Totális rombolás és példátlan túlkapás az elnök elmozdítására irányuló kísérlet? - Fodor Gábor
- A kormány még a 100 napos türelmi időszakban van, így átfogó értékelés korai, de a belpolitikai tendenciák már most aggasztóak.
- Külpolitikában sikeres az EU-val való kapcsolat rendezése és az Oroszországtól való távolságtartó viszony kialakítása.
- Ukrajna uniós tagságát támogatni kell, de nem gyorsított eljárásban; a kárpátaljai magyarok érdeke is ez, és az ukrán újjáépítés óriási gazdasági lehetőség.
-
„Az ígéret szép szó, ha megtartják, úgy jó. Tehát természetesen az ígéret az egyik része a dolognak, azt be is kell tartani, de azért jussunk el az ígéretig, mert idáig az se volt." – Fodor Gábor
- Belpolitikában súlyos hiba a köztársasági elnök elleni, személyre szabott jogalkotással történő fellépés, ami romboló precedenst teremt és sérti a jogállami elveket.
- A miniszterelnöki ciklusok visszamenőleges korlátozása és a vizsgálóbizottságok bírósági jogosítványokkal való felruházása is alkotmányellenes törekvés.
- A kormány migrációs paktummal kapcsolatos álláspontja nem világos, miközben a társadalom többsége elutasító a migrációval szemben.
- A politikai kultúra romboló, ha a kormány ellenségként kezeli a politikai ellenfelet; a demokrácia alapja a vita, és a gesztusokat a kétharmados többségnek kell megtennie.
- Magyarország azért szakadt le, mert 2004 óta nincsenek közös nemzeti célok; a felemelkedéshez új közös célok és a politikai ellenfél partnerként kezelése szükséges.
Részletes összefoglaló megjelenítése
A kormány általános megítélése: a 100 napos türelmi idő
Fodor Gábor a beszélgetés elején hangsúlyozta, hogy az új TISZA-kormány eddigi munkájáról átfogó véleményt alkotni még korai lenne, mivel a formálódó kabinet még a szokásjog szerinti 100 napos türelmi időszakában van. A kormány alig több mint egy hónapja állt fel, így az új minisztereknek még meg kell találniuk a hivatali rutint, össze kell rendeződniük a csapatoknak, és fel kell venniük a munkaritmust.
Fodor sietett pontosítani: a türelmi idő nem jelenti azt, hogy ne lehetne kritikát megfogalmazni, de a kritikának óvatosnak és visszafogottnak kell lennie, és nem helyes olyan dolgokat szóvá tenni, amelyek pontosan a kezdeti stádiumból, a tapasztalatlanságból fakadnak.
A kormány megítélését Fodor kettéválasztotta: külpolitikai és belpolitikai szempontok szerint értékelte az eddigi lépéseket. Külpolitikában dicséret illeti az új vezetést, belpolitikában azonban már aggasztó tendenciákat lát.
Külpolitika: sikeres irányváltás
Az Európai Unióval való kapcsolat rendezése
Fodor Gábor kifejezetten pozitívan értékelte a TISZA-kormány külpolitikai irányvonalát. A fundamentum szerinte az, hogy a kormány elsődlegesen az Európai Unióval kívánja rendezni a kapcsolatát. Elmondása szerint komoly hibája volt az előző, Orbán-kormánynak, hogy elromlott a viszony az EU-val, Magyarország „egyfajta szégyenpadon ült", és folyamatosan büntetéseket kellett fizetnie különböző ügyek miatt.
Fodor hangsúlyozta: Magyarországnak az Unióban van a helye, erről népszavazás is döntött, és az ország csak a kárát látja annak, ha rossz a viszony Brüsszellel. A nemzeti érdek a normális kapcsolat, amelynek része az uniós pénzek hazahozatala is. Kiemelte: ezek a pénzek járnak Magyarországnak, de úgy járnak, hogy hálásak lehetünk az Uniónak. Megjegyezte, hogy bár a zárolást minden bizonnyal feloldják, a pénzek megérkezése még nem lesz egyszerű folyamat.
A műsorvezető, Natália felvetette a kérdést, hogy vajon az előző kormány vagy a külső partnerek tehetők-e felelőssé azért, hogy ezek a külpolitikai eredmények korábban nem születtek meg. Fodor válasza szerint az előző kormány is felelős volt, de az Európai Unió sem akart már együttműködni az Orbán-kormánnyal. Ez egy „elromlott viszony" volt, ahol mindkét fél aktivitása közrejátszott: egyik fél sem tett gesztusokat a másik irányába, így egy állóháború alakult ki.
Az Oroszországhoz való viszony újragondolása
Fodor üdvözölte, hogy a kormány tisztázza az Oroszországhoz fűződő viszonyt: nem akar ellenséges lenni, de távolságtartó kíván lenni. Ezt helyesnek nevezte, mivel Oroszország mégiscsak agresszor, és a magyaroknak rossz történelmi tapasztalataik vannak vele kapcsolatban. Hangsúlyozta, nem kell haragban állni, kereskedni kell és normális kapcsolatot fenntartani, de nem jó, ha Magyarország szembemegy a nyugati világgal e téren.
Felidézte, hogy az elmúlt évek kampányaiban Brüsszel állandóan mint fő ellenség szerepelt, miközben Moszkváról egy kritikus szót sem lehetett hallani a kormány részéről – ez az arányeltolódás szerinte biztos, hogy nem volt helyes.
Fodor hosszasan beszélt arról, hogy az Orbán-kormány Oroszországgal kapcsolatos kommunikációja az elmúlt években elképesztő szintre jutott, és „hajmeresztő" mentegetések hangoztak el Oroszország mellett – például hogy ott „őrületes demokrácia" és szólásszabadság van. Meggyőződése, hogy ez a fajta hozzáállás szerepet játszott a Fidesz választási vereségében.
Ukrajna és a kárpátaljai magyarok
A kormány ukrán kapcsolatok rendezésére irányuló törekvését Fodor szintén pozitívan értékelte. Üdvözölte, hogy küszöbön áll Magyar Péter és Volodimir Zelenszkij találkozója. Szerinte Zelenszkijnek is érdeke demonstrálni, hogy a kormányváltás után azonnal jók lehetnek a kapcsolatok, Magyar Péternek pedig érdeke felmutatni valamilyen eredményt.
A kárpátaljai magyarok helyzetéről szólva Fodor hangsúlyozta:
„A kárpátaljai magyarok, akiknek az elsöprő többsége, 80%-a az Európai Uniós tagságát támogatja Ukrajnának. Tehát a kárpátaljai magyaroknak az érdeke az, hogy Ukrajna előbb-utóbb legyen az unió tagja." *
Fodor az Indexen megjelent cikkére is utalva kifejtette: Ukrajna uniós tagságát támogatni kell, de nem gyorsított eljárásban, hanem egy normál menetrendben – szerinte ez 5-10 év múlva lehet reális. Egy háborúban álló országról lévén szó, azt sem tudni pontosan, hol vannak a határai és mennyien lakják, így a gyorsított eljárásnak nincs realitása.
Több szempontból is érvel az ukrán uniós tagság mellett:
-
Gazdasági érdek: Az ukrán újjáépítés az EU egyik legnagyobb gazdasági projektje lesz, egy „óriási üzlet". Magyarországnak ebből kimaradni dőreség lenne. A kárpátaljai magyarok helyismerete előnyt jelenthet a magyar cégek, vállalkozók számára.
-
Katonapolitikai szempont: Az ukrán haditechnológia, különösen a drónfelhasználás terén sokat fejlődött – az Uniónak szüksége van erre az együttműködésre, és nem jó, ha Magyarország ezt akadályozza.
Felidézte, hogy 2022-ben, az orosz támadás után Szijjártó Péter még kiállt és azt mondta, Magyarország azonnal kezdeményezi Ukrajna uniós tagságát. Ez az álláspont aztán gyorsan megváltozott, és az Orbán-kormány a végén már egyáltalán nem támogatta a tagságot, amit Fodor hibának tart.
A kárpátaljai magyarok jogairól szóló ukrán ígéretekkel kapcsolatban óvatos optimizmust fogalmazott meg:
„Van egy olyan közmondás, hogy az ígéret szép szó, ha megtartják, úgy jó. Tehát természetesen az ígéret az egyik része a dolognak, azt be is kell tartani, de azért jussunk el az ígéretig, mert idáig az se volt." *
Az ukrán fél olyan ígéreteket tett, amelyek az iskolai rendszerre, a bizonyítványok kiadására, a magyar nyelv használatára, a közigazgatási nyelvhasználatra vonatkoznak. Ha a kormány idáig eljut, az nagy diplomáciai siker lesz Magyar Péter részéről – bár hangsúlyozta, hogy a második lépés az ígéretek betartatása lesz.
Lengyel kapcsolat és a V4 válsága
A lengyel-magyar viszony megromlását Fodor egyértelműen az Orbán-kormány hibájának tartja. A törés az orosz-ukrán háború kirobbanásakor következett be, mert Magyarország „különutas politikát" folytatott és nagyon megértő volt az orosz állásponttal.
Rámutatott: Lengyelország különösen érzékeny az orosz kérdésre, hiszen történelmileg folyamatosan csak rosszat kaptak Oroszországtól. Felidézte a második világháború kezdetét, amikor Hitler és Sztálin kéz a kézben lerohanták és felosztották Lengyelországot.
Kiemelte, hogy Lengyelországban mindkét nagy politikai tömörülés – a Donald Tusk-féle Polgári Platform és a Jarosław Kaczyński vezette Jog és Igazságosság is – hibának tartotta a magyar kormány oroszokkal kapcsolatos álláspontját, így mindkettővel sikerült összerúgni a port.
A miniszterelnök első útjainak szimbolikája
Fodor részletesen elemezte Magyar Péter első külföldi útjainak szimbolikus jelentőségét. A sorrend – Varsó, Bécs, Brüsszel – szerinte mindhárom esetben jó célpont volt:
- Varsó: a lengyel-magyar barátság komoly történelmi háttere miatt
- Bécs: a Habsburg-birodalom és az Osztrák-Magyar Monarchia közös öröksége okán
- Brüsszel: az uniós kapcsolatok rendezésének szándékát jelezte
A későbbi németországi és franciaországi látogatásokat is helyes iránymeghatározásnak nevezte, hangsúlyozva, hogy Magyar Péter véget kíván vetni annak a különutasságnak, ami az utóbbi években jellemezte a magyar külpolitikát.
