Hit Rádió 47:05

Így játszhatja ki Orbán Viktor Magyar Péterék csapdáját? – Pokol Béla

alaptörvény-módosításalkotmánybíróságjogállamiságorbán viktorfideszközélet
Irányultság: KonzervatívKötődés: Fidesz-közeli
Így játszhatja ki Orbán Viktor Magyar Péterék csapdáját? – Pokol Béla
tl;dr
  • A 16. alaptörvény-módosítás 8 évben maximalizálná a miniszterelnöki éveket 1990-től számítva, ami ténylegesen Orbán Viktort célozza.
  • Pokol Béla szerint ez nem visszaható hatályú, mert nem szerzett jogokat von el, csak múltbeli állapotokat értékel újra a jövőre nézve.
  • A korlátozás kijátszható: kétharmad nélkül a „lengyel modell” szerint Orbán miniszterelnök-helyettesként irányíthatna, kétharmaddal pedig pár nap alatt eltörölhetnék a szabályt.
  • Az Alkotmánybíróság alaptörvény-módosításokat csak eljárási kérdésekben vizsgálhat, de a jogállamiság elvére hivatkozva kiterjesztő értelmezéssel tartalmi kontroll is lehetséges.
  • A közjogi méltóságok ciklusának lerövidítését célzó második módosítás Pokol szerint egyértelműen visszaható hatályú, mert meghatározott időre szóló múltbeli felhatalmazásokba nyúlna bele.
  • Navracsics Tibor a Fidesz 30 évvel ezelőtti polgári irányához térne vissza, elvetve a nemzeti retorikát, amit Pokol a párt nemzeti karakterének leépítéseként értékel.
  • Pokol szerint a „nemzeti” jelző az autonómia és önállóság híveit jelöli, nem kirekesztő, és elvetése a jobboldal mozgósító erejét gyengítené.
  • Sulyok Tamás köztársasági elnök leváltása a jelenlegi szabályok szerint szinte lehetetlen, mert az ellene felhozott érvek jogilag tarthatatlanok.
Részletes összefoglaló megjelenítése

A TISZA 16. alaptörvény-módosítás és a visszaható hatály kérdése

A beszélgetés központi témája a TISZA által kezdeményezett, sarkalatos vitát kiváltó 16. alaptörvény-módosítás, amely két ciklusban, nyolc évben maximalizálná a betölthető miniszterelnöki évek számát, méghozzá 1990 májusától kezdődő értelmezéssel. A műsorvezető azt a jogi dilemmát teszi fel Pokol Bélának, hogy ez a szabályozás visszaható hatályúnak minősül-e, különös tekintettel egy másik jogász, Sifer András véleményére, aki szerint problémás a múltbeli állapotok figyelembevétele.

Pokol Béla korábbi alkotmánybíróként, tizenkét éves alkotmánybírósági tapasztalatára hivatkozva határozottan állítja, hogy ez nem visszaható hatályú jogalkotás. Érvelésének lényege, hogy a módosítás szövege nem azt mondja ki, hogy valaki csak kétszer lehet miniszterelnök, hanem hogy nyolc évet nem haladhatja meg. Ez szerinte alapvetően más nyelvi formula. Meglátása szerint a visszaható hatály akkor valósulna meg, ha a jogalkotó meglévő, már megszerzett jogokba nyúlna bele, például utólagos fizetési kötelezettséget írna elő, vagy elvonná a korábban megszerzett jogosultságokat. Ezzel szemben a módosítás pusztán múltbeli állapotokat értékel újra a jövőre nézve, ami a demokráciában egy új törvényhozás legitim joga. Mint fogalmaz:

„Ha nem ezt teszem, hanem csak múltbeli állapotokat újra értékelek – más politikai értékrendem van, a nép engem választott többséggel –, és ezért amit eddig a jog így értékelt, azt a jövőtől kezdve én másképp értékelem, de csak a jövőtől kezdve." – Pokol Béla *

Pokol elismeri, hogy a módosítás ténylegesen, szociológiai értelemben Orbán Viktor eltiltására lett kitalálva, hiszen ő az egyetlen, aki már több mint nyolc évig volt miniszterelnök. Jogilag azonban nem visszaható hatályú, mert nem sújtja hátránnyal a múltban betöltött pozícióját, csupán a jövőbeli lehetőségeit korlátozza. Hozzáteszi, hogy a jogrend szinte minden változásakor figyelembe kell venni múltbeli állapotokat, és ez önmagában nem teszi visszahatóvá a szabályozást.

Saját bevallása szerint véleménye független a politikai szimpátiáktól – hangsúlyozza, hogy a visszaható hatály túlzottan tág értelmezése leszűkítené a demokratikusan megválasztott törvényhozás mozgásterét, hiszen szinte minden új szabály érint meglévő állapotokat.

Hogyan kerülhetné ki Orbán Viktor a korlátozást?

Pokol Béla szerint a korlátozás kijátszására számos alkotmányos lehetőség kínálkozik, így azok, akik emiatt pánikba estek, „túl hirtelen” reagáltak. Több forgatókönyvet is felvázol:

  1. „Lengyel modell” (ha nincs kétharmad): Ha a Fidesz egyszerű többséggel kerül hatalomra, Orbán Viktor – mint a néhai Jarosław Kaczyński tette Lengyelországban – egy bizalmi emberét (például Gulyás Gergelyt) ültetné a miniszterelnöki székbe, miközben ő maga a háttérből irányítana. Ezt követően rögtön belépne a kormányba, mondjuk mint stratégiai tervezésért és általános ügyekért felelős miniszter, majd egy nap múlva miniszterelnök-helyettessé neveznék ki. Pokol szerint egy ilyen pozícióban – különösen, ha a kormány ügyrendjét is ennek megfelelően alakítják – az első miniszterelnök-helyettes lényegében a teljes kabinet felett domináns szerepet tölthet be.

  2. Kétharmados forgatókönyv: Ha a Fidesz kétharmados többséget szerezne, a menetrend még gyorsabb lenne. Első nap kineveznék a bizalmi embert miniszterelnöknek (hiszen Orbán Viktor a korlátozás miatt nem lehetne az). Második nap benyújtanák az alaptörvény módosítását, amely eltörölné a nyolcéves szabályt. Harmadik nap konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal – az államfő megkerülésével – Orbán Viktort jelölnék miniszterelnöknek, hasonlóan a 2009-es Bajnai–Gyurcsány váltáshoz. Pokol szavaival:

„Négy nap múlva Orbán Viktor lesz a miniszterelnök.” *

  1. Kétharmad nélküli tartós megoldás: Amennyiben nincs kétharmad és a korlátozás nem törölhető el, Orbán Viktor a Kaczyński-modell szerint maradhatna a tényleges vezető, formálisan miniszterelnök-helyettesként.

Pokol megjegyzi, hogy a megoldás attól is függ, hogy Orbán Viktor megőrzi-e domináns szerepét a Fideszen belül, amiről külön is érdemes beszélni.

Az Alkotmánybíróság hatásköre és az alaptörvény-módosítások kontrollja

A műsorvezető felveti, hogy az Alkotmánybíróságnak milyen jogai vannak, illetve hogy személyre szabott jogalkotás vagy visszaható hatály esetén beavatkozhat-e. Pokol Béla hosszabb történeti áttekintést ad.

Elmondja, hogy a rendszerváltás óta folyamatos vita tárgya, hogy az Alkotmánybíróság felülbírálhatja-e a törvényeken túl az alkotmánymódosítások tartalmát is. A korai években Sólyom László elnök úgy foglalt állást, hogy még ha rabszolgaságot írnának is az alkotmányba, az Alkotmánybíróság nem semmisíthetné meg, mert az az alkotmányozó hatalom aktusa – Sólyom legfeljebb lemondana, de a testület hatáskörét nem terjesztené ki erre. Ez az ún. teoretikus válasz később feledésbe merült, mert hosszú ideig nem volt kétharmados kormánytöbbség, illetve az MSZP–SZDSZ koalíció idején a felek jobban gyűlölték egymást, mintsem hogy alkotmánymódosításokban gondolkodjanak (Pokol személyes anekdotával illusztrálja, hogy Horn Gyula mennyire rettegett az SZDSZ médiahatalmától).

2010 után a kétharmados kormányzás alatt azonban ismét előtérbe került a kérdés. A balliberális jogászok túlnyomó többsége amellett állt ki, hogy az Alkotmánybíróság teljes tartalmi felülvizsgálatot gyakorolhasson az alkotmánymódosítások felett. Ezzel szemben a 2011 végi alkotmánybírósági döntés – amely egy, az alaptörvénytől szimbolikus vonallal elválasztott zárórendelkezést egyszerű kétharmados törvényként minősített és megsemmisített –, valamint az ezt követő kormányzati reakció vezetett oda, hogy bekerült az alaptörvénybe: az Alkotmánybíróság az alkotmánymódosításokat csak eljárási kérdésekben ellenőrizheti. Ez a 24. cikk (5) bekezdésében rögzített szabály.

Pokol azonban felhívja a figyelmet egy „sólyomita” jogértelmezési trükkre: mivel a szöveg szerint az Alkotmánybíróság „az alaptörvény által tartalmazott szabályok szerint” ellenőriz, és az alaptörvény tartalmazza a demokratikus jogállamiság elvét, ezért ezt az átfogó elvet odavonva a tartalmat is lehet az eljárásba ágyazottan vizsgálni. Ez a kiterjesztő, sólyomi típusú értelmezés 36 éve bevett gyakorlat, főleg balliberális körökben. Így tehát, ha a módosítás valóban visszaható hatályú lenne, a jogállamiságra hivatkozva az Alkotmánybíróság akár meg is semmisíthetné. Az eddigi gyakorlatban viszont ilyen még nem történt – a korábbi esetben is csak azért sikerült beavatkozni, mert a szöveget nem az alaptörvény szerves részének tekintették.

A második alaptörvény-módosítás: a közjogi méltóságok ciklusának lerövidítése

A műsorvezető rákérdez egy második, még be nem nyújtott, de Magyar Péter által bejelentett alaptörvény-módosításra, amely a közjogi méltóságok (köztársasági elnök, ÁSZ-elnök, legfőbb ügyész, alkotmánybírók stb.) ciklusát rövidítené le, hogy így váltsák le a hivatalban lévő személyeket, akik a május 31-i ultimátum ellenére sem mondtak le.

