Az amerikai elit a hátunk mögött adja el Ukrajnát? – Siklósi Péter

[00:00:00]Tisztelettel és szeretettel köszöntök minden kedves nézőt és hallgatót a Hitr Rádió legfrissebb adásában.

[00:00:03]Én Vabbra Gusztá vagyok és itt van velem a stúdióban Siklósi Péter, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.

[00:00:08]Jó napot kívánok.

[00:00:10]Jó napot kívánok.

[00:00:12]Ukrajna lesz a témánk és hát vannak azért fejlemények, de talán kezdjük egy kicsit az Ukrajnát lerovanó Oroszországgal.

[00:00:19]Putyin Kínában járt és rengeteg mindent aláírtak satöbbi.

[00:00:24]Most általánosságban kérdezném csak így érintőlegesen, mit üzen ez a kínai látogatás, és vannak-e olyan témák, amik kifejezetten fontosnak bizonyultak most az elmúlt napokban?

[00:00:38]Hát ugye egyfelől a az általános üzenete azaz az az leginkább a az időzítéséből olvasható ki, hogy egy-két nappal Trump elnök hatalmas csinnadrattával megtörtént Pekingi látogatása után történt ez meg.

[00:00:57]Ugye nagyon nehéz elkerülni azt a gondolatot, hogy azért ott Trump elnök hagyott üzeneteket amiket a a Siin Ping talán átadhatott.

[00:01:15]Ö, tehát biztosan biztosan beszéltek a háborúról, biztosan beszéltek a az amerikaiaknak a hozzáállásáról, a közvetítési kísérleteiről, a stratégiai elképzeléseiről.

[00:01:27]Tehát egyfelől ez egészen biztosan megtörtént, hogy pontosan mi hangzott el, hogy ezt nem tudhatjuk.

[00:01:34]Ö de azért én szerintem ez egy fontos különösen így, hogy egymás után ez a két nagy találkozó megtörtént.

[00:01:43]És aztán a a a tartalmi részletek, ezek közül talán az a legfontosabb szerintem, amelyikben végül nem tudtak igazán a részletekben megállapodni.

[00:01:55]Ugye ez a szibéria ereje csővezetéknek a a részletkérdései.

[00:02:04]Ugye itt nagyon úgy fest, hogy a ugye az oroszok magasabb árat próbálnak kicsiholni a a kínaiakból, akik ezt nem úgy tűnik, hogy nem hajlandók megfizetni, mert nyilván azt gondolják, hogy Oroszország van nagyobb kényszerhelyzetben, és ezért Kína van inkább nyeregben, még úgy is, hogy a a közelkeleti válság, illetve a hormuzos lezárása, azért hosszú távon Kínát nagyon komolyan érinti, úgy értem, negatív módon.

[00:02:46]Nyilván itt természetesen a kínaiakat is ilyen szempontból értékárok, de azért azt is tegyük hozzá, hogy Oroszországnak már konkrétan az országhatárokon belül is komoly támadások érik.

[00:02:54]Ugye most legutóbb az a hír járja, hogy Oroszországon belül a közép-oroszországi különböző olajfinomítók és olajjal kapcsolatos üzemek is leállásra kényszerültek, mert az ukrán dróncsapások nagyon hatékonyan pusztítják ezeket a létesítményeket.

[00:03:13]Ez egyébként valóban inkább Putyint hozhatja egy ilyen tárgyalás során, vagy bármilyen más helyzetbe, kényszerhelyzetbe?

[00:03:21]Igen.

[00:03:21]Ugye az a helyzet, hogy a a közelkeleti válsággal, a hormózi szoros lezárásával Putyin nyert.

[00:03:32]Őnek ez nagyon komoly napi bevételnövekedést eredményezett, hiszen egyfelől megnövegetedett megnövekedett az igény a az orosz kőolajra és földgázra.

[00:03:46]Tehát ugye az amerikaiak többször is meghosszabbítva föloldották a a az Oroszország elleni olajembargót azért, hogy a a világban lehetőleg a legkisebb hatása legyen a hormóziszoros lezárásának.

[00:04:02]És ugye ezáltal Oroszország többet tud exportálni.

[00:04:06]Ráadásul az ár is megemelkedett.

[00:04:08]Ugye míg korábban 60 dollár környékén volt a brend hordónkénti ára.

[00:04:14]addig hát ugye ez folyamatosan változó, de mondjuk 100 és 120 között oscillál most a éppen a hírek függvényében, hogy jó hírek van, jó hírek vannak, akkor 100 dollár köré esik, hogyha ha rossz hírek vannak, akkor 120-ig fölmegy.

[00:04:29]Tehát az ár is megemelkedett, tehát ez komoly pluszbevételeket hozott Oroszországnak.

[00:04:36]Ugyanakkor eközben az ukránok ráálltak arra, hogy mélységi dróncsapásokat hajtanak végre orosz infra olajipari infrastruktúrák ellen.

[00:04:50]Úgy a feldolgozó, tehát a a finomítók ellen.

[00:04:58]Aminek aztán a belföldi hatása is érezhető, tehát az a hadsereg ellátása is érezhető.

[00:05:04]Adott esetben dönteniük kell, hogy a hadsereget látják-e el, vagy a civil lakosságot.

[00:05:10]És ráadásul az export terminálokat is, tehát egy kikötőket, úgy a balti tengeren a két kikötőt, mint a fekete tengeren levő kikötőt folyamatosan támadják.

