Kötelező migránstáborokat kell felhúznia Magyarországnak? – Sayfo Omar

[00:00:00]Köszöntök minden kedves hallgatót és nézőt a Hit Rádió legfrissebb adásában.

[00:00:03]Én Szabó József vagyok.

[00:00:03]Mai vendégünk Sajf Omár, a migráció Kutató intézetkutatási vezetője.

[00:00:07]Szervusz!

[00:00:08]Szia!

[00:00:09]Szervusz!

[00:00:09]Üdvözlöm a hallgatókat.

[00:00:11]A héten elfogadják a migrációs paktumot.

[00:00:13]Emiatt érdemes lehet körbenézni, hogy miről is szól ez a paktum, hogyan is néz ki valójában, és milyen hatása lesz az életünkre, és milyen hatása volt eddig a migráció az életünkre.

[00:00:22]De kezdjük először a paktumról röviden.

[00:00:24]Miről szól ez a paktum, és miért fontos, hogy most lép életbe?

[00:00:30]Az Európai Unió a tagországoktól alapvetően három fontos dolgot vár el a paktum keretében.

[00:00:33]Az egyik az, hogy hozzon létre jogi környezetet és infrastruktúrális kapacitásokat arra, hogy fogadja és feldolgozza a frissen érkezők menedékkérelmeit és elbírálja, hogy ők haj ők jogosultak-e az Európában való maradásra.

[00:00:48]A másik elvárás, hogy ezt gyorsan tegye meg, tehát a korábbiaknál gyorsabban.

[00:00:52]A harmadik pedig az, hogy a tagországok vállaljanak valamiféle szolidaritást azokkal az országokkal, amelyek jobban ki vannak téve náluk a migráció hatásainak.

[00:01:00]Tehát itt összességében egy ilyen átfogó keretrendszerről van szó.

[00:01:06]Ez részlegesen egyébként jelent előnyöket is.

[00:01:10]Tehát itt vannak azért előrelépések az elmúlt években, ami európai részről megszületett olyan döntések.

[00:01:16]Tehát gondoljunk arra, hogy például a harmadik biztonságos országoknak a kategóriáját kibővítették.

[00:01:24]Tehát például az elkövetkező időszakban nem csak olyan országokba küldhetők vissza a migránsok, ahonnan ők származnak, vagy amelyen áthaladtak, vagy konkrétan kapcsolatban voltak vele, hanem bármely harmadik országba, amellyel két oldalú megállapodások vannak.

[00:01:39]Tehát ha le akarjuk ezt egyszerűsíteni, ha például Finnország nem tud Gambiába visszaküldeni egy gambiai állampolgárt, mert hogy nincs mondjuk erre fogadókészség Gambia részéről, akkor megteheti azt, hogy adott esetben Mongóliába is elszállítja őt, amennyiben Mongóliával van egy kétoldalú megállapodása.

[00:01:55]Tehát ez mindenképpen egy könnyítést jelent valamilyen mértékben, és megnyitja a kaput olyan korábban félresöpört vagy nehezen beinduló projektek előtt, mint például a dánoknak a ruanda terve, hogy ruandába szállítanának migránsokat, akik nem jogosultak maradni Dániában, vagy az olaszoknak az Albánia terve, ami elé megint csak különböző jogiagályok miatt gördítettek akadályokat korábban.

[00:02:18]Tehát ez egy mondhatjuk, hogyha a migráció egészét esztő, az egy pozitív fejlemény.

[00:02:25]Ugyanakkor vannak azok a részei is a paktumnak, amik kevésbé életszerűek, legalábbis még nem úgy tűnik, hogy életszerűek lesznek, és amik gondot jelenthetnek az elkövetkező időszakban.

[00:02:35]Ilyen például az, hogy minden országnak egy meghatározott kvóta szerint el kell tudnia szállásolni meghatározott számú embert, akiknek gyorsított eljárásban le kell folytatni a az elbírál a kérés kérelmeiknek az elbírálását.

[00:02:50]Tehát Magyarország esetében például 349 ember van, akit Magyarországnak be kell fogadnia.

[00:02:58]Ezt Magyarország kiválthatja pénzzel, fejenként eur-val, ami azt jelenti, hogy összességében itt ilyen 7 millió Eurór-ról beszélünk, ami nem egy rossz üzlet Magyarország számára, hiszen gondoljunk arra, hogy mostanában napi 1 millió eurót fizetünk bírságként korábbi európai Európa részéről jogsértőnek ítélt cselekedetek vagy attitűdök miatt.

[00:03:23]Viszont ami problémát jelent például Magyarország esetében, vagy legalábbis kihívást a jövőre nézve, az az, hogy Magyarországnak 7716 embert kell tudnia elszállásolni addig, amíg el nem bírálják a kérelmüket.

[00:03:34]Ez azt jelenti egészen konkrétan, hogy Magyarországnak rendelkezésre, vagy fel kell húznia erre kapacitásokat Magyaror területen.

[00:03:44]Ez úgy nézne ki, mint mondjuk a tranzit zónák korábban, ami miatt elmarasztalta egyébként az Európai Unió Magyarországot.

[00:03:50]Ezeken a ezekben a központokban gyakorlatilag zárt kapuk mögött kellene tartaniuk az embereket.

[00:03:58]Hét napja van a magyar hatóságoknak arra, hogy elbírálja, hogy egy adott személy benyújthat-e meredékkérelmet.

[00:04:04]Ezt úgy bírálják el, hogy megnézik, hogy az adott országban 20% alatt vagy felett van-e a kapacitá a a van-e az e a menedékkérelmek elfogadásának?

[00:04:14]Leegyszerűsítve, ha mondjuk egy háborús országból érkezett, akkor valószínűleg nagyobb a százalék, tehát el kell bírálni a kérelmét, hogyha nem háborús országból, vagy Egyiptomból, Algériából, akkor nem kell elbírálni.

