00:07:59]A vezérkari főnök azt mondja, hogy neki elég lenne már 12000 ember is arra, hogy sokkal jobban tudják rotálni a most fronton lévőket, és ne legyen ennyire elcsigázva az izraeli haderő.

[00:08:09]Tehát erre valóban kell találni valamilyen megoldást.

[00:08:14]És azt látjuk a közvélemi kutatásokban is, hogy az izraeli társadalom ebben a kérdésben jelentősen átfordult, és a többség most már azt támogatja, hogy valamilyen módon, ha nem is teljes mértékben nem mind a 80000 fiatalt, de valamilyen módon kezdjék el bevonni az ultraortodox fiatalokat az országnak a védelmébe.

[00:08:31]nem is fegyveres módon, tehát hogy nem is beküldenénk házába, Libanonba, és akkor fegyverrel harcoljon, de akkor valamilyen háttértámogatással bármilyen segítséget nyújtson, és enyhítse ennek a katonai szolgálatnak a terhét.

[00:08:46]Ez az alappréma.

[00:08:51]Ugye meg ez úgymond, amit ami így a médiából kiolvasható, azt azért el kell mondani, hogy egy kampányidőszak van ugye Izraelben.

[00:09:02]Én nem lennék meglepve, hát az egész parlamentnek a feloslatása az ultraortodox pártok részéről egy előreegyeztetett lépés lenne, amit Netuval leegyeztettek.

[00:09:11]Azért is mondom, említettem itt az elején, hogy ezzel megelőzték igazából az ellenzéki tömörülésnek egy hasonló lépését.

[00:09:21]Nyilván ezzel náluk van a kezdeményezési lehetőség, hogy meghatározzák esetleg, hogy akkor mikorra írják ki a választásokat, és egy olyan időpontra tudják akár ezt tolni, ami mondjuk Netunak is kényelmes.

[00:09:31]Azért is mondom ezt, mert ahogy szintén elmondtam, újra össze fog állni valószínűleg az ultraortodox párt a liquiduddal és ezekkel a jobboldali pártokkal, mert nincs más lehetősége arra, hogy bármilyen kedvezményt kialkudjon magának.

[00:09:45]Én, hogyha egy kicsit ilyen összeeskés a irányába elmehetnénk, vagy hogy is mondjam, akkor én azt mondanám, hogy hogy szerintem ez egy nagyon ügyes lépés arra, hogy mind az ultraortodox pártok, mind a liquid meg tudja erősíteni a saját bázisát, mert a liquidnak a bázisa, szavazóbázisa alapvetően nem támogatja az ultraortodoxnoknak a mentességét.

[00:10:07]Még nyilván az ultraortodox pártok szavazóbázisa meg ezt abszolút támogatja és azt várja a pártjuktól, hogy ezt kialakkják az aktuális kormánynál.

[00:10:15]Tehát ezzel a lépéssel most mindkét tábor meg fogja tudni erősíteni a saját szavazóbázisát és föl fogja tudni mutatni.

[00:10:23]Ö a liquid egyrészről lámlám, nem hajtottunk fejet és nem engedtünk a mentesség kérdésében.

[00:10:29]Az ultiortodoxok pedig meg tudják mutatni, hogy lámlámi kenyértörésig is elmentünk a mentességnek a kérdésében.

[00:10:35]Tehát én azt gondolom, hogy ez kampány szempontjából egy nagyon racionális lépés.

[00:10:42]Igen.

[00:10:42]És itt egy régi topózt szeretnék elővenni és leporolni egy pillanatra.

[00:10:47]Ugye Benjamin Netahurról köztudott, hogy bírósági eljárás alatt volt, amikor ismételten az országminiszterelnöke lehetett a mostani ciklusban, és már azóta is azok a rossz indulatú hangok, amiköt szeretik kritizálni, azt mondják, hogy tulajdonképpen ő azért akar minden áron ragaszkodni a miniszterelnöki székhez, mert tudja, hogy amíg miniszterelnök, addig nem lehet őt elítélni ezekben a bírósági ügyeiben.

[00:11:15]Ugye itt a alapvetően korrupciós vádakról van szó, ha jól emlékszem.

[00:11:19]És hát, hogy tulajdonképpen ennek köszönhető, hogy Izrael háborúzik, és itt már tényleg nagyon szély sőséges irányba is rá szoktak menni ezek a kritikus hangok.

[00:11:28]Na most a lényeg, amire ki akartam mukkadni, hogy ebbe a koordinátarendszerbean illeszthető be ez a mostani lépés.

