Hit Rádió 36:47

Ukrajnai fordulat: kezébe vesszi a kezdeményezést az EU? - Stier Gábor

ukrán háborúgeopolitikaeurópai unióbékétárgyalásokmagyar-ukrán viszonyközélet
Irányultság: KonzervatívKötődés: Fidesz-közeli
Ukrajnai fordulat: kezébe vesszi a kezdeményezést az EU? - Stier Gábor
tl;dr
  • Európa fáziskésésben van az USA-hoz képest, és bűnös késlekedéssel utasította el a tárgyalásokat Oroszországgal, miközben a háború a saját szomszédságában zajlik.
  • Oroszország sértődött Európára, de geopolitikai érdekből nem zárkózhat el végleg, mert ellensúlyra van szüksége az USA-val és Kínával szemben is.
  • Amerika stratégiai célja Európa és Oroszország szétválasztása, amit az energiapiac megszerzésével és Európa kiszolgáltatottá tételével ért el.
  • Oroszországot nem lehet legyőzni, a felőrlő háborút tovább bírja, mint Ukrajna vagy Európa.
  • Valójában egyik érintett fél sem akar békét: Oroszország és Ukrajna sem, Európa pedig proxyként használja Ukrajnát Oroszország gyengítésére.
  • A nagyhatalmak egymás között egyeznének meg, Európát csak akadéknak tekintik, és legfeljebb az európai biztonsági rendszerről szóló tárgyalásokra engednék oda.
  • Európa akkor lehetne tárgyalófél, ha találna egy mindkét fél által elfogadott személyt és egységes, reális álláspontot képviselne, de jelenleg erre alkalmatlan.
  • A magyar-ukrán kapcsolatok rendezése szükséges, de Ukrajna nem diktálhat, és a kisebbségi jogok valós helyreállítása alapvető nemzeti érdek.
  • Ukrajna EU-integrációja hosszú folyamat, Magyarországnak a teljes feltételrendszer betartását kell követelnie, összhangban az európai fősodorral.
Részletes összefoglaló megjelenítése

Az EU és Oroszország kapcsolatai: Európa késlekedése és a tárgyalások szükségessége

Európa fáziskésésben az Egyesült Államokkal szemben

Stier Gábor, a Moszkva Tér főszerkesztője szerint jelenleg Európának fontosabb tárgyalnia Oroszországgal, mint fordítva. Az Európai Unió óriási fáziskésésben van, mert az Egyesült Államok mindent elvisz előle. A háború Európa peremén, az EU szomszédságában zajlik, mégis az USA dominálja a folyamatokat.

„Európa, én nyugodtan úgy fogalmazok, hogy bűnös késlekedésben van, és nem akart, elutasította a tárgyalásokat, olyan feltételeket szabott, amelyek helyett azt is mondhatta volna, hogy nyugodtan, hogy nem fogok tárgyalni." – Stier Gábor *

Az Egyesült Államok kivonult a konfliktusból olyan értelemben, hogy Ukrajna fenntartásának, a háború folytatásának és az egész európai biztonságnak a terhét Európára terhelte. Az amerikai közvetítés a közel-keleti helyzet miatt felfüggesztődött, ami arra kényszerítette Európát, hogy magához térjen és felismerje: neki kellene tárgyalnia.

Oroszország érdekei és sértődöttsége

Stier Gábor többször felvetette személyesen Vlagyimir Putyinnak, hogy az orosz identitás része az európaiság – Oroszország eurázsiai ország, részben európai, részben ázsiai. Az orosz-európai kapcsolatok lehűlésében szerinte van egy érzelmi szál, egyfajta sértődés is: Oroszország mindig is jó viszonyt akart Európával, de Európa szankciókat vezetett be és ellenségesen viselkedik.

Oroszország nem engedheti meg magának, hogy végleg megsértődjön Európára, több okból sem:
- Bár az USA-val viszonylag jól alakulnak a kapcsolatok, Oroszország sem bízik Donald Trumpban – ahogy Európa és Kína sem. Óvatos optimizmussal folytatják a tárgyalásokat.
- Oroszország számára jól jönne egy európai ellensúly, hogy kiegyensúlyozottabbak legyenek a kapcsolatai.
- Az orosz-kínai kapcsolatok kiválóak (Putyin éppen 25. alkalommal tárgyal Kínában), de ott sem árt bármiféle ellensúly.

Amerika stratégiai érdeke Európa és Oroszország szétválasztása

Stier Gábor szerint majdnem teljes mértékben sikerült az a régi amerikai stratégiai célkitűzés, hogy Oroszország és Európa – az eurázsiai geopolitikai térség két pólusa – között ne legyen túl szoros a kapcsolat, még pragmatikus alapon sem. Ez a megosztottság Amerikának stratégiai értelemben megfelel.

Az Egyesült Államok lényegében „lenyúlta" az európai energiapiacot, és biztonsági, valamint gazdasági szempontból is kiszolgáltatottá tette Európát. Stier Gábor szerint felmerült, hogy az USA részesedést szerezne az Északi Áramlatból, kivásárolva az európaiakat, így az orosz gáz amerikai közvetítéssel, „amerikaiként" érkezne Európába.

„Tehát azért itt rengeteg pofont kap, kapott és kaphat még Európa, és jó lenne, ha kézbe venné a dolgokat és a saját érdekeiből kiindulva tárgyalna Oroszországgal." – Stier Gábor *

A háború kimenetele: Oroszország tovább bírja

Stier Gábor szerint kezdettől fogva látszott, hogy Oroszországot – egy atomhatalmat – nem lehet legyőzni úgy, ahogy Európa gondolta. Európa nem frontális vereségben gondolkodott, hanem abban, hogy kivérezteti Oroszországot szankciókkal és egy hosszú, felőrlő háborúval. Ez a felőrlő háború azonban jobban megy Oroszországnak: Európa szenved, Ukrajna fogy és pusztul, Oroszország pedig tovább fogja bírni, hiába fáj neki is.

Ki akar békét? A tárgyalási szándékok valódi természete

Putyin „békülékenysége" – feltételekhez kötött nyitottság

Stier Gábor óvatosan kezeli a „békülékenység" kifejezést Oroszországgal kapcsolatban. Oroszország mindig is azt mondta, hogy nyitott a tárgyalásokra Európával, de nem mindegy, hogy miről és kivel tárgyalnának. Oroszország nem fogad el mindenkit, és nem hajlandó úgy tárgyalni – mert tanult már sokat –, hogy Európa leül, kioktatja, diktál, és úgy tesz, mintha teljes győzelmet aratott volna.

„Tehát hogyha bárki is ebben gondolkodik, akkor ebből nem lesz tárgyalás. Tehát ezt Oroszország leszögezte." – Stier Gábor *

Vannak geopolitikai érdekek, és ezek azt kívánják, hogy Oroszország Európával se zárja le a tárgyalások lehetőségét – ez nem békülékenység, hanem érdek.

Ki akar valójában békét?

Stier Gábor szerint jelenleg a leginkább az Egyesült Államok akar békét – de ő sem teljesen. Trump számára ez a konfliktus már inkább teher, mint haszon: amit lehetett, kihozta belőle Amerika, de már nem prioritás. Ugyanakkor Trump nem akar teljesen hátat fordítani Ukrajnának, mert az a Nyugat veresége lenne.

A két konkrét érintett fél – Oroszország és Ukrajna – egyike sem gondolkodik valójában békében, függetlenül attól, hogy mit mondanak. Stier Gábor szerint Európa sem akar békét: Európa is abban érdekelt, hogy háborúban tartsa Ukrajnát, gyengítse Oroszországot, és Ukrajnát egyfajta proxyként, előretolt védvonalként használja.

