Gazdasági katasztrófa: Titkolja a média a Trump-féle deportálások következményeit? – Yaro Patrice

[00:00:00]Sok szeretettel köszöntöm a Hit Rádió minden kedves nézőit és hallgatóját.

[00:00:01]Én Éva Natália vagyok, és nagy szeretettel köszöntöm itt a stúdióban mai vendégünket.

[00:00:06]Itt van velünk járó Patris Amerika szakértő.

[00:00:08]Szervusz, üdvözöllek újra itt a stúdióban.

[00:00:11]Köszönöm szépen a meghívást.

[00:00:13]Elég régen tudtunk személyesen beszélgetni.

[00:00:15]Talán nem titok a hallgatóknak elárulhatjuk, hogy az Egyesült Államokban töltötted az elmúlt pár hónapot, talán az elmúlt egy évet.

[00:00:25]És éppen ezért elsőként a szemé személyes tapasztalataidról szeretnéle kérdezni.

[00:00:29]Ugye mi is lekövettük az elmúlt időszaknak az eseményeit, politikai eseményeit az Egyesült Államokból, de teljesen más, hogyha valaki ezt személyesen ott megéli.

[00:00:40]Úgyhogy kérlek elsőként mesélj egy kicsit, hogy te most hogy látod az amerikai politikát, milyen a közhangulat, illetve mik azok a legfontosabb ügyek, amik foglalkoztatják az amerikai politikát.

[00:00:50]Hát valóban most az Egyesült Államokban élek, és éppen ezért amellett, hogy az ország lakosa vagyok, politikatudománnyal foglalkozom egy egyetem politikatudományi tanszékén, tehát az egész életemet a politika teszi ki, és így próbálkozok most meg arra a feladatra, hogy egy 40-50 percben összefoglaljam, hogy mit tapasztalok Amerikában, mi történik most.

[00:01:17]Ugye a kiindulópont szerintem a legutóbbi elnökválasztás kell, hogy legyen.

[00:01:20]Ugye 2024-ben Donald Trump másjára beköltözött a fehérba, pontosabban 25-ben ugye költözött be, de másodjára nyerte meg az elnökválasztást.

[00:01:33]Nem mondani, nem mondhatnám, hogy meglepetésszerűen, hiszen alapvetően egy nagyon szaros versenyben egy nagyon zűrös demokrata elnökség és nagyon csúfos Biden végjáték után győzött Trump.

[00:01:46]De a győzelemnek a magabiztossága volt szerintem, ami meglepte az amerikaiakat.

[00:01:53]Trump és pártja a republikánusok a kongresszus mindkét házában többséget tudtak szerezni, és a legfelsőbb bíróságon is egy stabil, mondjuk úgy konzervatív jogfelfogás volt többségben.

[00:02:04]Tehát egy nagyon tiszta mandátummal, tiszta felhatalmazással kezdte meg második ciklusát, második kormányzását Trump elnök.

[00:02:14]Ugye alapvetően azt gondolom, a legnagyobb elvárás őfelé az volt, hogy a 2021-224 közötti hát jövedelmi problémákat, pontosabban megélési problémák, megérési költségek növekedését hát nyilván ez szakmailag vagy közga tanyanyilag értelmezhetetlen, hogy leviszi, mert ez ilyen nem nagyon működik, de az átlagember azt várta, hogy a megérhetési költségeik kevesebbek lesznek, vagy éppen a fizetésük majd hogy felzárkózik ehhez összességében tehát azt, hogy jobban fognak élni az emberek, mint azt a Bágyán kormányzat alatt tették.

[00:02:48]És ebben van a legnagyobb adóssága Trump elnöknek, mert ezt nem, hogy nem sikerült javítani, hanem alapvetően a megértetési gondok azok azt gondolom, hogy folytatódtak.

[00:03:02]Itt nyilvánvalóan nem a munkanélküliségi rátára kell gondolni, vagy az inflációra, hiszen ezek a makrogazdasági mutatók javultak, sőt ugye a Bágyan elnöksége alatt is az infláció a végén kezdett csökkenni, de összességében az a probléma, hogy a lakhatás, az egészségügy, az oktatás, az idős gondozás töltségei most már évtizedes viszonylatban növekszenek, és az elmúlt szűk egy évtizedbe, főként az elmúlt öt évben kifejezetten nagy mértékben.

[00:03:34]Ez nagyon rosszul érinti az amerikaiakat, és hát ezt látjuk Trump elnök népszerűségén is.

[00:03:42]Itt az adás előtti személyes beszélgetésünkben utaltál arra, hogy korábban is éltél már az Egyesült Államokban, de szerinted mára valami megváltozott?

[00:03:50]Mi az, ami más a te tapasztalatod szerint?

[00:03:54]Hát alapvetően ugye a a a politika nem csak Amerikában, mindenhol változik.

[00:04:01]nagyon polarizált a közhangulat a legtöbb országba.

[00:04:03]Bejött a közösségi média.

[00:04:05]És hát azt tapaszt tapasztalhatjuk, hogy összességében a nem csak Amerikában, de máshol is fennálló nagyon komoly strukturális problémák, társadalmi gazdasági problémák miatt az emberek a régi, vagy éppen mondhatjuk úgy a második világháború vége óta kormányzó hatalmon lévő elittel szemben szervezik meg önmagukat egyre inkább.

[00:04:29]És hát ugye ebben ennek a fényében van egy változás, miszerint az emberek egyre kevésbé hisznek a régi politikai osztálynak, a hagyományos fősodú médiának, a egyetemi világnak is lehetne sorolni.

[00:04:42]És tulajdonképpen a Trump elnökség is egyfajta, ennek a lázadásnak egy fontos állomása, azt gondolom.

[00:04:52]És hát ugye a Donald Trump személyben is egy nagyon formabontó ember, ugye ugye korábban is egyébként ez így így volt.

[00:04:59]Tehát ő a első elnöksége ciklusában is egy nagyon hát mondjuk úgy rendhagyó módon értelmezte az elnöki szerepkölt.

