Hit Rádió 30:51

Brutális uniós csapdába sétál bele a gyanútlan magyar kormány? - Máté Réka Zsuzsánna

magyar pétereu-s pénzekkorrupcióukrán háborúbékétárgyalásokközélet
Irányultság: KonzervatívKötődés: Fidesz-közeli
Brutális uniós csapdába sétál bele a gyanútlan magyar kormány? - Máté Réka Zsuzsánna
tl;dr
  • Magyar Péter brüsszeli tárgyalásán Ursula von der Leyennel 16,4 milliárd euró (GDP ~13%-a) felszabadításáról írtak alá politikai nyilatkozatot, ami nem szerződés.
  • A pénz forrása: 10 milliárd RRF, ~4 milliárd kohéziós, ~2 milliárd Erasmus alap; a csökkentett kohéziós rész a gyermekvédelmi törvény körüli vitára utalhat.
  • A kifizetések mennyiségi és minőségi indikátoroktól függnek, szubjektív bizottsági értékeléssel; egyetlen vitás terv a teljes összeg folyósítását blokkolhatja.
  • A politikai nyilatkozat nyomán a TISZA-kormánynak korrupciós mérföldköveket kell törvénybe iktatnia, a tervek bizottsági, majd tanácsi jóváhagyása után az összeg garancialként az EXIM Bankba kerülhet.
  • Magyar Péter beadta a csatlakozási kérelmet az Európai Ügyészséghez; a vendég óva int a szervezet romániai előzményeitől, de hozzátette: akinek tiszta a keze, annak nincs félnivalója.
  • Az Európai Számvevőszék jelentése szerint Franciaország és Németország enyhébb átláthatósági szabályok mellett jutott RRF-forrásokhoz, ami a forrásvisszatartás politikai indíttatására utalhat.

    „Ezt nagyon nehéz nem úgy értékelni, hogy azért itt a politikai szándék és a politikai akarat döntött, és nem feltétlenül az átláthatóság, a transzparencia és az igazságosság” – Máté Réka Zsuzsánna

  • Az EU külügyminiszterei egy orosz–ukrán tárgyalásokra kinevezendő különmegbízottról tárgyaltak; több jelölt (Merkel, Schröder) kiesett, és erős tagállamok ellenzik a tárgyalásokat.
  • Az EU attól tarthat, hogy nélküle születik meg a béke, mert a nagyhatalmak és Oroszország sem tekintik valódi geopolitikai tényezőnek.
Részletes összefoglaló megjelenítése

A brüsszeli tárgyalások és a bejelentett megállapodás

Magyar Péter a TISZA-kormány delegációjával Brüsszelbe utazott, hogy az Európai Unió által visszatartott források ügyében tárgyaljon. A találkozóra Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével került sor. A tárgyalások eredményeként egy politikai nyilatkozatot írtak alá, amely alapján 16,4 milliárd euró felszabadítását jelentették be Magyarország számára. A vendég, Máté Réka Zsuzsánna kiemelte: ez nem szerződés, hanem politikai megállapodás.

„Tehát az egyik legfontosabb információ az, hogy végül is Magyarország úgy tűnik, hogy hozzá fog jutni ezekhez az alapokhoz. A második nagyon fontos dolog az viszont azt szeretném kiemelni, hogy ez tényleg csak egy politikai nyilatkozat. Tehát ez még nem azt jelenti, hogy holnap holnap után a szám Magyarország számláján lesz a a pénz, de mindenesetre egy pozitív előremutató gyümölcsöző kapcsolatnak tűnik.” *

A vendég óvatosságra intett: még azok az országok sem tudták teljes mértékben lehívni a számukra megítélt forrásokat, amelyek hivatalos szerződést kötöttek az EU-val. Saját kutatása szerint (amely a ludovica.hu-n jelent meg, az Eurostat adatai alapján) a tagállamok átlagosan csupán a keretösszegek 65 százalékát tudták lehívni a határidő közeledtével.

A megállapodás forrásai és a visszatartott összegek szerkezete

A bejelentett 16,4 milliárd euró három fő forrásból tevődik össze:

  • 10 milliárd euró a visszatartott Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) keretéből származik,
  • körülbelül 4 milliárd euró a kohéziós alapokból (a Magyarországnak járó 6,3–7,6 milliárd euró helyett),
  • valamint további körülbelül 2 milliárd euró az Erasmus és egyéb oktatási alapokból.

A vendég szerint a kohéziós alapoknál tapasztalható különbség (a 6,3–7,6 milliárd helyett csak 4 milliárd) arra utalhat, hogy a gyermekvédelmi törvény kapcsán még vitás kérdések vannak. Ursula von der Leyen a sajtótájékoztatón maga is utalt arra, hogy e téren további együttműködésre van szükség a magyar kormány és a Bizottság között.

„Tehát ennek nagyon nagy része, tehát a 10 millió ez a vissza tartott helyreállítási és ellenálló képességi eszközhöz tartozik, ami RRF-ként is ismerhet ugye a közönség. Körülbelül 4 milliárd az, ami a kohéziós alapokból jutna Magyarországra. Ott ilyen számítások szerint körülbelül 6,3 7,6 milliárd járna nekünk. Tehát azt úgy tűnik, hogy nem fogjuk mind megkapni.” *

A horizontális feltételek között a migráció és a gyermekvédelem kérdésében is lényeges változtatásokat kell eszközölnie a magyar kormánynak. Magyar Péter korábbi nyilatkozatai szerint a mostani tárgyalásokon a korrupció kérdése volt fókuszban, és sem a háború, sem Ukrajna, sem a gender kérdése nem került elő – a vendég szerint azonban ezek a témák hosszú távon nem lesznek megkerülhetők.

A tárgyalások előzményei és a politikai nyilatkozat természete

A műsorvezető felvetette, hogy a tárgyalást megelőző napokban bizonytalanság volt a találkozó időpontjával kapcsolatban: a magyar kormány már kommunikálta az utazást, miközben az Európai Bizottság szóvivője egy ideig nem tudta megerősíteni a konkrét időpontot. A vendég feltételezése szerint a Bizottság el akarta kerülni annak látszatát, hogy „csak úgy odaadja” a pénzeket az új kormánynak, ezért további kérdéseket kívánt tisztázni, és a felek nem tudtak időben megegyezni – ez tolódhatott egy nappal későbbre. Komolyabb politikai nézeteltérést nem feltételez a háttérben.

