Gazdasági öngyilkosság: A süllyedő Európai Unió magával rántja Magyarországot? - Máté Réka Zsuzsánna
- A TISZA-kormány elutasítja a migrációs paktum végrehajtási tervét és a kvótákat, de a négy szolidaritási lehetőség közül a technikai segítségnyújtást támogatja, ami részleges együttműködést jelez a korábbi teljes elutasításhoz képest.
- A paktum négy lehetőséget kínál: átvétel elbírált vagy el nem bírált kérelem alapján, pénzbeli hozzájárulás, illetve technikai támogatás, de ha a frontországoknak ez kevés, a menedékkérők átvétele kötelezővé válhat minden tagállam számára.
-
„Mit csinálunk azzal, hogyha a határainkon felé megjelenik mondjuk 100 000 szomáliai menedékkérelmet benyújtó egyén? Annak csak 3%-át veszi vissza Szomália. Mit csinálunk velük?” – Máthé Réka Zsuzsanna
- Ukrajna ügyében a kormány engedékenyebb: feloldotta a fegyvervásárlások blokkolását az Európai Békekeretből, nem vétózza az éves szankcióhosszabbítást, és hozzájárult a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez.
- A napi 1 millió eurós bírság oka egy 2020-as bizottsági per, amiért Magyarország területén nem lehet menedékkérelmet benyújtani; ez a paktumtól független, régebbi jogvita, amelyben a TISZA-kormány egyelőre nem enged.
- Az Európai Bizottság országspecifikus ajánlásai között szerepel a 14. havi nyugdíj eltörlése, a nyugdíjkiadások plafonjának meghatározása, az oktatási szegregáció mérséklése, valamint a családokat segítő extraprofitadók és ársapkák kivezetése.
- A TISZA-kormány korrupcióellenes törvényjavaslata papíron drákói szigort ígér, de hatékonysága a politikai szándékon és az adminisztratív kapacitáson múlik; a vagyonnyilatkozatok és a családtagok átvilágítása aggályokat vet fel.
- A vendég az EU legnagyobb hibájának az olcsó orosz energiáról való önkéntes leválasztást tartja, ami meggyengítette a német gazdaságot, miközben a szankciók nem érték el a háború gyors leállítását, és az EU geopolitikailag egyre elszigeteltebbé válik.
- A TISZA-kormány stratégiája a teljes elköteleződés az EU mellett, a vendég szerint így Magyarország sorsa összeforr az EU sorsával, ami a jelenlegi versenyképességi és geopolitikai tendenciák fényében nem megnyugtató.
Részletes összefoglaló megjelenítése
A migrációs paktum körüli álláspont és a TISZA-kormány bejelentése
A műsorvezető elmondta, hogy hétvégéig kérdéses volt, a TISZA-kormány milyen álláspontot képvisel a migrációs paktum ügyében, miközben az uniós források hazahozatalára törekszik. A mai napon Pósfai Gábor belügyminiszter bejelentette: Magyarország a jelenlegi formájában elutasítja a paktumot, nem ad le végrehajtási tervet, és a kvóták helyett technikai segítségnyújtást szeretne elfogadni.
A vendég, Máté Réka Zsuzsánna (az NK Európa Stratégia Kutatóintézet tudományos munkatársa) tisztázta, hogy a migrációs paktum nem egyetlen jogszabály, hanem egy 10-11 jogszabályból álló csomag. Magyarország tehát annak egyes részeit nem hajlandó végrehajtani, más részeit viszont igen – például a technikai segítségnyújtást. Az előző Orbán-kormány egyáltalán nem készített cselekvési tervet, míg most a belügyminiszter bejelentése szerint technikai segítségnyújtást terveznek nyújtani, ami némi ellentmondást hordoz: végrehajtási tervet továbbra sem adnak le, de bizonyos szinten együttműködnének az európai közösséggel. Hogy ezt jogilag hogyan oldják meg, az még a jövő titka.
A vendég részletesen ismertette a paktumban foglalt négy szolidaritási lehetőséget:
- Átvétel elbírált menedékkérelem alapján – olyan személyek átvétele, akiknek a menedékkérelmét más tagállam elkezdte lebonyolítani, de nem fejezte be.
- Átvétel regisztrált, de még el nem bírált menedékkérelem alapján – a menedékkérőt Magyarországnak 12 hét alatt kellene elbírálnia. A vendég szerint ez az idő rendkívül kevésnek tűnik.
- Pénzbeli támogatás – az EU által megszabott, minimum 600 millió eurós alap feltöltése, amely a migrációs nyomás növekedésével emelkedhet.
- Operatív (technikai) támogatás – ezt a magyar kormány támogatja, de a vendég hangsúlyozta: ezt nem egyoldalúan választhatjuk ki, hanem egyeztetni kell a frontországok igényeivel és a Bizottsággal.
A vendég kiemelte a visszaküldés problémáját: a legnagyobb kibocsátó országok (Banglades, Szudán, Szomália) közül Szomália mindössze 3%-ban veszi vissza azokat, akiket az EU nem akar befogadni. Felvetette a kérdést: mit kezdünk 100 000 szomáliai menedékkérővel, ha csak a 3%-ukat lehet visszaküldeni? Az évekig tartó ellátásuk nemcsak pénzbe kerül, hanem társadalmi integrációs kérdés is. A vendég felhívta a figyelmet arra, hogy ha a frontországok számára a pénzbeli támogatás és a technikai segítség már nem elég, jelezhetik a Bizottságnak, hogy menedékkérőket kell átvenni – és ekkor egyetlen tagállam sem mondhatja, hogy ő inkább technikai segítséget nyújtana; az átvétel kötelezővé válik. Ebben az értelemben Magyarország „satuba került”, és ez a kihívás a korábbi Orbán-kormányt is ugyanúgy érintette volna.
„Mit csinálunk azzal, hogyha a határainkon felé megjelenik mondjuk 100 000 szomáliai menedékkérelmet benyújtó egyén? Annak csak 3%-át veszi vissza Szomália. Mit csinálunk velük? Évekig maradnak nálunk, és őket kell majd ellátnunk, méltósággal egy olyan életet biztosítani, ami megadja az emberi méltóságukat.” *
Az uniós források és a politikai megállapodás ára: migráció kontra Ukrajna
A műsorvezető felidézte, hogy a TISZA-kormány és az Európai Bizottság által aláírt politikai nyilatkozat után a Fidesz azt kérdezte, mi ennek a megállapodásnak az ára, és sokan a migrációs paktumot vagy Ukrajna gyorsított EU-csatlakozását sejtik a háttérben. Egyelőre a paktum terén nem látszik engedés, ugyanakkor Ukrajna kérdésében a kormány sokkal megengedőbb.
A vendég elmagyarázta, hogy a migráció kapcsán az Európai Bizottsággal kialakult vita 2015-re nyúlik vissza, és jogi útra 2020-ban terelődött, amikor a Bizottság beperelte a magyar kormányt a déli határzár miatt – konkrétan azért, mert Magyarország területén nem lehetett menedékkérelmet beadni, csak a belgrádi vagy kijevi nagykövetségeken. Ezért fizetjük a napi 1 millió eurós gigabüntetést. A 27 szupermérföldkőben (2024-es dokumentum) is ez a régi vita szerepel, nem kifejezetten a később elfogadott migrációs paktum. Ha az új kormány meg akar felelni a Bizottság követelményeinek, lehetővé kell tennie, hogy Magyarország területén lehessen menedékkérelmet benyújtani – ami már a paktum egy másik jogszabályának része. Ezen a területen azonban úgy tűnik, a TISZA-kormány egyelőre nem akar kompromisszumot kötni.
Ukrajna ügyében viszont az új kormány több engedményt is tett:
- Feloldotta a békekeretből való fegyvervásárlások blokkolását. Az Európai Békekeretből, amelyet eredetileg a béke létrehozására és háborús konfliktusok megelőzésére hoztak létre, most már fegyvereket is lehet vásárolni, és ebben a magyar adófizetők pénze is benne van.
- Nem blokkolja az uniós szankciókat olyan szinten, mint az előző kormány. Korábban csak féléves hosszabbításokba mentek bele, most már az egyéves meghosszabbítás is rendben van. A vendég szerint ez közvetetten hozzájárulhat a háború elhúzódásához, mert amíg a szankciók egy évig érvényben vannak, addig nincs ösztönző a fegyverszünetre.