Pokol Béla ezt a tervet élesen elhatárolja az első módosítástól: álláspontja szerint ez tipikusan visszaható hatályú lenne. Az első esetben a miniszterelnöki megbízatás egy folyamatos, határozatlan jogviszony, amelyet a jövőre nézve át lehet alakítani. Ezzel szemben a közjogi méltóságok meghatározott időtartamra kaptak felhatalmazást a múltban – ez egy függő jogi helyzet. Ha a jogalkotó utólag belenyúl, lerövidíti a ciklusukat vagy megváltoztatja a leváltásuk feltételeit, az valódi visszaható hatály.

„Ezek mind meghatározott ciklusra jöttek létre a múltban egy meghatározott jogi környezetben. Ezt utólag belenyúlni, lerövidíteni, megváltoztatni az elküldési lehetőséget – ez tipikusan visszaható hatály. Tehát ez a különbség.” *

Pokol különösen Sulyok Tamás köztársasági elnököt hozza példaként, akinek a leváltása a jelenlegi szabályok szerint rendkívül nehéz. A kétharmados parlamenti többség önmagában nem elegendő: az eljárás szerint az Országgyűlés megküldi az indoklást az Alkotmánybíróságnak, amelynek kétharmados döntéssel kell megállapítania az alkalmatlanságot. Pokol szerint azok az érvek, amelyeket Magyar Péter Sulyokkal szemben felhozott (pl. hogy nem szólt bele a Magyar Nemzeti Bank ügyeibe, vagy nem lépett fel a szőlőutcai gyermekotthonban történtek ellen), jogilag tarthatatlanok, hiszen az államfőnek nincs is beavatkozási jogköre ezekben az ügyekben – ha megtette volna, alkotmányellenesen járt volna el. Úgy véli, nincs az a jogász, aki komolyan adná a nevét egy ilyen leváltási indítványhoz.

A módosítás sorsával kapcsolatban Pokol két forgatókönyvet vázol fel:

  • Előzetes kontroll: Ha az államfő aláírás előtt öt napon belül az Alkotmánybírósághoz küldi a módosítást, és az testület alkotmányellenesnek találja, akkor visszaküldi a parlament elnökének átdolgozásra. Ez az enyhébb következmény.
  • Utólagos kontroll: Ha az államfő aláírja a módosítást, a kihirdetést követően a Fidesz – amely egyedül is rendelkezik a szükséges képviselői negyeddel (52 fő) – megtámadhatja azt az Alkotmánybíróság előtt. Utólagos normakontroll esetén a testület nemcsak visszaküldheti, hanem meg is semmisítheti a jogszabályt. Pokol ezt a technikailag erősebb megoldást ajánlja. Összefoglalva: az első módosítást nem tartja alkotmányellenesnek, a másodikat viszont egyértelműen annak tekinti, és számít a megsemmisítésére.

Navracsics Tibor és a Fidesz 30 évvel ezelőtti iránya – a „polgári” kontra „nemzeti” vita

A műsorvezető felveti Pokol Béla Facebook-bejegyzését, amelyben Navracsics Tibor köztéri interjújára reagált. Ebben Navracsics lehetséges Orbán-utódokat említett, és azt hangoztatta, hogy a Fidesznek a 30 évvel ezelőtti, polgári irányvonalhoz kellene visszatérnie, elvetve az azóta domináns nemzeti retorikát.

Pokol részletesen felidézi 1995-ös személyes élményét, amikor Orbán Viktorral és másokkal együtt részt vett egy polgári társaság rendezvényén. Ezen a fórumon ő a nemzeti oldal összefogása mellett érvelt, mire Orbán Viktor nyilvánosan kijelentette, hogy „ezt a Nyugat nem nézné el”, nacionalizmusnak tekintené, és ez „nem komilfó”. Pokolnak ez a pillanat világította meg, hogy Orbán akkor azért nem merte felvállalni a nemzeti vonalat, mert tisztában volt a várható nemzetközi támadások súlyával.

„Orbán Viktor akkor fölállt és mondta: volt itt ma este, aki egész este a nemzeti oldalról beszélt, annak az összefogásáról. Hadd mondjam, hogy a Nyugat ezt nem nézné el. Nacionalizmusnak tekintik, és ez nem komilfó.” – Pokol Béla visszaemlékezése *

Később, 1998-ra Orbán Viktor alapvetően átalakult, és Pokol szerint pontosan azért, mert látta, hogy a támadások olyan mértéket öltenek, amitől már nem érdemes félni – sőt, az általa képviselt nemzeti irány Európa-szerte főcsapássá vált (AfD, Le Pen, Meloni, PiS). Pokol szerint Orbán Viktor az elmúlt 30 évben ennek a patrióta vonalnak a fő inspirátora lett.

Ezzel szemben Navracsics Tibor – aki maga is többször kijelentette, hogy nem szereti a nemzeti jelzőt, és a polgári politikát részesíti előnyben – gyakorlatilag 30 év eredményeit akarja visszacsinálni. Pokol ezt rendkívül veszélyesnek tartja. Meglátása szerint Navracsics ügyes, kulturált kommunikátor, akit sokan kedvelnek, de a tartalom, amit mosolyogva előad, az a Fidesz nemzeti karakterének leépítése. Úgy látja, hogy a balliberális oldal éppen ezért ünnepli Navracsics fellépését, és értelmezi úgy, hogy „végre eljött az idő, Orbán Viktor megy”. Pokol a maga részéről a jobb oldalon fog vitát kezdeményezni erről a kérdésről.

Egy további lényeges szempont: Pokol szerint Navracsics Brüsszelhez való viszonya is gyökeresen más. Míg Orbán Viktor folyamatosan az Európai Unió tagállami autonómiát csökkentő tendenciáit bírálja, addig Navracsics – volt uniós biztosként – többször is úgy nyilatkozott, hogy semmiféle probléma nincs az EU-val, a brüsszeli kritikák pedig csupán politikai lózungok. Ez Pokol szerint azt jelzi, hogy Navracsics szemében a nemzeti autonómia ügye nem bír akkora jelentőséggel – anélkül, hogy nemzetellenesnek nevezhetnénk, inkább közömbös ebben a kérdésben.

Vita a „nemzeti” jelzőről a jobb oldalon

A műsorvezető rávilágít arra a jobboldalon zajló vitára, hogy a „nemzeti oldal” kifejezés kirekesztő-e, és nem lenne-e szerencsésebb a keresztény-konzervatív vagy a szuverenista jelző használata. Hivatkozik Ferenc Orsolyára és Kósa Mátyásra, akik szerint a TISZA-pártra szavazók is a nemzet oldalához tartoznak.

Pokol Béla válaszában kifejti, hogy a nemzeti jelző az elmúlt 70–80 évben azokat jelölte, akik a nemzeti autonómia és önállóság megőrzését helyezik előtérbe a globalista, brüsszelita tendenciákkal szemben. Ez nem azt jelenti, hogy aki más hangsúlyt képvisel, az nemzetellenes lenne – csupán közömbösebb ezen értékek iránt. Példaként említi Dobrev Kláráékat, akik nyíltan Európa Egyesült Államairól beszélnek és feladnák az önálló államiságot – ők valóban a nemzetállam ellenfelei. Navracsics viszont „csak” közömbös: nem tartja az EU-t a nemzeti önállóság felszámolójának, mert őt ez nem zavarja annyira.

„Aki ezt a nemzeti jelzőt kirekesztőnek tartja, rosszul fogta fel, pajtás, rosszul fogta fel. Te azokat kell tekintsd a nemzeti vonalhoz tartozónak, akiknek a nemzeti autonómia elsősorban áll. Aki nem ebbe tartozik, az közömbösebb – nem nemzetellenes, közömbösebb.” *

Pokol hangsúlyozza, hogy a nemzeti szó használata politikai-kommunikációs szempontból is lényeges: érthető és mozgósító erejű a széles választóközönség számára, míg a szuverenista kifejezést legfeljebb pár százezer értelmiségi érti pontosan. Aki a nemzeti jelző elvetését szorgalmazza, az valójában azt szeretné, hogy a jobboldal ne legyen olyan hatásos, ne tudja olyan tágan összefogni az érzületileg vele azonosuló tömegeket. Ő maga nagyon is támogatja a nemzeti jelző használatát.

Egyéb felvetések és mellékszálak

  • Kósa Ferenc és a média: Pokol felidézi, hogy a 90-es években Kósa Ferenc filmrendező, akkori MSZP-s képviselő személyesen kereste meg őt, mert a média törvény vitájában Horn Gyula annyira tartott az SZDSZ médiafölényétől, hogy az „issza Pokol szavait”, és épp ezért akarták szétdobni a jogköröket kuratóriumokba, hogy az SZDSZ-től vegyék el a befolyást. Ez a történet azt hivatott alátámasztani, hogy a korábbi MSZP–SZDSZ koalíciónak sem valódi önmérsékletből fakadt a jogkörelosztás, hanem a kölcsönös ellenségeskedésből.

  • Sulyok Tamás jogköre: Pokol rámutat, hogy a magyar államfő jogköre rendkívül szűk, szinte kizárólag a törvények kihirdetés előtti alkotmánybírósági kontrolljára korlátozódik. A Sulyok Tamással szembeni kritikák ezért jogilag értelmezhetetlenek – az az érv, hogy „nem szólt bele” bizonyos ügyekbe, valójában azt jelenti, hogy betartotta az alkotmányos kereteket. Az államfő mandátuma 2029 márciusában jár le.

  • A szőlőutcai gyermekotthon: Pokol tisztázza, hogy a szőlőutcai intézet nem hétköznapi gyermekotthon, hanem a legbrutálisabb fiatalkorú bűnelkövetők előzetes fogva tartási helye, ahonnan ítélet után a tököli fiatalkorúak börtönébe kerülnek. Az ezzel kapcsolatos vádakat Sulyokkal szemben – miszerint nem lépett fel az ottani visszásságok ellen – Pokol ugyancsak alaptalannak tartja, mivel az elnöknek nincs beavatkozási jogköre.

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • Sifer András: A műsorvezető említést tesz egy „Sifer András” nevű jogászra, akinek az álláspontja a visszaható hatály kérdésében ellentétes Pokoléval. A név a referencialistában nem szerepel, és más forrásból sem azonosítható egyértelműen a személy. Feltételezhetően egy alkotmányjogászról van szó, de a pontos név és kilét bizonytalan.
  • „Fürlajosult mellettem”: Az 1995-ös polgári társaság rendezvényének leírásakor hangzik el ez a szakasz. A szövegkörnyezet alapján nagy valószínűséggel egy személy neve (talán Füle Lajos vagy hasonló), aki a levezető elnök mellett ült, de a torzított alakból nem rekonstruálható a pontos név.
  • „Nánási útnak vagy népnemv”: A Horn Gyula-korszak MSZP-jén belüli „nagy nemzeti szárny” leírásakor elhangzó kifejezés. A kontextus alapján valószínűleg „nemzeti útnak vagy népi-nemzetinek” lehetett az eredeti szöveg, de az ASR leirat pontatlan.
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]Sok szeretettel és tisztelettel köszöntök mindenkit.

