Hit Rádió 42:07

Kijev kész teljesen leradírozni az orosz enklávét? – Szilágyi Mátyás

moldovatransznisztriabővítésidentitáspolitikaromániaközélet
Irányultság: KonzervatívKötődés: Fidesz-közeli
Kijev kész teljesen leradírozni az orosz enklávét? – Szilágyi Mátyás
tl;dr

Összefoglaló (tl;dr):

„Ez egy teljes mértékben átpolitizált politikavezérelt folyamat." – Szilágyi Mátyás

  • Moldova EU-csatlakozása 2022 óta rendkívüli ütemben halad, ám az eljárás teljes mértékben átpolitizált és Ukrajnával párhuzamosan, „tandem" formában kezelve zajlik
  • A módszer kritikája, hogy Moldova így elszenvedi az ukrán csatlakozás minden késedelmét, ezért egyre gyakrabban vetik fel a különválasztás igényét a gyorsabb haladás érdekében
  • A magyar-ukrán kisebbségi megállapodás után megnyílhatnak a fejezetek, így Moldova 2026 közepétől formálisan is megkezdheti a tárgyalásokat az első klaszterekben
  • A belső identitáspolitika megosztott: a lakosság egy része románnak, másik része saját moldovai nemzetiségűnek vallja magát, az etnikai sokszínűség tovább bonyolítja a képet
  • Transznisztria egy orosz fennhatóság alatt álló, befagyott konfliktuszóna, amely horgonyként akadályozza a nyugati integrációt, bár gazdaságilag már az EU-hoz kötődik szorosabban
  • Románia szisztematikusan, a szabványosítástól a fegyveres erők kiképzéséig minden téren segíti Moldovát, ami egy kettős EU-hoz, illetve Romániához vezető egyesülési folyamatot is szolgálhat
  • A csatlakozás elakadása esetén a román-moldovai újraegyesítés egyre hangsúlyosabban jelenik meg alternatívaként, amit mindkét ország vezetői nyíltan szorgalmaznak
  • Bár Moldova éltanulónak számít a bővítési biztos szerint, a jogállamiság, a korrupció és a kisebbségi jogok terén ugyanazok a súlyos hiányosságok terhelik, mint Ukrajnát
Részletes összefoglaló megjelenítése

Az Európai Uniós csatlakozási folyamat jelenlegi állása Moldovában és a „tandem" Ukrajnával

A beszélgetés apropóját az adta, hogy a magyar média figyelme elsősorban Ukrajnára irányult, miközben Moldova Európai Uniós csatlakozása is elindult, szinte „radar alatt". Szilágyi Mátyás kifejtette, hogy egy tipikus geopolitikai törésvonalon fekvő két országról van szó, amelyek eltérő léptékűek: Ukrajna egy hatalmas, háború sújtotta ország, míg Moldova egy kisállam, amely Ukrajna és Románia közé ékelődött be.

Mindkét állam a Keleti Partnerség program résztvevője volt, és a csatlakozási folyamat az orosz-ukrán konfliktus 2014-es kirobbanásától – a Krím orosz megszállásától – felgyorsult. A 2022-es, Ukrajna elleni teljes körű orosz támadás után a folyamat rendkívül gyors ütemet vett. A szakértő szerint ez egy teljes mértékben politikavezérelt, átpolitizált folyamat. Moldova 2022 júniusában nyerte el a tagjelölti státuszt, 2024-től pedig a csatlakozási tárgyalások is megkezdődtek, bár egyes fejezetek megnyitására kezdetben nem került sor.

„Ez egy teljes mértékben átpolitizált politikavezérelt folyamat." – Szilágyi Mátyás *

Az Európai Unió a két ország „tandem" módon történő kezelését alkalmazza, ami Szilágyi szerint egy Ukrajnának tett gesztus: az EU nem akarja elválasztani Moldovát Ukrajnától, mert az „derogáló lehetne, vagy sértő, vagy illúzióromboló" az ukrán ambíciókra nézve. Ennek következményeként Moldova arra „ítéltetett", hogy az ukrán csatlakozás késedelmeit, például a magyar vétó miatti leállást, maga is elszenvedje.

Ez a helyzet a legutóbbi magyar-ukrán megállapodás fényében változott, amely a kárpátaljai magyar nemzeti kisebbség jogainak visszaállítását célozza. Ennek következtében a csatlakozási fejezetek formális megnyitása is lehetővé válik Moldova számára. Az előzetes naptár szerint 2026. június 15-étől, az EU külügyminiszterek luxemburgi találkozójától kezdve az első, második és hatodik fejezet kapcsán megkezdődhetnek a tárgyalások, ami a jelenlegi, Európai Uniós integrációt és oroszellenes, Románia-barát irányvonalat képviselő moldovai kormány számára jelentős lépés.

A 2028-as hivatalos moldovai céldátum Szilágyi szerint irreális, és a 2030-as célt is általában megkérdőjelezik az EU tagállamokban. Hangsúlyozta, hogy Moldova esetében nem állnak fenn azok a geopolitikai, gazdasági és pénzügyi fenntartások, amelyek az ukrán csatlakozással szemben a tagállamok jelentős részében megjelennek, így a moldovai folyamat akár gyorsabb is lehet az ukránnál.

Moldova történelmi háttere és identitásának összetettsége

A beszélgetés során részletesen kitértek Moldova történelmére. Szilágyi felhívta a figyelmet, hogy Moldova régi európai államnak tekinthető: a Moldovai Fejedelemség a 11. században, a Magyar Királyság elővédvonalaként és vazallusaként jött létre, később teljesen önállósodott. Történelme során egy geopolitikai ütközőzónában helyezkedett el: a terület az Oszmán Birodalom, a feltörekvő Orosz Birodalom, a Krími Tatár Kánság, a Lengyel Királyság és a későbbi Habsburg Monarchia határmezsgyéjén feküdt.

A modern román állam a Moldovai és a Havasalföldi Fejedelemség egyesüléséből jött létre a 19. században. A mai Moldova területe 1812-től az első világháború végéig orosz kormányzóság volt, majd 1919-20-ban, a „Nagy-Románia" létrejöttekor Romániához került. A két világháború között a Román Királysághoz tartozott. A szovjet időszakot – amely jogilag a Molotov-Ribbentrop paktum következménye volt – a Szovjetunió fennhatósága alatt, Moldova Szocialista Köztársaságként élte át, végül 1990-ben vált függetlenné.

Az identitás kérdése központi eleme a beszélgetésnek. Szilágyi hangsúlyozta, hogy ez egy nagyon komoly történelmi vita, ahol mind a „román identitás", mind a „különálló moldovai identitás" álláspontja alátámasztható. A moldovaiak románul beszélnek, de a helyi nyelvjárás egy „lágyított" dialektus, és a lakosság egy része magát románnak, más része moldovai nemzetiségűnek vallja.

