Migrációs paktum: gigatábort kell építeni a déli határon? – Gönczi Róbert
- A paktum a dublini rendelet kudarca után a migráció menedzselését célozza, nem a megszüntetését.
- A Frontex torz adatai miatt Magyarország nettó befizető kategóriába került, ami aránytalan terhet jelent.
- A legfőbb veszély a határmenti eljárás: tábor építése, 127 nap fogva tartás, évi legalább 300 fő, akik az EURODAC révén később Magyarországra tolhatók vissza.
- A migránsonként 20 ezer euró nem fedezi a valós költségek felét, a teljes magyar kifizetés évi 406 milliárd Ft lehet, plusz napi 1 millió euró bírság.
- A kormány retorikája enyhült, mert nincs szabadon választott harmadik opció a fizetés és befogadás helyett; a paktumellenes ígéret ütközik a források hazahozatalával.
- A tagállamok, köztük Magyarország, nem készültek fel a június 12-i határidőre, és augusztus végéig türelmi időt kaptak.
- A külső kapuőrállamokkal kötött megállapodások átmeneti sikert hoznak, de zsarolási potenciált jelentenek, és az embercsempészek azonnal alkalmazkodnak.
- A kormány a paktum elutasításával elveszíti a hatékony határvédelmet, elfogadással viszont megszünteti azt, és mindkét fő ígéretet nem tarthatja be.
„Így vagy úgy, de valamelyik ígéretét meg kell, hogy szegje [...] nem fogja elfogadni a paktumot [...] minden uniós forrást haza fognak hozni. A kettő az nem működik együtt.” – Gönczi Róbert
Részletes összefoglaló megjelenítése
A migrációs paktum háttere és alapkoncepciója
A kiindulópont: a dublini rendelet kudarca
Gönczi Róbert, a Migráció Kutatóintézet elemzője felvázolta az európai migrációkezelés történeti hátterét. A 2015–2016-os nagyszabású európai migrációs válság világossá tette, hogy az addig egyedüli szabályozó keret, a dublini rendelet nem működik.
- A dublini rendelet elvileg lehetővé tette volna, hogy egy irreguláris migránst abba a tagállamba toljanak vissza, ahol először lépett az Unió területére.
- Magyarországon is láttak olyan embereket, akik továbbmentek Ausztriába vagy Németországba, de szinte senkit nem küldtek vissza.
- Ez a gyakorlatban a rendelet csődjét bizonyította, ezért reformra volt szükség.
A paktum célja: menedzselni, nem megoldani
A 2024-ben elfogadott – röviden csak „paktumnak” nevezett – szabályozás a migrációs válság menedzselését tűzte ki célul, nem a teljes megszüntetését.
„A paktum az ugye menedzselni akarja, nem pedig megoldani a migrációs válságot. Ez nem feltétlenül baj, mert a megoldás a migrációs válságnak a globalizáció korában gyakorlatilag lehetetlen.” – Gönczi Róbert *
Az elemző egy gambiai fiatal példájával érzékeltette, hogy a közösségi média hatására kialakuló vágyakozást és a származási országok strukturális problémáit (munkahelyhiány, hazautalásokra épülő gazdaság) az EU nem tudja megszüntetni, így a tényleges megoldás helyett a folyamatok kezelésére, az adatfelvitelre, a szolidaritás megszervezésére és a kiutasításokra koncentrál a paktum.
A szolidaritási rendszer és a tagállamok csoportosítása
Három csoport a migrációs terhek megosztására
Az Európai Unió a tagállamokat három kategóriába sorolta, hogy a szolidaritási mechanizmust működtetni tudja.
- Első csoport: nettó megsegítendő államok – kizárólag dél-európai országok: Spanyolország, Olaszország, Málta, Görögország, Ciprus. Az EU megítélése szerint ők fokozottan ki vannak téve a migrációs nyomásnak, egyedül nem tudják kezelni, ezért a többi tagállamnak segítenie kell őket migránsok átvételével, pénzügyi hozzájárulással vagy határbiztonsági támogatással.
- Második csoport – olyan országok, amelyek potenciálisan maguk is érintettek, illetve integrációs kihívásokkal küzdenek (például Hollandia, Németország), vagy fennáll náluk a migrációs válság kialakulásának veszélye. Lengyelország is ide került, miután kedvezőbb alkukat tudott kiharcolni.
- Harmadik csoport: nettó befizetők – ebbe a körbe sorolta az EU Magyarországot is.
Miért került Magyarország a nettó befizetők közé?
A vendég szerint a besorolásnak egyszerű technikai oka van: a Frontex adatait vették alapul, és a szervezet csak a sikeres illegális határátlépések számát rögzíti.
- A magyar határzár miatt nálunk kevés a sikeres belépés.
- Valójában a határátlépési kísérleteket kellett volna nézni – ezek az adatok hétről hétre elérhetők a magyar rendőrség honlapján –, de a Bizottság ezt „megspórolta”.
- Az így létrejött torz kép alapján tűnhet úgy, hogy Magyarországnak nettó befizetőnek kell lennie, miközben nálunk lényegesen jobb anyagi helyzetű észak- és nyugat-európai országoknak kevesebb terhet kell viselniük.
„A Frontexnek az adatai a határátlépésekkel kapcsolatban azt állapítja meg, hogy hány sikeres illegális határátlépés volt. Na most ez a magyar határon alacsony. Miért alacsony? Mert van egy határzárunk. […] Nálunk nem azt kellett volna nézni, hogy hány sikeres illegális határátlépés van, hanem hogy hány határátlépési kísérlet van a határzáron keresztül.” – Gönczi Róbert *
A magyar határmenti eljárás – a paktum legnagyobb kockázata
A nagykövetségi eljárás és a tervezett tábor
Gönczi Róbert hangsúlyozta, hogy Magyarország számára nem a szolidaritási hozzájárulás, hanem a határmenti eljárás kérdésköre jelenti a valódi fenyegetést.
- 2015 óta főszabály szerint a határon nem lehet menedékkérelmet benyújtani. Az eljárást a belgrádi magyar nagykövetségen kell kezdeményezni, és a migránsnak Szerbiában kell megvárnia a döntést.
- Ha a kérelmet elfogadják, a migráns jogszerűen léphet be Magyarországra, és igény esetén tovább is utazhat Nyugat-Európába.
- Az Európai Bizottság most előírja, hogy a magyar déli határon egy 7716 férőhelyes befogadótábort kell építeni, ahol 127 napig kötelező fogva tartani az embereket a kérelem elbírálásáig.
- Ez a számítások szerint évente legalább 300 főt jelent.
Miért elégtelen a 127 napos határidő?
A szakértő részletesen kifejtette, hogy a 127 nap kevés egy megalapozott döntéshez.
- Ha a hatóság negatív határozatot hoz, a migráns fellebbezhet, és a bírósági felülvizsgálat ideje alatt ismét túllépik a határidőt.
- A 127. nap után az ártatlanság vélelme miatt nem lehet tovább fogva tartani az illetőt, ezért be kell engedni az ország területére.
- Visszatolni Szerbiába az alapjogok sérelme nélkül nem lehetséges.
Az EURODAC rendszer és a „Dublin-csapda”
Ha a határmenti eljárás végén a migráns belép Magyarországra, adatait fel kell vinni az EURODAC rendszerbe.
- Ezzel hivatalosan rögzül, hogy ő Magyarországon lépett be először az EU területére.
- A régi dublini rendelettel összhangban más tagállamok ezt látva azonnal visszatolhatnák a migránst Magyarországra.
- Így mindenki, aki a magyar déli határon határmenti eljárásban részt vesz, „előbb-utóbb Magyarországon fog kikötni, és ez évente legalább minimum 300 fő lesz” – Gönczi Róbert.
