Nógrádi György: Ursula von der Leyen utópiát hazudott Zelenszkijéknek?
- A frontvonalon az orosz erők lassan, nagy veszteségek árán nyomulnak előre; Nógrádi szerint Ukrajna győzelmének esélye a nullához konvergál, az orosz áldozatok számáról a becslések között óriási az eltérés.
- Oroszország és Ukrajna évente több mint egymillió drónt gyárt; a rendkívül olcsó eszközök megsemmisítése drága rakétákkal súlyos költséghatékonysági aszimmetriát teremt.
- Titkos amerikai–orosz tárgyalások folynak, Ukrajna alkalmi bevonásával, Európa kizárásával; Moszkva és Washington számára Európa részvétele nem kívánatos.
-
„A hidegháború sajátosság az volt, hogy egy túl jó szovjet-amerikai viszony azt jelentett, hogy átnyúlnak Európa fölött. Ma is egy túl rossz viszony azt jelentette, hogy Európa megsemmisül.” – Nógrádi György
- Az USA Litvániából és Németországból is csapatokat von ki, miközben a balti államok atomfegyverek állomásoztatásáról tárgyalnak, ami Nógrádi szerint legfeljebb szimbolikus gesztus.
- Az Egyesült Államok számára Ázsia stratégiailag fontosabb Európánál; Washington – Kissinger nyomán – hosszú távon Oroszország és Kína szembeállítására törekszik, ami jelenleg nem működik.
- A zaporizzsjai atomerőmű környékén életbe lépett tűzszünetet a felek figyelmen kívül hagyják; egy orosz drón először csapódott be Románia területén, lakóövezetben.
- Az iráni konfliktusban a nukleáris kettős mércét és a befagyasztott vagyon sorsát övező vita patthelyzetet eredményez; az USA katonailag meggyengítette Iránt, de kapituláció nem történt.
- Németországban Friedrich Merz kancellár támogatottsága mélyponton, a koalíció gyenge, az AfD vezeti a közvélemény-kutatásokat; Berlin elbukta az ENSZ BT-tagságot és belső válsággal küzd.
- Ukrajna uniós csatlakozását Ursula von der Leyen erőlteti, ám Nógrádi szerint 1-2 éven belüli felvétele utópia; a háború utáni leszerelő hadsereg eltartása megoldatlan társadalmi-gazdasági kockázat.
Részletes összefoglaló megjelenítése
Az orosz-ukrán háború jelenlegi állása és a fronthelyzet
Nógrádi György négy érintett félként azonosítja a konfliktust: Oroszország, Ukrajna, az Egyesült Államok és Európa. Megerősíti, hogy a harci cselekmények intenzívek – Oroszország nagyszabású légi hadjáratot folytat, ballisztikus rakétákat és drónokat is bevetve. A frontvonalon az orosz erők lassan, de folyamatosan nyomulnak előre, óriási emberveszteségek árán. A biztonságpolitikai szakértő szerint az orosz halottak, sebesültek és eltűntek száma a négy éve tartó háborúban összesen mintegy 1 067 000–1 700 000 fő körül mozoghat, míg a nyugati becslések ennek csupán a harmadát valószínűsítik – ebben a felek adatai erősen eltérnek.
Az ukrán erők is csapást mértek orosz területre: a héten Szentpétervárt dróntámadás érte, éppen Vlagyimir Putyin részvételével zajló nemzetközi gazdasági fórum idején. Nógrádi ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a háború kimenetelét illetően Ukrajna győzelmének esélye „konvergál a nullához”, ahogy az orosz jóvátétel valószínűsége is „nulla körüli”. A békekötés kérdésére válaszolva megjegyzi, hogy bár Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hajlandónak mutatkozik akár Moszkvában is tárgyalni Putyinnal, az orosz álláspont szerint csak világos napirend ismeretében ülnének tárgyalóasztalhoz.
Drónháború: mennyiségi és költséghatékonysági aszimmetria
Az elemző kiemelt figyelmet szentel a drónhadviselésnek. Elmondása szerint mind Oroszország, mind Ukrajna évente több mint egymillió drónt állít elő. A drónok rendkívül olcsó eszközök, így egy drón megsemmisítése hagyományos légvédelmi rakétával a védekező fél számára a sokszorosába kerül. Nógrádi ezt nevezi a világ egyik legolcsóbb fegyverének, ami alapvetően alakítja át a háború dinamikáját.
Titkos tárgyalások és Európa helye a békefolyamatban
Nógrádi György úgy látja, hogy titkos amerikai–orosz tárgyalások folynak, Ukrajna alkalmankénti bevonásával, ám Európa részvétele nem kívánatos Moszkva és Washington számára. Felidézi Henry Kissinger híres mondását – „kit kell fölhívnom, ha Európával akarok beszélni” –, amely ma is érvényes. A hidegháború logikájához hasonlóan egy túl szoros orosz–amerikai viszony azt jelentené, hogy átnyúlnak Európa felett; egy túl rossz viszony pedig Európa megsemmisüléséhez vezethet. Az elemző szerint ugyanakkor periférikus a valószínűsége annak, hogy Oroszország megtámadná a NATO-t, még ha a balti államok komolyan is aggódnak Oroszország és Fehéroroszország miatt. Érdekes paradoxonként említi, hogy Amerika éppen csapatokat von ki Litvániából, és azok pótlását későbbre ígérték, ami potenciális biztonsági rést okozhat a térségben.
„A hidegháború sajátosság az volt, hogy egy túl jó szovjet-amerikai viszony azt jelentett, hogy átnyúlnak Európa fölött. Ma is egy túl rossz viszony azt jelentette, hogy Európa megsemmisül.” – Nógrádi György *
A Baltikum és az atomfegyverek kérdése
A műsorvezető felveti, hogy Litvánia védelmi minisztere tárgyalásokat folytatott amerikai nukleáris fegyverek litvániai állomásoztatásáról, és Lengyelországnak is hasonló igényei voltak. Nógrádi szerint ez a kérdés szimbolikus jelentőségű lehet, ha Amerika a humán erőforrás terén kivonul, de fegyverekkel jelzi jelenlétét. Az elemző történeti áttekintést ad az atomfegyverkezésről: az amerikaiak 1945-ben robbantották első atombombájukat, a szovjetek három évvel és tíz hónappal később, nagyrészt lopott amerikai adatok birtokában. Az első interkontinentális rakétát a Szputnyik néven ismert hordozóval a szovjetek lőtték fel 1957-ben. A világon jelenleg nyolc atomhatalom létezik, de elsöprő mennyiségű fegyverrel csak Amerika és Oroszország rendelkezik. Nógrádi rámutat: több mint 100 kilogramm robbanóanyag jut a Földön minden emberre, egy harmadik világháborút nem lehet túlélni. A balti államok félelme érthető, ám naponta provokálják is Oroszországot, és Washingtonból egészen másképp ítélik meg a helyzetet. Az Egyesült Államok elsődleges célja az oroszokkal való kiegyezés, mert a hosszabb távú stratégia – ismét Kissinger nyomán – Moszkva és Peking szembeállítása lenne, ami ma még nem működik.
Kalinyingrád és a litván ambíciók
Az észak-európai feszültség kapcsán Nógrádi megemlíti, hogy a három balti állam heves ellenérzésekkel viseltetik Oroszország iránt, és Litvánia részéről felmerült Kalinyingrád megszállásának javaslata is. Kalinyingrád Oroszország egyik legfontosabb katonai bázisa, így ez rendkívül érzékeny felvetés. Az elemző hozzáteszi, hogy a szovjet-amerikai szembenállás idején a Kissinger-féle diplomácia pillanatok alatt képes volt szembeállítani a maoista Kínát a kommunista Szovjetunióval – ez a manőver ma nem kivitelezhető.
Az USA stratégiai súlypontáthelyezése: Ázsia felértékelődése
A szakértő határozottan állítja, hogy az Egyesült Államok számára Ázsia fontosabb, mint Európa, és ezt hatszázszor ki is mondták. A Washington–Peking viszony, Szibéria kérdése, a tajvani probléma mind ezt tükrözi. Japán intenzíven fegyverkezik, és a közelmúltban az összes hírszerző szervezetét a kormány alá vonta, kivonva a parlamenti ellenőrzés alól. Eközben az USA európai csapatkivonásokat hajt végre – például 5000 katonát visznek ki Németországból –, miközben elvárja a szövetségesektől a GDP 5 százalékára emelt katonai költségvetést, döntően amerikai fegyverek beszerzésével. Nógrádi rámutat, hogy egyetlen hét alatt példátlan mennyiségű hadiipari szerződés és katonai együttműködés jött létre: USA–Ausztrália (miközben Ausztrália felmondta francia szerződéseit), USA–Svájc, valamint Japán és Törökország között. A török hadiipart kiválónak nevezi, amiről ritkán esik szó a nemzetközi elemzésekben.
