Hit Rádió 44:26

Óriási tévedésben van Trump, ez Amerika eddigi legnagyobb veresége lesz? - Sebes Gábor

iráni atomválságamerikai politikaizraelantiszemitizmuskülpolitikaközélet
Irányultság: KonzervatívKötődés: Fidesz-közeli
Óriási tévedésben van Trump, ez Amerika eddigi legnagyobb veresége lesz? - Sebes Gábor
tl;dr
  • A kiszivárgott Trump–Netanjahu beszélgetés és a feltételezett kémbotrány valószínűleg nyomásgyakorlás vagy a két ország kapcsolatának megrontása céljából került nyilvánosságra, és nem vehető komolyan.
  • Mély elvi ellentét van Trump és Netanjahu között: Trump racionális partnerként kezeli Iránt, míg Izrael szerint a rezsimet meg kell buktatni, mert a tárgyalásokkal csak időt húznak.
  • A Moszad vezetőváltásán mind a leköszönő, mind az új vezető nyíltan beszélt a rezsimváltás szükségességéről, ami példátlan, mivel a Moszad vezetői hagyományosan nem tesznek politikai nyilatkozatokat.
  • Az iráni síita 12-es vallási ideológia messianisztikus céljai és a Nyugat racionális gondolkodása között áthidalhatatlan szakadék van, így a tárgyalásos megállapodás kudarcra van ítélve.
  • Trump azért lépett ki az Obama-féle atomalkuból, mert a Moszad által ellopott iráni archívum bizonyította, hogy Irán a megállapodás ellenére is folytatta az atomfegyver fejlesztését.
  • Az USA kifutott az időből: kénytelen volt katonailag fellépni, mert Irán kritikusan közel került az atomfegyverhez és egy olyan ballisztikus rakétaarzenálhoz, ami minden későbbi támadást lehetetlenné tett volna.
  • Irán van alkupozícióban, mert nagyobb áldozatkészséget és kitartást mutat, és Trump meghátrálása a tárgyalóasztaltól való felállás fenyegetésére a gyengeség jele, amit Teherán ki is használ.
  • Bármilyen, a rezsim bukása nélküli megállapodás csak elodázza a konfliktust, lehetővé téve Iránnak és proxy erőinek az újjászerveződést, és megágyazva a következő háborúnak.
  • Európa öngyilkos ideológiát követ: a politikusok nem tényalapú döntéseket hoznak, és a saját muszlim választóik foglyává válva ignorálják a közvetlen iráni fenyegetést.
  • Az anticionizmus az antiszemitizmus modern, szalonképessé tett változata, amit a Katár által finanszírozott évtizedes propaganda és Izrael elhanyagolt kommunikációja is erősít.
Részletes összefoglaló megjelenítése

Bevezető áttekintés

Sebes Gábor publicista Fekete Rita műsorvezető kérdéseire válaszolva részletesen elemezte az Egyesült Államok, Izrael és Irán között kialakult konfliktus hátterét, a tárgyalások dinamikáját, valamint a nyugati világ ideológiai és civilizációs válságát. A beszélgetés során érintették az Axios által kiszivárogtatott Trump–Netanjahu telefonbeszélgetést, a feltételezett izraeli kémkedési ügyet, az iráni rezsim vallási-ideológiai alapjait, a közel-keleti erőviszonyokat, az európai öngyilkos ideológiát, valamint a növekvő antiszemitizmus kérdését.

Az amerikai–izraeli feszültség és a kiszivárgott telefonbeszélgetés

Az Axios által kiszivárogtatott telefonbeszélgetés szerint Donald Trump durván beszélt Benjamin Netanjahuval, amikor felszólította Izraelt, hogy ne bombázzon egy bejrúti kerületet, ahol a Hezbollah parancsnoki központja található. Netanjahu erre újságírói kérdésre viccesen úgy reagált, hogy ilyen beszélgetések szoktak elhangzani közöttük, és ha valaki ezt durvának gondolja, hallania kellett volna az előzőeket. Sebes Gábor hangsúlyozta, hogy a kiszivárogtatott "kémbotrányt" vagy lehallgatási ügyet nem lehet komolyan venni, mert a titkosszolgálatoktól ilyen mélységű információk nem szoktak kikerülni – ezeket akkor dobják be, ha a másik félre nyomást akarnak gyakorolni, vagy ha a két ország kapcsolatát meg akarják rontani.

„Ezt a kémkedési ügyet én nem tudom komolyan venni. A titkosszolgálatoktól ilyen mélységű információk nem szoktak kikerülni. Ezeket akkor dobják be a közönségnek, hogyha valamilyen módon a másik félre nyomást akarnak gyakorolni, vagy hogyha a kapcsolatot a két ország között meg akarják rontani.” – Sebes Gábor *

Trump és Netanjahu stratégiai ellentéte

A publicista szerint mély elvi ellentét van az Egyesült Államok és Izrael között Iránnal kapcsolatban. Trump – mivel a nyugati civilizációban szocializálódott – racionális tárgyalópartnerekként kezeli az iráni vezetést, és azt hiszi, hogy elég nyomással jó megállapodásra lehet jutni. Ezzel szemben Irán valójában csak időhúzásra használja a tárgyalásokat. Izrael álláspontja szerint az iráni rezsimet meg kell buktatni, mert amíg ez nem történik meg, Irán folyamatos veszélyt jelent a proxy erőin keresztül.

„Trump ahelyett, hogy Izraelt használná nyomásgyakorlásra Irán ellen, éppen azzal, hogy hagyja, hogy Izrael szétverje a Hezbollát, ehelyett engedi Iránnak, hogy a Hezbollát használja nyomásgyakorlásra Izrael ellen.” *

Sebes Gábor kiemelte, hogy Trump követelése – miszerint Izrael ne támadja a bejrúti parancsnoki központot – azért született, mert Irán megfenyegette, hogy feláll a tárgyalóasztaltól. A publicista ezt úgy értékelte, hogy Trump megijed a tárgyalófél fenyegetésétől, ami a gyengeség jele, és Irán ezt pontosan érzékeli.

A Moszad vezetőváltásának jelentősége

A közelmúltban személycsere történt a Moszad élén: Dávid Barneát Roman Goffman váltotta. A vezetőváltási ceremónián mind Netanjahu, mind a leköszönő Barnea megemlítette, hogy az iráni rezsimet meg kell buktatni. Ez azért különösen érdekes, mert a Moszad vezetői hagyományosan nem tesznek politikai nyilatkozatokat – ők végrehajtók, nincs önálló politikai véleményük.

„Ez azért különösen érdekes, mert a Moszad vezetői nem szoktak politikai nyilatkozatot tenni. Ők végrehajtók, nekik nincs önálló politikai véleményük, nincsen önálló politikájuk, úgyhogy nagyon érdekes volt, hogy most ettől a hagyománytól eltekintettek.” *

Az iráni rezsim vallási-ideológiai alapjai és a nyugati félreértés

Sebes Gábor részletesen kifejtette, hogy a nyugati civilizációból szinte lehetetlen megérteni az iráni rezsim motivációit. Iránban a síita vallás 12-es áramlata uralkodó, a lakosság 80%-a ebben hisz. Ez egy messianisztikus vallás, amely szerint a 12. imám, Mohamed al-Mahdi 941 óta rejtőzködik, és a visszatérésére várnak. A visszatérés egy hatalmas káosz és apokalipszis közepén fog megtörténni, és a Mahdi ezután hozza el a békét és igazságosságot.

E gondolatkör szélsőséges ága Izraelt a Mahdi visszatérése akadályának látja, és úgy gondolják, hogy amíg az utolsó zsidó vérét ki nem ontották, addig a Mahdi nem fog visszatérni. A publicista szerint ilyen emberekkel próbálnak tárgyalásos megállapodásra jutni, ami eleve kudarcra ítélt próbálkozás.

A legfelsőbb vallási vezető katonai tanácsadója a CNN-nek adott interjúban elmondta az iráni követeléseket: az aláírást követően azonnal 12 milliárd dollár felszabadítását kérik a lefoglalt iráni eszközökből, később pedig további 12 milliárd dollárt. Sebes szerint nyilvánvaló, hogy ezt a pénzt a védelmi és támadóképességeik újjáépítésére akarják fordítani.