Az észt analógia
Az elemző jogi precedensként említette Észtországot, ahol szintén nagykövetségi eljárásban lehet menedékkérelmet benyújtani (például a szentpétervári észt nagykövetségen). Észtország 15 éve működteti ezt a gyakorlatot, mégsem kapott európai uniós büntetést – szemben Magyarországgal.
Pénzügyi vetületek és büntetések
A migránsonkénti hozzájárulás összege
A paktum értelmében aki nem vesz át migránst, annak 20 000 eurót (átszámítva kb. 8 millió forintot) kell fizetnie fejenként. Gönczi Róbert szerint ez az összeg nem fedi a valós költségeket, hiszen német szövetségi adatokból tudható, hogy egy migráns egyéves ellátása körülbelül 50 000 euró.
„Ez kevesebb, mint a fele annak, amennyibe valójában kerül egy migráns. Tehát mi akadályozza meg az Európai Uniót, hogy ne emelje meg ennek a költségét?” – Gönczi Róbert *
Felhívta a figyelmet arra, hogy a jövőben – inflációs nyomás vagy politikai döntések miatt – ez a 20 000 eurós tétel könnyedén növekedhet.
A teljes magyar befizetés mai áron
- Ha Magyarország az összes elvárt migráns után a 20 000 eurós opciót választaná, az éves szinten 406 milliárd forintos tételt jelentene.
- Viszonyításképpen: ez nagyjából Hajdúböszörmény éves költségvetésének felel meg, vagy akkora összeg, amennyiért a magyar állam korábban Donald Trumptól amerikai hadieszközöket vásárolt.
- Bár az összeg nagynak tűnhet, a szakértő szerint „nem ez a valódi költsége a migrációs paktumnak”, a legnagyobb tételt továbbra is a határmenti eljárás jelenti.
A már meglévő bírság és az uniós forrásokból történő levonás
Magyarországnak jelenleg is napi 1 millió eurós büntetést kell fizetnie a menekültügyi rendszer működése miatt (a belgrádi nagykövetségi eljárás fenntartása okán). Ha az ország a paktumot sem teljesíti, kötelezettségszegési eljárás indul, és a büntetéseket – beleértve a meglévő napi bírságot is – a Magyarországnak járó uniós forrásokból vonják le.
- A jelenlegi TISZA-kormány elsődleges célja, hogy minden visszatartott uniós forrást hazahozzon.
- Ez a két cél – a paktum elutasítása és a források maradéktalan lehívása – nem fér meg egymással.
„Hatalmas dilemmák lesznek még itt a magyar kormány részére, ami sok-sok álmatlan éjszakát fog okozni a minisztereknek a következő pár hónapban.” – Gönczi Róbert *
A magyar kormány mozgásterének korlátai
A „harmadik opció” tévhite
Magyar Péter miniszterelnök korábban azt kommunikálta, hogy Magyarország sem migránst nem fogad be, sem nem fizet, hanem az operatív és technikai segítségnyújtás harmadik útját választja (például rendőröket küld a görög-török határra).
- Az elemző figyelmeztetett: ez nem egy szabadon választható harmadik opció, hanem egy olyan lehetőség, amelyet válsághelyzet esetén hirdethet meg az Európai Bizottság, és amelyet Ursula von der Leyen többször is limitáltnak nevezett.
- „Tehát pusztán arra támaszkodni, hogy azért, mert mi tudunk rendőröket biztosítani a görög-török határra, ezért majd nekünk nem kell fizetnünk, vagy nem kell befogadnunk – ez abszurdum, ilyen nincsen” – szögezte le a szakértő.
Kommunikációs fordulat és belső hatásköri zavarok
Az elmúlt hetekben fokozatos enyhülés figyelhető meg a kormányzati retorikában.
- A miniszterelnök már nem azt mondja, hogy „nem fogadjuk el a paktumot”, hanem azt, hogy „nem fognak migránsok érkezni Magyarországra”.
- A paktumellenes tüntetések utáni kommunikációban Magyar Péter összekapcsolta a paktumot a kifizetésekkel, ami Gönczi Róbert szerint arra utalhat, hogy a kormány felkészült a paktumhoz való csatlakozásra.
- Ugyanakkor a kormányon belül nem egyértelmű a felelősségi kör. A miniszterelnök, a külügyminiszter (Orbán Anita) és a belügyminiszter (Pósfai Gábor) mind érintett lenne, de eltérő, néha egymásnak ellentmondó nyilatkozatok születnek.
- Ezzel szemben a korábbi Fidesz-kormányban egyértelmű volt, hogy a kormányfő és Pintér Sándor belügyminiszter felel a migrációs politikáért.
A tagállamok felkészültsége és a június 12-i határidő
A felkészültség általános hiánya
A május 8-án közzétett európai bizottsági jelentés szerint a tagállamok többsége messze nem áll készen a paktum implementálására.
- Minden pontját csak néhány ország – Litvánia, Csehország, Málta, Ciprus – teljesítette.
- Még a nettó kedvezményezettek sincsenek kellően felkészülve: Olaszország jogrendjét egyáltalán nem harmonizálta a paktummal, Görögországban sok szigeten még a befogadótáborok helyét sem jelölték ki.
- Németország még nem tesztelte az EURODAC-rendszert.
- Magyarország és Szlovákia semmilyen lépést nem tett: nincsenek szolidaritási vállalások, nincs tesztelt EURODAC, nincsenek kijelölt táborhelyek, nem bővítettek kapacitást, és a paktum implementálásához igényelhető uniós forrásokat sem kérték le.
Türelmi idő és várható következmények
- A paktum ezen a héten (június 12. környékén) hatályba lép, onnantól kötelező érvényű.
- Ursula von der Leyen nyilatkozata alapján augusztus végéig türelmi időt kapnak a tagállamok, ez idő alatt nem vetnek ki büntetéseket.
- Ha valaki a türelmi idő végéig sem teljesíti a paktum összes pontját, „abból már következhetnek éles európai konfliktusok és büntetések”.
- Az elemző szerint a kormánynak rendkívül intenzív 12 hét áll előtte, hogy kialakítsa a végleges álláspontját.
„Vagy elutasítom a paktumot és fenntartom a nagykövetségi eljárást, vagy pedig elfogadom a paktumot és megszüntetem a nagykövetségi eljárást, hiszen csak így juthatok hozzá a teljes forrásokhoz.” – Gönczi Róbert *
Migrációs trendek, embercsempészet és a zsarolási potenciál
Az upstream containment és annak árnyoldala
A beszélgetés során szóba kerültek azok a külső tényezők is, amelyek a migrációs számok csökkenéséhez vezettek.
- Az EU egyik legsikeresebb eszköze az ún. upstream containment (kapuőrállamok szerződései) volt, amelynek keretében észak-afrikai országok (Marokkótól Egyiptomig) pénzügyi támogatásért cserébe megállítják a Szubszaharai Afrikából érkező migrációs hullámot.
- Ez rövid távon kedvező politikai alku, de hosszú távon zsarolási potenciált nyit meg. Líbia például, amikor úgy érzi, hogy nem kap elég pénzt, gyakorlatilag megindítja a migrációs áramlást. Ennek az elmúlt évben Görögország (Kréta és Gavdos szigetei) látta kárát.
- Az embercsempészek szervezett bűnözői csoportjai – amelyeket az elemző az észak-amerikai drogkartellekhez hasonlított – folyamatosan figyelik az európai jogi változásokat, és azonnal alkalmazkodnak.
