Tárgyalások Pekingben: Trump olyat ígért Kínának, ami mindent megváltoztat? – Horváth Levente

[00:00:00]Tisztelettel és szeretettel köszöntöm a kedves nézőket, hallgatókat a Hitr Rádió legfrissebb adásában.

[00:00:03]Én Gavra Gusztá vagyok és itt van velem a stúdióban Horvát Levente, a volt sáhái főkonzul, valamint kí szakértő, illetve az MCC ázsiai magyar kapcsolatok irodának a vezetője.

[00:00:14]Jó napot kívánok.

[00:00:15]Jó napot kívánok.

[00:00:15]Köszönöm a meghívást és üdvözlöm a hallgatókat.

[00:00:20]Elsősorban most Donald Trump amerikai elnök kínai látogatásáról fogunk beszélni.

[00:00:24]Ugye ma május 15-én, pénteken vesszük fel ezt az adást.

[00:00:27]ma távozott Donald Trump Kínából, és 13-án, vagyis szerdán érkezett.

[00:00:32]Tehát ez egy mondhatjuk tulajdonképpen, hogy akár egy hosszú látogatás is volt, hiszen azért a három nap egy ekkora geopolitikai eseménynek az egy viszonylag táktér.

[00:00:45]Miket lehet csak így első blikre kiemelni a találkozónak az eredményeiként?

[00:00:49]Amit én legelőször láttam és meg is lepett, az egy olajjal kapcsolatos bejelentés volt.

[00:00:53]Kína esetleg vehet amerikai olajat, de mondja el inkább a szakértő, mi lenne az első körben, amit így kiemelne?

[00:01:01]Legfontosabb, ami kiemelendő, hogy kilenc év után újra az amerikai elnök Kínába látogatott, és összeültek a felek, és egy valóban egy három napos tárgyaláson mentek keresztül.

[00:01:12]Tehát, hogy párbeszéd alakul ki a két nagyhatalom között, akik eddig kereskedelmi háborúban voltak.

[00:01:21]Tehát ez mindenképpen előrelépés.

[00:01:21]Kínai oldalról, amit folyamatosan hangsúlyoznak a kínai médiában is, meg amit kínaiak kiadtak, hogy ez egy történelmi esemény, és hogy Kína nyitott az együttműködésre, ha kölcsönös tisztelet van meg.

[00:01:36]Az amerikai oldalról viszont inkább a gazdasági eredményeket emelték ki.

[00:01:42]Donald Trump, amerikai elnök, mondta, hogy 200 böinget vásárolnak a kínaiak, 25 millió tonna szójababot vásárolnak a kínaiak, továbbá egyéb más gazdasági együttműködések, tehát az olajvásárlásra is kaptak ígéretet, hogy kínaiak venni, de ugye még mivel most fejeződött be ez az a látogatás, állami látogatás, ezért még annyira az információk nem jöttek ki, hogy mi is zajlott ott, amit az interneten és a különböző videókból lehetett látni, tehát hogy 13-án megérkezett.

[00:02:19]Eredetileg az Amerikai Egyesült Államok két napos látogatást akart, tehát hogy egy ilyen hivatalos tárgyalás, szakmai tárgyalás, de a kínaiak állítólag a egyes hírforrások szerint a kínaiak akarták, hogy ez három napos legyen minimum, mert akkor állami látogatás, tehát hogy egy teljesen más protokoll szintet lép a delegáció.

[00:02:39]Így van.

[00:02:39]És akkor ezért 13-án igazából este érkezett, tehát hogy azon a napon már nem volt semmi.

[00:02:43]14-én volt a tárgyalás, több mint két órát tárgyaltak, majd ebéd is volt.

[00:02:47]Ugye a kínai elnök gratulálta, hogy 250 éves a az Amerikai Egyesült Államok.

[00:02:54]Aztán elvitte a mennyei palot, a mennyei templomba, ami 400 éves épület.

[00:02:59]Majd a mai napon is, amikor sétálgattak a John NH a kínai parlamentnek a kertjébe, ott mutatta Szin Pin kínai államfő az amerikai elnöknek, hogy ez a fa 200 éves, ez a fa 300 éves, de hogy vannak 1000 éves fák is itt Kínában, úgyhogy ez egy ilyen érdekes jelenet volt.

[00:03:21]Kérjük, hogy az egyházaknak felajánlható adó 1%-ukkal támogassák a Hit Rádió fenntartóját, a Hit Gyülekezetét.

[00:03:27]Technikai számunk 0279.

[00:03:31]Igen.

[00:03:31]És ugye Tarra a közösségi médiába is több érdekes felvétel került be.

[00:03:34]Ugye például amikor Marco Rubio nézegeti ott a az egyik ilyen tárgyalóteremben a a mennyezeten a freskókat, illetve Elon Musk is így fotózgat körbe.

[00:03:45]Tehát látszik azért, hogy valóban az amerikaiakra egy nagy hatást tudott gyakorolni Kína.

[00:03:53]Az, hogy itt befektetésekről van szó, és érkezett egyébként rengeteg üzletember Donald Trumpal, ez mit mutathat, hogy Amerika újra kinyitja a piacait Kína felé?

[00:04:03]Tehát itt most lehet egy nagyobb nyitottságra számítani.

[00:04:06]Azért Donald Trumpnál eddig nem ez volt a jellemző alapvetően.