„Jelen pillanatban Moldovában a lakosságnak egy része tartja magát románnak... a lakosságnak egy másik része, hasonlóan nagy része Moldovainak, Moldovai identitásúnak tartja magát" – Szilágyi Mátyás *

A helyzetet tovább bonyolítja a nemzetiségi, etnikai tarkaság: nagy számban élnek a régióban oroszok, ukránok, gagauzok, bolgárok, lengyelek, örmények, zsidók – ők a lakosság mintegy 30%-át teszik ki. Szilágyi ezeket a csoportokat részben „birodalmi kisebbségnek" nevezte, akik hagyományosan az adott birodalom központjához húznak. Ez a sokszínűség még összetettebbé teszi a moldovai identitásról folyó vitát, és katalizálja a nyugati, illetve a hagyományosan keleti, orosz orientációjú lakosságrészek szétválasztását a jelenlegi geopolitikai konfliktushelyzetben.

Transznisztria: a szakadár régió és hatása a csatlakozásra

A beszélgetés kiemelt témája volt a Transznisztria, más néven Nyugat-Podólia vagy Dnyeszter-mellék kérdése. A szakértő elmondta, hogy ez egy szeparatista enklávé, amely az 1992-es háború következtében jött létre, és jelenleg is közvetlen orosz fennhatóság alatt áll – egy mintegy 2000 fős orosz „békefenntartó" kontingens állomásozik a területen. A régió a de facto függetlenségét hangoztatja, amit nemzetközi jogilag senki sem ismer el, beleértve Oroszországot is, de a központi kormánytól független irányítást gyakorol, központja Tiraszpol.

Transznisztria Szilágyi megfogalmazásában egyfajta „horgony" az orosz befolyás szempontjából, amelynek egyik funkciója Moldova nyugati integrációjának akadályozása. Nagy kérdés, hogyan lehet ezzel a kettős hatalmi struktúrával Moldovát integrálni az EU-ba. A moldovai kormány egy lépcsőzetes integrációt képzel el: fokozatosan kiterjesztené a gazdasági, pénzügyi és jogi szabályozást a Dnyeszter balparti régióra is. Ezt a folyamatot segíti, hogy a térség az utóbbi időszakban gazdaságilag ellehetetlenült, mivel leállt az orosz gázszállítás, és a régió exportjának 80%-a már az EU-ba irányul.

„Kijev készen áll arra..., örömest kész lenne lényegében leradírozni, eltörölni ezt az enklávét a föld színéről." – Szilágyi Mátyás *

Különböző integrációs modellek vetődtek fel. A „ciprusi modellt", amely csak az egyik fél integrációját jelentené hosszú távon, az Európai Unió és a Bizottság vezetői hivatalosan elvetették. Szilágyi ugyanakkor megjegyezte, hogy a legutóbbi értékelések szerint Moldova egyfajta éltanuló lett az EU tagjelöltek között – Marta Kos bővítési biztos nyilatkozatait idézve –, akár még a nyugat-balkáni államok vonatkozásában is. A területen tartózkodó orosz kontingens és a régiót irányító hatalmi-gazdasági csoport (a „Sheriff" vállalatkonglomerátum) azonban igyekszik megőrizni a függetlenségét, így a reintegráció nem lefutott kérdés.

A tandem-kezelés kritikája és Moldova lehetséges különválása Ukrajnától

A beszélgetésben hangsúlyozottan felmerült, hogy a tandem módon való haladás több szempontból is kritika tárgya. A moldovai kormánykörökben időről időre felvetik a különválasztás lehetőségét, mert Moldova gyorsabban tudna haladni, mivel nem nyomasztja az ukrajnai konfliktus geopolitikai problémahalmaza. Moldova ugyan orosz érdekszférának minősül Moszkva szempontjából, de nem része háborús konfliktusnak. Románia részéről is folyamatosan felmerül, hogy célszerű lenne leválasztani Moldovát a tandemből a gyorsabb előrehaladás érdekében.

A csatlakozási folyamat lelassulásának veszélyével kapcsolatban egyfajta politikai nyomatékosítás – Szilágyi megfogalmazásában akár „zsarolási eszköz" – is megjelenik: amennyiben Moldova nem tud kielégítő ütemben közeledni az EU-hoz, felmerül egy radikálisabb megoldás, a Romániához való csatlakozás. Ezt az elmúlt fél-egy évben több moldovai és román kormányzati szereplő is hangsúlyozta, köztük Maia Sandu moldovai államelnök és Ilie Bolojan volt román kormányfő, valamint Nicușor Dan román államelnök is.

„Tehát kijelentette, hogy mindenképpen Moldova csatlakozására szavazna, amennyiben ezt szavazáson kellene eldönteni." – Szilágyi Mátyás, Nicușor Dan román elnökről *

Ez a kérdés szervesen összefügg: az európai uniós előrehaladás és a Romániával való egyesülés kérdése egymást kiegészítő folyamatként jelenik meg. Románia részéről ez „távlati román stratégiai cél", egy modernizált nemzeti program, amely rendszereken átível, és minden román politikai párt programjában szerepel. A szakértő felidézte, hogy ez a gondolat látens módon már a Ceaușescu-korszakban is megfogalmazódott, és komoly feszültséget jelentett a Szovjetunió és Románia között, bár nyílt formában nem jelent meg.

Románia szerepe Moldova integrációs folyamatában

Románia Szilágyi szavai szerint rendkívüli mértékben, minden területen szisztematikusan segíti elő Moldovának azt az integrációs folyamatát, amely egyszerre jelenthet európai uniós és egy Romániával való állami integrációt. Ez a program 2010-től, Vladimir Voronin elnök megbuktatása és a nyugati orientációjú, Románia-barát kormány (Vlad Filat vezetésével) hatalomra kerülése óta igen kiterjedt formában valósul meg.

A román támogatás az élet minden területére kiterjed: a gazdaságra, a pénzügyekre, a szabványosításra, a távközlésre, a biztonságpolitikára, a hadsereg és a hírszerző szervezetek kiképzésére és újrafegyverzésére. Szilágyi ezt a „szálanként való összecsomózás politikájának" nevezte, ami egyben megfelel az EU-s integrációs és harmonizációs folyamat követelményeinek is.

„Tehát román részről ez egy nagyon jól kigondolt és módszeresen megvalósított célirányos folyamat." – Szilágyi Mátyás *

A moldovai lakosság preferenciáit tekintve a Nyugat-Európában, Romániában, Olaszországban és más neolatin országokban dolgozó, mintegy félmilliós moldovai munkavállalói tömeg egyértelműen nyugati preferenciával rendelkezik, és a választásokon döntő faktort jelent az európai orientációt támogató eredmény szempontjából. Az otthon maradtak körében a nyugati és a keleti orientáció támogatottsága nagyjából fele-fele arányú. Szilágyi ugyanakkor rámutatott egy fontos aszimmetriára: a Nyugat-Európában dolgozók számára mintegy száz szavazókört biztosítanak, míg az Oroszországban lévő, hasonlóan nagy létszámú moldovai munkavállalói réteg számára csupán kettőt. Ezt célzatos, tendenciózus politikai törekvésként értékelte a moldovai vezetés részéről.