[00:11:34]Ezt meg egy kicsit meg is válaszoltad, de hogy akár a liquid, akár az ultraortodox szempontjából, akár az ellenzék szempontjából ebben a koordinátarendszerben mi hoz kató ki ebből a mostani szituációból?

[00:11:49]Örülök ennek a kérdésnek, mert az elmúlt hetekben többet foglalkoztam ezzel, megbújtam a közvéleménykutatásokat, hogy ezt a fajta narratívát én is megpróbáljam megcáfolni vagy alátámasztani, hogy Netu azért háborúzik, hogy hatalomban maradhasson, és azért akar hatalomban maradni, hogy ne ítéljék el a bíróságon.

[00:12:09]A a telivi egyetemnek van egy nagyon méreható közvéleménykutatása, ami méri közvetlenül Netunak a támogatottságát, jobban mondva a netanúba vetett bizalmat.

[00:12:21]Ez nyilvánvalóan főleg október 7-e után 2023 óta azért ez nagyon alacsony, ilyen 20-35% között mozog.

[00:12:32]De viszont kimutatható valóban az, hogy amikor éppen egy újabb háborút indított Izrael, vagy bele kényszerült egy újabb háborúba, akkor Netanyának a támogatottsága, vagy egy Netuba vetett bizalom valamelyest megugrott.

[00:12:44]Ez kimutatható tavaly júniusban, amikor ez a irán 12 napos háború megindult.

[00:12:49]Ö kimutatható akkor, amikor Libanon ellen indítottak ugye háborút.

[00:12:55]Most is kimutható volt, amikor Irán ellen elkezdődt ez a széleskörű katonai offenzíva.

[00:13:03]Ö viszont nem jelentősen néhány százalékkal növekedett a nyonok a támogatottsága, amikor a háború megkezdődött, azóta pedig beesett újra.

[00:13:13]Tehát ennyiben árnyolnám máris ezt a képet.

[00:13:16]Ez minimum egy két élő fegyver ne tenni jó számára is, hogy azért háborúzni, hogy az én támogatottságom növekedjen.

[00:13:23]Ez nagyon könnyen a visszájára is elsülhet.

[00:13:26]Már pedig azért is, mert szintén közvéleménykutatások kimutatják, hogy az izraeli társadalom többsége nem elégedett az iráni háborúnak a folyásával, nem elégedett a elért eredményekkel, illetve azzal, hogy azokat az eredményeket, amiket a háború elején kommunikáltak, nem sikerült elérni.

[00:13:43]Bocsánat, itt közbe is kérdeznék akkor, mert az amerikai társadalomba is megfigyelhetőek olyan tendenciák, hogy egyre kevésbé ugye ott már eleve nem volt nagy támogatottsága az iráni háborúnak, de hogy még az is visszaesett, ugyanazok miatt, az okok miatt nem támogatják az izraeliek a háborút, vagy elégedetlenek, inkább így fogalmazok, hogy elégedetlenek a háborúval az izraeliek, mint az amerikaiak, vagy ott inkább máshonnan kell keresni ennek a forrását.

[00:14:09]Más más okok vannak.

[00:14:09]Az amerikaiak többsége például üdvözölte a tűzszetet az Egyesült Államok és Iránk között.

[00:14:15]Az izraeliek többsége nem alapvetően 70% fölötti az elutasítás a tűzszet iránt.

[00:14:23]Úgy érzi a többség, hogy nincs még elvégezve a munka.

[00:14:25]Úgy érzik, hogy katonai úton lehet elérni mindazokat a célokat, amiket kitűztek itt a háború előtt.

[00:14:32]leszerelni az iráni rakéta arszenált, leszerelni az iráni nukleáris programot, fölszámolni az iráni proxi hálózatot és aláásni annyira a rezsimet, hogy akár belülről megdönthető legyen.

[00:14:45]Tehát ezeket a célokat még nem sikerült elérni, és az izraeli társadalom többsége szerint ezt katonai erővel lehet elérni.

[00:14:51]Nyilván ebben benne van az az elmúlt évtizedek diplomáciai sikertelensége, ami arra irányult, hogy valamilyen diplomáciai úton próbálják meg iránt ugye megulázni és az iráni atomprogramot valamilyen keretek közé szorítani.

[00:15:05]Ugye ismert ez a GCPUi jegyezmény az iráni atomalkú, amit Obama hozott tető alá Teheránnal.

[00:15:14]Azt is Izrael kezeletektől fogva ellenezte.

