Illúzió a közel-keleti béke: Irán titokban már a mindent elsöprő bosszúra készül - Megyeri Jonatán
- Izrael minimális csapást mért iráni katonai célpontokra, miután Irán két hónap után közvetlenül rakétákkal támadta Izraelt.
- A Hezbollah 2023. okt. 8. óta folyamatosan rakétázza Észak-Izraelt; a Vaskupola nem fog meg mindent, és nem normális, hogy egy ország napi támadásokat tűrjön.
- Történelmi fordulat: a libanoni állam és a nem Hezbollah-kötődésű többség ma már a terrorszervezet ellen fordul, Izraellel együttműködve szabadulna tőle.
- USA és Izrael stratégiai érdekei eltérnek: Amerikát gazdaságilag érinti az olajút és egy iráni atombomba, míg Izrael számára Irán egzisztenciális fenyegetés, mert képes elpusztítani.
- Iráni atomfegyver az elrettentés révén „szabad átjárást” adna, s regionális atomversenyt indítana Szaúd-Arábia, Egyiptom, Törökország részvételével.
- Az őszi izraeli választásokon sem enyhülne a fellépés; október 7. után még egy centrista Bennet is keményen kezelné Iránt, a Hezbollahot és a Hamászt.
- A Trump–Netanjahu-viszályról szóló sajtóhírek gyakran stratégiai megtévesztés; tavaly hónapokig konfliktust szimuláltak, majd közös csapást mértek Iránra.
- Beszámolók Izrael általi lehallgatásról az USA–Irán tárgyalásokon logikusak lehetnek; Izraelnek résen kell lennie egy számára kedvezőtlen atomalku elkerüléséért.
„Amíg te el akarsz pusztítani engem, én pedig nem akarok elpusztulni, addig ez egy zéró összegű játszma.” – Megyeri Jonatán
Részletes összefoglaló megjelenítése
A beszélgetés Gavra Gusztáv (műsorvezető) és Megyeri Jonatán rabbi, a Neokon főszerkesztője között zajlott a Hit Rádió adásában. A fő téma a kiújult izraeli–iráni konfliktus, annak tágabb közel-keleti összefüggései, valamint az amerikai és izraeli stratégiai érdekek közötti különbségek voltak.
A konfliktus közvetlen előzményei és a tűzszüneti helyzet
A beszélgetés időpontjában (hétfő délelőtt/dél) Izrael éppen egy "minimális válaszcsapást" hajtott végre iráni katonai célpontok ellen. Az események előzménye, hogy Irán két hónap szünet után ismét közvetlenül izraeli célpontokat támadott, négy rakétát kilőve Izraelre. Ezt megelőzően Irán körülbelül két hónapig nem mért közvetlen csapást izraeli célpontokra, csak öböl menti országokat, illetve amerikai és egyéb érdekeltségeket támadott.
Ez a tűzszünet azonban nem terjedt ki Izrael és Libanon, illetve a Hezbollah viszonyára. A Hezbollah 2023. október 8-a óta folyamatosan támadja Izraelt, annak ellenére, hogy Izrael nem indított háborút a szervezet ellen. A Hezbollah támadásai az elmúlt hetekben kiújultak, főként észak-izraeli településeket ért rakétacsapások formájában.
„2023. október 8-a óta támadja a Libanont is egyébként tulajdonképpen túszul ejtő Hezbollah, a terrorszervezet, a zsidó államot. Dacára, hogy Izrael nem indított háborút a Hezbollah ellen. Ezt a háborút a Hezbollah kezdeményezte." – Megyeri Jonatán *
A rabbi hangsúlyozta: bár egyesek lekicsinylően tekintenek a Hezbollah rakétatámadásaira, arra hivatkozva, hogy a Vaskupola úgyis elfogja a rakétákat, ez nem elfogadható norma. A Vaskupola nem fog meg mindent, és alapvetően nem normális állapot, hogy egy országot folyamatosan rakétáznak.
„Melyik ország az, ami ezt hajlandó legyen eltűrni, függetlenül attól, hogy rendelkezésre áll Vaskupola, vagy ahhoz hasonló szupermodern? Először is nem fog meg mindent. [...] Ez normális? Ez egy ilyen modus operandi? Normális modus operandi, hogy rakétáznak?" – Megyeri Jonatán *
Libanon és a Hezbollah viszonya: történelmi fordulat
A beszélgetés kitért arra a jelentős fejleményre, hogy a libanoni állam és a Hezbollahhoz nem köthető többség mára a terrorszervezet ellen fordult. Megyeri Jonatán szerint a Hezbollah olyan, mint egy "rákos daganat", amely fogva tartja a gazdatestet, a libanoni államot. A szervezet uralja az ország gazdaságának, oktatásának, egészségügyének és hadseregének jelentős részét, és valódi "állam az államban".
Történelmi léptékű változás, hogy a libanoni elnök már hetek óta szólítja fel a nemzetközi közösséget és saját országa lakosait a Hezbollah elleni fellépésre. Ennek részeként Izrael és a libanoni kormány között megállapodás született a Hezbollahhal szemben. Libanon számára az USA-val való bármilyen kapcsolat alapfeltétele, hogy minél távolabb tartsa magát a Hezbollahtól.
„Tulajdonképpen kis túlzással, de nem cinikusan megjegyezve, Izrael tulajdonképpen Libanonnak is szolgálatot tesz, segít abban, hogy a Hezbollahtól valamilyen módon meg tudjon szabadulni." – Megyeri Jonatán *
USA és Izrael stratégiai érdekeinek különbségei
A beszélgetés központi témája volt, hogy bár az Egyesült Államok és Izrael szoros szövetségben, közösen vívja ezt a háborút Irán ellen, stratégiai céljaik nem teljesen fedik egymást.
Amerikai érdekek
Az USA számára a konfliktus elsősorban gazdasági jellegű, és a következő pragmatikus célok vezérlik:
- Az olajkereskedelem biztosítása, különösen a Hormuzi-szoros zavartalansága
- Annak megakadályozása, hogy Irán nukleáris fegyverre tegyen szert
- A rezsimváltás Iránban nem létkérdés az USA számára; Washington egy pacifikált, kevésbé agresszív iráni vezetéssel is együtt tudna élni, ahogy teszi ezt Kínával vagy Venezuelával kapcsolatban is
Izraeli érdekek
Izrael számára a háború egzisztenciális tétű, létéért való küzdelem. Irán a puszta létében fenyegeti a zsidó államot, míg az Egyesült Államokat "nem tudja létében veszélyeztetni" – legfeljebb gazdasági fájdalmat okozhat neki. Ezért az izraeli társadalom sokkal elszántabb és egységesebb ebben a kérdésben.
„Senki nem gondolja, hogy Irán képes lesz elpusztítani az Egyesült Államokat. Képes neki nagy fájdalmat okozni gazdaságilag. [...] de nem tudja létében veszélyeztetni az Egyesült Államokat. Izraelt viszont igen. [...] egyszerűen más a kalkuláció. Tehát neki más a tét, őneki sokkal nagyobb a tét, nagyobb dolgok forognak kockán." – Megyeri Jonatán *
Míg Amerikában léteznek olyan hangok, amelyek szerint ez "nem Amerika háborúja, hanem Amerika Izrael érdekeiért háborúzik", addig Izraelben ilyen vélemény nem található sem a szélsőjobbon, sem a szélsőbalon, sem a politikai centrumban.
Az iráni atomfenyegetés és következményei
A beszélgetés fontos része volt az iráni atomprogram kérdésköre. Megyeri Jonatán emlékeztetett arra az ismert paradoxonra, hogy Izrael húsz éve mondja: Irán egy-két évre van az atomfegyvertől, de "mindig megállítja az órát". Ennek oka, hogy az atomfegyver igazi ereje nem a használatában, hanem az elrettentésben rejlik – ahogy a hidegháború sem lett forró háború a kölcsönös megsemmisítés fenyegetése miatt.
