Hit Rádió 35:17

Globális összeomlás: Újraéljük a pusztító olajválságot? – Hortay Olivér

energiaválsággeopolitikainflációközel-keleti konfliktusközélet
Irányultság: KonzervatívKötődés: Fidesz-közeli
Globális összeomlás: Újraéljük a pusztító olajválságot? – Hortay Olivér
tl;dr
  • A Brent olaj ára 70 dollárról 120-ig szaladt, most 96-97 dollárnál jár, a piac optimistán árazza a tűzszüneti kilátásokat, de Hortay Olivér szerint a geopolitikai kockázatok ennél jóval magasabbak.
  • A stratégiai és kereskedelmi készletek ötöde már kiment a piacra, a mozgástér szűkül, és helyi ellátási zavarok (pl. dél-olasz kerozinhiány) már jelentkeztek.
  • A helyzet az 1979-es olajválságra emlékeztet: a Közel-Kelet instabil, a Hormuzi-szoros körüli bizonytalanság és a készletek fogyása növeli a hirtelen piaci pánik esélyét.
  • Az USA, Oroszország, Norvégia és Kanada befolyása nőhet; az Emírségek kilépett az OPEC-ből, ami gyengítheti a kartellt, miközben az USA saját energiapiaci pozícióját erősítené.
  • Magyarország mennyiségi ellátása biztosított, de az importkitettség és a világpiaci áremelkedés miatt sérülékeny; az orosz Urál olaj ára felzárkózott a Brenthez.
  • „Az irány, amiben haladunk, nagyon veszélyes." – Hortay Olivér

  • Kína importja a felére csökkent, valószínűleg tartalékaihoz nyúl, miközben új energiabeszerzési kapcsolatokat épít; a globális kereslet gyengélkedése stagflációs kockázatot hordoz.
  • A jegybankok egy második inflációs hullámtól tartanak, ami a 70-es évek mintájára magas kamatkörnyezettel és gyenge növekedéssel párosulhat.
  • Hosszú távon a diverzifikáció (útvonalak, források, energiahordozók között) és az alternatív technológiák felé fordulás válik kulcsfontosságúvá; a geopolitikai forrongás tartós kihívás marad.
Részletes összefoglaló megjelenítése

Az olajárak mozgása és a Trump-bejelentések hatása

A beszélgetés apropóját az adta, hogy az utóbbi napokban ismét mozgásba jött a Brent típusú nyersolaj világpiaci ára. Ennek hátterében részben az Irán és Kuvait közötti feszültség, illetve egy újabb, Irán ellen végrehajtott amerikai csapás állt.

Hortay Olivér elmondta, hogy a háború előtt 70 dollárról indult a Brent olaj ára, ami az elmúlt másfél hónapban közel 120 dollárig is felszaladt. A beszélgetés időpontjában 96-97 dollárt kellett fizetni egy hordóért. Több mint két hónapja tart egyfajta tűzszünet, bár ennek definíciója is képlékeny: amikor újságírók rákérdeztek Trumpnál, hogyan definiálja a tűzszünetet, a válasz az volt, hogy „amikor nem olyan intenzitással lövi az ember a másikat, mint amikor nincs tűzszünet".

A piac egyelőre hisz abban, hogy rövid távon megállapodás születik, és a Hormuzi-szoros fokozatosan megnyithatóvá válik. Az árak ennek megfelelően optimistán árazzák a helyzetet.

„Én azt látom, és az árak azt sugallják, hogy a piac meglehetősen optimistán árazza a mostani helyzetet. Az én személyes véleményem, hogy az energiapiaci, geopolitikai kockázatok jóval magasabbak annál, mintsem amit a Brent típusú nyersolaj hordónkénti ára mutatna." – Hortay Olivér *

Hortay Olivér hangsúlyozta, hogy a piac nem „hiszékeny", hiszen nagyszámú kereskedő döntéseinek eredménye az árfolyam, akik valódi pénzt tesznek az egyik vagy másik kimenetre. Ugyanakkor két hónappal ezelőtt senki nem hitte volna, hogy Trump hetente többször bejelenti a küszöbön álló áttörést, és a piac ezt rendre le is reagálja – nemcsak a nyilatkozatokat, hanem a kiszivárgott információkat is, amelyek önmagukban több százalékpontos eltérést okozhatnak az olajárakban.

A készletek fogyása és a pszichológiai tényezők

A szakértő két dolgot különített el: a fizikai rendelkezésre állást és a pszichológiát. A pszichológiai tényezőket nagyon nehéz előrejelezni, de a korábbi tapasztalatok azt mutatják, hogy a hirtelen átbillenés reális veszély. Az optimista környezet nagyon gyorsan átfordulhat pesszimistába, ami az árak drasztikus, a fizikai mennyiségek által indokoltnál is nagyobb emelkedését válthatja ki.

Globálisan több mint 7 milliárd hordónyi olaj- és olajtermékkészlet áll rendelkezésre, de ebből vészhelyzetekben csak 2-3 milliárd hordó érhető el. Két típus létezik:
- Stratégiai készletek (kb. 1 milliárd hordó)
- Működési/kereskedelmi készletek (vezetékekben, finomítóknál, vállalatoknál)

Az elmúlt három hónapban a Nemzetközi Energiaügynökség égisze alatt a valaha volt legnagyobb stratégiai készletfelszabadítást hajtották végre (400 millió hordó), és a kereskedelmi készletekhez is hozzányúltak, mintegy 300 millió hordót meghaladó mértékben. Összességében a hadra fogható készletek nagyjából ötöde már kiment a piacra.

„Lassan az asztalra kerül annak a szükségessége, hogy egy újabb, stratégiai készletekből történő felszabadítást elfogadjanak az érintett országok." – Hortay Olivér *

A készletek fogyásával a piaci pánik kialakulásának esélye növekszik, mert a mozgástér folyamatosan szűkül. További probléma a készletek egyenlőtlen eloszlása. A mennyiségi problémák nem globálisan, hanem helyi szinten jelentkezhetnek: azokban az országokban alakultak ki ellátási nehézségek, amelyek közvetlenül kitettek a közel-keleti olajszállítmányoknak. Példaként említette, hogy egy dél-olasz reptéren kerozinhiány lépett fel – nem a globális hiány, hanem logisztikai nehézségek miatt, mert a korábbi importot más forrásokból kellett pótolni.

A nagy elemzőházak becslései szerint a helyi működési minimumszint alá csökkenő kereskedelmi tartalékok problémája július közepétől az év végéig terjedő időszakban következhet be, attól függően, hogy melyik régiót vizsgálják, és hogyan kalkulálnak a keresletrombolással.

