Washington végleg elvesztette az irányítást a világ felett? - Kosztur András

[00:00:00]Köszöntök minden kedves hallgatót a Hit rádió legfrissebb adásában.

[00:00:01]Én Szabó József vagyok.

[00:00:03]Mai vendégünk Kosztur András.

[00:00:05]Történész, a Patrióta kőpolitikai szerkesztője.

[00:00:07]Szervusz.

[00:00:08]Szia.

[00:00:09]Szervusz.

[00:00:09]Köszöntöm a hallgatókat.

[00:00:11]Mai adásunkban beszélni fogunk a győzelemnapi díszemléől, a kínai amerikai elnökt találkozóról, illetve a kínai orosz találkozóról is.

[00:00:16]De kezdjük talán időrben.

[00:00:19]Ugye a győzelem napja ő május 9-én volt megtartva.

[00:00:21]Itt talán a a magyar médiában az lett a leginkább fölkapva, hogy Zeleszki elnök egy külön rendeletet írt azzal kapcsolatban, hogy engedélyezi a moszkai tísszemlét.

[00:00:32]Magyarul igazából arról volt szó, hogy nem küld trónokat vagy egyéb támadási eseményeket Moszkvába.

[00:00:39]Mit lehet elmondani?

[00:00:42]Mennyire jelentős az, hogy Zelenski egy ilyen lépés?

[00:00:44]Tehát milyen hatása volt ez az oroszokra, illetve a Putyinnak a megítélésére, hogy mégis csak az ellens ez ellenfele egy ilyen engedményt kellett neki tennie?

[00:00:54]Hát ugye minden háborúnak van egy kommunikációs frontja is, és ugye mindenfajta, nem tudom meggyőződés ellentétben általában azért az oroszoknak ez a ez a vonal nem az erősségük.

[00:01:07]Tehát soha nem is volt az.

[00:01:08]Tehát szerintem ez a háború első pillanatától kezdve látható volt, hogy az oroszok egyébként a saját álláspontjukat nem tudták kellőképpen érthetővé és befogadhatóvá tenni a a szélesebb közönség számára, főleg nem a nyugati világban.

[00:01:26]És egyébként alapvetően nyilván egy háborúban az is fontos, hogy mennyire tudja az ember erősnek látni magát, és az oroszoknak ez sem mindig feltétlenül sikerül.

[00:01:36]Viszont ez nem mindig felel meg a valós erőviszonyoknak.

[00:01:40]Tehát azért, hogyha a háború négy évére visszagondolunk, akkor nagyon sok olyan alkalom volt, amikor már már úgy tűnt, hogy Ukrajna fölénybe kerül, hogy Ukrajna valamilyen előnyt szerzett Oroszországgal szemben.

[00:01:52]Oroszország mármár a vereség küszöbén áll, és teljesen gyenge országként leplöződött le.

[00:01:58]ehhez képest ugye a háború eseményei ezt hosszabb távon nem igazán tudták igazolni ezeket a várakozásokat, hanem végsősoron mindig Oroszország nakak az előnye volt az, ami valamennyire még ha nagyon lassan is, de növekedni tudott.

[00:02:12]Ugye ennek egyébként teljesen logikus oka van.

[00:02:14]Tehát az orosz hátország, az orosz anyagi fölény az az jóval nagyobb, mint ami ami Ukrajnának a rendelkezésére áll még egyébként az európai vagy általában nyugati országok támogatásával együtt is, hiszen ezeknek az országoknak a teljes kapacitása az nem áll egyébként Ukrajna rendelkezésére.

[00:02:34]És ugye nagyon jól tudjuk azt, hogy milyen különböző problémák, politikai problémák vannak azzal kapcsolatban, hogy hogyan tudják támogatni Ukrajnát, és milyen komoly egyébként hát konkrét kézzelf fogható gyakorlati problémák is vannak.

[00:02:47]Tehát egyszerűen például az, hogy a a nyugati fegyvergyártás nem áll olyan szinten, tehát egy mennyiségi tekintetben, mint például amennyire felfutott már az orosz.

[00:03:00]a raktárok nem voltak felkészülve egy hirtelen olyan mennyiségű fegyverátra, mint ami Ukrajna felé történt emiatt kiültek az európai raktákok és amiket újra kell tölteni.

[00:03:07]Ez ugye megint csak ugye a láncokban fennakadásokat okoz és rengeteg rengeteg ilyen probléma van amik nyilván a évek során néha megoldódnak, néha tovább gyűlnek.

[00:03:18]Mindenesetre Ukrajnának ilyen szempontból a hátországa kevésbé stabil, mint az oroszoké.

[00:03:22]És ugye Ukrajnának éppen az a célja, hogy ezt az orosz hátországot kibillentsentse.

[00:03:26]Na most ugye nyilván ennek az egyik eszköze az, hogy a pszichológiai nyomásgyakorlás, tehát az, hogy elhitessék az orosz lakossággal, azt, hogy Oroszország el fogja veszíteni a háborút, vagy legalábbis el tudja veszíteni a háborút, hogy az orosz elnök gyenge, nem tudja megvédeni a saját lakosságát se, tehát egy olyan kalandor politikába kezdett, amit végül az orosz társadalom szenved majd meg, és hogy tulajdonképpen ennek a háborúnak a a semmilyen eredménye nem lesz, csak az, hogy Oroszország további károkat szenved, elszigetelődik és és végleg ö még mélyebbre süllyed még a korábiakhoz képest is és ebből már soha nem másznak ki.

[00:04:03]És nyilván egy ilyen hangulatnak a a felkeltése az, ami az ukrán vezetésnek a célja.

[00:04:09]És a ezek az eszközök, mint például ez a rendelet, ez tulajdonképpen ezt próbálják megtámasztani.

[00:04:15]Tehát az, hogy Oroszország elnöke arra sem képes, hogy Oroszországik legfontosabb ünnepének a biztonságát önmagában garantálnia tudja, hanem ehhez Trump segítségét kell kérnie, aki aztán megkéri Zelenskit, aki nagy vonalonan megengedi azt, hogy megtartsák ezt a a felvonulást.

[00:04:32]Nyilván ennek a gyakorlati oldala az, hogy valószínűleg, hogyha az ukránok nagyobb támadást indítottak volna Moszkva ellen, akkor az annak a nagy része sem érte volna el valószínűleg a vörös teret.

[00:04:45]Tehát Moszkvának a védelme még mindig az egyik legerősebb.

[00:04:48]Úgy mondja, hogy egyébként Kievnak is a védelme rendkívül erős.

[00:04:50]Tehát a Kievet támadó orosz támadásoknak is azért jelentős része nem ért célt, hanem lelövik és akkor tulajdonképpen a a a lelőtt eszközök vagy eltérített eszközök azok, amelyek károkat okoznak.

[00:05:03]Ö ugye Moszkva esetében is nagyjából ezt látjuk, tehát a Moszkva felé tartó drónok, rakéták, ugye elsősorban drónokról beszéltünk, ukrán részőz nincsenek olyan rakétáik, amik elérnék moszkát.