Az orosz-ukrán háború közvetlen hatásai Moldovára és a biztonsági kockázatok

A háború Moldovát közvetlenül is érintette. Több alkalommal csapódtak be moldovai területre eltévedt drónok, rakéta-törmelékek, amelyek ukrán célpontokat – elsősorban dunai és fekete-tengeri kikötőket – támadtak. Szilágyi párhuzamot vont a Galați városában történt hasonló esettel, ahol egy lakóépületbe csapódott orosz drón, hangsúlyozva, hogy ezek a történések közvetlenül veszélyeztetik a moldovai lakosság testi épségét és biztonságát.

A csatlakozási folyamat jövőjére is rányomja bélyegét a háború kimenetele. Szilágyi elmondta, hogy a harcok jelenlegi állása alapján nem valószínű egy közvetlen orosz szárazföldi betörés a Dnyeszter-mellék felé, vagy egy tengeri partraszállás Ukrajna fekete-tengeri partvidékén, ami Mikolajivon át egészen a Duna-deltáig és a román határig hatolna. Az enklávé politikai jelentősége azonban nagy: Moszkva felhasználja Moldova befolyásolására a nyugati integráció feltartóztatása érdekében.

„Az enklávé politikai jelentősége nagy, és ezt Moszkvában ki is használják Moldovának a ... feltartóztatására az integrációs folyamatban" – Szilágyi Mátyás *

A legújabb előrejelzések szerint nem kizárható, hogy Oroszország egy drónbázist hozzon létre a Dnyeszter-melléken, ahonnan a Romániában lévő NATO és amerikai létesítmények – például a konstancai Mihail Kogălniceanu légibázis vagy az erdélyi Aranyosgyéresen lévő NATO drón-felderítő központ – védettségét és reakcióit tesztelnék. Ezzel kapcsolatban a szakértő egy párhuzamot vont a lengyelországi Rzeszównál lévő logisztikai központ elleni 2025. szeptemberi orosz dróntámadásra.

Ukrajna részéről Szilágyi szerint rendkívül komoly felkészültség figyelhető meg: a Dnyeszter-mellék és Ukrajna közötti határ ukrán oldalán jelentős katonai erők állomásoznak, és Kijev szívesen „leradírozná" ezt az enklávét, ha az közvetlen fenyegetést jelentene. Ebben a kérdésben nagyon komoly, összehangolt együttműködés van Ukrajna és Románia, illetve Ukrajna és a NATO között.

Moldova belső kihívásai: korrupció és jogállamiság

A csatlakozási eufória mögött Szilágyi egy rétegzett, összetett és bizonyos szempontból ellentmondásos képet rajzolt Moldova belső állapotairól. Hangsúlyozta, hogy bár az ország kis mérete miatt gyorsabban tud előrehaladni, a jogállamiság, a demokratikus intézmények és a korrupció terén ugyanolyan szisztematikus jellegű és mértékű problémák vannak, mint Ukrajnában. Emellett a nemzeti kisebbségi jogok szempontjából is nagyon komoly hiányosságok mutatkoznak Moldovában, így a lelkes politikai retorika és a csatlakozáspolitikai lendület mögött valójában nagyon sok tennivaló van.

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • A bevezetőben a szakértő bemutatásánál Gabra Gusztáv a következőt mondja: „Szilágyi Mátyás volt, Kisi nyovi, Moldovai Nagykövet, valamint volt Korozsvári és Berekszászi Főkonzul". A „Kisi nyovi" valószínűleg az ASR által félreismert „chisinau-i" (kisinyovi) kifejezés, ami a moldovai fővárosra, Chișinăura utal. Ez a szövegkörnyezetből egyértelműen kikövetkeztethető, ezért a szövegben javítva lett, de itt jelezzük a hibát.
  • Az átiratban több helyen szerepel a „nagyománia" kifejezés, ami egyértelműen a „Nagy-Románia" elnevezés ASR által torzított változata.
  • A „New D folyósítása" kifejezés a gázszállítással kapcsolatos beszélgetésrészben feltehetően a „nyugdíj folyósítására" vagy egyéb szociális transzferre utal. A kontextus alapján szociális juttatásokról van szó, de a pontos szó nem rekonstruálható teljes bizonyossággal.
  • A „Vladvilart" név vélhetően Vlad Filat volt moldovai miniszterelnök nevének torzított alakja.
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]Tisztelettel és szeretettel köszöntöm a kedves nézőket, hallgatókat a Hit Rádió legfrissebb adásában.

[00:00:03]Én Gabra Gusztá vagyok és itt van velem a stúdióban.

[00:00:07]Szilágyi Mátyás volt, Kisi nyovi, Moldovai Nagykövet, valamint volt Korozsvári és Berekszászi Főkonzul, a Magyar Külügyi Intézet munkatársa.

[00:00:12]Jó napot kívánok.

[00:00:14]Jó napot kívánok szerkesztúr.

[00:00:17]És hát ma egy olyan hírről fogunk beszélgetni, ami talán egy kicsit radar alatt ment el a magyar médiában.

[00:00:22]Ugye tele volt minden azzal, hogy megkezdődtetett Ukrajnának az Európai Uniós csatlakozása, de mellette egy kis mellékmondatban mindig ott volt, hogy Ukrajna és Moldova Európai Uniós csatlakozása elindulhatott.

[00:00:34]Most Moldováról fogunk elsősorban beszélgetni, hiszen úgy tűnik, hogy sokkal kisebb érdeklődésre tartott eddig számot ez a kis ország.

[00:00:42]Kérdésem volna akkor először is, hogy most kezdjük a jelennel, hogy hogy alakulhatott az így, hogy párhuzamosan egyszerre indult el Ukrajnának és Moldovának a csatlakozási kérelme és az első csatlakozási tárgyalások.

[00:00:59]Tipikusan egy úgynevezett geopolitikai törésvonal mentén meghúzódó fekvő két országról van szó.

[00:01:06]Egész mást lépték.

[00:01:09]Ukrajna egy gyakorlatilag féle európányi méretű hatalmas ország igova egy kiszág, amely vékelődik Ukrajna és Románia közé.

[00:01:23]a Keleti partnerség program résztvevői mind a ketten az Európai Unió keleti partnerségi programjában vettek részt és egy hosszabb idő óta lényegében másfél évtizede húzódó Európai Uniós társulási majd később most már csatlakozási folyamatnak a részesei ez a folyamat lényegében a az orosz-ukrán konfliktus kezdetétől, 2014-től a krím orosz elfoglalásától, megszállásától begyorsult illetve polarizálódtak a politikai erőviszonyok.

[00:02:03]És a 2022-es ukrajna elleni orosz támadástól pedig kifejezetten hát nagyon gyors ütemet nyert a két ország Európai Uniós integrációs folyamata.

[00:02:21]Ez egy teljes mértékben átpolitizált politikavezérelt folyamat.

[00:02:26]Mint azt látjuk, 2022 júniusától nyerte el a tagjelölti státuszt mind Ukrajna, mind Moldova köztársaság.

[00:02:33]És 2024-től pedig a tulajdonképpeni csatlakozási tárgyalások elindultak azzal, hogy nem került sor ugyanakkor a az egyes fejezetek megnyitására.