Lehetséges konfliktuspontok az EU-val
Fodor rámutatott, hogy a TISZA-kormány nem fog mindenben megfelelni az uniós elvárásoknak, és biztosra veszi, hogy lesznek olyan helyzetek, amikor eltérő álláspontot képvisel, mint a brüsszeli többség. Konkrét példákat is említett:
-
Ukrán uniós tagság: Ha kitart amellett, hogy támogatja, de nem gyorsított eljárásban, az már most eltér az uniós fősodortól.
-
Fegyverszállítások Ukrajnának: Magyar Péter bejelentette, hogy Magyarország ki akar maradni ebből, ahogy a közös hitelfelvétel ügyéből is – ezt még az Orbán-kormány döntötte el.
-
Migrációs paktum: Elméletileg ezen a héten lép életbe. Fodor szerint a kormány álláspontja nem világos: Magyar Péter azt mondta, nem kíván teljes egészében megfelelni a paktumnak, de bizonyos elemeiben igen – hogy ez pontosan mit jelent, az Fodor számára sem egyértelmű. Óva intette a kormányt attól, hogy pusztán mindent végrehajtson, amit Brüsszel diktál, mert az nem esik egybe a magyar társadalom óvatos és szkeptikus álláspontjával a migrációs kérdésben. Hangsúlyozta:
„Ebben az ügyben például az Orbán-kormánynak nagyfokú volt a társadalmi támogatottsága itthon. Ezt nem szabad elfelejteni. Tehát a migrációs ügyben amit csinált Orbán Viktor, az a magyar társadalomnak a döntő többségének az álláspontjával egybeesett." *
Belpolitika: alkotmányos válság és aggasztó tendenciák
A köztársasági elnök elleni fellépés
Fodor Gábor a belpolitikai helyzetet már korántsem látja rózsásnak. Kifejezetten súlyos problémának tartja a kormány fellépését Sulyok Tamás köztársasági elnökkel szemben. Álláspontja szerint a miniszterelnök teljesen indokolatlanul támadta meg az elnököt.
Részletesen kifejtette az alkotmányos összefüggéseket: a köztársasági elnök mandátuma (5 év) tudatosan tér el a parlamenti képviselők mandátumától (4 év). Az alkotmányozók – akik között Fodor maga is ott volt – szándékosan alakították így a rendszert, hogy a különböző parlamenti többségeknek együtt kelljen működniük egy olyan elnökkel, akit még az előző többség választott meg. Ez az együttműködési kultúra kialakítását szolgálta.
„Tudatos döntés volt. Ezt akarják most felrúgni. Tehát ez szerintem szembemegy a jogállami elvekkel is egyfelől, mert nincs rá jog. A most akarják megteremteni ugye az alkotmánymódosítással, hogy mert a mostani jogi helyzet alapján ezt nem lehet megcsinálni, amit szeretnének." *
Fodor szerint eleve abszurd az egész szituáció, hogy a kormány új jogi helyzetet akar teremteni – alkotmány- és törvénymódosítással – csak azért, hogy leválthassák az elnököt. Ezt nem tartja jogállami gondolkodásnak, és úgy véli, a lépés súlyos politikai hiba, amely borzasztóan romboló precedenst teremtene:
„Hogyha ezt megteszik, akkor az pedig egy olyan precedens, tehát példát teremt, ami borzasztó romboló lesz, mert innentől kezdve akkor van példa arra, hogy ja, hogyha nem tetszik nekünk egy elnök, akkor azt el lehet mozdítani úgy, hogy gyorsan úgy alakítjuk a jogi környezetet, megváltoztatjuk az alkotmányt, megváltoztatjuk a törvényeket úgy, hogy le tudjuk váltani." *
Az elnök elleni fellépés indokai – érthetetlen motivációk
Fodor nem látja világosan, mi lehet a rövidtávú politikai haszna a kormány számára az elnök elleni fellépésnek. Kifejtette: a köztársasági elnök nem tud megakadályozni fontos dolgokat. Ha attól tartanának, hogy az elnök nem ír alá törvényeket vagy az Alkotmánybírósághoz fordul – hát ez a normális működés része, egy kétharmados parlamenti többséggel rendelkező kormány ettől még „vígan tud kormányozni".
Felvetette, hogy talán személyes problémája lehet Magyar Péternek Sulyok Tamással, vagy antipatikusnak gondolhatják, esetleg nem tartják ideális elnöknek. Emlékeztetett rá, hogy az összes korábbi köztársasági elnököt is támadták – példaként Göncz Árpádot hozta fel, akit a jobboldalról folyamatosan kritizáltak a taxisblokádtól kezdve egészen a Bokros-csomag kapcsán tett lépéseiig, mégsem merült fel komolyan a leváltása.
„Tudomásul kell venni, hogy nem mindegyik elnök felel meg az ízlésünknek. Vannak jobb elnökök, vannak kevésbé jó elnökök." *
Az ultimátum és a Velencei Bizottsághoz fordulás
Fodor élesen kritizálta, hogy a miniszterelnök ultimátumot adott a köztársasági elnöknek – ez szerinte nem építi a magyar politikai kultúrát. Sulyok Tamás kivárta a Magyar Péter által szabott május 31-i határidőt, majd a Velencei Bizottsághoz fordult.
A műsorvezető az iránt érdeklődött, mennyire jó stratégia ez az elnök részéről, és hogyan hat az ország külföldi megítélésére, hogy a köztársasági elnök és a kormányfő nyílt konfliktusában az államfő egy külföldi szervhez fordul. Fodor válasza egyértelmű volt: a kialakult helyzetért nem a köztársasági elnök tehet, hanem a miniszterelnök, aki ultimátumot adott. Ezt egy kényszerhelyzetnek érezte az elnök részéről, és jónak tartotta a döntést, hogy a Velencei Bizottsághoz fordult.
Rámutatott, hogy a Velencei Bizottság nem döntőbírói testület, az ajánlásait nem kötelező figyelembe venni – ahogy az Orbán-kormány sem vette komolyan a korábbi ajánlásokat. Az elnök lépésével Fodor szerint világossá akarta tenni, hogy ez nem pusztán egy belső ügy, hanem egy elvi kérdés a jogállami elvekről és a köztársasági elnök funkciójáról. Külön kiemelte, hogy a Velencei Bizottság több korábbi döntésében és ajánlásában is a leghatározottabban tiltotta a személyre szabott jogalkotást – márpedig itt pontosan ilyenről van szó.
„Aki nem viselkedett jól ebben a történetben, az a miniszterelnök, tehát neki nem lett volna szabad ultimátumot adni a köztársasági elnöknek." *
A miniszterelnöki ciklusok korlátozása – visszamenőleges hatállyal
Fodor alkotmányellenesnek tartja azt a törekvést is, hogy a miniszterelnöki ciklusok számát korlátozzák, ráadásul visszamenőleges hatállyal – ezt kifejezetten „Orbán Viktorra szabott törvényalkotásként" jellemezte, ami szerinte szintén alkotmányellenes.
Vizsgálóbizottságok – a bírósági jogosítványok problémája
A vizsgálóbizottságokkal kapcsolatban Fodor üdvözölte, hogy a TISZA paritásos alapon akarja őket felállítani, és helyesnek tartja a vizsgálóbizottságok létrehozását. Ugyanakkor komoly fenntartásai vannak azzal kapcsolatban, hogy ezek a bizottságok a bíróságokkal megegyező jogosítványokat kapnának. Hangsúlyozta:
„Egy parlamenti vizsgálóbizottság csak politikai véleményt fogalmazhat meg." *
Ezek a törekvések összességében aggasztják, mert alkotmányellenesek. Szerinte a TISZA-nak a kétharmados győzelem tudatában, azzal nem visszaélve kellene kormányoznia, és vissza kellene térni a rendszerváltáskor kialakult konszenzuális demokráciához.
A jobboldali ellenzék éledezése
Tüntetések és részvétel
A műsorvezető felidézte az előző hétvége két ellenzéki megmozdulását:
- Péntek: Migrációs paktum elleni tüntetés, ahol fideszes és Mi Hazánkos szimpatizánsok, illetve politikusok is kivonultak az utcára.
- Vasárnap: Szimpátiatüntetés Sulyok Tamás mellett a Sándor-palota előtt – civil szervezésben, amit Orbán Viktor a közösségi médiában támogatott, bár személyesen nem jelent meg.
Fodor értékelése szerint mindkét tüntetésen több ezer ember részt vett, ami jelent valamit, még ha nem is nagy tömegekről van szó. A Fideszt a választások után hosszú ideig „tesztalott" állapot jellemezte, de most egyfajta éledezés figyelhető meg. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ezeket a demonstrációkat nem kötné közvetlenül a Fideszhez – a Sándor-palota előtti kifejezetten civil szervezés volt, a migrációs tüntetésben pedig a Mi Hazánk és a Fidesz holdudvarához tartozó kör volt intenzívebben benne.
A migrációs tüntetéssel kapcsolatban Fodor elismerte: a tüntetőknek abban igazuk van, hogy nem látni tisztán, pontosan mit akar a kormány a migrációs paktum ügyében. Ez egy olyan terület, ahol mielőbb világossá kellene válnia a kormányzati szándékoknak.
A politikai kultúra általános problémái
Fodor ugyanakkor azt is szóvá tette, hogy a tüntetéseken elhangzott szövegek a miniszterelnöknek címezve „szégyenteljesek" voltak. Szerinte fontos lenne, hogy a civilizációs normákat a parlamentben, a közéletben és a tüntetéseken is betartsák.
Az ellenzék szerepe a demokrácia helyreállításában
A műsorvezető zárásként Fodor indexcikkére utalt vissza, amelyben a demokrácia helyreállításához szükséges erős ellenzékről írt. Jelenleg azonban az ellenzék sem tudott talpra állni és megújulni, a kormányzat pedig ellenségként, nem pedig partnerként tekint rá.
Fodor válaszában a magyar demokrácia alapvető problémáját fogalmazta meg: a politikai ellenfél ellenségként való kezelését. Szándékosan használt erőteljes jelzőket („hazaáruló", „börtöntöltelék", „utolsó gazember", „eltaposásra váró gazfickó"), amelyek szerinte az elmúlt 16 év politikai kommunikációját jellemezték – előbb a Fidesz részéről az ellenzékkel szemben, most pedig a TISZA részéről is hasonló hangnemet hallani.