- Feloldotta a vétót Ukrajna csatlakozási tárgyalásainak megkezdésével kapcsolatban, így a csatlakozási folyamat folyamatban van.
A vendég úgy látja, ezekért cserébe más tagállamok bilaterális gesztusokat tehetnek Magyarország felé. Kérdéses, hogy mindez elegendő lesz-e a magyar érdekek megfelelő képviseletéhez.
Az Európai Bizottság országspecifikus ajánlásai és azok kritikus pontjai
A vendég ismertette, hogy az Európai Bizottság által küldött országspecifikus ajánlások az európai szemeszter keretében jelennek meg, és nem kötelező erejű dokumentumok, hanem pénzügyi-gazdasági stabilitásra vonatkozó javaslatok. A mostani ajánlás nem engedékenyebb a korábbiaknál. Három kiemelt területet érint:
Nyugdíjrendszer
A Bizottság javasolja a 14. havi nyugdíj eltörlését, a nagyon magas és nagyon alacsony nyugdíjak közötti különbség mérséklését, valamint egy maximális költségvetési plafon meghatározását a nyugdíjkiadásokra. A vendég szerint ez utóbbi már vitásabb kérdés.
Oktatási rendszer
A Bizottság és a hazai oktatáskutatók szerint is rendszerszintű hiba, hogy az oktatás nem képes mérsékelni a nagy társadalmi különbségeket. A javaslat szerint az egyházi és magániskolákat úgy kell átalakítani, hogy ne járuljanak hozzá a szegregációhoz. Bár ebben a kormány és a Bizottság között nem lesz vita, társadalmilag kevésbé lehet elfogadott.
Extraprofitadók és ársapkák – a „Robin Hood-adók”
A Bizottság az Orbán-kormány által bevezetett, a magánszektorra kivetett extraprofitadók kivezetését szorgalmazza, amelyek a családok számára segítséget nyújtottak (rezsitámogatás, élelmiszerár-stop, banki extraprofitadó). A vendég kifejtette, hogy az EU elsősorban a belső piaci verseny szempontjából aggódik, mert ezek az intézkedések a helyi vállalkozásokat előnybe helyezik a külföldiekkel szemben, ami ellentétes az uniós joggal. A hivatalos dokumentum „Robin Hood-adónak” nevezi ezeket, és egyértelműen az eltörlésüket várja el. A vendég elismerte, hogy ezeknek az intézkedéseknek volt hatása a magas inflációra, ugyanakkor nélkülük sok háztartás komoly bajba került volna.
„Tehát ha az Európai Unióban vagyunk, akkor az az elvárás, hogy ugyanolyan árakat fizessünk energiáért, csirkemellért satöbbi, mint a legtöbb uniós tagállam.” *
A TISZA-kormány korrupcióellenes törvényjavaslatának értékelése
A műsorvezető felvetette, hogy a TISZA-kormány egy nagy ívű törvényjavaslattal kívánja korlátozni a korrupciót, és a kérdés, hogy ez mennyire valódi problémamegoldás, vagy hasonlóan az Orbán-kormány egyes intézkedéseihez, csupán látszatmegoldás.
A vendég diplomatikusan fogalmazott: a papír sok mindent elbír. Egy gyönyörű szép papíron kifogásolhatatlan intézkedéseket lehet hozni, de ezek akkor fognak működni, ha megvan az adminisztratív kapacitás és a politikai szándék. A törvénytervezetet olvasva „drákói szigornak nézünk elé”, de hogy mi és milyen szinten valósul meg, kik lesznek az elsődleges érintettek, és mire fogják használni az integritáshatóság megerősített jogköreit, arról még nem lehet tudni semmit.
Két konkrét aggályt fogalmazott meg:
- A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatban: mi van, ha valaki ajándékba kap egy nagy értékű ékszert, vagy örököl egy festményt, amiről nem is tudja, hogy milliókat ér? Az integritáshatóság figyelmébe ajánlhatja valaki, és máris gyanúba kerülhet az illető, szigorú büntetéssel, akár börtönnel.
- A családtagokra is kiterjed az átvizsgálás. A vendéget személy szerint ez nem zavarná, de vannak, akik emiatt visszavonulhatnak a köztisztségektől.
„Lehet egy gyönyörű szép papíron kifogásolhatatlan intézkedést meghozni. Most mindegy, korrupció megelőzéséről, felszámolásáról, vagy mondjuk dohányzás megelőzéséről beszélünk. Ezek az intézkedések akkor fognak működni, hogyha a valóságban megvan az adminisztratív kapacitás és a politikai szándék, hogy ezeket betartsák.” *
A vendég hozzátette, hogy a Bizottság az ilyen reformokat mennyiségi és minőségi kritériumok alapján, bőséges szubjektivitással értékeli. Ahogy Magyar Péter miniszterelnök is kijelentette a politikai megállapodás után: a Bizottság rugalmasan kezeli ezeket. Ha egy kormány szimpatikus, elnézőbb, ha nem, akkor kevésbé. Nincs szigorúan lefektetett objektív kritériumrendszer.
A VT4-nél tervezett migránstábor körüli vita
A műsorvezető felidézte a hétvégi fejleményt: Magyar Péter arról beszélt, hogy elképesztő leleplezés fog történni az előző kormánnyal kapcsolatban, miszerint az Orbán-kormány migránstábort tervezett építeni VT4-nél, hogy a napi 1 millió eurós büntetést elkerülje. A miniszterelnök konklúziója szerint az Orbán-kormány átverte az embereket, míg a Fidesz kommunikációja szerint ez taktika volt az együttműködésre. A két oldal radikálisan mást állít.
A vendég szerint az ügy mindenki számára homályos. Tény, hogy jó lett volna megszabadulni a napi 1 millió eurós büntetéstől, és lehet, hogy az építmény bizonyos szakaszában ezt a célt szolgálta. Ezt azonban valószínűleg nem fogjuk megtudni. Számára megnyugtató, hogy végül mégsem lett semmi a tervből, és nem voltak itt menedékkérők. Megjegyezte azt is, hogy a hírek szerint a terület Ausztria felé nyitott volt, Magyarország felé viszont nem.
„Az egyik fél ezt állítja, a másik fél meg azt. Nem fogjuk ezt szerintem megtudni.” *
Az Oroszország elleni 21. szankciós csomag és az EU geopolitikai helyzete
A vendég az orosz-ukrán konfliktust és az EU belekeveredését tragikusnak nevezte. Különösen tragikusnak tartja, hogy az EU „itt maradt egyedül, mint aki a számlát fizeti”, miközben a tárgyalásoknak nem főszereplője. A helyzetet tágabb geopolitikai kontextusba helyezte:
- Az EU több oldalról szorongatva van: migrációs nyomás, feszült kapcsolat Kínával, és az USA-val is egyre feszültebbek a kereskedelmi kapcsolatok.
- A legnagyobb baklövésnek az EU önkéntes leválasztását tartja az olcsó orosz energiahordozókról, miközben nincs más olcsó alternatív energiaforrás, és a német gazdaság, amely az orosz energiára épült, megroggyant.
- A szankciók kezdetben gyors háborúvéget ígértek, de a konfliktus már az első világháború hosszúságát elérte. Az EU főképviselőjének korábbi kijelentését, miszerint a szankciók megállítják a háborút, idővel finomították, és most már csak a háborús tevékenységek lassításáról beszélnek.
- Oroszországnak csak most, négy év után kezd fájni a háború: az infláció elérte a 6%-ot, az alapkamat 14% fölött van.
- A vendég ironikusan utalt arra, hogy Németország már kétszer próbálta legyőzni Oroszországot a 20. században, és nem jött össze – most sem valószínű. Eközben sikerült Oroszországot és Kínát egy szoros szövetségbe („DAC szövetség”) tömöríteni, ami az atlantisták rémálma.
A 21. szankciós csomag kapcsán a vendég elmondta, hogy az EU harmadik országbeli kriptointézményeket szankcionálna, hogy Oroszország ne tudja kikerülni a korábbi lépéseket, és az orosz árnyékflottát is célozza. Az egész egy „rablópandúr játék”: az EU bevezet valamit, az oroszok kikerülik. Azáltal, hogy az EU már harmadik országokat is szankcionál, még jobban elszigeteli magát a geopolitikai térben, miközben sürgősen partnerekre lenne szüksége.