[00:04:24]Innentől kezdve 12 napja van, vagy bocsánat, 12 hete van az államnak, illetve a hatóságoknak arra, hogy hogy elbírálják magát a menedékkérelmet.

[00:04:35]Majd itt nemleges a válasz, akkor 12 hét van arra, hogy ezt az illetőt kitoloncolják.

[00:04:44]Ha azonban ez nem valósítható meg például, mert a kibocsátó ország nem hajlandó az illetőt visszafogadni, ebben az esetben kitoloncolásra váló személyként őt be kell engedni az unió területére.

[00:04:54]És és egészen és innentől kezdve gyakorlatilag ez ez az illető ott van az EU területén feltételezhetően nem magyar területen, hanem valamely már létező diaszpórához csatlakozva Nyugat-Európában.

[00:05:07]Tehát végsősoron ez nem megoldás a problémára, de hát természetesen a puding próbálja az evé és még nem tudjuk, hogy ez a gyakorlatban hogy fog működni.

[00:05:14]Lehet, hogy fog és lehet, hogy jó lesz.

[00:05:16]Nagyon érdek nagyon érdekes azt nézni, hogy alapvetően Európa két migrációs, vagy több inkább talán több migrációs krízissel is néz szembe egyszerre, hiszen van egy déli, ami így a közelkeleti afrikai térségből érkezik, és van egy keleti, ami az ukra háború miatt alakult ki.

[00:05:33]Itt egyébként úgy tűnik, minthogyha Európa egy kicsit másképp is kommunikálna a kettővel kapcsolatban.

[00:05:39]Erre lehet, hogy majd egy kicsit kitérünk, de kezdjük először azzal, hogy magának ennek a közelkeleti migrációs nyomásnak van-e újabb lendülete?

[00:05:49]Hiszen ugye 2015-ben talán azt lehetett mondani, hogy ez a legfőbb migrációs nyomás.

[00:05:53]Most itt az iráni háborúval kapcsolatban újra megerősödött ez a nyomás Európára nézve, vagy egyébként az iráni háborúnak nem voltak ilyen következményei, mert amikor kitört a háború, akkor is szerintem veled beszéltük ezt, hogy valószínűleg lesz egy ilyen következménye.

[00:06:08]Hát a déli országok részéről, itt nem csak az észak-afrikai közelkeleti térségről beszélünk, hanem szubszaharáról is, itt igény lenne az elvándorlásra egyszerűen gazdasági okokból.

[00:06:18]Tehát ezen országok strukturális problémákkal néznek szembe, fiadal a lakosságuk, akiknek nincs munkájuk.

[00:06:23]Tehát az életük legaktívabb éveiben vannak passzivitásra kárhoztatva.

[00:06:28]Innentől kezdve sokan szeretnének jönni Európába.

[00:06:29]Tehát erről ilyen egészen konkrét felmérések vannak az arabbarométer részéről, ami a főkibocsátó országokban ezt felnémri.

[00:06:38]Arab országokban természetesen.

[00:06:38]És végsősoron itt ilyen egészen extrém számok vannak, például Tunézia esetében, ahol a 30 évnél fiatalabb férfiaknak 70%-a szeretne kivándorolni.

[00:06:47]Ez persze nem azt jelenti, hogy ki fognak vándorolni, hanem van egy szándék.

[00:06:53]elsősorban gazdasági okokból ugyanez a felmérés mutatja, hogy a kivándorlás oka hozzávetőleg minden országban ilyen 90%-ban gazdasági eredetű, nem a demokrácia iránti vágy vagy az elnyomórezsim vagy egyéb dolog, hanem gazdaság, tehát itt húsbavágó dolgokról van szó.

[00:07:09]Eztel a ténnyel tisztában vannak a nyugati kormányok, de elsősorban a mediterrán frontszágoknak a kormányai is.

[00:07:15]Így például Olaszország az elmúlt években számos kétoldalú megállapodást kötött különböző észak-afrikai rezsimekkel, Egyiptommal, Tunéziával, Líbiával, hogy fogják vissza egyrészt a saját polgáraikat, másrészt a területeiken áthaladni kívánó szubszaharaiakat.

[00:07:31]És mi ezen megállapodások eredményeképpen, mert itt számos ország, számos országgal kötött egyességet, egyre inkább jellemző a tendencia, hogy a fejlesztési segélyeket is migrációs megállapodásokhoz kötik, ami azért fontos, mert Európa nem tudja helyreállítani ezeknek az országoknak a gazdaságát, viszont hatalomban tud tartani olyan eliteket, akik mondjuk a hadsereg segítségével partnerei a migráció kezelésében.

[00:07:57]Tehát itt végső soron Európa kiszervezte ezt a ezt a problémakört különböző észak-afrikai rezsimek részé, és ennek eredményeképpen jelentősen csökken a bevándorlás.

[00:08:09]Tehát tavaly több mint 30%-kal csökkent korábbi évhez képest a bevándorlás, de még így is 178000 ember érkezett, tehát egy egy nagyobb magyar városnyi ember érkezett Európába, ami önmagában ez a szám nem lenne sok, tehát egy 500 milliós Európa fel tudna szívni ennyi embert.

[00:08:28]A probléma az, hogy voltak előzmények és olyan társadalmi feszültségek vannak, már nem csak 2015 óta, hanem már azt megelőzően is, hugye az európai társadalmak ezt nehezen bírják el.

[00:08:39]És ez a politikára is kihat, hiszen a politikusok szeretik, hogyha újra választják őket, és megoldásokat próbálnak találni erre a kérdésre.