[00:05:12]Tehát a muszk felé tartó drónoknak a nagy része az útközben megsemmisül, vagy lezuhan, és az a kevés, ami eléri, az viszont épp elég ahhoz, hogy ezt a látványos effektust, hatást keltse, és ugye tényleg azt az érzetet keltse a moszkvaiakban is, hogy háború elérte őket is.

[00:05:34]Másik kérdés az, hogy ennek milyen hatása lehet.

[00:05:36]Ukrajna négy éve szenved el hasonló csapásokat.

[00:05:39]Tehát éppen a a másiki felvonulás után láthattuk azt, hogy ismét, hogy Oroszország ukrán testületét képes belőni.

[00:05:48]Ez már négy éve így van.

[00:05:48]Szinte összes nagyobb település és nagyon gyakran kisebb települések és jelentős károkat szenvedtek már a különböző támadások során az ukrán lakosság.

[00:05:56]Ennek ellen ezt eltűri.

[00:05:57]Oroszországot jóval kisebb mértékben érik még mai napig is ezek a csapások.

[00:06:03]és a pszichológiai hatását, tehát az, hogy megrendül az oroszoknak a saját nagyhatalmiságukba vetett bizodalmuk, az pedig már korábban megtörtént.

[00:06:11]És ez a ezen a ponton nem tudták átlökni az orosz lakosságot.

[00:06:14]Tehát akkor, amikor az ukránok visszavettek területeket még 22 őszén azokból a területekből, amiket az oroszok elfoglaltak, tulajdonképpen ezt a pszichológiai határvonat átléptük, tehát akkor az oroszok szembesülni voltak kénytelenek azzal, hogy az ukránok egyébként képesek eredményeket elérni a fronton.

[00:06:30]És az a katasztrofális fél év sem, ami ugye a a Herson visszavételétől mondjuk a Prigozsin lázadásig tartot, az bő hát majdnem egy év tulajdonképpen, de bő fél év talán, vagy hát egy hosszabb időszak, több hónapos időszak volt.

[00:06:47]Tehát ebben az időszakban sem történt meg az a pszichológiai fordulat, amit most az ukránok várnának.

[00:06:54]Én nem hiszem, hogy ezek a dróntámadások még, hogyha tovább folytatódnak hosszabb távon és elérnék azt a hatást, hogy tényleg Putyinnak a népszerűsége az döntően beesne.

[00:07:03]Hosszabb távon viszont nyilván a vannak kockázati tényezők az orosz vezetés számára is.

[00:07:09]Ahogy próbáltam felkészülni erre az adásra, nekem azt tűnt fel, hogy a nyugati médiában több helyen is azt ecsetelték, hogy ez a az idei diszná jó, visszafogottabb esemény volt, mint az eddigiek.

[00:07:21]Ebből lehet-e bármit is leszűni azzal kapcsolatban, hogy hogyan áll az orosz hadsereg?

[00:07:24]Milyen Putyinnak a megítélése, vagy akár azzal kapcsolatban, hogy milyen éppen az orosz oroszoknak a lélektanjuk?

[00:07:33]Valóban visszafogottabb volt, és valóban ez mindig mindig egy picit így tehát ez nyilván fontos az orosz társadalomnak a a hozzáállása szempontjából is, és mindig üzenetértéke van.

[00:07:46]Május 9-kén mindig politikai kockázatokkal jár.

[00:07:47]Most ezeket a politikai kockázatokat próbálták csökkenteni is azzal, hogy visszafogott díszszemlét vittek így végbe.

[00:07:55]Ö de tehát ebből azért túl messzemelő kötkeztetéseket nem lehet levonni, főleg a hadsereg állapotára nézve nem.

[00:08:03]Tehát nem hiszem, hogy ne lett volna mondjuk nem találtak volna mondjuk hadi technikát arra, hogy tényleg felvonuljanak vele a a téren.

[00:08:09]Így viszont egyszerűen csökkentették a a célpontjelle az egész eseménynek, tehát a katonai értékét.

[00:08:17]Mondjuk úgy, hogy a az ukrán csapások szempontjából, és nyilván Ukrán számára is kevésbé megmagyarázható egy egyébként haditechnika mentes felvonulást támadni.

[00:08:28]Mintsem, hogyha tényleg ott a legmodernebb hadi technika vonult volna fel.

[00:08:31]Tehát nyilván próbálták így kivédekezni, ami önmagában nyilván kellemetlen, és azért mindenki látja azt, hogy hogy Oroszországnak tehát, hogy a a vannak vannak lyukak a pajzson, azért az látszik, de ugye alapvetően ez nem egy új dolog, tehát hogy nyilván ezt minden egyes éven el lehet játszani, hogy Oroszország most már megint összeroppan, hogy az oroszok megint a vereség küszöbén állnak.

[00:08:58]Ugyanezt nyilván el lehet játszani mindig Ukrajnával is.

[00:08:59]Ehhez képest ezek nem jönnek be.

[00:09:01]Tehát a a nem tudjuk valójában megítélni pontosan, hogy hogy melyik ország meddig húzhatja még.

[00:09:10]Egyszerűen ugye a az erőviszonynak a racionális felmérése arra utal, hogy valószínűleg Ukrajna hammarabb fog bedőlni, mint Oroszország, hogyha ez a háború ebben az intenzitásban tovább folyik még akár évekig.

[00:09:21]Ez ugye nem jelen, tehát ettől függetlenül ugye Ukrajna sokáig húzhatja, és nem tudhatjuk azt se, hogy mikor jön-e az a törésvonal az adott társadalmakban, ami ami ami tényleg robbanást okoz.

[00:09:31]Én azt gondolom, hogy Oroszországban, hogyha a vezetés számára felmerülő politikai kockázatokat nézzük, akkor ezek valószínűleg csak a háború után fognak bekövetkezni.

[00:09:43]Ukrajna esete sokkal másabb.

[00:09:43]Tehát Oroszország könnyebben tud egy többé-kevésbé megnyugtató, győzelemként felmutatható eredményt felmutatni.

[00:09:52]valószínűleg majd a háború végén, mint Ukrajna fog tudni, és Ukrajnában sokkal gyorsabban szakadnak rá a problémák a a a az aktuális politikai vezetésre, aminek sokkal több kihívója is lesz.

[00:10:02]Tehát ott egy sokkal instabilabb állapot van Oroszországban.

[00:10:04]Azért más a helyzet, nyilván ott a háború vége és az azután következő folyamatok lesznek azok, amik igazán érdekesek lesznek a a vezetési jövője szempontjából.

[00:10:14]Én nem gondolom azt, hogy most ezek az események tényleg valójában elárulnák azt, hogy most éppen nagyon rosszul áll a a krám.

[00:10:22]Nem állnak túlzottan jól.

[00:10:25]Tehát mondjuk egy évvel ezelőtt sokkal jobb volt a helyzete a a Moszkvának, főleg kommunikációs szempontból, a felmutatható eredmények szempontjából.