„Tehát önmagát leválasztani az olcsó energiahordozókról, miközben rettenetesen energiaigényes, miközben nincsen egy más olcsó alternatív energiaforrása – ez egy nagyon nagy hiba volt.” *
Magyarország mozgástere és a TISZA-kormány stratégiája
A záró kérdésre, hogy a TISZA-kormány minden gond nélküli szankciótámogatása milyen következményekkel jár Magyarországra nézve, a vendég egyértelmű választ adott: Magyarország sorsa az EU sorsa lesz. Az Orbán-kormány megpróbálta a keleti kapcsolatok révén fékezni az EU versenyképességének süllyedését, de a TISZA-kormány célja nem ez. Ők kifejezetten kijelentették, hogy nem lesznek bot a küllők között, hanem teljes mértékben elkötelezettek az EU mellett. A vendég hozzátette: ahogy kinéz az EU sorsa, az számára nem megnyugtató – így Magyarország sorsa sem az.
„Úgy tűnik, hogy a TISZA-kormánynak ez nem célja. Sőt, kifejezték, hogy ők nem lesznek, ahogy ők mondták, bot a küllők között, hanem ők kifejezetten az Európai Unió kerekében lesznek küllők, tehát ők teljes mértékben elkötelezettek.” *
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- VT4-nél tervezett migránstábor – az átiratban „VT4-nél” szerepel, ami feltehetően egy helyszín vagy létesítmény rövidített neve. Az ASR-szöveg alapján nem rekonstruálható pontosan, milyen helyszínről van szó (pl. egy határátkelő, tranzitzóna vagy más objektum azonosítója). A kontextusból annyi bizonyos, hogy egy olyan építményről van szó, ami a migrációs nyomás kezelését és a napi 1 millió eurós büntetés elkerülését szolgálta volna, és a hírek szerint Ausztria felé nyitott volt.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]Sok szeretettel köszöntöm a Hit Rádió minden kedves nézőjét és hallgatóját.
[00:00:04]Európai Uniós ügyekkel fogunk foglalkozni ebben az adásban, és köszöntöm itt a stúdióban vendégünket.
[00:00:09]Itt van velünk Máté Réka Zsuzsánna, az NK Európa Stratégia Kutatóintézetének tudományos munkatársa.
[00:00:14]Jó napot kívánok, köszönöm, hogy újra beszélhetünk.
[00:00:18]Jó napot kívánok.
[00:00:18]Köszönöm az ismételt meghívást.
[00:00:21]Indítsunk talán olyan ügyekkel, amik egyszerre európai Uniós ügyek, viszont hazánkat is érintik.
[00:00:26]És akkor mindjárt itt a migrációs paktumra kanyarodnánk rá.
[00:00:31]Múlt héten elképesztően sokat lehetett ezzel kapcsolatban olvasni nagyon sokan.
[00:00:36]Mi is egyébként több interjúba foglalkoztunk ezzel a témával, de egészen hétvégéig kérdéses volt, hogy a Tisza kormány végül milyen álláspontot fog ebben a kérdésben képviselni, miközben az uniós pénzek hazahozatalára törekszik.
[00:00:49]És ma délelőtt történt ebben egy bejelentés.
[00:00:52]Pósvai Gábor belügyminiszter jelentette be, hogy Magyarország a jelenlegi formájában elutasítja a paktumot, nem is ad le végrehajtási tervet, kvóták helyett pedig technikai segítségnyújtást szeretne elfogadni.
[00:01:06]Elsőként akkor talán indítsunk ezzel, hogy ez konkrétan mit jelent.
[00:01:13]Egyes elemzők azt mondják, hogy nem az adott tagállamok fogadják el vagy döntik azt el, hogy technikai segítségnyújtást nyújtanak-e vagy sem.
[00:01:22]illetve számomra így külső szemlélőként az sem egyértelmű, hogy az, hogy valaki technikai segítséget nyújtana, az miért jelenti azt, hogy nem fogadja el a paktumot?
[00:01:31]Mert számomra úgy tűnik, mintha ez a paktum része lenne ez is.
[00:01:33]De akkor átadom a szót, hogy kicsit tisztázzuk.
[00:01:38]Tehát annyit érdemes tudni erről a az úgynevezett migrációs paktumnak, hogy ez több jogszabályból áll.
[00:01:42]Tehát nem egyetlen egy jogszabály, amit mondjuk Magyarország visszautasíthat, hogy na ezt nem hajtja végre, és akkor vállalja a kötelezett szegési eljárást, hanem ha jól tudom 10-11 jogszabályból álló csomag.
[00:01:58]Tehát lehet, hogy annak egy részeit nem hajlandó Magyarország végrehajtani, de ugye ahogy a belügyminiszter úr szavaiból értettük, technikai segítségnyújtást tervezünk nyújtani.
[00:02:13]Tehát ezt a részét mégis csak végre fogjuk hajtani.
[00:02:15]Tehát én nem vagyok a Tiszakarmány tagja, nem tudom, hogy ők mire gondolnak, hogyan gondolták ezt, de hogyha tehát igen, minden tagállamnak el kell készítenie ilyen cselekvési tervet, ez ugye az előző Orbánkormány alatt egyáltalán nem készült el.
[00:02:31]Leg mind, hogyha jól tudom, minden ország készített ilyen tervet.
[00:02:38]De Magyarország nem, tehát ilyen szinten nem akarta végrehajtani.
[00:02:44]Ugye ahogy ön is mondta, Magyarország továbbra sem tervez végrehajtási tervet leadni.
[00:02:49]Ugyanakkor meg ezzel ellentétes az, hogy hát azért mégis valamilyen szinten együtt fogunk működni az európai közösséggel.
[00:03:00]Ugye ezt jogilak, hogy fogják megoldani.
[00:03:02]Ez még a jövő titka.
[00:03:02]Meglátjuk.
[00:03:02]Ö szeretném azért a ugyanakkor a azt a részét tisztázni, hogy milyen lehetőségei vannak ugye egy tagállamnak ebben a ebben a jogszabályban részt venni, vagy nincsen.
[00:03:16]Tehát ha erre az egy jogszabályra Magyarország rábólint, és úgymond és és azt mondja, hogy jó, ezt megvalósítjuk, beültetjük a magyar jobba, az úgy működne, hogy ugye négy típusú szolidaritás vállalás van.
[00:03:32]Az egyik az, hogy átveszünk olyan egyéneket, akiknek a menedékkérelmét már más tagországok elkezdték a lebonyolítani, de valamiért nem fejezték be.
[00:03:44]A második típus ehhez nagyon hasonló.
[00:03:51]De még el sem kezdte az adott tagállam a menedékkérelem elbírálását, hanem csak megjelent ott a menedékkérelem elbíráló helyen regisztrálták.
[00:04:00]És onnantól kezdve, hogy egy másik tagállam, tehát így Magyarország is átvenni, onnantól kezdve az egész eljárást a z-ig Magyarország kellene befejezze, lefuttassa, befejezze, ha jól tudom, 12 hét alatt.
[00:04:17]Hát én nem vagyok nemzetbiztonsági szakértő, de nekem ez nagyon kevésnek tűnik.
[00:04:22]Nagyon kevésnek tűnik.
[00:04:27]Ha ez nem sikerül, akkor az adott egyén ott marad az adott tagállam rendszerében, akinek el kell a az ellátását biztosítani kell mindaddig, amíg valami nem történik az adott egyénnel, mi történhet, vagy megkapja a menedékkérelmet, és akkor választ, hogy esetleg Magyarországon adott esetben települ-e, vagy átmegy a másik tagállamba, vagy nem kapja meg a menedékkérelmet.
[00:04:56]nem jogosult rá, és onnantól kezdve esetleg visszafordítható lenne az eredeti országba, vagy abba az országba, amely először regisztrálta.
[00:05:07]Na és itt ugrik a majom a vízbe.
[00:05:07]Tehát hogyan történne az, hogy hogy azokat az egyéneket, akik nem kapták meg a menedékkérelmet, összegyűjtjük egy reptéren, felszállítjuk őket egy repülőre, és aztán hova visszük, mit csinálunk vele, mert a legtöbb kibocsátó állam nem hajlandó őket visszavenni.