„USA számára Európa leértékelődött, számára az, hogy Trump kapja bírálatokat többek közt a Merztől, elfogadhatatlan.” – Nógrádi György *
A zaporizzsjai atomerőmű körüli bizonytalanság
A zaporizzsjai atomerőmű kapcsán a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség felszólította a feleket a harcok beszüntetésére az erőmű közelében. Június 5-től életbe lépett egy tűzszünet a térségben, amely az infrastruktúra helyreállítását és a nukleáris baleset megelőzését célozza. Nógrádi azonban szkeptikus: szerinte mindkét fél az információk átlagosan 50 százalékában hamis adatokat közöl. Az erőmű orosz kézen van, az ukránok vissza akarják foglalni, az amerikaiak pedig szeretnék kivenni a részüket a hasznosításból – ez utóbbit az elemző tipikus trumpi válaszként jellemzi. Logikátlannak nevezi, hogy az oroszok lőnék a saját maguk által ellenőrzött létesítményt. Felhívja a figyelmet, hogy eddig minden, Lengyelországba, Litvániába és Észtországba becsapódott drón ukrán tévedés volt; most azonban először fordult elő, hogy egy orosz drón Románia területén, egy lakótelepre csapódott be, néhány kilométerre az ukrán határtól. Grossi NAÜ-főigazgató felhívásait a háborús felek a gyakorlatban figyelmen kívül hagyják.
Az iráni konfliktus és a nukleáris kérdés
A műsorvezető az iráni uránium sorsáról kérdezi Nógrádit, aki szerint a konfliktus alapkérdése: „hogy van az, hogy szunnita atombomba lehet, Pakisztán, síita atombomba nem lehet, Irán?” – tehát a nemzetközi közösség kettős mércét alkalmaz. Az Egyesült Államok és Izrael február 28-án mértek csapást Iránra, de a győzelem, amit akkor két-három héten belülre ígértek, június elejére sem következett be. Irán három feltételt szab a háború befejezéséhez: megállapodás a Hormuzi-szorosról, az amerikai erők kivonása a környező országokból, valamint a befagyasztott iráni vagyon (25 milliárd dollár) felének visszaadása, a másik felének későbbi rendezésével. Washington három iráni támogatású szervezet – a Hamász, a Hezbollah és a jemeni Húszik – támogatásának leállítását követeli. Irán viszont az összes amerikai csapatot kivonná az Arab-öböl térségéből. Nógrádi kiemeli, hogy a háború papíron három országot érint, valójában több mint egy tucatot.
Az iráni atomprogram kapcsán Oroszország és Irán felajánlotta, hogy a dúsított uránt szükség esetén átadják Oroszországnak, de Amerika ezt nem fogadja el. A dúsított urán mennyisége bizonytalan, és bár a korábbi amerikai csapások után bejelentették megsemmisülését, kiderült, hogy mégsem semmisült meg. Irán háromlépcsős megállapodásban gondolkodik, ahol a dúsított urán ügye a harmadik lépés lenne. A szakértő szerint a trumpi tervek nem valósultak meg: a félidős választásokig Irán nem kapitulált, és az amerikai elnök mozgástere szűkül.
„Az USA katonailag szétverte az iráni katonai potenciál 60%-át, de Irán nem kapitulált.” – Nógrádi György *
Az amerikai–izraeli szövetség és Trump helyzete
A műsorvezető utal egy kiszivárgott beszélgetésre, amelyben Donald Trump állítólag trágár szavakkal szidalmazta Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt. Nógrádi szerint ez nem színjáték, hanem valódi feszültséget jelez, mert az amerikai és izraeli célok különböznek. Trump számára a Közel-Kelet egy színtér, Izrael számára élet-halál kérdés. Netanjahu 77 éves, korrupciós eljárással a háta mögött; ha nem marad miniszterelnök, börtönbe kerülhet, ezért várhatóan élete végéig hatalomban akar maradni. Az izraeli társadalom jobbra tolódott, és a következő választásokon valószínűleg újraválasztják. Izrael határai mentén folyamatosak a harcok: Gázában a Hamász ellen, Dél-Libanonban a Hezbollah ellen, Ciszjordániában pedig naponta vannak összecsapások. Trump körülbelül tíz nappal korábban kijelentette, hogy az Iránnal kötendő békét követően több országnak is csatlakoznia kellene az Ábrahám-egyezményekhez. Nógrádi Szaúd-Arábia és Jordánia esetében elképzelhetőnek tartja ezt, Pakisztán esetében kizártnak, Egyiptom kapcsán súlyos kételyei vannak.
A libanoni helyzetet elemezve az elemző emlékeztet, hogy 1932 óta nem volt népszámlálás Libanonban, a politikai pozíciók a vallási erőviszonyok alapján oszlanak meg (a síitáké a parlament elnöki tisztsége, a maronita keresztényeké az államfő, a szunnitáké a kormányfő). Izrael a Litáni folyóig hatolva biztonsági zónát alakított ki Dél-Libanonban, szétbombázva minden ott lévő infrastruktúrát. Nógrádi nem látja a béke lehetőségét: a libanoni hadsereg gyenge, a Hezbollah nem fogadta el a megállapodásokat, és a felek a legalapvetőbb kérdésekben is elbeszélnek egymás mellett – Izrael a Hezbollah lefegyverzését várja, a Hezbollah Izrael kivonulását.
„A Washington Postba jelent meg egy mondat. Én elloptam, de odaírtam, hogy honnan van. Azt mondták, hogy a Közel-Keleten két fajta béke lehetséges. A valószínű az, hogy csoda lesz. A valószínűtlen az, hogy arabok és zsidók kiegyeznek.” – Nógrádi György (Warren Christopher volt amerikai külügyminiszternek tulajdonított gondolatot idézve)
Donald Trump belső politikai kihívásai
Fekete Rita megjegyzi, hogy republikánus képviselők egy csoportja – Trump álláspontjával szembemenve – a demokratákkal együtt szavazva támogatta volna az Ukrajnának nyújtandó több milliárd dolláros új katonai segélycsomagot. Nógrádi pontosít: Biden alatt Ukrajna hatalmas összegű és mennyiségű támogatást kapott, ennek jelentős részét ellopták. Trump ezt betudja a hitelösszegbe, és visszaköveteli. Ukrajnában újabb súlyos korrupciós ügyeket tártak fel, például Andrij Jermak, Zelenszkij kabinetfőnökének milliárdos sikkasztását, amelyről több kötetnyi dokumentum áll rendelkezésre. Az ukrán korrupcióellenes bizottság munkáját az FBI ellenőrzi, és Zelenszkijt eddig nem vették elő.
Az amerikai Képviselőház határozatban szólította fel Trumpot az iráni háború lezárására, mivel a törvény szerint az elnök előzetes kongresszusi felhatalmazás nélkül folytatott háborújának határideje lejárt. Trump erre azzal védekezik, hogy korábban sem tartotta ezt be senki, és ha a fegyverszünetek időtartamát levonják, még van ideje. Nógrádi szerint Trumpot külső támogatottság híján egyre szűkülő politikai mozgástér veszi körül: az Európai Unió ellene van, Grönland kérdése megoldatlan, és éppen Kuba ellen hoz döntéseket.
„Trump körül elfogy a levegő.” – Nógrádi György *
Ugyanakkor arra is rámutat, hogy Trump második ciklusát tölti, így többet nem indulhat. A kérdés szerinte az, hogy a kormányzatából hányan lépnek ki, kik támogatják, és milyen marad a külföldi támogatottsága. Közben az északi jég olvadásával a történelemben először Oroszország északról is sebezhetővé válik, ami teljesen új katonapolitikai helyzetet teremt.
Németország: Friedrich Merz politikai kudarcai és a belpolitikai válság
A műsorvezető Németország ENSZ Biztonsági Tanácsba való be nem választását Friedrich Merz kancellár politikai kudarcaként értékeli. Nógrádi megerősíti: a 15 tagú testület 10 nem állandó tagját két évre választják. Most három ország – Portugália és Németország – közül kettőt kellett megválasztani, és Németország esett ki, holott mindenki biztosra vette a bekerülését. A német delegáció összeomlott, míg az osztrákok és a portugálok örültek. A kudarc okaként Nógrádi Németország ukrán és izraeli politikáját jelöli meg. Utal Alexander Stubb finn államfő elméleti cikkére, amely szerint a világ három részre oszlik: 50 nyugati, 25 keleti és 125 déli országra. A déli és keleti országok nem fogadták el Németország álláspontját e két kérdésben.