[00:15:16]Ugye Trump ki is lépett ebből az atomalkúból, nem véletlenül, mert számos kiskaput megengedett Iránnak, és számos olyan könnyítést vagy időbeli idővel olyan könnyítéseket, ami Irán föl tudott volna használni arra, hogy újra visszatérjen az atomprogramjához, miközben a rákivetett szankciók alól is mentesül.

[00:15:38]Tehát az izraeli társadalom fejében alapvetően ez benne van, hogy itt nincs már lehetőség tárgyalni, meg nem a diplomácia fogja ezt megoldani, hanem egyszerűen ezt katonai eszközökkel kell megoldani.

[00:15:50]Szóval ebben is különbözőik az amerikai meg az izraeli társadalom.

[00:15:55]amiben még különböznek, hogy emiatt éppen, hogy ugye mondtam, hogy nem elégedettek a háborúnak a a folyásával, úgy gondolja az izraeli társadalomnak a többsége, hogy újra háborúba kell menni egy éven belül Iránal, hogyha most ezt valamilyen szempontból le fogják tudni zárni tárgyalások útján.

[00:16:11]Tehát bocsánat.

[00:16:15]Tehát ahogy 25-höz képest ugye utána 26-ban most megint meg kell támadni iránt és megint háborúba kell menni.

[00:16:20]Úgy arra számít az izraelitást, hogy 27-ben is lesz egy ürenkén.

[00:16:25]Igen.

[00:16:25]Hogyha most sikerül lezárni a háborút diplomáciai úton és békét köt az Egyesült Államok és Irán, akkor az Izraeli társadalom szerint újból háború kell menni egy éven belül, mert nincs még elvégezve a munka.

[00:16:37]Ö, tehát jelentősen más a két az amerikai és az izraeli társadalom, de ahogy te is mondtad, teljesen máshogy is mentek bele ebbe a háborúba.

[00:16:47]Az izraeli társadalom számára egyértelmű volt, hogy Irán egzisztenciális fenyegetés, hogy Iránnal kezdeni kell valamit, és hogy most van a lehetőség arra, most gyengült meg annyira Irán és Iránnak a a nemzetközi befolyása, régiós befolyása, hogy meg lehet támadni.

[00:17:02]Az amerikai társadalomban ez korán sem volt ennyire egyértelmű, hogy miért fenyeget amerikai érdekeltséget Irán pedig fenyeget és egyébként számos iráni támadásért amerikai érdekeltségeket a régióban az elmúlt években, az elmúlt évtizedekben számos súlyos halálos áldozattal katonák, civilek veszítették életüket a közelkeleten és azon túl is.

[00:17:25]Ö, tehát az sem igaz, hogy nem lenne fenyegetés irán Egyesül az Egyesült Államok számára, de más a percepciója nyilvánvalóan már csak a földrajzi távolság miatt is a két a két társadalomnak.

[00:17:38]Szóval szóval emiatt is visszatérve ugye Nethu is, hogy tényleg a támogatása miatt háborúzik-e, vagy a politikai életben maradása miatt háborúzik-e?

[00:17:49]A másik ellenérve az lenne még, hogy a legtöbb háborút, amiben most benne van Izrael ugye több fronton, azt nem ő kezdeményezte.

[00:17:57]Tehát a Gázai háborút azt nem Izrael kezdeményezte.

[00:17:59]Az az egy válasz volt az október 7-i eseményekre.

[00:18:05]Nyilván arról lehet vitázni, hogy milyen válasz, mennyire arányos, el kellett-e, hogy húzni ennyire vagy sem, de ez meg már egy másik beszélgetés.

[00:18:12]Magát a háborút, azt nem Izrael kezdeményezte.

[00:18:14]Libanon ugyanez.

[00:18:17]A libanoni frontot azt nem Izrael nyitotta meg.

[00:18:19]azt a Hezbolat nyitotta meg azzal, hogy elkezdte Izraelt lőni, ezzel egyfajta támogatást adni a Gázai Hamasznak a az izraeli háborújában is, hogy lekösse az izraeli hadsereget.

[00:18:32]Irán szintén ilyen.

[00:18:32]Irán kezdte először ballisztikus rakétákkal lőni Izraelt, miután Izrael likvidálta Hassan Nasrellát, a Hezbulaknak a vezetőjét.

[00:18:43]Tehát ezt időrendbe is meg lehet tényszerűen nézni, hogy úgymond kié volt az első lövés.