[00:04:10]Én úgy gondolom, hogy az elmúlt években, ahogy a kereskedelmi háború, majd a vámháború is elindult, amikor egymással licitáltak, és egy számháborúvá alakál alakult a vámháború, ebben jól érezhető volt, hogy ez az amerikai és a kínai gazdaságnak sem jön jól.

[00:04:24]Ugye a kínai államfő, Sigin Ping azt többször is hangsúlyozta, hogy egy ilyen kereskedelmi háborúban mind a két fél csak veszíteni tud, nem lesz nyertes.

[00:04:33]Ez ezt nem csak most mondta el, de most is többször elmondta, hanem már az elmúlt években is.

[00:04:41]Azt hangsúlyozzák a kínaiak folyamatosan, hogy egy együttműködéssel sokkal több eredményt lehet elérni, és ez a világ elbír két nagy hatalmat.

[00:04:50]Tehát nem kell az, hogy egy unipoláris világrend legyen.

[00:04:53]És igen, a legmagasabb szinten, legprotokollárisabb szinten szintet adták meg az amerikai delegációnak.

[00:05:02]És Donald Trump maga is nagyon hálás volt és köszöngette, hiszen Donald Trump amerikai elnökről tudjuk is, hogy ő szereti ezt, hogyha megkapja a megfelelő fogadtatást.

[00:05:11]és említette, meg is hívta a kínai elnököt Szyinpinget, hogy szeptember 24-én látogasson el az Amerikai Egyesült Államokba, és hogy úgy hangsúly azt is, hogy ugyanilyen jól fogják megszervezni, és ilyen magas protokolláris szintet fognak nyújtani és hogy nagyon hálás mindennek, és tényleg nagyon hihetetlen volt, amit látott.

[00:05:36]Ezt az a kínai médiában egyébként viccesen úgy írják, hogy mivel kilenc évvel ezelőtt pont Donald Trump volt az, aki utoljára amerikai elnökként látogatást tett, és a látogatása után indította el a kereskedelmi háborút.

[00:05:50]Ezért azt írják a kínai médiában, hogy most Trump jött megnézni, hogy a szankcióival és a nyomásával hogyan tudta felturbózni a kínai gazdaságot, mert azért azt láthatjuk, hogy ahány szankciót kivetettek, azokba a területeken Kína az élmezőnybe lép lépett.

[00:06:06]Ilyen például a chipgyártás, ugye nem engedték az Nvidiának meg a Taiwannak, hogy chippeket adjon el Kínának.

[00:06:13]Ma már mára már Kína egy elég komoly fejlettségi szintet ért el a chip gyártásban is.

[00:06:24]Igen.

[00:06:24]És ez is lett volna a következő kérdésem, de akkor már szinte föl is vezette.

[00:06:27]Lehet győztest hirdetni akkor a kereskedelmi és vámháborúban?

[00:06:31]És ha igen, akkor melyik féle lehet?

[00:06:33]Az nyilván szóba került, hogy mindkét gazdaságnak azért alapvetően ártott ez a szituáció és Donald Trumpnak ez a fajta politikája.

[00:06:41]De lehet-e egyértelműen azt mondani, hogy valamelyik fél azért jobban jött ki ebből a másikhoz képest?

[00:06:50]A kereskedelmi háborúban nem volt nyertes, de most a tárgyalást megelőzően én azt mondanám, hogy a kínaiak voltak nyerő pozícióban a látogatást megelőzően, hiszen az látható volt, hogy Donald Trump tulajdonképpen márciusban akart volna Kínába látogatást tenni, és én úgy gondolom, hogy arra készült, hogy a januári venezuellai elnökrablás után Iránban is sikert ér el, hogy egy nap alatt lerendezi az Irán dolgokat, és úgy megy Kínába, tehát kvázi egy ilyen nagy hatalomként, igen, egy győztesként, aki minden földrészen, ha odacsap, akkor pikpak rendbe tesz ott idézőjelesen mindent, de nem jött össze az iráni konfliktus rendezése, és így érkezett meg Kínába.

[00:07:39]Amellett, hogy azért tegyük hozzá, hogy egy héttel előtte az iráni külügyminiszter látogatott el Pekingbe és folytatott tárgyalásokat a kínaiakkal.

[00:07:46]A kínaiak nagyon szoros kapcsolatban vannak Iránnak.

[00:07:48]Iránnal, de ugye azért azt hangsúlyoznám, mert a nyugati médiában rendszeresen felhozzák, hogy van ez a Irán, Orosz, Kína, észak, Észak-Korea vonal.

[00:08:00]Kínának az egész Közelkelet fontos, nem csak Iránnal, hanem az összes közelkeleti országgal szoros kapcsolatokat ápol, és neki egy békés, stabil régióra van szükség a további gazdasági együttműködésekkel.

[00:08:16]közelkelettel.

[00:08:16]Na most akkor ez volt az egyik ilyen, ami miatt a Kína magabiztosabb volt, hogy végül is az Amerikai Egyesült Államok beleragadt ebbe az iráni dologba, ezért nekik az amerikaiaknak, az amerikai elnöknek most valami sikert kell felmutatnia, és biztosak voltunk benne, hogy ezt Donald Trump majd úgy is fogja kommunikálni, hogy most Pekingbe látogatott és mekkora gazdasági eredményeket ért el.