„Az irány, amiben haladunk, nagyon veszélyes." – Hortay Olivér *

Átalakuló olajkereskedelem és az 1979-es párhuzam

Hortay Olivér szerint a mostani helyzet sok szempontból az 1979-es olajválságot idézi. Akkor 1978 őszén kitört az iráni forradalom, egy évvel később pedig az iraki-iráni háború. Most az Öböl-menti országokat szétlőtték; vannak, ahol a bevétel 70-80%-a származik szénhidrogénértékesítésből, és hónapok óta nem jutnak a pénzükhöz. A nagy turistahelyszínek kihasználtsága 10-20%-os, a helyi légitársaságok súlyos kihívásokkal küzdenek. A korábban is puskaporos hordónak számító Közel-Kelet most még veszélyesebb tereppé vált.

A szakértő szerint a mostani helyzet az Egyesült Államok befolyását növelheti, valamint azon nagy szénhidrogénkitermelő és -exportőr országokét, amelyek exportját fizikailag nem érinti a konfliktus (pl. Kanada, Oroszország, Norvégia). Az oroszok szénhidrogén-exportbevétele májusban 32,5%-kal növekedett az előző év azonos időszakához képest, és az amerikaiak után a britek is enyhítették az oroszokkal szembeni szankciókat. A norvégok új kapacitások fejlesztéséről tárgyalnak, és ehhez várhatóan EU-s finanszírozást is kapnak, például hosszú távú szerződéseken keresztül.

A közel-keleti országok közül azok, amelyek tehetik (pl. Emírségek, Szaúd-Arábia), alternatív útvonalak kiépítésén dolgoznak. A korábbi export egy részét már át tudták helyezni a meglévő infrastruktúrán, de az új útvonalak legkorábban 2027 vége, 2028 eleje előtt nem állnak rendelkezésre. Ez ellentmondást szül: ha a Hormuzi-szoros rövid távon megnyílik, ezekre a beruházásokra kevésbé van szükség.

Az OPEC jövője

Az Emírségek kilépett az OPEC-ből, ami az egyik legfontosabb tag távozását jelenti. Az olajkartell jövőbeli befolyása kérdéses. Jelenleg az országok egy része nem tudja a világpiacra juttatni az olaját, ami csökkenti a piaci jelenlétet. Kérdés, hogy követi-e az Emírségeket más ország, például Kuvait. Az Egyesült Államoknak alapvetően érdeke lenne az OPEC gyengülése és saját energiapiaci befolyásának növelése.

Magyarország helyzete

Magyarország mennyiségi oldalról nincs kitéve a közel-keleti beszerzéseknek, tehát jobb helyzetben van, mint azok az országok, amelyek korábban nagy mennyiséget vásároltak onnan. Ugyanakkor az importkitettség nagy mind az olaj, mind a gáz esetében, és amikor a világpiaci árak növekednek, az alternatív beszerzési források is megdrágulnak.

Az orosz Urál típusú nyersolaj ára, amely korábban jóval olcsóbb volt a Brentnél, mostanra felzárkózott, sőt időnként meg is előzte a Brentét. Ez részben a szankciók enyhítésének, részben a megnövekedett keresletnek köszönhető.

Magyarország tágabb gazdaságpolitikai kontextusban kis, nyitott gazdaságként még markánsabban érintett a környezeti események által: ahogy egy kis hajó a viharban nagyobb kárt szenvedhet, úgy Magyarország is sérülékenyebb. Erre jön rá az Európai Unió szankciós törekvése, amely nemcsak a beszerzéseket, hanem Magyarország energiapiaci pozícióját is veszélyezteti.

Az elmúlt években Magyarország a korábbi zsákfalu-státuszból regionális energiaelosztó központtá vált, köszönhetően a déli irányú orosz gázszállítmányoknak. Mostanra Szlovákia és Ukrajna is jelentős mennyiséget vásárol Magyarországon keresztül. Ha a szankciós politika folytatódik, és a hosszú távú gázvásárlási szerződéseket 2027 szeptemberéig ki kell vezetni, ez a státusz is meginoghat.

„Hogyha a szankciós politikában a jelenlegi folyamatok tovább folytatódnak, és mondjuk a hosszútávú gázvásárlási szerződéseket ki kell vezetni 2027 szeptemberéig, akkor ez a státusz is meginoghat, azon túl, hogy a legvaskosabb, legrobosztusabb lábát az ellátásunknak ez a szankciós törekvés kirúgná." – Hortay Olivér *

Globális kitekintés: Kína, infláció és stagfláció

A beszélgetés érintette Kína helyzetét is, amely a legnagyobb szénhidrogén-importőr. Az iráni háború kirobbanása előtt Kína a korábbiakhoz képest jóval nagyobb készletfelhalmozást bonyolított le – nincs pontos információ arról, mekkora készletekkel rendelkezik. A legfrissebb statisztikák szerint Kína importja az elmúlt hónapban a korábbi felére csökkent, ami arra utal, hogy a tartalékaihoz nyúlt. Ezzel párhuzamosan intenzívebben dolgozik új energiabeszerzési politikai kapcsolatok kiépítésén.

Mind Magyarország, mind Kína kapcsán felvetődik az exportpiacok gyengélkedésének problémája. Magyarországon évek óta gyenge a kereslet a főbb exportpiacokon, és az előrejelzések szerint ez nem fog változni. Kína esetében is hasonló a helyzet, különösen ha egy 79-eshez hasonló olajválság bontakozik ki, ami a kereslet rombolását eredményezi.

A jegybankok részéről egyre erősebb a félelem, hogy az inflációs nyomás újra megemelkedik. A 70-es években a 73-as olajválság komoly általános inflációs nyomást, majd kamatemelkedést okozott, a 79-es válság pedig egy újabb inflációs periódust hozott. Egyre többen tartanak attól, hogy a történelem megismétli önmagát, és két nagy inflációs hullámot kell elviselnie a világnak – és benne Magyarországnak.

„Attól tartanak egyre többen, hogy a történelem olyan értelemben megismétli önmagát, hogy megint két nagy inflációs hullámot kell elviselnie a világnak, és ezen belül Magyarországnak is." – Hortay Olivér *

A stagfláció veszélye is fennáll: a nyersanyagárak emelkedése mellett a kereslet csökkenése miatt a gazdasági növekedés is csak korlátozottan tud magára találni.

Hosszú távú tanulságok

A beszélgetés végén Hortay Olivér összegezte a levonható tanulságokat:

Gazdasági tanulság:
Ez a válság is aláhúzza a diverzifikáció fontosságát – ahogy a 2021-22-es és a 70-es évek válságai is. Minél több potenciális útvonalon és forrásból juthat energiahordozóhoz egy ország, annál hatékonyabban képes kezelni az ilyen helyzeteket. A diverzifikáció nemcsak energiahordozón belül, hanem energiahordozók között is kulcsfontosságú.

Ha szélesebb körű válság bontakozik ki, az nagy löketet adhat az alternatív technológiáknak (atonerőművi beruházások, megújulók, alternatív technológiák a közlekedésben), ahogyan a 70-es évek olajválságai után is kisebb, takarékosabb autókat kezdtek építeni.