„Irán esetében az atomfegyver az egy az egyben gyakorlatilag egy free pass, tehát egy szabad átjárást biztosít mindenhová. Senki nem fog... Tehát azért kell megállítani az iráni atomfegyvert, és nem azért feltétlenül [...] mert ők kilőnének egy atombombával és akkor Izrael kipusztulna, ami valószínűleg igaz is [...] hanem az igazi para, hogy egyáltalán Iránnak van atomfegyvere, és ezáltal ő érinthetetlenné válik." – Megyeri Jonatán *
Regionális atomverseny veszélye
Ha Irán atomhatalommá válna, az elindítana egy regionális atomfegyverkezési versenyt. Az öböl menti mérsékelt arab államok (Szaúd-Arábia, Egyesült Arab Emírségek, Bahrein) már egyértelműen kinyilvánították, hogy ha Iránnak lesz atomfegyvere, akkor nekik is lesz. A folyamat továbbgyűrűzne: Katar, Egyiptom, Törökország is követnék a példát.
„És akkor elindul egy ilyen bődületes atomverseny. Nyilván Egyiptom is akar majd atomfegyvert, nyilván Törökország is, és így tovább. Tehát ez semmi esetre sem olyasvalami, amit a Nyugat üdvözölhessen." – Megyeri Jonatán *
A rabbi megjegyezte: míg a brit vagy francia atomfegyverekkel kapcsolatban nincsenek "álmatlan éjszakái", egy közel-keleti atomfegyverkezési hullám már komoly aggodalomra adna okot.
Izraeli belpolitika és a közelgő választások
A beszélgetés érintette az őszre várható izraeli választásokat is. Két fontos megállapítás hangzott el:
- A jelenlegi kormány történelmi bravúrja, hogy kitöltötte négyéves mandátumát – ilyenre korábban alig volt példa Izraelben.
- Téves az a várakozás, hogy egy esetleges kormányváltás enyhítené Izrael fellépését Iránnal, a Hezbollahhal vagy a Hamásszal szemben. A rabbi szerint Naftali Bennett – aki a centrum potens miniszterelnök-jelöltje lehet – sem bánna "kesztyűsebb kézzel" ezekkel a szervezetekkel.
„De azt ne várja már, azt ne várja senki, hogy lesz olyan őrült izraeli vezető – még egyszer október 7-e után –, aki a guillotine-ba hajtja a nyakát. Ilyen nem fog előfordulni." – Megyeri Jonatán *
Október 7-e után gyakorlatilag megszűntek azok a hangok is, amelyek korábban esetleg elképzelhetőnek tartották a "földet a békéért" megközelítést, vagy Irán atomprogramjának háborítatlan hagyását.
Az USA–Irán tárgyalások és a lehallgatási vád
Megyeri Jonatán érintette a New York Times értesülését, miszerint Izrael lehallgatta az USA és Irán közötti tárgyalásokat, konkrétan Steve Witkoff és más amerikai tisztviselők kommunikációját. Bár a Fehér Ház és Izrael is tagadta az értesülést, a rabbi szerint:
- Nem tudható, hogy valóban megtörtént-e a lehallgatás
- Ha meg is történt, az nem "ördögtől való" dolog, tekintettel az eltérő stratégiai érdekekre
„Nem tartanám azt feltétlenül logikátlannak – unortodoxnak tartanám, de nem logikátlannak –, hogyha Izrael lehallgatná az USA-t, vagy tudna időben reagálni arra, hogyha esetleg egy olyan deal van formálódóban, amely Izrael számára nem kedvező, vagy nem elég kedvező." – Megyeri Jonatán *
Itt a rabbi felidézte, hogy Donald Trump kijelentette: ő lesz az, aki a deal-t megköti, és Izraelnek "köteles lesz beállni a sorba". Bár ez valószínűleg retorikai fogás, Izraelnek résen kell lennie, mert egy, az Obamáéhoz hasonló iráni atomalku (JCPOA) katasztrofális lenne számára – bár valószínűtlen, hogy Trump pontosan olyan egyezséget kötne, amit első elnöksége alatt éppen ő rúgott fel.
A Trump–Netanjahu viszony és a sajtó manipulációja
A beszélgetés végén Megyeri Jonatán óvatosságra intett a Trump és Netanjahu közötti állítólagos konfliktusokkal kapcsolatos sajtóhírek értelmezésében. Felidézte, hogy egy évvel korábban hónapokig arról lehetett olvasni, hogy a két vezető "kiszeretett egymásból", összevesztek, hetek óta nem beszéltek – majd tavaly nyáron közösen támadták meg Iránt a 12 napos háborúban.
„Ez egy szándékos show-műsor volt a sajtónak, meg a világnak, meg legfőképpen Iránnak, hogy azt mutassák, hogy Irán hátradőlhet, nincs itt semmi baj [...] És akkor egyszer csak bum, kiderült, hogy ez az egész egy szándékosan összetett manipuláció, hogy félrevezessék a közvéleményt és főként az irániakat." – Megyeri Jonatán *
A tanulság: amikor a sajtó Trump és Netanjahu konfliktusáról cikkezik, azt erős fenntartásokkal kell kezelni, mert könnyen lehet, hogy álcázott stratégiai egyeztetés áll a háttérben.
A béke esélyei a Közel-Keleten – zéróösszegű játszma
Az adás záró részében a beszélgetés a tartós béke lehetőségét járta körül. Megyeri Jonatán nem optimista. Álláspontja szerint:
- Amíg a jelenlegi iráni rezsim van hatalmon, ambíciói aligha változnak
- Egy békemegállapodás valójában csak hosszabb-rövidebb tűzszünet lesz
- A megállapodás keretében felszabaduló iráni pénzeket (zárolt bankszámlák, olajbevételek) a rezsim titokban újra fegyverkezésre és a nukleáris program folytatására fordítaná
„Én a Közel-Kelet jövőjét tekintve nem vagyok kifejezetten optimista." – Megyeri Jonatán *
A rabbi teológiai kontextust is adott: a bibliai időkben, kb. 1100-1200 év alatt mindössze háromszor fordult elő az a kifejezés, hogy "béke volt az országban 40 évig". Ez nem egy békés vidék, és naivitás azt gondolni, hogy valaha is az lesz.
A konfliktus lényege zéróösszegű játszma:
- Az iráni vezetés el akarja pusztítani Izraelt
- Izrael nem akar elpusztulni
- Amíg ez a dinamika fennáll, nincs lehetőség valódi kompromisszumra
„Amíg te el akarsz pusztítani engem, én pedig nem akarok elpusztulni, addig ez egy zéró összegű játszma. A zéró összegű játszmában nincs kompromisszum, mert vagy te, vagy én." – Megyeri Jonatán *
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- "Öbölbendi országokat" – Valószínűleg "öböl menti országokat" (Perzsa-öböl menti országok).
- "hidegtűszünetszerű tűzszünetnek" – Valószínűleg "hidegtűzszünet-szerű" vagy "hidegháborús tűzszünet-szerű".
- "túszuljtő Hezbola" – Valószínűleg "túszul ejtő Hezbollah".
- "Hezbolach" / "Hezbollak" / "Hzbolag" / "Hezbolfról" – A kontextus alapján mind a Hezbollah szervezetre utal.
- "nukleáris robbanófejjel" – Valószínűleg "nukleáris robbanófejjel" (atomfegyver).
- "JCPO" – A kontextus alapján JCPOA (Joint Comprehensive Plan of Action), azaz az iráni atomalku.
- "Szalaccian" – Nem azonosítható név, valószínűleg egy sajtóorgánum vagy hírügynökség neve lehet (esetleg "a sajtóban" elhallása).
- "Steve Whtofelt" – Valószínűleg Steve Witkoff, Trump közel-keleti megbízottja.
- "Hamenei" / "ifjab Hamene" – Ali Hámenei iráni legfelsőbb vezető, illetve feltételezett utódja.
- "Iskotar Baimsana" – A héber "v'tihi hasha'ketz ba'aretz" vagy hasonló bibliai kifejezés torz változata, jelentése: "és béke volt az országban".
- "szándékos public stun" – Valószínűleg "szándékos public stunt" (szándékos nyilvános show/figyelemelterelés).