[00:08:49]Beszéljünk erről a társadalmi feszültségekről, hiszen például az egyik leghangosabb migrációpárti ország, Németország volt ugye pont ebbe a 2015-ös időszakba.

[00:08:59]Ezzel szemben most a német vezetés aminthatalomváltos volt Szíriában, hirtelen újra jónak és Békés országnak ítélte meg az országot, és minél hamarabb vissza akarta odaküldeni a szír menekülteket.

[00:09:11]Mit lehet elmondani?

[00:09:13]Mennyire változott meg az európai politika ebből a szempontból?

[00:09:15]Mennyire beszéltünk arról, hogy a akár itt a német vezetés, akár más európai vezetők szeretnének valahogy kivergődni ebből a problémából, illetve milyen társadalmi változásokat hozott akár a 2015 óta az Európai Unióban ez a migrációs hullám, akár a az előtte lévő problémák?

[00:09:35]Ne felejtsük el tehát azt azt sem, hogy ez a 2015 migrációs hullám sem vákuumban történt.

[00:09:43]Tehát ilyenek is voltak előzményei.

[00:09:45]Tehát nyugat-Európában bevándorlás az az hozzától a 60-as évek óta zajlik.

[00:09:47]És azért tegyük hozzá, hogy nem minden országban kudarcos feltétlenül, és nem minden bevándorló csoportnak kudarcazi beilleszkedése.

[00:09:57]Ugyanakkor vannak olyan körülhatárolható csoportok, amelyeknek valóban problematikus az integrációja.

[00:10:04]nem teljes egészében, de vannak problematikus elemei és nagyobb alcsoportjai.

[00:10:09]Ennek az eredményeképpen egyébként is voltak feszültségek a nyugati társadalmakban, amelyek jellemzően akkor törtek felszínre, amikor egyébként is probléma volt mondjuk gazdaság szempontjából, vagy egyéb téren, amikor az ilyen feszültségek felerősödnek.

[00:10:22]Végsősoron a 15-ös migrációs válság is egy ilyen problémahalmaz ér épült már rá.

[00:10:28]És az látszik, hogy a társadalmi elégedetlenség eredményeképpen megerősödtek azok a politikai erők, amelyek határozott megoldást kínáltak erre a kérdésre, és az ő hatásuk különböző módokon jelent meg a fősodratú európai politikának a döntéshozatalában, vagy a kormánypártoknak, erőknek a döntéshozatalában.

[00:10:50]Tehát Svédországban például az markánsan migráció ellenes svéd demokraták kívülről támogatják 2022 óta a kormánykoalíciót Németországban az alternatív dolcsánd megerősödésére válaszul a CDU is sokkal inkább szigor szigorúbb migrációs politikát kezdeményez már mint korábban látjuk azt Franciaországban is, hogy Emmanuel Macron, aki ugyebár egy liberális középutas jelöltként kezdte a a politikai pályáját át végső soron markánsan migrációkritikus politikát folytatna, hogyha a fékek és ellensúlyok ebben engednék őt vagy adnának neki mozgásteret Franciaországban, ott sokkal kevesebb a mozgástere.

[00:11:31]Ö de végsősan látszik ez az erős fordulat a ö politika részéről is.

[00:11:37]Nagyon határozott szigorítások vannak nemzetállami szinten.

[00:11:41]És immár az, hogy Németország is ebbe az irányba mozdul el, ennek az eredménye az, hogy a brüsszeli politika is sokkal inkább szigorúbb fellépést sürget.

[00:11:51]Tegyük hozzá, hogy azért itt egy nagy tankerről van szó, nem egy kis tutajról.

[00:11:56]Tehát az irányváltás az egy nagyon lassú dolog.

[00:11:58]De az látszik, hogy például a már említett példa a harmadik biztonságos országok kategóriájának a kiterjesztéséről, illetve hogy ezt a döntést a nemzetállamok kezébe adták, hogy ők dönthetik el, hogy ki a harmadik biztonságos ország, ez ez a megoldás irányába tenne a javaslatot.

[00:12:12]A probléma az, hogy már jelentős a feszültség és a már Európában lévő, de egyébként maradásra nem jogosult embereknek a kitoloncolása.

[00:12:22]Franciaországban itt minimum 700000, maximum 1 millió emberről beszélünk, akik papír nélkül eltűntek a rendszerből és ott vannak az utcákon.

[00:12:31]Tehát ez viszont magára, ez még várat magára.

[00:12:34]És amíg ez nem oldódik meg, addig a feszültség fenn marad, mivel nagyon sok nyugat-európai városban a köztereknek átalakult a képe.

[00:12:42]Az ottani lakosság nem érzi magát szubjektív vagy objektív okokból biztonságosan tegyük biztonságban tegyük hozzá, hogy nem csak az őshonos lakosság, hanem a bevándorló lakosságnak egy része sem örül annak a mostani kialakult állapotnak.

[00:12:55]Tehát ez mindenképpen nyomás aláhelyezi a politikát.

[00:12:59]Igen, ez is lenne a következő kérdésem, hogy azért elég sok, főleg a magyar médiában az elmúlt kampány időszakban is azért elég sokszor hallottunk azt, hogy a a német és a francia nagy városokban milyen problémák alakultak ki a a migrációs helyzet miatt.

[00:13:14]De mit lehet elmondani is, mint mint most kutatót kérdezem, hogy ezek a ezek a problémák, amik a nagyvárosokban kialakultak, ezek egyértelműen visszavezethetőek a migrációs problémára?

[00:13:25]Szóalá a német és francia társadalom az elmúlt 10 évben égette meg magát ezzel a problémával, vagy pont azért, mert már előtte is, akár a németeknél ugye a 60-as évek óta például a törökök is bemándolók voltak.

[00:13:34]Amúgy is itt voltak ezek a problémák, csak ez sokkal inkább felerősítette.