[00:10:34]Ugye akár a moszkvai díszemlére gondolunk, a 80 évfordulós győzelemnapi díszemlére, akár utána pekingi találkozókra mind azt mutatták, hogy Oroszország nem, hogy nem szigetelődött el, hanem a szövetségi rendszere csak bővül.

[00:10:47]Ö Donald Trump megválasztása ugye egy ígéretet nyújtott arra, és hogy az amerikai orosz kapcsolatok azok javulhatnak, gondoljunk az alaszkai találkozóban, amikor úgy tűt, hogy az amerikaiak beleegyeznek az oroszok által tulajdonképpen diktált feltételekbe.

[00:11:03]És ugye ebből végül mind következett semmi, hanem újabb amerikai szankciók jöttek.

[00:11:08]Amerikaiak elkezdtek nyomást gyakorolni Indiára, Kínára, tehát azokra az országokra, amelyek Oroszországgal jó viszonyt ápolnak.

[00:11:15]És úgy folyamatosan romlott ugye az a a Moszkva helyzete, hogyha kívülről nézzük, akkor még ugye erre rárakódnak ezek a dróntámadások, rárakódnak a mali események, egy csomó minden.

[00:11:25]Tehát úgy tűnt, hogy Oroszország egyre rosszabb helyzetben van, de közben meg jönnek olyan fordulatok, mint például az iráni háború, ami az olaj árválságból tulajdonképpen kihúzta az oroszokat.

[00:11:34]Akkor hogyha mögé nézünk ezeknek a dolgoknak, akkor minden nap ugyanolyan, vagy még súlyosabb támadásokat látunk Ukrajna oldalán, tehát hogy Oroszország részé Ukrajna felé, amek sokkal súlyosabb károkat okoznak.

[00:11:47]Ennek ellen egyébként Ukrajna se, tehát hogy a társadalhatást, hogyha nézzük, Ukrajna se dőlt még be, tehát hogy azért ezt mindig vegyük figyelembe.

[00:11:54]És tehát ezek alapján túl elhamarkozott következtetéseket levonni korai lenne.

[00:12:02]Tehát amikor az ukrának behatoltak Kursk területére, amikor a prigozsin lázadás megtörtént, amikor az ukránok még 22 őszén visszavették ugye Hersont, akkor is voltak ilyen hullámok, és ezekből se lett semmi.

[00:12:14]Tehát én azt mondom, hogy ezeknek mindig meg kell várni a végét.

[00:12:15]mindazzal együtt, hogy felismerjük egyébként a a azokat a problémákat, amik egyébként orosz oldalon valóban léteznek, és amik egyébként egy részüket sikerült megoldani a háború kezdete óta, egy részük pedig csak súlyos bodot.

[00:12:31]Olyan hírek is jelentett meg, mapján ő ez a díszemle azt is mutatja, hogy Putyinnak a a széke vagy pozíciója remeg.

[00:12:40]Én ezt annyival finomítanám, hogy látunk arra mozgást, hogy mondjuk most rosszabb Putyinnak a megítélése, mint pár évvel ezelőtt, vagy pont amiket mondtál, hogy egy csomó dologbá előreléptek pont a kőpolitikai okok miatt, máshol meg hátra, ezért igazából nem nagyon van körülötte mozgás.

[00:12:57]Valószínűleg picivel rosszabb a megítélésem.

[00:13:03]Azt tehát nyilván a tehát az orosz politika annak ellené kívül monolit tömbnek tűnik, ahol csak Putyin létezik, azért nyilván egy sokkal összetettebb dolog.

[00:13:11]Ugye a Krem körül, Kremlen belül vannak különböző az erőcsoportok, amelyek folyamatosan támadják egymást.

[00:13:17]És azt is figyelembe kell vennünk, hogy van egy olyan csoport, ugye, ami korábban tulajdonképpen a Wágner csoport körül is megjelent, és ugye tehát mai napig nem tudjuk azt, hogy valójában kik álltak még egyébként a Wagner mögött, melyek voltak azok a körök, amelyek támogatták vagy akár belehajszolták Prigozsént abba a kísérletbe, amibe végül belebukott.

[00:13:45]Pedig ugye ez érdekes lenne, mert mai napig láthatjuk azt, hogy vannak olyan körök, amelyek alapvetően hazafias alapon, de egyébként nagyon gyakran racionális érvek mentén támadják a jelenlegi vezetést, és azt túl gyengének tartják.

[00:13:56]Tehát nem háború ellenes oldalról támadják ugye Putyint, hanem éppen azért azt mondják, hogy az a politika, amit a az orosz vezetés folytat, az Oroszország vereségéhez fog vezetni.

[00:14:05]Nem elég erélyesek, nem tesznek meg szükséges lépéseket, gyengének mutatják az országot, és tulajdonképpen lerombolják-e a a nagyhatalmi pozícióit.

[00:14:13]Ebben egyébként bizonyos szempontból van igazság, mert hogyha összevetjük mondjuk a az ukrán meg az orosz kommunikációt, akkor tényleg nagyon gyakran a a az oroszoké gyengének visszahúzódónak tűnik, ami fryosan magyarázkodni kényszerül, hogyha határozottan állít valamit, akkor utána nem tehát olyan fényelgetéseket tesz, amiket utána nem tud beváltani, és ez mindig rosszul néz ki.

[00:14:36]És egyébként az ország pozícióit hosszútávon rontja.

[00:14:39]Tehát van egyfajta fejetlenség.

[00:14:39]Plusz ugye egyébként a korrupciónak a problémáját azt jelentősen persze visszaszorították, de valószínűleg nem szüntették meg teljesen.

[00:14:48]És hogyha nem is itt a pénzbeli korrupcióra kell gondolnunk, hanem inkább arra, hogy rengeteg alkalmatlan ember van még valószínűleg magas pozíciókban, amik akik elsősorban a saját pozíciójukat próbálják meg védeni és félteni, és ezeknek a pozíció harcoknak a az oltárán és a hatomféltés oltárán áldozzák fel mondjuk az országnak is adott esetben az értékeit, érdekeit.

[00:15:09]Erre ugye jogosan mutatnak rá ezek a körök, viszont nyilvánvalóan ezek mögött a körök mögött is bizonyos érdekcsoportok állnak, és azért láthattuk már 23-as hullám során is, hogy olyan dolgokat is állítottak ezek a körök, ezeknek a köröknek a a média csatornája, amik nem voltak igazak, tehát amik sokkal súlyosabb állapotokat vázoltak fel, például az orosz hadseregen belül.

[00:15:28]Tehát miközben ugye ezek a körök, tehát Prigozsinék, olyan állapotokat vizionáltak az orosz hadseregben, miszerint az ukrán ellentámadás az majd egy pillanat alatt elsöpri, ez nem történt meg, hanem az ukrán ellentámadás nagyon csúnyán fenn akadt az első pillanattól kezdve az oroszok által kiépített védelmi vonalakon.