[00:00:01]Én Nagy Bato Jonatán vagyok.

[00:00:03]A következő percekben pedig jogi kérdésekről fogunk beszélgetni.

[00:00:06]Vendégem itt a Zoom túlsó végén, Pokol Béla.

[00:00:08]Korábbi alkotmány Míró, üdvözlöm és köszönöm szépen, hogy fogadja a Zoom hívásunkat.

[00:00:14]Jó napot kívánok.

[00:00:14]Én pedig köszönöm, hogy meghívott.

[00:00:17]Van egy elég éles vita most a különböző jogászok között azzal kapcsolatosan, hogy a Tisza 16.

[00:00:24]alaptörvény módosítása, ami ugye két ciklusban, nyolc évben kívánja maximalizálni a betölthető miniszterelnöki mandátumok, illetve évek számát.

[00:00:34]Ez visszaható hatálytilal-e vagy sem?

[00:00:36]Ugye amiatt, mert szerepel benne egy olyan kitétel, hogy 1990 májusától kell ezt értelmezni.

[00:00:41]Milyen véleményen van ön?

[00:00:44]Én már tudom egyébként.

[00:00:44]Siifer Andráséval ellenkezőn mi az önálláspontja?

[00:00:49]Igen, igen.

[00:00:49]Hát az, amikor alkotmánbíró voltam, ezért ez egy sűrűn fölmerült kérdés.

[00:00:53]És sűrűn fölmerült kérdés és így végül megtudtam.

[00:00:57]11-től 23-ig voltam alkotmán bíró, és mondom, nagyon sűrűn fölmerült ez a kérdés.

[00:01:02]Vitatkoztunk odaben és úgy úgy akkor ki tud ki tudott alakulni.

[00:01:07]Na én úgy látom, hogy ez nem visszaható.

[00:01:09]olyan jót el nyelvű megoldástunk, nem két ciklusra nem két ciklű, nem azt a nyelvi formát választották, hogy csak kétszer lehet, hanem aki nyolc éven, nyolc évet, tehát időt tartamott, ami lehet 25-ször lehet, ugye volt olyan angol miniszterasszony, aki miniszterelnök asszony, aki 8-10 napig volt csak miniszterelnök, tehát hogy az a lényeg, hogy nyolc évet ne haladhassa meg.

[00:01:32]Így fogalmazták meg, és így a 90-től indulóan.

[00:01:34]Na most én azt hiszem, hogy ez olyan nyelvi formula, nyelvi formula.

[00:01:39]Én nem tartom visszaható határra, hadd mondjam rögtön.

[00:01:41]Attól arról van szó, és mondom az a sok-sok vitám odament az alkotmány bíróságon belül ez azért okosított ki, hogy arról van szó, hogy ha a demokráciában új törvényhozás van, és a jövőt tekintve tud új törvényet hozni, meg tudja változtatni a fennálló jogot.

[00:01:59]Na most ellenben a visszaható hatály az tulajdonképpen ezt szűkíti annyiban, annyiban annyiban, hogy a lehet új szabát hozni, de azt nem tettem meg, hogy hozok egy szabályt és azt mondom, aki négy évvel ezelőtt négy évvel ezelőtt valami, akkor annak plusz még be kell fizetni valami pénzt és a többi.

[00:02:21]Tehát tulajdonképpen átrendezem a régi jogait.

[00:02:23]Átrendezem a régi jogait, nem csak a jövőtől indulva.

[00:02:25]Tehát ez, hogy amikor kihirdetem a jövőtől kezdve az szabad, az ne legyen visszaadható határ.

[00:02:32]Mikor van mégis visszaadható határány?

[00:02:34]Mondom ez amikor meglévő jogokba nyúlok bele, meglévő nyug visszaadható hatályal is súlyosbítom, elvonom tőle, elvonom tőle.

[00:02:42]Ellenben, ha nem ezt teszem, hanem csak múltbeli állapotokat, múltbeli állapotokat újra értékelek.

[00:02:50]Más politikai értékeim vannak.

[00:02:52]Ugye a nép engem válaszott többséggel meg.

[00:02:54]És ezért ami amit eddig a jogi így értékelt, jog jogviszonyokat, eddig jogi állapotokat így értékelt, az a jövőtől kezdve azt én másképp értékelem, másképp, de csak a jövőtől kezdve.

[00:03:07]Na most itt arról van szó, tehát hogy ez akkor amiről itt szó van, hogy 90-ig visszamenőleg, 90-ig visszamenőleg akkor volt egy állapot, ami addig csomó minden létrejöhetett és jelen esetben tehát, hogy valaki 10 16 évig miniszterelnök volt, illetve 20 évig 20 évig Orbán Viktor egyezzük meg ezt személyő szabotta az nincs teljesen nyilvánvaló, hogy Orbán Viktornak a eltiltását jelenti.

[00:03:32]ténylegesen szociológ, de nem jogilag, de ténylegesen ezt jelenti, arra lett kitalálva.

[00:03:40]És a gyakorlatilag ami eddig eddig neki ez az állapota, hogy ő 20 évig már miniszterelnök volt, az a 20 évig miniszterelnök volt, az megváltozák, hogy jövőben nem lehet miniszterelnök, aki ilyen hosszig betöltött, amit eddig csinált.

[00:03:56]Semmiféle hátrány nincs ebből a szempontból.

[00:03:59]ebből a szempontból, de mostantól kezdve, mostantól kezdve ő ki van zárva, és bárki, aki nyolc év még az életében túllépett a miniszterkel megbízása, én úgy gondolom, ez a múltbeli állapotoknak az újraértékelése a jövőre tekintette és ez nem visszaható hatály.

[00:04:17]Nem visszaható hatály.

[00:04:19]Tehát itt itt gondolom, hogy a Sifer András is itt megnézte az anyagát, hogy hogy amit mondott, hogy ő tulajdonképpen a múltbeli állat állapotokat amennyiben figyelembe kell venni.

[00:04:30]De ha egyezzük meg, majdnem mindig figyelembe kell venni a jövő.

[00:04:33]Hát olyan nincsen, hogy jó úgy szülöttnél nincsenek csak múltbeli viszonyok.

[00:04:38]Mindig megváltoztatom.

[00:04:38]Mindig megváltoztatom.

[00:04:40]Csak mostan most az olyan pregnánsan szembőt, hú múltban volt, és ő nem tudhat akkor, hogy majd később nem lehet.

[00:04:47]talán nem lett volna miniszterelnök.

[00:04:49]Na, tehát arról van szó, hogy hogy ő hogy a múltbeli állapotokat megtiltja, hogy figyelembe vegye.

[00:04:55]De mondom mind olyan nincsen, vagy alig van olyan eset, amiha valami hirtelen most létrejött, eddig nem volt előzetes állapota, állapota, és másképp szabályozva és akkor mostantól kezdve vadonnatúj, akkor a szabályozás is, meg az állapot is.

[00:05:11]Tehát rövidebb meglévő állapotokat azt át lehet rendezni.

[00:05:16]Mondom, ez volt a legtöbb vitánk, mert nem vitások voltak olyanok, akik általában azok, akik nem kedvelik az adott fönnálló kormányt, hadd mondjam fönnálló kormánynak a politikát, azt mondja, hogy minél kisebb legyen a változtatási lehetősége, minél szélesebb a visszaadó hatály, nem tud belenyúlni.

[00:05:32]Nem tud belenyúlni.

[00:05:32]Na most ugye ezt észrevettem a 16 év alatt, amiben vagy 13 év voltam odabent, úgyhogy én mondtam, nem lehet teljesen mindegy, hogy ki a kormány, szeretem vagy nem szeretem.

[00:05:42]Amennyiben tehát így kitom a visszaadó hajtát, akkor leszűkítem a demokráciának a hatáskörét.

[00:05:47]Tehát hatalmazítottám, enyém a törvényó többség, de alig tudok valamit változtatni, mert nagyon kevés az a az a állapot, ami csak most jött létrez.

[00:05:54]Nem volt előzetes állapota, amit megváltoztatok a jövőre tekintettel.

[00:05:57]Na azért mondom, én nekem így gondolom, nem akarom mondani, kedvelem azt akkor mondani, nem kedvelem, legyen ez az én titkom, hogy mi a helyzetnek az én politikai véleményemmel.

[00:06:09]De azt mondom, hogy ez nem visszaható hatály, ez úgy lát politikai véletményt függő függetlenül, hanem ezt a nagyon-nagyon fontos általános demorovis kérdését meddig terjed a visszaadható határ?

[00:06:20]MK lesz majd hozzá hozzáfűzni valóm, hogy az a probléma, hogy tényleg elütötték Orbán Viktor és tud egyetlen egy személy van kizárva.

[00:06:28]Ez az egész alkotmány módosítás arra irányít és arra irányult.

[00:06:33]Tényleg egy céljár nem kérdéses, hogy erre hogy Orbán Viktor le lehessen még egyszer miniszterelni.

[00:06:37]Itt azért van egy sor lehetőség.

[00:06:39]hadd mondjam neki, hogy túl hirtelen pánikba estek azok, akik ezt szalás tényleg nem egy elegáns, vagy személyre szabott jog, ahogy mondják, tényleg személyre van szabad.

[00:06:47]Orbán Viktor személyre van szava, hogy nem elegáns, tényleg szűkíti a választók jogkörét, de egy csomó minden szűkíti.

[00:06:56]Ez önmagában meg kell tenni, hogy többség megtehesse.

[00:06:57]De van egy például hadd mondjam akkor egyet, hogy nem kell rögtön pánikba esni.

[00:07:01]Ha úgy jönne el, hogy 30-ban vagy 28-ban, vagy bármikor, amikor nem lehet tudni az oréterig meddig húzzák, vagy az első két-három napja volt, az ember már gyorsan lerövidíti, hogy hát ki tudja, meddig tudják eddek így húzni, mer így fog viselkedni.

[00:07:15]De a lényeg a 30-ig is, mert a Fidesz újra többségbe kerül.