„Ha menedzselni próbálok valamit, akkor az embercsempész le fog ülni az íróasztalához, és ki fogja találni az új fajta mechanizmusokat, amikkel továbbra is fenn tudja tartani rendkívül jelentős bizniszét.” – Gönczi Róbert *
A jelenlegi irreguláris migránsállomány
- Az EU területén körülbelül 94 millió unión kívül született személy él (legális és illegális együtt).
- Az irreguláris migránsok számát 8 és 15 millió közé becsülik.
- A Frontex adatai az érkezési számok csökkenését mutatják, de ez nem jelenti a beáramlás megszűnését. Gönczi Róbert hasonlata szerint ez olyan, mintha a csapot nem a legerősebb fokozaton nyitnánk, de a pohárba így is folyamatosan csöpög a víz.
- Az illegálisan az EU-ban tartózkodók számáról nincsenek pontos nyilvántartások: például Franciaországban egy speciális, illegális migránsokat támogató állami segélyalap igénylői számából próbálnak következtetni a valós adatokra.
Lehetséges forgatókönyvek és a migrációs nyomás fokozódásának kockázata
Mit hozhat a jövő?
A beszélgetés zárásaként Gönczi Róbert úgy fogalmazott, hogy az „egymillió dolláros kérdés”, mikorra várhatók komolyabb változások vagy eredmények a paktum kapcsán.
- Ha a nyugat-balkáni útvonalon ismét jelentős migrációs nyomás alakul ki, a jelenleg kalkulált évi 300 fős határmenti esetszám könnyen a három- vagy négyszeresére ugrik.
- A 127 napos fogva tartási határidővel egy ilyen megnövekedett szám kezelése még lehetetlenebbé válik.
- Magyarország egy olyan helyzetben találja magát, amellyel „nem nagyon tud nyerni”: ha csatlakozik a paktumhoz, elveszíti a hatékony határvédelmi eszközt (nagykövetségi eljárás); ha nem csatlakozik, büntetésekkel és az uniós források további zárolásával szembesül, ami a kormány másik fő ígéretét – a pénzek hazahozatalát – teszi tarthatatlanná.
„Így vagy úgy, de valamelyik ígéretét meg kell, hogy szegje. Megígérte ez a kormány egyszerre, hogy nem fogja elfogadni a paktumot […] A másik vállalásuk pedig az volt, hogy minden uniós forrást haza fognak hozni. A kettő az nem működik együtt.” – Gönczi Róbert *
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- A beszélgetés végén a leiratban egy „y” karakter áll, feltehetően a záró elköszönés torzult maradványa.
- Az észt nagykövetségi eljárásra vonatkozó példában „Szent Péter váron az ész nagy követséggel” szerepel, ami a kontextus alapján valószínűleg „a szentpétervári észt nagykövetségen” kitétel torzulása; az ASR-hiba pontos rekonstrukciója nem teljesen egyértelmű.
- A 406 milliárd forintos költség szemléltetésénél elhangzó piaci példa („a Forig ennyiért vette meg a Vant”) nagy valószínűséggel egy ismert cégfelvásárlásra (4iG–Vodafone) utalhat, de a nevek („Forig”, „Vant”) torz alakja pontosan nem oldható fel.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]vagy elutasítom a paktumot és fenntartom a nagy követségi eljárást, vagy pedig elfogadom a paktumot és megszüntetem a nagykövetségi eljárást, hiszen csak így juthatok hozzá a teljes forrásokhoz.
[00:00:13]Hatalmas dilemmák lesznek még itt a magyar kormány részére, ami sok-sok álmatlan éjszakát fog okozni a minisztereknek a következő pár hónapban.
[00:00:22]Sok szeretettel köszöntöm a Hit Rádió minden kedves nézőtit és hallgatóját.
[00:00:23]Én Éva Natália vagyok és köszöntöm itt a stúdióban mai vendégünket.
[00:00:27]Itt van velünk Öci Róbert, a Migráció Kutatóintézet elemzője.
[00:00:30]Szervusz!
[00:00:32]Köszönöm, hogy eljöttél hozzánk.
[00:00:33]Szervusz!
[00:00:33]Köszönöm a meghívást!
[00:00:36]Néhány napon belül életbe lép az Európai Unió menekült ügy és migrációs paktuma, amelyről azért azt lehet mondani, hogy az utóbbi hónapokban már jó sokat hallhattunk, legalábbis a paktum elnevezését.
[00:00:47]viszont az a tapasztalatom, hogy elég sok eltérő vagy akár egymásnak ellentmondó információt is lehet ezzel kapcsolatban hallani.
[00:00:54]Pont ezért arról fogunk beszélgetni, hogy miről is szól ez a paktum, illetve hogy milyen kötelezettségek és lehetőségek elé állítja ez Magyarországot.
[00:01:03]Úgyhogy elsőként arra kérnélek, hogy akkor így foglald össze, hogy miről szól pontosan ez a paktum, miben más az Európai Unió korábbi menekültügyi szabályozásaihoz képest.
[00:01:15]Ugye ehhez szükséges egy kicsit migráció kezelési történelmi hátteret látnunk.
[00:01:21]Tehát az szükséges látni, hogy a 2015-16-os nagyye- európai migrációs válság során kiderült, hogy az a strukturális keretrendszer, ami rendelkezésre áll az európai tagállamoknak, az nem kielégítő.
[00:01:31]Ugye ekkor még a Dublini rendelet volt az egyetlen, ami szabályozta.
[00:01:35]Nyilvánvalóan együtt a az emberi jogi nyilatkozatokkal, a Genfi egyezményekkel párhuzamosan, hogy hogyan kell kezelni a migrációs válságot.
[00:01:44]És ez kudarcot vallott.
[00:01:46]Az lett volna a Dublini rendeletnek a lényege, hogyha megérkezik valaki, aki irreguláris valahova, akkor az az állam vissza tudja azt tolni valamelyik korábbi államra, abba a valamelyik korábbi államba, ahol először belépett az Európai Unió területére.
[00:02:02]Ilyen lett volna például hazánk.
[00:02:02]Na most mi láttunk olyanokat, akik Magyarországról elmentek Ausztria vagy Németország irányába, de olyat nem sokat láttunk, aki onnan vissza is jött Magyarországra.
[00:02:10]Ez nekünk jó volt, de ez azt bizonyította, hogy a duini rendelet nem működik, tehát reform szükséges ezen a téren.
[00:02:18]Na most a 2024-ben elfogadott paktum, nevezzük lerövidítve, mégis csak így egyszerűbb hivatkozni rá, a paktum az ugye menedzselni akarja, nem pedig megoldani a migrációs válságot.
[00:02:30]Ez nem feltétlenül baj, mert a megoldás a migrációs válsynak a globalizáció korában gyakorlatilag lehetetlen.
[00:02:37]Tehát ha van egy gambiai fiatalember, aki megnyitja a Tiktokot, és azon keresztül látja, hogy milyen szép az élet Berlinbe, akkor nem fogja azt mondani, hogy á jó nekem a banyuli élet is, tehát nyilván akkor szeretne oda vágyakozni, ahol ő akkor és ott minimális tudással egy másfél perces TikTok videó alapján úgy ítéli meg, hogy ott jobb az élet, akkor oda vágyakozni fog.
[00:02:59]Ezzel nem tudunk.
[00:03:02]Ráadásul gondolom egy tömeghatás is kialakul, vagy akkor együtt is satöbbi.
[00:03:06]Abszolút közösségeik támogatása adott esetben van már családjuk, akit támogatni akarnának megfelelő anyagi forrásokkal.
[00:03:12]Ezekben az országokban amúgy is a hazautalások rendszere, a különböző származási országokban, azok meghatározó részei a gazdaságoknak.
[00:03:21]Nincs annyi munkahely, amennyi fiatal van.