A politikai nyilatkozat ténye önmagában pozitív, de a vendég hangsúlyozta: még nem tudni, hogy ebből mennyi pénz fog ténylegesen eljutni Magyarországra, és hogy a megállapodás megmarad-e politikai szinten, vagy lesz-e belőle konkrét kifizetés.

A források lehívásának mechanizmusa és az RRF sajátosságai

A vendég részletesen ismertette, hogy a mostani források kifizetése teljesen más logikára épül, mint a korábbi uniós támogatásoké. Az Európai Bizottság két indikátort vizsgál:

  • egy mennyiségi (kvantitatív) indikátort (például hány embert érint egy beruházás, kik lakhatnak az épült bérlakásokban),
  • és egy minőségi indikátort.

Nem elég tehát egy jogszabályt elfogadni – a Bizottság a gyakorlati következményeket is értékeli. Az értékelésben jelentős szubjektivitás is szerepet kap. Ráadásul, ha egy tagállamnak például 30 tervéből akár csak kettő vitás, a Bizottság a teljes kifizetést visszatarthatja.

„Tehát nem úgy történik ezeknek az alapoknak a kifizetése, mint ahogy korábban megszoktuk, hogy hogy teljes felépítünk egy autópályát, és hogyha megvan, akkor a visszük a számlát, az Európai Bizottság alaposan átnézi, és hogyha nem talál semmiféle korrupcióra vagy vagy rosszul felhasznált közforrásokra utaló jelet, akkor kifizeti. Teljesen más logikára és mechanizmusra épül ez az egész kifizetés.” *

Az Európai Ügyészség kérdése és a korrupciós intézkedések

A Tiszta-kormány egyik fontos lépéseként Magyar Péter a brüsszeli találkozóra vitte Magyarország csatlakozási kérelmét az Európai Ügyészséghez. A vendég elmondta: alapvetően minden korrupciót féken tartó, megelőző intézkedést támogat.

Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Ügyészséget vezető Laura Codruța Kövesi korábban Romániában vezetett korrupcióellenes hatóságot, és ott komoly aggályok merültek fel azzal kapcsolatban, hogy a hatóság eszközeit politikai ellenfelek lejáratására használták. Ezek megalapozott aggályok voltak – tette hozzá –, ami nem jelenti azt, hogy minden esetben így történik, de a veszélye fennáll, hogy politikai ellenfelek ellen használják az intézményt.

„…ugyanaz a Laura kövesi, aki az európai ügyészséget vezeti most a Romániában vezetett korrupcióellenes hatóságot, és ott nagyon komoly aggályok merültek fel az ő vezetése alatt, hogy visszaéltek politikai vezetők, illetve az intézet vezetője aokkal az eszközökkel, amelyeket jogosan kaptak, és politikai ellenfelek lejáratására használtak.” *

Hozzátette: akiknek tiszta a keze, azoknak nem kell félniük.

Az előző kormány elsősorban politikai okokból nem csatlakozott az Európai Ügyészséghez. A TISZA-kormány elsősorban az Integritás Hatóság és a KEKVA (Kormányzati Ellenőrzési Hivatal?) helyzetének rendezésével, illetve korrupcióellenes intézkedésekkel kívánja elérni a források felszabadítását.

A megvalósítás folyamata és a közelgő határidő

A politikai nyilatkozat után a következő lépések várhatók:

  1. A magyar parlamentnek el kell fogadnia az Európai Bizottsággal egyeztetett jogszabályokat – elsősorban a 27 szupermérföldkővel kapcsolatos korrupciós intézkedéseket. A vendég szerint ennek a TISZA-kormány teljes parlamenti többsége miatt semmiféle akadálya nem lesz.
  2. Az újraírt tervek ismét az Európai Bizottság elé kerülnek, ahol várhatóan két-három hétig értékelik azokat.
  3. A Bizottság jóváhagyása után az Európai Unió Tanácsa szavaz a tervekről – várhatóan júliusban.

Ha minden a tervek szerint halad, az augusztus 31-i határidőig nem lesz idő a reformok és beruházások tényleges végrehajtására, ezért a 16,4 milliárd eurót egy pénzügyi alapokat kezelő intézetbe – vélhetően az EXIM Bankba – utalják. A magyar kormány ezzel az összeggel még nem rendelkezhet, de az mintegy garancialként ott lesz, és a beruházások megvalósítása után lehet majd lehívni – a Bizottság további jóváhagyásával. A vendég itt ismét hangsúlyozta az értékelésben rejlő szubjektivitást.

Kettős mérce az Európai Unióban? – Az Európai Számvevőszék jelentése

A műsorvezető felvetésére – miszerint a gyors megállapodás azt sugallja, hogy a források visszatartása elsősorban politikai okokból történt – a vendég kifejtette: nehéz nem így értékelni a helyzetet, és itt a politikai szándék és akarat döntött, nem feltétlenül az átláthatóság és az igazságosság.

„Ezt nagyon nehéz nem úgy értékelni, hogy azért itt a a politikai szándék és a politikai akarat döntött, és nem feltétlenül a az átláthatóság, a transzparencia és az igazságosság, mint amit az Európai Bizottság kellene, hogy képviseljen.” *

Hivatkozott az Európai Számvevőszék jelentésére, amely 10 tagállam RRF-felhasználását vizsgálta. A jelentés szerint:

  • Franciaországban és Németországban a korrupciómegelőzést és átláthatóságot igénylő lépések nem voltak feltétlenül jelen,
  • míg például Ausztria és Románia sokkal átláthatóbban, követhetőbben használta fel a pénzeket.
  • Franciaország és Németország esetében csak az első 100 legnagyobb kedvezményezettet kell nyilvánosan elérhetővé tenni – általában közintézményeket, amelyek további szétosztása már nem követhető nyilvánosan.
  • Romániának és Ausztriának (és Magyarországnak is) ugyanakkor részletesen, minden egyes adatot gyűjtenie és jelentenie kell.