- "Mossá vezér" – A "Moszad vezér" (a Mosszad igazgatója).
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]Tisztelettel és szeretettel köszöntöm a kedves nézőket, hallgatókat a Hitr Rádió legfrissebb adásában.
[00:00:03]És itt van velem Megyeri Jonatán Rabbi, a Neokon főszerkesztője.
[00:00:07]Szervusz!
[00:00:08]Szervusz!
[00:00:08]Köszönöm szépen a megtisztelő meghívást.
[00:00:10]Elfelejtettem mondani, de én Gavra Gusztá vagyok, de szerencsére nem rám kíváncsiak a nézők, úgyhogy akkor gyakorlatilag át is adhatom neked a szót, hiszen ahogy itt az adás elatt beszélgettük, Irán szolgáltatott témát így ehhez a mai adáshoz természetesen az irak iraki iráni izraeli háború, illetve az USA-nak a részvétele lesz ma fókuszban.
[00:00:26]Irán kilőtt tudomásom szerint a négy rakétát Izraelre, és Izrael erre hivatkozva, hogy megsértették a tűzszünetet, válaszolt ugye ma hajnalban.
[00:00:36]Úgyhogy akkor egy kicsit nézzük meg, hogy hogy állunk most.
[00:00:37]Tehát hogy indultak el ezek az események egyáltalán, hogy állt a tűzszünet és azóta mi szó?
[00:00:43]Körülbelül kettő hónapja, csak azok számára, akik már nem bírják követni az eseményeket, mert valahol tök jogosan, teljesen jogosan.
[00:00:48]Abszolút.
[00:00:48]Ez nem ezt nem, hogy is mondjam, nem egy minőség ítéletként fogalmaztam meg.
[00:00:54]Természetesen nem kell mindenkinek olyan pontosan képbe képben lennie, mint amennyire nekem hát részben hobbi, másben szakmai, harmad rész pedig hát a figyelmem középpontjában természetesen a Szentföld van, vagy Szentföld is van és tehát kettő hónapja körülbelül Irán nem lőtt közvetlenül izraeli célpontokat, öbölbendi országokat lőtt, meg mindenféle amerikai és más érdekeltség De hát izraeli, közvetlen izraeli célpontokat nem.
[00:01:25]Most azt kell tudni, hogy ez a fajta ilyen hidegtűszünetszerű tűzszünetnek érthető vagy értelmezhető állapot nem terjedt ki Izrael és Libanon.
[00:01:37]Egészen pontosan az Izrael és a Hezbola állásai között.
[00:01:40]Ugyanis csak visszamenve az időbe 2023.
[00:01:43]október 8a óta támadja a Libanont is egyébként tulajdonképpen túszuljtő Hezbola a terrorszervezett a zsidó államot Dacára, hogy hogy Izrael nem indított háborút a Hezbolach ellen.
[00:01:58]Ezt a háborút a Hezbolach kezdeményezte október 8-ánként még szint gyakorlatilag három évvel ezelőtt, majdnem három évvel ezelőtt.
[00:02:04]A és ezek a harcok a Hezbolach, ezek ezek továbbra is folytatódtak, illetve kiújultak az elmúlt mondjuk hetekben.
[00:02:15]Főként azért, mert Észak-Izraelt a Hezbolch mindenféle rakétákkal támadta.
[00:02:20]Csak azok számára, akik hát így ezt lesajnálóan nézik, vagy azt gondolják, hogy azért ez nem komoly dolog.
[00:02:27]Hát hát azok terroristák, hát azok lövögetik a rakétáikat, Izrael meg a vaskupola elfog mindent, azok számára szeretném azért egy picit, hogy hogy álljunk meg egy szóra és torpanjunk meg, és akkor gondoljuk bele abba, hogy mégis csak normális helyzete-e az, hogy hogy rakétáznak egy országot, vagy hogy rakétáznak egy szomszédos országot.
[00:02:46]Melyik ország az, ami ezt haj hajlandó legyen eltűrni, függetlenül attól, hogy rendelkezésre áll vaskupola, vagy ahhoz hasonló szuper meg szuper modern.
[00:02:54]Először is nem fog meg mindent más sorra.
[00:02:56]És akkor mi van?
[00:02:56]Nem, tehát hogy jó Izelnek van egy vaskupolája, hát mit kellőt hisztizni?
[00:03:01]Hát a vaskupola elfogja rakétákat, először is nem fog el mindent.
[00:03:04]Másodsorban meg mi ez?
[00:03:04]Normális.
[00:03:04]Ez normális.
[00:03:07]Ez egy ilyen módusz operandi.
[00:03:09]Normális módusz operandi, hogy rakétáznak.
[00:03:10]Szóval, hogy ezekre nyilván válaszolni kell.
[00:03:12]És hát a a Hezbolach tulajdonképpen ezt így félszóval meg iseztem az előbb, egy olyan terrorszervezet, amely magát Libanont is túlszul ejtette.
[00:03:21]A libanoni elnök maga most már több hete szólítja fel a nemzetközi közösséget és egyébként a saját országátnak lakosait is, hogy lépjen föl a Hezbolch ellen.
[00:03:32]Most már úgy tűnik, hogy a libanoni állam és az egyébként nem nem Hezbolához köthető többség is ez ellen a terrorszervezet ellen van.
[00:03:43]Tehát tulajdonképpen kis túlzással de nem cinikusan megjegyezve Izrael tulajdonképpen Libanonnak is szolgálta, segíts segít abban, hogy a Hezbolachtól valamilyen módon meg tudjon szabadulni.
[00:03:57]Igen, itt konkrétan annyit betűznék, hogy ugye volt is szó arról, hogy hogy megállapodást kötött izrael a libanoni állammal, vagy a libanoni kormánnyal a Hzbllakkal szemben.
[00:04:06]Tehát mert ennek azért van egy ilyen hivatalos formája, és ez egyébként egy történelmi léptékű dolog, hiszen ilyen korábban nem történt, hogy hát a a Hezbollak ez olyan a Hezbollak olyan Libanonban, mint egy rákos daganat, amely szinte gyakorlatilag fogságába ejti a gazdatestet, a a libanoni államot és a libanoni egyébként többségében nem Hzbolag szimpatizáns lakosságot.
[00:04:28]És hát tulajdonképpen minden a a az államnak minden életfunkcióját uralja.
[00:04:36]Uralja a gazdaságnak jelentős részét, uralja az oktatás jelentős részét, az egészségügy jelentős részét.
[00:04:42]H ezbah nem egy szimpla terrorszervezet, hanem egy állam az államban, ami nélkül uralja a hadseregnek egy jelentős részét.
[00:04:49]Tehát hogy hogy ebből már Libanonnak is azért jelentős módon elege van.
[00:04:54]Ál is inkább, mert ugye hát az USÁ-való bármilyen kapcsolat alapfeltétele a Libanon számára az, hogy a Hezbolachtól minél távolabb tartsa magát, ami még egyszer nem könnyű, mert mert mint egy rákos daganat ott ott van és és és folyamatosan zabálja föl a gazdatestet ebben az esetben a libanoni állam.
[00:05:13]Szóval ez a hábor ez folytatódott, és most a hivatalos szöveg az Irán részéről, hogy hogy a Libanont védve, igazából a Hezbolachot védve támadta most megint meg a zsidó államot.
[00:05:27]Azt Izrael valamilyen módon, hát most itt beszélgetünk hétfő délelőtt vagy dél körül, Izrael egy ilyen minimális válaszcsapást adott Iránnak.
[00:05:37]Katonai célpontokra, katonai célpontokra.
[00:05:38]Az amerikaiak felszólították Izraelt az önmérsékletre abban a tek azért, mert van valami deal, valami megállapodás elvileg készülőben, hogy azt ne, hogy azt ne rondítsák el.