[00:15:45]Tehát most is ugye ezt figyelembe kell vennünk, hogy vannak olyan érdekcsoportok, akiknek amiknek az az érdeke, hogy egyébként ilyen alapokon támadják az orosz vezetést, mert ezzel tudnak bizonyos körökben szimpátiát szerezni.

[00:15:56]Hogy konkrétan ezeknek mi a valódi célja?

[00:15:58]Tehát az, hogy Putyint tulajdonképpen végsősoron meggyengítsék, eltávolítsák, vagy az, hogy egyébként Putyin környezetében pozíciókra tegyenek szebb, azt jelenleg nem tudhatjuk.

[00:16:07]Azt se tudjuk pontosan, hogy kik azok, akik a emögött a a kör mögött állnak.

[00:16:10]Ugye volt tulaji kormányzót, aki aki most már Kremb került egy bizonyos pozícióba.

[00:16:17]Gyumint emlegetik, aki korábban nagyon jó viszonyban volt egyébként Prigozsinnal is, és akit egy időben még Putyin lehetséges utógyaként is emlegettek.

[00:16:24]Tehát hogy állítólag az ő környezetéből érkeznek ezek a hangok, de ezt se tudjuk.

[00:16:28]Tehát egy rengeteg a pletyka, rengeteg az átláthatatlan szál, rengeteg az intr, és ezeknek a a a tükrében kell olvasni ezeket a a megjegyzéseket is.

[00:16:39]És plusz ugye még azt se felejthetjük el, hogy egyébként az ukrán titkoszolgálatok is azért aktívan működnek, és nyilvánvalóan az ő céljuk is az, hogy egyébként olyan hangulatot keltsenek, ami ami az orosz vezetés számára kedvezőtlen.

[00:16:53]ö összességében nyilván, hogyha azt mondjuk, akkor ez nem egy feltétlenül nagyon biztos helyzet az orosz vezetés szempontjából.

[00:17:00]Tehát nagyon sok mindenre kell figyelniük, nem csak külső támadásokra, hanem a belső intrikákra is eddig ezeket azért jól sikerült kezelni.

[00:17:10]Tehát azért az orosz politika soha nem nem egy játszótér volt, ami nagyon nagyon barátságos körülmények között működött.

[00:17:19]Tehát hogy a azért ott a felső vezetőknek van tapasztalata már az ilyen ilyen harcokkal kapcsolatban, és nyilván a az erőforrások is megvannak ezeknek a küzdelmeknek a megvívásához.

[00:17:33]Ettől függetlenül nyilván nem egy egyszerű helyzet, és nagyon sok minden múlik.

[00:17:37]Megint csak el ismételítom magamat, hogy a háború végén, tehát az, hogy megnyugtató győzelemmel sikerül elzárni Oroszország, az orosz lakosság szempontjából a háborút, mert az tulajdonképpen mindent igazol.

[00:17:46]Ha viszont nem, ha túl sok kérdő elmarad, ha utána a gazdasági nehézségek fenn maradnak, ha nem sikerül kilábalni a jelenlegi stagnáló helyzetből, akkor viszont nagy problémák lehetnek.

[00:17:55]És már látszik, hogy vannak olyan érdekkörök, akik ebben érdekeltek lehetnek, és ilyen olyan irányból, akár turbó hazafias oldalról, hogy ezeket nevezzék, akár nyugatos oldalról, akik ugye háttérbe lettek szorítva, devis vissza szeretnének jönni, akár a kettőnek valamféle furcsa kombinációjából, ami egyébként ideológia lehet teljesen semleges, és egyszerűen érdekalapon szerveződve bármit képes állítani bármiről, amit úgy ér, ha úgy érzi, hogy az az ő érdekének megfelel.

[00:18:20]Ilyen érdekkörök vannak, ezek bármikor előkerülhetnek, tehát résen kell lenni a Kremnek.

[00:18:25]Én mondom, hogy szerintem ezek csak a háború után jönnek majd elő.

[00:18:29]Menjünk tovább a következő témánkra.

[00:18:29]Ez pedig a kínai elnök és Donatramnak a találkozója lesz.

[00:18:33]Itt meg is említeném, hogy te erről írtál.

[00:18:35]Szóval írtál is erről egy ciket a substallaton, amit innen is mindenkinek, minden kedves hallgatónak és nézőnek ajánlunk.

[00:18:40]itt a leírásban majd láthatjátok is.

[00:18:42]Szóval beszéljünk egy kicsit erről a találkozóról, egy kicsit beszélgessünk arról, hogy ő miben egyezett meg ez a két elnök, az amerikai és kínai elnök, hiszen többek között, ha jól tudom, volt itt egy energetikai megállapodás is, ami arról szólt, hogy ő kőalajat fog vásárolni Kína-Amerikától.

[00:18:59]Mennyire változtathatja meg a Oroszország helyzetét egyébként az, hogy Amerika is beszáll a kínai piacra?

[00:19:07]Mennyire beszélhetünk arról, hogy az mostani USA megállapodás akár egy hosszútávú kiegyezés is lehet, és mennyire lesz harmadik utas ebben az egészben Oroszország, hiszen pont a héten az orosz elnök is Kínába látogat.

[00:19:23]Hát alapvetően azért elég soványkának tűnik a amerikai-kínai megállapodás.

[00:19:29]Tehát ahhoz képest, amit mondjuk az amerikaiak adott esetben várhattak volna, nem sok minden történt meg, tehát eléggé eredmény nélkül kellett távozni.

[00:19:38]Trumpnak végül Pekingből rengeteg nagyon fontos vitatott kérdés, tehát például ritka földfémekkel, a csúcstechnológiákkal kapcsolatos különböző egymásra kiszabott korlátozások.

[00:19:49]Ugye ez a nagy vámháború kérdése nyitott maradt.

[00:19:53]Nyilván Kína tett engedményeket a agrár ipari kérdésekben, amik amik nyilvánvalóan egyébként is csak válaszlépések voltak.

[00:20:02]Tehát a kínaioknak nem feltétlen át érdekében, mondjuk a a az amerikai marhának vagy a Szólyabnak a kizárása a kínai piacról, hanem ez ez választlépés volt a az amerikai lépésekre, ugye a Boing vásárlásoknak a leállítása, am szintén nem egy kínai érdek, hanem egyszerűen politikai alapon hozott döntés volt, ami szintén a amerikaiaknak a megregulázását szolgálta.

[00:20:24]Ugye ott is történt egy engedmény.

[00:20:27]Most elvileg vásárolnak végül 200 gépet, de ez ugye egy olyan engedmény volt, ami amit a piac úgy árazott be, hogy a Bing részvényei zuhantak, mert többre jóval többre számítottak volna.

[00:20:42]És hát ugye itt van ez a kölj meg állapodás, aminek a konkrétumairól még nem tudunk sok mindent.

[00:20:45]Azért azt is figyelembe kell venni, hogy a amerikaiak a kínaiaknak adtak el már korábban is kőolajat.