[00:03:22]Ez a alapvető és legfontosabb állítás.
[00:03:25]Ehelyett a paktum arra törekszik, hogy válaszokat találjon olyan kérdésekre, hogy adatfelvitel, menedzselés, szolidaritás, meg kiutasítás.
[00:03:37]Ezek olyan területek, amiken nagyon csúnyán leszerepelt az Európai Unió az elmúlt 10 évben.
[00:03:42]Na de itt nyilvánvalóan minden egyes csoportban felmerül valamifajta probléma, ami utólagosan derült ki a paktum elfogadását követően, hogy hát jól néz ki papíron.
[00:03:53]Mondjuk a kiutasítások, hogy engedélyezve vannak, de ha nincsen partner, ahova kiutasítsunk embereket, akkor az nem fog működni.
[00:04:00]és számtalan más olyan aggasztótényező, ami különösen negatívan érintette például hazánkat is, akár hogyha közösségi médiában, a magyar aktuál politikában egyre többször hangoztatott szolidaritási rendszernek a Magyarországra vonatkozó hiányosságai, ugye, hogy minket úgy kezel az Európai Unió, hogy itt nincsen migrációs válság, ez nyilván még nagyon sok kérdést hagy nyitva, amiről tárgyalni kell.
[00:04:28]Hogy látod ezt a paktumot?
[00:04:28]Mennyire egy kész tervként kezeli az Európai Unió?
[00:04:33]Itt tudár, hogy azért vannak hiányosságok vagy még további kezelésre váró területek, leágazások?
[00:04:37]Ez inkább egy ilyen kezdetleges lépés és úgy viszonyulnak hozzá, hogy utólagosan majd még módosítják, vagy ez egyelőre egy ilyen nagyon szigorú keretrendszernek tűnik, amibe minden tagállamnak be kell állni úgy, ahogy tud?
[00:04:53]Hát ez itt az agasztó, hogy a paktum az a mesterterv.
[00:04:58]Tehát ez az a terv, ami elfogadásra került, ami kötelezően implementálandó, és ami egy tanácsi döntés volt, tehát kötelező erejű.
[00:05:05]Ez alól már nincsen kibúvó a paktum.
[00:05:07]Most ezen a héten életbe fog lépni.
[00:05:10]Ezt követően minden olyan tagállam, aki nem lépteti életbe a paktumot, az kötelezettségszegést hajt végre még akkor is, ha nyilvánosan kijelentette, hogy nem fogja ezt teljesíteni.
[00:05:22]Egyébként most már csak kettő ilyen tagállam van, hazánk meg Szlovákia.
[00:05:25]Tehát itt még az is lehet látni, hogy a 27 tagállamból 25 egyetért valamiben, kettő pedig távol maradt tőle.
[00:05:31]De ez nem azért van, mert ez a kettő tagállam destruktív lenne, hanem azért, mert nagyon sok olyan tagállam, ami hasonló cipőben járt, mint ez a kettő, az különböző sokkal kedvezőbb alkukat tudott kiharcolni magának.
[00:05:43]Gondoljunk akár a lengyelekre.
[00:05:45]Ugye a lengyelek második csoportba kerültek a paktumon belül.
[00:05:48]Mik ezek a csoportok?
[00:05:50]Ugye három csoportot állapítottak meg.
[00:05:51]Van az első csoport, ezek a nettó megsegítendő államok.
[00:05:54]Ezek csak kizárólagosan déle-európai országok.
[00:05:58]Spanyolország, Olaszország, Málta, Görögország, Ciprus.
[00:06:00]Ezek azok az országok, amikre azt mondja az Európai Unió, hogy súlyosan kitettek a migrációs válságnak, nem tudják kezelni, nincsen meg rá a forrásuk, és ezért szolidaritáson keresztül a többi tagállamnak segítséget kell nekik nyújtania, vagy migránsok átvételével, vagy pénzügyi támogatással, vagy határbiztonság kezelésével.
[00:06:18]Ö a másik csoportba ezzel szemben ilyen tagállamok kerültek, akik potenciálisan ki vannak téve migrációs válságnak, vagy van valamifjta integrációs kihívás az országon belül, mint Hollandiában, vagy Németországban, vagy fenn áll a veszélye, hogy kialakuljon migrációs válság.
[00:06:35]Számtalan ok lehet, de ebbe megint nem került be hazánk, hanem helyette bekerült a harmadik csoportba a nettó befizetők közé.
[00:06:46]Ennek egyébként van egy nagyon egyszerű technikai magyarázata, hogyha nem akarunk belemenni különböző politikai feltételezésekbe, amit én ugyan nem tennék, de értelemszerűen lesz, akinek ilyes fajta megfejtése lesz.
[00:06:57]Ez pedig az, hogy a paktum a Frontexnek az információit vette alapul.
[00:07:01]És a Frontexnek az adatai a határátlépésekkel kapcsolatban azt állapítja meg, hogy hány sikeres illegális határátlépés volt.
[00:07:06]Na most ez a magyar határon alacsony.
[00:07:09]Miért alacsony?
[00:07:11]Mert van egy határítésünk ilyen egyszerű.
[00:07:13]Nálunk nem azt kellett volna nézni, hogy hány sikeres illegális határátlépés van, hanem hogy hány határátlépési kísérlet van a határzárón keresztül.
[00:07:22]Ezt el lehet egyébként érni a magyar rendőrség honlapján.
[00:07:25]Ott vannak a migrációs adatok hétről hétre lebontva.
[00:07:30]Na most ezt megspórolta a bizottság, helyett a Frontexre támaszkodott, és ez alapján egy torzított kép alakult ki náluk arról, hogy Magyarországon milyen súlyos is a migrációs fenyegetés.
[00:07:38]És ennek a fényében tényleg úgy tűnhet, minthogyha Magyarország nettó befizető kéne, hogy legyen.
[00:07:43]De nagyon érdekes látni azt, hogy számtalan nálunk lényegesen jobb anyagi helyzetben lévő nyugat észak-európai ország kevesebbet kell, hogy befizessen, mint hazánk.
[00:07:55]Kevesebb migránst kell, hogy átvállaljon, mint hazánk.
[00:07:56]Kevesebbet kell gürcnie azért, hogy ne kapjon különböző büntetéseket a bizottságtól, mint hazánk.
[00:08:05]Hogy látod, mennyire változtathat ezen az, hogy eközben történt Magyarországon egy kormányváltás, és úgy tűnik, hogy Magyar Péter nagy hangsúlyt fektet arra, hogy konstruktív kapcsolatokat építsen ki az Európai Unióval.
[00:08:16]Ennek egyik eleme az, hogy minél előbb haza szeretné hozni a visszatartott Európai Uniós forrásokat.
[00:08:22]Mennyire írható felül az a kapcsolat szerinted, ami így az utóbbi években akár az Európai Unióval?
[00:08:28]De hogyha specifikusan nézzük, akkor így migrációs politika terén kialakult.
[00:08:36]Ugye azt mondta erre a magyar miniszterelnök, hogy sem migráns, se pénz, tehát hogy ők nem fognak befogadni se, és nem fognak fizetni se, hanem helyette ezt a harmadik opciót, ezt az operatív és technikai segítséget fogják igénybe venni.
[00:08:46]Ezzel is van mellesleg probléma, mert ez nem egy szabadon választható harmadik opció, hanem ez egy olyan lehetőség, amit válsághelyzet esetén adott esetben meghirdethet az Európai Bizottság.
[00:08:59]De ezt elmondta Urszula von derlen többször is különböző nyilatkozatokban, hogy ez limitáltan lesz elérhető.