[00:05:05]Viszont én nagyon más elnöksége volt mégis, mert alapvetően régi republikánus káderekkel vette magát körül.

[00:05:13]Na most a második kormányzásában, második ciklusában mondjuk úgy a saját embereit hozta, vagy éppen demokrata pártból igazolt embereket, vagy a politikán kívülről tudott behozni új arcokat.

[00:05:24]A legfőbb kiválasztási szempont a lojalitás volt számára, és most egy nagyon más ellnökséget láttunk.

[00:05:31]Na most az amerikaiak ezt akarták.

[00:05:33]Itt alapvetően Trump nem árult zsákbamacskát.

[00:05:36]Tudni lehetett, hogy itt nagyon komoly tervei vannak, nagyon komoly változásokat akar elindítani, de mégis én azt gondolom a legfontosabb, és nyilván egy kétpárti rendszerben azt tudni kell, hogy alapvetően két hasonló nagyságú blokk van Amerikában, és hát nyilván a választást a párton kívüliiek függetlenek döntik el általában.

[00:05:56]És ezek a pártonkívüliek viszont alapvetően jobban szerettek volna élni, és ezt Trump és a pártja nem tudta számukra megteremteni egyelőre.

[00:06:08]Az elmúlt, hát talán most már ugye ez a második éve Donald Trumpnak másfél éve van újra kormányon.

[00:06:14]azért elképesztően radikális intéz intézkedéseket is lehetett látni akár a bevándorlásnak a kezelése terén, akár arra a vámháborúra is gondolhatunk, amit jó pár országgal megkezdett, akkor egy háborúba is belement Iránnal szembe, pedig a kampányban még békét ígért.

[00:06:32]Ezek az intézkedések hogyan csapódnak le az amerikai állampolgárokban?

[00:06:37]Mekkora elégedetlenséget tapasztalsz így a hétköznapokban?

[00:06:42]Mert azt viszont hírekből látszik, hogy az elnöknek a népszerűségi mutatói elképesztő mértékben csökkennek az utóbbi időszakban.

[00:06:51]Ugye itt utalnék vissza erre a polarizált két párti két nagy tömbre.

[00:06:57]Tehát a republikánus párton belül Trump rendkívül népszerű.

[00:07:01]Az elmúlt hetek most is.

[00:07:04]Az elmúlt heteknek a fejleményei ezt alátámasztják.

[00:07:07]ugye hét szená olyan republikánus szenátor volt 2021 februárjában, akik az impeachment eljárás során a Trump vagy az amerikai elnök elmozdítása mellett szavaztak.

[00:07:19]Ezek ezen szenátorok ellen Trump személyes bosszút ígért, és ezt alapvetően végre is hajtja.

[00:07:27]Már közüldük négyet ki is lőtt úgymond, tehát előválasztáson indított ellenük jelöltet.

[00:07:31]Múlt héten Texas államban egy 24 év hivatalban lévő szenátor, John Cornin, aki még frakcióvezető is volt a szenátusban, ő kapott egy ellenfelet egy Trumpista vonalról.

[00:07:44]Trump sokáig nem támogatta egyiküket sem, de végül beállt Ken Paxton mögé, és Packston a második fordulóban múlt héten hát rommá verte a hivatalban lévő szenátort.

[00:07:55]Tehát Trump rendkívül erős a pártján belül, és a támogatottsága is megvan a saját szavazó bázisában.

[00:08:02]Azért mondanám, vannak töréstvonalak, de pont ennek a polarizációnak a lényege az, hogy bármit megtehet az én emberem, ha nem is tetszik nekem, végső soron be fogok állni mögé, mert elképzelhetetlen, hogy a másik pártot, a másik szervezetet, a másik jelöltet támogassam.

[00:08:18]Tehát a pártján belül nincsen problémája.

[00:08:20]A demokraták nyilván minden lépését ellenzik, tehát ha megszólal, ha levegőt vesz, azt is elítélik.

[00:08:26]Itt nyilván a függetlenek, a párton kívüliiek az érdekesek.

[00:08:30]Ő az ő szemükben nagyon kudarcos Trump, ugyanis amellett, hogy a gazdasági problémákat nem tudta orvosolni.

[00:08:41]Valóban itt arról volt szó, és alapvetően ez egy széles körű konszenzus volt az amerikai társadalomban az afganisztán és iraki fiaskó után, hogy több háborút pláne a közelkeleten nem.

[00:08:53]És hát ezzel szemben ment Trump.

[00:08:53]Nyilván ő mint ahogy bármilyen támadó a világtörténelemben sor nem hosszú kampányt, nem hosszú támadást vagy háborút szeretett volna egy villámgyors hadművelettel nagy sikert elérni.

[00:09:05]Hát önmagában katonalak sikeres volt a hadművelet, ha úgy vesszük, hiszen a legfőbb vezetést lefejezte Iránba, de mint látjuk politikailag és gazdaságilag újabb problémákat, ugye problémákba sodorta az országot és a világot.

[00:09:19]Tehát ez is kudarcos.

[00:09:21]A bevándorlás kérdésében Trump betartotta ígéretét.

[00:09:25]Ugye nagyon komoly idegenelészeti eljárással elkezdte nagy mértékben kitoloncolni a bevándorlókat.

[00:09:33]Azt azért hozzá kell tenni, hogy nem ő az első.

[00:09:35]Obama elnöksége óta keményített be az amerikai kormányzat, de akkor az akkori média ezt nem úgy tálalta, mint a mostani.

[00:09:43]Tehát nem volt ez a nagy vehemens, ez a nagy vehemencia Trumppal, vagy akkor Obamával szembe, vagy Bidennel szembe.

[00:09:48]Később Trumpot ezzel üti az alapvetően balra hajló fősodatú média.

[00:09:52]Nyilván voltak itt rendkívül szerencsétlen ugye események is, amor amikor a állampolgárok is meghaltak ilyen idegen rendez intézkedések közben.

[00:10:01]De de köz emellett ami lényeges, hogy a kitoroncolásoknak, deportálásoknak bizony van negatív gazdasági hatása.