[00:08:37]Ugye a másik a kereskedelmi háborúban azt éreztük, hogy vagy az volt látható közgazdasági szempontból, hogy mintogyha az Amerikai Egyesült Államok ezeket a vámtarifákat csak mint egy blöff dobta be minden országra, mert azért nem csak Kínára vette Kínával indította el vámptarifaháborút, hanem az egész világgal.

[00:08:58]És aztán mindenki ment tárgyalni az Amerikai Egyesült Államokkal, megígérték, hogy befektetnek oda nagy mennyiségű pénzeket, megkereskednek, megveszik az amerikai termékeket, és akkor erre nagykesen Donald Trump levitte a vámokat.

[00:09:12]Azonban Kína volt az egyetlen olyan ország, aki nem hódolt be ennek a vámptarifa támadásnak, hanem elkezdték egymást licitálni.

[00:09:25]Sőt, olyan válaszreakciókat lépett Kína, ami politikailag fájt Donald Trump amerikai elnöknek, mint például ugye a szójabbab termesztésének az Amerikai Egyesült Államok a 80-90%-át exportálja.

[00:09:43]És az egyik legnagyobb felvevő piac Kína.

[00:09:46]És Kína azt mondta, hogy akkor nem vesz innentől kezdve szójabbababot.

[00:09:50]Most már Brazíliából és más területekről vesz.

[00:09:52]De miért fontos ez politikailag?

[00:09:54]Jönnek a választások az Amerikai Egyesült Államokba novemberbe, és a Donald Trump legnagyobb szavazóbázisa az a farmerok, akik termesztik a szójababot.

[00:10:05]Úgyhogy Kína sokkal jobban fájó szankciókat, politikailag fájó szankciókat vetett ki az Amerikai Egyesült Államokra.

[00:10:16]Emellett tulajdonképpen Kína már felkészült erre a kereskedelmi háborúra az elmúlt 10 évben.

[00:10:23]Egyrészt diverzifikálta a kereskedelmi kapcsolatait.

[00:10:25]Most már az ASEAN a délkelet-ázsiai országok a legnagyobb kereskedelmi partnerei, és nem az Amerikai Egyesült Államok.

[00:10:30]Az Amerikai Egyesült Államokkal való kereskedelemnek a méretét folyamatosan csökkenti Kína az összkereskedelmében.

[00:10:39]És akkor még egy aduász van Kína kezébe, ez a ritka földfémek, amivel ugyancsak elég komolyan oda tud ütni.

[00:10:45]És azt is mondják, hogy minden egyes bomba, amivel amivel amit Iránra rádobnak, az tulajdonképpen azzal egyre jobban támaszkodik akkor Kína ritka földfémjeire, mert hát a ritka földfém minden csipgyártás, de a katonai fejlesztésekre és egyéb más dolgokra is szüksége van.

[00:11:06]És akkor pluszban még láthattuk, hogy az Amerikai Egyesült Államok delegációjában 16, és később az Nvidia csatlakozásával 17 hatalmas nagy pénzügyi technológiai vállalatoknak a CEO-i érkeztek.

[00:11:21]Ugye a Teslától kezdve a Meta, az Nvidia, a Goldman Sax, a Visza, Mastercard satöbbi, satöbbi.

[00:11:29]És ez 1,4 milliárdos kínai piacról van szó.

[00:11:33]Ugye azt mondják, hogy az Amerikai Egyesült Államok azok fejlő vállalatok fejlesztenek és fejlődnek, de hát valamiből ezt el kell látni és valamiből élniük kell.

[00:11:46]Hát Kína a felvevőpiac egyébként, tehát nem lehet ezt itt meggátolni, hogy Kínával ne kereskedjenek.

[00:11:52]Úgyhogy a Kína az egy ilyen nagyon nyugodt szituációban volt, mert neki nem volt annyira fontos ez a találkozás.

[00:12:02]Én úgy gondolom, mint az Amerikai Egyesült Államoknak, ugye a választások miatt neki most gazdasági eredményeket kell fölmutatni.

[00:12:07]A Bing vásárlásával is ugye munkahelyek teremtése, azért 200 Binget legyártani az elég komoly.

[00:12:13]Szólya Babab is ugyanígy.

[00:12:15]Úgyhogy ez volt látható.

[00:12:19]Egyébként Kínának előzetes várakozásai szerint az volt, hogy a Táwán kérdésben tudjanak elérni eredményeket.

[00:12:28]És mi lett volna Kína számára a nagy eredmény?

[00:12:29]Ezt egyelőre még nem látjuk, hogy elérte-e vagy sem.

[00:12:33]Az, hogyha Donald Trump amerikai elnök kimondja, hogy Tajván függetlenségét ugye eddig azt mondta, hogy nem támogatja és azt szeretnék elérni, hogy Tajván függetlenségét ellenzi.

[00:12:43]Ugye a diplomáciában ezek a szavakban nagyon nagy vannak.

[00:12:48]Így van.

[00:12:51]Így van.

[00:12:51]Ezt egyelőre nem láttuk.

[00:12:51]Rubio külügyminiszter nyilatkozott, hogy nem változott az amerikai álláspont Tajwán kérdésébe.

[00:12:58]De lehet, hogy az Amerikai Egyesült Államok, hogy további gazdasági eredményeket érjenek el az amerikai kínai kapcsolatokban, lehet, hogy a későbbiekbe be fog mondani, de azért tegyük hozzá, Donald Trump, amerikai elnök, lehet, hogy az egyik nap ezt mondja, a másiknap már az ellentét csinálja.