[00:09:05]Tehát pusztán arra támaszkodni, hogy azért, mert mi tudunk rendőröket biztosítani a görög-török határra, ezért majd nekünk nem kell fizetnünk, vagy nem kell befogadnunk.
[00:09:13]Ez ez abszurdum ilyen nincsen.
[00:09:18]Másfelől pedig a magyar kormánynak a válasza az mindig erre a hármas kérdésre vonatkozik, hogy mit fogunk tenni a szolidaritási rendszeren belül.
[00:09:26]De Magyarországra egyébként a legnagyobb kockázatot nem a szolidaritási rendszer rója, hiszen sem a befogandó migránsok mennyisége, sem a kifizetendő összeg nem olyan jelentős, hogyha a nagy totált nézzük, hanem helyette a határmenti eljárásnak a kérdésköre az, ami Magyarország számára igazán fenyegető.
[00:09:47]Mit jelent ez?
[00:09:47]Ugye Magyarországon főszabály szerint már 2015 óta a határon nem lehet benyújtani menedékkérelmet.
[00:09:56]Erre azért volt szükség, mert 2015-ben egy-két nap alatt túlterhelté vált a magyar intézmény rendszer.
[00:10:00]Nem tudtuk egyszerűen olyan gyorsan lereagálni és lekezelni azt az embermennyiséget, aki a határnál teremt.
[00:10:08]Úgyhogy ehelyett bevezettük azt, hogy a belgrádi magyar nagy követséggel lehet benyújtani a menedékkérelmet.
[00:10:13]És a migráns szépen megvárja Belgrádban azt még az elején volt olyan, hogy Kievben is lehet.
[00:10:17]Ez most értelemszerűen nem opció.
[00:10:18]Szépen megvárja Belgrádban, hogy elfogadják-e vagy sem.
[00:10:23]És ha elfogadják a menedékkirelmét, akkor egyenes útja van Magyarországra, átjelhet a határon, megkapja a menedéket és ha olyasmi igényei vannak, akkor tovább is vonulhat Nyugat-Európa felé.
[00:10:32]Na most Magyarország déli határán az Európai Bizottság előírta, hogy egy 7716 fős befogadótábort kell építeni, ahol 127-ig fogva kell tartani ezeket az embereket, amíg eldöntjük, hogy jogosultak-e vagy sem a menedékkérelemre.
[00:10:49]Ez évi 300 főt jelent.
[00:10:51]De ez a 127, amit előírtak, ez semmire sem elég.
[00:10:54]Ennyi idő alatt nem lehet elbírálni valakinek a kérelmét, vagy még ha el is lehet bírálni, és mondjuk negatívan bírálják el, tehát megmondják, hogy sajnos nem lehetsz menekült, neki még mindig ugye tekintve, hogy demokratikus jogállamban élünk, ott van a lehetősége, hogy felleviteli bíróságra viheti az ügyet, és akkor megint kilógunk a 127-ből és a 127 letelte után az ártatlanság vélelme kapcsán nem lehet tovább fogva tartani az embert.
[00:11:19]Tehát kénytelen kelletlen be kell engednünk az ország területére.
[00:11:23]Visszatolni Szerbiába nem lehet, hiszen az megint sértené az ő alapjogait, hanem helyette be kell engedni Magyarország területére, és ha már Magyarország területén van, akkor fel kell vinnünk az Eurodak rendszerbe, a korábban említett Eurodak rendszerbe az ő információit, ami mentén ott lesz a hivatalos dokumentum, hogy ez a migráns Magyarországon lépett be először az unió területére.
[00:11:43]Na most emlékezhetünk még a Dublini rendeletre, amiről szintén beszéltem korábban.
[00:11:47]Na most az Eurodak meg a Dublini rendelet közösen létrehoz egy olyan helyzetet, hogy többet már nem lehet átvonatoztatni más országokba, migránsokat, akik Magyarországra érkeznek, hiszen azok az országok, amint meg fogják látni az információit az érkezőknek, meg fogják állapítani az eurodakrendszer alapján, hogy hohó, ő Magyarországon lépett be először, és azonnal vissza lehet tolni ezeket az embereket Magyarország területére.
[00:12:08]Tehát egészen biztosak lehetünk abban, hogy mindenki, aki határmenti eljárásban fog részt venni a magyar déli határon, előbb-utóbb Magyarországon fog kikötni, és ez évente legalább minimum 300 fő lesz.
[00:12:24]Ez az eurodak rendszer, hogy begyűjtik az információkat a menekültekről egy ilyen rendszerbe.
[00:12:29]Ez csak a most érkezőkre érvényes, vagy pedig így utólagosan megpróbálják már az Európai Unió területén élőkét is valahogy begyűjteni egy rendszerbe.
[00:12:39]Ez csak a frissen érkezőknél ugye már most súlyos helyzetben van az Európai Unió.
[00:12:43]Az irregul beszéljünk ezzel a legális migránsokról.
[00:12:47]Van 94 millió fő, aki Európai Unión kívül született személy.
[00:12:52]Az Európai Unió területén orbitális szám, de ebben mindenki benne van.
[00:12:56]Benne vannak a vendégmunkások, az egyetemi hallgatók, diplomaták satöbbi.
[00:13:00]Tehát ebbe tényleg mindenki, de ha az irreguláris migránsokat nézzük, az ő számuk is olyan magas, 8 és 15 millió fő közé tehető, hogy most már mérhető a számuk gyakorlatilag egy ország szintjén.
[00:13:13]Tehát körülbelül annyi migráns él az Európai Unió területén, mint ahány igazá, hogy több mint ahány magyar él összesen az Európai Unió területén.
[00:13:23]Ez megint egy hatalmas szám.
[00:13:25]És ugye azért is volt szükség a paktumra, az elmúlt évek bebizonyították, hogy az Európai Unió nem tudja kezelni ezt a helyzetet.
[00:13:33]Ezek az emberek, ezek bent ragadtak az Európai Unióban, nem tudták őket kiutasítani, nem tudták hazaküldeni őket, nem tudták összeszedni őket, a se tudták, hogy hol tartózkodnak, mert lássuk be őszintén, a sikeres illegális bevándorlónak az a sajátuma, hogy nem vettük észre, hogy beszökött, nem tudtuk azonosítani.
[00:13:52]Valójában egyébként komoly ilyen számok nincsenek is, hogy hány ember tartózkodik illegálisan az Európai Unió területén.
[00:13:59]Ezek becsült számok.
[00:13:59]ezeket különböző egy szürke zónabz vannak nyilván bizonyos mértékeink például az egyik kedvencem, hogy Franciaországban van egy olyan állami segélyalap, ami külön az illegálisan érkezett személyek támogatására lett felállítva.
[00:14:11]Na most abból tudunk következtetni mondjuk a francia számokra, hogy hány ember jelentkezett az adott évben erre az állami támogatásra, és akkor abból ki tudjuk bogozni a többi információt.
[00:14:23]Ugye ezt látjuk, hogy a teljes beáramlás mekkora volt Franciaországban, akkor viszonyítunk a többi tagállamhoz.
[00:14:28]De ez már ilyen matematikai számolás meg kísérletezés, de lényeg az, hogy itt van ez a 8-tól 15 millió főig mennyiség az Európai Unió területén, és erre érkeznek még folyamatosan az emberek, márpedig érkeznek.
[00:14:43]Ugye Frontex nagyon hurrá optimista az elmúlt másfél évben ilyen meg olyan arányban csökkent a migráció száma az európai kontinensre, de nem arról beszélnek, hogy már nem érkeznek, és akik itt vannak, már vissza is fordultak, hanem hogy még továbbra is érkeznek, csak csökkent üteben.