[00:10:12]Ögyis nagyon sok állam van egyébként, ahol Trump népszerű, tehát Trumpnak szavazó bálisa él.

[00:10:19]Olyan munka erőhiány lép fel a a bevándorlók távozása, kitoloncolása miatt, vagy éppen amiatt, mert félnek új bevándorlókat illegális bevándorlókat alkalmazni és hát jogi akadályok miatt pedig legálisan nem tudnak a helyi munkaadók találni.

[00:10:36]Tehát olyan munkaerőhiányt tud fellépni, vagy lép fel, hogy bezárnak üzletek, vállalkozások.

[00:10:40]Tehát alapvetően az ígéret be lett tartva, vagy be van tartva, viszont ennek a következményei nem nem elsősorban pozitívak az amerikai társadalom számára.

[00:10:53]Ami innen Magyarországról arra utal, hogy lehet egy nagyfokú feszültség az amerikai társadalomban, az az, hogy most már lehet mondani, hogy időről időre különböző lövöldözésekről lehet hallani, ami hogyha nem is közvetlenül az elnökre irányul, de a Fehérház közelébe vagy a tudósítóknak a vacsoráján.

[00:11:10]És azt láttuk, hogy amikor a kampányban őt érte a fülleinél, ugye meg is sérült egy merénylet kísérlet.

[00:11:17]Utána minthogyha a republikánus tábor összezárt volna és még nagyobb támogatásnak örvendett volna az elnök, a mostani lövöldözések után mennyire látható ugyanez a jelenség?

[00:11:31]Inkább elbizonytalanítja a választókat, vagy ugyanígy tapasztalható egy ilyen nagyobb fokú támogatás, összezárás?

[00:11:39]Ugyanazt tudom mondani, a saját szavazótábora alapvetően hasonló módon működik, mint ahogy mindig is működött, de onnan se kell, most nincsen kampány, nincsen választás még jelenleg, majd ősszel lesz, meg majd nyilván 2028-ban.

[00:11:54]Tehát ilyenkor azért van kritika az elnökkel szemben.

[00:11:55]Nyilván a elnök életére tört, hogy valaki az elnökére törjön, republikánus nem kívánja.

[00:12:00]Sajnos demokraták közül sokan, de hát ugye ez is meg a polarizációnak a egyik eredménye, mert ugye nem is ellenség, hanem ellenfél van, áll egymással szemben a két oldalon.

[00:12:10]Tehát alapvetően ez elbizonytalanítja a választókat, mint sok minden, de a választásra kerül a sor, legyen az kongresszusi választás, vagy megye elnökválasztás, a republikánus szavazók össze fognak zárni a pártjuk mögött, bárki legyen a jelöltjük.

[00:12:24]Tehát ez nem kérdés, de összességében igen, egy van egy felfokozott közhangulat, bár ezt a mindennapokban talán nem lehet most annyira érezni, de ilyen úgynevezett magányos farkasok m akik akár mentális problémákkal küzdenek, vagy éppen csak ennyire elvetemültek, bizony-bizony egyre nagyobb számban megjelennek.

[00:12:45]Ugye egy érdekes dolog van, ami ami meglepésként érhette az amerikai társadalmat, ugyanis ugye itt volt Barack Obama elnöksége, ami ugye 2009-től 2017-ig, és az ő esetében nagyon sokan az attól tartottak, hogy mivel ugye a származással ugye afroamerikai tehát ő esetében nagyon-nagyon sokan várták, most a várták azt idézőjelben, hogy merényletkísérletek lesznek ellene és nem igazán tudunk ilyenről, hogy lett volna komoly merénylet, és szerintem hátradőlt a társadalom is, és lehet, hogy egyébként az elnöki titkosszolgálat is, ugye ez a szervezet, amelyik védi a amerikai legfőbb vezetőket.

[00:13:25]És gondolták, hogy ezzel már túl van Amerika, hiszen még egy fekete elnök ellen sem volt, aminen, tudom, még komoly kísérlet sem.

[00:13:32]Hát ez ugye most nem ez a helyzet, itt sorozatban történnek ezek a kísérletek, illetve Charlie KG jobboldali ugye megmondó embert is meggyilkolták brutálisan tavaly szeptemberben, úgyhogy azért forrong a társadalom.

[00:13:48]De de összességében a polarizáció az úr továbbra is.

[00:13:53]És hát ugye a nagy kérdés az, hogy mi lesz ősszel, és mi lesz majd a következő elnökválasztáson.

[00:14:00]Erre én azt tudom mondani jelenleg, hogy nem Trumpnak és republikánusoknál áll a zászló, tehát nehéz helyzetben vannak, de éppen megint a polarizáció miatt, a megosztottság miatt és hát különböző trükkök miatt, amiről majd még beszélni fogunk a műsorban, gondolom alapvetően nem lehet teljesen leírni republikánusokat, tehát még ősszel is valamifajta esélyük lehet megőrizni a többséget, leginkább a szenátusban.

[00:14:27]És hát 2028-ban az elnökválasztás ugyanost úgy néz ki, hogy a inkombens pártnak lesz nehezebb dolga, de alapvetően két esélyes lesz.

[00:14:39]Maradjunk akkor a időközi választásoknál, illetve a következő elnökválasztásnál, és behoznék egy magyar szálat is.

[00:14:46]Ugye nemrég volt nálunk parlamenti országgyűlési választás, és a New York Times hozott le egy véleménycikket, amelyen a szerző párhuzamot vont a magyar helyzet, illetve az amerikai politika között, és próbálta levonni a magyar választásoknak a tanúságait, és arra a következtetésre jutott, hogy egy ilyen magyar Péterféle stratégiával akár leváltható lenne Donald Trump.

[00:15:12]Itt most nem is direkt be az ő személyről van szó, mert hogyha jól tudom, akkor ő nem indulhat még egyszer elnöki ciklusért, de hogy ma republikánus pártot le lehetne ezzel a technikával győzni.