[00:13:16]Tehát, hogy végül is egy ilyen gesztust megléphet, azért vizsgálni kell még hetekig, hónapokig, hogy mi lesz.

[00:13:20]De hogyha most jön egy fél éves ilyen stabilitás a két nagy hatalom között, az az egész világgazdaságnak is eredmény lehet és jó lehet.

[00:13:33]Na most itt sok szempont elhangzott, de talán akkor kijelenthetjük, hogy persze Kína is erősödött, de azért alapvetően mondhatjuk, hogy a kettejüknek a kapcsolatában inkább az Egyesült Államok húzott egy kicsit lefele, és Donald Trumpnak gyengült meg a pozíciója kevésbé, mind inkább, hogy Kínának erősödjön meg a pozíciója az Egyesült Államokhoz képest, ha jól értem.

[00:13:52]Hát, hogyha Donald Trump amerikai elnök nyilatkozatait nézzük, akkor amióta ő leváltotta Bident, azóta az Amerikai Egyesült Államok szárnyal gazdaságilag és minden téren, de én inkább azt mondanám, hogy Kína nőtt föl, nő továbbra is föl, és éri el a hasonló szintet.

[00:14:12]Rengeteg gazdasági adat van, valamelyikben Kína az első, más adat szerint az amerikai Amerikai Egyesült Államok.

[00:14:22]Egy fontos különbség van, hogy míg az Amerikai Egyesült Államok továbbra is egy ilyen unipoláris világrendben gondolkodik, és ő a világcsendőre és a nagy hatalom, Kínának nincsen erre igénye, és Kína nem is akar egyedüli nagyhatalomként venni.

[00:14:36]Ez egy ilyen kelet-nyugat gondolkodásbeli különbség.

[00:14:40]És a kínai elnök, Siginping államfőnek is a köszöntő beszédében ez volt az első ilyen gondolat.

[00:14:49]A tükküdészi csapdát behozta tulajdonképpen, amit ők korábban a kínai állami vezetők azt mondták, hogy ezt ők nem tartják, tehát hogy ők elvetik ezt az elméletet.

[00:15:02]A kínai gondolkodásban ez nincs benne a tükködészi csapda.

[00:15:04]De mégis most ő a CinP kínai államfő maga hozta föl, hogy hogy vizsg, hogy meg tudjuk el tudjuk-e azt érni, hogy ne lépjünk bele ebbe a csapdába.

[00:15:14]A tükködidészi csapda, ugye a tükködidészi csapda arról szól, annó a a Spárta és Aténnak a háborúja volt, van egy regnáló hatalom, és a felnövekvő hatalom ránő a másik fejére, és biztos, hogy háború lesz közöttük.

[00:15:27]Na most az Amerikai Egyesült Államok a regnáló hatalom, Kína a gazdaságilag felemelkedő hatalom.

[00:15:33]Lesz-e háború közöttük?

[00:15:33]Szinping, kínai államfő azt mondja, hogy ezt el kell kerülni.

[00:15:37]Működjünk együtt.

[00:15:37]Nemcsak nekik bilaterál bilaterálisan jó, hanem az egész világnak jó lesz.

[00:15:47]Az, hogy jövő héten a hírek szerint Vladimir Putyin is érkezik Kínába.

[00:15:52]Milyen optikát ad ennek a mostani találkozónak?

[00:15:54]Kicsit olyan, mintogyha Donald Trump most sok idéző elkezdett.

[00:15:58]Mondom persze, de hogy mintha csak egy lenne a világ sok vezetője közül, aki mostanában megy Kínába.

[00:16:03]Ugye volt szó arról, hogy iráni vezetésből is volt ott delegáció.

[00:16:05]Tehát kicsit ez mintogyha legradálná, tényleg sok idézőjel között, de ledegradálná az Egyesült Államok elnökének az érkezését.

[00:16:16]Valóban a kínai médiában még azt is jelezték, hogy Donald Trump amerikai elnök delegációjának érkezése előtt pár órával Moszkvából is érkezett egy nagy gép, és a gép méretéből kifakadóan, vagy a gép méreteit vizsgálva azt mondták, hogy minimum miniszterhelyettesi szinten érkeztek oda, hogy előzetesen tudjanak a kínaiakkal tárgyalni.

[00:16:37]És így van.

[00:16:39]Egyrészt lehet, hogy azért, hogy előkészíteni Putyin elnöknek a látogatását, de tény és való, hogy érkezik Kínába Putyin, orosz elnök is.

[00:16:45]Ez inkább azt mutatja, hogy Kínának most már tényleg meg milyen komoly világpolitikai szintje van.

[00:16:54]Ugye mindig mondjuk, hogy a világgazdaságban a gazdaság súlypontja tolódik vissza kelet felé, mert ugye az időszámításunk kezdetén Ázsiában volt.

[00:17:04]India és Kína adta a világgazdaság 25-30%-át, együtt 60%-án.

[00:17:09]És ez aztán a nyugati ipari forradalom gyarmatosítással ment nyugatra, de visszafordult, és Kína és India újabb gazdasági felemelkedés vagy visszatérésével ez a gazdasági súlypont, ez megy Keletre.