Az Obama-féle nukleáris egyezmény és Trump kilépése

A műsorvezető kérdésére Sebes Gábor kifejtette, hogy az a kritika – miszerint a jelenlegi helyzet azért alakult ki, mert Trump kilépett az Obama-féle iráni nukleáris egyezményből – megfordítja az okot és az okozatot. Trump azért lépett ki, mert a Moszad – Joszi Kohen vezetése alatt – ellopta Irán teljes nukleáris archívumát Teheránból, és abból napnál világosabban kiderült, hogy Irán az egyezmény ellenére is folytatja az atomfegyver kifejlesztését. Tehát az irániak már az Obama-egyezményt sem tartották be – vígan építették ki rakétaerejüket, dróngyártó képességeiket, és folytatták az urándúsítást.

„Aki azt mondja, hogy nem ez lenne a helyzet, az megfordítja az okot és az okozatot.” *

Amerika céljai és a háború megindításának okai

Trumpnak két fő célja van: megnyitni a Hormuzi-szorost, és elérni, hogy Irán lemondjon a nukleáris fegyver fejlesztéséről. Tárgyalói, Steve Witkoff és Jared Kushner mélyen hisznek a tárgyalásos megoldás lehetőségében. A háborút Trump nem Izrael miatt indította el, hanem azért, mert Irán veszélyt jelentett az Egyesült Államokra és szövetségeseire. Titkosszolgálati jelentések alapján Irán már nagyon közel volt az atomfegyver kifejlesztéséhez, és olyan ballisztikus rakéta arzenált halmozott fel, ami később mindenféle katonai támadást lehetetlenné tett volna (18 országot támadott meg, és egészen Diego Garciáig ellőtt).

„Az Egyesült Államok kifutott az időből, nem várhatott tovább azzal, hogy Irán képességeit valamennyire visszavesse.” *

A nyugati világ ideológiai válsága és az európai magatartás

Sebes Gábor idézte Melanie Phillips brit publicistát, aki szerint „az a kultúra, amelyik már nem képes belátni, hogy egy igazságos háborúba áldozatokat kell hozni, az megszűnésre van ítélve”. A publicista szerint Nagy-Britannia és Franciaország már rálépett erre az útra, az Egyesült Államok pedig válaszút előtt áll.

Az európai politikusok már régóta nem tényalapú döntéseket hoznak – példaként említette a zöldítés érdekében leépített ipart, a bevándorlási politikát, illetve Emmanuel Macron lépését, aki nem engedte meg Izrael részvételét a párizsi haditechnikai kiállításon. A publicista szerint az európai vezetők a saját muszlim választóik fogjai lettek.

„Az európaiak, akik állandóan a békét sürgetik, egyszerűen nem veszik tudomásul, hogy az iráni rakéták már vígan elérik Nyugat-Európát is.” *

Sebes Gábor hangsúlyozta, hogy a nyugat lassú iszlamizációja régóta folyik – a Muszlim Testvériség már évekkel ezelőtt nyíltan elmondta a céljait, és azóta ezeken szorgalmasan dolgozik. Brit és amerikai városokban egyre több muszlim polgármester és tanácsi többség van.

Irán alkupozíciója és a tárgyalások dinamikája

A publicista szerint Irán van alkupozícióban, mert nagyobb áldozatot képes hozni és kitartóbb, mint az Egyesült Államok. Trump akárhányszor Irán megfenyegeti, hogy feláll a tárgyalóasztaltól, megijed – ez a gyengeség jele, amit Irán érzékel. Irán taktikája, hogy a libanoni helyzet rendezését feltételként szabja az általános megállapodáshoz, majd amikor a libanoni kormány, az USA és Izrael aláírnak egy béketervet, a Hezbollah vezetője azonnal bejelenti, hogy ez őket nem köti.

„Irán azt mondja, hogy addig nincs általános megállapodás, amíg a libanoni helyzetet nem rendezik. Erre mi történik? A libanoni kormány, az Egyesült Államok és Izrael képviselője leülnek, kidolgoznak egy béketervet, aláírják, majd ugyanaz délután a Hezbollah vezetője bejelenti, hogy ez őket egyáltalán nem köti.” *

Az amerikai képviselőház június 4-én elfogadott egy szimbolikus határozatot, amely megtiltja Trumpnak az iráni háború további folytatását a kongresszus engedélye nélkül. Ebben négy republikánus képviselő is átállt a demokraták oldalára, ami azt mutatja, hogy Trump hátországa sem teljesen egységes. Sebes Gábor szerint ha Amerika tényleg kiszáll anélkül, hogy Irán legalább látszólag lemondana a nukleáris fegyver fejlesztéséről, az tényleges vereség lenne.

Az iráni győzelmi narratíva és a következő konfliktus magjai

Az iráni kommunikáció szerint minden, ami nem a rezsim bukásával jár, győzelemnek értelmezhető. Musztaba Hamenei, a legfelsőbb vallási vezető katonai tanácsadója úgy nyilatkozott, hogy „idáig Iránt mindig megverték a háborúkban, ez az első alkalom, hogy győzött”. Sebes Gábor szerint bizonyos szempontból jogosan, mert ha hatalmon maradnak, visszaépítik katonai képességeiket, és ugyanott folytatják, ahol abbahagyták. A Hamász és a Hezbollah is újra toboroz majd embereket, újra felfegyverzik őket, és folytatódik a ciklus.

„Bármilyen megegyezés, amit Trump aláír, csak azzal fog járni, hogy megágyaznak a következő konfliktusnak, ugyanúgy, ahogy az első világháború megágyazott a második világháborúnak.” *

A publicista felhívta a figyelmet arra is, hogy mind az Egyesült Államokban, mind Izraelben októberben választások lesznek, és az irániak jól számíthatnak arra, hogy utána egy sokkal kevésbé heves szembenállásra kell számítaniuk.

A közel-keleti erőviszonyok és a Hormuzi-szoros

Amerika szövetségesei már nagyon várják a Hormuzi-szoros megnyitását, mert a lezárás súlyos gazdasági károkat okoz. Az Egyesült Államoknak nem fáj, mert nettó olajexportőr, de sok szövetségesének nagyon fáj. Sebes emlékeztetett az Operation Freedomra, amikor Trump kihirdette, hogy az amerikai haderő kíséri át a tankerhajókat a szoroson – erről aztán nem hallottunk többet, mert Szaúd-Arábia nem engedte meg az ottani amerikai légitámaszpont használatát. Tehát Amerika szövetségesei sem annyira hű szövetségesek, hogy hosszú távon további áldozatokat vállaljanak.

A publicista szerint a Közel-Keleten az, aki nem használja fel a teljes erejét, gyengének számít. Amerika nem használja fel a teljes rendelkezésére álló erőt, mert Trump úgy gondolja, hogy elegendő fenyegetőzni – Irán pedig ezt gyengeségként érzékeli, és időnként odacsap (Jordánia, Kuvait repülőtere, a Hezbollah Izrael elleni támadásai).

Az antiszemitizmus globális erősödése

A beszélgetés végén Sebes Gábor kifejtette, hogy az anticionizmus az antiszemitizmus mai, szalonképessé tett változata. A cionizmus ugyanis csupán annyit jelent, hogy a zsidóknak is joguk van egy nemzeti hazához, és semmit nem mond a palesztinokról. A jelenlegi Izrael-ellenes hangulat a Muszlim Testvériség több évtizedes munkájának, valamint az ezt a mozgalmat pénzelő Katarnak az eredménye, amelyik bevásárolta magát az amerikai és nyugat-európai egyetemekbe és médiába.

„Az anticionizmus az antiszemitizmusnak a mai szalonképessé tett változata.” *

A publicista szerint Izrael évek óta elhanyagolja a propagandát – fontos tisztségek nincsenek betöltve, a hadsereg szóvivőjét is leváltották egy tapasztalatlan emberre.