„Ez a mostani is aláhúzza a diverzifikáció fontosságát. Tehát minél több potenciális útvonalon keresztül, minél több forrásból egy ország energiahordozóhoz juthat, annál hatékonyabban képes kezelni ezt a mostani helyzetet." – Hortay Olivér *

Politikai tanulság:
Hortay Olivér szerint egy egészen más korszakban élünk, mint korábban. Az átmenet kezdőpontjaként a 2001. szeptember 11-i terrortámadást vagy a 2008-as válságot jelölte meg. Azóta egy dinamikusan változó világrendben élünk, ahol közép- és nagyhatalmak emelkednek fel, és igyekeznek nagyobb befolyást kivívni maguknak. Ez a korábbinál sokkal bonyolultabb és kiszámíthatatlanabb geopolitikai környezetet eredményezett. Az átmeneti időszakokra jellemzően a konfliktusok – kereskedelmiek és katonaiak egyaránt – gyakorisága és mélysége megnő.

„Szerintem Magyarországnak erre érdemes készülnie, hogy ez a geopolitikai forrongás, ez a kiszámíthatatlanabb környezet új típusú kihívásokat állít vele szembe, és várhatóan lesznek még ilyen kihívások." – Hortay Olivér *

A közel-keleti konfliktusok és feszültségek aligha fognak egyik napról a másikra eltűnni.

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • "Brett olaj": Az átiratban a "Brent" olaj következetesen "Brett" alakban szerepel. A kontextus egyértelműen a Brent típusú nyersolajra utal.
  • "hormózi szoros" / "hormuzoros" / "Hormóziszoros": A Hormuzi-szoros többféle torzított alakban jelenik meg az átiratban.
  • "urász típusú nyersolaj": Az Urál típusú nyersolaj torzított alakja.
  • "akció megjelenik akcion": Az X (korábban Twitter) platformra utaló elhallás, az "X-en" kifejezés torzulása.
  • "furj béb fur törekvésé": Valószínűleg a "fúró baby fúró" (drill baby drill) kifejezés torzult alakja, de a kontextusból nem rekonstruálható teljes bizonyossággal.
  • "csepfolyósított földgázhoz": Cseppfolyósított földgáz (LNG) torzított alakja.
  • "zákfalu": Zsákfalu torzított alakja.
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]Tisztelettel és szeretettel köszöntöm a kedves nézőket és hallgatókat a Hit Rádió legfrissebb adásában.

[00:00:04]Én Gabra Gusztá vagyok és itt van velem a stúdióban Hortoly Olivér a századvégtől.

[00:00:09]Szervusz, köszönöm, hogy elfogadtad a meghívást.

[00:00:11]Szervusz, nagyon szépen köszönöm a meghívást és szeretettel üdvözlöm a kedves nézőket, hallgatókat.

[00:00:17]És hát, hogyha te itt vagy velünk, akkor energetika következik.

[00:00:21]elsősorban az olajról fogunk beszélgetni, ugyanis az utóbbi napokban jöttek olyan hírek, amik most már szinte rendszerszerűen érkeznek, hogy a Brett olajnak a világpiaci ára az megint mozgott egy kicsit.

[00:00:33]Ezúttal talán az volt a kiindulópont, hogy Irán lőtte Kuvaitot.

[00:00:38]Legalábbis voltak ilyen hírek, hogy lőni tervezik Kuvaitot.

[00:00:40]Trump pedig egy újabb csapást hajtatott végre Iránban.

[00:00:47]És ennek kapcsán egy kicsit gondoltam, hogy beszélgessünk arról, hogy amikor mondjuk Trump azt mondja, hogy most már aztán tényleg béke lesz, és ezt belövi mondjuk így hat különböző alkalommal, hogy akkor most már mindjárt aláírjuk fiúk a az egyezményt, és amiatt egy picit lejjebb megy, vagy amikor jön egy hír, egy támadásra és egy picit följebb megy, az hosszú távon mit eredményez például az olajjal kapcsolatos bizalomban és stabilitásban, mert azért itt látjuk, hogy előbb utóbb már mi se hiszük el azt, amikor Trump azt mondja, hogy most már tényleg béke lesz.

[00:01:19]A helyzet az az, hogy a piac egyelőre hisz abban, hogy ha nem is két napon belül, amit Trumps rendszeresen szokott mondani, de hogy rövid távon valamiféle megállapodásra jutnak a felek, és ami az energiapi szempontjából még fontosabb, elindulhatunk kifelé az alagútból, és a hormózi szoros fokozatosan megnyithatóvá válik.

[00:01:40]Tehát én azt látom, és az árak azt sugalják, hogy a piac meglehetősen optimistán árazza a mostani helyzetet.

[00:01:49]Az én személyes véleményem, hogy a az energiapiaci, geopolitikai kockázatok azok jóval magasabbak annál, mintsem amit a a a Brend típusú nyersolajhordónkénti ára mutatna a háború előtt.

[00:02:02]70 dollárról indultunk.

[00:02:02]Ez az elmúlt egy másfél hónapban volt olyan időszak, amikor fölszaladt csak nem 120 dollárig.

[00:02:11]Jelenleg olyan 96, amikor most beszélgetünk, 96-97 dollárt kell fizetni egy hordó nyersolajért.

[00:02:19]És valóban valamivel több mint két hónapja tart a tűzszünet.

[00:02:25]Persze, hogy mit tekintünk tűzszünetnek, az is egy időben változó dolog.

[00:02:29]A talán egy nappal ezelőtt feltették az újsági Rock Trumpnak a kérdést, hogy akkor most hogyan definiálja a tűztszünetet, és valami olyasmit válaszolt rá, hogy amikor nem olyan intenzitással lövi az ember a másikat, mint mint amikor nincs tűzszünet.

[00:02:44]Tehát amikor így kiújulnak a katonai cselekmények, akkor az olajárak felfelé korrigálnak.

[00:02:52]Amikor pedig hihetően vagy hihetőbben az az információ érkezik, hogy közel lehet a megállapodás, akkor pedig csökkennek.

[00:03:00]Ami még kell ahhoz, hogy az árakat hogy az árak emelkedését megtámasszák, megtámassza a piac, az az, hogy egy elképesztő mennyiségű készletet szabadítottak fel az elmúlt három hónapban.

[00:03:16]De ezzel együtt én azt látom, hogy egyre gyakoribbak és egyre magasabbról érkeznek azok a hangok, amelyek kongatják a vészharangokat, hogy végső soron nem változott semmi.

[00:03:29]Az elmúlt hónapokban a hormozis szoros tekintetében egy-egy hajónak sikerül átjutnia, de a forgalom megnyitása tekintetében még alig, ha beszélhetünk áttörésről vagy bármiféle eredményről, a készletek fogynak, és egyre közelebb és közelebb kerülünk ahhoz a helyzethez, amikor helyi szinten már mennyiségi problémák is adódhatnak, ami piaci pánikot válthat ki, és az árak nagyon hirtelen, nagyon drasztikus mértékben megemelkedhetnek.

