Veszélyben az ukrán menekültek: a németek visszaküldenék őket a frontra? - Rehák-Rimaszombati Andrea
- Magyar Péter és Friedrich Merz találkozója elsősorban marketingcélú volt: Merz a magyar miniszterelnököt "a reménysugár hordozójának" nevezte, és korlátlan támogatásáról biztosította.
- A magyar miniszterelnök bejelentette, kormánya nem vétózza tovább az uniós döntéseket, ami szabaddá teszi az utat az Ukrajnának szánt hatalmas pénzügyi csomagok előtt.
- Rehák-Rimaszombati Andrea szerint a fagyos kommunikáció ellenére a német–magyar gazdaság szimbiózisban él; ha a német gazdaság meggyengül, Magyarország közvetlenül megsérül, ezért létérdek a jó viszony fenntartása.
„Lélegeztetőgépen van Magyarország, és a lélegeztetőgép Németország. Tehát ezt mindenki nagyon-nagyon jól tudja.” – Rehák-Rimaszombati Andrea
- A lengyel támogatások csökkentése nem indít tömeges exodust, mert a menekültek kétharmada dolgozik; a németországi juttatáscsökkentések a katonakorú férfiak frontra küldésének előkészítését szolgálják.
- A vendég éles kettős mércét bírál: a dolgozni akaró ukrán menekülteket kitoloncolnák, miközben a nem integrálódó muszlim migránsok távozása nehézkes, és gyakran pénzjutalom ellenében is sikertelen.
- A háborús menekültek visszaküldése a frontra a vendég szerint minden emberiesség megtaposása, és a politikai elit a háborút a népesség „megritkítására” használhatja.
- A német hadsereg a tartalékosság kiterjesztését a 45 év felettiekre fokozatosan, nagy ellenállás nélkül vezeti be; a vendég szerint a közösségi média által befolyásolt Z generáció elhiszi, hogy a háborús fenyegetés nem valós.
- A társadalmi ignorancia végzetes: a fokozatos szigorítások mire mindenkit érintenek, a "béka a fazékban" hasonlat szerint már késő lesz tiltakozni.
Részletes összefoglaló megjelenítése
Magyar Péter németországi látogatása – új fejezet a magyar–német kapcsolatokban
A beszélgetés első részében Rehák-Rimaszombati Andrea, a HeTek újságírója és a Betét Hírek szerkesztő-műsorvezetője elemezte Magyar Péter miniszterelnök (a TISZA-kormány vezetője) és Friedrich Merz német kancellár találkozóját. A vendég szerint a találkozó elsősorban marketingcélokat szolgált, és a sajtótájékoztatón rendkívül pozitív hangnemben nyilatkoztak a felek.
- Merz kijelentette, hogy „új éra köszöntött be a magyar politikában”, és üdvözölte a politikai környezet megváltozását. Biztosította Magyar Pétert arról, hogy mindenben mögötte fog állni, és az újrakezdésben Németország segíteni fogja Magyarországot.
- Magyar Pétert „a reménysugár hordozójának” nevezte, és hangsúlyozta, hogy bármikor lehet hívni, rendelkezésre fog állni.
- Magyar Péter ígéretet tett arra, hogy találkozni fog Zelenskyjjel, és biztosította Merzet, hogy az Európai Unióban hozott döntéseket a magyar kormány mindenben végrehajtja, tehát nem fog vétót használni. A riporter úgy összegezte: „itt most összeölelkezett két olyan vezető, aki az Európai Unióban eldöntött dolgokat mindenek előtt szeretné az egész Európai Unióban keresztülvinni”.
- A találkozó során elhangzott az ikonikus Kennedy-idézet, az „Ich bin ein Berliner” (az átiratban B9 Berliner formában szerepelt, ami az ASR-félreismerése) is, ami a vendég szerint valószínűleg sok kattintást generál majd a közösségi médiában.
Gazdasági aspektusok és a német befektetők
A vendég rámutatott, hogy a fagyos kommunikáció ellenére a korábbi Orbán-kormányok idején is rendkívül szoros gazdasági együttműködés volt a két ország között. Magyar Péter azt ígérte, hogy leülnek a nagy német befektetőkkel, és áttekintik a meglévő, az előző kormány által kötött megállapodásokat. A vendég saját véleménye szerint azonban az új kormány nem teheti meg, hogy ezeket felmondja, és mindent meg fognak tenni a gazdasági együttműködés további erősítéséért.
„Lélegeztetőgépen van Magyarország, és a lélegeztetőgép Németország. Tehát ezt mindenki nagyon-nagyon jól tudja.” – Rehák-Rimaszombati Andrea *
Kifejtette, hogy a magyar gazdaság szimbiózisban él a némettel: a termelőkapacitások nagy része német multi, és ha a német gazdaság leszállóágban van, azt Magyarország közvetlenül megérzi. Mivel a multik könnyen átcsoportosíthatják termelésüket más kontinensre, ha nem éri meg itt maradniuk, tömeges munkahely- és adóbevétel-kiesés következhet be. Ezért a vendég szerint Magyarországnak nagyon is jól felfogott érdeke jóban lenni a németekkel.
A vétó feloldása és Ukrajna: gazdasági következmények
Magyar Péter az ígéretével, hogy nem vétózza többé az uniós döntéseket, megnyitotta az utat az Ukrajnának szánt hatalmas pénzügyi csomagok előtt. A vendég ezt rendkívül aggasztónak tartja a német és a magyar gazdaság szempontjából is.
- A németek és az EU óriási összegeket fognak átutalni Ukrajnába, ami tovább terheli a német költségvetést és az EU költségvetését, valamint Magyarország hozzájárulását is növelni fogja.
- A német gazdaság már most sincs jó állapotban, az ukrajnai támogatások további forrásbevonást (hiteleket, adósságot) tesznek szükségessé, ami kamatköltségekkel és növekvő adósságszolgálattal jár. A riporter ezt egyszerű háztartási analógiával szemléltette: ha kevesebb a pénz, de költeni kell, akkor hitelt kell felvenni, ami csak növeli a terheket.
- A vendég szerint az új kormány miniszterelnöke arra utalt, hogy ha az ukrán háborúban sikerül megállapodni az oroszokkal, akkor vissza lehet térni az orosz energiaforrásokra. Ezt Rehák-Rimaszombati Andrea „wishful thinking”-nek (vágyálomnak) nevezte, mert:
- 1100 milliárd euró átadása Ukrajnának nem segíti elő a háború végét.
- A háború vége csak az oroszok vereségével hozhatna vissza előnyös orosz forrásokat, de Oroszország atom-nagyhatalom, és „atomnagyhatalom ellen nem lehet háborút nyerni”. A háború lezárásához kenyértörésre van szükség, ami viszont rendkívül sok emberéletbe kerülne, és nem szolgálná a magyar gazdaság újraindítását vagy a lakosság jólétét.
- Az olajválság megoldására vonatkozóan az EU doktrínája továbbra is az, hogy nem szabad orosz erőforrásokat vásárolni – ennek kapcsán a vendég nem látott érdemi tervet a kormány részéről.
Kényszerpálya és a német befolyás
A beszélgetés ezen részében a műsorvezető azt firtatta, mekkora nyomás nehezedhet Magyarországra, hogy a vétó feladásán túl közvetlen anyagi támogatást is nyújtson Ukrajnának, illetve hogy Magyarország belecsúszik-e abba a csapdába, amit a kismalac és a farkas meséjével illusztrált – először csak a lábát, aztán a kezét dugja be a farkas.