A vendég utalt a Jean-Claude Juncker vezette bizottság idejére is: amikor a tagállamok számonkérték Franciaország költségvetési szabályainak be nem tartását, a válasz annyi volt: „parce que c'est la France” – mert Franciaország az Franciaország.

A TISZA-kormány vélhetően rugalmasabb ezzel a kettős mércével szemben, míg az Orbán-kormány ragaszkodott volna az egyenlő elbánáshoz – ezért sem sikerült korábban olyan gyorsan és olyan mértékben megegyezni, mint most.

A visszatartott források hatása a magyar gazdaságra

A 16 milliárd eurós összeg a magyar GDP körülbelül 13 százalékának felel meg, tehát az összeg óriási, és a hiánya is érezhető a gazdaságban. A vendég szerint ha jól költik el a pénzeket – nem csupán egy-egy épület felújítására, ami rövid távon pörgeti ugyan a GDP-t, de hosszú távú fejlődést nem segít –, akkor annak jelentős multiplikátorhatása lehet.

„…ha jól költenék el és jól fogják elkölteni, akkor ennek van egy multiplikátor hatása. Tehát nagyon érződik Magyarország gazdaságán ezeknek a pénzeknek a hiánya.” *

EU-s különmegbízott az orosz–ukrán tárgyalásokra

Az adás második felében a műsorvezető egy másik uniós témát hozott be: a külügyminiszterek ciprusi informális találkozóján (május 27.) felmerült, hogy az EU egy különmegbízottat nevezne ki az Oroszországgal való tárgyalásokra az orosz–ukrán háború kapcsán. A vendég ezt két szempontból is érdekesnek nevezte:

  1. Évek óta most először mutatkozik oldódás az erős tagállamok részéről a tárgyalások elutasításában.
  2. Felmerül a kérdés: miért van szükség egy másik emberre, amikor az EU-nak van egy fődiplomatája (külügyi tárgyalója)? A vendég szerint feltételezhető, hogy az illető túlságosan elfogult volt, és az oroszok sem ismerik el tárgyalópartnerként.

A felmerült nevek:
- Angela Merkel – jó kapcsolatokat ápolt Vlagyimir Putyinnal, de ő maga elutasította a felkérést, és Németország sem támogatja.
- Gerhard Schröder – orosz oldalról hangzott el a neve, de Németország részéről nem elfogadható.
- Mario Draghi – Ukrajna javasolta, az ő jelölése még nyitott lehet.

Ugyanakkor a vendég hangsúlyozta: nagyon sok és nagyon erős tagállam (Németország, Lengyelország, a balti államok) továbbra sem akar hallani a tárgyalásokról, Oroszország időhúzó taktikájának tekintve azokat, így a kérdés egyelőre csak minimális érdeklődési szinten van jelen.

A műsorvezető felvetette, hogy az EU talán nem akar kimaradni a tárgyalóasztaltól, amikor ténylegesen megszületik a béke – vagy épp ellenkezőleg, akadályozni kíván egy olyan megállapodást, amely Oroszország érdekeit segítené elő. A vendég szerint elképzelhető, hogy az EU egyszerűen most kezd rájönni, hogy nélküle fog megszületni a megállapodás. Az EU-t, mint geopolitikai tényezőt, a világ nagyhatalmai (USA, Kína) nem ismerik el, és úgy tűnik, Oroszország sem adott neki szerepet a folyamatban.

„Lehet, hogy az Európai Unió felébredt, hogy előbb-utóbb majd valamikor valamilyen béke lesz, és hogy jó lenne, hogyha annál az asztalnál ő is ott lenne. Nem vagyok arról meggyőződve, hogy rájött az Európai Unió arra, hogy az elmúlt évtizedek alatt lényegesen megváltozott a geopolitikai helyzet, és felismerte saját súlyát és helyét ebben az egészben.” *


⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • „a kekváknak a helyzete”: Az átiratban szereplő „kekváknak” kifejezés feltehetően egy ASR-hiba. A szövegkörnyezet („korrupcióellenes intézkedések”, „integritás hatóság”) alapján valószínűsíthető, hogy a beszélő egy korrupcióellenes szervre utal, de a pontos intézménynév nem rekonstruálható egyértelműen. Lehet a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI), vagy más hasonló rövidítés.
  • „a 10 millió ez a vissza tartott…”: A vendég számszerűen „10 millió”-t mond, ami a kontextusból egyértelműen a 10 milliárd eurós RRF-keretre utal, tehát nyelvbotlás vagy ASR-hiba.
  • „visszaéltek politikai vezetők, illetve az intézet vezetője aokkal az eszközökkel”: Az „aokkal” feltehetően „azokkal” vagy „azokkal a” értelemben használt, apró ASR-hiba.
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]Sok szeretettel köszöntöm a Hit Rádió minden kedves nézőtit és hallgatóját.

[00:00:02]Én Éva Natálé vagyok és köszöntöm vendégünket itt a stúdióban.

[00:00:05]Itt van velünk Máté Réka Zsuzsánna, az NK Európa Stratégiai Kutatóintézetének tudományos munkatársa.

[00:00:12]Jó napot kívánok, köszönöm, hogy elfogadta a felkérésünket.

[00:00:15]Jó napot kívánok, köszönöm a meghívást.

[00:00:18]A mai napnak a fő fókuszában mondhatjuk azt, hogy az Európai Uniós visszatartott forrásoknak a kérdése volt.

[00:00:23]Magyar Péter a tegnapi napon a Tisza kormánynak egy delegációjával Brüsszelbe utazott, és tárgyaltak a mai napon Urszula Fonder derlenel.

[00:00:33]Ugye Magyar Péter előzetesen már bejelentette, hogy májusban vissza fog térni Brüsszelbe, és szeretné elérni, hogy egy politikai nyilatkozatot ebben az ügyben alá tudjanak írni.

[00:00:42]És nem sokkal az adásunk előtt erről egy sajtótájékoztatót is tartottak, hogy ez megtörtént.

[00:00:48]Illetve közösen bejelentették Urszula von derennel, hogy 16 milliárd eurót fognak felszabadítani Magyarország számára.

