Világválság küszöbén: sikertelenségre van ítélve Magyar Péter kormányzása? - Sarkadi-Illyés Csaba
- Az S&P megerősítette Magyarország befektetésre ajánlott (BBB-) adósbesorolását, kiemelve a kamatcsökkenést és az euróövezeti csatlakozás 2030-as célját.
- A hitelminősítő pozitívan értékeli a kormányváltást, számítva az uniós kapcsolatok javulására és a befagyott források megérkezésére.
- Az OECD 2026-ra mindössze 1,6%-os növekedést jelez, ami alacsonyabb a kormány által remélt 2%-nál, és erősen függ a német gazdaság teljesítményétől.
- Az euró 2030-as bevezetése távoli cél: a jelenleg 6% feletti hiányt jelentősen csökkenteni kellene, amire Bulgária esete is figyelmeztet.
- A költségvetés stabilitása a belső fogyasztáson és az áfa-bevételeken múlik, miközben az ipar nem járul hozzá a várt mértékben.
- A KKV-szektor a jelentős állami támogatások ellenére sem tudott érdemi termelékenység-növekedést elérni, ami a piaci szemlélet hiányára is visszavezethető.
- Az uniós források átmeneti mozgásteret adnak, de kötött felhasználásuk és földrajzi egyenlőtlenségük miatt nem oldják meg a strukturális problémákat.
- A Hormuzi-szoros körüli feszültség súlyos energiaár-sokkot okozhat: a legrosszabb forgatókönyv szerint az olajár 180 dollárra is emelkedhet, ami ellehetetlenítené a magyar gazdaságpolitikát.
- Az új kormánynak a feszes költségvetési politika és a növekedésösztönzés között kell egyensúlyoznia, miközben elkerülné a kommunikációs elterelések csapdáját.
„Az a baj, hogy nem tudjuk megérteni pontosan, hogy akárki a miniszterelnök […] bizonyos keretek között Magyarország nem tud mit tenni.” – Sarkadi-Illyés Csaba
Részletes összefoglaló megjelenítése
Bevezetés
- A Hit Rádió műsorában Szabó József beszélgetett Sarkadi-Illyés Csabával, az 5. és az Economist újságírójával.
- A beszélgetés fő témái: a magyar adósbesorolás megerősítése az S&P által (tripla B mínusz szinten), valamint az OECD friss növekedési előrejelzései, ezek hatása a magyar gazdaságra, és az új kormány mozgástere.
Hitelminősítés – az S&P megerősítette Magyarország besorolását
A besorolás általános jelentősége
- A hitelminősítők osztályzatai nem közvetlenül hatnak a mindennapi életre – „nem lesz olcsóbb a kenyér” –, hanem a tőkepiaci finanszírozás szempontjából lényegesek: minél jobb egy ország megítélése, annál alacsonyabb kamattal tud az állam forrásokhoz jutni a piacokról.
- A szakértő ugyanakkor emlékeztetett az elmúlt évek belső eladósodottságra építő stratégiájára: az Orbán-kormányok célja a lakossági állampapírokkal az volt, hogy ne a külföldi piacok, hanem a magyarok finanszírozzák az államadósságot. Ebből a szempontból is fontos, hogy a besorolás hogyan alakul, de a belső finanszírozás miatt a közvetlen hatás összetettebb.
Konkrét megállapítások az S&P jelentéséről
- A hitelminősítő a magyar adósbesorolást a befektetésre ajánlott kategória alján, tripla B mínusz szinten hagyta.
- Kiemelték, hogy a kamatszintek 7,5%-ról 5,7%-ra csökkentek, ami átmenetileg olcsóbbá teszi az ország finanszírozását, és pozitív jel a pénzügyi befektetők számára.
- A jelentés fontos elvárásként említi, hogy Magyarország 2030-ig csatlakozzon az euróövezethez. Az euróbevezetéshez szükséges költségvetési fegyelem és megszorítások azonban a lakosság számára akár drágulást is hozhatnak.
- Az S&P az idei évre 1,6%-os, jövőre 2,4%-os gazdasági növekedéssel számol, ami alacsonyabb a korábban vártnál.
Geopolitikai kockázatok
- A hitelminősítő – más intézményekhez hasonlóan – komoly kockázatként azonosította a Hormuzi-szoros körüli feszültséget, az Iránnal kapcsolatos háborús helyzetet és annak energiaellátásra, illetve a magyar gazdaságra gyakorolt negatív hatásait.
A kormányváltás megítélése
- A nagy hitelminősítők pozitívan fogadták a kormányváltást; a besorolás stabilizálása mögött az a várakozás áll, hogy javulni fog az EU és Magyarország közötti kapcsolat.
- A hitelezők számolnak a befagyott uniós források megérkezésével, amiről Magyar Péter Ursula von der Leyen bizottsági elnökkel állapodott meg, és ami hosszú távon is segítheti a gazdaságot.
- A folyamatot egy banki hitelbírálathoz hasonlította: a befektető akkor ad pénzt, ha látja a fizetési hajlandóságot és képességet. Ehhez az kell, hogy a kormányzat stabilizálja a költségvetést, csökkentse a hiányt és alakítsa át a közfinanszírozási rendszert.
Nemzetközi összehasonlítás és adósságszintek
- A magyar államadósság GDP-arányosan 73% körül mozog – meglepő módon négy uniós tagállamé (Spanyolország, Franciaország, Olaszország és egy további nem nevesített) 100% felett van, mégsem beszélünk esetükben csődről.
- Ausztriában az adósság konstans 80% feletti, Lengyelországban pedig a GDP-arányos hiány 6% feletti, miközben az eurózóna 3%-os limitet írna elő – a példák azt mutatják, hogy a szabályok és a valóság között jelentős eltérések vannak.
„Tehát nagyon sok olyan kérdés van, hogy kit hogy engednek, hogyan tudnak működni ezek a rendszerek. Ez mindegyik tényleg abból áll, hogy a pudding próbálja ugye az evés, tehát a átlagember szintjén mennyire tudnak megvalósulni ezek az intézkedések, és milyen árat fizetünk különböző jó besorolásokért” – Sarkadi-Illyés Csaba *
Időzítés és az uniós források határideje
- Augusztus 31-ig szabad kezet kapott az új kormány a költségvetés átalakítására, addigra kell kifutniuk az uniós pénzeknek is. A miniszterek a parlamenti meghallgatásokon 100 nap türelmi időt kértek, így nyár végére-őszre már az új kormány eredményeit lehet mérni.
- A legközelebbi hitelminősítői felülvizsgálat december 4-én várható, ami addigra már egyértelműen a Magyar Péter-kormány teljesítményét tükrözi majd.
Az euróövezethez való csatlakozás kérdése
- A hitelminősítők pozitívan értékelik a 2030-as csatlakozási célt, de a tagság nem az ő döntésükön múlik.
- A maastrichti kritériumok közül a 3%-os GDP-arányos hiánycélt jelenleg 6% felett mérik, így jelentős konszolidációra lenne szükség.
- A közelmúltból Bulgária esete intő példa: csatlakozott ugyan az eurózónához, de máris túlzottdeficit-eljárás indult ellene, mert nem tudja tartani a hiánycélt.
- A szakértő szerint az eurócsatlakozás ígérete egyelőre inkább távlati, hangzatos célkitűzés, az új kormány most szembesül majd az ígéretek és a valóság közötti szakadékkal.