Oroszország fenyegetésének kérdésében Nógrádi élesen bírálja a német vezetést: „szerintem egyszerűen butaság” az az állítás, hogy Ukrajna védi meg Európát, és hogy Oroszország fizikailag képes lenne megtámadni Európát. A NATO hagyományos erői többszörösét teszik ki az oroszokénak, és az orosz támadásnak nincs realitása, a nyugat-európai közvéleményt azonban már legalább négy éve ezzel etetik.
„Oroszország ma fizikailag képtelen lenne Európa megtámadására.” – Nógrádi György *
A német belpolitikai helyzetet Nógrádi katasztrofálisnak írja le: a koalíciós kormánypártok 15 százalékon, a kancellár 22-23 százalékon mélyponton vannak, miközben az AfD 3-4 százalékkal a CDU/CSU előtt áll. Az új szövetségi tartományokban (a volt NDK területén) az AfD akár 40-42 százalékot is elérhet. Markus Söder bajor miniszterelnök (CSU) szeretne kancellár lenni, de Berlinben már korábban sem vették komolyan. A CDU tartományi miniszterelnökei elfogadhatatlannak nevezték az SPD–CSU együttműködést. A jelenlegi koalíciós felállás (CDU/CSU–SPD) Merz kancellárt hatalmon tarthatja – nem azért, mert kiemelkedő, hanem mert nem találtak helyette olyan személyt, aki mindhárom párt számára elfogadható lenne.
A szakértő számos további német belpolitikai botrányt sorol: az egészségügyben hiányzik a pénz a betegek ellátására, az orvosegyetemeken tanuló nők 42 százalékát szexuálisan molesztálják. A német diplomácia sem teljesít jobban: a külügyminiszter Szíriába látogatva azt állította, hogy a helyzet nem teszi lehetővé a menekültek hazaküldését, miközben Merz és a berlini vezetés már megállapodott a szír államfővel a hazaküldésekről – ez nyílt ellentmondás. Végül Nógrádi megjegyzi, hogy a német hadsereg korábban soha nem volt meghatározó tényező, hiszen az újraegyesítés óta Németország gazdasági erővel, nem katonai erővel érvényesítette céljait, ráadásul története során először csupa szövetséges vagy semleges ország veszi körül, ellenség nélkül.
Ukrajna uniós csatlakozása: utópia vagy realitás?
A műsorvezető rámutat, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke erőlteti Ukrajna uniós csatlakozását, akár soron kívüli felvételét, míg Merz ezt ellenzi – támogatná a csatlakozást, de nem soron kívül. Ukrajna ígéreteket tesz a kisebbségi jogok és a korrupció felszámolására, ám Nógrádi szkeptikus: egy háborúban álló országot nem szokás felvenni, és nem látni, mikor írják ki a választásokat Ukrajnában, illetve mi változna meg az ukrán politikában. Ukrajna legyőzésének esélyét nem látja, és felhívja a figyelmet az ukrán–lengyel viszony elmúlt hetekbeli mélypontjára, amelynek a második világháborús vérengzésekig visszanyúló történelmi okai vannak.
Magyarország kapcsán Nógrádi elmondja, hogy az új magyar kormány már nem vétózza az ukrán uniós csatlakozási tárgyalások megkezdését, és sikerült kiegyezni az ukránokkal, különösen a kisebbségi politika terén. Az Európai Unió 27 tagállamának többsége jelenleg támogatja Ukrajna felvételét, ha az megfelel a kritériumoknak, ez azonban hosszú évek folyamata. A szakértő Ursula von der Leyen azon állítását, hogy Ukrajnát egy-két éven belül fel lehet venni, egyértelműen utópiának nevezi.
„Amit Urszula von der Leyen mond, hogy két éven belül, egy éven belül fölvenni, ez utópia.” – Nógrádi György *
Ukrajna fenntarthatósága a háború után
Végezetül Nógrádi egy súlyos gazdasági és társadalmi kockázatra figyelmeztet: a háború után ki fogja eltartani azt a hatalmas ukrán hadsereget, amelyet jelenleg Európa tart el, biztosítva a fegyverzetet és a lőszert? Mihez kezdenek majd a katonák, akik a háború után hazatérnek, és szembesülnek azzal, hogy minden értéket külföldiek vásároltak fel Ukrajnában? Ezek a nyitott kérdések Nógrádi szerint alapvetően kérdőjelezik meg a jelenlegi európai Ukrajna-politika fenntarthatóságát.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- "hárombolti állom lettvánzt gyűllöli az oroszokat" – Valószínűleg a három balti államra (Litvánia, Lettország, Észtország) és az Oroszországgal szembeni ellenérzéseikre utal, de a pontos mondat nem rekonstruálható teljes biztonsággal.
- "a flége a beteg emberek ellátására hiányzik koribilis pénz" – A mondat nagy valószínűséggel azt fejezi ki, hogy a német egészségügyben súlyos forráshiány van, de a „flége" és „koribilis" szavak pontosan nem azonosíthatók.
- "Az irányi iszlám forradalmi kárta egyre jobb hatalmat kap a politikusokkal szemben" – Itt feltehetően az iráni Iszlám Forradalmi Gárdáról van szó, a „jobb hatalmat" fordulat azonban nem teljesen egyértelmű (valószínűleg „nagyobb hatalmat" vagy „erősebb politikai befolyást" jelent a kontextus alapján).
- "a szavak titkos rendőrség működött Iránba" – A mondat az 1979 előtti Irán titkosrendőrségére, a SZAVAK-ra utal, amely a sah elnyomó gépezeteként működött. Az átiratban a „szavak" szó szerepet cserélhetett a rövidítéssel, és a toldalék hibás.
- "Kemelatörk" – A szövegkörnyezet alapján Mustafa Kemal Atatürk török államalapítóról van szó.
- "Old Bright volt amerikai külminiszter" – Azonosíthatóan Madeleine Albright volt amerikai külügyminiszterre történik utalás, akinek nevéhez kötik a „valószínűtlen, hogy arabok és zsidók kiegyeznek" idézetet, de az ASR torzítás miatt a név hibásan szerepel.
- "szírhelyzet, hogy nem lehet a széreket hazaküldeni" – Valószínűleg a szíriai menekültek hazaküldéséről van szó, a „szérek" feltehetően „szírek", a mondat azonban így is nehezen értelmezhető teljes biztonsággal.
- "Rezaplavi, aki ugyanúgy néz ki, mint az apja" – A név feltehetően Reza Pahlavi volt iráni trónörökösre utal, az ASR-szöveg azonban egybeírva, több hibával tartalmazza. A mondat környezete arra is utal, hogy a beszélő az uralkodásának elnyomó jellegét említi 1979 előtt.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]Tisztelettel köszöntöm a Hit Rádió kedves hallgatóit, nézőit.
[00:00:01]Fekete Rita vagyok.
[00:00:03]Vendégem pedig Nógrádi György Biztonságpolitikai szakértő.
[00:00:05]Szeretettel üdvözöllek.
[00:00:07]Köszönöm, hogy eljöttél.
[00:00:09]Én köszönöm, hogy meghívtatok.
[00:00:11]Az orosz-ukrán háborúval fogom kezdeni, de tudják rólad a nézők, hogy követed figyeled a német politikát, úgyhogy a vége felé majd arról is kérdeznélek.
[00:00:20]Amit az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban, mind aktualitás, nagy vonalakban el lehet mondani, hogy átfogó támadás indult ugye Ukrajna ellen.
[00:00:24]Az oroszok itt az elmúlt időszakban igencsak a légiháborúra tették a hangsúlyt.
[00:00:30]A fronton történtekről is nyugodtan beszélhetsz, ha gondolod, de itt mindenki most arról beszél, hogy milyen drónokat, rakétákat, mennyi balisztikus rakétát vetettek be.
[00:00:38]És ugye Szent Péter várt is dróntámadás érte a héten az ukránok részéről, pont akkor, amikor egyébként Putyint is várták a Nemzetközi gazdasági fórumra.
[00:00:48]Hogyan értékelette most az orosz-ukrán háborúnak a jelenlegi helyzetét, állását?
[00:00:54]Úgymond mélyebben vannak a konfliktusban, vagy te látod annak a reményét jeleit, hogy esetleg mondjuk az évvége felé valamiféle béke kötésre kerülhet sor?
[00:01:06]Ú, kezdjük az elején.
[00:01:06]Jelenleg ebben a konfliktusban négy fél vesz részt.
[00:01:10]Oroszország alapvető stratégiai célja a Dombás 4 megyének elfoglalása.
[00:01:16]Ukrajnának nem lehet atomfegyvere.
[00:01:18]Ukrajna nem lehet a NATO tagja.
[00:01:18]Az Európai Unióba belépett.
[00:01:20]Első perctől a orzok azt mondják, hogyha Ukrajna belép az Európai Unióba, szétveri belülről ebben nagyon nagy igazságban.
[00:01:27]Mi az ukránálláspont?