A vendég erre kifejtette, hogy Németország már „régen benne van a farkas torkában”: a németek csúcstechnológiás fegyvereket szállítottak Ukrajnának, és erkölcsi nyomás alatt állnak a második világháborús bűntudat miatt. Úgy véli, ez a „birodalmi tudat” helyetti önstigmatizáció rossz döntések sorozatához vezet.
Magyarország szempontjából a kulcs a gazdasági kiszolgáltatottság. Ahogy a vendég fogalmazott:
„Ha a Mercet kényszeríti valaki, hogy csináljon valamit mondjuk Ukrajna témában, akkor mi, mint a táplálékláncban legalul levők, közvetlenül bekötve a németekhez, mi egyszerűen nem tudunk ennek nagyon sokáig ellenállni.” *
Ez a helyzet szerinte az Orbán-kormány idején is fennállt: bár retorikailag próbáltak ellenállni, a gazdasági realitások kényszerpályára terelték a döntéseket. Most Magyar Péter kormánya valószínűleg bólogatni fog Brüsszelben, és a gazdasági érdekek miatt támogatja az uniós hitelfelvételt Ukrajna számára, még ha ez „feneketlen vödörbe” való pénzöntés is.
A német gazdasági kitettség következményei
A német gazdasági gyengeség ismeretében a vendég kételkedett abban, hogy a mostani „nagyon pozitív hangvételű” találkozó valódi fellendülést hozhat. Ha a németeknek maguknak sincs elég pénzük, felmerül a kérdés: ők miből fognak adni Magyarországnak? Az egyetlen remény, hogy a gazdasági kapcsolat fenntartásával legalább a jelenlegi helyzet ne romoljon tovább.
Az ukrán menekültek helyzete: Lengyelországból Németországba? – Társadalmi és politikai feszültségek
A második nagy téma az ukrán menekültek ügye volt, amelyet a műsorvezető egy friss hír kapcsán vetett fel: egyre több ukrán menekült hagyja el Lengyelországot és megy Németországba, miután a varsói kormány márciusban jelentősen csökkentette a számukra nyújtott szociális támogatásokat.
A lengyel helyzet és a statisztikák mögötti valóság
A vendég azonnal pontosított: nem várható, hogy egymillió ukrán távozzon Lengyelországból. Jelenleg körülbelül 1 millió ukrán van Lengyelországban, akiknek a kétharmada dolgozik, és mivel a lengyel és az ukrán nyelv hasonlósága miatt viszonylag jól elboldogulnak, nem szorulnak rá a szociális juttatásokra. A juttatások csökkentése így legfeljebb azokat érinti, akik nem akarnak elhelyezkedni, de ők vannak a legkevesebben. A fennmaradó körülbelül 300 000 ember jelentős része kiskorú vagy idős, akik nem fognak önszántukból Németországba költözni. A vendég hangsúlyozta:
„Nem egy millió ember hagyná ott Lengyelországot, hanem ennek a fennmaradó… egy bizonyos része… ezek nem is a maffia tagok, hogy most ilyen megint cinikus legyek.” *
A németországi ukrán menekültek és a növekvő ellenérzések
Németországban jelenleg 1,3–1,4 millió ukrán menekült tartózkodik. Velük kapcsolatban a vendég szerint több probléma is felmerül:
- A sajtó erőteljesen negatív képet fest róluk: felerősíti a bűnözési statisztikákat, azt sugallva, hogy az ukránok között nagyon sok a bűnöző.
- Bár az ukránok elméletileg dolgozhatnának, és a többségük ezt meg is teszi (Magyarországon is ez a tapasztalat), Németországban folyamatosan csökkentik a szociális juttatásokat. A szükséglakásokat csak rövid ideig kapják, utána közlik velük, hogy költözzenek el és dolgozzanak.
- A német állam elvárja, hogy integrálódjanak, hiszen van végzettségük, beszélnek angolul, és sokan már németül is tanulnak.
A vendég szerint ebben a retorikában és a juttatások megvonásában a háborús menekültek visszaküldésének („visszapaterolásának”) előkészítése zajlik. Zelenskyj folyamatosan követeli a befogadó országoktól, hogy küldjék haza az ukrán férfiakat, hogy a fronton harcoljanak. A német sajtóban is megjelent az az érv, hogy „nem jogszerű”, hogy katonakorú férfiak segélyt vegyenek fel, miközben honfitársaik a fronton pusztulnak. Ez az érzékenyítés a vendég szerint ellentétes a Genfi Egyezmény szellemével, amely szerint a háborús menekültek kiemelt védelemre szorulnak, és embertelen visszaküldeni őket a háborús övezetbe.
„A bajban nem segítünk nekik, hanem csak azért, mert nekünk kell az erőforrás, és azt akarjuk, hogy az ukránok lenyomják az oroszokat… beleküldjük őket vissza a darálóba, mert legalább ennyivel kevesebb probléma van.” *
Kettős mérce: ukránok kontra muszlim menekültek
A beszélgetés egyik legkritikusabb része az az összehasonlítás volt, amit a vendég tett az ukrán háborús menekültek és a más régiókból (elsősorban muszlim országokból) érkező migránsok között.
- Az ukránok többsége dolgozni akar, gyermekeik iskolába járnak, igyekeznek beilleszkedni – Magyarországon is ezt tapasztalják. Ezzel szemben a vendég szerint a muszlim bevándorlók egy része sem integrálódni, sem dolgozni nem akar, és nem tiszteli a befogadó társadalmat.
- Míg az ukránok segélyeit folyamatosan csökkentik és kitoloncolásukat tervezik, a muszlim migránsok kitoloncolása rendkívül nehézkes és drága: a német állam gyakran csak pénzjutalom (pl. 6000 euró) és repülőjegy felajánlása révén tudja őket rávenni a távozásra, de sokan rövid idő múlva papírok nélkül visszatérnek.
- A vendég ezt ordító kettős mércének tartja, ami mögött szerinte az a politikai logika állhat, hogy a rossz gazdasági helyzet és a migrációs problémák miatt felgyülemlett társadalmi dühöt az ukrán menekültekre próbálják levezetni. A német átlagpolgár a szemében „háború az háború”, és nem feltétlenül tesz különbséget, de a média manipulációja révén elfogadhatja, hogy az ukránokra szigorúbb szabályok vonatkozzanak.
Németországi közhangulat és a statisztikák torzítása
A vendég egy korábbi beszélgetésre utalt, amelyben Szabó József műsorvezető és egy Jonatán nevű személy (az átiratból nem derül ki egyértelműen, hogy kicsoda – valószínűleg egy másik újságíró vagy elemző) a németországi késes támadásokról beszélgetett. Rehák-Rimaszombati Andrea kiemelte: a hivatalos statisztikák még így is súlyos képet mutatnak, de a be nem jelentett esetek és a második/harmadik generációs bevándorlók által elkövetett támadások (amelyeket gyakran „német” elkövetőként tartanak nyilván) miatt a valóság ennél is sokkal rosszabb. Ebben a feszült légkörben a média az ukránokat is bűnözőként tüntetheti fel, ami tovább fokozza az ellenük irányuló ellenérzéseket.