[00:00:56]Úgyhogy beszéljünk elsőként a mai napnak az eseményeiről.

[00:01:00]Hogyan értékeli mindezt a megállapodást, illetve mik azok a legfontosabb információk, amelyeket érdemes a mai történésekről tudni?

[00:01:10]Tehát az egyik legfontosabb információ az, hogy végül is Magyarország úgy tűnik, hogy hozzá fog jutni ezekhez az alapokhoz.

[00:01:17]A második nagyon fontos dolog az viszont azt szeretném kiemelni, hogy ez tényleg csak egy politikai nyilatkozat.

[00:01:28]Tehát ez még nem azt jelenti, hogy holnap holnap után a szám Magyarország számláján lesz a a pénz, de mindenesetre egy pozitív előremutató gyümölcsöző kapcsolatnak tűnik.

[00:01:40]De biztosra vehető ez alapján, hogy el fog jutni, vagy azért még lehetnek akadályok a folyamatban?

[00:01:46]Ezek politikai nyilatkozat, nem szerződés.

[00:01:47]és még azoknál az országoknál is, amelyek szerződést írtak alá.

[00:01:50]Tehát egy tehát nagyon-nagyon sok ország van abban a helyzetben, hogy aláírta a szerződést az Európai Unióval, viszont nem sikerült az alapok nagy részét lehívni.

[00:02:03]Tehát erről van is egy tanulmányom a ludovica.hu-n készítettem.

[00:02:08]Ö ebben van összesítve az, hogy a az eurostat adatai szerint hogyan állnak a különböző tagállamok ezeknek az alapoknak a lehívásával kapcsolatban.

[00:02:17]És az látható, hogy ugye a határidőhöz nagyon közel a az országok átlagosan ilyen 65%-át tudták lehívni ezeknek az alapoknak.

[00:02:31]Miért lehet ez?

[00:02:31]Ez egy másik kérdés, és ez az, ami úgy jövőben Magyarország esetében is felmerülhet.

[00:02:36]Úgyhogy én még ebben a kérdésben óvatos vagyok.

[00:02:41]Hogyha azt nézzük, hogy ez a megállapodás 16 milliárd euróról szól, legalábbis most ilyenek erről írnak a sajtóba, illetve ez hangzott el a sajtótájékoztatón, ezt ön mekkora sikernek tartja.

[00:02:52]Ugye több típusú forrásról is beszélünk, és elsősorban ami most fókuszban volt, az a helyreállítási alap.

[00:02:59]Itt 10 milliárd euróról volt szó.

[00:03:02]Akkor most hogyan áll össze a a mai megállapodás?

[00:03:04]Milyen forrásokról van szó?

[00:03:06]Pontosan.

[00:03:08]Tehát ezek le tehát a 16,4 milliárd euró ez egy hatalmas összeg és ebben nagyon nagy sikert tud elkönyvelni ugye az új magyar kormány.

[00:03:19]Tehát ennek nagyon nagy része, tehát a 10 millió ez a vissza tartott helyreállítási és ellenálló képességi eszközhöz tartozik, ami RRF-ként is ismerhet ugye a közönség.

[00:03:33]Körülbelül 4 milliárd az, ami a kohéziós alapokból jutna Magyarországra.

[00:03:39]Ott ilyen számítások szerint körülbelül 6,3 7,6 milliárd járna nekünk.

[00:03:45]Tehát azt úgy tűnik, hogy nem fogjuk mind megkapni.

[00:03:51]I illetve még az Erasmus és az oktatáshoz kapcsolódó egyéb alapokból még körülbelül 2 milliárdot kapunk.

[00:04:00]Itt talán érdemes kiemelni azt, amit a bizottság elnökasszonya mondott, hogy a hogy a gyerekvédelmi törvény kapcsán azért még számos dolog van, amiben együtt kell működnie a magyar kormánynak és a és az Európai Bizottságnak.

[00:04:21]Tehát ott még vannak vitás kérdések.

[00:04:23]feltételezem, hogy azért nem kapta meg Magyarország a teljes nekijáró 6,3-tól több mint 7 milliárd euróig, és csak négyet, mert ezek a kérdések még vitásak.

[00:04:38]Kérdés, hogyha abban a tekintetben többet enged a magyar kormány, akkor több pénzt kapunk-e, vagy ugyanígy megmarad-e ez a 4 milliárd a kohéziós alapokból.

[00:04:50]Ott viszont feltétel volt ugye az úgynevezett horizontális feltételeknél, feltételek között, hogy a migráció, illetve a gyerekvédelem kapcsán lényeges változtatásokat kell a magyar kormányhez közöljön.

[00:05:07]Azért is érdekes, amit említ, mert Magyar Péter úgy nyilatkozott ebben az ügyben még a előző napokban, hogy nagyon nagy esély van arra, hogy komoly forrásokat fog tudni Magyarország lehívni, de hogy jelenleg a korrupció kérdésére összpontosulnak most a tárgyalások, és nem merült fel sem a háború kérdése, sem Ukrajna kérdése, sem pedig a gender kérdés.

[00:05:30]kicsit olyan, mintha próbálná ezekről a témakörökről leválasztani a visszatartott forrásoknak az ügyét.

[00:05:37]De akkor, hogyha jól értem, hogyha az összes visszatartott forrást nézzük, akkor ezek a kérdések nem lesznek megkerülhetőek.

[00:05:47]Hát nem tudom, hogy megkerülhetőek lesznek-e.

[00:05:49]Én csak azt vettem észre, hogy ugye a Magyarországnak járó kohéziós alapok azok több mint 6 milliárd F euró lenne.

[00:05:57]Ehhez képest ugye most csak négyről volt szó.

[00:06:01]Tehát mi mi van azzal a két-három fennmaradó milliárd euróval?

[00:06:08]Tehát azt miért nem kapjuk meg?

[00:06:10]feltételezem, hogy ezért, de ugye erről nem én nem vagyok részese a tárgyalásoknak.

[00:06:17]Persze, én se szeretnék olyat sejtetni, csak felmerül a kérdés.

[00:06:20]Igen.

[00:06:20]Tehát, hogy óhatatlanul erre gondolok én, de lehet, hogy teljesen rosszul gondolom ezt.