[00:17:23]És most azt láthatjuk, hogy a világpolitikai súlypont is megy vissza Keletre, hiszen Peking lett az a színpad, ahol az állami vezetők egymásnak adják a kilincset.

[00:17:37]Ne feledjük el, hogy decemberben Macron francia elnök is kilátogatott, Merc német kancellár is kilátogatott, az angol miniszterelnök is, az írminiszterelnök is, két hete a spanyol miniszterelnök, tehát hogy egymásnak adják tényleg a kilincset.

[00:17:49]És igen, orosz elnök Putyin is érkezik, úgyhogy de a pakisztáni miniszterelnök is bejelentkezett, hogy 23-án érkezik Kínában.

[00:18:00]Úgyhogy itt elég komoly ilyen diplomáciai nagy gyár zajlik éppen Pekingben, és ők azok, akik a békítő szerepet vették föl így az elmúlt években Kína, míg az Amerikai Egyesült Államoktól jól láthatóan még mindig katonai nyomással próbál nemzetközi ügyeket intézni, és Kína pedig a békítő szerepet.

[00:18:26]jönnekmennek a állami vezetők Kínába.

[00:18:29]Úgyhogy Kínának ez fontos, a médiában is ezt hangsúlyozzák, és így van.

[00:18:36]Tehát, hogy Kína lett a központ, a világ központja.

[00:18:40]Most, hogy kicsit így diplomáciai szempontból nézzük, mi az oka annak, hogy valóban, ahogy Jön is itt említette, nagyon sok világpolitikai vezető elkezdett gyakorlatilag adják egymásnak a kilincset Kínában.

[00:18:55]Ez mire vezethető vissza?

[00:18:55]Mert azért lássuk be, hogy korábban, annak ellenére, hogy gazdaságilag Kína már korábban is egy eléggé nagy hatalomnak számított, azért talán diplomáciai szempontból nem volt ekkora súlya.

[00:19:06]Mi emelte most ezt föl az elmúlt időszakban?

[00:19:10]Én úgy gondolom, hogy a stabilitás az egyik ilyen gondolat, hiszen az elmúlt években itt különböző proxiháborúk, geopolitikai konfliktusok és eléggé ugye járványok is voltak, tehát hogy így geopolitikai turbulens volt az egész világpolitikai szintéren.

[00:19:30]És mindebbe Kína volt az egyetlen egy stabilitás.

[00:19:36]Most Kína első negyedéves gazdasági adataiból is jól láthatjuk, hogy 5%-kal növekedett továbbra is a GDP, annak ellenére, hogy tényleg külső támadások, külső hatások, iráni konfliktus satöbbi, ezek mind kihatnak a teljes világgazdaságra.

[00:19:49]A másik pedig, hogy a politikai stabilitás is, hiszen Donald Trumptól, ahogy említettem, az egyik nap ezt mondja, a másik nap azt mondja, tehát hogy nem nagyon látni, hogy mi a fő irány, fő csapás, sőt még a saját szövetségeseit is szankcionálja, vámtarifákat vett ki.

[00:20:07]Ugye ezt láthattuk az Európai Unióval, de a Japánnal és más szövetségesekkel is ugyanezt csinálja.

[00:20:16]Ezért is kérdéses egyébként, hogy ez az amerikai kínai keresk, ez az amerikai kínai találkozó Pekingben ez hogyan fog hatni az Európai Unióra is, mert azért azt láthattuk korábban, hogy az amerikai elnökők mint a nyugatot képviselve tárgyaltak Kínával és Európa érdekeiért is felszólaltak.

[00:20:34]És a kínai médiában most ezt ki is hangsúlyozták, de hogy az amerikai médiában is megjelent, hogy tulajdonképpen Donald Trump abban más, mint az elődei, hogy ő csak Amerikát akarja nagyá tenni, nem a nyugatot.

[00:20:49]És valószínűleg csak a bilaterális kapcsolatokról volt szó, és így ezáltal az Európai Unió a két szék közé eshet.

[00:21:02]Úgyhogy meglátjuk, hogy az Európai Unióan reagál, de azt láthatjuk, hogy az Európai Unió tagállalmi, ahogy említettük, egymásnak adják a kilincset, tehát hogy ők akarják Kínával a gazdaságot.

[00:21:12]Ugye a stabilitás mellett pedig a másik, ami ugyancsak kapcsolódik a stabilitáshoz, de Kína a világgazdaság motorja, tehát hogy ott ott van a ott termelődik minden amellett, hogy most már a hightechben is Kína az élen áll.

[00:21:29]Úgyhogy Kínával, a világgazdaság második, első második nagyhatalmával érdemes és kell is együttműködni, de ugyanúgy az Amerikai Egyesült Államokkal is természetesen továbbra is együtt kell működni, csak Kínával valahogy könnyebb.

[00:21:43]Ugye a játékelmélet szerint a kínaiak, a kínai médiában is a kínai politikusok, de Sigin Pin kínai államfő maga is úgy szokta leírni, hogy a nyugati játékelmélet szerint ez a zero a nulla végösszegű, tehát hogy amennyit nyernek ők Amerikai Egyesült Államunk, annyit fog veszíteni a másik.

[00:21:59]Tehát ugye a Amerikával való együttműködésbe ott sokat lehet veszíteni.

[00:22:04]Viszont a kínai, aki új kereskedelmi, nemzetközi politikai modellt felmutatnak, ez a winwin, ez a közös előnyökön alapuló együttműködés.