„Tehát itt mindig azt mondja mindenki, hogy Oroszország nem akar békét. Igen. És mellette senki még." – Stier Gábor *

Európa szerepe a béketárgyalásokon

Zelenszkij támogatná az európai különmegbízottat

Az ukrán elnök támogatná egy európai különmegbízott kinevezését, mondván: fontos, hogy Európának erős hangja és jelenléte legyen a folyamatban. Stier Gábor szerint ez egyértelműen az ukrán tárgyalási pozíciókat erősítené, hiszen Európa és Ukrajna lényegében ugyanazt mondják, ugyanolyan stílusban és agresszivitással.

A nagyhatalmak egymás között egyeznének meg

A két nagyhatalom – Oroszország és az Egyesült Államok – legszívesebben egymással egyezne meg, ahogy azt meg is tették Anchorage-ban (az alaszkai megállapodás). Ezt azonban sem Európa, sem Ukrajna nem fogadja el. Trump gyengesége éppen az, hogy amiben megállapodik Putyinnal, azt a saját térfelén, a saját szövetségesei körében sem tudja érvényesíteni.

„Tehát így nehéz megállapodni, de egyiknek sincs szüksége igazából Európára. Az csak akadék meg a bot a küllők között. Ezt így gondolják." – Stier Gábor *

Európa eddigi szereplése megalapozza ezt a véleményt: olyan elképzelései vannak a békéről, amelyek ideálisak, és úgy tárgyal, mintha Ukrajna győzött volna – pedig nem győzött.

Lehetőség a vákuumhelyzetben

Most, hogy az Egyesült Államok lényegében kivonult vagy felfüggesztette a tárgyalásokat, vákuumhelyzet keletkezett. Ebbe a helyzetbe Európa – ha ügyes és kompromisszumkész – be tudna nyomulni. Stier Gábor szerint ez talán az utolsó lehetőség, hogy Európa valahogy visszakússzon a folyamatba.

Ugyanakkor ha Oroszországon és Amerikán múlik, akkor Európát csak akkor engednék oda a tárgyalóasztalhoz, amikor már egészen konkrétan csak az európai biztonsági rendszerről van szó. A már megállapodott feleknek nincs szükségük arra, hogy a másik oldal még erősebb legyen, és elölről kelljen kezdeni az egészet.

Ki lehetne az alkalmas európai tárgyaló?

A szükséges tulajdonságok

Ahhoz, hogy Európa komoly tárgyalófél legyen, két dolog kell:
1. Találni egy olyan személyt, akit elfogadnak Oroszországban és Amerikában is – nem úgy viselkednek vele, mint Kaja Kallasszal, hogy átnéznek rajta.
2. Európának konkrét, a valóságtól nem elrugaszkodott, egységes elképzelései legyenek.

Európa azonban önmagától is megosztott – nem kell ezen dolgoznia sem Amerikának, sem Oroszországnak.

Angela Merkel

Stier Gábor bevallottan elfogult Angela Merkellel szemben: a mostani európai politikai elit sivárságában ő az „utolsó mohikán". Bár a migránskérdésben nagyot hibázott, teljesen más politikai kategória, más súlya van. Ő abból a politikai generációból származik, akiknek volt súlyuk, víziójuk, és államférfiként lehetett rájuk tekinteni.

Merkelt elfogadná Oroszország és Amerika is. Bár felmerül vele kapcsolatban, hogy a minszki folyamat kapcsán elmondta: az időnyerés volt a céljuk, és ezzel átvágták Oroszországot (François Hollande-dal együtt), Stier Gábor szerint ennek ellenére is lehetne tárgyalópartner – ha lenne mögötte egységes kiállás és ő is hajlandó lenne. Merkel azonban legutóbbi nyilatkozatában azt mondta, hogy már nem nagyon térne vissza a politikába.

Gerhard Schröder

Schröder nem csak azért fogadható el Oroszország számára, mert a Gazprom igazgatótanácsában volt és kiváló személyes kapcsolatokat ápol Putyinnal, hanem mert ettől még volt német kancellár, „nem ilyen orosz csicska". A háború elején, az isztambuli megállapodások előtt személyesen közvetített Ukrajna, a Nyugat és Oroszország között – konkrétan futárként vitte az üzenetet Putyinhoz. Viszont már elég idős, és Európa túlságosan oroszbarátnak tartja, ezért nem fogadná el.

Kaja Kallas – aki alkalmatlan

Kaja Kallas hiába beszél oroszul, hiába van jogi felkészültsége, és hiába van meg formálisan a felhatalmazása mint az európai diplomácia arca – Oroszország elmondta, hogy olyanokkal nem hajlandó tárgyalni, akik úgy beszélnek Oroszországról, ahogy Kallas. Ő eljátszotta a közvetítő vagy európai képviselő szerepének lehetőségét.

Emmanuel Macron

Macronnak ebben a felhozatalban mégiscsak van valamiféle tekintélye, és viszonylag a legkevesebbet szólt be Oroszországnak. Vele az a baj, hogy mindenhol ott van, mond is jókat, de abból soha nem lett semmi – „duma, duma, duma és kevés konkrét eredmény és cselekedet". Ráadásul Macron mögött nincs összeurópai támogatottság.

Mario Draghi

A korábbi olasz miniszterelnök neve is felmerült. Az olaszok egy kicsit oldalt állnak ebben a kérdésben, és a Draghi-féle vonal kevésbé atlantista, így elfogadhatóbb lehet. Draghi is abból a generációból való, akit Putyin még elfogadna partnerként – bár Putyin már senkire sem néz fel az európai politikai elitből.

Kizárható országok és szereplők

Stier Gábor szerint a skandinávokat, a baltiakat, a lengyeleket ki lehet zárni. Magyarország is kicsi, és bár Orbán Viktor maradása esetén más lett volna a helyzet, mögötte nincs meg az európai támogatottság, és nincs akkora súlya, hogy egyenrangú partner lehessen.

A közép-kelet-európai országokkal az is probléma, hogy komoly történelmük van az oroszokkal – nem jó értelemben. Ez viszont előny is lehetne, hiszen ismerik az oroszokat közelről. Bár Oroszország nem a Szovjetunió, a folytonosság és a tapasztalat felhasználható.

A legvalószínűbb forgatókönyv

Stier Gábor szerint a legnagyobb esélye annak van, hogy egy még a közelmúltban aktív, de már nem annyira aktív (vagy már nem aktív), de még nem elfelejtett politikus lehetne a jelölt.

Az új magyar kormány és az ukrán kapcsolatok

A kapcsolatrendezés szükségessége

Stier Gábor abszolút elfogadja és támogatja, hogy a kapcsolatokat rendezni kell Ukrajnával, hiszen Ukrajna szomszédos ország. Szerinte ha Orbán Viktor maradt volna, akkor is elindult volna valamiféle konszolidáció, csak sokkal nehezebb lett volna. A Magyar Péter vezette kormánynak most megvan az esélye erre, hiszen – finoman fogalmazva – Ukrajnában neki drukkoltak.

Vigyázni kell: Ukrajna diktálni próbál

Stier Gábor szerint az elmúlt napok, hetek kommunikációjából az látszik, hogy Ukrajna próbálja diktálni a napirendet és a tempót. A magyar diplomáciának figyelembe kell vennie, hogy Ukrajna nincs abban a helyzetben, hogy diktálja Magyarországnak a feltételeket. Ez egy minden értelemben egyenrangú találkozó kell legyen.

