Hit Rádió 30:09

Zelenszkijt is magával rántja Jermak korrupciós botránya? - Somkuti Bálint

ukrán háborúkorrupciókülpolitikaoroszországbiztonságpolitikaközélet
Irányultság: KonzervatívKötődés: Fidesz-közeli
Zelenszkijt is magával rántja Jermak korrupciós botránya? - Somkuti Bálint
tl;dr
  • Ukrajnában korrupciós botrány robbant ki Andrij Jermak körül, egy kiszivárgott hangfelvételen szereplő „Vova” mögött sokan Zelenszkij elnököt sejtik, bár a név gyakori.
  • Somkuti Bálint szerint a botrány kiszivárogtatása mögött amerikai nyomásgyakorlás állhat, mert Zelenszkij az amerikai érdekek útjában áll, és a NABU vizsgálata miatt le kellett volna mondania.
  • Oroszország figyelmeztette Örményországot, hogy a Nyugathoz közeledve ne számítson olcsó gázra; a szakértő szerint a Kaukázus és Közép-Ázsia olyan érdekszféra, ahonnan Oroszország nem vonul ki.
  • Két új orosz törvény a rendszer keményedését jelzi: vagyonelkobzás a hadsereg külföldről történő gyalázásáért, és fegyveres erő bevetése külföldön fogva tartott orosz állampolgárok kiszabadítására.
  • Oroszországban a háborús fáradtság jelei mutatkoznak, de komoly társadalmi elégedetlenség még nincs; a vezetés igyekszik minimalizálni a lakosságra nehezedő terheket.
  • Oroszország megnövelte GPS-zavaró képességét, ami a balti államok légterét is érintheti; Somkuti Bálint szerint ez válaszlépés arra, hogy ezek az országok lehetővé tették Ukrajnának a területükön át történő támadásokat.
  • Az amerikai–orosz kapcsolat „együttműködőbbé” vált, a kommunikáció gyakoribb, de a szakértő szerint Trump üzletemberként tekint Putyinra, és a viszony nem nevezhető jónak.
  • Az EU és Ukrajna viszonya megromlott, mert a megígért NATO- és EU-tagság egyre távolabb kerül; Somkuti Bálint szerint az európai vezetés cinikusan eszközként használja Ukrajnát.
  • A fronton orosz offenzíva készülődik, az ukrán légvédelem készlethiánnyal küzd; a nyugati támogatást korlátozza, hogy a precíziós fegyverek gyártása lassú, és az USA számára Irán fontosabb prioritás.
Részletes összefoglaló megjelenítése

Az ukrán korrupciós botrány és Zelenszkij érintettsége

A beszélgetés egyik központi témája az ukrán elnöki hivatal vezetője, Andrij Jermak körül kirobbant korrupciós botrány volt, amely egy kiszivárgott hangfelvétel nyomán kapott új lendületet. A felvételen egy "Vova" becenevű személyről esik szó, ami az orosz Vlagyimir, illetve ukrán Volodimir keresztnév becézése. Somkuti Bálint hangsúlyozta, hogy bár sokan Zelenszkij elnököt sejtik a név mögött, a Vlagyimir/Volodimir meglehetősen gyakori keresztnév – például Kijev főpolgármesterét, Vitalij Klicskót és annak testvérét, az idősebb Klicskót is így hívják.

„Tehát gyakorlatilag ez lehet más, Volodimir is egyébként. Viszont nagyon sokan gyanítják, hogy valóban Zelenszkijnek áll az ügyek mögött." – Somkuti Bálint *

A szakértő szerint Zelenszkijjel kapcsolatban korábban is felmerültek korrupciós hírek, ám ezeket akkor megbízható források hiányában orosz propagandának lehetett minősíteni. Most azonban egyértelműen rávetül a korrupció árnyéka. Somkuti Bálint kifejtette, hogy amint a legfelsőbb politikai vezetőt is eléri egy ilyen botrány, a helyzete előbb-utóbb fenntarthatatlanná válik. Meglátása szerint az amerikai irányítás alatt álló NABU (ukrán korrupcióellenes ügyészség) vizsgálódásának pillanatában Zelenszkijnek le kellett volna mondania, de ezt nem tette meg.

A szakértő szerint elképzelhető, hogy az amerikaiak szivárogtatták ki a terhelő információkat, mert Zelenszkij az amerikai érdekek érvényesítésének útjában áll. Ugyanakkor óvatosságra intett, és azt javasolta, várjuk meg, amíg egyértelműen megnevezik a "Vova" mögött álló személyt.

„De miután Andrij Jermak a közvetlen munkatársa volt Zelenszkijnek, valószínűleg a Vova őt takarja, de ezt még meg kell várni, míg beigazolódik." – Somkuti Bálint *

Az amerikai érdekek és a botrány összefüggései

Somkuti Bálint tágabb geopolitikai kontextusba helyezte a korrupciós ügyet. Kifejtette, hogy az Egyesült Államok számára az ukrán háború – az európai uniós fegyvervásárlásokból származó anyagi haszon ellenére – inkább tehertétel. Bár a Biden-kormányzat "nyakig benne volt" az ukrán oldalváltásban, az új amerikai vezetés Trump vezetésével nem tehet meg egy látványos 180 fokos fordulatot, és nem hagyhatja magára az ukrán ügyet.

A szakértő szerint Trump elkezdett közeledni Oroszországhoz, mint a probléma megoldásának egyik forrásához. Az enkorici megállapodásban foglalt feltételeket azonban az USA nem tudta teljesíteni, mert sem az Európai Unió, sem Ukrajna nem volt hajlandó "az ő zenéjére táncolni". Somkuti Bálint úgy fogalmazott, hogy az USA most "eltette a közmondásos kolbászt, vagy az angol mod szerint a sárgarépát, és elővette a korbácsot". A korrupciós ügy kiszivárogtatását is ennek a nyomásgyakorlásnak a részeként értelmezte.

„Lehet, hogy tévedünk, és lehet, hogy tényleg arról van szó, hogy az ukrán társadalom megelégelte a politikai elitben folytatódó korrupciót. De amikor Victoria Nulandot fölidézzük, aki azt mondta, hogy Ukrajna 5 milliárd dollárjába került az amerikai adófizetőknek, (...) akkor azért inkább egy külföldi beavatkozást lehet emögött sejteni, semmint az ukrán népnek mondjuk, hogy az önvédelmi reflexeit." – Somkuti Bálint *

Örményország közeledése a Nyugathoz és az orosz reakció

A beszélgetés másik fontos témája Örményország és Oroszország viszonya volt. A Kreml figyelmeztette Jerevánt, hogy ha tovább közeledik a nyugati szövetségi rendszerhez, ne számítson olcsó orosz gázra. A műsorvezető kérdésére Somkuti Bálint kifejtette, hogy Oroszország figyelmét szinte minden erőforrás szempontjából Ukrajna köti le, ezért azok a félelmek, hogy Oroszország az EU-nak "ripsz-ropsz nekiugrana", nehezen vehetők komolyan.

A szakértő hangsúlyozta, hogy létezik egy "orosz érdekszféra" nevű fogalom, amely a volt szovjet területeket és a cári Oroszországhoz tartozó régiókat foglalja magában. Bár Finnországot és a balti államokat Oroszország szerinte már elengedte, két régióból nem vonulhat ki és nem is akar kivonulni: a Kaukázusból és Közép-Ázsiából. Az orosz elitet – nem csak Putyint, hanem a teljes orosz elitet – igencsak "piszkálja", hogy egy ortodox keresztény állam, mint Örményország, kiszakad a fennhatóságuk alól.