[00:06:27]Nyilván a jövőben azért még fogunk hallani a forrásoknak ezekről a a részéről is.

[00:06:32]Feltételezem egy kicsit menjünk vissza az elmúlt napokba.

[00:06:34]többet lehetett arról olvasni hírekbe, sajtóértesülésekből lehetett arról informálódni, hogy mintogyha lett volna egy fajta zavar a tekintetben, hogy most ténylegesen megvalósul ez a tárgyalás vagy sem.

[00:06:49]Egy ideig az Európai Bizottságnak a szóvűje sem tudta megerősíteni, hogy mi ennek a konkrét időpontja, miközben a magyar kormány már azt kommunikálta, hogy utazik ki.

[00:06:58]Ennek ön szerint van ennek-e bármi jelentősége akár politikailag, vagy ez egy természetes dolog megesik, vagy lehetett valami a háttérben?

[00:07:11]Ez most már ilyen spekulálás lenne azt találgatni, hogy mi történhetett.

[00:07:17]Valószínűnek tartom azt, hogy a magyar kormány és az Európai Bizottság az egyeztetések során arra jutott, hogy ezekben a napokban tárgyalni fognak.

[00:07:24]És én azt feltételezem, hogy az Európai Bizottság nagyon el akarta kerülni azt a látszatot, hogy hogy csak úgy odaadja ezeket a pénzeket az új kormánynak.

[00:07:38]Ezért további tiszt kérdéseket szeretett volna tisztázni.

[00:07:44]szerette volna tárgyalási pontjait erősíteni, és nem sikerült időben megegyezni, ezért maradt ugye egy nappal későbbre a tárgyalás, mint ahogy ez eredetileg várható volt.

[00:07:59]De úgy tűnik, hogy a feleknek sikerült megegyezni, úgyhogy ennek örülünk.

[00:08:03]Tehát akkor komolyabb ilyen politikai nézeteltéseket emögött nem kell látni, mert hát ugye a sajtóba kicsit ilyen sejtetősen írták le.

[00:08:11]De akkor ennek lehet egy ilyen természetes oka is.

[00:08:16]Lehet természetes oka is.

[00:08:16]És én én tényleg nem szeretnék ebbe belemenni, hogy milyen más okai lehettek.

[00:08:21]Tehát itt e ez szerintem tényleg értelmetlen azt találgatni, hogy miért nem jött időben össze ez a találkozás, és hogy milyen más okai lehettek a a bizottságnak arra, hogy ezeket így újratárgyalja, ismét újratárgyalja.

[00:08:43]A lényeg az, hogy úgy tűnik sikerült egy legalább egy politikai nyilatkozatot elfogadni, hogy aztán ebből konkrétan mennyi pénz fog jutni Magyarország számára, az még az idő fogja bizonyítani, hogy ez megmarad egy politikai megegyezés, vagy lesz ebből konkrét kifizetés is, és hogy mennyi lesz az, hogy ezekből a ebből a megállapodásból mennyi forrás fog ténylegesen eljutni Magyarországra.

[00:09:10]ön szerint elsősorban politikai tényezőkön múlik, vagy vagy ezek olyan jogi kérdések, törvényeket kell módosítani satöbbi, és ilyen megegyezés alapon.

[00:09:22]Szóval, hogy amikor arról beszélünk, hogy lehetnek ennek még akadályai, akkor milyen természetű akadálya lehet ennek?

[00:09:29]Tehát több összetevője van annak, hogy egy adott tagállam a milyen mértékben fog tudni hozzájutni, és fizeti ki az Európai Bizottság.

[00:09:39]És ez fenn áll az összes többi tagállamnál is.

[00:09:41]És ezekkel függ össze az a az a hát lehangoló statisztikai jelentés, amely azt mutatja, hogy a tagállamok nagy része a pénzeknek viszonylag kis részét tudja kifizetni.

[00:09:55]Tehát milyen tényezők befolyásolják azt, hogy hogyan sikerül ezeket a feltételeket teljesíteni.

[00:10:00]Tehát nem úgy történik ezeknek az alapoknak a kifizetése, mint ahogy korábban megszoktuk, hogy hogy teljes felépítünk egy autópályát, és hogyha megvan, akkor a visszük a számlát, az Európai Bizottság alaposan átnézi, és hogyha nem talál semmiféle korrupcióra vagy vagy rosszul felhasznált közforrásokra utaló jelet, akkor kifizeti.

[00:10:23]Teljesen más logikára és mechanizmusra épül ez az egész kifizetés.

[00:10:30]Pontosabban két indikátort néz az Európai Bizottság.

[00:10:34]Tehát egyrészt egy minőségi, másrészt egy mennyiségi indikátort, és azt nézi, hogy ezek a beruházások, projektek hogyan valósultak meg.

[00:10:45]Tehát nem elég egy jogszabályt elfogadni.

[00:10:48]Azt is nézi az Európai Bizottság, hogy ennek a jogszabálynak konkrétan milyen következményei vannak, hány embert érint.

[00:10:56]hogyha egy beruházást eszközöl egy adott ország, nem elég azt megnézni, hogy megépül-e az új mondjuk bérlakás, hanem azt is meg fogja nézni az Európai Bizottság, hogy hányan laknak ott, kik lakhatnak ott.

[00:11:12]Tehát egy számszerűsíthető indikátort, illetve egy másik minőségi indikátort is néz, és ezek értelmezésében bőven van szubjektivitása az Európai Bizottságnak.

[00:11:29]Ezt megnehezíti az, hogy ha mondjuk van 30 terve például az európai egy egy adott európai tagállamnak, és abból mondjuk kettő az, ami esetleg vitás kérdés lehet az Európai Bizottság értelmezése és a másik tagállam között, tehát itt most nem feltétlenül Magyarországról beszélek, akkor az Európai Bizottság bizony vissza tudja tartani a teljes kifizetést.

[00:11:56]Tehát ez a politikai megállapodás, ami ma létrejött, ennek mindenféleképpen őrülünk.

[00:12:01]Nagy szüksége van ennek a a pénznek a Magyarország gazdaságában.

[00:12:08]Nagy helye is van.

[00:12:08]Remek ötletek vannak, hogy mire lehetne használni.

