Hit Rádió 33:14

Háborús fordulat: Valóban az összeomlás szélére került az orosz haderő? – Seremet Sándor

ukrán háborúdrónháborúbéketárgyalásokamerikai politikageopolitikaközélet
Irányultság: KonzervatívKötődés: Fidesz-közeli
Háborús fordulat: Valóban az összeomlás szélére került az orosz haderő? – Seremet Sándor
tl;dr
  • A beszélgetés résztvevői: Szabó József műsorvezető és Seremet Sándor, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.
  • Seremet szerint az ukrán "fordulat" részben valós, de a területi nyereségek gyakran szürke zónában maradnak, miközben az oroszok stratégiai helyeken továbbra is lassan előrehaladnak.
  • Az ukrán mélységi dróntámadások (Starlink, MI, Hornet) szituatív előnyt jelentenek, de légicsapásokkal önmagában nem lehet háborút nyerni, ahogy Oroszország sem tudott.
  • „Valóban lassult az orosz előrehaladás, de azért az olyan stratégiai helyeken, mint például Konstantinka, ott azért továbbra is kúsznak be az oroszok a városba." – Seremet Sándor

  • A pozitív ukrán hírek célja a nyugati támogatás újralendítése és a társadalmi remény fenntartása, de a béketárgyalásokon a felek álláspontjai továbbra is összeegyeztethetetlenek.
  • Ukrajna EU-csatlakozása lassú lesz, a NATO-tagság lekerült a napirendről; valószínűleg korlátozott tagsági mechanizmus felé haladnak.
  • Amerika gyakorlati katonai támogatása (hírszerzés, Starlink) továbbra is jelentős, de a figyelem Irán felé fordult, és az amerikai vezetésen belül sincs egységes Ukrajna-politika.
  • A következő időszak kulcsa, hogy Ukrajna fenn tudja-e tartani a mélységi támadások dinamikáját, míg Oroszország alkalmazkodik, és várhatóan súlyos téli infrastrukturális csapásokra készül.
Részletes összefoglaló megjelenítése

A fronthelyzet értékelése – matematikai modellek és területi változások

A műsorvezető, Szabó József azzal indította a beszélgetést, hogy az elmúlt napokban több harctéri jelentés és szakértői vélemény is arról szólt, mintha valamilyen katonai fordulat következett volna be az ukrán háborúban, sőt egyesek már reálisnak tartják az ukrán katonai győzelmet. Felvetette a kérdést, hogy ez mennyire valós, vagy inkább propagandaeszköz annak bizonyítására, hogy Ukrajna még mindig képes támadni.

Seremet Sándor, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója válaszában kifejtette, hogy az ukránok valóban képesek még támadni, de érdemes a nagyobb képet vizsgálni. Két eltérő matematikai megközelítést vázolt fel:

  • Az egyik szerint Oroszország a felőrlő (attríciós) háborúban a nagyobb lakossága és gazdasági potenciálja miatt előbb-utóbb győzedelmeskedik, tehát Ukrajnának alapvetően nincs esélye.
  • A másik megközelítés a négyzetkilométer-alapú területszerzést vizsgálja: az elmúlt hónapokhoz képest most jóval alacsonyabb, szinte elenyésző az orosz területi szerzemények mennyisége, sőt helyenként veszteségek is érik az oroszokat, amiből egyesek arra következtetnek, hogy az ukránok nyerésre állnak.

Seremet szerint egyik megközelítés sem teljesen igaz. Valóban lassult az orosz előrehaladás, de stratégiai helyeken – például Konsztantyinivkánál – továbbra is „kúsznak be” az oroszok a városba. Lehet, hogy nem tavaly, hanem csak 2026 végére foglalják el, de nagy valószínűséggel el fogják foglalni. Azok a területek, amelyeket az ukránok „felszabadítanak”, az esetek többségében benne maradnak a szürke zónában, vagyis továbbra is orosz tűzkontroll alatt állnak, megerősödni pedig ritkán tudnak rajtuk.

„Valóban lassult az orosz előrehaladás, de azért az olyan stratégiai helyeken, mint például Konstantinka, ott azért továbbra is kúsznak be az oroszok a városba. Igen, lehet, hogy nem tavaly foglalták el a várost, lehet, hogy csak idén, tehát 2026 végére fogják elfoglalni, de nagy valószínűséggel el fogják foglalni ezt a várost.” – Seremet Sándor *

A kutató megemlítette a Deep State nevű dinamikus térképet, amelyet Ukrajnában használnak, és amelyen minden mozgás, minden település meg van jelölve. Az utóbbi időben ukrán elemzők panaszkodnak, hogy a Deep State késik a frontvonal-változások jelzésében. Ebből az látszik, hogy az ukránok nagy veszteségek árán ugyan tudnak valamennyit előre mozogni, de megerősödni nem.

Ukrán mélységi támadások és a dróntechnológia fejlődése

Seremet Sándor részletesen beszélt arról, hogy Oroszország mélységi területeit nagyon komoly támadások érik. Az ukránoknak sikerült annyira felfejleszteniük a dróntechnológiájukat – részben külföldi technológiák segítségével –, hogy az jelentősen megnehezíti az oroszok életét. Az ukrán előny összetevői:

  • Starlink: Ukrajna továbbra is használja a Starlink műholdas internetet, ami lehetővé teszi a drónok megfelelő irányítását.
  • Megnövelt hatótávolságú drónok: például a Hornet drónok, amelyek komoly problémát okoznak az oroszoknak.
  • Mesterséges intelligencia: nagy mértékben segíti a drónok irányítását. Ha az orosz rádióelektronikai hadviselési eszközök megszakítják is a kapcsolatot a drónnal, a mesterséges intelligencia folytatni tudja a drón haladását és képes célpontot kiválasztani, oda berepülni.

Arra a kérdésre, hogy ezzel megfordult-e a háború, Seremet úgy válaszolt: ez jelenleg csak szituatív előnynek mondható. A háború elmúlt évei azt mutatják, hogy kizárólag légitámadásokkal, légicsapásokkal nem lehet háborút nyerni. Ha lehetett volna, Oroszország már megnyerte volna, hiszen az a mennyiségű rakéta, amit Ukrajnára szabadítottak, önmagában ezt jelentette volna. A mostani támadások megnehezítik a logisztikát és az üzemanyag-ellátást, de még mindig nem sodorták az összeomlás szélére az orosz haderőt.

„Tehát azért a háború elmúlt évei látjuk, hogy csak légitámadásokkal, csak légicsapásokkal nem lehet azért háborút nyerni. Ha lehetett volna, akkor Oroszország már megnyerte volna ezt, hiszen az a mennyiségű rakéta, amit Oroszország Ukrajnára szabadított az elmúlt években, az ugye már önmagában azt jelentette volna, hogy ezzel meglehet, de nem lehetett.” – Seremet Sándor *

A kutató idézte Olekszij Aresztovicsot, a volt ukrán elnöki tanácsadót, aki szerint ezek jó narratív eszközök, valóban látható, hogy égnek a finomítók és van üzemanyaghiány, de ez még nem jelent rendszerszintű összeomlást vagy rendszerszintű problémát.

Az „egy esély háborúja” – történelmi párhuzam

Seremet felidézte Valerij Zaluzsnij korábbi kifejezését, az „egy esély háborúját”. Ennek lényege, hogy Ukrajna mindig szerez valamilyen előnyt – korábban ilyenek voltak a Stinger rakéták, majd a HIMARS sorozatvetők, amelyek komoly gondokat okoztak az oroszoknak –, és ezt a lehetőségek ablakát kihasználva Ukrajna mindig tudott valamit elérni: területet felszabadítani, vagy kiiktatni olyan eszközöket, amelyek komoly gondot okoztak volna. Az oroszok azonban utána mindig alkalmazkodtak, és vagy megtalálták az ellenszert, vagy helyenként – például korábban a dróntechnológiában – még felül is kerekedtek Ukrajnán.

Most ez a fázis még nem következett be, és nem tudni, be fog-e következni. De pusztán ennyivel még nem lehet megfordítani a háborút, mert nem iktatták ki azokat az orosz kapacitásokat, amelyek az ukrán hátország ellen hatásosak. Ukrajna továbbra is küzd a légvédelmi eszközök hiányával, és ezeket a réseket az orosz haderő ki fogja használni. Ugyanakkor az oroszok sem fogják katonai úton elérni a céljaikat – ez egy jóval összetettebb folyamat annál, mintsem hogy egyértelműen ki lehessen jelenteni, ki áll nyerésre és ki vereségre.