[00:05:27]És itt érdemes a statisztikákat megnézni.
[00:05:32]Való igaz, hogy az elmúlt negyed évben a migrációs nyomás némileg enyhült az Európai Unióban, de ez nem azt jelenti, hogy továbbra is nincsen óriási nyomás alatt.
[00:05:45]És a legnagyobb kibocsátó országok jelenleg a a Frontex adatai szerint, az Banglades, Szudán és a Szomália.
[00:05:55]Somália 3%ban veszi vissza azokat az egyéneket, akiket az Európai Unió nem akar befogadni.
[00:06:01]3%.
[00:06:05]Mit csinálunk azzal, hogyha a határainkon felé megjelenik mondjuk 100000 szomáliai menedékkérelmet benyújtó egyén?
[00:06:16]Annak csak 3%-át veszi vissza Szomália.
[00:06:18]Mit csinálunk velük?
[00:06:18]Évekig maradnak nálunk, és és őket kell majd ellátnunk.
[00:06:25]méltósággal egy egy olyan életet biztosítani, ami megadja az emberi méltóságukat.
[00:06:31]Tehát, hogy az az nem csak az nem csak pénzbe kerül, hanem társadalmi integrációs kérdés is.
[00:06:38]No, szóval ez a zárójel, amit itt most lezárnék.
[00:06:43]És akkor a a harmadik a lehetőség, ugye a eddig kettőt említettem, ami nagyon hasonló.
[00:06:49]A harmadik lehetőség az, hogy pénzbeli támogatást nyújtod adott tagállam.
[00:06:54]Ez az Európai Unió szabja meg, hogy így összesen 600 millió eurós alapot kell feltölteni.
[00:07:05]Ez a minimumösszeg, hogyha a migrációs nyomás nagyobb lesz Európán és várható, akkor ez emelkedhet.
[00:07:11]Igen.
[00:07:16]Ha az adott tagállamok, amelyek ugye az első frontvonalban vannak, úgy gondolják, hogy ez a pénz már nem elég, és nekik szükségük van arra, hogy hogy még több pénzre legyen szükség, akkor az Európai Bizottság várhatóan erre fogja ösztönözőni a tagállamokat.
[00:07:35]Tehát ez a harmadik lehetőség, a negyedik lehetőség, amit magyar kormány valamilyen szinten támogat.
[00:07:40]a az úgynevezett operatív támogatás, ami valóban hasznos lehet, és Magyarország számára tényleg ez lehetne a legjobb megoldás, csak hogy ez szintén nem úgy működik, hogy mi eldöntjük, hogy mi mit akarunk, és akkor azt betesszük a kosárba, hanem azt egyeztetni kell a az első frontvonalban lévő országok igényeivel, a bizottsággal, és persze a helyi lakossággal, hogyha olyan szinten megnövekedik a a migrációs nyomás egy adott ország, Olaszország Ág, Ciprus, Málta Spanyolország, hogy pénz már van, a technikai segítségnyújtás egész egyszerűen értelmezhetetlen az ő számunkra, hanem arra van szükségük, hogy a menedékkérőket vagy a menedékkérelmeket vegyük át, akkor ők ezt jelezni fogják az Európai Bizottságnak.
[00:08:28]Az Európai Bizottság pedig ezt a problémát meg fogja oldani.
[00:08:30]Tehát akkor már nem lesz lehetősége egyetlen egy országnak sem, így Magyarországnak sem azt mondani, hogy de mi technikai segítséget akarunk nyújtani, nem?
[00:08:40]akkor kötelező lesz átvenni azokat a menedékkérelmeket vagy menedékkérőket.
[00:08:48]Lehet azt mondani a tekintetben, hogy Magyarország satúba került, és most nem csak a mostani Tiszakormányra gondolok, hanem nyilván, hogyha nem történt volna kormányváltás, akkor az Orbán kormány is, vagy hát a Fidesz kormány is hasonló kihívásokkal nézne szembe.
[00:09:01]Ha jól értem, akkor gyakorlatilag ezek valamelyike alól nem lehet kibújni.
[00:09:09]Igen, jól értjük.
[00:09:11]Nézzük meg azt, mert a legutóbbi adásban az Európai Uniós források hazahozatala kapcsán beszélgettünk, és miután aláírta a Tiszakormány, illetve az Európai Bizottság azt a bizonyos politikai nyilatkozatot a forrásoknak az ügyében, a Fidesz ellenzékként azt a kérdést tette fel, hogy mi ennek a politikai megállapodásnak az ára, és sokan azt pedzegetik azóta, hogy a migrációs paktum, vagy Ukrajna gyorsított Ott csatlakozása lehet egy olyan kérdés, ahol majd a kormánynak kompromisszumot kell kötni.
[00:09:44]Egyelőre azt látjuk, hogy a paktum terén most nem ez történik, hogy a magyar kormány engedne.
[00:09:49]Ön mennyire számol azzal az eshetőséggel, hogy adott esetben az Európai Unió lehet majd elnézőbb a Tiszakormánnyal, és azt mondják, hogy köszönjük a hozzájárulástechnikai segítséget, nem akadályozzuk a forrásoknak a lehívását?
[00:10:08]Tehát itt érdemes a migráció kapcsán az Európai Bizottsággal szétválasztani a vitákat.
[00:10:13]Tehát Magyarország migráció kapcsán a kialakult vitája az Európai Bizottsággal 2015-re nyúlik vissza, tehát már 11 éve több mint egy évtizedes vita, de úgy igazán amikor jogi útra terelődött, ez körülbelül 20 éve, bocsánat, hat éves sztori, tehát 2020-ban perelte be először az Európai Bizottság a magyar kormányt a déli határzár miatt, konkrétan amiatt, hogy menedékkér érelmet Magyarország területén nem lehet beadni, hanem csak vagy a belgrádi vagy a kievi nagykövetségeken.
[00:10:51]Tulajdonképpen három jogszabályt szeget meg a magyar kormány azzal, ahogyan a menékkérelmeket akkor kezelte és mindez idáig kezelte.
[00:11:05]És ezért fizetjük a napi 1 millió eurós gigabüntetést.
[00:11:11]Tehát amikor azt mondta korábban az Európai Bizottság, hogy a migrációhoz való hozzáálláson változtatni kell, akkor vélhetően erre az előző perre gondolt.
[00:11:24]Tehát 2020 óta sem volt hajlandó több oda-vissza beperelés után végrehajtani az Orbán kormány azt, hogy menedékkérők jöhessenek Magyarország területére, és itt adhassák be a menedékkérelmet.
[00:11:38]Én nem vagyok az Európai Bizottság tagja sem, úgyhogy nem tudom, hogy hogy konkrétan miről szóltak a tárgyalások, de vélhetően ez volt az a rész, ami miatt többször is, több dokumentumban is szerepelt az, hogy Magyarországnak a migrációs politikáján változtatni kell.
[00:11:58]Tehát a 27 szuper miföldkőben is szerepelnek ezek.
[00:12:03]és nem kifejezetten a migrációs paktum, hiszen a 27 szupermérföldkő az egy korábbi dokumentum, 2024-es dokumentum, tehát már ott akkor szerepelt ez, és 2024 után fogadták el a migrációs paktumot, tehát a régi vitára vonatkozik a szupermérföldkövekben és a korábbi migrációnhoz való hozzáállásunkra vonatkozó bizottsági kifogásolás.
[00:12:27]Mit jelent ez gyakorlatban?
[00:12:32]Tehát hogyha ha az új Magyar Péter által vezette kormány szeretne ebben a tekintetben megfelelni az Európai Bizottság követelményeinek, akkor lehetővé kell, hogy tegye, hogy Magyarország a saját területi menedékkérelmeket fogadjon el.
[00:12:53]Ez meg már tulajdonképpen része a migrációs paktum egy másik jogszabályának, hogy azt hogyan bonyolítják le, pontosan milyen kritériumoknak kell megfelelni, satöbbi, satöbbi.
[00:13:05]Tehát az akkor már része lesz.
[00:13:07]De úgy tűnik, hogy ezen a területen egyelőre úgy tűnik, nem akar az új magyar kormány sem kompromisszumokat kötni.
[00:13:14]viszont ahogy ön már a beszélgetés elején említ utalt erre Ukrajna kérdésében sokkal sokkal megengedőbb a a magyar kormány.