[00:05:23]És ugyan nem lehet pontosan tudni, hogy százalékosan, hogy mekkora károkat okoztak, de azt szokták mondani, hogy hát legalább a kapacitásnak a 10%-át legalább időlegesen sikerült kiütni.

[00:05:36]Persze ugye nyilván az oroszok azonnal nekiállnak ezt megjavítani, tehát ez egy folyamatosan zajló küzdelem.

[00:05:43]De azért elég hatékonyak.

[00:05:46]Ö ami ebben a pillanatban, amíg tart a válság a hormózi szorosnál, addig azért az oroszok még pluszban vannak, de hát ugye nekik is azzal érdemes számolni, hogy az a háború előbb-utóbb végetér, így vagy úgy, de előbb-utóbb vége, és az nem fog négy évig eltartani az a az a háború.

[00:06:04]Azt az amerikaiak viszonylag záró határidőn belül, egy-két hónapon belül, de mindenképpen bőven az amerikai félidős választások előtt le akarják zárni.

[00:06:15]És ha ezt ha azt le tudják zárni, akkor abban a pillanatban hatalmas mennyiségű olaj fog megjelenni a meg gáz a piacon, ami azonnal le fogja nyomni az árakat megint olyan olyan 60 akár még 60 dollár környékére is, ami azt fogja jelenteni, hogy a a visszaesett kapacitás miatt az oroszoknak a bevétele ezekből az energiahordozókból a régi szint alá fog csökkenni.

[00:06:46]hogy ez még nem történt meg, de ez a Damoklés kardja folyamatosan ott van a a fejük fölött, ezért kezdenek kifutni az időből az oroszok.

[00:06:57]Kicsit megvilágítanám akkor ukrán oldalról is a dolgokat.

[00:06:59]Ö friss hír, hogy Csehország például már bizonyos mértékben szigorít és korlátozza az ukrán menekülteknek az ellátását, anyagi támogatását és a szociális jutatásokat is.

[00:07:11]Lehet-e egy olyan pont, amikor Európa azt mondja az ukrán menekültekre, hogy akkor ennyi volt, és akkor innentől kezdve tessék vagy asszimilálódni a társadalomba, vagy visszamenni Ukrajnába.

[00:07:22]És úgy általában lehet-e olyan jelenséget tapasztalni Európában, hogy kezd talán kiábrándulni vagy elfordulni az ukránoktól?

[00:07:33]Én nem én nem ezt mondanám, hogy hogy kiábrándulni, Tunilék.

[00:07:37]A az szemben a közelkeleti migránsokkal, vagy az afrikai migránsokkal a az ukrán menekültek azok kulturálisan sokkal sokkal közelebb állnak.

[00:07:54]az európai kultúrához ami azt jelenti, hogy sokkal könnyebben találnak munkát, teljesen más a a munkaetikájuk.

[00:08:05]Nyilván azok, akik mondjuk nem akarnak munkát találni és és a és azért mentek oda, hogy a a szociális juttatásokat fölvegyék, azok nyilván nem ez a kategória, de ezek sokkal kevesebben vannak, mint mondjuk, ahogy említettem, a közelkeleti vagy az afrikai menekültek, migránsok esetében.

[00:08:27]Ráadásul Nyugat-Európában azért van van egy komoly munkaerőhiány is.

[00:08:30]Ö, és ezt különösen a jól képzett, magasan képzett ukrán munkaerő, amelyiknek a munkaetikája is magasabb, ráadásul a kultúrája is hasonló, adott esetben még a nyelve is nagyon hasonló, ugye, mert itt nem csak Nyugat-Európáról van szó, hanem Csehország, Lengyelországban nagyon sokan vannak.

[00:08:56]Ugye ott még a a nyelvtanulás is nagyon gyorsan megy, ezért nagyon könnyű beilleszkedniük.

[00:09:04]És ráadásul a munkaerőpiacnak szüksége van rájuk.

[00:09:06]Úgyhogy én nem én nem gondolom, hogy nagy méretű vissza toloncolások kalene szembenézniük.

[00:09:18]Az a kérdés, hogy hogyan zárul le ez a háború, meddig tart ez a háború.

[00:09:26]Sokan azt mondják, hogy majd amikor lezárul a háború, akkor majd nagyon sok ukrán hazamegy.

[00:09:30]Hát őszintén szólva én ebben nem nagyon hiszek.

[00:09:33]Sőt attól tartok, hogy pont az ellenkezője fog megtörténni, mert lehet, hogy lezárul ez a háború, de a az emberek nem lehetnek biztosak benne, hogy nem fog újra kezdődni, és amikor lezárult, akkor föl fogják oldani a határzárat.

[00:09:48]ugye a katonakorú férfiakkal szemben.

[00:09:56]É én szerintem inkább egy újabb nagy kiáramlási hullám lesz.

[00:09:58]Most az a kérdés, hogy Nyugat-Európában ezt meg akarják-e akadályozni, nehogy kiürüljön Ukrajna, hogy durván fejezzem ki magam.

[00:10:09]Tehát állítanak-e mesterséges akadályokat, vagy sem?

[00:10:12]Persze, hogyha ha komolyan gondolják Ukrajnának az EU-s csatlakozását, akkor nem olyan könnyű mesterséges akadályokat állítani.

[00:10:24]Ez abszolút így van.

[00:10:24]Kicsit most rátérve a konkrétan a fronthelyzetre, azért azt egy jó ideje lehet látni, hogy inkább a drónok kerülnek már előtérbe, és ez a fajta, amit már itt említett, és a az adásban, ezek az ilyen belső mélységi támadások az ukrán részről és egyébként az oroszok részéről is.