A „fordulat” politikai és lélektani háttere

A műsorvezető kérdésére, hogy milyen politikai érdek áll a győzelmi hírek mögött, Seremet kifejtette: Ukrajna próbálja a nyugati támogatókat újra lendületbe hozni, mert látható, hogy kezd kifulladni a nyugati támogatás. Az „Ukrajna-fáradtság” hullámzik: minél kevesebb jó hír érkezik a frontról, annál gyakrabban merülnek fel azok a kérdések, hogy miért kell folytatni a háborút, miért nem fogadják el a feltételeket és vetnek véget az öldöklésnek.

Most, hogy elindult egy pozitív dinamika Ukrajna részéről, ez mérsékelni tudja ezeket a hangokat, és az ukrán társadalom felé is jó jelzés: reményt ad, hogy megérte tűrni a viszontagságokat, hiszen a partnerek továbbra is támogatnak, és jöhetnek pozitív eredmények.

„Most, hogy ugye mondjuk úgy fordulóban van a kocka, vagy legalábbis elindult egy ilyen pozitív dinamika Ukrajna részéről a háborúban, az nyilván mérsékelni tudja ezeket a hangokat, másrészt az ukrán társadalom felé is egy jó jelzés, hiszen hát mondjuk úgy reményt ad, hogy most jobban állunk, tehát most akkor nálunk van a kezdeményezés, ezért megérte tűrni ezeket a viszontagságokat az elmúlt időszakban.” – Seremet Sándor *

Emellett az is cél, hogy a háborús fáradtság Oroszországban is megjelenjen, hátha kialakul egy társadalmi nyomás, amely felülírhatja a Kreml politikai irányvonalát. Seremet naivitásnak nevezte azt feltételezni, hogy akár Ukrajnában, akár Oroszországban a társadalmi nyomás bármilyen mértékben befolyásolná a stratégiai döntéshozatalt, de az elégedetlenség szítása az ellenfél vonalai mögött mindig hasznos elem a hadviselő felek számára.

A mélységi támadások kettős célja

A kutató részletesen elemezte az ukrán mélységi támadások kettős célját:

  1. Gazdasági és katonai racionalitás: A finomítók támadásával Oroszország megnövekedett olajárbevételeit csökkentik, hogy kevesebbet tudjon exportálni. A finomított olajszármazékok (üzemanyag) kisebb mértékben jussanak el a hadsereghez, rosszabb legyen az ellátás, és a lakosságnak is problémája legyen (sorok a benzinkutakon, elégedetlenség).

  2. Lélektani hadviselés: A nagyvárosokat, Szentpétervárt és Moszkvát érő szimbolikus támadások nem is mindig konkrét célokra mennek, hanem üzenetet hordoznak a lakosság számára: „ilyen a háború”, az orosz főváros is érezze meg a saját bőrén, milyen háborúban lenni. Eddig ugyanis az volt a fő cél, hogy a háború valahol messze, Ukrajnában zajlik, az orosz civilek élik az életüket, és csak azok mennek a frontra, akik szerződni szeretnének a hadsereggel – nincs utcai mozgósítás.

Seremet ugyanakkor figyelmeztetett, hogy ez kockázatos játék: bár a háború támogatottsága jóval alacsonyabb Oroszországban, mint régen, erősödik a Kremllel szembeni kritika olyan formában is, hogy „be kellene keményíteni” és erősebben fellépni Ukrajnával szemben. A társadalmi vélemények átfordulhatnak egy jóval agresszívebb formába is. Egyelőre ez marginális réteg, de nem azért kritizálja a Kremlt, mert háborúzik, hanem mert „nem háborúzik elég jól” – és amikor ilyen esetek történnek, gyakran ezek a hangok lesznek hangosabbak.

Béketárgyalások és diplomáciai mozgások

A műsorvezető megjegyezte, hogy Donald Trump újraválasztása óta negyedévente feljön a hír, hogy itt az ideje békét kötni, de az iráni háború ezt némileg zárójelbe tette. Arra kérdezett rá, hogyan állnak a felek a végjátékhoz, van-e diplomáciai mozgás, vagy Ukrajna mostani „nyerőhelyzet-kommunikációja” megint távolabbra tolta a béke lehetőségét.

Seremet úgy látja, hogy a békéről továbbra is beszélni fognak, de a felek inkább stratégiai kommunikációt folytatnak, mintsem stratégiai építkezést. Több példát hozott:

  • Abramovics kijevi látogatása: Roman Abramovics orosz üzletember Kijevbe utazott. Oroszországban azt mondják, hogy elvileg elfogadtak valamilyen megállapodást egy találkozóról. Kijevben azt állítják, hogy Abramovics azt kérte, az ukránok vonuljanak ki a Donbászból, amire elutasító választ kapott.
  • Zelenszkij levele: Az ukrán elnök egy kétoldalú találkozót javasolt, de a levél rengeteg személyeskedő üzenetet tartalmazott – Putyin korára vonatkozó megjegyzéseket, illetve felszólításokat az orosz elit és társadalom felé a háború befejezésére. A levél hangvétele olyan, hogy Ukrajnában el lehet adni: „megmondtuk a magunkét”, kifelé pedig úgy lehet beállítani, hogy Ukrajna megtette a lépést a közeledésre, de Oroszország ezt nem fogadta el.
  • Brit–francia–német–ukrán javaslat: Ez a javaslat olyan feltételeket tartalmaz, amelyeket Oroszország biztosan nem fogad el: a fegyveres ellenállás azonnali beszüntetése a frontvonal mentén (ami az oroszoknak nem jó), az orosz vagyon beszámítása Ukrajnának jóvátételként, nemzetközi békefenntartók Ukrajnában biztonsági garanciaként, valamint az európai érdekek figyelembevétele az európai biztonsági architektúra kialakításakor.

„Na most ez egy jó gondolat. Nyilván ez egy fontos üzenet, de nagyjából mindenki tudja, hogy ezt az oroszok nem fogják elfogadni. Elsősorban amiatt nem, mert az oroszok még mindig úgy gondolják, hogy az a matematika, amit az elején felvetettünk, az az ő oldalukon van.” – Seremet Sándor *

A kutató szerint mindenki a békéről beszél, de abban nincs egyetértés, hogy milyen legyen a béke, és pláne abban nincs, hogy kinek kellene engednie. Három álláspont létezik – orosz, amerikai, valamint európai és ukrán együtt –, és ezek összeegyeztetésére eddig nem került sor. Seremet nem lát lehetőséget arra, hogy ezekből a pontokból olyan kompromisszumot lehessen találni, amit az oroszok is elfogadnának, és Ukrajna is úgy tudna tálalni, hogy az nem vereség vagy kapituláció.

Érdekes szempontként vetette fel, hogy ha a területek katonai úton mennek el – tehát az oroszok kiszorítják az ukránokat a Donbászból, és utána állítják meg a frontot –, akkor Ukrajna még úgy is el tudja mondani, hogy ők a front menti befagyasztást követelték, és a front mentén fagyott be a háború; önkéntesen semmit sem adtak fel, megküzdöttek a területekért. Ez azért fontos, mert ha a háborúnak egyszer vége lesz, Ukrajnában választások lesznek, és azokra eredményekkel kell menni.

Ukrajna EU- és NATO-csatlakozási kilátásai

A műsorvezető rákérdezett az ukrán–európai uniós kapcsolatokra is. Megfigyelése szerint a balti államok és az észak-európai országok szívesebben látnák Ukrajna gyors csatlakozását az EU-hoz és a NATO-hoz, míg a nagyhatalmak – Németország, Franciaország – kritikusabbak a gyorsasággal kapcsolatban.

Seremet a NATO-integrációval kezdte: a NATO-tagságról még a Biden-adminisztráció sem beszélt érdemben, az ajtó nyitva van, de ez most lekerült az asztalról. Az EU-csatlakozás más ügy. Valóban látszik egy szakadás a tagországok között: egyesek gyorsított felvételt szorgalmaznának, míg a nagyhatalmak – akik jobban tudják, milyen következményekkel járna Ukrajna gyors csatlakozása – egy szabályosabb procedúrát szeretnének követni.

Ukrajna azt szeretné, hogy minden klaszter egyszerre nyíljon meg. A nagyhatalmak szerint elég lenne először az elsőt megnyitni, és utána haladni a többi felé. Ukrajna pont attól tart, hogy így egy nyugat-balkáni pályára kerül: megnyitják az első klasztert, aztán még évekig folytatódik a folyamat. Korábban a vétók jelentettek kényelmes helyzetet, mert elvi szinten gátolták az integrációt – most, hogy ez lekerült a napirendről, előkerültek a tényleges korlátok: törvényhozási kérdések, reformkérdések.