„Ez lényegében ugyanaz a lemez. Csak az egyik az A oldal volt, a másik meg a B oldal. Tehát jó lenne valami más lemezt föltenni most erre a bizonyos lemezjátszóra." *
A demokrácia alapja a vita – hangsúlyozta Fodor. Nem arról van szó, hogy mindenki egymás nyakába borul és mindenben egyetért, hanem arról, hogy vitatkoznak, de vannak közös pontok is, ahol együtt tudnak fellépni. A gesztusokat mindig az erősebb félnek kell megtennie: eddig a Fidesznek kellett volna 16 éven keresztül, most a TISZA-nak kell, mert ő birtokolja a kétharmadot.
„Akkor fogjuk tudni, hogy normális országban élünk, hogyha azt látjuk, hogy nem ellenségnek tekintik a politikai ellenfelet, a politikai patkó, az országgyűlésben meglévő patkó másik oldalán ülőket, tehát nem eltaposandó ellenfél ellenségnek, hanem vitatkozó ellenfélnek tekintik." *
A közös célok hiánya – Magyarország leszakadásának oka
Fodor egy tágabb történelmi kontextusba is elhelyezte a magyar politikai kultúra válságát. Kifejtette: Magyarország a rendszerváltástól 2004-ig az élmezőnyben volt a posztkommunista országok között – Szlovéniával és Csehországgal együtt minden tekintetben az élen állt. Ma viszont a sajtó arról cikkezik, hogy Románia lehagyta-e Magyarországot, és Bulgária mikor hozza be – vagyis az ország a sor végére került.
Ennek okát abban látja, hogy 2004-ig öt nagy közös cél volt, amelyet minden politikai erő elfogadott:
- Legyen demokrácia Magyarországon
- Legyen piacgazdaság
- Szerezzük vissza a szuverenitást (az oroszok távozása)
- Legyünk a NATO tagjai
- Legyünk az Európai Unió tagjai
2004-re ezek a célok mind teljesültek, azóta viszont egyetlen nagy közös cél sincs – és az ország „zúg is lefelé a szakadékba". Fodor szerint a felemelkedéshez két dolog kell: egyrészt ne ellenségnek tekintsük a politikai vitapartnert, másrészt képesek legyünk újabb közös célokat megfogalmazni.
Összegzés és kitekintés
A beszélgetés végén Fodor visszautalt a 100 napos türelmi időre. Szerinte néhány hónap, fél év múlva már elég jól és biztosan lehet majd látni, hogy a mostani tendenciák hogyan alakulnak – például hogy az általa agresszivitásként leírt hangvétel (amely a köztársasági elnökkel való fellépésben nyilvánul meg) konszolidálódik-e, vagy a hatalommal való visszaéléssé válik.
Fodor szerint ma még nem lehet megítélni, hogy a mostani történések a hatalmi mámorból, a győzelmi mámorból fakadó túlkapások-e csupán, amelyek után konszolidálódik a helyzet és kialakul egy egyensúly – ehhez időt kell adni. Ígéretet tett arra, hogy néhány hónap múlva szívesen visszatér a Hit Rádióba, hogy akkor újraértékeljék a helyzetet.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- "Nagy Batolyonatán kollégám": A műsorvezető egy korábbi beszélgetésre utalt, amelyet egy kollégája készített. A név pontosan nem azonosítható az ASR-hiba miatt, de a kontextus alapján valószínűleg "Nagy Jonatán" vagy hasonló név lehet. A szövegkörnyezetből egyértelmű, hogy egy korábbi műsorvezetőről van szó.
- "ostsomolni": A mondat kontextusa alapján ("ön Natália fog majd engem kérdésekkel ostsomolni") a szó jelentése valószínűleg "ostromolni", azaz kérdésekkel bombázni, ostromolni.
- "Sándorpota": A szövegben a Sándor-palota rövidített, elírt formájaként szerepel.
- "Habzurg birodalom": Nyilvánvalóan Habsburg Birodalom.
- "Súlyok Tamás": A köztársasági elnök nevének (Sulyok Tamás) félrehallott változata.
- "Göncárpádot": Göncz Árpád nevének félrehallott változata.
- "Mihazánkos": Mi Hazánkos (Mi Hazánk Mozgalom szimpatizánsai).
- "parításos alapon": Valószínűleg "paritásos alapon".
- "elsőprő": "Elsöprő".
- "felajzás": Felajzottság, felfokozott állapot.
- "akceptálni": Elfogadni, tudomásul venni (latin eredetű szó).
- "külön utasságnak": Különutasságnak.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]Hát eddig a Fidesznek kellett volna 16 éven keresztül gesztusokat tenni.
[00:00:01]Most a Tiszának kell gesztusokat tenni, mert ő az erősebb, ő birtokolja a kéthadot.
[00:00:08]Tehát akkor fogjuk tudni, hogy normális országban élünk, hogyha azt látjuk, hogy nem ellenségnek tekintik a politikai ellenfelet, a politikai patkó, az országgyűlésben meglévő patkó másik oldalán ülőket, tehát nem eltaposandó ellenfél ellenségnek, hanem vitatkozó ellenfélnek tekintik.
[00:00:25]Sok szeretettel és tisztelettel köszöntöm a Hit Rádió minden kedves nézőtit és hallgatóját, és nagy tisztelettel köszöntöm mai vendégünket itt a stúdióban.
[00:00:33]Itt van velünk Fodor Gábor, jogász, korábbi országgyűlési képviselő miniszter, illetve a közép-európai rendszerváltást kutatóintézet vezetője.
[00:00:40]Jó napot kívánok, köszönöm, hogy elfogadta a felkészést.
[00:00:44]Jó napot kívánok.
[00:00:44]Én is örömmel köszöntem önt is, és természetesen hallgatókat és nézőket is.
[00:00:49]Legutóbb, amikor ön a Hitr Rádiónak a vendége volt, akkor Nagy Batolyonatán kollégám készítette ezt a beszélgetést, és akkor még nem állt fel a Tiszakormány.
[00:00:58]Azóta most már az elmúlt három-négy hétben talán láthattunk irányokat, trendeket, ezt lehetne mondani.
[00:01:06]Úgyhogy én ott venném fel a vonalat, ahol ott abbahagytuk, aztán mindenképpen fogunk aktualitásokkal is foglalkozni.
[00:01:12]De akkor öntől idéznék, amikor Jonatán megkérdezte, hogy hogyan értékeli ezt az eredményt, akkor ön azt mondta, hogy tiszteletben kell tartani ezt a választási eredményt.
[00:01:21]Gratuláció illeti meg a Tiszapártot.
[00:01:23]Ez egy hatalmas siker.
[00:01:24]Viszont ezzel a sikerrel kell is tudni élni.
[00:01:27]Hogy látja, az elmúlt pár hétben, tudott-e a Tiszapárt azzal a sikerrel, vagy azzal a felhatalmazással élni, akár a belpolitikában, vagy akár a külpolitikában, amit áprilisban kapott?
[00:01:40]Hát az az igazság, hogy nagyon átfogó véleményt még korai lenne mondani, hiszen van egy szokás a politikában.
[00:01:45]Ez ugye az a szokás az azt jelenti, hogy az első 100 nap az egyfajta türelmi idő minden kormánynak.
[00:01:52]És ez a kormány még benne van a 100 napban, hiszen kettő hónappal ezelőtt voltak körülbelül a választások, ugye szűk két hónappal ezelőtt.
[00:02:01]A kormány az valamivel több mint egy hónapja állt fel.
[00:02:06]Tehát ilyen értelemben azt gondolom, hogy hogy még szűk ez az idő ahhoz, hogy végérvényesen valamiféle véleményt mondjuk, de már kirajzolódnak tendenciák, és hogyha nem haragszik, akkor inkább ezekről beszélnék.
[00:02:21]egyébként általában ez a türelmiő, ha már ugye erről beszélünk, ez egyébként azt jelenti, tehát nem azt jelenti, hogy nem lehet kritikát megfogalmazni, félreértés ne essék, hanem egyfől a kritikával illik óvatosnak is lenni, tehát visszafogottnak, másfelől pedig olyan dolgokat nem helyes szóvá tenni egy frissen megalakult kormánynak, ami pontosan a kezdeti stádiumból, a mostani helyzetből, tehát abból, hogy egyáltalán a új minisztereknek meg kell találni a hivatalokat, egyáltalán össze Össze kell rendeződni az új csapatoknak, föl kell venni a munkaritmusát, tehát ilyeneket nem illik igazság szerint kritizálni.
[00:02:57]Hát én is amivel most törődnék, az inkább a politika tartalma.
[00:03:02]És akkor ketté választanám a kormány megítését, külpolitikailag meg belpolitikailag.
[00:03:06]És hogyha megengedi, akkor kezdem a külpolitikával a tekintetben, aztán beszélhetünk erről részletesebben is.
[00:03:11]De akkor most így előjáróban annyit mondanék, hogy külpolitikában én jónak látom azt, amit a kormány csinál.
[00:03:19]Ebben dicséret illeti őket.
[00:03:21]Miért gondolom ezt, hogy jó?
[00:03:21]Tehát a fundamentumai az az én pozitív véleményemnek az az, hogy elősés az Európai Unióval rendezik a kapcsolatunkat.
[00:03:33]Ez egy komoly hibája volt az Orbán kormánynak.
[00:03:35]hiba volt az, hogy az Európai Unióval elromlott a viszonyunk.
[00:03:39]Olyannyira, hogy egyfajta szégyenpadon ültünk, sőt folyamatosan büntetést kell fizetnünk különböző ügyek miatt, ugye, amelyben elmarasztaltak minket.
[00:03:45]Tehát az unióval rendezni kell a viszonyunkat, mert Magyarországnak az Unióban van a helye.
[00:03:51]Ez egyértelmű.
[00:03:51]Népszava döntöttünk erről, és csak a kárát látjuk annak, hogyha az unióval rosszban vagyunk.
[00:03:58]Nem ez a nemzeti érdek, hanem az, hogy jó legyen a viszonyunk, normális legyen.