[00:13:40]Ennek a problémának azért sok arca van.

[00:13:42]Tehát hogyha megnézzük például a Németországban lévő törököket, akkor azt látjuk, hogy nem tökéletes az integrációjuk.

[00:13:48]Elsősorban egyébként nem csak kulturális okokból, hanem azért sem, mert Németországban törökök vendégmunkásként érkeztek.

[00:13:53]Anatóliából alapvetően kevésbé erős iskolázottsággal.

[00:14:00]Jellemzően a feleségek, akiket a családegyesítések során maguk után hoztak, ők háziasszonyok voltak, nem beszélték a nyelvet.

[00:14:05]Tehát eleve ilyen családból egy török gyerek hátrányból indul a német társadalmon belül.

[00:14:09]Tehát szükségszerűen a mindenféle mutatói későbbiekben foglalkoztatottság, iskolázottság kapcsán az rosszabb lesz, mint az ártlagnak, ahokinél jobbak az alapok.

[00:14:19]Ahhoz képest, a rossz alapokhoz képest azért a törökök integrációja Németországban nem annyira rossz, mint mondjuk más csoportoknak, mint mondjuk a szomáliaaké Svédországban, ami megint csak már más kultúrából érkezett, megint csak még hátrányosabb művelt áll iskolázottsági helyzetből.

[00:14:37]Tehát nem lehet azt mondani, hogy minden esetben elbukott az integráció.

[00:14:40]És akkor mondjuk nem beszéltünk még az irániakról, akikből 300zres diaszpóra van Németországban, mégsem hallunk róluk soha semmi rosszat, mert alapvetően az országnak az elitje vándorolt ki.

[00:14:49]Tehát ez egy renglehetősen tágproblémahalmaz, de az tény és való, hogy egyes városrészekben problémák vannak.

[00:14:59]Ez a probléma mindenhol helyi arcú.

[00:15:01]Tehát például Németországban, Belgiumban a beérkezett vendégmunkások vagy gyar volt gyarmatlakók, ők a belvárosokban telepedtek le.

[00:15:10]Mivel azok voltak a munkásyek, ilyen mondjuk a híres hírt brüsszeli mölembék, tehát innentől kezdve ők a belvárosban voltak, mégis csak valamiféle közelebbi interakcióban voltak a többségi társadalommal.

[00:15:21]Az nem azt jelenti, hogy Mölembenékben például marokkói berber nagyon specifikus szűkö körülhatárolható közösségek, akikből hirtelen sok érkezett oda, ne alkotnának egy kis párhuzamos társadalmat, ami nem látható át a rendőrség meg hatóságok részéről, mert hogy saját dialektus beszélnek annyira sajátos a kultúráik.

[00:15:42]Tehát ez megvan, de ezzel együtt nagyobb az interakció a többségi társadalommal, mint például Franciaországban, ahol a bevándorlókat szisztematikusan kezdetekből kezdetektől a belvárosoktól távoli külvárosokban nekik felépített paneldzsungelekbe költöztették be, és kialakult ott egyfajta mikrokozmosz, ami sok szempontból el van szepálva a többségi társadalomtól, de ezek a be az integrációs problémák, ezek megvoltak Nyugat-Európában, és erre jött rá plusz egy réteg ként a frissen érkezőknek a kérd az ügye, akik szükségszerűen az olcsóbb lakhatás felé orientálódtak, az olcsóbb lakhatást pedig a már eleve bevándorlóknak a környékek adják.

[00:16:21]Tehát ezek a bevándorlolók a környékek kaptak egy újabb löketet Európán kívülről.

[00:16:26]Ez nem azt jelenti, hogy ez nekik ők ezt vérfrissítésként élik meg, mert mert egy török Németországban nem örül egy szíriai vagy egy Kurd, vagy egy afgán érkezésének, de végsősoron ezek a területek ilyen ilyen módon elszakadtak még inkább a többségi társadalomtól.

[00:16:42]És ami érzékel a többségi társadalom, mert a sokszor nem, mert ezek lakókörnyékek, ami ott zajlik, az az ottaniaknak az ügye, az a közterek, a például pályaudvarok környéke.

[00:16:52]Tehát nem a bevándorlóknak a környékeken romlott meg a közbiztonság.

[00:16:56]Ott nincs több lopás vagy autó feltörés vagy valami, mert azok lakókörnyékek és a helyiek alapvetően ezt így rendben tartják.

[00:17:03]A gond a köztereken van például a pályaudvarokon, ahol megnőtt a például vagyon elleni bűncselekményeknek a száma vagy zaklatásoknak a száma.

[00:17:12]A jellemzően bevándorlók által.

[00:17:16]Persze nyilván nem lehet általánosítani, de itt is jól körülhatárolható, hogy mely bevándorlócsoportnak milyen kriminalisztikai profilja van, és milyen típusú problémák miatt kerülnek a lakó hatóságok látókörébe.

[00:17:31]Egy kicsit még itt a a társadalmak összefeszélésénél maradjunk, mert számomra egy nagyon érdekes kérdés az, hogy maguknak a bevándorlóknak milyen erős a kulturális és vallási hovatartozásuk.

[00:17:41]Itt azért Európában elég nagy kérdés az, hogy hogyan is definiálja ma magát Európa.

[00:17:46]Mondhatjuk úgy, hogy egy kulturális háborúban háború megyünk keresztül, és erre érkezett nagyon sok muszlim bevándorló, egy nagyon más háttérben, nagyon más gondolkodásmódból érkező bevándorló, akár legális vagy illegális bevándorló.

[00:18:00]Ő mennyire tud vonzó lenni a mai európai fiataloknak ez a kultúrköre, amit a a a bevándorlók hoztak?