[00:07:18]Nincs két a kéthmad akkor nem probléma.

[00:07:22]első nap nem lehet miniszterelnök, ez az a bizalmi ember.

[00:07:27]Ja, és a Fideszben meg tudja tartani, ez még egy külön kérdés.

[00:07:30]Fideszben meg tudja tartani a domináns szerepét.

[00:07:32]Ugye most már be is indult, volt bejelentkezett, hogy hogy vissza kéne 30 évvel ezelőtti Fideszhez térni.

[00:07:39]Erről is beszélhetünk.

[00:07:39]Na, amennyiben meg tudja tartani Orbán Viktor a tényleges elsző szerevét a Fideszbe, és úgy kerülnek többségben, ahol az alaptörvény őt kizárja, akkor a egy bizalm ember itt úgy, mint a lengyeleknél volt.

[00:07:51]A Ksinski ké volt azt a hölgyet, nem is tudom, hogy hívták hölgyet, aki a teljesenny, hogy ő volt a a pis a a piszére, de ez a hölgy volt a miniszterelnök, vagy utá utána akkor a Moraveski, tehát hogy és közben igazi vezér a a Kacsinski volt, az nem volt kérdéses, tehát meg lehet így csinálni és utána belépett a kormányba.

[00:08:10]Hadd legyen akkor ez rögtön a megoldás.

[00:08:14]Amennyiben nincs több kétharmada, mert amennyiben kétharmada van, akkor a kezdjük ezzel.

[00:08:18]Kétharmad megszerzi a nagyon tragikus lesz a következő.

[00:08:22]egy-két év kormányzása, akkor újra kétra visszajönne a Fidesz, akkor az van, hogy a bizalm emberét úgy, ahogy a Kacsinski tette, mondjuk a Gulyás Gergő rögtön ő lett ugye utána frakcióvezető, ő a miniszterelnök, miniszterelnök egy ilyen technika, ahogy a kétharmad van, másnap benyújtják az alkotmány módosítást, úgy most megtették és kegyszerűen kiemelik kiemelik ezt a módosítást.

[00:08:45]a a a szemére szabott alkotmány módoság megszűnik, és akkor utána, hogy ne kelljen még egyszer az államfőt bolygatni, ki tudja ki lesz az államfő, nem tudom, hogy alakul, 29-ben mindenképpen lejár a súlyoknak a és akkor ez a ez a csapat fogja megválasztani az új államfőt, hogy ne kelljen még egyszer az államfűre ráhagyatkozni.

[00:09:04]Menyújtok egy konstruktív bizalmatlansági indítványt rajta, úgy ahogy tették 2009-ben a Bajna és a a a Gyurcsány váltásnál, akkor technikaileg konstruktív bizalmatlanság indítványa kikerülve az államfőt.

[00:09:20]Lényegében lett az új miniszterelnök.

[00:09:21]Most így benyújtanak, tehát rögtön első nap kinevezik az új miniszterelnek, másnap benyújtják ezt a módosítást, ki kiemelik belőle ezt a tiltószabályt, harmadik nap benyújtják a konstruktív bizalmatlanságot, és megjelöljük, hogy Orbán Viktor a miniszterelnök.

[00:09:33]Négy napunkban Orbán Viktor lesz a miniszterelnök.

[00:09:36]Tehát ez a ké a kétharmadnál, de mondjuk ha nem lesz kéthad, mert ugye ki tudja, hogy esé a választási rendszert is válasz el elmódosítják, nem lesz.

[00:09:45]Ha simán felessel győz, akkor ott, ahol a kacsiszkék csinálták meg.

[00:09:50]Belép az Orbán Viktor rögtön az első nap mondjuk megint Gulyás Gerő miniszterelnök a jelök, mert ő kizárt ugye és a nincs kétharmadet megváltoztassák és akkor rögtön ő egy miniszter lenne, méghozzá a stratégiai tervezés és általános ügyek minisztere ami ami rögtön amikor megtörténik, úgy ahogy utána egy nap múlva miniszterelnök helyettesé a miniszterelnök joga kinevezni és akkor miniszterelnök helyettessé válik Orbán Viktor egy olyan olyan ugye a kormánynak az ügyrenjét, hogy most is rögtön szabályozták, hogy a stratégiai ügyek és az általános ügyek miniszterelnöke elnök miniszter és miniszterelnök helyettes lényeg az egész kormány fölött rendelkezik.

[00:10:30]minden egyes tárca hozzá kell benyújtani előtte a strattai kérdéseket és akkor és akkor jelen esetben lehet mondani hogy van egy miniszterelnök aki az ő bizalm embere ugyanint Kacinskinek volt ez az előbb jelzett hölgy és utána Moraveski és tulajdonképpen az első miniszterelnök helyettes a stratégiai ügyek és látos ügyek lényegében minden a teljes kabinett fölött domináns szervel tölt mint eddig tett miniszterelnöként tehát ez is egy megoldás és lehetne még végigsorolni hogy akkor hogy mi minden lehet itt röviden nem kell pánikba esni.

[00:11:03]Mondom, én sokkal súlyosabbnak tartanám, ha így most kiterjeszténk a a visszaadható hatályt, mert ennek azt lehet mondani, hogy nagy mértében leszűkítheti a jövőben az új törvényeknél mindig meg lehetett támadni.

[00:11:13]Hohó, hát olyan nincs.

[00:11:13]Volt a múltban is volt állapotta, megváltoztatta akkor ezt nem lehet.

[00:11:16]Majd had jelezzem a másodikat, ami van már egy kilátásról helyező, egy második alkotmány módosítás, ami ugye lerövidíteni a főméltőságnak a jogkörét.

[00:11:29]Itt a visszatható hál hatály egész másképp néz ki, de térjünk majd erre is ki.

[00:11:34]Mindenképpen azt érdemes talán kiemelni, és kérem, hogy ezt ismertesse velünk, hogy az alkotmánybíróságnak milyen jogai vannak jelenleg.

[00:11:40]Ugye tartalmi kérdésekben nem tud ja megváltoztatni ugye az alaptörvény módosítást.

[00:11:47]Elenben az eljárásbeli kérdésekben tud változtatással élni.

[00:11:51]Ö az, hogyha mondjuk ez személyre szabott jogalkotás, akkor ebben mondhatja azt az alkotmánybíróság, hogy ez nem nem legitim ez az alaptörvény módosítás, mert szebre szabott jogalkotás, illetve, hogy a másik alaptörvény módosítás, amiről amit megemlített, abban az esetben visszaható hatálytilama esetén lehet-e hivatkozni az alkotmánybíróságnak erre, hogy akkor ez nem nem legitim ez a jogalkotás?

[00:12:15]Tehát onnan kell azt kéne először is látni, hogy tulajdonképpen 36 év alatt azóta van a ugye rendszerváltás 36 éve jött létre az első magyar alkotmány bíróság, akkor ez fölmerült többször, hogy az alkotmánybíróság a törvényeket, nagyon fontos, a törvényeket, feles és kéthalos törvényeket kontrollálhatja, megsemmisítheti.

[00:12:35]és fölmerült már 92-93 körül, amikor alkotmánymódosítás az nagyon kevés volt, de először volt, mert először valahogy megegyezett az SZD és az a a MDF és volt amikor azt az első hónapokban még kül volt, amikor alkotmányt módosítottak és akkor itt merült föl, hogy ezt ellenőrizheti az AB és azt mondta súlyom, ez volt a válasz, de ez teljesen teoretikus vol soha nem került rá.

[00:13:03]Amennyiben az rabszolgatságot betennék az alkot az alap alkotmányba, akkor én lemondanék, de nem vindikálnám azt a jogot az Alkotmány bíróságnak, hogy mi az alkotmányozó hatalmat is kontrolláljuk.

[00:13:16]Ugye az alkotmány módosítás az alkotmányozó hatalmak adaktusa.

[00:13:20]Ezért én lemondanék, mert a rabszolgassággal nem értenék egyet, de nem semmisítené meg.

[00:13:24]Na ez volt az első teoretikus válasz.

[00:13:27]Utána el is tűnt, mert olyan rosszban voltak a a az első korszak.

[00:13:31]Utána pedig tün volt egy kétharmada az MSZP SZDSnek, de tün egymást jobban gyűlölték, mint az ellenzéket, ahogy mondták egy tálka, hogy hadd mondjam a Hordygyula effektív az ellenszékhez fellebbezett.

[00:13:42]Ezt én személyesen tudom, mert még a médiatörvényt csinálták, eljött hozzám a Kósa Feri, aki a Kósa ugye a filmrendező volt, szegény időköz meghalt.

[00:13:51]És akkor ő mondta, hogy hogy annyira fél a a a Hordygyula, ő benne volt az MSZP elnökségében a Kósa, és úgy volt képviselő és nagyon kedvelte a Hordygyula.

[00:14:02]És amikor médiatörvényt csinálták, akkor megkeresett engem, mert nekem volt egy pár 95-ben nekem volt egy pár publiikám, ahol az SDSnek a média hatalmát nagyon erősnek gondoltam, hogy elviselhetetlen a demokráciám, és mondta a kósa, hogy isszák a szavaimat, isszák a szavaimat.

[00:14:18]És ő mondta, hogy a a Hor annyira fél az MS SZDS és Tunge azért akart egy olyan médiatörvényt, ami szétdobja a óriási kuratóriumba a jogköröket azért, hogy mert most azért uralja.

[00:14:31]És ezért ha szétdobom azt a 20 felé, akkor azt az SDS-ztől veszem el.

[00:14:36]Na ennyit erről, hogy mert fölmerül, hogy beszeg nekik is volt kétharmadik és mégis önmérsékelk.

[00:14:40]Nem önmérsékelte, az nem volt kétharmad.

[00:14:43]Egymást jobban gyűlölték, mint az el.

[00:14:44]Főleg mondom a hordyula rettegette a a hogy mondták a farcsóvált a kutyát ott a a másik koalíciós társtól.

[00:14:52]Tehát ennyit erről.

[00:14:54]És utólag pedig 20 évig nem volt esély rá, hogy hogy legyen egy alkotmánymódosítás.

[00:15:00]Ja, igen.

[00:15:00]Tehát, hogy itt a itt a lényeg, hogy akkor itt merült föl, hogy akkor ez a kérdés, tehát ezért lekerült, hogy most az AB kontrollátja le nem, mert nem volt ilyen.