[00:04:02]Ennek a része az az uniós pénzeknek a hazahozatala, ugye, hogy amiről most beszél a kormány.
[00:04:06]Hát ez jó.
[00:04:09]Másfelől jónak látom azt is, hogy tisztázza az Oroszországhoz való viszonyt, tehát azt, hogy nem akar ellenséges viszonyban lenni Oroszországgal, de távolságtartó akar lenni.
[00:04:21]És ez helyes hiszen Oroszország mégis csak egy agresszor megtámadta Ukrajnát.
[00:04:26]Nekünk rossz történelmi tapasztalataink is vannak vele kapcsolatban.
[00:04:29]Nem kell az oroszokkal természetesen haragban állni, tehát félreértés nehesség fura is lenne.
[00:04:34]Kereskedni kell velük és fenn kell tartani egy normális kapcsolatot.
[00:04:36]De nem jó az, hogyha szembegyünk a világgal és a nyugati világgal eéren.
[00:04:41]És folyamatosan arról beszélünk, hogyha emlékszik rá, ugye itt zárójelbe jegyzem meg, az elmúlt években a választási kampányának a kicsússosodása volt, hogy Brüsszel állandóan mint fő ellenség szerepelt.
[00:04:54]Moszkváról meg egy kritikus szót nem hallottunk a kormány részéről, tehát ez biztos, hogy egy arányeltolódás, ami nem jó.
[00:04:59]Harmad rész, itt van Ukrajna ügye, Ukrajnával is rendezni kívánja a kapcsolatait a kormány.
[00:05:07]Talán épp ezen a héten lehetséges, hogy létrejön a találkozó Volodimir Zelenski és Magyar Péter között.
[00:05:14]Ez ugyancsak jó, mert egyfelő Ukrajna szomszédunk, egy nagy és megtámadta őt Oroszország felrúgva a nemzetközi jogot és mindenféle szerződést.
[00:05:26]Az ukránokkal kell több szolidaritást mutatnunk, mint amit az Orbán kormány mutatott, és nem szabad elfelejtenünk, hogy ott élnek a kárpátajai magyarok.
[00:05:34]Tehát a kárpátajai magyarok, akiknek az elsőprő többsége, 80%-a az Európai Uniós tagságát támogatja Ukrajnának.
[00:05:41]Tehát a kárpátjai magyaroknak a az érdeke az, hogy Ukrajna előbb-utóbb legyen az unió tagja.
[00:05:50]Szerintem nem előbb, hanem inkább utóbb.
[00:05:53]Tehát én nem támogatnám a gyorsított eljárást, mert az értelmetlen.
[00:05:55]Ninc nincs itt megalapozva.
[00:05:58]Egy háborúban álló országról van szó.
[00:05:59]Azt se tudjuk tényleg hol vannak a határai, azt se tudjuk mennyien lakják.
[00:06:02]Tehát itt ez ez biztos, hogy nem megy gyorsított eljárásban, de egy normál menetrendben az az érdeke szerintem Magyarországnak is és a kárpátajai magyaroknak is, hogy Ukrajna uniós tag legyen.
[00:06:14]És azt se felejtsük el, gazdasági érdekünk is fűződik ehhez, hiszen az ukrán újjáépítés az az Unió, az Európai Unió egyik legnagyobb gazdasági projektje lesz, tehát egy óriási üzlet a jövőben.
[00:06:30]Ebből Magyarországnak kimaradni dőreség lenne.
[00:06:32]Tehát ennyit a külpolitikáról, és akkor nem akarok túl sokat beszélni, mert nyilván ön Natália fog majd engem kérdésekkel ostsomolni, és ez így is van rendjén.
[00:06:40]Szóval a belpolitikában már egyáltalán nem ilyen rózsás a helyzet.
[00:06:45]Ott azt látom, hogy h elindult egy alkotmányos, hát harci helyzet, hogy így fogalmazzak.
[00:06:54]Ugye nekitámadt a miniszterelnök a köztársasági elnöknek teljesen indokolatlanul.
[00:06:59]furcsa módon, amikor Orbán Viktorra szabott törvényalkotásként korlátozni akarják a miniszterelnöki ciklusokat, azt visszamenőleges hatállyal akarják, ami szintén alkotmányellenes.
[00:07:11]Nem látom, hogy mondjam, biztatónak a a vizsgálóbizottságokkal kapcsolatos javaslatokat sem, mert azok meg úgy néznek ki fontosak, hogy legyenek vizsgálóbizottságok, és helyes a Tisza részőhöz egy nagyon pozitív törekvés parításos alapon akarják fölállítani.
[00:07:26]Na de nem jó, hogyha a bíróságokkal megegyező jogosítványokat adnak neki, mert egy parlamenti vizsgáló bizottság csak politikai véleményt fogalmazhat meg.
[00:07:34]Tehát itt látok folyamatosan felfelbukkanó törekvéseket, amelyek alkotmányellenesek, és ez nem jó.
[00:07:41]Tehát egyszerűen meg kellene nyugodni itthon.
[00:07:45]Szerintem kevésbé kellene agresszívnak lenni, sokkal nyugodtabban, kiegyensúlyozottabban a kétharmados győzelem tudatában, azzal nem visszaélve.
[00:07:55]Valóban azért kellene mindent megtenni, hogy Magyarországon a visszatérjünk a rendszerváltáskor kialakult konszenzuális demokráciához.
[00:08:05]Hogyha az elmúlt heteket nézzük, akkor ahogy ön is említette, azért a a külpolitikában úgy tűnik, hogy elég nagy sikereket könyvelhet el a Tiszakormány, legalábbis így kommunikálják.
[00:08:14]És e tekintetben érdekes párhuzam, hogy az Orbán kormányt rendszeresen kritizálták azzal, hogy inkább a külpolitikára helyezi a hangsúlyt.
[00:08:24]Kicsit az a benyomásom, hogy így hazai szinten is most mindenki várja, hogy itthon milyen változások fognak bekövetkezni, de ez csak egy személyes vélemény.
[00:08:33]Arra kérdeznék rá, hogyha nézzük Magyar Péternek a külföldi látogatásait, akkor kommunikáció szintjén egyértelműen az látszik, hogy olyan ügyekben tudott előrelépést tenni néhány hét alatt, amelybe az Orbánkormány évekig nem tudott, akár a lengyel kapcsolatnak a javítása, akár az Európai Uniós pénzek hazahozatalára aláírt politikai paktum.
[00:08:56]Most ugye múlt héten azt jelentették be, hogy a kárpátajai magyarság jogai kapcsán tudtak előrevezető tárgyalásokat folytatni.
[00:09:05]És hát kicsit van egy olyan hangulata az egésznek, hogy az ember elgondolkodik, hogy most az, hogy ez eddig nem sikerült, az felmerül, hogy ki a felelős.
[00:09:14]Az előző kormány tehető, ezért felelősi, hogy akadályozta ezeket.
[00:09:19]vagy pedig a külső partnerek, akár az Európai Unió, akár szomszédos országok álltak a a hátterébe.
[00:09:25]Hogy lehet ezt feloldani, hogyha így kívülről nézi az embert?
[00:09:30]Hát nézve bizonyos dolgokban az előző kormány volt felelős, és azt gondolom, hogy az Európai Unió is eleve olyan volt, aki nem akart már nagyon együttműködni az Orbán kormánnyal.
[00:09:39]Tehát itt volt egy elromlott viszony, és ez az elromlott viszony ez mindkét félnek a a aktivitása benne volt ebben, hogy végül is ez így alakult.
[00:09:50]Tehát sok minden az Unión múlott, de az Unió nem akart megtenni gesztusokat és lépéseket a magyar kormány irányába, és a magyar kormány se akart megtenni lépéseket és gesztusokat az unió irányába, és így egy állóháború alakult ki, amit valahogy föl kellett oldani.
[00:10:05]Kapok.
[00:10:06]Hát így van.
[00:10:06]Pontosan.
[00:10:06]Tehát ezért volt az, hogy például a nekünk járó pénzek azok zárolásra kerültek lényegében Brüsszelben.
[00:10:13]És ugye Magyar Péter most amikor elment, tulajdonképpen nyilvánvaló volt, hogy ezeket a pénzeket fel fogják oldani, azt még mármint a zárolását fogják feloldani.
[00:10:22]De azt még persze nem tudjuk, hogy ezek hogyan és milyen módon fognak megérkezni.
[00:10:26]Az még nem lesz olyan egyszerű és sima történet, de én biztos vagyok benne, hogy a pénzek többsége az megérkezik Magyarországra, és ez már önmagában egy jó pont szerintem.
[00:10:36]Hiszen erre szüksége van a magyar gazdaságnak, szüksége van Magyarországnak, szüksége van az itt élő embereknek erre a segítségre, támogatásra.
[00:10:43]Ezek tulajdonképpen nekünk járó pénzek.
[00:10:46]Bár hozzátenném azt mindig érdemes leszögezni, hogy úgy jár nekünk, hogy a hogy hálásak lehetünk az Uniónak, hogy annak a tagjai vagyunk.
[00:10:56]Természetesen mi is hozzájárulunk az unióhoz 1000er dologgal, piacunkal, munkánkkal, kultúránkkal satöbbi.
[00:11:02]Tehát az uniónak is jó, hogy mi a tagjai vagyunk, de nekünk még inkább jó, mert mi kapunk még közbe plusz támogatásokat, amiből az ország épül szépül.
[00:11:11]Tehát, hogy ez mindenképpen egy kölcsönös hogyan pozitív helyzet.
[00:11:16]Mindenki nyer ezen a történeten, de mi nagyobbat nyerünk, az a helyzet.
[00:11:20]Tehát ezért nekünk nem érdekünk, hogy a lehetőségeinket korlátozzák.
[00:11:23]Tehát ez egy fontos nemzeti érdek, hogy ki tudjuk használni jó értelemben ezeket a rendelkezésünkre álló lehetőségeket.
[00:11:32]Szóba hozta a lengyel kapcsolatot.
[00:11:32]Az ugye egy más történet.
[00:11:36]Ott egyértelműen a az Orbán kormánynak a hibájából alakult ez így.
[00:11:40]Méghozzá azért, mert amikor kirobbant az oroszukrán háború, amit persze most én is azt mondtam, hogy oroszukrán háború, de ez a pontos definíció, Oroszország agressziót követett el Ukrajna ellen, mert az ukránok nem akartak háborúzni az oroszokkal.