[00:01:29]Ő visszafizeti az összes kölcsöntat, amit Európától kapott és az USA-tól.
[00:01:34]Ha az oroszok elvesztik a háborút, ennek az esélye jelenleg konvergálom nullához, és orosz jóvátétel lesz.
[00:01:41]Ennek a valószínűsége szintén nulla körüli.
[00:01:43]Európai álláspont.
[00:01:43]Minket az USAhagyót elkezdődtek az amerikai orosz-ukrán tárgyalások.
[00:01:49]Európa közvetíteni akar.
[00:01:51]Az elmúlt 24-48 órában Európa 3 vezető hatalma, brittek, franciák, németek együtt dolgoztak ki terveket Ukrajna számára a háború befejezésére.
[00:02:03]azt kérdezel utána, mit akarsz.
[00:02:05]Én csak a pontokat mondom.
[00:02:05]Mi az ukrán álláspont?
[00:02:09]A frontokon a helyzet majdnem stabilizálódott.
[00:02:11]Az oroszok jönnek előre, de sokkal lassabban, mint eddig.
[00:02:16]Az orosz halottak, sebesültek, eltűntek száma a háború négy éve alatt olyan 1 millió 67-700000 körül lehet.
[00:02:21]A nyugati álláspont ennek a harmada.
[00:02:25]Tehát ez is érdekes, de a két félel elbeszél egymás mellett.
[00:02:29]Mit mondott most Zelenské, hogy hajlandó leülni Putyinnal bárhol kévével Moszkvát?
[00:02:37]Oké, de mi az oroszálláspont, hogy akkor üljünk le, ha tudjuk, hogy miről akarunk beszélni.
[00:02:41]Következő te mondtad, hogy drónok.
[00:02:44]Jelenleg mind Oroszország, mind Ukrajna több mint 1 millió drónt állít elő évente.
[00:02:49]Elképesztő mennyiség.
[00:02:49]A drón a világ egyik legolcsóbb fegyvere.
[00:02:52]Tehát ahhoz, hogy én egy jobb rakétával lelőjek egy drónt, durván a sok százszorosába kerül a rakétám, mint az az egyszerű drón, amit lelőtem.
[00:03:03]Frontvonnalak, oroszok mennek előre óriási emberveszteséggel, de tegyük hozzá, a második világháború legsikeresebb szovjetsatája Sztalingrád.
[00:03:11]Óriási győzelem, de tízszer annyi szovjet katona hal meg, mint német.
[00:03:14]Csak erről sem szoktunk beszélni.
[00:03:16]A jelenlegi helyzetben folynak a titkos tárgyalások az Egyesült Államok és Oroszország közt, hol bevonják Ukrajnát, hol nem, de Európát nem hajlandók elfogadni.
[00:03:26]Annak idején Kissinger azt mondja, hogy kit kell fölhívnom, ha Európával akarok beszélni.
[00:03:32]Ez ma ugyanígy igaz.
[00:03:35]A hidegháború sajátosság az volt, hogy egy túl jó szovjetamerikai viszony azt jelentett, hogy átnyúlnak Európa fölött.
[00:03:41]Ma is egy túl rossz viszony azt jelentette, hogy Európa megsemmisül.
[00:03:45]Tehát rendkívül érdekes, és van egy tömeg hangul az Európában, hogy orosz veszély van, és meg fogja támadni a NATO-t.
[00:03:52]Ennek a valószínűsége szintén véleményem szerint periférikus.
[00:03:54]Viszont az látni, hogy a baltiak komolyan aggódnak, ugye Oroszország és fehér Oroszország miatt is.
[00:04:00]És hát érdekes módon paradoxon ugye, hogy Amerika most éppen von ki katonákat Litvániából, és a csapatoknak a cserejét azt későbbre ígérte, tehát ott most lehet valami biztonsági rés.
[00:04:14]Hogyan értékeled azt, ahogy Amerika viszonyul és reagál azokra az európai aggodalmakra, amelyek Oroszországhoz kötődnek?
[00:04:23]Két dolgot mondtál.
[00:04:23]Próbálok reagálni egy a hárombolti állom lettvánzt gyűllöli az oroszokat.
[00:04:28]Hihetetlen érdekes a történelmük.
[00:04:31]Most éppen azt javasolták, hogy jó lenne elfoglalni Kalinrádot magyarul a második világháború után Németországtól megszerzett szovjet most orosz területet.
[00:04:41]Ez egy nagyon nehéz dolog, mert Kalinrád Oroszország é legfontosabb katonai bázisa, USA.
[00:04:46]Az Egyesült Államok 600-szor kimondta, hogy számára Ázsia fontosabb, mint Európa.
[00:04:51]számára fő kérdés mindig a Washington Peking viszony.
[00:04:55]Ennek része az orosz viszony, ennek része Sibéria kérdése.
[00:04:58]Ennek része a tajwáni kérdés.
[00:05:01]De ha megnézem, japán kőkeményen fegyverkezik, az elmúlt napokban fordult elő először, hogy az összes hírszerzéssel foglalkozó szervezetet Japánba összeondák, és nem tartozik a parlament alá.
[00:05:13]Senki nem elemezte Európába.
[00:05:15]Ez azt jelenti, hogy a kormánynak a mozgástere Japánban megnőtt.
[00:05:20]Közvetlen kapja a hírszerzéstől az elmúlt percek, órák satöbbi információit.
[00:05:25]USA számára még egyszer fölértékelődött Ázsia.
[00:05:29]Mit mond?
[00:05:29]Hogy ben maradok a NATO-ba, de rendkívül komoly erőket vonok ki, többek közt 5000 katonát vonok ki Németországból.
[00:05:37]Ezt pótolja a NATO, magyarul Európa és Kanada.
[00:05:40]Ez egy nagyon érdekes dolog.
[00:05:43]elvárja, hogy 5%-ra vigyük föl a GDP-ből a katonai kiadásokat, és döntően amerikai fegyvereket vegyünk.
[00:05:48]Erről órákat lehet mesélni.
[00:05:50]Egy megjegyzés.
[00:05:50]Az elmúlt egy héten olyan mennyiségű katonai együttműködés és hadipari szerződést kötöttek, amire nem volt példa.
[00:05:58]Egy újabb megállapodást kötött Egyesült Államok és Ausztrália, de ez azt jelenti, hogy Ausztrália pár hónappal ezelőtt Franciaországgal közös szerződéseit fölmondták.
[00:06:07]A franciák kárpótlást kaptak Görögországnál, de ez a tizede annak, amit el tudtak volna adni.
[00:06:14]Ausztrálián a kettő.
[00:06:14]Katonai megállapodást kötött az USA és Svájc.
[00:06:19]Csodálatos, de azért annyit látni kell, hogy Svájc egy pici ország, 1815 óta semleges, most rendkívül érdekes hadgyakorlatokat hajt végre.
[00:06:27]Három kőkemény katonai megállapodást kötött, csak az elmúlt egy hetet mondom, Japán és Törökország.
[00:06:33]És mind a két félnél a hadipar csúcson van.
[00:06:36]A török hadipar briláns, csak soha senki nem beszél róla, tehát nagyon jó minőségű termékeket képes előállítani.
[00:06:43]USA számára Európa leértékelődött, számára az, hogy Trump kapja bírálatokat többek közt a Merztől elfogadhatatlan.
[00:06:53]De még itt maradva egy kicsit ugye a litvánok azt állították már, mint konkrétan a védelmi miniszter, hogy folytatnak tárgyalásokat Amerikával azzal kapcsolatban, hogy amerikai nukleáris fegyvereket állomásoztassanak Litvániában.
[00:07:04]Ugye korábban lehetett hallani arról, hogy Lengyelországnak is vannak igényei.
[00:07:08]Ezt realitásnak tartod egyébként, hogy Amerika, ha már részben kivonul, vagy legalábbis a humán erőforrás tekintetében kivonul, ilyen szimbolikus mondjuk fegyvereket állomásoztasson itt, hogy az elrettentés érdekében?
[00:07:23]Kezdjük az elején.
[00:07:23]Egyesült Államok 45-ben létrehozza a saját atombombáját.
[00:07:28]Első a Loszállom kísérleti telep utána 45.
[00:07:31]Augusztus 6-9.
[00:07:31]Hirosima és nagaszaki.
[00:07:33]A szovjetek három év 10 hónappal később robbantják a sajátjukat.
[00:07:38]Dönten amerikaiakat loptak el adatokat.
[00:07:42]52 Egyesült Államok első hidrogénbombája, 10 hónappal később szovjet hidrogénbomba.
[00:07:46]Az első interkontinentális rakétát, amit Sputnyinknak hívnak, a szovjetek lövik föl 57-be.
[00:07:53]Ma a világonk atomhatalom van.