[00:15:08]Akkor az ellenben mikor 2010-ben létrejött a kéthad és ugye egyre inkább kétharmad a növeg ment ment előre a Orbán rendszer a NER és akkor fölmerült és káb 810-12 olyan magyar alkotmányogász, jogelméletes van, akik erre kifejezették az álláspontjukat, és ez csupa balliberális.

[00:15:28]Hát általában sajnos hadd mondja, majdnem az összes alkotmányogász jogi gyakorlatilag ezekben a társadamtud ágokban majdnem mint ballliberális vagy mindenképpen globalista brüsszelista.

[00:15:39]Tehát valójában ez a fajta nemzeti nemzeti konzervatív irányban hát lasszúva is nehéz találni.

[00:15:44]Na mindegy.

[00:15:46]Ez a 81 1012 aki van, ez mind ebbe a táborraba tartik.

[00:15:49]És nagyon-nagyon akarták, hogy az AB az kontrollálja tartalmilag.

[00:15:54]És van egy zsugyó virág, vagy hogy hívják?

[00:15:57]Egy hölgy írt egysdit a Debrecenbe, az máskor tűzfészka az egész hazai balliberális társamtudománynak.

[00:16:07]És akkor ő írt és végigvett a darabjai, hogy ki men ki milyen álláspont van és akkor 17-ben írt és olyan jó volt láttam mindenki amellett volt, hogy mindenki amellett volt, hogy teljes tartalmi szempontot kontrollálhatja az AB kontrollálhatja az alkotmány módosítást.

[00:16:24]Maximum nem vagyok elégedett az Alkotmány bírósággal, mert ezek nem akarják megsemmisíteni, de elvileg az, hogy lehet kontrollálni, tehát megsemmisítik a akkor a az alkotmány módosítás.

[00:16:34]És erre ez után és volt is egy volt egy döntés hadb már én is benne voltam, én külön véleményen voltam 2011 végén.

[00:16:43]Toni volt egy olyan módosítás, olyan módosítás, amiben az alaptörvénynek akkor még csak 12-ben kellett lenni, mert 12 január 1-től lépett hatába az új alaptörvény, ami egy olyan módosítást hozott, amely tulajdonképpen a záró rendelkedéseket elválasztva még egy szimbolikusan egy vonallal is, és azalatt voltak bizonyos rendelkezés, ami ami nagyon sértette a balliberális köröket és de már nem emlékszem pontos tartalmára.

[00:17:10]És az a lényeg, hogy akkor arra jutottak, hogy és ott, hogy mivel ez el van válaszva az alaptörvényt, ez nem is az alaptörvény része.

[00:17:20]Ezért ennek hatására az alkotmánybíróság odavonhatja, ez tulajdonképpen egyszerű kétharmados törvény a alaptörvényhez passzítva, de elválasztva és ezért megsemmisítette.

[00:17:33]Megsemmisítette.

[00:17:33]Na, amikor mikor ez létrejött a kormány számára, ez kell a kormány többség kéthar többség számára kellemetlen volt, és ezért valamikor utána az egyik alaptörvény módosításba betették, hogy az alkotmánybíróság módos ellenőrizheti az alkotmánymódosítást ellen csak az eljárási kérdéseket illetően.

[00:17:52]És így került be akkor a 25 24.

[00:17:54]cikk az, ami az alaptörvényben az alkotmánybírósággal foglalk.

[00:17:57]És az ötödik c ötödik bekezdésbe ez került be, hogy az alkotmánybíróság az ellenőrizheti akkor az alkotmány módosítást.

[00:18:06]Na így egy került be.

[00:18:06]Tehát így jelenleg ez a helyzet.

[00:18:08]azon hadd mondjam, hogy hogy a hogy tartalmilag, nem csak eljárásilag, ellenben mivel úgy szól a pontos szöveg, hogy az alaptörvényben alaptörvény által tartalmazott szabályok szerint a tudja ellenőrizni, az alaptörben tartalott szabályok egyike a demokratikus jogállamit, a bécik mond ki.

[00:18:29]Ezért tulajdonképpen ez igaz, hogy igaz, hogy ez inkább egy súlyomita nem az én stílusom, egy súlyomita kitított alkotnám bíráskodás, am azt jelenti, hogy odavonok egy átfogó elmet és annak a fényében alkalmazom a konkrét szabályt.

[00:18:45]Ez egy tipikus sóyomita sóyomista megoldás.

[00:18:47]Rengeteg ilyen precedens, ami így jött létre.

[00:18:50]ö jelenleg mondom én sokszem gondol szemben állok vele de nem bizes ez a kommunisz opinio a közös vélemény a legtöbben és az alkotmánybíróságon belül is egy sor régi sólyomi formula él él tehát lehet mondani hogy a jogállamiság odavonásával azonban lehet mondani maga az eljárás is alkotmány ellellenes volt mert olyan oly mert ahogy létre tehát úgy lehet a tartalom áthatja az eljárást is azzal ami elfogadom azzal együtt tehát ez egy súlyom a kitítá De ezt 36 évig főleg a balliberálisak imádták ezt, de hadd mondjam ezt, hogy ez ez tényleg egy közös közös elfogadják a sogromnak ezt a kitáított formulá.

[00:19:31]Tehát jelen esetben ha tényleg visszaható hatály lenne akkor az alkotmánybíróság oda lehet terjeszteni oda el is akkor hogy a 25.

[00:19:41]ötödik bekedése a jogállamiság el formulája alapján odavonva azt annak a fényében ért értékelve én úgy gondolom mivel jogállamisággal szemben áll maga tartalma ezért úgy gondolom hogy meg lehet semmisíteni hogy az alkotmányíróság teszi ezt mert eddigiekben nem nem merült föl mint mondtam ez a ezek ezek a dolgok csak egy ilyen az előbb nem ismétlen meg az a fajta félig köntörfalazott dolog hogy el volt választva egy vonala az már nem annak a rész és ezért tudjuk megsemmisíteni Tehát ez volt a korábbi megoldás.

[00:20:15]Esetleg ki tudja elfejteni, hogy a két kérdésem lesz majd.

[00:20:18]Az egyik az, hogy az alaptörvény, a második alaptörvény módosítása, amit belengedett a Tisza, az miben jelent mást a visszaadható hatály tilalma kapcsán, mint a mint az első, tehát a 16.

[00:20:31]alaptörvény módosítás, amit ugye hamarosan el is fognak fogadni.

[00:20:32]És ugye ezt a max nyolc évet is tartalmazza.

[00:20:37]Tehát ez miben más, amit hamarosan megkívánnak bekívánnak majd nyújtani.

[00:20:42]Ugye pontos normaszöveget még nem ismerünk, viszont a azért nagyjából már körvözüdik, hogy mi lehet ez, hogy ez mitől visszaható hatály és miben más, mint mondjuk a a max nyolc év.

[00:20:51]Illetőleg mit gondol arról ez a kérdés második fele, hogy ugye május 31-éig adott Magyar Péter időt arra, hogy a közjogi méltóságok lemondjanak.

[00:21:00]Itt beleértve Sollyok Tamást is ugye az nem számítana jogállamilag problémásnak, hogyha Solly Tamást utána ugye a alaptori módosításal azt mondják, hogy kétharmaddal leváltható.

[00:21:12]Viszont bennem az a kérdés vetődött fel, hogyha beletennének egy olyan passzust az alaptörvénybe, hogy kétharmados többséggel leváltható a köztársasági elnök, akkor az nem tenni a köztársasági elnököt egy politikai pozícióv, hiszen hogyha amint szemben áll a kormánnyal és a kormánynak kéthados felhatalmazása van, lényegében bármikor le tudja váltani.

[00:21:32]Ugye pont ez volt eddig a lényege a köztárség elnöki tisztségnek, hogy független volt a kormánytól viszont meg az országgyűléstől, ezáltal viszont függővé tennék az országgyűléstől.

[00:21:44]Igen.

[00:21:44]Hát alapvető máskérdés anny azért mondom, hogy nem tudjuk, hogy mi leg, de azért tudjuk, mert Magyar Péter bejelentette, hogy amennyiben nem mondanak le már a május 31-én és bejelentem mindegyik, hogy nem fogok lemondani.

[00:21:56]Tűnik úgy lehet a mai jogállapoton nem lehet őket elküldeni.

[00:21:58]Nem lehet őket elküldeni és nem fognak lemondani.

[00:21:59]Ezt mind a mindegyik bejelentette.

[00:22:02]Erre mondta a Magyar Péter egy hete talán, hogy rendben van, akkor azt a megoldást fogjuk május május 31- után alkalmazni, hogy egy új alkotmány módosítással lényegében a ciklus lerőítésével elküldjük őket, vagy valamilyen ilyen módon megváltoztatjuk az alaptörvényt, és elrg így fogjuk elküldeni őket.

[00:22:20]Na most ez azonban azt lehet mondani, hogy ez azonban tipikus visszaadóhatány.

[00:22:27]Tudik arról van szó, hogy arról van szó, hogy már korábbi létrejött és még egy nagyon fontos korábban én határozatlan jogviszonyokról beszéltem, ami még 40-50 évig mehet, tehát határozatlan amikor és ez ehhez bele lehet nyúlni, mert olyan nincsen, hogy a egy új egy törvény demonikus törvényhozó a meglévő jogviszonyokat nem tudja a jövőre tekintet változtatni.

[00:22:50]jövőre tekintettel változatni lehet.

[00:22:52]Na most az a az a különbség, hogy ezek mind meghatározatlan úgy folyamatos jogviszonyok.

[00:22:57]Ezt változtathatja jövőt illetően, nem a visszamenülek.

[00:23:00]Ellenben jelen esetben egy függőjogi helyzet van.

[00:23:06]Létrehoznak a múltban egy meghatá ciklusra, meghatá jogi környezetbe, és ezt utólag belenyúlok, lerövidítem, megváltoztatom az ELF küldési lehetőségét, a belső jogosítványait.

[00:23:17]Na, ez tipikusan visszaható határ.

[00:23:19]Tehát ez a különbség, ez a különbség, hogy nem egyszerűen a jövőt illeti, hogy az ezután következő állap, az ezután következő ezután következő kuri elnökök, alkotmánybírók satöbbi, satöbbi, hanem a már pozícióban levők, akik a múltban elkezdték egy zárt határidőn belül kaptak felhatalmást, megválasztá és már belenyúlok és megváltoztatom a a megváltoztatom jogviszonyt, hamarabb elküldhetem őket, lerőíthetem, más lesz a jogkörük, másképp lehet fölmondani nekik, satöbbi, satöbbi.

[00:23:49]Ez a tipikus visszaadó határ, tehát ez a különbség az előbbhez kezdve.