Magyarországon a kormányváltás óta többen érzik felbátorodva magukat antiszemita megnyilvánulásokra. Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija is beszélt erről egy podcastban. A publicista szerint soha nem hitte, hogy sikerült legyőzni az antiszemitizmust, de korábban nem volt "trendi" ezzel előjönni – most felbátorodtak az emberek. Ugyanakkor Magyarországon a számok azért alacsonyak, mert nincs muszlim bevándorlás – de a bevándorlási paktum aláírása után Sebes Gábor nem túl optimista.

A műsorvezető megemlítette Nemes Jeles László nyilatkozatát, aki szerint „az antiszemitizmus orgiája söpör végig nyugaton”, valamint a németországi felmérést, ami rekordszintű antiszemitizmust mutat, és az olaszországi helyzetet, ahol nem mernek Dávid-csillaggal az utcára menni.

Civilizációs háború és történelmi párhuzamok

Sebes Gábor hangsúlyozta, hogy a 12-es síita világnézet és a modern nyugati civilizáció kibékíthetetlenek – nem lehet köztük kompromisszumot kötni, ez civilizációs harc is. Az irániakat a saját ideológiájuk sokkal jobban motiválja és határozottabb tettekre sarkallja, mint a nyugatot a maga mindent összebékítő, mindenkit egyformának tartó ideológiája.

A publicista a közelmúltban megnézte a Mohács – a világok harca című filmet, és párhuzamot vont a 16. századi török veszély és a mai iráni fenyegetés nyugati érzékelése között. Annak idején a keresztény hatalmak egymás elleni harcokkal voltak elfoglalva, és egyesek úgy gondolták, nekik kifejezetten jól jön, ha a magyar királyság kiesik a játékból. Most hasonló a helyzet: az európai vezetők úgy gondolják, hogy Irán nem fenyegeti őket, Izraelnek mindig csak problémája van, de képes megvédeni magát – és ha kiállnak mellette, a saját lakosságukkal kerülnek szembe.

„A 12-es világnézete és a modern nyugati civilizáció összeférhetetlenek, tehát kibékíthetetlen, nem lehet köztük kompromisszumot kötni.” – Sebes Gábor *


⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • „Jó napotkárok.” – A műsorvezető köszönésére adott válaszban elmosódott vagy félreismert szakasz, a pontos szöveg nem rekonstruálható.
  • „Ö és Trump ahelyett, hogy Izraelt használná ö nyomásgyakorlásra Irán ellen...” – a „Ö” feltehetően kötőszó vagy töltelékszó, de a szövegkörnyezetből nem egyértelmű a szándékolt kifejezés.
  • „megjegyezés” – a szövegkörnyezet alapján valószínűleg „megállapodás” vagy „megegyezés”, de az ASR torzítása miatt ez a szó így szerepel.
  • „Támpal” – valószínűleg „Trumppal”, de az ASR torzítása miatt nem egyértelmű.
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]Tisztelettel köszöntöm a Hitr Rádió hallgatóit és nézőit.

[00:00:02]Én Fekete Rita vagyok és nagy szeretettel köszöntöm Sebes Gábort publiczistát.

[00:00:05]Jó napot kívánok.

[00:00:08]Jó napotkárok.

[00:00:08]Köszöntöm a nézőket.

[00:00:10]Amiről kérdezni szeretném az iráni háború, az amerikai izraeli feszültségek, ha mondhatjuk ezt, ugye körülbelül egy hete lehetett az Axios hozott ki egy olyan telefonbeszélgetésnek úgymond a leíatát, amely arról szólt, hogy Donald Trump milyen durván beszélt Benjamin Netuval.

[00:00:28]Én úgy tudom, hogy Netánu egyébként erre újságírói kérdésre azt a választ adta, hogy közöttük egyébként körülbelül ilyen beszélgetések szoktak elhangzani, és ha valaki ezt durvának gondolja, akkor hallania kellett volna az előzőeket.

[00:00:38]Ezt így viccesen jegyezte meg.

[00:00:40]De hát azért mégis úgy tűnik, hogy van egyfajta érdekellentét is, és most jelenleg aktuálisan pedig egy feszültség is a két ország között.

[00:00:48]Erről szeretném kérdezni.

[00:00:51]Ugye itt most a legfrissebb hírek alapján egyfajta kémbotrány vagy lehallgatási ügy is bekerültebb erre a palettára, merthogy arról írnak, hogy valószínűsíthetően Izrael lehallgatta vagy kikémlelte az iráni amerikai tárgyalásokat, hogy mi zajlik ott, ami egyébként a saját szempontjukból valószínűleg teljesen logikus, hiszen tudni szeretnék azt, hogy hogy körülbelül milyen megállapodás születik, ha születik.

[00:01:16]Hogyan értékeljük ezt az egész helyzetet?

[00:01:19]Hogyan kicsit lehet, hogy érdemes is szétszálazni azt, hogy mik az or ezen országoknak a résztvevő országoknak az érdeke és hogy mi történik most jelen pillanatban.

[00:01:30]Hát ezt a kémkedési ügyet én nem tudom komolyan venni.

[00:01:36]A titkosszolgálatoktól ilyen mélységű információk nem szoktak kikerülni.

[00:01:40]Ezek ezeket akkor dobják be a közönségnek, hogyha valamilyen módon a másik félrenyomást akarnak gyakorolni, vagy hogyha a kapcsolatot a két ország között meg akarják rontani.

[00:01:51]Tehát én ezt csak mint ilyet tudom figyelembe venni, és nem mint tényt.

[00:01:57]Az alapkérdésre visszatérve van egy mélyelvi jelentét az Egyesült Államok és Izrael között Iránnal kapcsolatban.

[00:02:09]Trump, aki hát nem először ragadtatja magát drágásságra, bárkivel szemben, azt kérte, azért követelte Izraeltől, hogy ne bombázza azt a bejrúti kerületet, ahol a Hizbollának a parancsnoki központja, gyakorlatilag az idegrendszerének a a központja van.

[00:02:33]És ezt azért tette, mert Irán megfenyegette, hogy feláll a tárgyalóasztaltól.

[00:02:41]Ö és Trump ahelyett, hogy Izraelt használná ö nyomásgyakorlásra Irán ellen, éppen azzal, hogy hogy hagyja, hogy Izrael szétverje a Hezbollát, ehelyett engedi Iránnak, hogy a Hezbollát használja nyomásgyakorlásra Izrael ellen.

[00:03:04]Ez azért van, mert Trump a nyugati civilizációban szocializálódott, és úgy gondolja, hogy racionális tárgyalópartnerekkel áll szemben.

[00:03:15]Ugye Obama annak idején azt hitte, hogyha elég jó ajánlattal áll elő magyarán elég pénzt ajánl fel Iránnak, akkor egy jó megállapodáshoz jut.

[00:03:25]Trump azt hiszi, hogyha elég nyomást gyakorol Iránra, akkor majd egy jó megállapodáshoz jut.

[00:03:33]De mind a kettő egy óriási tévedés.

[00:03:36]Irán nem azért tárgyal, mert megállapodásra akar jutni, hanem az időt húzza.

[00:03:41]Izraelnek az az álláspontja, hogy az iráni rezsimet meg kell buktatni, mert amíg ez a rezsim nem bukik meg, Irán mindig veszélyt fog jelenteni a szomszédaira, az Egyesült Államokra és Izraelre részben a proxiain keresztül.

[00:04:03]A közelmúltban volt egy személycsere a Moszad vezetése élén.

[00:04:11]Dávid Bárnyát váltotta román Goffman.

[00:04:11]és a vezetőváltási ceremónián mind Netanjaú miniszterelnök, mind a leköszönő Dávid Barnea megemlítette, hogy az iráni rezsimet meg kell buktatni, le kell váltani.

[00:04:30]Ez azért különöss érdekes, mert a Mosszat vezetői nem szoktak politikai nyilatkoot tenni.

[00:04:39]ők ugye végrehajtók, nekik nincs önálló politikai véleményük, nincsen önálló politikájuk, úgyhogy nagyon ö érdekes volt, hogy most ettől a hagyománytól eltekintettek.

[00:04:55]Ebből ebből látszik az elvi különbség.