„Tehát úgy gondolom, hogy Örményország is az a terület, ahol az ukrán háború befejeztével igencsak komoly változások jönnek, mert hiába próbálja Európa (...) a Kaukázust magához közelíteni, egy dologgal nem tud mit kezdeni, ez pedig a földrajzi fizikai távolság." – Somkuti Bálint *

Somkuti Bálint rámutatott az örmény helyzet gazdasági dimenziójára is: az örmény üzletemberek tartanak attól, hogy ha Oroszország keményen lép fel, az oroszok kibírják az örmény borok és mezőgazdasági termékek nélkül, de Örményország versenyképesen nem nagyon tud máshova szállítani. A műsorvezető megjegyezte, hogy Macron is járt nemrég Örményországban, és két hét múlva választások lesznek, tehát erős politikai felhangja is van a történteknek.

A szakértő egy tágabb elvet is megfogalmazott: aki egy nagyhatalom szomszédja, annak hiába vannak jogos érdekei és elvárásai, a nemzetközi jog alapján sem jutnak neki bizonyos dolgok. Példaként Ukrajnát, Mexikót és Kanadát is említette. Hozzátette, hogy Vlagyimir Putyin hosszú idő óta először most fog Kazahsztánba látogatni, ami szintén jelzi a közép-ázsiai térség fontosságát.

Orosz belpolitika: szigorodó törvények és társadalmi fáradtság

A beszélgetés során szóba került két új orosz törvény is. Az egyik szerint teljes vagyonelkobzással sújthatják azokat, akik külföldi területekről gyalázzák a fegyveres erőket. A másik – amelyet Putyin már alá is írt – lehetővé teszi, hogy külföldön perbe fogott vagy bebörtönzött orosz állampolgárok kiszabadítására az orosz fegyveres erőket is bevethessék.

Somkuti Bálint szerint ezek a lépések az orosz álláspont felkeményedését mutatják, ami összefügg azzal, hogy a háború már ötödik éve tart, és a fáradtság jelei Oroszországban is érezhetők. Emellett a nemzetközi környezet is megváltozott: Oroszország eddig többé-kevésbé eltűrte, hogy kereskedelmi hajóit feltartóztassák NATO-tagállamok, de ennek most vége.

„És ahogy vége van annak is, hogy kívülről megpróbáljanak beleszólni abba, hogy mi zajlik Oroszországban. Megint a nem szép, nem jó, nem erkölcsös, meg nyilván Oroszország is beleszól más ország életébe. A kérdés itt az utóbbi időben azon van, hogy kinek van a megfelelő hatalma ahhoz, hogy ezeket korlátozza." – Somkuti Bálint *

Az orosz társadalom háborús támogatottsága

A műsorvezető kérdésére a szakértő kifejtette, hogy az orosz vezetés a háború elejétől kezdve arra törekszik, hogy se a gazdasági, se a társadalmi terhek ne legyenek túl nagyok – ezért is nevezik "különleges katonai műveletnek" a konfliktust, bár Oroszországban már viccelődnek azon, hogy egy ilyen művelet nem szokott öt évig tartani. Putyin tisztában van vele, hogy a Szovjetunió bukását a túlzásba vitt fegyverkezés és az ehhez kapcsolódó terhek okozták, ezért mindent megtesznek, hogy a társadalom minél kevésbé érezze a háború terheit.

Somkuti Bálint elmondta, hogy volt egy háborús konjunktúra, de az erre fordítható pénzeszközök lassú kimerülésével az év elejére recesszió közeli állapot kezdett kialakulni. Erre jött rá az iráni háború, amely az egekbe lökte az olaj árát, ami az orosz költségvetésnek jól jött. A szakértő szerint nagyon komoly orosz társadalmi elégedetlenség még nincs, "még két-három év is biztos, hogy lesz", de egyelőre inkább csak "dörmögés" tapasztalható, illetve olyan kritika, hogy miért nem lépnek fel keményebben az ukránok ellen.

GPS-zavarás és annak európai hatásai

Egy ukrán médiaértesülés szerint Oroszország drámai mértékben megnövelte GPS-zavaró képességét, amely akár 450 km-re is elérhet, ami már európai területeket is érinthet. Somkuti Bálint elmagyarázta, hogy a GPS eredetileg amerikai katonai műholdrendszerként indult, és a hidegháború után kezdődött a civil felhasználása. A civil szabvány 4-5 méteres pontosságot tesz lehetővé, míg a katonai ennél jóval pontosabb.

A szakértő szerint Magyarországot ez a zavarás nem annyira veszélyezteti, inkább az Ukrajnában élőket, illetve a balti államok légterén átrepülőket érintheti – ahogy az a brit védelmi miniszter esetében is történt. Ugyanakkor hozzátette:

„Tegyük hozzá, hogy a klasszikus angol mondás szerint what goes around comes around, tehát az ember tesz valamit, annak szoktak következményei lenni. Lényegében a balti államok lehetővé tették Ukrajnának, hogy a területükön keresztül támadjon orosz területeket. Hát ez egy olyan válasz, amelyre lehetett számítani, hogy valamilyen formában Oroszország meg fogja köszönni a szívességet." – Somkuti Bálint *

A műsorvezető felvetésére, hogy egy ilyen zavarás a logisztikától a légi forgalomig számtalan területet érintene, a szakértő óvatosságra intett: "ne fessük az ördögöt a falra", ez egy lehetőség és képesség, amely korábban is működött. Példaként említette, hogy az elmúlt hétvégén Omán területén volt rendkívül jelentős GPS-zavarás, ami az amerikai gépek iráni gyorsnaszádok elleni támadásával függött össze.

Amerikai-orosz kapcsolatok és a Camp David-i találkozó

Donald Trump amerikai elnök 2026. május 27-én rendkívüli kabinetülést tartott Camp Davidben, ahol az iráni helyzet mellett kiemelt fontosságú volt az orosz-amerikai kapcsolat is. Az amerikai külügyminiszter beszélt Szergej Lavrovval, és egy üzenetet hozott Putyintól.

Somkuti Bálint Iránnal kapcsolatban megjegyezte, hogy Trump az elmúlt napokban tett egy pozitív kijelentést, majd öt órával később visszavonta azt. Ezt a fajta kommunikációt üzletemberként elfogadhatónak, de az Egyesült Államok elnökétől elfogadhatatlannak nevezte. Az iráni helyzetről elmondta, hogy sem a katonai erőszak, sem a tárgyalások esélyét nem látja 50%-nál többre, bár nagy a nemzetközi nyomás a háború befejezésére a gazdasági költségek miatt.

Az orosz-amerikai viszonyt a szakértő "együttműködőbbnek" nevezte, nem pedig jobbnak. Kifejtette, hogy a jó kapcsolat feltételezné a másik fél figyelembevételét, ami amerikai részről nem történik meg. A kommunikáció azonban gyakoribbá és érezhetőbbé vált, és egyfajta kiútkeresés is tapasztalható, szemben a Biden alatti teljes megszakadással.

„Tehát a nekünk biztonságpolitikai szakértőknek a legkritikusabb pillanat az orosz-ukrán háborúnak nem a kirobbanása volt, hanem az a helyzet, amikor megszakadt a forródrót (...) a két állam között, és nem beszéltek egymással egy esetleges eszkaláció vagy félreértésnek a lehetőségéről. Az a két-három hét volt egy rendkívül komoly olyan pillanat, amikor az ember aggódhatott azért, hogy tényleg kitör egy atomháború." – Somkuti Bálint *

A szakértő szerint Trump üzletemberként tekint Putyinra, mint egy vetélytársra, akit vagy tud kezelni, vagy ki tud tolni a saját érdekszféráján kívül. Ez valamilyen szinten megfelel az orosz érdekeknek is. A Lavrov-Rubio megbeszélésről elmondta, hogy az oroszok komolyabb támadásokat helyeztek kilátásba Ukrajna ellen, és valószínűleg ennek várható következményeiről beszéltek. Visszacsatolva az első témához, Somkuti Bálint szerint elképzelhető, hogy a korrupciós ügyekben történő "megemlítés" is része ennek a folyamatnak.