[00:02:50]Ugye itt a két ország tanden történő kezelése érvényesül az Európai Unió részéről, ami egy Ukrajnának tett gesztus, hogy nem választják el Moldovát Ukrajnától, mert az úgymond derogáló lehetne, vagy sértő vagy illúzióromboló az az ukrán Európai Uniós ambíciókra.

[00:03:14]Ezért Moldova arra ítéltetett, hogy az egyéb okokból késleltetett ukrán csatlakozás.

[00:03:21]Ugye gondolok itt Magyarország elvi megalapozású álláspontjára a fejezetek csatlakozási, tárgyalási fejezetek megnyitásának vétójával kapcsolatban arra ítéltetett módol, hogy ugyanúgy késedelmet szenvedett a csatlakozási folyamatban.

[00:03:42]Ez most, mint tudjuk, a legutóbbi fejlemények fényében megváltozott.

[00:03:49]magyar részről a köronalazódó a kárpátaljai magyar nemzeti kisebbség jogainak visszaállítását illető megállapodás következtében, amely reményeink szerint egy felső szinten is megerősítést nyer tulajdonképpen hozzájárul a csatlakozási fejezetek formális megnyitásához ez Moldova esetében is ugye azt azt jelenti, hogy a előzetes naptár szerint idén június 15-étől az Európai Uniós külügyminiszterk Luxemburgi találkozójától számítva, vagy lehetséges legkésőbb június 16-tól az Európa ügyiszterek ugyancsak Luxemburgi találkozójától kezdve ezeken a találkozó elhatározott, meghozott döntésnek megfelelően megkezdhetik a első, második, illetve hatodik fejezet kapcsán a csatlakozási tárgyalásokat.

[00:04:51]Tehát így Moldova a nagy politikai társadalmi céljának megvalósításához kerül közelebb, illetve a moldovai jelen pillanatban hatalmon lévő európai perspektívát célzó európai orientációs az EU integrációt célul kitűző kormánya, ami egyben egy inkább egy orosz ellenes, illetve egy román barátkormánynak vehető, illetve elnöke vezetésével megvalósíthatja tulajdonképpen a az európai csatlakozási lépcsőfokok egy nagyon jelentős fordulóját, megkezdve a formális tárgyalásokat.

[00:05:39]Az nagy kérdés, hogy ezek a tárgyalások milyen hosszú ideig fognak tartani, hiszen azért mind a két ország, mind Ukrajna, mind Moldova esetében nagyon fontos súlyos feltételek hiányoznak még az Európai Uniós csatlakozáshoz.

[00:05:57]Egy egyik különbség az egyébként a két ország között, hogy Ukrajna háború által érintett ország.

[00:06:01]Ugye megszállt területek vannak, idegenhadság által megszállt területek ebben az esetben, amelyek a nemzetközi ok szerint Ukrajnához tartoznak, viszont orosz de facto fennhatóság alatt állnak, míg Moldova nem áll háborúban, és egy ilyen szempontból végülis egy teljes fokú cselekvési szabadságot élvező országról van szó.

[00:06:29]Tehát akár még a moldovai csatlakozási előrehaladás ilyen szempontból gyorsabb is lehet, mint az ukrán.

[00:06:36]Ugye az ukrán esetben nagyon nyomos geopolitikai, illetve egyéb gazdasági és más pénzügyi megfontolások is vannak, amelyek ugye hát a az EU tagok elég jelentős részéről bizonyos fenntartásokat eredményeznek.

[00:06:55]az ukrán ötagsággal, vagy legalábbis a gyors uniós integrációval szemben.

[00:07:01]Ez Moldova esetében nem áll fönt ilyen módon.

[00:07:03]Tehát Moldovának egyébként is egy kisorszák képpen anyagilag gazdasági, pénzügyi szempontból sokkal előnyösebb helyzete lehet a Európai Uniós csatlakozási tárgyalások előrehaladásában.

[00:07:24]A 2028-ra kitűzött hivatalos moldovai céldátum az nagyon szükséggel nem tartható, illetve nem reális.

[00:07:31]Illetve ez ugyanúgy, mint az ukrán esetben is a 2030-ast is általában megkérdőjelezik a az Európai Uniós tagállamok mértékadópitikusai, tehát egy hosszabb távú csatlakozási folyamatra lehet fölkészülni.

[00:07:48]Igen, itt hadd kérdezzek bele akkor, mert itt már kicsit szóba kerültek a mostani politikai helyzetek, állások satöbbi Moldovában.

[00:07:57]Kicsit pörgessük vissza az idő kerekét.

[00:07:59]Ög Moldova egy szovjet utódállam, és talán akkor kezdjük is innen.

[00:08:06]Megtörténik a Szovjetuniónak a felbomlása, és innentől egy nagyon zanzásítva csak egy-két mondatba, hogy néz ki Moldovának a története odáig, hogy eljutunk egyáltalán a mostani helyzetig.

[00:08:17]hiszen talán ezt fontos lenne átlátni vagy megérteni ahhoz, hogy megértsük, egyrészt miért van összekötve ilyen szinten Ukrajnával, másrészt, hogy a románoknak például mi oka lenne arra, hogy ennyire támogassák Moldovának az Európai Uniós csatlakozását.

[00:08:34]Igen.

[00:08:34]Módova egy régi történelmi szempontból és léptékben régi európai államnak tekinthető, hiszen ez a ez az állam, a módovai fejedelemség a 11.

[00:08:49]században alakult meg.

[00:08:52]egyébként tevékeny magyar támogatásra, tehát a Magyar Királyság egyfajta elővédvonalaként és vazus államaként hozta létre, amely később teljesen önállósodott.

[00:09:06]Tehát egy egy ősi európai államnak tekinthető.

[00:09:12]És a, ahogy említettem, egy hát egy történelmi, geopolitikai ütköző zónában fekszik egész történelme során, hiszen a az Oszmán Török birodalom egyik oldali egyik oldalról az Osmá törökbirodalom szomszédja volt.

[00:09:32]A másik irányból pedig a feltörekvő orosz birodalomnak a határmezgyéjén találta magát.

[00:09:39]Ö ehhez még jöttek egyéb hatalmi tényezők a krimi tatár kánság keleti irányból, amely állandó geopolitikai függést gyakorolt vagy a aláettséget gyakorolt Módova számára, illetve a lengyel királyság, amelynek ugyancsak egy végvidéke, dél délkeleti végpontja volt az egykori nagylengyelország szempontjából, illetve a későbbi Habsburg monarchia, illetve aztánosztákmagyar monarchia is az egyik nagyhatalmi szomszédja volt, tehát egy bonyolult geopolitikai térben helyezkedett el.

[00:10:22]Ugye ismeretes az, hogy ugye Románia, modern Románia létrejötte a korábbi fejedelemségek egyesülésének a következménye a 19.

[00:10:35]században, tehát a Módovai és a Havasalföldi fejedelemség egyesült.

[00:10:37]Így jött létre a tulajdonképpen modern román állam.

[00:10:46]Ez a bonyolult helyzet még jobban hát megbonyolódott azáltal, hogy orosz alávetettségbe került a terület az orosz török háborúk egy bizonyos pontján 1812-től és egészen a tulajdonképpen az első világháború végéig Oroszország egy kormányzóságát, guberniumát képezte Moldova, illetve Beszarábia.