[00:10:43]Ugye ismeretes, hogy Kárpátalját is érte ilyen dróntámadás orosz részről közvetlenül a három napos fegyverszünet után.

[00:10:50]Az egyébként, hogy volt már egy három napos fegyverszünet, de utána gyakorlatilag ahogy ahol abbahagyták, onnan folytatták a felek.

[00:10:59]Ez ez mit árul el nekünk a háborúnak a mostani természetéről?

[00:11:03]Hát ugye a tulajdonképpen itt egyszerre két háború zajlik.

[00:11:05]Az egyik a frontvonalon, a másik pedig a hátországban.

[00:11:13]A mind a kettőt java rész drónokkal vívják.

[00:11:18]Persze teljesen más fajta drónokkal, de mégis csak drónokkal vívják.

[00:11:22]Kezdjük a frontvonallal.

[00:11:25]Ugye régebben az volt a közvélekedés, hogy erős offenzívákkal, nagy nehéz harci technikával előre lehet törni, és így lehet áttöréseket elérni.

[00:11:43]Na, ez teljesen eltűnt.

[00:11:45]A drónok, illetve nem csak a drónok, hanem hanem a a felderítésnek a precizitása és a döntéshozatalnak a rendkívül felgyorsulása az tulajdonképpen lehetetlenné tette az ilyen nagy öffenzív támadásokat.

[00:12:04]Tulajdonképpen már a csapat összevonásokat is lehetetlenné tette.

[00:12:10]Ezért a a fronton gyakorlatilag az a helyzet, hogy a mindkét oldalról egyébként a a frontvonalat, ami egy azt is nehéz megmondani, hogy pontosan hol a frontvonal, de de mond hívjuk frontvonalnak a frontvonalat azt gyakorlatilag lopakodva közelítik meg, gyalog akár 20 km gyalogolva folyamatos drón veszélynek kitéve.

[00:12:37]Tehát tulajdonképpen nem nagy áttörések vannak, hanem hanem lopakodások.

[00:12:45]És ilyen szempontból egyébként a ugye korábban az erődárosokat hívták nagyon nehezen bevehető erődítményeknek.

[00:12:57]De mostanra már tulajdonképpen a nyílt mező az legalább annyira veszélyes lett, hiszen nem nincs hova elbújni.

[00:13:03]Ö van erdősáv, az jó, mert ott meg lehet próbálni a a lombkorona alatt belopózni a a a frontvonalig, de ha nincs, ha mezők vannak, akkor teljesen fedetlenül kell megtenni akár 20 vagy 30 km-t.

[00:13:22]És ez gyakorlatilag lehetetlenné teszi a komoly támadásokat.

[00:13:26]Ugye szó volt arról, hogy hogy lesz majd egy nagy tavaszi orosz offenzíva.

[00:13:32]Hát a tavaszból, ha jól számolom, hátra van még egy hét.

[00:13:38]És és nem történt meg.

[00:13:43]Mostanra háttértek arra, hogy majd esetleg lesz egy nagy nyári offenzíva.

[00:13:48]Hát az az érzésem, hogy nem lesz.

[00:13:48]Egész egyszerűen, mert a mostani haditechnikai helyzet nem engedi meg.

[00:13:55]Ez tehát továbbra is marad ez a ez a ez a nagyon lassan mozgó frontvonal.

[00:14:02]Egyébként oda-vissza is tud mozogni, és eközben komoly veszteségeket szenvednek mindkét oldalon.

[00:14:10]Természetesen a támadó oldal az mindig nagyobb veszteségeket szenved, hiszen őneki kell kijönnie a fedezékből és megpróbálni elfoglalni a másiknak a területét.

[00:14:21]közben ugye sokkal jobban ki van téve a a támadásoknak.

[00:14:24]Ez egyébként azt jelenti, hogy az a az ukránoknak nem kell attól félniük, hogy a a frontvonal összeomlik.

[00:14:34]Viszont azt is jó, hogyha tudják, hogy visszafoglalni se fogják nagyon tudni, amit eddig elvesztettek, hiszen akkor ők lennének hát legalábbis ugye taktikai értelemben támadók, és ők őnekik kellene azzal szembesülni, hogy sokkal nagyobb veszteségeket fognak szenvedni.

[00:14:52]Ez a körülbelül ez a front.

[00:14:52]Ö eközben ugye megy a hátország támadása, ugye mind a két fél ö a az ellenségnek vagy az ellenségének a az ipari kapacitásait lövi általában.

[00:15:09]Az oroszok persze civil területeket is lőnek, de ugye soha nem lehet tudni, hogy ott tulajdonképpen lakó negyedekbe elhelyezett mondjuk drón összeszerelő kisüzemeket támadtak, vagy pedig tényleg a a lakosságot próbálják megfélemlíteni és megtörni a morálját és ezáltal valami eredményt elérni.

[00:15:33]A a pontos részletek, nyilván ilyen is van, meg olyan is van, de a pontos arányokat soha nem fogjuk tudni.

[00:15:39]Amit amit tudunk, hogy az oroszok ugye nyilván támadják, nagyon sokszor támadják Odessát, illetve Odessa melletti kikötőket, aminek nyilván az a célja, hogy egyfelől a a szükséges ukrán importot rombolják, másfelől Ukrajna bevételi forrásai, tehát mondjuk a gabona exportot hátráltassák.

[00:16:02]Teljesen megszüntetni nem tudják, de hátráltatni tudják.