[00:22:14]És jól láthatóan, hogy sokaknak ez jobban bejön, vagy jobban tetszik, de hogy hogy látható például a Brixben is ugye sorban állnak a a globális dél országai, hogy csatlakozhassanak a Brixhez, meg hát folyamatosan Kínával tárgyalnak és Kínával egyeztetnek a gazdasági együttműködésekről, mert azt látjuk, mint ahogy a Donald Trumpnál is, hogy 17 nagy vállalatnak a vezetői voltak.

[00:22:43]Ugyanúgy a Macron francia elnök, a Mercnéet kancellár és az összes összes európai vezető is hatalmas gazdasági delegációval együtt utazik ki Kínába.

[00:22:57]Itt Kína mint béketeremtő diplomáciai motor került elő.

[00:23:02]Van-e arra esély?

[00:23:02]lát ön arra esélyt, hogy például Kína a mondjuk a hormoziszorosnak az ügyében, mint egyfajta diplomáciai közvetítő tudjon föllépni.

[00:23:13]Ugye konkrétan Kínának is nagyon nagy kára származott abból, hogy a hormozis szoroson leállt az élet és emiatt valószínűleg neki magának is érdeke lenne az, hogy a feleket minél hamarabb tárgyalóasztalhoz ültesse és tető hozzanak valami békét.

[00:23:29]Egyrészt abból, hogy eleve Kínának van ez a most ez az kissételen újkeletű ilyen diplomáciai túlsúlya, és ugye ott járt most az iráni delegáció, most egy amerikai.

[00:23:39]Ezekből lehet-e arra következtetni, hogy esetleg Kína föllép, mint egyfajta ilyen békéltető független személy?

[00:23:46]Ez biztos.

[00:23:46]Tehát Kí korábban is jelezte, hogy ezt diplomácia úton, tárgyalás útján kell megvitatni ezeket a konfliktusokat.

[00:23:54]Ugyanúgy, ahogy az orosz-ukrán háború kapcsán is ezt hangsúlyozza és ezt mondja folyamatosan.

[00:24:01]és Irán kapcsán hát a Kínának mindenképpen fontos lenne rendezni ezt a közelkeleti kapcsolatot amellett, hogy hatalmas befektetései vannak az egész régióban, de hát a a nyers az olajnak a 40% az import olajnak a 40%-a Kínának is a hormózus szoroson keresztül jön, úgyhogy neki is ez érdekében áll, hogy stabilizálódjon a helyzet.

[00:24:26]De hát nem ő kezdte a konfliktust, meg nincs is benne katonailag, nem is fog beleavatkozni katonailag, mindent megtesz, hogy diplomáciailag részt ven.

[00:24:35]Donald Trump amerikai elnök nyilatkozatából azt hallhatjuk, hogy kínai ígéretet is tett, hogy akkor részt vesz a rendezésben.

[00:24:42]És úgy gondolom, hogy igen, Kína részt fog venni, korábban is részt vesz Irán és Szaarábia között is az ő kínaiak közvetítésével jött létre újra a diplomáciai kapcsolat.

[00:24:55]és minden más konfliktusban is Kína folyamatosan az ENS mint platform és a békés dialógust javasolja mint megoldás.

[00:25:09]egyébként most rövid kitérő csak, de ha már így szóba került, akkor a mondjuk az orosz-ukrán háborúba szintén lehet egyfajta közvetítő Kína, már csak azért is, mert ugye pont most megy oda Vladyimir Putyin, szintén Donald Trump ugye ott volt, esetleg ott is föllépett Kína ezzel a fajta ilyen diplomáciai közvetítő szereppel.

[00:25:29]Úgy gondolom, hogy igen.

[00:25:29]Részt vesz az talán kevésbé érintett azért azért Klína számára is.

[00:25:34]Tehát mindenképpen fontos neki, hogy stabilitás legyen és béke, mert úgy lehet igazán gazdasági kapcsolatokat építeni, hanem a másik oldalról viszont, de nem a háborút támogatva azonban volt egy olyan elképzelése a kínaiaknak, hogy végülis nekik úgym idézőjelesen jó, hogy van egy orosz-ukrán háború meg egy iráni háború, mert addig sem Kína ellen indul a komolyabb támadás.

[00:26:08]austő és fúják még jobban, vagy akár ott a délkeletiai országok területén.

[00:26:14]Ugye láthatjuk, hogy azért az Amerikai Egyesült Államok Fülöp-szigeteken komoly erőkkel próbál viszáítani Kína és a délkelet-ázsiai országok között.

[00:26:26]Úgyhogy ilyen szempontból Kínának úgymond jó, idézőjelesen jó, de nem tehát, hogy föllép és próbál diplomáciailag hatni, de tehát hogy ez nem az ő háborúja, nem az ő konfliktusa.

[00:26:41]Oroszországot Oroszországtól nem azért vesz olcsó nyersanyagot, hogy az orosz-ukrán háborút támogassa, hanem Kína a saját érdekeit figyeli.

[00:26:49]Ahonnét lehet olcsó nyersanyagot venni, onnét fogja megvenni.

[00:26:54]És akivel más gazdasági együttműködést lehet létrehozni, akkor azzal fog ő nem fogja szankcionálni Oroszországot.

[00:27:03]Ennek köszönhetően most már a orosz autóknak a nagy része már kínai, és egyéb más ilyen kereskedelmi együttműködések is vannak Oroszország és Kína között.