OECD növekedési előrejelzések és a magyar gazdaság kilátásai
A számok alakulása
- Az OECD 2026-ra 1,6%-os növekedést jelez, ami a Magyar Péter-kormány által várt 2%-nál is alacsonyabb. Jövőre 2%-os bővüléssel számolnak, ami az Európai Bizottság 1,4%-os legoptimistább becslésénél is kedvezőbb lenne.
- A növekedési adatokat általában lefelé szokták módosítani, és a realista várakozás az, hogy az iráni konfliktus miatt a helyzet rosszabb is lehet.
„Tehát az a baj, hogy nem tudjuk elfoglalni, nem tudjuk megérteni pontosan, hogy akárki a miniszterelnök, lehetnék én, lehetnél te, lehetnek a kedves nézők közül bárki, bizonyos keretek között Magyarország nem tud mit tenni.” – Sarkadi-Illyés Csaba *
A német függőség
- A magyar gazdaság erősen ki van téve a német konjunktúrának: míg a németek nem indulnak be, a magyar növekedés sem tud beindulni, hiába volt hatalmas gazdaságélénkítő csomagjuk.
- Ez összhangban van Magyar Péter és az általa Angela Merkellel kapcsolatban tett korábbi utalásokkal. A német és a tágabb európai uniós versenyképességi, energiaellátási problémák közvetlenül hatnak Magyarországra.
A költségvetés sérülékenysége: a fogyasztásra utaltság
- Az ipar továbbra sem járul hozzá a várt mértékben a bevételekhez, így a költségvetés stabilitása jelenleg a belső fogyasztáson és az abból származó áfa-bevételeken múlik.
- Magyar Péter kormánya az elsők között döntött a védett árak (pl. üzemanyagár-sapka) megtartásáról, hogy az inflációt féken tartsa, és a vállalkozások is olcsóbban jussanak energiához.
- Az előző kormány idején Nagy Márton is arról beszélt, hogy a fogyasztást mindenáron fenn kell tartani, mert enélkül összeomlana a büdzsé. Volt olyan időszak, amikor 1000 milliárd forintos lyuk keletkezett az áfa-bevételekben.
- A legnagyobb veszély az, ha a lakosság a bizonytalanság miatt visszafogja a költekezést, vagy ha elszabadulnak az árak.
Uniós források: lehetőségek és korlátok
- Az uniós források megérkezése átmeneti mozgásteret ad a költségvetésnek, és az állam által előfinanszírozott projektekre fordítható, ám ezek kötött, pántlikázott pénzek.
- A hatásuk földrajzilag egyenlőtlen: egy budapesti HÉV-felújítás nem segít egy szabolcsi családon.
- Az uniós forrásoktól az ipar beindulását sem várhatjuk automatikusan.
A KKV-szektor problémája: miért nem indult be a termelékenység?
- Nagy Márton már az előző kormányzati időszakban is többször panaszkodott arra, hogy a kis- és középvállalkozásoknak juttatott jelentős támogatások ellenére nem valósult meg a várt termelékenység-növekedés.
- A cégek nem léptek szintet sem a digitalizációban, sem a piacok felkutatásában, sem eladható termékek és szolgáltatások fejlesztésében. A szakember szerint ez nem kizárólag kormányzati mulasztás: maguk a vállalati vezetők sem használták ki a gondoskodó, szinte szocialista típusú támogatási környezet adta lehetőségeket (pl. 3%-os hitelek).
- A kettő – egyfelől a piaci gondolkodást gátló szemlélet, másfelől a túlzó állami gondoskodás – egy sajátos „különös L1-et” hozott létre, amit a jelenlegi kormánynak kell megugrania.
„Tehát, hogyha én gyártok egy tűt, azt valahol el kell tudni adni, mert hogyha hiába gyártom le ezt a tűt, ha nincs rá piac, nem tudom neked odaadni, vagy nem adsz érte pénzt, akkor ott lesz egy raktárba, akkor minek csináltam?” – Sarkadi-Illyés Csaba *
Világpolitikai viharfelhők: az energiagazdasági forgatókönyvek
- Az Európai Bizottság május 21-én tett közzé egy forgatókönyv-elemzést, amelyben különböző energiapiaci pályákat modelleztek.
- A legkedvezőtlenebb verzió szerint, ha a Hormuzi-szorosban nem sikerül békét teremteni és helyreállítani az energiaellátást, illetve Ázsiában is energiahiány lép fel, akkor a Brent olaj hordónkénti ára 180 dollárra szökhet fel.
- Ebben a forgatókönyvben a szakértő szerint „gyakorlatilag tényleg sajnos ki kell mondani, hogy bármilyen magyar gazdaságpolitikának nem lesz értelme vagy eredménye, hiszen el fog mindent csöpörni az a fajta gazdasági válság, ami előttünk áll.” A jelek pedig sajnos ebbe az irányba mutatnak.
- Az új kormány megítélése szerint nem futhat bele abba a hibába, amit a Fidesz-kormány követett el: ha gazdasági bajok vannak, nem szabad a közbeszédet elterelő, mesterséges ellenségképekkel operálni (ahogy Orbán Viktor tette, amikor a gazdasági számok helyett a kommunikációs tematizációra helyezte a hangsúlyt).
- Ebben a rendkívül turbulens, napi szinten változó geopolitikai környezetben („Facebook kormányzás Magyarországon, Twitter kormányzás a világon Donald Trumppal”) egy stabil 2%-os növekedés ideális esetben elegendő lenne a kilábaláshoz és egy fenntartható pálya megalapozásához.
Kockázatok és kormányzati stratégia: feszes költségvetés vagy növekedésösztönzés?
- Az új kormány előtt két, egymásnak feszülő cél áll: egyszerre kell megfelelnie a hitelminősítők és az uniós partnerek elvárásainak (feszes költségvetés, hiánycsökkentés, reformok), és beindítani a gazdaságot.
- A feszes költségvetési politika mindig visszavágásokkal, adókedvezmények megvonásával, reformokkal jár, ami politikailag népszerűtlen. A szakértő szerint a növekedés beindítása élvez elsőbbséget, mert már egy mérsékelt növekedésre is lehet alapozni.
- A példák azt mutatják, hogy sokkal magasabb adósságrátával és hiánnyal is működhetnek gazdaságok, így nem biztos, hogy a legfeszesebb pálya a legjobb. A lényeg, hogy a termelékenységet és egy versenyképes gazdasági elitet ki lehessen növelni, akár állami pénzek nélkül is.
- A kormányzat valódi karakterét az mutatja majd meg, hogy mennyire lesz reális a költségvetési tervezés a korábbi, túlzottan optimista Fidesz-gyakorlathoz képest. A megszorítások elkerülhetetlennek tűnnek, még ha kommunikációjuk nehéz is.
„Abba biztos nem mehetnek bele, hogy megszorítások jöjjenek, vagy reformok jöjjenek. […] Nyilván olyanokból, mint akár az MTV-ból, vagy pedig ha lehet ilyen luxus beruházásokat mondani, onnan lehet valamennyi pénzt visszaszerezni. Meg persze jól hangzik az is, hogy mondjuk 50 milliárdot talán spórolnak az országgyűlés kiadásainak a csökkentésével. De ezek csepp a tengerben, ezek nagyon kis összegek.” – Sarkadi-Illyés Csaba *
Összegzés – milyen kormányzásra számíthatunk?