[00:23:54]És akkor itt aztán tisztá tiszta visszaható hatály van.

[00:23:55]Nem tudom melyiket fogják megv meg például, mert mindig ha államfőt emlegetik kicsit mániákusan a magyar Pétertől, őneki van a legyen kisebb jóköre, de lehet mondani egy nagyon fontosat tud persze tenni minden törvényt el tud küldeni az alkotmán bíróságot, de máskor neki semmi jogköre már nincs.

[00:24:13]29.

[00:24:13]márciusában lejár a jogköre, mert a hatásköre, ciklusa és vége.

[00:24:18]Elmegy, üllögél a Sándor palottába, végül is igazán nincs semmiféle.

[00:24:23]A magyar államfőnök nagyon keres jóköre van.

[00:24:25]Ugye politikai okokból nyilván érthető, hogy a köztárségi elnököt PC-zte ki Magyar Péter, hiszen ő egy egy szimbolikus vezetője, vagy legfőbb közjogi méltósága Magyarországnak.

[00:24:32]Ö és hát ő talán a legismertebb, tehát a köztelségi elnöki pozíció az talán ismertebb pozíciónak az ász elnöke.

[00:24:42]Igen, igen.

[00:24:42]De persze, de van jóval nincs.

[00:24:45]Tehát úgy egy szimbolikus szimbolikus figura, úgy lehet kialakítva Magyarországon, hogy lényeg a a mikor a miniszterelnök személye vitás, akkor lehetne, hogy kit válasszak, de amikor egyértelmű többsége van minden, akkor megválaszet, akkor gyakor megbízom.

[00:25:01]Semmi alig van egy mondom egyetlen van, hogy a a törvényeket elküldheti kihirdetés előtt az AB-hoz és ezzel le tudja lassítani le tudja lassítani a törvényhozást, de amennyi az alkotmánybíróság helybe adja, akkor gyakorlatilag ki kell hirdetnie.

[00:25:14]Tehát igazán nincs sok köre.

[00:25:16]Azért biztos vég talán nem akarom mondani a vadállat, amikor szimatol a leggyengébb vad után nézi.

[00:25:24]Nekem volt ismerve mindegyiket.

[00:25:27]Nekem ismerem izéiket.

[00:25:27]szétnézed, hogy ki az, aki hát tűnik, amikor ütötte, vágta őket, gyalázta őket, mindegyiket, de valahogy ész lehet, hogy az államfia leg leggyengébb ilyen szem mondva, mert nem tudom mást elképzelni, mert sokkal súlyosabbak az ábi elnöke a legfőbb ügyész, sokkal súlyosabb jogköreik vannak, úgyhogy ezért ha ennyire kitart, mert de mindegy, hagyjuk ezt miért az a lényeg ellenben, hogy jelenleg nem tudja leváltani.

[00:25:51]Hiába van kétharmada, kétharmada tűnik, az államfőnek nagyon precízen van meg van szabályozva a hogy hogy lehet államfő és utána hogy lehet leváltani.

[00:26:00]Mikor a kétharmada az csak arra jó, hogy elküldheti a jól megindokolt leváltásindítványt, ha talál olyan érveket, hogy ez alkalmatlan rá, hogy az AB kéthaddal döntsöt be.

[00:26:10]Ő nem tudja el megfosztani.

[00:26:12]Nem tudja megfosztani és akkor ez csak ez az ő két nem elég ahhoz, hogy elküldjön.

[00:26:17]Súlyok Tamás tudja ez.

[00:26:19]Tehát őt úgy lehet mondani a jelenleg nem nem lehet elküldeni.

[00:26:22]Egyszer tünk a abb kéthaddal kellene így így dönteni és hadd mondjam amiket ők mondott az, hogy a sulyonak milyen problémája az emberek kacag rajta.

[00:26:31]Hát viccelő politika jól mutatta a laikos közönség előtt.

[00:26:33]Nem nyúlt bele a Magyar Nemzeti Bankba kirabolták, és ő nem szólt bele.

[00:26:38]Hát nem is szólhat bele.

[00:26:40]Hát is, hát a Magyar Nemzeti Bank elnöke egy független nagyon fontos az egész nyugati világ, hogyan nincs az államfő újsághirdet tekintettel elkezdi kritizálni a magyar nemzeti bankárkodását.

[00:26:50]Vagy a másik, hogy a hogy a a szőlőutcai gyerek, hát a szülőutcai gyerekvédelmi az il egy bűnö fiatal bűn bűnelkövetőknek arra lehet használva tudni gyakorlatilag oda majdnem mindenki most a szőló utcá az utóbbi években van.

[00:27:06]Ezt azért nem a fiatalkkorú börtönömébe tettek, hogy legyenek elköntve, mert még előzetes, még még nincs meg az ítélet.

[00:27:12]Utána átkerül tökörre.

[00:27:12]Igen, ott van a fiatalkor börten.

[00:27:14]Tehát nagyon a legor fölsorolá kik vannak itt oly mértékben gyilkosság, erőszak, de a legbrutálisabb, tehát ők nagyon kemény bűnözők, fiatalok, de nagyon kemények.

[00:27:25]És ez úgy lehet, mintha szerencsétlen gyerekeket a nevelők azok molesztálják.

[00:27:30]Hát vissza ez gyakorlatilag egy olyan és ja, hogy ez ellen nem lépett föl.

[00:27:32]Ez ellen nem lépett föl.

[00:27:34]Hát gyakorlatilag mondom ezt nem amikor parlament előtt majd meg kell vitatni ezek ki egy kacagtatóát ami érveget hoztak súlyom táács ami hogy nem szólt bele nem is szólhatott bele akkor lett volna alkotmányell tehát azért mondom hogy ha elkezdik ezt vitatni akkor evidensé válik hogy hát uraim nem tudják hogy miről beszél na most e eddig megy még politikailag hát a tisza tömegek hannázák hogy de keményen megmondja a mi Péterünk de valójában igazán azért mondkok ténylegesen komolyra kerül sor hát nincs oly olyan érve, amit ő az államfő, vagyis a igen az államfőven szembe fölhoz, hát az alkotmánybírákat meggyűz, hogy tessék leváltani, mert alkalmatlan rá, úgyhogy pillanatokat elutasítják.

[00:28:14]Szerintem bárki, akit ő odarak esetleg ittérünk az majd az alkotnám bíróság leváltását ott is én nem hiszem olyan jogászt aki előtt, aki megmerné hát adná a nevét arra, hogy az ő buta ötleteiben, hogy ezért a a az a kormány vagy a dávam fő nem szólt bele, és ezért őt le kell váltani, nincs olyan magyar jogász, a 10 olyan magyar jogász, akiből létrehozni egy új alkotmánybíróságot, ezt megtegye.

[00:28:38]Na tehát ez a lényeg, hogy akkor, hogy jelen esetben nem tudja, hogy mit lehet benne.

[00:28:43]Hát elképzelhető például miatt a Sullyok Tamás esetében a legnehezebb a leváltásig őt két csak arra elég, hogy elküldje az indoklást a Dábet.

[00:28:52]Ő nem teti meg.

[00:28:54]Lehet, hogy egy olyan módosítást hoznak, hogy maga a megfosztás is a a országos kétharmada dönt róla és akkor tönge kétharadunk megvan.

[00:29:03]Mondjuk a vita az is csúnya lesz, mert a vittát ott meg kell vitatni és neki meg kell tudni védeni, hogy uraimát nézzék és ott kacakhat a tömeg újra, hogy hogy a akik nézik, hát tényleg ezek az érvek így jól mutattak, úgy csak a levegőbe dobálva, megnyitó beszédbe beiktatva, meg megnyízó beszédbe beiktatva, de valójában mikor elkezdnék vitatni, hogy mi is volt itt a probléma az államfővel, akkor nem lehet.

[00:29:26]De ha te a fegyelmedet a kétharmad, akkor meg tudják fosztani.

[00:29:28]De azért mondom, hogy én úgy gondolom, hogy ez alkotmányellenes.

[00:29:31]Maga a megfosztás is külön utólag alkotmányesnek lehetne minősíteni, de maga akkor azt a módosítást, amely létrehoz az alaptörvényben ezt a változtatást, mert ott kelletne, ott van, ott van lefektetve, ott kellene megváltoztatni.

[00:29:47]Én gondolom az alkotmánybíróság az előbb, ahogy elmondtam, ott a erre tekintettel megsemmisíteni ezt.

[00:29:51]Még valamit hadd mondjak.

[00:29:54]Itt egy érdekes dolog van.

[00:29:56]Tudik az alkotmány módosításnak a megtámadása a 25 cikk öödik bekezdésébe.

[00:30:01]Két megoldás van.

[00:30:01]Az egyik, hogy maga az államfő támadja meg.

[00:30:06]Nem csak amer rávonatkozik, hanem az Abi elnökre, a legfőbb ügyészre, nem tudom én kire, számít számvevőszék elnökére.

[00:30:14]Tehát nem tudom milyen tágan akarják ezt a előre lerövíteni a ciklusokat.

[00:30:16]Úgy várható, hogy tágan akarják meghozni.

[00:30:22]Ezt megteti az államfő, hogy amikor megkapja aláírásra, akkor öt napon belül elküldje az ABZő kihirdetés előtt.

[00:30:32]Ellenben ennek van egy enyhéb enyhéb enyhéb jogkövetkezménye.

[00:30:37]Amennyi az ABkotmányjellesnek találja, akkor visszaküldi és az államfő nem semmisíti meg, visszaküldi, és az államfő visszaküldi postázva a a parlament elnökének, országos elnökének, hogy uraim, az AB ezt nem te izé nem így nem engedi kihirdetni, és akkor neki kell átdolgozni.

[00:30:57]Na ez az enyhéb.

[00:30:57]De van egy másik, ami úgy lehet, hogy jogchnikilag tudnám ajánlani.

[00:31:01]Tudik, hogy államfő elengedi, elengedi, hadd hirdessék ki.

[00:31:07]És utána Tuning most már Tuni utólag megtámadhatja például a a képviselők egy negyede az 50, Fidesznek 52 képviselője van.

[00:31:18]Tehát régen nem volt régen négy-öt csapatnak össze kellett fogni, hogy legyen az egy ne4yedük ugye a Fidesz ére alatt, de most a Fidesznek egyedül van egy negyede 52 meg tudja tenni 52 képviselő, hogy kihirdetik és akkor akkor támadja meg az AB előtt akkor támadja az AB előtt.