[00:27:12]Ugye megtöbbszöröződött az elmúlt öt-h évben az oroszkínai gazdasági együttműködés.

[00:27:20]Igen, egyébként ha már itt, ha jól számom már máshogy erről is szóba került Ivánnak a kérdése, azért csak hadd kérdezzek bele.

[00:27:25]Nyilván még egyelőre nem látjuk azt, hogy itt az Egyesült Államoknak például az álláspontja elmozdult volna ebbe az ügybe, ami egyébként kulcskérdés lett, hiszen lássuk be, hogy sok tekintetben az Egyesült Államoknak a szava az döntő Tajwán helyzetét illetően.

[00:27:43]azon kívül, hogy a kínaiak most ezek szerint arra játszanak, hogy az Egyesült Államok az ellenezze Tajvának a függetlenségét, mit próbálhatnak még megelérni a kínaiak?

[00:27:52]Mi lehet a céljuk Tajván tekintetében most először csak rövid vagy középtávon?

[00:27:59]Kínának a Tajván az egy vörös vonal, és ezzel indította a tulajdonképpen Szyimpin, kínai államfő.

[00:28:04]Tehát, hogyha Tájvánban nem lesz meg a megfelelő egyetértés, hogyha Tajván ügyébe beleszól az Amerikai Egyesült Államok, akkor az konfliktus fog generálni, és akkor onnét kezdve nincs miről beszélni.

[00:28:18]Tehát, hogy ezt már az elején leszögezte a kínai államfő, hogy Tajwánról beszélhetünk, de csak arról, hogy támogatja vagy sem.

[00:28:24]Tehát, tehát hogy támogatnia kell tulajdonképpen azt, hogy az az egy Kína elv alapján az kíná egyébként 193 országból 180 ország diplomáciai kapcsolatot ápol a kínai népköztársasággal.

[00:28:37]És ez a 180 ország elismeri az egy Kína elvet, azaz 180 ország elismeri azt, hogy Taiván Kína része.

[00:28:45]Tehát igazából valójában nincs miről beszélni.

[00:28:47]Ez egy belpolitikai ügy Kína szempontjából és Kína szemszögéből.

[00:28:53]És elvileg a 180 ország tekintetéből is belína belpolitikáját kéne képeznie a taiváani ügynek, de az Amerikai Egyesült Államok az elmúlt években is folyamatosan ezt a kettős értelmiség külpolitikát használja.

[00:29:09]Tehát, hogy ők nem támogatják a Tá függetlenségét, de folyamatosan katonai hadi eszközöket árulnak és adnak el a Tánnak.

[00:29:19]Ott a amerikai hajók megjelennek a régióban, tehát hogy ugye ott a rengeteg amerikai katonai bázis van Japánba, Dél-Koreában, Fülöpszigeteken most nyitnak négy újabbat az öt mellé, már meglévő öt mellé.

[00:29:36]Tehát, hogy azért ott Twán eléggé jól körbe van védve.

[00:29:39]Tehát van egy ki nem mondott támogatás.

[00:29:42]Hát van egy nagyon ki nem mondott támogatás, de egy elég látványos támogatás.

[00:29:46]Azonban arról keveset beszélnek a nyugati médiában amúgy, hogy az amerikai jelentések szerint most már Kina annyira előrehaladott a védelmi, katonai védelmi technológiában, hogy most már Amerikai Egyesült Államok katonailag nem is biztos, hogy meg tudná védeni Táánt akár.

[00:30:04]De teszem hozzá, fontos hangsúlyozni, hogy Kínának nincs olyan elképzelése, hogy katonailag megtámadja Tajvánt.

[00:30:11]Tehát van a Hiszember területnek tekinti.

[00:30:16]Így van.

[00:30:16]Tehát, hogy egyrészt belterület, tehát hogy igazából akár meg is támadhatná, tehát rendet tesz a határain belül, ez belpolitika, de hogy ez egy vörös vonal neki, ő nem akarja, hogy az katonailag lebombázni, még hogyha az Amerikai Egyesült Államok vagy a nyugati média rendszeresen kiszűz egy időpontot, hogy éppen mikor fogja Kína megtámadni Tajván.

[00:30:37]Kína békés úton, tehát neki van ideje, 5000 éves civilizációról beszélünk, 5000 éves kultúráról.

[00:30:45]A taivá a kínai kapcsolatok nagyon szorosak gazdaságilag.

[00:30:48]Tajvánnak a legnagyobb gazdasági partnere az Kína.

[00:30:52]Értelemszerűen hát 100 km-re van a Kínától.

[00:30:54]A kínaiak nézik, a szárazföldi kínaiak nézik a tájváni sorozatokat, a filmsztárokat szeretik, a énekeseket szeretik, ugyanúgy a tájvániak is.

[00:31:05]Úgyhogy nagyon szoros kapcsolat van.

[00:31:05]A tajvániak sem biztos, hogy ők itt tényleg ennyire akarják ezt az átpolitizált helyzetet.

[00:31:12]Ez tényleg a nyugat generálja és a nyugat, az Amerikai Egyesült Államok támogatja a jelenlegi elnököt is, aki egy ilyen valamennyire független párti, de ott a Koming Tang, aki egyre erősebb Taiwanon, és például az elnökasszony, a Komingtang elnökasszonya most nemrég volt Kínában látogatáson, és szigyping, kínai államfővel is tárgyalást folytattak.