[00:11:56]Hát amikor az oroszok lerohanni próbálták Ukrajnát, vagy megtámadták Ukrajnát, akkor kialakult egy konfliktushelyzet a visegrádi országok között.
[00:12:05]Ugye Magyarország egy külön utas politikát folytatott, és próbált nagyon megértő lenni az orosz állásponttal, és ugye az orosz energiahordozókra, egyebekre hivatkozott, az oroszokkal jóban kell lenni, és óvatos volt itt a háború elítélésében kifejezetten.
[00:12:20]Én például kegyetlen vitákat folytattam az elmúlt években, különböző jobboldali gondolkodókkal, személyiségekkel, televízióba, rádióba, más helyen a erről az orosz-ukrán ügyről, ahol hát folyamatosan egészen elképesztő védekezések hangoztak el Oroszország mellett, tehát hogy az az oroszok az ott ott őrületes demokrácia van, szólásszabadság satöbbi, satöbbi.
[00:12:43]Nem is akarom ezeket mondani.
[00:12:45]Tehát eljutottunk egy hajmeresztő szintre e tekintetben Oroszország mentegetésébe Magyarországon.
[00:12:51]És ez biztos, hogy nem volt jó.
[00:12:53]És biztos vagyok benne, hogy a választási vereségben, a Fidesz választási vereségében ez szerepet játszott.
[00:12:58]Szóval visszakanyodva a lengyelekhez, tehát a lengyelekkel ekkor romlott meg a viszonyunk.
[00:13:01]Tehát Lengyelországban is van egy politikai tömörülés, amelyik most van kormányon.
[00:13:08]Ez a politikai tömörülés, ugye a Donald Tuskféle pártról beszélünk.
[00:13:10]Ez a párt, ami mögötte van, a a polgári platform, az távol áll a Fidesztől, a néppártnak a tagja, és azt kell, hogy mondjam, hogy helyenként kifejezetten ellenséges a viszonyuk.
[00:13:23]A másik párt, a Jaroszláv Kacsinski által vezetett jog és igazságosság, az viszont nagyon közel áll az Orbán Viktor féle Fideszhez, de mind a két párttal sikerült összerúgni a port az orosz ügyben.
[00:13:35]Tehát ebben egyetértett ez a két különböző politikai tömörülés Lengyelországban, hogy hiba a magyarok részéről az oroszokkal kapcsolatos álláspont.
[00:13:44]És ezért teljesen lehűltek a lengyel kapcsolatok.
[00:13:47]Na most azt persze mellé kell tennünk, hogy Lengyelország különösen érzékeny Oroszország problematikájára, hiszen az oroszoktól folyamatosan évszázadokon keresztül csak rosszat kaptak.
[00:14:01]Nem akarom most a történelmi példákat felsorolni, elég a legutóbbit.
[00:14:06]Ugye annak idején a második világháború úgy kezdődött, hogy Hitler és Sztálin kéz a kézben lerohantta Lengyelországot, és felosztották egymás között.
[00:14:12]Az egyik részét, a nagyobbik részét elfoglalták az oroszok, kisebbik részét elfoglalták a németek.
[00:14:19]Most a lengyelek azért ezt nem csak ezt és az előtte levő évszázadokat, ahol amikor felosztották őket folyamatosan, és ugye nem volt önálló államuk, és rendszeresen az oroszok ebben benne voltak.
[00:14:29]Szóval a lengyelek ezeket nem felejtik el.
[00:14:31]Tehát számukra az orosz kérdés, és persze náluk is ott voltak ugye orosz megszállók, azért ne felejtsük el a kommunizmus idején.
[00:14:39]Tehát a lengyelek számára ez egy érzékeny kérdés.
[00:14:42]Őnekik a barátkozás az oroszokkal vörös poszló.
[00:14:47]Tehát ezt a magyar kormány ilyen értelemben elrontotta, hogy a különutas politikája az úgynevezett V4-es országok, tehát a visegrádi országoknak az együttműködését alásták.
[00:14:56]Tehát Magyar Péter, amikor most hivatalba lépett, és az első útjait megtette, szimbolikusan elment először Varsóba, utána elment Bécsbe és aztán utána elment Brüsszelbe.
[00:15:10]Mind a három jó célpont volt.
[00:15:11]Varsóról beszéltünk, hogy miért Lengyel-magyar barátság komoly történelmi háttere van.
[00:15:16]Bécs az evidens, hiszen mi a habszurg birodalomnak része voltunk sokáig, ugye a török megszállással kezdődően, és aztán utána is majd osztrák-magyar monarchia néven Európa második legnagyobb hatalma voltunk.
[00:15:31]Tehát egy komoly történelmi múlt köt össze minket Ausztriával.
[00:15:34]Brüsszel pedig szintén már beszéltünk róla evidens, hogy oda is elment.
[00:15:38]Tehát ilyen értelemben a külpolitikai célok azok jól voltak meghatározva.
[00:15:44]E tekintetben, hogy ezek voltak a fő célok, az első útvonalak, lehet azt mondani, hogy Magyar Péter véget kíván vetni annak a külön utasságnak így az Európai Unión belül, amit az utóbbi években láthattunk.
[00:15:56]És hogyha igen, akkor ön szerint ebben mekkora mozgástere van, mert azért a kampány során és azóta is bizonyos ügyekben egyértelműen kijelentették, hogy nem szeretnének nagy változtatásokat, akár a migrációs paktum, vagy Ukrajnának a gyorsított csatlakozását nem támogatják.
[00:16:14]Hogyha ezekbe az ügyekbe továbbra is ellenállnak, ön szerint ki tud-e Magyarország abból a szerepből mozdulni, amiben az Európai Unióban az utóbbi évekbe került?
[00:16:22]Szerintem igen.
[00:16:22]Tehát látható a Magyar Péter mindent megtesz ennek érdekében.
[00:16:27]Ugye múlt héten Németországban és Franciaországba látogatott.
[00:16:31]Hát ezek ezek jók voltak szerintem itt az irány meghatározások.
[00:16:37]És ez rendben is van, hogy próbálja Európa két jelentős hatalmával, a németekkel és a franciákkal is a viszonyt rendezni.
[00:16:43]Az szerintem rendben van.
[00:16:45]És én azt gondolom, hogy hogy mindenben nem fog, hogy az uniós elvárásnak megfelelni.
[00:16:52]Tehát a jobb oldalról ezzel vádolják és ezzel támadják jelen pillanatban, hogy majd biztos jól kiszolgálja az Európai Uniót és Brüsszelből adják a parancsokat, ő meg végrehajtja.
[00:17:03]Htát azért ez nem így fog kinézni.
[00:17:04]Szerintem biztos vagyok benne, hogy lesz néhány helyzet, amelyben más álláspontot képvisel, mint ami a brüsszeli többségnek az álláspontja.
[00:17:13]Például itt van az ukrán kérdés.
[00:17:15]Én nagyon remélem, hogy az, amit a kampányban ő is többször elmondott, nevezetesen, ami egybecsenge azzal, ami az én véleményem is, mármint, hogy Ukrajna uniós tagságát kell támogatni, de nem gyorsított eljárásban, hanem az majd valamikor 5-10 év múlva, amikor elérkeznek oda az ukránok, hogy alkalmasak lesznek rá, akkor kerülhet napirendre.
[00:17:36]Ha ő kitart ezen álláspontja mellett, az már egy az uniós fősodortól már egy eltérőálláspont lesz most jelen pillanatban.
[00:17:46]Ugyanígy az Ukrajnának juttatandó fegyverszállítások kérdésébe szintén bejelentette azt, hogy ebbe is fenn akarja tartani azt, hogy Magyarország ki akar ebből maradni ahogy a kölcsön közös kölcsönfelvétel ügyéből is, amit még az Orbán kormány döntött el.
[00:18:03]Tehát én úgy látom, hogy vannak azért pontok, amelyekben ő a különutas politikát próbál megőrizni.
[00:18:10]Egy nyitott kérdés lesz, hogy mit tesz a migrációs paktummal.
[00:18:12]Ugye a migrációs paktum elméletileg ezen a héten lép életbe az Európai Unióban.
[00:18:16]És Magyar Péter azt mondta, hogy nem kíván őse teljes egészében megfelelni ennek, de bizonyos elemeen igen.
[00:18:25]Ezt most még nem tudjuk, mert ez nem látható, vagy legalábbis számomra nem világos, hogy ez mit jelent tartalmilag, hogy milyen elemekben akar ennek megfelelni, és milyenekben nem.
[00:18:34]De szerintem bölcsen tenné, hogyha itt is egyfajta egyensúly kialakítására törekedne, hogyha pusztán mindent megcsinál, amitő Brüsszel diktál, abból biztos, hogy politikai veszteség lesz a részérvől, és nem egyezik a magyar társadalom álláspontjával.
[00:18:49]Azért a magyar társadalomnak egy jelentős része óvatos és szkeptikus a migrációs kérdésben.
[00:18:53]És ebben az ügyben például az Orbán kormánynak nagyfokú volt a társadalmi támogatottságai itthon.
[00:19:00]Ezt nem szabad elfelejteni.
[00:19:02]Tehát a migrációs ügyben amit csinált Orbán Viktor, az a magyar társadalomnak a döntő többségének az álláspontjával egybeesett.
[00:19:11]Még maradjunk egy kérdésereig Ukrajnánál, aztán tovább fogunk menni majd belpolitikai kérdésekre is.
[00:19:15]Pont a mai nap jelent meg önnek egy írása az Indexen, ahol ezt a kérdést egy nagyon fontos területént írja le.
[00:19:23]amiatt is, mert arra utalt ön ebben, hogy minthogyha most lenne egy olyan pillanat, ahol Volodimir Zelenskének és a új magyar kormányfőnök, Magyar Péternek is érdeke lenne ahhoz, hogy az ukránmagyar viszont felülírják.
[00:19:37]itt említette, hogy ön szerint mi lenne a a az eredményes, de hogyha a héten kettejük között egy találkozó meg tudna valósulni, ön mit vár ettől, illetve ebbe az egészbe a kárpátajai magyarságnak a helyzete, a jogai hogyan illeszkedik bele?
[00:19:56]Ugye múlt héten lehetett ezzel kapcsolatos ígéreteket hallani.