[00:05:52]De közben az irániak nyilvánvalóan ehhez a ha tényleg van egy formálódó deal, akkor ehhez próbálnak a maguk számára legjobb lapokat kézben tartani és ebben az egyik az, hogy erőt vitoktatva megmutatják, hogy ő nekik ő nem fogatlan oroszlán, mármint az iráni hadigépezet, hanem tényleg még egy potens ellen ellenfél, vagy potens harcolni képes katonaság, és ezért nyilvánvalóan az ő szempontjákból logikus annak érdekében, hogy ebben a formálódó dealben minél jobb pozíciót szerezzenek.
[00:06:25]Logikus, hogy hogy ezeket az ütőkártyáikat, ezeket most felfedték, ami önmagában is azért önmagában is azért rejt elgondolkodtatni való ö morzsákat, hiszen hát hiszen valóban Irán még rendelkezik hosszú hatótávolságú, nagy vagy közepes hosszú hatótávolságú fegyverekkel.
[00:06:45]Itt még egyszer emlékeztetném ebben a stúdióban is, meg másról is beszéltünk már arról, hogy Irán és Izrael között minimum 1600 kmes távolság feszül.
[00:06:54]Tehát azért rendesen bejutva Iránba az inkább 2000 km-es távolság, tehát oda középkötőjel hosszúható távolságú rakéták kellenek és fordítva is ugye Irán részéről.
[00:07:08]Így van.
[00:07:08]Így van.
[00:07:08]Illetve hát Izrael most tulajdonképpen iraki iraki az iraki légteret használva.
[00:07:15]Szóval két ország feszül Izrael és a Irán között.
[00:07:19]Szóval idegen országok légterét is használnia kell az izraeli vadászgépeknek, hogy Iránt elérjék.
[00:07:25]Szóval ez katonailag, logisztikailag sem egy egyszerű hadművelet, ami most már idestova három körb három hónapja tart, ha jól számolom.
[00:07:33]Hát igen.
[00:07:35]Itt már ugye millió plusz egyszer elhangzott Donald Trump részéről.
[00:07:37]Sokak szerint az olajár csökkentése egyéb okok miatt, hogy akkor mindjárt itt a deal.
[00:07:44]két nap is rendben leszünk, egy hét is rendben leszünk, satöbbi.
[00:07:48]Az izraeliek viszont láthatóan nem lelkesedtek annyira a a békéért, főleg nem a jelenlegi helyzetben.
[00:07:53]Hogyan lehetne azt röviden lefordítani a magyar közönségnek, vagy hogyan lehetne definiálni azt, hogy mi zajlik most az izraeli társadalomba?
[00:08:03]azért jönnek a választások is, tehát itt azért nagyon sok tényező van, főleg, hogy ugye Libanonra nem feltétlenül vonatkozik a tűzszünet, tehát ott az megint egy másik közeg, hogy hogyan és miként zajlanak az események most az izraeli társadalomban, azért látjuk, hogy elég sok helyről kapják most rendesen.
[00:08:22]Kezdem a végén, ami a Libanon érintését, az irányiak szeretnék a ebben a potenciális dealbe belealkudni azt, hogy Izrael a Hezbolachot támogassa.
[00:08:31]Ezt kell tudni a Hezbolfról, hogy vagy pardon, hogy ja, hogy ne ne támadj, elnézést.
[00:08:39]Kell tudni, hogy Hezbolach az tulajdonképpen az iráni terrorhálózat koronaégzere a legfontosabb a terror terrorgépezetben, amit Irán fenntart.
[00:08:50]Tehát messze nagyobb, erősebb, szofisztikáltabb és potensebb, mint mondjuk a Hamas vagy a Iszlám dsihád, vagy más terrorszervezetek, amelyek vagy a jemeni húzik, akár így van, akik egyébként szintén beszálltak a buliba most már, hogy megint pufognak a rakéták, ami az izraeli társadalmat illeti, illetve azt a potenciális de, amit az amerikai elnök kötne, vagy fog kötni, vagy remélhetőleg kötni fog.
[00:09:14]Itt azért kell tudni azt, hogy Izrael és az Egyesült Államok nagyon szoros szövetségben van, és ezt a háborút iránnal közösen kezdték és közösen hajtják végre, de a két országnak a a stratégiai céljai nem teljesen fedik egymást.
[00:09:28]Tehát ez két olyan halmaz, aminek ilyen komoly a közös metszete, de vannak a halmazon kívül eső dolgok is Izraelnek.
[00:09:35]Ö tehát például csak, hogy egy ilyen könnyed könnyed érthető témát hozzak.
[00:09:40]Az, hogy Iránban egy rezsimváltás legyen, hogy ez az ez az iszlamista ilyen fatalista nagyon agresszív regionális hegemóniára törekvő rezsim megtörjék, ez ez az amerikaiaknak nem létkérdés.
[00:09:55]Tehát hogy ez nem nem tartják ezt akkora akkora ügynek.
[00:09:58]Sokkal pragmatikusabb az amerikai érdek annál, mint sem hogy például ez a prioritások között szerepeljen.
[00:10:05]Pragmatikus érdekek az USA számára értelemszerűen az, hogy például az olajkereskedelmet ne piszkálják az irániaklást, hormóziszoros.
[00:10:13]Az, hogy Irán ne rendkedelkezzen nukleáris robbanófejjel, mert abban a pillanatban, hogy ezzel rendelkezik, ebben a pillanatban támadhatatlanná válik.
[00:10:25]Tehát ez egy olyan védettséget nyújt egy országnak, senki nem meg meri megtámadni Észak-koreát, éppen azért, mert rendelkezik nukleáris fegyverekkel.
[00:10:34]Technikailag egy túszjáték ezzel.
[00:10:36]Ez pontosan így van.
[00:10:36]És akkor megenged akkor nyissak csak egy nagy zárójelet, de fontos a témához kapcsolódóan.
[00:10:39]Ugye mindenki azzal jön, hogy hát Izrael már 30 éve azt mondja, hogy Irán egy hétre van az atomfegyvertől.
[00:10:46]Ez igaz.
[00:10:46]Tényleg 20 éve mondja ezt, hogy Irán karnyújtástíra van az atomfegyvertől.
[00:10:52]Csak mindig megállítja az órát.
[00:10:52]Csak mindig megállítja az órát, mert mert Irán, mert az atomfegyverek lényege az nem az atomfegyverek használata, hanem az azzal való elrettentés, az azzal való retteg rettegésben tartás.
[00:11:03]Hát lássd, a hidegháború, a hidegháború azért nem lett forró háború, mert mind az Oroszország, mind az Egyesült vagy mind a Szovjetunió, mind az Egyesült Államok tudták azt, hogy ha valaki megindítja a rakétát a másik felé, a másik is megfogja az egyik felé, és elpusztul a világ, kipusztul az emberiség.
[00:11:21]Gyakorlatilag az elrettentés az, ami az igazi ereje az atomfegyvernek.
[00:11:26]Irán esetében az atomfegyver az egy az egy gyakorlatilag egy free pas, tehát hogy egy szabad átjárást biztosít mindenhová.
[00:11:34]Senki nem fog.
[00:11:34]Tehát azért kell megállítani az iráni atomfenyeget, és nem azért feltét nem azért feltétlenül, bár ezt is artikulálták, mert ők azért az irániak azt mondták, hogy ők kilőnék egy nék egy atombombával és akkor Izrael kipusztulna, ami valószínűleg igaz is egy pici országról van szó nagy népsűrűséggel.
[00:11:49]Isten ments, tehát hogy még ezzel azért fenyegetnek is, de nem is feltétlenül az atomfegyver használata az igazi para, hogy pestiesen mondjam, hanem az az igazi para, hogy egyáltalán Iránnak van atomfegyvere, és ezáltal ő érinthetetlenné válik.
[00:12:02]Senki nem fog merni bele újjat húzni.
[00:12:05]Ráadásul ugye ilyen őrült fanatikusok vannak.
[00:12:07]Tehát ki merne egy őrült ember, akinek kibiztosított kézigránát van a kezében, ki merne vele újat húzni, ugye?
[00:12:15]Tehát, hogy no és akkor tehát stratégiai célban az USÁnak a rezsimváltás nem feltétlenül célja, hiszen azért, hogyha belegondolsz és belegondolnak a kedves nézők, hallgatók, lehet egy rezsimet pacifikálni.