A háborús menekültek védelmének elvi alapjai
A vendég személyes meggyőződését is kifejezte: a háború elől menekülő embereket visszaküldeni a frontra minden emberiesség megtagadása. Párhuzamot vont a délszláv válsággal, amikor rengeteg nő és idős érkezett Magyarországra, de ők alig várták, hogy hazatérhessenek. A mostani helyzetben azonban épp az ellenkezője zajlik: ahelyett, hogy a békés rendezésre törekednének, a háború elhúzásával és a menekültek visszakényszerítésével az európai döntéshozók emberéletekkel játszanak.
„Az, hogy fogjuk és visszaküldjük őket, az minden olyan emberiességnek a megtaposása, ami lényegében emberré tesz bennünket.” *
A vendég utalt Ursula von der Leyen korábbi davosi kijelentésére is, miszerint túl sokan vagyunk a világon, és 400 millió ember lenne az ideális – ezt a gondolatmenetet összekapcsolta azzal a cinikus feltételezéssel, hogy a háború kiváló alkalom a népesség „megritkítására”, és a politikai elit szinte bármire képes e cél érdekében.
A német hadsereg modernizációja és a tartalékos rendszer kiterjesztése: társadalmi következmények
A harmadik témakör a németországi hadseregreformhoz kapcsolódott. A műsorvezető megemlítette, hogy az év elején már volt egy törvényjavaslat a 17–45 év közöttiek sorkötelezettségéről, amelyet a hadsereg modernizációjával indokoltak. Most újabb javaslat született: a 45 év felettieket is be akarják sorolni a tartalékos állományba.
- A vendég szerint ez a lépés beleillik abba a folyamatba, ahol „ül a béka a fazékban, és szépen lassan melegítik alatta a vizet”. A német társadalomban egyre több olyan intézkedést vezetnek be, amelyek korábban elképzelhetetlenek lettek volna, de mivel nem érintik a többséget azonnal, a reakciók mérsékeltek.
- A sorkötelezettség kapcsán voltak tüntetések és komoly felszólalások, de a vendég szerint a német közvélemény (az átirat ezen pontján a „Zelitet” szó szerepel, ami nagy valószínűséggel a Zeit c. újságra vagy a „célközönségre” utalt) mégsem ébredt fel igazán. A politikai elitnek megvan a célja, és a közösségi médián keresztül sikeresen elhitetik az emberekkel, hogy a háborús fenyegetés nem is valós, vagy hogy a változások csak a távoli jövőben (pl. 2030-ig) következnek be.
- A vendég egy konkrét példát is hozott: amikor bejelentették, hogy a külföldön tanulóknak be kell jelenteniük tartózkodási helyüket a hadseregnek, a társadalom felháborodott, és a döntést gyorsan vissza is vonták. Ez azonban csupán tüneti kezelés: az intézkedések fokozatosan szigorodnak.
Generációs törésvonalak és a közösségi média szerepe
A beszélgetés fontos gondolati szála a német választói bázis átalakulása és a közösségi média befolyása volt.
- A hagyományos pártok (SPD, CDU) szavazóbázisa, a nyugdíjasok és az 50-es korosztály egyre kevésbé határozza meg a választásokat, miközben a Z generáció és a fiatalabbak a közösségi média által közvetített üzenetek alapján szavaznak. A vendég szerint ők a zöld pártokra adják a voksukat olyan jelszavakkal, mint „mentsük meg a bálnákat” – és egy konkrét, északi-tengeri bálnamentési esetre utalt, ahol szerinte az állatot nem hagyták méltósággal elpusztulni.
- A „felhetszelt fiatal generáció” (az átiratban torzult kifejezés, valószínűleg a felnövekvő, Y és Z generációkra utal) a közösségi média hatására olyan politikusokat tart bent a parlamentben, akik megszavazzák a hadseregreformot és a háborús részvételt.
- A vendég saját tinédzserkorú gyermekén keresztül tapasztalja, hogy a közösségi média milyen mértékben befolyásolja a fiatalok világképét, és véleménye szerint ez életveszélyes tendencia, mert a fiatalok akkor sem hiszik el, hogy a háború valóság, amikor már fegyverrel a kezükben állnak a fronton.
- A 45 év felettiek mellett a nyugdíjas korosztályt is munkába akarják fogni – nem katonai szolgálatra, hanem a gazdaságban, azzal az indokkal, hogy a fiataloknak segíteni kell a családalapításban és az egzisztenciateremtésben. Ezt a vendég az idős korosztály jogainak csorbításaként értékelte.
Az egyéni felelősség és a társadalmi ignorancia
Az interjú zárógondolatai között a vendég hangsúlyozta, hogy a politikai elit és a média tudatosan épít a társadalmi ignoranciára. Az emberek hajlamosak azt hinni, hogy „velem ez nem történhet meg”, és addig nem foglalkoznak a problémákkal, amíg nem érinti őket személyesen. Ez azonban szerinte végzetes hiba: ha a németeknél elfogynak az ukrán menekültek, akkor a saját állampolgáraikat fogják behívni, és aki eddig közömbös volt, az is érintetté válik. Az utolsó szakaszban visszatért a „béka a fazékban” hasonlatához: mire a víz forrni kezd, már késő lesz.
„Amikor már forr a víz a béka alatt, akkor már késő. Tehát ott már vége van a dalnak.” *
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- „B9 Berliner” – a Kennedy-idézet („Ich bin ein Berliner”) félreismert változata, a kontextus alapján egyértelműen javítható.
- „Jonatánnal” – a műsorvezető korábbi beszélgetésére utal; a név valószínűleg egy másik újságíróra vagy vendégre vonatkozik, de az átiratból nem azonosítható.
- „Zelitet” – a szó a német társadalmi reakciók kapcsán hangzik el („úgy tűnik, hogy Zelitet nem nagyon érintette meg”). Valószínűleg a Zeit (DIE ZEIT) újságra vagy a Zielgruppe (célcsoport) kifejezésre utalhat, de a pontos jelentés bizonytalan marad.
- „SZPD” – egyértelműen az SPD (Német Szociáldemokrata Párt) félreismert rövidítése.
- „felhetszelt fiatal generáció” – a kontextus alapján a felnövekvő (Y és Z) generációkra utal, a torzult szó valószínűleg a „felnövekvő” vagy „feltörekvő” kifejezés helyén áll.
- „bőleszkeket lehetne írni” – az értelem szerint „bőségesen” vagy „bő lére eresztett” írásokra utal, a pontos szóhasználat nem rekonstruálható.
- „sorötelezettség” – a sorkötelezettség szó félreismert változata, a szövegkörnyezetből egyértelmű.
- „tollig dátumok” – a távoli dátumok értelemben használt kifejezés, az ASR a „távoli” szót félreértette.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]Köszöntök minden kedves hallgatót a Hit Rádió legfrissebb adásában.
[00:00:01]Én Szabó József vagyok.
[00:00:03]Mai vendégünk Rá Krima Szobati Andrea hetek újságírója, a betét hírek szerkesztőműsorvezetője.
[00:00:07]Szervusz!
[00:00:10]Szia!
[00:00:10]És üdvözlöm a hallgatókat is.
[00:00:14]Kezdésnek beszéljünk egy kicsit arról, hogy Magyar Péter Németországban járt tegnapi napon.
[00:00:18]Mit lehet elmondani így első nekifutásra?
[00:00:21]Milyen az új kormány és a német vezetés kapcsolata?
[00:00:23]Mennyire mi mondható er a mostani találkozóról?
[00:00:30]Hát ez ilyen marketing megbeszélés volt első körben.