[00:11:14]Ezt követően az úgynevezett Nagyománia létrehozásakor, létrejöttekor 191920-ban egyes sikerült Romániának egyesíteni, a román királyságnak egyesíteni ezt a területet.

[00:11:29]az orosz birodalom, illetve szovjetoroszor, későbbi szovjetoroszország meggyengülésekor és így a két világháború között Nagy-Romániához, az úgynevezett Nagyomániához tartozott a terület.

[00:11:46]Ezt követően történt lényegében jogi szempontból a Molotov Ribbentroptunknak volt a következménye, amit a békeszerződés párizsi béke megerősített.

[00:11:57]egy ismét orosz, illetve a Szovjetunió fennhatósága alá is keretébe került Moldova a szovjet moldovai szocialista köztársaság néven, majd a Szovjetunió szétesésekor 1990-ben vált függetlenné más szovjet köztársaságokkal egyetemben.

[00:12:17]Mindig nagy kérdés volt.

[00:12:17]Az identitás, az úgynevezett moldovai identitás, ugye ez most egy román identitás, vagy pedig egy különálló moldovai identitás, amely Romániától függetlenül létezik.

[00:12:32]Egy nagyon komoly történelmi vita, amely tulajdonképpen a román nemzetéválásnak is az egyik huls problémája.

[00:12:39]mind a két álláspontot alá lehet támasztani, hiszen a moldovaiak román nyelven beszélnek, viszont a moldovai nyelv az egy kicsit lágyított, lávosított dialektusa a román nyelvnek, hogy önálló román nem és illetve moldovai nemzet létezik-e egymás mellett, vagy pedig egységesen ez egy román nemzet, amely magában foglalja a módovaiakat.

[00:13:05]Hát ez egy személyes identitás választás kérdése.

[00:13:07]Jelen pillanatban Moldovában a lakosságnak egy része tartja magát románnak.

[00:13:12]A román nemzet részének a lakosságnak egy másik része, hasonlóan nagy része Moldovainak, Moldovai identitásunak tartja magát, illetve a Moldovai nemzet részének.

[00:13:25]És nem szabad elfelejtkezni, hogy ez nemzetiségi etnikai szempontból egy nagyon vegyes, nagyon tarka régió Moldova, illetve egész Beszarábia, akkor beleértve a jelenleg Ukrajnához tartozó délnyugat-ukrajnai területeket, a zyászai megye, illetve a Csernyivci megyéhez tartozó területeket, amelyek korábban ugyancsak Nagyománia részét képezték a második világháború között.

[00:13:51]Itt nagy számban élnek oroszok, ukránok, gagauz, gagauzok, illetve lengyelek, bulgáró, örmények, zsidók, korábban némett telepesek és egyéb nemzetiségek.

[00:14:09]ők általában orosz nyelvűek, tehát bizonyos szempontból egyfajta birodalmi kisebbségnek is lehetne őket nevezni idézőjelben, tehát a amelyik mindig elsősorban az adott állami konglomerátum birodalomnak a központjához és annak a tituláris birodalmi nemzetéhez húz, ami többnyire igaz a Módovában élő nemzeti kisebbségekre.

[00:14:33]körülbelül lakosság 30%-át teszik ki jelen pillanatban.

[00:14:40]És ez még jobban megbonyolítja a tulajdonképpen a Moldova identitásával kapcsolatos problémákat, kérdéseket, amely hát hosszú akadémiai viták tárgya lehet.

[00:14:53]És még egyszer hangsúlyozom, hogy mindegyik álláspont megvédhető mind a a román szellemi kulturális térre vonatkozó elmélet, mely szerint egy egységes román kulturális térben helyezkedik el ez a terület.

[00:15:12]ö mind pedig az a az az elképzelés, ugye akik azt mondják, hogy ők moldovaiak és önálló moldovai nemzeti, illetve állami identitással rendelkeznek, módovaiul beszélnek, ami tulajdonképpen a román nyelv, vagy román nyelvnek egyfajta dialektusa.

[00:15:28]Hát így egy bonyolult képlettel állunk szemben, és erre épül rá tulajdonképpen a mostani geopolitikai konfliktushelyzet, amiben Moldova a közvetlen szomszédja a jelenleg az Ukrajnában dúló orosz-ukrán konfliktusnak, és ennek számos következményét szenvedi el.

[00:15:54]illetve hát számos olyan folyamat zajlik a térségben, amely katalizálja ezeket a folyamatokat, élesebben választja szét a nyugati irányba Európa felé tájékozódó lakosságrészt Moldovában, illetve a hagyományosan keleti orosz orientált orosz nyelvi, illetve az orosz kultúrába beágyazott lakosság részeket, részben a módovaiak és nagy részben vagy teljesen egész egészében pedig a nemzeti kisebbségek csoportjaira vonatkozik.

[00:16:29]Itt akkor még hadd kérdezzek rá még egy dologra, ami valószínűleg egy kicsit még tovább fogja bonyolítani ezt az egyébként is rendkívül kusza történetet.

[00:16:40]Transznisztiáról lenne szó, ami ugye gyakorlatilag egy ilyen hát, hogy mondjam, egy ilyen szakadár régiója Moldovának.

[00:16:48]Egyrészt az EU csatlakozás szempontjából is rákérdeznék, másrészt emlékeim szerint, amikor kitört az orosz-ukrán háborúnak ez a mostani szakasza 2022-ben, utána egy körülbelül egy olyan évvel talán voltak hírek arról, hogy az oroszok ide is küldenek támogatást és több találat is ért Moldova területet.

[00:17:09]Transnisztiáról egyrészt mit kell tudni így nagyon alapvetően?

[00:17:12]Másrészt pedig okozhat-e például az Európai Uniós csatlakozásban problémát az, hogy van egy ilyen gyakorlatilag szakadár régió az országon belül?

[00:17:23]Transznisztria vagy más néven a nyesztermellék, egy szeparatista enklávé a 9 1992-es háború következtében jött létre, amely megőrizte a közvetlen orosz felhatóságnak a viszonyát, viszonyait.

[00:17:43]És itt egy orosz úgynevezett békefenntartó alakulat állomásozik egy mintegy 2000 fős kontingens.

[00:17:53]amely ragaszkodik az úgy úgynevezett függetlenségéhez, amit nemzetközi jogilag nem ismer el semmilyen állam, beleírtve Oroszországot sem, viszont gyakorlatilag de facto különálló irányítást, hatalmat gyakorol a területen a kisavi kormányhoz képest Tiraszpól központtal.

[00:18:15]Tehát itt egy szepatista enklávérról, entitásról van szó, amely egyfajta horgony, ha úgy vesszük képletesen fogalmazva az orosz befolyás szempontjából, melynek valóban az egyik funkciója az, hogy nem engedi, nagy mértékben akadályozza és megbonyolítja Moldovának, Moldova Köztársaságnak a nyugati integrációkhoz való közeledését.