[00:05:00]Itt azért hadd kérdezzek rá arra is, hogy hát említette is ugye itt az Irán leváltásának a szándékát, vagy vagy hát iráni rezsim leváltásának a szándékát, és aki mondjuk olvasta Benjamin Netenunak az életrajzát, Röpke 800 oldal igazán érdemes végigfutni rajta, az látja azt, mert abban nagyon világosan meg van nevezve, hogy például Benjamin Netahus számára évtizedek óta világos az, hogy Irán milyen fenyegetettséget és veszélyt jelent Izrael számára.

[00:05:24]És ezt évtizedek óta nem sikerült egyébként az aktuális amerikai adminisztrációval olyan szinten megértetni, hogy megértsék azt, hogy Izraelnek körülbelül tehát, hogy mik a mozgatórói.

[00:05:39]Igen, mert a nyugati civilizációból ezt szinte lehetetlen megérteni.

[00:05:47]ugyanis Iránban a Sií vallásnak a 12-es áramlata az uralkodó lakosságnak nagyjából 80%-a ebben hisz.

[00:05:57]Ez azt jelenti, hogy szerintük 12 imán volt.

[00:06:01]A legutolsó Mohamed Almahdi 941 óta rejtőzködik, mert a a világ annyian romlott, hogy rejtőzködnie kell, és az ő visszatérésére várnak.

[00:06:14]Tehát ez egy messianisztikus vallás.

[00:06:20]Úgy gondolják, hogy a visszatérés egy hatalmas káosz és apokalipszis közepén fog megtörténni, és utána a machni elhozza a békét, az igazságosságot és a jólétet az egész világnak.

[00:06:34]Na most Izraelt ebben a gondolatkörben ezek a ö ennek a szélsőséges ága a Mahdi visszatért akadályának látják, és úgy gondolják, hogy amíg az utolsó zsidó vérét ki nem ontották, addig a Mahdi nem fog visszatérni.

[00:06:51]Na most ezekkel az emberekkel próbálnak tárgyalásos megállapodásra jutni.

[00:06:56]Egy nyilvánvaló, hogy hogy őket semmilyen tárgyásos kimelettel nem érdekli.

[00:07:02]őket az érdekli, hogy minél előbb visszaszerezzék a képességet arra, hogy az Egyesült Államok és Izrael ellen komolyan fel tudjanak lépni.

[00:07:16]a CNN-nek a legfelső vallási vezetőjük katonai tanácsadója adott egy interjút, és abban elmondta az iráni követeléseket, miszerint abban a pillanatban, hogy bármit aláírnak, 12 milliárd dollárt fel kell szabadítani a lefoglalt iráni eszközökből, és valamikor késő pedig újabb 12 milliárd dollárt Na most nyilvánvaló, hogy ezt mire akarják használni?

[00:07:47]A védelmi, illetve támadóképességük újjáépítésére.

[00:07:53]Ez ez a helyzet nagyon hasonlít ahhoz, mint Izraelére 2023 október 7-e előtt, amikor azt hitték, hogy ugyanolyan emberekkel állnak szembe, mint ők maguk.

[00:08:05]Hát van egy van egy ellentét, de hát végül is azok is valamiféle jövőt akarnak a saját népüknek meg a saját gyerekeiknek.

[00:08:15]Úgyhogy ha például Katarnak megengedik, hogy dollármilliárdokkal finanszírozza őket, akkor ott előbb-utóbb létrejön valamilyen életképes állam, és képesek lesznek békében élni.

[00:08:29]Ehelyett hová ment a pénz?

[00:08:32]egy nagyobb alagúthálózatban, mint a a londoni metró.

[00:08:39]Ugye ugye ez lesz Iránnál, és Trump azt hiszi, hogy végsősor racionális emberekkel beszél, akik nem akarják tönkretenni teljes mértékben a saját gazdaságukat.

[00:08:50]Végül is katonailag vereséget szenvedtek, nagyon nagy mértékben felszámolták a katonai képességeiket, tehát előbb-utóbb ki lehet velük egyezni.

[00:09:00]De hát már az Obama megegyezés sem tartották be az irániak.

[00:09:06]Vígan építették ki a rakétaerejüket, a drón gyártóképességeiket, és tovább folytatták a az urán dúsítását.

[00:09:17]Miért gondolja mindenki, hogy most bármi másképp lenne?

[00:09:23]Hallomt az érvelést is, miszerint mindaz, amit most látunk, nem lenne, hogyha Donald Trump nem lépett volna ki annó az Obama féle iráni megegyezésből, tehát a nukleáris egyességből.

[00:09:34]Mi a véleménye erről?

[00:09:36]Mert azt látni, hogy most ugye így az idő megszépíti ezeket a dolgokat, de én úgy tudom, hogy azért az Obama féle vagy a az Obama által kötött iráni Iránnal kötött egyezmény azért a az nagyon sok sebből vérzett.

[00:09:51]Hát amint az előbb említettem, azt sem tartották be, és nem csak azóta, hogy hogy Trump kilépett, mert miért lépett ki Trump?

[00:09:58]Azért, mert a Mossad Joshi Kohen vezetése alatt egyébként éppen most adták ki magyarul az önéletrajzát, ott olvastam, ott is olvastam.

[00:10:07]Tehát a Moszad az ő vezetése alatt ellopta Iránnak a a teljes nukleáris archívumát Teheránból, és abból napnál világosabban kiderült, hogy Irán továbbra is folytatja az atomfegyver kifejlesztését.

[00:10:25]Ez olyan meggyőző erővel bírt, hogy hogy Trump ezért lépett ki az egyességből.

[00:10:31]Tehát aki azt mondja, hogy nem ez lenne a helyzet, az megfordítja az okot és az okozatot.

[00:10:39]Trumpnak az érdekei vagy céljairól még egy kicsit azért hadd kérdezzek, mert akkor itt valamennyit tudunk arról, hogy Izraelnek milyen stratégiai, érdekei, céljai vannak.

[00:10:49]És mondom, ezt nem tegnap, tegnap előtt találták ki, hanem évtizedes probléma az izraelis Irán között húzódó feszültség.

[00:10:55]De Donald Trumpnak, vagy mondjuk azt, hogy Amerikának melyik a helyesebb, mik a céljai, érdeke ebben a konfliktusban?

[00:11:03]Hát Amerikát most Trump képviseli, mint demokratikusan megválaszott elnök.

[00:11:06]Tehát én úgy gondolom, hogy azért a az Egyesült Államok és céljai egybe esnek.

[00:11:14]Trump meg akarja nyitni a hormózis szorost, és el akarja érni, hogy Irán lemondjon a nukleáris fegyver fejlesztéséről.

[00:11:24]Neki ez a két célja van.

[00:11:24]És a a tárgyalói, Steve Witkov és Jerid Kusner pedig szintén mélyen hisznek a tárgyásos megoldás lehetőségében.

[00:11:36]De a maga a megindítása ennek a háborúnak, hogy mondjam, mert az világos, hogy most ezek a célok lehetnek valószínűleg, de ugye vita övezi, kritika övezi azt, hogy egyáltalán Trump tudta-e, hogy mibe fog bele, amikor elkezdődött az irán elleni csapás.

[00:11:53]Biztos, hogy ön is hallotta azt a kritikát is, akár Amerikán belülről is megszólaltak ugye azok, akik úgy gondolták, hogy itt a zsidók mindent intéztek, és a zsidók rángatták bele Donald Trumpot jóformán egyedül ebbe az egész Kalamajkába, és most lehet, hogy Trump ebbe bele is fog bukni.

[00:12:10]Tehát, hogy ott mi lehetett a cél, amikor megindult ez a hadművelet, mert úgy tűnt egyébként, hogy Donald Trump valóban, legalábbis a kommunikáció alapján úgy gondolta, hogy ezt gyorsan be lehet fejezni.

[00:12:24]Trump kommunikációját azért ne tévesszük össze azzal, amit ő valójában gondol, mert például már hat hete hajtogatja, hogy már csak napok kérdése a megállapodás.

[00:12:36]Tehát azt azt a azt, ami ő amit ő a nyilvánosságnak mond, az nem feltétlenül az, amit ő valójában gondol.