[00:18:10]illetve hogy látjuk a hogy látjuk azt, hogy a magában a a az iszlám vallásban van-e különbség akár a az arab világban tartott iszlám között, illetve a között, amit a a bevándorlók hoznak?

[00:18:23]Itt most olyan szempontból kérdezem, hogy az amit a a ez a migrációs hullámeredményezett, ez egy radikálisabb iszlám, mint amit például a saját országaikban vallanak?

[00:18:33]Hát a kérdésednek nagyon sok alterülete van.

[00:18:36]Megpróbálok válaszolni rá és aztán kérlek szólj, hogyha valamit kihagytam volna.

[00:18:40]Az iszlám, a bevándorlók muszlim vallása az egy extra réteget ad a bevándorlás a tömeges Európán kívülről érkező bevándorlás problematikájának, de nem önmagában pusztán a probléma.

[00:18:50]Tehát ha kulturálisan megvizsgálunk egy szubszaharai keresztényt, azt látjuk, mondjuk egy nigériai keresztényt, azt látjuk, hogy kulturálisan, értékrendjében, hatóságok iránti attitűdében, munkamoráljában ő közelebb áll egy nigériai muszlimhoz, mint egy európai keresztényhez.

[00:19:07]De hogyha megnézünk egy bosnyák muszlimot, azt látjuk, hogy ő jobban hasonlít egy szerbre, mint egy Szenegália, vagy egy afgánra, hiába hittársa.

[00:19:15]Tehát itt a tágabb kultúra is meghatározó, meghatározó ugyanúgy a társadalmi osztály is, hogy honnan jöttek.

[00:19:21]Például már említett irániak kapcsán ezt láttuk, hogy a magasabb társadalmi rétegből érkezők, ők jobban integrálódnak jellemzően.

[00:19:29]Tehát itt az iszlám az mindenképpen egy fontos elem.

[00:19:34]Ugyanakkor az is igaz, hogy a muszlim országokból érkezők, de itt nem csak a muszlim országokról érkezők, hanem az Európán kívülről érkezőbek.

[00:19:41]Tehát gyakran beszélünk a keresztény hanyatlás kereszténység hanyatlásáról, visszaszorulásáról, ami tény, hogy igaz a nyugati világban, de a harmadik világban nem.

[00:19:51]Tehát Afrikában, Latinamerikában, Fülöpszigeteken virágkorát éli a kereszténység és terjed.

[00:19:59]Tehát ha hietünk a számoknak, a Fülöp-szigeteken több katolikus keresztelés van egy évben, mint Európa nagykeresztény vagy bocsánat, katolikus város országaiban együtt véve.

[00:20:09]Tehát a kereszténység erős és erős a kereszténysége az Európán kívülről érkező keresztény bevándorlóknak is, mint ahogy erős a vallási identitása az Európán kívrül érkező muszlim bevándorlóknak is.

[00:20:23]Ugyanakkor ezek az iszlámok és a kereszténységek, amik a bevánd amit a bevándorlók hoznak, ezek nagyon erős kulturális rétegeket hordoznak magukon.

[00:20:31]Tehát az iszlámnak 1000 arca van.

[00:20:35]Teljesen máshogy néz ki.

[00:20:35]egy albániai iszlám, egy indonéziszlám, egy egy szenegál Iszlám, egy szíriai iszlám, és még az országon belül is számos egyéb irányzat meg vetülete, meg értelmezése van.

[00:20:47]Ezek az iszlámok tudnak nagyon jól működni a muszlim országokban, mert ott van egy történelmi fejlődés, szimbiózisban vannak a társadalmakkal, politikával, és van egy folytonosság.

[00:20:58]Ugyanakkor, mivel az iszlám, legalábbis a szunitága decentralizált, pont úgy mint a protestantizmus, ez egy számos autoritás létezik.

[00:21:06]És hogyha kiragadjuk a muszlimokat emberként akár az a isz a saját természetes kultúrközegükből, akkor Európában szükségszerűen ez és odarakjuk Európába, akkor Európában ilyen tradíció nélküli közegbe rakjuk őket.

[00:21:21]Tehát, hogy ha leegyszerűsítjük, hogy egy muszlim mondjuk Irakban elmegy a mecset, ahol ő a az apja is imádkozott, a nagyapja is imádkozott, meghalljalgatja a sejiknek a tanácsát, a seik egy vallási autoritás satöbbi.

[00:21:33]Van egy társadalmi norma, az emberek sokszor a saját kultúráis normálikra gondolják azt, hogy az vallá az az iszlám.

[00:21:40]Sokszor egyébként ez vegyül, tehát a kultúra és azér a vallás az keveredik, de ott mégis csak van egy folytonsság.

[00:21:46]Ezt az ember fogjuk berakjuk Európába.

[00:21:47]Egyrészt melyik mecsetbe menjen?

[00:21:50]Hova?

[00:21:50]Ki a ki az imám abbsetben?

[00:21:53]Mit prédikálnak ott abban a a mecsetben?

[00:21:55]Tehát szükségszerűen egy identitásválságba kerül.

[00:21:59]Tehát az Európában élő muszlimok jelentős része küzd az identitásválsággal.

[00:22:04]A közösségek nagyon aggódnak a vallástalanodással is, mert nekünk mondjuk európaiak számára az vallását maga mögött hagyó muszlim nem jelenik meg problémaként, mert nézi a Netflixet, megiszik egy sört és dolgozik, mint bárki más.

[00:22:17]vallásos muszlim közösség számára ez problémaként jelenik meg, mert ezeket elveszíti a közösség és á egy új életmódról tértek át.

[00:22:23]Tehát Európában az iszlám válságban van.

[00:22:27]Számos önjelölt autoritás, szónok satöbbi jelenik meg.

[00:22:30]Emellett a közösségi médián és interneten keresztül digitális közösségek alakulnak ki.