[00:18:48]Tehát nagy kérdés, hogy ezzel a kettős hatalommal vagy fele más területi struktúrával, hatalmi alárvetettséggel hogyan lehet Módovát beintegrálni az Európai Unióba?

[00:19:01]Erre különböző elméletek vannak.

[00:19:03]A Módovai kormány egyfajta lépcsőzetes integrációt képzel el.

[00:19:12]már a nyeszteren túli vagy nyesztermelléki terület a nyeszter balpart vonatkozásában, ami tulajdonképpen egy fokozatos gazdasági, pénzügyi, jogi, szabályozási mindenféle paramétereknek a fokozatos bevezetését jelenti és kiterjesztését a nyztermellékre.

[00:19:32]Ugye ezt a folyamatot segíti az a gazdasági ellhetetlen ülés, ami az utóbbi négy évben történik a területen.

[00:19:42]Nyestzter mellék ugyanis azáltal, hogy egy bő egy évvel ezelőtt, lassan másfél évvel ezelőtt leállt ténylegesen az orosz energia gázszállítás a területnek.

[00:19:57]lényegében meg lett fosztva a legnagyobb egzisztenciális forrásától, az attól a lehetőségétől, hogy saját iparát finanszírozza, a saját lakosságát szociális szempontból fenntartja, támogassa és egyre inkább gyakorlatilag minden területen kénytelen támaszkodni a központi kisinyovi gazdasági rendszerre, illetve exportjának a döntő nagy része, 80%-a ma már az Európai Unióban irányult.

[00:20:34]Tehát nem Oroszországgal kereskedik döntő többségében a kereskedelmi forgalmának, hanem az Európai Unióval, Romániával és a többi Európai Uniós tagállommal.

[00:20:44]Egyre nagyobb mértékben van ráutalva a nyugati integráció lehetőségeire.

[00:20:53]és ezzel párhuzamosan a társadalmi rendszere folyamatos válságok sorozatát éli meg, hiszen korábban ugye a például a New D folyósítása az Moszkvából történt a nyeszter melléki területen mindenfajta szociális támogatás is ugyanilyen módon lett megoldva és ez a ez előrevetíti ez a helyzet a nyeszter mellék folyamat atos vagy fokozatos visszaintegrálásának, módovában való visszaintegrálásának a lehetőségét.

[00:21:30]Ez ellen hat természetesen az ott állomásozó jelen pillanatban is ott lévő orosz kontingens, az orosz párti vezetése a területnek, illetve az a hatalmi csoport, hatalmi gazdasági csoport, az úgynevezett sárif vállalat konglomerátum, amely mindenképpen szeretné megőrizni a gazdasági függetlenségét.

[00:21:51]fenntartani a saját uralmát a területen.

[00:21:55]Tehát ez egy nem lefutott kérdés.

[00:21:57]Különböző elméletek vannak a külön integrációról, tehát egy egy olyan integráció, aminek az első lépcsőjében csak a kis nyavi kormány fennhatósága alá tartozó terület integrálódna az Európai Unióba, és egy későbbi időpontba kerülne sorra a nyeszter mellék integrálására.

[00:22:18]Ö illetve fölmerült korábban egy ciprus típusú ö integrációs modell, amit tudjuk, hogy azt jelenti, hogy lényegében hosszú távra is csak a az egyik fél integrálódik, a másiknak lényegében nincsen szó az integrálásáról.

[00:22:34]Ezt az Európai Unió és illetve a bizottság vezetői hivatalosan elvetik ezt a modellt.

[00:22:39]Tehát új módoba esetében ezt nem a nem tartják alkalmazhatónak.

[00:22:46]Egyébként a legutóbbi értékelések szerint Moldova egyfajta éltanuló lett az Európai Uniós tagjelöltek között, még akár a balkán, nyugat-balkáni államok vonatkozásában is, legalábbis a nyilatkozataiban ezt emelte ki Marta Kós, ugye az Európai Unió bővítési biztosa, és más egyéb szereplők is.

[00:23:11]Tehát egy ilyen ragyogó bizonyítványt igyekeznek felmutatni Módova esetében.

[00:23:20]Menjünk akkor még egy kicsit tovább.

[00:23:24]Egyrészt nyilván itt nagyon nehéz elválasztani Ukrajnától Moldovát.

[00:23:27]Az EU se próbálkozik ezzel, hiszen egyrészt magára Moldovára is, ahogy már beszélt is róla, több különböző szempontból is rányomja a bélyegét az orosz-ukrán háború.

[00:23:39]Ö másrészt pedig Mondova önmagában gazdaságilag azért elég erősen ki van szolgáltatva egyik vagy másik oldalnak.

[00:23:47]Ezzel együtt most főleg így annak fényében, hogy mondta, hogy egy éltanulója az EU csatlakozásnak Moldova egyelőre nem sérti Moldovát az, hogy Ukrajnával ennyire egy lapon emlegetik.

[00:24:01]Mármint hogy nyilván azért vannak szintjei annak, hogy mekkora a probléma mondjuk egy csatlakozással kapcsolatban.

[00:24:09]És azért más szint az, hogyha mondjuk gazdasági feltételek nem teljesülnek, mint az, hogyha konkrétan egy háború zajlik a területén.

[00:24:14]Tehát Moldovában hogyan viszonyulnak ehhez a fajta hozzáálláshoz, illetve akár ahhoz is, hogy sok esetben ők is ártatlanul, de belekeverednek valamilyen módon az orosz-ukrán háborúba, hiszen mint említettem, már lőtték aktívan is Moldova területét.

[00:24:30]Így van.

[00:24:30]történtek különböző dróncsapások, ezek ukrán célpontokat céloztak, főleg a dunai és feketengeri kikötők elleni drón és rakétatámadásokról van szó, amelyeknek viszont egyfajta oldal oldalági hatása volt, ugyanúgy, mint a múltkori esetben Galac, a Galac városában lakó épületbe csapódó orosz drón esetekor.

[00:25:00]Ugyanígy moduvai területre is csapódtak be drónok, eltévedt drónok, illetve maradékok, rakéta törmelékek, veszélyeztetve a lakosság testi épségét, életét, agi biztonságát.

[00:25:17]Tehát ebből a háborúból származnak közvetlen veszélyes kockázati következmények módoval számára is.

[00:25:25]A csatlakozásban ez az úgynevezett tandem, amiről szót ejtettünk, ez több szempontból kritikának kritika tárgyát képezi.

[00:25:36]Ö egyes módovai körök, kormánykörök is folyamatosan fölvetik a különválasztás lehetőségét, hogy valószínűleg gyorsabban tudna haladni a kis Moldova Ukrajnához képest, hiszen azért nem nyomasztja az a hatalmas nagy megoldatlan geopolitikai problématömeg.

[00:25:58]Bár Moldova is részben az orosz hát befolyási övezet, hagyományos orosz befolyási övezet részének minősül, legalábbis Moszkvában ezt így ítélik meg, de ugyanakkor nem része háborús konfliktusnak, és ugyanígy román részről is fölmerül folyamatosan annak a esetleges lehetősége, hogy szelű lenne mégis leválasztani Moldovát a tandemből gyorsabb előrehaladás érdekében.