[00:00:33]Ugye volt egy-két nagyon érdekes momentum benne.
[00:00:38]Tehát ugye azt mondta Mert ugye volt egy sajtótájékoztató a megbeszélések után, ahol Merc kifejezte, hogy új éra köszöntött be a magyar politikában, és hogy nagyon örülnek neki, hogy megváltozott a politikai környezet.
[00:00:54]azt is arról is biztosította Magyar Pétert, hogy mindenben mögötte fogak állni.
[00:01:02]Tehát ami ha kell, akkor bármikor hívhatja, rendelkezésre fog állni és segít mindenben.
[00:01:07]Azt úgy fogalmazott, hogy az az újrakezdésben segíti majd Magyarországot Németország.
[00:01:13]És lényegében ebben a korszakban Magyar Péter a a reménysugárhordozója.
[00:01:20]Szóval ilyen nagyon durva panelek puffogtak ezen a megbeszélésen.
[00:01:28]Ugye arról is beszéltek, hogy fog majd találkozni Zelenskillel Magyar Péter, és arról is biztosította a mi miniszterelnökünk, Friedrich Mercet, hogyha az Európai Unióban történik valamiféle döntés, akkor a magyar kormány mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy ez implementálva legyen Magyarországon.
[00:01:47]Tehát, hogy mi is ott leszünk és mindent megteszünk, hogy ez be legyen vezetve.
[00:01:52]Tehát, szóval itt most összebb ölelkezett két olyan vezető, aki az Európai Unióban eldöntött dolgokat mindenek előtt szeretné az egész Európai Unióban keresztülvinni.
[00:02:05]Ezt meg lehet állapítani és úgy tűnik, hogy egyébként a fagyos viszony, ami az új német kormánnyal meg az Orbán kormányokkal fenn állt, ami egyébként csak a kommunikációban volt fagyos, mert azért a gazdasági együttműködés az nagyon-nagyon jelentős volt korábban is.
[00:02:24]Az most talán ebben a retorikai részben is meg fog változni.
[00:02:31]És hát természetesen várjuk a német befektetőket, mondta Magyar Péter.
[00:02:33]Ö meg meg az is elhangzott, hogy B9 Berliner, ami ugye a Kennedynek az ikonikus mondata.
[00:02:43]Tehát elképesztő valószínűleg jó sok kattintást fog majd generálni ez is a közösségi médiában.
[00:02:52]Tehát ez azt is beleengedték, hogy le fognak ülni majd a nagy német befektetőkkel, akik már Magyarországon itt vannak.
[00:03:00]Ugye ott mindenféle megállapodások vannak érvényben, az előző kormány által kötött megállapodások.
[00:03:07]Ezeket megtárgyalják, bár én gyanítom, hogy nem teheti meg ez az új kormány, hogy ezeket felmondja, de ez már egy másik lapra tartozó kérdés, és mindent meg fognak tenni annak érdekében, hogy a gazdasági együttműködés az még tovább tudjon erős erősödni.
[00:03:27]Tehát nagyon, szóval pozitív volt a hangvétel.
[00:03:32]Aztán hogy ebből majd mi fog létrejönni, az nagyon-nagyon nagy kérdés lesz.
[00:03:36]Ugyanis, hogyha minden igaz, akkor Ukrajnával kapcsolatban is sikerült nem Merccel, hanem korábban még Fonderleennel megállapodni.
[00:03:43]És ugye az a lényeg, hogy Magyarország nem fog vétozni, ami azt jelenti, hogy a németek most már szabadon tudják átküldeni, meg az Európai Unió ennek megfelelően Ukrajnába azt az óriási mennyiségű pénzt, amit egyedül a magyar vétó akadályozott meg.
[00:04:03]És ez azt jelenti, hogy még sokkal nagyobb összegek fognak kifolyni a német költségvetésből is, az európai uniós költségvetésből is, és a magyarból is.
[00:04:13]És ugye ez a németgazdaság jelenlegi állapotát tekintve egyáltalán nem egy jó hír.
[00:04:17]és a magyar gazdaságnak az úgynevezett újraindítása szempontjából sem alapvetően, ha valaki kicsit ért a gazdasági dolgokhoz, nem feltétlenül kell költségvetési szakértőnek lenni, de azt azért mindenki tudja, akinek van háztartása.
[00:04:35]Például, hogyha kevesebb a pénz, akkor kevesebbet tudunk költeni.
[00:04:40]hogyha már kevesebb a pénz, de kell költeni, akkor ahhoz fel kell venni valahonnan pénzt, vagy valahonnan szerezni kell, és hogyha nem tudunk úgy működni, mint ahogy a németek már nagyon régóta nem tudnak úgy működni, hogy az pozitív balanszot termeljen, akkor kívülről kell valahonnan extra pénzért forrást bevonni, és az csak a költségeinket fogja növelni, mert annak van kamatköltsége, meg egyéb ugye adósságszolgálat és így tovább.
[00:05:07]Tehát úgy tűnik, minthogyha ezeket a nagyon egyszerű gazdasági összefüggéseket nem annyira értenék, hogy ha értik, akkor nem érdekli őket, hogy ez mennyire fogja eladósítani, meg tovább megterhelni az egyébként is már terhelt gazdasági helyzetet.
[00:05:22]Ugye arról nem szól a fáma, hogy milyen terveik vannak például a a az olajválságnak a kiküszöbölésére.
[00:05:33]Ugye továbbra is az a doktrina érvényes az egész Európai Unióban, hogy nem nem vásárolhatunk orosz erőforrást, legalábbis a nagy nem vásárolhat.
[00:05:43]Ugye ezzel kapcsolatban azért vannak olyan elhangzott mondatok az új miniszterelnökünktől, hogy gyanítja, hogyha az ukrán háborúban sikerül megállapodni az oroszokkal, akkor utána vissza lehet térni majd az orosz erőforrásokra.
[00:05:56]Hát ezt én ilyen nagyon erős wishful thinkingnek, ilyen vágyteli gondolkodásnak érzem a jelenlegi retorikával kapcsolatban.
[00:06:06]Egyrészt azért is, mert nem gondolom, hogy azzal, hogy 1100 milliárd eurót adunk át Ukrajnának, azzal elősegítjük a háborúnak a végét.
[00:06:12]Másrészt meg, hogyha ha úgymond vég vége lesz ennek a háborúnak, az ebben az esetben csak úgy tudunk az orosz erőforrásokhoz visszatérni, hogy az nekünk is jó legyen idézőjelben, hogyha az oroszok veszítenek.
[00:06:28]Az pedig mivel Oroszország atomnagyhatalom, ezt is minden egyes platformon, ahol szóhoz engednek, mindig elmondom, hogy atomnagyhatalom ellen nem lehet háborút nyerni.
[00:06:39]Ott úgy lehet a háborúnak véget vetni, hogyha valamiféle ilyen kenyértörésre kerül a sor.
[00:06:44]Viszont az európai kontinensnek azért nem jó, mert abban nagyon sok mindenki meg fog halni, hogyha itt ezt a ezt a kenyértörést valahogy kierőszakolják az oroszokból.
[00:06:57]És az az nem nagyon értem, hogy mennyibe tehát az mennyire fogja erő elősegíteni a magyar gazdaság újraindítását, meg a mi egyéni jólétünket.
[00:07:06]Szóval összességében úgy érzem, hogy megint elmondtak egy csomó ilyen nagyon érdekes panelt, aminek nem nagyon lehet a kifutását rövid úton értékelni, meg ezek semmi konkrétumot nem tartalmaztak.