[00:31:38]A komt pedig nem független párti, de tehát, hogy szorosabb kapcsolatot akar kialakítani Kínával, mert ez az ő érdekük is tulajdonképpen.

[00:31:48]Így tudnak ők is jobban fejlődni.

[00:31:54]Itt zárókérdésem lenne, mert lassan a műsoridőnk végihez érünk.

[00:31:57]Most ott volt Donald Trump Kínában.

[00:32:00]Megbeszéltek pár dolgot.

[00:32:02]Nyilván többet fogunk tudni a következő időszakban, de azért az már most látszik, hogy ez azért egy eléggé más hang, nem, mint amit mondjuk a kereskedelmi és vámháború alatt, amivel illették egymást a felek.

[00:32:12]Érkezik Sziaelnök is Amerikába szeptember 24-én.

[00:32:19]Mi várható ezen kívül a következő hónapokban, vagy akár mire lehet számítani akár már így a szeptemberi látogatás kapcsán?

[00:32:28]Egyrészt az orosz elnök látogatása még ami fontos, amit nagyon amit említettünk, amellett, hogy szeptemberben akkor a kínai elnök ellátogatna az Amerikai Egyesült Államokban, lesz egy G20 meg egy APEC találkozó.

[00:32:39]A G20 az Amerikában lesz, és kérdés, hogy akkor Siegyin Pin kínai államfő részt vesz-e ott, mert akkor az is egy platform, hogy találkozzanak.

[00:32:47]és Shengenbe lesz az ApEC, az Csendes Óceáni együttműködésnek a a platformja, nemzetközi találkozója, és az is egy lehetőséget ad arra, hogy Donald Trump amerikai elnök és Szin Pinkinai államfő ott is folytasson tárgyalásokat.

[00:33:02]De ugye az teljesen más, mert egy-egy órát lehet ott tárgyalni, nem úgy, mint most ez a két-három napos egyeztetés volt.

[00:33:08]A továbbiakban itt a következő félév, én úgy gondolom, mivel már elkezdődött a párbeszéd a két nagy hatalom között, a következő fél évben gazdasági szempontból egy stabilitást fogunk látni a két nagyhatalom között, vagy hát amennyire lesz stabil, mert azért mégis csak versengő nagy hatalmakról van szó, nem csak gazdaságban, de a technológia, az innováció és minden más területen is.

[00:33:31]De talán nyugodtabb lesz ez a következő fél év, főleg, hogy a Donald Trumpa novemberi választásokra készül, és eredményeket, gazdasági eredményeket akar felmutatni.

[00:33:43]Úgyhogy kíváncsian várjuk a következő heteket.

[00:33:45]Még egy gondolatot akarnék hozzátenni, hogy Donald Trumpnak, hogy hogy mennyiben látszik, hogy tiszteli, vagy vagy hogy szüksége van a kínai együttműködésre.

[00:33:56]Ugye megszoktuk, hogy különböző ilyen NATO találkozókon Donald Trump jön, félrelöki a többi ország miniszterelnökét, vagy bármi ilyesmi jeleneteket is láttunk.

[00:34:05]Most meg mintogyha egy kicsit így meglett volna.

[00:34:11]Nem is az, hogy szeppen, de nem az az önmaga volt, hanem egy nagyon komoly halkabb, nem azok a nagy gesztikulálások, táncolások, mint például a japán miniszterelnök asszonnyal is volt ilyen látogatás során, hanem itt egy ilyen visszafogottabb Donald Trumpot láttunk.

[00:34:28]a beszédét is a tosztál a vacsorán ott is felolvasta.

[00:34:31]Tehát hogy nem az, hogy elkezdett beszélni, sztorizgatni, nehogy valami rosszat mondjon a végén, tehát hogy ott szigorúan a a aszerint ment.

[00:34:42]Úgyhogy úgyhogy jól látható, hogy Donald Trumpnak szüksége van rá.

[00:34:44]elfogadja, hogy Kína a második legnagyobb hatalom, és ez Kínának már egy nagy eredmény volt.

[00:34:53]Tehát, hogy ahogy kezdtük a beszélgetést, ennek a látogatásnak a legnagyobb eredménye Kína számára, hogy egyenlőfélként tárgyalhattak.

[00:35:03]Ezzel zárjuk akkor a mai műsorunkat.

[00:35:05]Horvát Leventinek köszönöm szépen a beszélgetést.

[00:35:07]Én köszönöm a lehetőséget.

[00:35:09]Önöknek pedig kedves nézők, hallgatók szintén nagyon köszönöm, hogy velünk tartottak.

[00:35:12]Ma is hamarosan újabb adásokkal jelentkezünk.

[00:35:14]Addig is mindenkit kérek, hogy iratkozzon fel a Hit Rádió mindkét YouTube csatornájára, és hogyha tehetik, akkor kérem, hogy támogassák a munkásságunkat.

[00:35:20]Erre most lehetőség van, különösen az 1%-os kampány keretében, úgyhogy kérem, hogy az 1%-ával az adójuknak támogassák a Hí gyülekezetét, a Hit Rádió fenntartóját.

[00:35:31]Köszönöm még egyszer a figyelmüket.

[00:35:32]Viszont hallásra, viszontlátásra.

[00:35:32]M.