[00:12:11]Én viszont azért óvatos vagyok, amikor azt várom, hogy ez majd minden eurótig be fog folyni Magyarország különböző fejlesztési alapjaiba.

[00:12:27]A Tiszakormány tájékoztatása alapján most elsősorban korrupcióellenes intézkedéseket láthatunk majd.

[00:12:33]Ugye itt a kekváknak a helyzete, az integritás hatóság kapcsán szeretnének módosítani dolgokat.

[00:12:40]És ami igazán érdekes volt, hogy erre a mai találkozóra úgy ment, hogy ő vitte magával az európai ügyészséghez való csatlakozási kérelmét Magyarországnak.

[00:12:51]Egy kicsit beszéljünk arról, hogy az európai ügyészség kapcsán nagyon ellentmondásos véleményeket lehet hallani.

[00:12:59]Ugye az előző kormány, a a Fidesz kormány nem kívánt ehhez elsősorban politikai okokból csatlakozni.

[00:13:06]Ön hogyan látja ennek az intézménynek a a működését?

[00:13:08]És mennyire tartja jogosnak, hogyha politikai aggályok merülnek fel ennek az intézménynek a munkásságával kapcsolatban?

[00:13:17]Mindennek előtte szeretném leszögezni azt, hogy hogy minden olyan intézkedést, ami a korrupciót féken tartja, megelőzi vagy gátolja, alapvetően támogatok.

[00:13:30]Ugyanakkor szeretném kiemelni azt is, hogy ugyanaz a Laura kövesi, aki az európai ügyészséget vezeti most a Romániában vezetett korrupcióellenes hatóságot, és ott nagyon komoly aggályok merültek fel az ő vezetése alatt, hogy visszaéltek politikai vezetők, illetve az intézet vezetője.

[00:13:58]aokkal az eszközökkel, amelyeket jogosan kaptak, és politikai ellenfelek lejáratására használtak.

[00:14:04]Tehát ezek megalapozott komoly aggályok voltak Románia esetében.

[00:14:09]Nem azt jelenti, hogy minden esetben így történik, és nem azt jelenti, hogy minden korrupcióellenes intézkedés ezt fogja majd takarni, de fenn áll a veszélye, hogy politikai ellenfelek ellen fogják használni ezt.

[00:14:25]Ugyanakkor meg ide tartozik az, hogy azok a politikusok, akiknek tiszta a keze, azok nem kell féljenek.

[00:14:33]hogyha a gyakorlati megvalósítást nézzük, milyen folyamatok várnak ezután a megállapodás után a magyar kormányra, úgy tudom, hogy van egy augusztus 31-i komoly határidő a tekintetben, hogy a helyreállítási alapból addig hívhat le forrásokat, vagy addig kell bizonyos reformokat végrehajtani.

[00:14:54]Mi következhet most?

[00:14:58]Tehát először is az Európai Bizottsággal egyeztetett terveket és jogszabályokat, amelyek elsősorban ugye a korrupciós illetve pontosabban ez a 27 szupermérföldkővel kapcsolatos intézkedés, ezt kell elfogadja a Magyarországgyűlés.

[00:15:19]Szerintem ennek abszolút semmiféle akadálya nem lesz.

[00:15:21]Teljes többség van.

[00:15:24]Tehát itt itt nem lesz vol fennakadásokra nem kell számítani.

[00:15:28]Igen.

[00:15:28]A ha már ezzel megvagyunk, akkor ez a terv elmegy ismét az Európai Bizottsághoz, ott ismét átnézik ezeket a a lépéseket, illetve a az újraírt terveket.

[00:15:44]ott körülbelül két-három hetet fog ülni várhatóan a az értékelésnél, majd az Európai Bizottság, ha ezt jóvá hagyja, akkor tovább megy, és az Európai Unió tanácsában fognak erről szavazni.

[00:15:59]Az várhatóan júliusban lesz, ha jól emlékszem.

[00:16:05]Tehát még több körön fog ez átmenni, és még nem jelenti azt, hogy Magyarország megkapta ezeket a pénzeket.

[00:16:11]Ha minden simán megy és a tervek szerint fog működni, akkor az előzetes egyeztetések és sajtóhírek alapján azt lehet mondani, hogy mivel nincsen idő augusztus 31-éig a reformokat ténylegesen végrehajtani, a beruházásokat, ezeket az összegeket, tehát ezt a 16,4 milliárd eurót egy pénzügyi alapokat kezelő intézetbe, vélhetően az exim bankba fogják utalni.

[00:16:42]Magyarország kormánya tulajdonképpen nem rendelkezhet még efölött, az összeg fölött, viszont mintegy garancia már ott lesz.

[00:16:51]És utána, hogyha már megvalósította a különböző beruházásokat, amelyeket hát még idén meg kell valósítani, akkor fogja tudni lehívni ezeket az alapokat, amelyek ugyanár magyarországi intézményben lesznek, de még további szükséges az, hogy az Európai Bizottság azokat is jóvágyja.

[00:17:12]És ahogy korábban említettem, azért ezekben bőven van szubjektivitás, hogy mit értékel és mit fogad el, és hogyan fogadja el.

[00:17:22]azt hogyan értékeli, hogy tehát, hogy nemrég állt fel az új kormány, és máris ekkora előlépések vannak a az uniós visszatartott forrásoknak az ügyébe.

[00:17:31]Ezt amiatt kérdezem, mert a tekintetben sok kritika érkezett az Európai Unió felé, hogy hogy elsősorban politikai okokból tartja vissza ezeket a forrásokat különböző jogállamisági elvekre hivatkozva, vagy korrupciós érveket felhozva.

[00:17:50]És most azt látjuk, hogy lett egy új adminisztráció, és az együttműködés az az elég konstruktívnak tűnik.

[00:17:58]Lengyelország esetében is láthattunk egy hasonló példát.

[00:18:00]Ön ezt hogyan értékeli?

[00:18:05]Ezt nagyon nehéz nem úgy értékelni, hogy azért itt a a politikai szándék és a politikai akarat döntött, és nem feltétlenül a az átláthatóság, a transzparencia és az igazságosság, mint amit az Európai Bizottság kellene, hogy képviseljen.