[00:14:59]Tehát ez, ha van egy pohárvízem, akkor most nem a legerősebb fokozaton állítom a csapot, és úgy ömlik a víz a pohárba, hanem csöpög bele, de attól is folyamatosan nő a mennyisége.
[00:15:10]És ezért a következő időszak menedzselésére lett kitalálva a paktum több-kevesebb sikerrel, mert például a kiutasítások rendszere, mint korábban utaltam rá, az még mindig nem az igazi.
[00:15:24]Az, hogy kevesebben érkeznek így az utóbbi időszakba, menekültek próbálnak bejutni az Európai Unióba, az mennyire az uniós szabályozásoknak köszönhető, és mennyire külső tényezőknek?
[00:15:34]Ezt azért is kérdezem, mert a paktum kapcsán is felmerül ez a kérdés, hogy most ha bevezeti ezt a szabályozást az EU, hogy az hogyan fog egyébként hatni azokra, akik próbálnak bejutni az Európai Unióba, felbátorítja őket, inkább a kedvüket szedi, vagy akár más útvonalak alakulhatnak ki hosszú távon, ahol majd próbálkozhatnak.
[00:15:58]Tehát ahol kiár a dicséret, ott kiár a dicséret, azért volt pár jó lépése az európai közösségeknek az utóbbi pár évben.
[00:16:05]Ugye az egyik legsikeresebb az a upstream containment volt, ami a magyarul úgy került lefordításra, hogy a kapuőrállamok szerződései, aminek ugye az lett a lényege, hogy olyan az Európai Unióval határos vagy egy régióban lévő, de nem uniós tagá nem uniós tagállamokkal történő megállapodások, akik migrációs útvonalakon ülnek.
[00:16:26]Mit jelent ez?
[00:16:29]Szubszaharai Afrikán keresztül, hogy lehet Európába jutni Észak-Afrikán keresztül.
[00:16:33]akkor megállapodunk minden észak-afrikai országgal, hogy ilyen meg olyan pénzügyi támogatásokat kapnak azért cserébe, hogyha ők azok, akik megállítják a migrációs hullámot szubszaharai Afrikából.
[00:16:44]Ez látszólag bizonyos szinten működött, hiszen látjuk, hogy letörtek a számok, már nem jönnek annyian.
[00:16:50]Fellép Marokkótól, Algérián át Líbián keresztül, egészen Egyiptomig mindenki, hogy ne érkezzen olyan intenzív migrációs nyomás délről Éjszak felé.
[00:16:59]Na de most ez természetesen rövidtávon egy kifizetődő politikai alku.
[00:17:05]Ez nagyon kedvező is az európai politikai vezetőknek, hiszen tudják azt mutatni, hogy az az ő irányításuk alatt csökkent a migrációs szám szemben elődjeikkel.
[00:17:18]Ugyanakkor ez kinyitja a zsarolási potenciálnak az utat.
[00:17:22]És ez például Líbia esetében abszolút látszik.
[00:17:23]Tehát amikor Líbia érzékeli azt, hogy mostanában nem kapott annyi pénzt a migráció kezelésére, vagy ő úgy ítéli meg, hogy az eddigi keret nem volt kielégítő, akkor hirtelen megindulnak a migrációs áramlások.
[00:17:37]És ennek az utóbbi egy évben például Görögország volt a célpontja.
[00:17:41]Görögország Kréta meg Gavdos szigeteire olyan intenzív migrációs nyomás érkezett, amire ezek a szigetek nem voltak felkészülve egyáltalán.
[00:17:50]Még csak egy befogadási központ sincsen ezeken a szigeteken, mert nem gondolták, hogy erre szükségük lenne, hiszen közel van Libia, de nem annyira közel.
[00:18:00]Közelebb vannak mondjuk az olasz partok, tehát az logikusabbnak tűnt.
[00:18:03]Ha az nem tűnt logikusnak, hogy 108 km-t fognak jönni motorcsónakokban, embercsempészek segítségeivel a migránsok gavdos partjaira.
[00:18:13]Édekes, hogy így migráció terén sok minden olyan, mintha ilyen kiszámíthatatlannak tűnne, és így utólag néznek a döntés, de mer pont ez a lényeg, tehát hogy mi eldönthetünk dolgokat Európába, és talán pontosan ez a legfontosabb gondolat, de hogy a döntéseinket látják az embercsempészek is, és ők is tudnak alkalmazkodni.
[00:18:30]Tehát a korábban említett állításom, hogy nem a probléma gyökere reflektál a paktum, hanem menedzselni próbálja azt, az viszont itt üt vissza.
[00:18:39]Tehát ha menedzselni próbálok valamit, akkor az ember csempész.
[00:18:41]le fog ülni az íróasztalához, és ki fogja találni az új fajta mechanizmusokat, amikkel továbbra is fenn tudja tartani rendkívül jelentős bizniszét.
[00:18:50]És nehogy azt higjük, hogy az embercsempészek azok valami leszakadt kis bűnözők.
[00:18:54]Ezek olyan erős szervezett bűnözői csoportok, amik leginkább az észak-amerikai kontinensen működő kartellekhez hasonlíthatóak, kiterjedt pénzügyi eszközökkel, offsorszámlákkal, fegyverarsenal.
[00:19:06]De ezek nagyon komoly szervezetek, akiknek nagyon komoly vezetői is vannak.
[00:19:10]Tehát ők pontosan látják azt, hogy hogyan lavírozzanak a változóeurópai jogi környezetbe, és ha nem adunk rájuk intenzív válaszokat, akkor az a mi határainknál fog visszaütni.
[00:19:22]Visszatérve arra, hogy Magyarországot hogyan érinti ez az egész, beszéltünk arról, hogy így a az opcionális segítségnyújtás az csak bizonyos eshetőségekben merülhet majd fel a jövőbe.
[00:19:34]Szóval, hogyha jól értem, akkor vagy menekülteket fogad be az ország, vagy pedig fejenként fizeti azt a pénzösszeget, amit egy-egy menekültre kiszabtak.
[00:19:45]hogyha ez a második verzió valósulna meg a Tiszakormányzása alatt, az hosszútávon mit jelentene így pénzügyi szempontból az országra nézve, illetve beszélhetünk egy korábbi bírságról is.
[00:19:55]Úgy tudom, hogy napi 1 milliárd euróval bírságolják Magyarországot a menekült ügyi rendszere miatt.
[00:20:02]Ez a kettő viszonyul egymáshoz, hogyha fizetnék ezt a fejenként járó összeget, akkor azt eltörlik, hogy ez kettő egymástól teljesen független.
[00:20:10]Ez hogy néz ki?
[00:20:13]Ugye először is az operatív segítségnyújtás van még egy gondolat, hogy azért ne zárjuk ki, hogy tekintve azt tudjuk, hogy az új magyar kormánynak és az Európai bizottságnak nagyon jó személyes és politikai kapcsolataik vannak.
[00:20:25]Nem kizárt, hogy ki tudja lobbizni a magyar kormány, hogy rá ne vonatkozzon sem a befogadás, sem a pénzfizetés.
[00:20:32]Én pusztán így mondtam, hogy alapvetően ennek azért kicsi az esélye.
[00:20:36]És érthető, hogy miért kicsi az esélye, mert mindenki szívesebben venné, hogyha átvállalna tőlük az ember migránsokat, vagy legalább fizetne érte.
[00:20:44]Na most ami a fizetéseket illeti, ezzel kapcsolatban is azért van egy olyan pont, amire felhívnám a figyelmet, méghozzá az, hogy az Európai Bizottság azt állapította meg, hogy 20000 EUR per kopf a díja a migránsoknak.
[00:20:53]Ha nem akarsz befogadni valakit, 20000 EUR-t kell költened.