[00:15:23]És szerinte az egyik leglényegesebb az a karakternek a kérdése, hogy valaki olyannak kellene előállnia, aki nem volt része az előző estabblishmentnek, hanem kicsit így a politikából kívülről jön, és emiatt egy hitelesebb személy tudna lenni.

[00:15:38]Hogy látod, körvonalazódik-e már valamelyest mind a demokrata, mind a republikánus oldalon, hogy egyáltalán kijöhetne szóba, mint lehetséges elnökjelölt a jövőben?

[00:15:51]Hát ugye ez egy nagy kérdés.

[00:15:51]Valóban születtek ilyen cikkek, de azért én azt tudom erre mondani, hogy rendkívül keveset tudnak Magyar Péterről Amerikában.

[00:16:00]Ezt abszolút lehet látni.

[00:16:00]Ők nem igazán tudják, hogy ő kicsoda honnan jött.

[00:16:02]Ők abból indulnak ki, vagy azt tudják, hogy Fidesz közeli ember volt.

[00:16:07]Ö.

[00:16:11]De de alapvetően én nem gondolom, hogy ők valóban ezt a forgatókönyvet kívánják.

[00:16:15]Tehát nehezen tudom elképzelni, hogy 2028-ban mondjuk Marco Rubio felesége lenne majd a demokrata elnök jelölt, és utána egy demokrata kormányzatban alapvetően republikánus miniszterek dominálnának.

[00:16:27]Tehát szerintem ezt nem együk komolyan.

[00:16:29]Majd meglátjuk, hogy hogyan értékeli a világ és Amerika a Tiszapárt jelenséget.

[00:16:36]De de összességében ugye Amerika nem egy parlamenti rendszer, tehát nincsen hivatalos ellenzék, nincs ellenzéknek vezetője.

[00:16:44]Ugye európai értelemben nem is beszélhetünk pártokról, inkább ilyen nagyon laza párt szövetségekről, amiből kettő van.

[00:16:55]Tehát alapvetően az, hogy most még nincsen elnökjelölt vagy aspiráns, ez normális.

[00:16:58]Ez így szokott lenni.

[00:16:58]Hát ki ismerte Bill Clinton nevét 1990-ben?

[00:17:03]Senki.

[00:17:03]ki ismerte Barack Obama nevét 2010 vagy bocsánat 2006-ban szinte senki.

[00:17:09]Tehát alapvetően majd lezajlik most ez a úgynevezett féidős vagy ciklusfelező választás és egy év múlva fog elkezdődni az a folyamat, amikor a elnök jelöltek, pontosában tisztázzuk itt indulók, mert őket nem jelöli senki.

[00:17:24]Tehát a indulók be elindulnak, hogy megszerezzék majd a pártjuknak az elnökjelöltségét.

[00:17:31]De mégis egy pár nevet talán azért említsünk.

[00:17:33]Ugye a nagy kérdés az, hogy mi lesz Trumpnak a ki lesz Trumpnak az utódja.

[00:17:37]Ugye ő nem indulhat, valóban ciklus korlátozás alatt van.

[00:17:41]Ugyan flörtölt a lehetőséggel, hogy ezt valahogy egy kijátssza.

[00:17:49]Amire még valami fajta jogi jogászkodást talán meg is lehetett volna próbálni.

[00:17:54]Szerintem sikertelen lett volna egyébként, de de alapvetően az életkora és az egészségügyi állapota én az élményeim szerint akkor sem tenne lehetővé egy újabb ciklust, hogyha egyébként nem lenne lekorlátozva.

[00:18:04]Ugye ez én saját véleményem.

[00:18:08]Tehát a kérdés az, hogy mi ki lesz Trump utódja.

[00:18:10]Ugye alapvetően Vens alelnök lenne a logikus, hiszen neki van országos ismertsége, most már valamifajta tapasztalata is.

[00:18:17]És alapvetően, ha egy elnök elindul egy előválasztáson, akkor az elmúlt mondjuk 70 évnek a a statisztikái azt mutatják, hogy igen jó eséllyel a elnökjelöltséget legalábbis meg tudja nyerni a saját pártján belül.

[00:18:33]Tehát Venzel foglalkozni kell.

[00:18:35]Egyesek beszélnek Mákor Rubióról, ami érdekes kérdés, ugyanis ha ő valóban elindulna az elnök jelöltségért, én azt gondolom, akkor neki le kéne mondania a külügyminisztségről, hiszen a kettőt együtt gyakorlatilag lehetetlen lenne végrehajtani.

[00:18:49]Illetve még egy dolog van.

[00:18:52]Ugye alapvetően Amerikában utoljára miniszterből elnök, hát közel 100 évvel ezelőtt lett.

[00:19:01]Tehát ilyen nem történik mostanában, ami persze nem jelenti azt, hogy most ne lehetne ilyen, de azért egy olyan trend, amit mindenféleképpen alá kell húzni.

[00:19:11]Ennek mi lehet az oka egyébként?

[00:19:13]Alapvetően szerintem az, hogy most már egy jó 40-50 éve, de már korábban is a 40-50 éve abszolút mindig egyfajta establishment ellenesség a az elnökjelöltség kérdése, illetve az elnökválasztás.

[00:19:27]Gyakorlatilag kettő kivétel volt az elmúlt 60 évben.

[00:19:29]Idősebb George Bush és Joe Biden, akik a washingtoni elitből tudtak egy politikai karrier végén a fehér házba költözni.

[00:19:41]mindenki máshoz kívülről jött és támadta egyébként mindkét pártnak az elittjét.

[00:19:45]Na most miniszterként ezt nagyon nehéz ugye megtenni, úgyhogy szerintem ez az egyik oka.

[00:19:49]És a másik, amit még aláhúznék, hogy Rubio külügyminiszter és hát sikeresnek nagyon nehéz mondani a trumpi külpolitikát egyelőre.

[00:19:55]Tehát én azt gondolom, hogy hogy Má Rubiónak egy nagyon komoly emelkedőt kéne legyőzni, hogyha ő szeretné megszerezni az elnökjelöltséget.

[00:20:05]Ő a két ők a két név a párton belül.

[00:20:05]De hát itt beszéltek Tucker Carson nevéről.