[00:13:23]Tehát ide tartozik például az, hogy feloldotta azt a korábbi vét, hogy a béke alapból ugye nem lehetett egyes tagállamok kifejezetten Ukrajna fegyverkezési támogatásait finanszírozni.
[00:13:39]Ezt ugye a korábbi magyar kormány blokkolta.
[00:13:43]Most ez feloldottat.
[00:13:45]Ez azt jelenti, hogy abból az alapból, amit kifejezetten a béke létrehozására, a háborús konfliktusok megelőzésére hoztak létre, fegyvereket is lehet vásárolni.
[00:13:58]Ez a magyarra adófizetők pénze is benne van ebben.
[00:14:00]Ezért minden bizonyára az összes többi tagállam, aki ebben súlyosan érintett, nagyon hálás és elképzelhető, hogy ilyen bilaterális alapon gesztusokat fognak tenni Magyarország fele.
[00:14:14]Egy másik nagyon fontos lépés, amiben a magyar az új magyar kormány ugye engedmény tett Ukrajna tekintetében a a az európai mainstream fele, az az, hogy nem blokkolja már ezeket az uniós szankciókat olyan szinten, ahogyan a korábbi kormány.
[00:14:33]Tehát a előző kormány ugye csak ahhoz járult hozzá, hogy hogy maximum hat hónapra hosszabbítsák meg a különböző szankciókat.
[00:14:46]Most már úgy hallottuk, hogy rendben van az is, hogyha egy évre meghosszabbítják a különböző szankciós csomagokat.
[00:14:55]Mit jelent ez tulajdonképpen, hogy amíg ezek a szankciós csomagok életben vannak, tehát onnantól kezdve, hogy elfogadják egy évig, igazából nem sok ösztönzője van bármelyik félnek is, hogy akár fegyverszünetet kössön.
[00:15:12]Tehát így nekem az az érzésem, hogy ezzel, ha nem is közvetlenül, de közvetetten kicsit hozzájárulunk ahhoz, hogy ez a háború kitolódjon és meghosszabbodjon.
[00:15:23]Ö egy másik jelzés pedig kifejezetten Ukrajna területén az az, hogy feloldotta ugye az új magyar kormány azt a vétót is, hogy megkezdődhessenek a csatlakozási tárgyalások.
[00:15:35]Tehát most már Ukrajna csatlakozása úgy tűnik folyamatban van.
[00:15:39]Az uniós béke alapból lehet a fegyvervásárlásokat finanszírozni, és a szankciós csomagokat is támogatja az új magyar kormány.
[00:15:48]Hát meglátjuk, hogy ez elegendő lesz ahhoz, hogy a magyar érdekeket megfelelően tudjuk-e képviselni.
[00:15:57]A legutóbbi beszélgetésünk után az Európai Bizottság egy országpecifikus ajánlást küldött Magyarországnak.
[00:16:06]Beszéljünk egy kicsit arról, hogy ez mennyire azonos azzal, amit korábban az Orbánkormány megkapott, illetve hogy mik lehetnek ennek a kritikus pontja így teljesítés tekintetében.
[00:16:16]És ezt politikai szempontból kérdezem elsősorban, hogy mondjuk mi leh melyek lehetnek azok az ügyek, amik kellemetlenek lennének a Tiszakormány számára, hogyha ott reformokat hajtanának végre, illetve akkor arra is térjünk ki, hogy ezekhez valamilyen módon kapcsolódik-e a migráció vagy Ukrajna kérdése.
[00:16:37]Szóval mit érdemes erről tudni?
[00:16:40]amit a tehát kezdem az elején, tehát ezek az országspecifikus ajánlások e az úgynevezett európai szemeszter keretén belül jelennek meg évek óta.
[00:16:48]Ö, és ezek nem jogi, kötelező erejű dokumentumok, hanem egyfajta olyan mechanizmusa az Európai Bizottságnak, amivel a javaslatot tesz arra, hogy elsősorban a pénzügyi, gazdasági szempontból hogyan lehetne stabilabbá tenni az adott ország környezetét.
[00:17:14]Tehát, mint ilyen nagyon sok visszatérő eleme van a korábbi európai szemeszterekhez képest.
[00:17:18]Tehát ez az európai szemeszter semmivel nem engedékenyebb, mint a korábbi.
[00:17:25]Nagyon sok területen javasolnak változtatásokat a az Európai Bizottságban, és amelyeket én kiemelnék az egyrészt a nyugdíjreform, a másrészt a az energiaszektor és a bankszektorra kivetett extra profitadók.
[00:17:49]A harmadik pedig az oktatási rendszer.
[00:17:53]Hogyan függgenek ezek össze mind az a a gazdasági stabilitással?
[00:17:59]Hát azért az az valahol érthető, hogy mivel egyre hosszabb ideig élünk és kitolódik az élettartalmunk, a a nyugdíjendszer egyre kevésbé fenntartó.
[00:18:13]már csak azért fenntartható, már csak azért is, mert egyre kevesebb fiatal ember van a munkaerőpiacon, akik hozzájárulnak ahhoz, hogy a nyugdíjrendszert finanszírozni tudják.
[00:18:25]Ezzel szemben pedig a az idősödő társadalom egyre népesebb és egyre hosszabb ideig él.
[00:18:32]Tehát van ebben valami ráció, hogy akkor valahogy fenntarthatóvá kell tenni a nyugdíjrendszert.
[00:18:37]Mit javasol ez ennek érdekében az Európai Bizottság?
[00:18:40]Az, hogy a 14.
[00:18:40]havi nyugdíj az úgy ahogy van, azt el kell törölni.
[00:18:47]Amivel szerintem nem lesz vita, hogy a a nagyon magas és a nagyon alacsony nyugdíjak közötti különbséget mérsékelni kell.
[00:18:59]I illetve hát egy egy vitás pont az az, hogy hogy meg kell szabni egy maximális plafont az állam háztartásában, amennyit erre költhetünk.
[00:19:10]Ez azért már vitásabb.
[00:19:15]Az, hogy egy ország gazdasága mennyire fenntartható, mennyire fejlődik, ez egyértelműen összefügg az egészségügyi rendszerrel, illetve az oktatási rendszerrel is.
[00:19:24]Az egészségügyi rendszerben ott nincsenek vitáspontok szerintem.
[00:19:27]Azt javasolja az Európai Bizottság, hogy többet költsünk a megelőzésre és jóval kevesebbet a kórházakban töltött időre, tehát hogy ne legyünk annyira betegek, hogy kórházban kelljen maradni.
[00:19:44]Hát nyilván ez költséghatékonyabb.
[00:19:46]Igen.
[00:19:46]És és jobban az erőpiacnak is.
[00:19:49]Tehát ebben nincsen vita.
[00:19:49]Ezt viszont megvalósítani sokkal nehezebb, mint leírni egy papírra.
[00:19:54]A ami vitás kérdés viszont az az oktatásra áttérve ott az Európai Bizottság és a magyarországi oktatáskutatók is kiemelik, hogy valami rendszerszintű hiba van az oktatási rendszerrel Magyarországon, hiszen valahogy nem sikerül ezeket a nagy társadalmi különbségeket a mérsékelni az oktatás révén.
[00:20:20]És ennek lehetnek különböző jó megoldásai.
[00:20:26]Ez ez valódi probléma, amit szerintem Magyarországon nagyon kevesen vitatnak.
[00:20:31]Ennek kell keresni egy valódi jó megoldást, amit az Európai Unió bizottsága és az oktatási ügyiszterasszony javasolt, az az, hogy az egyházi iskolák, illetve a magániskolákat kell úgy átalakítani, hogy ne járuljanak hozzá az önkéntes vagy nem önkéntes szegációhoz.
[00:20:53]Tehát ebben sem lesz vita a Tisza kormány és az Európai Bizottság között.
[00:20:58]viszont lehet, hogy azért ez társadalmilag kevésbé lesz elfogadott.
[00:21:04]A egy másik ugyancsak fájdalmas, politikailag fájdalmas kérdés az azok a magánszektorra kivetett extra profit adók, amelyeket az Orbán Viktormány vezetett be, és ezek a családok és az egyének által leggyakrabban fogyasztott termékek árát át mérsékelik.