[00:31:36]Ennek annyival nagyobb a hatása, hogy az ABhirdetett törvény meg alkotmánymódosítást megvizsgálja, és amennyibben alkotmányek találják a visszaható hatály Tillavába itt közére lényegében alkotmányárst, akkor megsemmisíti.

[00:31:52]Az előbb láttuk az államfeletén csak visszaküldheti, visszaküldi és az állam visszaküldheti.

[00:31:56]Tessék módosítani ugye és akkor megint játszanak, mondjuk megy az idődő újra találhatnak újra.

[00:32:00]De itt jelen esetben egyszer fogja és megsemmisíti.

[00:32:04]Én ezt a másodikat úgy lát technikailag jobbnak vélem, jobbnak vélem, hogy a Fidesz egy, mert megvan a Fidesz 1 negyede.

[00:32:10]Megvan a Fidesz 1yed a parlamentben, és akkor ezzel teszi meg, és akkor ezzel semmisíti meg.

[00:32:14]Tehát amíg az első módosítást azt én nem tartom problémásnak, alkotmányjogilag, demokrácil demokrácia szempontjából nem szép, nem elegáns, személyre szabott, nem vitás, de gyakorlatilag én úgy gondolom, hogy ez belefér még abba, hogy ne nem ne nem ne minősítsük alkotmány ellenesnek, de a másodikat mindenképpen mindenképpen nagyon sok témát felvetett még a az elején a beszélgetésnek, és szeretnék szeretném azt, hogy ezek ezekről is beszéljünk.

[00:32:45]ugye mondta azt, és erről posztolt is a Facebook oldal, amit mindenkinek ajánlok, mert nem egy átlagos Facebook oldal, nem egy ilyen két mondatos posztok szoktak lenni, hanem hosszabbak, olvasmányosabb írások és itt ugye a kapcsán reagált, hogy Navracsis Tibara köztérben járt, és úgy fogalmazott, vagy megfogalmazta, hogy szerinte kik lehetnek azok a szereplők, akik négy év múlva kiállhatnak Magyar Péterrel szemben.

[00:33:08]És ogy Cserpalkovics urat említette, illetve Gulyás Gergelyt, és ő meg azt írta ki a Facebook oldalra, hogyha jól emlékszem, és remélem, hogy jól idézem, hogy ugye a 30 évvel ezelőtti Fidesz fog visszatérni.

[00:33:18]Mire gondolt itt pontosan, és miben van vitája itt Navracsics Tiborral?

[00:33:25]Hát egyszerűen arról van szó, hogy hát én van ugyan, hogy 95-ben nagyon közvetlenül tudtam figyelni.

[00:33:28]tudnék valahogy akcióba közvetlen összejöttünk az Orbán Viktorékkal a ha úgy lát mond a a Hormánynak a a lejárt az államfővá államfő ciklus az Göncárpádi és akkor nekem volt egy cikkötletem publis publicisztiká vetettem föl hogy lejár akkor ez a SZDS-es miniszter államfőnek a poszt a a ciklus és mivel az MSZP-n belül van egy nagy nemzeti szárny ezt így Nánási útnak vagy népnemv a Kósa Feritől kezdve, ahogy nekem a Kósa kiszámolt egyszer, 209 hős frakcióból nekik 109-en voltak.

[00:34:05]A másik 100 az inkább ilyen lendvaióféle SDS-be húzódók és az a lényeg, hogy akkor én írtam egy cikket és akkor körbeküldtem, és akkor megvitattuk, és akkor Orbán Viktorék eljöttek hozzám az egyetemre.

[00:34:21]Egyen rajtunk is jutott a tév és este főmúsor lett benne.

[00:34:24]De akkor tulajdonképpen az, hogy tulajdonképpen ha MSZP-nek a nemzeti szárnyából szednék a szednék a államfőt, adódott a pozsgaimire, vagy a szűrős Mátyás, akkor tulajdonképpen az MSZP-t támogatná és kívülről pedig az ellenzék és akkor konstruktív biz konstruktív ellenzéként támogatná, és le lehetne váltani az SZDS-es államfőt.

[00:34:46]Na, ebből azt összejöttünk.

[00:34:49]És én akkor láttam, hogy a Fidesz akkor lépett körülbelül a hogy most eddig liberálisok voltak.

[00:34:53]És akkor ettől kezdve az volt, hogy mi már polgári polgári a az álláspontunk, hog már nem liberális, nem is nemzeti.

[00:35:01]És akkor nagyon fontos volt egy nagy megbeszélés a ennek hatására.

[00:35:05]Csináltunk egy csináltunk egy ilyen polgári társaságot és óriási vagy 500-an voltak.

[00:35:13]Ott volt Orbán Viktor is, föl is szólalt ő is 95.

[00:35:17]májusában.

[00:35:17]És az a lényeg, hogy én már akkor azt mondtam, hogy a nemzeti vonalat kellene, hogy ez egy szélesebb kör lenne, szélesebb kör lenne és egy nemzeti politika vonalát kell fölvállalni.

[00:35:27]És Orbán Viktor akkor föláll és mondta, volt itt ma este, aki egész este a nemzeti oldalról beszélt, annak az összefogásáról.

[00:35:33]Hadd mondjam, hogy nyugat ezt nem nézni el.

[00:35:35]Nem nézni el, nem nézni el.

[00:35:38]Ezt nacionalizmusak tekintik.

[00:35:41]És nyugaton ez nem komilfó.

[00:35:44]Nem komilfó.

[00:35:44]Fürlajosult mellettem.

[00:35:44]Mi volt a levezető elnöke?

[00:35:47]Mondom fönt a bárban volt egy nagy 400- 500-an voltunk tévék minden.

[00:35:50]És mondta na ez róla szó.

[00:35:53]Mondom tudom.

[00:35:53]Na és utána vittába is kevert.

[00:35:54]Na most Orbán Tökében azért nem merte vállalni nemzet, mert tudta mekkora támadást fog kapni.

[00:35:58]És utána az a lényeg, hogy tehát 95-ben volt, én meg meg is szakadt közöttünk a viszony.

[00:36:03]És akkor az a én kívül mint értelmiségi támogató voltam, de de gyakorlatilag ettől ked elhidegültünk.

[00:36:10]Többek között ezért mentem én a tordán mellé, mert az volt a akkor a perspektív, és ki is fejtettem az összejövetőnk, hogy tordyánék néknék, a kisgalapát nélkül nem tudunk hatalmra kerülni.

[00:36:19]Nem lehet leváltani a Hord Gyuláikat.

[00:36:21]Végül is 98-ban ez lett.

[00:36:23]De ami fontos, hogy 98-ig Orbán elég alaposan átalakult.

[00:36:25]És én láttam mi volt az oka.

[00:36:28]Azért volt, mert tudta, hogy mekkora támadást kapott, és hadd mondjam, eltelt 30 év.

[00:36:33]Tényleg akkora támadást kapott, amitő ott tartott.

[00:36:35]Sőt, talán nagyobb is lett.

[00:36:37]Nagyobb is az utóbbi idő már félfasisztálák és a többi a ugye a globalista brüsszelita körök gyakorlatilag.

[00:36:43]Tehát amitől ő akkor tartott, az bejött, de az is időközben olyan problémásett egész Európa továbbmenetele, hogy az Orbán által fölvállalt nemzeti vonal gyakorlatilag fő csapássá vált.

[00:36:53]Hát az AFD, a Löpenasszonyék, a Meloniék különböző fajtában három legnagyobb állam van gyakorlatilag.

[00:37:01]E e ez a ide ez a vonal nálunk is ugye teljesen evidens Fidesz 20-25 éve ezt teszi.

[00:37:07]Na most visszatérve tehát ez a nemzeti vonal fölvállása és körülbelül 98-tól Orbán Viktor erre álltá és az utóbbi időben egész Európában patrióták néven gyakorlatilag ő a fő inspirátora ennek.

[00:37:20]Na most a Navrazis Tibor vissza akar menni 95-re az egész eddigi 30 évvel és mondta is kétszer a köztér köztér interjújában, mert fölfigyeltem rá, hogy mondta először, hogy én nem szeretem ezt a nemzeti nem jelző, nem a nemzeti politikát kell polgári kell úgy, ahogy a Fidesz hag a polgári.

[00:37:37]És most újra mondta a polgárit, hogy miközben mondta Orbán Viktor helyett kinek kéne jönni, ami nagyon fontos volt a másik, hogy tulajdonképpen az egész Fidesz egy polgári vonalon tartja, tehát vissza 30 évre.

[00:37:49]Most egyszer azt jelenti, hogy amit 30 év alatt fölépít egész Európába, és ott most több a nem mondom, hogy kormányon, de a szavazók szempontjá az Afd már régóta első, a Löpenék régóta elsők, Melonék nem csak elsők, hanem gyakor kormányoznak is, de ugyanígy a a PIS a a lengyeleknél, tehát lehet mondani Európában a legnagyobb tömegtámogatás ennek van.

[00:38:11]Naprac is ezzel akart hakítani.

[00:38:13]Na most ezért számomra Agasszó is írtam ezt a bejegyzést, mert hát ő persze úgy írja, hogy én vissza akarok vonulni a politikától, de valójában igazán itt egy hátsó nagy szervező már ajánlott is az új miniszter, hogy kivel lehetne majd nyerni 30-ba.

[00:38:27]És miő vissza akar menni a 30 évvel ezelőtti Fidenszre, tehát jellegte az egész nemzeti váltás, úgy lehet mondani vissza akar csinálni, én veszélyesnek tartom.

[00:38:37]Én nem is ön a belső erőviszonyokat a vezetésben, hogy hogy van.

[00:38:41]Nem hiszem, hogy azért ennek ennek lenne többsége, de az isten naek van egy nagyon erőt nagyon kulturális kommunikatív stílusa.

[00:38:50]Ezt nem lehet eltagadni.

[00:38:52]Tényleg ügyesen tud kommunikálni, nyugodtan tudja.

[00:38:54]Tehát az ember nem a tartalomra figyel, hanem a kommunikatív stílusra, akkor lehet mondani, és gondolom rengetegen kedvelik is ezért.

[00:39:03]Na most hát ha egyszer nincs baj, h valakit kedvelek, de amikor 30 évre vissza akarok menni, de ezt minden udvarosan mosolyogban mondom el, nagyon veszélyes.

[00:39:11]Ugye én ezért írtam bejedést és láttam most már volt, aki megáll megosztott és láttam ott is voltak vagy 300-an, úgyhogy sok századan talán 1000 fölé, 2000 fölé is fölé ment.