[00:07:57]Ebből kettő rendelkezik elképeszteménységű fegyverrel.
[00:07:59]USA Oroszország oroszok valamivel többet, de ennek gyakorlati jelentősége nincs.
[00:08:03]USA nagyon komoly atombázisai vannak Németországba, Olaszországba, Nagy-Britanniába is lehet sorolni.
[00:08:13]Kulcsfontosságú amerikai bázisok vannak Európában, Spanyolországban, Rotába, indiai óceánon, Diekócián satöbbi.
[00:08:18]Ma olyan mennyiségű atomtöltet van a világon, hogyha kiszámolom több mint 100 kg robbanóanyag jut per fő.
[00:08:27]Tehát ha fejbe verek valakit, meghal, nem kell atombombát robbantani.
[00:08:32]Egy harmadik világháborút nem lehet túlélni.
[00:08:34]A baltiakban van egy óriási félelem az oroszoktól, ugyanakkor naponta provokálják őket.
[00:08:40]Tehát nyilván az Egyesült Államok Washingtonból máshogy látja a világot, és számára fő cél az oroszokkal kiegyezni, mert Kissingerre visszatérve a fő cél az, hogy szembeállítsam egymást Moszkvátval, Moszkvát és Pekinget.
[00:08:54]Ez ma még nem megy.
[00:08:58]Biden alatt Biden azt mondta, hogy két ellenségem van.
[00:09:00]Oroszország és Kína, tehát egy csoportba vitte be őket.
[00:09:05]Kissinger elment annak idején Pekingbe, és pillanatok alatt szembeállította a Mauista Kínát az akkori kommunista Szovjetunióval.
[00:09:14]Ha már a nukleáris energiait négy éve, amióta zajlik az orosz-ukrán háború, a zakporizsai erőművel kapcsolatban gyakran merülnek fel aggodalmak.
[00:09:21]akit az elmúlt időszakban is voltak harci cselekmények a közelében.
[00:09:26]A Nemzetközi Atomenergiaügynökség fel is szólította a feleket, hogy ezt fejezzék be.
[00:09:29]És hát friss hír, hogy június 5-étől, tehát má bocsát is befejezték.
[00:09:36]Hát most mondom, június 5-átől mától kezdve van érvényben.
[00:09:38]Állítólag egy tűzszünet a zaporízsiai atomerű műnek a környékén, Oroszország és Ukrajna között azért, hogy helyre tudjanak hozni egy-két dolgot és elhárítsák a a nukleáris balesetnek a lehetőségét.
[00:09:49]Ö mit jelent ez?
[00:09:53]Semmit.
[00:09:53]Bocsánat.
[00:09:53]Kezdjük az elején.
[00:09:56]Mind az oroszok, mind az ukránok a közétett információkban átlag 50%-ba hazudnak.
[00:10:01]Kettő atomerőmű.
[00:10:04]Ez Európa legnagyobb atomerőműve.
[00:10:05]Jelenágosz kéz van.
[00:10:05]Ukránok érik vissza.
[00:10:08]Amerikaiak azt mondják, hogy szeretnék a hasznosításból kivenni a részüket.
[00:10:12]Ez egy tipikus trumpi válasz.
[00:10:14]Erről is lehetne egy előadást tartani.
[00:10:17]Megyek tovább.
[00:10:20]Kilövi az atomerőművet.
[00:10:20]Oroszok azt mondják ukránok.
[00:10:23]Ukránok azt mondják oroszok.
[00:10:24]Oroszok lőjék azt az atomerőművet, amit ők tartanak kézbe.
[00:10:29]Ennek azért logikája nincsen.
[00:10:29]Ukránok mindent letagadnak.
[00:10:32]Ha megnézem eddig ahány drón becsapódott lengyel lett Litván észterületre, az mindegyik ukrán trón volt.
[00:10:39]Úgy most eltévesztették ezt hagyjuk.
[00:10:41]először fordult elő, hogy egy orosz drón becsapódott Romániába egy lakótelepre néhány kilométerre Románia ukrajnai közös határától.
[00:10:50]Tehát magyarul a Grossi, aki a Nemzetközi Atomenergiagynökség főnöke csodálatos fölhívásokat tesz közzé mindenki leközli a sajtóba, de a valóságban, a háborúban ez senkit nem érdekel.
[00:11:04]És ha már nukleáris energia Irán?
[00:11:04]Igen.
[00:11:06]Mit gondolsz, lesz-e arra valóban lehetősége Donald Trumpnak, hogy az iráni uránhoz hozzájusson, vagy legalábbis biztonságba helyeztesse, mert úgy tűnik, hogy ez az egyik központi kérdése ennek az iráni konfliktusnak, amiben abszolút padhelyzet alakult ki az elmúlt hetekben.
[00:11:25]Kezdjük az elején.
[00:11:25]79-ben győz a sét a forradalom irányba.
[00:11:29]79 óta, ha megnézed a amerikai elméleti anyagokat, a következő a kérdés: elfoglaljuk Iránt?
[00:11:38]Elfoglaljuk-e hormóziszorost?
[00:11:41]Megállítsuk- az iránni atomprogramot?
[00:11:44]Mondok valamit, ami rengeteg embernek nem fog tetszeni.
[00:11:46]Tessék mondani, hogy van az, hogy szunital atombomba lehet, Pakisztán sét atombomba nem lehet, Irán.
[00:11:53]Következő.
[00:11:53]Mi történt most?
[00:11:53]Február 28, amerikai izraeli csapás.
[00:12:00]Mit mondott a Zusa?
[00:12:00]Két-három hét alatt győz.
[00:12:02]Hát ma június 6-a van, én nem látom a győzelmet.
[00:12:06]Ki mit mond?
[00:12:06]Mit mond Irán?
[00:12:06]Befejezem a háborút, ha megállapodás születik a hormoziszorosról.
[00:12:13]Befejeznem a háborút, ha az amerikai egységeket kivonják a iránykötők elől.
[00:12:18]Befejezem a háborút, ha a befagyasztott iráni vagyonnak a felét visszakapom.
[00:12:24]A más ez 25 milliárd dollár.
[00:12:27]A másik felét később.
[00:12:30]Mit mond az USA?
[00:12:30]Három szervezetet ettől kezdve Irán nem támogathat.
[00:12:33]A Hamaszt, a Hezbolahot és a Huszikat Jemenbe.
[00:12:39]Mit mond Irán?
[00:12:39]Összes amerikai csapatot vonják ki az arab persöbölből.
[00:12:42]Mit mond az USA?
[00:12:45]A csapatok egy részét átvittem Izraelbe.
[00:12:48]Azért egyet tisztázunk.
[00:12:48]Elkezdődik egy háború, amint három ország folytat papíron USA Izrael irán.
[00:12:52]Ez a háború ma több mint egy tucató országot érint.
[00:12:55]Mit mond Irán?
[00:12:58]Oké, volt eddig X fegyverszünet, senki semmit nem tartott be, de ennek a feltétele a libanoni megállapodás, az ottani Hezbólak és a izraeli állam közt.
[00:13:07]Ha csak az elmúlt 24 órát nézem, csodálatos megállapodás született, amit megint senki nem tart be.
[00:13:14]Tehát máshogy fogalmazva a kérdésed nagyon jó.
[00:13:17]Az USA katonailag szétverte az iráni katonai potenciál 60%-át, de Irán nem kapitulált.
[00:13:24]Egy Iránban nincsenek pártok.
[00:13:26]Kettő.
[00:13:26]Vannak ellenzékiek, de ezeket naponta agyon lövik.
[00:13:31]Soha nem beszélünk róla.
[00:13:31]Három szír lépett a sakfia, Rezaplavi, aki ugyanúgy néz ki, mint az apja.
[00:13:36]De senki nem beszél arról, hogy 79-ig, ami sok uralkodott.
[00:13:41]A világ egyik legelnyomóbb rendszerre a szavak titkos rendőrség működött Iránba.
[00:13:46]Tehát én nem látom a megoldást.
[00:13:48]Ez egy perc alatt lehet megoldás.
[00:13:50]Te azt mondtad, hogy dúsított uránt.
[00:13:52]Mit mondott Oroszország és Irán?
[00:13:55]A dúsított urát, ha kell, átadják az oroszoknak.
[00:13:57]Mit mond az USA?
[00:13:57]Ez számára nem elfogadható.
[00:13:59]Oké.
[00:13:59]Egy mennyi dúsítóán van senkin ugy a kettő.
[00:14:02]Már az előző amerikai csapásnál bejelentették, hogy a dúsított urán megsemmisült.
[00:14:09]Kiderült, hogy nem semmisült meg.
[00:14:09]Három.
[00:14:12]Mit mond Irán?
[00:14:12]Legyen három lépcsőben megállapodás.