[00:12:30]Tehát nem kell egy rezsimet teljesen újra gombolni ahhoz, hogy Venezuela egy jó példa.
[00:12:33]Talán Venezuela egy nagyon jó új példa, de akár ha gondolunk a kínai kínai kommunista pártra is.
[00:12:40]Hát az a a mai kínai kommunista párt az ugyanaz a kommunista párt, ami ami ami ami az 50-es években volt, vagy a 60-as években volt, ami sokkal agresszívabbnak tűnő.
[00:12:51]A mostani kínai kommunista párt az összes agressziójával és az összes gazemberségével és a az ujgurok ellen folytatott népirtással, koncentrációs táborokkal, mindenen együtt a nagy nagyságrendileg pacifikált, ugye, és gazdaságilag együttműködik a nyugattal, sőt le is körözi a nyugatot, és így tovább.
[00:13:11]Tehát, hogy és az USA tud vele élni?
[00:13:14]Tud tudunk együtt élni most már 40-50 éve a kínaiakkal, mert bár a rezsim ugyanaz, a színezet ugyanaz, de a hang a tónus az mégis csak más.
[00:13:24]Úgyhogy elvileg lehetne egy iszlamista rezsim Iránban, ami nem jelent fenyegetést a világra.
[00:13:30]Tehát változtatni kéne a tónuson ez.
[00:13:32]Így van.
[00:13:32]Így van.
[00:13:32]Tehát ahhoz ahhoz egy ahhoz egy mentalitásváltozás kellene, amiben nem hangzik el naponta kis milliószor az iráni parlamentben, hogy halál Amerikára, halál Izraelre.
[00:13:40]Amerika nagy sátán, Izrael a kisátán.
[00:13:42]Tehát, hogy ezek a retorikák és egyébként komolyan gondolt és komolyan veendő retorikai fordulatok, ezek ez ezek szűnjenek meg, és a gondolkodás is változzon meg az iráni vezetés részéről, akkor ninc akkor nem lenne senkinek a baj, hogy ajatollak irányít egy országot, vagy egy rabbi irányít egy országot, vagy egy katolikus pap, vagy egy református lelkész.
[00:14:03]Senkit nem zavar, hogyha az nem lép föl agresszívan vagy támadólag egy másik országgal szemben.
[00:14:10]Izraelnek más, csak még annyit engedj meg, hogy egy pár mondatban, Izraelnek más stratégiai érdekei vannak.
[00:14:17]Tehát Izrael nem Izrael nem ugyanis a nukleáris fenyegetettség megszüntetése az amerikai részről, a olajkereskedelem fenntartása és biztosítás amerikai részről és és hasonlók.
[00:14:29]Ezek mind Izrael érdekei is, de Izrael Izrael egy létéért való küzdelmet folytat.
[00:14:34]Egy egy ő Irán által a a puszta létében van veszélyeztetve.
[00:14:41]Senki nem gondolja, hogy Irán képes lesz elpusztítani az Egyesült Államokat.
[00:14:44]Képes neki nagy fájdalmat okozni gazdaságilag.
[00:14:46]Képes folytogatni az olajár olajárakon keresztül az amerikai gazdaságot, az amerikai politikát, az amerikai adófizetőket.
[00:14:55]nagyon sok gaztettet tud csinálni, de nem tudja létében veszélyeztetni az Egyesült Államokat.
[00:15:00]Izraelt viszont igen.
[00:15:02]Izraelt viszont igen.
[00:15:02]Úgyhogy Izraelnek más, azt kell megérteni, hogy egyszerűen más a kalkuláció.
[00:15:06]Tehát neki más a tét, ő őneki sokkal nagyobb a tét, nagyobb dolgok forognak kockán.
[00:15:11]És ezért az izraeli társadalom ebben sokkal elhivatottabb, vagy elszántabb, mint az amerikai.
[00:15:19]Izraelben sen az míg az amerikaiaknak egy jelentős része úgy gondolja ugye tévesen, hogy az a jelenleg Irán ellen folytatott amerikai háború az nem a mi háborúnk, az nem Amerika háborúja, hanem Amerika Izrael érdekeiért háborúzik, ami egy úgy ahogy van baromság.
[00:15:36]Baromság.
[00:15:36]Már csak annyit mondok, hogy mit keres az Egyesült Állam a Közelkeleten, csak nem az olajat például, tehát ugye csak nem az olajért folyik a küzdelem.
[00:15:46]Szóval teljesen teljesen őrültség, de de ott léteznek ilyen hangok és racionális hangok.
[00:15:51]Tehát van mögötte elgondolás, még akkor is, ha téves, védhető álláspont.
[00:15:55]Még egyszer, még akkor is, hogyha ordas nagy tévedés, de védhető.
[00:16:01]Izraelben nincs olyan, nem találsz olyan embert, sem a szélső jobbon, sem a szélső balon, utóbbi alig van, sem középen, aki azt mondaná, hogy ez a háború Izraeln Izrael háborúja Irán ellen, ez nem a mi háborunk, ez nem Izrael háborúja.
[00:16:15]Ettid nem találsz Izraelben.
[00:16:16]És mindenki meg van győződöm, mert mert valóságban ez ez mindenki háborúja.
[00:16:21]És akkor egy utolsó gondolat a vál a közelgő választások valóban ősszel választások lesznek, mert nem tudjuk pontosan mikor.
[00:16:26]Nincs még kiírva.
[00:16:30]Ami önmagában bravúr, hogy ez a kormány végigcsinálta.
[00:16:31]Az elmúlt négy évet.
[00:16:31]Nem nagyon volt még olyan izraeli kormány, aki végig a kadenciáját végig csinálta.
[00:16:39]De aki azt gondolja, hogyha mondjuk egy Naftali Benet, aki most egy elég potens miniszterelnök jelöltje lehet a közelgő választásoknak, hogyha azt gondolja, hogy Naftali Benet, aki maga mellé fogja állítani az izraeli közepet, a centrális erőteret, mondjuk a a az egyébként nem létező baloldalt, szinte nem létező baloldalt, meg nem tudom kiből eszkábálni egy koalíciót, ha ő azt gondolja bárki, hogy Naftali Benet kesztyűsebb kézzel bánna Iránnal vagy a Hezbola vagy a Hamasszal, vagy vagy a hutikkal vagy hasonlók, az az egyszerűen álmodik.
[00:17:09]Az az annak bilibe lóg a keze, az valami másik mozit néz.
[00:17:12]Ilyen ilyen nem ilyen nem lesz nem nem lesz Izraelben olyan vezető.
[00:17:16]Lehet, hogy lesznek retorikai különbségek, lehet, hogy lesznek megközelítésbeli, akár diplomáciai, akár katonailag alig hiszem diplomáciai különbségek.
[00:17:24]Ez előfordulhat, és lehet, hogy egy friss arc, egy szimpatikusabb arc nagyobb elismertséget jelenthet Izrael számára a a nyugaton, de azt ne várja már, azt ne várja senki.
[00:17:35]hogy lesz olyan őrült izraeli vezető még egyszer október 7-e után, aki a giotinba hajtja a a nyakát.
[00:17:43]Ilyen nem fog előfordulni.
[00:17:43]Még ha október 7-e előtt lennénk, akkor még azt mondanám, hogy lehet, hogy van egy-két ilyen elvetemült, aki azt gondolja, hogy földet a békéért az egy lehetséges opció, például a palesztinokkal, vagy hogy Iránt kell hagyni nyugodtan fejlesztgess csak az atombombá, aztán majd mi baj lehet belőle?
[00:18:04]Ma már, ma már ha voltak is ilyen hangok Izraelban, ma már ma már gyakorlatilag nincsenek.
[00:18:09]Igen.
[00:18:09]Tehát nagyon leegyszerűsítve, ezt úgy lehet mondani, hogy az USÁnak elsősorban gazdasági érdeke fűződnek ez háborúhoz, és a célja is ezt tükrözik.