[00:07:23]majd majd valószínűleg Merc is ellátogat Magyarországra, amit ugye nem nagyon sikerült neki abszolválni az előző időszakban, de tehát majd biztos, hogy lesz nagy csúcstalálkozó, és akkor megint lesznek majd ilyen sajtótájékoztatók, de ugye nagyon nagy kérdés, hogyha a németeknek sincsen, akkor vajon ők miből fognak adni nekünk?
[00:07:44]Igen, még azért egy kicsit itt maradnék ennél a a magyar német ukrán hármasnál, mert egy kicsit nekem az az volt az érzésem, ahogy készültem fele erre az adásra, hogy hogy Majörceg beleeshet abba a csapdába, mintogy ha már gyerekként hallottuk ezt a mesét, mint a kismalac és a farkas, aki amikor a farkas először csak a lábát rakja be utána a kezét.
[00:08:04]É kicsit ez az érzésem most itt az ukrán támogatással kapcsolatban is, hogy jó-jó, ne használjunk vétót, jó jó de azért nem kell még pénzt adnunk.
[00:08:12]mekkora nyomás érkezhet Németországból vagy így az Európai Unióból, hogy hogy most már azért teljesen álljunk be a mainstreambbe, adjunk támogatásokat is, és ne csak arról beszéljünk, hogy jó, akkor vut nem használunk.
[00:08:24]Hát én azt érzem ebben az egészben, és ez teljes egészében az én privát véleményem, tehát ezt nem szakértők meg egyéb ilyen megalapozással mondom, hogy ugye a németek az egyetlenek, hogy hát a németek voltak eddig, akiknek kötelező volt fegyvert szállítani.
[00:08:42]Tehát a németek azok tényleg csúcstechnológiás fegyvert adtak Ukrajnának.
[00:08:46]Tehát ott már bent van a farkas a házba, tehát ott már nincs kis malac.
[00:08:51]Én úgy érzem, hogy már régen elfújta a házat a a nagy tüdejével a farkas.
[00:08:57]Tehát itt nincsen kérdés abban, hogy az ukr ugye most azzal is jönnek, hogy ha nem adunk fegyvert az ukránoknak, akkor jönnek majd a menekültek, amit persze nem akar senki.
[00:09:09]És akkor tehát itt már szerintem nincsen ilyen, hogy még van lehetősége bölcsen dönteni Friedrich Mertcnek.
[00:09:13]És ugye mivel a második világháborúnak a az árnyéka az nagyon erősen rajta van a németeken, ezért ugye egy ilyen úgymond ilyen ilyen állember baráti nyomás alatt tartja az egész világ, hogyha ha valahol baj van, akkor őnekik ugrani kell, mert olyan bűnt követtek el az emberiség ellen, hogy az a minimum, hogy maguktól jelentkeznek.
[00:09:36]Tehát most direkt vagyok szarkasztikus.
[00:09:39]Ezt én egy kicsit sajnálom, mert egyébként ez egy csomó olyan rossz döntést generál a németeknél, aminek nem lenne szabad megszületni, meg hogyha lenne tartásuk, és nem a birodalmi tudatról beszélek, hanem ha nem szégyelnék például külön bizonyos grémiumokban magukat, akkor máshogy alakulnának a dolgok.
[00:09:57]De mindegy, ebben is valószínűleg sokan fognak velem vitatkozni, de ez az érzés sem így a magánembereknek a szintjén.
[00:10:03]A Magyarország pedig lélegeztető gépen van.
[00:10:09]A lélegeztetőgép Németország.
[00:10:09]Tehát ezt mindenki nagyon-nagyon jól tudja.
[00:10:14]Hosszú idő óta a német gazdasággal mi egyszerűen szimbiózisba élünk.
[00:10:16]Itt rengeteg német nagy cég befektet.
[00:10:19]Óriási pénzek vannak itt, termelőkapacitások vannak.
[00:10:25]Ezt is mindenki tudja.
[00:10:25]Ugye rengeteget beszélt róla az előző kormány is.
[00:10:29]Ez pont kampánytéma is volt, hogy összeszerelő üzem.
[00:10:31]Magyarország ugye ezt hallgatjuk a a az ultrahangon megszólalót szakértőktől is, hogy nem tud a magyar igazából innovációt csinálni, merthogy a a multik azok lenyomják és így tovább.
[00:10:42]Ezek a multik legnagyobb részben német multik, legalábbis ha a termelő kapacitásokat nézzük.
[00:10:50]És hogyha a német gazdaság leszállóágban van, azt mi is direktben megérezzük.
[00:10:55]Magyarul Magyarország nem tud itt ebben autonóm döntéseket hozni.
[00:10:59]És az az érdeke, hogyha működni akar a gazdasága, hogy ezt fenn kell tartani és segíteni kell abban, hogy a németek azok tudjanak itt a továbbiakban is sikeresen dolgozni, hogy ne menjenek tovább, mert ugye a multinak az a sajátossága, hogy nem egy országban van jelen, hanem nagyon sok helyen, és megteheti, hogy termelés kapacitásokat vagy jövedelmet, bevételt egyszerűen átcsoportosít egyik kontinensról a másikba.
[00:11:27]senki se tudja megakadályozni.
[00:11:31]És akkor az a helyzet áll elő, hogy hogy óriási tömegeknek veszíte vészel a munkahelye, adóbevételtől esik el az állam és egy óriási problémagóc tud megjelenni.
[00:11:42]Hát ebben az értelemben, hogyha a Mercet kényszeríti valaki, hogy csináljon valamit mondjuk Ukrajna témában, akkor mi, mint a táplálékláncban legalul levők, közvetlenül bekötve a németekhez, mi egyszerűen nem tudunk ennek nagyon sokáig ellenállni.
[00:11:59]Ugye ezt láttuk Orbán Viktornál is, hogy hősiesen megpróbált ellenállni a magyar érdekeket képviselve, de egyszerűen kényszerpályákon mozog a magyar gazdaság.
[00:12:08]Ezt lehetne róla órákig beszélni, hogy kinek köszönhetjük valószínűleg attól függően, hogy melyik szakértővel beszélgetsz, más lesz a vélemény, hogy honnan ered, meg ki a hibás, de az a helyzet, hogy ez a realitás és ezzel együtt kell működni.
[00:12:24]Tehát magyarul nekünk nagyon-nagyon jól felfogott érdekünk jóban lenni a németekkel.
[00:12:27]Ha már retorikai szinten nem is voltunk velük jóban, azért az Orbánkormány is nagyon kínosan ügyelt rá, hogy anyagilag megérje a németeknek Magyarországon befektetni.
[00:12:37]És ezt valószínűleg megreméljük ezt a jó gyakorlatot, ami lehet, hogy még tovább nyom bennünket a kényszerpályán, de legalább életben tartja a gazdaságunkat, ha nem tudunk ezen változtatni, mert pedig ez nagyon nehéz, hogy ezen változtassunk, akkor akkor az legalább, hogy a nulla pontot elérjük, hogy hogy ne romoljon a helyzet, az azért mindenképpen nagyon fontos lenne.
[00:13:00]És ugye ez egy nagyon erős fegyver is volt az Orbánkormánnyal szemben, sikeresen alkalmazták is.