„Én úgy gondolom, hogy a gyorsított felvétel, amire Ukrajna számít, az nagy valószínűséggel nem fog megtörténni. […] Úgy gondolom, hogy egy ilyen korlátolt vagy korlátozott tagság vagy tagsági mechanizmus lesz az, ami felé elindulhatnak a dolgok, hogy hoznak is meg nem is.” – Seremet Sándor *

Seremet szerint Ukrajna kap valamilyen kézzelfogható eredményt, amit eladhat a társadalma felé, de a teljes elköteleződést csak fokozatosan fogják tudni bevezetni. Ukrajna még mindig egy háborúban álló ország, és ez jelentősen megnehezíti mind a reformfolyamatokat, mind az egyéb teljesítményeket, amelyeket a klaszterekben teljesíteni kellene. Ugyanakkor politikai teljesítmény lehet, ha a háború után Ukrajna el tudja mondani: lehet, hogy elveszítettünk területeket, de legalább beléptünk az EU-ba.

Korábban az ukránok azt mondták: átadják a követelt területeket, ha másnap EU- és NATO-tagságot kapnak, vagy olyan biztonsági garanciákat, amelyekről elmondható, hogy megérte az áldozatot. Most azonban Ukrajna nem kap ilyen „szeretetcsomagot”. Az oroszok azt követelik, hogy előbb adják fel a területeket, és majd a nyugati partnerek foglalkozzanak azzal, amivel tudnak. Ukrajnának egyelőre nincs jól felmutatható eredménye, amivel igazolhatná a társadalma felé, hogy miért kellett ilyen sokáig húzni a háborút és miért kellett területeket feladni. Ebből a szempontból nagyon nehéz helyzetben van az ukrán vezetés, hiszen sok év telt el, nagy viszontagságokat kellett elviselni, és a kézzelfogható eredmény nem túl sok. A most hangsúlyosan kommunikált eredmények pont egy ilyen fellélegzést jelentenek a sok negatív hír után.

Amerika szerepe az ukrán háborúban

A műsorvezető felvetette, hogy az iráni háború elvitte a figyelmet Ukrajnáról, ráadásul Amerika világbajnokságot rendez, utána pedig félidős választások lesznek, így úgy tűnik, a figyelem nem is fog visszamenni Ukrajnához. Megemlítette, hogy Putyin a külügyminiszteren keresztül üzenetet küldött Donald Trumpnak, és folyamatos a kommunikáció a két vezető között.

Seremet megerősítette, hogy az orosz–amerikai kommunikáció él, és Oroszország azt várná, hogy Amerika tartassa be azokat a bizonyos megállapodásokat – vagyis szóljon rá az „ellenérdekeltekre”, hogy fogadják el a feltételeket. Az Egyesült Államok ezt nem teszi meg. Putyin mondta is, hogy „Trump elnök úr már egyszer megnevelte Zelenszkijt, most jó lenne, ha ez megint előfordulna”.

Az Egyesült Államoknak jelenleg az iráni hadszíntér fontosabb, oda koncentrálódik a szellemi kapacitás. Emellett az amerikai adminisztráción és a Republikánus Párton belül sem egységes a hozzáállás Ukrajnához. Vannak „héják”, akik azt próbálják elérni, hogy Trump teljes mértékben Ukrajna mellett foglaljon állást, és növelje a nyomást Moszkván. Ilyen például Lindsey Graham és bizonyos szempontból Marco Rubio is, aki nemrég azt nyilatkozta, hogy Ukrajnával vannak. Mivel az Egyesült Államok vezetőségén belül sincs egységes, jól látható vonal, nehéz hatékony közvetítőként részt venni a rendezésben.

Arra a kérdésre, hogy Amerika magára hagyta-e Európát és Ukrajnát, Seremet úgy válaszolt: ez nem jó kifejezés. A Starlink működik – és bár ez magáncég, ha központi utasítás érkezne a kivonultatására, az megtörténne. A folyamatos hírszerzési adatok átadása műholdakról, élőben történik, és e nélkül Ukrajnának jóval nehezebb dolga lenne mind a mélységi támadások, mind a frontvonalon való helytállás terén. A gyakorlati katonai támogatás továbbra is jelentős és nagyon fontos.

„Tehát ebből a szempontból nem gondolom, hogy az Egyesült Államok elhagyták volna Ukrajnát, tehát a gyakorlati támogatás katonai szinten továbbra is jelentős és nagyon fontos. Tehát ezek nélkül Ukrajnának jóval nehezebb dolga lenne a mélységi támadások meg a légi támogatások terén.” – Seremet Sándor *

Ami Európát illeti, látszanak az üzenetek az amerikai katonai jelenlét csökkentésére, de az európai fővárosokban gyakran hallani olyan gondolatokat, hogy „csak túl kell élni ezt a maradék néhány évet, ami a Trump-adminisztrációnál ott van, aztán majd meglátjuk, mit csinál az új”. A félidős választások után Trump erős karaktere „el is olvadhat”, hiszen ha nincs támogatottsága a törvényhozásban, nem tud sok mindent véghezvinni. Seremet azonban óvatosságra intett: hajlamosak vagyunk túlértékelni az amerikai törvényhozási rendszer súlyát az elnöki hatalommal szemben. Ha Trump veszít a félidős választásokon, és a Ház meg a Szenátus demokrata többségűvé válik, vannak olyan elképzelések, hogy egy jóval asszertívebb politikát fog folytatni, fittyet hányva a korlátokra. Lehet, hogy óvatosabban kellene kezelni azokat a pozitív reményeket, amelyeket egy félidős választási vereség hozhat.

Jövőbeli kilátások – meddig tartható fenn az ukrán dinamika?

A műsorvezető zárásként arra kérdezett rá, hogy meddig tartható fenn az ukrán lépéselőny, és milyen lehetőségei vannak Ukrajnának, illetve milyen lépéseket tehet Oroszország.

Seremet szerint Ukrajnának most az a legfontosabb, hogy a mélységi támadásokkal demonstrált dinamikát hosszú távon fenn tudja tartani, és ezzel rendszerszintű nehézségeket okozzon Oroszországnak. Ez azt jelentené, hogy:

  • A logisztikai útvonalak elvágása ténylegesen megvalósuljon, és Oroszország ne tudja ellátni a frontot a jelenlegi módon.
  • A finomítók és az olajexportáló infrastruktúra elleni támadások olyan hosszú távon érezhető hatást okozzanak, amelyek meggátolják az orosz háborús erőfeszítések finanszírozását.

Kérdés, hogy ezt a dinamikát milyen sokáig tudják fenntartani. Oroszország részéről pedig az a legfontosabb, hogy milyen hamar tud alkalmazkodni és milyen ellenszert tud felmutatni. Eddig ezek általában sikerültek, és három-négy hónap alatt az oroszoknak sikerült valamilyen választ adni. Az idő majd télre vagy őszre fogja megmutatni, hogy a mostani aktív fázis meddig jut el.

Sokan tartanak attól, hogy Ukrajnának egy nagyon komoly energetikai válsággal kell majd belépnie a télbe. Fontos lenne, hogy fel tudják tölteni a légvédelmi tartalékaikat, mert nagy valószínűséggel Oroszország nagyon komoly infrastrukturális csapásokat fog mérni az ukrán infrastruktúrára. Az orosz rakéta- és dróngyártás továbbra is magas szinten van, ezért látható az a hullámzás, hogy megállnak egy kicsit a támadásokkal, feltöltik az arzenálokat, majd egy nagyon komoly csapássorozatot mérnek Ukrajnára.

„Szóval én úgy gondolom, hogy a következő időszak az konkrétan Ukrajna részről ennek a dinamikának a fenntartására fog irányulni. Oroszország pedig nagyon aktívan fog tevékenykedni annak érdekében, hogy ezt meg tudja gátolni. Nehéz erről beszélni, tehát tényleg ez most szintiszta jóslás, úgyhogy meglátjuk, hogy a nyári hónapok azok mit hoznak előre.” – Seremet Sándor *

A kutató hozzátette: az oroszok amellett, hogy próbálják kiküszöbölni a légitámadásokat, megpróbálnak a front mentén a lehető legnagyobb mértékben nyomást gyakorolni az ukrán haderőre. Hogy erre mennyi lehetőségük lesz, az is kérdéses, ugyanis a kontaktvonalat továbbra is drónok felügyelik mindkét részről. Ez a 15-20 km-es, jól belőhető sáv nagy mértékben megnehezíti az előrehaladást mind az oroszok, mind az ukránok számára.