- A beszélgetés végén a szakember úgy fogalmazott: először azt kell elérni, hogy „a magyar Magyarország saját lábára álljon”, vagyis a magyar munkából származzon a gazdaság teljesítménye, ne kizárólag a fogyasztásból.
- Ez a feladat egyelőre nem megoldott, és a recept sem ismert, miközben a nemzetközi környezet kifejezetten ellenszeles.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- „Mercellár”: Az átiratban egyszer fordul elő, Magyar Péterrel összefüggésben, a német gazdasági kitettség témájánál. Valószínűleg Angela Merkel volt német kancellárra utal, de mivel a szövegkörnyezetből nem egyértelműsíthető teljes bizonyossággal, és az átiratban torz névként szerepel, a pontos jelentése bizonytalan.
- „Sullyok Tamással”: A szövegben a köztársasági elnökkel kapcsolatos kommunikációra történik utalás. Ez nagy valószínűséggel Sulyok Tamás köztársasági elnök, de az átirat hibásan írja, ezért a javítást meg kellett tenni.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]hogy amennyiben nem sikerül békét teremteni, vagy elindítani a a horbuzi szoroson az energiaellátást, és ugye előbb-utóbb Ázsiában is hiány, energiaforráshiány és benzin, illetve gázhiány fog felütni a fejét, akkor 180 dollár per hordóval számolják a brendtolajt.
[00:00:19]Tehát ez valójában ez így megtörténik, akkor ö gyakorlatilag tényleg sajnos ki kell mondani, hogy bármilyen magyar gazdas Magyarországon kitalált gazdaságpolitikának nem lesz értelme vagy eredménye, hiszen el fog mindent csöpörni az a fajta gazdasági vás, ami előttünk áll.
[00:00:38]Márpedig ezek a forgatók inkább erre mutatnak, hiszen nem úgy tűnik, hogy megoldódna ez a helyzet.
[00:00:44]Köszöntök minden kedves hallgatót a Hit Rádió legfrissebb adásában.
[00:00:46]Én Szabó József vagyok.
[00:00:48]Mai vendégünk Sarkadi és Csaba, az 5.zője és az Economic újságírója.
[00:00:53]Szervusz!
[00:00:54]Szervusz!
[00:00:54]És üdvözlöm a kedves hallgatókat, nézőket!
[00:00:57]A mai adásunkban az SNP hitel minősítéséről, illetve az OSCD várakozásiráról fogunk beszélgetni.
[00:01:01]Ide kezdjünk az SNP-vel.
[00:01:03]A hitelminisítő megerősítette a a magyar besorolást, ami típra mínuszon van.
[00:01:08]Mit jelent ez a besorolás?
[00:01:11]És miért fontos ez egy ország számára?
[00:01:16]És miért van az, hogy ebbe a kategóriába maradtunk?
[00:01:23]Igazából, ha az embereknek a az átlag életét, vagy az átlagemberek életét nézzük, annyira nem fontosak ezek a a kérdések.
[00:01:30]Ez inkább a a tőke és a pénzügyi finanszírozás szempontjából lényeg lényegesek.
[00:01:34]Tehát attól függ attól függetlenül, hogy ezek a minősítések hogyan mozognak, nem lesz olcsóbb a kenyérre, hogyha most ezt nagyon egyszerű és plasztikus példával tudom mondani.
[00:01:46]Ilyenkor az a kérdés, hogy mennyire tudja olcsón, mennyire tudja ö minél alacsonyabb kamattal finanszírozni az államadósságát, az adósságát, a működését, a piacokról megtenni egy kormányzat.
[00:01:59]minél jobb ez az osztályzat, minél nagyobb, tehát minél jobban látják ezek a hitelminősítők a a különböző országoknak a kilátásait, annál olcsóbban tudunk a piacról, tudnak a kormányok a piacról ha akarnak pénzhez jutni, annál inkább tudják azt a fajta finanszírozást a a piacokról biztosítani.
[00:02:21]De ugye nyilván ez ugye másik oldalról az is azt is jelenti, hogyha mondjuk van egy jól működő gazdaságban jó ipari teljesítmények, akkor nem biztos, hogy ugye az eladósodottságot külföldről a piacokról kell biztosítani.
[00:02:36]És ugye van egy másik oldala is, amit ugye a eddigi kormányok, legis Orbán kormányok képviseltek, ez pedig ugye a belső eladósodottság.
[00:02:43]Tehát inkább azt szerették volna elérni, hogy a magyarok finanszírozzák meg az államot.
[00:02:50]Ugye ezek voltak az állampapírok, amikről ugye elég sok mindent lehetett hallani, és ugye eléggé támogatta is a kormányzat őket, hogy a lakosság finanszírozza meg a a a működést.
[00:03:05]Ebből a szempontból sem mindegy, hogy a pont a standenderen plusz, amire ugye te is említetted, volt ugye ki is emelte, hogy 7,5-ről 5,7%-ra csökkentek a kamatszintek.
[00:03:18]Tehát ennyivel olcsóbb lett a Magyarországnak a a pillanatni finanszírozása, de mondom, ez csak egy pillanatnyi kép is.
[00:03:28]Egyfelől, kettő pedig igazából ezt a befektetők saját magukra nézve tartják fontosnak.
[00:03:33]Tehát ez azt jelentheti, hogy Magyarország vonzóbb lesz, vagy vonzóbb a befektetésekre, de a pénzügyi befektetésekre.
[00:03:43]Ugyanakkor ők is kiemelték például, és azért bocsánat, hogy lefele nézek, csak a pontosan akartam idézni meg a fontos dolgokat ugye kiemelni ezekből a jelentésekből.
[00:03:54]Pont ez emeli ki, hogy mennyire fontosnak tartják, hogy a 2030-ig csatlakozhat a Magyarország az euróvezethez.
[00:04:02]Tehát bocsánat, vannak olyan ö szempontok, amelyeket elvár a pénzügyi világ azért, hogy ők befektessék a pénzeket.
[00:04:11]ö a magyar gazdaságban, a magyar állam háztartásba.
[00:04:16]Az egyik például az, ami ami most ö például Bulgáriába is visszacsap, az csatlakozzunk az euroi övezethez, ami nagyon komoly költségvetési fegyelem és visszavágásokat jelent majd a magyar lakosság számára.
[00:04:29]Tehát ha innen nézzük, akkor még drágább is lehet a kenyér attól függően, hogy mit vár el a piac.
[00:04:35]És ő szintén amúgy még érdekesség, amit megnéztem, hogy a növekedést kisebbre állították, vagy kisebb növekedéssel számolnak, mint amint eddig számoltak.
[00:04:46]Most 1,6 és 2,4%-os növekedést várnak el idénre és jövőre.
[00:04:55]És kiemelték itt is, hogy csakúgy, mint a a többi hitelminősítő esetében, hogy nagyon sok minden múlik azon, hogy mi lesz a hormózi szorosban, tehát mi lesz az amerikaiak, izraeliek háborújával, hogyan lesz majd az energiaellátás, ami ugye Magyarországon kívülálló okok miatt azért nyilván, de a magyar gazdaságra kihatással lesz.
[00:05:15]Beszéljünk arról egy kicsit, hogy mit tehet a magyar kormány.
[00:05:20]Mit jelent számukra ez a besorolás?
[00:05:22]Olyan szempontból, hogy mik azok a az alapvető lépéseket, amiket minél hamarabb meg kell hozniuk, hogyha ki akarnak törni ebből a besorolásból.