[00:18:26]Miért mondom ezt?

[00:18:26]Tehát visszautalok arra a az európai számvevőszék által kibocsátott jelentésre, amelyben 10 különböző tagállam a RRF alapok felhasználását vizsgálta.

[00:18:40]az európai számvevőszék, tehát egy európai uniós intézmény állapította meg, hogy azok a a pontosan korrupció megelőzést és átláthatóságot igénylő lépések Franciaország, illetve Németország esetében nem voltak feltétlenül jelen, míg más tagállamoknál, például Ausztria vagy Románia sokkal jobban teljesítettek ezen a területen, sokkal átláthat voltak.

[00:19:13]Sokkal jobban lehet követni azt, hogy a a pénzek konkrétan hova jutnak el még Németország és Franciaország esetében meglepő.

[00:19:22]Nem, nem meglepő.

[00:19:24]Miokból?

[00:19:28]Ez egy nagyon hosszú beszélgetés lenne, de érdemes visszautolni talán még az első Junker bizottságra.

[00:19:37]Tehát körülbelül 10 éve volt, több mint 10 éve, amikor francia, amikor a 2008-ases pénzügyi válság miatt bizon az Európai Unió úgy vélte, hogy hogy kénytelen lazítani bizonyos költségvetési szabályokon.

[00:19:57]Ezeken lazítottak, aztán visszapróbáltak szigorítani, kivéve Franciaországot, amelynek nagyon elszállt a költségvetése.

[00:20:05]Amikor pedig a tagállamok számonkérték az akkori bizottság vezetőjét, Jean-Claude Junkert, hogy hát Franciaországban miért nem, akkor elegánsan csak annyi volt a válasza, hogy parkisi La France, mert hát Franciaország ő Franciaország és nem kellett végrehajtania ugyanazokat a szabályokat, amelyeket az összes többi tagállamnak kellett.

[00:20:29]Tehát visszatérve a jelenre és a az RRF alapokra, tehát Németország és Franciaország esetében csak az első 100 legnagyobb kedvezményezettet kell a saját szabályaik szerint a a nyilvánosan elérhetővé tenniük, amelyek általában ebben a két országban közintézmények.

[00:20:56]Az, hogy ezek a közintézmények milyen gazdasági szereplőknek osztják le tovább az uniós pénzeket, az az európai számvevőszék elemzése alapján nem elérhető, és nem is feltétlenül gyűjtik be ezeket az adatokat.

[00:21:10]Ezzel szemben Románia és Ausztria például ugyancsak az európai számvevőszék elemzése alapján rendszeresen kell, hogy gyűjtsön minden egyes adatot.

[00:21:18]És ugyanezt várja el a bizottság Magyarországtól is, hogy nagyon pontosan, nagyon precízen, nagyon átláthatóan mindent, mindent mindent gyűjtsön és jelentsen.

[00:21:28]Ugyanakkor más tagállamok ezt nem kell, hogy megtegyék.

[00:21:35]Ö lehet, hogy az új Tisza kormány ezzel a kettős mércével szemben sokkal rugalmasabb.

[00:21:44]És vélhetően az Orbán kormány azt szerette volna, hogy akkor ugyanazzal a mércével mérjék a tagállamokat, ezért sem sikerült olyan mértékben megegyezni és olyan gyorsan megegyezni, mint most.

[00:21:58]Amire még érdemes kitérni ezek a források kapcsán, hogy hogy azért elég nagy összegről beszélünk a mai politikai megállapodás tekintetében is.

[00:22:07]Ön szerint a magyar gazdaság mai helyzetéhez mennyiben járult hozzá, hogy ezeket a forrásokat Magyarország több éven át nem kapta meg.

[00:22:18]Ugye a kampányban központi téma volt a gazdaság, és hát különböző narratívákat lehetett azzal kapcsolatban hallani, hogy a visszatartott források, a háború ügye, az Európát érintő gazdasági versenyképesség csökkenése áll emögött.

[00:22:34]Ezeknek a pénzeknek a visszatartásának mekkora szerepe lehet a mostani állapotokban?

[00:22:40]Hát mindenképpen óriási szerepe lehetett.

[00:22:41]Ö, tehát ezért ez az összeg a GDP körülbelül 13%-a, tehát ez óriási összeg.

[00:22:53]És ezen kívül, hogyha ha egy ilyen beruházás megvalósul, és jól költik el ezek a pénzeket, és értelmesen, tehát nem a tehát nem csak egy-egy épület felújítására, ami hát nagyon pörgeti a GDP-t, meg nagyon jól tud kinézni különböző gazdasági mutatókban, de hosszútávú fejlődést nem segíti.

[00:23:17]Akkor tehát ha jól költenék el és jól fogják elkölteni, akkor ennek van egy multiplikátor hatása.

[00:23:22]Tehát nagyon érződik Magyarország gazdaságán ezeknek a pénzeknek a hiánya.

[00:23:31]A jövőben biztos, hogy még sokat fogunk ezzel kapcsolatban hallani, hogy hogy zajlik ez a folyamat és és hogy mennyi pénzt láthat ebben Magyarország, de akkor még így az adás vége felé közeledve egy másik unióhoz kapcsolódó témát behoznék.

[00:23:44]A külügyminisztereknek volt cipruson egy informális találkozója 27-én, és előzetesen a sajtóban arról lehetett olvasni, hogy ennek témája lehet az, hogy amennyiben az Európai Unió szeretne kinevezni egy külön megbízottat arra, hogy az orosz-ukrán háború kapcsán Oroszországgal tárgyaljon, akkor ki lehetne ez a személy?

[00:24:08]és lehetett különböző neveket hallani ezzel kapcsolatban, hogy kik lehetnek alkalmasak erre a posztra.

[00:24:15]De akkor én a az elején kezdeném, mert önmagában érdekes az, hogy megfogalmazódik az igény arra, hogy legyen egy ilyen külön megbízott, mit érdemes erről tudni, illetve mennyire jelenthet ez egyfajta ilyen oldódást vagy nyitást Oroszország felé ezekbe a feszült viszonyba, ami kialakult az utóbbi években?