[00:22:35]És egy ellenőrizetlen valamivé válik, mert nincs meg a történelmi folyamatosság, és innentől kezdve teret ad a radikális irányzatok térnyelésének is.

[00:22:46]Bocsá, bocsánat.

[00:22:46]De ez abból is következik, hogyha valaki kisebbségben van egy területen, muszáj erősebben definiálnia magát ahhoz, hogy meg tudjon maradni.

[00:22:53]Definiál erősebben kell definiálnia, és újra kell definiálnia önmagát.

[00:22:56]Tehát az tehát egy marokói berber embernek a súvhegységből ő egy berber törzsbe tartozó ember, aki egyébként egyfajta vallásirányzatot képvisel, de ha őt fogjuk és berakjuk Rotterdam külsőbe, akkor ő onnantól kezdve holland nem lesz.

[00:23:15]A marokói lehet, de az egy absztrakt identitás.

[00:23:17]A berbe az túlzottan törzsi, ottan az nem releváns.

[00:23:21]Adott az az alternatíva, hogy ő onnantól kezdve muszlim.

[00:23:24]Ez persze nem így néz ki a valóságban, de nagyon sokan vannak, és egy jelentős része az embereknek.

[00:23:31]Mondjuk ez nem sok százalékban, de probléma szempontjából ez egy jelentős tömeg már, aki újra definiálja magát egyfajta ilyen újjászületett muszlimként, amivel a gond sokszor sokszor nincs vele gond, mert ő sokszor elvégzi az imáját, böjtöl, emellett raktárosként dolgozik és éli az életét.

[00:23:50]De hogyha ez egy radikális attitűddel, személyes attitűddel találkozik, akkor abból egy radikális iszlám lesz, vagy legalábbis iszlám értelmezés.

[00:23:56]És innentől kezdve ez problémát jelent biztonsági szempontból a társadalmaknak.

[00:24:01]Az is gondot jelent egyébként, ha valaki csak kivonul a társadalomból, mert ezzel már forgácsolja az európai társadalmaknak a testét, de végső soron azzal kevesebbet foglalkozunk, mint amikor valaki agresszív irányba tereli saját életét.

[00:24:16]Ugye a kérdésem egy másik része arra vonatkozott, hogy maga ez a a muszlim kultúra, ami kialakulóban van többek között, nem csak emiatt, de többek között a bevándorlás miatt is, ez mennyire tud vonzó lenni egy európai fiatalnak.

[00:24:28]Ez bennem azért merült föl, mert amikor és tudom, hogy elég karakám példa, de bennem ez akkor azért merült föl, mert amikor az iszlám Állam a csúcsán volt, akkor nagyon sok olyan cikk érkezett, hogy azok az európai fiatalok, akiknek már nincs semmilyen ön definíciójuk, nem látják, hogy merre megy a jövő, egyszerűen megtalálták az erőt az Iszlám Államnak a radikalizmusába, és ő és vevők voltak rá.

[00:24:49]Van-e ilyen jelenség most az Európai Unióban, hogy akár amiatt, mert a a muszlimoknak erősebbek kell definiálni magukat, vagy akár más okból, egyszerűen vevők a a fiatalok erre a közegre?

[00:25:02]Hát, hogyha a fiatalok alatt a bevándorló hátterű fiatalokat értjük, akik mondjuk nem feltétlenül biztos, hogy csak muszlimok, de mondjuk muszlimok között laknak, ott ott ez egy létező jelenség.

[00:25:11]A többségi társadalom részéről az áttérés az alig tehát teljes mértékben periférikus.

[00:25:17]Egyszerűen azért, mert egy mert mert nem feltétlenül vonzó egy olyan kultúrkör, ami egy alacsonyabb társadalmi státuszhoz van sok esetben társítva satöbbi.

[00:25:28]Nem azt jelenti, hogy nincsenek nagyon látványos példák.

[00:25:30]Tehát például Németországban nem is egy olyan korábbi ilyen baloldali anarchista személyiség, vagy ilyen véleményvezér van, aki áttért az iszlámra, mert ebben látja az igazi lázadást, vagy valamiféle jellenfejlődésen, ha ezt így nevezhetjük átesett, de nagy széles társadalmi csoportok részéről nem igazán van jelérésre, sokkal inkább arra, hogy egyéb alternatív európai identitások erősödnek meg.

[00:25:59]Ezt az és ennek számos arca van megint.

[00:26:01]Tehát valaki Franciaországban, tehát fiatalok körében erős tendencia a katolicizmusnak a tradicionális verziójához való visszafordulás, vagy adott esetben valahol a liberális irányzatoknak a megerősödése mondjuk és az európai életmódnak a hangoztatá vagy gondoljuk a holland szabadságpártra.

[00:26:21]ők nem hagyományos, vagy legalábbis magyar értelemben vett keresztény konzervatív párt.

[00:26:26]Ők egy liberális bevándorlásellenes párt, akik a maguk holland liberalizmusát teszik egy erős identitássá.

[00:26:32]Tehát de szükségszerű, hogyha van egy erős identitás, ami megjelenik, annak annak vannak ilyen hatásai, hogy a egyéb erős identitásoknak a megerősödését erősítik.

[00:26:46]Utolsó témakörünkben egy kicsit térjünk vissza a migrációs paktumhoz és a jövőhöz.

[00:26:49]Itt elő első körben Magyarországra kérdeznék rá.

[00:26:52]Ez a migrációs paktum mennyire alakíthatja át egy 10 milliós ország Magyarországnak a a kulturális helyzetét, a társadalmi helyzetét, hogyha elfogadjuk ezt a paktumot és mondjuk befogadjuk ezeket a bevándorlókat?