[00:16:04]És ahogy előbb beszéltünk róla, a a az ukránoknak meg az a célja, hogy a az olajipari infrastruktúrát, de nem csak azt persze, hanem mondjuk drón gyártó kapacitást, hadipari cégeket támadjanak, ami az utóbbi időben egyébként némi változást hozott.

[00:16:25]Korábban az volt a helyzet, hogy minden egyes alkalommal, amikor az ukránok mélységben, tehát ilyen 1000 km ilyesmi távolságokban támadták a az oroszokat, akkor hajszál pontosan lehetett tudni, hogy ezt képtelenek lennének máshogy megoldani, csakis amerikai felderítési támogatással, ugye, mert az, hogy a az, hogy a a célpont hol van, azt az ukránok is tudják.

[00:16:53]Amit nem tudnak, hogy a mobil légvédelmi állások, amik közben folyamatosan mozognak a a területen, azok éppen hol vannak.

[00:17:01]Na, ezt az amerikaiak tudják a a műholdakon meg a a sziginten keresztül, és ezt megosztották, folyamatosan meg is osztják az ukránokkal.

[00:17:12]Ami ebben egy érdekes újdonság lehet, ugye miután végetért ez a nagyon rövid tűszünet, az oroszok egy 800 drónos támadás a valaha volt legnagyobb támadást intéztek.

[00:17:29]Ráadásul másnap még egy további 700 drónos támadást, tehát két nap alatt 1500 drónos támadást intéztek.

[00:17:38]ugye összegyűjtötték a tűzszünet alatt ezeket a drónokat, és akkor ezeket nagy tömegben nyomták ki.

[00:17:44]Ugye ezalatt történt a kárpátaljai 11 drónos támadás is.

[00:17:51]De ami igazán meglepő, hogy a hogy a az ukránok képesek voltak Moszkva ellen egy 500 drónos támadást indítani.

[00:17:57]Ilyen korábban nem volt.

[00:18:00]És ez felveti annak a lehetőségét.

[00:18:03]Ugye az a az a nagy kérdés, hogy a hogy az ukránok dróngyártási kapacitása az vajon megengedi-e azt, hogy hosszútávon visszatérően ilyen nagy mennyiségű drónnal támadják a az oroszokat?

[00:18:17]Ezt nem tudjuk ebben a pillanatban.

[00:18:19]De de mindenesetre, hogyha az ukránok is képesek ilyen nagy mennyiségű drónnal támadni, az azt jelentheti, hogy már nem függenek a a a jövőben annyira az amerikai hírszerzési támogatástól, hiszen ha ilyen nagy mennyiségben támadnak, akkor pusztán a mennyiséggel túl tudják terhelni a légvédelmet.

[00:18:42]nem kell feltétlenül trükkösen elrepülni a légvédelmi állások között, hanem szépen egyenesen neki lehet őket engedni.

[00:18:50]Persze közben a nagy részét a az oroszok le fogják lőni, de hogyha 500 indul, akkor lehet, hogy a végén mondjuk 50 meg is érkezik.

[00:19:01]És itt már az 50-nek a célba is elég komoly kárt okozhat.

[00:19:04]Itt azért megkérdezném azt és bele is kérdeznék abba, hogy tulajdonképpen azt mondhatjuk, hogy az állóháborúnak a fogalma az megváltozott ezzel a mostani háborúval, hiszen még eddig mondjuk a két lövésszárok egymással szembe állt, és a kettő között volt egy mező, amin nem tudtak átkelni.

[00:19:20]Most mondhatjuk azt, hogy nem csak egy ilyen szűsáv van, hanem gyakorlatilag kilométereket kell ahhoz gyalogolni, hogy egyáltalán ezen a senki földjén áttör nem kilométereket, hanem tucat kilométereket.

[00:19:31]Tehát több tucat kilométert, ugye van olyan hely, ahol ahol 20 km, de ez egyre nő ez a ez a távolság.

[00:19:38]Ugye ahogy a drónoknak a hatótávolsága növekszik, egyre nő ez a távolság.

[00:19:43]Tehát itt most már gyakorlatilag 20-31-es helyeken 50 kmes mélységekről szó van.

[00:19:51]Úgyhogy ez nem fogja megengedni, hogy hogy komoly támadásokat tudnak tudjanak indítani, ami azt jelenti, hogy tulajdonképpen mind a két félnek el kell azon gondolkodnia, hogy érdemes-e folytatni ezt a háborút.

[00:20:02]Mert nyerni semmit nem fognak, közben infrastruktúrát veszítenek, embereket veszítenek.

[00:20:12]Úgyhogy közeledik az az idő, amikor amikor mind a két félnek ezt ezt be kell látnia, hogy nincs értelme tovább folytatni a a háborút, mert mert többet veszítenek a háború előrehaladtával, mint amennyit lehetne nyerni.

[00:20:26]Persze ahhoz, hogy békét tudjanak kötni, ahhoz alapvetően szükség van az amerikaiakra, mert az amerikaiak azok, akik tudnak pozitív és negatív ösztönzőket az asztalra tenni.

[00:20:38]Ugye negatív ösztönző az a korbács tudnak fenyegetni azzal, hogy így vagy úgy nem fogják támogatni mondjuk a az ukránokat, vagy így vagy úgy fogják támogatni az ukránokat ugye az az oroszok ellen, de ugyanakkor ami ennél fontosabb, hogy pozitív ösztönzőket is az asztalra tudnak tenni.

[00:20:59]Ö az oroszok irányába régóta pontosan tudható az a pozitív ösztönző, hogyha befejezik a háborút, békét kötnek, akkor vissza fogják fogadni legalábbis az amerikai kereskedelmi rendszerbe.