[00:20:10]ugye megmondó ember, influencer, médiaszemélyiség és hát a lista egyébként végtelen lehetne.

[00:20:16]Mondom, egy év múlva okosabbak leszünk.

[00:20:19]A demokratáknál is van egy nagyon nagy kérdés, hogy a korábbi alelnök és 24-es elnök jelölt Kamale Haris indul-e, aki én azt gondolom, hogy egyrészől egy pocsék kampányt mutatott ugye 2024-ben, de közben meg alig volt három hónapja erre a szerepre felkészülni és beteljesíteni.

[00:20:40]És végső stron egyébként nem volt annyira szem annyira hát nem volt annyira nagy a győzelme Trumpnak, mint azt egyébként Magyarországon a média tállalta.

[00:20:49]Tehát egy szoros választási eredmény volt.

[00:20:54]Tehát Haris gondolkodhat abban, hogy megpróbálja még egyszer.

[00:20:59]És hát alapvetően ez a nagy kérdés.

[00:20:59]Ha ő belép a versenybe, akkor azt gondolom, hogy azért bizonyos más szereplőket ez visszatarthat az indulástól.

[00:21:05]és kialakul egy olyan demokrata pártban az elmúlt időszakban megfigyelhető trend, hogy nagyon összezár a párt a győzelem érdekében.

[00:21:14]Ha Harris nem indul el, vagy elindul, de döcög a kampánya, akkor viszont azért bizony számos potenciális kihívója lehet egy republikánus elnökjelöltnek.

[00:21:24]Gavin Newon Kalifornia kormányzója pozícionálja magát erőteljesen az elnökjelöltség felé.

[00:21:33]Witmerkormányzó Misigen államból és hát itt is a lista végtelen gyakorlatilag, de egy fontos dolgot aláhúznék, hogy nagyon sokszor, és ezt említettem korábban, két évvel a választás előtt még Amerikában se nagyon ismerték azt az embert, aki később az elnök jelölt lett.

[00:21:50]Tehát nem tudhatjuk.

[00:21:50]A pálya féligmeddig nyílt.

[00:21:53]Olyan szempontból mindenféleképpen nyílt, ugye, hogy hivatalban lévő elnök nem lesz ott a szavazólapon 2028-ban.

[00:21:59]Debitzont két korábbi alelnök jelölt, mondjuk alelnök, illetve elnökjelölt is ott van, ott lehet majd a végső befutó befutók között.

[00:22:09]Úgyhogy még nagyon korán vagyunk, de Amerikában is azért már mindenki erről beszél, és idei választás után alapvetően ezt fogja meghatározni majd a politikai közhangulatot, hogy melyik pártban ki fog indulni a fehér házért.

[00:22:24]A jelenlegi politikai helyzetben, amikor ekkora a polarizáció és a társadalmi elégedetlenség, szerinted egy nagyon karakteres jelölt lenne szükség, aki lehet, hogy megosztó személyiség, de a radikalizmusával sokakat meg tud mozgatni, vagy ilyenkor pont arra lenne szükség, hogy legyen egy konszenzusosabb jelölt, aki azt tudja mondani, hogy mondjuk Donald Trumpnak a a hát nagyon radikális politikájával szemben ő egy mérsékeltebb politikát visz?

[00:22:56]Hát ez egy nagyon jó kérdés.

[00:22:56]Mind a kettő sikeres lehet.

[00:22:58]Ugye a nagy különbség a magyar és az amerikai politika között, hogy Magyarországon alapvetően a rendszerváltás óta nem nagyon volt stabilan két párti berendezkedés.

[00:23:12]Mondjuk a 90-es évek végétől a kétes évek végéig a Magyar Szocialista párt és a Fidesz, illetve az ő körü gyűjt körüjük csatlakozó pártok alkottak egyfajta kétpárti balanszot, de sem előtte, pláne utána meg aztán erről nem volt szó, tehát egy egypárti dominancia volt.

[00:23:32]És ezért nagyon sokan azt gondolták, és hát ez is igazolta őket a áprilisi választás, hog egy nagyon karakteres, karizmatikus ember az, aki képes lehet Orbánt legyőzni.

[00:23:41]Na most Amerikában nem erről van szó, hiszen ott erős két párti struktúra van, és említettem, hogy a legutóbbi választáson is 15% volt a különbség, ugye Kamal Harris és Donald Trump között.

[00:23:54]Csak összevetésként ugye 2022-ben Magyarországon 20%-ot vert a Fidesz a ellenzékre, most pedig a Tiszapárt 16 vagy 18%-ot vert a Fideszre.

[00:24:04]Tehát teljesen más a térkép.

[00:24:07]Egy karizmatikus ember mindig nagyon nagy előnyt jelent.

[00:24:12]Ez egyértelmű, de én azt gondolom, hogy elmokat a pártnak olyan erős struktúrái vannak, hogy alapvetően egy viszonylag gyengébb karakter is győzedelmeskedhet.

[00:24:24]Jó példa erre Joe Biden, aki ugye már korábban többször megpróbált az elnökjelöltséget, nem sikerült neki, nagyon kudarcos volt 88-ban is, 2008-ban is.

[00:24:33]Én azt gondoltam volna, hogy ha valakiből nem lesz elnök soha, az ő és hát tulajdonképpen a amerikai történelemben a legtöbb szavazatot eddig ő kapta, ugye 81 millió szavazattal 2020-ban.

[00:24:48]Tehát bármi lehet egy Biden típusú, most nem az életkorára gondolok, vagy a alapvetően a személyes politikai nézeteire, de egy gyengébb jellem, gyengébb karakter is bizony nyerhet Trumpal, illetve republikánosokkal szemben.

[00:25:02]Mindjárt még kitérünk a félidős választásokra, de annyi erejéig még maradnék ennél a témánál, hogy több területen említetted, hogy azért az amerikai és a magyar politikai berendezkedés, illetve a jelenlegi politikai helyzet között elég nagy különbség van, de azért mégis születtek ilyen típusú összehasonlítások.