[00:20:58]Ezzel párhuzamosan német szövetségi adatokból tudjuk azt, hogy 50000€ egy migránsnak egy éves ellátása.
[00:21:06]Tehát ennyibe kerül az államnak.
[00:21:06]Na most ez keves ez a 20000 óra, ez kevesebb, mint a fele annak, amennyibe valójában kerül egy migráns.
[00:21:12]Tehát mi akadályozza meg az Európai Uniót, hogy ne emelje meg ennek a költségét.
[00:21:17]Tehát azért nem olyan stabil meg biztos az euró, hogy az inflációnak ne legyen kitéve.
[00:21:22]Tehát ez a szám még növekedhet, és a paktum könnyedén lekövetheti ezt a jövőbe.
[00:21:28]Tehát simán lehet, hogy ami most 20000 EUR per kopf, az jövőre 40 lesz, majd két év múlva 60, nem tudhatjuk.
[00:21:31]Ö ami pedig a magyar vállalást illeti, ugye 406 milliárd Ftba kerülne, hogyha kifizetnénk azt az összes migránsért járó 20000 EUR-t.
[00:21:47]Most, hogy ezt képbe helyezzem, ez mondjuk akkora, mint Hajdó Böszörménynek a az éves költségvetése.
[00:21:54]Vagy ennyiért vettünk a magyar állam ennyiért vett Donald Trumptól amerikai eszközöket, vagy vagy egy piaci példát mondjak, a Forig ennyiért vette meg a Vant.
[00:22:04]Tehát lehet látni, hogy ez az összeg nagy de olyan jelentősen nagy.
[00:22:08]Tehát nem ez a valódi költsége a migrációs paktumnak ismétlem.
[00:22:10]A valódi költsége az a határmenti eljárás.
[00:22:12]Fáj az, amikor ki kell fizetnünk 406 milliárd Ftot, de valójában nem ezen áll vagy bújik az ország sorsa, hanem az, hogy a határmenti eljárásokkal mi lesz a helyzet.
[00:22:23]És van rá jogi precedens, hogy ne kelljen határmenti eljárást alkalmazni.
[00:22:27]Az észtek érdekes, 15 éve működtetik ezt a rendszert, és nem kaptak európai uniós büntetést szemben hazánkkal.
[00:22:33]Az észeknél is úgy van, hogy Szent Péter váron az ész nagy követséggel lehet benyújtani a kérelmet, de érdekes módon erről senki nem beszél be a magyar esetben.
[00:22:40]Mellékes téma.
[00:22:40]Na most a büntetés ugye, hogyha nem teljesítjük a paktumot, kötelezettségszegési eljárás.
[00:22:47]Ha fenntartjuk a belgrádi nagykövetséget, akkor marad a napi 1 milliós bírság.
[00:22:53]Mind a kettő szükséges lenne a mi állami működésünkhöz, hogy ne minden a migrációról kelljen, hogy szóljon itthon.
[00:22:59]Ne kelljen aránytalanul nagy állami pénzeket költenünk erre.
[00:23:01]Viszont ezeknek a költségei, ezek összeadódnak, és ezek nem úgy néznek ki, hogy érkezik egy fizetési felszólítás a pénzügyminisztériumhoz, és nekik ezt el kell utalniuk Brüsszelbe, hanem ezeket a büntetéseket a Magyarországnak járó uniós forrásokból vonják le.
[00:23:17]Na most ez egy olyan kormány esetében, aki azt tűzte kifő célú, hogy minden pénzt haza fognak hozni Magyarország számára, amit előírtak az Unióban.
[00:23:26]Értelemszerűen ez egy együttműködési kényszerpályára kell, hogy helyezze őket, hiszen a kettő nem megy együtt.
[00:23:32]vagy elutasítom a paktumot és fenntartom a nagykövetségi eljárást, vagy pedig elfogadom a paktumot és megszüntetem a nagykövetségi eljárást, hiszen csak így juthatok hozzá a teljes forrásokhoz.
[00:23:45]Hatalmas dilemmák lesznek még itt a magyar kormány részére, ami sok-sok álmatlan éjszakát fog okozni a minisztereknek a következő pár hónapban.
[00:23:55]A határidő pedig közeleg.
[00:23:55]az, hogy egy-egy tagállam melyik segítségnyújtási formát vállalja, vagy ezt ezeket talán ilyen vállalásoknak mondjuk, ez mennyire hosszútávú, szóval van-e a paktumba arra utalás, hogy akár ezen lehet a jövőbe változtatni, hogy mondjuk először valaki befogad, de ha olyan helyzetáll elő, akkor mondjuk változtathat, és akkor pénzt fizetbe, vagy ez egy ilyen stabil, hosszú távú döntésnek minősülne?
[00:24:20]papíron mindent lehet változtatni, de természetesen itt azért egy dinamikusan változó keretről beszélhetünk, vagy legalábbis mi ezt feltételezzük.
[00:24:30]Miszel még egyszer mondom, mondjuk ez a 20000 euró ez nem takarja a valóságot, nem kerül valójában ennyibe egy migráns, mint amennyit megállapított az Európai Tanács, az Európai Bizottság és az Európai Parlament.
[00:24:43]Ez egy lényegesen magasabb összeg.
[00:24:45]Tehát lehet, hogy most éppen 20000 EUR, de lehet, hogy két év múlva 40000 euró, vagy 60000 EUR, vagy még annál is több lesz, nem tudjuk, különösen az euroinfláció fényében.
[00:24:56]Tehát ennek mentén lehet, hogy változni fognak a feltételek, és pont emiatt változni fog az is, hogy kinek mi fogja megérni, de értelemszerűen mindenki arra fog törekedni, hogy egy stabil, kiszámítható, működő rendszer kezdjen el kialakulni, amiben megint nem fog beleférni egy olyan tagállam, aki mondjuk évente változtatja azt, hogy mit is szeretne pontosan csinálni.
[00:25:12]Tehát az európai döntéshozóknak és a tagállamoknak is az érdeke, hogy végső döntések szülessenek most természetesen ott lesz kinyitva a kapu, hogy ezzel lehet változtatni.
[00:25:22]De hogy ennek a dejure jelentősége az mennyire lesz jelentős, ez ez rendkívül kérdéses.
[00:25:30]Beszéljünk a június 12-i határidőről.
[00:25:30]Ez milyen kötelezettségek elé állítja a kormányt?
[00:25:36]Mit kellene eddig a határidőig teljesíteni egyáltalán?
[00:25:40]illetve utaltál rá, hogy 25 tagállam van, amelyik elfogadta a paktumot.
[00:25:45]Ők hogy állnak a különböző kötelezettségeknek a teljesítésében?
[00:25:51]Május 8-án volt egy európai bizottsági jelentés, ami a tagállamok felkészültségéről szólt, és ebből kiderült, hogy azért messze nem ott tartanak az Európai Uniós tagállamok, ahol kellene.
[00:26:01]Van pár tagállam, akik minden pontját teljesítették már a paktum életbe lépéséhez.
[00:26:05]szükséges lépéseket mármint teljesítették.
[00:26:09]Litvánia, Csehország, Málta, Ciprus, de azt látjuk, hogy alapvetően még olyan tagállamok sem készültek fel megfelelőképpen a paktumra, akik egyébként nettó kedvezményezettek.
[00:26:20]Tehát se Olaszország, se Görögország nem elég felkészült a paktum implementálásához.
[00:26:24]Az olaszok például nem harmonizálták az állami jogaikkal a paktum implementálását semennyire.
[00:26:32]A görögöknek nincsen megfelelő kapacitása jelen pillanatban.