[00:21:33]Tehát nagyon szűk keresztmetszete van az inflációs kosár és és ezen termékeknek re bevezetett ársapkák, az energiaárak maximalizálása, a az, hogy a például a a különböző banki extra profit adókat kivetettek, tehát ezek mindolyan a intézkedései az Orbán kormánynak, amelyek a a magyar egyének és és családok számára valódi segítséget nyújtott.
[00:22:07]Kérdéses, tényleg kérdéses, hogy mennyire fenntartható.
[00:22:14]És ebből a szempontból, de nem csak ebből a szempontból, hanem sokkal inkább a belső piac és a versenyképesség szempontjából aggódik az Európai Bizottság, hogy mennyire lesz ez így rendben.
[00:22:25]Ezeket szeretnék kivezetni.
[00:22:28]Tehát magyarán az, hogy családok rezsitámogatást kapnak, ezt nem a az, hogy a különböző drogériákban a termékek ára maximalizálva van, profit olyan maximalizálva van, az, hogy bizonyos élelmiszertermékek ára, illetve profitja maximalizálva van.
[00:22:49]Ezek mindol olyan intézkedések, amelyeket ki kell vezetni az Európai Bizottság szerint.
[00:22:53]Ö ezeknek ekkora hatása van a közös piacra vagy a közös gazdaságra?
[00:23:01]Több milliós kérdés.
[00:23:07]Vagy itt lehetséges, hogy az elvről van szó, hogyha egy tagállamnak engedjük, akkor kvázi nyílik egy kiskapu, hogy bárhol máshol elkezdhetik, és akkor az már egy ilyen követhetetlen és szabályozhatatlan folyamattá növi ki magát is is.
[00:23:19]Tehát mindenképpen van hatása az ország gazdaságára stabilitására, mert azért ezek a vállalatok ugye azért vannak itt, hogy profitot termeljenek, és hogyha nekik a mondjuk a csirkecomból nem sikerül profitot termelni, akkor más terméken fognak profitot termelni.
[00:23:35]Tehát valamilyen szinten a be fogják építeni ezeket a költségeket a a saját működésükbe, és ráhárítják a vásárlókra.
[00:23:46]Tehát a a az a nagyon magas inflációnak, ami Magyarországon tapasztalható volt, van köze ahhoz, hogy hogy voltak ezek a a az ár vagy profit maximalizáló intézkedések.
[00:24:01]Ugyanakkor ezek nélkül számos háztartás tényleg komoly bajba került volna, mert amúgy is nagyon el voltak szállva az energia meg egyéb problémák miatt az árak.
[00:24:15]De itt most nem csak a a versenyképesség miatt aggódik az Európai Bizottság, hanem elsősorban, ahogy ön is mondta, itt az elvről van szó.
[00:24:25]Tehát az Európai Uniós jog nem teszi lehetővé azt, hogy egy adott tagállam a versenyelőnybe helyezze a saját kiskereskedelmét, vagy a saját vállalkozóit a külföldi vállalkozóval szemben.
[00:24:39]És ez az egyik dolog, amit nagyon élesen kritizált a az Európai Bizottság, és úgynevez Robin Hoodadó.
[00:24:47]Tehát ez így a hivatalos dokumentumban itt benne van.
[00:24:52]Tehát ezek a Robin Hood adók, ezek el kell tűnjenek Magyarországról.
[00:24:57]El el egész egyszerűen csak azért, mert az Európai Uniós belső piac azt nem teszi lehetővé.
[00:25:03]Tehát ha az Európai Unióban vagyunk, akkor az az elvárás, hogy ugyanolyan árakat fizessünk energiáért, csirkemellért, satöbbi, satöbbi, mint a legtöbb uniós tagállam.
[00:25:14]mondjuk minimális különbség lehet az a az országban megjelenő árak között, de hogy semmiféleképpen nem lehet támogatni és nem lehet előnybe helyezni a helyi vállalkozásokat, mint ahogy ezt az előző kormány megtette.
[00:25:31]Beszéljünk arról is, hogy azóta a Tiszakormány elsősorban a korrupciólenes intézkedésekre helyezte a hangsúlyt, és most az országgyűlés előtt van egy elég nagy ívű törvényjavaslat, ami több területen kívánná korlátozni a a korrupció vagy az anyagi visszaélésnek a lehetőségét.
[00:25:52]És e kapcsán felmerül az a kérdés, hogy amikor az Orbán kormány kívánt különböző gesztusokat vagy reformokat végrehajtani, akár igazságügyi reformot azért, hogy az Európai Unió ilyen módon kedvére tegyen és forrásokat hívhasson le, nagyon sokszor érte az a vád a kormányt, hogy ezek látszat intézkedések, és lényegében nem a valódi problémát oldja meg.
[00:26:13]A mostani törvényjavaslat alapján ön hogyan értékeli a Tiszakormánynak a hozzáállását?
[00:26:20]Mennyire valódi problémamegoldást látunk?
[00:26:23]Vagy mennyire ilyen kérdéses, hogy hogy ezek hatékonyak hatékony intézkedések lesznek-e, és hogy a valós problémát kezelik-e?
[00:26:38]Igyekszem diplomatikusan fogalmazni.
[00:26:41]Én az ilyen intézkedésekre és jogszabályokra mindig azt tudom mondani, hogy és nem csak ilyenre, hanem ugye általában, hogy a papír sok mindent elbír.
[00:26:51]Tehát lehet egy gyönyörű szép papíron kifogásolhatatlan intézkedést meghozni.
[00:26:57]Most mindegyű korrupció ellenőr megelőzéséről, felszámolásáról, vagy mondjuk dohányzás megelőzéséről beszélünk.
[00:27:08]Ezek a intézkedések akkor fognak működni, hogyha a valóságban megvan az adminisztratív kapacitás és a politikai szándék, hogy ezeket betartsák.
[00:27:19]Tehát a törvénytervezetet így elolvasva valóban drákói szigornak nézünk elé.
[00:27:21]az, hogy ebből mi és milyen szinten valósul meg, és kik lesznek elsődleges érintettjei, és mondjuk az integritáshatóság kiket fog sokkal jobban megnézni, és és hogy ezt mire fogják használni, erről még nem lehet tudni semmit sem.
[00:27:42]Tehát lehet, hogy egy nagyon jól megtervezett jogszabály, és tökéletes szándékkal hozzák meg és szavazzák meg az országgyűlés ben a a képviselők, de lehet, hogy egy csomó olyan akadálya lesz, ami miatt nem lehet ezt jól végrehajtani.
[00:28:05]És itt most például a az integritáshatóság megerősített szerepére gondolok.
[00:28:09]Tehát például az egyik ilyen intézkedés ebben a a jogszabályban az az, hogy a különböző köztisztségeket be képviselő egyének nagyon szigorúan és nagyon átlátható módon kell a vagyonukról nyilatkozatot tegyenek.
[00:28:25]Ez eddig teljesen rendben is van.
[00:28:27]Szerintem senki nem kifogásolhatja.
[00:28:29]Mi van akkor, hogyha valaki, tehát én én Romániában láttam olyan példákat, hogy az egyik képviselő, ottani képviselő a bevallotta, hogy ékszerekben milyen értéket tart.
[00:28:47]Ez nagyon jó, hogy a az integritáshatóság látja azt, hogy milyen vagy hozzáférése van azokhoz az adatokhoz, hogy kinek a bankszámlájára mennyi pénz, honnan érkezik.
[00:28:57]Ha örököl, akkor abból a a nyilatkozatból, vagy vagy valamilyen hivatalos dokumentumhoz is hozzáfér.
[00:29:05]De mi van akkor, hogyha valaki ajándékban kap egy egy mondjuk nagy értékű gyémángyűrűt, vagy vagy bármit?
[00:29:12]Azt tudni fogja az integritáshatóság, vagy honnan?
[00:29:21]Vagy vagy mi van akkor, hogyha valaki örököl egy olyan festményt, amiről ő tulajdonképpen nem is tudja azt, hogy az mennyire értékes.
[00:29:27]Neki lehet, hogy csak egy ilyen érzelmi kötődése van ehhez.
[00:29:30]És aztán valaki az integritás hatóság figyelmébe ajánlja, hogy hát fiú az ott egy 10 milliós fénykép, vagy vagy festmény, és máris gyanúba kerülhet.
[00:29:42]Igen.