[00:04:03]Persze azt nem lehet pontosan előrejelezni, hogy mikor jön el ez a pillanat, de ezzel együtt ennek a kockázata folyamatosan növekszik.

[00:04:14]És amit még szerintem ehhez érdemes hozzátenni, az az, hogy ha még most megállapodás születne, akkor is nagyon sok kihívást kellene kezelni, nagyon sok kérdőjel adódna.

[00:04:24]Egyrészt érdemes megfigyelni, ahogyan a hormuzorosról való kommunikáció is átalakult.

[00:04:29]Mondjuk egy hónappal ezelőtt az amerikai adminisztráció a szoros megnyitásáról beszélt.

[00:04:35]Most már fokozatos megnyitásáról van szó.

[00:04:40]nagy jelentőséggel.

[00:04:41]Igen.

[00:04:41]A múlt héten már amikor a megállapodást lebegtették, akkor akkor arról lehetett olvasni, hallani a nyilatkozatokból, hogy egy 30 napos idő intervallumról lehet szó, ameddig megnyitják a szorost.

[00:04:53]Én azt becsülném, hogy egyébként ez még nehézkesebb, mert nem csak az aknákat kell onnan kipucolni, de nagy kérdés például az, hogy ki lesz hajlandó biztosítani egy ilyen geopolitikai környezetben az ott áthaladó kereskedelmi hajókat.

[00:05:10]És akkor jönnek a következő kérdőjelek, hogy a hormózi szoros megnyitása után milyen ütemben lehet helyreállítani a közelkeleti exportkapacitásokat.

[00:05:23]több mint 80 létesítményt, elég súlyos támadások értek, és azokat a létesítményeket, amelyeket nem ért támadás is sem lehet egyik napról a másikra újra hatba fogni, ezekhez is hetek, bizonyos esetekben hónapok kellenek.

[00:05:39]Arról nem is beszélve, és erről az eshetőségről nagyon kevés szó esik, hogy én attól tartok, hogy még ha mindez meg is történik, akkor is ott egyszerűen olyan geopolitikai feszültségek maradnak a térségben, amelyek a korábbiaknál jóval jóval nagyobb eséllyel újabb problémákat eredményezhetnek.

[00:06:02]Az a hipotézisem, hogy sok szempontból az 1979-es olajválságot éljük újra.

[00:06:08]És érdemes visszanézni, hogy mi volt akkor.

[00:06:11]1978 őszén novemberében kitört az iráni forradalom, de utána egy évvel később kitört az iraki iráni háború is.

[00:06:24]Most is, hogyha körbenézel ott virtuálisan, akkor azt látod, hogy az öbölmenti országokat szétlőtték.

[00:06:28]Vannak olyan országok, akiknek a bevételük 70-80%-a a szénhidrogénértékesítésekből származik.

[00:06:37]Hónapok óta nem jutottak a pénzükhöz.

[00:06:41]A nagy turista helyszínek kihasználtsága 10-20%-on van már jó ideje.

[00:06:49]Légitársaságok, a helyi légitársaságok nagyon súlyos kihívásokkal küzdenek.

[00:06:53]Tehát egy az a egyébként is puskaporos hordó, ami korábban is volt a közelkelet, az most még egy sokkal veszélyesebb tereppé válik.

[00:07:04]Jó sok mindent érintettő, úgyhogy próbálok sorrendbe haladni.

[00:07:10]Ugye említetted azt, hogy a piac az tulajdonképpen egyelőre viszonylag pozitívan vagy hogy mondjam, hiszékenyen reagál mondjuk Trumpnak a békejelzéseire.

[00:07:23]Ez meddig lehet fönntartható?

[00:07:23]vagy van-e arra korábbi tapasztalat, hogy mi az a pont, amikor mondjuk az olajárak már nem követik le olyan szorosan azt, amit az Egyesült Államok elnöke mond, mert egyszerűen már túlságosan elhasználtá várnak azok a fráisok, hogy mindjárt szünet van, mindjárt jön a hormózis szorosnak a felszabadulása satöbbi.

[00:07:45]Tehát mi lehet az a pont, amikor már az olajár egyszerűen nem reagál érdemben arra, amit Donald Trump állít?

[00:07:54]Néhány gondolat.

[00:07:54]Az egyik az az, hogy az ilyen jelzőket, hogy hiszékeny, azokat kerülném, hogyha piac egészéről van szó, hiszen ott nagyon nagy számú kereskedő döntéseinek az eredménye az, ami történik.

[00:08:06]És általánosságban, amikor mondjuk azt mondom, hogy hogy én én sötétebben látom a helyzetet, mint a piac egésze, azt azzal a hogy mondjam alázattal teszem, hogy ez ez csak az én véleményem, az meg nagyon sok embernek a véleménye, akik valódi pénzt tesznek az egyik vagy a másik kimenetre.

[00:08:26]Ö egyszerűen csak a fizikai mennyiségek rendelkezésére, rendelkezésre állásának a tekintetében ez egy ez egy kifejezetten enyhe árkörnyezetnek tekinthető.

[00:08:38]Csak erre akartam utalni.

[00:08:40]A kérdésedre rátérve, rákanyarodva itt két dolgot érdemes külön választani.

[00:08:47]Az egyik a fizikai rendelkezésre állás, a másik pedig a pszichológia.

[00:08:52]A pszichológiai tényezőket nagyon nehéz előrejelezni.

[00:08:55]Gondolj csak bele, hogyha két hónappal ezelőtt ebben a stúdióban arról beszélgettünk volna, hogy a következő két hónapban Donald Trump hetente többször ki fog állni és elmondja, hogy két napon belül 48 órán, 24 órán belül, egy héten belül áttörés lesz, megállapodás lesz.

[00:09:16]És ezt a piac újra és újra le fogja reagálni érdemben, akkor az mennyire lett volna hihető.

[00:09:22]De mégis ez történt az elmúlt két hónapban, hogy a piac az rendre már nem csak a Trump nyilatkozatokra, de mondjuk a kiszivárgott információkra is nyilatkozik.

[00:09:31]Tehát hogyha bizonyos platformokon, nem tudom, az akció megjelenik akcion, hogy hogy közeli forrásoktól az jött, hogy akkor így és így fog kinézni a megállapodás, az is időnként több százalék-os százalékpontos eltérést eredményezhet a az olajárakban.

[00:09:50]De ebből az is következik, hogy nagyon nehéz a jövőre vonatkozóan megmondani, hogy hogy a piac meddig hisz majd ezeknek az információknak.

[00:09:56]És lesz és ha igen, akkor mikor olyan típusú átbillenés, amikor mondjuk hirtelen nagyon pesszimistává válik.

[00:10:04]ugyanis a korábbi tapasztalatok azt mutatják, hogy ilyenkor elindulnak olyan elindulhatnak olyan spekulatív folyamatok, amik a a az érzelmi váltást, annak a következményeit nagyon felerősítik.