[00:05:29]Mennyire súlyos számukra, hogyha benne maradunk ebbe, hiszen nem a Magyar Péter által vezetett kormány került ebbe, hisz, hanem még az Orbánik által került.
[00:05:36]És mennyire szokványos az, hogy a hitelminősítők egy kormányváltás után igazából úgy tűnik, mintogyha nem javítottak vagy radottak volna a Magyarország besorolásán?
[00:05:47]Szerintem mind a két esetben pozitívan álltak hozzá.
[00:05:51]Tehát a nagy hitelminősítők pozitívan álltak hozzá a kormányváltáshoz, főleg azért is, és ez minden hitelminősítőnek ugye moodná is megjelent, hogy a javulni fog az Európai Unió és a Magyarországnak a a kapcsolata, és mindegyik számol azzal, hogy ezek az uniós források, amikor ugye elvileg megegyezett Magyar Péter és Urzrafond Leen, az Európai Bizottság elnöke, ezek megérkeznek a magyar gazdaságban, és meg fognak jelenni.
[00:06:14]plusz egy hosszútávú jó kapcsolat is együttműködés segíteni fogja a magyar gazdaságot.
[00:06:20]Tehát ebből indulnak ki.
[00:06:20]A másik ugye, hogy minden egyes ilyen hitelminősítő.
[00:06:25]Egyébként ezt úgy képzeljék el hallgatók, úgy képzeld el te is, mintogyha elmennénk mi egy bankba.
[00:06:27]És nyilván azt várja el egy bank is, hogyho az, hogy akkor ad nekünk pénzt, akkor finanszírozza meg nem tudom az autónkat, a lakásunkat, hogyha azt látja, hogy mi biztos fizetni fogjuk.
[00:06:37]És mondjuk, amikor van egy ilyen tanácsadás, tudjuk fizetni a kamatokat, tudjuk fizetni a hitelt, és van egy ilyen tanácsadás is, azt meg tudjuk beszélni azt, hogy hol kell csökkenteni a kiadásokat.
[00:06:46]Tehát ez a a köz ö ö közfinanszírozási rendszert át kell alakítani.
[00:06:52]Ezt el is várják a a kormányzattól, az aktuális kormányzattól, hogy ezeket a pénzeket meg vissza tudják kapni.
[00:06:58]Az a számön egy befektető, hogy fialni fog az ő befektetése, és ő nem elszáll egy költségvetést.
[00:07:05]Tehát a stabilizálni kell a költségvetést, a kiadási oldalt ugye csökkenteni kell.
[00:07:09]Általában ugye így lehet leginkább egy kormányzat számára stabilizálni a költségvetést.
[00:07:14]Csökkenteni kell a hiányt, de ez is én annyi érdekes.
[00:07:16]Például ugye szoktunk dobálozni azzal, hogy mennyire elszállt a magyar hiány és mennyire az adósságrát és milyen magas.
[00:07:23]Ugye nálunk ilyen 73% környékén van és egészen döbbenetes, de négy olyan európai uniós ország is van, amik 100% fölött áll ezen a listán.
[00:07:31]És ott ott van Spanyolország is, Franciaország is, Olaszország is ezen a környékén van.
[00:07:37]Tehát azt jelenti, hogy ők nem tudják saját önerőből finanszírozni a saját gazdaságukat.
[00:07:44]Ennek ellenére mégse mondanánk azt, hogy olyan rossz helyzetben van az országban.
[00:07:47]Legalábbis nem mondjuk azt, hogy csődben lennének.
[00:07:48]Ugyanenyan érdekes, hogy például Ausztria, aki itt van mellettünk, és ami szintén egy gazdag ország, és mi szintén szeretnénk ugye követni, és mindig arról beszélünk, hogy a osztrák példa mennyivel érdekesebb, vagy mennyivel jobb, mennyivel izgalmasabb.
[00:07:59]Ott 80% fölött van konstansan ezen a szint, ez a szint, amin nálunk van.
[00:08:04]De például ugyanúgy Lengyelország, ami szintén egy olyan követendő példa, és azt nézzük, hogy mekkora mekkora gazdasági előrelépés van.
[00:08:13]Ez például úgy értékel, hogy GDP arányban, hogy jóval magasabb, tehát 6% fölötti a hiányuk, miközben elvileg ugye a egy uniós tagországban nem lett 3% európai zónában lévő tagországban nem lett 3% fölött a hiány.
[00:08:29]Tehát nagyon sok olyan kérdés van, hogy kit hogy engednek, hogyan tudnak működni ezek a rendszerek.
[00:08:34]Ez mindegyik tényleg abból áll, hogy a pudding próbálja ugye az evés, tehát a átlagember szintjén mennyire tudnak megvalósulni ezek az intézkedések, és milyen árat fizetünk különböző jó besorolásokért, de nem ezen fog múlni egy gazdaságnak a szerepe, de ezek jól néznek ki egyébként.
[00:08:52]Ezt nem akartam eredetil feltenni ezt a kérdést, de már most eszembe jutott, úgyhogy mégis csak mondom.
[00:08:55]December 4-én lesz a következő ilyen mérés, hogyha jól tudom, december legelején.
[00:08:58]amúgy znám már novemberben, de ez lényegtelen.
[00:09:02]Igen.
[00:09:03]Csak ami amiatt érdekel engem, hogy addigra láthatjuk az új kormánynak a a lehetőségeit a hiteli minősítőknél.
[00:09:10]Igen, az már egészen biztos.
[00:09:10]Tehát az már tényleg az új kormány lesz a a azt már sőt, hát addigra ugye ki kell futni a az uniós pénzeknek is, ami nagyon fontos, mert augusztus 31 augusztus 31-éig szabad az új kormányzat, itt a jelenlegi kormányzat magán a határidőt, hogy megismerje, illetve addigra már akár át is alakítsa az az országnak a hálamáztartását, illetve a költségvetését, hiszen addig kértek nagyjából időt, és nagyjából minden ilyen minisztérium miniszter is a meghallgatás 100 napot kért ilyen türelmi időt, hogy ját átlássák a rendszert, illetve felálljanak különböző intézkedéscsomagokkal.
[00:09:44]Tehát nyár végéig ősszre mindenféleképpen már az új kormányzatnak a az eredményeit fogjuk látni.
[00:09:52]Jó, ebben a témában még egy kérdésem van, ez pedig maga az Euróvezetnek a Euróvezethez való csatlakozás.
[00:09:56]Ugye beszéltünk arról, hogy ezt is pozitívan értékelik a a hitelminősíték, hogy szeretnénk 2030-ra csatlakozni.
[00:10:02]Mennyire reális ez a mostani besorolásnál?
[00:10:05]És ö hova kéne felsorolódnunk, hogy egyáltalán észerű legyen az, hogy tudunk csatlakozni?
[00:10:15]Nem a itt most megint ugye vissza megyek az első kérdésre, nem a ezektől függ, tehát nem a hitelminősítőktől függ, hogy az eurózethez hogyan tudunk ugye ő csatlakozni, tehát nem az az ő meglátásuk szerint.
[00:10:27]Ennek vannak ugye például akár a hiány szempontjából is 3%-t le kell nyomnunk össze a hiányt, ami most ilyen 6% fölött mérnek ezek a hitelminősítők.
[00:10:36]Ettől fog majd múlni, hogy oda tudunk-e majd kapcsolódni.