[00:29:42]És ráadásul ilyenkor nagyon szigorú büntetést, sőt akár pénzbüntetést, vagy akár börtönbüntetést is kaphat.
[00:29:54]Tehát ez ez számomra egy kicsit ilyen ijesztő tud lenni.
[00:29:56]Ö a másik ilyen dolog az az, hogy a hogy a a családtagok, tehát a köztisztségek ellátó egyénekkel egy háztartásban élő családtagokra is kiterjed ez a nagyon szigorú átvizsgálás.
[00:30:17]Engem személy szerint ez nem zavarna, de el tudom képzelni, hogy vannak olyan egyének, akik nem szeretnék azt, hogy a magánéletükbe ilyen szinten egy külső hatóság beláthasson, és ezért vonulnak vissza a bizonyos köztisztségektől.
[00:30:34]Biztos, hogy ezt akarjuk, hogy egyfajta ilyen mindent felügyelő, mindent is felügyelő hatóság átnéze a fiókokat, és a nagy dévnagymama gyémánt gyűrűje után kutakodjon, vagy vagy ez hogy fog működni, vagy csak akkor te ezt az integritás hatóság ilyen feljelentést és eljárást indít, amikor van bizonyítéka.
[00:30:56]Ki fogja szerezni ezt a bizonyítékot?
[00:30:58]Honnan?
[00:30:58]Tehát akkor a szomszédok bemennek és lefényképezik, vagy ez hogy fog működni?
[00:31:02]Tehát én nem látom ezt.
[00:31:04]Hát mindenesetre rossz időket idéztelen, hogyha hogyha lehet ezt megfogalmazni.
[00:31:07]A bizottság szempontjából mennyire lényeges az, hogy ők ezt a végrehajtást tudják figyelni vagy ellenőrizni?
[00:31:16]Tehát amikor ilyen reformok végrehajtásáról beszélünk és arról, hogy ezekhez kötik a kifizetést, akkor mi az az átfutási idő, aminek el kell telni ahhoz, hogy azt mondhassák, hogy igen, látszik, hogy gyakorlatba ültették és ez működik is.
[00:31:34]Vagy ilyen szempontból elég lehet, hogy drákói szigort látnak a az elfogadott törvényeknél?
[00:31:41]Az Orbánkormány esetében nem volt elégséges az, hogy látták a törvénytervezetet, illetve azt, hogy azt el is fogadta az Orbán kormány.
[00:31:52]Valamiért úgy látták, hogy és erről a korábbi beszélgetésünk során beszélgettem, tehát ezek a az úgynevezett mérföldkömek, amelyeket a a bizottság elvár, ezeket egy mennyiségi és egy minőségi kritérium alapján értékeli.
[00:32:07]bőséges szubjektivitással.
[00:32:07]És ezt a az újdonsült miniszterelnök ki is jelentette, amikor megszületett a politikai megállapodás, hogy az Európai Bizottság rugalmasan kezeli ezeket.
[00:32:22]Tehát ez gyakorlatilag azt jelenti, ha az Európai Bizottságnak szimpatikus egy adott kormány, akkor elnézőbb, ha nem szimpatikus, akkor akár kevésbé elnéző is tud lenni.
[00:32:31]Tehát nincsen egy ilyen nagyon szigorúan lefektetett kritérium, ami alapján megállapítható, hogy na most akkor minden vita nélkül megfelelt.
[00:32:41]Még behoznék egy témát így a migráció terén.
[00:32:45]A hétvégén Magyar Péter azarált elő, hogy egy elképesztő leleplezés fog történni az előző kormánnyal kapcsolatban, és olyan információk láttak rajta keresztül napvilágot, hogy az Orbán kormány egy migránsábor építését tervezte, kezdte el VT4-nél, és abból kifolyólag, hogy azt a napi 1 millió eurós büntetést felszámolhassa, vagy ezzel kapcsolatban szülessen egy pozitív ítélet számára, és lényegében az volt a konklúzió, hogy az Orbánkormány átverte az embereket, míg a Fidesznek az a kommunikációja, hogy ez egyfajta ilyen taktika volt, hogy együtt tudjanak működni az Európai Bizottsággal, elég különös ügy és mindkét oldal radikálisan mást állít.
[00:33:35]Ön ezt a helyzetet hogyan látja?
[00:33:39]homályosan, mint mindenki szerintem ebben az ügyben.
[00:33:44]Az tény, hogy jó lett volna, ha sikerül valamilyen szinten megegyezni az Európai Unióval és azt a napi 1 millió eurós büntetést elkerülni.
[00:33:56]Hát lehet, hogy ez az építmény bizonyos szakaszában ezt a célt szolgálta.
[00:34:01]Ezt valójában nem fogjuk megtudni.
[00:34:03]Tehát az egyik fél ezt állítja, a másik fél meg azt.
[00:34:09]Nem, nem fogjuk ezt szerintem megtudni.
[00:34:12]Az mindenesetre megnyugtató számomra, hogy végülis mégsem lett semmi ebből az egész tervből.
[00:34:20]Tehát lehet, hogy voltak ilyen tervek, lehet, hogy valóban taktikázni akartak, lehet, hogy valóban kompromisszumot akartak kötni és és megszabadulni a napi 1 milliós büntetésről.
[00:34:32]És hát ahogy hallottuk a hírekben, azért Ausztria fele igencsak nyitott volt a a terület, míg Magyarország területe felé azért nem.
[00:34:43]Tehát ezt nem fogjuk tudni eldönteni.
[00:34:48]Ahogy mondom, számomra megnyugtató az, hogy hogy próbáltak valamilyen megoldást keresni, és ugyanolyan megnyugtató az, hogy végül is mégsem voltak itt menedékkérők.
[00:35:02]Akkor rátérnék így az adás végén az utolsó témánkra.
[00:35:04]Utalt arra, hogy láthatóan a jelenlegi kormány elengedőbbnek tűnik Ukrajna kérdésében.
[00:35:12]És most az Európai Unióban a 21.
[00:35:15]Oroszország elleni szankciós csomag előkészítése zajlik, ami elsősorban Oroszország pénzügyi rendszerére koncentrálna.
[00:35:23]Ö amit lehet ezzel kapcsolatban hallani a taktika az, hogy meg kellene olyan szinten roppantani Moszkvát, hogy a béke tárgyalásokban belemenjen, és ilyen módon kényszerítenék térdre.
[00:35:38]Nyilván felmerül az, hogy a magyar kormánynak az álláspontja ebben a ügyben mi lehet, mennyire fogja támogatni, vagy sem erre már részben utalt.
[00:35:48]De akkor arra vonatkozna a kérdésem, hogy így a a szankciók jelenlegi állását hogy látja, mert azt látjuk, hogy mindig jön újabb, csomag újabb és mindegyiknek ugyanaz a célja, miközben Oroszország kiskapukon valahogy mindig alternatív megoldásokhoz folyamodik.
[00:36:05]Hogy állunk most e téren?
[00:36:13]A az egész oroszukrán konfliktust én én tragikusnak tartom, és azt is tragikusnak tartom, ahogyan Európai Unió ebbe belekeveredett, és gyakorlatilag itt maradt egyedül, mint aki a számlát fizeti.
[00:36:30]Tehát tragikusnak tartom azt, ahogyan a Oroszország és Ukrajna konfliktusa fokozódik, és azt, ahogyan az Európai Unió ebben állást foglalt, és amilyen intézkedéseket hozott, és ahogyan itt maradt egyedül gyakorlatilag a számlákat fizetni, miközben ugye a tárgyalás nem rész, nem fő szereplője.
[00:36:57]A ez azért is tragikus, mert ugye tulajdonképpen, hogyha egy nagy civilizációs háborút nézünk, akkor azt kell látni, hogy tulajdonképpen az Európai Unió nagyon sok oldalról szorongatva van.
[00:37:10]Korábban ugye elég hosszasan beszéltünk a migrációs nyomásról.
[00:37:15]A migrációs nyomásnak nem csak az a problémája, hogy itt akkor mennyi pénz lesz, meg meg hogyan osztjuk el a menedékkérőket, hanem az, hogy utána azok, akik itt maradnak, azokkal hogyan fogunk együtt élni, hogyan leszünk képesek együtt élni.
[00:37:26]És úgy tűnik, hogy ezekből az országból érkező egyénekkel teljesen más kultúrából, civilizációból érkeznek, és egyre feszültebbé válik az együttélés.