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • „Konstantinka”: A szövegben stratégiai helyszínként szerepel („stratégia helyeken, mint például Konstantinka”). Valószínűleg Kosztyantinivka (Константиновка) donyecki területi városról van szó, de az ASR által torzított alak nem teszi lehetővé a teljesen biztos azonosítást.
  • „Anchor megállapodások”: A szövegkörnyezet alapján Oroszország azt várná, hogy Amerika tartassa be ezeket a megállapodásokat. Az „Anchor” szó lehet félrehallás (például „anker” = horgony, vagy valamilyen rövidítés), a pontos jelentése nem rekonstruálható egyértelműen. A kontextusból ítélve korábbi orosz–amerikai megállapodásokról lehet szó.
  • „ellenszert, időző ellenszert”: Az orosz alkalmazkodóképesség kapcsán hangzott el („milyen ellenszert, időző ellenszert tud ennek felmutatni”). A „időző” szó értelme bizonytalan – lehetséges, hogy „idővel” vagy „időzített” lett volna a helyes alak, de a szövegkörnyezetből nem dönthető el egyértelműen.
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]Köszöntök minden kedves hallgatót és nézőt a Hit Rádió legfrissebb adásában.

[00:00:03]Én Szab József vagyok.

[00:00:03]Mai vendégünk Selemet Sándor, a magyarint intézet vezetőkutatója.

[00:00:07]Jó napot kívánok.

[00:00:08]Jó napot kívánok.

[00:00:10]Mai adásunkban is az ukrán háborúval fogunk foglalkozni.

[00:00:12]Van itt egy pár érdekes dolog, ami az elmúlt időszakban látott napvilágot.

[00:00:17]több olyan ö harctéri jelentési szakétői vélemény jelent meg az elmúlt pár napban, hogy minthogyha valami ilyen katonai fordulat, frontvonalon belül valamilyen fordulat lenne az ukrán háborúban.

[00:00:29]Sőt, vannak, akik már azt állítják, hogy reálisnak tartják a katonai győzelmeket.

[00:00:33]Mit mondhatunk el az elmúlt időszakról?

[00:00:37]Miért alakult ki ez a gondolat?

[00:00:37]Illetve mennyi realitás alapja van ennek?

[00:00:40]vagy ez sokkal inkább egy ilyen propagandaeszköz arra, hogy azért még bizonyítsák, hogy az ukránok még mindig képesek támadni.

[00:00:48]Hát az ukránok még mindig képesek támadni.

[00:00:49]Ögyanakkor érdemes néhány lépést hátratenni és a nagyobb képet megvizsgálni ebben a ebben a helyzetben.

[00:00:58]Ugye az orosz-ukrán háború kapcsán azért nagyon gyakran szoktak alkalmazni ilyen különböző ilyen matematikai módszereket, amikor próbálják a nagyszámok alapján felmérni, hogy jó, hát akkor Oroszországnak ennyi és ennyi a lakossága, ennyi és ennyi a gazdasági potenciálja képest Ukrajnának annyi meg annyi.

[00:01:13]Ezért Oroszország a attríciós háborúban, tehát felőrülő háborúban nyilván győzedelmeskedni fog.

[00:01:22]Tehát Ukrajnának alapvetően nincs esélye.

[00:01:24]Ugye van egy ilyen elképzelés.

[00:01:27]Ennek is van alapja.

[00:01:27]Nyilván ez egy jóval árnyaltabb ez a helyzet.

[00:01:28]Most egy másik számtant vesznek elő, akkor előveszék azokat a adatokat, amelyek alapján négyzet kilométerek és négyzetméterk mentén megszámolják, hogy az elmúlt hónapokban Oroszország hány négyzet kilométert és hány négyzetmétert szerzett Ukrajna területén.

[00:01:43]Ehhez képest most jóval alacsonyab, sőt gyakorlatilag elenyésző a a területi szerzeményeknek a a mennyisége, mi több ugye vannak veszteségek is, tehát azért az ukránok vissza tudják szorítani bizonyos helyeken a az oroszokat.

[00:01:59]És hogyha ezt a matematikát vesszük alapul, és azt látjuk, hogy egyébként 1-1 négy km/000 sérült és halott arányt vesszük ugye figyelembe, akkor az oroszok most jóval rosszabbul állnak, mint mint korábban, ami arra adott következtetni, hogy hát akkor az ukránok nyerésre állnak.

[00:02:15]Ez sem teljesen igaz.

[00:02:20]ugyanis valóban lassult az orosz előrehaladás, de azért az olyan stratégia helyeken, mint például Konstantinka, ott azért továbbra is kúsznak be az oroszok a városba.

[00:02:31]Igen, lehet, hogy nem tavaly foglalták el a várost, lehet, hogy csak idén, tehát 2026 végére fogják elfoglalni, de nagy valószínűséggel el fogják foglalni ezt a várost.

[00:02:39]A területek, amelyeket az ukránok felszabadítanak, az esetek többségében benne maradnak a szürke zónában, tehát továbbra is orosz fegyveres vagy tűzkontroll alatt tudják tartani ezeket a területeket, ott megerősödni nem mindig tudnak inkább ritkábban.

[00:02:56]Tehát hogyha megnézzük például a az Ukrajnában használt deep state térképet, ez egy dinamikus térkép, nagyon érdekes amúgy.

[00:03:03]Tehát ott lehet látni minden minden mozgást, minden települést megjelölnek rajta.

[00:03:06]Ö az utóbbi időben egyébként az ukrán elemzők panaszkodnak általában arra, hogy kicsit késik a deep stateet, jóval később támasztja alá azokat a frontvonalváltozásokat, amelyeket amelyeket lehet látni.

[00:03:17]Tehát ebből azt látjuk, hogy ugye az ukránnak is nagy veszteséggel, de de valamennyit tudnak előre mozogni, megerősödni nem tudnak.

[00:03:25]És hogyha még egyet hátrépünk, akkor azt látjuk, hogy Oroszországnak a mélységi területeit azért nagyon komoly támadások érik.

[00:03:32]az ukránok sikerült annyira felfejleszteni a dróntechnológiáikat, meg nyilván kapnak ugye külföldi technológiákat is, amelyek hát azért nagyon megnehezítik az oroszoknak az életét.

[00:03:43]Ugye az ukrán előny itt elsősorban ugye abból áll össze, hogy Ukrajna továbbra is használja Starlinket, tehát megfelelő kapcsolata van, a drónokat megfelelő módon tudják irányítani.

[00:03:56]Ugye vannak jó technológiák, amelyek ugye a drónoknak a tótávolságát növelik.

[00:04:01]Ugye ott vannak a hornet drónok például, amelyek azért komoly problémát okoznak az oroszoknak, és ott van a mesterséges intelligencia, amely nagy mértékben előséget elősegíti ezeknek a drónoknak a az irányítását, még azokban az esetekben is, hogyha az orosz rádióelektronikai hadviselési eszközök például megszakítják ezekkel a drónokkal a kapcsolatot, a mesterséges intelligencia ezekben az esetekben folytatni tudja ezeknek a drónoknak a a haladását, és ugye célpot kiválasztásra ugye bereptetni oda, ahova Meg fordult ezzel a háború?

[00:04:31]Hát ez még egy jó kérdés.

[00:04:33]Szituatív előnnek mondható ez jelenleg.

[00:04:35]Tehát azért a háború elmúlt éve látjuk, hogy csak légitámadásokkal, csak légicsapásokkal nem lehet azért háborút nyerni.

[00:04:42]Ha lehetett volna, akkor Oroszország már megnyerte volna ezt, hiszen az a mennyiségű rakétón, amit Oroszország Ukrajnára szabadított az elmúlt években, az ugye már önmagában azt jelentette volna, hogy ezzel meglehet, de nem lehetett.

[00:04:56]Nyilván ez megnehezíti a logisztikát, megnehezíti az üzemanyagi ellátást, de még mindig nem az összeomlás szélére tolta ugye az orosz haderőt.

[00:05:05]Vannak olyan személyek, például Aresztovic, ugye a a korábbi tanácsadó az elnöki hivatal Ukránb, ő például azt mondja, hogy hát igen, ezek ezek nagyon jó narratív eszközök, valóban láthatóak a a logisztikai útvonalaknak.

[00:05:20]Ugye a tűzkontroll alá vétele égnek a finomítók, tényleg van üzemanyaghiány.

[00:05:28]Ugyanakkor ez még rendszerszintű összeomlást vagy rendszerszintű problémát még nem jelent.

[00:05:32]Volt is egy ilyen kifejezés még az elmúlt években a Zaluznitól származik, hogy ez az egy esély háborúja, ugye ez az adott háború.