[00:14:14]A harmadik lépcső legyen az, hogy megbeszéljük a dúsított uránügyét.
[00:14:18]Csak van egy probléma.
[00:14:18]A trumpi elképzelések nem jöttek be.
[00:14:22]félidős választások lesznek novemberben, ami ma, még egyszer ma júniusban úgy néz ki, hogy Trump elveszíti.
[00:14:28]Tehát nagyon érdekes helyzet van.
[00:14:31]És hát akkor fordnám is Trumppal, ugyanis a republikánus képviselők egy csoportja Donald Trump amerikai elnök álláspontjával szembenve támogatta azt a több milliárd dolláros csomagot, amely az új katonai segítséget nyújtana Ukrajnának.
[00:14:43]Áj, áj, állj, bocs.
[00:14:43]Igen, igazad van.
[00:14:45]Jön a de mi az alap, hogy Biden alatt elképesztő mennyiségű fegyvert pénzt kapott Ukrajna ingyen.
[00:14:50]Trump ezt beszámolta, hogy kéri vissza a kettő.
[00:14:56]Azért azt tisztázzuk, hogy amit Ukrajnának átadunk, annak jelentős részét ellopják.
[00:14:59]Három.
[00:14:59]Az elmúlt napokban Ukrajnában újabb korrupciós ügyeket vettek elő, ahol elővették azt, hogy Jermák, aki a kabinetfőnöke volt Zelenskének, milliárdokat lopott, és erről van 250 oldalanként egy-egy kötet, nem emlékszem, vagy hat vagy 12 kötet van csak a jermák lopásairól, ami azt jelenti, hogy Ukrajnában a korrupció bizottság működését az FBI ellenőrzi és eddig nem vették elő Zelenskit.
[00:15:25]Hogy holnap reggel mi lesz, azt majd meglátjuk.
[00:15:29]Igen, bocsánat.
[00:15:31]De Trumpra kihegyezve ezt a kérdést, tehát a republikánusok egy csoportja Trppal szembe menve támogatni akarja Ukrajnát segélyekkel, katonai segéllyel és mellett és a demokratákat, bocs.
[00:15:39]Tehát a demokratákkal együtt szavaz ezekben a kérdésekben.
[00:15:44]Igen.
[00:15:46]És mellette az amerikai képviselőház most fogadta el azt a határozatot, ami szerint Donald Trumpnak le kell zárnia az iráni háborút.
[00:15:51]Azt, hogy ez mit jelent a gyakorlatban, ez egy jó kérdés, de Trump körül elfogy a levegő.
[00:15:55]Ott nem semmit.
[00:15:57]Egy pillanat.
[00:15:57]Fogy a levegő.
[00:15:59]De itt megint valami van.
[00:15:59]Előírás az, hogy egy amerikai elnök hány hétig folytat a háborút a képviselő az engedély nélkül.
[00:16:06]Ez lejárt.
[00:16:06]Mire mit mond Trump?
[00:16:09]Igen, de ezt senki nem tartotta be, ő se tartja be.
[00:16:12]És ha figyelembe veszi, hogy hány napig volt fegyverszünet, akkor neki még van ideje.
[00:16:18]A probléma az, hogy Irán nem kapitulál.
[00:16:21]Tehát lehet, hogy meghalt x ember, lehet, hogy az ajatólag meghalt.
[00:16:23]A fiáról semmit nem tudunk áneiről, aki most államfő.
[00:16:29]Oroszországban gyógyezelik.
[00:16:29]Él, nem él, nem tudjuk.
[00:16:31]Életképes, igen, nem, nem tudjuk.
[00:16:34]De tény az, hogy Iránban a hatalom eltolódik.
[00:16:37]Az irányi iszlám forradalmi kárta egyre jobb hatalmat kap a politikusokkal szemben, és nem akar kiegyezni az USAval.
[00:16:46]De akkor mi lesz ennek a megoldása?
[00:16:48]Szerinted ezt le kell zárnia Trumpnak zárós határidőn belül, ha nem akar belebukni, mint elnök?
[00:16:54]teljesen igazad van, csak olyan egy szépségű van neki.
[00:16:55]Ez a második ciklusa, ő többet nem indulhat.
[00:16:57]Ő azt mondja, hogy a képviselő döntése őt nem befolyásolja, ő ettől még csinálja, mit csinál.
[00:17:04]Nekem a következők a kérdéseim: a kormányzatból hányan fognak kilépni?
[00:17:09]Kik fogják Trumpot támogatni?
[00:17:09]A világban a külső támogatottsága mekkora lesz?
[00:17:14]Nagyon kevesen támogatják.
[00:17:14]Európai Unió ellene van, argentin vezetés van mögötte.
[00:17:19]A grönlandi kérdés nincs megoldva.
[00:17:20]Most éppen Kuba ellen hoz döntéseket.
[00:17:23]Ha kapok három percet, elmondom, hogy melyiknek mi a stratégiai célja.
[00:17:27]De rendkívül érdekes, és olvad az északi jegest, az északi térségben a jég, és először a történelemben Oroszország északról megtámadható új katonapolitikai helyzet van, amit a világ most kezd elemezni.
[00:17:43]Maradva egy picit még Iránnál, kérdeznélek az izraeli amerikai viszonyról is.
[00:17:47]Ugye kikerült a héten egy olyan beszélgetés, amely Donald Trump és Benjamin Netu között zajlott, és Trump állítólag trágár szavakkal is szidalmazta jóformán az izraeli miniszterelnököt, tehát ebből sokan levonták azt a következtetést, hogy rossz a viszony, de ez most egy politikai színjáték, ami azért van, hogy Trump mutassa, hogy ő azért mégis csak ő a főnök, vagy pedig valódi feszültség lehet a felek között.
[00:18:09]Én úgy érzem, hogy valódi feszültség van elemezünk.
[00:18:11]Az amerikai és izraeli célok a közelkeleti belső gyűrűben és Iránnal kapcsolatban mások.
[00:18:20]Én mindig elmondom, hogy nem vagyok politikus, én egy hülye egyetemi tanár vagyok, tehát én ezt kimondhatom.
[00:18:26]Kettő.
[00:18:26]A Trump számára közelkelett egy szintér.
[00:18:29]Izrael számára az élethalál.
[00:18:32]Netanyu 77 éves.
[00:18:32]Korrupciós eljárás van ellene.
[00:18:35]Ha ő nem miniszterelnök, akkor lecsukják.
[00:18:37]Tehát ő nyilván a haláláig szeretne miniszterelnök maradni.
[00:18:41]Következő.
[00:18:41]Most jönnek a izraeli választások.
[00:18:43]Az izraeli állam, az izraeli társadalom jobbra tolódott.
[00:18:46]Ma úgy néz ki, hogy Trump meg tudja nyerni.
[00:18:52]120-or az izraeli parlament a Knesethet.
[00:18:54]61 ember alakíthat kormányt.
[00:18:54]Ezek általában mindig koalíciók.
[00:18:56]Marad Neto.
[00:19:00]Meglátjuk.
[00:19:00]Azért egyet tisztázunk.
[00:19:02]Netenut nagyon sokszor eltemették, hogy ő politikai lakóla mindig vissza tudott jönni, de 77 éves, tehát ő mögött fölötte is eljárt az idő.
[00:19:10]Nagyon érdekes lesz a helyzet.
[00:19:12]Következő.
[00:19:12]Én nagyon csúnyát mondok, nem tudom, hogy ez itt elviselhető-e.
[00:19:18]Izrael folytatja harcait a határainál.
[00:19:20]Naponta bombázza a Hamasz erőit a gázai térségbe.
[00:19:24]Minden nap olvasom, hány halott van.
[00:19:26]Déli banba folytatódnak a harcok a Hezbólak ellen.
[00:19:28]Ha kapok kérdést, rátérünk a Hezbullakra, naponta ennyi és ennyi halott van.
[00:19:34]Ciszordániában naponta összecsapások vannak.
[00:19:37]Tehát rendkívül nehéz az izraeli helyzet a határai mentén.
[00:19:39]Következő.
[00:19:39]Mit mondott Trump körülbelül így 10 nappal ezelőtt, hogy ő elvárja azt, hogy ahogy béke lesz Iránnal, néhány ország belépjen az Ábrahám szerződésekbe, és kibéküljön Izraellel.
[00:19:51]Fölsorolta Szaudarábi, én ezt elképzelhetőnek tartom.
[00:19:55]Pakisztánt, én ezt kizártnak tartom.
[00:19:57]Jordániát elképzelhetőnek tartom.
[00:20:00]Egyiptomot komoly kételjeim vannak.
[00:20:02]Tehát meglátjuk.
[00:20:06]Én 78-ban egy világjúsági találkozóm berinbe együtt voltam a libanoni küldöttséggel.
[00:20:10]Állati csinos csajok jól öltöztek.