Az EU és Ukrajna megromlott kapcsolata

A beszélgetés során Somkuti Bálint részletesen elemezte az európai-ukrán kapcsolatokat is, amelyeket "szeretlek-gyűlölni" típusú viszonyként jellemzett. Kifejtette, hogy Ukrajna – Boris Johnson üzenetéhez ragaszkodva – az Oroszországgal folytatott küzdelme jutalmaként NATO- és EU-tagságot követel magának. Ha ezt megígérték neki, akkor teljesen igaza van a felháborodásában.

„Európai vezetés részéről felsejleni látszik egy olyan korlátlanul és aljas módon cinikus hozzáállás, amely szerint Ukrajna egy eszköz, amit használnak, aztán eldobnak." – Somkuti Bálint *

A szakértő szerint az ukrán vezetés teljesen jogosan van felháborodva, hiszen egyre távolabbra csúsznak a megígért tagságok. Hozzátette, hogy bár Magyarországnak sok problémája volt Zelenszkij elnökkel, a felháborodását – amelyet egyébként sokszor udvariasan leplez – teljes mértékben jogosnak lehet ítélni. Az európai vezetők most arról beszélnek, hogy Ukrajna csak egyfajta társultságot kaphat rövid idő alatt, és ki kell várnia a sorát Szerbiához, Albániához és Macedóniához hasonlóan. A műsorvezető szarkasztikus megjegyzésére – "Reméljük azért Törökországot nem kell megvárniuk" – a szakértő egyetértően reagált, és abszurdnak nevezte Törökország EU-felvételének gondolatát is.

A fronthelyzet alakulása 2026 első felében

A beszélgetés záró témája a katonai helyzet volt. Somkuti Bálint elmondta, hogy 2025 második felében az orosz hadsereg új koncepciót vezetett be: nem kiemelt területeket támadott, hanem az egész frontvonalon állandó nyomás alá helyezte az ukrán erőket, és kisebb-nagyobb sikereket ért el. Erre válaszul indult az ukrán ellentámadás Dobropillja környékén, amelynek eredményeképpen sikerült visszaszorítani az oroszokat Kupjanszknál is. Ez nagyrészt annak volt köszönhető, hogy több tízezer, akár százezer európai gyártású drón érkezett be az ukránokhoz, amelyekkel ellensúlyozni tudták az orosz tüzérségi és élőerő-fölényt.

A szakértő szerint az első félév relatív stabilitása ellenére most úgy tűnik, hogy egy orosz offenzíva készül, amelynek egyik előjele a Kijevet ért jelentős méretű támadások is. Az ukrán légvédelem nagyon komoly készlethiánnyal küzd, és ha az oroszok felvállalják a nagyobb veszteségeket, és vadászbombázóikat közelebb küldik a frontvonalhoz, kritikus helyzet alakulhat ki.

„Tehát most ha megindul egy olyan támadás, amiben az oroszok fölvállalják a nagyobb veszteségeket, és például a vadászbombázóikat közelebb küldik a frontvonalhoz, amely pontosabb támadásokat tesz lehetővé, onnantól kezdve viszont egy kritikus helyzet is kialakulhat Ukrajnában." – Somkuti Bálint *

A nyugati támogatás korlátai

Somkuti Bálint rámutatott, hogy a Nyugat alapvető problémája, hogy annyira az amerikai technológiára hagyatkozott, hogy közben elfeledkezett arról, hogyan néz ki egy modern ipari háború. Az amerikai precíziós eszközök "manufakturális módszerekkel" készülnek, mint a szupersportkocsik – nem gyártószalagon, hanem jól képzett szakemberek kézzel szerelik össze őket. A két jelenleg zajló háború – az ukrán és az iráni – elszívja egymástól az amerikai erőforrásokat, és az USA számára Irán fontosabb, mint Ukrajna.

Az európai fegyvergyártó kapacitás korlátozott, és a kontinens országai – az Egyesült Királyságtól Olaszországig – szinte mindenüket odaadták, amijük volt. A szakértő példaként említette, hogy a hidegháborús bevetésre tervezett Centauro páncélvadászt is már alkalmazzák az ukránok, ami egy könnyű páncélzatú jármű, és ebben a modern konfliktusban nehezen alkalmazható. A kijevi nagy támadásban is relatív alacsony hatékonysággal tudott csak működni az ukrán légvédelem, mert az első hullám után az utántöltés tovább tartott a szokásosnál.

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • "Csomkodibánitnak biztosabb politikai szakértinak is youtubernek köszönöm szépen" – A záró mondatban a műsorvezető valószínűleg Somkuti Bálintnak köszöni meg a részvételt, de az ASR erősen torzította a nevet és a titulust. A kontextus alapján egyértelmű, hogy Somkuti Bálint biztonságpolitikai szakértőről és YouTuberről van szó.
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]Köszöntök minden kedves hallgatót a Hit Rádió legfrissebb adásában.

[00:00:01]Én Szabó József vagyok.

[00:00:03]Mai vendégünk Somkúti Bálint biztonság politikai szakértő YouTuber.

[00:00:06]Szia!

[00:00:06]Szervusz!

[00:00:08]Szervusz!

[00:00:08]Üdvözlöm a nézőket és a hallgatókat.

[00:00:12]Ma újfent az orosz-ukrán háborúval fogunk foglalkozni.

[00:00:13]Lesz itt korrupciós ügy, örményország, amerikai orosz kapcsolatok, talán ezek a legfrissebb hírek.

[00:00:19]De kezdjük a korrupciós botránnyal.

[00:00:21]Úgy néz ki, hogy a jermak körüli kialakult korrupciós botrányban botrány egészen Zelenskéig el fog érni, hiszen a botrányban kiszivargott egy álnév, ami mögött Zelenskit sejtik.

[00:00:30]Mit lehet errőtt tudni, illetve mennyire lehetnek komoly következményei, hogyha kiderül, hogy tényleg Zelenski van botrány mögött, illetve mennyi időre rángadhatja meg a szövetségi rendszerét Zeneskinek?

[00:00:46]Kezdjük azzal, hogy a a pontos érthetőség kedvéért szögezzük le, hogy egy VOVA bece nevű emberről beszélgetnek a kiszivárgott felvételen, ami egyébként a oroszul Vladyimir, ukranul Volodimir keresztnévnek a beceneve, tehát a becézése.

[00:01:01]Tehát gyakorlatilag ez lehet más, Volodimir is egyébként.

[00:01:03]Viszont nagyon sokan gyanítják, hogy valóban Zelenszkielnek áll az ügyek mögött.

[00:01:09]Ugye vele kapcsolatban nagyon régóta többször fölmerültek korrupcióval kapcsolatos hírek, akkor még megbízható források hián ezt orosz propagandának kellett és lehetett is minősíteni.

[00:01:20]Most azonban egyértelmű, hogy rávetül az árnyéka a korrupciónak, amit Ukrajnát ismeret tegyük hozzá lehetett sejteni.

[00:01:26]Ugye onnantól kezdve, hogy a legfelsőbb politikai vezetőt is eléri ez a botrány, a helyzete előbb-utóbb fenntarthatatlanná válik, és már úgy néz ki, hogy az egyébként amerikai irányítás alatt álló Nabu az ukrán korrupcionellis ügyészség vágyának a pillanatában le kellett volna mondani a Zelenskének, de ő ezt nem tette meg.

[00:01:46]Úgyhogy most teljes mértékben elképzelhető, hogy az amerikai érdekek érvényesítésének az útjában áll, ezért kerülnek ki róla ezek az egyébként korábban is sejthető hírek.

[00:01:55]Úgyhogy én azt megvárnám még, amíg egyértelműen megnevezik Vovát ebben a történetben, a Volodimir vagy Vladyimir egy elég gyakori keresztnév, ne felejtsük el, hogy például Kie főpolgármestét, Kliskót is, az idősebbi Kskót is Vladyimir Volodimirnek hívják, tehát itt sok mindenki játszat szerepet ebbe a történetbe.