[00:21:17]Önmagában nagy fegyvert, ami ami önmagában nagyon fontos Oroszországnak.

[00:21:20]Tudilik jelen pillanatban stratégiailag Oroszország egyoldalú függőségben áll Kínával vagy Kínától.

[00:21:30]ami ami hát melyik nagyhatalomnak érdeke, hogy hogy egyoldalú függőségbe kerüljön valakivel?

[00:21:37]Ez ha az amerikaiak újra elkezdenének velük kereskedni, lehetőséget adna Oroszországnak arra, hogy újra két lábra álljon.

[00:21:46]Nem lesz soha Amerika barátja, de ha már ha már félúton van Kína és Amerika között, már az is sokkal jobb Oroszországnak, persze Kínának nem.

[00:21:58]De az Egyesült Államoknak is sokkal jobb.

[00:22:00]Nem, nem a nem az orosz, nem a szoros orosz kínai szövetséggel kell potenciálisan megküzdenie, hanem hanem triumvirátus alakul, ha úgy tetszik, ahol mindenkinek mindenkire figyelnie kell.

[00:22:15]És ugye az a kérdés, hogy az európaiak ehhez hogyan fognak hozzáállni, mit mit fognak tenni, mert egyébként láthatóan saját elképzelésük nincsen arról, hogy Oroszországot hogyan kezeljék, mert az nem elképzelés, hogy Oroszországot le kell győzni.

[00:22:30]Ez ez ez egy vágy.

[00:22:32]De ez nem stratégia.

[00:22:32]A vágy az nem stratégia.

[00:22:37]Mi mit tudnak tenni a a az európaiak?

[00:22:39]Ugye körülbelül két dolgot.

[00:22:39]Ö, az egyik, hogy beállnak a sorba, ö és követik az amerikaiakat.

[00:22:46]A másik pedig, hogy megpróbálják destruálni ezt az egészet.

[00:22:50]Elhúzni.

[00:22:50]Gyakorlatilag a következménye az, hogy elhúzzák a háborút.

[00:22:52]Szerintem ez öngyilkos ilyen lassú öngyilkosság kategóriája, mert akkor fenn kell tartani Ukrajnának a finanszírozását.

[00:23:04]Hát mi látjuk, hogy már most is milyen jól és hatékonyan működik.

[00:23:06]Ö és akkor ezzel kapcsolatban jönne a következő kérdés, hogy ugye általában egyrészt mi következik a mostani mozgásából Európának?

[00:23:17]Azt látjuk, hogy egyrészt azért a 90 milliárdos hitel végül átment, és ebbe beszálltak végül a brittek is.

[00:23:26]De azért, mint arra már kitértünk, valamilyen szinten azért kezd megjelenni hát ha nem is kritikus, de mindenképpen egy új felfogást igénylő hang.

[00:23:32]Ö belga miniszterelnök is korábban beszélt arról, hogy Putyinnal tárgyalni kell, úgyhogy azért minthogyha már egy kicsit a konstruktív irányba elmozdulna az európai álláspont is.

[00:23:43]Mennyi időbe telhet, amíg ez tényleg megérik, hogy Európa készen álljon egy ilyen tárgyalásra?

[00:23:51]Ja, az a helyzet, hogy Európában többen, fogalmazzunk így, felismerték azt, hogy nem lehet úgy tenni, mintogyha Oroszország az nem lenne a szomszédunk.

[00:24:04]vagy mintogy örökkéháború lenne.

[00:24:08]Előbb-utóbb valamilyen együttélési rendszert ki kell alakítani a az oroszokkal.

[00:24:15]Ezt ugye többen mondták már Macron elnök is szokott ilyeneket mondani, belga miniszterelnök.

[00:24:19]Ö de a probléma az, hogy ugye Európa ebben megosztott, mert ezt nem mindenki gondolja így.

[00:24:30]azok, akik nagyon közel vannak Oroszországhoz, baltiak, lengyelek, mások, azok legszívesebben lekötve tartanák Oroszországot, és ők ezt egy elfogadható befektetésnek tartják, hogy ugyan fizetniük kell pénzt.

[00:24:53]De ebből a pénzből az ukránok a saját vérük árán lekötve tartják a az oroszokat.

[00:25:01]Azért ez két egymással eléggé összeegyeztethetetlen álláspont, mert ugye az egyikből az következik, hogy valami dealt fogunk csinálni és együtt fogunk élni, a másikból meg az következik, hogy nem nem fogunk kiegyezni.

[00:25:15]Örökké tart a háború.

[00:25:19]Tehát Európának egyfelől saját magán belül meg kell erről állapodnia.

[00:25:25]Most pótcselekvés folyik.

[00:25:25]Ugye pont pont ebben a legfontosabb stratégiai kérdésben nem tud Európa magával megállapodni.

[00:25:35]Most éppen azon vitáznak, hogy ki legyen az európai tárgyaló.

[00:25:39]Tehát azt még nem tudjuk, hogy mi lesz az álláspontja ennek a tárgyalónak.

[00:25:43]De most akkor azon vitatkozunk, hogy ki legyen az.

[00:25:47]Srőder nem lehet legyen a Merkel.

[00:25:49]Rossz ötlet legyen.

[00:25:52]Ugye ilyenkor mindig amikor amikor elhangzik néhány név és és és egyik se jó, akkor ilyenkor mindig föl szokott merülni az ötlet, hogy legyen egy olasz.

[00:26:05]É most éppen éppen valamelyik volt olasz miniszterelnöknél tartanak, de de még ebben sem tudnak megállapodni.