[00:10:39]Azt késő utána, hogyha a azt látják megint abból a szempontból, hogy a pénzügyi piacok, hogy ide érdemes megfinanszírozni ezt az országot, akkor akkor az segíteni fog bizonyos szempontból.
[00:10:52]De pont ott van például legújabb példa Bulgária, ugye Bulgária idején csatlakozott a az euróvezethez, és most már megindult ellenük a túlzott, de egy picit eljárás, mert nem tudják tartani ezt a fajta hiányt.
[00:11:02]Tehát ez mint itt nyilván egy jól hangzó ígéret, és azért láthattunk ennél közelebbi vagy jobban kézzel foghatóbb ígéreteket is a kormányzattól, amiket egyedül nem sikerült megtartani.
[00:11:14]Csak azt vesszük például akár a vendégmunkások kérdései, ami ugye közvetlen kiadt a magyar gazdaság szereplőjéire.
[00:11:19]Tehát vannak olyan távlati célok, amelyek egyelőre inkább szerintem inkább küdösek, vagy jól hangzanak, és élettünk annyira gyanút perrel, hogy valószínűleg most látják meg Magyar Péterék, hogy milyen nehéz, vagy men mit jelent majd ezt az országot kivezetni a jelenlegi helyzetben.
[00:11:34]Úgy, hogy hogy az igazi energia sok, az igazi inflációs sok, az még csak az ennek az évnek a második felébe fog érkezni, amennyiben a hormóz is szorosan tényleg nem változik valami és nem nem jön oda egy csodatevő angyal, és hirtelen építi meg azokat az infrastruktúrákat, amiket szétbombáztak az irániak.
[00:11:50]Igen, hogyha mindenképpen össze akarjuk hasonlítani talán az Orbán kormánynak a 2010-es kezdetével, akkor ott az volt a nagy különbség, hogy a világpolitikai helyzet teljesen más volt, akkor gazdaságilag éppen felnövekvőben volt talán az Európai Unió is.
[00:12:03]Hát egyú válság után.
[00:12:05]Igen, egy pénzügyi válság után, ami azért tegyük hozzá zárójabb és bocsán meg, hogy szabad vágtam, de pont az ilyen hitelminősítő rendszereknek a a a túl túltengése miatt azért volt ott egy óriási ingatlan lufi, egy pénzügyi lufi, ami kipukkant, és ez pont arról szólt akkor is, hogy nem volt mögötte gazdasági teljesítmény zárójel bezáró.
[00:12:26]Ezzel szemben még ezt akartam hozzátenni, hogy úgy tűnik, hogy most Magyar Péterék azért egy nagyon nehéz világpolitikai helyzettel is néznek szembe, miközben még a magyar gazdaságot is, meg a magyar helyzetet is valót javítani kéne.
[00:12:36]Viszont menjünk tovább a következő témánkra, ami az OSD növekedési jóslatával, a magyar növekedési jóslatával foglalkozott, ami pedig az, hogy idén 1,6%-os növekedést jósolnak, jövőre pedig 2%-os GDB bővülést.
[00:12:53]Ha jól emlékszem, ez igazából egy kicsit visszasorolás, mert ennél többet vártak még tavaly év végén.
[00:13:00]Mit mondhatunk?
[00:13:03]Miért alakultak így ezek a számok?
[00:13:06]Mennyire lehetnek ezek a számok már reálisak?
[00:13:08]Szóval, hogy ez még egy mindig csak egy pozitív jóslás, vagy vagy van benne tényleg ebben már realállítás?
[00:13:11]És és mire számítsunk?
[00:13:14]Igazából ugye a Magyar Péteres idére már 2%-os tökedés vár, tehát ahhoz képest is gyengébb, és általában egy kicsit visszanyomják ezeket a számokat.
[00:13:22]Tehát tényleg azt mondják a akár itt a minősítők, akár az Európai Bizottságnak a beestése is, hogy kisebb lesz, mint amit ugye most elvártak.
[00:13:29]illetve hát ennél van egy rosszabb szkenárió is, amit ugye már körbelődözgettünket, bár ez most nagyon rosszó, de ugye az iráni helyzet miatt ez tényleg rosszabb lesz.
[00:13:40]Tehát az a baj, hogy nem tudjuk elfoglalni, nem tudjuk megérteni pontosan, hogy akárki a miniszterelnök, lehetnék én, lehetnél te, lehetnek a kedves nézők közül bárki, bizonyos keretek között Magyarország nem tud mit tenni.
[00:13:51]Tehát azt, hogy leírják például most is ezekben a a előrejelzésekben is, hogy például Németország mennyire kiott a magyar gazdaságra, mi nem addig nem tudunk mi nem tud mit kezdeni a magyar gazdaság, amíg a németek nem indulnak be.
[00:14:06]A németek pedig nem indultak be.
[00:14:07]Hiába volt egy óriási mentőcsomaguk is, amivel azt gondolták, hogy gazdaságot be tudják indítani, nem indultak be.
[00:14:12]És ilyen hozzá vagyunk kötve teljesen Németországhoz, amire ugye utalt is Mercellár mellett Magyar Péter.
[00:14:18]Amíg a németek nem tudják beindítani a a gazdaságukat, addig lehet bárki a magyar miniszterelnök, a magyar gazdaság sem fog beindulni.
[00:14:26]Ugyanez kiad a európai egész Európai Unió egészét nézve össze vagyunk kötve ezzel a közösséggel.
[00:14:36]És hogyha rossz az egész Európai Uniónak, hogyha nem tudják a versenyképességüket finanszírozni, hogyha nincsen elég energia, hogyha azok a energiahordozók azok drága vagy magassára érkeznek be, akkor a magyar gazdaság sem fog beindulni.
[00:14:47]Ebből a szempontból nagyon jól nézne ki, hogyha egyáltalán el tudnánkérni, főleg a következő évre ezt a 2%-os növekedést, hiszen az európai bizottság is 1,4%-al számol jövőre, ami ez a legoptimisebb becestlésük.
[00:15:04]Nem néz ki jól amúgy a következő időszak, és tényleg ezt nem tudnám megoldani Orbán Viktor sem, sem Magyar Péternek is nagyon nehéz dolga lesz.
[00:15:13]Meglátjuk, hogy hogy ebből mit tud kihúzni.
[00:15:16]amikor összerakták a mostani költségvetést, alapvetően egy pozitívabb makrógazdasági pályával számoltak.
[00:15:22]Mit lehet elmondani?
[00:15:25]Milyen hatással lesz az OSCD által javasolt jósolt, bocsánat, jósolt alacsonyabb 1,6%-os növekedés az idei büdcsére illetve a hiány céltartására?
[00:15:37]Ugye jelen pillanat a magyar gazdaságot és a magyar államháztartást, a fogyasztás tudja biztosítani.
[00:15:41]Tehát a egyelőre az ipart nem sikerült beindítani.
[00:15:44]Az iparból származó bevételek, adóbevételek azok elmaradnak a vártól és a tervezettől is.
[00:15:49]Most minden attól függ, hogy az inflációt hogyan lehet kézben tartani, és ezért is volt az, hogy például Magyar Péter neek az első döntése, amikor még gakóta meg se alakult, a kormány már bejelentette, hogy megtartja a védett árakat, mert az nem csak azért arra szól, vagy arra szolgál, hogy én most olcsóbban tudjak tankolni, hanem arra is, hogy az inflációt meg tudják tartani, hiszen a így a vállalkozások is olcsóbban tudnak tankolni, legalábbis nem a világpiaci áron tankolnak.