„Tehát az, hogy segített a kampányban az ellen magyar akkori magyar ellenzéknek Ukrajna, ez semmire nem kötelezi ezt az ellenzéket, vagy ne kötelezze. Ha már így alakult, akkor sem." – Stier Gábor *

A kisebbségi kérdés – a minimum, amit fel kell vetni

A magyar-ukrán kapcsolatok a kisebbségi kérdés miatt romlottak meg, innen indult minden. Aztán jött a háború, a gyorsított európai integráció kérdése, amiben végképp nem értettek egyet. A kisebbségek kérdését kell először is megoldani.

Ugyanakkor nem szabad itt leragadni: a kisebbségek kérdése az európai integráció szempontjából csak az egyik feltétel a koppenhágai kritériumok között. Ukrajna toxikus téma lett, megosztó a magyar belpolitikában, és a magyar társadalom többsége – nyugati felmérések szerint – még mindig nem támogatja, hogy Magyarország pénzzel, fegyverrel támogassa Ukrajnát, vagy akár Ukrajna gyorsított európai integrációját.

Ukrajna EU-integrációja: hosszú folyamat

Stier Gábor nem zárja ki Ukrajna integrációját 2040 körül, de addig még nagyon sok mindennek kell történnie. Felidézte, hogy 10-15 éve ukrán ismerősei kérdezték tőle, mikor lesz Ukrajna EU-tag – ő azt válaszolta: „Törökország után". Arra a kérdésre pedig, hogy mikor lesz Törökország tag, a válasz: „soha".

Most, hogy az európai fősodor is azt mondja – Merkeltől kezdve mindenki –, hogy szó sem lehet a gyorsított tagságról, Magyarországnak nem lesz nehéz ezt az álláspontot képviselnie. Nem kell mást mondani, mint amit az európai többség mond: mind Európának, mind Ukrajnának készen kell állnia a tagságra, ez egy hosszú folyamat, és mindent teljesíteni kell – ahogy Magyarországnak is kellett, és az legalább 10 évbe telt.

„Tehát nem lehet csak elfogadni azt, hogy csak formálisan javuljanak a kisebbségek joga, tehát a helyzete. Tehát ebben keménynek kell lenni, és abban is, hogy Ukrajnának teljesítenie kell az Európai Uniós tagság feltételeit." – Stier Gábor *

A szakértői egyeztetések és a kisebbségi kérdés realitása

A magyar külügyminiszter (Orbán Anita) azt nyilatkozta, hogy megkezdődtek a magyar-ukrán szakértői szintű egyeztetések. Stier Gábor megjegyzi, hogy Szijjártó Péter is nyilatkozott hasonlót a háború kezdete környékén.

Az Ukrajnára nehezedő nyomás – hogy mindenképpen meg akarja nyitni a tárgyalási fejezeteket – legalább valamiféle kompromisszumot kikényszerít. Itt kell ügyesnek és ébernek lenni: ne higgyenek el mindent, csak a tényeket, ami teljesült. Ukrajna megpróbált már formális engedményeket tenni, de attól, hogy kipipálják, még nem oldódnak meg a kisebbségi problémák.

Folyamatosan egyeztetni kell a kisebbségekkel, hogy ők is elfogadják-e, ami történik, és el kell várni, hogy a változások ne csak szavakban, hanem valóságban is megvalósuljanak. A szakértői egyeztetések normális folyamat részei, és előkészítik a júniusra tervezett legfelsőbb szintű találkozót – Magyar Péter felajánlotta, hogy Beregszászon találkozzon Volodimir Zelenszkijjel. Stier Gábor úgy tudja, hogy az Orbán-féle 11 pont most is ott van az asztalon, és ezeket kell teljesíteni.

Európával szemben is meg kell védeni a nemzeti érdekeket

A magyar kormány célja, hogy visszavigye az országot az európai fősodorba, de itt sem lehet minden áron engedni. Az Európai Unió mintha azt várná, hogy Magyarország ne akadályozza az ukrán integrációt – de ha bizonyos alapdolgokat megkövetelünk, az nem akadályozás. Magyarország (és Szlovákia is) bizonyos dolgokat meg kell követeljen.

Brüsszel ezt könnyen úgy foghatja fel, hogy Magyarország „Orbán 2.0"-ként megint csak akadékoskodik. Stier Gábor szerint ez nem akadékoskodás: vannak nemzeti érdekeink, és a határon túli magyarok jogainak helyreállítása, megvédése igenis nemzeti érdek – még ha Európában ez manapság nem is nagyon szokott a nemzeti érdekek között szerepelni.

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • „Moszkva Térkmód" – a csatorna neve valószínűleg „Moszkva Tér", a „kmód" toldalék ASR hiba lehet.
  • „Enkoricban" / „Enkorageot" – valószínűleg Anchorage-ra utal, ahol amerikai-orosz tárgyalások zajlottak.
  • „Ruste Mumerov" – feltehetően Rustem Umerov, volt védelmi miniszter, jelenlegi nemzetbiztonsági tanácstitkár.
  • „Mercől kezdve" – valószínűleg Angela Merkelre utal.
  • „Sierto Péter" – Szijjártó Péter torzított alakja.
  • „Berekszászon" – Beregszász torzított alakja.
  • „Sibiha" – feltehetően Andrij Szibiha ukrán külügyminiszterre utal.
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]Köszöntök minden kedves hallgatót és nézit a Hidádió legfrissebb adásában.

[00:00:01]Én Szabó József vagyok.

[00:00:03]Mai vendégünk Stí Gábor, a Moszkva Térkmód főszerkesztője.

[00:00:07]Szervusz, jó napot kívánok.

[00:00:08]Szervusz, jó napot kívánok és üdvözlöm a kedves nézőket.

[00:00:13]Ma is az ukrán háborúról fogunk beszélgetni, de egy kicsit más irányból fogjuk most ezt megközelíteni.

[00:00:16]Egyik oldalt beszélünk majd egy kicsit arról, hogy milyen az EU és orosz kapcsolatok.

[00:00:21]Most fölmerült egy hír, miszerint az unió elkezdte megkeresni a megfelelő szemét arra, hogy Oroszországgal felvegyék a kapcsolatot.

[00:00:28]A másik témánk pedig a az új magyar kormány és az ukrán kapcsolatok lesznek.

[00:00:32]De de először kezdjünk az EU orosz kapcsolatokkal.

[00:00:36]Putyin azt mondta ő most a győzelmi napon, hogy a háború egyszer végét érhet és hajlandó lenne leülni tárgyali Európával.

[00:00:42]Mennyire fontos jelen pillanatban az oroszoknak az EU-s kapcsolat, illetve mit látunk Putyinnak, ki lenne az a megfelelő személy, akit el tudná fogadni EU-s részről?

[00:00:53]Én úgy gondolom, hogy jelen pillanatban Európának fontosabb.

[00:00:55]Európának fontosabb az, hogy tárgyaljon Oroszországgal.

[00:01:01]Már csak azért is, mert óriási fáziskésben van.

[00:01:04]Óriási késésben van.

[00:01:04]Az Egyesült Államok elvisz előle mindent.

[00:01:11]Most szövetséges, nem szövetséges, mások az érdekei.

[00:01:13]És ráadásul ez a háború, ez mégis csak Európa, az Európai Unió peremén, Európa peremén van, Európai Unió szomszédságában.