[00:05:43]ugyanis arra értették ezt akkor, hogy Ukrajna mindig kap egy, vagy mindig szerez egy szertesz egy valamilyen előnyre.

[00:05:50]Ká korábban ezek, mint a Stinger rakéták voltak, aztán a HARS sorozat rakétazattetőrendszerek, amelyek komoly gondokat okoztak az oroszoknak és ezt a lehetőségek ablakát kihasználva Ukrajna mindig tudott valamit elérni, vagy felszabadítani valamilyen területet, vagy megnehezíteni valamit, vagy ugye kiiktatni valamilyen olyan eszközöket, amelyek komoly gondot okoztak volna Ukrajnának.

[00:06:12]Ugyanakkor az oroszlok utána mindig alkalmazkodtak, és vagy megtalálták a módszert arra, hogy hogyan álljanak ellen, vagy még helyenként például korábban a dróntechnológiában még még felül is kerekedtek Ukrajnán.

[00:06:23]Most ez a fázis nem következett be, nem tudjuk, hogy be fog követ be fog-e következni.

[00:06:31]De még azért pusztán ennyivel még ezt a háborút nem lehet megfordítani.

[00:06:35]Tehát ezzel még nem lettek kiiktatva azok az orosz kapacitások, amelyek az ukrán hátország ellen hatásosak vagy hatékonyak.

[00:06:41]Ukrajna továbbra is küzd a légvédelmi eszközök hiányával.

[00:06:47]Tehát ezeket a a réseket az orosz haderő is ki fogja használni.

[00:06:53]De itt is el kell mondani azt, hogy ezzel az oroszok sem fogják befejezni, vagy katonai úton elérni azokat az a célokat és eredményeket, amelyeket el szeretnének érni.

[00:07:02]Tehát ez azért egy jóval összetettebb folyamat, mint mint az, hogy na most kiáll nyerésre vagy ki vagy ki áll vereségre?

[00:07:09]Milyen politikai érdek van mögött, hogy újra ilyen híreket látunk, hogy Ukrajnán Ukrajnának van esélye a győzelemre.

[00:07:14]Itt arról van szó, hogy próbálják a nyugati támogatókat újra lendületbe hozni, újra egy kis hát csúnyán fogalmaz örömöt csepészve a mindennapiekba, merthogy azt látják, hogy kezd ki fulladni a nyugati támogatás, vagy más politikai vagy média gondolat van emögött.

[00:07:32]Lehet mögötte ilyen is, ugyanis Ukrajna támogatása, vagy vagy hát mondjuk ez a gyakran használt Ukrajna fáradtság kifejezés, ugye az is hullámzik, tehát hogy minél kevesebb jó hír érkezik a az ukrán frontról télen.

[00:07:46]Például ez nagyon jól látható volt, amikor 12-14 órás áramkimaradások voltak.

[00:07:51]A front is merevedett, vagy ugye az ukránoknak folyamatosan vissza kellett vonulni bizonyos településekről, bizonyos területekről.

[00:08:00]Akkor jóval gyakrabban merültek fel azok a kérdések, hogy jó, akkor miért kell ezt még folytatni?

[00:08:07]Akkor fogadják el a feltételeket, meg kell meg kell szüntetni ugye az öldöklést és és ennek a pusztítóháborúnak véget kell vetni még akkor is, hogyha ennek Ukrajnára nézve rossz következményei lesznek.

[00:08:19]Most, hogy ugye mondjuk úgy fordulóban van a kocka, vagy legalábbis elindult egy ilyen egy ilyen pozitív dinamika Ukrajna részéről a a háborúban, az nyilván mérsékelni tudja ezeket a ezeket a hangokat, másrészt az ukrán társadalom felé is egy jó jelzés, hiszen hát mondjuk úgy reményt ad, hogy most jobban állunk, tehát most most akkor nálunk van a kezdeményezés, ezért megérte tű tűrni ezeket a viszonytagságokat az elmúlt időszakban, hiszen lám lám fel tudtuk fel tudtuk hozni magunkat, a partnereink továbbra is támogatnak.

[00:08:56]Hiába a nagy veszekedés a Fehérban Zelenski és Trump között, az Európai Unió és a egyéb partnerek továbbra is támogatnak minket, ezért ezért előre jöhetnek pozitív eredmények.

[00:09:10]Tehát vannak van ennek egy ilyen egy ilyen vetülete is.

[00:09:11]Másrészt ugye azért is fontos ezeknek az üzeneteknek a a hangoztatása és ezeknek a pozitív eredményeknek a felmutatása, hogy az a fajta mondjuk úgy háborús fáradtság, ami ami Ukrajnában és Európában is jelen volt, az Oroszországban is jelenjen meg.

[00:09:27]Tehát, hogy hátha megjelenik Oroszországban egy olyan társadalmi nyomási tényező, nyomást tényező, amely amely felülírhatja egyébként a Kremlnek azt a politikai irányvonalt, amit most is követ.

[00:09:41]Nyilván naivitás azt feltételezni, hogy bár, hogy akár Ukrajnában, akár Oroszországban a társadalmi nyomás az bármilyen mértékben befolyásolna a stratégia döntéshozatalt, de bármilyen elégedetlenségnek a szítása az ellenfélnek a a vonalai mögött, vagy a vagy az ellenség soraiban, az az mindig egy hasznos elem a hadviselőfelek számára.

[00:10:05]Egyébként a mélység támasításoknak többek között ez is a céljuk, nem?

[00:10:06]Hogy a a az ukránok mélység támadásokat hajtanak ő végre.

[00:10:10]orosz területeken akár ő itt azért lehetett hallani arról, hogy a az orosz főváros környékén is azért van egy-két ukrán drón támadás.

[00:10:18]Ezeknek mindaz a célja, hogy valamilyen szintű nyomást gyakoroljanak a társadalomra is.

[00:10:23]Hát ugye ezeknek kettős célja van.

[00:10:23]Az egyik az, amikor ugye a finomítókat támadják, ez arra irányul, hogy egyrészt Oroszországnak a a megnövekedett olaj árakból származó bevételeit azt csökkentsék, tehát kevesebbet tudjon Oroszország exportálni a a az olajából.

[00:10:38]Másrészt a finomított olajszármazékok, tehát amelyek üzemanyag satöbbi, azok kisebb mértékben jussenek el a hadserekhez, rosszabb legyen az ellátás, tehát azért a lakosságnak legyen problémája, tehát legyenek sorok a a benzinkutakon, legyen elégedetlenség amiatt, hogy hogy ugye van ez a háború.

[00:11:01]És ugye vannak ezek a a szimbolikus támadások, amelyek a nagy városokat, a Szent Péter Moszkvát érik.

[00:11:08]Ott nem is mindig konkrét célokra mennek rá ezek a drónok, hanem konkrétan a a lakosság számára egy üzenet, hogy hát ilyen a háború, hogy most az orosz főváros is érezze meg a saját bőrén azt, hogy milyen az háborúban lenni, mert eddig ugye Oroszországban az volt a hát meg most is az a a fő cél, hogy a háború az valahol ott messze van Ukrajnában, de hogy az orosz társadalom és az orosz civilek azok azok élik az életüket, és csak azok mennek a frontra, akik szerződni szeretnének a a hadsereggel, tehát nincs utcai mozgósítás satöbbi.

[00:11:41]Tehát itt egy egy ilyen kettős dolog van.

[00:11:44]Tehát van mögötte egy ténylegesen gazdasági és katonai racionál racionalitás, de van mögötte egy lélektani is, amely konkrétan a a az orosz főváros meg hát egyébként az orosz civil lakosságra is nyomást kellene, hogy gyakoroljon annak érdekében, hogy bizonyos fajta társad felháborodás azért legyen már ott kockázatos játék, mert ez elsőhet balul is, mert egyrészt jóval alacsonyabb az a háborúnak a támogatottsága Oroszországban, mint régen volt.

[00:12:13]Pontosan ezek miatt a viszonytagságok mögött.

[00:12:16]Ugyanakkor erősödik a a kritika a Kramell szemben olyan olyan formában is, hogy hogy akkor be kellene keményíteni és és és erősebben fellépni Ukrajnával szemben.

[00:12:29]Tehát azért ez is egy ez is egy veszélyes játék, mert átfordulhatnak a társadalmi vélemények egy jóval agresszívebb agresszívebb formában is.

[00:12:38]Nyilván er ez ez egyelőre egy marginális réteg, aki azért kritizálja a Kramelt.

[00:12:43]Tehát nem azért kritizálja a Kramelt, mert háborúzik, hanem azért, mert nem háborúzik elég jól.