[00:20:51]Ez az elmúlt néhány évben esett vissza drasztikusan.

[00:20:55]Most visszaugorhat talán a korábbi szintre is akár.

[00:20:58]Én nem gondolom, hogy ez döntően befolyásolná ugye az orosz Oroszországnak, főleg jelenleg tehát rövid és középtávon nem valószínűleg nagy befolyással lesz arra, hogy Oroszországnak a kőolaj előadásai Kína felé hogyan változnak, mert egyrészt Oroszország közelebb van, másrészről azt is figyelembe, bár ugye persze nem mindegy, hogy melyik részéről érkezik az az Olaj Oroszországnak, de azért alapvetően mégis egy szomszédos országról van szó, ami politikailag megbízhatóbb Kína számára.

[00:21:28]Nyilván Kínának érdeke azért, hogy az amerikaiakkal való gazdasági összefonódást úgy tartsa fenn, hogy azért a függ saját függőségét ne erősítse.

[00:21:39]És ilyen szempontból is fontos ugye az orosz kőolaj.

[00:21:41]Plusz hát ugye ott van az iráni konfliktus, aminek nem tudjuk, hogy mikor lesz vége és ilyen körülmények között, tehát azon a úgy se tudnak annyi olajat szállítani, ami például a perből hiányzó mennyiséget az azt pótolni tudná kí számra.

[00:21:52]Szerintem a kínaiak ettől függetlenül továbbra is vásárolnak majd majd majd orosz kőolajat, és nem valószínű, hogy az oroszkínai kapcsolatokat érdemben befolyásolta volna.

[00:22:05]Tehát volt nyilván egy nagyon reprezentatív fogadtatása Trumpnak.

[00:22:07]Most egyébként Putin ugyanezt megkapta.

[00:22:14]De egyébként az egész találkozó szerintem inkább ilyen hideg hangulatot árasztott, tehát nem volt az a nagy barátkozós, összeborulós hangulata az egésznek.

[00:22:24]Persze Trump próbálta úgy beállítani, minthogyha mint a legjobb kapcsolat lenne tulajdonképpen Kína és az Egyesült Államok között.

[00:22:30]De de de azért nagyon érződött az, hogy tulajdonképpen az a mit olyan érzet lehet, tehát az emberek, mintogy a kínaiak már nem várnának semmit nagyjából az Egyesült Államoktól, csak hogy nagyjából hagyják őket békén, és akkor cserébe ők se tesznek semmi olyat, ami a kína a amerikai érdeket nagyon sértené.

[00:22:50]Ugye tulajdonképpen ez a Taiwánnal kapcsolatos kiszólás, fenyegetésszerű kiszólás, és ami ugye arra utalt, hogy a ha tehát a Taiwannal kapcsolatos viták azok közvetlenül összeütközéshez is vezethetnek, és a két országnak ugye el kell kerülni a hírhe Tuküid csapdája nevű jelenséget, amikor a hanyatló vagy gyengülő hatalom, vagy ez lenne az USA annyira megijed a a felemelkedő hatomtól, ez lenne Kína, hogy hogy háborúba kezd vele.

[00:23:17]Tehát ugye Sieping nyíltan utalt arra, hogy ezt ezt hogy el kéne kerülni.

[00:23:23]Szerintem csak erről van szó.

[00:23:24]Tehát a kínaiak most nem várnak már túl sok mindent az Egyesült Államoktól, csak hogy nagyjából hagyja őket békén foglalkozzon a maga ügyeivel, és akkor ők is rágyják a saját dolgait.

[00:23:33]Tehát egyszerűen ez az amerikai vezetés nem olyannak tűnik, mint amivel egyébként tartósan lehetne új világrendet építeni.

[00:23:43]Tehát szerintem megvárják, hogy egy új talán nyugodtabb hangvételű elnök kerüljön majd Washingtonba, aki aki kevésbé van még az amerikai világelsőség gondolatának a a fogságában.

[00:23:56]Hogy lesz-e ilyen, az persze másik kérdés.

[00:23:59]meg, hogy ki lesz ez, az meg végképp nagy kérdés, mert mert nyilván nehéz elengedni azt a pozíciót, amit az USA vitt az elmúlt évtizedekben, mint a világvezető hatalma.

[00:24:10]Főleg úgy, hogy ugye nyilván tehát hogyha csak a az USA erejét nézzük, akkor még mindig az elsők, csak hát ez a az elsőbbség már nem érvényesíthető korlátlanul az egész világon, úgy mint mondjuk a 90-es években vagy a 2000-es években.

[00:24:21]Téko hozzá akkor se volt korlátlanul érvényesíthető nyilván, mert például az atomfegyverek azért egy eléggel erős korlátot szabtak ennek mindig.

[00:24:28]például Kínával vagy Oroszországgal szemben nem tudták az akaratukat mindig teljes mértékben érvényesíteni, de rajtuk kívül tulajdonképpen azt csináltak, amit akartak.

[00:24:36]Most már azt láthatjuk, hogy ez nem teljesen így van.

[00:24:39]Ugye az USA megpróbálkozott Venezuelával erőt demonstrálni és tulajdonképpen visszaállítani ezt a fajta pozíciót, hogy itt Amerika visszatért, és most megint az van, amit Washington diktál.

[00:24:52]Én egy pillanatra azt láthattuk, hogy a világ el is gondolkozott azon, hogy hoppá, ez lehet, hogy tényleg így van.

[00:24:57]Az egész körül volt egy olyan hangulat, hogy hogy itt amit az amerikaiak megint tudnak, amit a világ még nem.

[00:25:00]Aztán jött Irán, és mindenki láthatta, hogy nincs itt semmi látnivaló.

[00:25:04]Tulajdonképpen az amerikaiak hát az, amit láttunk az elmúlt évben, hogy Amerika gyengül, az tulajdonképpen így is van.

[00:25:10]Nyilván nagyon erős fegyvereik vannak, és nagyon precíz fegyvereik vannak.

[00:25:18]Hát sét bocsánat, de talán még azt is bizonyította, hogy még lehet, hogy éven ezel elbína, de Irán már nem.

[00:25:21]Tehát igen, és ugye ez azért jelzésérték, mer hogyha Iránnal nem, akkor akkor akkor akkor Oroszországgal, Kínával végépp nem.

[00:25:29]És nyilván ugye ennek tükrében lehet az orosz-ukrán konfliktust is értékelni.

[00:25:32]Tehát láthatjuk azt, hogy ez nem egyedülálló dolog.

[00:25:34]Tehát hogy attól független, hogy a világ egyik vezetőhatalmáról van szó, egy közepes méretű országban már bele tud törni a a bicskája.