[00:02:14]De miután Andi Jármak a közvetlen munkatársa volt Zelenskinek, valószínűleg a Wova őt takarja, de ezt még meg kell várni, míg beigazolódik.

[00:02:24]Akkor beszéljünk egy kicsit arról, hogy maga az, hogy ez felmerül, hogy ezzel ez ki lehet, ez kinek árt egyértelműen ugye az ukrán vezetésnek, de ki ki az, aki a hasznott húz?

[00:02:31]Ugye itt mondtad azt, hogy azért lehet, hogy az amerikaiak szellőztetik meg ezt, de ezt szálazzuk szét.

[00:02:37]Szóval akár Ukrajnába kijár jól ezzel, akár a háború kapcsolatában, akár tényleg a a nyugati szövetségi rendszerben.

[00:02:44]Na, kezdjük egy picit távolabbról.

[00:02:44]Ugye a amerikai fél számára az ukrán háború az összes olyan anyagi haszon ellenére, amelyet az Európai Unió fizet, amerikai fegyverek szállításáért cserébe, ez inkább tehertétel, mármint tényleges politikai hozadékkal járó lépés.

[00:02:59]Ugye hiába volt a Biden kormányzat, ami szó szerint nyakig benne volt ebben a ukrán mondjuk így oldalváltásban, ettől függetlenül az Egyesült Államok újvezetése Trump a republikánusok élén sem teheti meg azt, hogy látványosan produkál egy 180 fokos fordulatot és magára hagyja lényegében az ukránokat, illetve az ukrán ügyet egész pontos, mert sajnos az ukránok, az ukrán lakosság, az ukrán társadalom az a legkevésbé fontos bármelyik szereplőnek, ha megnézzük egyébként a támogatásukra szükségük.

[00:03:30]van, de egyébként, hogy hogy élnek, hogy halnak, azzal nem foglalkozik.

[00:03:32]Azt kell, hogy mondjuk sajnos senki.

[00:03:34]Na most ebben a helyzetben Trump elkezdett közeledni Oroszországhoz, mint a probléma megoldásának egyik forrásához.

[00:03:41]Ezt tegyük hozzá, hogy az Európai Unió számán számomra érthetetlen módon nem ismerik föl, hogy az orosz-ukrán háború kérdését Oroszország nélkül nem lehet rendezni.

[00:03:50]Nem szép, nem jó, nem erkölcses európai szempontból, de így van.

[00:03:53]Na most ebben a szituációban a Trump megállapodott Putinnal Enkoricben bizonyos feltételekben, amelyeket az Egyesült Államok nem tudott teljesíteni, mert sem az Európai Unió, sem Ukrajna nem volt hajlandó mondjuk így az ő zenéjére táncolni.

[00:04:06]Úgyhogy az USA most eltette a a a közmondásos kolbászt, vagy vagy a angol mod szerint a sárga répát, és elővette a korbácsot.

[00:04:14]És gyakorlatilag én ezt látom a dolog mögött.

[00:04:19]Lehet, hogy tévedünk, és lehet, hogy tényleg arról van szó, hogy az ukrán társadalom megelégelte a politikai elitben folytatódó korrupciót.

[00:04:23]De amikor Viktor Nullandot fölidézzük, aki azt mondta, hogy Ukrajna 5 milliárd dollárjába került az amerikai adófizetőknek, és az összes többi ilyen nyilatkozatot figyelembe vesszük, akkor azért inkább egy külföldi beavatkozást lehet emögött sejteni, semmint az ukrán népnek mondjuk, hogy az önvédelmi reflexeit.

[00:04:42]Menjünk tovább, hiszen nagyon sok a témánk.

[00:04:43]Beszéljünk egy kicsit a az oroszok neek az ostorjáról, hiszen most az oroszok Örményországot fenyegették meg, hogyha tovább közeledik a nyugathoz.

[00:04:52]Itt ugye most ez azért jött szóba, hiszen született egy elég komoly stratégiai megállapodás a az amerikai külügyminiszter és a az örményvezető között, hogyha jól emlékszem.

[00:05:02]Szóval, hogy ez a lényeg, hogy azt állítja a Kreml, hogyha Jereván tovább tovább közeledik ő a nyugati szövetségi rendszerhez, akkor ő ne számítsanak arra, hogy az oroszoktól olcsó gázt fognak kapni.

[00:05:13]Mennyire fontos az oroszoknak örményország, mekkora arcvesztés lenne, hogyha Örményország kikerülne így az érdekszérájukból?

[00:05:21]Kezdjük azzal, hogy Oroszország figyelmét szinte minden erőforrás szempontjából legyen szó titkoszolgálati, katonai vagy diplomáciai, Ukrajna köti le.

[00:05:28]Tehát ezért azok a riogatások, hogy az Ukrajnánál legalább tízszer nagyobb európai uniónak oroszországú ripslops neki fog ugrani, finoman szólva és nehezen vehetőek komolyan.

[00:05:42]Gyakorlatilag a ettől függetlenül létezik egy olyan fogalam, amit úgy hívhatunk, hogy orosz érdeksféra.

[00:05:46]Megint az a kategória egyik kedvenc mondásom van idézve, hogy nem szép, nem jó, nem erkölcs, és ettől még létezik.

[00:05:52]Tehát ezek az oroszul közelkülföldnek nevezett valamikori szovjet területek, illetve a cári Oroszországhoz tarcoló területek, ezek elvesztése igen érzékenyen érintette az orosz elitet.

[00:06:04]És ebben nem csak az van benne, hogy a presztízsük és a befolyásuk csökkent, hanem egy bizonyít anyagi és kulturálisak ok is felmerülnek.

[00:06:10]Na most ez itt két olyan terület, amiről muszáj beszélni.

[00:06:13]Ugye Finnországot már régebben elengedte Oroszország, a balti államokat is szerintem elengedi, hiszen jelentőségük relatív csekéott az ott élő orosz lakossággal kapcsolatos folyamatos emberi jogi visszaélések, ami miatt érdemes róluk beszélni.

[00:06:28]Viszont ami régiókból Oroszország nem vonulhat ki és nem is akar kivonulni, az a Kaukázus és Közép-Ázsia.

[00:06:35]Ugye most nagyon kevés idő és erő energia jutott úgy az orosz vezetés, mint az orosz mondjuk így állam részről ezekre a régiókra.

[00:06:42]Viszont ettől függetlenül látszik az, hogy igencsak piszkálja az orosz mondjuk így elitet.

[00:06:49]És nem csak Vladyimir Putyinra kell gondolni, hanem a teljes orosz elitet az, hogy például egy ortodox keresztény állam, mint Örményország kiszakad a felhatóságuk alól.

[00:06:56]Illetve az a közép-ázsia, amelyér egyébként közel 100 éven keresztül vívták az úgynevezett nagy játszmát Nagy-Britanni.

[00:07:01]Tehát úgy gondolom, hogy Örményország is az a terület, ahol az ukrán háború befejeztével igencsak komoly változások jönnek, mert hiába próbálja Európa, Közép-Ázsiához hasonló egyébként a Kaukázus magához közelíteni, egy dologgal nem tud mit kérdezni, ez pedig a földrajzi fizikai távolság.

[00:07:18]és az örmény gazdasági szereplők első az üzletemberek már most tartanak attól, ha Oroszország keményen lép föl ország örményországgal szemben, akkor az oroszok kibírják az örményborok mondjuk vagy az örmény mezőgazdasági termékek nélkül, de Örményország versenyképesen nem nagyon tud máshova száltani, mint például Oroszországba.

[00:07:39]Tehát van egy ilyen gazdasági vadtületés ennek a kérdésnek, és ide tartozik az energiahorzó kérdése is egyébként.