[00:18:47]Nyilván egy proxi háború, egy árnyékháború évtizedek óta ment már Izrael és Irán között.

[00:18:55]Tehát nem akarok én se álszent és naiv lenni, tehát hogy volt már azért adókapok bőven, de az első olyan, amikor tényleg egy ilyen nyílt támadásra került sor, az szintén Irán kezdeményezte.

[00:19:07]Tehát ezekben a háborúkban, amikben most benne van Izrael, ezeket nem ő nem Netánu akarta.

[00:19:14]Radásul nem is olyan az izraeli döntéshozata, hogy Netu egy személyben dönt egy háborúról, és akkor azt ő átviszi, és akkor mindenki azt mondja, hogy oké, hanem azért egyeztetni kell a minimum a védelmi minisztériummal, a titkoszolgálatokkal, a vezérkari főnökkel.

[00:19:27]Tehát azért ez nem is egy ilyen egyszerű, de összegezve ezt az egész mondandóat, valóban van befolyása Netu támogatottságára a háborúknak, főleg ha sikeres a háború.

[00:19:41]Úgy látja az Izraeli társadalom, hogy egy sikeres, de ez minimum egy két ülő fegyver, amibe akár bele is bukhat a netenyó.

[00:19:49]Igen.

[00:19:49]És itt akkor kicsit át is térnék az ellenzékre, hogy említetted, hogy volt egy hát ez gyakorlatilag egy ilyen bizalmi szavazásszerűség, amit itt most benyújtott az ultraortodox párt, ha jól értem, és valami hasonlót kezdeményezett az összefogott ellenzék, vagy kezdőett volna az összefogott ellenzék is.

[00:20:04]az, hogy ez nekik végül nem jött össze, mert ugye beelőzték őket, ez kampánytechnikailag őket most legyengíti, illetve hogyan készülhetnek így a következő választásokra, ami ezek szerintet egy kicsit korábban is lesz, mint eredetileg számítottak rá.

[00:20:20]Igen.

[00:20:23]Ami az ellenzék számára a legnagyobb nehézséget jelenti, az az, hogy nincsenek meg valószínűleg elegen, legalábbis a közvélemi kutatások szerint nagyon kiegyenlített most fejfej melletti a verseny a kormánykoalíciós pártok és a netanu ellenes de egyébként zsidó pártok között.

[00:20:41]Most az arab pártokat mindjárt külön meg is említem.

[00:20:46]Tehát fejfej mellett mennek.

[00:20:48]Ami az ellenzéki csoportosulásnak kellene, az a két arab párt.

[00:20:51]Ők lehetnének a mérlegnyelve ilyen szempontból, amely által esetleg sikerül a Natano koalíciót megverni.

[00:21:01]azért 2023 október 7-e után még nehezebb összefogni az arab pártokkal, azokkal az arabpártokkal, akik egyébként még inkább kritizálják az izraeli kormányt, pártokat, nem utas nem ítélték el teljesen egyértelműen az október 7-e támadást.

[00:21:21]Tehát egyfajta politikai öngyilkosság is lehet, hogyha az ellenzéki tömörülés összeáll az arab pártokkal.

[00:21:28]Tehát ebben a padhelyzetben, vagy ezt a padhelyzetet nem tudom, hogy hogy fogják tudni föloldani.

[00:21:36]magyar példát emlegetnek egyébként Izraelben, hogy hogy jobbról lehet előzni a Netánut és nem ilyen baloldali pártokkal, hanem egy hasonló színezetű, jobboldali érzelmű, és a Netu koalícióból kell még nagyobb részben kiharapni a szavazókat, mint ahogy ahogy ők állítják, Magyarországon ez történt és akkor van esély megdönteni a Netjaut.

[00:21:59]A közveli kutatások jelenleg azt mutatják, hogy fej fej melletti a verseny.

[00:22:04]Körülbelül 60 és 55 közötti mandátumra számíthat mindkét tábor, ami a 120 fős kezetben éppen nem elég arra, hogy kormányt alakítsanak.

[00:22:16]Egyébként ilyen harmadik erő vagy olyan harmadik szereplő, aki esetleg komolyabban beleszólalt most az alapártokon kívül, aztán mindjárt, ahogy említetted, rájuk is sort kerítünk.

[00:22:24]Ö nincs, aki így, hogy mondjam, a Netanyahu vagy a Naftali Benet vezette ellenzék között ilyen harmadik utasként előretörhet?

[00:22:35]Ö nincs úgy igazán.