[00:25:20]Szerinted lehet-e bizonyos szempontból párhuzamot vonni a a két helyzet között, amiben a két ország van?

[00:25:24]Ugye a választások előtt különösen pár nappal a választások előtt a két ország közötti szövetség lett kihangsúlyozva.

[00:25:32]A Jens alnök ide is érkezett Magyarországra, aminek azért volt egy nagy súlya így a kampány végén.

[00:25:40]Mennyire látsz párhuzamot a között, ami a két országban zajlik?

[00:25:46]Hát párhuzam van.

[00:25:46]Alapvetően Amerikában is a társadalom már felzendült a régi elitekkel szemben.

[00:25:58]Én azt gondolom, hogy ennek a legelső nagy jelenkori hát mérföldköve Obama megválasztása volt.

[00:26:06]Trump még inkább.

[00:26:06]Tehát Obama Obama nem tudta kezelni azokat a strukturális problémákat, amik amiért őt egyébként megválasztották.

[00:26:15]Erre jött Trump, aki még radikálisabban ment szembe az elittel.

[00:26:17]Azért jóshatom egyébként, hogy ha nem is rögtön Trump után, de alapvetően egy a kudarcok miatt ugyanez az irány fog felerősödni.

[00:26:28]Még inkább Magyarország ugyanez történik most is alapvetően.

[00:26:32]Itt annyi a különbség, hogy ugye Orbán Magyarországon belül valójában 37 évet 37 évet politizál, tehát ő maga az elit és hát 16 éve ugye kéthados többséggel kormányozta az országot.

[00:26:47]Tehát ő ő az országon belül a régi elit, de a világpolitika színpadán ugye ő egy új a régi koncerzusokkal szembemenő politikusként tudta eladni magát.

[00:26:58]Tehát egy kettős szerepet játszott.

[00:27:00]Hát most Magyarországon megbüntették a választók, mert elegük volt a a régi régi elitből, és ezt elsöpörték.

[00:27:07]Magyar Péter ennek a hírvivője.

[00:27:10]Tehát tulajdonképpen Magyar Péter egyfajta Donald Trump.

[00:27:12]Mondhatjuk egyébként a a politikai megnyilvánulásai, politikai taktika, amiket használ, kommunikációja is nagyon hasonlít az amerikai elnökre.

[00:27:23]Tehát vannak párhuzamok, de ez alapvetően mondom globális.

[00:27:27]Tehát a régi elittekkel való szembenézés, a szembenállás, az elégedetlenség és a különböző modern kommunikációs és média lehetőségek azok minden országban, Amerikában és Magyarországon is nagyon hasonló irányba terelik a politikát.

[00:27:47]Az amerikai magyar szövetségnél maradva az, hogy kormányváltás volt Magyarországon, mennyire írhatja felül ezt a szövetségi viszonyt, amit Donald Trump és Orbán Viktor között láthattunk, illetve szerinted ennek mekkora a súlya?

[00:28:00]Mert kommunikációs szinten azért hallhattunk nagy vagy szép szavakat, de úgy a realitás terén ennek mekkora jelentősége van?

[00:28:08]Hát én azt gondolom, hogy az Orbán Trump barátságnak nagyobb volt a füstje, mint a lángja, és alapvetően az amerika magyar kapcsolatok nagyon gyenge lábakon állnak most már majdnem 20 éve.

[00:28:22]Alapvetően a probléma az volt, hogy azt láttuk, hogy van egy van egy létező és működő viszony a Fidesz felső vezetése és a Trump között.

[00:28:30]Na, csak az két ország nem ebből a két pártból áll.

[00:28:32]Ugye Magyarországon ezt próbálták eladni sokáig, hogy Magyarország a Fidesz.

[00:28:35]Hát ezt láthattuk most áprilisben, hogy ez nem már nem így van.

[00:28:39]És hát Amerikában is Trump a republikánus párton belül egy irányvonalat képvisel külpolitikába.

[00:28:43]A saját pártján belül is nagyon sokan Orbánellenesek, a demokratákról nem is beszélve.

[00:28:50]Tehát én azt gondolom, az új kormánynak alapvetően egy valós amerikai-magyar kapcsolatrendszert kéne visszaépíteni, ami stabil lábbakon áll, pártokon átível.

[00:29:01]Ez nagyon fontos lenne Magyarország számára.

[00:29:03]Elméletileg az új külügyminiszter atlantista irányságú.

[00:29:09]Még nagyon keveset hallottunk mondjuk tőle ez ügyben.

[00:29:11]Az esély megvan, ezen kell dolgoznia a magyar kőpolitikának.

[00:29:16]Ez Magyarországnak létfontosságú, hogy rendezze az amerikai magyar kapcsolatokat és stabillábbakra állítsa.

[00:29:24]Félidős választások, már többször kitértél rá, viszont ami szembetűnő volt, hogy arra utaltál, hogy azért még lehet fordulat, hogyha Trump ügyesen játsza ki a kártyáit.

[00:29:35]Akik elemzőkkel én beszéltem, illetve akiknek olvastam az elemzését, ott a legtöbben már arra hajlanak, hogy nem lesz könnyű a republikánusoknak visszaszerezni a fölényüket.

[00:29:46]Mik azok a kulcsfontosságú tényezők, amiken ez elmúlhat, és milyen esélye van még Donald Trumpnak fordítani, hogyha lehet így mondani?

[00:29:57]Ugye először is ez a rendszer Amerikában úgy néz ki, hogy az elnököt négy évre választják, de a kongresszust nem.

[00:30:04]Tehát a alsóházat, a képviselőházat azt két évre.

[00:30:09]A szenátoroknak hat éves a mandátuma, viszont nagyjából egymadára van megosztva a szenátus, ezért mindig két évente nagyjából egymadát újraválasztják a szenátusnak.

[00:30:18]Tehát folyamatosan mozog a kongresszusi többség kérdése egy elnöki cikluson belül is.

[00:30:24]Viszont egy politikai stabilitás van, mert soha nem egyszerre váltják le az összes képviselőt.