[00:07:46]Akkor lehet arról beszélni, hogy igazából az, hogy örmönyország most a nyugat felé kezd el közeledni, az inkább arról szól, hogy hogy ugye ahogy mondtad is, hogy Oroszország Ukrajnában túl sok erőforrást használnál, illetve arról, hogy hogy most van az a pillanat, amikor gazdaságilag tudnának az örvények errefelé nyitni.

[00:08:03]Most azért is kérdezem ezt egy kicsit ilyen furán, mert azért láttuk azt, hogy ha jól emlékszem, Macron is mostanában járt örményországba.

[00:08:09]Szóval, hogy alapvetően az látszik, hogy az örmény vezetésben most meglenne egy nyitottság a nyugat felé, és két hét múlva lesznek ott választások.

[00:08:16]Szóval erős politikai felhangja is van ennek az egésznek.

[00:08:21]abszolút mértékben.

[00:08:21]És ez a kérdés egyébként fölmerült már Ukrajnával kapcsolatban is, de egyébként Kanadával és Mexikóval kapcsolatban is félt és ne essék, hogy aki a nagyhatalom, egy nagyhatalom szomszédja, annak hiába vannak jogos érdekei, hiába vannak jogos elvárásai, hiába gondolja úgy, hogy neki bizonyos dolgok a nemzetközi jog alapján járnak, ettől függetlenül nem jutnak nekik.

[00:08:41]Ugye van az a mondás a honvédségben, hogy járni jár, de nem jut.

[00:08:44]Tehát így van Ukrajna a szuverenitásával, így van Örményország a szuverenitásával, így van Mexikó a szuverenitásával, és így van Kanada is a szuverenitásával.

[00:08:51]Tehát egész egyszerűen nagyhatalom szomszédjeként egy adott állam nem tehet meg bármit.

[00:08:57]Úgyhogy ez egy nagyon hogy mondjam, érdekes helyzet, hogy mindig vannak olyan vezetők, akik úgy gondolják, hogy ezeken a földrajzi adottságokon fölül tudnak kerekedni, de nagyon nem így néz ki.

[00:09:08]Tehát egyértelműen látszik az a fajta európai nyomás, az a fajta európai nyomulás ugye a Kaukázusban, nyilván kisebb mértébben Azerbajdzsánban, aki inkább Törökországhoz kötődik, de például Kazachsztánban is és egyéb helyeken, amelyben igyekezdenek őket leválasztani Oroszországról záróban jegyzem meg egyébként Vladyimir Putyin hosszú idő óta először most fog Kazachsztánban látogatni.

[00:09:30]Akkor menjünk is tovább a közel következő témánkra.

[00:09:32]Ha eddig beszéltünk a közelkülföldről, akkor beszéljünk egy kicsit orosz belpolitikáról is, hiszen az orosz törvényhozás elfogadott egy új törvényt, miszerint teljes vagyonelkopzással is sújthatják azokat, akik a fegyveres erőket gyalázzák külföldi területekről.

[00:09:45]Milyen következményei lehetnek ennek, és miért most hozták meg a háború sokadik évi az ilyen törvényt?

[00:09:52]Hiszen ha logikusan gondoljuk, ezt talán egyből meg kellett volna hozni.

[00:09:56]Igen, ezt ez azért érdemes kihangsúlyozni ezt a törvényt, és azért érdemes erről beszélni, mert nemrégiben elfogadtak egy másik törvényt is, amit már Vagyimir Putyin alá is írt, amely arról szól, hogy az orosz állampolgárokat ha valaki perbe fogja, illetve börtönbe zárja külföldön, az ő kiszabadításukra az orosz fegyveres erők bevethetők és alkalmazhatóak.

[00:10:15]Na most ez is meg ez a döntés is arról szól, hogy a globalizált világban bizony sokan éltek és még többen éltek vissza azzal, hogy nem nagyon lehet lekorlátozni azt, hogy ki és mit és hogyan mond.

[00:10:26]Tehát ebben a szituációban szerintem egyrészt látszik az orosz, mondjuk így álláspont felkeményedése, ami nyilvánvalóan összefüggésben van azzal, ahogy te is mondtad, a háború már ötödik éve tart, és emiatt gyakorlatilag nehezen elképzelhető ne lennének a fáradtság jelei érezhetőek Oroszországban is.

[00:10:46]Úgyhogy én ezeket a dolgokat összekötném.

[00:10:47]Tehát egyrészt van egy fáradtság nyilvánvalóan öt év után az orosz társadalomban is, másrészt pedig megváltozót a nemzetközi környezet.

[00:10:54]Tehát abban a helyzetben, amikor például az orosz teherhajukat feltartóztatják, gyakorlatilag mindenféle mondjuk így hát nehezen igazolható dolgokra hivatkozva, ugye itt a az Európai Unió szankciói az akkor érnek, mintha ki tudják kényszeríteni.

[00:11:11]Na most Oroszország eddig többé-kevésbé eltűrte azt, hogy a orosz kereskedelmi hajókat tetszések szerint tartóztassák föl NATO tagállamok.

[00:11:19]Ennek most ezzel a lépéssel, ezzel a két lépéssel vége van.

[00:11:23]És ahogy vége van annak is, hogy kívülről megpróbáljanak beleszólni abba, hogy mi zajlik Oroszországban.

[00:11:26]Megint a nem szép, nem jó, nem erkölcsös, meg nyilván Oroszország is beleszól más más ország életébe.

[00:11:31]A kérdés itt az utóbbi időben azon van, hogy kinek van a megfelelő hatalma ahhoz, hogy ezeket korlátozza.

[00:11:38]Említetted itt azért a társadalom fáradását is itt a háborúval kapcsolatban.

[00:11:42]egyébként tudunk arról bármi valós adatot vagy elképzelést, hogy az orosz nép ő mennyire támogatja ezt a háborút, illetve jelen pillanatban mennyire észrevehetőek ezek a fáradtságjele?

[00:11:56]Alapvetően az orosz vezetés a háború elejétől kezdve arra törekszik, hogy se a gazdasági, se a társadalmi terhek ne legyenek túl nagyok.

[00:12:02]Ezért nem is hívják háborúnak, hanem különleges katonai műveletnek, ami most már egyébként Oroszországban is többen viccelődnek, mert hát különleges katonai művelet nem szokott öt évig tartani.

[00:12:10]Viszont ettől függetlenül pontosan amiatt, hogy Vagymí Putyin tisztában van azzal és beszélt is róla, hogy a Szovjetunió bukását a túlzásba vitt fegyverkezés, illetve az ehhez kapcsolódó terhek okozták.

[00:12:19]Ezért mindent megteszem.

[00:12:22]Nyilván nem csak Vagyimi Putyin, hanem az egész orosz vezetés, hogy ennek a terhét minél kevésbé érezze a társadalom.

[00:12:27]Ettől függetlenül volt egyértelműen tapasztalható háborús konjunktúra, ami az erre fordítható pénzeszközök lassú kimerülésével az év elejére már érezhetően kezdett egyfajta recesszió közeli állapotot eredményezni.

[00:12:39]Ugye erre jött rá az iráni háború, amely az egekbe lökte az olaj árát, amely az orosz költségvetésnek nyilvánvalóan jól jött.

[00:12:47]Úgyhogy én úgy mondanám, hogy van egyébként orosz ellenzéki média igaz.

[00:12:52]a vezetést hivatalosan és direktben nem kritizálhatja, de a szőrmentin elmondott véleményéből sok minden kiderül.

[00:12:58]Úgy gondolom, hogy nagyon komoly orosz társadamelen még nincs.

[00:13:02]Még két-három év is biztos, hogy lesz, de egyelőre még csak inkább a dörmögés az elégedetlenségig látszik.

[00:13:08]Illetve az az a az a mondjuk így kritika, hogy miért nem lépnek föl keményebben az ukránok el, akik most már szinte az egész európai területét tudják támadni Oroszországnak.

[00:13:20]Menjünk tovább a következő hírünkre.