[00:22:38]Mindenki kezd úgymond be besorolni ebbe a két tömörülésbe, azért is, mert nagyon alacsony a parlamenti küszöb.

[00:22:44]3,25% azt hiszem.

[00:22:46]Most gondolkodnak, hogy ezt megváltoztassák-e.

[00:22:48]Nagyon sok a kispárt, ilyen törpepártok, és nem igazán van esélye kispártnak egyedül vagy akár mérlegnyelvé válni.

[00:23:01]Az ortóortodoxokat is, ahogy említettem, önállóan ők nem lennének képesek úgy igazán semmire, és ezt ők is tudják, hogy nekik egyetlen esélyük az, hogyha továbbra is a likuddal maradnak valamilyen formában, akkor kormányra kerülhetnek.

[00:23:13]A másik oldalon nem számíthatnak azért ők semmi jóra.

[00:23:19]Szóval van egy ilyen fajta pothelyzet.

[00:23:21]Ezt próbálják feloldani meg ügyeskedni a Netuék is, hogy akkor elkezdjék mozgatni a parlamenti küszöböt, vagy akár a választási korhatárhoz hozzányúljanak.

[00:23:33]De ezeket egyelőre csak így perzeketig nincs még konkrét döntés erről.

[00:23:38]És akkor most térjünk rá az arabpártokra.

[00:23:40]Nekik milyen szerepük lehet az új kormányalakításba?

[00:23:42]Ugye említetted a mérleg nyelve szerepet, ez Izrael vonatkozásában mit jelent?

[00:23:47]És ugye általában milyen a helyzete az arapártoknak, mert mégis csak egy elég speciális helyzet az övék.

[00:23:54]Igen, két arapárt van, ahogy említettem.

[00:23:56]Most a mandátumszámokat nem tudom, azt hiszem, hogy együttesen ilyen 10 körüli mandátummal bírnak.

[00:24:02]Ö voltak már ők egyébként kormánykoalícióban, ugye a mostani kormány előtt volt egy szintén Naftal Banet Jair Lapid által vezetett kormány, amibe behívták az arab pártokat is, de a négy éves ciklust sem tudta kitölteni ez a kormány.

[00:24:19]nagyon hamar megbukott a belső feszültségek miatt, ami nyilván nem csak az alaprapártok miatt, hanem úgy egyáltalán azon kívül, hogy győzzük le a Netut, nem volt igazi kötőerő a párton belül.

[00:24:30]Nem volt, ami összetartsa őket egy olyan közös ideológia, zászló, bármi, ami alá mindenki bement volna.

[00:24:38]Úgyhogy volt már ilyen, és emiatt is bajós, hogy ugyanez a fajta saktábla rajzolódik most ki előttünk, mint ami négy évvel ezelőtt is, ami egy ilyen elhúzódó kormányválság és koalícióképtelenségbe torkolott.

[00:24:51]senki számára nem jó, akkor sem volt jó.

[00:24:53]Most pedig egy háborús helyzetben kifejezetten veszélyes lehet, azt gondolom, hogyha egyfajta politikai padhelyzet alakul ki, és sokszoros újbói és újbói választásokra kell, hogy sorüljön Izraelben, miközben több fronton aktívan háborúznak Gázától, Libanon át Iránig, azért ez egy nagyon veszélyes forgatókönyv.

[00:25:13]Én azon is csodálkozom szintén veled együtt, hogy egyáltalán kiírják a választásokat, és most nagyon úgy tűnik, hogy ki fogják írni.

[00:25:23]októberig a választásokat, vagy akár már korábban is.

[00:25:25]Bár egyébként itt is vádolják a netanut azzal, hogy majd indít még egy háborút, hogy ne kelljen kiírni.

[00:25:30]Ezt meglátjuk.

[00:25:34]Igen, azért itt két dolog jutott eszembe.

[00:25:36]Egyrészt, hogy kiírják a választásokat.

[00:25:37]Másrészt, hogy hogy gyakorlatilag most nem azt mondom, hogy korlátlanul egyből másnap lehet még egy választást tartani, ha valami nem úgy sikerül, ahogy azt tervezték, de hogy tényleg így nagyon-nagyon hamar jött egymást.

[00:25:50]De ugye például franciáknál van olyan szabály, hogy ha túl sokszor kell egy után választást kírni, akkor egy idő után már egy bizonyos idő kereten belül nem lehet új választást indítványozni.

[00:26:03]Úgyhogy érdekes kérdés ez mindenképpen.