[00:01:25]És az Európai Unió, én nyugodtan úgy fogalmazok, hogy bűnös késlekedésben van, és nem akart, elutasította a tárgyalásokat, olyan feltételeket szabott, amely amelyre azt amelyek helyett azt is mondhatta volna, hogy nyugodtan, hogy hogy nem fogok tárgyalni.

[00:01:49]Tehát világos volt, hogy nem ebből nem lesz tárgyalás.

[00:01:51]Most viszont megváltozott egy jó ideje már a helyzet azzal, hogy a az Egyesült Államok kivonult kivonult olyan értelemben ebből a konfliktusban, hogy ból, hogy az Ukrajna fönntartásának, a háború folytatásának és az egész európai biztonságnak szinte a terhét azt szépen ráterhelte Európára.

[00:02:18]És ebben a helyzetben, és főleg úgy, hogy közben az Egyesült Államok közvetítése is abban maradt, fölfüggesztődött a közelkeleti helyzet miatt.

[00:02:28]Európa Európa magához tért, föleszmélt, hogy hát azért lehet, hogy akkor akkor neki kéne már tárgyalni.

[00:02:36]Tehát én úgy érzem, hogy Európa Európát jobban kényszeríti a helyzet arra, hogy tárgyaljon Oroszországgal, de természetesen Oroszországot is.

[00:02:47]Oroszországot is.

[00:02:50]kezdem azzal, hogy én én többször, nem egyszer, többször fölvetettem személyesen Vladyimir Putyinnak, hogy az orosz identitás része az, hogy európai, hogy Oroszország részben európai, részben ázsiai.

[00:03:07]Tehát így eurázsiai.

[00:03:10]Tehát Oroszország nem engedheti meg magának azt, hogy megsértődjön Európára, mert megsértődött.

[00:03:17]És akkor nagyon finoman fogalmaztam, de ebben a abban, hogy a kapcsolatok ennyire lehűltek, abban van egy ilyen egy ilyen érzelmi szál, egy ilyen sértődés, hogy mi mi mindig is európai Európával jó viszonyt akartunk, mi európaiak vagyunk, satöbbi, satöbbi.

[00:03:35]Na most már azt mondják, hogy nem is annyira, de ez durci és Eur Európa szankciókat vezetett be, úgy viselkedik, ahogy viselkedik.

[00:03:48]Én értem az orosz felet is, de Oroszország nem engedheti meg magának.

[00:03:52]És miért nem?

[00:03:54]Egyik részről azért, mert az, hogy az Egyesült Államokkal most jól megy a viszonylag jól mennek a a alakulnak a kapcsolatok, megy a közvetítés.

[00:04:07]Ha nem is a a az orosz-ukrán háborúban tudnak előrelépni a kétoldalú viszonyban mindenképpen.

[00:04:16]Az viszont egyértelmű, hogy Oroszország sem bízik, mint ahogy szintes Európa sem, Kína sem Donald Trump.

[00:04:25]Tehát óvatos optimizmussal folytatják ezeket a tárgyalásokat, és Európa számára is jól jönne egyfajta európai, tehát Oroszország számára egyfajta európai ellensúly.

[00:04:42]Tehát, hogy hogy itt a a kiegyensúlyozottabbak legyenek a kapcsolatok, tehát könnyebben tud Oroszországgal tárgyalni Amerikával, ha ott van, hogy Európával sem zárult le minden.

[00:04:56]Mert egyébként, és két-három gondolat még is befejezem, egyébként pedig az Egyesült Államok elvisz Európa elől mindent.

[00:05:05]az ukrajnai rendezésnek a a keretén belül Ukrajnából, amit ki lehet hozni az újjáépítésből a a ritka föld fémegyezmény, tehát mindent, ami ami ami ami ott hát hasznos dolog, és k le lehet rabolni ma fogalmazzunk így.

[00:05:24]Tehát ezt elviszi Európa elől nagyrészben.

[00:05:26]az európai euró Európa nélkül tárgyalnak jelen pillanatban Európa biztonságáról, mert a az ukrajnai helyzet Európa biztonságáról szól.

[00:05:38]És akkor még nem beszéltem orosz szempontból arról, hogy hogy azért az orosz kínai kapcsolatok kiváló, aképp most tárgyal Vladyimir Putyin Kínában, most már 25.

[00:05:50]alkalommal, ha jól tudom, és de azért ott sem árt bármiféle ellensúly, tehát azért azért Oroszországnak is megvannak a maga érdeke a a tehát az tökéletesen, majdnem tökéletesen sikerült.

[00:06:10]Én remélem, hogy csak majdnem.

[00:06:12]És azért valahogy alakulnak majd, ha nem is rövid távon, de azért középtávon az európai orosz kapcsolatok, de majdnem teljes mértékben sikerült az, hogy az a régi amerikai stratégiai célkitűzés, hogy hogy Oroszország és Európa, az eurázsiai geopolitikai térség két pólusa között ne legyen túlszoros a kapcsolat, még pragmatikus alapon sem, és ez amerikai érdek.

[00:06:41]hiszen ez a megosztottság, ez Amerikának stratégiai értelemben megfelel.

[00:06:47]És hát ahogy látjuk, lényegében lenyúlta, hát fogalmazzunk így, az európai energiapiacot, még inkább kitette, kitetté tette Európát biztonsági szempontból, gazdasági szempontból satöbbi, satöbbi.

[00:07:03]És közben meg ha igaz, hogy miben gondolkodik az Egyesült Államok, hogy hogy részesedést szerez, kivásárolja az európaiakat mondjuk az északi áramlatból, és hát akkor az orosz gáz majd amerikai közvetítéssel, amerikaiként érkezik Európába.

[00:07:21]Tehát azért azér itt itt rengeteg pofont kap, Pott kap és kaphat még Európa és jó lenne ha kézbe venni a a dolgokat és a saját érdekeiből kiindulva hát ez is egy óriási probléma volt, hogy hogy véleményem szerint ez nem így történt.

[00:07:40]saját érdekeiből kiindulva tárgyalna Oroszországgal, hiszen egyre inkább látszik, hát ez kezdettől fogva látszódott, hogy Oroszországot úgy legyőzni, ahogy gondolta Európa, egy atomhatalmat nem lehet.

[00:07:57]Tehát nem is úgy gondolta, hogy hogy nekirongyol és és a fronton vereséget szenved, hanem hanem azt, hogy kivérezteti szankciókkal, a hosszú háborúval beleültetés végül is ki.

[00:08:11]És ez a ez a felőrlő háború, ez jobban megy Oroszországnak.

[00:08:17]Európa szenved, Ukrajna fogy, pusztul.

[00:08:23]Oroszország tovább fogja bírni, úgy tűnik.

[00:08:25]Hiába még a fá is neki.

[00:08:28]Kérjük, hogy az egyházaknak felajánlható adó 1%-ukkal támogassák a Hitr Rádió fenntartóját, a Hit Gyülekezetét.

[00:08:35]Technikai számunk 0279.

[00:08:38]Mennyire lehet valid az a megközelítés, amit inkább mondhatni ugye pesszimisták vallanak, hogy Putyinnak amúgy itt inkább csak arról van szó, hogy a nyugati szövetséget akarja megosztani és szeretné a háború végét minél inkább elodázni azért, hogy több területeket nyerjen.

[00:08:52]Ez is benne lehet ebben a a békén békülékenységben?

[00:09:00]Kezdjük azzal, hogy ez most békülékenység vagy nem orosz oldalról.

[00:09:05]Oroszország mindig azt mondta, hogy nyitott a tárgyalásokra Európáról, Európával, de nem mindegy, hogy miről tárgyalnának, tehát meg kivel.