[00:30:30]A képviselőked az alsózat egyszerre, tehát az két évente, a szenátusban nincs az egész szenátus újra választva két évente.

[00:30:38]Tehát van egy valóban egyfajta folytonság.

[00:30:40]Így pontosabban úgy mondanám, hogy az alapítók azt nem akarták, hogy egy közhangulatváltozás teljesen át át tudja billenteni az erőviszonyokat.

[00:30:51]Na most ugye alapvetően az, hogy milyen többség van a kongresszusban, ez korábban, amikor nem volt ennyire polarizált a társadalom Amerikában, ez nem okozott akkora problémát.

[00:30:59]Ugye a demokraták uralták a kongresszust 1932-től 94-ig.

[00:31:08]Ezben az időszak alatt mindössze négy év volt, amikor republikálmán többség volt a képviselőházban.

[00:31:11]Tehát egy nagyon erős dominancia volt, de ezalatt nagyon sikeres republikánus elnökök voltak.

[00:31:17]Eisenhauer, Nixon, Reagan.

[00:31:17]Tehát működött a a konszenzus a két párt között.

[00:31:22]Együtt kormányozták az országot.

[00:31:25]Ez most ugye már nem nagyon megy.

[00:31:25]És éppen ezért nagyon érdekes ez a trend, amit látunk, hogy a 90-es évek Bill Clinton elnöksége óta minden egyes elnök, amikor megválasztották, akkor többséggel kezdte az elnökségét mindkét házban, de ez a többség, ez mindig elolvadt.

[00:31:42]legtöbbször már két év után buselnök volt, aki idő fiatalabb buselnök, aki tudta ezt a többségét kihúzni, csak az utolsó két évre olvadta el neki, de alapvetően ez egy most már egy trend, hogy hogy egy elnök elveszíti a politikai többséggér a törvényhozásban.

[00:32:04]Na most ugye itt a nagyon nagy kérdés az, hogy ez mit fog most jelenteni.

[00:32:06]Ugye ez a helyzet, az a bénakacsahelyzet, ez úgy szokták mondani, amikor egy elnöknek nincs meg a többsége, ugye Trump esetében ez már kicsit többről is szólhat, hiszen azért neki voltak már korábban is alkotmányos alkotmányt érintő kérdései.

[00:32:23]Kétszer impeachment eljárást nyitottak ellene.

[00:32:26]Itt az EPS ügy és hát számos olyan dologban, amiben a demokraták nagyon komoly nyomozásokat indíthatnak.

[00:32:32]Tehát a béna kacsa státusz mellett nagyon komoly vizsgálatok is indulhatnak az elnökkel szemben.

[00:32:37]Na most akkor visszatérve a kérdésedre, hogy esélyek ugye alapvetően a jelenlegi közénykutatások és ez a trend, amit vázoltam, ez azt mutatja, hogy bizony demokraták fognak győzni, legalábbis a képviselőházban, de azt is látni kell, hogy az elmúlt 10 évben egyre szorosabb a egyensúly a két párt között korábban.

[00:32:59]És ugye itt a választási rendszerről beszélni kell.

[00:33:03]Alapvetően egy többségi elvű választási rendszer.

[00:33:05]Egy forduló van egyéni választókörzetek.

[00:33:09]Tehát alapvetően a győztes mindent visz logika alapján elég nagy többségek szoktak vagy tudnak kialakulni, de olyannyira megosztott most már a társadalom, hogy három-négy fős többség van, hogy 10 fős többség tud csak kialakulni egy választás után, ami nagyon csekély a korábbi stabil többségekhez képest.

[00:33:27]Tehát összességében, ha a demokraták valószínűleg ha nyernek, akkor sem lesz egy földsuszamlás, hanem mondjuk egy 10-15 föls többséget tudnak majd elkönyvelni maguknak, ami egy stabil többség.

[00:33:42]De új helyzet, tehát új helyzet, tanulni kell ezt is.

[00:33:44]Úgyhogy alapvetően a képviselőházól ennyit.

[00:33:47]És még egy fontos dolog, ugye Trump elnök már tavaly nyáron érezte, hogy bizony azért problémái lehetnek majd a választáson 2026-ban, és megkérte Texas állam kormányzóját, Greg Aböt, hogy rajzolja át a texasi választókerületeket úgy, hogy ez kedvezzen a republikánus pártnak.

[00:34:11]Ugye önmagában ez is egy probléma lehet, hiszen ez a Jerry Mandering nevű eljárás, amikor egy politikai párt a saját preferenciái, igényei szerint módosítja a kerülethatárokat.

[00:34:23]Ez ellentmondásos, de ugye az amerikai alkotmány előírja, hogy 10 évente minden népszerá után módosítani kell ugye a kőzethatárókat, ami logikus, hiszen Amerikán belül az elég nagy a belső migráció, tehát népességváltozás miatt valóban szükség van erre.

[00:34:35]És hát bizonyos államokban ezt egy politikai párt, a hatalman lévő párt úgy teheti meg, ahogy kedvére tartja.

[00:34:41]Ezt meg is teszi mindkét párt egyébként.

[00:34:43]De most az újdonság az, hogy már nem csak 10 évente, hanem így úgymond a ciklus közben is belenyúlnak ebbe.

[00:34:50]Erre a válasz természetesen az volt, hogy Kalifornia, ami egy demokrata többségű állam is átrajzolta a határokat, és azóta egyre több állam is ugyanúgy megteszi.

[00:35:01]Erről egyébként refszeső bírósági ítéletek is születtek.

[00:35:03]És alapvetően a bíróság nagyjából azt mondanám, hogy engedélyezi ezt, tehát nem kaszálta el.

[00:35:11]Tehát ez szerint jogosan törvetően ugye az alkotmány ezt nem tiltja, úgyhogy alapvetően igen, ezt ezt jogosan csinálja.

[00:35:18]Ö igazából a a perek azok nem is alkotmányos indokkal indultak, hanem ugye a polgárjogi törvény, ami 60-as években születt, tehát megill a választójogi törvény, az egyébként faji alapon is kötelezi a törvényhozót, hogy a faji az etnikai összetéttel is kifejeződjön a választókörzetekben, így elősegítve azt, hogy mondjuk fekete képviselők is bekerüljenek a a képviselőházba.