[00:12:47]Tehát azért azért ilyen hangok is vannak.

[00:12:49]És amikor ilyen esetek történnek, akkor gyakran fordul elő, hogy pont ezek a hangok lesznek hangosabbak.

[00:12:59]Amióta újra választották Donald Trumpot, minden hát szerintem negyed évente feljön az a hír, hogy idejelene békét kötni, és hogy Amerika nagyon szeretné a békét, és hasonlók.

[00:13:07]Ugye ezt most egy kicsit az iráni háború azért zárójelbe tette, hogy Amerikának mennyire fontos az orosz-ukrán háború.

[00:13:13]Mit lehet elmondani?

[00:13:15]Hogyan állnak most a felek a a végjátékhoz, hogy hogy valamikor egy valamilyen szintű béke kialakuljon?

[00:13:22]Egyáltalán most ott van-e az asztalon az erről való beszéd?

[00:13:26]Látunk-e valamilyen diplomáciai mozgásokat, vagy egyszerűen az, hogy Ukrajna is most azt kezdte el újratalni, hogy nyerőhelyzetben vannak, ez egyszerűen megint távolabbra tolta a béke lehetőségét?

[00:13:35]Én úgy gondolom, hogy a a békéről továbbra is beszélni fognak, és a felek továbbra is inkább stratégiai kommunikáció, mintem stratégiai építésben vannak benne.

[00:13:47]Tehát ugye hallottunk arról, hogy orosz üzletember, ugye Abramovic, ez Kievbe járt és ugye különböző üzenetet hallunk arról, hogy mit mondanak az oroszok arról, hogy Abramovics ott járt, és mit mond ugye mit mondanak az ukránok arról, hogy Abramovic ott járt.

[00:14:03]Ugye egyesek azt mondják, tehát Oroszországban azt mondják, hogy elvileg lett volna, hogy lett el lett fogadva valamilyen fajta megállapodás arra, hogy akkor legyen találkozó.

[00:14:14]Kievben azt mondják, hogy Abram azt kérte, hogy az ukránok vonal ki a Donbasról és erre egy elutasító választ kapott.

[00:14:19]Aztán ugye jött a a Zelenski féle levél, ami elvileg ugye egy kétoldalú találkozót javasol, ugyanakkor tartalmaz rengeteg olyan személyeskedő üzenetet, ami akár Putyin korára vonatkozik, meg ugye felszólítják, hogy üzenetek vannak az ukrán, vagyis az orosz elit meg a társadalom felé, hogy ezt be kéne fejezni.

[00:14:39]Tehát egy olyan hangvételű levél, amit el lehet adni Ukrajnában, hogy hát megmondtuk a magunkét, és ne gondolja senki, hogy mit hajbókolunk az oroszok előtt.

[00:14:47]De kifelé meg eladható, hogy hát mi megtettük a lépést a közeldésre.

[00:14:51]Oroszország ezt nem fogadta el.

[00:14:53]Ugyanakkor ott van a a brit francia, német ukrán javaslat, ugye ami jó, hát akkor itt vannak a feltételek, amelyeket Oroszországnak el kellene fogadnia, amelyek konkrétan úgy vannak megfogalmazva, hogy Oroszország biztosan ne fogadja el.

[00:15:05]Tehát a fegyveres ellenállás azonnali megállítása.

[00:15:11]Jó, ez még mondjuk elfogadható, de akkor a frontvonal mentén, ugye az oroszoknak ez nem jó.

[00:15:17]akkor az orosz vagyon az legyen beszámolva Ukrajnának, mint jóvátétel.

[00:15:23]Ukrajnában legyenek nemzetközi békefenntart, tehát hogy legyenek olyan legyen Ukránban egy olyan kontingens, ami ugye biztonsági garancia fel tud lépni, és legyenek az európai érdekek figyelembe véve az Európai Biztonsági Architektúra kialakítása során.

[00:15:36]Na most ez egy ez egy jó gondolat.

[00:15:41]Nyilván ez ez egy ez egy ez egy fontos üzenet, de nagyjából mindenki tudja, hogy ezt az oroszök nem fogják elfogadni.

[00:15:51]Elsorban amiatt nem, mert az oroszök még mindig úgy gondolják, hogy az a matematika, amit az elején felvetettünk, az vagy felhoztunk, az az ő oldalukon van.

[00:15:58]És ezt a szituatív sikert, amit Ukrajna most felmutatott, azt valamilyen időn belül tudják majd tudják majd kompenzálni.

[00:16:09]Úgyhogy mindenki arról beszél, hogy a béke kell.

[00:16:11]Ez egy egy ez ez egy egyértelmű dolog.

[00:16:14]Abban már nincs egyetértés, hogy a béke az milyen kellene, hogy legyen.

[00:16:19]Abban pedig pláne, hogy kinek kellene engednie ahhoz, hogy ez a ez a bizonyos béke az az összeálljon.

[00:16:27]És ebben az a a leg szomorúbb vagy nehezebb, hogy hogy egy álláspontja van az oroszoknak, van egy álláspontja az amerikaiaknak és van egy álláspontja az európaiaknak és az ukránoknak együtt, és ezeknek az ö összeegyeztetésére még eddig nem nem került sor, és az igazat megvahó nem is nagyon látok lehetőséget arra, hogy hogy ezek ezekből a pontokból hol lehetne olyan kompromisszomat találni, amit a az oroszok is el tudnának fogadni, és Ukrajna is úgy tudna tálalni, hogy az nem nem vereség, vagy nem nem kapituláció az oroszokkal szemben, például a területeknek a a katonai elhagyása, tehát a kivonulás a dombászból például az az egy ilyen dolog.

[00:17:15]Ha ez katonai úton történ meg, tehát hogyha az oroszok kiszorítják a az ukránokat a Donbasról például, és utána állítják meg a frontot, akkor Ukrajna még úgy is el tudja mondani azt, hogy hát mi azt követeltük, hogy a front mentén fagyjon be a háború, és a front mentén fagyott be, önkéntesen semmit sem adtunk fel.

[00:17:30]Az, hogy ezek a területek mondjuk elmentek, az más harcoltunk értük, tehát nem adtunk át, nem adtuk fel, megküzdöttünk értük.

[00:17:36]Tehát azért ezek a ezek a szempontok is is igen fontosak.

[00:17:41]azért Ukrajnában, hogyha a háborúnak egyszer vége lesz, választások lesznek, azokra pedig eredményekkel kell menni.

[00:17:48]Térünk rá egy kicsit akkor erre a az ukránurópai párosra.

[00:17:53]Itt azért az elmúlt időszakban nagyon sok mindent lehetett hallani azzal kapcsolatban, hogy Ukrajna lehet-e EU tag, milyenek most a a kapcsolatok Ukrajna és az EU között.

[00:18:02]És egy kicsit erre is kérdeznék rá.

[00:18:05]Azt látjuk, hogy a balti államok, illetve úgy tűnik, hogy az észak-európai országok szívesebb lennék, hogyha Ukrajna csatlakozna az EU-hoz és a NATO-hoz.

[00:18:12]Itt azért a a nagyszágok viszont Németország, Franciaország minthogyha egy kicsit kritikusabbak lennének ennek a gyorsaságával kapcsolatban.

[00:18:20]Mit lehet elmondani?

[00:18:24]Mennyire ezt lehet, hogy rossz megfogalmazás, de mennyivel realistább a a nagyszágok hozzáállásá hozzáállása ehhez a kérdéshez most, mint mondjuk egy pár évvel ezelőtt.

[00:18:34]hiszen azért hallottunk német vezetőket, ha nem is a legfelső vezetőt, de német vezetőket, akik arról beszéltek, hogy minél hamarabb csatlakoznia kell Ukrajnának az EU-hoz.

[00:18:45]Hát kezdjük talán a a az északi nyolcakkal, ugye ott NATO integrációról is beszélnek.

[00:18:50]Hát a NATO integrációról a még a Biden adminisztráció sem beszél, tehát a NATO a Biden adminisztráció is azt mondta, hogy az NATO tagság az majd valamikor talán, de de ez most lekerült a az asztaló.

[00:19:03]Persze az ajtó nyitva van, de de hát ez ez ez nem egy nem egy könnyen megvalósítható dolog.

[00:19:09]Az EU csatlakozás az nyilván egy másik másik ügy.

[00:19:13]Valóban látszik most egy ilyen szakadás a az európai tagországok között, akik Európai Uniós tagországok között, akik ugye azt mondják, hogy gyorsítan, gyorsítottan fel kellene venni Ukrajnát a az EUB.