[00:26:06]Arra még hadd kérdezzek rá, hogy ugye itt szó volt már az a pártokról meg arról, hogy van egy alapvetően talán mondhatjuk, hogy inkább baloldalibb összefogás az ellenzékben, és van egy jobboldalibb szigorúan azért itt nem olyan könnyű szétszálazni mindent, de hogy egy talán jobb oldalibb vagy jobbra tolódóbb kormánypárti összefogás.

[00:26:28]Az, hogy most itt bejelentik, hogy Izraelben lesz a világ legnagyobb pride ünnepsége több napon keresztül a holttenger partján, ugye bibliai emlékeket idézhet talán.

[00:26:42]Ezt így kell elhelyezni ebbe a képbe?

[00:26:43]Mert megmondom őszintén, nekem ez volt az, ahol így fölszaladt a szemöldököm, hogy ezt most a jobboldalibb jellegű kormánynak a külügyminisztériuma jelentette be, hogy a világ legnagyobb pridej és mindenkit szeretettel várnak, hogy ez a választóknak szól, vagy a világnak kifelé szól, hogy ne legyen olyan rosszkép Izraelről a háborúk miatt, vagy ez így ezt most így hova kell elhelyezni?

[00:27:03]Megmondó bűnszé én ezt az ügyet nem követem, vagy nem követtem ilyen nagyon szorosan, de nyilván azt érdemes úgy észben tartani, hogy amit akár mi itt Magyarországon mondjuk jobboldalinak gondolunk, meg jobboldali értékeknek, vagy jobb oldal által képviselt értékeknek, az akár teljesen más egy Németországba, Franciaországban, vagy akár Izraelbe.

[00:27:25]Nyilván Izraelbe sem lehet annyira határozottan beleállni jobb oldalról se ilyen kérdésekbe, mint akár itt Magyarországon ugye beleálltak.

[00:27:36]Ugye Izraelb tudomásom szerint minden évben a legnagyobb Pride ünnepségeket tartják Telvivban.

[00:27:40]Talaviv az egyik központja ennek az egész globális ilyen Pride mozgalomnak.

[00:27:46]Ö ami nyilván egyik oldalról nagyon sokaknak, ahogy te is mondod, felszalad a szemöldöke.

[00:27:52]hogy egy ennyire ősi meg bibliai föld földrész hogy kapcsoltott és az ultraortodox pártok is nyilván ezt egyértelműen ellenzik csak itt visszatérve a párt a pártokra is de nyilván a társadalomnak a többsége egyébként emel minimum semleges de inkább támogatóán áll ehhez amire rákérdezte hogy lehet-e benne egy ilyen ország imásszerűség ez jó kérdés egyébként erre nem is gondoltam de abszolút benne Lehet, hogy próbálják a PR-ját javítani Izraelnek ezáltal is.

[00:28:27]Nyilván itt a háború során nagy csorbát szenvedett, főleg ilyen emberi jogok szempontjából, ugye.

[00:28:31]És ha most ezt a ezeket a a jogokat is, ez a Pridevonalat is belevesszük az emberi jogok közé, ugye az új felfogás szerint, akkor akár még egy ilyen gondolat is lehet mögötte, de ahogy mondtam, nem követem ezt nagyon szorosan.

[00:28:48]Lassan így az adás végéhez közeledve azért arra hadd kérdezzek még rá.

[00:28:50]Tehát most visszatérve a kiindulópontunkhoz, elindult ez a kvázi bizalmatlansági indítvány, amit az ultraortodoxok benyújtottak és most várni kell hát úgy káb öt hónapot a választásig.

[00:29:04]Ez idő alatt a kormány az egy ilyen bénakacsa, vagy ez így tehát hogy működik Izraelbennek a menete?

[00:29:10]Mert azért ez elég ijesztően hangzik, hogy egy háborúban álló ország akkor most öt hónapig egy működőképes kormánykoalíció nélkül kell, hogy helytálljon?

[00:29:17]a kormány működni fog, de a parlament ugye föloszlatja magát, a költségvetést már elfogadták előre, ami jó hír, tehát hogy hogy nem lesz az, hogy hogy nem lesznek meg a források és a tavalyi költségvetés szerintem, mert ebből is volt már probléma a korábbi kormányválságok során, hogy nem volt valódi költségvetés, hanem ilyen hónapról hónapra határoztak meg bizonyos összegeket.

[00:29:40]Szóval én inkább amundó vagyok, hogy ez egyfajta taktikai vagy stratégiai lépés.

[00:29:46]Inkább ilyen kampánylogikában kell ezt az egészet értelmezni.