[00:16:13]Most mindent arra kell feltenni makrogazdasági szempontból és államháztatási szempontból, hogy az emberek vásároljanak, elmenjenek vásárolni.
[00:16:24]Ebből ugye áfát is tudjanak befizetni.
[00:16:24]É lesz meg érdekes, hogy hogyan fogja csökkenteni ilyen környezetben az áf bevételeket a kormányzat, és a fogyasztásba származó adókkal kessen meg lehessen támasztani a költségvetést, ha ez nem sikerül.
[00:16:40]Tehát hogyha az emberek újra úgy érzik, hogy bizonytalanságban vannak, nem költekeznek, inkább félretesznek, vagy éppenséggel elszabadulnak az árak, akkor lesz igazán nagy bajban a kormányzat.
[00:16:52]Egyébként az előző kormányzatban Nagy Márton is erről beszélt, hogy nagyon fontos lenne a fogyasztás, mert abból érkezik.
[00:17:00]Lényegében azt láthatjuk, hogy az elmúlt négy évben ezt a problémát azért nem sikerült beugrani tavaly és tavaly előtt már.
[00:17:04]Igen.
[00:17:04]Tehát volt olyan időszak, amikor 1000 milliárd Ftos hiány volt az álfa beevételekből.
[00:17:10]Pontosabban ugye annyival kevesebb áfa folyt be a a költségvetésből, ott például azzal számoltak el, de idén és már tavaly is ez folyamatosan növekedett.
[00:17:18]Tehát ez a része hát ha nem növekedett volna, tehát nem lett volna meg ez a szint, akkor nagyon nagyon a szükséggel már régen összeomlott volna a gazdaság, illetve pontosabban az állomászás nem lett volna miből fizetni, akár a tanárnak, akár bárkinek a fizetését.
[00:17:29]Tehát ez nagyon kellett.
[00:17:32]nyilván be fogja segíteni, segíteni fog a kormányzatkal, és hogyha megjönnek ezek a uniós pénzek, amiknek egy részét ugye már a magyar állam előfinanszírozta, tehát meg fognak jelen, lesz egy mozgáster, lesz egy nagyob mozgáster a kormányzatnak fizetni különböző kiadásokat, de ugye nyilván ezek is pántlikázott pénzek lesznek, tehát mindig ezt szoktam mondani, hogy attól függetlenül, hogy most Magyarorsz ők Budapesten felújítják a Hévet, és én örülök neked, Budapest vagyok, és használom is a Hévet, de nem tudom, mondjuk Szolnokon, Debrecenben, vagy éppen Szabol Szatmár vár megyében ez nem fogja igazából kisegíteni az embereket.
[00:18:06]Tehát ezek az uniós pénzek is ugye számunkban meg fognak jelenni, de nem biztos, hogy minden esetben könnyíteni fogja a magyar embereknek az életét.
[00:18:15]Ugye említetted az iparnak a helyzetét, nem akkor azt nem állíthatjuk, hogy a az európai pénzek, az uniós pénzek azok beindítanák az ipart?
[00:18:21]Ez egy nagyon fontos kérdés, és ezzel szembesült már már most szembesült a a jelenlegi kormányzat, és ezzel zárta az a a az Orbán Viktor, vagy az Neri is az utolsó napjait, hónapjait.
[00:18:33]Nagy Márton is nagyon sokszor panaszkodott arra, hogy nagyon sok pénzt adtak a KKV-knak és gyakorlatilag az a fajta termelékenység, amiket elvártak volna ezek ettől a a szektortól, az az nem valósult meg.
[00:18:48]Tehát hiába kapták az ingyen pénzeket, a támogatott pénzeket, nem lett, nem léptek előre, nem léptek szintet a KKV-k sem akár a digitális fejlődésben, sem pedig az, hogy piacokat találjanak, sem pedig azt, hogy olyan termékeket, olyan szolgáltatásokat ö gyártsanak, állítsanak elő, lépjenek fel a piacra, ami ami eladható lenne.
[00:19:07]és nem csak külpöldön, de nyilván Magyarországon is azt is hozzátehetjük, hogy nyilván nemzeti bajnokból is nagyon kevés van.
[00:19:16]Tehát most nem tudom mennyire reklám, de tehát Magyarországon nem lettek olyan cégek, amivel mondjuk egész Európában lehet kajákat rendelni, vagy taxit rendelni, és akkor szépen körbeérragadtam őket.
[00:19:27]Tehát ez nyilván az Orbán kormányoknak az egyik nagy bűne vagy mulasztása, de de ez nem csak szerintem ez nem csak kormányzati kérdés.
[00:19:37]Tehát voltam ott olyan tájékoztatókon, amikor tényleg ott ültek így ilyen vállalati vezetők is, meg KKV szektornak a képviselő is, és volt, hogy tök jó, hogy ott vagytok, de de nem te tőletek kéne, vagy tőlük kéne a segítség.
[00:19:52]És nyilván az, hogy megint men megint lesznek olyan energetikai fejlesztések vagy támogatási rendszerek, amik ugye segítenének a KKV-k ugye ezt erre fel is tudják használni ezeket az uniós pénzeket, és tényleg segíteni fogja a bővülését ezeknek a szektoroknak, de attól még elő kéne állítani olyan termékeket, olyan szolgáltatásokat, amik amik piaci lapon működnek.
[00:20:15]Tehát hogyha én én gyártok egy tól, azt valahol el kell tudni adni, mert hogyha hiába gyártom le ezt a tól, ha nincs rá piac, nem tudom neked odaadni, vagy nem adsz érte pénzt, akkor ott lesz egy raktárba, akkor minek csináltam?
[00:20:26]Tehát ez lesz majd a következő, ez az egyik legnagyobb kérdés, hogy ezt hogy tudják megoldani.
[00:20:31]És akkor itt jön a a kérdésnek a másik fele, hogy hogy tud becsatlakozni a a magyar beszállítói lánc kihez?
[00:20:37]Tehát beszokhoz a akkumulátor és autógyártó kapacitáshoz, ami ugye akár az Ázsiából, akár Németországból jött ide, vagy pedig esetleg Németországba tudnak beszállítani, ami ugye tudjuk, hogy ez a német piac most éppen nem működik.
[00:20:53]Nyilván volt még egy lehetősége erre, és ez is egy érdekes kérdés, hogy ez hogyan tud folytatódni ez a Trump Orbán Nagy barátságnak.
[00:21:00]Következtében azért nagy vagy elég nagy amerikai kapacitás érkezett ide, és azért azt tegyük hozzá, hogy egy Magyarország tényleg nem csak összeszerelőzem, tehát tényleg van itt nohó is és ö ö ö ö ö ö ö digitális fejlődés is.
[00:21:12]Ezt például hogyan tudjuk kiasználni?
[00:21:15]Tehát ezek itt maradnak-e, tovább mennek-e?
[00:21:18]Ez megint az lesz, hogy várja mindenki azt, hogy milyen lesz majd az újadópolitika is majd, hogy hogyan tudja, kiket tudnak támogatni, kit támogatni a kormányzat, kiket akar támogatni a kormányzat.
[00:21:31]És annyi kérdés van, amit meg kéne, amire választ kéne találni.