[00:20:12]Az volt a nevük, hogy Libanon a Közelkelett Svájc.
[00:20:19]73-ban voltam, bocsánatot kérek.
[00:20:19]75 óta polgárháborúan kisebb nőbb megszakításokkal a helyzet katasztrófális.
[00:20:28]Ugye itt a Hezbollakkal kapcsolatban azért annyit mégis csak kérdeznék, hogy Izraellel szemben azért megnyilvánulnak olyan nemzetközi kritikák, vagy vannak olyan nemzetközi kritikák, hogy egyre beljebb megy ugye Dél-Libanonból észak felé, egyre másra tűz ki beljebb lévő vonalakat, amelyek ilyen biztonsági zónaként funkcionálnának.
[00:20:46]Viszont van egy olyan folyamat is, hogy próbálja átadni a libanoni hadcsereg számára ellenőrzésre ezeket a területeket, hogy ne rázzuduljanak nyilván ezek a kritikák.
[00:20:57]Hogyan értékeled ezt?
[00:20:57]Mi mi lenne a jó megoldás ebben a régióban?
[00:21:01]Ugye innen Európában elég nehéz megoldani a Közelkelet problémáit.
[00:21:04]Onnan is, de onnan is, de van erre jó megoldás?
[00:21:08]Nincs.
[00:21:08]Egy megjegyzés és utána válaszolok.
[00:21:10]Két nappal azelőtt adtam le a következő könyvemet Törökország, a rabvilág Izrael.
[00:21:16]Kemelatörk.
[00:21:16]Csodálatos.
[00:21:16]Megveri az angol hadsereget, a franciát, kiveri a görgöt, de állandóan részeg.
[00:21:22]Aki csaj létezik, azzal szeretkezik.
[00:21:25]Állandóan egyéb ügyei vannak.
[00:21:31]Feleségül vesz egy 20 évvel fiatalabb csajt, majd hazaküldi.
[00:21:33]A hölgyeikén nemrég halt meg, mert zavarja őt a nőügyeibe, de ő a nemzeti hős.
[00:21:40]Közelkelet.
[00:21:43]A Washington Postba jelent meg egy mondat.
[00:21:45]Én elloptam, de odaírtam, hogy honnan van.
[00:21:47]Azt mondták, hogy a közelkeletlen két fajta béke lehetséges.
[00:21:51]A valószínű az, hogy csoda lesz.
[00:21:51]A valószínt az, hogy jarbok és zsidók kiegyeznek.
[00:21:55]Old Bright volt amerikai külminiszter.
[00:21:57]Leírta azt, hogy az amerikai elnök azt mondta, hogy a közelkeleten béke lesz.
[00:22:01]Mire azt mondta lehet, de nem az ő életébe.
[00:22:03]Allbright azóta meghalt.
[00:22:05]Libanon.
[00:22:09]1932 óta nem volt Libanonban népszámlálás.
[00:22:14]A korábbi erőviszonyok alapján van leosztva minden.
[00:22:16]A parlament elnöke Sta, az államfő maronita keresztvény, a kormányfő szunita.
[00:22:22]Na most ettől kezdve a helyzet, elő van írva, hogy milyen párti kell, hogy legyen a tév elnöke.
[00:22:29]Baromi érdekes.
[00:22:29]Izrael Izrael elment a litáni folyóig, tehát elfoglalta Libanon déli részét, hogy legyen egy biztonsági zóna.
[00:22:36]De mindenkit, aki ott volt, szétbombázott.
[00:22:40]Ezek az emberek nem fognak megbocsátani.
[00:22:43]Én nem látom a béke lehetőségét.
[00:22:43]Most mit mond, hogy följebb megy még északra.
[00:22:48]És amit a te kérdésedben van, hogy átad területek ellenőrzését a libanoni hadseregnek.
[00:22:53]Oké, de hát a libanoni hadsereg gyenge.
[00:22:55]A hezbollak a megállapodásokat nem fogadta el.
[00:22:57]Tehát én nem látom az esélyét bárminek.
[00:23:02]Egy alapvetően más szemlélet kéne gyűlöli egymást arab és zsidó.
[00:23:07]az izraeli kormány tele van szélső jobboldaliakkal, akiknek eszem elképzelései vannak, és ezek 2-3%-os pártok, tehát ezek nem a meghatározó erők, de ahhoz, hogy Izrael működjék, ezeknek a kormányb kell maradniuk a következő választásokig.
[00:23:25]De Libanon egy élhető ország lenne a Hezbollak nélkül?
[00:23:27]Nem tessék mondani, miért mennek ki a Hezbullak, ami az országban élő sétákat fogja össze?
[00:23:35]Tehát nagyon jó a kérdés, de akkor a válasz az, hogy miért ők menjen neki?
[00:23:39]Mit mond Izrael, hogy kivonulok Libanonból, ha Hezbollak belép a hadseregbe és lefegyverzi magát.
[00:23:45]Mit mond a Hezbólak?
[00:23:47]Előbb vonuljon ki Izrael, utána lépek be a hadseregbe és lefegyverzem magam.
[00:23:52]A két fél a legalapvetőbb kérdésekbe is elbeszél egymás mellett.
[00:23:56]Tessék mondani, ki a terrorista?
[00:23:58]Hát aki nem velem van, aki velem van, az szabadsághős.
[00:24:01]Persze, akkor lehet, hogy egy könnyebb témát indítanék el.
[00:24:06]Németország.
[00:24:07]Hát ha ez könnyebb téma, akkor visszaadom a diplomámat.
[00:24:09]Igen.
[00:24:10]Akkor vissza a közelkeletre.
[00:24:10]Friedrich Merc politikai kudarcaként említik most azt, hogy Németország a lobbi ellenére sem nem nem választották be ugye az ENS biztonsági tanácsába.
[00:24:22]Nemrég volt egy választás.
[00:24:24]Pontosítsunk.
[00:24:24]Bocs.
[00:24:24]Az ENS biztonsági tanács 15 tagból áll.
[00:24:27]Öt állandó tagak USA, Oroszország, Kinlandai, Britannia, Franciaország, 10 nem állandó tagak.
[00:24:35]Ezeket két évre választják.
[00:24:35]Most három országból kellőt kettőt megválasztani.
[00:24:37]A három ország Portugáliáhoza, Németország.
[00:24:42]És Németország esett ki mindenki tudta, hogy bekerül.
[00:24:45]Én néztem a szavazást, nálam otthon a Német TV szól.
[00:24:49]A német delegáció összeomlott.
[00:24:52]osztrákok boldogok voltak a bordogálok is.
[00:24:55]Azt mondták, hogy két ok miatt nem került Németországba a biztonsági tanácsba, egy az ukrán politikája miatt.
[00:25:03]Muszáj egy mondatot mondanom.
[00:25:03]Van a stub a finállamfő, aki körülbelül három hónappal ezelőtt megjelentett egy elmélet cikkelt azt mondta, hogy három világ van.
[00:25:14]50 nyugati ország, 25 keleti és 125 déli.
[00:25:18]Ez döntően igaz.
[00:25:18]Na most ez azt jelenti, hogy a déli és keletiek nem fogadtak el két lépést németektől, az ukrán politikát és az izraeli politikát.
[00:25:31]És Németország nem került be, és vereséget szenvedett.
[00:25:33]Innen mehetünk tovább.
[00:25:35]Zárójában jegyzem meg, hogy napi ötennél nagyobb botrány van a német politikába.
[00:25:39]Tehát én nagyon örülök, hogy te ezt kiemelted.
[00:25:41]De a flége a beteg emberek ellátására hiányzik koribilis pénz.
[00:25:48]Tegnap elő hozták nyilvánosságra, hogy az orvosegyetemre járunk hölgyek 42%-át szexuálisan molesztálják.
[00:25:57]Annyi a botránya a németeknél.
[00:25:57]És állandóan meg fölmerül egy kérdés.
[00:25:59]Német azt mondjuk úgy kanceller frage maradem kancellerár.
[00:26:05]Igen.
[00:26:06]Na, ez a kérdésem, és innen kanyarodtam rá, de nyilván Mercnek a politikai jövőjére lennék kíváncsi, mert miközben zajlanak ezek a botrányok, amiket mondasz, miközben látszik, hogy a nemzetközi porondon egyébként Németországnak a tekintély csökkenőben van, közben az európai szintéren Merc úgy jelenik meg, mint egy vezér, ha úgy tetszik.
[00:26:29]Merc próbál külpolitikai sikereket elérni.
[00:26:31]Ez az egyik megjegyzésem.
[00:26:31]A másik megjegyzésem, hogy a német küldigminiszter nem egy igazán karizmatikus ember, és most nagyon kulturált voltam.
[00:26:41]Három.