[00:18:16]Izraelnek meg ez egy létkérdés, és ezt tükrözik a céljaik is, nem?
[00:18:18]Ezt így mondhatjuk.
[00:18:20]Ez szerintem igen, azzem, hogy ez leegyszerűsítve így lehetséges.
[00:18:25]Persze még egyszer ugye ha ha hogy hogy egy atomhatalom születik a Közelkeleten, az elindít egy folyamatot.
[00:18:30]Tehát senkinek ne legyen kétsége afelől.
[00:18:33]És hogyha valakinek kétsége van, akkor nézze meg a az indiai pakisztáni atomversenyt annak idején, tehát az egyik atomfegyverhez jut, a másik is atomfegyverhez jut.
[00:18:41]Ha Iránnak lenne atomfegyvere, tekintve és főleg most, amikor az például az öbölbeli egyébként mérsékeltebb arab államok, lásd Bachrein, Egyesült Arab Emirségek hasonlók, vagy akár Szaarábia, tehát mérsékletnek talán nevezzük, de ugye hát az a legfontos egyik legfontosabb ország a Közelkeleten.
[00:18:59]Egyértelműen kinyilvánították, hogyha Iránnak atomfegyvere lesz, akkor nekik is lesz atomfegyverük.
[00:19:05]Ráadásul ebben biztos vagyokban az amerikaiak még segítenek is neki.
[00:19:08]Isten ments, hogyha ide kerül a sor, mert hát azt most láttuk, hogy a Irán főként őket támadta.
[00:19:13]Tehát több rakéta hullott Dubajra, mint amennyi Telabivra.
[00:19:17]Tehát kétszer annyi rakétát kapott az elmúlt három évben, elmúlt, pardon az elmúlt pár hónapban.
[00:19:24]Így van.
[00:19:24]A a az elvileg egykori szán egykori szövetséges arab partnerei.
[00:19:31]Tehát még kétsége sincsen felül, ha eddig lett volna.
[00:19:33]Szúdi célpontokat is támadtak, a szaúdiak is támadtak iráni célpontokat.
[00:19:37]Tehát már az az illúzió sincs meg, hogy hát minket nem fenyeget Irán.
[00:19:41]Tudják pontosan, hogy Irán őket is fenyegeti.
[00:19:43]És akkor elindul egy atomverseny.
[00:19:44]Akkor Iránnak is lesz, akkor rögtön lesz először Szaarábiának lesz, az emérségeknek akkor lesz után Katárnak is, aztán lesz én nem tudom kinek.
[00:19:52]És mind és történetünk szempontjából szinte mindegy, hogy mennyi.
[00:19:56]A jelenleg az oroszoknak van a legtöbb atomtöltetük, valami 6000 valahány százak azt hiszem, hogy 100 után már nem érdemes számolni, de így van.
[00:20:04]Tehát, hogy néhány 100záz után már teljesen mindegy, hogy mennyi van, mert mert onnantól kezdve ez már game over, tehát hogy na és akkor elindul egy ilyen bődületes atomversenyum.
[00:20:16]Nyilván Egyiptom is akar majd atomfegyvert, nyilván Törökország is és így tovább.
[00:20:19]Tehát ez, hogy mondjam, tehát ez semmi esetre sem olyas valami, amit a nyugat üdvözölhessen, vagy üdvözölnie kellene.
[00:20:27]Tehát gyakorlatilag mondhatjuk azt, hogy ha Irának tényleg lesz atomfegyvere, akkor lehet, sőt valószínűleg kell tartani egy új fegyverkezési hullámtól a Közelkeleten.
[00:20:39]Egészen biztos.
[00:20:39]Efelől a legkisebb kétségem sincsen.
[00:20:42]És még egyszer a én nem állítom, hogy az USA minden politikája legyen ez katonai hírszerzési vagy bármilyen más, vagy akár gazdasági tökéletes, és hogy mondjam, a minden ízlésünknek megfelel, és a csak a Biblia erkölcsein alapul ez ez nem így van, vagy akár Franciaországé, vagy vagy az Egyesült Királyságé, vagy hasonlók, de szóval én nyugodtabban alszom annak tudatában, hogy Angliának, Franciaországnak például van atom fegyvere, mint mondjuk annak tudatában, hogyha hogyha mondjuk Iránnak vagy Törökországnak van, vagy Egyiptomnak van.
[00:21:19]Tehát egyszerűen ezt nem tudom, hogy hogy jelent-e ez bármit, de ez józan belegondolva, ha ha én azt gondolom, hogy mindenki azért egyetért vele, hogy a a amiatt nekem nincsenek álmatlan éjszakáim, hogy a britek kezébe az a az az at pár atomtöltet, ami van, vagy franciák kezébe, ott ott akkor most különösebben félnem kelljen attól, hogy mi lesz a jövőben.
[00:21:39]Nem így, hogyha ott a közelkeleten megjelenek ezek az atomfegyverek.
[00:21:45]Hát igen, most főleg majd egy kicsit lehet, hogy át kell gondolni ezt az elképzelésedet is a britekről vagy a franciákról, hogyha íg az idő nem nekünk dolgozik ennek a pacifista meglát megközelítésnek.
[00:21:53]Ez igaz.
[00:21:57]De hát nézd, azt gondoltam én 15 évvel ezelőtt, hogy a fegyverkezésnek annyi, nem?
[00:22:02]Tehát, hogy voltak kisebb regionális háborúk satöbbi.
[00:22:03]Aztán aztán nézd meg, mi van Ukrajnában, nézd meg, mi van most a Közelkeleten.
[00:22:08]Nem úgy tűnik, hogy a béke köszöntött be, hanem úgy tűnik, hogy a fegyverkezés időszaka következ, újra fegyverkezés időszaka következik.
[00:22:17]Az sem tölt el kifejezetten nagy nyugalommal egyébként, hogy Németország újra fegyverkezik.
[00:22:21]És nem azért, mert nem bízom a Németországban, csak igen, az a 20.
[00:22:25]Az az nem arról szólt, hogy amikor Németország fegyverbe felfegyverkezett, akkor abból jó lett, mert ugye csak kétszer támadott neki mindenkinek.
[00:22:34]Tehát nemetesen essék, nem akarom összehasonlítani a mai Németországot az első vagy a második háborúbeli Németországgal, de a lényeg, hogy ugye minden szokták mondani, hogy minden predikció minden predikcióban minden predikció az alapvetően feltevéseken alapszik, és a legfontosabb alapulás az mégis csak a tapasztalati.
[00:22:57]Tehát ahol tapasztalatod van, azért az a legjobb indikátor azzal kapcsolatban, hogy mi várható a jövőben.
[00:23:00]A Közelkeleten nincsenek jó tapasztalataink.
[00:23:04]Hát ez egészen biztos.
[00:23:04]Kicsit érjünk át akkor még egy másik témánkra.
[00:23:07]Ugye volt most egy ilyen hír, én így láttam Szalaccian, aztán te majd korrigálsz, ahol kell, hogy Izrael lehallgatta az USA és az Irán közti tárgyalásokat.
[00:23:21]Na most egy kicsit rakjuk rendbe, hogy itt pontosan mi történt, és ez miért indokolt, vagy nem indokolt adott esetben.
[00:23:28]Valóban megjelent egy New York Times anyag.
[00:23:30]Azért a New York Timesr-ól túl sok jót nem tudok mondani, de azért az mégis csak egy presztízes lap.
[00:23:35]Tehát ami ott megjelenik, az azt érdemes komolyan venni, hogy hogy Izrael kvázi kémkedett, vagy lehallgatta, vagy vagy nem tudom, amerikai tisztviselőket, ha jól emlékszem konkrétan Steve Whtofelt és hasonlókat.
[00:23:50]Tehát az egy nagy kaliberű.
[00:23:50]Igen, igen.
[00:23:53]Hát a tárgyaló delegációt tulajdonképpen és hát ugye óriás felháborodás.
[00:23:56]A fehérház tagad, hogy ilyesmi lett volna, az izraeliek még hangosabban tagadnak, mindenki tagad.