[00:10:19]És ami most egy optimista környezet, az nagyon hirtelen átfordulhat egy pesszimista környezetbe, és ez egy hirtelen áremelkedést is kiválthat, akár azt meghaladó áremelkedést is, amit egyébként a fizikai mennyiségek indokolnának.

[00:10:34]És rátérve a fizikai mennyiségekre, itt szerintem a készletek apadását, fogyását érdemes figyelni, nyomonkövetni.

[00:10:42]A májusi adatokat teljes egészében még nem látjuk.

[00:10:47]Általánosságban az jelenthető ki, hogy a világban globálisan rendelkezésre áll a hogyha minden készletet nézünk, akkor van vele több mint 7 milliárd hordónyi olaj és olajtermékkészlet, de ebből ami elérhető az ilyen típusú vészhelyzeteknél, az kevesebb mint 3 milliárd, két és 3 milliárd hordó között van.

[00:11:10]Két típusú készletről van szó.

[00:11:10]Az egyik a stratégiai készletek, ami kifejezetten arra van, hogy hogy az ilyen helyzetekben legyen mihez nyúlni.

[00:11:19]Ezeknek a mennyisége valamivel több mint 1 milliárd hordó.

[00:11:21]És vannak a működési kereskedelmi készletek.

[00:11:25]A ezekre pontos becs pontos adatunk nincs, csak inkább becslés.

[00:11:31]Ez az, ami a vezetékekben van, ami a finomítóknál van, azok az olajtermékek, amik a különböző vállalatoknál rendelkezésre állnak, és így tovább.

[00:11:40]Az elmúlt három hónapban a egyrészt a Nemzetközi Energiaügynökség ernyője alatt működő országok úgy döntöttek, hogy a valaha volt legnagyobb stratégiai készletfelszabadítást menedzselik le.

[00:11:53]400 millió hordót tettek elérhetővé.

[00:11:57]Másrészt a kereskedelmi készletekhez is hát jelentős mértékben hozzányúltak a piaci szereplők.

[00:12:02]Ugye a májusi adatokat nem látjuk, de szerintem olyan olyan 300 millió hordót meghaladó készlet az, ami ami ami felszabadult.

[00:12:10]Ö és lassan az asztalra kerül annak a szükségessége, hogy egy újabb készlet stratégiai készletekből egy újabb felszabadítást elfogadjanak az érintett országok.

[00:12:23]Tehát most körülbelül ott tartunk, hogy nagyságrendileg a rendelkezésre álló hadra fogható készleteknek az ötöde az az már kiment a piacra.

[00:12:39]Két probléma van.

[00:12:39]Az egyik, ahogyan ezek fogynak ezek a készletek, az egyik az az, hogy az abszolút szintjük ahogyan csökken, úgy a annak az esélye, hogy piaci pánik alakuljon ki, növekszik, hiszen a mozgástér az egyre inkább, folyamatosan napról napra szűkül.

[00:12:54]A másik pedig, amit szerintem még érdemes ide tenni ilyen fő fő megfontolásként, az a készleteknek az egyébként egyébként egyenlőtlen eloszlása.

[00:13:07]Tehát, hogy ez nem úgy fog szerintem oda nem fogunk eljutni, hogy mennyiségi probléma adódik globálisan, mert az árak azok előbb fognak elszállni, de még, hogyha odajutnánk, hogy mennyiségi probléma adódik, az sem egyszerre mindenhol okozna problémát.

[00:13:25]hanem hanem helyi szinten.

[00:13:28]De na mivel az eloszlásáról is korlátozottan állnak rendelkezésre információk, mondjuk a kereskedelmi készleteknek, emiatt azt is nagyon nehéz előrejelezni, hogy hol adódhatnak problémák.

[00:13:40]Az elmúlt három hónapban azt tapasztaltuk, hogy azokban az országokban voltak helyi szinten ö kínálati nehézségek, akár ellátási problémák is, amelyek közvetlenül kitettebek a közelkeletről származó olajnak, olajtermékeknek.

[00:13:57]Ennek az az oka, hogy egy ilyen sok hatást követően logisztikailag nehézséget okoz a nagy mennyiségek pótlása.

[00:14:04]Tehát amikor azt olvasod, hogy például egy dél-olasz reptéren kerozinhiány alakult ki, az nem azért van, mert elfogyott a kerozin, hanem azért, mert hirtelen meg kellett oldani, hogy azt a nagy mennyiségű importot, ami korábban a Közelkeletről érkezett, azt más importforrásokból, finomítók átállításából, tartalékokból és így tovább pótolják.

[00:14:27]eljöhet majd az a pillanat is, amikor nem a logisztikai nehézsége az, ami ami uralkodóvá válik, hanem konkrétan ott helyi szinten a kereskedelmi tartalékok a működési minimumszint alákkennek.

[00:14:41]És erre vonatkozóan viszont már exaktabb becslések is tehetők.

[00:14:43]Meg is teszik ezt a nagy elemző házak.

[00:14:46]Ezek a becslések, ezek a július közepe végétől egészen az év végéig terjednek.

[00:14:57]annak függvényében, hogy konkrétan melyik térséget, melyik régiót nézik, hogyan kalkulálnak a keresletrombolással, ahogy növekednek az árak, úgy a kereslet az elkezd csökkenni.

[00:15:09]Ezt keresletrombolásnak is szokás nevezni, hiszen az ár az, ami elkezdi csökkenteni a keresletet.

[00:15:15]Hogyha egy drasztikusabb keresletromolással számolunk, akkor a rendelkezésre álló tartalékok tovább kitarthatnak.

[00:15:22]De összességében elmondható, hogy az irány, amiben haladunk, egy nagyon veszélyes.

[00:15:26]Na, na, ez nagyon veszélyes víz.

[00:15:31]Igen.

[00:15:31]Itt gondolkoztam rajta, hogy azért itt azt látjuk, hogy elég nagy átalakulásokat hoz ez a mostani helyzet.

[00:15:42]Ugye 79 után is elég nagy átalakulások jöttek az az olajkereskedelembe.

[00:15:49]Most nyilván elhangzott már itt az adásban is, hogy nem tudjuk megmondani, hogy mit hoz pontosan a jövő, de lehet-e már fogalmunk arról, hogy akár az olajnak a kereskedelmében, akár mondjuk abban, hogy az öbölmenti államok és Iránnak az olajkereskedelmi szerepean változik?

[00:16:07]Ebben láthatunk-e már valami halvány felsejlést abból, hogy mi várhat ránk a jövőben?

[00:16:12]Milyen változás?

[00:16:15]nagyon korlátozottan még az öb öbölmenti országok stratégiájában is stratégiáiban is nagyon nagy különbségek tapasztalhatóak.

[00:16:23]Elég csak mondjuk a az emirátusok és a szaúdi közötti konfliktusra gondolni, vagy arra, hogy az emirátusok kiléptek a az az OPECből.