[00:13:20]Ez egy kicsit most elrugaszkodunk ettől a a az oroszországi szálltól és Európára kérdezték rá, mégpedig olyan szempontból, hogy ő egy ukrán média írta meg, hogy Oroszország drámja megnövelte a GPS hamisító képességét, amivel akár 450 km-re is elérhet.

[00:13:36]Ez azért már Európa területére is elég erősen kihatna.

[00:13:41]Mit jelentene számunkra egy ilyen GPS zavarás, hogy így, hogy mondjam, az átlagember is el tudja képzelni, hiszen nem csak arról van szó, hogy a vízt nem tudnánk használni.

[00:13:51]Igen, ez azt akartam pont mondani, hogy könnyen eltévedhet az, aki nem ismeri az adott környéket, vagy nem szokott hozzá, hogy hogy térképet olvasson.

[00:14:00]Gyakorlatilag a GPS az egy amerikai katonai műhold rendszerként kezdte az életét, és utána miután a hidegháború végetért, kezdődött el a civil felhasználása.

[00:14:10]Egyébként a mai napig jelentős különbség van a civil és a katonai szabvány között.

[00:14:13]A civil szabvány olyan 4-5 mes pontosságot tesz lehetővé, tehát körülbelül egy autónnyi hellyel van arrébb, vagyunk arrébb ténylegesen, mint ahol a a rendszer mutatja.

[00:14:24]A katonai az ennél jóval nagyobb pontosságot képes fölmutatni.

[00:14:26]Na most ez minden területen jelen van.

[00:14:28]A fitness applikációktól kezdve egészen a a tényleges utazást könnyítő eszközökön át mindenhol jelen van.

[00:14:37]Nem túlzás azt mondani, hogy azért elég komoly hatást gyakorolna, hogyha ez a zavarás beindulna, de minket Magyarországon ez nem annyira veszélyeztet.

[00:14:44]Ez a probléma, ez veszélyezteti az Ukrajnában élőket és ahogy láttuk egyébként a brit külügyminiszter eseté vagy bocsánat, Bit védelmi miniszter esetében zavarhatja, illetve érintheti a balti államok légtelén átrepülőket.

[00:14:54]De tegyük hozzá, hogy a klasszikus angol mondás szerint what goes around comes around, tehát az ember tesz valamit, annak szoktak következményei lenni.

[00:15:04]lényegében a balti államok lehetővé tették Ukrajnák, hogy a területekön keresztül támadjon orosz területeket.

[00:15:10]Hát ez egy olyan válasz, amelyre lehetett számítani, hogy valamilyen formában Oroszország meg fogja köszönni a szívességet.

[00:15:19]Itt azért mégis csak fölmerül bennem az a kérdés, hogyha most oké most ez minket még nem érint, és reméljük nem is fog soha érinteni, de hogy Európára milyen hatást gyakorolná, azért ez eléggé megzavarná szerintem alapvetően a közlekedésen túl a beszállításokat is, egyéb dolgokat is.

[00:15:32]Nem teljes mértékben ugye, hogyha ez nagyobb területre terjedt ki ez a zavarás, akkor tényleg a a logisztikától kezdve a légi forgalmon át ez számtalan területet érintett, de azért ne igyunk, vagy ne siessünk ennyire előre, ne fessük az ördögöt a falra.

[00:15:47]Tehát ez egy lehetőség, ez egy képesség.

[00:15:49]Egyébként korábban is működött.

[00:15:51]A hírek szerint az elmúlt hétvégén például Omán területén volt rendkívül jelentős GPS zavarás, ami nyilván összefüggött azzal, hogy amerikai gépek irá gyorsaszállókat támadtak.

[00:16:01]Tehát itt a világon minden mindennel összefügg.

[00:16:03]És azok a infrastruktúrák, amik korábban katonai eszközként kezdték, beszéltünk éppen az internetről kezdve minden máson át, azokat egyre inkább fegyverként használják.

[00:16:11]Ezért előfordulat az is el is szokott fordulni, hogy hogy emiatt zavarják, hogy éppen fel is függesztik a működésüket.

[00:16:19]Ha már megemlítetted Amerikát, akkor én is ide hozznék még egy friss hírt.

[00:16:22]Donald Trump, amerikai elnök május 27-én rendkívüli kabinettre is tart a Camp David elnöké rezidencián, ahol a iráni helyzet mellett kiemelt fontosságú lesz az orosz amerikai kapcsolat is.

[00:16:34]Mivel egyébként, ha jól tudom, akkor az amerikai külügyi miniszter beszélt Szerge Laurovval, és egy üzenetet hoz Putyintól.

[00:16:41]Mennyire lehet arról beszélni, hogy a két nagy hatalom kapcsolata azért most már sokkal jobb, mint akár amikor Trump átvette?

[00:16:47]Miről lehet szó egy ilyen tárgyaláson, egy ilyen megbeszélésen?

[00:16:51]Illetve ami számomra még nagyon érdekes lehet, hogy azért látjuk, hogy Oroszország jó kapcsolatban volt Iránban, Iránnal még ugye Amerika Ukrajnában.

[00:16:59]Lehet-e itt arról szó, hogy a két nagyhatalom kiegyezik, hogy a a másikra hatás az a a másik ellenfelére hatást gyakorol, hogy valamilyen szintű megbékülés jöhessen?

[00:17:12]Kezdjük a választó szét a kérdéseket.

[00:17:14]Ugye Iránnal kapcsolatban Donald Trump az elmúlt napokban tette egy nagyon pozitív irányba mutató kijelentést, majd utána öt órával később visszavonta az egészet.

[00:17:23]Tehát én most már amit Trump elnök mond, akkor se hiszem el kérdez valamit.

[00:17:27]Tehát nem lehet, erre nem lehet mit mondani.

[00:17:29]Tehát ez üzletemberként egy elfogadható stratégia, nem szép, de elfogadható stratégia.

[00:17:34]Az Egyesült Államok elnökétől egész egyszerűen elfogadhatatlan.

[00:17:36]Tehát vagy nem mondok semmit, és akkor ugyanúgy bizonytalanságba tartok mindenkit a szándékaim felől, vagy pedig egy irányba kommunikálok, ahogy Ronald régen tette.

[00:17:44]Tehát itt itt ez a fajta ilyen kint is vagyok, benn is vagyok, a kecske meg káposzta, hogy mást ne is mondjak a a magyar vulgárisabb népi elmondását a a hogy mondjam, a házas élettel kapcsolatban.

[00:17:57]Tehát ez nem így működik.

[00:17:59]Úgyhogy Iránnal kapcsolatban Trumpnak lépnie kell valamit.

[00:18:01]Na most az látszik, hogy az iráni lakosság és az iráni vezetés egyetért abban, hogy nem hajlik meg az erőszaknak.

[00:18:07]Tehát hiába próbálkozna az Egyesült Államok és Izrael az atomfegyver bevetésén kívül bármivel nem látszik az a megoldás, hogy katonai módszerekkel siker tudna elérni, akár a hormoziszoros tartós nyitvatartásáról van szó, akár másról.

[00:18:23]Tehát ebben a helyzetben nem nagyon marad más, mint vagy megpróbálni egyébként még egyszer katonai erőszakkal sikert elérni, vagy pedig tárgyalni.

[00:18:28]Na most egyelőre egyiknek sem látom a az esélyét 50%-nál többre.

[00:18:34]Tehát az amerikai erők még mindig ott vannak a hormozis szorosban, tehát támadhatnak.

[00:18:40]Viszont nagy a nyomás az öbölmenti államok, illetve a nemzetközi közösség részről, hogy ne folytassák ezt a háborút, mert a gazdasági költségei ennek már az egekben vannak.

[00:18:47]De ami Oroszországot illeti, ez a globalisták számára egy elfogadhatatlan tény, egy lenyelhetetlen béka, hogy Oroszország nem megy sehova.

[00:18:54]Tehát olyan, amilyen sokak számára nem lehet szeretni.