[00:12:43]Miért kezdte el a háborút?

[00:12:47]Nem Izrael miatt hanem azért, mert Irán veszélyt jelentett az Egyesült Államokra és veszélyt jelentett az Egyesült Államok szövetségeseire.

[00:12:59]titkosszolgálati jelentések alapján indította el a háborút, miszerint Irán már nagyon közel volt az atomfegyver kifejeztéséhez.

[00:13:05]Ezenkívül egy olyan ballisztikus rakéta arszenált halmozott fel, ami később már mindenféle katonai támadást lehetetlenné tett volna.

[00:13:17]Tehát egy olyan arsenája volt, amit egyébként be is mutatott a háború folyamán, hiszen Iránt 18 országot támadott meg az Egyesült Álmok szövetségesei közül, és egészen diego gárszig ellőtt, ugye több 1000 km, ami hát egy nagyon komoly interkontinentális képesség.

[00:13:39]Tehát egyszerűen az Egyesült Államok kifutott az időből, nem várhatott tovább azzal, hogy Irán képességeit valamennyire viszonyesse.

[00:13:53]Ha a nemzetközi megítélését nézzük, akár ennek a konfliktusnak, akár annak, hogy most Iránnal kapcsolatban hogyan gondolkodnak a nagyobb szereplők, akkor erről mit lehet elmondani?

[00:14:05]Ugye azt gyakran hallani, hogy nő az antiszemitizmus, az izrael ellenesség.

[00:14:11]Ez már egyébként a gázai terrortámadás óta lehet tapasztalni ennek a mértékét, de az iráni háború nem javított ezen.

[00:14:19]Sőt ugye Trumpnak a megítélésén is romlott, rontott nemzetközi szinten.

[00:14:24]Majd aztán külön kérdeznék Irándról is.

[00:14:29]Kedvenc brit publicistán, Melani Philips azt írta, hogy az a kultúra, amelyik már nem képes belátni, hogy egy igazságos háborúba áldozatokat kell hozni, az megszűnésre van ítélve.

[00:14:43]És ő úgy gondolja, hogy Nagy-Britannia és Franciaország már rálépett erre az útra, és az Egyesült Államok most válaszút elé előtt áll.

[00:14:53]Én is úgy gondolom, hogy ez így van.

[00:14:55]Azok az európaiak, akik állandóan a békét sürgetik, egyszerűen nem veszik tudomásul, hogy az iráni rakéták már vígan elérik Nyugat-Európát is.

[00:15:05]És hogyha ha még nukleáris robbanófejre is szerteznek, akkor egy olyan zsarolási képességük lesz, aminek egyszerűen nem lehet ellenállni.

[00:15:18]És a nyugat lassú iszlamizációja az elég régóta folyik.

[00:15:21]Ugye a muzulmán testvériség már évekkel ezelőtt nyíltan elmondta, hogy mik a céljai, és azóta ezeken szorgalmasan dolgozik.

[00:15:30]És a a művelt nyugat ennek nem találta meg az ellenszerét.

[00:15:37]Csak meg kell nézni, hogy hány brit városban muszlim a a polgármester, muszlim a tanácságok többsége, már az Egyesült Államokban is vannak ilyen városok, tehát folyamatosan és szívósan haladnak előre.

[00:15:56]Ha a nyugat nem képes ennek ellenállni, akkor elveszett a nyugati civilizáció, és újra ott fogunk tartani, mint valamikor a a 16.

[00:16:04]században, amikor az oszmán hadsereg hát Európa jó részét elfoglalta.

[00:16:18]Benyamin Nagyó beszélt arról itt az iráni háború kitörése után több alkalommal is, hogy ez nem csak az ő háborújuk, a nyugat úgy szintén érintett vagy érintett lehet ebben, hogyha itt ezeket a a most folyó harcok nem jó kimenetellel végződnek.

[00:16:34]Tehát ő is célzott arra, ugye, hogy a rakéták elérik már a nyugat-európai, vagy na az európai országokat is, satöbbi, satöbbi.

[00:16:40]De nekem úgy tűnik, hogy sem ezt a kommunikációt nem nagyon tudja áttörni igazából itt a nyugat-európai gondolatvilágot, tehát hogy nem érzik az európaiak ezt magukénak.

[00:16:51]És ez onnan is látszott, hogy még Amerika kérésére sem akartak segítséget nyújtani semmilyen szinten, sőt nagyon határozottan elzárkóztak attól, hogy akár csak a légterüket, vagy pedig bázisaikat használják az amerikaiak.

[00:17:07]A tényalapú döntéshozatal már nagyon régóta nem kenyere az európai politikusoknak, ha csak a saját iparuk leépítésére gondolunk a zöldítés érdekében.

[00:17:20]És természetesen a külpolitikában is ugyez érvényes, nem beszélve arról, hogy mostanra már a nagy mértékű bevándorlás megengedése miatt, ami szintén nem tényalapon, hanem ideológiai okokból történt, már a a saját muszlim választóik fogjai, tehát nem nagyon mernek már olyasmit mondani tenni, ami felháborítaná a muszl lakosságukat gondoljunk csak Macron elnökre, aki már nem engedi meg, hogy Izrael a a párizsi haditechnikai kiállításon részt vegyen.

[00:18:02]Gondoljunk csak arra, hogy mennyire ellenségesek Támpal szemben.

[00:18:04]Aki nem akar más, csak azt, hogy Európa most már azért nagyobb mértékben viseljen felelősséget a saját védelméért.

[00:18:16]Tehát ezektől az emberektől már nem lehet racionális döntéseket várni.

[00:18:19]Ők az ide ideológiáik fogjai.

[00:18:23]Ami pedig egy ilyen boruljunk össze, mindenkit szeretünk.

[00:18:29]Bőrszín, származás, kultúra nem számít.

[00:18:33]pedig a muzulmánaknak nagyon is számít a származás is, meg a kultúra is, meg a vallás is.

[00:18:40]Kell-e attól tartani vajon, hogy ez az elhúzódó konfliktus egy olyan eredménnyel is zárul többek között, hogy Iránt felemeli úgymond a befolyását akár régión belül is növeli?

[00:18:52]paradoxon, tehát paradox módon azzal, hogy az lett volna a cél, hogy Iránnak a akár a ugye a katonai erejét, akár a gazdaságát meg lehessen dönteni, és ezáltal a rezsimet is meg lehessen dönteni.

[00:19:06]Egyébként pont Iránból jönnek ilyen hangok.

[00:19:10]Nyilván az iráni kommunikációt ahhoz, hogy megértsük, az megint egy külön műfaj, merthogy nagyon érdekesen kommunikálnak az európai kommunikációhoz képest, de hogy arról beszélnek, hogy hogy még azok is, akik egyébként nem szimpatizáltak velük, drukkolnak nekik, merthogy az amerikai izraeli koalíciónak a támadását egyfajta ilyen gőgős, gyarmattartó nak a cselekményének tekintik.

[00:19:35]Hát igen, ez az európai öngyilkos ideológia.

[00:19:41]Az előbb beszéltem Mustaba Hamenne egy legfelsőbb vallási vezető katonai tanácsadójáról.

[00:19:45]Ő is azt is mondta az interjúban, hogy idáig Iránt mindig megvették a háborúkba.

[00:19:50]Ez az első alkalomot győzött, mondja ő múltidőben.

[00:19:55]Tehát ők mindent, ami nem a rezsim bukásával jár, győzelnek értelmeznek és bizony szempontból jogosan, mert ha ők hatalmon maradnak, akkor vissza fogják építeni a katonai képességeiket, és ugyanott fogják folytatni, ahol abbahagyták.

[00:20:13]majd a Hamász és a Hezbola is újra toboroz embereket, majd újra felfegyverzik őket, és folytatják ugyanezt a ciklust, mint idáig.

[00:20:25]Tehát ennyiben elképzelhető, hogy bármilyen megjegyezés, amit Trump aláír, csak azzal fog járni, hogy megáyaznak a következő konfliktusnak, ugyanúgy, ahogy az első világháborúk megágyázott a második világháborúnak.