[00:20:00]Ezt a kérdést ön hogy látja?
[00:20:03]Hát ebben a szerintem már küszöbén vagyunk annak, hogy legyen valami komolyabb eredmény, mert tulajdonképpen Zelenszki elnök is érdekelt abban, hogy demonstrálja, hogy kormányváltás volt Magyarországon, és akkor egyből jók tudnak lenni a kapcsolatok.
[00:20:16]Tehát őnek is van ilyen érdeke, és Magyar Péter is érdekelt abban, hogy felmutasson valami eredményt.
[00:20:22]És most egy olyan jó szituáció van, hogy ennek a nyertesei a kárpátajai magyarok lehetnek, hiszen a kárpátaljai magyarok jogainak a biztosítása az már régóta egy súlyos probléma Ukrajnával kapcsolatban.
[00:20:34]Ugye ez a két ország közötti viszony megromlásának az egyik kiindulópontja volt.
[00:20:39]És az amilyen ígéretek elhangoztak most Ukrajna részéről, bár persze tudjuk, hogy van egy olyan közmondás, hogy az igére ez szép szó, ha megtartják, úgy jó.
[00:20:47]Tehát természetesen az ígéret az az egyik része a dolognak, azt be is kell tartani, de azért jussunk el az ígéretig, mert idáig az se volt.
[00:20:58]Tehát az az első lépés.
[00:20:58]Tehát most az ukránok részéről mindenféle komoly ígéret elhangzik arra vonatkozóan, hogy hogy tényleg vissza fogják állítani a kisebbségek, a magyar kisebbségnek a jogait.
[00:21:09]Valóban az iskolai rendszerben, az oktatásban, a bizonyítványoknak a kiadásában, a magyar nyelvnek a használatában, az iskolai oktatásban, a felvételében, a a az iskolai eljárásokban, egyebekben, a közigazgatásban való nyelvhasználat és így tovább, és így tovább.
[00:21:26]Tehát olyan ügyek, amelyek eddig súlyos problémát jelentettek a mindennapi működésben, azokat azt állítják, hogy hajlandóak akceptálni és támogatni fogják, hogy ez innentől kezdve meglegyenek ezek a jogok, amelyekről előbb beszéltem a magyar kisebbség részére.
[00:21:41]Még egyszer hangsúlyoznám, az egy másik része a dolognak.
[00:21:45]Tehát ez nagyon fontos, hogy ezt be is tartsák, de a szándék az első, hogy azt mondjuk, hogy igen, ezt biztosítjuk és felügyelünk rá, hogy mindenki betartsa ezeket a jogokat.
[00:21:55]hogyha idáig eljutunk, akkor ez egy nagy diplomáciai siker Magyar Péter részéről.
[00:21:59]Az más kérdés, hogy ezért adni is kell valamit.
[00:22:02]És kérdés, hogy mit fog adni.
[00:22:02]Szerintem itt az ukrán uniós tagságnak a támogatása az, amit ő fel tud ajánlani az előbbi formában, amit megfogalmaztam.
[00:22:12]Tehát az Orbán kormány szerintem tévesen és hibásan ez zárkózott az ukrán uniós tagságtól.
[00:22:17]Ez hiba volt, mert azért emlékezzünk rá, hogy 2022-ben az amikor az oroszok megtámadták Ukrajnát és megpróbálták lerohanni a keleti szomszédunkat, akkor a támadás után néhány nappal a magyar kormány ugye Szíátó Péter akkori külügyminiszter állt ki és azt mondta, hogy Magyarország azonnal kezdeményezi, hogy az Európai Uniónak tagja legyen Ukrajna.
[00:22:38]Tehát akkor még ez volt az Orbán kormánynak az álláspontja.
[00:22:42]Aztán ez gyorsan megváltozott, és eljutottunk a végére oda, hogy ugye a tavalyi évben, a 2025-ös évben meg az idei évben, amíg az Orbán kormány volt hivatalban, ők határozottan amellett álltak ki, hogy nemhogy a gyorsított eljárást nem támogatják, egyáltalán nem támogatják Ukrajnának az uniós tagságát, ami szerintem hiba volt, mert ahogy ön is mondta ebben az indexen megjelen cikkben, én érvelek amellett, hogy nekünk érdekünk az ukrán uniós tagság, ebből már néhány érvet el is mondtam a gazdasági kisebbség és egyéb érveket, de más szempontok alapján is érdekünk, hogy egyet mondjak a cikkben, röviden írok katonapolitikai szempontokról is.
[00:23:23]Tehát egyszerűen az ukrán hadi technológia drónfelhasználási technológiáan sokat fejlődött és az uniónak erre olyan szüksége van, hogy nem jó, hogyha Magyarország akadályozza egyébként az ezzel való együttműködést.
[00:23:35]Úgyhogy több szempont is van, ami miatt szerintem az ukránurópai uniós tagság, nekünk is, magyaroknak is érdekünk, és ebben ügyesnek kell lennünk, mert nem győzöm hangsúlyozni, komoly gazdasági érdek, hogy megint ezt a kifejezést használjá, fűződik ahhoz, hogy az ukrán újjáépítésben ott legyünk.
[00:23:51]És például a magyarok, akik ott élnek, a kárpátai magyarok helyi ismeretük alapján előnnyel rendelkeznek eéren, tehát ez biztos, hogy a magyar cégek, vállalkozók fel tudják használni őket.
[00:24:03]Tehát itt kijöhet ebből egy jó történet is.
[00:24:08]Bpolitika múlt hétvégén két ellenzéki tüntetést is láthattunk, megmozdulást.
[00:24:15]Ugye az egyik egy pénteki esemény volt a migrációs paktum elleni tüntetés, aminek valahol érdekessége, hogy fideszes és Mihazánkos szimpatizánsok is kivonultak az utcára, illetve politikusok is.
[00:24:27]Vasárnapra pedig Sujok Tamás mellett szimpátia szerveztek a Sándor Palota elé.
[00:24:32]Orbán Viktor nem jelent meg, de egyébként a közösségi médiában ő maga is támogatta ezt az ügyet.
[00:24:37]És hát azóta lehet különböző értékeléseket hallani, hogy sokan voltak-e vagy nem.
[00:24:42]Egyáltalán ezeknek a a rendezvényeknek mekkora súlya van, mennyire lehet ezek alapján azt mondani, hogy éledezik valamennyire a a jobboldali ellenzék, mert a választások után azért jó pár hétig azt lehetett látni, hogy mintogyha le se tudnák ezt a választási vereséget reagálni.
[00:25:03]Igen, ez így van.
[00:25:03]Mármint, hogy hosszú ideig egyfajta tesztalott állapotban volt a Fidesz, és az is igaz, amit megfogalmazott most, hogy éledezik.
[00:25:12]Tehát ez egyfajta éledezés.
[00:25:12]Bár nem kötném közvetlenül ezeket a demonstrációkat a Fideszhez, inkább azt mondanám, hogy ezt a jobb oldalhoz közelálló emberek szervezték, mert ugye a a második a Sándorpota előtt az kifejetten egy civil szervezés volt.
[00:25:28]Az első a migrációs ügyben ott, ahogy mondta, ott a Mi Hazánk és a Fidesz is intenzívebben benne volt, de azért az is inkább egy egy a ahhoz a Holdudvarhoz tartozó kört szervezte meg.
[00:25:42]Mindenesetre ez látható, hogy tényleg elindult egy éedezés, mert azért mind a két tüntetésen több 1zer ember részt vett.
[00:25:48]Ez azért valamit jelent.
[00:25:48]Ezek nem nagy tömegek természetesen, de valami egyáltalán valami elindult.
[00:25:52]Egyébként a migrációs ügyben, mint mondtam, a tekintetben a tüntetőknek igazuk van, hogy nem látunk tisztán jelen pillanatban, hogy a mostani kormány pontosan mit akar csinálni.
[00:26:03]Bár hangsúlyoznám, ugye azzal kezdtük a beszélgetés elejét, hogy 100 nap türelmi idő.
[00:26:09]Tehát itt azért nyilván 1000 dologgal foglalkozni, de azért jó lenne, hogyha itt kezdene azért világossá válni, hogy mit akar tenni a kormány.
[00:26:18]A másik ügyben.
[00:26:20]Elnézést, hadd szórjak be, annyit nem szeretném megszakítani, csak mint volt országgyűlési képviselő miniszter, hogy látja, amikor valaki teljesen újonnan kerül be akár a parlamenti vagy a kormányzati munkába, akkor mennyi idő kell, mire ő ott el tud igazodni, felveszi a fonalat, felveszi a ritmust?
[00:26:38]Több hónap.
[00:26:38]Hát ez több mint 100 nap az igazság.
[00:26:40]De hát a 100 nap az tényleg az alapvető rutin megszerzésére jó, de valójában ez jóval több idő kell.
[00:26:45]Tehát ez az én azt gondolom, hogy kell egy minimum egy fél év még az ember azt mondja, hogy na most már rutinosan belerázódott ebbe a munkába.
[00:26:53]Főleg itt csupa olyan embert látunk a Tiszapárt részéről és a kormányzat részéről is, akik tulajdonképpen zöld fölűek, tehát tapasztalatlanok e területen.
[00:27:01]Tehát itt nem lesz könnyű ebbe belerázódni, de meg lehet csinálni, mert hiszen hát működő szervezetek vannak mindenhol, működő minisztériumok vannak.
[00:27:10]Bár van olyan minisztérium, amit a semmiből kell fölállítani, mint egykori környezetvédelmi miniszter, hadd mondjam azt, hogy egy komoly hibája volt a az Orbán kormánynak, hogy nem volt környezetvédelmi minisztérium.
[00:27:20]És nyilván az oktatás és a kultúrának a helyzete sem egyszerű, hiszen az oktatást ugye a Belügyminisztérium alá rendelték, de azért mégis csak van egy ott egy önálló stáb, egy önálló struktúra, tehát megoldhatók ezek a dolgok, de azért vannak zökkenők az elején.
[00:27:36]Ezért mondom azt, hogy érdemes azért türelemmel és megértéssel viszonyulni a a kezdeti nehézségekhez vagy az ilyen problematikus lépésekhez.
[00:27:45]A Sándorpalota előtti tüntetésben egy kicsit másnak látom, ahogy említettem, ott szerintem fekete-fehér a kép.