[00:09:12]Tehát nem fogad el mindenkit.

[00:09:16]És úgy nem hajlandó Oroszország tárgyalni tanult már nagyon sokat, hogy Európa leül, kioktatja, diktál és úgy tesz, mint mint mintogyha teljes győzelmet aratott volna.

[00:09:29]És akkor a feltételeit szépen elkezdi sorolni.

[00:09:34]Tehát hogyha bárki is ebben gondolkodik, akkor ebből nem lesz tárgyalás.

[00:09:39]Tehát ezt Oroszország leszögezte.

[00:09:43]A tehát azért mondom, ez a nyitottság, ez bizonyos feltételek mellett érvényes.

[00:09:49]Tehát ezt nem is használnám azt a szót, hogy hogy békülékenység.

[00:09:54]Tehát vannak geopolitikai érdekek, és az a geopolitikai érdek az azt kívánja, hogy Európával se zárja le a tárgyalások lehetőségét.

[00:10:06]Tehát inkább így fogalmaznék.

[00:10:08]És az, hogy ki akar békét és ki nem akar békét, itt a leginkább békét az Egyesült Államok akar jelen pillanatban.

[00:10:17]Ő se annyira, tehát azért ugye elvan ezzel a helyzettel is, mert teljes mértékben nem akar hátat fordítani Ukrajnának.

[00:10:26]ez a nyugatveresége is lenne.

[00:10:28]Egyébként meg az abszolút jó verzió, hogy hogy itt Európa viszi az egész balhét és veszi Amerikától a fegyvereket már, hogyha azokat nem durrogtatják el a Közelkeleten.

[00:10:42]És lesz mit eladni, meg van mit eladni, de lesz mindig azért.

[00:10:48]Tehát ez így így viszonylag jó.

[00:10:48]De mégiscsak azért azért Trump szeretné ezt lezárni, mert nem prioritás számára, ez inkább gond már, amit lehetett, kihozta abból a konfliktusból Amerika, de már inkább teher, mint mintogy még tudna hozni valamit.

[00:11:05]Vegyük a két konkrét érintett felet.

[00:11:05]Én nem azt látom, hogy hogy bármelyik is éppen a békében gondolkodna, hogy mit mondanak, azt felejtsük el.

[00:11:15]Én pedig pont Zák Európa, de arról is, arra is szívesen reagálok.

[00:11:19]Európa sem akar békét.

[00:11:22]Európa is abban érdekelt, hogy háborúban tartsa Ukrajnát, gyengítse Oroszországot és és Ukrajnát egyfajta proxiként, előretolt védvonalként Oroszországot gyengítve használja.

[00:11:35]Tehát itt mindig azt mondja mindenki, hogy Oroszország nem akar békét.

[00:11:40]Igen.

[00:11:40]És mellette senki még.

[00:11:45]Na, ha már megemlítettem az ukrán elnököt, akkor felolvasnék tőle egy mondatot.

[00:11:48]Ő egyébként támogatná az európai külön megbízott kinevezését, és azt mondta, hogy fontos, hogy Európának erős hangja és jelenléte legyen ebben a folyamatban, és érdemes lehet meghatározni, hogy pontosan ki fogja képviselni Európát.

[00:11:59]Az európaiak erősebb szerepe kinek?

[00:12:01]Na és akkor itt bocsánat, itt következik az én kérdésem, hogy az európaiak erősebb szerepe kinek tehet jó háború lezárásakor, illetve milyen diplomáciai pozíciókat tud fogni Európa, amit mondjuk akár Amerika vagy Kína, vagy a többiek nem töltenek most jelen pillanatban be?

[00:12:16]Ühüm.

[00:12:16]Kezdeném azzal, amikor elkezdted a kérd a Zelenszkények az idézetét felolvasni, akkor pont az jutott eszembe, amit kérdésként föltettél, hogy jaj, hát én is ezt mondanám, mert egyértelműen az ukrán poz tárgyalási pozíciókat erősítené, hogyha Európa is ott ülhetne az asztalnál.

[00:12:35]Tehát Európa és Ukrajna lényegében ugyanazt mondják, és ugyanolyan stílusban, ugyanolyan agresszíven ugyanazt mondják.

[00:12:45]És hát mondjuk ilyen értelemben Oroszországnak erre olyan nagy szüksége nincsen, és akkor finoman fogalmaztam, és az Amerikának sem.

[00:12:55]Tehát itt a két nagyhatalom legszívesebben egymással egyezne meg, meg meg is egyezett Enkoricban.

[00:13:04]Csak ezt nem fogadja el sem Európa, sem Ukrajna.

[00:13:06]Tehát Donald Trumpnak a gyengéje az, és ezért feltételesen bízik csak benne Oroszország, hogy hogy a a megállapodásait, tehát amit meg amiben megállapodott Oroszországgal, tehát Trump Putyinnal, azt a saját térfelén a saját szövetségesei körében sem tudja érvényesíteni.

[00:13:27]Tehát így így nehéz megállapodni, de egyiknek sincs szüksége igazából Európára.

[00:13:33]az csak akadékot meg a botaküllők között.

[00:13:39]Ezt így gondolják.

[00:13:39]És az Európai Unió, a Európa eddigi szereplése, lépései ezt megalapozzák.

[00:13:46]Én is úgy gondolom, hogy idáig Európa csak akadályozta a háború lezárását.

[00:13:53]Olyan elképzelései vannak a a békéről vagy a megállapodásról, amelyek ideálisak.

[00:14:00]Tehát úgy tárgyal, mintogyha Ukrajna győzött volna és nem győzött.

[00:14:08]Tehát így így így nehéz lesz bármiben megállapodni.

[00:14:11]Ezért gondolják, hogy Európát hagyjuk a valahol kívül az ajtón kívül.

[00:14:16]És hát ebben benne van az is, hogy hogy Donald Trumpnak mi a véleménye Európáról.

[00:14:22]Hát tudjuk, tudjuk.

[00:14:22]Tehát viszont Európának most tényleg, hogy még egyszer azt mondom, hogy érdeke, mert kimaradt, lemarad mindenről.

[00:14:32]Érdeke ezért, és érdeke azért, hogy a támogatottját, hiszen önti a pénzt Ukrajnában, egyértelműen támogatja, megpróbálja valahogy megtámogatni a diplomáciai úton is.

[00:14:45]Ami pedig még fölveti és reálisan fölveti azt azt a lehetőséget, ha már idáig nem jutott eszükbe, hogy hogy most, hogy az Egyesült Államok lényegében kivonult ebből a tárgyalából, vagy fölfüggesztette a tárgyalásokat, most van egy vákuumhelyzet, és ebbe a helyzetbe most be tudna nyomulni, ha ügyes és kompromisszum kész, ide be tudna nyomulni Európa.

[00:15:12]Tehát ez az a pillanat, amikor ha már idáig tényleg csak a a megállapodásokat vagy a lehetséges megállapodásokat blokkolta, mert nem önmaga, az Egyesült Államok felelőssége ugyanúgy megvan ebben.

[00:15:30]De de itt a lehetőség, hogyha talán az utolsó lehetőség, hogy még valahogy visszakússzon a folyamatba, még még ott lehessen esetleg, de nem kicsi az esély rá a tárgyalóasztalnál.

[00:15:43]Tehát én úgy gondolom, hogy akkor ha Oroszországon és Amerikán múlik, akkor akkor szeretnének szeretnék odaengedni Európát, amikor már egészen konkrétan csak az Európai biztonsági rendszerről van szó.