[00:20:43]De hogyha Irán tudja ezt győzelemként értékelni, mert fent marad a rezsim, akkor ezzel párhuzamosan, amit említett az előbb, hogy amerikai válaszúton van, ott pedig akár egy ilyen morális erkölcsi vereséget szenvedhetnek azok, akik ugye értették azt, hogy mi zajlik a közelkereten.

[00:21:05]Morális vereséget biztosan nem, de ténybeli vereséget igent, merthogy nem az ő álláspontjuk jut érvényre.

[00:21:09]De azt nem gondolom, hogy hogy ettől nekik morálisan lenne igazuk.

[00:21:18]És ne felejtsük el, hogy mind az Egyesült Államokban, mind Izraelben, októberben választások lesznek, tehát lehet, hogy az iránniak jól számítanak, és valóban egy sokkal kevésbé heves szembenállásra kell számítaniuk október után, és ezért is húzzák az időt a végtelenségig.

[00:21:39]Meg azt se fejtsük el, hogy azért Amerika szövetségesei is már nagyon várják a hormózis szoros megnyitását.

[00:21:49]Ugye az Egyesült Államoknak nem fáj, mert nettó exportőr, olajexportőr, de nagyon sok szövetségesének nagyon fáj a hormozisz leárása.

[00:21:58]Ugye ez a világgazdaságba is megjelenik.

[00:22:05]Továbbá nem tudom, hogy emlékszünk-e még az Operation Freedomra, amikor Trump elnök kihirdette, hogy az Egyesült Államok hadereje fogja a tankerhajókat átkísérni a hormúzi szoroson.

[00:22:17]Majd erről nem hallottunk többet.

[00:22:19]Miért nem?

[00:22:19]Mert Szaudarábia nem engedte meg, hogy a az ottani amerikai légitámaszpontot használják a Hormuziszoros légi ellenőrzésére, illetve hogy ecélból átrepüljenek a területe fölött.

[00:22:35]Enélkül pedig egyszerűen nem lehetett ezt a művelet végrehajtani.

[00:22:40]Tehát Amerika szövetségesei sem olyan hű szövetségesek, hogy mondjuk hosszú időn keresztül még további áldozatokat tudjanak elviselni.

[00:22:53]Visszatérek egy kicsit az amerikai társadalmi kérdésekre, már csak azért is, mert érdekelne, hogy hogy le hogyan látja.

[00:22:59]Ennek a háborúnak a kimenetele döntheti el azt, hogy Amerika társadalmi szinten, politikai szinten milyen úton megy tovább, mondjuk az Izrael politikáját tekintve, vagy pedig mik azok a tényezők, amelyek ebben jelentős szerepet játszhatnak?

[00:23:18]Hát ér nem szeretek jósolni, azt meghagyom a szakértőknek.

[00:23:23]Ö az mindenesetre látszik, hogy hogy az Egyesült Államok egyáltalán egységes.

[00:23:30]Ugye a demokraták nyilván vissza szeretnének térni a hatalomba, és az ő politikájuk a szöges ellentét Trump politikájának.

[00:23:38]Trump nagyon sok mindent megpróbált visszafordítani a demokrata politikából, de hát ez adott esetben csak egy ciklusig tart ki.

[00:23:52]Sokan azt mondják, hogy várhatóan az időközi választáson a demokraták fog győzni, és Trump elveszíti a többségét a képviselőházba is, meg valószínűleg a szenátusba is.

[00:24:03]Majd meglátjuk.

[00:24:03]Ez azért nem annyira biztos, mert közben folyik a választókörzetek újraszabása is, ami viszont a republikánsoknak kedvez, meg a közvellénykatások azért nem ennyire egyértelműek, de az biztos, hogy hogy az Egyesült Államok nem nem egységes, és bármikor bekövetkezhet egy fordulat, ugye ez igaz Izraelre is.

[00:24:27]Tehát minden mozgásban van.

[00:24:33]Nagyon sok tényező hat egyszerre, és hat azt sem szabad elfelejteni, hogy a közelkelten az, aki nem használja fel a teljes erejét, az gyengének számít.

[00:24:44]Az Egyesült Államok, ha nem használja fel a teljes erejét, mint ahogy nem használja fel, mert Trump úgy gondolja, hogy elegendő fenyegetőzni, az gyengének számít.

[00:24:56]És Irán ezt így is veszi, és és ki is használja ezt a tényleges vagy általa érzékelt gyengeséget, amikor időnként odacsap vagy Jordániának, vagy amint láttuk Kuvaitnak, ahol a 60 ember megsebesült a és egy ember meghalt a kuve repülőtér ellenézett támadás során, vagy a Hbollá révén Izraelt kezdi el lőni.

[00:25:23]Tehát állandóan felmutatja, hogy ő még tud fájdalmat okozni az Egyesült Államoknak, illetve szövetségeseinek, és ezzel állandóan rámutat az Egyesült Államok gyengeségére, amelyik ugyan visszavisszalődöz, de nem elsöprő erővel, tehát nem használja fel a teljes rendelkezésére álló erőt.

[00:25:49]Folynak a tárgyalások ügye itt az április elején megkötött tűzszünet óta.

[00:25:53]Most ugyan voltak ugye fegyveres összecsapások, de azért elméletben ez a tűzszünet még él, és zajlanak is ezek a tárgyalások.

[00:26:01]Ö mit gondol, hogy ezeken a tárgyalásokon mennyire értik azt, hogy mit jelent Irán a régióban?

[00:26:12]Most ezt azért kérdezem, mertogy itt vannak olyan elemzések, amelyek azt állítják, hogy az amerikai elnök, Donald Trump most kezdi el felismerni azt, hogy ebben az iráni béketárgyalásban a legfőbb akadály Izraelnek a Libanon politikája és és hát itt ennek minden mindennek ez az eredője, hogy nem működik, és nem tudják megoldani ezt a szituációt.

[00:26:32]Ugye amik a legfontosabb kérdések, hogy egyáltalán milyen béketárgyalásról beszélhetünk, milyen eredményekkel zárulhatnak ezek?

[00:26:38]Hát kevesebbet nem lehet kérni, mint ami a háború előtt volt, hiszen akkor Amerika sem éri el a céljait.

[00:26:48]Mit tudunk, mit tudunk erről, és mit gondol erről, hogy milyen irányba haladnak ezek a folyamatok?

[00:26:53]Ez az iránni narratíva, hogy Izrael libanoni jelenléte miatt nem lehet békét kötni.

[00:26:57]Ugye Irán azt mondja, hogy addig nincs általános megállapodása, amíg a libanoni helyzetet nem rendezik.

[00:27:02]Erre mi történik?

[00:27:04]A libanoni kormány, az Egyesült Államok és Izrael képviselő leülnek, kidolgoznak egy béketervet, aláírják, majd ugyanaz délután a Hezbola vezetője bejelenti, hogy ez őket egyáltalán nem köti.

[00:27:18]Ha ők ezt elfogadnák, az a teljes megadás jelentené.

[00:27:23]Irán erre azt mondja, hogy hát úgy látszik nincs békeszerződés, így nem lesz általános megállapodás.

[00:27:31]Ez ugyanaz, mint amit az elején mondtam, amikor Trump ahelyett, hogy Izraelt használja fel nyomásgyakorlásra, Libanont, ehelyett Libanont használja fel az Izraellel szembeni nyomásgyakorlásra.

[00:27:47]Nyilvánvaló, hogy ez egy iráni taktika.

[00:27:50]Az is nyilvánvaló, hogy Izrael nem engedheti meg, hogy a Hezbola folyamatosan lője Izraelt, mint ahogy ezt teszi.

[00:27:57]A a békeszerződés aláírása új, miután Trump felszólította Izraelt, hogy ne csapjon le Beútra, utána három órával a Hezbola elkezdte lőni Izraelt.

[00:28:16]Tehát Irán részéről folyamatos egyel húz meg, errezd meg, játék zajlik, és Trump sajnálatos módon ebben partner.

[00:28:28]De ez akkor azt is jelenti, hogy Irán van alkupozícióban.