[00:29:52]Nem gondolom, hogy megbínulna a döntéshozás, a kormány továbbra is működni fog.

[00:29:58]Nyilván új döntéseket valószínűleg nem fognak tudni hozni.

[00:29:59]Nem lesz ugye nem lesz meg a többségük, de azért továbbra is menni fog a kormányzás.

[00:30:05]És ahogy mondtam, nem fog sokkal hamarabb megtörténni a választás, ha egyáltalán ez az egész procedúra végigmegy és és elveszíti a a kormányzóképességét a a Netum Koalíció, akkor is jó esetben ilyen szeptemberben lehetnek a választások, tehát egy egy hónapot úgymond lehet vele nyerni.

[00:30:29]Ezt meglátjuk.

[00:30:31]Itt még arra hadd kérdezzek rá azért, hogy tehát van itt egy ilyen tendenciózus vagy tendenciózusnak tűnő jelenség.

[00:30:38]Van a netányahoféle jobb tömb, van egy balmb és ezek gyakorlatilag kicsit úgy tűnik, mintogyha kezdeni egy ilyen váltógazdaság kialakulni a két nagy töm között.

[00:30:51]Van-e annak esélye, hogy a következő években, évtizedekben kitörjön Izrael ebből a fajta váltógazdaságból?

[00:30:59]Nagy kérdés mindenki számára, hogy van-e úgymond élet Benjamin Netanyahu után a izraeli belpolitikában.

[00:31:04]Nyilván egy meghatározó szereplője volt évtizedekig Netanyahu ugye azt hiszem, hogy pénzügyminiszterként kezdte és azért egy nagyon nagy pályát futott be.

[00:31:18]Nem csak belpolitikai szempontból, de azért nemzetközi szinten is valóban sokan őt összekötött, vagy Izraelt összekötötték Netanyak a szemével, ennek minden pozitív és negatív hozadékával együtt, és nemzetközi szempontból is olyan sikereket tudott ő egyébként elérni, ami miatt sokan korszakos politikusnak tartják, még az még a politikai ellenfelei is egyébként.

[00:31:39]Ö és éppen ezért érzik azt, hogy nagyon nehéz legyőzni egy egy ennyire erős embert.

[00:31:48]Szóval ez a nagy kérdés most az izraeli belpolitikában és az izraeli társadalom számára, hogy van-e élet benjamin Netanja után az izraeli politikában is, hogy milyen élet, hogy szerveződnek majd újra a pártok, mi lesz például a likuddal, amit szintén azért Netanjaunak a személye igencsak beárnyékolt, vagy mondhatnánk azt, hogy hogy teljesen azonosult vele.

[00:32:10]Tehát nagy kérdések vannak itt, mert most nem látszik más olyan nagy kaliberű politikusan a netje után, aki esetleg az ő helyébe tudna lépni, és olyan rendezőelv lehetne az egész politika számára, aki ilyen koalíciót tud például létrehozni, ami Izrael történetében sajátos, de hogy kitölti a négy évét jó esetben, és tud dönteni, el tud fogadni költségvetést, és nem ilyen béna kacsa.

[00:32:38]Tehát Izrazel számára szükség van ilyen személyre vagy ilyen személyekre.

[00:32:45]Egyelőre nem látjuk, hogy ki lehet ilyen.

[00:32:48]Záró kérdés, mert elment az adásidőnk, és nem is feltétlenül kapcsolódik szorosan az adás témájához, de azt hiszem, hogy a napokban ez megkerülhetetlen sajnos.

[00:32:56]Ö Kaja Kallas az Európai Unió külügyi biztosa jelentette be, hogy a magyarországi választások fényében elgördült vagy elhárult az utolsó akadály is azelől, hogy az Európai Unió szankcionálja a Izraelben a palesztin területeken élő izraeli állampolgárokat, vagyis a telepeseket.

[00:33:21]Ezt hogyan kell értelmezni?

[00:33:21]egyrészt másrészt ez milyen hatással lehet Izraelnek a belpolitikájára, mert azért lássuk be, hogy ez mégis csak egy elég komoly nemzetközi szankciós erővel bíró döntés lehet a közeljövőben.

[00:33:36]Igen, ugye volt már ezt korábban kezdeményezték az Európai Unión belől ezt a fajta szankcionálást, de mindeddig erre nem volt lehetőség részben a magyar vétó miatt is.

[00:33:46]Ugye egy ilyen szankcionáláshoz a 27 tagánnak együttesen kell szavaznia és elfogadni azt.