[00:16:32]Én úgy látom, hogy a mostani helyzet az az Egyesült Államok befolyását azt azt növelhetik, és azoknak az országoknak a befolyását is rövidtávon mindenképpen, akik olyan nagy szénhidrogénkitermelők és exportőrök, amelyeknek az exportját fizikailag nem érinti a közelkeleti konfliktus.

[00:16:54]Tehát például Kanada vagy Oroszország vagy akár Norvégia esetében a mostani helyzet az nagyon kedvező.

[00:17:02]A mostani nehézségek azok nagyon jól jönnek nekik.

[00:17:04]Éppen egy friss adat szerint a az oroszok szélhidrogén olaj és gáz export bevétele május hónapban a korábbi év ugyanazon időszakához képest 32,5%-kal növekedett.

[00:17:21]Ráadásul ezek az országok most sokkal jobb pozícióból tárgyalhatnak a jövőbeli export kapcsán, és ennek megfelelően a kapacitás bővítések kapcsán is.

[00:17:31]Nem csak az Egyesült Államok furj béb fur törekvésé törekvéseinek adhat ez egy löketet, ez a mostani helyzet, hanem mondjuk az oroszok új megállapodásainak is, mondjuk annak is, hogy ahogyan az Európai Unió fokozatosan leépíti a beszerzési szerződéseit Oroszországgal, Oroszország képes legyen jobb feltételekkel új helyekre Indiába, Kínába értékesíteni.

[00:18:00]Ráadásul a szankciókat az amerikaiak után most már a britek is enyhítették a az oroszokkal szemben.

[00:18:05]A norvégok nagyon intenzíven arról tárgyalnak, hogy új kapacitásokat fejlesszenek és alig nem ehhez fognak kapni európai uniós finanszírozást is.

[00:18:18]Nem feltétlenül a beruházás finanszírozásán keresztül, de mondjuk hosszútávú szerződéseken keresztül.

[00:18:23]hogyha én kapacitást bővítek, és ezzel párhuzamosan tudok a vásárlóval, jó feltételek mellett egy hosszútávú szerződést kötni, akkor előre kiszámítható módon megvan a bevételi oldalam.

[00:18:36]Tehát ez egy kifejezetten kedvező üzletnek tekinthető.

[00:18:38]Ami a közelkeletet illeti, ott én azt látom, hogy azok az országok, akiknél van erre lehetőség, alternatív útvonal kiépítésén gondolkodnak, akár az emirátusok, akár a szaúdiak.

[00:18:51]a korábbi export egy részét azt már a meglévő infrastruktúrán keresztül képesek voltak áthelyezni, de ezzel párhuzamosan elkezdtek a azon is dolgozni, hogy új útvonalakat építsenek ki, bővítsék a meglévőket, de ez nem megy egyik pillanatról a másikra.

[00:19:10]Meglepődnék, hogyha 2027 év vége, 2028 év eleje előtt ezek az új útvonalak, ezek rendelkezésre állnának.

[00:19:17]És itt meg egy új ellentmondás adódik, mert hogyha azzal számolunk, hogy egyébként a hormóziszoros rövidtávon megnyílik, akkor ezeknek a ezekre a beruházásokra kevésbé van szükség, mintogyha nem nyílik meg.

[00:19:30]Kérdés, hogy hogyan térülnek meg ezek.

[00:19:32]Tehát ez is dinamikusan alakul.

[00:19:34]Nagyon kérdés, nagyon nagy kérdés.

[00:19:36]Az OPEC jövője.

[00:19:39]Azzal, hogy az emirátusok kilépett, az egyik legfontosabb tag hagyta el a hajót.

[00:19:44]Az olajkartel befolyása, vagy jövőbeli várható befolyása.

[00:19:48]Ugyanis jelenleg az országok egy része nem tudja a világpiacra juttatni az olaját.

[00:19:52]Az az csökken.

[00:19:55]Kérdés, hogy követi-e az emirátusokat más ország, mondjuk Kuvait vagy bármelyik másik.

[00:20:01]Az Egyesült Államoknak alapvetően érdeke lenne, hogy hogy hogy így történjen, és az OPEC az gyengüljön, és ő a az energiapiaci befolyását növelhesse.

[00:20:13]Úgyhogy elnézést, hogyha nem adtam erre egyértelmű vagy ilyen egyszerű néhány mondatos választ, de nagyon bonyolult a helyzet.

[00:20:21]Én arra számítok, hogy rövidtávon a nagy szénhidrogénxportőrök, akiket nem érint a konfliktus fizikai értelemben, azok azok profitálhatnak mind anyagilag, mind a befolyások növelésén keresztül.

[00:20:34]A közelkeleti országok jövője nagyon bizonytalan.

[00:20:36]Ott én úgy látom, hogy különböző módon megpróbálnak alkalmazkodni a helyzethez.

[00:20:43]Azok az országok, régiók pedig, akik nagy importőrök, azok nagyon rosszul járnak ezzel a magas árkörnyezettel, a bizonytalansággal, a nagy volatilitással.

[00:20:56]Itt akkor egy picit ránéznék Magyarországra is konkrétan, hogyha lehet, mert szokták mondani, és ez megint csak laikusként a sajtóban ezt látja az ember, aztán majd mindjárt a szakértő megmondja, hogy ez hogy van valójában, hogy Magyarország duplán vagy triplán van sújtva az ilyen energetikai problémák által, mert egyrészt ugye ott van az Oroszország elleni szankcióknak az összessége az EU-s részről, amibe lassan, de biztosan próbálják belenyomni Magyarországot is.

[00:21:23]Most ugye ott van az, hogy most már az araboktól se tud jönni olaj.

[00:21:27]És emiatt Magyarországon ugye ez a kampányban is egy téma volt, amire nem szeretnék most külön kitérni, de a lényeg, hogy a kampányban is egy erős téma volt, hogy akkor az energiaárak, energiaopp, ez ez hogy kivitelezhető a jövőben.

[00:21:41]Magyarország hosszú távon mekkorát bukhat, vagy esetleg akár nyerhet is ezen a mostani szituáción, mert ez utóbbi forgatókönyvet nem nagyon láttam leírva sehol se.

[00:21:52]Hát Magyarország egyfelől mennyiségi oldalról nincs kitéve a közelkeleti beszerzéseknek, úgyhogy mondjuk jobb helyzetben van, mint azok az országok, akik a nagy mennyiséget vásároltak korábban onnan, és egyszerűen logisztikailag meg kell oldani, hogy valahonnan máshonnan olajhoz, csepfolyósított földgázhoz juthassanak.

[00:22:13]Ugyanakkor Magyarország importkitettsége nagy, mint az olaj, mint a gáz esetében.

[00:22:18]És amikor a világpiaci olajárak növekednek, amikor a kínálat szűkül, akkor az alternatív beszerzési források is megdrágulnak.