[00:19:24]És vannak, akik egy hát mondjuk úgy pragmatikusabb, realistább álláspontot képviselnek.

[00:19:29]a nagyszágok, akik tulajdonképpen nagyobb mértékben tudják, hogy milyen következményekkel járhat ez, és milyen következménye lesznek rájuk nézve Ukrajna gyorsított csatlakozásnak.

[00:19:42]Ők most egy hát mondjuk úgy egy ilyen szabályosabb procedúrát szeretnének követ követni.

[00:19:47]Ukrajna azt szeretné, hogy minden klaszter egyszerre nyíljon meg.

[00:19:51]A nagyszágok azt mondják, hogy elég lenne először az elsőt megnyitni, és akkor utána haladni a többi többi irányába.

[00:19:58]Ukrána pont ettől tart, hogy egy ilyen nyugatbalkáni pályára kerül, hogy megnyitják az első klasztert.

[00:20:06]Utána pedig majd még évekig fog folytatódni ez a dolog.

[00:20:09]Ugye eddig egy viszonylag kényelmes helyzet volt, hiszen ott voltak a vétók, amelyek amelyek ugye gátolták a legalábbis elvi szinten gátolták az európai integrációs útját Ukrajnának.

[00:20:25]Most, hogy ugye ez lekerült a napirend napirendről, így most már szóba kerülnek azok a tényleges korlátok és tényleges helyzetek, amelyeket figyelembe kell venni a a csatlakozás mentén.

[00:20:35]Most már szóba kerültek a törvényhozási kérdések, a reformkérdések.

[00:20:39]Én úgy gondolom, hogy hogy a a gyorsított pakfelvétel, amire Ukrajna számít, az nagy valószínűséggel nem fog megtörténni.

[00:20:50]bár akármi történetet hamar megszavazhatják másképp is.

[00:20:51]Úgy gondolom, hogy egy ilyen korlátolt vagy korlátozott tagság vagy tagsági mechanizmus lesz az, ami ami ami felél indulhatnak a dolgok, hogy hoznak is meg nem is.

[00:21:03]Tehát Ukrajna kap egy valamilyen kézzel fogható eredményt, amit el tud adni a társadalma felé.

[00:21:10]Ugyanakkor az a fajta teljes elköteleződés, amire Ukrajna számítana, vagy amilyen ígéreteket kapott, azokat már csak fokozatosan fogják tudni bevezetni.

[00:21:19]Ugye azért Ukrna még mindig egy hatban álló ország, és azért ez jelentősen megnehezíti mind a reformfolyamatokat, amelyeket Ukrajnától elvárnak, mint tehát az egyéb teljesítményeket, amelyeket a azokban a megadott klusterekben Ukrajánnak teljesíteni kellene.

[00:21:32]Függetlenül attól, hogy ezeket egyszerre fogják megnyitni, vagy egyesül.

[00:21:37]egyébként lehet az is egy politikai teljesítmény, hogyha háború után azt tudja elmondani Ukrajna, hogy lehet, hogy elveszítettünk területeket, de legalább az EU-hoz EU-ba beléptünk.

[00:21:48]Igen.

[00:21:48]Erről még korábban is beszéltek, hogy hogy semmi gond, mondták az ukránok, hogy ők átadják a a követelterületeket, hogyha erről van szó, de akkor másnap legyen EU tagság és NATO tagság, vagy ha nem NATO tagság, akkor olyan biztonsági garanciák, amelyek amelyekről azt mondhatjuk, hogy megérte ezt a ezt az áldozatot bevállalni.

[00:22:09]De most Ukrajna egyelőre nem kap ilyen ilyen szeretetcsomagot, ami ami itt úgy tudna úgy tudna demonstrálni, hogy na hát emiatt kellett kellett ugye feladnunk azt a azt a területrészt, amit amit fel kellett adnunk.

[00:22:24]Most előre ugye az oroszok azt kövelik, hogy hogy ezt adják fel, aztán pedig a Ukrajna nyugati partnerei pedig foglalkozzanak azzal, amivel tudnak, amikor amikor erre amikor erre már sor kerül.

[00:22:38]Úgyhogy egyelőre Ukrajnának valóban nincs egy olyan jól felmutatható eredménye, amit eladhatna a társadalma felé, hogy miért kellett ennyi ideig elhúzni a a háborút, és miért kellett azokat a területeket, hogyha ezekre ezeknek a feladására sor kerül, bár nem hiszem, hogy ezt könnyen meg fogják tudni tenni, hogy ezt miért kellett, tehát miért kellett ezt ezt ugye megjátszani.

[00:23:04]Szóval ebből a szempontból nyilván egy egy összetett és nehéz helyzet, amiből Ukrajnának nagyon nehéz kitáncolni soban az ukrán vezetésnek nagyon nehéz kitáncolnia, hiszen mint mondtam sok év telt el nagyon nagy viszontságokat kellett elviselni az ukrán társadalomnak és a kizelfogató eredmény mellett nem túl sok.

[00:23:25]Így azt a fajta eszkát nem is eszkaláció, hanem azok az eredmények, amelyeket most nagyon hangsúlyosan kommunikálnak Ukrajnában a társadalom felé, meg a nyugati partnerek felé, az pont egy ilyen fellélegzés a sok negatív hír után, hogy na akkor most igazából jobb helyzetben vagyunk, átvettük a a kezdeményezést, most elérhetünk egy olyan fázisba, vagy elérhetünk egy olyan pozícióba, amikor mi diktálhatjuk a feltételeket, és nem az oroszok szabják meg azt, hogy mi hogyan kell, hogy alkalmazkodjunk az az ő elvárásaiknak alkalmazkodjanak ők a mieinkhez.

[00:23:59]Beszéljünk egy kicsit még Amerikáról is, mert nagyon érdekes azt látni, hogy ugye az iráni háború egyrészt elvitte a figyelmet Ukrajnáról, másrész viszont most VB-t rendez Amerika, utána pedig időközi választások lesznek.

[00:24:10]Szóval nem is fog úgy tűnik, hogy nem is fog Amerika figyelme vissza menni Ukrajnához.

[00:24:16]Amerika most hogyan áll a az ukrán háborúhoz?

[00:24:19]Ugye azért lehetett itt egy pár héttel ezelőtt lehetett olyat olvasni, hogy Putyin a külügyminiszteren keresztül üzenetet küldött Donald Trumpnak, amiről egyébként utána sok minden nem derült ki, hogy mi volt ez az üzenet, csak hogy tudjuk azt, hogy folyamatos kommunikációban van a két felső vezető.

[00:24:35]Szóval mit mit lehet elmondani?

[00:24:37]Donald Trump és Amerika mostan áll a háborúhoz, és mennyire hagyta magára a az az Európai Uniót és Ukrajnát ebben a háborúban?

[00:24:46]Hát ez egy jó kérdés.

[00:24:46]És egyrészt a az orosz-amerikai kommunikáció az az életben van, és Oroszország azt várná el, hogy azokat a bizonyos Anchor megállapodásokat, azokat azokat Amerika tartassa be kivel.

[00:25:02]Értsd úgy, hogy szóljon rá az ellenszkékre, hogy el kéne fogadni azokat a feltételeket, amelyekről ők megállapodtak Amerikában.

[00:25:08]Az Együtt Államok ezt nem teszik meg.

[00:25:09]Putyin még még mondta is azt, hogy hogy Trump elnök úr már egyszer megnevelte Zellenskit.

[00:25:17]Most akkor jó lenne, hogyha ez hogyha ez megint megint előfordulna.

[00:25:22]De ugye az Amerikai Egyesült Államoknak jelenleg most jóval fontosabb a az iráni hadszintért, tehát ott ott kellene eredményt elérni, és ugye az összes mondjuk úgy szellemi kapacitás erre van erre van fókuszálva.

[00:25:34]Másrészt pedig azt is érdemes tudomásul venni, hogy a az amerikai adminisztrációban és republikánus pártban azért nem egységes a hozzáállás Ukrajnához.

[00:25:44]Tehát vannak azok a héák, akik azt próbálják elérni, hogy Trump teljes mértékben Ukrajna mellett foglaljon állást és növeljenek kieven, hanem Moszkván a nyomást és Moszkvát próbálja engedményekre kényszeríteni.

[00:26:00]Például Linzigraham bizonyos szempontból még Marco Rubio is, aki nemrég azt nyilatkozta, hogy ugye Ukrajnával vannak.

[00:26:06]Tehát, hogy nyilván ez a ez ez az álláspont így ilyen körülmények között, hogyha az Egyesült Államokon belül, vagy az Egyesült Államok vezetőségén belül sincs egy egységes, jól látható vonal, amely konkrétan elköteleződött volna valam hát valamelyik fél mellett, vagy a rendezésnek valamelyik formája mellett.