[00:15:59]Tehát a azért, hogy hogy ezzel a hát most így direkt így fogalmazok, hogy ebben az értelemben Amerikával és Oroszországgal szemben, akik már megállapodtak, és van egy konkrét tervük, nekik arra nincs szükségük, hogy a a másik oldal az még erősebb legyen.

[00:16:20]Tehát így aztán kezdhessék előről az egészet.

[00:16:23]Tehát dob kidobhatják így Enkorageot a az alaszkai megállapodást.

[00:16:28]Tehát ahhoz, hogy hogy Európa itt komoly tárgyalófél legyen, egyrészt kell találni egy olyan személyt, aki akit elfogadnak Oroszországban, Amerikában, tehát nem nem úgy viselkednek vele, mint Kajakallasszal, hogy átnéznek rajta.

[00:16:44]Ez az egyik dolog.

[00:16:47]A másik pedig az, arra van szükség, hogy Európának legyenek konkrét elképzelései, de ne olyan elképzelései, amelyek a amelyek a valóságtól elrugaszkodottak.

[00:16:59]És talán az is, hogy egységes elképzelése legyen.

[00:17:00]Te hát ez ez megint, mert amit amit itt fölvetettél, nem csak Oroszország, az Egyesült Államok is, és mindenki, aki tudja, és mindenhol a vele szembenálló, vagy érdekellentétben lévő, nem szembenálló, mert Amerika például szövetségese, de nem mindenben.

[00:17:20]Tehát Amerika is igyekszik megosztani Európát, Oroszország is meg igyekszik megosztani Európát, mindenki, aki ellen érdekelt az európai egységben, de nem nagyon kell ezen dolgozni.

[00:17:32]Európa önmagától megosztott, sajnos ezt kell mondanom.

[00:17:37]Beszéljünk azért még egy kicsit a az alkalmat alkalmas jelöltnek a kérdés.

[00:17:41]Ja, ez fontos kérdés, mert egyrészt kíváncsi lennék, hogy hogy ön szerint kik azok, akik milyen képességek kellenek ehhez, illetve azért itt hangoztak a nevek, ugye Kaj Kes szívesen jelentkezett erre a pozícióra.

[00:17:54]De egyébként itt felmerült Merkelnek a neve is, és ugye az oroszán pedig Gerhard Schrödert ajánlotta, aki akire akinek tudjuk, hogy jó orosz kapcsolatai vannak.

[00:18:02]Igen, egyébként Angela Merkelnek is van tekintélye, vannak orosz kapcsolatai.

[00:18:08]Tehát én bevallom, elfogult vagyok Angela Merkel szemben, mert ebben a siválságban, ami most az európai politikai elitet jellemzi, ő az utolsó mikán.

[00:18:22]Tehát ő, akit, akire még minden mindenki emlékezhet, természetesen én is a mi aláhúzom, hogy a migráns kérdésben nagyon-nagyon nagyot hibázott, benézte, de egyébként ezzel együtt a teljesen más kategória, más politikai kategó más súlya van.

[00:18:42]Ő ő még azok abból a politikai generációból van, akik akiknek egyrészt volt súlyuk, másrészt volt víziójuk.

[00:18:53]Másrészt, harmadrészt államférfiként lehetett, ha hölgy is, tehát államférfiként lehetett tekinteni rájuk.

[00:19:01]Tehát őt elfogadná, elfogadná szerintem Oroszország is, Amerika is, de itt most Oroszország alapvetően lenne fontos.

[00:19:10]Én úgy tudom, hogy ő a legutóbbi nyilatkozatában azt mondta, hogy tárgyalni kell, nagyon fontos, de hát ő már azért ő már megtette, amit megtett a Minsky folyamatban, és ő már nem nagyon térne vissza a politikába.

[00:19:31]fölmerül Merkellel kapcsolatban, hogy Oroszország mégse bízna annyira benne, mert a Minski folyamat kapcsán ő elmondta, hogy hát nekik az időnyerés volt a céljuk, és magyarán ilyen értelemben átvágták Oroszországot, tehát Francazal Hollanddal együtt.

[00:19:49]Én ennek ellenére azt mondom, hogy hogy igen, akkor is lehetne lehetne tárgyalópartner, hogyha ha lenne erre emögött egy egységes kiállás, ő is hajlandó lenne.

[00:20:01]Tehát szerintem őt azért ennek ellenére elfogadná Moszkva.

[00:20:07]Moszkva egyébként mindenkivel szemben most már bizalmatlan, mert túl sokszor átvágták, és ebben a helyzetben de egyébként nem meg kell győzni, hogy lehet tárgyalni.

[00:20:20]És akkor akkor hát Gerhard Schöder abszolút egyébként nem csak az a azért fogadható el Oroszország számára, mert mondjuk a a Gasprom igazgatótanácsában ott van, ott volt és és k tényleg kiváló kapcsolat kiváló személyes kapcsolatokat ápol Putyinnal, de ő ettől még egy volt német kancellár, tehát nem nem ilyen orosz csicska.

[00:20:46]És egyébként a háború elején a a az isztanbuli megállapodások előtt ő személyesen közvetített Ukrajna, a nyugat és Oroszország között.

[00:21:04]Tehát ő és Ruste Mumerov, a volt védelmi miniszter jelenleg a nemzetbiztonsági tanácsitkára akik ilyen futár futárként, de konkrétan vitte az üzenetet Putyinhoz, Gerhard Schröder, tehát neki is van konkrétan ezzel a háborúval kapcsolatban ilyen tapasztalata.

[00:21:27]egyébként már elég idős, hogy nem biztos, hogy ez ez ilyen értelemben szerencsés lenne, de a legfontosabb az, hogy Európa nem fogadja el.

[00:21:35]Túlságosan orosz barátnak tartja.

[00:21:35]És akkor a kérdés az, hogy hogy ki lehetne.

[00:21:42]Tehát rögtön mondom azt, hogy ki nem lehetne.

[00:21:43]Például Kajakalasz.

[00:21:43]Hiába beszél oroszul, hiába van jogi felkészültsége, hiába van meg formálisan az a fölhatalmazása, hogy ő az európai diplomácia arca.

[00:21:56]Oroszország is elmondta, aki mert többek közt Kaja Kallasra gondoltak, aki úgy beszél Oroszországról, ahogy itt sokan beszélnek, tehát több emberre gondoltak, de Kallas ezt elég szépen önmagában megtestesíti.

[00:22:10]Olyanokkal nem hajlandó tárgyalni.

[00:22:13]Tehát ő eljátszotta a tárgyalás lehetőség a a közvetítő vagy a az európai képviselő szerepének lehetőségét.

[00:22:23]Mi maradt?

[00:22:23]Tehát ki tehát ki akkor hogy ki lehet milyen tulajdonságokkal kellen legyen tekintély legyen diplomáciai tapasztalata, hiszen Putyinnal tárgyalni nem egyszerű.

[00:22:34]Dörzsölt róka.

[00:22:34]Tehát ezért mondom, hogy egy egy Sröder egy Merkel ő ő már tudja, ő már tárgyalt Putyinnal.

[00:22:46]És akkor mindjárt befejezem a gondolatot.

[00:22:49]Itt fölmerül akkor mondjuk Emánuel Macron, akinek ebben a fölhozatalban mégiscsak van valamiféle tekintélye.

[00:22:58]Viszonylag a legkevesebbet szólt be.

[00:23:01]Viszonylag Oroszországnak.

[00:23:01]Vele meg az a baj, hogy ő aztán mindenhol ott van, mond is jókat közben, csak abból soha nem lett semmi.