[00:24:06]Nem, nem, nem, nem tudjuk, hogy mi a helyzet.
[00:24:07]Tehát azért azt szeretném állítani, tehát ne nem tudom, hogy lehallgatta-e vagy sem, sem én, sem más.
[00:24:12]Aki azt, aki meg tudja, az valószínűleg hazudik.
[00:24:14]Meg van az az öt-h ember, aki tudja, de őket még nem fogod tudni a mikrofon elé rángatni.
[00:24:18]Gondolok itt a Mossá vezér igazgatójáról meg nem tudra.
[00:24:25]Nem tudom, hogy mi nem tudom, hogy mi történt.
[00:24:27]Meglepő-e, hogy hogy te tegyük föl tegyük föl lehallgatva, tegyük föl megtört, játszunk el a gondolattal, tegyük föl megtörtént.
[00:24:34]Én ezt szer őszintén szóval nem tartom annyira ördögnek való vagy ördögtől valónak.
[00:24:43]Való igaz, egy nagyon szoros szövetség van az Egyesült Államok és Izrael között, és ebbe a szövetségbe bizonyos játékszájukat be kell tartani, és a kölcsönös bizalom a másik irányában az egyike azoknak a játékszabályi elemeknek, amelyeket érdemes betartani.
[00:24:59]De de a ilyenkor mindig van egy nagy de és hatásszünet, ez fontos.
[00:25:05]Utána jön a lényeg.
[00:25:06]Így van.
[00:25:06]De hát de ugye éppen az előbb említett érdekekbeli tehát nem pontosan fedi egymást az USA és az és egy Izrael érdeke és vannak érdekkülönbségek ezért ezért én nem tartanám azt feltétlenül illogikusnak unortodoxnak tartanám de nem illogikusnak hogyha Izrael lehallgatná az usát vagy tudna azt időben reagálni arra hogyha esetleg egy olyan dil van formálódób amely Izrael számára nem kedvező vagy nem elég kedvező, vagy egyáltalán nem kedvező.
[00:25:38]És akkor nyitok egy nagy zárójelet.
[00:25:40]Pont a Trump mondta tegnap vagy tegnap előtt, most hétfőn beszélgetünk, hogy egyértelműen, hogy hát ő ő lesz az, aki a dealt köti.
[00:25:49]Izrael meg köteles lesz köteles lesz ennek tehát beállni a sorba, hogyha az USA köt egy dt és ebben Izraelnek nincs.
[00:25:57]Most ugye ez egy retorikai fogás Trump részéről azért elég sok mindent mond, aztán nem mindig mondja azt, ami aztán tényleg lesz.
[00:26:07]Tehát, hogy vagy vagy éppen az amerikai közvélemény megnyugtatására, amely amerikai közvélemény jelenleg azzal támadja az Trump adminisztrációt, hogy Netánahu láncos kutyájaként azt csinálja, amit Izrael ahogy tehát úgy füty úgy táncol, ahogy az izraeliek fütyülnek és akkor erre válaszul mondja a Trump, hogy ez a deal ez olyan lesz, amilyet én akarok, és nem olyat, ami a neta, tehát hogy nem kell neki a Netanjaunak a hozzájárulása.
[00:26:33]Ezt nem tudom, de az biztos, hogy hogy egyszerűen a dolgok természetéből fakadóan az USA a sokkal súlyosabb, fajsúlyosabb játékos.
[00:26:42]És igen, az USA lesz az, aki ahogy angolul mondják, who is calling the shots, aki igazából a végső döntést meghozza, az az Egyesült Államok lesz, és annak vezető az Amerikai Egyesült Államok elnöke.
[00:26:53]Ezért Izrael viszont résen kell legyen, mert egy JCPO, tehát egy Obama által kötött iráni atomalkóhoz, hasonló atomalkóhoz Izrael számára nem elfogadható.
[00:27:04]Az igen, katasztrofális.
[00:27:05]Az katasztrofális.
[00:27:05]Na most nem gondolom, hogy a Trump egy ilyen dealt kötne.
[00:27:08]Hát ez az a JCPO-ja, amit Trump fölrúgott.
[00:27:13]az első kadenciája alatt.
[00:27:13]Tehát én ezt nem gondolom, hogy a az amerikai alku az egy izrael számára kedvezőtlen alkú lesz.
[00:27:20]Azt gondol vis gondolom viszont, hogy lehet egy olyan amerikai alkú, amely Izrael számára nem elég kedvező lesz.
[00:27:27]Nem kapja, nem fogja megkapni Izrael mindent, amit akar, vagy a legfont, vagy lesznek olyan fontos célkidőzések, amit nem.
[00:27:32]És akkor Izraelnek érdemes résen lennie.
[00:27:34]Ö ö akkor Izrael nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy hátröjön még egyszer.
[00:27:43]Azért, mert nem ugyanaz a tét Izrael számára, és nem ugyanaz a tét az amerikaiak számára.
[00:27:47]Az amerikaiak számára néhány dollár az olajárakban és benzinárakban, amibe egyébként kormányok bukhatnak bele, és az amerikai gazdaság is belebukhat.
[00:27:55]Tehát nem akarom lenni ezt lekicsiny lenni, egyáltalán nem, de mégse hasonlítsuk már az egzisztenciális fenyegetettséghez, amiben pedig Izrael áll.
[00:28:04]És akkor egy utolsó gondolatot, ha megengedsz.
[00:28:05]Örömmel szoktam szórakozni a nemzetközi sajtóban azokon a híreken, amelyek azt mondják, hogy most volt múlt héten egy ilyen.
[00:28:12]Trump ordibált a Netánovóval a telefonba, és hát most nem fogom ismételni, hogy milyen szavakat mondott, hogy milyen vulgári szavakat mondott az izraeli elnöknek, vagy miniszterelnöknek.
[00:28:21]Zárójel, értesülések szerint zárójel bezárva.
[00:28:23]Senki nem volt ott a szobában, aki mindegy, hogy ez megvolt-e vagy sem, ezt nem tudom.
[00:28:28]Ezt nem tudom, de egy dolgot tudok.
[00:28:34]Emlékezzünk vissza.
[00:28:34]kicsit több mint egy évvel ezelőtt a tavaly február-március környékén, amikor hónapokig vagy két hónapig arról lehetett olvasni, most ben a egy évvel ezelőtt a Gázai akció kellős közepén még a túszok, utolsó túszok még nem voltak kihozva csúnya magyarsággal, amikor arról lehetett olvasni, hogy Trump összeveszhet a netanjaval és előtte együtt szilvesztereztek, de vagy nem tudom, óriási nagy haverság volt.
[00:29:02]Pardon Szilves az most volt.
[00:29:04]Tök mindegy.
[00:29:04]Nagy haverság volt, nagy bará, és most össze vannak veszve, és most már hetek óta nem is beszéltek egymással telefonon, tehát mint valamilyen lap sztoriban.
[00:29:12]Így akkor kiszerettek egymásból, és erről lehetett olvasni.
[00:29:16]Hónapokig lehetett erről olvasni, hogy így szerettek ki egymásból, úgy is szerettek.
[00:29:20]Izraeliek mondták, hogy most már itt úgy látszik, hogy kenyértörésig ment a izé.
[00:29:27]Eddig eddig mennyire egymásban voltak szeretve.
[00:29:29]Most már most már vége az amerikai izraeli stratégiai szövetségnek.
[00:29:35]Szóval mindenfélét lehetett olvasni.
[00:29:36]Aztán tavaly nyáron gyakorlatilag pont egy évvel ezelőtt bum közösen megtámadták Iránt ugye a 12 napos háborúban.
[00:29:44]ami egyértelműen azt mutatta, hogy ja, hogy hát ez a propag, tehát hogy ez úgy volt, ez egy szándékos public stun volt.
[00:29:52]Ez egy szándékos sóműsor volt a a sajtónak, meg a világnak meg Irán és legfőképpen Iránnak, hogy azt mutassák, hogy ja, hogy Irán hátrad dőlhet, nincs itt semmi baj, Netán összeveszett Trumpa, vagy Trump a Netánura megharagudott és kész, semmi baj ezeknek nem kell tőlük már félni.