[00:26:13]És ez a ez a legkevésbé fontos kérdés.

[00:26:16]Az a fontos kérdés, hogy mi legyen az álláspont.

[00:26:19]És ez én nem látom, hogy előrehall.

[00:26:21]Eközben ugye mi történik?

[00:26:23]Eközben az történik, hogy az amerikaiaknak van elképzelése ugyanarra stratégiája, hogy ez hogyan lehetne ezt lezárni.

[00:26:29]Jelen pillanatban nem tudnak erre még ráfordulni, mert a figyelmüket a közelkeleti háború köti le.

[00:26:38]De mondom, az az a háború nem fog örökké tartani, nem fog évegéig elhúzódni.

[00:26:42]Azt valamikor még még ezen a nyáron szerintem le fogják zárni így vagy úgy.

[00:26:49]Lehetséges, hogy újabb csapásokat fognak mérni.

[00:26:51]Lehetséges, hogy nem.

[00:26:54]Egyébként ugye a Trump megpróbálja elkerülni az újabb csapásokat.

[00:26:57]Próbálja úgy rákényszeríteni az akaratát a az irániakra, hogy ne kelljen újra csapnia, de könnyen lehet, hogy kell.

[00:27:05]Meglátjuk, de valamilyen módon ez le fog zárulni, és amikor az lezárult, akkor tudnak ráfordulni újra az a az orosz-ukrán háborúra, és biztos vagyok benne, hogy azonnal rá is fordulnak.

[00:27:17]Tülé mind az amerikai stratégiai érdekrendszernek a részét képezi.

[00:27:25]Rá fognak fordulni, és akkor az európaiak ott lesznek, hogy hirtelen, hogy azonnal el kell dönteni vagy támogatják, vagy nem támogatják.

[00:27:37]Igen.

[00:27:37]És itt akkor tegyük azt hozzá, és talán tárgyaljuk ki azt is, hogy mi kell ahhoz, hogy Európában létrejöhessen egy egységes álláspont, mert valakinek engednie kell, csak az a nagy kérdés, hogy melyik fél fog engedni, milyen szempontok szerint, és ki lehet az végül, aki engedni fog?

[00:27:56]Hát ugye ideális esetben az EU-nak képes ugye hogyha a gazdasági oldalát nézem ennek a történet egyébként hogyha védelmi oldalát nézem a történetnek akkor persze az EU próbálkozik azzal vagy az EU központi bürokráciája a bizottság próbálkozik azzal hogy nagyobb szeletet hasítson ki magának ebből a tortából de védelmileg valójában a NATO a fontos szereplő nem a az EU az EU-nak nagyon fontos szerepe van egyébként a hadipar területén, és ez tényleg egy egy fontos szerep, de nem a védelem területén.

[00:28:29]Ez két különböző dolog, persze összefüggő dolgok, de mégis csak különböző.

[00:28:34]Most ideális esetben az EU képes lenne viták során megállapodni saját magával, hogy mi legyen a közös álláspont.

[00:28:46]De mi van akkor, hogyha nem képes ezt az ugye az előbb említett érdekellentéteket föloldani?

[00:28:55]Akkor az fog történni, hogy a az amerikaiak kialakítanak egy feloldanak egy csomó szankciót.

[00:29:02]Ja, már nem fogják az összes szankciót feloldani.

[00:29:04]Például a katonai jellegű szankciókat, azokat gondolom nem fogják feloldani, de a de a gazdasági jellegű szankciókat fel fogják oldani, és ebben a pillanatban ott lesz egy Európa, ahol fél évente meg kell hosszabbítani a szankciókat.

[00:29:22]És ha egy valaki egy valaki nem hajlandó ezt meghosszabbítani, akkor vége.

[00:29:30]És márpedig előbb-utóbb lesz ilyen.

[00:29:32]Márpedig előbb-utóbb ugye ez már nem Orbán Viktor lesz.

[00:29:34]Mert ha ő maradt volna kormányon, akkor biztosak lehettünk volna benne, hogy ő ő biztosan de könnyen lehet, hogy lesz valaki más aki azt mondja, hogy hát az a helyzet, hogy nem fenntarthatók a a szankciók egy olyan helyzetben, ahol Amerika feloldotta őket.

[00:29:52]Tehát hogy hogyan tartsuk mi fent hogyha egyébként Amerika meg szabadon kereskedik a az oroszokkal.

[00:30:00]Ezt valaki valószínűleg többen is egyszerre azt fogják mondani, hogy új a helyzet, kénytelenek vagyunk feloldani.

[00:30:11]Ön én ennek a az utóbbi lehetőségnek nagyobb esélyt adnék abból kiindulva, hogy hogy nem látom a a közös nevezőnek a a a könnyű elérhetőségét az EU-ban.

[00:30:29]Ha már szóba került a NATO, a NATO főt főtitkár Mark Rutte azt nyilatkozta, hogy Oroszország súlyos válaszra számíthat, hogyha atomfegyvert vetne be Ukrajnában.

[00:30:41]Egyébként voltak most olyan eszközök, olyan rakéták, amik nem robbantak föl, és radioaktív sugárzást mértek rajta az ukrán hatóságok.

[00:30:50]Nem tudom, hogy ezzel összefüggésben nyilatkozta-e ezt Mark Rutel.

[00:30:52]Viszont nekem csak az a kérdésem, hogy ezeknek a fajta fenyegetéseknek, vagy ezeknek a fajta megszólalásoknak van-e értelme akkor, amikor egyértelműen abb az irányba mutatnak a dolgok, hogy egyébként előbb-utóbb kénytelenek lesznek tárgyalni?