[00:26:41]A német külügyminiszter elment Szíriába, és bejelentette, hogy olyan szírhelyzet, hogy nem lehet a széreket hazaküldeni.
[00:26:49]Mers örjöngött.
[00:26:49]A szíriai államfél Berlinből megállapodtak, hogy hazaküldenek embereket.
[00:26:53]Tehát nem látom a német diplomácia sikerét.
[00:26:56]Rengeteg példát tudnák tudnék elmondani, nincs jelentősége.
[00:27:02]Mert mi a probléma?
[00:27:02]Amióta Németországon mai létezik 49 németországi és szövetségi köztársaság, soha a kancellár ilyen mélypont nem volt, záró el.
[00:27:11]A koalíció 15%-on van, a kancellár 22-23%-on, 3-4%-kal az a CDU célszó előtt áll az AFD.
[00:27:22]Bármelyikről lehet beszélni.
[00:27:22]Most jönnek a választások a német oraszok din Noe Bundeslender az új szövetségi tartományokban magyarul volt NDK-ban, ahol verenségire áll CD CSU AFD 40-42%-on van van egy koalíció és ettől kezdve jön az a játék amit úgy hívok politika állat érdekes CDU CSO mi a CSU álláspontja mindenki tűnjön el és a Bajor miniszterelnök a CSU elnöke ződer kancellároka lenni de az elmúlt két választásban már fölment Berlinbe megpróbált mindent, kiröhögték, nem fogadják ezzelődet kancellári előtnek.
[00:27:57]A CDU-s tartományi miniszterelnök is is közölték, hogy elfogadhatatlan SZPD.
[00:28:02]Az SZD jól kijön Merccel ez azt jelenti, hogy az SZD nincs benne a kancál buktatásban.
[00:28:10]Ha a mai kormány maradt CDUCS USPD, akkor Merc marad.
[00:28:13]Nem azért, mert szép és okos, azért, mert nem találtak helyette olyat, aki a három pár számára elfogadható lenne.
[00:28:22]Mi a logika?
[00:28:22]Azt mondtad, hogy az Ukrajna politikája miatt nem vették fel ugye részben a zenzbiztonsági tanácsáb.
[00:28:28]Azt mondom, az Ukrajna és Izrael politikája miatt volt nem elfogadható az résztvevő 190 valahányzem 193 állam nagy része számára.
[00:28:37]Miért folytat Németország ilyen Ukrajna politikát?
[00:28:40]Mert Németország alapvetően azt mondja, hogy csak időkérdése, hogy Oroszország megtámadja Európát és Ukrajna fog minket megvédeni.
[00:28:48]Ezt szerintem egyszerűen butassák.
[00:28:49]Én elvégeztem a Német vezérkari akadémiát, németül Fungs Akademynak hívják.
[00:28:54]Baromi jó tanáraim voltak.
[00:28:56]Tökéletesen tudja mindenki, hogy Oroszország ma fizikailag képtelen lenne Európa megtámadására.
[00:29:01]Európában NATO hagyományos erői, tüzérsék, harckkocsik satöbbi sokszorosa az oroszokinak.
[00:29:07]Tehát nincs realitása annak, hogy Oroszország támadjon, de a nyugat-európai közvéleményt ezzel etették.
[00:29:13]hosszú ideje, most már legalább négy éve és ez hat, de a harmadik világ számára ez a német politika elfogadhatatlan.
[00:29:22]A német urszula von der lien eljár abban, hogy az Ukrajna Európai Uniós csatlakozását erőltesse.
[00:29:26]Eddig Friidrich Mercis lett caköltese, hanem soron kívüli felvételét kérje.
[00:29:31]Itt ütközik a Ursula von de Len a Mercel.
[00:29:33]A Merc azt mondja, hogy támogatni igen, soron kívül nem.
[00:29:37]Igen, de nincs itt német, német és ukrán érdek ellentét, mert ha azt mondja Németország, hogy ő Európa legnagyobb szárazföldi hadseregét akarja felépíteni a következendő ugyan mondják a törökök, a franciák és a britek is.
[00:29:51]Na most ez egy önálló beszélgetés lenne, úgy sincs rá idő, hogy belemenjünk, hogy melyik hadsereg mire képes.
[00:29:57]A németeknél a hadsereg nem volt meghatározó, mert a német egység pillanatában az volt az elv, hogy Németország gazdasági erővel és nem katonai erővel éri el céljait.
[00:30:06]Talán először a német történelemben, a német határok mentén csak szövetséges vagy semleges országok vannak.
[00:30:13]Ellenség nincs.
[00:30:15]Igen.
[00:30:16]Tehát ha ezt akarja tenni és felépíteni a legnagyobb európai szárazföldi hadsereget, akkor miért szeretné Ukrajnát beintegrálni az unióba, aki már most egy akkora hadsereggel rendelkezik?
[00:30:28]amit a németek éppen fel akarnak majd építeni.
[00:30:30]Itt nincs biztonságpolitikai, geopolitikai ellentét.
[00:30:33]Hát abban az esetben nincs, ha én megbízom Ukrajnába.
[00:30:35]Zárel elmúlt órákban jött ki a hír, hogy a Zelenski néhány napon belül lehet, aláhúzam feltételes mód, hogy Budapestre látogat.
[00:30:43]Ezt majd meglátjuk.
[00:30:45]Ez a eljövendő elmúlt néhány órában még egyszer vagy így lesz vagy nem, meglátjuk, de annyit látni kell, és az én válaszom megint csúnya lesz, hogy van egy óriási ukrán hadsereg, amit Európa tart el.
[00:30:57]Európának kell biztosítani a fegyvert, lőszert, mindent.
[00:31:04]És tessék mondani, ki fogja ezt a hadsereget utána eltartani?
[00:31:05]Mit fog csinálni az a rengeteg ukrán katona, aki a háború után hozzamegy, és rájött arra, hogy ami Ukrajnába érték, azt fölvásárolták a külföldiek?
[00:31:14]Tehát a német koncepcióban van egy óriási veszély, de a baltiak, a lengyelek, a brittek, a skandinávok ezt a politikát erőltetik.
[00:31:26]Ugye Ukrajna tesz ígéreteket olyan tekintetben, hogy alkalmas legyen erre az Európai Uniós felvételre, akár kisebbségi kérdések, akár a korrupcióról van szó, ugye megígérik, hogy ezeket mind felszámolják.
[00:31:38]Ezeket a gyakorlatban még nem látjuk.
[00:31:41]Te említetted itt az ukránokba vetett bizalmat?
[00:31:45]hogy van-e vagy nincs.
[00:31:45]Mi a véleményed, hogy meg lehet bízni Ukrajnában, aki háborúban áll, és nyilván, hogy egy ilyen helyzetben meg aztán főleg a politika és a kommunikáció az egy irányba mutat.
[00:31:57]Kezdjük a zené háborúba álló országot, nem szokás fölvenni.
[00:31:59]Második megjegyzés, mikor írják ki Ukrajnába a választásokat?
[00:32:03]Harmadik megjegyzés, mi fog változni az ukrán politikában?
[00:32:06]Én nem tudom megmondani.
[00:32:09]Én nem látom az esélyet, hogy Ukrajna meg tudja verni Oroszországot, de lehet, hogy én látom oroszul.
[00:32:15]Negyedik megjegyzés.
[00:32:15]Európában elterjesztették, hogy félni kell az oroszoktól.
[00:32:19]Nagyon nehéz.
[00:32:19]Ötödik megjegyzés.
[00:32:22]Ha megnézem, mé pontra ment az elmúlt hetekben az ukrán lengyelviszony.
[00:32:26]Erről megint egy előadást kéne tartani, második világháború, ukrán vérengzések és satöbbi.
[00:32:32]Tehát jelenleg úgy tartunk, hogy Magyarország új kormánya már nem vétózza meg az ukrán tárgyalási folyamat kezdetét az Európai Unióval.
[00:32:40]Erre sor fog kerülni az elmúlt hetekben, ha jól emlékszem, Luxemburgba.
[00:32:47]Mi ki tudtunk egyezni az ukránokkal, meglátjuk az ukrán lépéseket elsősorban kisebbségi politikába.
[00:32:51]Rendkívül érdekes a helyzet.
[00:32:54]Tehát a helyzet rendkívül gyorsan változik.
[00:32:56]Ma abbat ért egyet az Európai Unió 27 állomának a zöme, még egyszer a többsége, hogy Ukrajnát föl lehet venni, ha megfelel a kritériumoknak, de ez hosszú évek, amit Urszula voneláje mond, hogy két éven belül, egy éven belül fölvenni, ez utópia.
[00:33:14]Nagyon szépen köszönöm Rográdi Györgynek, hogy eljött.
[00:33:15]Jó hétvégét kívánok.
[00:33:17]Köszönöm.
[00:33:17]Viszont kívánom.