[00:25:43]És látszik az is, hogy hogy az amerikaiaknak egy nagyon erős, tehát egy nagyon nehéz dilemma előtt állnak, tehát hogy vagy fokozzák a részvételüket, és ugye itt a amerikai belpolitikai szempontokat már ne is hozzuk be, hogy egyébként most féldei választások következnek az USÁban, és hogy ezt is figyelembe kell venni, de hogy attól függetlenül ugye az a délelme, hogy most vagy fokozzák a részvételüket az iráni konfliktusban, akár szárazföldi csapatokkal, akár egy elhúzódó légiháborúval, de tovább-tovább ott maradnak, vagy felálják azt, hogy ezt a háborút úgy vesztették el, hogy ők kezdték teljesen tulajdonképpen ok nélkül, hiszen azok az okok, amikre hivatkozva elkezdték, azok azok egy csomó esetben olyanok, amiket elvileg a tavalyi háborújuk már kizárt volna.

[00:26:29]Tehát ugye most, hogyha a tavalyi háború sikeres volt, és az iráni atomprogramot valóban visszavetették, akkor most idén miért kellett elkezdeni?

[00:26:37]Ha meg a tehát ha tehát tulvalyi sikert, ami egyébként egyértelműen még siker volt amerikai szempontból, azt is annak az értékét is csökkentették azzal, hogy most belementek ebbe a küzdelembe, és tulajdonképpen nem tudták végül dűlőre juttatni és ennek azért az amerikai hatalmi pozíciók szempontjából meg lesz valósz meg van már most is valószínűleg.

[00:26:56]És ez a kínai találkozó, az eredmény és már most ez a kínai találkozó is erről árulkodik, hogy Trump valószínűleg egy győztes háborúból kilépve akart volna Pekingbe utazni még március végén.

[00:27:04]És ehhez képest egy olyan vezetőként érkezett, aki aki tulajdonképpen segítséget kér abban, hogy elrendezzenek egy olyan konfliktust, amit ő maga kezdett el.

[00:27:17]Mi beszéljünk egy kicsit erről, mert ez egy nagyon fontos tényező.

[00:27:18]Ugye megegyezett a két vezető, hogy együttműködnek a bike folyamatok elmozdításában, akár a az orosz-ukrán háborúba, de egyébként Iránnál is felajánlotta Kína a segítséget.

[00:27:32]Mit jelentett ez a gyakorlatban?

[00:27:32]fogunk ebből bármit is látni, vagy ez marad ott, ahol láttuk az orosz ukrán háborúban is, hogy kínál mondja, hogy hát ez nem szép dolog, jó lenne pékét kötni, és akkor itt ki is fulladt a dolog.

[00:27:43]Hát könnyen lehet egyébként, és én én azt látom így az a tárgyasok utáni kommunikáció alapján, hogy a kínaiak nem különösebben terveznek ebben nagyon aktívan most így közreműködni.

[00:27:53]Nyilván hosszú távon kínálnak is érdeke, hogy a hormóziszoros megnyíljon, és se az amerikaiak, se az irániak ne akadályozzák az ott átvenő forgalmat.

[00:28:04]Ugye itt mindig figyelembe kell venni, hogy egyébként Oroszországnak és Irán, tehát Irán Oroszországnak is és Kínának is fontos szövetségese, de az arab államok, akik ugye az öböl túloldalán vannak, szintén fontos szövetségeseik ezeknek az országoknak, azok a szintén jó kapcsolatot tápolnak.

[00:28:18]Ez a tehát nem csak a például külolaj vagy földgáz behozata szempontjából fontos Kínának a a a Perzőből térsége, hanem azért is, mert ez egy bővülő piac, ahol rengeteg pénz volt, és ahol ugye a kínai termékek ugye megtalálták a vásárlóikat, és ugye be tudtak törni, ugye a kínaiak már olyan olyan piacokra is, amik ugye nem csak a a tömegtermelt áruknak a piaca, hanem adott esetben a a luxus vagy csúcskategóriás termék eknek a piaca is, és ugye ezeknek ugye felvásárlóközege az az egyre inkább ez a a térség lett.

[00:28:55]Arról nem is beszél, hogy mi minden mást el tudnak adni olyan helyeken, ahol mondjuk tényleg a világ legmagasabb felhőkarcolóit húzzák fel éppen ott értelemszerűen tehát tehát egy óriási pénzzel rendelkező piac, akikkel a együttműködés nagyon fontos Kína számára is.

[00:29:11]És most ez ugye szintén elzáródott, hiszen ugye seki sebe ott nincs mozgás most a a szorosban, tehát nyilván repülőve, vagy nem tudom, hogy meg lehet ezeket kerülni, de sokkal költségesebb, nehezebb, nehezen kivitelezhető az egész.

[00:29:26]A tehát a probléma Kínának a honózi szoros lezárása.

[00:29:31]Viszont még nagyobb probléma lenne szerintem az, hogyha Iránban mondjuk egy ilyen Amerika barátvezetés jönne létre.

[00:29:40]És lehet, hogy ezt az áldozatot vállalni tudják jelenleg a a kínaiak, hogy akkor most nyilván máshonnan vásárolnak olajat, egy picit lemondanak a bővülő piacat.

[00:29:50]Látszik az, hogy ugye mivel az egész kínai gazdaság ugye politikai kontroll alatt van, és az egész társadalom politikai kontroll alatt van, ők megtehetik azt, hogy adott esetben elengednek dolgokat és kézivezérlik az egészet.

[00:30:00]Tehát ugyanúgy hiába piac érdekük lett volna továbbra is mondjuk az Amerika bizonyos termékeket vásárolni vagy bizonyos termékeket nekik eladni ők ugyanúgy ez megtehetik azt még könnyebben, mint ugye a szankciókkal dobálózó európaiak vagy amerikaiak ezekről lemondjanak és ezzel ők tudnak is élni és ezt láthatjuk most valószínűleg most Irán kapcsán hogy hogy hogy hogy egyszerűen fontosabb nekik az hogy most rájátszanak valószínűleg arra hogy Amerika adott esem geopolitikai vereségbe hajszolja ott saját magát Tehát ebben nagyon segíteni nem fognak Iránnak.

[00:30:34]persze műholdfelvételekkel, amiket m nyilvánosságra hoznak, és véletlenül pont az amerikai csapatmozgások látszanak rajtuk, meg hasonló dolgokkal ugye segíthetnek, meg ugye nem tudhatjuk azt, hogy még mi érkezik akár Oroszországból, akár Kínából, Iránba példegyverek terén, de nagyon aktívan nem fognak valószínűleg közreműködni ebben, de nagyon aktívan segíteni se fognak mondjuk a a az amerikaiaknak, hogy ezt gyorsan le tudják zárni, mert Mert mert szerint nem egy olyan problémáról van szó, ami magától keletkezett, hanem ezt ezt most felerősítették, és hát akkor most egye meg, amit főzött, és tulajdonképpen nagyon jól tudjuk, hogy mire ment ki itt sok szempontból a játék.

[00:31:16]Tehát arra is, hogy tulajdonképpen a azzal, hogy Oroszországot kizárják az energetikai piacról, Venezuelát és Iránt is kikapcsolják, és egyébként az a országok pedig amúgy is a a az USA szöldségések számítanak, egy picit be akarták szorítani Kínát.