[00:28:32]Tehát hogyha ő azt mondhatja, hogy na amiatt akkor nem ülök le, vagy megszakítom a tárgyalásokat, vagy emiatt nem tudunk megegyezni, az kvázi azt is jelenti, hogy Amerikának van nagyobb szüksége a megegyezésre.

[00:28:43]És ők ezt tudják, mert ők még bírják.

[00:28:45]Igen, pontosan.

[00:28:49]Irán sokkal nagyobb áldatot képes hozni, és sokkal kitartó, mint az Egyesült Államok.

[00:28:56]Trump akárhányszor Irán megfejegető, hogy feláll a tárgyalóasztaltól, megijed.

[00:29:03]Ez is a gyengeség egy jele.

[00:29:03]Ez az irányak is így érzékedik.

[00:29:04]És hát valóban egy tárgyaláson az, aki aki megijed a a tárgyalóféltől, az egy gyengébb pozícióban van.

[00:29:16]Lehet, hogy előbb-utóbb az Egyesült Államok ráébred arra, hogy ez a játék zajlik.

[00:29:22]Már csak azért is, mert azért már sok ellemző ezt kimutatta az Egyesült Államokban és Izraelben is, de az idő is Iránnak dolgozik.

[00:29:35]Továbbá az amerikai képviselőház június 4-én elfogadott egy olyan határozatot, amelyik megtiltja a Trumpnak az iráni háború további folytatását, mondvá, hogy ettől kezdve csak a kongresszus engedélyével folytatja, folytathatja a háborút.

[00:29:52]Ez egy szimbolikus döntés, nincs jogi kötőereje.

[00:29:59]Ö az adminisztráció is azzal utasította vissza, hogy ezzel az elnök alkotmányos jogait korlátozzák, de azért mutat valamit, már csak azért is, mert négy demokrata képviselő is át, bocsánat, négy republikánus képviselő is átállt a a demokraták oldalára a szavazásnál.

[00:30:19]Tehát Trump hátországa sem teljesen egységes.

[00:30:25]A republikánusok között is van, aki azt mondja, hogy most már le kéne zárni ezt a háborút.

[00:30:29]Végülis Iránt megvertük, szálljon ki ebből az egészből.

[00:30:32]De hogyha Amerika tényleg kiszáll anélkül, hogy hogy Irán legalább látszólag lemondani a nukleáris fegyver fejlesztéséről, az tényleges vereség lenne.

[00:30:46]Azt semmilyen más módon nem lehetne értékelni.

[00:30:52]Hadd kérdezzem akkor a társadalom oldaláról is egy picit, hogy hogyan látják Izraelt.

[00:30:56]Ugye itt most láttam egy magyar felmérést, most pont nem találtam már meg, de hogy Magyarországon is a többség Izraellel kapcsolatban azért inkább negatív dolgokat gondol, mint pozitívakat.

[00:31:08]Majd ha közben megtalálom, elmondom a számokat is.

[00:31:10]Illetve ugye lehet látni azt, hogy akár Hollywoodban, a sztárvilágban egyre nehezebb helyzetbe kerülnek mondjuk például az izraeli származású színészek.

[00:31:19]Most nem olyan régi történet, ugye Helen Mirent, aki a Goldameert alakította a Golda című filmben, inzultálták az utcán a cionizmusa miatt.

[00:31:30]Hát így fogalmaznak a cikkek, de hát tehát, hogy hogy történnek ilyen atrocitások akár ilyen híres sztárokkal, emberekkel is, és ők is beszámolnak egyébként ez ezekről, és hogy a hangulat megváltozott Hollywoodban.

[00:31:43]Ugye erről is olvastam a múlt héten egy cikket, hogy már nem olyan fancy dolog vagy trendi dolog izraelieket főszerepbe például felkérni.

[00:31:50]Hogyan látja magát ezt a folyamatot?

[00:31:54]Tehát ezek a konfliktusok, amelyeket látunk, hogy amelyekben Izrael él, akár Gázal, Libanon ugye Szíriában is voltak beavatkozások itt a Zassadre rezsimnek a bukása után.

[00:32:05]Most ugye itt van Irán, a jemeni huszik.

[00:32:07]Ezek olyan, mintogyha folyamatosan a, hogy mondjam, az arab világnak, illetve a perzsáknak a kommunikációja lenne az, ami itt a nyugat-európai, sőt amerikai fejek is megjelenik.

[00:32:23]Hát én nem tudom, hogy mikor volt utátrendi dolog Hollywoodba Izrael mellé állni.

[00:32:28]Én már nagyon régóta azt olvasom, hogy a híres színészek, akik ugye influencerként jelennek meg, Izraellenesek.

[00:32:35]Ugye az a az a gondolat, hogy a a cionizmus az egy gyarmatosító mozgalom szegény palesztinok ellen, és ők csak anticionisták, amikor valójában a cionizmus csak annyit jelenti, hogy a zsidóknak is joguk van egy nemzeti hazához, és semmit nem mond a palesztinokról.

[00:33:00]lényegében az anticionizmus, az antiszemitizmusnak a mai szalonképessé tett változata.

[00:33:09]És az a hangulat, ami mostanában a Izrael szemben, illetve az Izraelbarát zsidókkal szemben van, az a muzmán testvériség több évszédes munkájának az eredménye, illetve az ezt a mozgalmat pénzelő Katárnak, amelyik bevásárolta magát az Egyesült Államok és Nyugat-Európa egyeteme, illetve médiájában, és ezért ezért fizet embereket, illetve indít mindenféle kutatási programokat, megnyer magák egyetemi oktatókat.

[00:33:47]Ez egy régóta zajló folyamat, amit hát vagy nem vettek észre, vagy nem tartották elég veszélyesnek, vagy nem találták az ellenszerét.

[00:33:58]De tény, hogy Izraelék régen híres volt arról, hogy hogy széles kört tud megmozgatni az érdeke képviseletében.

[00:34:11]Most már sok éve elhanyagolja a a propagandát.

[00:34:15]ö fontos ö tisségek nincsek betöltve Izraelben, amelyek a kvázi a a propaganda irányítását szolgálták volna, illetve a hadsereg szóvivőjét is leváltották és aki nagyon jól kezelte a sajtót, és egy olyan embert ültettek a helyébe, akinek nincs ilyen gyakorlata.

[00:34:43]Szóval mintha mintha nem tarták már fontosnak, vagy megbénult volna az ez irányú tevékenység.

[00:34:50]Óriási mulasztások vannak Izraelben és ez látszik.

[00:35:00]A fiatalság körében is trendivé vált az az ellenesség.

[00:35:03]Most, hogy Magyarországon kormányváltás volt, most itt is mintogyha egyesek felszabadultak volna.

[00:35:14]már tudják, hogy nem kormánypolitika, az Izrael barátság a úgynevezett közösségi médiába, és sokkal bátrabban lépnek elő kifejezetten antiszemital, gyalázkodó kommentekkel.

[00:35:32]Egyébként Köves Lomó, az Mich vezető rabbija is egy podcastban beszélt erről.

[00:35:37]Ő is érzékeli ezt, nem csak én.

[00:35:39]Tehát a Magyarországon is a hangulatváltást vagy hangulatváltozást jobban megjelenik a nyilvánosságban.

[00:35:47]Én soha nem hittem azt, hogy sikerült legyőzni az antiszemitizmust vagy visszaszorítani, de az tény, hogy nem volt rendi.

[00:35:57]Nem sokan voltak olyan bátak, hogy ezzel megjelennek megjelenjenek a nyilvánosságban.

[00:36:03]Most felbátorulttak.

[00:36:08]Csak egy mondatot még ehhez, mertogy ahogy az ember megnézi, csak az elmúlt heteknek a híreit, ugye maga a Nemes Jeles László is megszólalta HVG-nek, adott egy interjút, és azt mondta, hogy az antiszemitizmus orgiája söpör végig nyugaton.

[00:36:20]ez az ő véleménye, de ugye Németországból Németországban is történt egy friss felmérés, ahol azt írják, hogy rekordszinten van az antiszemitizmusnak a mértéke.

[00:36:30]Olaszországban úgy szintén nem mernek kimenni Dávid csillaggal az utcára, mert ugye ott voltak ilyen palesztinpárti tüntetések és zavargások is akár itt az iráni konfliktus miatt is.