[00:27:06]Hát amennyit Magyarországnak be kellene fogadnia, ez a 349 a dolgok jelenlegi állása szerint.

[00:27:11]Tehát ez nyilván változhat fel és le attól függően, hogy milyen a migrációs helyzet.

[00:27:14]Ez a 349 ember, ez önmagában aligha.

[00:27:17]Tehát itt ez azért egy 10 milliós ország ekkora több ennyi embert ennyi embert elbír, különösen, mivel azért ennyi emberre még lehet olyan típusú programokat találni, tehát beintegrálni a munkaérket satöbbi, ami problémát jelenthet, ami a már említett kötelező 7716 fős szám, amibő amit állandóan el kell tudni Magyarországnak szállásolni.

[00:27:42]Igaz, hogy zárt területeken, de végső soron hogyha nem sikerül őket utána későbbiekben kitoloncolni, akkor be kell engedni az unió területére.

[00:27:51]Nagy valószínűséggel ezek az emberek nem Magyarországon maradnának, mivel Magyarországot három dolog védi ilyen szempontból.

[00:28:00]Egyrészt a nyelv, amit ami kell ahhoz, hogy az ember itt elér éljen, és nem egy egyszerű dolog megtanulni.

[00:28:07]A másik a gazdasági helyzet.

[00:28:10]A harmadik, ami sokkal fontosabb ennél, az a az, hogy nincsenek diaszpórák.

[00:28:14]Tehát ezek az emberek, akik érkeznek Közelkeletről, Afrikából vagy bárhonnan, jellemzően olyan helyekre mennek, ahol már vannak kézdiaszpórák, akik segítik az ő boldogulásukat, az első lépések megtételét.

[00:28:26]Ez remélhetőleg ezek még a rokonaik vagy falubeliek vagy egy városból érkeztek, vagy ilyesmi.

[00:28:33]Magyarországon nem nagyon van ilyen.

[00:28:35]Tehát innentől kezdve Magyarországon nagyon nehéz lenne bárkinek utat törni.

[00:28:40]Ugyanakkor, hogyha ez megtörténik, és ezek az ember és mondjuk ezrével érkeznek ilyen emberek, az szükségszerűen, mint ahogy Nyugat-Európában is, az emberek szubjektív biztonságérzetét rontani fogja, mert ezek az emberek mondjuk elsősorban Budapesten és elsősorban a Delvárosban fognak megjelenni a köztereken, ami kapcsán az emberek vagy a többségi társadalom valószínűleg nem fogja jól érezni magát.

[00:29:05]az, hogy ez a társadalom mélyebb szöveteiben milyen hatásokat fejt ki, azért ez a ehhez hosszabb évek kellenek.

[00:29:14]Tehát itt Nyugat-Európában is, tehát itt 60-as évekrőltől érezteti ez az egész folyamatását, nem csak 2015 óta.

[00:29:21]2015 az végül is a felületi része a mélyebb problémának.

[00:29:28]Nézzük meg Európa helyzetét a migrációs nyomással kapcsolatban.

[00:29:31]Itt azért beszéltünk, hogy az iráni háború nem gyakorolt olyan migrációs hullámot, mint a 2015-ös időszak.

[00:29:37]Ez í ez így maradhat, hogyha nem tudják lezárni az irá háborút, vagy ezért vannak olyan tünetek, amik azt mutatják, hogy itt bármikor újra megindulhatnak a néptömegek?

[00:29:49]Ne felejtsük el azt, hogy Törökország húz felhúzott egy kerítést az Iránnal közös határon.

[00:29:54]Nem teljes szakaszban, de nem is kell, mert ott is hegyvidék van, ami nehezen átjárható.

[00:29:57]És Törökország alapvetően védi Európát, nem ingyen.

[00:30:04]Tehát 2016-os migrációs paktum óta végsősoron több mint 11 milliárd eurót fizetett Európa Törökországnak, ami Törökország kevesel.

[00:30:10]És emellettébként ígéreteket is tett Európa Törökországnak.

[00:30:16]Egyéb téren gyorsított csatlakozás, vízummentesség, amit nem kapott meg Törökország.

[00:30:20]Tehát Törökország most ha újabb migrációs válság lenne, nagyon megkérné az árát, még jobban, mint korábban Európától, annak, hogy ő védje Európát.

[00:30:30]Tehát itt Irán részéről azért ne felejtsük, egy nagy országról van szó, ahol a hadműveletek nem a polgári célpontokat érintik.

[00:30:37]voltak esetek sajnálatos módon, amikor iskolát ért találat, de nem ez a célja az Egyesült Államoknak meg Izraelnek, hanem az, hogy a rezsimre és a rezsim egyes katona infrastruktúráira gyakoroljon nyomást és azokat semmisítse meg.

[00:30:50]Ö innentől kezdve az ország végső soron biztonságos területekből áll.

[00:30:55]Tehát ez nem olyan, mint a polgárháború Szíria, amikor fizikailag a lakosság veszélyben volt.

[00:31:01]Ami gondot jelent Irán esetében, az elsősorban az, hogyha válság elhúzódó hatásai, elsősorban gazdasági hatásai kezdik éreztetni magukat, akkor az nagyon széles néptömegekre fog nyomást gyakorolni.

[00:31:13]Tehát csak a háború kezdete óta a egyes élelmiszercikkeknek, alapvető élelmiszercikkeknek az ára közel megduplázódott.

[00:31:19]Tehát ott is van egy nagyon széles, az a Világbank 2024-es adatai szerint 28 milliós tömeg, amelynek veszélyben van a megélhetése.

[00:31:33]És itt egy lesüllyedő középosztályról beszélünk.