[00:31:07]Szerintem itt egyébként Mark Ruténak a nyilatkozat itt itt itt szerintem két dolog összecsúszott.

[00:31:12]Mark Rutte tudomásom szerint, amikor a baltikumi drónberepülésekről volt szó, arra mondta azt, hogy súlyos válaszcsapásra kell számítania a a NATO részéről, hiszen ezek az államok NATO tagállamok, és hogyha agresszió éri őket, akkor a a NATO azonnal is új válaszcsapásokat fog intézni.

[00:31:37]ami a nukleáris fegyver bevetéséről szólt, szerintem óvatosabb volt ennél a a Rute.

[00:31:46]Ő azt mondta, hogy annak súly nagyon súlyos következményei lennének, ami nem ugyanaz.

[00:31:53]Valóban, mert ugye Ukrajna nem NATO tagállam, ezért az ötödik cikkely nem érvényes rá.

[00:32:02]Ö és leginkább itt arra kell gondolni, hogy hogy a második világháború vége óta nem volt atomcsapás.

[00:32:13]És mindenki nagyon óckodik ettől.

[00:32:15]Tehát azt kétszer is meggondolja mindenki hogy atomfegyvert bevessen.

[00:32:17]Nem is kétszer, hanem 12szer meggondolja.

[00:32:24]Úgyhogy én ennek nem tartom nagy valószínűségét.

[00:32:27]Az, hogy egyébként sugárzást mérnek adott esetben ilyen van, mert azért a a modern technikában bizonyos sugárzóan anyagokat lehet használni.

[00:32:39]Ugye az a kérdés, hogy milyen mértékű ez a ez a sugárzás, de ezek ezek nem atom fegyverek voltak.

[00:32:46]A ugye az a az a kérdés, hogy a a NATO az ebben a helyzetben jelen pillanatban mi a feladata?

[00:32:54]Ugye az a feladata, hogy a a NATO tagállamokat megvédje, hogyha őket agresszió éri.

[00:33:00]És emellett fölvállalt még egy feladatot.

[00:33:07]Ez egy közvetítő feladat az európai pénz és az amerikai haditechnikai gyártás között.

[00:33:16]Ugye ez a Purl nevezetű mechanizmus amin keresztül az európaiak megvásárolják a az amerikai fegyvereket.

[00:33:28]Na és ebben közvetítő szerepet szervező szerepet vállal a NATO.

[00:33:31]Tehát a NATO ilyen módon támogatja Ukrajnát.

[00:33:34]Ö emellett persze ö a ö kiképzésben ít, de azok az egyébként nemzeti alapon megy és a NATO mint szervezet ebben is legfeljebb közvetítőként tud részt venni.

[00:33:53]És az a kérdés, hogyha egyszer béke van, vagy béke lesz, akkor mi lesz a NATO-nak a feladata?

[00:33:58]Ugye az elég világos, hogy Ukrajna nem lehet NATO tag.

[00:34:05]Ezt az amerikaiak teljesen egyértelműen kizárják, de azért sok más ország is szépen csöndben az amerikaiak árnyékában úgy gondolja, hogy Ukrajna nem lehet NATO-tak.

[00:34:17]Tehát azt már tudjuk, hogy mi nem lesz a a NATO.

[00:34:19]A viszont, hogyha ha Oroszországgal kialakul valamilyen gazdasági együttműködés, azért a másik oldalon az elrettentésre továbbra is szükség lesz.

[00:34:33]tudnék, a bizalom, tehát a az Oroszországgal való jövőbeni kapcsolat, az nyilvánvalóan nem épülhet a szeretetre, mert nincsen szeretet a a a két társaság között, de még a bizalomra se tud épülni, mert az is elveszett.

[00:34:51]Tehát a háborúval, háború előtt még volt valamekkora bizalom 90-es években satöbbi, de de a háborúval teljesen elveszett a bizalom.

[00:35:00]Tehát bizalomra nem lehet építeni.

[00:35:02]Két pillére fog épülni szerintem ez a kapcsolatrendszer.

[00:35:07]Az egyik a gazdasági racionalitásra, ha úgy tetszik az üzleti logikára, de ez kevés, mert nem lesz meg a bizalom, ezért a másik oldalon az elrettentésre fog épülni.

[00:35:20]Tehát ez azt fogja jelenteni, hogy az európaiaknak továbbra is többet kell majd védelemre fordítaniuk.

[00:35:27]Az amerikaiak finoman visszább lépnek.

[00:35:30]Nem fogják itt hagyni Európát, de finoman visszább lépnek.

[00:35:32]Az európaiak a több költésből előbb-utóbb nagyobb katonai képességeket fognak előállítani.

[00:35:42]És ezzel a NATO elrettenti Oroszországot, miközben a NATO tagállamok kereskednek is Oroszországgal.

[00:35:51]Ez így szépen le van írva.

[00:35:51]És hát látszik is egyébként, hogy az amerikaiak már tulajdonképpen részben meg is kezdték a kihátrálást.

[00:35:56]Ugye most voltak csapatkivonások Németországból.

[00:36:01]Hát pontosan az történt, ez érdekes volt egyébként, hogy a bejelentés arról szólt, hogy kivonnak 5000 katonát Németországból.

[00:36:07]Így van.

[00:36:09]Aztán amikor elkezdték konkrétan megtervezni, hogy ki is legyen az az 5000 katona, akkor kiderült, hogy 4000 katona Lengyelországból lesz kivonva és 1000 katona Németországból.