[00:31:29]Tehát most nem nekint nem érdek az, hogy most nagyon segítsenek az amerikaiaknak abban, hogy ez ezt ez megvalósuljon.

[00:31:38]És belük változás kommunikációban vagy gyakorlatban meg figyelhető vagy lehetséges a az ukrán háború kérdésében most kíneliszéről?

[00:31:47]Hát szerintem az ukránh háborúhoz ugyanez a helyzet.

[00:31:49]Tehát nyilván nem valószínű túl aktív lépéseket fognak most tenni annak érdekében, hogy hogy hát ugye úgy tudnának, tehát nyomást kéne gyakorolniuk Oroszországra, de nincs igazából okuk arra, hogy nyomást gyakoroljanak Oroszországra.

[00:32:03]Tehát Amerika nem ajánl annyit.

[00:32:05]És ugyanez van egyébként az oroszok esetén is, tehát hogyha mondjuk Korosz és Kína szétválasztására gondolunk, tehát az amerikaiak egyiküknek sem hajlandóak annyit ajánlani, hogy megérje egyébként a másikkal szembe fordulni.

[00:32:17]Úgyhogy egyébként az amerikaiak stabilan megbízhatatlan szövetségesek, hiszen ez ez meg már egy történelmi tapasztalat.

[00:32:25]Valószínűleg egymással kína és Oroszország sokkal inkább meg tudja találni a közös hangot, függetlenül attól, hogy ott is vannak konfliktuspontok, de azok nem olyan élesek, hogy egyébként emiatt megpróbáljanak ők most egymással szembe fordulva valahogy az amerikaiakkal játszani.

[00:32:41]Bár vannak egyébként valószínűleg mind a két országban olyan hangok, olyan erők, akik egyébként ebben érdekeltek lennének, akik szeretnék azt, hogy az amerikaiakkal kiegyezzenek.

[00:32:49]Nyilván óriási üzleti lehetőségek vannak az amerikaiakkal való kiegyezésben, még valószínűleg még mindig nagyobbak, mint az oroszkínai kapcsolatokban, legesbizonyos szektorokban.

[00:33:01]És nyilván ezek a hangok azért nem nem tűntek el teljesen még Oroszországból sem, és nyilván Kínában is jelen vannak.

[00:33:10]Tehát ez nagyon-nagyon szoros az összefonódás a kínai, akár üzleteti, akár szellemi élet és és az amerikai között.

[00:33:19]De de most mind a két országban a politikai akarat olyan, ami nem felelé mutat.

[00:33:24]És ez azért is van így, mert nem bíznak kellően az amerikaiakban.

[00:33:29]És ugye Donald Trump, akinek volt egyébként valószínűleg egy olyan ütőkártya a kezében, hogy benne egyébként talán jobban bízhattak volna, mint az elődjeiben, és egyébként normalizálhatta volna valószínűleg a viszonyát mind az oroszokkal, mind a kínaiakkal.

[00:33:41]ezt a kártyát tulajdonképpen eljátszotta azzal, hogy a megegyezés helyett megpróbáltal tulajdonképpen ledominálni a teljes világtérképet.

[00:33:50]És ugye a még rosszabb az, hogy ebbe most Irán kapcsán úgy tűnik, hogy elbukott, tehát ez nem jött össze, ami ugye duplán rosszul néz ki.

[00:33:59]Meg talán lehet azt is mondani, hogy az ukrán háborúval kapcsolatban pedig a szövetségese éivel szembbe bukott el, és nem tudta rákényszeríteni a karatát a NATOra, hogy Igen, ez megint csak nagyon rosszul néz ki, ugye, hiszen az alapvetően az oroszok és valószínűleg abból indultak ki, hogy ha Trumpal megegyeznek, akkor tulajdonképpen a a az egész nyugattal megegyeztek, hiszen az amerikaiak rá tudják kényszeríteni az akaratukat Európára, és ez nem történt meg.

[00:34:21]Sőt, még Ukrajnára is csak nagyon nehezen tudják rákényszeríteni az akaratukat, és önmagában ez is jelzés értékű.

[00:34:28]Tehát és ugye itt jönnek elő az azok a tehát hogy valójában hol tart az Egyesült Államok ereje.

[00:34:35]Tehát láthatjuk azt, hogy a demokratákhoz kötődő mélyállam, ami nagyon szorosan összefogott fonódott az európai elitekkel, az az egy valódi befolyással tudott bírni Európában, de hogy ez a befolyás, ez nekem jelentős része tulajdonképpen az európai eliteknek a saját szándék múlott, tehát ők akarták ezt, mert ez egy konglomerátum volt, egy összefonódó euroatlanti globalista elit, ami ami érdekelt volt ebben a fenntartásban, mert ugye tulajdonképpen egymást kihasználták, Tehát nyilván mondjuk úgy, hogy geopolitikai szempontok alapján ugye feladtak geopolitikai érdeket, mondjuk az európaiak, az amerikaiak szándékai oltárláncserében olyan védelmet kaptak, ami ami ezeknek az eliteknek a a fennmaradását biztosította.

[00:35:23]És ugye ez a kapocs így egy picit mintha megszakadt volna Trumpnak a hatalomra kerülésével.

[00:35:28]És innentől kezdve ez a a tehát az euroatlanti konglomerátumnak az európai része az már nem várt érdekelé abban, hogy ezt fenntartsa és mint láthatjuk nem is kell, hogy fenntartsa.

[00:35:40]Miközben persze ugye fölkatonai szempontokból még mindig ugye simulniuk kell az amerikai állásponthoz azt is látjuk, hogy egyre inkább próbálnak új utakat keresni.

[00:35:53]Tehát ilyen nem tudom össze-európai atomfegyverprogramnak az ötlete meg mert ezek az óriási katonai fejlesztési tervek, amiket az elmúlt időszakban bevetettek, ezek ugye mind bedobtak.

[00:36:03]Ugye ezek mind arról szólnak, hogy hogy egy picit így elszakadjanak az Egyesült Államoktól.

[00:36:07]Az USA valószínűleg megpróbálja majd idővel helyreállítani a befolyását azért Európa fölött, amire azért sok esélye megvan, hiszen nagyon mély mélyen be van ágyazva, meg azért most se szűnt meg ez teljesen.

[00:36:17]Tehát mindig ugye néha vissza kell menniük Washingtonba és és engedményeket kérni, meg nem mernek egyedül lépni.

[00:36:23]például az ukrajnai euró, tehát európai hadseregneknek az ukrajnai jelenléte az ugye teljesen az amerikaiaktól függ, tehát amerikai atomernyő nélkül az európaiaknak bármiféle vállalkozása az kalandás.

[00:36:36]És hát ugye most a a hiába van atomfegyvere a briteknek vagy franciáknak, az az oroszokat pé nem fogja megijeszteni.

[00:36:43]Az amerikaiaké az egy másik történet, ott már lehet elgondolkoznak.