[00:37:42]nem sokkal kevésbé feszültebb a kapcsolata az Európai Uniónak Kínával, ami most a következő G7-es konfliktusnak, ami most a következő G7-es csúcsnak a fő témája lesz.
[00:37:56]És mindben a az eg a geopolitikai konfliktusban ugye a korábbi hosszú évtizedeken keresztül szoros szövetséget biztosító orosz energiaiparra épülő német gazdaság megrogygyant.
[00:38:10]Ö és ezt tartom a a az egész szankciós csomagból a legnagyobb a baklövésnek az Európai Unió szempontjából.
[00:38:28]Tehát önmagát leválasztani az olcsó energiahordozókról, miközben rettenetesen energiaigényes, miközben nincsen egy más olcsó alternatív energia forrása.
[00:38:41]Ez egy nagyon nagy hiba volt.
[00:38:44]Lehet, hogy az elején még nagyon jó ötletnek tűnt, és és úgy tűnt, hogy ez ez az egész háború nagyon gyorsan véget fog érni, és akkor az első néhány szankciós csomagban már értelmet nyerhetett.
[00:38:57]Utána pedig már nehéz volt visszakozni, de azt látjuk, hogy ez a konfliktus már ugyanannyi ideje tart, mint az első világháború.
[00:39:09]És az első szankciós csomagok bevezetésénél az Európai Unió főképviselője azt jelentette ki, hogy ezek a szankciós csomagok meg fogják állítani a háborút.
[00:39:17]Utána néhány hónapra rá levették az Európai külügyi és kőszolgálat bizottság biztosának honlapjáról.
[00:39:25]már szelídítettek az egész a megfogalmazáson, és kezdte közeledni a realitáshoz, tehát hogy lassítja, és folyamatosan ezen vannak, hogy lassítja és gátolja a az oroszországi háborús tevékenységeket.
[00:39:42]Eddig annyira nem nagyon volt nyoma annak, hogy komoly gát szabna.
[00:39:47]Most kezd igazából fájni valamilyen szinten az a Oroszországnak ez az egész háború, hiszen most jutott el az infláció egy 6%-os szinthez, és az alapkamat 14% fölött van.
[00:40:03]Tehát most kezd fájni az orosz Oroszországnak ez az egész háború négy év után.
[00:40:09]Ö az is tragikus számomra, hogy rendszeresen valamiért Németország időnként kitalálja azt, hogy Oroszországot meg kell semmisíteni és le kell győzni.
[00:40:21]A 20.
[00:40:21]században erre már tettek két kísérletet, valahogy nem jött össze.
[00:40:26]Nem hiszem, hogy most harmadjára össze fog jönni.
[00:40:28]Miért gondolom azt?
[00:40:28]Tehát sikerült Oroszországot és Kínát, illetve északvietnámot egy olyan szoros szövetségbe kötni és és összefűzni, ami egy ilyen DAC szövetség, és az az Amerikai Egyesült Államok és a az atlantisták rémálma.
[00:40:52]Miért jó ez az Európai Uniónak?
[00:40:52]miközben egy óriási migrációs válsággal küzd, Kínával összeveszett és egyre feszültebbek a kapcsolatai.
[00:40:58]Az Amerikai Egyesült Államok jelenlegi elnökével kereskedelmi kapcsolatok egyre feszültebbek, és ez nem várhat, nem valószínű, hogy ez változni fog még egy elnök cseréje után sem.
[00:41:11]És eközben az egyik lehetséges legnagyobb partnerével, amelyik valamilyen szinten még kulturálisan is közelebb áll hozzá, mint például a száheli övezet lakosai, akik felülérkezik a a migrációs nyomás, háborúzik és leválasztotta magát a az olcsó energia hordozókról, miközben nincsen alternatívája.
[00:41:39]A 21.
[00:41:39]szankciós csomag pedig csak ennek a a tetőzése.
[00:41:41]Tehát amit az Európai Unió ezek ebben a legújabb csomagban a szorgalmaz, az elsősorban az, hogy a különböző kripto tehát harmadik országbeli kriptointézményeket szankcionál, hogy ne tudja Oroszország kikerülni a különböző szankciós lépéseket.
[00:42:02]Az árnyékflottát próbálja, az orosz árnyékflottát próbálja szankcionálni az Európai Unió.
[00:42:11]Hát ez egy rablópandúr játék.
[00:42:11]Az Európai Unió bevezet valamilyen intézkedést, az oroszok meg megpróbálják ezt kielezni.
[00:42:19]Szürke gazdaság mindig volt, mindig lesz, mindig lesz olyan, aki ebből sok hasznot tud húzni, és hajlandó erre.
[00:42:25]Ö ez egy ilyen végeláthatatlan játék, csak ezekkel a lépésekkel, hogy most már harmadik országbeli bocsánat, harmadik országokat is szankcionál az Európai Unió, még jobban elszigeteli magát ebben az egész geopolitikai térben.
[00:42:49]Hiszen hogyha azt látják a a tagállamok, hogy az Európai Unió így viselkedik egy politikai ellenfelével, lehet, hogy nem támogatják ők sem az orosz a speciális katonai műveletet, és mélységesen elítélik a támadást.
[00:43:08]De nem nyerik meg az Európai Unió támogatását, és az Európai Uniónak sürgősen szüksége van partnerekre.
[00:43:17]Ezzel pedig így nem látom, hogy hogyan javít lényegesen a kapcsolatain.
[00:43:23]Akkor záró kérdésként ez Magyarországot hogyan érinti akkor, hogyha a Tiszakormány minden gond nélkül támogatná ezt a szankciót?
[00:43:30]Ezt amiatt kérdezem, mert a az Orbánkormánynak egy taktikája vagy stratégiája volt az, hogy próbálta nem elszigetelni magát sem a nyugattól, sem a kelettől.
[00:43:42]Sokak szerint a nyugattól való eljszigetelődés az nem sikerült neki, tehát hogy hogy kilógott onnan, és és egyre inkább egy ilyen hát egy ilyen fekete bárányává vált lényegében az Európai Uniónak, viszont a keleti kapcsolatokra nagyon figyelt, hogy azokat megőrizze és kérdéses, hogyha Magyarország beáll ebbe a tömbe, aki Oroszországgal szemben nagyon ellenséges vagy radikális, az hosszú távon milyen követ következményeket jelenthet az országra nézve.
[00:44:13]Így nemzetközi kapcsolatok szintjén.
[00:44:17]Az egyértelműen azt fogja jelenteni, hogy a legszorosabb, természetes szomszédainkkal, legszorosabb partnereinkkel kiváló kapcsolataink lesznek, és csakis az lehet a sorsa Magyarországnak, ami az Európai Unióé.
[00:44:32]Tehát nem lehet az, mint amit ugye a az Orbán kormány megpróbált, hogy hát hogyha az Európai Unió gazdasága versenyképessége süllyed, akkor Magyarország valahogy valamilyen szinten ezt fékezze a keleti kapcsolatok révén.
[00:44:47]Úgy tűnik, hogy a Tisza kormánynak ez nem célja.
[00:44:49]Sőt, kifejezték, hogy ők nem lesznek, ahogy ők mondták, bot a küllők között, hanem ők kifejezetten az Európai Unió kerekében lesznek küllők, tehát ők teljes mértékben elkötelezettek.
[00:45:01]Ez az út lesz és az lesz a sorsunk, ami az Európai Unióé.
[00:45:09]Ahogy viszont kinéz az Európai Unió sorsa, az számomra nem megnyugtató.
[00:45:14]Tehát így Magyarország sorsa sem megnyugtató.
[00:45:18]Nagyon szépen köszönöm a beszélgetést.
[00:45:21]Még a hónap végén, jövő hónap elejénre esedékes az, hogy elfogadják-e 21.
[00:45:27]szankciós csomagot vagy sem, úgyhogy biztos, hogy lesz még ezzel kapcsolatban miről beszélgetni.
[00:45:31]Mátéka Zsuzsánna volt a vendégünk.
[00:45:33]Nagyon szépen köszönöm a beszélgetést.
[00:45:35]Köszönöm a meghívást.
[00:45:37]A hallgatóknak, nézőknek is köszönjük, hogy velünk tartottak.
[00:45:39]Viszontlátásra!