[00:35:45]Most egy konzervatív legfelsőbb bíróság van, akik ugye alapvetően azt mondják mag, hogy színvak társadalomba hisznek.

[00:35:52]Tehát ugye azt mondják, hogy rasszizmussal nem lehet a rasszizmust orvosolni.

[00:35:56]Tehát őket annyira nem érdekli a polygáigi törvény és a választói törvény.

[00:36:00]Tehát alapvetően azok a perek, amelyek ebből ezzel próbálták megfogni a változtatásokat, hogy így elvesznek mondjuk például a tisztán fekete többségű választókörőzetek, nem állják meg a helyüket.

[00:36:12]Tehát összességében a bíróság erre zöld utat ad, és ezt az államok csinálják.

[00:36:16]egyre több állam, úgyhogy itt lehet egyfajta matekozás még.

[00:36:19]És mondom, annyira szoros a mérleg a két párt között, hogy esetleg elképzelhető, hogyha republikánusok egy kicsit megerősödnek, vagy a demokratáknál valami óriási botrány lesz, vagy egy-két körzetben egy-két jelölt rosszul szerepel, akkor evvel ezzel a Jerry Mendelling nagy folyamat segítségével esetleg meg tudja őrizni a többségét Trump.

[00:36:40]Meglátjuk, a zászló nem nekiáll most.

[00:36:43]A szenátus egy más kérdés.

[00:36:46]Ott még tavaly ősszel is azt gondolták, hogy a republikánusok meg tudják tartani a többségüket.

[00:36:51]Viszont hát ugye az a helyzet áll elő, mint ami ami egyébként már 2018-ban is, 2022-ben pláne, hogy olyan vállalhatatlan embereket jel a republikánus párt, ahogy még egyébként inkább jobbra hajló államokban is az emberek átszavaznak valamelyest egy moderált mérséklet demokrata politikusra.

[00:37:13]Texas állam egy jó példa most, ahol ez a Kent Pexton nevű úriember, akit említettem, ő Texasnak a főállam ügyésze.

[00:37:19]Ő hát ő már büntető eljárás is volt, egy nagyon zűrös hátterű ember.

[00:37:24]Legyőzte ugye John Corn jelenlegi szenátort, aki nagyon befolyásos szenátor is egyébként.

[00:37:31]24 éve képviseli az államot Washingtonban.

[00:37:34]A dermokat előválasztáson viszont a mérsékelt jelölgyőzött, tehát nem a progresszív.

[00:37:40]Úgyhogy elméletileg Texas államban megtörténet az, ami majdnem 30 éve nem történt meg, hogy egy demokrata Szenátort fog beküldeni Washingtonba az állam, ami egyébként ha megtörténik, akkor szinte biztos, hogy nem tudja meg megőrizni a többségét.

[00:37:53]Tehát itt vannak változók, a szenátus talán még ami izgalmasabb, de összességében nem lehet leírni egyik pártot sem.

[00:38:01]Általánosságban a félidős választások eredményeiből mennyire lehet trendeket levonni az elnökválasztásra?

[00:38:10]Van, amikor van-e között összefüggés, vagy azért annyira különböző a választásnak a módja, illetve annyira változhat addig a közhangulat, hogy nem érdemes hosszútávú következtetéseket levonni?

[00:38:21]Ö hát szerintem nem érdemes.

[00:38:23]2010-ben Obama földszamlásű veszteséget szerzett a a félidős választáson.

[00:38:32]Két évvel később gyakorlatilag simán újra választották.

[00:38:37]2018-ban Trump pártja ugyan veszített, de jó sokkal jobban szerepelt, mint várták tőle.

[00:38:41]Két év múlva Trump elveszítette az elnökválasztást.

[00:38:43]Tehát nem igazán lehet ilyen trendeket lefuttatni.

[00:38:50]Azt látni kell, hogy ha a demokrata többség nekimegy Trumpnak, nem csak politikailag, hát ezt meg fogja tenni nyilvánvalóan, de alkotmányosan vagy akár olyan vizsgálatok indulnak el, amelyekben mondjuk az Eztin ügyben kiderületnek még nagyon ellentmondásos dolgok, az tovább gyengítheti Trump elnököt.

[00:39:09]Nagyon érdekes, hogy Amerikában a demokraták ezen nagyon vitatkoznak, hogy egyáltalán impeachseljék a Trump elnököt, vagy pedig inkább maradjanak szigorúan a politikai megoldások területén és és a politikai obstrukcióval vagy politikai ellen ellencsapásokkal éljenek.

[00:39:29]Tehát nem tudják, melyik lenne a jobb a a republikánusok ellen.

[00:39:34]Ezt majd meglátjuk.

[00:39:36]Ugye az is nagy kérdés lesz, hogy a demokratáknál mondjuk ki lesz a frakcióvezető.

[00:39:40]többségi vezető a szenátusban, tehát hogyan alakul át ott is a a párt vezetése.

[00:39:47]Úgyhogy alapvetően ez nagyon izgalmas kérdés.

[00:39:51]De de összességében mégis csak azt tudom még egyszer hangsúlyozni, hogy annyira polarizált a társadalom, annyira megosztott, hogy hogy minden választás alapvetően két esélyes fél évvel, főként fél év fél évvel a választás előtt.

[00:40:04]Nyilván egy utolsó kutatás, egy utolsó előjelzés majd szóval október, november el legelején az majd azért tud irányt mutatni, de most én azt kell, hogy mondjam, hogy a demokraták állnak jobban, de bármi megtörténhet.

[00:40:18]Jáó Patrice volt a vendégünk.

[00:40:18]Nagyon szépen köszönöm a beszélgetést.

[00:40:21]Köszönöm szépen a meghívást.

[00:40:22]A hallgatóknak, nézőknek is köszönjük, hogy velünk tartottak.

[00:40:24]Viszontlátásra!

[00:40:26]M.