[00:39:20]Most már elmeditálnak rajta, mert június 13-án lesz a akkor a a megújítás, hogy az azt nem lehet tudni, mert mondani én kívül vagyok, nem is akarok beljebb menni, de akárhogy is az országnak a sorsából azért, hogy a Fidesznél ne legyen visszamenni 30 évet, ne lehessen visszamenni, vagy ne menjenek vissza, azért az fontosnak talál.

[00:39:40]Tűnik, amiről most az előbb beszéltem, az azt jelenti, hogy Orbán Viktor meghatározó maradt 30-ig is a Fidesz élén.

[00:39:50]Szem, hogy a Nabra is, ahogy amit megfelelvázott, az azt jelent nem lesz meghatározó, mert ha meghatározó lesz, akkor mindegy, hogy ki hogy a mondom az, hogy kétszer már nem lett még egyszer miniszterelnök, erre vezettem föl.

[00:40:02]Amennyiben ő marad a meghatározó, alkotmánymódosítás ide, alkotmánymódosítás oda.

[00:40:06]Az előbb, ahogy jeleztem, egy egyszerű miniszterelnök helyettesként ugyanazt tovább fogja tudni csinálni, ha ha pedig két lesz, akkor visszacsinálják az egészet.

[00:40:14]Hát ennyi.

[00:40:16]Szóval most ezért fontos a Navarisnak ez a táborbontása.

[00:40:17]Hát érdekes, megfigyeltem, hogy a balliberális oldalon két nap óta ez egyik fő téma, hogy új ugye elmegy az Orbán Viktor, már megvan az utóda Nabracsic Tibor szervezi jobb oldalon olyan nagyon szüksvúan nem nagyon az én megosztásom egy nem vitás egy kritikus hangvételben írtam meg.

[00:40:36]Aztán azért láttam, hogy több szá sokan meg is megosztották, de a nyilvános közmédiában van ahogy ezt ne a bal oldalon ott ünneplik ünnep.

[00:40:45]El én is az ATV-től emeltem.

[00:40:47]Az ATV-ben egy esti műsort csináltak róla a köztérben volt az interjú, kiemelték benne és azóta az összes lap leközölte t végre elérkeztünk, az Orbán Viktor menni fog.

[00:40:58]Na most ez nagyon fontos az ország szempontjából, mert nem tudjuk, hogy a Navracs is tudja-e pótolni Orbán Viktort.

[00:41:05]Én egyébként holnap fogok erről adást csinálni.

[00:41:06]Szóval én majd a jobb oldalon meg fogom ezt társalogni a nézőkkel.

[00:41:11]Viszont egy érdekes dolog mondott, és ez egy vital jelenleg a jobb oldalon a keresztény konzervatív oldalon, hogy lehet-e a most nem lesz ez meglepő a mi oldalunkat nemzeti oldalnak nevezni, nem le lesz-e ez kirekesztő mondjuk a a másik oldal számára?

[00:41:32]Ugye ez péld Ferenc Orsolja, vagy egyébként egyébként a három-négy napja Kohám Mátyás is a itt az egyik műsorban mondta, hogy szerinte a nemzeti jelző az kirekesztő és akik a Tiszára szavaztak, azok is a nemzeti oldalnak a a részei.

[00:41:47]Ön szerint szerencsés-e ezt a nemzeti jelzőt használni?

[00:41:51]Nem lenne jobb mondjuk a keresztény konzervatív vagy a szuverenista jelzőt használni, vagy ezek önszerint csak játékok a a szavakkal?

[00:42:00]Nézd, alapvetően k az elmúlt 80 évben, 70 évben, aki a nemzet érdekét, a nemzet autonómiáját, a globalista, brüsszelita, ugye az autonómák csökkentő irányba szavaz, hanem jobban a nemzeti autonómia önállóságnak a megtartását is úgy úgy tudjunk tágabb világba beágyazni, hogy a nemzeti sajátosság, a nemzeti autonómia maradjon, azt nemzetinek hívják.

[00:42:24]Az nem jelenti, hogy a hogy az, aki kisebb hangsüt tesz erre, hogy nemzetellens lenne.

[00:42:29]Nemzetellens lenne, ezt tehát úgy lehet mondani, hogy hogy ez egy provokáció, hogy azt te vagy amkor én vagyok nemzet, neked nem az a fontos.

[00:42:40]Hát az amikor a Dobrev káláik azt mondják, azt mondják, hogy Európa Egyesült Állam be kell be kell olvadni és föl kell adni akkor az önálló autó államos államágunkat.

[00:42:51]Akkor én nem mondom, hogy ő a nemzetnek az a teljes ellensége, de az önálló nemzet államnak az ellensége föl akarja adni.

[00:42:57]Most a másik pedig hadd mondjam Navracsisnál figyelt meg, hogy az Orbán Koná állandóan Brüsszelnek a sok szempontból én írtam egy könyvet róla és nagyon sokat foglalkoztam a belső döntési mechanikusaival nagyon tragikus annak a elő soká pucsok tömegében jött végig az elmúlt 60 évben a eredeti kez közösból hogy is lett ez a mai állapot az EU és ehhez képest is az Orbán Viktorék állandak támadták ezt hogy csökkenti a tagállamokat és a nemzeti autóinkat csökkenti.

[00:43:26]És a napra is többször volt, hogy semmiféle ilyen gond nincs EU-val.

[00:43:31]Ő öt évig momentán kén is volt.

[00:43:34]Hát én nem tudom, hogy tben ez azt jelenti, hogy ő neki nem az az, ami az Orbán Viktornak egy sorember számára a nemzeti autonóm csökkentési jelentés Európában rengeteg ugyanezt hát ezért léptek ki.

[00:43:46]Ezért léptek ki a a fárásik a Brexittel, a Brittel Kelt és satöbbi.

[00:43:50]Azér tehát úgy lehet mondani, hogy amit az Orbán Viktor mond, az tulajdonképpen a tömegek szintjén az a többség talál, de a politikusok szintje is nagyon erőteljes.

[00:43:57]Ehhez képest a Mavraics azt mondta többször, hogy hogy nincs gond.

[00:44:01]tulajdonképpen az, amit itt a Brüsszellel szemben mondanak, a az azok igazán azok az tulaj politikai lozungok vagy valami.

[00:44:07]Hát neki számára aki nem annyira fontos, leérték, nem akarja észrevenni, tehát nem annyira fontos a nemzeti közösség autonómája.

[00:44:15]Na most ez nem azt mondom, hogy nemzetellenes, de semmiképp ugye közömbös a nemzettel szemben.

[00:44:20]Közömbös.

[00:44:23]És tehát így lehetne, hogy az aki ezt a nemzeti jelzőt ezt kirezek viszont rosszul fogott föl pajtás rosszul fogott föl.

[00:44:30]Te azokat kell tekinten a nemzeti vonal, aki a a nemzeti autonómia elsősorban áll, aki nem ebbe tartóik, az az közömbösebb, nem demetelles, közömbösebb.

[00:44:42]Az értésskálá közönbösebb ezek az értékekkel nem tekinti az EU-t annyira a nemzeti önállóság megszüntetőinek, mert őt nem zavarja annyira.

[00:44:49]Hát ezért te kevésbé vagy a nemzeti önáak a támogat.

[00:44:54]Nem vagy nemzetellenes.

[00:44:54]Na de mondom, hogy ez egyszerűen erről van szó, hogy ez lehet egy játék a szavakkal.

[00:44:58]Lehet a játék a szavakkal hogy tehát akkor én kívül.

[00:45:03]Nem, nem, nem.

[00:45:03]Úgy elmagyarán, te közönbösebb vagy.

[00:45:06]És ha megnézed a eddigi álláspontot, tudnék vagy 10-et sorolni.

[00:45:10]Igaz, tényleg közönbö vagy hozzátok képes közönbös vagy.

[00:45:11]Ennyit akar csak a nemzeti jelző jelenteni.

[00:45:16]Úgyhogy én nagyon tud az a másik, hogy ha megfogom ezt jobban ki tudom aut, tehát úgy lehet, hát egyrészt politikail jobban tudom, jobban tudom összefogni, aki ide tartozik.

[00:45:25]Lehetne jobban, hogy szuverenista társal három nem is érti, hogy miről van szó.

[00:45:31]Nem is ért, hogy miről van szó.

[00:45:33]Jogászok, értelmiségiek, valamit pár százer érték.

[00:45:36]De de azért mondom, ha én azt mondom, hogy politikailag tulajdonképpen a választótmeg 8 milliósból minél több értse, akkor azt mondja a nemzeti autó, nemzeti közösség saját nemzeti múltunk, nemzeti múltunk annak a sajátossága megak az őrzése az a nemzeti szverenista.

[00:45:52]Az az értelmiségi szám egy nagyon fontos dolgot mond momentán jelen esetben Brüsszellel szemben, de az egy pár százer ember, ha én azt mondom politikailag hasson a dolog, kénytelen vagyok a nemzet, ja, aki ezt elvitatja, hát kicsit azt mondja, ne legyél olyan hatásos, lehet, hogy nem is gondolja á, csak átveszi ezt a szlót, hogy akkor meg kirekeszti, de valójában igazán akinek esze van, végig tudja gondolni sok szemmond a nemzeti jelző hasznak az elvetését a szorgalmazom.

[00:46:19]Ne legyél olyan hatás hatásos.

[00:46:21]Ne tudd olyan tágan nyelvileg összefogni a nyelvileg, akik a az érzületükben veled egyetértenek és egyszerű emberek, akik a szuverenitást meg ilyenek nem tudják igazán fölfogni, hogy pontosakor mi kijelen is vagyok.

[00:46:33]Ez jobban kimond.

[00:46:36]Úgyhogy én nagyon is támogatom nemzeti jelzőt.

[00:46:40]Nagyon sok mindenről beszéltünk, jogi kérdésekről, politikai kérdésekről és a végén arról a kérdésről is, hogy ki nevezhető nemzetinek és és ki kevésbé.

[00:46:49]Pokol Bé nagyon szépen köszönöm, mer rendelkezésünkre állt.

[00:46:52]Köszönöm szépen és még egyszer a meghívást is köszönöm.

[00:46:55]Minden kedves nézőknek és hallgatónknak köszönöm, hogy velünk tartottak.

[00:46:56]Ha véleményüket kérem írják meg a kommentek közé és iratkozzanak fel, ha még nem tették.

[00:47:02]Köszönjük a figyelmet, viszontlátásra, viszontásra.