[00:36:42]Ö, tehát ezeket itthon talán még annyira nem érzékeljük ezeket a dolgokat, mert itt azért még Budapestn szabadon lehet járni akár ezekkel a zsidó jelképekkel is.

[00:36:51]De de mégis csak jelen van egy ilyen nagyon komoly fordulat, és minthogyha nyugatról jönne most ez.

[00:37:01]Igen, ez kétségívül így van.

[00:37:01]A nyugati országban a már eleve magas szintről, évről évre nő az antiszemita incidensek száma.

[00:37:10]Olvas Spanyolországban többi 80%-kal, de a többi országban is én tizenválokkal mondom, a már eleve magas szintről.

[00:37:18]Ezeket leggyakrabban a a muszlim bevándorlók követik el, de vannak wók és és baloldali szövetségeseik is.

[00:37:33]Magyarországon azért alcsolnak a száma, mert nincs muszlim bevándorlás.

[00:37:36]Hát meglátjuk majd, hogy a a bevándorlási paktum aláírása után mit Magyarországon.

[00:37:49]Nem vagyok túl optimista.

[00:37:51]A honi antiszemitizmus azért még nem nagyon merészkedik el odáig, hogy Tetleg fel fellépjen, de Köves Lóbó is mondta, hogy hogy azért most már neki is beszólogatnak az utcán.

[00:38:06]Visszatérve még egy kicsit akkor Iránra, mert ugye ahogy mások is fel szokták azért hívni erre a figyelmet, Iránban nem csak a úgymond a antiszemitizmus vagy a zsidó ellenesség, Izrael ellenesség az, ami nagyon erősen jelen van, akár a vallásban, akár a politikai életben, hanem a nyugatellenesség is.

[00:38:26]Tehát ők akár az Amerika által fémjelzett, liberális, nyugati berendezkedést, ha jól értem a dolgokat, akkor ugyanolyan vagy még veszélyesebbnek is tartják, mint amit mint a mint Izraellel kapcsolatban, amit el szoktak mondani.

[00:38:41]És ezt azért hozom fel, mert mert valóban Irán, illetve a közelkelet problémáit itt nyugaton le szokták söpörni, hogy ez egy messzelévő közelkeleti ügy.

[00:38:49]harcolják le ők egymás között, miközben egyébként ők nem így gondolkodnak a nyugatról.

[00:38:59]Ne felejtsük el, hogy amikor Komeni megdöntötte a sar rendszerét, akkor ő egy forradalmi rendszert állított fel.

[00:39:09]És erről azóta sem tettek le.

[00:39:09]Tehát ők egy felforgató, az egész világot alávetni akaró rendszert építettek ki.

[00:39:20]Ennek a nevében is a forradalmi gárda, a a fegyveres ereje, amelyiknek van egy része a kútzerők, amelyik kifejezetten külföldön dolgozik.

[00:39:35]Tehát ők ezt ők ezt egyáltalán nem tagadják.

[00:39:39]Ugye az Egyesült Államok és Izrael a nagy sátán meg a kisátán időnként változik, hogy melyik a nagyobb sátán, de mind a kettő sátán.

[00:39:49]Ők a a nyugati kapitalista rendszert is nagyjából elvetik, mert túlságosan világinak tartják.

[00:39:56]Tehát ők ők ők ezt a vallási vezetésű társadalmat, természetesen muszlim, ezen belül síta vezetésű társadalmat tartják az egyetlen helyes útnak, és azon dolgoznak, hogy minél több országban jeljöjjön létre.

[00:40:17]És meg is, meg is vannak részben a proxéjaik, részben pedig a fedésben dolgozó ügynökeik nagyon sok országban.

[00:40:27]miközben ugye zajlik ez a háború, és nagyon sokszor szoktuk elemezni ennek a katonai vetületeit, akár az energiapiacokra való hatását, mit gondol, hogy ez közben egyébként egy világnézeti háború is?

[00:40:38]Tehát van ennek egy olyan dimenziója is, ami ami nem csak ezekről a úgymond materiális dolgokról szól, hogy most magasabb lett az üzemanyagára, meg hogy most hova csapódott be, meg mennyi rakétát tudtak megsemmisíteni, hanem itt van egy nagyobb tétje annak, hogy ki hogyan fog kijönni ebből.

[00:40:56]Hát a 12-es a világnézete és a modern nyugati civilizáció összefélhetetlenek, tehát kibékíthetetlen, nem lehet köztük kompromisszumot kötni.

[00:41:09]Erre ez a válasz.

[00:41:12]Tehát természetesen ez egyben civilizációs harc is.

[00:41:13]És azt kell mondanom, hogy az irániákat legalábbis a rezsimet, a saját ideológiája sokkal jobban motiválja, sokkal határozottabb tettekre sarkalja, mint a nyugatot a saját ideológia.

[00:41:32]Ez a ez a mindent összekedő, mindent megbékítő ö mindenki ugyanolyan ember, mint mi, ezzel nehezen tudja felvenni a harcot, mert itt harcolni kell nem utolsó sorban fegyverrel, illetve minden rendelkezésre álló erővel, tehát titkoszolgálattal, propagandával, oktatással, médiával és ha kell fegyverrel, ez ellen harcolni kellene.

[00:41:59]Ezt teszik.

[00:42:03]Most a héten néztem meg a Mohács, a világok harca című filmet, ugye Mohácsi csatának az 500 évfordulója alkalmából készült.

[00:42:11]És hát ott is úgy tűnt, vagy hát nekem azt a következtetést vontam le, hogy nyugat-Európában vagy nem értették, vagy nem akarták akkor sem megérteni azt, hogy ez egy civilizációs küzdelem is, és hogy milyen ki, ahogy ön is fogalmazott, kibékíthetetlen erők csapnak össze, és azért nem igazán mozdítottuk a, vagy mozdították a fülük botját sem, amikor ezek az események zajlottak.

[00:42:35]És ez 500 éve volt, tehát 100 évek teltek el.

[00:42:38]És ezért is mondtam az elején azt, hogy Benjamin Natányaú se tudta évtizedek alatt valahogy ezt megértetni, ezeket a kérdéseket, amiket ő fontosnak tartott, tehát hogy ez nem könnyen megy át.

[00:42:51]Hát igen, annak idején, Mohács idején a keresztény hatalmak az egymás elleni jelentétekkel és háborúkkal voltak elfoglalva.

[00:42:58]És egyesek úgy gondolják, hogy nekik kifejetten jól jön, hogyha a magyar királyság ebből a játékból kiesik, mert elfoglalják a törökök.

[00:43:10]Hát igazából nem jött nekik jól, de akkor így gondolták.

[00:43:12]Most meg úgy gondolják, hogy jó, hát ott van Izrael mindig csak a probléma van.

[00:43:16]Egyébként is képes megvédeni magát.

[00:43:19]Ha mi kiállunk mellette, akkor akkor a saját lakosságunk egy jó részével kerülünk szembe az Egyesült Államokkal, és egy csomó elvi ellentétünk van, már nem akar minket megvédeni.

[00:43:37]Ideológiai szembeállás van, mert mert az Egyesült Álok letért a Vó útról, meg már a a klímaváltozás ellen sem akar annyira küzdeni.

[00:43:48]Tehát nem nem fontos nekünk, hogy ők győzzenek.

[00:43:51]Irán minket nem fenyeget, gondolják magukban.

[00:43:57]Ez egy ottani probléma.

[00:43:57]Az olajra szükségünk volna, a hormóziszoros megnyitására szükségünk volna.

[00:44:02]Egyébként is ebből háborúenesek vagyunk.

[00:44:04]Legyen már vége a vérontásnak.

[00:44:07]Ez mindig jól hangzik.

[00:44:10]Tehát ez a ez az elv alapjuk.

[00:44:14]és nem veszik össze, nem veszik észre, hogy közben belülről aláássák őket.

[00:44:20]Nagyon szépen köszönöm Sebes Gábornak, hogy eljött és tudtunk beszélni erről a témáról.

[00:44:24]Én köszönöm a meghívást.

[00:44:24]Ja.