[00:18:58]és és miért is kéne szeretni?

[00:19:00]De ettől függetlenül a tény, hogy van egy két és feledik nagyhatalom, amelyiknek megvannak a saját geopolitikai érdekei, amelyet katonai erővel képes megvédeni, és a és a fennmaradását pedig több 1zer atomrobbanófejé garantálja.

[00:19:13]Ezt tudom, hogy nagyon sokan nem szeretik, de ettől függetlenül nehéz nem figyelembe venni.

[00:19:20]Ugye Trump és Putyin megállapodtak valamiben Enkoricben.

[00:19:21]Nem tudjuk, hogy miről volt szó.

[00:19:23]Rendszeresen az oroszok előhozták, hogy azt kéne folytatni.

[00:19:24]Nem az nem történt meg.

[00:19:26]Úgyhogy Lavrov Hírekszent arról beszélt Rubióval, hogy ők most Ukrajnára komolyan rá fognak tenyerelni.

[00:19:34]Tehát sokkal komolyabb támadáshozat indul, mint korábban.

[00:19:35]És valószínűleg ennek a következményére hívta föl a figyelmet, illetve ennek a várható következményről beszéltek.

[00:19:42]Nagyon fontos, hogy a nagycs hatalmak kommunikáljanak egymással.

[00:19:44]Tehát a nekünk biztonságpolitikai szakértőknek a legkritikusabb pillanat az orosz-ukrán háborúnak nem a kirobbanása volt, hanem az a helyzet, amikor megszakadta a forródót egyébként amerikai döntésre a két állam között, és nem beszéltek egymással egy esetleges eszkaláció vagy félreértésnek a a lehetőségéről.

[00:20:01]Az a két-három hét volt egy rendkívül komoly olyan pillanat, amikor az ember aggódhatott azért, hogy tényleg kitör egy atomháború.

[00:20:09]Azóta az összes problémát lehet kommunikáció útján kezelni, úgyhogy összefoglalva az elhangzottakat szerintem valamilyen változás várható az amerikai irányban is.

[00:20:17]És akkor visszacsatolnék az első hírre, elképzelhető, hogy erről is szólovának a megemlítése a a korrupciós ügyekben.

[00:20:25]És akkor arról beszélhetünk, hogy jobb lett a kapcsolat az elmúlt két évben.

[00:20:29]Azért is akarom ezt egy kicsit erőltetni ezt a témát, mert nagyon nehéz nekem most kiggazolnom pont Donál Trump miatt azon, hogy milyen az orosz amerikai kapcsolat.

[00:20:40]Jobb az az nem feltétlenül jó szórá, inkább úgy mondom, hogy együttműködőbb.

[00:20:45]Tehát egy egy jó kapcsolat azt feltételezi, hogy figyelembe vesszük a másikat.

[00:20:48]Ez nem történik meg.

[00:20:48]Legalábbis amerikai részől semmiképpen nem történődik meg.

[00:20:51]Ugye megint ez egy olyan dolog, amelyet úgy általában a legtöbb ember a saját erkölcsi értékrendje alapján, a saját mindennapi élete alapján értékel, de a nagyhatalmak nem így működnek.

[00:21:01]Tehát nagyhatalmak mindig is úgy működtek, hogy kinek van több ereje, kinek van több erőforrása arra, hogy érvényesítse az érdekeit, és a másik azt dünnyögve, morogva, de tudomásul vette.

[00:21:12]Na most ezt is mondanám, hogy az amerikai orosz kommunikáció gyakoribbá vált, érezhetőbbé vált, és egyfajta kiútkeresés érezhetőbbé vált a problémából, ami egyébként Biden alap teljesen megszakadni látszott.

[00:21:25]Tehát én ezt a fajta folyamatot látom.

[00:21:27]Ugye ezért mondtam, hogy a globalisták számára Vladyimir Putyin ugye az iszlamistáknak a szófordulatát használva nagy sátán.

[00:21:36]Tehát Donald Trump nem így látja Putyint, ő úgy látja, mint egy vetélytársat.

[00:21:38]És az üzleti életben sok vetétársa volt, akiket vagy tudott kezelni, vagy pedig tud kívül tudott tolni a saját érdeksféráján kívül.

[00:21:45]Szerintem Trump így áll Putyinhoz valamilyen szinten ez megfelel az orosz érdekeknek is.

[00:21:49]Nyilván vannak azért ütközések, úgyhogy szerintem azért beszélhetünk arról, hogy nyitottabb a kapcsolata, jobbnak.

[00:21:54]Talán nem mondanám.

[00:21:56]Azért térjünk vissza egy kicsit a korrupciós ügyre, és ha már megvizsgáltuk az orosz-amerikai kapcsolatot, vizsgáljuk egy kicsit az európai, ukrán kapcsolatot, azért az elmúlt időszakban eléggé meg lett terhelve az európai ukrán kapcsolat, hiszen ha csak az arra gondolunk, hogy azért volt már egy-két európai vezető is, aki finoman vagy egy kicsit erősebben odazolt Zelenskinek, hogy azért mindent mégsem lehet.

[00:22:19]Mit lehet elmondani az elmúlt fél évben?

[00:22:23]hogyan alakult az EU-ukrán kapcsolat, illetve azért láttuk azt, hogy tényleg voltak itt nehézségek.

[00:22:28]Európai az európai gazdaság is küzd és még jobban fog küzdeni az iránni háborúhoz a nehézségekkel.

[00:22:34]Azért Európának is nehéz boldogulni a Trámppal kapcsolatba, illetve azért korrup a maga a korrupciós ügy ügy is egy elég nagy rés a a az EU és ukrán kapcsolatban.

[00:22:48]Szóval összegezve mit lehet elmondani az európai ukrán kapcsolatokról?

[00:22:50]És látunk-e bármi változást az elmúlt időszakban?

[00:22:56]Azért nehéz erről beszélni, mert azt a fajta iszonyatos ragaszkodást, amit az európai vezetés tanúsít Ukrajával kapcsolatban, nehéz a rendelkezésünkre álló információk alapján értékelni.

[00:23:08]És én magam is többször küzdöttem ezzel, hogy hogy ez egy ilyen ilyen szeretlek gyűlölni kapcsolatnak néha tűnik, illetve gyűlöllek szeretni, aztán olyan, mint egy ideális házas pársi kapcsolat, aztán utána megint közbe jönnek furcsa döntések és lépések, tehát nehéz az európai ukrán kapcsolatot tények alapján értékelni.

[00:23:30]Ugye nagyon sok mindenről beszélnek.

[00:23:32]Ugye Ukraj, Ukrajna és az ukrán vezetés egyébként a meglepő módon Boris Johnson által képviselt vagy küldött üzenethez ragaszkodik, amelyben az Oroszországgal folytatott küzdelmének a egyfajta jutalmaként NATO és Európai Unió tagságot követel magának.

[00:23:46]Hogyha megígérték neki, akkor abból számot teljesen igazuk is van.

[00:23:50]És vannak arra utaló jelek, hogy bizony ez az ígéret elhangzott európai vezetők részéről.

[00:23:54]Na most innentől kezdve viszont, hogy Ukrajna nem kapja meg ezeket a jutalmakat, mondjuk így, sőt egyre távolabbra csúsznak ezek a dolgok, az ukránvezetés teljesen jogosan van felháborodva.

[00:24:06]Tehát nekünk magyaroknak sok problémánk volt Zelenski elnökkel és azzal az irányvonallal, amit képviselt.

[00:24:12]Viszont ettől függetlenül gyakorlatilag azt a fajta felháborodását, amelyet egyébként sokszor udvariasan leplez magához képest, meg különösen az európai vezetőkkel kapcsolatban, azt teljes mértékben jogosnak lehet ítélni.

[00:24:25]európai vezetés részéről felselni látszik egy olyan korlátlanul és aljas módon cinikus hozzáállás, amely szerint Ukrajna egy eszköz, amit használnak, aztán eldobnak.