[00:27:49]Az egy hiba a kormány részéről.
[00:27:53]Tehát az számomra nem elfogadható dolog, hogy a Tisza és Magyar Péter abból indul ki, hogy kétharmaddal nyertünk a választásokon, akkor le kell váltani az elnököt, akit még az előző parlament választott meg.
[00:28:06]Miért?
[00:28:06]Hát miért lenne ez így?
[00:28:09]Hát hol van ez leírva?
[00:28:09]Hát miért gondoljuk, hogy annak idején mi, aki az ellenzéki kerekaszonalon ott ültünk, és az alkotmány megalkotói voltunk, ezt gondoltuk volna?
[00:28:17]Azt gondolják, nem?
[00:28:17]Én azért szeretném elmondani, hogy én ott voltam, és tudom, hogy nem ezt gondoltuk.
[00:28:21]ellenkezőleg tudatosan azért hosszabbítottuk meg a köztársasági elnök mandátumát, ugye, mert nem árt tudni, hogy a parlamenti képviselőket négy évre választjuk, az elnököt öt évre.
[00:28:31]Tehát azért építettünk be egy eltérést a mandátumba, hogy a különböző parlamenti többségeknek kelljen együttműködni olyan elnökkel, akit még az előző többség választott meg elnöknek, hogy a az együttműködés kultúrája is kialakuljon Magyarországon.
[00:28:49]Tehát tudatos döntés volt.
[00:28:51]Ezt akarják most felrúgni.
[00:28:51]Tehát ez szerintem szembegy a jogállami elvekkel is egyfelől, mert nincs rá jog.
[00:28:57]A most akarják megteremteni ugye az alkotmány módosítással, hogy mert a mostani jogi helyzet alapján ezt nem lehet megcsinálni, amit szeretnének.
[00:29:05]Tehát eleve abszurd az egész szituáció, hogy ehhez akarnak egy új jogi helyzetet teremteni, hogy le tudják váltani az elnököt, másfről meg még egyszer mondom, ez szembegy az akarattal, a rendszerváltáskor kialakult akarattal.
[00:29:17]Tehát a magyar közjogi berendezkedést nem így alakítottuk ki.
[00:29:19]Ott a cél az volt, hogy a köztársasági elnök egy, mondom egy más parlamenti többség által megválott elnökkel kelljen együttműködni.
[00:29:29]És ha leváltják az elnököt, amire természetesen van esély, ezt végül is meg tudják csinálni.
[00:29:35]Bár szerintem az az súlyos politikai hiba.
[00:29:40]Tehát hogyha ezt megteszik, akkor az pedig egy olyan precedens, tehát példát teremt, ami borzasztó romboló lesz, mert innentől kezdve akkor van példa arra, hogy ja, hogyha nem tetszik nekünk egy elnök, akkor azt el lehet mozdítani úgy, hogy gyorsan úgy alakítjuk a jogi környezetet, megváltoztatjuk az alkotmányt, megváltoztatjuk a törvényeket úgy, hogy le tudjuk váltani.
[00:29:59]Hát ez nem nem jogállami gondolkodás.
[00:30:02]Tehát ez szerintem aggasztó, ami itt kialakulóban van, és ebből jobb lenne szerintem visszalépni a kormánynak, mert ez biztos, hogy társadalmi romboló hatású.
[00:30:12]Hogyha ez hiba a Tisza kormány részéről, amit az elmúlt hetekben láthattunk a köztársasági elnök támadása kapcsán, mi lehet az a rövidtávú politikai haszon, ami miatt mégis érdemes ezt az állapotot fenntartani, ha van ilyen?
[00:30:28]Hát nézze, a rövidtávú haszon az számomra nem teljesen világos.
[00:30:30]Ebben az említett cikkben is írom, hogy hát azért a köztársasági elnök nem tud megakadályozni fontos dolgokat.
[00:30:36]Tehát hogyha attól tartanának, hogy a köztársasági elnök majd különböző Tisza döntéseket megakadályoz és nem fogja aláírni, és nem tudom, alkotmánybírósághoz küldi, és nem tudom, mik lesznek, hát szerintem ez egy hát ez egy egy eltúlzott félelem.
[00:30:52]Hát ilyet a köztársasági elnök nem tud megtenni.
[00:30:57]Bizonyos esetekben tud.
[00:30:57]Ez a dolga is egyébként megjegyzem, tehát az a feladata is, hogy egyes esetekben azt mondja, hogy ez a törvény szerintem nem alkotmányos, akkor az alkotmánybíróság véleményét kérdezem, vagy visszaküldöm az országgyűlésnek satöbbi, satöbbi.
[00:31:12]Tehát többfajta lehetőségei vannak, de hát ez normál működése a köztársasági elnöknek.
[00:31:15]Szóval ettől nem áll meg a világ.
[00:31:17]Ettől még egy kétharmados parlamenti többséggel rendelkező kormány vígan tud kormányozni az országba.
[00:31:22]Tehát nem teljesen világos, hogy hogy miért ez a felindulás.
[00:31:27]Súlyok Tamással személyesen lehet problémája éppen Magyar Péternek, vagy a Tiszának, vagy antipatikusnak gondolhatják, vagy azt gondolhatják, hogy nem ő az ideális köztársasági elnök.
[00:31:38]Ez lehet, de erre szintén hoztam korábbi cikkeimbe is példákat, hogy az összes köztársasági elnököt támadták eddig Magyarországon.
[00:31:46]Tehát azért, mert mondjuk Göncárpádot vegyen példának, aki talán a legnagyobb népszerűségnek örvendett.
[00:31:50]Én is nagyon szerettem.
[00:31:52]Ő személyes barátságban is voltam vele, és nagyon jó elnöknek tartottam, de a jobb oldalról folyamatosan támadták.
[00:31:57]Hát a taxis blokádtól kezdve később a második ciklusában, ami a szocialista liberális koalíció alatt volt, például akkor jött a bokros csomag, ugye nagyon sokan személyre vetették, hogy nem fordult alkotmánybírósághoz satöbbi, satöbbi.
[00:32:13]Nem is akarom a példákat sorolni, nagyon sok ügyben támadták.
[00:32:15]Le kellett volna váltani, akkor azért, mert sokan támadták, vagy nem az ő ízlésüknek megfelelő volt az elnök.
[00:32:21]Tehát tudomásul kell venni, hogy nem mindegyik elnök felel meg az idlésünknek.
[00:32:26]Vannak jobb elnökök, vannak kevésbé jó elnökök, és egyéb ilyen dolgokat mondhatnék, tehát nem mindegyik egy kaptafára ép készül.
[00:32:35]Tehát én azt gondolom, hogy ez alapján nincs, én nem látok egyszerűen olyan jogi szempontot, jogi érvet, ami alapján jogállami módon a jelenlegi elnököt el lehetne távolítani Magyarországon.
[00:32:45]Ha eltávolítják, az biztos, hogy jogállammal szembeni módon történhet.
[00:32:51]Csak azt láttuk, hogy Slyok Tamás kivárta május 31-i határidőig, amit Magyar Péter adott neki, hogy addig mondhat le.
[00:33:00]Azután a velencei bizottsághoz fordult, amit hangsúlyoznék, hogy nem európai uniós szerv, hanem egy külön jogi intézmény.
[00:33:08]Az, hogy egy ilyen külső és külföldi szervezethez fordul a köztársasági elnök, egyrészt mennyiben lehet jó stratégia az ő részéről?
[00:33:18]bármiben köteleznie a magyar kormányt, hogyha mondjuk olyan javaslatot tenne ez az intézmény, hogy amely súlyogtamást védenébe, illetve önmagában ez az egész, hogy hogy külföldről is az látszik, hogy van egy ilyen csörte a magyar államfő és kormányfő között, amivel egyébként egy külföldi szervhez fordulnak.
[00:33:36]Ez mennyire mutat jól vagy rosszul?
[00:33:41]Hát nézze, mondjuk ezt erről nem a köztársaság elnök tehet, hogy ez a helyzet ezka válodott, hiszen ön is mondta, hogy egy ultimátumot adott neki a miniszterelnök.
[00:33:49]Tehát szerintem az a magyar politikai kultúrát megint csak nem építi, ha a miniszterelnök ultimátumot küld a köztársasági elnöknek.
[00:33:57]Az nem jó sem.
[00:33:57]Tehát ennek a ennek a történeténnek egyetlen egy eleme se jó, az az igazság.
[00:34:00]Tehát ez egy kényszerhelyzet volt, gondolom, a köztársasági elnök részéről, hogy a velencei bizottsághoz fordult.
[00:34:05]Azt érdemes tudni, a Vencéi bizottság nem egy döntőbíró testület.
[00:34:10]Tehát a az ő döntései azok csak ajánlások, tehát azokat egyáltalán nem kell egy kormánynak kötelezően figyelembe venni.
[00:34:20]Bár nem vet jó fényt egy kormányra, hogyha negligálja ezeket.
[00:34:23]Megjegyzem, az Orbán kormány ügyében is születtek a Velencei bizottságnak ajánlásai, és nem vette komolyan a kormány.
[00:34:31]Tehát a Velencei Bizottság, mondom, szigorúan csak ajánlásokat fog megfogalmazni ebben az ügyben is, majd ki fog derülni, hogy milyen ajánlást fogalmaz meg.
[00:34:40]Tehát én a köztársasági elnök részére ezt egy kényszerhelyzetnek éreztem, és ebben szerintem ez egy jó döntés volt a részéről, hogy idefordult, mert ezzel is próbálta szerintem világossá tenni azt, hogy hogy az egy elvi vita, nem?
[00:34:52]pusztán csak egy ilyen belső ügy Magyarországon, hanem egy elvi kérdés, hogy hogyan viszonyulunk az előbb által mondott jogállami elvekhez, hogyan viszonyulunk a köztársasági elnök funkciójához az a magyar alkotmány alapján, és mi van a személyre szabott jogalkotással, amit kifejezetten a velencei bizottság több döntésében és több ajánlásában a leghatározottabban tiltott egyébként.
[00:35:17]Tehát azt mondta, hogy ettől óvakodjanak a tagállamok, amelyek a velencei bizottságnak elismerik ezt a ajánlattevő szerepét.
[00:35:26]Szerintem az elnök ezt jól tette.