[00:26:25]Ezzel a tandemben való haladással, illetve az esetleges hát csatlakozási lelassulásnak a veszélyével kapcsolatban fogalmazódik meg.

[00:26:37]Ez meg ítélésem szerint egyfajta nyomatékosítás, hogy lehet akár bizonyos szóhasználattal zsarolási eszköznek is nevezni.

[00:26:46]megfogalmazódik, hogyha amennyi, hogy és amennyiben moldovan nem fog túl hát kielégítő ütemben közeledni, az Európai Unióhoz, nem válik lehetségessé a csatlakozása, akkor fölmerül a problémának egy radikálisabb megoldása, ami egy Romániához való csatlakozást jelent.

[00:27:04]Ezt az utóbbi fél évbe, egy évben több esetben is ö hangsúlyozták különböző kormányzati szereplők mind moldovai részről, mind román részről.

[00:27:17]Manyaszandu államelnök Moldovában a miniszterelnök korábbi, illetve a mostani moldovai miniszterelnök külügyminiszter, illetve románia esetében Dilje Bolozsán volt kormányfő.

[00:27:32]Nikus Ardán román államelnök is kijelentette, hogy mindenképpen módoba csatlakozására szavazna, amennyiben ezt szavazáson kellene eldönteni.

[00:27:43]kérdés az egymással szervesen összefüggő rendszerben jelenik meg, tehát a moldovai európai uniós előrehaladás kérdése, illetve egy esetleges Romániával való egyesü egyesülés, egyesítés, újraegyesítés kérdése.

[00:28:03]Táblati román stratégiai cél, ami egyébként rendszereken áthúzódik a az elvesztett keleti területek visszaszerzése.

[00:28:12]Ö, és ez belefoglalja Moldova visszaegyesítését Romániával.

[00:28:16]Ez látens módon megfogalmazódott egyébként a Szovjetunió ellenében már a Csausescu korszakban is.

[00:28:24]Nagyon komoly és súlyos feszültségforrást jelentett a akkori szovjet, illetve Románia között, ami viszont nem jelent meg nyílt formában.

[00:28:37]Tehát ez egy ilyen érdekes lappangó, búvópatak szerűen húzódó stratégiai geopolitikai ellentét volt.

[00:28:44]És a rendszerváltás után ez tulajdonképpen egyfajta modern nemzetegyesítő nemzetépítő programként, egy modernizált nemzeti programként megjelent Románia esetében a románpolitikai elit.

[00:29:01]Minden egyes románpolitikai párt programatikus dokumentumaiban ezt céltűzi ki távlatilag.

[00:29:09]Tehát itt egy táblati perspektivikus román nemzeti stratégiai célról van szó.

[00:29:15]Igova esetében a nagy dilemma, a nagy kérdés a nemzeti önálló nemzeti állam vagy önálló államiság és identitás megőrzése kontra a Romániában való egyesülés.

[00:29:31]Ezt általában pragmatikus módon fogalmazzák meg ezt a dilemmát román részről.

[00:29:36]Bukarestben azt szokták mondani, hogy az Európai Unióban való integrálódással a az eintgrációval valósul meg, azon belül valósul meg a román módovai újraegyesülés.

[00:29:50]Igen, itt rá is akartam kérdezni, úgyhogy ez jó, hogy szóba került, hogy egyrészt az Európai Unióhoz való csatlakozás mennyiben segítheti a Romániával való egyesülést.

[00:29:59]Másrészt, vagy egy másik szemszögből közelítsük meg, a románok milyen mértékben és milyen módon segítik Moldovának a csatlakozását most akár lobbitevékenység, akár anyagi utatások, akár egyéb szempontok alapján.

[00:30:16]Az utóbbi kérdésre válaszolva, Románia rendkívüli mértékben minden területen nagyon szisztematikusan segíti elő azt az integrációs folyamatot, amely párhuzamosan jelenthet Európai Uniós integrációs folyamatot, és ennek a érmének a másik oldalaként egy Románial való állami integrációs folyamatot.

[00:30:39]Ez a hát igen szisztematikus román állampolitikai program vagy tevékenység 2010-től tetten érhető igen kiterjedt formában.

[00:30:53]Tehát lényegében a Vlagyimir Varonyin államelnök megdöntése után következő periódusban, ugye amikor már egy rekalmas nyugati irányban tájékozódó, illetve részben román barát módovai kormány jutott hatalomra Vladvilart vezetésével, és ettől az időponttól kezdve az élet minden területén a gazdaságba a pénzügyekbe, a szabványosításba, a távközlésbe, a biztonságpolitikába, a hadsereg, a hírszerző szervezetek állományának kiképzésébe, újrafegyverzésbe minden területen szisztematikusan megvalósul.

[00:31:40]a Romániával való mindenfajta struktúrának az összekötése, megfeleltetése, lényegében a szálanként való összecsomózás politikája zajlik, ami megfelel egy Európai Unióval való közeledés integrációs és harmonizációs folyamatnak a követelményeinek is.

[00:32:05]Tehát román részről ez egy nagyon jól kigondolt és módszeresen megvalósított célirányos folyamat.

[00:32:17]Mind a két irány, az egyik harmonizálás és a másik harmonizálás és integráció egymást kiegészítve valósul meg.

[00:32:25]Ez látszik egyébként a a módovai lakosság preferenciáin is.

[00:32:29]egyébként nagyon nagy része a módovaiaknak Nyugat-Európában, az Európai Unióban dolgozik, részben Romániában, de nagyon nagy fél milliós tömegben egyébként Olaszországban is más mediterrán, illetve neolatin nyelvi országokban ők egyértelműen egy egy nyugati preferenciával rendelkeznek, és nem véletlen az, hogy a választásokon, így az elnökválasztás de a parlamenti választáson is.

[00:33:03]Lényegében ez a Nyugat-Európában, az Európai Unióban és Romániában is jelenlévő munkavállalói, moldovai munkavállalói tömeg a döntő faktor abban a választási egyensúlyban, illetve annak az elbillentésében, ami meghatározza az európai orientációt.

[00:33:24]Az otthon lévők esetében eh ez egy késélen táncoló felefele arány szokott lenni, aki a Európai Uniót illetve Romániával való baráti kapcsolatokat vagy pedig a hagyományos keleti orosz térséggel, Oroszországgal való kapcsolatokat támogatja.

[00:33:47]Ehhez hozzátartozik az, hogy ezeken a választásokon az utóbbi időszakban már az orosz-ukrán háború időszakában szinte teljesen ellhetetlenítik az ugyanilyen nagy létszámú Oroszországban lévő moldovai munkavállalói tömegnek a részvételét.

[00:34:05]Tehát ott nem hoznak létre egy 7500-es 600 700 7500-es óriási hát moldovai munkavállalói tömeg ö érdekében nem hoznak létre megfelelő számú szavazóköröket.

[00:34:21]Tehát összesen két szavazókör működött a múltkori választásokon ilyen nagyságrendű emberre.

[00:34:28]Még Nyugat-Európában, az Európai Unióban so 100 szavazókör.

[00:34:29]Hát itt azért elég komoly, célzatos, tendenciózus politikai törekvések láthatók a mostani oldai vezetés részéről.