[00:33:55]Információk szerint most a kormányzati átmenetben a magyar magyarországi átmenet során elhárult ez a vétó és az új kormány jelezte, hogy nem kíván ebben az ügyben vétózni és így kerülhetett sor arra, hogy politikai megegyezés született.

[00:34:08]Tudomásom szerint nincs még konkrét döntés, tehát még nem szankcionáltak senkit, de elhárult az akadálya annak, hogy hogy ez a szankcionálás megtörténjen.

[00:34:17]Németország és Olaszország volt még az, aki fenntartásokat kötött ehhez a szankciós csomaghoz is ennek a a körülményeihez.

[00:34:28]mások, például Spanyolország vagy Írország meg sokkal keményebb szankciókat szeretne, és akár a az izraeli, európai uniós társulási szerződésnek az ideglenes felbontását, ami egyébként egy egy valóban már egy sokkal jelentősebb lépés lenne mind az Európai Unió, mind Izrael számára.

[00:34:48]Komoly partnerség alakult ki gazdasági tekintetben, tehát azért ez egy ez egy komoly lépésen véletlenül nem akarják ezt azért többen meglépni.

[00:34:57]Amennyire látom az izraeli nyilatkozatokat, külügyminiszteri nyilatkozatot, például ők alapvetően pozitívak, és egyfajta bizakodással várják, hogy milyen kapcsolat fog kialakulni az új magyar kormány is az izraeli mindenkori izraeli kormány között.

[00:35:18]Ezt a ezt a döntést kommentálni csak ilyen nyomokban láttam az izraeli médiában.

[00:35:23]Nyilván nem értettek ezzel nem értettek ezzel egyet.

[00:35:29]Meglátjuk, hogy a következőben biztosan változni fog az Európai Unión belől az a fajta vétópolitika, amit eddig Magyarország Izrael irányába ilyen gesztusokat tett.

[00:35:40]Lehet ez hatással egyébként az izraeli belpolitikára, tehát akár a választások kimenetelére az, hogy az Európai Unió adott esetben elkezdhet szankcionálni?

[00:35:50]a választások szempontjából, hogyha elkezdik jobban Netanuval összekötni, amire van szándék, hogy ez a Netu miatt van, a Netu és az Európai Unióban már egyébként ez is a kommunikáció, ugye a Netu kormány nem korlátozza eléggé ugye a Júda és Szamaria területén élő telepes mozgalmakat, sőt akár még ösztönzőket is ad neki kormányzati támogatásokat, és emiatt vannak olyan esetek, hogy erőszakos módon lépnek fel a palesztin lakossággal szemben.

[00:36:21]Egyébként ez Vicerza megy, tehát egy teljesen forrópont most ez a többi fronton kívül ennek a Júda és Szamariának, vagy ennek a Westbanknek a kérdése.

[00:36:34]Tehát ezt is biztosan, hogy kezelni kell.

[00:36:36]Hazugság lenne azt mondani, hogy itt minden rendben van, és csak elszórt szórványos esetekről van szó.

[00:36:43]Tehát kezelni kell, hogy a szankciók által ezt mennyire lehet kezelni, vagy ez mennyire segíti a helyzetet.

[00:36:49]Én ezzel méum szkeptikus vagyok, de azzal szándék látszik, hogy megpróbálják azért ezt a netányeóék nyakába varni és összekötni ezt az egészet a nemzetközi elszigetelődésnek, szankcionálásnak a netányaut az okozójává tenni.

[00:37:06]Ennyi fért a mai műsorunkban.

[00:37:06]Nagy Dávidnak köszönöm szépen a beszélgetést.

[00:37:09]Köszönöm szépen önöknek, nektek pedig kedves nézők, hallgatók szintén nagyon köszönöm, hogy velünk tartottak, velünk tartottatok ma is.

[00:37:16]Hamarosan újabb adásokkal jelentkezünk.

[00:37:18]Addig is mindenkit kérek, hogy iratkozzon fel a Hit Rádió mindkét YouTube csatornájára.

[00:37:22]És hogyha tehetik, akkor kérem, hogy támogassák, támogassátok a munkásságunkat.

[00:37:25]Erre egyébként most remek lehetőség, hogy május 20-áig még föl lehet ajánlani az adójuk 1%-át a hitgyülekezetének, ami a Hitr Rádiónak a fönntartójait.

[00:37:34]Kérjük, hogy ezt is fontolják meg.

[00:37:36]Technikai számunk 0279.