[00:36:22]Ráadásul az a 4000 lengyelországi katona az nem fixen ott állomásozó katona volt, hanem rotációs alapon kilenc hónapot Lengyelországban töltő megerő, ha úgy tetszik, megerősítés volt.

[00:36:35]Úgyhogy most nagyjából ez a helyzet.

[00:36:38]Tehát ez ez 4000 lengyelországi amerikai katona.

[00:36:44]Hát ebből még azért lehetnek majd kellemetlenségek.

[00:36:45]van is a a a a a a a a a lengyel diplomácia azonnal el is utazott Washingtonba, hogy megkérdezze, hogy akkor ez most hogy is van?

[00:36:52]Miért pont tőlünk vonjátok ki, amikor mi sokkal többet költünk a védelemre, mint mint mondjuk a németek?

[00:37:01]Hát meg ugye Belarus szomszédja, Lengyelország.

[00:37:05]Viszont akkor egy dupla kérdéssel zárnám ezt a mostani adást, mert lassan lejár a műsoridőnk.

[00:37:10]Egyrészt ugye itt azért látszik most már is ez a beszélgetésünkből is szerintem szépen kiderült, hogy viszonylag egységesen abba az irányba mutat minden jel, hogy előbbutóbb most már tényleg le kell zárni ezt a háborút.

[00:37:20]Lehet-e valamilyen időbeli kerete, vagy valamilyen távlata annak, hogy ez mennyi idő lehet, amíg beérnek ezek a folyamatok?

[00:37:28]Most gondolok itt az állóháborúra, a gazdasági helyzetre, arra, hogy adott esetben lezáródik a a az iráni háború.

[00:37:33]És a másik pedig, hogy ha lezáródott ez a háború, azt beszéltük, hogy NATO tag nem lehet Ukrajna, de EU tag-e még belőle egy háború után?

[00:37:45]A ugye a a jövendő békének az elvi keretei már megvoltak Enkoricban tavaly augusztusban.

[00:37:53]már akkor meg lehetett volna állapodni.

[00:37:55]Végül is több ok miatt úgy döntöttek, hogy egyébként több fél is úgy döntött, az ukránok is, meg a meg az oroszok is, hogy többet tudnak abból kihozni, hogyha még egy még egy kicsit háborúznak.

[00:38:08]Ez mostanra kiderült, hogy hogy nem tudnak többet kihozni belőle.

[00:38:13]Ezért én azt gondolom, hogyha ha a közelkeleti háborút az amerikaiak lezárják, akkor onnantól kezdve viszonylag gyorsan meg lehet állapodni Ukrajnával és és Oroszországgal.

[00:38:29]Mindenképpen közbe jött egy közelkeleti háború, ha jól értem.

[00:38:31]Tehát gyakorlatilag közbe jött egy közelkeleti háború, ha jól értem.

[00:38:34]Igen, igen.

[00:38:34]De ugye a a az amerikaiak nyilván szeretnék mindezt még a félidős választások előtt letudni, hogy a félidős félidős választások kampányára nagy nemzetközi sikerrel tudjanak ráfordulni.

[00:38:51]Ugye a félidős választások novemberben lesznek.

[00:38:56]Ukrajna EU csatlakozásáról pedig ugye amíg egyébként el lehetett bújni Orbán Viktor háta mögött aki kizárta, hogy hogy Ukrajna gyorsított módon EU tag lehessen, addig mindenki el is bújt.

[00:39:11]De most, hogy már nem lehet elbújni mögötte, most szépen elő kell állni mindenkinek a saját érdekrendszerével.

[00:39:18]És az az igazság, hogy nagyon kevesen vannak Európában, akiknek az lenne az érdekük, hogy Ukrajna gyorsított módon EU tag lehessen.

[00:39:31]Gyakorlatilag mindenkinek az az érdeke, hogy ha tag is lehet, akkor is végig kell járnia a teljes folyamatot, ami éveket, akár egy évtizedet is vagy még többet is igénybe vehet.

[00:39:46]látjuk Törökországban meg a Balkánok.

[00:39:50]És eközben ugye a legnehezebb problémákat valamilyen módon meg kell oldani, például, hogy mondjuk a mezőgazdasági pénzek azok hova menjenek?

[00:40:00]Mert a mondjuk a francia farmerek, de a lengyel farmerek se fogják azt megengedni, hogy amit eddig ők kaptak, azt ezen dull Ukrajna kapja meg.

[00:40:10]Tehát itt nagyon nehéz ügyeket kell megoldani, és és a mezőgazdaságok csak az egyik téma, van egy csomó más téma is.

[00:40:18]Olyan nehéz dolgokat kell megoldani.

[00:40:20]Úgyhogy ha ha Ukrajna tag is lesz, az is csak nagyon odébb van még.

[00:40:29]Legyen akkor ez a végszó.

[00:40:29]Siklósi Péternek nagyon szépen köszönöm a beszélgetést.

[00:40:33]Köszönöm szépen a meghívást.

[00:40:35]Önöknek pedig kedves nézők, hallgatók, szintén nagyon szépen köszönöm, hogy velünk tartottak.

[00:40:38]Ma is hamarosan újabb adásokkal jelentkezünk.

[00:40:41]Addig is kérek mindenkit, hogy iratkozzon fel a Hit Rádió mindkét YouTube csatornájára, és hogyha tehetik, akkor kérem, hogy támogassák a munkásságunkat akár egy lájkkal vagy kommenttel, akár anyagi módon.

[00:40:51]Köszönöm még egyszer a figyelmüket.