[00:13:06]És ha innen nézzük, akkor akkor itt most ettől, ha lenne szufla még a német gazdaságban, ami egyébként egyre kevesebb van, akkor akkor várhatnánk ettől valóban egy fellendülést.
[00:13:19]És hogyha ennek az a feltétele, hogy bólogasson Magyar Péter és a képviselői Brüsszelben ahhoz, hogy az Európai Unió szintjén óriási hiteleket vegyenek fel, azért, hogy Ukrajnába beleöntsék a feneketlen vödörbe, akkor akkor itt ez valószínűleg a gazdasági érdek miatt meg is fog történni.
[00:13:41]És hát itt nagyon nagyon érdekes lesz majd a morális része, ugye, hogy mi fog történni például az ukrán menekültekkel Európában, akik nem mentek innen tovább, meg hogy ehhez hogy fognak hozzáállni, például amikor majd jön direkben a felkérés, hogy akkor finanszírozzuk, mert ugye nyilván mi nem tudunk fegyvert küldeni Ukrajnába, tehát azért a magyar hadseregnek a reformja az még az még zajlik, tehát nem nem nagyon tudunk valószínűleg, mert nekünk sincsen Most megint ilyen laikusként fogalmazok, de kábé így így tudom ezt megfogalmazni, hogy még mindig zajlik a fejlesztése a magyar hadseregnek, hogy legalább a NATO belül azt a pár napot, amíg amíg megérkezik a felmentősereg, azt valahogy ki kibírjuk.
[00:14:24]Tehát mi nem vagyunk abban a helyzetben, hogy küldjünk fegyvert Ukrajnába.
[00:14:29]Ezt nehé nem lesz nehéz betartani viszont a katonák kérdésében, mert ugye ezt is mondta Mercnek Magyar Kétel, hogy nem fognak katonákat küldeni Ukrajnába.
[00:14:37]Itt én már azért nem érzem annyira erősnek ezt a az ellenállást, vagy hogy mondjam, tehát nem nem tudom erre egyértelműen azt mondani, hogy ez nem fog megtörténni.
[00:14:48]Tovább kell lépni a következő témánkra.
[00:14:50]Egy pillanatig említetted is az ukrán menekültek kérdését.
[00:14:52]Egy friss hír alapján egyre több ukrán menekült hagyja el Lengyelországot, és megy át Németországba, miután a varsói kormány márciusban jelentősen csökkentette számokra nyújtott szociális támogatásokat.
[00:15:04]Milyen következményei lehetnek ennek Németországra?
[00:15:06]Illetve azért felmerül itt a kérdés, hogy a a migráció után hogyan tud még az ukrán menekülteken is segíteni a németvezetés?
[00:15:17]Hát az egy nagyon komplex kérdés.
[00:15:18]Ugyanis az ukrán menekültek teljesen más besorolást élveznek így így idézőjelbe véve, mint mondjuk egy muzolmán, aki azt állítja, hogy Szíriából érkezik.
[00:15:29]A muzolómának minden joga megvan ahhoz, hogy korlátlan ideig élvezhesse az állam vendégszeretetét, akár a szükséglakásokkal, ruhával, ingyen étellel, plusz juttatásokkal és így tovább.
[00:15:41]Az ukránok ugye egy körülbelül 1,3 1,4 millió ukrán van jelenleg Németországban.
[00:15:49]Ezek azért már már egy ideje azért a rosszabbik oldalon vannak.
[00:15:52]Egyrészt azért, mert a sajtó nagyon erősen ö agitál ellenük abban az értelemben, hogy ugye a bűnözés az nagyon erős az ukránok között, tehát nagyon sok a a bűnöző meg akik bűncselekményt követnek el, és emiatt ugye van egy általános negatív előítélet az ukránokkal szemben.
[00:16:13]Ugye Németország is kurtítja a szociális jugtatásokat, tehát szükséglakást azt egy rövid ideig kaphatnak.
[00:16:19]És aztán utána egyszerűen ezt is tavaly pont beszéltem erről a saját podcastemben is, hogy hogy egyszerűen közlik az ukránokkal, hogy akkor innentől kezdve költözzetek el, most már itt vagytok elég ideje, menjetek el, dolgozzatok.
[00:16:36]Tehát van, aki jogosult a munkanélküli segélyre, de az arra is csak ideiglenesen jogosultak.
[00:16:39]Tehát elvárja tőlük a Német állam teljesen jogosan egyébként, hogy dolgozzanak, mert ugye van végzettségük is, elméletileg beszélnek angolul, vagy már ennyi idő alatt németül is, tehát sikeresen tudnának integrálódni a társadalomba.
[00:16:54]És az a az a legdurvább ebben az egészben.
[00:16:59]Lengyelországban ez még egyszerűbb, mert ugye van hasonlóság a nyelvek között, és ugye az ukránok egészen jól elboldogulnak Lengyelországban, ott káb 1 millióan vannak még és dolgoznak is.
[00:17:14]Tehát a kétharmada ennek az 1 milliónak dolgozik Lengyelországban, nem szorul rá a szociális juttatásokra.
[00:17:18]Magyarul itt már egy nagyon durva csúsztatás van, mert nem egy millió ember hagyná ott Lengyelországot, hanem mondjuk ennek a fennmaradó, teszem fel 300000-nek a a az egy bizonyos része, mert ugye ennek a a 300000-nek egy jelentős része az kiskorú, tehát azért kapzjuttatást miatt a család, merthogy nem tudnak dolgozni, és vagy pedig túl öregek, tehát ezek nem fognak maguktól majd felkerekedni és átmenni Németországba.
[00:17:49]Ráadásul ezek nem is a maffia tagok, hogy most ilyen megint cinikus legyek.
[00:17:55]Tehát itt ha meghultítják a a szociális juttatásokat, azt megteheti a lengyel állam, de alapvetően az nem fogja ki kiváltani, hogy ezek az ukránok elmenjenek innen, hanem a továbbra is az oportunisták fognak elmenni, akik tényleg nem akarnak elhelyezkedni, meg nem akarnak dolgozni.
[00:18:15]viszont mivel a statisztikák azok azért eléggé még a hamisított idézőjelbe vett hamisított statisztikák se, mert ugye ez is egy ilyen általános dolog, hogy csak azt a statisztikát szabad elhinni, amit mi hamisítunk.
[00:18:25]Tehát még a hivatalos statisztikák is azt mutatják, hogy nagyon nagy része a menekülteknek akar dolgozni.
[00:18:33]Ugye mi is azt tapasztaljuk itt Magyarországon, hogy nem folyamodnak munkanélküliséért, hanem elmennek dolgozni.
[00:18:42]És igenis nagyon sok ukrán lehet, hogy nem próbál beolvadni a magyar társadalomba úgy, hogy hogy megtanul magyarul és úgy tesz, mintha magyar lenne, hanem egy ilyen nyilván zártabb közösségekben élnek, de egyáltalán nem a az államnak a pénzén, hanem hanem dolgoznak.
[00:18:59]Aki teheti, az mindenki dolgozik.
[00:19:02]Örülnek is neki egyébként a te itt a a mi térségünkben nagyon sok nagy vállalat van, és rengeteg ukrán dolgozik ezekben a cégekben, és jó jó jó is, jó munkaerő is alapvetően.
[00:19:14]gyerekek iskolába járnak.
[00:19:17]Tehát ebben azért én nem nem érzem úgy, hogy ráutaznának az ukránok a a juttatásokra, hanem én inkább azt érzem ebből az egész retorikából meg ami a sajtóban megjelent, hogy megjelent, hogy a visszapaterolásuk előkészítése zajlik Ukrajnába, mert ugye erről már volt szó.