[00:21:32]És nyilván ezektől a jellemző cégek egészen másképp látják az országot.
[00:21:37]Tehát mi majd itt ülünk és azt mondjuk, hogy 16 év után várjuk, hogy történjen valami, történjen valami és egyre több a hír.
[00:21:42]De ugye de most vagy türelemre kell intenni saját magunkat és azt mondani, hogy előbb-utóbb lesz valami, vagy pedig most tényleg azt nézni, hogy megint eltelt egy nap és megint nem történt semmi.
[00:21:53]Hát mindenki döntse el, hogy melyik az igazság.
[00:21:56]KKV-k problémáér egy kicsit visszatérve, ez egyébként látásmúlt kérdése, vagy arról van szó, hogy eddig egy rossz politikát vitt az előző kormányzat a ezekkel a vállalkozásokkal kapcsolatban?
[00:22:05]Ö és akkor itt jön majd az, hogy amit ugye szokott is többször mondani a a vagy elvárnak a a Orbán Magyar Péter kormányától, hogy az a majd a piac eldönti.
[00:22:16]Tehát megvolt a lehetősége szerintem pedig a KKV szektornak is, mint ahogy a legtöbb gazdasági szereplőnek, hogy kevésbé piaci, de egy gondoskodó állami támogatás mellett tudjanak lépni.
[00:22:28]Ugye voltak akár a a kedvezményeselek, hiszen nem piaci alapúeleket vehettek fel.
[00:22:33]Ugye ezek a 3%-os hitelek példá nekik is segítettek, és nélkü olyan sok program futott, ami amivel elvileg még akár lehetett is volna kezdeni valamit.
[00:22:42]Én úgy látom, hogy mind a kettő valószínűleg igaz.
[00:22:47]Tehát van egy olyan látásmód, vagy olyan szemléletmód, ami ami nem tudta, vagy ami gátat szabhatott annak, hogy a önerőből tudjanak a gazdasági szereplőink szintet lépni.
[00:22:57]És valószínűleg lehet, hogy ezt a támogatási rendszert, ami ami inkább volt ilyen gondoskodó, vagy ilyen államszocialista, ezt se biztos, hogy kellett volna sokáig fenntartani.
[00:23:10]És ugye a kettő hozott össze egy ilyen különös L1-et, ami amit Palagy szintén meg kell majd ugrani.
[00:23:18]Térjünk vissza magára a növekedésre.
[00:23:18]A növekedés tényleg ez 2% környéken alakul, és ez egy valid szám lesz.
[00:23:22]Az hogyan fogja érinteni a lakossági fogyasztást?
[00:23:26]Ő akár a Reálb, akár a várati beruházési kedv szempontjából.
[00:23:32]Szóval mit mondhatunk?
[00:23:32]Igazából azt várhatjuk, mint az elmúlt pár évben, amikor tudtuk, hogy azért egy gazdasági nehézségeken megyünk keresztül, azt várjuk a következő évtől is, vagy azért van valami reménysugár, hogy hátha valami jobb lesz?
[00:23:44]Most szerintem még a a hátha valami jó lesz hangulatban vagyunk.
[00:23:49]A Európai Bizottságnak volt most 21-én, május 21-én adta ki egy ilyen forgatókönyvet arról, hogy milyen hatások várhatóak a az Unióra és az Unió gazdaságára.
[00:23:59]Ebben benne volt ugye külön minden országra lefedve és benne volt a a az unió egészére nézve.
[00:24:04]És minden ugye attól függ, hogy lesz-e milyen áron és hogyan tudunk energiá hozzájutni, energiaforrásokhoz hozzájutni.
[00:24:12]és ebben az uniós bizottság által kiadott köz forgatókönyvben azzal számolnak, hogy amennyiben nem sikerül békét teremteni vagy elindítani a a horbuzi szoroson az energiaellátást, és ugye előbb-utóbb Ázsiában is hiány, energiaforráshiány és benzin, illetve gázhiány fog felütni a fejét, akkor 180 dollár per hordóval számolják a brendtolajt.
[00:24:42]Tehát ez valójában ez így megtörténik, akkor gyakorlatilag tényleg sajnos ki kell mondani, hogy bármilyen magyar gazdas Magyarországon kitalált gazdaságpolitikának nem lesz értelme vagy eredménye, hiszen el fog mindent csöpörni az a fajta gazdasági válság, ami előttünk áll.
[00:25:01]Márpedig ezek a forgatók inkább erre mutatnak, hiszen nem úgy tűnik, hogy megoldódna ez a helyzet, ami tényleg az unión is, meg akár a Magyarországon kívül is van.
[00:25:12]Tehát úgy tűnik most, hogy ennél csak rosszabb lesz a helyzet.
[00:25:14]Másik kérdés tényleg ez, hogyha alapvetően néznénk egy 2%-os növekedést a ha egy ilyen béke időszak lenne, egy 2%-os növekedéssel már bőven el tudna vickinélni az új kormányzat, és abban már bőven benne lenne előbb-utóbb az, hogy a egy tartó pályára lehetne állítani az országot.
[00:25:36]Tehát, hogy csak ez lenne a kérdés is, ki tudnánk szedni Magyarországot ebből a nagy kagyhozból, amit most geopolitikának meg világpolitikának nevezünk, ami szinten szintén naponta változik, hiszen akár ugye beszélgettünk is arról, hogy miközben Magyarországra is mondjuk van ez a Facebook kormányzás, vagy legalábbis sokan így nevezik, hát ugye van egy Twitter kormányzás is a világon, amit ugye Donald Trump vezet.
[00:26:01]Szóval nem tudhatjuk pontosan, hogy hova vezettek, vagy éppen mi lesz a következő napon, de mondjuk, hogyha csak önállóan tudnánk nézni és magával tudnák nézni a 2%-os növekedés ez nagyon jó lenne.
[00:26:11]Ebből tudna az ország előrelépni és erre már futna tényleg minden.
[00:26:14]Tehát ha ez stabilan így menne, akkor tudna a tudna a magyar gazdaság előrelépíten itt önmagával ez jó lenne.
[00:26:22]A most kormány vajon egyébként a kettő közül melyik forgatókönyvet használhatja, vagy melyikre tervezhet öb költségvetést vagy erősebb gazdaságpolitikát?
[00:26:36]Szó, hogy az inkább pozitív, hogy hátha meglesz a 2%, vagy az, hogy egyszerűen muszájak vagyunk a világpolitikát figyelembe venni, és itt jó, nem várható?
[00:26:43]Hm, ez egy jó kérdés.
[00:26:47]Nagyon remélem, hogy realistább lesz a forgatókönyv, mint amit mondjuk a Fidesz kormánynál megismerhettünk.
[00:26:51]Szerintem itt fogjuk igazából megismerni, hogy vagy ráeszmélni, hogy milyen lesz majd a a magyar Péter vezet a kabinet.
[00:27:00]Abba biztos nem mehetnek bele, hogy hogy megszorítások jöjjenek, vagy reformok jöjjenek.
[00:27:09]attól függetlenül is, hogy nem tudjuk azért pontosan, hogy a a paktumba vagy a megegyezésben ugye mit tervezett a bizottsággal Magyar Péter, hiszen erről még ugye nincsenek pontos információk, hogy hogyan lehet stabilizálni, optimalizálni a költségvetést, a kiadásokat, mert ugye mindig amikor ilyeneket hallunk, akkor az általában azt jelenti, hogy hogy vissza kell vágni bizonyos kiadásokat.