[00:35:26]Aki nem viselkedett jól ebben a történetbe, az a miniszterelnök, tehát neki nem lett volna szabad ultimátumot adni a köztársasági elnöknek.
[00:35:35]zárókérdésként ismét az ön cikkére utalnék vissza, ahol egyrészben a demokrácia helyreállításáról ír, hogy mi lenne ehhez szükséges és ott azt írta, hogy a magyar demokrácia helyreállításához kellene egy erős ellenzék, amely ellensúlyozza a kormányzati túlsúlyt, de itt egyszerre azt látjuk, hogy az ellenzék sem tudott egyelőre talpra állni és megújulni, illetve a kormányzat sem partnerként tekint az ellenzékre.
[00:36:04]Nyilván ennek vannak előzetes hagyományai vagy előzményei Magyarországon, amivel ezt lehet magyarázni, de azt látjuk, hogy sokkal inkább ellenségként titulálja vagy kezeli őket.
[00:36:14]Ebben a helyzetben ön szerint merre van az arra?
[00:36:20]Mit lehet ezzel kezdeni?
[00:36:20]Most, hogy úgy tűnik, hogy elkezd éledezni az ellenzék, hogyan tudna egy valóságos megújulást elérni?
[00:36:29]Hát nézz Natália, én azt tudom mondani önnek is, meg a hallgatóknak és nézőknek is, hogy akkor fogjuk tudni azt szerintem, hogy hogy elkezdünk végre egy normális és kiegyensúlyozott Magyarországon élni, amelyik nem a szélsőségekben csapong.
[00:36:44]Hogyha elérkezünk oda, amit most megfogalmazott a kérdésében, nevelhetesen a oda, amiről én is írok ebben az indexcikben, hogy a politikai ellenfelemet nem ellenségnek tekintem, hanem ellenfélnek.
[00:36:55]Tehát tudom róla, hogy ő is a hazajavát szolgálja.
[00:36:58]Nem hazaáruló, nem börtöntöltelék, nem utolsó gazember, nem eltaposásra váró gazfiszkó.
[00:37:06]Tehát nem ilyen.
[00:37:06]Ugye ezeket szándékosan mondtam ezeket a erőteljes jelzőket, mert körülbelül az elmúlt 16 évben is sajnos ezt szoktuk meg.
[00:37:14]Tehát a Fidesznek is ez volt a viszonya a saját ellenzékéhez.
[00:37:20]És sajnálatos módon most a Tiszapát részéről is ezt halljuk.
[00:37:22]Tehát ez nem jó.
[00:37:24]Ez lényegében ugyanaz a lemez.
[00:37:24]Csak az egyik az A oldal volt, a másik meg a B oldal.
[00:37:29]Tehát jó lenne valami más lemezt föltenni most erre a bizonyos lemezjátszóra.
[00:37:33]És az a másik lemeznek annak kéne lenni szerintem, hogy vitatkozzunk egymással.
[00:37:36]A demokrácia alapja a vita.
[00:37:38]Tehát ez nem arról van szó, hogy mindenki egymás nyakába borul, és mindenben tökéletesen egyetértünk.
[00:37:45]Tehát vitatkozunk, de vannak pontok, amiben közösen lépünk fel, amiben valóban egyetértünk.
[00:37:49]Tehát nem csak vitázni tudunk, hanem egyetérteni is egymással.
[00:37:53]törekszem arra, hogy a másikkal közös ügyeim is legyenek, mert ez is hozzátartozik egy demokrácia működéséhez, és ezt mindig a az erősebb félnek kell a gesztusokat tenni.
[00:38:03]Hát eddig a Fidesznek kellett volna 16 éven keresztül gesztusokat tenni, most a Tiszának kell gesztusokat tenni, mert ő az erősebb, ő birtokolja a kétharmadot.
[00:38:14]Tehát akkor fogjuk tudni, hogy normális országban élünk, hogyha azt látjuk, hogy nem ellenségnek tekintik a politikai ellenfelet.
[00:38:21]a politikai patkó, az országgyűlésben meglévő patkó másik oldalán ülőket, tehát nem eltaposandó ellenfél ellenségnek, hanem vitatkozó ellenfélnek tekintik.
[00:38:31]És ezt szerintem, hogyha ide elérkezünk, ha ezt látjuk, akkor azt mondhatjuk, hogy na hurrá.
[00:38:38]Tehát Magyarország elindult a azon az úton, ami a jelentős és radikális fejlődést jelenti, és a politikai kultúrának a megerősödését, mert egyébként meggyőződésem az a tény, ugye a beszélgetésünk elején a külpolitikai blokknál beszéltünk a visegrádi országokról.
[00:38:56]Tehát az a tény, hogyha egy kicsit a visegrádi országoknak a fogalmát kiterjesztem, és azt mondom, hogy a a Szovjetuni által egykoran megszállt országok, tehát amelyek a kommunizmust megkapták, ugye a Szovjetuniótól, sajnos mi is ezek közé tartoztunk, meg oly sokan mások itt ebben a régióban.
[00:39:09]Tehát ha ezeknek az országoknak a fejlődését nézem, akkor azt látom, hogy Magyarország ott volt az élmezőnyben 2004-ig, tehát mondjuk 1988-90-ben a rendszerváltás ide, mi 2004-ig abszolút a csúcson voltunk.
[00:39:23]Mi lényegében minden kategóriában egymásnak adtuk a stafétabotot a szlovénokkal meg a csehekkel.
[00:39:30]Tehát ez a három ország, Magyarország, Szlovénia, Csehország.
[00:39:31]Ez állt minden tekintetben az élen.
[00:39:33]Ma mit látunk?
[00:39:36]Azt vic zajlik a sajtóban arról, hogy Románia elhagyott minket vagy sem, vagy Bulgária mikor fog minket behozni.
[00:39:42]Ez a sornak a legvége.
[00:39:42]Oda jutottunk.
[00:39:46]Miért következett ez be?
[00:39:46]Ez egy önálló műsort megérne természetesen, de azért hoztam most ide, mert az egyik fő ok szerintem az, hogy 2004-ig volt több olyan célunk, amely közös cél volt.
[00:39:56]Az összes politikai erő elfogadta ezt.
[00:39:58]2004 után egy sincs ilyen.
[00:40:01]2004-ig mi volt?
[00:40:04]Öt nagy közös célunk volt.
[00:40:04]Az egyik az, hogy legyen demokrácia Magyarországon, a másik legyen piacgazdaság.
[00:40:08]A harmadik, hogy nyerjük vissza a szuverenitásukat, tehát az oroszokat küldjük el.
[00:40:12]Negyedik, hogy legyünk a NATO tagjai, és az ötödik, hogy legyünk az Európai Unió tagjai.
[00:40:18]Ez az öt cél 2004-ig teljesült.
[00:40:21]2004 után nincs egy nagy közös célunk se.
[00:40:24]Zúgunk is lefelé a szakadékba.
[00:40:24]Az a helyzet.
[00:40:27]Tehát akkor tudunk majd följönni szerintem, hogyha egyfelől nem ellenségnek tekintjük a politikai vitapartnert, másfelől képesek leszünk közös célokat megfogalmazni néhányat.
[00:40:39]Akkor tényleg egy záró kérdés.
[00:40:39]a jelenlegi helyzetben lát-e arra esélyt, hogy most amit látunk, az valójában egy ilyen választások utáni felajzás, amikor valaki hatalomhoz jut és kicsit túl kapásokba kerül, és hogy idővel oda tudnánk vagy vissza tudnánk nyúlni azokhoz az állapotokhoz, amiket ő most leírt.
[00:41:01]Hát nézd meg, ugye 100 nappal kezdtük, tehát legyen meg szerintem ez a türelmi időszak, és aztán utána érdemes már komolyabban kiértékelni a kormánymunkát, illetve hát most is kell komolyan, én is komolyan értékelem, csak mondom az emberben benne van az, hogy bizonyos dolgokat eleve nem is akar mérlegre tenni, mert azt mondja, hogy bele kell jönni egyszerűen a kormányzásba.
[00:41:19]De hát itt is kell néhány hónap, amíg rutint szereznek.
[00:41:23]Szóval szerintem ezt néhány hónap múlva, egy fél év múlva már elég jól fogjuk látni.
[00:41:28]Elég biztosan fogjuk látni, hogy például amire most célzott, hogy ne adj isten például az a hangvétel, amit én agresszivitásként írtam le, az például megnyilvánul a köztársasági elnökkel való fellépésében a miniszterelnöknek.
[00:41:43]De más oldalon, tehát a hatalom, aki a hatalom birtokosa, azért a felelősség mindig jelentősebb, de más oldalról is van probléma a magyar politikai kultúrával.
[00:41:52]Ön említette a tüntetéseket.
[00:41:55]Hát ugye hallom, hogy milyen szövegek hangoztak el például ezen a migrációval kapcsolatos tüntetésen a miniszterelnöknek címezve.
[00:42:01]Hát ez szégyenteljes, tehát azért még a felajzott tüntetőknek sem illik ennyire kulturálatlanul megnyilvánulni.
[00:42:08]Tehát fontos lenne a civilizációs normákat parlamentbe, közéletbe, tüntetésen máshol is tartanánk.
[00:42:15]Tehát ez kifejetten helyes és fontos lenne.
[00:42:18]Úgyhogy én azt gondolom, hogy mindaz, hogy most ez így lesz, nem lesz így, hogy sikerül, hogy a Tiszának ez, ahogy ön mondta, ez egy egy hirtelen a a hatalmi mámor, vagy a győzelmi mámorból fakadó túlkapások, és utána konszolidálódni fog, és ez ki fog alakulni egy egyensúly, ezt ma még nem tudjuk megítélni.
[00:42:37]Szerintem ehhez egy kis időt kell adni magunknak.
[00:42:39]Akkor majd, hogyha kedve lesz erről beszélgetni, majd akkor én is eljövök ide néhány hónap múlva és kiértékeljük, hogy ez éppen hogy állunk-e téren.
[00:42:49]Szeretettel várjuk majd.
[00:42:49]Nagyon szépen köszönöm.
[00:42:51]Fodor Gábor volt a vendégünk.
[00:42:53]Köszönöm a beszélgetést.
[00:42:54]Én is köszönöm, hogy itt láttam.
[00:42:56]A hallgatóknak, nézőknek is köszönjük, hogy velünk tartottak.
[00:42:57]Viszontlátásra.