[00:31:35]Tehát hogyha ez a nyomás fenn marad, akkor nagyon sokan lesznek olyanok, akik akik egyszerűen gazdasági okokból szeretnének szeretnék elhagyni Iránt, de ez egy elhúzódó migrációs folyamat lesz, nem egy olyan exodusz, mint amire 2015-ben volt példa, hanem itt ilyen hosszú évek alatt egy stabil elszivárgásról beszélhetünk majd.

[00:31:55]És egyébként arról mit tudunk mondani, mennyire mozó célpont még Európa?

[00:31:59]azért a a covid óta az európai gazdaság hát elég elég sok nehézséggel küzd és már nem annyira virágzik, mint a0-es évek közepén.

[00:32:10]Ő ez mennyire szivárogna ez a tudás, hogy Európa már nem annyira a a teljes mze folyókán áán a a migránsok, a bevándorlók közé, vagy alapvetően mégis csak arról beszélünk, hogy Európa legnehezebb időszakában is jobb hely, mint ahonnan ők jönnek.

[00:32:26]Ez ahogy mondod, ez így van.

[00:32:26]Tehát mindenképpen jobb hely Európa, mint mint bármi Közelkeleten vagy Észak-Afrikában vagy Közép-Ázsiában.

[00:32:34]A tudás lassan szivárog le elsősorban azért, mert akik Európába érkeztek, ők azért hagyományosan sikerkommunikációt folytatnak.

[00:32:42]Tehát a az otthoniak számára nem a nehézségekről, a depresszióról, a magányról, az anyagi nehézségekről számolnak be, hanem sikerekről.

[00:32:49]És nagyon sok esetben, pláne olyan országokban, ahol a családok kollektív döntése az, hogy valamely fiatal férfitag eltávozik és utána pénzzel segíti a családot, tehát az egy gazdasági befektetés a család részéről.

[00:33:04]Összedobják a pénzt, anyuka eladja a házasságára kapott aranyat, vagy ingatlant adnak el azért, hogy egy tag külföldre menjen, aki aztán hazautal, és majd abból a pénzből kiházasodik az ő testvére például, tehát lejszerűsítve a dolgot.

[00:33:17]Tehát ilyen esetben, akik Európában érkeznek, azon vannak, hogy minél több pénzt tudjanak hazaküldeni, és a és nem beszélnek a kudarcokról.

[00:33:26]Éppen ezért sokak számára Európa még mindig az a az a Kánaán, aminek korábban is elképzelték, az információ lassan csorog le, tehát természetesen lecsorog idővel.

[00:33:40]De jelenleg nem azért kevesebb az Európába irányuló bevándorlás, mertogy az Európa image megsérült volna, hanem mert európai országok lepaktáltak különböző jellemzően észak-afrikai rezsimekkel, akik akik konkrétan fizikailag visszatartják az embereket.

[00:33:59]Utolsó kérdésemel még egy kicsit rákérdeznék meg az ukrán helyzetre is.

[00:34:04]Látunk-e európai mozgolódást arra, hogy másképp kezeljék az ukrán menekültek kérdését, mint a közkeleti ez, hogy maga a déli bevándorlást másképp kezeljék, mint a keleti bevándorlást, vagy alapvetően ez akár a migrációs paktumban ez össze van mosva, és a kettőt ugyanúgy értelmezzük?

[00:34:20]Az ukránokra jellemzően külön szabályozás vonatkozik, és az nincs benne, ami nem vonatkozik a migrációs paktumra.

[00:34:26]Ez tehát gondoljunk arra, tehát ez már kezdetektől így volt.

[00:34:29]Tehát eleve egyrészt, mert hogy Ukrajna a szomszédban van, tehát Ukrajna esetén a az első biztonságos országnak koncepciója nem is élhetett volna, mert mondjuk egy szíriai esetében azt lehet mondani, hogy Törökországban ő már biztonságban van, tehát most már nem jogosult arra, hogy menedékjogot kérjen.

[00:34:46]De hát Ukrajnának EU-s szomszédai vannak, tehát szükségszerűen itt ez egy kész helyzet.

[00:34:52]Másik az, hogy az ukránok kezdetektől vállalhattak szabadon munkát az európai országokban, ami megkönnyítette a be a a az elhelyezkedésüknek az esélyeit, meg az integrációjukat.

[00:35:03]Más kérdés, hogy ezzel együtt jelentős társadalmi feszültségeket szült az ukránok nagyszámú jelenléte például Lengyelországban, az esetben Németországban is egyes helyeken, ahol nagyobb számban jelentek meg.

[00:35:17]És részben emiatt a különböző európai országok az ukránoknak szánt juttatásokat lakhatás vagy egyéb tér elsőban lakhatás terén, ne felejtsük el, a legtöbb európai országban lakhatási válság van.

[00:35:30]Nem az ukránok miatt csak kizárólag, de például hát Hollandiában 400000 lakóingatlan hiányzik a piacról, vagy Spanyolországban 700000 és hát Írországban megint csak több mint fél millió.

[00:35:42]Tehát itt az ukránok megjelenése az egy már meglévő probléma halmazra telepedett rá, és emiatt a legtöbb európai ország immár nem bőkező az ukránokkal.

[00:35:52]Más kérdés, hogy az ukránok jelentős része végülis el tudott helyezkedni, de de te de azt is meg kellemenni, hogy a feszültség az továbbra is megvan, leginkább mondjuk Kelet-Európában, ahol többen vannak.

[00:36:06]Sajnos a műnk lejárt Sá Fmának a migráció kutató idézetkutatási vezetőjére köszönöm szépen, hogy rendelkezésünkre állt.

[00:36:11]Köszönöm szépen a meghívást.

[00:36:14]Én Szabó József voltam.

[00:36:14]Kedves hallgatóinkinak és nézőknek köszönjük a figyelmet.

[00:36:17]Viszont hallásra, viszontlátásra.

[00:36:18]M.