[00:27:32]Nyilván olyanokból, mint akár az MTV-ból, vagy pedig a ha lehet ilyen luxus beruházásokat mondani, onnan lehet valamennyi pénzt vissza ö visszaszerezni.
[00:27:43]Meg persze jól hangzik az is, hogy mondjuk 50 milliárdot talán szabit spórolnak a az országgyűléssel, országgyűlésnek a a kiadásainak a csökkentése.
[00:27:53]De ezek csepp a tengerbát, ezek nagyon kis összegek.
[00:27:54]Meglátjuk, hogy hogy mivel számolnak.
[00:27:56]Szerintem mindenféleképpen fel kell mutatniuk eredményeket.
[00:28:01]Tehát ez a 2%os növekedés, azt szerintem elvárja, vagy ezzel számolhat Magyar Péter, de meglátjuk, hogy tényleg a a saját realális realizmusával hova tud épülni.
[00:28:14]De amúgy ez már szerintem egy kicsit nem tudom a hanggasztóbb jel, hogy hogy az elmúlt időszaknak a bejelentései meg kommunikációi inkább például akár Sullyok Tamással vannak elfoglalva.
[00:28:28]Tehát ugye a az Orbán kormányban is megtanulhattuk, amikor nem a gazdasággal foglalkozik Orbán Viktor, akkor tudjuk, hogy baj van.
[00:28:35]Tehát amikor mindig kitalált valami ellenségképet, akkor akkor tudtuk, hogy éppen valamiről azt akarja ne beszélgessünk, hogy ez általában számok voltak.
[00:28:42]Remélem nem ez a korszak jön vissza.
[00:28:48]Itt még egy pontig megragadnánk egyébként a a két az OSD-nek, illetve az SNP-nek a a prognózus prognózisait.
[00:28:58]Mi jelenthet nagyobb kockázatot Magyarország számára ebből a két dologból?
[00:29:03]Hogyha egy lassuló gazdaság elénézünk, vagy hogyha egy feszes államhaszárost kell tartania az új kormánynak?
[00:29:17]Politikai szempontból a fesztes háztartás az sosem jó.
[00:29:19]Igazából szerintem mindenképpen a gazdaságot kell beindítani.
[00:29:24]Tehát hogyha ha ezt célozza meg a kormányzat és van egy lassuló, de legalább egy gazdasági növekedés, arra már lehet alapozni.
[00:29:32]Tehát az olyan az olyan gyors változások, vagy az olyan kötöttségek, mint például az, hogy mondjuk akár 2030-as eurónak a bevezetése egy ilyen változó világban, szem inkább megkötik a kormányzatnak a kezét, és mindenképpen szerintem egy olyan politikát kell elindítani, támogatni, ami ami makro szinten is és a vállalkozások szintjén is el tudja indítani a a a gyarapodást és mondtam, hogy tehát nemzetközi példák is mutatják, hogy ennél sokkal nagyobb adósság rátal sokkal nagyobb hiány mellett is tudnak működni gazdaságok.
[00:30:14]Van arra is példa, hogy ezeket a számokat egy kicsit elengedjük, és nem biztos, hogy annyira feszes és politikával kell meglenni.
[00:30:24]Az a kérdés nyilván, hogy a a akár az uniós pénzekért cserébe, akár jobb minősítésekért cserében, hogy a piacról tudjuk ezeket finanszírozni, megírje-e majd, hogy a a költségvetésünk legy inkább persztesebb, ami mindig azt jelenti, tehát hogyha ezt szépen kimondjuk, hogy pzes legyen a költségvetés, mindig azt jelenti, ezt a a kedves nézők szempontjából is azért vegyük figyelembe, hogy szigorítások lesznek, reformok lesznek, visszavágások lesznek, akár úgy is, hogy adókedvezményeket kell visszavonni, mert másképp ez ugye nem tud működni egy véges keretben, tehát ezt, hogyha otthon is kipróbáljuk, akkor nem tudunk ennél jobban nem tudjuk ennél közelebb hozni ezt a valóságot.
[00:31:14]Lehet, hogy egy kicsit rosszul kapcsolom össze a dolgokat, de ha azt mondjuk, hogy egyszerűen nem lehet olyan fegyelmet tartani, költségvetési fegyelmet, amit kéne, akkor kockáztatjuk azt, hogy az S&P vagy bármelyik ilyen hitelminősítő lesoroljon minket még eggyel lejjebb, vagy ezért ennyire nem gáz a helyzet.
[00:31:32]Persze, persze.
[00:31:32]Hát hogyne.
[00:31:32]Hát a ők ezt nézik, tehát ők azokat a számokat nézik a gazdaságban, amelyek a egy befektető szerel fontosak.
[00:31:38]Tehát például te mondom, tehát azt, hogy mennyire éri meg az ő pénzüket befektetni egy ilyen mennyire éri meg a az adósságunkat átvenni, tehát mennyire tudják finanszírozni az adósságukat.
[00:31:49]Ez egy egészen más szempont, mint a mondjuk az a szempont, hogy a nyugdíjas né mennyiért veszi meg otthon a tejet meg a kenyeret.
[00:31:58]Tehát ez akár egymással szemben is tud lenni.
[00:32:00]Ez a kormányzatnak ezért nehéz, bármilyen kormányzatnak ezért nehéz ezt a két szempontot egyensúlyba hozni.
[00:32:08]És nyilván kihatásra is van az egyik a másikra, de szerintem először azt kéne elindítani, kitalálni akár amiről beszéltünk is, hogyan lehet a termelékességet javítani, hogyan lehet akár mondjuk akkor tényleg kinövelni minél gyorsabban egy olyan gazdasági elitet akár középszinten is, amelyek képesek arra, hogy önmagukba fel tudják húzni a a magyar ipart, a magyar teljesítőképességet.
[00:32:33]Ezek nem biztos, hogy azt kell, hogy ő ö hogy az állam totálja őket, és különböző állami pénzek kerüljenek be oda.
[00:32:40]Ezzel ugye lehet mondjuk így is feszesebbé tenni a kiadásokat.
[00:32:43]Tehát lehet, hogy nem ez a lényeg, hanem valami egyéb segítséggel, de mindenképpen be kell rúgni valahogy ezt a magyar gazdaságot, mert enélkül tehát amíg ezt ez Orbán kormánynál istrában voltak, tehát nem lehet sokáig csak a fogyasztásra bízni a magyar partneri a gazdaságot.
[00:32:59]Tehát mindenképpen szerintem először azt kell elérni, hogy hogy a magyar Magyarország saját lábára álljon, hogy mondjak egy rossz emlékű kifejezést.
[00:33:07]Ez pedig igazából most még lehet, hogy nincs is meg a recept, és még nem tudjuk, hogyan lehet, de először azt kell, hogy tényleg a a magyar munkából legyen meg a a magyar gazdaságnak a teljesítménye.
[00:33:20]Ez lesz most a befejező mondatunk Sarkadi Jéscsabának, az 5.zőjének és az Economist újságírójának.
[00:33:24]Köszönöm szépen, hogy rendelkezésünkre át.
[00:33:27]Köszönöm szépen, hogy itt lehettem.
[00:33:30]Én Szabol Jócsap voltam, kedves hallgatóinak és nézőknek köszönjük a figyelmet.
[00:33:33]Viszonthásra, viszontlátásra!