[00:26:37]Sok olyan szigetokon ki sincsenek még jelölve a helyek, hogy hol lesz befogadótábor, tehát addig nem működőképes a rendszer, de látunk más sokkal jelentősebb, meg erőteljesebb uniós tagállamoktól is felkészületlenséget.
[00:26:48]A németek még nem is tesztelték az eurodakrendszert.
[00:26:53]Természetesen ez mind mondjuk eltörpül a magyar meg a szlovák helyzet esetében, mert Magyarország meg Szlovákia konkrétan semmilyen lépést nem tett még a paktum irányába.
[00:27:01]nem tettek szolidaritási vállalásokat, nem tesztelték az eurodakrendszert, nem jelölték ki a táborhelyeket, nem bővítettek kapacitást, sőt még ugye tekintve, hogy elutasították a paktumot, a paktum implementálásához igényelhető forrásokat sem kérték le.
[00:27:16]Tehát nincs olyan pontja ennek a két tagállamnak, ami azt mutatná, hogy felkészültség bármilyen szinten készen áll, de a paktum ismétlem életbe fog lépni.
[00:27:27]Ez alól már nem lehet kibújni.
[00:27:30]és ennek súlyos következményei lesznek.
[00:27:33]Tehát vagy elfogadja a magyar kormány azt, hogy nem fogják hazahozni a magyar forrásokat egy az egyben, és ezért büntetést fognak mivel büntetést fognak kapni, ezért nem fogja tudni a forrásokat hazahozni.
[00:27:47]De ugyanakkor meg a magyar miniszterelnöktől látunk olyan nyilatkozatokat, ahol kvázi megvédi a paktumot és összeköti azt akár a előző hétvégi paktum ellenes tüntetés követő kommunikációjában is láttuk, hogy összefüggést vont a paktum és a kifizetések között.
[00:28:05]ugye úgy formálta a diskurzust a paktumellenes tüntetésről, hogy ez valójában a forrásokról szólt.
[00:28:14]Tehát minden olyan kommunikációs eleme, ahol a paktum és a források kapcsolatba szóba kerülnek, az arra utal, hogy a magyar kormány már felkészült arra, hogy a paktumhoz csatlakozni fognak.
[00:28:22]Akkor viszont egy megint nagyon intenzív 12 hét lesz előttük, ugyanis ennyi türelmi időszak van, amit most már azért ennyihített a bizottság.
[00:28:31]Tehát von der Leennek már volt olyan nyilatkozata, azt mondta, hogy augusztus végéig valahogy minden tagállam oldja meg, ami azért lényegesen hosszabb időszak, de természetesen itt továbbra is felmerülnek kérdések, és még mindig nem tiszta a magyar kormánynak a reakciója, hogy pontosan mit és pontosan hogyan szeretnének életbe léptetni a paktummal kapcsolatban, és nagyon sok ellenhmondó nyilatkozatot is kapunk.
[00:28:56]Plusz azt se tudjuk pontosan, hogy ki lenne felelős a magyar kormányon belül a paktumot érintő politikákért.
[00:29:03]Hiszen van itt egy miniszterelnök, van itt egy külügyminiszter, van itt egy belügyminiszter, aki mind érintett kéne, hogy legyen ebben, de nagyon változó nyilatkozatokat látunk tőlük, hogy ki hogyan, mennyire fonódik ebbe bele.
[00:29:15]Szemben az előző kormánnyal, ahol egyértelmű volt, hogy a kormányfő és a belügyminiszter volt felelős, ezért pont most még ezeket a belső struktúrákat se pontosan látjuk át.
[00:29:23]Tehát összességében azt lehet látni, hogy még nem elég harmonikus az együttműködés a kormányon belül, ami a migrációs paktumot érintő politikákat illeti.
[00:29:34]Megteheti-e Magyarország, hogy nem csatlakozik a paktumhoz, és ha igen, annak milyen következményei lehetnek, itt utaltál, hogy valószínűleg egy kötelezettségi szegési eljárásnak nézne elébe.
[00:29:45]Igen, tehát dönthet úgy, a magyar kormány nem teljesíti, de akkor azzal elfogadja azt is, hogy ezért pénzbírságot fog kapni, és az ezért járó pénzbírság az azokból a forrásokból kerül majd levonásra, amikre felesküdött, hogy haza fogja őket hozni.
[00:30:02]Tehát itt sok egymás nincs nincs előrébb, mert így vagy úgy, de valamelyik ígéretét meg kell, hogy szegje.
[00:30:08]Megígérte ez a kormány egyszerre, hogy nem fogja elfogadni a paktumot.
[00:30:12]Ezen mondjuk egy kicsit később enyhítettek.
[00:30:14]Most már nem arról van szó, ezt nem mondta ki most már a miniszterelnök több hete a szájával, hogy nem fogja elfogadni a paktumot, hanem hogy nem fognak migránsok érkezni Magyarországra.
[00:30:23]Ugye ez az, amit kommunikált következetesen az elmúlt hetekben.
[00:30:26]De az eredeti felállás, a a Tiszapártnak a vállalásai, a választási programjukban az volt, hogy nem fogják elfogadni a paktumot.
[00:30:33]A másik vállalásuk pedig az volt, hogy minden uniós forrást haza fognak hozni.
[00:30:37]A kettő az nem működik együtt.
[00:30:40]Tehát vagy vagy nyilván még egyszer mondom, ö maga a paktumnak a hivatalos költsége az nem nagy, nem azzal van a probléma, hanem a felmerülő költségekkel.
[00:30:51]Hogyha itt megindul megint egy jelentős migrációs nyomás az európai kontinens irányában nyugat-balkán útvonalon keresztül, akkor annak nagyon súlyos ára lesz Magyarországnak, hiszen akkor az a 300 fő az nagyon könnyen felugorhat háromszoros négyszeres számra.
[00:31:08]és annak az éves kezelése 127-es eljárással még annyira lehetetlen, mint amennyire az előző 300 szám.
[00:31:19]Zárókérdésként azért az utóbbi hónapokban ezt a június 12-i határidőtől lehetett olvasni cikkekben, de hogyha jól értem, akkor ez még egy hosszabb átfutási idő akár, hogyha ez a türelmi időszak is bejön nyárra.
[00:31:32]Mikorra vetítenédt előre, hogy komolyabb változtatásokat vagy akár eredményeket láthatunk így a paktum kapcsán?
[00:31:42]Ez az 1 millió dolláros kérdés.
[00:31:42]Tehát ezt senki nem tudja pontosan.
[00:31:44]Azt tudjuk most, hogy életbe lép, hatályba lép a paktum.
[00:31:47]Innentől érvényes.
[00:31:47]Innentől aki nem teljesíti, azoknak a büntetések járnak.
[00:31:51]A türelmi időszak alatt még nem fognak kiróni büntetéseket, de ha valaki a türelmi időszak végén sem fog készen állni arra, hogy implementálja minden egyes pontját a paktumnak és harmonizálja a saját jogrendjével, abból már következhetnek éles európai konfliktusok és büntetések, ami Magyarország számára nagyon kedvezőtlen lehet, de ugyanilyen kedvezőtlen maga a paktum is.
[00:32:13]Úgyhogy igazából ez egy olyan helyzet, amivel Magyarország nem nagyon tud nyerni.
[00:32:18]E tekintetben mindenképpen érdemes figyelni az elkövetkező heteket, hogy Magyarország, illetve az új kormány hogyan fog erre a kérdésre reagálni, milyen döntés születik.
[00:32:27]Gönci Róbert volt a vendégünk.
[00:32:29]Nagyon szépen köszönöm a beszélgetést.
[00:32:31]Köszönöm a lehetőséget.
[00:32:33]Nézőknek, hallgatóknak is köszönjük, hogy velünk tartottak.
[00:32:34]Viszontlátásra!