[00:34:43]Itt természetesen a az Európai Uniós integrációnak a tényleges hát mérlegét és a valós helyzetét érdemes figyelembe venni Moldova esetében is.

[00:34:55]ö Moldova kisországként gyorsabban tud előrehaladni, de ugyanakkor nem szabad megfeledkezni, hogy azért az ország belső állapotai a jogállamiság demokratikus intézménye, korrupció, ami ugyanúgy szisztematikus jellegű és mértékű, mint Ukrajnában nemzeti kisebbségi jogok szempontjából nagyon komoly hiányosságok vannak Moldova esetében.

[00:35:20]Tehát itt itt azért a az eufória mögött, ami alapvetően egy politikai indíttatású csatlakozáspolitikát jelent az Európai Unió, az Európai Bizottság és a Európai fősodor részéről, tehát emögött a nagyon lelkes eufória mögött valójában egy egy igen rétegzett, összetett bizonyos szempontból ellentmondásos kép van.

[00:35:43]Ezért is mondják, hogy azért nagyon sok tennivaló van még Moldovában.

[00:35:50]Utolsó kérdésem jön, mert nagyjából öt perc van még az adásidőnkből.

[00:35:56]Hogyha össze kell foglalni, akkor mi következhet most?

[00:35:58]Tehát van-e arra esély, hogy egyrészt, hogy leválasztják végül Moldovát Ukrajnáról, másrészt ugye általában mi következhet most az Európai Uniós csatlakozás ügyében?

[00:36:11]esetleg lehet-e egy keleti nyitás iránti fordulat Moldovábban, ami akadályozza az Európai Uniós csatlakozást a következő időszakban?

[00:36:22]Egy esetleges fordulat az mindenképpen a geopolitikai helyzetnek az alakulásától függ.

[00:36:29]Hát az egész Európai Uniós előmenettel csatlakozási integrációs folyamat, de hogy Ukrajna esetében is, Moldova esetében is nagyon komoly mértékben attól függ, hogy a az orosz-ukrán háborúnak mi lesz a kimenetele.

[00:36:43]Ez meghatározó lehet Moldova esetében is.

[00:36:47]elhangzott itt a nyeszter mellék szerepe, ahol esetleges orosz hát erősítést vagy valamilyen fajta előretörést jósoltak sokan még a háború első időszakában, ami nem realizálódott, hiszen erre a ebbe a földrajzi térségbe végül is a jelenlegi harci cselekmények állása alapján az orosz-ukrán fronton, amelyek a jelek szerint egy nagyon lassú előremozgást jelent, illetve részben befagytak, részben oda-vissza hullámzást is jelentenek.

[00:37:22]Hát itt nem várható az, hogy közvetlen orosz fárazföldi betörés vagy behatolás történhetne bármilyen irányból.

[00:37:29]Tehát magyarán a gyneszter mellék egy elég nagy mértékben elszigetelt enklávéként szerepel az orosz stratégiai térképen.

[00:37:42]A politikai jelentősége nagy, és ezt Moszkvában ki is használják.

[00:37:45]Moldovának a megfelelő, az ő szempontjukból szükségesnek tartott feltartóztatására az integrációs folyamatban, illetve ideológiai, politikai befolyásolására.

[00:38:01]egyébként kicsi a jelen pillanatban a hát valószínűsége annak, hogy itt valamilyen közvetlen szárazföldi orosz előretörés vagy partra szállás történne az úgynevezett új új Oroszország területén, tehát lényegében Ukrajnának a földközi tengeri partvidékén keresztül, ami érinthetné esetleg egy előretörés esetén Mikolaiv vagy vagy ezt a városokat ezen ezen keresztül pedig a gyztermelléket elhatolva egészen a gyakorlatilag a Duna deltáig, román határig.

[00:38:37]Tehát itt nem valószínű egy ilyen mozzanat.

[00:38:40]Öakkor itt a drón támadások kapcsán vannak legújabban olyan előrejelzések, hogy viszont nem kizárható egy esetleges drón központ támaszpont bázisnak a létrehozása a nyeszter melléken orosz részről és valamilyen fajta valamilyen fajta a NATO-nak a mélységi reakcióit feltérképező drónaktivitás gondolnak itt elsősor sorban a Romániában lévő NATO, illetve amerikai bázisokra, Konstanca mellett a Mihály Kovelnicánu légibisra, ami jelen pillanatban épül ki, illetve még sokkal inkább az erdélyi központi részén lévő hát aranyos gyéresi NATO drón felderítő örejelző logisztikai ö bázisra, aminek a reakcióit, működését, mindenféle szempontból a védettségét esetleg egyes NATO örevetített veszély forgatókönyvek vagy kockázatszámítások szerint megpróbálnák orossz részről tesztelni.

[00:40:02]egy párhuzamot szokás vonni ebben a kérdésben a Zsesovnál lévő lengyel hát lisztikai központ ellen intézett 2025 szeptemberi orosz drón felderítő csapásra, illetve ilyen szimuláló és felmérő drón támadásra.

[00:40:21]Tehát ugyanígy fölhasználható lehet, de ez ez csak egy előrejelzés vagy egy kockázatszámítás.

[00:40:32]a nyeszter mellék is egy ilyen egyfajta drónaktivitásra a NATO, illetve Románia ellen.

[00:40:40]Nagy kérdés az, hogy milyen irányba mozdul el ugye egy Neszter melléknek a a szerepe, illetve a valós katonai helyzete.

[00:40:48]Azt tudjuk, hogy ukrán részről egy igen komoly fölkészültség figyelhető meg bármilyen olyan esetben, ami a nyeszter mellék részéről egy konkrét katonai fenyegetést valósítana meg.

[00:41:01]Kiev készen áll arra mondani szokást, szíves, örömest kész lenne lényegében leradírozni, eltörölni ezt a tenklávét a földszínéről.

[00:41:12]Tehát ott elég komoly ukrán csoportosítások, katonai erők állnak diszlokálva a nyesztermellék és Ukrajna közötti határ ukrán oldalán.

[00:41:21]És ebben van egy nagyon komoly együttműködés, összehangolt, koordinált akció Ukrajna és Románia, illetve Ukrajna és a NATO között.

[00:41:37]Ez egy nagy kérdés, hogy mi lesz a szerepe ennek a területnek a továbbiakban.

[00:41:45]Ennyi fért a mai adásunkban.

[00:41:45]Szilágyi Mátyásnak köszönöm szépen a beszélgetést.

[00:41:48]Köszönöm a lehetőséget.

[00:41:50]Önöknek pedig kedves nézők, hallgatók, én is nagyon köszönöm a figyelmüket.

[00:41:54]Hamarosan újabb adásokkal jelentkezünk.

[00:41:56]Addig is kérek mindenkit, hogy iratkozzon fel a Hit Rádió mindkét YouTube csatornájára, és hogyha tehetik, akkor kérem, hogy támogassák a munkásságunkat.

[00:42:01]Hamarosan újabb adásokkal jelentkezünk.

[00:42:03]Addig is viszontlátásra, viszontásra.