[00:36:49]Hogyha elhiszik persze azt, hogy az amerikaiak mondjuk atomháborúba mennének, nem tudom, Donyckért vagy Narváért vagy vagy nem tudom a Zesó világ térért vagy bármiért.

[00:36:56]Tehát ami mind megint csak egy kérdés, mert Oroszországban vannak olyanok, akik azt mondják, hogy nem fognak az amerikaiak atomháborúba menni ezekért az országokért.

[00:37:03]Mindesetre azért mégis csak az atom amerikai atomvédő ernyőnek a a mítosza, az még ott lebeg Európa fölött.

[00:37:11]És ezt nem akarják ugye elengedni az európaiak se, mert erre szükségük van, mert ettől lesznek igazán erősek, meg nagyok és hatalmasak, félelmetesek.

[00:37:17]Enél hát az európai országok ugye Oroszországgal szemben hagyományos fegyverek, gazdaság meg egyéb térel még ugye fel tudják venni a versenyt.

[00:37:28]Persze sőt előnyben is vannak, csak hát ugye ott van a a az óriási a nukleáris arsenál a a az orosz serpenyővel, amire nincs válasz.

[00:37:39]Amerikai részről van válasz.

[00:37:39]És ugye ez határozza meg ezeket az erőviszonyokat.

[00:37:44]Kicsit még térjük vissza Oroszország és Kína közötti jó kapcsolatba.

[00:37:46]Így gyorsan rákerestem Putyin és Cic Ping között ez a 40.

[00:37:51]találkozó pontosabban több mint 40 találkozó volt.

[00:37:54]És ez ez a 25.

[00:37:54]hivatalos kínai látogatása van a Gymi Putyinnak.

[00:38:00]Várhatunk-e egy ilyen sokadi találkozó után valami nagy bejelentést, vagy itt igazából arról van szó, hogy fönt kell tartani a jó kapcsolatot, és tovább kell folytatni azt, amit eddig csináltak?

[00:38:12]Én hát nem számítok egyébként nagyon nagy tényleg világvágrengető bejelentésekre.

[00:38:16]Ugye itt a az amit még most jelen pillanatban ahogy itt beszélgetünk nem tudunk még nem derült ki, hogy hogy mi lesz a a szibéria ereje kettő gázvezetékkel.

[00:38:26]Lehet, hogy egyébként amikor már a hallgatók ezt hallgatják, akkor már ők okosabbak lesznek, hiszen addigra már lehet, hogy kiderül.

[00:38:35]kihoztak elvileg aláírtak egy nyilatkozatot a a multipoláris világrendölés, hogy most pontosan még ezt nem tudom, hogy mi van ebben.

[00:38:40]Én gyanítom a semmi egetrengető, tehát valószínűleg ugye a korábbi korábban is már lefektetett elveknek valószínűleg a további megerősítése, és alapvetően ezek a találkozók valóban inkább arról szólnak, hogy az orosz kínai kapcsolatoknak a a stabil jellegét folyamatosan újra és újra kommunikálják az egész világ felé.

[00:39:03]És továbbra is jelezzék azt, hogy ez a két ország a világrend átalakulásával kapcsolatban azonos álláspontot képvisel, és azonos irányban mozog, függetlenül attól, hogy mondjuk adott esetben milyen nézeteltéréseik vannak, vagy milyen különbségek abban, hogy ezt hogyan is képzelik el.

[00:39:18]És ez ugye ez évek óta folyamatosan így zajlik és újabb és újabb megerősítést nyer.

[00:39:26]És a két ország ilyen szempontból ugye gazdaságilag is egyre jobban összefonódik.

[00:39:32]És ugye nyilván ez a függés bizonyos szempontból kétoldalóvá tud válni.

[00:39:39]Tehát ugye sokan mondják majd mondták már nagyon régóta azt, hogy ugye Oroszország szinte Kína vazalósává válik.

[00:39:49]ugye a gazdasági viszonyoknak a az egyoldalúsága miatt, de de azért láthattuk azt, hogy egyébként Oroszországnak Oroszország Európának sem válta alusáván.

[00:39:59]Tehát akkor amikor meg született a politikai akarat, akkor Oroszország fel tudta vállalni azt, hogy Európáról is le tud válni.

[00:40:08]Tehát meg tudta ezt kockáztatni.

[00:40:10]És akkor az európaiak döntöttek arra, hogy ez a levállás hogyan menjen végbe.

[00:40:14]És egyébként Európa esetén, ahol a politikai akarata erre a a levállásra szintén nagyon erős volt, ott is láthatjuk, hogy ez mennyire egy elhúzódó folyamat, és hogy ott látszik igazán, hogy milyen egy kölcsönös függés, hogy mennyire nem tudja egyébként Európa sem elengedni az orosz energiahordozókat.

[00:40:26]És ugye itt nem csak Magyarországról, hanem Szlovákiáról van szó.

[00:40:29]Hát hogyha megnézzük azt, hogy ki mennyit vásárol mondjuk orosz csepfolyós gázból, orosz kőolajból, hogy egyébként például a G7 országok mai napig egy óriási szeletet hasítanak ki abból a tehát az orosz kőolajnak a a az eladási tehát a teherhajó forgalmából.

[00:40:45]És egyébként az, hogy mondjuk ugye rengeteg kőolajterméket vásároltak az európai országok, de még egyébként az Egyesült Államok is Indiából például az elmúlt években, ahol nagyon jól tudjuk, hogy ez miből készülhetett.

[00:40:59]ezt nem tudják elengedni, és nyilván ugyanez fenne áll Kína esetén is, hogy hiába persze Kínának a technikai elsőbbsége, de de az, amit a kínaiak vásárolnak Oroszországban, az ugyanúgy fontos a kínaiaknak is, és nem fogják tudni ezt egyik pillanatól a másikra csak úgy elengedni, vagy fegyverként felhasználni Oroszország ellen.

[00:41:19]illetve amennyire igen, az ugyanannyira, mint amennyire ugye a kölcsönös függésben lévő kínai amerikai gazdaság esetén látjuk, hogy ha az egyik harapni akar, akkor a másiknak van mivel visszaharapnia.

[00:41:29]Uként ezt a nyugati oroszviszonyban is láthattuk, hogy nagyon nehéz gazdaságilag bedönteni a másikat.

[00:41:35]Saj ugye a katonailag lehetne ugye játszadozni ezekkel a dolgokkal, csak nem lehet, mert ugye ott vannak az atomfegyverek, amik azért eléggé magasra teszik a a téteket ezzel kapcsolatban.

[00:41:47]Lejárt a műsoridőnk, úgyhogy muszáj leszek lezárni ezt a műsort.

[00:41:49]Kosztúr Andrásnak, történésznek, a patriotak külpolitikai szerkesztőjének köszönöm szépen, hogy rendelkezésünkre.

[00:41:55]Én köszönöm.

[00:41:56]Kedves hallgatóinkinak és nézőinknek köszönjük a figyelmet.

[00:41:58]Szeb jósef voltam.

[00:41:59]Viszontállásra, viszontlátásra.

[00:42:01]y