[00:24:38]Na most ebben az esetben nem tudom, hogy mit gondolnak, hogy az urbán az urbán nem, de az ukrán lakosság mit fog róluk gondolni.

[00:24:42]Mert egész egyszerűen ez azt jelenti, hogy elárulták őket, és egyre többször sejlik föl ez a pillanat, ami egyébként nagyon sokáig orosz propagandának tűnt, de most, hogy például az európai vezetők is arról beszélnek, hogy Ukraina egyfajta társultságot kaphat csak rövid idő alatt, de mondjuk ki kell várnia sorát mondjuk Szerbiához, Albániához, meg Macedóniához méltóan, vagy vagy hozzájuk hasonló hasonlóan, az azért szerintem nagyon komoly visszhangokat verni mind a két oldalon.

[00:25:10]Talán egy kicsit szarkasztikusan lehet ezt erre azt mondani.

[00:25:12]Reméljük azért Törökországot nem kell megvárniuk.

[00:25:15]Igen, pontosan.

[00:25:15]Pontosan.

[00:25:15]Tehát hogy itt azért az a helyzet, hogy vannak országok, akiket évtizedek óta hitegetnek az Európai Unióban való felvétellel.

[00:25:22]Tegyük hozzá, hogy Törökország felvétele a zsidókeresztény alapokon működő Európai Unióban hogy már ült föl egyáltalán.

[00:25:28]Arról fogalmam sincs, mert egy 90 milliós országról beszélünk, több mint 90 milliós országról, akinek egyébként több millió, sőt akár több 10 millió állampolgára él Franciaországban, Svájcban, amik Svá nem Európai Unió tagad akkor Németországban, Ausztriában, hogy török belpolitikai gyűléseket tartanak az adott országok területén.

[00:25:45]Tehát ebből a szempontból maga a gondolat is abszurd volt, de pontosan, ahogy mondod, Törökország is egy kitűnő példa arra, hogy az Európai Unióba való felvétel azért nem olyan egyszerű, mint sokan gondolják.

[00:25:55]Az utolsó kérdések kifejezetten a fronthelyzetre fordulnánk rá.

[00:25:58]Milyen változásokra beszélhetünk a 2026-os évről?

[00:26:02]Hiszen lassan elérik az év közepét.

[00:26:04]Talán most lehet egy vonalat húzni, hogy eddig mi is történt valójában.

[00:26:08]Milyen események történtek a fronton és mire érdemes odafigyelni?

[00:26:12]Merre mozdulnak az oroszok vagy akár az ukránok?

[00:26:15]Na, kezdjük azzal, hogy a tavalyi év második felében indult el egy olyan mondjuk koncepciója az orosz hadseregnek, amelyben nem kiemelt területeket támadott, hanem az egész frontvonalon egy ilyen állandó nyomás alá helyezte az ukrán erőket, és kisebb-nagyobb sikereket el is ért ezzel a megmozdulással.

[00:26:31]Ugye erre volt egy ukrán ellentámadás a sokat emlegetett Dobropíe környékén, aminek ukránul dobropíja, amelynek az eredményeképpen sikerült visszaszolítani Kupiansnál és itt is az oroszokat, ugye?

[00:26:42]Ez nagyrészt annak volt köszönhető, hogy eközben több 10000 vagy akár 100zre tehető európai gyártású drón is beérkezett az ukránok számára, akik minimum a kritikus területeken ellensúlyozni tudták az orosz tüzérségi és tegyük hozzá most már élőerő fölént is a drónokkal.

[00:26:57]Ugye ez a helyzet fönn áll jelenleg is.

[00:27:00]Azonban a hírek szerint még május első felében is nagyon komoly sár volt Ukrajna legtöbb területén.

[00:27:07]Tehát amíg a talaj fel nem szárad, és el nem bírja a nehezebb technikákat, nem teszi lehetővé a gyors és mondjuk így nem csak az utakhoz kötött mozgást, addig nem várhatunk nagy támadásra.

[00:27:16]viszont az első fél év relatív stabilitása ellenére most nagyon úgy tűnik, hogy egy orosz invázió inkább úgy mondom, hogy offenzív készül, amelyben amelynek az egyik előjel egyébként a kievet ért jelentős méretű támadások is.

[00:27:32]Ugye az ukrán légvédelem nagyon komoly készlethiánnyal küzd.

[00:27:34]Tehát most ha megindul egy olyan támadás, amiben az oroszok fölváják a nagyobb veszteségeket, és például a vadászbombázóikat közelebb küldik a frontvonalhoz, amely pontosabb támadásokat tesz lehetővé, onnantól kezdve viszont egy kritikus helyzet is kialakulhat Ukrajnában.

[00:27:52]És mit várunk a következő nyári időszaktól?

[00:27:54]Olyan szempontból, hogy az ukránoknak, ahogy említetted, fogyóban vannak a a ezek az eszközeik.

[00:27:57]mennyire tudják ezeket a a támadásokat visszavenni, illetve milyen nyugati támogatásra számíthatnak a közeljövőbe.

[00:28:08]Ugye az alapvető problémát az egész nyugat számára azt jelenti, hogy annyira az amerikai technológiára hagyatkozott, hogy közben elfeledkezett arról, hogy hogy néz ki egy modern ipari háború.

[00:28:15]És az amerikai egyébként precíziós és nagy magas hatékonyságú eszközök olyan manufaaktorális módszerekkel készülnek, mint például szupersportkocsik.

[00:28:25]Tehát nem egy gyártószalagon gyártják őket nagy szériában, hanem jól képzett szakemberek kézzel szelgetik őket össze.

[00:28:33]Ugye ennek az az eredménye, hogy az a mondjuk ki nyugodtan két háborúi jelenleg zajlik, az ukránni, illetve az iráni itt mind a két esetben, aki aki a megtámadott felet hangsúlyozom ki, azok elszívják azokat az amerikai erőforrásokat egymástól.

[00:28:44]És nyilván az Egyesült Államok számára fontosabb irány, mint Ukrajna.

[00:28:48]Tehát az európai finanszírozással működött vagy működő támogatási rendszer Ukrajna számára nem jelent több rakétát, hiszen Irán ellen is kellenek ezek az eszközök.

[00:28:58]Európai Unió fegyvergyártó kapacitása az egészen korlátozott, tehát onnan sem várható több felszerelés.

[00:29:05]Sőt, egyéb katonai eszközök teretén, harckocsik, önjáró levegek önjáró lövegek terén is az Egyesült Királyságtól kezdve egészen Olaszország Olaszországig szinte mindenki odaadott, ami volt.

[00:29:16]Ugye a legfrissebb hír, hogy a hidegháborús bevetésre tervezett Csentauró páncélvadászt is már alkalmazzák az ukránok, ami ebben a modern konfliktusban igen nehézzé alkalmazható, nehezen alkalmazható, hiszen egy könnyű páncélzatú páncélvadászról van szó, aminek az volt a feladata, hogy nagyobb távolságról harckocsikat semmisítsen meg.

[00:29:34]Hát ez most jelenleg nem működik.

[00:29:35]az ukrán fronton.

[00:29:35]Tehát egy hasonló helyzetet látunk, amelyben Európa kevésbé képes Ukrajnát támogatni, úgyhogy ennek előbb vagy utóbb meg fognak jelenni a hatásai.

[00:29:43]És most például a kieveleni nagy támadásban is relatív alacsony hatékonysággal tudott csak működni az ukrán légvédelem, mert az első hullám után az utántöltés tovább tartott, mint szokott egyébként a hírek szerint.

[00:29:56]Csomkodibánitnak biztosabb politikai szakértinak is youtubernek köszönöm szépen, hogy rendelkezésünkre vett.

[00:30:01]Én is köszönöm szépen a lehetőséget.

[00:30:02]Viszontlátással, viszont hallással.

[00:30:02]Én Szabó József voltam.