[00:22:29]Tehát Magyarország, tehát mondjuk például az orosz urász típusú nyersolaj hordónkénti ára, ami korábban jóval olcsóbb volt, mint a nyugati Brent, az most már felzárkózott a Brend mellé.

[00:22:41]elsősorban azért, mert az amerikaiak meg a britek enyhítették az oroszokkal szemben hozott szankciókat.

[00:22:47]Másodsorban azért, mert a az urászra is nagyon nagy a kereslet.

[00:22:49]Volt olyan az elmúlt időszakban több ízben, amikor az urálász árfolyama megelőzte a a Brentét.

[00:22:55]Tehát konkrétan drágábban lehetett orosz olajat vásárolni, mint mint a Nyugati Brentet.

[00:23:02]Úgyhogy ároldalról, anyagi oldalról Magyarországot is negatívan érinti ez a helyzet.

[00:23:11]Ráadásul, hogyha tágabb gazdaságpolitikai kontextusba helyezzük az egészet, akkor azt mondhatjuk, hogy mivel Magyarország egy viszonylag kicsi rendkívül nyitott gazdaság, ezért a környezetünkben zajló események ezek még markánsabban érintenek minket, mintogyha egy tengeren egy nagy és egy kis hajót hasonlítanál össze a kisónak, amikor amikor nagyon jó a széljárás, nagyon nyugodt a a tenger akkor nagyon jól tud hasítani.

[00:23:41]Amikor viszont vihar van, akkor akkor az nagyobb kárt tehet benne, nagyobb kárt okozhat benne.

[00:23:47]És erre az egészre jön rá az Európai Unió szankciós törekvése, ami pedig Magyarországot nagyon-nagyon negatívan, nagyon hátrányosan érinti, érintheti.

[00:24:02]Nemcsak a saját beszerzései szempontjából, de az energiapiaci pozíciója szempontjából is.

[00:24:10]Az elmúlt években hazánk sikeresen módosította az energiapiaci státuszát a korábbi zsákfalu státuszról, ahova csak megérkeznek a gázmolekulák egy kis regionális energiaelosztó központtá.

[00:24:22]De ehhez az orosz beszerzésekre szükség volt.

[00:24:27]Szükség van.

[00:24:27]Tehát például a a déli irányú gázszállítmányok, és az a helyzet, hogy Oroszországból nagyobb mennyiségben, vezetékes úton már csak a déli irányon, török áramlaton keresztül érkeznek szállítmányok, ezt tette lehetővé, hogy Magyarország ne csak importőrként, de tranzitországként, exportőrként is fellépjen, és mondjuk mostanra Szlovákia, de még Ukrajna is jelentős mennyiséget vásároljon hazánkon keresztül.

[00:24:55]hogyha a szankciós politikában ö ö a jelenlegi folyamatok tovább folytatódnak, és mondjuk a hosszútávú gázvásárlási szerződéseket ki kell vezetni 2027 szeptemberéig, akkor ez a státusz is meginokhat azon túl, hogy a legvaskosabb, lerobosztusabb lábát az ellátásunknak, ez a szankciós törekvés, ez kirúgná.

[00:25:18]És ezeknek a lépéseknek, vagy ezeknek a problémáknak az energiapiacon messze túlmutató következményei vannak.

[00:25:29]2021-22-ben megtanulhattuk, hogy az energia egy központi erőforrás.

[00:25:36]És hogyha az energiára megemelkedik, akkor az bizonyos mértékben és bizonyos időtávon, változó mértékben változó időtávon, de minden termék és szolgáltatás árába begyűrűzik, hiszen valamilyen mértékben minden termékhez és szolgáltatáshoz szükség van energiára.

[00:25:53]Ez is az oka annak, hogy egyre erősebb az a félelem, mondjuk a jegybankok részéről, hogy az inflációs nyomás az megint megemelkedik.

[00:26:00]De hogyha visszatekintesz a 70-es évekre, amiről az előbb beszéltünk, hát ott is a 73-as olajválság okozott egy komoly inflációs nyomást, általános inflációs nyomást, és ennek következményeképpen kamatemelkedést, és így tovább.

[00:26:15]És utána pedig a 79-es válság egy újabb inflációs periódust, és attól tartanak egyre többen, hogy a történelem olyan értelemben megismérli önmagát, hogy megint két nagy inflációs hullámot kell elviselnie a világnak, és ezen belül Magyarországnak is.

[00:26:39]azon gondolkoztam, miközben ezt mondtad, hogy tulajdonképpen akkor ez, hogy nagy egy nagyon export, bocsánat, nagyon importigényes ország, ahol nagyon nagy mennyiségű energiára van kívülről szükség, ez tulajdonképpen nagyban is működhet, amit most elmondtál, mondjuk Kína vagy India esetében, nem?

[00:26:58]Tehát ott is azért lehet probléma abból, hogy a világpiaci folyamatok hogyan zajlanak éppen emiatt az öbölmenti válság miatt.

[00:27:05]Ez abszolút így van.

[00:27:07]És geopolitikailag sokan az is magyarázzák a a közelkeleti helyzetet, hogy az amerikaiak valójában Kína orra alá szeretnének borsot törni.

[00:27:19]A venezuelai akcióra is ez egy magyarázat.

[00:27:22]Irántól a legnagyobb mennyiségű olajat Kína vásárolta.

[00:27:25]A Kína mozgásá az önmagában is nagyon izgalmas, ugyanis az iráni háború kirobbanása előtt a korábbiakhoz képest jóval nagyobb mértékű készletfelhalmozást bonyolított le.

[00:27:39]Nincs pontos információnk arról, hogy Kínának mekkora olaj és gázkészletek állnak rendelkezésére.

[00:27:46]És éppen most reggel néztem, hogy a legfrissebb statisztikák alapján Kína importja az elmúlt hónapban a korábbiak felére csökkent.

[00:27:55]Tehát Kína kintről most nagyon keveset vásárol.

[00:27:58]vár vélhetően ő is a tartalékaihoz nyúlt.

[00:28:04]Ezzel párhuzamosan az látható, hogy a korábbiaknál intenzívebben dolgozik azokon a politikai kapcsolatépítéseken, amelyek potenciális energ új energiabeszerzéseket, energiamennyiségeket tehetnek lehetővé számára.

[00:28:20]De valóban igaz az, amit mondasz, hogy kéne egy nagy szénhidrogén importőr, és ennek megfelelően, hogyha az az import megdrágul, az gazdaságilag egy súlyos kihívás elé állíthatja Kínát is.

[00:28:37]Magyarország kapcsán azt mondhat, hogy nagy importőr, Kína kapcsán is.

[00:28:40]Szerintem mind a kettő kapcsán érdemes azt is felvetni, hogy ezek az országok nagy exportőrök is, nem energia, hanem termék kek tekintetében.

[00:28:47]És itt egy következő problémát pedig az exportpiacok gyengélkedése okozhatja.