[00:23:10]Tehát duma, duma, duma és kevés kevés konkrét eredmény és cselekedet.

[00:23:16]Meg egyébként Macron mögött áll nincs is össze-európai támogatottság.

[00:23:21]Hát most ki mögött van?

[00:23:23]Ez is igaz egyébként talán egyébként Merkel mögött lehetne, de a az aktív politikusok közül nincs egyik mögött sem.

[00:23:31]Még Mário Drági korábbi olasz miniszterelnök neve is felmerült.

[00:23:35]Na ő sem rossz.

[00:23:35]Ő sem rossz.

[00:23:35]Egyébként az olaszok mégis csak egy kicsit oldalt állnak ebben a kérdésben.

[00:23:41]Egy kicsit.

[00:23:44]És és egyébként a drágiféle vonalnak az olasz politikán belül, tehát kevésbé, hát még a nem mondom, hogy nem atlantista, de de még úgy ahogy elfogadhatót.

[00:23:56]Megint csak ugyanazt tudom vele kapcsolatban mondani, mint Merkel kapcsolatban, vagy akár Schröderrel kapcsolatban, hogy az a generáció, akire még nem azt mondom, hogy fölnéz Putyin, de elfogadja partnerként, Putyin már nem néz föl senkire.

[00:24:12]Tehát itt ez azon már túl vagyunk, hogy itt az európai politikai elitből bárkire is fölnézzen, de de de például őt elfogadná partnernek egyébként, amit akiket meg ki lehet zárni, ki lehet zárni a a skandinávokat, a baltiakat, a lengyeleket ö ki lehet zárni azokat a kicsiket, beleértve Magyarországot még, de most már Magyarországon is változott a helyzet, de hogyha Orbán Viktor maradt volna Egyrészt az, hogy nincs meg az a támogatottság mögötte finoman szólva európai részről, másrészt azért nem nincs nincs az a súly konkrétan mögötte vagy alatta, mint hogy milyen országból jön.

[00:24:59]Tehát az nem nem tud annyira egyenrangú partner lenni.

[00:25:02]Tehát azért mondom, hogy nagyon nehéz ezt így, mert az elején sokkal könnyebb lett volna.

[00:25:09]Tehát minél tovább haladunk előre az időben, annál nehezebb lesz.

[00:25:14]Meg egyébként itt a közép-kelet-európai országokkal az is a baj, hogy nekünk azért elég komoly történelemünk van a az oroszokkal nem jó értelembe.

[00:25:20]Ez ez viszont előny is lehetne, tehát hogy mi ismerjük az oroszokat, ismerjük a a elég közelről, tehát még még konkrét emlékeink vannak.

[00:25:30]Annak ellenére mondom ezt, hogy a az Oroszország nem a Szovjetunió, de bizonyos értelemben azért a a folytonosság, tapasztalat azért fölhasználható.

[00:25:40]Folytonosság van, és a tapasztalat fölhasználható.

[00:25:42]Tehát inkább inkább olyan országban gondolkodnék, és akkor még vannak a sem bizzonyos semleges országok, tehát ott meg nincs az európai súly, vagy az európai Európa mögöttük.

[00:25:57]Tehát a legnagyobb esélye annak van, hogy hogy egy a még a közelmúltban aktív, és de már nem annyira aktív, vagy nem aktív, de de még nem elfelejtett politikus lehetne esetleg.

[00:26:14]Át kell sajnos tenni a következő témánkra, ami pedig az új magyar kormány és a az ukrán kapcsolatok lesznek.

[00:26:18]Ugye az ukrán körügyminiszter és Orbán Anita, a magyar miniszterelnök helyettes különügyminiszter telefonon tárgyaltak.

[00:26:27]Mik azok az elvi pontok?

[00:26:27]És itt most nem is feltétlen a jelenpolitikára kitérve, de mik azok az elvi pontok, amik mindig szem előtt kell tartania egy aktuális magyar kormánynak, ahogyan kell kommunikálni akár az ukrán féel, akár a a magyarok helyzete miatt a magyar kisebbségek Kárpátalján?

[00:26:43]Ö szögezzük le azt, hogy én azt abszolút elfogadom és támogatom, hogy a kapcsolatokat rendezni kell valamilyen módon.

[00:26:53]Meg kell próbálni rendezni a kapcsolatokat Ukrajnával.

[00:26:55]Ukrajna szomszédunk.

[00:26:59]És én azt gondolom, hogyha Orbán Viktor marad, akkor is valamiféle konszolidáció elindult volna.

[00:27:06]Sokkal nehezebb lett volna, az biztos.

[00:27:11]Tehát a lényeg az, hogy rendezni kell.

[00:27:14]Az erre most megvan az esélye a Magyar Péter vezette kormánynak, hiszen hát, hogy finoman fogalmazva Ukrajnában neki drukkoltak, de nem csak drukkoltak.

[00:27:27]Tehát és ide kapcsolódnék, hogy itt ki tartozik kinek.

[00:27:34]Tehát az ukránok úgy gondolják, és én azt látom ez az elmúlt napok, hetek kommunikációjából, hogy amire vigyázni kell, hogy Ukrajna, Ukrajna próbálja diktálni a napirendet és a tempót.

[00:27:45]Tehát ezt jó tanácsként, ha elfogadja bárki is, vagy érdekel bárkit is, gondolom, hogy hogy a magyar diplomáciának ezt figyelembe kell vennie.

[00:27:58]Tehát itt nincs abban a helyzetben Ukrajna, hogy hogy diktálja Magyarországnak a feltételeket.

[00:28:08]Tehát az az egyik legfontosabb, hogy ez egy minden értelemben egyenrangú találkozó legyen.

[00:28:14]Tehát az, hogy segített a kampányban az ellen magyar akkori magyar ellenzéknek Ukrajna, ez semmire nem kötelezi ezt az ellenzéket, vagy ne köteleze.

[00:28:25]Ha már így alakult, akkor sem.

[00:28:29]Az, hogy a kisebbségi kérdés az fontos, ez a minimum, amit amit föl kell vetni.

[00:28:39]Ez a minimum.

[00:28:39]Innen indult minden.

[00:28:43]A magyar-ukrán kapcsolatok emiatt romlottak meg.

[00:28:46]Aztán utána jött a a háború, a gyorsított integráció kérdése, európai integráció kérdése, amiben aztán végképp nem egyeztünk meg, meg hogy mit kéne, de innen indult minden.

[00:29:00]Tehát ezt kell először is megoldani.

[00:29:03]És akkor még egy dolog, nem szabad itt leragadni.

[00:29:09]A kisebbségek kérdése az európai integráció szempontjából csak az egyik feltétel, hogy a kopenágai kritériumokat teljesítse egy ország.

[00:29:18]Tehát én azt érzem, hogy hogy így a belpolitikai ellenállást, mert ugye Ukrajna toxikus téma lett, vagy legalábbis megosztó a magyar belpolitikában a kampány miatt, sok minden miatt, és a magyar társadalom nyugati fölmérések szerint többsége még mindig nem támogatja azt a győzelem után sem, vagy a fordulat után sem, hogy Magyarország pénzzel, fegyverrel támogassa Ukrajnát, vagy akár támogassa Ukrajna gyorsított európai integrációját.

[00:29:57]Tehát nem elég leragadni a kisebbségi kérdésnél, hiszen hiszen okvetlenül az ukránok már diktálják, hogy akkor meg lehet nyitni a a tárgyalásokat, az első fejezetet.

[00:30:09]Oké, nyissák meg.

[00:30:09]Törökök is elég régóta tárgyalnak.