[00:26:27]Úgy ugye nehéz ebben a ebben a helyzetben hatékony meg hatásos közvetítőként részt venni, ami arra vonatkozik, hogy elhagyta volna-e Ukraját vagy nem, azért azért ez nem nem egy jó kifejezés, ugyanis a a Starlink működik.

[00:26:42]Rendben, hogy ez egy magán dolog, de hogyha erre egy központi utasítás érkezne, hogy a Starlinkot k Starlinket ki kellene vonultatni, akkor akkor az kivonulna.

[00:26:56]Ott van a folyamatos hírszerzési adatoknak a az átadása, tehát ez a fajta támogatása Ukrajnának a műholdakról, hírszerzéstől az folyamatosan élőben átmegy.

[00:27:07]Ugye Ukrajának ez a enélkül a a nagyon komoly támogatás nélkül Ukrajának jóval nehezebb dolga lenne a mélységi támadások kapcsán, de egyébként a a fronton is komoly nehézségeket szenvedne, hogyha hogyha ez megszűnne.

[00:27:24]Ö, tehát ebből a szempontból nem gondolom, hogy az Egyes Államok elhagyták volna Ukrajnát, tehát a gyakorlati támogatás katonai szinten továbbra is jelentős és nagyon fontos.

[00:27:35]Tehát ezek nélkül Ukrajának jóval nehezebb dolga lenne a a mélységi támadások meg a légi támogadások terén.

[00:27:42]Tehát ebből a szempontból szerintem egy kicsit egy pontatlan megközelítés, ami ami Európát illeti, igen, látszanak azok az üzenetek, amelyek ugye az az amerikai katonai jelenlétnek a csökkenésére irányulnak, de azért az európai fővárosokban azért gyakran hallani olyan olyan gondolatokat, amelyek azt mondják, hogy hát azért rám sem örök, tehát csak túl kell élni ezt a maradék néhány évet, ami ami a Trump adminisztrációnál ott van, aztán pedig majd meglátjuk, mit csinál az új.

[00:28:11]Úgyhogy sőt bocsánat a félítős választások után lehet, hogy Trumpnak a a az erős karaktere el is olvad, hiszen hogyha nincs támogatottság a megfelelő helyeken a törvényhozásban, akkor nem is tud nagyon sok mindent vég véghez vinni.

[00:28:25]Hát igenis meg nem is azért hajalmasak vagyunk itt azért túlértékelni a a amerikai törénhhozási rendszereknek a a súlyát, amikor ugye az elnöki hatalomról van szó.

[00:28:37]Tehát hogyha Trump veszít a félős választásokon és a támogatottsággal, tehát hogy demokratává fordulnak a a házak, tehát a ház meg a meg a szenátus, akkor akkor azért vannak olyan elképzések, amelyek szerint egy jóval jóval asszertívebb politikát fog folytatni.

[00:29:00]fityet hányva azokra a korlátokra, amelyekre egy amelyeket egyébként elé tudnak támasztani.

[00:29:04]Úgyhogy lehet, hogy óvatosabban kellene kezdenni azokat a a pozitív reményeket, amelyeket mondjuk egy egy félidős választási vereség tud hozni az Egyesült Államokban.

[00:29:16]Nem nem egy nem egy egyszerű helyzet az, amiben most vagyunk.

[00:29:21]Térjük rá, vagy térjünk vissza akkor a fronthelyzetre, és beszéljünk egy kicsit a jövő lehetőségeiről.

[00:29:24]Ahogy említettük adásunk elején is, meg többször is, hogy azért most úgy tűnik, minthogyha Ukrajna megint egy picit lépéselőnyben lenne.

[00:29:33]Meddig fenntartható ez ön szerint?

[00:29:35]Illetve mikor láthatjuk szó, hogy mit mit várunk a közeljövőtől?

[00:29:39]Milyen lehetőségei vannak Ukrajnának, és miket léphet rá Oroszország?

[00:29:45]Ukrajnának most azok a az a az a legfontosabb lehet vagyis lehetőségem is.

[00:29:50]Az lenne a legfontosabb, hogy ezt a dinamikát, amit most demonstrál az orosz mélységi támadásokkal, azt hosszúon fenn tudja tartani és ezzel rendszerszintű nehézségeket okozzon.

[00:30:01]Oroszországnak gondolok itt arra, hogy azok a a logisztikai útvonalaknak az elvágása, amire törekszik, azok ténylegesen megvalósuljanak, és Oroszország ne tudja mondjuk ellátni a a frontot úgy, ahogy ezt teszi most.

[00:30:15]Vagy a finomítók elleni támadások, meg az olajxportáló infrastruktúra elleni támadások, azok olyan érezhető, olyan hosszútávon érezhető hatást okozzanak, amelyek az orosz háborús erőfeszítésnek elfeszítéseknek a finanszírozását meggátolnák.

[00:30:33]Kérdés az, hogy ez mennyire tartható fent ez a dinamika, milyen sokáig tudják ezt fenntartani?

[00:30:36]És ugye Oroszország részéről pedig az a legfontosabb, hogy milyen hamar fog tudni alkalmazkodni ezekhez a körülményekhez, és milyen ellenszert, időző ellenszert tud ennek felmutatni.

[00:30:46]Eddig ezek sikerültek, és általában három-hón alatt ezekre az oroszoknak sikerült valamilyen fajta választ adni.

[00:30:54]Tulajdonképpen itt a az idő az majd nagyjából tél télre vagy hát őszre fog majd megmutatkozni, hogy addig amíg most az aktív fázis tart ki hova tud eljutni.

[00:31:04]Sokan tartanak attól egyébként, hogy a Tellet Ukrajnának megint egy nagyon komoly energetikai válsággal kell majd, vagyis a télbe egy komoly energetikai válsággal kell majd belépnie.

[00:31:15]Mint ugye Ukrajnának is fontos lenne az, hogy fel tudják éleszteni és hát fel tudják tölteni a lévédelmi tartalékaikat, mert nagy valószínűséggel Oroszország nagyon komoly infrastrukturális csapásokat fog majd vagy esetleg nagyon nagyon komoly csapásokat fog mérni az ukrán infrastruktúrára, hogy megnehezítse a az ukrán létet.

[00:31:37]Tér közeled, de ezek a csapások valószínűleg meg fognak meg fognak növekedni.

[00:31:41]Az orosz rakétagyártás, orosz dróngyártás továbbra is magas szinten van, tehát továbbra is sok rakétát és drónt tudnak gyártani.

[00:31:50]Ezért látható az a hullámzás, hogy mind meg megállnak egy kicsit a támadásokkal, feltöltik a az arsenálokat, utána egy nagyon komoly csapáshorozatot mérnek Ukrajnára.

[00:32:02]Ami ugye azért gyakran megszokte nehezíteni ugye az ukrán az ukrán működési lehetőségeket.

[00:32:08]Szóval én úgy gondolom, hogy a az elmúlt, vagyis a következő időszak az konkrétan Ukrajna részről ennek a dinamikának a fenntartására fog irányulni.

[00:32:18]Oroszország pedig nagyon aktívan fog tevékenykedni annak érdekében, hogy ezt meg tudja meg tudja gátolni.

[00:32:26]Nehéz erről beszélni, tehát tényleg ez most szintiszta jóslás, úgyhogy meglátjuk, hogy a hogy a nyári hónapok azok azok mit hoznak előre.

[00:32:32]Úgy gondolom, hogy az oroszok amellett, hogy hogy próbálják majd ugye kiküszöbölni ezeket a légitámadásokat, ezért megpróbálnak a front mentén a lehető legnagyobb mértékben nyomást gyakorolni az ukrán haderőre.

[00:32:45]Hogy erre mennyi lehetőségük lesz, az is kérdéses.

[00:32:49]Ugyanis a front konkrétan a kontaktvonal az továbbra is drónok által felügyelve mindkét részről.

[00:32:53]Tehát ez a 15-20 km-es sáv, ami ami jól belőhető, az nagy mértékben megnehezíti az előrehaladást az oroszok számára, de az ukránok számára is.

[00:33:03]Csemet Sándornak a magyar külügyi intézet vezető kutatójának köszönöm szépen, hogy rendelkezésünkre állt.

[00:33:07]Köszönöm a meghívást.

[00:33:09]Én Szabó József voltam.

[00:33:09]Kedves hallgatóinkinak és nézőinknek köszönjük a figyelmet.

[00:33:12]Viszonthásra, viszontlátásra.