[00:30:11]És akkor egyszer csak bum, kiderült, hogy ez az egész egy szándékosan összetett manipuláció, hogy félrevezessék a közvéleményt és főként az irániakat, hogy egy, hogy hátradőljenek nyugalomba és és ne is sejtsék azt, hogy közben milyen dolgokról szól az egyeztetés, mert természetesen közben már 1000errel folyt az egyeztetés irán megtámadásáról.
[00:30:31]Tehát óvatosan, óvatosan.
[00:30:35]Amikor azt olvasod a sajtóból, hogy a Trump kiszeretett a Netból vagy fordítva, akkor lép kezeljük erős fenntartásokkal, és nézzük meg, hogy nem-e az lesz, hogy pár hét múlva éppen újult erővel fognak közösen fellépni az irányi iráni fenyegetettség ellen.
[00:30:52]Nem tudom, nem tudom, de de jelenleg eddig a tapasztalat azt ezt mutatja.
[00:30:59]Igen.
[00:30:59]És itt akkor jó is, hogy behoztad a 12 napos háborút, mert volt egy olyan időszak most ebbe a háborúba, hogy tulajdonképpen itt most az történik, hogy nem sikerült az az első áttörő támadás vagy offenzíva, amit Irán ellen indítottak.
[00:31:15]És ezért tulajdonképpen is, hogy egy olyan háború lesz csak hosszabb, mint a 12 napos, hogy lezárják egy békével, eltelik mondjuk egy másfél év, és újra támadni kell, mert megint ott fognak tartani az irániak.
[00:31:25]Mennyire látod ezt most a mostani események fényében reálisnak?
[00:31:30]Lehetséges-e, hogy tényleg egy ilyen kvázi egy éves tűzszünet lesz az a béke, és mennyire lehetséges, hogy ezúttal hosszabb távra sikerül megoldani a helyzetet?
[00:31:42]Ez egy nagyon fontos kérdés.
[00:31:45]A és én nem vagyok túlságosan optimista ebben a ebben a ebben a kérdésben.
[00:31:50]A következő miatt a az, hogy a az, hogy ez a háború a ahogy a tavaly júliusi 12 napos háború is, hogy ez a háború egy évre, két évre, öt évre, 10 évre, 20 évre veti vissza az iráni katonai képességeket.
[00:32:08]Ez attól függ, hogy mekkora csapást sikerül, mekkora erejű csapást sikerül mérni az irániakra, mekkora képességeket sikerül elpusztítani, és az atomprogramot mennyire sikerül hátralökni.
[00:32:21]De amíg ez a rezsim hatalmon van, addig eléggé úgy tűnik, hogy az ambíciói azok aligha fognak változni.
[00:32:28]Nem, nem nagyon látjuk azt a azt a száriót, hogy mondjuk egy Hamenei által most éppen az ifjab Hamene, akit még nem láttunk, amióta kinevezték.
[00:32:41]Egy jó kérdés, hogy éle-e, hogy éle-e milyen állapotban van, hogy egyáltalán Igen, valóban, hogy egyáltalán éle-e vagy csak egy csak egy kamu az egész, nem tudjuk, bármi lehet.
[00:32:51]Ö de az, hogy ez egy ez egy konszolidálható, konszolidálódni képes vezetés lesz, én erre nem én ezt nem én ezt nem nem gondolom.
[00:33:00]Ezért azt gondolom, hogy egy béke megállapodás, egy valamilyen békemegállapodás, az valójában egy tűzszüneti megállapodás lesz hosszabb, rövidebb időre.
[00:33:14]majd utána, amikor mondjuk ennek a békemegáldásnak lesznek olyan elemei, hogy az amerikaiak például felszabadítanak zárolt iráni bankszámlákat meg pénzeket, sok milliárd dollárt, amitől előre tud kapni az iráni gazdaság, visszaáll a olajkereskedelem, dől a pénz Iránba és akkor kellően, hogy Pestesen mondjam, tökösnek érzik majd magukat a ahhoz, hogy újra kezdjék a fegyverkezést és a nukleáris programot szépen titokban, ahogy eddig is tették.
[00:33:43]Én ezt látom reálisnak.
[00:33:43]Én a általában a Közelkelet jövőjét tekintve nem vagyok kifejezetten optimista.
[00:33:50]És erre a biblia is okom, am már veled beszélgetek hívő emberként, akkor talán megemlíteném azt, hogy az Ószövetségben onnantól kezdve, hogy de nem akarok nem akarom elvinni a témát teológia irányába, de amikor a a Józsué vezetésébel miután a zsidó nép elfoglalja a szent földet és a bibliai időszak, az ószövetség időszak lezárásáig cirka 1000 esztendő, ugye körülbelül 1000 esztendő, 1000 párzor az esztendő alatt, összesen háromszor van a bibliában Az a kifejezés, hogy Iskotar Baimsana és béke volt az országban 40 évig.
[00:34:25]Tehát cirka 1000, nem tudom 1100 1200 év alatt volt háromszor 40 év, amikor béke volt azon a vidéken.
[00:34:32]Az vidám ez nem egy ez nem egy békés vidék.
[00:34:33]Sose volt az és és mondom, naivitás azt gondolni, hogy az lesz valaha.
[00:34:41]Hát a világ legfontosabb pár négyzetkilométeről beszélünk, ami mindenkinek mindenki szeretné magának, amiről amiről az van írva, hogy ez Isten személynek a bogara, Isten személyének a a szeme fénye, ugye szokták mondani.
[00:34:56]Tehát miért is lenne ott béke?
[00:35:00]Arról nem is beszélve, és akkor be is fejezem itt a teológiai értekezést, de nem is vagy visszavezetve ezt a realitásba, ugye az irán a a jelenlegi iráni vezetés és Izrael közötti a feszültség az egy zó összegű játszma.
[00:35:14]Vagy te, vagy én.
[00:35:20]Nincs olyan megoldás, hogy te és én.
[00:35:20]Az irániak el akarják pusztítani Izraelt, az izraeliek meg nem akarnak elpusztulni.
[00:35:27]Ez ilyen pofon egyszerű és nem bonyolultabb ennél.
[00:35:30]Amíg te el akarsz pusztítani engem, én pedig nem akarok elpusztulni, addig ez egy zérő összegű játszma.
[00:35:36]A zér összegű játszmában nincs kompromisszum, mert vagy te, vagy én.
[00:35:40]Abban a pillanatban, ahogy ahogy az egyik hajlandó elfogadni a másiknak a puszta létezését, legalább a létezését, abban a pillanatban van kompromisszumra lehetőség.
[00:35:51]Tehát ezért érzi az izraeli vezetés joggal, hogy ez egy egzisztenciális kérdés Irán szempontjáb, vagy az ő szempontjából ez az iráni kérdés.
[00:36:01]Más a tétje, mint az amerikaiaknak.
[00:36:03]És ezért nem engedhet meg egészen azért, mert Irán ezt nem csak mondja, hanem ezért most már látjuk, tevőlegesen cselekszik is, hogy elpusztítsa a zsidó államot.
[00:36:12]Ő pedig nem akar elpusztulni.
[00:36:14]Ez ilyen pofon, egyszerűs, nem bonyolultabb.
[00:36:18]Azt hiszem, ez jó végszó lesz mára megyeri Jonatánnak.
[00:36:20]Köszönöm, hogy itt volt velünk.
[00:36:21]Én köszönöm a lehetőséget.
[00:36:23]Önöknek pedig kedves nézők, hallgatók szintén nagyon köszönöm a figyelmüket.
[00:36:27]Hamarosan újabb adásokkal jelentkezünk, de addig is kérek mindenkit, hogy aki még nem tette meg, iratkozzon föl a csatornánkra.
[00:36:32]Köszönünk minden támogatást, lájkot és kommentet kérjük, hogy ezekkel továbbra is éljenek.
[00:36:36]További szép napot kívánok, viszontlátásra, viszontásra.