[00:30:14]már nem is tárgyalnak.

[00:30:14]Tehát de és itt jut eszembe most tényleg minden rossz indulat nélkül, de ez mikor a a 10 éve, 15 éve ukrán ismerőseim, barátaim, hát most már ilyen kevés van, azt kérdezték, hogy te figyelj, akkor mikor lesz Ukrajna az EU tagja szerinted?

[00:30:36]Mondom abszolút közö tudok válaszolni Törökország után és akkor még mikor lesz Törökország a soha?

[00:30:44]Tehát kicsit másabb a helyzet, tehát nem én nem abszolút nem zárom ki Ukrajna integrációját 2040 körül.

[00:30:55]Csak addig még nagyon sok mindennek kell történnie.

[00:30:57]Én na és de itt van itt van az, hogy hogy nem lehet leszűkíteni, mert előjön már mondta Sibiha, hogy akkor az Európai Uniós integrációt Magyarország támogatja.

[00:31:10]Magyarországnak szerintem nem lesz nehéz, mert most már az európai fősodor is azt mondja, mert ugye Orbán mögé nem lehet bújni.

[00:31:17]Tehát azt mondja Mercől kezdve mindenki, hogy szó sem lehet a gyorsított tagságról.

[00:31:22]Tehát akkor még föl kell sorrakoznunk szép csendben, hogy mind Európának, mind Ukrajnának te készen kell állni a tagságra.

[00:31:32]Ez egy hosszú folyamat.

[00:31:36]és mindent teljesíteni kell, mint ahogy nekünk is kellett, és az legalább 10 évbe tellett.

[00:31:44]Nem kell semmi mást mondani, mint amit nagyjából az európai többség mond, de ezt el kell mondani.

[00:31:49]Tehát nem csak kipipálni kell azt, hogy hogy megvédtük a kisebbségek jogait, ha megtudjuk, mert és ez és itt jön a másik.

[00:32:00]Ukrajna sok mindent szokott ígérni, de most meg aztán végképp olyan olyan olyan helyzetben vagy azt gondolja, hogy bármit megtehet, mert ő neki minden jár.

[00:32:10]Tehát nem lehet csak elfogadni azt, hogy csak formálisan jauljanak a kisebbségek joga, tehát a helyzete.

[00:32:19]Tehát ebben kemény, ebben is keménynek kell lenni, és abban is, hogy Ukrajnának teljesítenie kell az Európai Uniós tagság feltételeit.

[00:32:28]És ez nem azt jelenti, hogy hogy ukrán ellenes valaki, hanem hanem ezen az alapon lehet reálisan tárgyalni.

[00:32:39]Tehát egyébként ki lehet pipálni dolgokat, de előbb-utóbb jönnek a problémák.

[00:32:44]Akkor egy kicsit azért én visszatérek még a kisebbség helyzetére, mert a magyar kori miniszter azt iratkozta, hogy megkezdődtek a magyar-ukrán szakértői szintű egyeztetések.

[00:32:54]Az a helyzet, hogy lehet, hogy én emlékszem rosszul, de én úgy emlékszem, hogy Sierto Péter is nyilatkozott egyszer egy ilyet még a háború kezdete környékén.

[00:33:05]Mikor láthatjuk majd azt, hogy ebből a szakértői szintű jegyeztetésben valaha is kitör ez a probléma, és egyáltalán van-e realitás abban, hogy ő itt valódi változásokat tud eszközölni Ukrajna?

[00:33:17]Tehát az a az a nyomás, ami Ukrajnára nehezedik, hogy hogy mindenképpen meg akarja nyitni a tárgyalási fejezeteket, ez legalábbis valamiféle kompromisszumot, és itt kell ügyesnek lenni és ébernek, hogy hogy ne higgyünk el mindent, csak a tényeket, tehát ami teljesült, ne higgyünk el.

[00:33:35]Tapasztalat azt mutatja.

[00:33:40]Tehát ez ez kényszer Ukrajna számára.

[00:33:42]Tehát azért mondom, hogy ők megpróbáltak már ilyen formális engedményeket tenni, tehát magyarán kipipálni.

[00:33:48]Azt, hogy kipipálják, az attól még nem oldódnak meg a a kisebbségi problémák.

[00:33:55]Folyamatosan egyeztetni kell a kisebbségekkel, hogy ezt elfogadjátok, ez így tényleg rendben lesz.

[00:34:00]És utána meg elvárni, hogy ez nem csak szavakban, hanem igen valósuljon meg.

[00:34:05]Mi kivárjuk, hogy megszülessen a törvény róla.

[00:34:12]És és így lehet túllépni.

[00:34:13]Hát egyébként az normális, hogy szakértői egyeztetésekkel kezdődik minden.

[00:34:18]És ha minden igaz, akkor ezek a szakértői egyeztetések legalábbis egy kérdésben előkészítik a a júniusi tervezett, állítólag júniusra tervezett legfelsőbb szintű találkozót.

[00:34:31]Tehát annak is van egy előkészítésű folyamata, csak úgy nem ülnek le.

[00:34:36]Hát Magyar Péter és fölajánlotta, hogy hogy találkozzanak Berekszászon Volodimir Zelenszkélyel.

[00:34:44]Tehát ez egy normális folyamat ilyen értelemben.

[00:34:46]És és itt rengeteg kérdés van.

[00:34:50]Én úgy tudom, hogy azért azok a Orbán féle 11 pont vagy mennyi volt, hogy hogy azok azok azért ott vannak most is az asztalon.

[00:34:59]Tehát, hogy ez ez és ezeket kell teljesíteni.

[00:35:03]És még egy még egy aggodalmat látok, hogy hogy az Európai Unió felé is meg kell őrizni ugye a a kapcsolatokat.

[00:35:15]Tehát az a célja Magyarországnak vagy magyar kormánynak, hogy visszavigye az európai fsó dorba az országot.

[00:35:27]De itt is nem lehet minden áron.

[00:35:27]Tehát most az Európai Unió mintha ilyeneket ez hogy akkor ne akadályozzuk az ukrán integrációt.

[00:35:37]Hát az, hogyha bizonyos alapdolgokat megkövetelünk, az nem akadályozás.

[00:35:42]Tehát nem véóz Magyarország, Szlovákia sem, úgy tudom, de ettől még bizonyos dolgokat meg kell követelni.

[00:35:52]Tehát Európával szemben is meg kell az európai fősodóra, Brüsszellel, ha úgy tetszik, szemben is meg kell védeni ezt az álláspontot.

[00:35:59]Nem egyszerű, mert Brüsszel ezt tapasztalatok alapján könnyen úgy úgy foghatja föl, hogy ezzel Magyarország megint csak valam Orbán 2.0, mert megint csak akadékoskodnak.

[00:36:13]Hát az nem akadékoskodás, vannak nemzeti érdekeink.

[00:36:18]Tehát és itt abban a határon túli magyarok jogainak vissza helyreállítása, megvédése, ez igenis nemzeti érdek, még ha Európában ez manapság nem is nagyon szokott a nemzeti érdek között szerepelni.

[00:36:33]Ez lesz mára a végszabbunk Stí Gábornak, a Moszkvaér főszerkesztőjének.

[00:36:35]Köszönöm szépen, hogy rendelkezésünkre állt.

[00:36:38]Köszönöm szépen a meghívást, köszönöm a figyelmet.

[00:36:41]Én Szabó József voltam a kedves hallgatóinknak és nézőinknek.

[00:36:42]Köszönjük a figyelmet.

[00:36:44]Viszonthásra, viszontlátásra.

[00:36:45]y