[00:19:37]Tehát Zelenské az folyamatosan követeli azoktól az országoktól, ahol vannak ukrán menekültek, hogy küldjék haza ezeket az ukránokat.
[00:19:45]És erről beszél a német sajtó is, hogy nem jogszerű ezeknek az embereknek, akik ugye katonakorúak lennének.
[00:19:52]Tehát nem jogos, hogy ők Németországban úgymond felveszik a segélyt, míg a honfitársaik ott pusztulnak a fronton a gonosz orosz támadások miatt.
[00:20:00]Tehát megy már az érzékenyítés, hol ott arról kellene beszélni, hogy a Genfi egyezmény alapján ezek az emberek háborús menekültek magyarul.
[00:20:09]Ezeknek kiemelt segítséget kellene nyújtani mindamellett, hogy a háború el húzása helyett a megoldásra kellene törekedni, hogy ezek az emberek minél hamarabb hazatérhessenek a saját otthonukba.
[00:20:24]Ugye nekünk volt már ebben tapasztalatom, például, amikor a délszláv válság idején rengeteg nő és idős jött Magyarországra, de azok az emberek alig várták, hogy visszanehessenek a hazájukba.
[00:20:36]Tehát nagyon-nagyon rossz a szemlélet.
[00:20:39]És hogyha minden mellé odatesszük a a muszlimokat, akik se integrálódni nem akarnak, se dolgozni nem akarnak feltétlenül, se pedig elfogadni és tisztelni a befogadó társadalmat nem akarják.
[00:20:53]és őróluk nem szól a fáma.
[00:20:53]Meg az ő kitoloncolásukról ilyen bőleszkeket lehetne írni, hogy hány embert sikerült a érvényes bírósági határozatok közül visszatoloncolni a saját használjába, és hogy az mennyibe került a Német Államnak, mert ugye csak úgy lehet őket kipaterolni, ha felajánlja neki a Német állam, hogy ad neki, mit tudom én, 6000 EUR-t, felrakja egy repülőre, amit az állam fizet, és akkor kirakja valahol, de körülbelül öt perc múlva újra megjelenik a német határon papírok nélkül.
[00:21:25]Tehát semmi nem akadályozza meg, hogy újra bevándoroljon, hogy így mondjam, és akkor újra kezdődik az egész folyamat.
[00:21:33]Tehát ezt ha mellétesszük annak, hogy ott van egy csomó ukrán, akik egyébként törekszenek rá, hogy hogy valahogy szerves részei legyenek a társadalomnak, vagy legalábbis a nagyja, mert nyilván mindenhol van olyan, aki ezt nem tiszteli, meg aki rossz indulatú, meg aki ki akarja használni a rendszert, de a többség az nem nem ilyen.
[00:21:54]És ez egy ordító kettős mérce, ami szerintem végtelenül, tehát ilyen olyan gonoszság, hogy az ember egyszerűen nem tudja felfogni.
[00:22:05]Egyébként emögött lehet az a politikai logika, hogy valamerre a társadalomban felgyülemlő dühöt a rossz gazdasági helyzet miatt, a migrációs problémák miatt le akarják vezetni mondjuk az ukrán menekültek irányába.
[00:22:17]És teljesen teljesen simán el tudom képzelni, mert egyébként a német az nem feltétlenül tesz különbséget, tehát a maga német polgár úgy van vele, háború, háború, segíteni kell neki.
[00:22:30]És nyilván csak azért, mert valaki ukrán úgy van vele, hogy ne kapjon többet, mint mondjuk egy muszlim, mert a muszlim is háború elől menekül a németek fejében.
[00:22:42]Viszont azért ez már egy olyan érzékenyítés, ahol fel kéne, hogy kapják a fejüket az emberek.
[00:22:49]És ugye mivel nagyon-nagyon sok jogsértés történik, tehát azért volt egy sajtóklub, ahol a Jonatánnal beszélgettetek róla, hogy hány késes támadás történik Németországban.
[00:23:01]Hát amiről beszéltetek, az csak a hivatalos statisztika, amit nem jelentenek be, meg amiről nem tud a rendőrség, vagy esetleg németnek van minősítve az a támadó, merthogy már mondjuk második vagy harmadik generációs bevándorló, azok nincsenek is benne ebbe a statisztikába.
[00:23:22]Magyarul ezerszer rosszabb a helyzet az átlagnémet számára.
[00:23:24]És ezt nyilvánvaló, hogy hogy ha rá kényszer vagy ha az újságok meg a média meg a közösségi média, aminek óriási ereje van, úgy úgy tálalja, hogy igazából az ukránok azok eleve csak azért jönnek, hogy kihasználjanak, és ráadásul bűnöző az összes, akkor ez a dű, ez átmegy oda, vagy vagy átmegy oda is.
[00:23:47]És azért ezt nem kéne, mert mindennek ellenére akármilyenek is az ukránok, meg hogy szeretnek, nem szeretnek bennünket, ettől függetlenül valódi háború elől menekülnek.
[00:23:59]És a háborús menekülteket, az, hogy fogjuk és visszaküldjük őket, azt én egyszerűen tehát az minden olyan emberiességnek a meg a meg a megtaposása, ami lényegében emberré tesz bennünket.
[00:24:16]Tehát az, hogy a bajban nem segítünk nekik, hanem csak azért, mert nekünk kell az erőforrás, és azt akarjuk, hogy az ukránok lenyomják az oroszokat már mit tudom én, miért.
[00:24:25]Ezért beleküldjük őket vissza a darálóba, mert legalább ennyivel kevesebb probléma van.
[00:24:30]Tehát ez az a ez a végtelen cinizmus, és ezek az emberek pontosan ebből látszik, hogy nem a mi érdekeinket képviselik.
[00:24:38]Hallottuk Vonder Leant pár évvel ezelőtt Davoszban, ahol ugye elmondta, hogy túl sokan vagyunk, körülbelül 400 millió embernek kéne lenni az egész világon, hogy úgymond elég legyen az erőforrás.
[00:24:51]Na most egy háború az kiváló alkalom arra, hogy egy kicsit megritkítsuk itt a létszámot, úgyis Európában is túl sokan vagyunk.
[00:24:58]És akkor tehát nekem az a véleményem, hogy hogy ezek az emberek ennek a célnak az elérése érdekében szinte bármire képesek.
[00:25:05]És az az igazi kudarc, amikor azt a fajta retorikát, amit nekünk próbálnak bemesélni, hogy ezt ők miért csinálják, ezt az emberek elhiszik.
[00:25:16]Csak ugye nyilván a lelkünknek sokkal jobban esik valamiféle olyan hazugság, ami arra utal, hogy minket nem fognak belekeverni ebbe az egészbe, mert ugye úgy vagyunk mi is most már a a nagy individualizmusban, ugye minden dolog mértéke én vagyok, hogy mindegy nekem csak velem ne történjen meg az, hogy a többiek pusztulnak, az az ő problémájuk nem baj.
[00:25:38]Tehát azért ezt a fajta ignoranciát, ezt lehet érezni Európában, de az, hogy amikor majd mi kerülünk sorra, vagy valaki más úgymond itt a a kontinensen belül, mert elfogynak az ukránok, akkor az azért majd egy más szituációt fog eredményezni.