[00:24:39]Az, hogy egy ilyen külön biztost, vagy bocsánat, megbízott kérjenek fel, ez két szempontból is érdekes.

[00:24:47]Tehát egyrészt azért, mert hosszú éveken át nagyon mereven elutasítottak a nagyon erős tagállamok mindenféle ilyen tárgyalást.

[00:25:01]Most ez némileg oldódni tűnik.

[00:25:05]A másik szempont, ami miatt ez nagyon érdekes, az az, hogy tehát miért van szükség egy egy másik emberre?

[00:25:09]Tehát van az Európai Uniónak egy fő diplomatája, egy külügyi tárgyalója.

[00:25:19]Ő miért nem alkalmas erre a szerepre?

[00:25:22]Nem lehet, hogy azért, mert túlságosan elfogult volt, és az oroszok sem ismerik el tárgyaló partnerként.

[00:25:28]Tehát akkor eddig hogyan végezte a dolgát?

[00:25:36]De de ezen túlmenően azok a nevek, amelyek felmerültek, ismert politikusok, elismert szereplők, de vagy egyik, vagy másik személy egyrészt nem tartja legitímnek.

[00:25:53]Például felmerült Angela Merkel neve.

[00:25:53]Ő ugye elég jó kapcsolatokat ápolt, kiegyensúlyozott kapcsolatokat tudott még Vladimir Putyinnal is kialakítani.

[00:26:06]Ő maga mondta, hogy ezt nem vállalná el.

[00:26:08]Ugyanakkor meg Németország sem szeretné ezt az egészet.

[00:26:13]Orosz oldalról hangzott el Gerhásrőder neve.

[00:26:18]Ő szintén Németország részéről nem elfogadható partner.

[00:26:21]Ukrajna javasolta Mário drágét.

[00:26:27]ő még még talán játszhat, de mindezeknek a a neveknek a felmerülése egyelőre tulajdonképpen lényegtelen, mert a nagyon sok tagállam és nagyon erős tagállam továbbra is úgy látja, hogy ezek a tárgyalások tulajdonképpen hát tárgytalanok, ugyanis ez csak Oroszország egy újabb technikája arra, hogy húzza az időt és időközben ugye folytassa a hát a a különleges katonai műveletét.

[00:27:07]Tehát itt mely országokat érdemes kiemelni, tehát Németország, Lengyelország és a balti államok egyelőre még továbbra sem akarnak hallani a tárgyalásokról.

[00:27:16]Tehát minden ilyen név, ami felmerül, vagy egyáltalán téma, felmerül, hogy tárgyalni kellene az oroszokra, ez más tagállamoktól merül fel.

[00:27:25]Viszont nagyon erős tagállamok nagyon erős ellenkezése ezt még minimális érdeklődési szinten tartja csupán.

[00:27:37]Az is egy kérdés lehet, hogy egy ilyen külön megbízottnak mi lenne a feladata, illetve mi lenne vele kapcsolatban a cél, mert azt már korábban is láthattuk, hogy amikor éppen tudott egymáshoz közeledni, mondjuk közvetítőként az Egyesült Államok és Oroszország, akkor az Európai Unió Ukrajna érdeke öltve, vagy vagy azt felhangosítva próbált valamilyen módon nyomást gyakorolni, vagy beavatkozni, és aztán rövid időn belül ez újra a feszült viszonyokat hozott létre.

[00:28:08]Kérdéses, hogy mennyire arról van szó, hogy hogy nem akarnak kimaradni a tárgyalóasztaltól, amikor ténylegesen megszületik a béke, vagy mennyire arról van szó, hogy akadályozzanak egy olyan béke megállapodást, ami Oroszország érdekeit segítené elő az Egyesült Államoknak a közreműködésével?

[00:28:29]Ez egy remek kérdés.

[00:28:33]Lehet, hogy az Európai Unió felébredt, hogy előbb-utóbb majd valamikor valamilyen béke lesz, és hogy jó lenne, hogyha annál az asztalnál ő is ott lenne.

[00:28:45]Nem vagyok arról meggyőződve, hogy rájött az Európai Unió arra, hogy az elmúlt évtizedek alatt lényegesen megváltozott a geopolitikai helyzet, és felismerte saját súlyát és helyét ebben az egészben.

[00:29:00]Tehát az, hogy neki fontos szerepe legyen ebben a béketárgyalásban, ez tulajdonképpen kizárt.

[00:29:10]Már csak azért sem, mert az Európai Unió, mint gazdasági, mint politikai, mint geopolitikai tényező, gyakorlatilag nem elismert a világ legnagyobb hatalmai által, mint az Amerikai Egyesült Államok, vagy mint Kína, ha tetszik, hanem ezt valahol tudomásul kell vennünk.

[00:29:31]És az a szerep, amit Oroszország játszik, és az a játék, amit Oroszország játszik, Kína, az Amerikai Egyesült Államok és az Európa között, az egy nagyon éles késen való penge.

[00:29:49]Éles kés pengén való táncolás.

[00:29:54]Elnézést.

[00:29:57]De úgy tűnik, hogy nem adott ebben szerepet az Európai Uniónak, és lehet, hogy az Európai Unió most kezd rájönni, hogy nélküle fog születni megállapodás.

[00:30:08]Nyilvánvaló az lenne az Európai Unió érdeke, hogy ő is ott legyen az asztalnál, és ne csak a számlákat fizesse.

[00:30:17]Hát úgy tűnik, hogy ezt a szerepet osztották az Európai Unióra, és jelenlegi vezetés vagy nem ismerte fel a helyzetet, vagy nem tud, vagy nem is akar ebből a szerepből kilépni.

[00:30:31]Mindenesetre, hogyha jól értem, akkor nem a napokban fog eldőlni, hogy ki lehet egy külön megbízottnak a a személye a különböző nézeteltések miatt, ha egyáltalán lesz ilyen.

[00:30:41]Máté Réka Zsuzsánna volt a vendégünk.

[00:30:43]Nagyon szépen köszönöm az elemzést.

[00:30:46]Köszönöm szépen.

[00:30:47]A nézőknek is köszönjük, hogy velünk tartottak.

[00:30:49]Viszontlátásra.

[00:30:49]M.