[00:28:55]Magyarországon évek óta egy kihívás vagy egy nehézség az, hogy a főbb exportpiacainkon a kereslet az az eléggé gyenge.

[00:29:03]És a jelenlegi előrejelzések szerint a következő időszakban sem fog ez megváltozni.

[00:29:08]Ez Kína kapcsán is felmerül, különösen úgy, hogyha belemegyünk egy 79-eshez hasonló olajválságba, az előbb vagy utóbb a kereslet rombolását fogja eredményezni.

[00:29:21]Márpedig, hogyha az olajkeresletet el kell kezdeni rombolni, az a a piaci igényekben is, általánosságban, a termékekkel szemben támasztott igényekben is megjelenik, a kereslet csökken, és ez az, ami stakflációt idéz elő.

[00:29:38]Ugye az árak egyre inkább drágulnak, a nyersanyagárak az egyik oldalról, a másik oldalról viszont a a a kereslet az az csökken, és ennek megfelel a gazdasági növekedés is csak nagyon korlátozottan tud magára találni.

[00:29:52]Nem, összességében Kína kapcsán szerintem nem látjuk pontosan, hogy mekkora a mozgásterük.

[00:30:00]Nem látjuk pontosan, hogy mikor jön el az a pillanat, amikor mondjuk a közelkeleti háborúk meg az az iráni háború az az problémát okoz számukra, de ez a helyzet önmagában, ami a közelkeleten zajlik, Kínának nem áll érdekében.

[00:30:15]Az én véleményem szerint elhangzott az, hogy sokan attól tartanak, hogy a történet megismétli ön magát.

[00:30:25]Lehet-e ezen felül valamilyen tanulsága, vagy valamifajta következtetése ennek a mostani helyzetnek, ennek az egész közelkeleti konfliktusnak, és ehhez kapcsolódóan különösen a az olaj világpiaci árának a változásának?

[00:30:39]Le lehet-e már most szűrni valami olyan tanulságot, amit akár hosszú távon is magunkkal vihetünk?

[00:30:47]A kérdés, hogy hogyan alakul a jövő a ö milyen típusú tanulságra?

[00:30:53]Elnézést, hadd kérdezek vissza, hogy milyen típusú politikai tanulságra vagy gazdasági tanulságra gondolsz?

[00:31:00]Én mind a kettőre gondoltam.

[00:31:00]Elsősorban persze nyilván gazdasági, hiszen alapvetően a gazdasági részét néztük most meg, de hogyha valamilyen politikai tanulság jut most eszedbe, akkor arra is kíváncsi vagyok.

[00:31:11]Hát szerintem a 21-22-es válsághoz hasonlóan, vagy a 70-es évek válságaihoz hasonlóan ez a mostani is aláhúzza a diverzifikáció fontosságát.

[00:31:18]Tehát minél több potenciális útvonalon keresztül, minél több forrásból egy ország energiahordozóhoz juthat, annál hatékonyabban képes kezelni ezt a mostani helyzetet egy nagy importör kapcsán.

[00:31:39]És a és a diverzifikáció nem csak energiahordozón belül, hanem energiahordozó között is még inkább fontossá válik, vagy ezt még inkább aláhúzza ennek a jelentőségét.

[00:31:54]Az én várakozásom az, hogy ez a ez a különösen ez a helyzet különösen akkor, hogyha kibontakozik ebből egy szélesebb körű válság, akkor nagy löketet adhat az alternatív technológiáknak, ahogyan az egyébként a 70-es éveket követően is tapasztalható volt.

[00:32:08]Tehát az atomerőművi beruházásoknak, jelenleg a megújulóknak és és egyéb alternatív technológiáknak megjelenhetnek a következmények a közlekedésben, a 70-es évek olajválságai után.

[00:32:22]sokkal kisebb autókat építettek, aminknek kisebb volt a fogyasztása és így tovább, de ezek azért már középhosszútávú következmények.

[00:32:31]ami a politikai következmény, és nem csak ennek az iráni háborúnak, hanem szerintem az elmúlt egy évek egy vagy elmúlt évekből hát ilyen általános tanulság, hogy egy egészen más korszak van most, mint mint korábban volt.

[00:32:48]Hogy ennek az új korszaknak mi a kezdőpontja, az abban vannak viták.

[00:32:57]Én a én a szeptember 11-i terrortámadást tekintem annak, de mondjuk lehet a 2008-as válság is.

[00:33:04]Addig egy olyan időszak volt jellemző, ami ami amiben az amerikai modell expanziója zajlott.

[00:33:15]Azóta viszont egy átmeneti állapot állt fönn, egy olyan helyzet, amiben a a világrend az sokkal dinamikusabban elkezdett változni.

[00:33:25]Látható, hogy közép és nagyhatalmak kezdtek el felemelkedni, akik egyre nagyobb ö befolyást próbálnak kivívni maguknak, és ez egy sokkal bonyolultabb, sokkal kiszámíthatatlanabb geopolitikai helyzetet eredményezett, ahogyan az a történelem folyamán számos alkalommal egyébként már tapasztalható volt az ilyen átmeneti időszakokban.

[00:33:54]mindig sokkal nehezebb kiszámítani azt, hogy hol és milyen konfliktusok adódhatnak.

[00:33:59]Ilyenkor a konfliktusok, akár kereskedelmi, akár katonai konfliktusok gyakorisága és mélysége megnő.

[00:34:06]Úgyhogy szerintem Magyarországnak erre célszerű, erre érdemes készülnie, hogy ez a ez a geopolitikai forrongás vagy nyüzsgés vagy vagy kiszámíthatatlanabb környezet.

[00:34:23]Ez ez egy ez új típusú kihívásokat állít vele szembe, és várhatóan lesznek még ilyen kihívások.

[00:34:29]A közelkelet kapcsán beszéltük, hogy azok a konfliktusok, azok a feszültségek, amik most alakulnak ki, azok aligha fognak egyik napról a másikra eltűnni.

[00:34:42]Valahol ezeknek még ki kell budyannia, meg kell jelennie.

[00:34:49]Természetesen nyomon fogjuk akkor követni továbbra is az energia világát is.

[00:34:53]Hortolivérnek addig is köszönöm a beszélgetést.

[00:34:55]Nagyon szépen köszönöm.

[00:34:57]Önöknek pedig kedves nézők, hallgatók szintén nagyon köszönöm a figyelmet.

[00:35:01]Hamarosan újabb adásokkal jelentkezünk.

[00:35:03]Addig is kérek mindenkit, hogy aki még nem tette meg iratkozzon fel a Hit Rádió mindkét YouTube csatornájára, és hogyha tehetik, akkor kérem, hogy támogassák a munkásságunkat, akár csak egy lájkkal vagy kommenttel, akár anyagi úton.

[00:35:13]Köszönöm még egyszer a figyelmüket, viszontlátásra, viszont hallásra.

[00:35:15]M.