[00:25:55]És ugye a németeknél most van egy olyan új kezdeményezés is, ami még nem emelkedett törvényerőre, de már van törvényjavaslat benyújtva, hogy a 45 év fölöttieket is tartalékos, kötelező tartalékos állományba kell venni.
[00:26:09]Tehát most, hogyha ezt melléesszük annak, hogy itt van egy másfél millió ukrán, mondjuk lesz másfél millió, valami fél éven belül teszem fel, az 1,4-ből lesz 1,5 millió, és engem nem visznek el tartalékosnak, ha ezek hazamennek, akkor hát hármat találhatsz, hogy mit fog mondani a német polgár.
[00:26:30]Igen, azért erről beszéltünk már, hogy volt egy törvényjavaslat az év elején, ugye, ami a 17 és 45 év közöttiek sorötelezettségéről szólt.
[00:26:39]Ugye azt akkor azt mondták, hogy ez a katonaság modernizációja miatt szükséges.
[00:26:44]Miről szól na ez a 45 év fölöttiek?
[00:26:46]Ez igazából csak besorolnák őket a az előző tartalékos.
[00:26:52]Ez tartalékos állomány.
[00:26:52]Csak akkor akkor akkor mégis csak úgy kérdezném meg ezt a kérdést, hogy ez a téma milyen társadalmi hatást váltott ki a németekben?
[00:27:05]Mert azért azt látjuk, hogy a a sorötelezettséggel kapcsolatban azért voltak tüntetések, voltak elég komoly felszólalások is, de ezért úgy tűnik, hogy Zelitet nem nagyon érintette meg.
[00:27:17]Igen, hát nekik megvan a céljuk, és pontosan ez az, amit igazából a közösségi média felelőssége, tehát ez a ez a ez a közösségi médiát terheli, hogy az emberek el tudja el tudja hitetni az emberekkel, hogy igazából nincs is háború, mint ahogy itt mi hallottuk ezt a kampányban, hogy ez egy propaganda, hogy háború van, de közben ez egy hát ez is egy tragédia.
[00:27:43]És a másik oldalon meg, hogyha ha megnyugtatja valami a az embereket, tehát hogy hogy jó, majd mit tudom én, 2030-tól, mert ugye mindig vannak ilyen tóllig dátumok, hogy mondjuk öt éven belül, vagy 10 éven belül, és akkor az kábé így eltűnik, hogy jó, akkor azt még nem kell csinálni, mert még nem akut kérdés.
[00:28:04]Tehát a hadsereg reformliát is 2030-ig kell befejezni, ami egyébként nem olyan messze van, mert már ugye 2026-nak is eltelt a fele, és azért azon nagyon kiakadtak, amikor bejelentették, hogy például ha valaki három évre el akar menni Amerikába tanulni, be kell jelentenie a hadseregnél, hogy hol van, ami azért a nagy demokratikus szabadság államban, Németországban azért eléggé durva, hogyha innen nézzük, hogy mi köze hozzá.
[00:28:33]Tehát ha nekem ahhoz van kedvem, akkor én elmegyek egy másik államba, mert ugye megtehetem ezt az Európai Unión belül szinte korlátlanul.
[00:28:42]Egyébként meg, hogyha én egyetemre akarok járni Amerikába, akkor mi köze van ahhoz a Német államnak?
[00:28:45]Na most ezt aztán gyorsan vissza is vonták pontosan azért, mert ugye itt itt kiakadt a társadalom, de egyébként annak a tipikus esete forog fent, hogy ül a béka a fazékban, és szépen lassan melegítik alatta a vizet.
[00:29:00]És egy csomó mindenhez egyébként már már úgy hozzászoktak, pontosan ebből az ignoranciából, hogy nem engem nem érint, akkor nem baj.
[00:29:11]Viszont előbb-utóbb mindenkit érinteni fog.
[00:29:12]És ez a ez, hogy a erről már beszéltek egyébként, hogy a 45 év felettieknek meg ugye a nyugdíjasokról is volt szó, hogy azok, akik egyébként fizikailag olyan állapotban vannak, azoknak például ez nem hadseregt téma, hanem mondjuk dolgozniuk kellene, merthogy a a fiatalok, akik ugye most kezdik az életüket, azok túlságosan le vannak terhelve azzal, hogy a családot alapítanak, hogy próbálnak egzisztenciát teremteni, és hogy hogy igazából ebben segíteni kellene őket az idős korosztálynak, aki egyébként végigdolgozta az életét, és most már a megérdemelt nyugdíját töltené.
[00:29:46]Tehát rengeteg olyan ügy van, ami azokban a választói közösségekben, akik meghatározzák a választásokat, mert azért legyünk őszinték, az a a nyugdíjas réteg az egyre kevésbé határozza meg a választásokat, akik eddig az SZPD-re szavaztak.
[00:30:06]az a nagyobb réteg, akik mondjuk a 45 meg mondjuk 50-es korosztály, akik még a CDU-ra szavaznak, azok is egyre kevésbé határozzák meg a szavazásokat, hanem a felhetszelt fiatal generációm, a az az Y, azt hiszem, ami ugye már így kifelé megy, meg a Z, akiket a közösségi média befolyásol.
[00:30:28]És ezek az emberek, ezek ezek szavaznak a zöldekre azért, hogy mentsük meg a bálnákat.
[00:30:33]Ez is, erről is lehetne egy egész műsort csinálni erről a szerencsétlen bálnáról, amit ott nem hagytak méltósággal elpusztulni a az északi tengeren.
[00:30:42]Tehát ezzel az a lényeg, hogy hogy ezeknek a fiataloknak a véleménye számít.
[00:30:47]És lehet, hogy mi érzékeljük, hogy ordenár csúsztatások vannak, de ha a fiatalok ezt elhiszik, akkor meg fogják, bent fogják tartani ezeket a politikusokat a parlamentben, akik ezt meg fogják szavazni.
[00:30:59]És amikor ugye már forra víz a béka alatt, akkor már később.
[00:31:04]Tehát ott már ott már vége van a dalnak.
[00:31:06]És sajnos a közösségi médiának a vonzereje meg a meg a hatása az olyan hihetetlenül erős, hogy még akkor sem, tehát amikor már kint van a fronton a kezében a fegyverrel, még akkor sem hiszi el, hogy ez valóság.
[00:31:23]Tehát most megint durván csúsztatok, de ugye nekem van tínédzserkorú gyerekem, akinél én premierben látom ezt a hatást, hogy hogy mennyire veszélyes a közösségi média, hogy mennyire befolyásolja a véleményüket.
[00:31:36]És azt kell, hogy mondjam, hogy a magyar fiataloknak a a úgymond ezekről a létkérdésekről való véleményét tekintve életveszélyes, amit a közösségi médria csinál Magyarországon, meg úgy az egész Európai Unióban is.
[00:31:49]Tehát nem fog ebből óriá olyan, tehát az nem fog belőle következni, hogy leváltják ezt a kormányt.
[00:31:58]Ez lesz már a a végszavunk.
[00:31:58]Rák Ríma Szombati Andreának a hetek újságírójának és a betét hírek szerkesztő műsorvezetőjének.
[00:32:04]Köszönöm szépen, hogy rendelkezésünkre állt.
[00:32:08]Én is köszönöm.
[00:32:09]Én Szebó József voltam.
[00:32:09]A kedves hallgatóinknak köszönjük a figyelmet.
[00:32:12]Viszontlásra.